Légtechnikai rendszerek elemei
Axiális ventilátorok
Tetőventilátor
Ventilátor
Szűrő
Légszűrő
Szűrő
Levegőszűrők
Megjegyzés: 1) DIN EN 779 szabvany szerint 2) DIN EN 1822 szabvany szerint 3) DIN 24 185 szabvany szerint 4) DIN 24 183 szabvany szerint 5) DIN 24 184 szabvany szerin
Kaloriferek
Kaloriferek
Légtechnikai hővisszanyerők
Táskás lemezes hőcserélő
Közvetítőközeges hővisszanyerők
Közvetítőközeges hővisszanyerő
Regeneratív hővisszanyerők
Forgódobos hővisszanyerő
Légcsatornák
Légcsatorna idomok
Befúvó és elszívó anemosztátok Lég be- és elvezető elemek Típusa alapvetően a legbevezetés módjától függ Légvezetési módok Kiszorításos szellőzés
Hígításos szellőzés (Keveréses szellőzés)
Elárasztásos szellőzés Tangenciális szellőzés
Sugárszellőzés
Radiális szellőzés
Perdületes szellőzés
Szempontok az anemosztátok kiválasztásánál • Kiszorításos szellőzés – A beáramló levegő egyenletesen, kis sebességgel áramlik keresztül a helyiségen – A fő áramlási irányra merőleges légmozgások elkerülésére törekszünk – Izoterm vagy kis hőfok különbségű hűtőlevegő
• Hígításos (keveréses) szellőzés – Keveredik a befújt és a helyiség levegője – Indukcióra törekszünk – A gyors, hatékony keveredés a cél
Befúvó anemosztátok fajtái I. • Működési elvük alapján: – Egyszerű élrácsok, rácssorok » Acélból KG, IB, BSG » Aluminiumból AL, PA – Csőbe építhető és csőbe integrált rácsok » Aprólamellás KG-R, KG-RR » Műanyag lamellás DBB-R, DBB-RR » Fúvókás DSA-R, WGA-R, DSA-RR, WGA-RR – Kiszorításos és elárasztásos elemek » Csőbe építhető elárasztásos QG-E » Önálló elárasztásos QV, QH, QR, QDS, WQA » Ipari kiszorításos IVA, PUSH
Egyszerű élrácsok, rácssorok
AL
BSG
IB
PA KG
Csőbe építhető rácsok
DBB-R
KG-R
DBB-RR
KG-RR
WGA-RR
Kiszorításos, elárasztásos elemek
IVA WQA
QH
PUSH QDS
Befúvó anemosztátok fajtái II. • Működési elvük alapján: – Sávbefúvók » Fúvókás DSA » Lamellás DSX, DSC » Kombinált(befúvó-elszívó) KWB – Lépcső- és padlóbefúvók » Lépcsőbe SAR, SAQ » Padlóba BDA, PIL-B – Mennyezeti anemosztátok » Négyirányú fix és állítható DQD-L, 4-DF, 4-DE, DBB » Ipari-komfort IKA » Perdületes(örvény) DHV, DO-SR, DQJ-SL, DQJ-SR » Impulzus PIL » Vetőfúvókák WDA » Indukciós sugaras ZMD
Sávbefúvók
DSA
DSC
DSX
KWB-S, KWB-D
Lépcső-, padlóbefúvók
DBA
SAR, SAQ PIL-B
Mennyezeti anemosztátok DHV
DQJ-SLC
DOA-SR
PIL-Q-S IKA DQJ-SR-L
4-DE
ZMD
WDA
Speciális anemosztátok • Működési elvük alapján: – Zsírfogó rácsok » Mennyezeti FD, FGH » Oldalfali FW, FGV – Klímagerendák, hűtőmennyezetek » Indukciós klímagerenda DISA » Hűtőmennyezeti panel KDE-Intech – Tisztatéri alkalmazások » Mennyezeti steril befúvók FKU, FK-FD, FK-FF » Oldalfali steril befúvók FKU-W » Szálleválasztó elszívó elemek FLA
Zsírfogó rácsok
FD, FW
FGV, FGH
Klímagerendák, hűtőmennyezetek
DISA
KDE-Intech
Tisztatéri alkalmazások FKU
FK-FD
FKU-W
FLA
Nedvesítő, gőzbeporlasztó
vízbeporlasztó
Központilag előállított gőzt felhasználó légnedvesítő berendezés
Helyi klimatizáló berendezések Fan coil
Fan coil Alkalmazás: -Csak fűtésre -Csak hűtésre -Fűtésre és hűtésre -Friss levegő bevitelére korlátozottan alkalmas Hűtési üzemmódban, ha tf
Fan coilos kétvezetékes rendszer kapcsolási sémája
Fan coilos négyvezetékes rendszer kapcsolási sémája
A helység rendeltetése szerint megengedett zajszint: MSZ 18151 -A fan coilt a sajátzaj miatt általában nem a maximális fordulatra választjuk, hanem valamelyik kisebbre -Teljesítmény szempontjából emiatt a fancoil túlméretezett lesz Típusok: -parapet, falra, mennyezetre szerelhető -teljes visszakeverése, friss levegős -légcsatorna nélküli, légcsatornázható
