Lectio: János 2,18-22 Textus: 2 Mózes 40,18-20. 34-38
Elhangzott: 2009. november 1-jén.
Solus Christus
M
inden hívı közösség életében meghatározó jellegő esemény a templomépítés. Mindig érdekelt volna, ezen a helyen vagy nyolcszáz évvel ezelıtt vajon milyen elımunkálatok után indulhatott meg az elsı templom építése. Amibe most fogtunk, az is döntı esemény, hiszen amit ránk bízott Isten a mi nemzedékünk idején, az szinte felér egy kisebb fajta templom felépítésével. Legyünk érte hálásak Istennek, ne csak a terhét lássuk. Lássuk azt is, hogy Isten ezzel bennünket megbízott. Ezt a drága kincset bízta ránk, a város legszentebb helyének megújítását. A Bibliaolvasó Kalauz szerint felolvasott igeszakasz elvezet bennünket addig a pillanatig, amikor Izrael elsı szentélye, a pusztaságban használt Szent Sátor és annak minden kelléke elkészült. Ami itt le van írva, azt nem csak egy templomát megújítani akaró gyülekezetnek fontos hallani, hanem elvezet bennünket a reformáció alap- motívumaihoz. Úgy, hogy ez az igeszakasz most kettıs értelemben is fontos nekünk. Gondolatainkat kitölti a reformáció, a hit megújulása utáni szent vágyakozás, ám ugyanakkor itt most egy templomát megújítani szándékozó gyülekezet van jelen. Hogyan épülhet templom Istennek tetszıen? Erre a kérdésre kapunk választ igénk alapján Istentıl. 1) Mindent Isten rendelése szerint tenni Az elızı fejezetek leírják, hogy Isten aprólékosan megparancsolta, mit, hogyan készítsenek el a Szent Sátoron és tartozékain. Istennek igénye volt arra, hogy a szentély milyen legyen. Ez azt jelenti, hogy Istent nem lehet akárhogy tisztelni. A módját nem mi határozhatjuk meg, hanem ı maga. İ készít utat sajátmagához. A szentélyt látszólag ember építi, de Isten mondja meg, hogy az milyen legyen. Ez ma is így van. İhozzá nem lehet akárhogy közeledni. Nem lehet például a születés jogán sem közeledni hozzá. Ez a farizeusi közeledés volt. A farizeusok azt gondolták, s arra törekedtek mindig, hogy mindent a mózesi törvényben meghatározott módon tegyenek. Úgy tartották, hogy beleszülettek egy vallásba. Semmit nem kellett tenni, hiszen a neveltetésük révén megérkeztek azokba a formákba, módokba, ahogyan Istent tisztelni kell. Csak Jézus által értheti meg az, aki úgy véli, hogy a születése révén elsajátította az Istennel való kapcsolat leglényegesebb elemeit, hogy újjá is kell születni. Nem elég megszületni, újjá kell születni. Újjá kell születni. Nem lehet úgy sem, ha bármi fontosabb, mint ı. Így próbált közeledni Jézushoz a gazdag ifjú. Neki a gazdagsága fontosabb volt az istenközelségnél. Az volt az elsı. Lehet valaki tehetısen is Krisztus követı, ha Jézus van az elsı helyen az életében. Ilyen volt Zákeus. Tehetıs volt, de neki nem mondta Jézus, hogy adja el a vagyonát
2009. november 8.
