XV. évfolyam 7. szám
2005. április 9.
Városunk szülötte, Retter Márk Európa-bajnok Április 8-án, 9-én a dán fõvárosban, Koppenhágában rendezték meg a Kyokushin karate junior (17-18) és felnõtt Európa-bajnokságot. Az eddig versenyeredmények alapján a Berettyó Budo SE tanítványa, Retter Márk is tagja volt a magyar junior válogatottnak, és a legkönnyebbek között, a férfi 55 kg-ban képviselte az országot, illetve áttételesen Berettyóújfalut is. Április 6-án, szerdán repülõgéppel utazott a magyar válogatott a svédországi Malmöbe, ahonnan hídon át vezet az út Dániába. A két napra, amellyel korábban érkeztek, szükség volt az aklimatizálódás és az út kipihenése miatt. Csütörtök este volt a versenyzõk mérlegelése, és örömmel vettük tudomásul, hogy Márk „belefér” az 55 kg-ba (nem volt könnyû), és 54 kg 10 dekával „hozta a súlyt”. Így minden akadály elhárult a másnapi Európabajnokságon való jó szereplés elõl. A Valby Hallen sportcsarnokban már 10 órától megkezdõdtek a selejtezõk. Visszás helyzetet teremtett a dán szabályrendszer, miszerint Dániában 18 éves kor alatt nem lehet úgynevezett kiütéses küzdelmeket folytatni. Így maga a Kyokushin karate igazi célja, a test test elleni harc szenvedett csorbát. Nem azért kellett
Fotó: Kari szurkolnunk, hogy Márk egy-egy nagy ütéssel vagy rúgással padlóra küldje ellenfelét, hanem azért, hogy nehogy a túl nagy ütés vagy rúgás miatt leléptessék. Balszerencsésen kezdõdött számunkra a verseny, hiszen az ebédszünet után rögtön Márkot szólították a küzdõtérre, így „tele” gyomorral kellett az elsõ küzdelmét megvívnia egy ukrán fiúval, akinél a küzdelem elsõ menetében is jobb volt. – A hosszabbításban, ahogy fáradtam, éreztem, hogy az ütések és rúgások hatására az ebéd igen furcsa dolgokat csinál a gyomromban, és talán egy kicsit emiatt is az ellenfél kezdett fölém kerekedni, de a küzdelem-
ben mégis én bizonyultam jobbnak. Nagyon örültem, hiszen a könnyûsúlyban eleve kevesebb induló volt, és ez a gyõzelem már a döntõbe jutást jelentette számomra – emlékezett vissza az eseményekre Márk. A magyar junior válogatott egy ezüst- és négy bronzérmet szerzett, és aranyéremre az egyedüli esélyes versenyzõ Márk volt. Hajdúszoboszlói klubvezetõ társammal és kísérõinkkel én is kiutaztam a versenyre, és bár a hosszú út (autóval 1700 km) nagyon fárasztó volt, az Európa bajnoki döntõbe bekerülve látni a tanítványomat, megérte az összes fáradozást. Az egyik legnépesebb szurkolótábor és válogatott keret is a magyaroké volt, így versenyzõnknek a döntõben nagyon sok magyar szurkolt. A könnyûsúlyban lett-magyar döntõ volt, és kár volt izgulnunk, mert ebben a küzdelmében Márk sokkal felszabadultabban, sokkal jobb formát mutatva harcolt, és simán verte ellenfelét az Európa-bajnoki címért vívott küzdelemben. Leírhatatlan volt az öröm, amit éreztünk. Márk az Európa-bajnok! – Sajnálom, hogy a szabályok megváltoztatása miatt nem lehetett az ellenféllel szemben „kiütéssel” nyerni, ezért az edzõk és a szurkolók is azért szurkol-
tak, hogy nehogy véletlenül nagyobbat üssek vagy rúgjak, és emiatt elmenjen a döntõ. Büszke vagyok arra, hogy Európa-bajnoki címet tudtam szerezni, de sajnálom, hogy nem az igazi Kyokushin küzdelem szabályai szerint. Úgy érzem, hogy méginkább meg tudtam volna mutatni fölényemet a többiekkel szemben – mondta el a bajnok. A szombati felnõtt Európa bajnokságon is megmutatta a magyar karate az erejét, és férfi formagyakorlatban, nõi 60 kg-ban, nõi +60 kg-ban és férfi +90 kgban is magyar aranyérmeknek örülhettünk. A felnõtt válogatott 9 érmet szerzett az Európa-bajnokságon, és ezzel a legjobb teljesítményt nyújtotta. A juniorok mezõnyében ugyanilyen magabiztosan szerepeltek a Litvánok. Három ország teljesítménye magaslott ki az európai mezõnybõl: Magyarország, Litvánia és Bulgária látványos fölényben volt. A távolság, illetve az északi fekvés miatt ritkán megy az ember Dániába, a szervezés ugyan borzasztóan rossz volt, de Európa-bajnoki címünk és a magyar válogatott sikere, valamint a küzdelmek magas színvonala és szakmai értéke miatt mindenképpen „nyereségesnek” nevezhetõ ez az 5 napos kaland. Rinyu Sándor
Vannak lehetséges kiutak A gazdák ismét találkoztak Berettyóújfaluban április 12-én. Nem demonstráltak – türelmesen várnak – nem ünnepeltek, nincs miért, sorsuk továbbra is bizonytalan. Élni és boldogulni szeretnének, ehhez keresik a megoldást, a segítséget. Dr. Ángyán József, a gödöllõi Szent István Egyetem professzora és Jakab István, a Magosz elnöke igyekezett tippeket és reményt adni számukra a fennmaradáshoz, a túléléshez. Néhány fontos, és jellemzõ gondolatot emelünk ki elõadásukból: Az uniós államokban a környezetvédelem és a vidék kiürülésének, elnéptelenedésének elkerülése érdekében újrafogalmazzák a mezõgazdaság célját, feladatát. Elsõrendû cél a jó minõségû, biztonságos, egészséges termékek és élelmiszerek elõállítása, a természetes környezet minél hatékonyabb védelmével, az élhetõ környezet megtartásával, megteremtésével. Ezzel együtt munkát, megélhetést, helyben maradást biztosítani a vidéken élõk számára. A megtermelt tonnák és ágazatok finanszírozásáról, a közvetlen termeléstámogatásról áttérnek a mennyit, mit, hogyan termeljünk filozófiájára, és forrás-átcsoportosítással a támogatást is ezekhez biztosítják. Ausztriában már 1992 óta mûködik ez, ott már a földek 90 % -a van benne valamilyen termelési rendszerben. Normatív támogatás jár minden rendszerbe bevitt hektár és állat után. Leírják a
Fotó: Kari kritériumokat, mit hogyan termeljenek. Aki belép és elfogadja ezeket, azzal 5 éves szerzõdést kötnek. Ez a szerzõdés négyszer ismételhetõ, ezzel folyamatos, hosszú távú, kiszámítható támogatást nyújtanak, biztonságos megélhetést adva a gazdálkodóknak. E gazdálkodás eredményeképpen Ausztriában annak ellenére nõtt a mezõgazdaság jövedelmezõsége, hogy az élelmiszerárak és azok felvevõpiaca is folyamatosan csökkent. Fontos segítség lehet a gazdáknak a szövetkezés, amely azonban nem azonos a integrátorokhoz való csatlakozással. A szövetkezésnél a profit a gazdáknál marad, elõsegíti a társadalmi stabilitást. Az integrátori rendszerben pedig a tõke nagy része – tisztelet a kivételnek – az integrátorhoz kerül, fokozva ezzel a tõkekoncentrációt, a társadalmi különbségeket.
Az EU más országaiban a gazdálkodó 55 éves korában korkedvezménnyel nyugdíjba mehet. Ha földjét elajándékozza vagy eladja egy 40 év alatti egyénnek – akár a gyerekének aki vállalja, hogy 5 évig folytatja a gazdálkodást, illetve nem adja el 10 évig a földet, akkor életjáradékot kap a volt földtulajdonos. Ez a földöröklési, tulajdonátadási forma folytonosságot biztosít a vidéki életformának, létbiztonságot nyújt a nyugdíjba vonult gazdálkodónak. Az itt leírt lehetõségek sora messze nem teljes, de elég ahhoz, hogy néhány kérdés megfogalmazódjon a hallgatóság, a tudósító, az olvasó fejében. *** Miért hivatkozik a kormány kõbe vésett uniós elõírásokra, miközben az EU-ban mûködik a nemzeti hatáskör, a regionális szabályozás intézménye, amivel lehet tompítani ezeket a szabály-
zókat? Ez Magyarországon is mûködhetne, de ehhez magyar törvények kellenek. Miért van az, hogy a kormány 45 ezer gazdálkodó tönkremenetelével számol, leginkább az uniós követelmények miatt, ugyanakkor az Unió az ilyen típusú családi gazdaságokat részesíti elõnyben, erre bõven van forrás az Uniónál? A koppenhágai szerzõdés során a kormány miért ebbõl az új típusú támogatásból igényelt a legkevesebbet, a csatlakozás kiszolgáltatottjává, vesztesévé téve a vidéket, a gazdákat? A Magyar Kormány miért az intenzív, környezetet kizsigerelõ nagyüzemi termelést, a nagygazdaságokat támogatja egy ekkora túltermelés közepette, miért a mezõgazdasági szereplõk 5%-a, mintegy 100 személy és gazdaság kapja meg az uniós támogatások 90%-át? Miért hangoztatják azt hazánkban, hogy 500 hektár alatt nem életképes a gazdaság, nem gazdaságos a termelés, miközben az EU-ban 19.5 hektár az átlagos birtoknagyság? A logikusnak tûnõ magyarázatot a politikában találták meg a résztvevõk. A kormány saját politikai érdekeit figyelembe véve jelenleg a nagygazdaságokat, a gazdasági elitet támogatja. Így nem csoda, hogy a gazdák a megoldást is politikai síkon keresik. Kormányváltást akarnak, addig pedig remélnek és küzdenek, hogy valahogy túléljék ezt a korszakot, és talpon maradjanak. K. Z.
[email protected]
Majális 2005 BUSE-pálya Reggel zenés ébresztõ az Ifjúsági Fúvószenekarral, majd lovas felvonulás, ökörsütés 9-12 óráig Sztárfõzõcske: Marinecz Fruzsinával, Varga Izabellával és Bruckman Balázzsal. (A kedvelt színészek fõztje korlátozott mértékben megvásárolható a helyszínen.) 9.30-tól fellép a Berettyó-parti nyugdíjasok hagyományõrzõ népdalköre, a bárándi citeraegyüttes, az Igazgyöngy Mûvészeti Iskola tánccsoportjai, valamint a Csicseri és a Bihar néptáncegyüttesek a Figurás együttessel. Délután14 órától Triál kerékpár-bemutatóval kezdõdnek a programok. 15 órától hallható az Ifjúsági Fúvószenekar Szilágyi Péter igazgató-karmester vezényletével. 16 órától Zagyva Gyula bûvész mûsora 17 órától a Jazzmelon Big Band 18.30-tól hallható Csifó Dorina, Dósa Mátyás, Várkonyi András és R. Kárpáti Péter színmûvészek vidám zenés mûsora.
