Lehetne zöldebb a magyar energiarendszer? Tények és lehetőségek a hazai költségvetés tükrében Felsmann Balázs - 2010. március 10.
1
Magyarországi helyzet Válságkezelő kormányprogram vs. fenntartható energiarendszer Bár a Bajnai-kormány programjának, szemben a nemzetközi tendenciákkal, nem volt prioritása a költségvetés zöldítése, a 39 oldalas dokumentumban (legalábbis a jelszavak szintjén) világos célok szerepelnek: ¾ „Az energiafelhasználás terén irányváltást hajtunk végre: az energiatakarékosságot és az energiahatékonyság javítását helyezve az intézkedések középpontjába a gáz- és távhőár-kompenzáció helyett.” (20.old.) ¾ „Folytatjuk és bővítjük a lakásfelújítási, korszerűsítési programot az EU klímavédelmi követelményeinek figyelembe vételével. A panellakások és a hagyományos lakóépületek energiatakarékos felújítását, a falak szigetelését, az ajtók és ablakok cseréjét célzó pályázatok sikeresek, így továbbra is fontos szerephez jutnak. Támogatást nyújtunk arra is, hogy a fűtési és világító rendszerek korszerűsítésével csökkenteni lehessen az energiafelhasználást a közintézményekben és a vállalkozások üzemépületeiben is. A források további bővítésének fedezetéül szolgálhat a CO2 kvóta tervezetten felüli bevétele, a „Robin Hood-adó” és a bányajáradék egy része, valamint az uniós források.” (34. oldal) (Idézetek a válságkezelő kormány egyéves cselekvési tervéből 2009. április 20.)
Kormányprogram és tények A 2010-es költségvetésben szereplő „zöldítési tételek”
(adatok millió Ft‐ban)
Elfogadott 2010‐es EU társ‐ 2010‐es költségvetés költségveté finanszí tervezete s rozás
KVVM
Lakóépületek és környezetük fejlesztésének támogatása Távhőszolgáltatás korszerűsítése és kompenzáció Zöld Beruházási Rendszer végrehajtásának feladatai
KHEM
Energiafelhasználási hatékonyság javítása
NFÜ
Hatékony energia‐felhasználás
210
211
1 193
NFÜ
A megújuló energiaforrás‐felhasználás növelése
252
253
1 430
NFÜ
Projekt előkészítés
761
761
4 316
12 060
12 315
6 939
ÖTM
Összesen
5 835
11 090
5 000
0
0
0
0
0
A költségvetés számokban Programok helyett hiányfinanszírozás 92,9 milliárd
„Robin Hood” adó 20 md.
Körny.terhelési díj 9,5 md
A költségvetési törvényben szereplő, felhasználási céljukat tekintve legalább részben „zöldítést” elősegíthető bevételek 60 milliárd forinttal haladják meg az energiaszektorral összefüggő költségvetési kiadásokat!
Energiaadó 16,4 md. 32, 3 milliárd
Bányajáradék 47 md.
KEOP hazai önrész Lakóépületek Szociális támogatás
Az energiaszektor zöldítésének lehetséges pénzügyi forrásai 1. A kvótapénzek átlátható felhasználása
¾ A kiotói kvóta-kereskedelem számokban: • Kiotó alapján korábbi becslések szerint akár 75-85 md Ft/év is lehetett volna (Spanyolo.+Belgiumnak értékesítés ~ 28 milliárd még 2007-ben), de a folyamat megállt: bizalomvesztés Magyarországgal szemben a hatékony állami programok hiánya miatt. • Bár a KVVM szerint nem zárolták a 2007-es értékesítésből befolyt forrásokat, tény, hogy a teljes 2007-es értékesített mennyiség megjelenik költségvetési maradványként a 2010-es költségvetés tervezésében; • 2009 novemberében az ombudsman jelentése hatására a KVVM elismerte, hogy a nyár folyamán újabb 8 milliárd forint értékben értékesített kvótákat – ezekről a sajtóközleményt leszámítva nem található érdemi dokumentum a tárca honlapján, sem a költségvetési dokumentumokban. ¾ Az európai kereskedelmi rendszer (ETS) éves aukciós bevétele 2-2,5 md Ft/é!v volt, de ez sincs 2010-re tervezve. ¾ A rendelkezésre álló (28 milliárd?, 36? még több?) forrásokat a KVVM a Klímabarát Otthon programban használja fel. A programok pénzügyi tervezéséhez nem áll rendelkezésre nyilvános dokumentum. Sajtóközlemény szerint 2010 februárjáig 15,2 milliárd forintot kötöttek le a rendelkezésre álló ~36 milliárdból. Jelenleg csak 2 milliárdos keretösszeggel van futó pályázat (Klímabarát Otthon 2.)
