Latinamerikai Magyar Intézmények találkozója, fennmaradási munkájuk ismertetése. BUENOS AIRES május Argentína

“Latinamerikai Magyar Intézmények találkozója, fennmaradási munkájuk ismertetése”

BUENOS AIRES. 2010. május 14-16 Argentína

INDEX Oldal 1. LAMOSZSZ

1/2

2. Magyarok Argentinában 2.1. Argentínai Magyar Intézmények Sz vetsége (AMISZ) 2.1.1. Argentin-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2.1.2. Argentínai Magyar Evangéliumi Református Keresztyén Egyház 2.1.3. Ars Hungarica: Kultúra és Zeneterjesztö Civil Szervezet 2.1.4. EMESE: Kultúra és Ifjúságfenntartó Testület: 2.1.4.1. Cserkészet 2.1.4.2. Regös néptánc együttes. 2.1.4.3. Zrínyi Ifjúsági kör, hétvégi magyar iskola 2.1.4.4. Ösztöndíj bizottság 2.1.5. Hungária Egyesület 2.1.6. Krisztus Keresztje: Magyar Evangélikus Gyülekezet 2.1.7. Magyar Segélyegylet: Szent István Öregotthon 2.1.8. Mindszentynum Zarándokház - Magyar Katolikus Káplánság 2.1.9. Szent István Kör 2.1.10. Valentin Alsinai Magyar Dalkör 2.1.11. “Szent László” Iskola 2.1.12 Magyar Harcosok Bajtársi Közössége (MHBK) 2.2.1. Argentínai Magyar Hírlap 2.2.2. Hungária Könyvbarátok K re Kölcsönkönyv és Levéltár 2.2.3. Magyar Irodalmi és Kultúrtársaság 2.3.1. Barilochei Magyar Egyesületek 2.3.2. Chacoi Magyar Egyesületek: Coronel Du Graty - Villa Angela 2.3.3 Córdobai Magyar Kör 2.3.4. Santa Fe-i Magyarok Társasága

3/4 5/6 7 8/9 10/11 12 13/14 15/16 17/18 20 21 21/22 23 24/25 26 27 28 29/30 31/32 33/34 35

3. Magyarok Brazíliában 3.1. Brazíliai Magyar Segélyegylet (1926) Balázs Péter Id sek Otthona (Szeretetház) Kölcsönkönyvtár 3.2. Sao Paulo-I Magyar Egyesületek (Magyar Ház) 13. Szondi György Vegyescsapatok – Tánccsoportok - Magyar Izraelita Hitközség – Református hívek Közössége - Szent István Római Katolikus Egyházközség

41/43 44

4. Magyarok Chilében Chiléi Magyar Intézmények

53/54 55/56

5. Magyarok Paraguayban

57/58

6. Magyarok Uruguayban Uruguayban élö magyar közösség helyzete

59/60 61/66

7. Magyarok Venezuelában 7.Venezuelai-Magyar Szervezetek Koordinációs Bizottsága 7.1. Magyar Ház 7.2. Magyar Protestáns Gyülekezet: 7.2.1. „LÓRÁNTFFY ZSUZSANNA” Protestáns Nöegylet 7.3. Magyar Óvodák 7.4. Magyar Római Katolikus Egyház 7.4.1. „SZENT ERZSÉBET” Katolikus Nöegylet története 7.5. GYÖNGYÖSBOKRÉTA néptánccsoport 7.6. Venezuelai Magyar Cserkészet 7.7. Venezuelai Magyar MHBK 7.8. Venezuelai Magyar Kataszter Bizottság