Tavaszi ének-fényben áprilisban A cím három elmondott költeményt idéz, azonban az idõjárás sajnos nem ismeri a lírát, mert Biharban délelõtt esett. A hûvös szelek délutánra elûzték a felhõket, és a számos résztvevõ jelent meg az április 11-i törzshelyén, Nadányi Zoltán egykori lakóházánál, a Tavasz körúton. A lakás mai tulajdonosa meleg szeretettel köszöntötte vendégeit. Dr. Benke Mária ismét odaadó házigazda volt. Néhány perccel a meghirdetett kezdés elõtt már megtelt a ház körüli kert, és hallhatták a fõorvosasszony üdvözlõ szavait, aki kiemelte, hogy nem akármilyen versünnep az idei, hiszen az április 11-e most József Attila születésének 100. évfordulóját is jelenti. Ezek után a mûsor következett, ahol az elõadók dacolva a széllel és az ehhez tartozó hideggel derekasan helytálltak. Az összeállítás Kocsis Csaba egy remek gondolatát váltotta valóra, az eddigi a költészet napok díszvendégeinek írásaiból, költeményeibõl adtak elõ. Kocsis Csaba megzenésített versében jelen volt a nemrégiben elhunyt kunsági születésû Körmendi Lajos, író, aki sokszor volt jelen e rendezvényen. De az elõadók tolmácsolásában megelevenedett Buda Ferenc, Fecske Csaba is. Hangot kapott a mai kortárs költõk közül a nagyrábéi Balogh Gyula. A klasszikusok között hallhattuk
Fotó: Kari Arany, Kölcsey gondolatait, és természetesen szépen zengtek József Attila sorai is. A rendezvény díszvendége most Mezey Katalin költõ, mûfordító, könyvkiadó volt, akivel délután 5 órakor is találkozhattak az irodalomkedvelõk a Nadányi Zoltán Mûvelõdési Központ Erdélyi Gábor termében. Az összeállításban tõle is hallhattunk verseket. Kocsis Csaba dalai mellett szép, átélt beszéddel hangzottak a költemények Kiss Tamás és Körtvélyesi Zsolt tolmácsolásában, majd a város önkormányzata és a kulturális intézmények helyezték el az emlékezés virágait Nadányi Zoltán költõ egykori lakóházának falán. H. Cs.
2
ÖNKORMÁNYZATI
HÍREK
– GAZDASÁG
Rendkívüli ülés az önkormányzatnál Számos meghívott vendég, elsõsorban a város oktatási intézményeinek vezetõi jelenlétében tartottak április 14-én soron kívüli ülést Berettyóújfalu önkormányzatánál. A rendkívüli tanácskozást fõképpen a város intézményi hálózatának átszervezési terve indokolta, amelyre két dolog miatt van szükség. Részben a város idei szûkös költségvetési kerete, részben az évek óta fogyó gyereklétszám, illetve az ezzel együtt járó központi normatíva csökkenés. Elöljáróban Szeifert Ferenc polgármester arról számolt be, hogy aláírásokkal megerõsített levelet kapott a város óvodáiba járó gyerekek szüleitõl. Ennek hatására visszavonta az ülés elsõ napirendi pontját, melyben a város fenntartásában mûködõ óvodahálózat átszervezését terjesztették elõ. A polgármester elmondta, felmérték, hogy mennyit jelent a városnak az óvodahálózat mûködtetése, a központi normatív támogatást több mint 100 százalékkal egészítik ki évente, és ehhez járul még a KÖSZIhez utalt gyermekétkeztetési támogatás is. Hajdú-Bihar megye településein majdnem mindenütt egységes óvodai hálózat van, és ez idáig büszke volt arra, hogy itt önállóak lehetnek az óvodák. Most viszont a város szûkös költségvetési kerete, valamint az a tény, hogy 5 év alatt mintegy 140 gyerekkel kevesebb jár óvodába, és így a központi normatíva is kevesebb, lehetetlenné teszi, hogy továbbra is ilyen keretek között mûködjenek az óvodák.
Ezért úgy tervezték, hogy az óvodákat egy központi irányítás alá vonják össze, lesz egy székhelyóvoda, akinek vezetõjét pályázat útján bízzák meg, a többi óvoda pedig tagintézményként tagóvodai vezetõkkel funkcionálna tovább. A polgármester hangsúlyozta, ez az átszervezés nem menne a minõség rovására, és nem érezné meg sem a gyermek, sem a szülõ, ugyanis valamennyi óvoda megtarthatná az eddigi nevelési programját ezek után is. Ezen a testületi ülésen azonban a napirendi pontot visszavonta, és a következõ ülésen döntenek majd az átszervezés mikéntjérõl. A második téma a város fenntartásában mûködõ általános iskolák feladatellátásának racionalizálására vonatkozott. Szeifert Ferenc kifejtette, az intézményvezetõkkel sokszor egyeztettek az elõterjesztés elõkészítése közben, akik az óraszám-csökkentéseket követõen el tudták fogadni, hogy a József Attila Általános Iskolában 55,5 fõrõl 54-re, a Széchenyi-iskolában 24-rõl 23ra, a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában 24-23-ra, Rákóczi-iskolában 40-rõl 38 fõre csökkentsék a pedagógusok létszámát. A határozati javaslatok megszavazása után Szeifert Ferenc a képviselõ-testület nevében megköszönte Portörõ Miklós és Kiss Lajos igazgatóknak a Rákóczi-, illetve a Hunyadi-iskolákban végzett tevékenységüket, és nyugdíjazás miatt mindkét igazgatót felmentették 2005. augusztus 1-jétõl a munkavégzés alól. A
Idén is lesz út– és járdafelújítás út-
Fotó: Kari
polgármester elmondta, mind a két igazgató sokat tett a város alapfokú oktatásáért, és továbbra is számítanak tudásukra és tapasztalataikra a városban. Az alapfokú intézményhálózat átszervezésének jóváhagyása után a középiskolák következtek, melyekkel kapcsolatban azt a javaslatot fogadták el a képviselõk, hogy a költséghatékonyság növelése érdekében gazdálkodásukat a KÖSZI-hez hasonló intézmény létrehozásával végezzék. Neve a Középfokú Oktatási Intézmények Gazdálkodó Irodája (KOGI) lesz, és a gazdálkodási feladatok ellátásán túl a középfokú intézményekben az étkeztetést is biztosítja majd. Jelenleg a négy középiskolában összesen 20 dolgozó látja el a gazdálkodással kapcsolatos feladatokat, mely az átszervezést követõen 10 fõre csökkenne, és a középiskolák konyhai dolgozóinak áthelyezésével az új intézmény dolgozóinak létszáma 31 fõ lesz. Mivel a 20 fõbõl 1 rendelkezik felsõfokú végzettséggel, ezért javasolták, és titkos szavazással meg is választották 1 éves megbízással az Eötvös József Szakképzõ Intézet jelenlegi gazdasági vezetõjét, Seres Lajost. A négy középiskola gazdasági területérõl 9 fõt leépítenek, a konyhai dolgozók a KOGI-hoz kerülnek, illetve a Brózik Dezsõ Mezõgazdasági Szakközépiskola konyhai dolgozóit, 5 fõt szintén leépítenek. Az oktatási intézmények után Kun József fõigazgató jelenlétében a Területi Kórház átszervezésére vonatkozó megvalósítha-
tósági tanulmány elkészíttetésérõl döntöttek. Berettyóújfalu város Önkormányzata ugyanis február 3-i határozatában felkérte a Területi Kórház vezetését, hogy készítsen koncepciót a kórház stabil gazdálkodásának biztosítására. Kun József fõigazgató egy lehetséges átszervezést egyeztetett a felkérést követõen a Pénzügyminisztériummal, mely alapján részben az aktív ágyszám terhére, a rehabilitációs kapacitás fejlesztésével és a Mátrix rendszer részleges bevezetésével egy referencia kórház jöhetne létre. Az átszervezés elõtt azonban célszerû egy megvalósíthatósági tanulmányt készíteni, melynek célja, hogy megítélje, érdemese a Pénzügyminisztérium ajánlatával élni, illetve ha az ajánlat nem megvalósítható, akkor a tanulmányban alternatívák megjelölésére is kérik a Compudoc Kktt. A tanulmány elkészítési határideje május 10., és a testület megbízta a polgármestert, hogy a szerzõdést írja alá a céggel. A Területi Kórház fõigazgatói állására pályázat kiírásáról is határoztak, mert mint ismert, Kun József fõigazgató az elõzõ testületi ülésen a felmentését kérte a képviselõktõl, melyet elfogadtak. Támogatták, hogy a Sinka István Városi Könyvtár állományának gyarapítására pályázatot nyújtsanak be a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához, és vállalták, hogy a megpályázható összeg mellett 800 ezer forintot biztosítanak könyvbeszerzésre idén az önkormányzat költségvetésébõl.
Minden esztendõben Berettyóújfalu önkormányzatának költségvetésében bizonyos összeget elkülönítnek az útalapos utak, illetve járdafelújításra. Idén, mint azt a polgármesteri hivatal mûszaki osztályának fõelõadójától, Demény Zsolttól megtudtuk, ez az összeg közel 9 millió forint lesz. Ebbõl az alábbi utcák helyreállítását tervezi a hivatal: Déryné, Nyárfa, Hérnekkert, Váci M., Nyáras, Ölyvös, Bercsényi, Szillér, Diófa, Szemere, Bajza, Bessenyei, Köztársaság, Juhász Gy., Kiss János, Szökõ, Ladik, Nádasdy, Batthány, Malom,
Szabolcska, Csikász, Zrínyi, Gyulai Pál, Nagy Sándor, Jókai M. utcák. A járdák rendbetételére is folyamatosan szükség van. Ebben az évben erre körülbelül 5 millió forint jut, ezért bizonyos utcákban csak szakaszonként értendõ a felújítás: Sport, Jászai M., Battyhány, Árpád, Tinódi, Gábor Á., Mikszáth, Semmelweis, Aradi, Bem tér, Hétvezér, Tarcsai, Erkel F., Fazekas, Batsányi, Salamon B. Hétvezér, Móra F., Budai N. A., Nagyváradi, Ölyvös, Munkácsy, Nagy S., Herpály, Irinyi, Rózsa, Gábor Á., Váci M.,
Õszintén szólt a polgárõrök beszámolója Nem „sminkelt”, õszintén beszélt a Berettyóújfalui Polgárõr Testület vezetõje, Mór Baranyai Gábor nyugalmazott rendõr alezredes április 2-án a Berettyóújfalui Polgárõrség tanácskozásán. Elmondta, hogy az 1980-as évek közepén sajnos lazult az állampolgári fegyelem. Tíz év alatt 80 ezerrõl megduplázódott a betöréses lopások és az ismertté vált bûncselekmények száma. Szerencsére ennek arányában nem nõtt a pánik, az emberek egészséges önvédelmi reflexe hozta lére a polgárõrséget. Nem akarnak õk a rendõrök ellenfelei lenni, hanem partnereikké akarnak válni. A közös munka eredményeként országosan 6-8 százalékkal csökkent a bûnözések száma. 1991 tavaszán 20-30 polgárõr szolgálta a lakosságot. Az USAból hazatelepül dr. Kopácsi Sándor nyugállományú vezérõrnagy lett az országos összejövetelek fõvédnöke. Mellette sokan mások lettek az ügy pártolói. A Berettyóújfalu környékén élõk is érezték, hogy szükség van arra, hogy létrejöjjön ez a testület. A bihari városban 1992-ben hozták létre a civil testületet. Egy ideig megtört a lendület, majd 2004ben élesztették újra. A közigaz-
gatás vezetõi, Szeifert Ferenc polgármester, Balláné Veres Ilona, Tisóczki József alpolgármesterek, Muraközi István önkormányzati képviselõ és dr. Ökrös Zoltán címzetes fõjegyzõ élesztették fel a „városvédõ” egyesületet. Az önkormányzat 2,6 millió forintos támogatást adott a mûködéshez. Manapság éjszakánként több járõr is õrzi a lakók nyugalmát a belvárosban, a Völgyközben és a szentmártoni részen. A nõk száma már 15%, 149 esetben 340 fõ teljesített eddig szolgálatot, összesen 1360 órában. Technikailag is van fejlõdés, hiszen a láthatósági mellény mellett kaptak egy Ford személygépkocsit és két segédmotoros kerékpárt. Aki szeretne saját felszerelést kapni, az saját zsebbõl finanszírozhatja. A szolgálatot irányítóknak dicséret jár, hiszen kiemelkedõ teljesítményt nyújtott Biróné Fábián Csilla, dr. Ökrös Zoltán és Lencsés Szabolcs. Az egyesület „pénzügyminisztere” Tisóczki József is megtette jelentését. Elmondta, hogy a bevételek három részbõl jöttek össze. A legjelentõsebb az önkormányzati: 1.500.000 Ft, a tagdíjbevétel 33.700 Ft, a banki kamatjóváírásként összesen 1.534.494
2005. április 29.