A energiaszektor zöldítésének lehetséges pénzügyi forrásai 2. A vállalati szektor támogatásainak átgondolása A költségvetési törvényben nem, vagy csak áttételesen megjelenő energetikai támogatások együttes összege meghaladja a költségvetési törvényben közvetlenül számszerűsített tételeket!
Támogatások a vállalati szektor részére: ¾ Az ÜHG mechanizmuson belül nyújtott támogatások 110132 milliárd Ft/év • Ingyenesen biztosított kvóták értéke (90-110 milliárd Ft/év) • Új belépő tartalék éves értéke (8-11 milliárd Ft/év) ¾ A villamos energia rendszeren belüli „támogatások” a kötelező átvételi rendszerben 77,5 milliárd Ft 2009-ben (67 milliárd Ft/év 2008-ban). • Hővel kapcsolt termelés „támogatása” 2008-ban 48 milliárd Ft, 2009-ben már 55 milliárd Ft (70%!) • Megújuló „támogatás” 2008-ban mindössze 19 milliárd Ft, 2009-ben 23 milliárd forint. ¾ A Vértesi Erőmű „szénfilléren” keresztül történő támogatása 2010-ben 6,9 milliárd Ft ¾ 1,9 milliárd forintos „kiegészítő támogatás”a Vértesi Erőmű számára kormánydöntéssel.
Vagyoni értékű jogok ingyenes átengedése
Energiaárban fizetett támogatási elemek
Egyedi kormányzati döntések
A energiaszektor zöldítésének lehetséges pénzügyi forrásai 3. Szociálpolitika és energiarendszer egyensúlya A lakossági szektort érintő költségvetési vagy más kormányzati redisztribúció mértéke is meghaladja a 100 milliárd Ft-ot az előző év tapasztalata szerint, bár mértéke (legalábbis elvben) 2010-ben jelentősen csökken. 2009-re jellemzőek voltak a „kampánydöntések”.
Egyes lakossági csoportokat érintő „támogatások”: ¾ Gáz- és távhőárkompenzáció 2009-ben kb. 80 milliárd Ft (62+18?) – ez 2010-re radikálisan lecsökken a tervek szerint 20 milliárd forintra - kezelhetetlennek látszó szociális kihívás, de a megújuló energiaforrások versenyképességét elvben támogathatja. ¾ Távhő kedvezményes 5%-os ÁFA kulcsának bevezetése 30 milliárd Ft be nem szedett adóbevétel a normál ÁFA kulcshoz képest. ¾ Lakossági áramszámla-túlfizetések krízisalapba utalása a fogyasztóknak történő visszafizetés helyett
Törvény+ kiegészítő kormánydöntés
Adótörvények módosítása
Energiahivatali határozat (!)
Állami szerepek és lehetőségek az energiaszektor „zöldítésére”
Szabályozó állam
Fejlesztő állam
Tulajdonos állam
Szociális állam
¾ Ágazati energetikai szabályozás - pl. zöldtámogatás (KÁT) felülvizsgálata ¾ Klímapolitikai szabályozás (Üht.) – kvótakereskedelem szabályai ¾ Pénzügyi, adópolitikai szabályozás (forgalmi adók, illetékek) ¾ Különleges adók és járulékok (energiaadó, bányajáradék, „Robin Hood adó”) - felhasználási célok világossá tétele ¾ EU programok (KEOP, ROP-ok,) prioritások ¾Nemzeti programok (ZBR, NEP) forrásainak és mechanizmusainak átláthatóbbá, tervezhetőbbé tétele ¾ MVM beruházások rangsorolása üzenetértékű a szektor valamennyi szereplője számára (zöldenergia vs. atomenergia vs. hagyományos erőművek) ¾ MAVIR „zöldtámogató” fejlesztések (pl. Smart Grid) ¾ MFB hitel és beruházási programok ¾ Ártámogatások (gáz/távhő), alanyi jogú juttatások (távhő) fenntartható rendszerének kialakítása ¾ Kedvezményes távhőáfakulcs helyett hatékonyságjavítás