67/68 69/70 71/72 73/74 75 76/77 78/79 80 81/82 83/85 86/87 88

36/37 38/39 40

45/48 49/51

1

1. LAMOSZSZ tőrtnete A Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége (LAMOSZSZ) létrehozatalát nem lehet elválasztani a rendszerváltás után a magyar állam által újjászervezett Magyarok Világszövetségétöl (MVSZ). 1990-ben az elsö szabadon megválasztott magyar kormány, összehívta a világon szétszort magyarságot, lépjenek be ebbe a szervezetbe. Latin-Amerikából is jöttek erre az alapító gyülésre Budapestre, ahol a világ minden részéröl jelen voltak a magyarság képviselöi. Nehéz olyan személynek aki nem élte le úgyszólván egész életét az emigrációban, megérteni mit is jelentett ez a szervezet: az a tudat, hogy valamilyen módon szerves tagjai lehettünk a Magyar Nemzetnek! Hiszen a rendszerváltásig az emigráció nem tartott semmilyen kapcsolatot a magyar kormánnyal, akikre úgy tekintettünk mint egy megszálló idegen hatalom képviselöire. Ezen túl, az MVSZ megadta azt a lehetöséget, hogy a szórvány magyarság képviselöi személyesen megismerjék egymást, rádöbbenjenek arra, hogy az egyéniknek vélt problémáink nagy része hasonló és együtt talán könnyebb ezekre megoldást találni. Amikor a Nyugati Régió elnöke, Jakabffy Ernö, 1993-ban kidolgozta az MVSZ felépítési szerkezetét – az országos tanácsok felállítását, úgy, hogy a létezö magyar szervezeteket összefogva, egy egy ország magyar emigrációját képviseljék, ezekböl földrészenként regionális tanácsok képzését, - Latin-Amerika az elsök között volt ennek a szerkezetnek a megvalósításában. Az volt a reményünk, hogy egy valóban összefogó, az összmagyarságot képviselö, demokratikus elvekre

alapított folyamatot támogatunk. Az MVSZ-be vetett reményünk sajnos keserves módon meghiúsult. A kezdetben is észlelhetö problémákat nem lehetett megoldani: maga a három régió létezése, Magyarországot mint ―régiót‖ tekinteni, amely tulajdonképpen nem képviselt semmit, megakadályozta egy komolyan müködö alapszabály kidolgozását. Az állandó, régiók közötti és régiókon belüli viszálykodásoknak az volt az eredménye, hogy a magyar parlament megvonta támogatását. Mind inkább radikális, egyéni hatalomra vágyó elemek vezetése alá került a szövetség, úgy, hogy 2002-ben a latin-amerikai országokban müködö szervezetek kiléptek az MVSZ-böl. Még 2000-ben megalakult az MVSZen belül a latin-amerikai magyarságot képviselö Latin-Amerikai Alrégió. Mivel megértettük az értékét az eddig kialakított kapcsolat rendszernek, 2002töl kezdve mint független szervezet müködött. Ettöl kezdve a Határon Túli Magyarok Hivatalán keresztül tartottuk a kapcsolatot a magyar kormánnyal. Részben a magyar kormány javaslatára, 2004-ben hivatalosan beindult a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége. Tudatosan úgy a neve, mint az alapszabálya hasonlít a Nyugat Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségéhez (NYEOMSZSZ), és a mai napig egymást értesítve, párhuzamosan müködünk. Az oktatással foglalkozó, mindkét szervezetet képviselö személy Wurst Erzsébet, és a LAMOSZSZ elnöke rendszeresen meghívást kap és részt vesz a NYEOMSZSZ közgyülésein. Sajnos az elsö LAMOSZSZ közgyülésre meghÍvott NYEOMSZSZ elnök, Deák Ernö, nem tud eljönni.

2

Az MVSZ kudarca olyan mély sebeket hagyott, hogy eleinte csak három ország csatlakozott: ArgentÍna, Costa Rica és Venezuela, viszont hamarosan Brazília is jelentkezett. Örömteljes meglepetéssel vettük tudomásul az Asociación Húngara del Paraguay újjászületését és csatlakozását is. Pár év után Chile és végül Uruguay is csatlakoztak, úgy, hogy most már a LAMOSZSZ hitelesen tudja képviselni az egész Latin-Amerika – ban élö szervezett magyarságot. Az alapszabály szerint, a LAMOSZSZ a latin-amerikai magyarság érdekképviselete Magyarország felé, úgy mint nemzetközi intézményeknél. Feladata a magyar szervezetek összefogása és munkájuk összehangolása a magyar nyelv és kúltura megörzése, müvelése és ismertetése érdekében. A szövetség kormáyoktól független és nem folytat pártpolitikát. Rendszeresen tájékoztatnia kell tagjait a magyarságot érintö fontos ügyekröl, eseményekröl és fejleményekröl és a külföld felé, föleg az anyaország felé, ismertetni kell a latinamerikai magyarság vívmányait, problémáit és igényeit. Az utolsónak felsorolt feladat bizonyult talán a legnehezebbnek: a latin-amerikai magyarság szinte ismeretlen volt úgy a kormány mint az ország részére. Nagyon sok ajtón kellett kopogtatni, minden media lehetöséget felhasználni, ameddig lassan sikerült elérni azt, hogy megismerjék és elfogadják a LAMOSZSZ által képviselt magyarságot mint egy létezö, lüktetö, komoly részét a magyar diaszporának. Ebben a munkában óriási segítség volt a mindannyiunk által tisztelt és szereretett

