LÁTLELET KITÖRÉSI PONTOKKAL A JELENLEGI MAGYAR NÉPESEDÉSI- ÉS FOGLALKOZTATÁSI HELYZETRŐL

Generated by Foxit PDF Creator © Foxit Software http://www.foxitsoftware.com For evaluation only.

LÁTLELET KITÖRÉSI PONTOKKAL A JELENLEGI MAGYAR NÉPESEDÉSI- ÉS FOGLALKOZTATÁSI HELYZETRŐL THINGNESS WITH BREAKING THROUGH POINTS ABOUT HUNGARIAN SITUATION OF DEMOGRAPHY AND EMPLOYMENT DR. KOVÁCS Tamás PhD - DR. NOVOSZÁTH Péter CSc Dunaújvárosi Főiskola, H-2401. Dunaújváros, Táncsics Mihály u. 1/a. email: [email protected] email: [email protected]

Összefoglalás: A gazdasági válság nyomán egyre szélesebb körben válik nyilvánvalóvá, hogy a demográfiai változások milyen jelentős befolyással vannak egy adott ország mindenkori gazdasági, pénzügyi, költségvetési helyzetének, versenyképességének, fenntartható fejlődésének, mi több hosszú-távú sorsának alakulására. Magyarországon három évtizede csökken a népesség száma, ennek köszönhetően a munkaképes korúak számának egyre gyorsuló csökkenése tapasztalható. Már nem csak a jövő, hanem a jelen felélése figyelhető meg ebben a tekintetben. Egyre kevesebb új munkaerő, friss erő jelenik meg a munkaerőpiacon, míg a meglévők korösszetétele is aggasztóan változik, egyre nő az idősebbek (50 felettiek) aránya. Egyre inkább számolni kell azzal, ha ebben nem történik mihamarabb változás, hogy akik dolgoznak, azoknak egyre többet kell teljesíteniük azért, hogy azok számára, akik nem dolgoznak megmaradjanak legalább azok a juttatások, amelyek révén legalább a korábban megszokott szinten élvezhessék nyugdíjas hétköznapjaikat avagy készülhessenek fel első esetleg újbóli munkába állásukra. De ez így nyilvánvalóan már nem mehet tovább nemzeti üggyé kell válnia annak, hogy a magyar népesség száma újból növekedésnek induljon és jelentős lelki, szellemi és anyagi erőforrásokat kell mozgósítani ennek érdekében. Előadásunkban a jelenlegi magyar népesedési- és foglalkoztatási folyamatokat elemezve számos kitörési lehetőséget ajánlunk a döntéshozók figyelmébe. Kulcs szavak: demográfia, foglalkoztatás, munkaerőpiac, globális válaszok a válságra, nemzeti tervek a válságból való kibontakozásra Summary: During economic crisis, are increasingly becoming evident that the demographic changes have significant influence on a country's prevailing economic, financial, budgetary situation, the competitiveness, sustainable development, what is the fate of several long-term trends. Hungary has three decades of population decline, resulting in the accelerating number of people of working age decline. Not only in the future, but this depletion is observed in this regard. Fewer and fewer new staff and fresh strength in the labor market appears, while the existing age structure is changing alarmingly, there is a growing older (50 and over) rate. Increasingly be reckoned with, if this change does not happen as quickly as possible, that those who are working, they must meet more and more about ensuring that those who do not work at least retain their benefits, through which at least had the usual level of everyday life or to prepare for their retirement benefit perhaps the first re-employment. But this is obviously no longer go on to become a national affair that the Hungarian population re-start growth and a significant spiritual, intellectual and material resources should be mobilized to this end. In our presentation of the current Hungarian population and employment trends by analyzing a number of break-through point for decision makers' attention to the opportunities we offer. Key words: demographics, employment, labor market, global responses to the crisis, national plans for economic and social recovery.


Felgyorsult az ország munkaerő utánpótlási forrásainak elapadása Nagyon fontos a népesség számát befolyásoló tényezők a születések, halálozások számának alakulása, a hazai vándorlás és nemzetközi migráció alakulásának elemzése, az eltérések lehetséges okainak bemutatása, különös tekintettel a munkaképes korúak számának alakulása, a megfelelő munkaerőforrás jövőbeni biztosításának vonatkozásában. Magyarországon a munkaképes korúak számának egyre gyorsuló csökkenése tapasztalható 1994-óta.