2
és úgy kövesse ıt. Nem mondta, mert érzékelhetıen Jézus volt az elsı helyen az életében. Nem lehet továbbá a kifogásainkra sem hivatkozni. A Lukács evangéliumában említıdik egy ember, akit Jézus a követıjévé akart tenni. De ez az ember azt mondta, elıbb hadd temesse el az apját. Jézus erre hővösen így válaszolt neki: „Hadd temessék el a halottak a halottaikat” (9,57 kk.). Ez látszólag tényleg durva rendre utasítás. Csakhogy abban, amit ez az ember mondott Jézusnak, egy nagy csúsztatás volt. Jézus korában ugyanis rögtön a temetés napján, kicsivel a halál beálltát követıen eltemették a halottakat. Ezzel is el akarták kerülni a fertızések terjedését, mivel az éghajlati viszonyok miatt a holttest igen hamar bomlásnak indult. A történetbeli embernek az apja még élt, amikor ez a beszélgetés lezajlott. Vagyis a kifogásai mögé bújt. Isten ezt nem tőri. Nála nincsen de. Nekünk pedig meghatározza az életünket. A kifogásokban nagyon ötletgazdagok vagyunk. Rögtön tudunk ezer olyan dolgot mondani, hogy miért nem követjük Jézust. Nincs rá idı. A mai világ rohanó. Hét végén jön össze a család. Mind olyan kifogás, melyek nem érdeklik Jézust. Isten íme, a mostani igeszakaszunkban is elmondta, hogy ıt hogyan, milyen körülmények között lehet tisztelni. Ha összevetjük a korábbi fejezeteket – melyekben megparancsolta, hogyan épüljön fel a Szent Sátor – a mostani fejezetünkkel és megvizsgáljuk, hogy ahhoz képest miként valósult meg, azt találjuk, hogy a kettı szinte szó szerint megegyezik. A hajlék tehát teljesen Isten elképzelései szerint épült meg. A Mózes második könyve végén több fejezetben a hosszadalmas ismétlések jelentısége abban van, hogy általuk értjük meg; valóban minden Isten rendelésének megfelelıen valósult meg. A teljesen Isten szándéka szerint megépült hajlékban pedig felhı képében megjelent dicsısége. A felhı Isten jótetszésének és a szentély legitimációjának a jele. Igénkben Isten a felhıt önmaga kijelentésére, jelenléte tudtul adására használja. A felhıben megmutatta dicsıségét. Mindkét kép a jelenlétére utal. Isten dicsısége – így határozhatnánk meg – az ı kijelentett szentsége. Isten szent voltát elhordozni nem vagyunk képesek. Dicsıségén keresztül mutatta meg magát Mózesnek. Ha Isten engedelmességet talál a lelkünkben, és a nekünk mondott igék összehasonlíthatók a cselekedeteinkkel, az életünkkel, akkor ott ı ma is megjelenik. Ilyenkor láthatóvá lesz Isten jelenléte az életünkön. Pál apostol beszél errıl, amikor így tanít „a Jézus élete is látható legyen a mi halandó testünkben” (2Kor 4,11). Hogyan lehetséges ez? Nos, lehetséges egy szóban, egy vigasztaló melléállásban, egy érintésben. Amikor az ember megérzi, itt többrıl van szó, mint amikor egy ember beszél. Az ember ilyenkor olyanná válik, mint a színes templomablakok, amikor rájuk süt a nap. Láthatók lesznek a különbözı finom rajzú ábrák, képek. Amíg nem süt rá a nap, nem látszik semmi. Amikor Jézus élete láthatóvá válik rajtunk, átsugárzik valami rajtunk és kirajzolódnak olyan értékek, amikrıl korábban nem is tudtunk. Krisztus közelsége ilyen nekünk. Nélküle semmi nem látszik abból, amivé a Krisztus közelségében válhatunk. Ezt a teológiában transparentia Deinek, Isten átláthatóságának nevezzük. Luther így mondja ezt, hogy legyen egyik ember a másiknak Krisztusa. Vagyis látszódjon meg a másik emberhez való viszonyulásunkban Krisztus. 