Benedek László, akinek hiányát a mai napig nem tudtuk kiheverni. Lassan haladtunk. 2005-ben alapító tagja volt a LAMOSZSZ a Határon Túli Magyar Szervezetek Fórumának, 2006 óta meghívott jelleggel vesz részt a magyar parlament által alapított Kárpátmedencei Képviselök Fórumán. A Határon Túli Magyarok Hivatala feloszlatása után, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Föosztálya vette át a nyugati szórvánnyal való kapcsolat tartást. 2007-ben a ―Krpt-medencén kívül élö magyasg tmogats‖ címü javaslatot kaptunk kézhez, elsö esetben kérve véleményünket. Még ugyan annak az évnek az öszétöl kezdve kapjuk folyamatosan azt a támogatást, amiben tiszteletbe vették megjegyzéseinket: a folyamatosság megengedi, hogy elöre tervezzünk, és oda tudjuk irányítani a segítséget, ahol leginkább szükséges: ingatlanaink karbantartására, oktatásra, néptánccsoportok fejlesztésére, kulturális eseményekre. 2008-ban részt vettünk a magyar tankönyv fejlesztö konferencián Svédországbn, reméljük ennek gyümölcseit hamarosan kézhez kapjuk. 2009-ben több mint 40 néptáncosunk részt vett a ―Vendégségben Budapesten‖, felejthetetlen emlékekkel és élményekkel gazdagodva. Meggyözödésem, hogy ezeket az eredményeket nem értük volna el, ha nem lépünk együtt, ha nem dolgozunk együtt. Csak így tudunk a jövöben is érvényesülni, és örömmel látom, hogy ezt a tényt már a fiataljaink is megértették, ami nagyon fontos a jövönkre nézve. Kunckelné Fényes Ildikó LAMOSZSZ elnöke

3

2. Magyararok Argentínában

BUENOS AIRES. 2010. MÁJUS 14-16.

4

ARGENTÍNAI MAGYAR INTÉZMÉNYEK SZÖVETSÉGE

FEDERACIÓN DE ENTIDADES HÚNGARAS DE LA REPÚBLICA ARGENTINA Personería Jurídica Nº C 1.604.302/95



2. Argentínai Magyar Intzmnyek Szővetsge

• 2. 1. Tagok • • • • • • • • • • • • • •

2.1.1. Argentin-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2.1.2. Argentínai Magyar Evangéliumi Református Keresztyén Egyház 2.1.3. Ars Hungarica: Kultúra és Zeneterjesztö Civil Szervezet 2.1.4. EMESE: Kultúra és Ifjúságfenntartó egyesület: 2.1.4.1. Cserkészet 2.1.4.2. Regös néptánc együttes. 2.1.4.3. Zrínyi Ifjúsági kör, hétvégi magyar iskola 2.1.4.4. Ösztöndíj bizottság 2.1.5. Hungária Egyesület 2.1.6. Krisztus Keresztje: Magyar Evangélikus Gyülekezet 2.1.7. Magyar Segélyegylet: Szent István Öregotthon 2.1.8. Mindszentynum Zarándokház - Magyar Katolikus Káplánság 2.1.9. Szent István Kör 2.1.10. Valentin Alsina-i Magyar Dalkör

• Támogató Tagok • 2.1.11. “Szent László‖ Iskola • 2.1.12. Magyar Harcosok Bajtársi Közössége (MHBK) • 2.1.13. Vitézi Rend Argentínai Csoport • 2. 2. Egyéb szervezetek • 2.2.1. Argentínai Magyar Hírlap • 2.2.2. Hungária Könyvbarátok Köre Kölcsönkönyv és Levéltár • 2.2.3. Magyar Irodalmi és Kultúrtársaság • 2. 3. Vidéki Intézmények és Egyesületek • • • •