Felhívás! Hajdú-Bihar megye lakói már nagyon sokszor bizonyították azt, hogy a bajban lévõ embereken szívesen segítenek, a természeti katasztrófa sújtotta területekre odafigyelnek és osztoznak mások bajában, nehéz helyzetében. Így tettek nemrégiben a SríLanka-i cunami áldozatainak árván maradt gyermekeivel és sok más bajbajutott emberrel is. Most a mátrakeresztesi árvíz okozta károk helyreállításához kérjük önzetlen segítségüket. Az OTP Bank Rt. pásztói fiókjánál – „Mátrakeresztesi árvízkárok helyreállítása” címmel –vezetett 11741024-1545082710130005 számú elkülönített számlára küldhetik felajánlásaikat. Kérjük, akinek erre lehetõsége van, tegye ezt meg. A pénzügyi támogatáson túl szívesen vesznek minden tárgyi vagy más segítõ felajánlást. Ezeket a felajánlásokat az alábbi telefonszámokon tehetik meg: (52) 507-520 illetve (52) 507-521 Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat Debrecen, Piac utca 54. Segítsünk ismét együtt a bajbajutottakon!
A falugazdász rovata Egy korábbi lapszámban már ismertettem a 18/2005. (III. 18.) FVM rendeletet az európai uniós területalapú támogatással, az azóta megjelent 25/2005. (IV. 1.) FVM rendelet a hazai kiegészítõ támogatásokat tartalmazza. Ennek rövid lényegét ismertetem, elõtte azonban általános dolgokra szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét. Kérem, olvassák el figyelmesen az alábbiakat: - A támogatási kérelem beadási határideje május 11., jogvesztõ határidõ. Utána még 25 napig, napi 1 százalék támogatási összeg levonása mellett adható be az igénylés. - Az a mezõgazdasági termelõ, aki 2004. évben uniós területalapú támogatást igényelt, az idén április 30-ig névre szólóan, postán megkapja a nevesített támogatást igénylõ csomagot, a Me-Par térképekkel együtt. - Aki megkapja azért keressen fel bennünket, hogy a kitöltésben segíteni tudjunk, illetve ha kitöltötte, közösen nézzük át, jó-e. Aki április végéig nem kapja meg a névre szóló csomagját, szintén keressen meg bennünket, hogy üres nyomtatványokat kérjen tõlünk. Aki tavaly nem igényelt területalapú támogatást, de most szeretne, lehetõség van rá, üres nyomtatványért szintén keressen meg bennünket. Az egységes területalapú támogatásokhoz kapcsolódóan még az alábbi támogatások finanszírozása történik a 25/2005. (IV. 1.) FVM rendelet alapján: - hízott bika tartásának támogatása: egész évben érvényes, 34862 Ft/db, - tejtermelés támogatása: 4663 Ft/tonna tej, kvóta alapján
- anyatehén-tartás: minimum 3 db, 31.248 Ft/db, beadható július 1. – július 31. - extenzifikációs szarvasmarha tartás támogatása: 11702 Ft/db, 1,4 állatsûrûség mellett - anyajuh-tartás: minimum 10 db 1452 Ft/db, beadható: május 1.– május 31. - kedvezõtlen adottságú területeken történõ anyajuh-tartás: maximum 1108 Ft/db, ha a területének legalább 50 százaléka a kedvezõtlen adottságú besorolásba tartozik. A fentieken túl még az alábbi jogcímeken adhatók be támogatás igénylések: - erdészeti feladatok támogatása - a termõföld minõségi védelmének, hasznosításának támogatása - állattenyésztési és tenyésztésszervezési feladatok támogatása - halgazdálkodási tevékenységek támogatása - vadgazdálkodási tevékenységek támogatása - erdõtelepítés, erdõszerkezetátalakítás és fásítás támogatása - közösségi agrármarketing támogatása - állatjóléti támogatások - haltenyészanyag felhasználásának támogatása A felsorolás nagyon rövid, tényszerû, de nem teljes. A határidõk rendkívül változóak, tehát aki bármelyik pályázat, illetve támogatás után érdeklõdik, feltétlenül jöjjön be a falugazdász irodába, ahol pontosíthatja az elképzelését. A határidõn túl beadott pályázatokat viszont elutasítják, tehát keressenek bennünket. Ékes Irén falugazdász
Berettyóújfalu kiemelt övezetében összkomfortos, tetõtérbeépítéses családi ház garázzsal, melléképülettel eladó. Érdeklõdni. Hétfõ-péntek 7-9, hétvégén 8-12 óráig. Telefon: 0630-458-51-07, 54/402-537. Fotó: Kari forintot kaptak. A kiadások összege. 182.355 Ft. A hozzászólók között Szeifert Ferenc polgármester elmondta, hogy a tizenegy éve mûködõ testület már megszolgálta azt a költséget, amit ráfordítottak. Dobszai Dániel kifejtette, nem pocsékolni akarják az üzemanyagot, hanem lelkesedésbõl a város több részén is körülnéznek, nemcsak a járõrkörútjukon. Dr. Lingvay Csaba rendõrkapitány dicsérte a jó partnerként mûködõ polgárõröket, hiszen sajnos már nem csupán éjjel vannak betörések, hanem nappal is. Néhányan érdeklõdtek, hol lehet elindulni járõrszol-
Ber-ex 2003. Bt. gálatba az új kocsival és a robogókkal, és nem lehetne-e jobban bevonni a vállalkozókat. Mások hozzátették a beszámolóhoz, hogy Berettyóújfaluban nem kell megelégedni a kétszázhoz közeli létszámmal, hiszen kisebb településeken is vannak ennyien, a bihari székhelyen több embernek kellene szolgálnia és védenie a lakosságot. A tanácskozás végén Mór Baranyai Gábor, a testület elnöke bejelentette, hogy egészségi okok miatt a továbbiakban nem vállalhatja beosztását. Döntésével kapcsolatban késõbb szavaznak. H. Cs.
Biztosítási Szaktanácsadó és Kárrendezési Iroda Szolgáltatásaink a megbízóink (magánember, cég, hivatal, biztosító, stb.) részére: – szaktanácsadói szakvélemény készítés – kárrendezés, kárügyintézés, kárrendezések felülvizsgálata, – szakértõi és risk management feladatok ellátása, – megbízóink teljes körû képviselete… Tel: (54) 718-120. Fax: (54) 718-121. www.meritum2.fw.hu Biztosítási kárrendezési bejelentési igényeiket a MABISZ felé (www.mabisz.hu) valamint panaszaikat a PSZÁF felé (www.pszaf.hu) továbbá irodánkban tehetik meg. Intézményünket felügyeli a PSZÁF. Intézményünk nyilvántartási száma: E-II 240/2005. április 15.
KÖZÉLET –
2005. április 29.
Kincsünk a nyelvünk nyelvünk Kincsünk Idén 39. alkalommal rendezték meg az országban A magyar nyelv hetének programjait, melyek mottójául most A nyilvános megszólalás kultúrája gondolatkört választották. Az országos megnyitót ebben az évben Bozóki András, a nemzeti kulturális örökség minisztere Szombathelyen tartotta, a Hajdú-Bihar megyei eseménysorozatot Balláné Veres Ilona alpolgármester asszony indította köszöntõjével Berettyóújfaluban április 7-én a Nadányi Zoltán Mûvelõdési Központ Erdélyi Gábor termében.Az alpolgármester a gondolatok, a kifejezés, a szavak tisztaságára hívta fel a figyelmet: Engedjétek hozzám a szavakat – mondta – miközben mások között Kodály
In memoriam Kürthy Sándor festõmûvész (1921–2005) „Igen az élményt visszaadni,/ a múló percet megragadni/ a festõ dolga, vágya, álma,/ mestersége és hivatása” (Kürthy Sándor)
Fotó: Kari Zoltán, Sütõ András a magyar anyanyelvhez való kötõdését jelzõ hitvallásait idézte. Az este levezetõ elnöke, dr. Helmeczy Balázs egyetemi tanár, a Tudományos Ismeretterjesztõ Társulat / TIT/ Hajdú-Bihar megyei elnöke volt, elõadást dr Sebestyén Árpád egyetemi tanár A nyilvá-
nos megszólalás kultúrája címmel tartott. Az elõadó elöljáróban az idei rendezvénysorozat mottóját, illetve mondandójának címét magyarázta, kifejtette, olyan mértékben romlik a nyilvános beszéd színvonala, hogy figyelmeztetni kell a társadalmat a veszélyekre. A szó értéke, hitele
Jogállamban a pénz a fegyver Évfordulós mûkedvelõ irodalmi, zenés összeállításnak adott otthont ismét – mint tíz évvel ezelõtt – a Nadányi Zoltán Mûvelõdési Központ (immár) Erdélyi Gábor terme. A helyben ismert kis csapat bátor kiállással és nagy lelkesedéssel felidézte az egyik legnagyobb nemzeti költõnk munkásságát, ismert és a közvélemény elõtt még mindig kevéssé tudott versciklusait és mások által már megzenésített alkotásait. Az áthallásos korszellem szétáradt a zsúfolásig megtöltött teremben, és mindenki befogadta az immár egyetemes költészet nagy alakjának játékosan és népiesen dallamos és filozofikus, ontikus paradoxonait. Mert ki ne emlékezne rá alap vagy középfokon? Ki ne tudná, hogy õ „nem középiskolás fokon…” Hát persze, hogy a száz éve született
Fotó: Kari
József Attiláról van szó! Kocsis Csaba, Ökrös Éva, Balogh Gyula és Kiss Tamás a nemzeti évfordulóhoz méltó színvonalon ünnepelte a költõt. Mert nemzeti évforduló az, ha egy nép költészetét, költõjét egyetemes rangra emeli, és univerzálissá hirdeti
az emberiség. József Attilával, aki harminckét éve alatt csak verselhetett a boldogságról, ez megtörtént. Helyben egyébként folytatódik a kultusz, amit minden évben az egykori Nadányi emlékháznál tartanak a kultúrát tisztelõ polgárok. H. L.