Magyarország egyes munkaképes korú (15 – 74) csoportjai számának az alakulása (ezer fő)

Teljes népesség (15+) 15 – 19 évesek 20 – 24 évesek 50 – 54 évesek 55 – 59 évesek

1990

1994

1998

2002

2006

2008

8244,3

8370,5

7755,8

7762,2

7721,8

7710,2

766,9 678.7 597,7 607,5

869,1 745,2 633,2 558,9

720,6 872,4 648,4 569,2

634,1 739,4 728,3 605,7

609,2 644,7 820,3 668,6

600,5 627,7 802,4 694,7

Forrás: ILO, http://laborsta.ilo.org/STP/guest

A munkaerő forrás elapadásának fő indoka az élve születések számának csökkenése. A kilencvenes években gyorsan csökkent a termékenység. A születések száma először 1998-ban esett 100 ezer alá, és azóta egyik évben sem érte el, illetve haladta meg ezt a szintet [3]. Az elmúlt tíz évben 1,28 és 1,35 gyermek közötti az egy nőre számított termékenység. Ez azt jelenti, hogy az évtized során született gyermekek száma mintegy 35–40%-kal maradt el a szülői nemzedékek létszámától. A nők egyre kevésbé vállalják fiatalon az anyaságot. A korábban a legtermékenyebb életkorúnak számítók, a 20–24 éves nők 1990 és 2009 között több mint kétharmaddal kevesebb gyermeket vállaltak.

Nemzetközi összehasonlításban rendkívül alacsony a gazdasági aktivitás Magyarországon A világ többi nagyjából tízmilliós népességű országai között egyike vagyunk az utolsóknak a gazdasági aktivitást illetően. Összehasonlítva a Magyarországon gazdaságilag aktívak számát a világ többi tízmillió körüli népességű országéval szembetűnő, hogy csak Guineában, Tunéziában, Fehéroroszországban és Belgiumban alacsonyabb a gazdaságilag aktívak száma. Ha Magyarország adatait Csehországéval vetjük össze szembetűnő, hogy annak ellenére, hogy míg Csehországban a népesség száma nem egészen 170 ezer fővel több, mint Magyarországon, addig a gazdaságilag aktívak száma több mint egy millióval több, mint nálunk. Az alábbi táblázatból az is látható, hogy ezt a különbséget döntően az indokolja,


hogy Csehországban a munkaképes korú népesség száma több mint egymillió 200 ezer fővel haladja meg a Magyarországon munkaképes korban levők számát. Ugyanezt tapasztalhatjuk akkor is, ha a magyar munkaképes korúakra vonatkozó adatokat a közel azonos népességű Portugáliához vagy Belgiumhoz hasonlítjuk.

A gazdasági aktivitási ráta alakulása a világ 10 millió körüli lakossággal rendelkező országaiban Népesség (fő)

Portugália Belgium Tunézia Csehország Guinea

10 676 910 10 584 534

Munkaképes korú népesség 15+ (ezer fő) 8998,2 8903,6

Aktív népesség (ezer fő)

Aktivitási ráta (%)

5624,7 4779,6

62,5 53,7

10 383 557 10 220 911

7382,8* 8943,7

3414,9* 5232,3

46,3* 58,5

10 211 437

7156,4*

3278,8*

45,8*

10 186 063 10 111 337 10 041 000

3136,3* 3203,9* 7710,2

2696,5* 2316,3* 4208,6

86* 72,3* 54,6

9 690 000

n.a.

4638,1*

48

9 558 666

1743*

1126*

64,6*

9 507 133 9 247 816 9 192 088

6459,8* 5082,8* 6880

4151,4* 3575,7* 4896

64,3* 70,3* 71,2

Ruanda Csád Magyarország Fehéroroszország Szomália Dominikai Köztársaság Bolívia Svédország

Megjegyzés

*2005-ös adat *1996-os adat *1996-os adat *1993-as adat

*16+ *1975-ös adat *2007-es adat *2000-es adat

Forrás: ILO, http://laborsta.ilo.org/STP/guest **Az afrikai országoknál a 15 év alattiak kiugróan nagy száma miatt lényegesen alacsonyabb a munkaképes korúak száma, mint a többi országnál.