2. Barilochei Magyar Egyesület 2.3.2. Chacoi Magyar Egyesületek: Coronel Du Graty -Villa Angela 2.3.3. Córdobai Magyar Kör 2.3.4. Santa Fe-i Magyarok Társasága

5

ARGENTÍNAI MAGYAR INTÉZMÉNYEK SZÖVETSÉGE

FEDERACIÓN DE ENTIDADES HÚNGARAS DE LA REPÚBLICA ARGENTINA Personería Jurídica Nº C 1.604.302/95

Plaza Hungria - Magyar Tér Buenos Aires városban

Az AMISZ gyökerét az évtizedekkel elöbb alapított Argentínai Magyar Egyesületközi Tanácsban kell keresni. Kezdete az 1950. március 15-i megemlékezésen történt. Ekkor Mons. Luttor felvetette megalapításának szükségességét, amit az év folyamán sikerült is megvalósítani. Ez az intézmény részben arra volt hivatva, hogy a hatóságok felé egységesen képviselje a magyar közösséget, részben pedig, hogy összehangolja az egyesületek tevékenységét. Legnehezebb feladata az un. ―eseménynaptr‖ összellítsa volt, hogy a különbözö rendezvények ne essenek egybe. A Tanács rendszeresen tartotta havi gyüléseit és a jegyzökönyvek mutatják, hogy még 1973-ban müködött. Mint kimagasló eredmények mutathatók a többszörös felszólalása a magyar honfitársak helyzetére úgy az anyaországban mint az elcsatolt területeken és az 1956-ban felavatott Hösök Fala a Chacaritai Német Temetöben, ahol azóta is minden évben a magyar közösség megemlékezik höseiröl. A 70-es és 80-as évek összhangosítási nehézségei újból kimutatták a szükségét egy egységesen képviselö intézmény müködésének. Ezt elösegítette a Magyarországon történt rendszerváltás, ami lehetövé tette a szorosabb kapcsolatot a Magyar Nagykövetséggel. Az újjászervezés hivatalosan 1993. június 23-án történt meg, ahogy azt az alapító közgyülés kimutatja. Résztvettek mint jogi személyiséggel rendelkezö intézmények: Magyar Református Egyház, EMESE, Argentínai Magyar Katolikusok Egyesülete, Magyar Segélyegylet, Hungária, Valentin Alsina-i Magyar Dalkör és Szent István Kör. Ezeken kívül több más intézmény is képviselve volt. Itt fejezzük ki köszönetünket Major László nagykövet úrnak, aki elejétöl kezdve támogatta az AMISZ szervezését.

6

Elsö elnöknek Dr. Kesserü István lett megválasztva. Utána következtek Emödy Csaba, Takács István, Honfi János és jelenleg Puricelliné Szabó Éva. Mint kimagasló eredmény áll Buenos Aires egyik terén az egyetlen latinamerikai Székelykapu amit Erdélyböl adományoztak. Kiegészíti ezt Szent István mellszobra mint az egységes ország jelképe. A Székelykapu 2004. november 27-én lett ünnepélyesen felavatva, a szobor 2005. szeptember 3-án. Elegettéve az alapszabályban rögzített céljának, sikeresen képviseli a magyar közösséget az országos és városi hatóságoknál. Minden évben részt vesz a hivatalos ―Bevndoroltak‖ megemlékezésen és 2010-ben az un. ―Bicentenario‖ ünnepségeken.