„Erõnk szerint a legnemesbekért” Nem szépíthetõ valóság, hogy a kereskedelmi televíziók kultúrájától alig vannak már védett, érintetlen területeink. Dübörög a semmi, hódít és uralkodik az ízléstelenség, béklyót ver a mûveletlenség. Újfaluban 2002 õszétõl a mostani tavaszig tartó, szép vállalkozás tanúi, részesei lehettünk mégis. A Sinka István Városi Könyvtárban mindig történik valami érdekes, ami a közmûvelõdés hasznos és jó ügyét szolgálja. Ezért választottam szerény tudósításom címének Vörösmarty Gondolatok a könyvtárban címû versének idézett sorát. Nagy Zsolt Csabáné olyan kurzust szervezett, amely a fent jellemzett veszélyekkel szemben védekezésünk egyik eleme lehet. Az elõadások szellemi létrehozója, elõadója – mondhatnám spiritusz rektora – Kopányi Ildikó középiskolai tanárnõ volt. Két-három elõadás után tapasztalhattuk, hogy a hallottak értelmi és erkölcsi emelkedésünket szolgálják. Mûveltséget terjesztõ, anyanyelvünket vigyázó, a nemzet és a haza iránti hûséget erõsítõ, lángõrzõ vállalkozás osztalékosai lehettünk. A rendszeresen jelen volt 25-30 fõnyi hallgatóság nevében ezúton köszönjük és gratulálunk. Az elõadások párhuzamokon épültek. Egyik szálon a magyar költészet egy-egy kiemelkedõ értékét elemezte az elõadó, bemutatta a vers filozófiai és esztétikai vonatkozásait, majd összekapcsolta a Biblia olyan részével, amely a hit és az erkölcs szálaival kötõdött a témához. A sorozatnak tematikailag három pillére volt: a magyar irodalom legszebb istenes versei, majd a táj megjelenítése a magyar lírában,
Fotó: Kari és a magyar költészet legszebb szerelmes versei. Így juthattunk fel hatalmas hegyek magaslataira, ahonnan más távlatokra nyílt a szemhatár, ahol más a légzés ritmusa és zajtalanabb a világ, ahonnan – ha akarsz – közelebb kerülhetsz Istenhez, vagy ahol, miként drámai szépséggel Sinka mondta: megindultsággal borulhatsz le Isten elé. E magasságokban Berzsenyi társaságában Márk evangélista szólt hozzád, ott hallhattuk Ady és Ezékiel próféta párbeszédét, a Mont Blanc-ember, Vajda János – aki csak egy kicsit késett, hogy a Nyugatosok egyik legnagyobbika lehessen – a bölcselõ Hóseást hallgatta: „mert szeretetet kívánok én és nem áldozatot”. Megjelent nekünk a robosztus Mózes, a törvények õsatyja, amint József Attilára fordította tekintetét, aki a Dunánál hallgatta: „hogy fecseg a felszín, hallgat a mély”. Láttuk és hallhattuk Balassit, Petõfit, Babitsot, Sinkát Pilinszkyt és mind a többieket, kik jöttek hajdan volt világok messzeségébõl, tán Szkítiából, s ázsiai honvágyuk miatt váltak-lettek mindmind Bendegúz unokáivá ebben
3
KULTÚRA
a nagy európai gyökértelenségben. Nincstelenek vagyunk, „szûkölködünk nagymértékben”, metálcsodákon vágtató, számítógépekkel bájolgó, õsállapotú embert akarnak formálni belõlünk. Járõröznek gondolatrendõrök mindenfelé. Azért eljutunk, mi eljuthatunk egy ösvényen is a világ tetejére. Kopányi Ildikó tanárnõ megrázóan igaz és szép négysorosában ez áll: „Egy ösvény kell: a legkeskenyebb.” Igen, a költészet napján szólnom kellett volna arról az ízléses, szép kis kötetbe szerkesztett, 36 négysoros versrõl, amelynek szerzõje Kopányi Ildikó. Most csak azt mondhatom: szépek, filozofikusak, néha szkeptikusak, igaz versek. Versek. Valahol olvastam, hogy a németek diktátornak, az arabok javasnak, a latin jövendõmondónak nevezte költõit. Leghívebben a görögök illették: poéta. Azt jelenti: teremtõ. A „Négysorosak” is: poéta mûvei, 36 teremtmény. Még az elõadássorozat elején laudációt akartam mondani. A tanárnõ elhárította. Megértettem felfogásának lényegét és õszinteségét: Tegyük a dolgunk. Ez a hitvallása. Szívós István
Még nincs két éve annak, hogy 2003 nyarán örömmel és szeretettel köszöntöttük Kürthy Sándor festõmûvészt Berettyóújfaluban abból az alkalomból, hogy újabb 44 képet adományozott szülõvárosának. A korábbi helyi kiállítások (1983 és 2001) alkalmával is 30, majd 20 képével együtt már közel százdarabossá váló kollekciója a Bihari Múzeum képzõmûvészeti gyûjteményének legnagyobb egységét adja. Az alkotások zöme viszont nem a polcokon pihen, s nemcsak várja a találkozást a közönséggel, hanem állandóan látható mind a Sinka István Városi Könyvtár falain, mind a Nadányi Zoltán Mûvelõdési Központ Erdélyi Gábor termében. Igen, ahogy írja ezt fentebb idézett versében, képein a múló percet megragadta, az élményt saját álmain, vágyain átszûrve megmutatta, visszaadta a szemlélõnek. Kürthy Sándor 1921-ben született Berettyóújfaluban. Nagyapáig visszamenõleg az õsei muzsikusok voltak. Õ is annak készült. 1947 után, huszonhat éves korában Budapestre került a fiatal zenész, ahol zeneszerzõ tanszakra járt két évig. Közben dolgozott gyárban dekoratõrként, mûszaki rajzolóként. Képzõmûvészeti tanulmányait magániskolákban
kezdte el. Az 1950-es évek végén, amikor indult, festõi pályája nagyon hamar az elvontabb festészet felé terelõdött. Az 1964-es Dorottya utcai kiállítása nemcsak az õ elsõ önálló tárlata volt, hanem hosszú idõ után Pesten ez volt az elsõ absztrakt kiállítás. Kassák Lajos ezután hívta meg baráti társaságába, kapcsolatuk, barátságuk Kassák haláláig megmaradt. A közel negyven egyéni és szintén hasonló nagyságrendû csoportos kiállítása szerte az országban és Európában jelzi, hogy az 1964-ben választott, megtalált út sikeres volt. Az alkotás mellett kitûnõ közösségi ember, szervezõ is volt. Éveken, évtizedeken át fogta össze, tartotta össze a Budapesten és környékén élõ Biharból elszármazottakat. Segítette a mi munkánkat is az itthoni találkozók szervezésében. Kürthy Sándor prózában, sõt versben is maradandót alkotott. Publikációi 1972 óta sorra jelentek meg a Mûvészet, a Heti Magyarország és más folyóiratok hasábjain. Elõadásai a pszichológiától, a néphagyományokon, mítoszokon, filozófián keresztül vezetnek képzõmûvészeti, s más mûvészeti témák felé. A 2000ben megjelent Versek címû kötetének elõszavában így ír: „Vannak dolgok, amiket le lehet rajzolni, le lehet festeni, el lehet muzsikálni, és vannak, amit csak versbe szedve lehet hitelesen elmondani.”
Városunk szülöttét, 2004 óta díszpolgárát, e sokoldalú embert, polihisztort, mûvészt 2005. április 29-én, pénteken délután a budapesti Magyar Szentek Temploma altemplomában kísérik végsõ nyughelyére családtagjai, barátai, tisztelõi. Nem búcsúznak, csak elköszönnek tõle városunk vezetõi, intézményvezetõi, polgárai is. Nem búcsúzunk, hiszen találkozunk még vele, vidám, közvetlen, szeretetteljes személyiségével a képein keresztül nap mint nap kulturális intézményeinkben. Számunkra nem halt meg, mert csak az hal meg, akit elfelejtenek. Mi nem felejtjük el, nem búcsúzunk, csak elköszönünk a nemrégiben szintén eltávozott író, költõ Körmendi Lajos szavaival: „Állok a Kürthy-univerzum elõtt, s az élmény kisöpör belõlem minden civilizációs szemetet. A létezés legnagyobb kérdéseivel nézek szembe.” Kállai Irén múzeumvezetõ
70 éves az „Éneklõ Ifjúság” A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége, valamint annak elõdei 1934 óta szervezik meg az „Éneklõ Ifjúság” hangversenyeket. A hosszú évek alatt élõ mozgalommá terebélyesedett ez a kezdeményezés. Túlélt háborút, ideológiai változásokat, dacolva a nehézségekkel ma is hirdeti, hogy együtt énekelni jó, a zene szeretete és mûvelése érték. Örömmel tölthet el bennünket, hogy városunkban hagyománya van ennek a minõsítõ kórustalálkozónak. A szorgalom, a kitartás, az elhivatottság azonban nem elég. Anyagi támogatás is szükséges a fennmaradáshoz. Nemes célt támogatott a Pro Eklézsia és Berettyóújfalu Város Polgármesteri Hivatalának Oktatási és Kulturális Bizottsága, amikor a rendezvény mellé állt. Április 15-én, immár sokadszor a Nadányi Zoltán Mûvelõdési Központ adott otthont a kórusoknak. A házigazda Toldi Miklós Református Általános Iskola nevében Csörszné Bagdi Ildikó igazgatónõ köszöntötte a dalos ajkú gyerekeket és a zeneszeretõ közönséget. A rendezvényt megtisztelte jelenlétével Balláné Veres Ilona alpolgármester asszony és Kocsis Csaba, városunk kulturális menedzsere is. Az idén 7 kórus jelentkezett környékünkrõl a minõsítõ találkozóra, sajnálatos, hogy a résztvevõk csupán három települést képviseltek: Földest, Komádit és Berettyóújfalut. A zsûriben nagy szakmai gyakorlattal rendelkezõ karnagyok foglaltak helyet, biztosítva a szakértõ véleményezést. A zsûri tagjai voltak: Kissné Weiser Katalin, a debreceni Bányai Júlia Általános Iskola nyugdíjas kórusvezetõje, a zsûri elnöke; Végh Mónika, a Kodály Zoltán Zenemûvészeti Szakközépiskola tanára, Lantos Rezsõ-díjas karnagy, valamint Szilágyi Péter, a Városi
Fotó: Kari A Toldi Miklós Református Általános Iskola Gyermekkara Zeneiskola igazgató karnagya. Kezdetét vette a hangverseny, a megmérettetés. A kórusok változatos mûsort állítottak össze, bizonyítva sokoldalúságukat. Felcsendültek többek között Kodály Zoltán, Bartók Béla, Bárdos Lajos, Szõnyi Erzsébet mûvei, feldolgozásai, népdalok, mûdalok, egyházi énekek. Amilyen változatos volt a fellépõk repertoárja, olyan eltérõ volt a mûvek megszólaltatásának minõsége, az énekesek teljesítménye. Mivel az azonosan minõsített kórusoknak országosan azonos színvonalat kell képviselniük, nem volt könnyû dolga a bírálóknak. A minõsítés legfontosabb szempontja maga az éneklés, a megszólaló zenemû, alapja pedig a stílusos zenei hangzás volt. A szakértõk figyelemmel kísérték a tiszta intonációt, a dinamikailag árnyalt, kifejezõ produkciót, az érthetõ szövegmondást, a precíz ritmust, a jó tempót, a harmóniai egységet. Nemcsak a hangzást értékelték, hanem a látványt is, az esztétikus megjelenést, a fegyelmezett magatartást, az átélt éneklést, kórus és karnagy együttes teljesítményét. Nem csoda hát, hogy a zsûri döntéshozatala egy kicsit elhú-
zódott, de végre megszületett a döntés, elkészültek az oklevelek. Az „A” kategóriában kiemelkedõ teljesítménnyel aranyminõsítést kapott két kórus: a földesi Karácsony Sándor Gyermekkar, Sápy Szilvia vezényletével és a Komádiból érkezett Baba Jaga Leánykar, Debreczeni Mária vezetésével. A „B” kategóriában is szép eredmények születtek. Oklevél Kiemelkedõen Dicséretes Szereplésért elismerésben részesült a Toldi Miklós Református Általános Iskola Gyermekkara és Kamarakórusa, Szarka Istvánné kórusvezetõvel az élükön, akit színvonalas felkészítõ munkájáért a zsûri külön elismerõ oklevéllel jutalmazott. A gyermekkar különdíjat kapott a népdalcsokor magas színvonalú megszólaltatásáért, és abban a megtiszteltetésben lehet részük, a mezõnyben egyedül, hogy mûsorukat Debrecenben, az Aranybika Bartók-termében is elõadhatják a gálakoncerten. Remélem, ez a rendezvény jövõre is Berettyóújfalu zenei életének színfoltja marad, talán még több fellépõvel és nagyobb létszámú közönséggel. Siteriné Nacsa Mária
4
ISKOLAI
HÍREK
– KULTÚRA
2005. április 29.