Klímagerendák
Passzív
Aktív
Nyitott
Zárt
Klímagerenda Kiválasztás és méretezés
Klímagerenda
Hűtőmennyezet
Energetikai jellemzők
Hűtővíz hőmérséklete:
Szellőzés:
Ablak-klíma
Mobil split klíma
Split klíma kültéri egysége
Beltéri egységek
Légtechnikai rendszer energiafelhasználása
Energiafogyasztók a légtecnikai rendszerekben: - Ventilátorok - Szivattyúk - Kaloriferek, hőcserélők - kompresszor - motoros szelepek, szabályozók, zsaluk
-gőznedvesítő
Szellőzési rendszerek fajlagos primer energia igénye [kWh/m2a] E LT = {[QLT ,n (1 + f LT , sz ) + Q LT ,v ]C k e LT + ( EVENT
Nettó hőigény:
QLT ,h = 0,35Vn LT (1 − η r ) Z LT (t bef − 4) Ventilátor villamos energia igénye:
EVENT
VLT ⋅ ∆p LT = Z a , LT 3600η vent
1 + E LT , s )ev } AN
Hűtési primer energiaigénye [kWh/m2a] Qhű
24 = ⋅ n hű ⋅ (∑ AN q b + Qsdnyár ) Éves nettó energia igény 1000
Hűtési napok száma nhű
t e ≥ 26 − ∆t bnyár kWh/m2a
Az épületenergetikai szabályozás
84
Ventilátor villamosenergia felhasználása A járókerék hajtására fordított teljesítmény veszteségmentes áramlás esetén: •
Pid = V ⋅ ∆pöid Ha
ηh =
akkor P =
∆pö Hidraulikai hatásfokkal vesszük figyelembe a veszteségeket ∆pöid Pid
ηh
kW a valóságos teljesítményigény
Ha ismerjük a működési időt, a felhasznált energia: •
E=
V ⋅ ∆p
η
τ
( J ,Wh)
1 Wh = 3600 J
Ventilátor és rendszer jelleggörbék
Lamináris áramlásnál az ellenállás a sebességgel, a térfogatárammal egyenesen arányos pl szövettömlős szűrő.
Ventilátor és rendszer jelleggörbék
2.8.5
Stabil munkapont
Labilis üzem
Légcsatorna súrlódási, alaki ellenállásának meghatározása Kör keresztmetszetű légcsatorna esetében: l v2 ∆p = λ ⋅ ⋅ ⋅ ρ d 2
Re =
v⋅d
υ
0 ,3164 λ= 4 Re
λ = 5,4 ⋅10 −3 + δ λ = 0,111 ⋅ d
0,396 Re 0,3 0 , 25
λ= f (Re, δ érdességtől, d átmérőtől)
Légcsatorna súrlódási, alaki ellenállásának meghatározása Négyszög keresztmetszetű légcsatorna esetében:
l v2 ∆p = λ ⋅ ⋅ ⋅ρ de 2
A 2⋅a ⋅b de = 4 ⋅ = K a +b Az egyenértékű átmérő csak a csősúrlódási értékek meghatározására szolgál. Nem szabad az egyenértékű átmérőt légmennyiség meghatározására felhasználni a tényleges méret helyett.
Légcsatorna súrlódási, alaki ellenállásának meghatározása Légcsatorna helyi v. alaki ellenállásának meghatározása : Helyi ellenállás ott keletkezik, ahol az áramlási sebességvektor megváltozik. Az alaki ellenállás függ a levegő sebességétől illetve a dinamikus nyomástól és az idomdarab kialakításától…stb. v2 ∆p = ξ ⋅ ⋅ ρ = ξ ⋅ pd 2
ξ alaki ellenállás tényező mért, vagy számított érték, amely megmutatja, hogy a nyomásveszteség hányszorosa a dinamikus nyomásnak. Ha az idomdarabban az irányváltozáson kívül a sebességvektor nagysága is megváltozik, akkor a dinamikus nyomás megváltozásával is számolnunk kell. Hogy ebben az esetben az alaki ellenállás számításának képletébe melyik sebességet helyettesítjük be, az attól függ, hogy az alaki ellenállási tényező melyik sebességre lett megállapítva.
Légtechnikai rendszer veszteségei -egyes berendezések veszteségei (ventilátor, hőcserélő…) -légcsatorna hővesztesége, elosztási veszteség -szivárgási veszteség, légcsatorna tömörtelenségéből származó veszteség -teljesítmény illesztetlenségéből származó veszteség -rendszer beszábályozatlanságából származó veszteség…