7

2. 1. TAGOK: 2.1.1 Az Argentín-Magyar Kereskedelmi Kamara múltja es jelene. A magyar kereskedelmi és iparkamara közel 20 éve alakult Takács István és gr. Teleki Tíbor kezdeményezésére. Az argentín-magyar gazdasági kapcsolatok kiszélesítésére és a helyi magyarságnak az itteni nemzetközi kamarákban való képviseletének céljából. Két évtizedi tevékenysége kiterjedt elsősorban, a magyar és az argentín termékek, találmányok és cégkapcsolatok ismertetésére, mindkét ország piacának számára. Példának felhozható, hogy sikeresen közvetített, cipő és fehérnemű kiviteli üzleteket, napraforgóolaj exportot valamint vetőmag cseretermelési szerzödéseket, ugyszintén foglalkozik „know how‖ szorgalmazsval. Ezen a téren a titkárság mellett a tagok és a mindenkori követségi tanácsadók mint például Herbert Ferenc és Bács Zoltán szellemi hozzájárulása is gazdagította a munkát. A fenti célok elnyerési eszközei között megemlítendő, hogy sajt honlappal rendelkezik. Költségvetését a tagdíjakból és hozzájárulásokból fedezi. Másoldalú tevékenysége abban mutatkozott ki, hogy miután az argentín jogszablyoknak megfelelően elnyerte jogi személyiségét, csatlakozott az országban több mint harminc gazdasági kamart felölelő és több mint hetven éve

működő csúcsszervezethez, az Unión de Cámaras de Comercio Binacionales-hez. Ez évtizedek óta élénk kulturális, társadalmi és gazdasági tevékenységet fejt ki. Havonta vendéglátóként, gyakran a követségek hozzájárulásával, munkaösszejöveteleket és ebédeket rendez, ahol legtöbbször az „aktulis trsadalmi meg konstellció sztrjait‖ hívják előadóként. Megemlítendő, hogy elnökjelöltek mint Carlos Menem és Cristina Kirchner, miniszterek, pénzügyi, társadalmi és gazdasági intézmények elnökei és más neves személyek voltak a múlt előadói. A magyar kamara már két ízben volt vendéglátó. A kamara vezetői ugyancsak meghívást kapnak számos kiemelt társadalmi alapítvány, mint például a Club de Roma, rendezvényeire. Ezek mindenkori lehetőséget nyújtanak a magyar nemzetgazdaság társadalmi helyzetének és mutatóinak ismertetésére a nemzetközi kamarák elött. A vezetőség összetetele a következő: Elnök: Kalpakian Ervin, A Alelnök: Dr. Orbán László, Titkár: Bobrik György, Pénztáros: Rimanóczy Ádám. Másodpénztáros: Grabnerné Patricia.

8

2.1.2. Az Argentínai Magyar Evangéliumi Keresztyén Református Egyház beszámolója

1957 Egyház

Az Argentínai Magyar Evangéliumi Református Keresztyén Egyház 1956. június 24.-én alakult meg hivatalosan, de már az 1940-es évektől gondoskodott az argentínai magyar hívek gondozásáról. Főleg északamerikai segítséggel megvásárolta a ma is használt ingatlant, amelynek felavatására 1958-ban került sor. (Sajnos az épületet előbb-utóbb kénytelenek leszünk eladni, mert súlyos anyagi nehézségek miatt egyszerűen képtelenek vagyunk fenntartani). Időközben, 1957. július 15-én sor került az egyházközség jogi elismerésére. Szervezeti formája KIEMELTEN KÖSZHASZNÚ INTÉZET. Megalakulása óta lelkipásztoraink Nt. Nagy Balzs Dezső (1953-1964), Nt. Szabó Imre (1964-1987), Nt. Kotsis István (1987-1991), Nt. Sütő Gyula (1993-2003) voltak. 2004-töl 2008. decemberéig Nt. Tóth Kristóf és felesége Tóthné Bede Krisztina látták el a szolgálatot. Fögondnokaink: Babolczy Borbély Sándor (1956-1959), Bonczos Miklós (1959-1960), id. Pataky László (1960-

1958 Egyházunk felavatása

1964), Orbán László (1964-1966), Bonczos Miklós (1966-1971), Szabó Miklósné (1971-1977), Benedek László (1977-1997) és 1997 óta Pataky László. Egyházunk több mint fél évszázada hirdette és hirdeti most is az igét, magyar és spanyol nyelven, és igen komoly karitatív munkát végez, nemcsak Buenos Airesben és környékén, hanem az 1200 kilométerre levő Chaco tartomnyban is. Az eredeti 300-400 alapítótag száma időközben lecsökkent 40-ra. Jelenleg válságos helyzetben vagyunk, és kétségbeesett harcot vívunk a puszta megmaradásért. Az argentin államtól egyházunk soha sem kapott, most sem kap semmilyen anyagi támogatást. Mivel a hívek létszáma csökkent, sajt erejéből már nem tudja sokáig fenntartani magát. Ehhez hozzájárul, hogy Argentína állandóan súlyos anyagi problémákkal küzd és az itt élő magyarok többségének komoly egzisztenciális gondjai vannak. Ezért nem tudják nagyobb mértékben támogatni az egyházat.