2) Finom elhatárolódást hordozva Azzal, hogy a pusztai szentély megépült, Izraelnek nemet kellett mondani más istentiszteleti kultuszokra s azok gyakorlatára, amelyekkel a vándorlása során találkozott. Hogy ez mennyire komoly dolog volt, azt ennek a népnek a további története példázza. Amikor ezt követıen évszázadokkal késıbb a jeruzsálemi templom felépült, akkor is nagy kísértést jelentett számára a környezı népekkel való érintkezés kapcsán vallási szokások átvétele. A pusztai szentély azért volt fontos, mert Izrael Isten-fogalmát helyes irányba alakította. A környezı kortársnépek némelyike ugyanis az isteneit helyhez kötötte. Azt tartották, hogy az istenség legjobban az istentiszteleti helyeken lelhetı fel. Ott van igazán jelen. Izrael hite szempontjából a pusztai szentély-
3
XII. évfolyam 33. szám
nek az volt a jelentısége, hogy általa értette meg, bárhová veti ıket az élet, ez az Isten velük van szorongattatások és elvettetések közepette. Ha éheznek, ha szomjaznak. Ha betegség látogatja ıket a pusztában vagy ha kellemesen elidıznek Élim oázisában, ahol 12 forrás folydogált és 70 pálmafa tenyészett (2Móz 16). A Szent Sátor tehát egyfajta elhatárolódást biztosított a vándorló nép számára. Akik ennek a szentélynek az Istenéhez tartoztak, azok nem tartozhattak egyszersmind azokhoz az istenekhez is, akiknek tiszteletével a vándorlásaik során találkoztak. Vannak közösségek, amelyeknek a temploma tornyán nem csillag vagy kakas van. Mi nem ıhozzájuk tartozunk. Vannak olyanok is, akik nem Jézus Krisztus Atyját vallják szabadító Istenüknek, hanem Buddhát vagy Allahot. Vannak, akik azt mondják, mindegy, hogy minek nevezzük. İk arra az Istenre gondolnak, mint mi, amikor Allahról vagy Buddháról beszélnek. Ez azonban nem igaz! A Jézushoz való viszonyulás árulja el, hogy ki hova tartozik igazán. Aki Jézust nem egyedüli megváltójának és üdvözítıjének ismerte meg, az nem a mi közösségünkhöz tartozik. Ma még nem is gondoljuk, hogy az elkövetkezendı évtizedek micsoda veszélyt hoznak majd ezen a téren. A vallások keveredése fog megtörténni. Aki ebbe a hajlékba, szép templomunkba lép be, attól egy kizárólagosság kívántatik meg. Vesse el magától az önbizalmat, a saját erıbe vetett túlzott hitet, az önmegvalósítás hazug, Istent helyettesíteni akaró eszméjét. És higgye, hogy Isten erıtlenségünket is használni tudja, összetört szívünk is eszköz tud lenni a kezében. Ezért a templom nekünk mindig több, mint emberi építmény. Ember építi, de Isten választotta a vele való találkozás helyéül. Amit a templom nyújtani képes, annál pedig nagyobb Krisztus (Mt 12,6). İérte kérjük, hogy Atyánk hozza el a mi idınkben az új reformációt, az ébredés idıszakát! Ámen. (Dr. Fodor Ferenc)
A gyülekezet nıszövetsége szombati napokon novemberben is (7-én, 14-én, 21-én és 28-án ) folytatja az összegyőlt ruhanemőkbıl jótékonysági vásárát a KOPA Iskolában ( Cím:Szolnoki út 67. ) Nyitva tartás 9-12 óráig. A befolyt pénzt templomunk felújítására, valamint gyermekmunkára ajánljuk fel.
2009. november 8.
