TÁMOP Őzgazdálkodási szakmai nap 2010. április 9.
Az őz táplálkozásának jellemzői alföldi, mezőgazdasági környezetben Dr. Mátrai Katalin, ny. egyetemi adjunktus Bleier Norbert, tanszéki mérnök Lehoczki Róbert, egyetemi tanársegéd Dr. Csányi Sándor, egyetemi tanár Megbízó: Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Vadgazdálkodási és Halászati Főosztály
AMIT TUDUNK… • Fajgazdag táplálék (Kossak 1983); • Intenzív anyagcsere, kis testméret -> kevés hely a nehezen • • • • • • •
emészthető növények számára -> nagy mennyiségben hozzáférhető, könnyen emészthető növények (Hanley 1982 és mások); „Koncentrátum-válogató” (Hofmann 1985); Képesség a szelekcóra <- kis szájméret -> „válogató, pákosztos” (Ellis 1976 és mások); „Szelektív, de megalkuvó” (Cransac 2001 és mások); Fásszárúak dominanciája a táplálékban (Mátrai 1989 és mások) akkor, ha nincs mag, gyümölcs (Holisová 1984), még kultúrnövények közelségében is (Barančeková 2004); Egyedi különbségek (Ellis 1976 és mások); Hozzáférhetőség és búvóhely (Maillard 1984 és mások); Energiatakarékosság (Illius 2002).
ÉS AMIT NEM… I. Az őz szezonális táplálékának jellemzői az Alföldön; II. A betakarítás hatása a táplálékra a mezőgazdasági térség kizárólag kultúrnövényekkel művelt, u.n. „natúr” területrészén, és egy erdőfoltjában; Monoton környezet -> monoton táplálék? Közös faj(ok) a táplálékban? Egyedi különbségek? A táplálék minőségi jellemzői?
VIZSGÁLATI TERÜLET Tiszapüspöki, Hofi Géza VT ≈ 5 ezer ha, erdősültség 9%
Intenzív őzhasználat ≈ 2,500 ha, erdősültség 5 %
I. AZ ÉVES TÁPLÁLÉK VIZSGÁLATA (2006-2007)
Módszer • Szezonális hullatékgyűjtés: tavasz -> március (n = 20), nyár -> július-augusztus (n = 22), ősz -> november (n = 20), tél -> január (n = 20) • Laboratóriumi feldolgozás -> mikroszövettani elemzés (Anthony 1974 és mások)
Baracklevelű keserűfű (Persicaria mucosa)
I. E r e d m é n y e k Növénycsoportok és növényfajok előfordulása (%) az őz szezonális táplálékában
Egyedi táplálékösszetétel nyáron (fajszám = 5 ± 1,41 db)
N övényfajok (% )
100 80 60 40 20 0 1
2
3
4
Keserűfű Kukorica
5
6
7
Szeder Aszat
8
9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22
Napraforgó Akác
Gyümölcs Csűdfű
Gabona Réti perje
Egyedi táplálékösszetétel télen (fajszám = 4,9 ± 1,84 db)
Növényfajok (%)
100 80 60 40 20 0 1
2
Gabona Bodza Pillangós
3
4
5
6
7
8
Gyümölcs Fűz Napraforgó
9
10
11
12
13
Aszat Galagonya Peszterce
14
15
16
17
18
Akác Ezüstfa Repce
19
20
II. TÁPLÁLÉKÖSSZETÉTEL A KULTÚRAVÁLTÁS IDŐSZAKÁBAN A „NATÚR” MEZŐGAZDASÁGI TÉRSÉGBEN, ÉS A „KÖZELI” (3 km) ERDŐFOLTBAN (2008)
II. E r e d m é n y e k Növénycsoportok és növényfajok előfordulása (%) az őz táplálékában a kultúraváltás időszakában, különböző területrészeken
Az egyedi táplálék növényei (≥10%) a "natúr" területrészen betakarítás előtt (1: n=19, fajszám=4,1±1,41), és betakarítás után (2: n=18, fajszám=4,2±1,56)
( Domináns növények (%)
100 80 60 40 20 0 Időszak Egyedek
1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 1
Keserűfű Aszat
2
3
4
5
Gabonaszem Bodza
6
7
8
9
Kukoricaszem Szeder
10
11
12
Napraforgó Gyümölcs
13
14
15
16
Repce Egyéb egyszikű
17
18
19
Árpa Bükköny
Az egyedi táplálék növényei (≥10%) az erdőfoltban, betakarítás előtt ( (1: n=20, fajszám=5,7±1,72), és betakarítás után (2: n=20, fajszám=6,1±1,68) Domináns növények (%)
100 80 60 40 20 0 Időszak
1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2 1 2
Egyedek
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
Keserűfű
Füzény
Szappanfű
Kukoricaszem
Akác
Napraforgó
Repce
Árpa
Bodza
Szeder
Vadrózsa
Gyümölcs
KÖVETKEZTETÉSEK • Az őz „jól érzi magát” a térségben -> ≈ konstans állományjellemzők • • •
• • • •
(test- és agancstömeg, szaporulat, elhullás); Nagyszámú növényfaj a táplálékban -> „válogató, pákosztos” -> 2022 növényfaj, helytől, időszaktól függetlenül; Fő táplálékalkotók -> mikrofoltok termőhelytől függő, domináns növényei -> minimális ráfordítás; Választási lehetőség -> magas fehérjetartalmú, könnyen emészthető növények -> akác, bodza, keserűfű, vadgyümölcs ≈ 72-80% -> erdei mikrovilág DE napraforgó (kukorica), keserűfű, árpa, repce ≈ 74-77% -> mezei mikrovilág; Miért a keserűfű? Nagyfokú egyedi változatosság <- kultúrtáblák „többszintűsége”, cserjeszint foltossága; Domináns növények állandó fehérje/rost aránya? -> gímszarvas (Hajós): ≈ 1 -> akác+bodza+peszterce+lucerna ≈ 42-80% a vegetációs időszakban (szarvasmarha ≈ 0,5); Minőségi őzállományhoz -> minőségi növényfajok foltjainak sűrű hálózata -> keresés=energiapazarlás („No time is wasted in searching” Illius 2002).