Amennyiben azonban a magyar adatokat a svédekével vetjük össze, akkor azt tapasztaljuk, hogy habár Svédországban jóval (több mint 800 ezer fővel) kisebb a munkaképes korúak száma, mégis a gazdaságilag aktívak száma 600 ezer fővel több, mint nálunk.

Máltával együtt Magyarországon a legalacsonyabb a foglalkoztatottság szintje az Európai Unión belül Máltával együtt Magyarországon a legalacsonyabb a foglalkoztatottság az Európai Unión belül. Magyarország esetében 8,7; Málta esetében 14 %-os volt az elmaradás az EU


átlagától a 2008. évi adatok szerint. Az új tagállamok közül Bulgáriában több mint 10 százalékkal növekedett, Észtországban, Lettországban, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában pedig több mint 5 százalékkal nőtt a foglalkoztatás szintje 2008-ig a 2002-es szinthez képest, míg Magyarország esetében viszont csupán minimális (0,5 %) mértékű volt a növekedés ugyanezen időszakban.

Foglalkoztatási ráták alakulása a 15-54 évesek körében az EU újonnan (2004 után) csatlakozott országaiban

EU-27 Bulgária Cseh Köztársaság Észtország Ciprus Lettország Litvánia Magyarország Málta Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia

1998

2002

2006

2008

61,2 n.a. 67,3

62,4 50,6 65,4

64,5 58,6 65,3

65,9 64,0 66,6

64,6 n.a. 59,9 62,3 53,7 n.a. 59,0 64,2 62,9 60,6

62,0 68,6 60,4 59,9 56,2 54,4 51,5 57,6 63,4 56,8

68,1 69,6 66,3 63,6 57,3 53,6 54,5 58,8 66,6 59,4

69,8 70,9 68,6 64,3 56,7 55,2 59,2 59,0 68,6 62,3

Forrás: Employment in Europe 2009. European Commission.

Az új tagállamok döntő többségében 60 százalék fölötti volt a foglalkoztatottság mértéke 2008-ban – így Cipruson 70,9, Észtországban 69,8, Lettországban 68,6, Szlovéniában 68,6, a Cseh Köztársaságban 66,6, Litvániában 64,3, Bulgáriában 64,0, Szlovákiában 62,3 százalék. Vagyis megállapítható, hogy legfőbb versenytársainknál sokkal többen dolgoznak, van biztos jövedelmük és ezért nem vagy legalábbis kevésbé szorulnak szociális segélyekre az állampolgárok. Ami még önmagában nem elég egy dinamikus, erős gazdasági fejlődés megteremtéséhez, de szükséges előfeltétele, a növekedés egyik elengedhetetlen motorja. Ezen túlmenően a foglalkoztatás tartósan alacsony szintje miatt az emberek döntő többsége tartja kiszámíthatatlannak a jövőjét már rövid távon is, ami tartósan hátrányosan befolyásolja nemcsak a lakosság lelki és kedély állapotát, hanem jelentős negatív hatással van fizikai és egészségügyi állapotára, teljesítőképességére, mi több a gyerekvállalási hajlandóságra is.


Egyre kilátástalanabb az Európai Unió foglalkoztatási céljainak a teljesítése Magyarország számára A gazdasági válság munkaerő-piaci hatásai miatt az Európai Unió egészére vonatkozó lisszaboni és stockholmi célok teljesítése egyre kilátástalanabbá válik.