4
Heti rendünk: vasárnap (november 8.) 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Szabó Gábor 10.00 Gyermek-istentisztelet [Kálvin Terem], Szabó Katalin 10.00 Templom Szabó Gábor 10.00 Kocsér Fekete Zoltán 11.15 Kopa Iskola [Szolnoki út 67.], Szabó Gábor 11.15 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Dr. Fodor Ferenc 14.30 Nyársapát Szabó Gábor 18.00 Templom Szabó Katalin hétfı 7.30 Gimnáziumi hétkezdı áhítat [Templom], Dr. Fodor Ferenc 8.00 Általános iskolai hétkezdı áhítat [Templom], Szabó Gábor 19.00 Énekkar [Kálvin Terem], Dr. Dávid István kedd 10.00 Idısek otthona [Arany J. u. 35.], Fekete Zoltán 17.30 Fébé Nıszövetség [Kálvin terem], Dr. Fodorné Dr. Nagy Sarolta szerda 9.30 Kincsİ - Baba-mama klub [Kálvin Terem], Szabó Katalin 10.00 Bibliaóra [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 17.30 Bibliaóra [Kálvin Terem], Szabó Gábor 19.00 Istentisztelet [Kórház], Köteles Attila csütörtök 15.00 Idısek otthona [Ady E. u. 16.], Szabó Katalin 19.00 Énekkar [Kálvin Terem], Dr. Dávid István szombat 15.00 Ifjúsági bibliaóra [Hunyadi u. 31.], Fekete Zoltán 18.00 Hétvégi hálaadó-istentisztelet [Templom], Szabó Gábor vasárnap (november 15.) 9.00 Felszegi imaház [Hunyadi u. 31.], Dr. Fodor Ferenc 9.00 Bokrosi imaház [Batthyány u. 7-9.], Szabó Gábor 10.00 Gyermek-istentisztelet [Kálvin Terem], Szabó Katalin 10.00 Templom Dr. Fodor Ferenc 10.00 Kocsér Szabó Gábor 11.15 Kopa Iskola [Szolnoki út 67.], Szabó Gábor 11.15 Fıiskola leányinternátusa [Arany J. u. 28.], Dr. Fodor Ferenc 18.00 Templom Szabó Katalin Eltemettük: Dobos Balázsné (Koroknai Sarolta) élt 51 évet, Tisza u. 1. Bogdanov Péter (Bogdanov János és Lıkös Mária fia) élt 61 évet, Bugyi.
5
XII. évfolyam 33. szám
Halottaink: Varsányi Sándor (Varga Mária férje) élt 81 évet, Bem J. u. 13. Temetése: 2009. november 9. (hétfı) 14 óra a református temetıben. Híreink: Az elmúlt héten gyülekezetünkbıl 166.225,- forint adomány érkezett az egyházközség pénztárába. Az elmúlt vasárnapi istentiszteletek perselypénzének összege: 36.195,- forint volt. Isten áldja meg a jószívő adakozókat! 2009. ıszi Kincsesház Október 17-e szombatján a tékozló fiú történetét ismerhette meg gyülekezetünk körülbelül 30-35 érdeklıdı gyermeke Szabó Katalin lelkipásztorunk vetített diaképes elıadásában, majd a jelenlevı hittanoktatók és tanítónık segítségével papírsárkányt készítettek. Igaz, az egész heti szeles idıt követı szélmentes napon nem mentünk át velük a templomkertbe sárkányt eregetni, ahogy azt eredetileg terveztük, de ez nem tántorította el ıket attól, hogy nagyot szaladgáljanak a szebbnél szebben díszített sárkányokkal a Kálvin-terem udvarán. A lelki felüdülést követı testedzés után finom uzsonnát kaptak gyermekeink gyülekezetünk néhány segítıkész aszszonytestvérétıl. Bár a társaság java része a tervezett programok befejeztével hazament, mégis voltak, akik a sötétedés ellenére még a játszószobában vállaltak szolidaritást az esti templomi szolgálatot végzı lelkész gyermekeivel. A gyermekmissziós délután lehetıséget adott egyéb missziós tevékenységekre is: a 10-12 felnıtt felváltva fért csak hozzá a tennivalókhoz, így a többieknek maradt idejük gyülekezetünk közeli s távoli jövıjérıl is eszmét cserélni. Csécsy László
2009. november 8.