Néprajzi vetélkedõ a Toldi Miklós Református Általános Iskolában „A szárnyas idõnek fonalas rokkáján/ a jövõnek szövete/ a múltnak szálaiból készül:/ a múltat ismerve bízunk a jövõben!” (Zelovich Kornél) Iskolánk a Bihari Múzeummal karöltve április 8-án rendezte meg hagyományteremtõ szándékkal a Tiszántúli Református Egyházkerület általános iskolái számára az I. néprajzi-honismereti vetélkedõt. Õsz óta vártunk erre a napra, azóta, mióta Siteri Róbert etnográfus kollégánkban megszületett a vetélkedõ ötlete. Számunkra ez nem csupán egy verseny volt, annál sokkal többet jelentett. Annak az útnak az elsõ fontos állomását, melyre szeptemberben léptünk. Sokan gondoltuk akkor azt, hogy református iskolaként kötelességünk felvállalni a hagyományõrzést, szülõföldünk múltjának feltárását, népi kultúrkincsünk megismerését és továbbörökítését, mert ezzel tartozunk apáinknak, nagyapáinknak, és tartozunk a hazánknak. Hogyan várhatnánk el fiataljainktól, hogy magyarságukra büszke felnõttekké váljanak, ha nem vezetjük õket vissza a gyökereikhez? Hogy miért is fontosak ezek a gyökerek? Dr. Tikász Emese református testvérünk fogalmazta meg: „A falusi életforma, a paraszti szokások körülvettek, bennük éltem. Korán elkerültem otthonról, de a gyökér kötött és tartott. Megtartott: meg tudom érezni az esõáztatta föld szagát és a friss forgács illatát…Anélkül
nem lehet a nagy szélben megállni és megmaradni. Szeretném, ha (a fiatalok) megtanulnák a forgácsillatot és a frissen szántott földszagot megérezni! Szeretném, ha ráéreznének a saját munka, a valamit megcsinálok örömére. Szeretném, ha a természet, a föld, a múlt ismét a miénk lehetne, eleink tisztessége, becsülete megújulna. Szeretném, ha megtanulnának megállni egy percre, hátranézni és erõt meríteni a múltból: tudnának belõle az örök érvényû spirál szerint tovább örökíteni. Szeretném, ha tudnának gyökereket fejleszteni. Szeretném, ha nagybetûs szó lenne a Szülõföld!…” E gondolatok jegyében versengett 8 református iskola csapata. Külön megtiszteltetés volt számunkra, hogy Orbán Viktor, volt miniszterelnök és Pálfi István Eu-s parlamenti képviselõ védnökként vállalt közösséget a résztvevõkkel. A rendezvény kísérõprogramjai is a népi kultúra és tanításának módszerei, lehetõségei körül forogtak. Így a résztvevõk megtekinthették helyi kézmûvesek kiállítását: Magyar Zita kerámiáit, Dr. Tikász Emese szõtteseit, Veress Sándorné vesszõbõl készített tárgyait, Siteri Róbert fafaragásait, Ertsey Zsigmondné gyöngyfûzéseit; a kollégák a múlt század elejének népi eredetû használati és dísztárgyaiból rendezett tárlatát, valamint a Bihari Múzeum kiállításait. A kísérõ tanárok Kállai Irén múzeumvezetõ szakszerû idegenvezetésével meglátogatták a
Fotó: Kari herpályi Csonkatornyot, majd Korompainé Mocsnik Marianna etnográfus elõadását hallgatták a néprajzi értékek átadásának tanórán kívüli lehetõségeirõl, és megtekintették Sándor Mária múzeumpedagógus bemutató óráját. A fiatalokkal Kocsis Csaba író ismertette Kádár vitéz történetét. A szellemiek mellett testi táplálék is várta a résztvevõket népi ételkóstoló formájában. Az öttagú zsûri, melynek tagja volt Magyar Zita, a népmûvészet mestere, Nagy Zsoltné Kiss Katalin református lelkipásztor, Dr. Tikász Emese, a Mûegyetem adjunktusa, Kocsis Csaba író, elnöke pedig Kállai Irén, a Bihari Múzeum vezetõje, nehéz és hosszú tanácskozás után hozta meg döntését. Eszerint: I. a Toldi Miklós Református Általános Iskola csapata (Bene Szilvia, Kovács Brigitta, Szatmári Máté, Tomola Györgyi, felk.: Siteri Róbert) II. a nyíregyházi Jókai Mór
Református Általános Iskola csapata (Dávid Dorottya, Jakab Réka, Németh Jenõ, Szilágyi Dániel, felk.: Ilyés Gábor) III. a Debreceni Református Kollégium Általános Iskolájának csapata (Ványi Barbara, Hadházi Zsófia, Soltész Lilla, Kanyuk Petra, felk.: Lõrincz Katalin, Vidáné Kósa Orsolya) Köszönetet mondunk mindazoknak, akik hozzájárultak a nap sikeréhez, és bármilyen módon támogatták rendezvényünket: a Berettyóújfalui Református Egyházközség Pro Eklézsia Alapítványának, a Bihari Egyházkerületnek, a Bihari Múzeum minden munkatársának, a zsûri tagjainak, kiállítóinknak, Váradi Sándor vállalkozónak, a református gyülekezet asszonytestvéreinek, és mindenekelõtt azoknak a segítõ gyerekeknek, akik népviseletbe öltözve mûködtek közre a vetélkedõn. A nevelõtestület nevében: Csörszné Bagdi Ildikó igazgató
„Március a nõké” Az Ifjúsági Családügyi Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium a címben megjelölt témában pályázatot hirdetett. A pályázat célja az volt, hogy 2005 márciusában, áprilisában olyan rendezvények szervezésére kerüljön sor, amelyek segítika nõk és férfiak közötti társadalmi diszkrimináció csökkentését, felhívják a figyelmet a nõ, a családanya fontos szerepére. A Kristályvirág Közhasznú Alapítvány a pályázatában benyújtott programjához támogatást nyert, mely programok március közepén indultak el, és április 7-én zárultak le ünnepélyes keretek között. Óvodások és alsó tagozatos iskolások számára meghirdettük Az én nagymamám címû rajzpályázatot. Felhívásunkra 61 rajz érkezett be. A munkákból kiállítást rendeztünk a József Attila Általános Iskolában, az értékelésre L. Ritók Nóra mûvésztanárt, az Igazgyöngy Alapfokú
Mûvészeti Iskola igazgatónõjét kértük fel. A rajzpályázat eredménye a következõ volt: Óvodások: elsõ: Reszelõ Barbara, második: Szatmári Tamás, harmadik Halász Dóra. Iskolások: elsõ: Veres Cinita, második: Pércsi Boglárka, harmadik: Horváth Bettina. Nõ az irodalomban címmel szavalóversenyt hirdettünk felsõ tagozatos és középiskolás tanulók számára. Mindenki szabadon választhatott a fenti témában egy verset. A versenyzõk teljesítményét Kapornai Andrásné zsûrielnök értékelte, az eredmények az alábbiak voltak: Általános iskola: elsõ: Harangi Eszter, Aranyi Dávid, második: Lingvay Csenger, Lencsés Judit, harmadik: Haraszty Gréta, Ékes Viktória. Középiskola: elsõ: Joó Richárd, második: Nagy Zoltán, harmadik. Moldoványi Tünde.
Fotó: Kari Az ünnepélyes eredményhirdetésre április 7-én került sor, melynek keretében a meghívott vendégek számára játszóházat vezetett Jeneiné Árva Erzsébet. A gyerekek szüleikkel együtt gyertyát öntöttek, csuhéjvirágot készítettek, gyöngyöt fûztek, melyeket a rendezvény után hazavihettek. A szavalóverseny és
a rajzpályázat díjazottai értékes ajándékokat vehettek át. Az eredményhirdetés után szerény vendéglátás mellett beszélgettek a résztvevõk. A rendezvénysorozatot az Ifjúsági Családügyi Szociális és Esélyegyenlõségi Minisztérium támogatása tette lehetõvé. Az alapítvány kuratóriuma
Alapmûveleti matematikaverseny a Hunyadi Mátyás Általános Iskolában A Hunyadi Mátyás Általános Iskolában rendezték meg az Alapmûveleti matematikaversenyt április 6-án. A versengést Kiss Lajos igazgató nyitotta meg, köszöntve a versenyzõket, felkészítõ tanárokat, kollegákat. – Mindig csodáltuk azokat az embereket, akik játszi könnyedséggel boldogultak a számokkal, otthon érzik magukat a számok világában. Pedig nem is csinálnak egyebet csak logikusan gondolkodnak, hiszen 2×2 mindig négy. Megtiszteltetésnek vesszük, hogy iskolánk ad helyet ennek a nemes küzdelemnek. A versenyzõknek kívánom, hogy mindannyian maximális pontszámot érjenek el!”– mondta az igazgató. A megnyitó után Farkas
Fotó: Kari Csabáné, Kati néni ismertette a szabályokat, technikai részleteket. A délután folyamán minden zökkenõmentesen zajlott, a 4-8. osztályos tanulók minden elõírást betartva versenyeztek. A feladat-
lapok kitöltésére egy óra állt a rendelkezésükre. Volt, aki már 40 perc után letette a tollat. A többség kihasználta a rendelkezésére álló idõt, a feladatok rendkívül nehezek és összetettek voltak. A
javító tanárok hihetetlen energiával igyekeztek minél rövidebb idõ alatt értékelni a feladatsorokat. Elismerés jár tökéletes munkájukét. Az eredményhirdetéskor osztályonként az elsõ három helyezet kapott könyvjutalmat, a többi versenyzõt egy-egy névreszóló emléklap fogja emlékeztetni erre a Vilmos-napi matematikaversenyre. A verseny legjobbjai Hajdúszoboszlóról várják a „behívójukat” egy megyei szintû eredményhirdetésre. Itt döntik el azt is, ki mehet majd az országos megmérettetésre. Minden 4-8. osztályos kismatematikusnak gratulálunk eddigi sikereikhez, erõfeszítéseikhez. Szurkolunk nekik a következõ fordulóban is. Erõsné Árgyelán Ildikó
2005. március 24. A „Tuberkulózis világnap” aktualitása Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) március 24-ét a Tuberkulózis világnapjává nyilvánította. 