A foglalkoztatási ráták alakulása az EU újonnan (2004 után) csatlakozott országaiban és a lisszaboni, stockholmi célok

Bulgária Cseh Köztársaság Észtország Ciprus Lettország Litvánia Magyarország Málta Lengyelország Románia Szlovénia Szlovákia 2010-es cél

Teljes foglalkoztatottság

Nők foglalkoztatottsága

2008 %

Elmaradás a céltól 6 3,4

2008 %

64 66,6

20002008 % 13,5 1,6

69,8

9,4

70,9 68,6

Idős emberek foglalkoztatottsága 2008 2000- Elma% 2008 radás a % céltól 46,0 25,2 4,0 47,6 11,3 2,4

59,5 57,6

20002008 % 13,2 0,7

Elmaradás a céltól 0,5 2,4

0,2

66,3

9,4

>

62,4

16,1

>

5,2 11,2

> 1,4

62,9 65,4

9,3 11,7

> >

54,8 59,4

5,4 23,4

> >

64,3 56,7

5,3 0,4

5,7 13,3

61,8 50,6

4,0 0,8

> 9,4

53,1 31,4

12,7 9,2

> 18,6

55,2 59,2

1,0 4,2

14,8 10,8

37,4 52,4

4,2 3,5

22,6 7,6

29,1 31,6

0,6 3,2

20,9 18,4

59,0 68,6 62,3

1,4 5,7 5,5 70 %

11,0 1,4 7,7

52,5 0,7 7,5 64,2 5,8 > 54,6 3,2 5,4 Több mint 60 %

43,1 32,8 39,2

5,9 10,0 17,9 50 %

6,9 17,2 10,8

Forrás: Employment in Europe 2009. European Commission.

Amikor az Európa Tanács 2000-ben elfogadta a Lisszaboni Stratégiát azt a célt tűzte ki, hogy az EU váljon a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává, amely a fenntartható gazdasági növekedés révén több és jobb munkahelyeket teremt, ami nagyobb társadalmi kohézióval is jár. Az is elfogadásra került ekkor, hogy a foglalkoztatás terén olyan gazdaságpolitikát kell folytatniuk a tagállamoknak, hogy lehetőleg 2010-ig el kell érni a 70-%-os foglalkoztatási szintet, a nők esetében a foglalkoztatás mértékét 60 % fölé kell növelni és meg kell erősíteni a szociális hálót. A Lisszaboni Stratégia kiegészítéseként az Európa Tanács 2001-es


stockholmi ülésén további célként fogalmazta meg az idősemberek (55 – 64) évesek foglalkoztatási szintjének 50 százalék fölé történő emelését 2010-ig [1]. Az új tagállamok döntő többsége a gazdasági válság kitörése előtt vagy teljesítette, vagy nagyon közel járt a lisszaboni és stockholmi foglalkoztatási stratégiai célkitűzések teljesítéséhez. Így számukra a válság okozta munkaerő-piaci nehézségek megoldása okoz ma nem kis fejtörést. Ugyanakkor Magyarország elmaradása e célok teljesítésétől már a válság kitörése előtt is még olyan nagy volt, hogy mára annak teljesítése rövid-távon, belátható időn belül gyakorlatilag reménytelenné vált.

A gyermekvállalás útjában lévő főbb akadályok és néhány kitörési lehetőség A munkáltatók általában a magyar munkaerőpiac merevségét a magyar munkaerő alacsony szintű földrajzi mobilitásának tudják be, amely valóban döntően befolyásolja a munkaerőpiac rugalmasságát. A magyar munkaerő alacsony mobilitását ugyanakkor a magyarországi ingatlanpiac hiányosságai (bérlakások hiánya, saját tulajdonú ingatlanok eladhatatlansága stb.) mellett, jelentős mértékben indokolja a családsegítő intézmények hiánya is. Az anyák nagy mértékű munkaerő-piacról való távol-maradását Magyarországon a gyermekek napközbeni elhelyezését segítő intézmények (bölcsődék, családi napközik, családsegítők stb.) szűkös kapacitási kényszere és a gyermeket vállaló nők munkáltatói diszkriminációja magyarázza leginkább [2]. A gyereknevelést és vállalást, a gyermeket vállaló nők munkáltatói diszkriminációja, a más európai országokban igen elterjedt számos rugalmas, nem hagyományos munkavégzési forma (távmunka, részmunkaidős foglalkoztatás, alkalmi munkavégzés stb.) túlszabályozottsága és Magyarországon meglehetősen lassú terjedése, széleskörűvé válása is akadályozza, ami egyúttal a magyar munkáltatók túlzott merevségét támasztják alá. A családi állapotot is figyelembe vevő foglalkoztatási adatok megerősítik azt, hogy a nők foglalkoztatási aránya a gyermekvállalással válik rendkívül alacsonnyá [4]. Felvetődik a kérdés, hogy a kisgyermeket nevelő szülő milyen munkát végezzen, amelyet össze is lehet egyeztetni a gyermeknevelés korai szakaszával? Erre lehetne megoldás például a jelenleg nálunk még gyerekcipőben járó távmunka, a részmunkaidős foglalkoztatás vagy az alkalmi munkavégzés.