6
ÁLTALÁNOS ISKOLA: 2009. október 22-én Debrecenben részt vettünk a Református Iskolák Országos Tanulmányi Versenyén. Az alábbi eredmények születtek: Felkészítı nevelı: II. helyezés angol nyelv Suhajda Eszter 6. b Eszikné Majoros Evelin Lendvai Barnabás 5. b Debreczeni Szilvia III. helyezés könyvtárhasználat Matuska Lilla 6. b Mikó Péterné Boros Tímea 6. b IV. helyezés angol nyelv Csorba Szabolcs 7. a Dr. Técsi Szilvia Szentgróti Zsuzsa 8. c V. helyezés alsós verseny Lakatos Fanni 4. c Szalayné Csabai Mária Tóth Csenge Piroska 4. a Bársonyné Németh Anikó Nagy Márton 3. a Tóthné Megyesi Katalin VI. helyezés angol nyelv Németh Bianka 6. b Eszikné Majoros Evelín Farkas-Szabó Márk 5. b Hasur Edina VI. helyezés matematika Bene Nikolett 7. b Sasné Bárány Piroska IX. helyezés matematika Szilágyi Gréta 6. a Tızsér Márta mőveltségi Farkas Éva 8. a Török Márta Turcsányi Petra 7. b hittan Cselóczki Mátyás 6. a Kósa Zoltánné Kovács Máté 6. a XI. helyezés informatika Pintér Dávid 8. c Major Tibor A „Nagy vagy” televíziós vetélkedı újabb fordulóján 4. helyezést értünk el. Felkészítı tanár: Bányai Viktor November 2-án rendkívüli tantestületi értekezletet tartottunk a 2010. évi költségvetésben tervezett, közoktatást érintı, súlyos elvonások miatt. Ugyanebben a témában rendkívüli összevont szülıi értekezletre került sor november 4-én. Szombaton részt vettünk Budapesten az Olimpiai Emlékparkban rendezett nagyszabású tüntetésen. Követeltük a közoktatást sújtó intézkedések visszavonását. A Kul-túra Élmény pályázaton nyert fél millió forintból az alsós évfolyamok ingyenes múzeumlátogatásokon vehetnek részt a tanév folyamán. A pályázati anyagot Mikó Péterné iskolakönyvtáros készítette el. A program keretében ezen a héten az 1. a osztály látogatott el a kecskeméti Cifrapalotába Hegedős Mihályné osztályfınök és Tormáné Zöldi Szilvia szabadidı-szervezı vezetésével.
7
XII. évfolyam 33. szám
GIMNÁZIUM: Az ıszi szünetben diákjaink rendbe rakták egykori tanáraink sírjait a református temetıben. Hétfın tantestületi értekezletet tartottunk, majd 17 órától fogadóórát a szülıknek. Csütörtökön 17 órától a református templomban az Arany - híd társaság szervezésében elıadást tartott dr. Fodor Ferenc, dr. Pap Ferenc és dr. Dávid István. Pénteken 17 órától rendkívüli szülıi értekezletet tartottunk a református templomban. Ugyanezen a napon iskolánk dísztermében a magyar munkaközösség Arany János Szavalóversenyt szervezett, megemlékeztek Arany János Nagykırösre érkezésének kezdetérıl. November 4-én, szerdán a 12. C osztály ünnepi mősorát tekintettük meg az 1956-os forradalom és szabadságharcról, majd megkoszorúztuk Barta Margit emlékmővét. Felkészítı tanár: Bartusné Tóth Nóra.
Gondolatébresztı és ismeretbıvítı sorok
Az Ó- és az Újszövetség viszonya Kálvin Institutiójában Tartalmuk és lényegük szerint, Kálvin érvelésében, a két testamentum azonos. Nincs köztük radikális törés. Kálvin öt pontban foglalja össze az Ó- és az Újtestamentum különbségeit, melyek inkább formai, semmint lényegi különbségek. 1. Az Újtestamentum sokkal világosabb, mint az Ótestamentum, különösen a láthatatlan dolgok tekintetében. Az Ótestamentum elıszeretettel foglalkozik a láthatatlan, mögöttes célokat, reményeket és értékeket elhomályosító, látható és tapintható dolgokkal. Kálvin ezt az állítását Kánaán példájával igazolja; az Ótestamentum a földi tulajdont önmagában való célnak tekinti, míg az Újtestamentum azt a jövıbeni örökséget látja benne, mely a hívıre a mennyben vár. Vagyis a zsidókban a halhatatlanság reményét a világi sikerek és eredmények analógiája keltette föl; ezt az alacsonyabb rangú módszert azonban el kell felejteni. 2. Az Ó- és az Újtestamentum lényegesen különbözik a képek alkalmazásában. Az Ótestamentum, Kálvin szerint, úgy ábrázolja a valóságot, hogy beszédalakzatok, szemléltetı képek segítségével, indirekt módon ismertet meg az igazsággal; az Újtestamentum viszont azonnali és közvetlen tapasztalatot biztosít. Az ótestamentum „csak az igazság képét nyújtja…árnyékot lényeg helyett”, csupán „elıíze annak a bölcsességnek, mely egy napon világosan kijelentetik”; az Újtestamentum az igazságot közvetlenül, a maga teljességében mutatja meg. 3. A harmadik különbség a törvény és az evangélium vagy a bető és a lélek megkülönböztetése. Az ótestamentum elıremutat a Szentlélek hatalommal teljes tevékenységére, míg az újtestamentum közvetíti ezt a hatalmat. A törvény tehát parancsol , tilt, ígér, de megfelelı források
8
2009. november 8.