1882-ben ezen a napon vált ismertté a tudományos világ elõtt Robert Koch világra szóló felfedezése, bemutatta a TBC bacilust. Az ezt követõ évtizedek orvosi küzdelme során a korábban halálos kimenetelû betegséget sikerült „megszelidíteni” és gyógyíthatóvá tenni. Sajnálatos módon világszerte – a XXI. század elején is – a Koch-bacillus továbbra is egyre több áldozatot szed. A világ népességének egyharmada, közel 1,7 milliárd ember – valamilyen formában átesett a tbc fertõzésen. Évente 8 millió új beteget regisztrálnak, csaknem 3 millióan halnak meg tbc-fertõzésben. Hazánkban az 1950-es években évente 35.000 tbc-s megbetegedés volt, magas halálozási számmal. A kemény és kitartó küzdelem eredményeként 2002re a helyzet gyökeresen megváltozott, ugyanis ebben az évben országosan mindössze 3007 beteget regisztráltunk, ezáltal mi is beléptünk a „30% 000 alattiak klubjába”, mely a világ alacsony tbc-s fertõzöttségi arányára mutat 100000 lakosra nézve. A tbc-járvány újabb, kedvezõtlen alakulásáról 1985-ben számoltak be az USA-ban. 1991-tõl nálunk is többen betegedtek meg tbc-ben, így 1995-ben 4338 új tbcs beteget regisztráltunk országunkban. Majd a hazai tbc-s járvány ismét szelídebb arculatát mutatta az ezredfordulón. Ez a látványos javulás a következetesen folytatott TBCprogramnak volt köszönhetõ, úgy mint a tüdõgyógyászati és gondozói hálózat zavartalan és hatékony mûködése, kórházi ágyak optimális kihasználása, újszülöttek és gyermekek BCG oltása, kötelezõ évenkénti ingyenes tüdõszûrések, tbc-ellenes ingyenes gyógyszerek, szanatóriumi kezelések stb. A tbc-s járvány mai sajátossága az, hogy a betegek többsége súlyos állapotban kerül felismerésre, nõtt azon betegek száma is, akik olyan baktériumot hordoznak, melyre a ma ismert tbcelleni gyógyszerek hatástalanok. Sajnálatos módon az emberek többsége nem fordít kellõ figyelmet egészsége megõrzésére. Évrõl évre kevesebben vesznek részt a tüdõszûréseken, az ismételt felszólítást zaklatásnak, illetve „személyi jogaik” megsértésének tekintik. Tünetek esetén – elhúzódó köhögés, láz, gyengeség, fogyás, éjszakai izzadás, gennyes-véres köpetürítés, mellkasi fájdalom, hátfájás stb. – sokan nem fordulnak orvoshoz, ennek következtében hosszú hetek, esetleg hónapok telnek el a betegség felismeréséig és kezeléséig. Ez alatt is súlyosan fertõzhetik környezetüket is. A tbc sajátossága: több hónapos kezelésre van szükség a teljes gyógyulásig. A fertõzõképesség megszûnte után a kórházból hazaengedett betegek közül sokan nem szedik az ingyenes gyógyszert, nem járnak el rendszeresen a havi ellenõrzésekre. Ezt a tényt súlyosbíthatják a romló anyagi és szociális körülmények: létbizonytalanság, munkanélküliség, alkoholizmus, drogfogyasztás, társuló krónikus légzõszervi betegségek, dohányzás stb. A tbc elsõsorban a társadalom perifériájára szorult embereket veszélyezteti, de a fertõzõdéssel szemben gyakorlatilag senki sem érezheti magát „vé-
dettnek”. Van-e megoldás a tbc járvány leküzdésére? Igen, ugyanis a korábban bevált és sikeresen alkalmazott eljárásokkal javíthatjuk a tuberkulózis járvány kedvezõtlen alakulását úgy, hogy a motiváció fokozásával szorgalmazzuk a kötelezõ tüdõszûréseken a minél nagyobb számú lakossági részvételt. Megteremtettük Berettyóújfaluban a Tüdõgondozó Intézet keretében az egész évben folyamatosan mûködõ Stabil Tüdõszûrõ Állomásunkat. Itt naponta 8-12 óráig mindenki eleget tehet tüdõszûrési kötelezettségének, a szûrési naptár szerint kitûzött és az idézõn is jelölt napon. Még a szûrési napon leletet adunk 14 órakor. Elhúzódó légzõszervi panaszok esetében a kötelezõ tüdõszûrések mellett soron kívül is végzünk szûrõvizsgálatot kérésre. Az ernyõképszûrõn kóros eltérést mutató egyének további kivizsgálása folyamatosan megoldott a Tüdõgondozó Intézet és Tüdõosztály egységében. Lényegében egy-két napra sikerült lerövidíteni a felkutatástól a kivizsgálásig és hatékony kezelésig terjedõ idõt. Újjászerveztük a tbc-s betegeink nyilvántartását: így fellelhetõ a legveszélyeztetettebb lakossági csoport. Az ország egész területén a TBC Surveillence szigorúan ellenõrzött követése és kezelése folyik, így a korai kezeléssel lényegesen csökkenteni lehet az idültté válás veszélyét. Egyénileg figyelemmel követhetõ a kezelés menete a fertõzõ forrás felkutatásától a teljes gyógyulásig. Nagyobb mértékben kívánjuk a felkutatásba bevonni az érdekelt lakosságon kívül a háziorvos kollegákat is, elsõsorban a rizikó- csoportbeli és tünetekkel jelentkezõ egyének tüdõszûrésre irányításával. A fõvárosban és néhány nagyobb városban sikeres kezdeményezés történt a hajléktalan tbc-s betegek részére nyílt átmeneti otthon kialakításával. A hajléktalanok és a szociálisan rászorult egyéneknél a rendszeres segélyezés során feltételként megjelent a kötelezõ tüdõszûrési vizsgálati-lap felmutatása is mint lehetséges alternatíva a betegség. 6. Berettyóújfaluban a Tüdõgondozóban az elmúlt évben összesen 8 új tbc-s beteget szûrtünk ki és kezeltünk. A 8 tbc-s közül 4 beteget tünet- és panaszmentesen sikerült kiszûrni a korai stádiumban, 4 beteg pedig panaszai miatt került felvételre és kezelésre. Itt kívánjuk ismételten felhívni a lakosság figyelmét a kötelezõ tüdõszûrések fontosságára a mielõbbi betegség felkutatása érdekében. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a tbc olyan gyógyítható fertõzõ betegség, mely cseppfertõzõdéssel, elsõsorban légúti úton terjed. A gyógyulás elengedhetetlen feltétele a korai felkutatás, felismerés és társított gátlószeres, gyógyszeres kórházi gyógykezelés, amíg a fertõzési veszély fennáll. Ezt követõen járóbetegként tüdõgondozói havonkénti ellenõrzés szükséges a teljes gyógyulásig, mely esetenként általában egy évig eltarthat. A WHO március 24-ét abban a reményben nyilvánította a Tbc világnapjává, hogy ezen a napon is ismételten felhívja a Föld lakosságának figyelmét, a XXI. század elején is az oly sok odaadást és fáradhatatlan küzdelmet igénylõ tuberkulózis elleni küzdelemre. dr. Kiss Kálmán oszt. vez. fõorvos
Oktatás a pácban Sokan hittek a „több pénzt az embereknek, több pénzt az önkormányzatoknak” ígéretének, és bizonyára sok pedagógus is szavazott e csábító ajánlatra. Elõször nem is kellett csalódniuk, hiszen az önkormányzati választások elõtt kifizetett béremelés azt a látszatot keltette, jól döntöttek. De azóta folyamatosan zúdul nyakunkba a feketeleves, és bizony sokan belátták, sokat kívántak egyszerre, kicsit türelmetlenek voltak. Elõször kiderült, hogy a béremelésre a fedezetet a Medgyesikormány csak a választás évének végéig biztosította, azután a maga módján fizetve a pedagógusoknak, a megemelt bérek kifizetését az önkormányzatokra bízta, amivel azok igen nehezen tudtak megbirkózni. A Gyurcsány-kormány újabb 7 százalékos béremelésrõl határozott. De mivel több pénze neki sincs, ennek még felét sem biztosította, a többit ismét az önkormányzatokra hárította, amit már csak megszorításokkal, az oktatás csorbításával tudtak teljesíteni, a törvényi kötelezettségnek eleget tenni. A kormány újból rendeletet alkotott, mely szerint az iskoláknak nem kötelezõ fizetnie pedagógusainak többek között a hátrányos helyzetû tanulók és a tehetséges tanulók képességeinek fejlesztéséért, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidõ hasznos eltöltésének megszervezéséért, a diákmozgalom segítéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelõzésével, a gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggõ feladatok végrehajtásáért. Az igazságosság jegyében eljutottunk odáig, hogy aki kevesebbet dolgozik, az is annyit kap, mint a többletfeladatot immár jószántából, hivatástudatból, gyermekszeretetbõl vállaló kolléga. Sokan jártak közülük úgy, hogy kevesebb a fizetésük, mint a „béremelés” elõtt. Sok pedagógus azzal sincs tisztában, hogy szintén a „több pénz” jegyében a 2004-es 13. havi fizetésüket nem kapták meg, azt szinte észrevétlenül vette el a kormány. Amit kaptak 2005ben nem a 2004-es 13. havi, hanem elõre, a 2005. évi, teljesen más jogcímen és feltételekkel (egy havi különjuttatás). Egy évi juttatás kimaradt. Az önkormányzatok pedig, amelyeket folyamatosan és következetesen terhelnek, egyre inkább képtelenek megfelelni rájuk testált feladataiknak. Küzdenek önmagukkal, a lakossággal, lelkiismeretükkel, igyekeznek megfelelni azoknak az ígéreteknek, ami miatt választóik képviselõknek, városvezetõnek választották õket. A költségvetés azonban számukra is véges, hiszen éppúgy nem kapnak elegendõ pénzt, mint ahogy mások sem. Eljutottak arra a pontra, hogy a mûködés fenntartása érdekében kiforgatva magukat saját vagyonukból, önként vállalt feladataik karcsúsítása, feladása után, most már kénytelenek kötelezõ feladataikat is ésszerûsíteni, hatékonnyá tenni, hogy néhány mai divatos szót használjak, kénytelenek a leépítésekre, bezárásokra, elbocsátásokra, összevonásokra. A környezõ kisebb községek közül néhányan már bezárták iskoláikat, vagy ezt fogják tenni a közeljövõben. Városunkban is hasonló a helyzet, amit ráadásul tetõz a folyamatosan csökkenõ gyereklétszám. A gyerekek érdekeit, a pedagógiai szempontokat háttérbe helyezve szükséges dönteni, intézkedéseket foganatosítani. Az óvodák vezetését összevonják, a középfokú intézményeket közös gazdasági irányítás alá helyezik, és az alapfokú oktatás területén is sajnos csak a szûkebb keresztmetszetû iskolahálózatnak van ésszerû alternatívája. Utoljára említem azokat az állítólagosan gyerekek érdekében hozott intézkedéseket, amelynek következményeként talán most jobban is érzi magát a gyerek (a pedagógus már kevésbé). Rövid távon, pillanatnyilag kényelmesebb és kellemesebb, de hosszabb távon, jövõjét tekintve már a gyerek érdeke sem ez, mert elveszik tõle a tudás, a boldogulás, az esély lehetõségét. Ezek az intézkedések a magyar oktatás kilúgozódásához vezetnek, ebben a helyzetben tudásalapú társadalomról beszélni nem egyéb üres, jól hangzó frázisnál. A liberális pedagógiát nemcsak a pedagógusok szenvedik, hanem a családok, a kisebb és nagyobb közösségek, a jövõnk forog kockán, és nem csak a magyar oktatás van pácban. Kovács Zoltán
Berettyó ÖTE Tisztelt Berettyóújfalui Polgárok! Szeretnénk bemutatni Önöknek egy egyesületet. A neve: Berettyóújfalui Hagyományõrzõ Önkéntes Tûzoltó- és Sport Egyesület (Berettyó ÖTE). Alakuló ülésüket még 2004. június 22-én tartották, de jogerõsen 2005. január 7. óta mûködnek. Márciusban felvételt nyertek a Megyei Tûzoltószövetségbe. Legfõbb döntéshozó szervezete a közgyûlés, emellett mûködik a felügyelõ bizottságuk. Elnöksége 3 tagú. Bor Szabolcs elnök, Jakab Tamás alelnök, Buczi Tamás titkár. Jelenlegi taglétszáma: 30 fõ, és 5 fõ felvétele folyamatban van. Felmerülhet a kérdés az olvasóban, miért van szükség erre a közhasznú szervezetre? A válasz egyszerû: a tûzoltóságot a kötelezõ feladatai – melyek egyre nõnek – nagyon lefoglalják, ezért az alapítók úgy gondolták, hogy létrehoznak egy egyesületet, melynek célja a tûzvédelemmel kapcsolatos értékek megõrzése, tagjai számára sport és tanulási lehetõségek biztosítása, valamint ismeretterjesztés. Tevékenységüket a tûzoltósággal együttmûködve
5
KULTÚRA
2005. április 29.