A gyerekvállalást akadályozó legfőbb tényezők ma Magyarországon: • • • •

A munkaerő-piaci helyzet kiszámíthatatlansága és bizonytalansága különösen a gyermek-vállaló nők körében A családi élet és a munka összeegyeztetésének nehézségei, Az otthonteremtés nehézségei, A szegénységi kockázat növekedése,


• • •

A gyermekintézmények hiánya és az iskolás gyermekek színvonalas napközi, illetve szünidei gondozásának, nevelésének megoldatlansága A nemzetközi szinten alacsony jövedelmekhez képest magas megélhetési költségek, A fogyasztás centrikus, „ÉN” központú, önző, család- és sok gyermek ellenes társadalmi beidegződések, szemlélet, média.

A gyerekvállalás egyik legfőbb akadálya mindamellett a jövedelmekhez képest rendkívül magas megélhetési költségek és a társadalom sokszor kirekesztő család- és sok gyermekellenes magatartása. Az „ÉN” társadalmának az az önző szemlélete, amely az egykézést tekinti a racionális viselkedés etalonjának és a karrierépítést előbbre valónak gondolja a gyerekvállalásnál. A sok gyermekeseket pedig legjobb esetben is lenézi, és olyan bolondoknak tekinti, akik önként vállalják a szegénységet, amikor az amúgy szerény jövedelmüket önmagukra is elkölthetnék. A népesedés csökkenését pedig rövidtávon amúgy is megoldhatatlannak véli, vagy legjobb esetben migrációval igyekszik enyhíteni. Talán érdemes lenne végre nekünk is elgondolkozni azon, hogy vajon miért érték a gyerek, a családi vállalkozás több más országban, más társadalmakban, és miért nem jelent gondot a gyerekvállalás számukra? Kína és India miért lehetnek ma a világ meghatározó államai? Ahhoz, hogy Magyarországon is gyökeres fordulat következzen be a népesség számának alakulásában mindenekelőtt a közgondolkodásban lévő rossz beidegződéseket, előítéleteket kell megváltoztatni, és újra pozitív értékké kell tenni a családot és a gyereknevelést, a sokszor több generációnak is megélhetést biztosító családi vállalkozásokat. Másrészt meg kell szüntetni mindazokat a főbb akadályokat, amelyek jelenleg a gyermekvállalást akadályozzák elsősorban a munkaerőpiac és az otthonteremtés bizonytalanságait, meg kell teremteni a családi élet és a munkavégzés összeegyeztethetőségét. Fontos feladat a megélhetési költségek csökkentése is, hogy a gyerekvállalás ne jelentse automatikusan a szegénységi kockázat növekedését. Ennek érdekében olyan összehangolt intézkedésekre van szükség, amelyek • • • • •

Elősegítik új munkahelyek létesítésének aktív ösztönzését, Támogatják a családi kis- és középvállalkozások versenyképességének növelését; Családbarát foglalkoztatási gyakorlat meghonosodását teszik lehetővé, Bővítik a jelenlegi gyermekintézmények körét és szűkös kapacitásait, Csökkentik a megélhetési költségeket, a gyereknevelés terheit.

Felhasznált irodalom [1] EC: Employment in Europe 2009. European Commission. [2] KSH: A gyermekek nappali felügyeletét, nevelését biztosító intézmények a NyugatDunántúlon. Központi Statisztikai Hivatal, 2011. április [3] KSH: Gyermekvállalás és gyermeknevelés. Központi Statisztikai Hivatal, 2011. április [4] KSH: Munkavégzés és családi kötöttségek 2010. Központi Statisztikai Hivatal, 2011. március

LÁTLELET KITÖRÉSI PONTOKKAL A JELENLEGI MAGYAR NÉPESEDÉSI- ÉS FOGLALKOZTATÁSI HELYZETRŐL

Recommend Documents