híján nem képes az emberi természet alapvetı megváltoztatására, pedig ez az elsı feltétele e parancsok teljesítésének. Az evangélium képes „megváltoztatni, illetve kijavítani a minden emberben természettıl fogva meglévı rosszat.” Érdekes azonban, hogy törvény és evangélium radikális szembeállítása, mely oly jellemzı Lutherre ( és korábban Markionra), szinte teljesen hiányzik. Törvény és evangélium egymás folytatásai, és korántsem állnak szöges ellentétben egymással. 4. Folytatva az elıbbieket, Kálvin szerint a negyedik különbség az, hogy törvény és az evangélium más és más érzelmeket vált ki. Az Ótestamentum félelmet és reszketést vált ki, megköti az értelmet, míg az Új- a szabadság érzetét kelti, és örömöt ad. 5. Az Ótestamentum a zsidó népre korlátozódott; az újtestamentum kinyilatkoztatása egyetemes érvényő. Kálvin a régi (mózesi) szövetség érvényét izraelre szőkíti; Jézus Krisztus eljövetelével megszőnt az a részlegesség, megszőnt a különbség zsidó és görög, körülmetélt és körülmetéletlen között. A nem zsidók elhívása különbözteti meg az Újtestamentumot az Ótestamentumtól. Az Ótestamentum és az Újtestamentum különbségei alapján az utóbbit Kálvin értelmezésében mindvégig magasabb rendőnek tartja, azzal a megszorítással, hogy azért a régi szövetség egyes szereplıi – például a patriarchák - képesek voltak elıre jelezni az új szövetséget. Isten nem gondolta meg magát, nem változtatta meg céljait, csupán az emberi felfogóképesség korlátainak megfelelıen világosabbá tette ıket. (Alister E. McGrath: Kálvin,Osiris Kk. Budapest, 2001, 172-173.o.)
Református Bibliaolvasó Kalauz szerinti napi igék (2009. november 8-a és november 15-e között) Nov. 8. Nov. 9. Nov. 10. Nov. 11. Nov. 12. Nov. 13. Nov. 14. Nov. 15.
vasárnap hétfı kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap
1Sám 6; 1Sám 7; 1Sám 8; 1Sám 9; 1Sám 10; 1Sám 11; 1Sám 12; 1Sám 13;
Zsolt 127; Kol 3,18-4,1; Kol 4,2-18; Gal 1,1-9; Gal 1,10-24; Gal 2,1-10; Gal 2,11-14; Zsolt 16;
Kol 3,1-17; RÉ 127 RÉ 471 RÉ 3 RÉ 123 RÉ 21 RÉ 33 RÉ 100 Gal 2,15-21; RÉ 16
Gyülekezetünk Lelkészi Hivatalának címe: 2750 Nagykırös, Szolnoki út 5, telefonszámai: (53)351-535 és (53)552-215 A Hivatal nyitvatarási ideje: Hétfı: 8.00 - 12.00 és 15.00 - 18.00, Kedd - Péntek: 8.00 - 12.00 E-mail címünk:
[email protected], Honlap: http://refkoros.hu
A kiadvány ára: 25 Ft