végzik, tagjaik közt találjuk a tûzoltóság egykori és jelenlegi vezetõit, lelkes tûzoltókat, de még hölgyekre is számíthatnak. Terveik között szerepel a régi tûzoltóeszközök gyûjtése, felújítása, kiállítása és korhû egyenruhák varratása. Szép színfoltja lenne a hagyományõrzõ tûzoltó versenynek, ha eredeti öltözékben jelennének meg a résztvevõk. Továbbá tûzvédelmi nevelés, oktatás általános és középiskolásoknak, valamint felnõtteknek is. Szeretnék, ha az általuk felkészített diákok jól szerepelnének a megyei elsõsegélynyújtó versenyen, katasztrófavédelmi versenyeken, megyei tûzoltóversenyeken. A jövõ hónaptól máris alkalmuk adódik bizonyítani rátermettségüket, felkészültségüket. Köszönik az eddigi – mûködésüket támogató – vállalkozói és civil felajánlásokat. Örömmel hallgattam Bor Szabolcs elnök szavait, csak gratulálni tudok a nagyszerû ötlethez, mely létrehívta ezt az egyesületet. Bízom benne, hogy mûködésükkel színesíteni, gazdagítani fogják városunk életét. Fogadják õket Önök is bizalommal! Erõsné Árgyelán Ildikó
Irodalmi jelen Március 30-án a mûvelõdési központban az Irodalmi Jelen címû Aradon kiadott irodalmi havilap felolvasó estjére került sor egy irodalmi turné keretében. Mondhatnám azt is, hogy irodalmi „road-show” részese volt a megjelent gyér számú érdeklõdõ. Folyóiratukat a szerkesztõk úgy reklámozzák – és ez a reklámszöveg a címlap tetején is szerepel -: a világ legnagyobb példányszámban megjelenõ magyar irodalmi havilapja. A két – ajándékba kapott – lapszám, 10.584, illetve 14.800 példányban jelent meg, elõfizetõinek a száma is tekintélyes: 5584. Szerzõi többségében határon túliak, de jelentõs a számuk az anyaországi íróknak is. A fülszöveg tanulsága szerint a 2001-ben alapított lapban eddig több mint 200 író, költõ, kritikus kapott megjelenési lehetõséget, zömében fiatal és középkorú költõ, író, néhány ismert név mellett többségük ismeretlen. Igaz, hogy ezideig a lap is az volt számomra. Modern világunkban, amikor az olvasás az ember szellemi tevékenységének perifériájára szorult, tiszteletre méltó szándék a lap szerkesztõi, szerzõi részérõl, hogy felolvasó estek formájában is (ami nem új találmány) próbálják mûveikre a figyelmet felhívni. Az esten négy író, költõ, szerkesztõ volt jelen: Böszörményi Zoltán (fõszerkesztõ), Nagyálmos Ildikó, Orbán János Dénes Erdélybõl és a legismertebb név: Kukorelly Endre Magyarországról. Céljuk az volt, hogy bemutatkozzanak mûveikkel és bemutassák az Irodalmi jelent. Kevés érdeklõdõ volt kíváncsi erre a bemutatkozásra. Dr. Nagy Gábor
A berettyóújfalui székhelyû civil szervezõdés, az Orbán Balázs Társaság számos, a város kulturális életében hiánypótló, sikeres rendezvényével bizonyította már létjogosultságát, létezésének szükséges voltát. Legutóbb is egy nem szokványos, talán sokak számára megfoghatatlan témában hívtak szakértõ elõadót. Borókai Gábor, a Hír TV. elsõ elnöke, a Heti Válasz szerkesztõ bizottságának jelenlegi elnöke, volt kormányszóvivõ volt a vendég április 21-én a régi megyeháza dísztermében. Dombi Margit, a Magyar Nemzet megyei tudósítója nehéz, de fontos, napjainkban gyakorta felmerülõ problémák elé állította, médiaetikai kérdésekrõl faggatta szakmabeli újságírók, politikusok, a társaság tagjai, érdeklõdõk jelenlétében a vendéget. Hogyan lehet a jó és a rossz, a helyes és a helytelen között különbséget tenni az írott sajtó hasábjain, illetve az elektronikus médiában. Hogyan
Fotó: Kari lehet a politikai erõk megjelenítésében egyensúlyt tartani akkor –különösképpen választási kampányok idején –, amikor valamennyiük a saját érdekében kívánja fel- és kihasználni a médiumokat. Borókai Gábor leszögezte, a médiával baj van, de a bajok eredõje nem az, hogy nincsenek világos médiaetikai szabályok vagy felkészületlenek az újságírók, a politikusok kényszerképzete az –és ezzel bizonyos
mértékig önmagukat is felmentik –, hogy a média mindent eldönt, ez nincs így – hangsúlyozta az elõadó – annak ellenére sem, hogy valóban nagy a súlya, mert történeteket mesél a társadalomnak, a gyerekeknek a társadalomról, az életrõl, és ezzel befolyásol.. Mint ahogy az intellektus bizonyos szintjétõl feltételezhetõ, hogy kialakult világnézet mellett nincs politikai irányultság nélküli ember, úgy nincs irányultság nélküli média sem. A kötõdés foka, mélysége, az esetleges szûklátókörûség mind az egyént, mind a médiát tekintve napjainkban nem elhanyagolható tényezõ. Van-e szólásszabadság ma Magyarországon kérdésére egyértelmû igennel válaszolva az elõadó, mégiscsak árnyalta a feleletet. Kifejtette, miközben a kormányzatok, pártok igyekeznek a média politikai befolyásolásának a látszatát kerülni a fentiek jegyében, nem szabnak gátat az írott és elektronikus sajtóra gya-
Tanári hangverseny A Városi Zeneiskola tantestülete hetedik esztendeje örvendezteti meg a zenekedvelõket játékos, fesztelen koncertjével, a „Tanári hangverseny”-nyel. Április elsején, a volt megyeháza dísztermében Szilágyi Péter, az intézmény igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd egy igazi hölgykoszorú – Rendes Viktória, Péntekné Bíró Edit és Prunyi Adrienn – szólaltatta meg Haydn G-dúr trióját. Ezt követõen Sereg Szabolcs fuvolajátékát hallhattuk. Szamosközi Gergõ nemcsak a hazai pálya elõnyének köszönhette a nagy tapsot, hanem szuggesztív elõadásának is. Sárvári József trombitájával csatlakozott a már fellépõ fuvoláshoz egy Bach darab erejéig,
Fotó: Kari amelyet Fazakas Árpád kísért zongorán. Élmény számba ment még az est folyamán Gömöri Attila klarinét játéka, és felejthetetlen volt a tanári kórus is. A gyerekek körében a legnagyobb sikert kétségtelenül az énekes produkció aratta. A szom-
széd kislánynak azonban más volt a véleménye, a zongorista hölgyet tartotta legjobbnak. Kérdõen nézhettem rá, mert még büszkén hozzáfûzte azt is – mikor a lépcsõn felfele araszoltunk –, hogy: a tanárom! K. Cs.
Beszélgetés Mezey Katalinnal nem csupán költészetrõl
Az idei költészet napi rendezvény fõvendégérõl néhány sorban igen sokat tudhatunk meg a Ki kicsoda? címû kiadványból. Tanult bölcsész, magyar szakos tanár és népmûvelõ. Dolgozott tanárként általános iskolában, de volt népmûvelési elõadó, újságíró, majd szabadfoglalkozású. Kezdeményezésére alakult meg az Írók Szakszervezete, késõbb elnökségi tag lett a Magyar Írók Szövetségénél. Ezenkívül még több dologról lehetne szó, de lényeg a jelen. – Mi maradt a népmûvelõbõl? – Két és fél év után abbahagytam a nappali tanulmányokat, és levelezõn folytattam. A másik (magyar) szakomat tanárként gyakoroltam, majd népmûvelési elõadóként dolgoztam. Ismeretterjesztõ elõadásokat szerveztem Tatabánya környékén filmtörténeti és szakmatörténeti témákban. Én „félértelmiségi” és városi gyerek voltam, de kitapasztaltam az úgynevezett „egyszerû” munkások ízlésvilágát, és nekik vittem a témákat. – A népmûvelés akkor még virágzott, késõbb ezt közmûvelõdésnek nevezik. Miért? – A közmûvelõdéssé finomítás talán azt jelenti, hogy képzettségétõl függõen minden rétegnek szüksége van további mûvelõdésre. Sajnos ma már többfunkciósak is ezek a közmûvelõdési intézmények, sokszor vásárt is tartanak, mert anyagiakat kell „termelni”. Manapság a társadalomban legfõbb érték a pénz, az
Fotó: Kari anyagi eszközök, ez pedig emberellenes. A közmûvelõdés terén is nagy torzulásokat érezhetünk mindannyian. – Hogyan kezdõdött el a versírás? – Az ember egyszer úgy érzi, hogy valami nagyon fontos motoszkál benne, és ha ez megfogalmazódik, ebbõl lesz a vers. A versíró úgy érzi, hogy a leírt sorokkal sok ember gondját megoldja, és ezáltal feloldozza önmagát. – Mûfordítással is foglalkozik. Milyen nyelvterületrõl fordít? – Német, angol és orosz nyelvbõl. Sajnos manapság már kevesebbet, mert egy kis könyvkiadót vezetek 15 éve. Természetesen verseket és gyermekirodalmat „magyarítottam” elsõsorban és számomra fontos költõket. – Meséket is ír. Mennyire van a mai videós, számítógépes gyermeknemzedéknek igénye erre?
– Nem olyan reménytelen a helyzet, mint ahogy hiszik. Utoljára 99 népmesébõl álló munkám jelent meg, amit Jankovics Marcell illusztrált. Most, harmadik kiadásban 18 ezer példányban fogyott el. Az öt kis unokámnak olvastam fel elõször belõle, akik három és 11 éves közötti korúak. Azt hittem, hogy elég lesz 3 mesét elolvasnom, de mire a harmincadikig jutottam, már kiszáradt a torkom. Mind az öten szívesen hallgatták. Költõi közérzet és könyvkiadás – Költõként mikor érezte magát a legjobban és mikor rosszabbul? – Biztosan nem árulok el nagy titkot, hogy 1989-91-ig én is tele voltam illúziókkal, úgy éreztem, hogy az ország sorsa emelkedõ pályára került. Hittem, hogy egy szabad társadalom jött létre országunkban. Elõtte bezárultunk a
magunk világába, és nem tudtuk, hogy a nyugati oldalon is hasonló bajok vannak, mint nálunk. Magyarán. Ki sem gyógyultunk a saját bajainkból, máris éreztük, milyen gondok sújtják a fejlettebb nyugatiakat. Állítólag a pénz szabad áramlása az életelv, pedig ez inkább a halálelv. El kellene hinnünk, hogy mi vagyunk a világ közepe! Ne úgy gondolkodjunk, hogy nagyszerû, ha túlélem a mai napot. – Állítólag virágzó „iparág” a könyvkiadás… – 1989 óta vezetem a Széphalom Könyvmûhelyt. Ahogy mondják, eltörölték a cenzúrát, és bárki kiadói munkába kezdhetett, ami korábban kizárólag állami monopólium volt. A mi kiadónk Kazinczy szellemében indult, és az irodalom spontán önszervezõdését szerettük volna szolgálni. Egy újnak mindig nagy reklámkampány kellene. A piac törvényei uralkodnak. Sokkal több új mû születik, mint ahány sikerére számíthat az ember. – A klasszikus zárókérdés: Kedves Katalin, jelenleg min dolgozik? – Tavaly megjelent „A kidöntött kerítés” címû kötetem, ami a gyermekkorról szól. Ennek írom a folytatását. Sajnos ma már a bátyám és én vagyunk csak tanúi ennek a kornak. Az a valóság, ahová beleszülettünk, már megszûnt. A megírással tartom életben emlékeinket, hogy mások is megismerjék. Harasztosi Csaba
6
SPORT – HATODIK
Mosolygó Kórház Alapítvány 2004 októberében új magyar alapítvány alakult meg azzal a céllal, hogy megsegítse a magyarországi kórházakban fekvõ súlyosan beteg gyerekeket. Az alapítvány neve: Mosolygó Kórház. Az alapítvány tevékenysége és céljai a kórházban fekvõ gyerekek közérzetének javítása zenei és más mûvészeti programok által és a kórházak megfelelõ mûködésének segítése orvosi mûszerek és felszerelések beszerzésének támogatásával. Az elsõ 12 hónap költségvetése 50 millió forint, mely magába foglalja nagyszámú újraélesztõ táska megvásárlását a gyermekkórházak számára. A fentiekben említett szükséges anyagi háttér elõteremtése érdekében a kuratórium holland elnöke, dr. Albert Royaards kerékpárkörutat tesz meg. Az úgynevezett magyarországi körút (Tour of Hungary) során kerékpáron felkeresi hazánk 252 városának, megyeszékhelyének, valamint Budapest 23 kerületének polgármestereit. A hatezer km-es úton Berettyóújfalut is érintette, így április 11-én városunkba érkezett a Mosolygó Kórház Alapítvány „biciklis” elnöke. A holland üzletembert Gémesi György, Gödöllõ város polgármestere (az MDF alelnöke) kísérte útja során. Mezõpeterdrõl Berettyóújfaluba kerékpározva a város határában újfalui kerékpárosok és Szeifert Ferenc, Berettyóújfalu város polgármestere fogadta a túrázókat. A Széchenyi, majd a Kádár vitéz utcán végigbiciklizve, Berettyóújfalu központján is áthaladva
érkeztek meg a Kabos Endre Városi Sportcsarnokba. A sportcsarnokba belépõ „különítményt” taps fogadta, majd a Bihar táncegyüttes kedveskedett városunk nevében a megjelenteknek. Mivel a következõ település, ahová tovább bicikliztek Derecske volt, így stílusosan az elsõ tánc egy derecskei verbunk volt, majd a Domaházi táncok címû válogatás következett. Szeifert Ferenc polgármester köszöntõjében kiemelte az ügy nemes voltát, felajánlotta a város segítségét, és elmondta, hogy az aznap esti Mezei Vill FC – Gödöllõ Futsal mérkõzésen is egy gyûjtõláda lesz kihelyezve, így bárki hozzájárulhat az alapítvány céljához. Tréfásan mondta, hogy Gémesi György, Gödöllõ város polgármestere sajnálhatja, hogy nem látja az esti újfalui labdarúgó diadalt. A köszöntõ után Gémesi György kért szót. Megköszönte
a Bihar néptáncegyüttes programját, és elmondta, hogy szíve csücske a néptánc, hiszen egy település életében nagyon fontos, hogy a hagyományokat megõrizzük, és a néptánc pontosan ezt teszi. Elmondta, hogy õ döntetlenre számít az esti mérkõzésen, de reméli, hogy a gyerekek „nyerni fognak”. Dr. Royaards tört magyarsággal köszönte meg a szép fogadtatást, és biztos benne, hogy társa (dr. Puli), egy magyar terelõkutya segítségével ténylegesen össze tudják terelni a jószándékú támogatókat és az alapítvány célkitûzéséhez megfelelõ összeget. Igaz, hogy Gödöllõ csapata 3:2-re legyõzte a Mezei Vill FCt, de remélhetõleg Berettyóújfalu sportszeretõ közönsége is hozzá tudott járulni a Mosolygó Kórház Alapítvány céljához, a gyerekek kórházi körülményeinek javításához. R. S.
Sporteredmények Labdarúgás Sárrétudvari – BUSE 1:2 BUSE – Ebes 3:1 Hosszúpályi – BUSE
A gyerekcsapat 9.30-kor kezd, a serdülõ pedig 11 órakor. A Blondy FC csak serdülõ csapatot nevezett.
Ifi Kaba – BUSE 0:3 Sárrétudvari – BUSE 1:5 BUSE – Ebes 5:1 Hosszúpályi – BUSE
Június 12., vasárnap, 17 óra BUSE – Nagyrábé
A BMSE NB II-es férfi- és fiúcsapatainak 2005. évi tavaszi bajnoki mérkõzései
Serdülõ BUSE – Kaba 15:0 Sárrétudvari – BUSE BUSE – Hajdúszoboszló
Május 7., szombat BUSE – Blondy FC Esztár
Április 29.: Csudafilm (sz. magyar filmvígjáték) 30.: Ray (sz. am. zenés film) Május 1-2.: Penge – szentháromság (sz. am. sci-fi horror) 6-7.: Fûrész (sz. am. horror film) 8-9.: A randiguru (sz. szinkr. am.filmvígjáték) 13-14.: A kör 2 (sz. am. horror) 15.: Közelebb! (sz. am. erot. dr.) 16.: Luther (sz. német film)
Anyakönyvi hírek
Köszöntjük az édesanyákat, nagymamákat
A Nadányi Zoltán Mûvelõdési Központ programja Háziasszonyok klubja. Május 3-án, 17 órakor találkozunk a mûvelõdési központban. Kirándulás a Csonkatoronyhoz. *** A Heni Feng Shui címû könyv bemutatója és dedikálása a mûvelõdési központban május 10-én, 17 órakor. A könyv írója a HeniFeng Shui megalkotója. A találkozó belépõdíjmentes. Várjuk a könyv iránt érdeklõdõket, amit a helyszínen megvásárolhatnak.
Az ásványok csodálatos világával ismerkedhettek azok a kicsik és nagyok, akik ellátogattak a Bihari Múzeumba április 16-án, szombaton. Családi múzeumi délutánunk témáját ezúttal új idõszaki ásványkiállításunk adta. A gyerekek szüleik segítségével játékos feladatokat oldottak meg, a kapott lapokat összetûzve elkészítették saját kiállításvezetõ füzetecskéjüket. Ezek után Kovács Kálmánné, a kiállított ásványok tulajdonosa mondta el meséjét a kövekrõl. *** Azokat a felnõtteket, akik érdeklõdnek az ásványok gyógyításban való felhasználása iránt,
Fotó: Kari
Május 1., vasárnap 16 óra BUSE – Tetétlen 15., vasárnap 16.30 óra BUSE – Hajdúdorog 29., vasárnap 17 óra BUSE – Téglás
A BUSE serdülõ és gyerekcsapatának 2005. évi tavaszi bajnoki mérkõzései
A Berettyó Filmszínház mûsora
Fotó: Kari
Múzeumi hírek
A BUSE felnõtt- és ifjúsági csapatának 2005. évi tavaszi bajnoki mérkõzései
Az ifi a felnõtt mérkõzés elõtt két órával korábban játszik. Belépõk: diák, nyugdíjas: 200 Ft/fõ, felnõtt: 300 Ft/fõ. A hölgyek belépése díjtalan.
2005. április 29.
OLDAL
14., szombat BUSE – Püspökladány
Május 14., szombat BMSE – Kiskunmajsa 15 és 17 óra Belépõdíj. Diák, nyugdíjas: 100 Ft/fõ, felnõtt: 200 Ft/fõ. A BMSE nõi megyei kézilabdacsapatának 2005. évi tavaszi bajnoki mérkõzései Május 1., vasárnap, 16 óra BMSE – Nyírábrány
Meghívók Május 7-én, 18 órakor és május 8-án, 14.30 órakor tartandó evangelizációs alkalmainkra szeretettel hívunk és várunk mindenkit a Baptista Imaházba. Helye: Berettyóújfalu, Eötvös u. 2. *** A KC-Girls Hollandia legsikeresebb ifjúsági kórusa, az utrechti KC-Girls csapata második alkalommal turnézik idén tavasszal Magyarországon. A magyar és angol nyelven írt dalszövegeikkel az ifjú énekesek egy fontos üzenetet szeretnének átadni a magyarországi fiatalok számára. Szereted a jó zenét, ráadásul olyan szöveggel, aminek van is értelmes mondanivalója? Akkor itt a helyed a koncerten! Hat fiatal lány jön Hollandiából azért, hogy modern stílusban énekelve és táncolva átadjon neked egy üzenetet. Ugye kíváncsi vagy rá?! Koncertjük 2005. május 4-én, szerdán lesz este 6 órakor a Berettyóújfalui Nadányi Zoltán Mûvelõdési Házban. Belépés díjtalan. Szeretettel hívnak és várnak mindenkit a szervezõk.
Gyerek BUSE – Kaba 6:0 Sárrétudvari – BUSE BUSE - Hajdúszoboszló Futsal Csaba FC II. – Mezei Vill. Mezei Vill – Gödöllõ 2:3 Kisvárda – Mezei Vill.
GÉPKÖLCSÖNZÕ
Rendõrségi felhívás!
bontókalapácsok, ütvefúrók, döngölõgépek, körfûrész, szõnyeg- és kárpittisztító, fûnyíró, sövényvágó, csiszoló, permetezõ, lapvibrátor (viacolor lappal is) ... Berettyóújfalu, Krúdy Gy. u. 5. (a kórház mellett) Telefon: (54) 401-183
Arculat, image logo tervezés reprezentatív egyedi termékek készítése: prospektus, meghívó plakát, szórólap névjegy,
A
Com Print Stúdió Továbbra is várjuk megrendeléseiket az alábbi telefonszámon:
06
digitális képfeldolgozás, szkennelés, szakdolgozat gépelés nyomtatás – laminálás
-30
-37
0-1
9-0
5
szeretettel várjuk május 4-én, szerdán, 16 órára a Bihari Múzeum nagytermébe, Kovács Kálmánné elõadására, bemutatójára. E rendezvény a Tájak– Korok-Múzeumok Egyesület berettyóújfalui csoportja és a Bihari Múzeum közös programja. *** Április 30-án, szombaton 14.30-ra ismét a 6–12 éves gyerekeket várjuk a múzeumba szüleikkel egy újabb családi programunkra, amikor a honfoglalás korát idézzük meg játékos formában. Választható kézmûves foglalkozások: sámándob készítése, sámánszövés, tarsoly készítése lemezzel.
A Berettyóújfalui Rendõrkapitányság szemtanúk jelentkezését várja a Berettyóújfaluban 2005. április 14-én, a délelõtti órákban történt bûncselekmény ügyében, amikor Berettyóújfalu, Dózsa Gy. u. 8-10. alatti bevásárló udvar elõtt 2 gyermekkorú személy egy középkorú asszony kezébõl a kézitáskáját megpróbálta kitépni. A lopás megakadályozása a hölgy lélekjelenlétének volt köszönhetõ, aki nem engedte a táskáját. Nem sokkal késõbb a 2 gyermekkorú egy idõsebb férfitõl sikerrel vette el kistáskáját, benne pénzével, személyes irataival. Az idõs férfi sérelmére elkövetett bûncselekményt egy 30-35 év közötti nõ észlelte, és a gyermekek után futva, tõlük az eltulajdonított táskát visszavette. Egy közeli üzletben a tulajdonos szintén látta a lopást, és segítségével a rendõrség az elkö-
vetõk személyét megállapította. A rendõrség kéri az elsõ bûncselekmény sértettjét – a középkorú asszonyt, és a második lopás megakadályozásában részt vállaló 30-35 év közötti hölgyet, továbbá bárkit, aki az ügyben érdemleges információval tud szolgálni, hogy jelentkezzen a Berettyóújfalui Rendõrkapitányságon, vagy hívja a 107, illetve 112 ingyenes telefonszámot. Szabó István r.õrnagy hivatalvezetõ
Géniusz Rádió 97,9 MHz Hangolj ránk, hallgass minket! Minden nap 16:00 és 20:00 óra között
Születtek Március 23.: Szémán Martin levente (Szémán Lajos Tóth Mária) 25.: Török Csenge Petra (Török Zsolt Iványi Margit Andrea) 28.: Mászlai Ákos (Mászlai Károly Alimán Erika) 29.: Nagy Zsanett Kinga (Nagy Tamás Tikász Ildikó) Április 17.: Nemes Tímea (Nemes Jáno Gidai Anikó) Házasságot kötöttek Március 26.: Nagy Zoltán Porkoláb Kinga Judit 26.: Makovinyi Dezsõ Zsolt Pántya Judit Április 2.: Juhász József Nagy Mária 21.: Kállai Imre Kis Éva Elhunytak Március 19.: Birizdó Lajos Mihály (1958) 24.: Forgács Lászlóné (1946) 27.: Szabó Józsefné (1933) 28.: Fehér Lajos (1945) 28.: Tóth Sándorné (1914) 28.: Karácsony Józsefné (1930) Április 1.: Gáll Imre (1965) 2.: Bácsó Imre (1955) 3.: Szoboszlai Imréné (1927) 4.: Rácz Sándor (1916) 11.: Dancsházi Dezsõ (1933)
Morotva-nap A korábbi évekhez hasonlóan, május 14-én is megrendezik a Morotva- napot, részletes mûsortervét a következõ lapszámunkban olvashatják. Mindenkit szeretettel várnak a szervezõk.
IRODASZEREK Leporellók, fénymásoló papírok, faxpapírok, pénztárgép szalagok, borítékok, bélyegek, tintapatronok, floppy és CD lemezek, fénymásoló festékporok, festékkazetták, videó és magnó kazetták, elemek NYOMTATVÁNYOK
ÍRÓ- ÉS ISKOLASZEREK BÕRDÍSZMÛ ÁRUK HÁZTARTÁSI PAPÍRÁRUK S Z O L G Á LTATÁ S A I N K : fénymásolás, spirálozás, laminálás.
termékek
Bélyegzõkészítés egy nap alatt. H-P 7.30 -17-ig, Sz: 8 -12-ig. 4100 Berettyóújfalu, Puskin u. 20. Tel./fax: (54) 401-619, 06-30/9688-683
Nyitva:
Bihari Hírlap A berettyóújfalui önkormányzat kéthetente megjelenõ közéleti lapja.
Fõszerkesztõ: dr. Szegediné Lovász Magdolna. Munkatársak: Rinyu Sándor (sport), Kari Sándor (fotó). Szerkesztõségi titkár: Kundráth Andrea. A szerkesztõség címe: Berettyóújfalu, Bajcsy-Zsilinszky u. 27. Telefon: 402-286. Felelõs kiadó: Porkoláb Lajos. Tördelés: Barna Ildikó. Nyomás: Piremon Nyomda Berettyóújfalu. Felelõs vezetõ: Becker György. Terjeszti a Magyar Posta. ISSN 1215-1637
A berettyóújfalu
Fõszer Munkatárs Sze A szerkesztõség címe: B Felelõs kia
Nyomás: Piremon Ny Terje