9

A természetes beolvadás, a létszám csökkenése, az elöregedés, a nagyon nehezen megoldható anyagi nehézségek dacra, erős elhatározásunk, hogy egyházunk minél tovább fennmaradjon. Ezért küzdünk és harcolunk, tudvn azt, hogy ―ha Isten velünk, ki ellenünk?‖

evangélikus lelkész, Rev. David Calvo és egy magyar evangélikus lelkész, Nt. Demes András tartja. 2009. októberéig a presbitérium tiszteletbeli elnöke, Schirl Nándorné Ilonka néni is több ízben tartott istentiszteletet. Sajnos Ilonka nénit 2010. január 25-én, 102 éves korában, az Úristen magához szólította.

Tudjuk, hogy végvár vagyunk, és ki kell tartsunk.

A 2008-as világválság Argentínát is elérte.

2009. december óta, bár jelenleg nincs állandó lelkipásztorunk, továbbra is, kivétel nélkül, minden vasárnap megtartjuk az istentiszteletet. Az istentiszteleteket egy argentin református lelkész, Rev. Gabriel Miraz, egy argentin .

Előrelthatólag az épület eladására 2010-ben kerül sor. Imádkozunk azért, hogy az Úristen vezetésével a presbitérium megtalálja a helyes megoldást a hogyan továbbra. Pataky László Fögondnok 2010. március

Csiha Kálmán magyar református puspok

10

2.1.3. Az argentínai Ars Hungarica működsnek rövid leírása.

Sylvia Leidemann – Teatro Colón - zenekar -kórus

Hosszú ideje az argentínai magyar közösség egyik legfontosabb kulturális intézménye a már 17 évvel ezelött megalapított Coral Hungaria volt. Amikor a Coral Hungaria túlnötte a magyar közösség méreteit, fontosnak látszott, hogy egy nagyobb szabású intézmény keretében egy jogilag bejegyzett társasággá váljék, amelynek a neve 2004-ben konszenzus alapján Ars Hungarica lett. Az alapszabályok szerint az Ars Hungarica célkitűzése minden idők magyar zenéjének a terjesztése, ms népek zenéjének az előadsa is és ezenkívül a zene összekapcsolása a kultúra msnemű kifejezéseivel. Ezeknek az alapján az Ars Hungarica rendezett már közös hangversenyeket a cseh, finn, francia, holland, lengyel, norvég, osztrák, örmény, román, spanyol, szlovén és szlovák nagykövetségek együttmüködésével és támogatásával. Ezenkívül minden évben rendez koncerteket a magyar nagykövetség székhelyén. Kétszer lépett

fel, 2004-ben és 2005-ben, a világhírű operaház, a Teatro Colón nagytermében, nagyon magas színvonalú, magyar zenét bemutató, koncertekkel. Ezenkívül az Ars Hungarica zenekar és kórus szerepelt Buenos Aires és több vidéki város legfontosabb koncerttermeiben, 2006-ban Bartók Fesztivált, 2007-ben Kodály fesztivált szervezett, 2008-ban pedig a Magyar Kultúra Hetet, amelynek a keretében 8 estén keresztül (amelyből 2 este Márai Sándornak volt szentelve) a legfontosabb magyar zeneszerzők müveiböl mutatott be részleteket. Az argentin sajtó kiemelte, hogy az Ars Hungarica az egyetlen zenei intézmény az országban, amely két opera dél-amerikai ősbemutatójt tartja meg 2008-ban: júniusban F. J. Haydn Magyarországon írt L´Incontro improvviso művét és szeptemberben Kodály Zoltán Háry János daljátékát. Több komoly művészi értéket jelentő, Argentínában készített, CD felvételén belül is kiválik a 2005-ben Wohlmuth Jnos, soproni barokk zeneszerző

11

Miserere zenekari műve és teljes, 6 korabeli hangszeren játszott gyűjteménye, amely Magyarorszgon majdnem teljesen ismeretlen és amelyet 2006-ban a Soproni Múzeum adott ki, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, Györ-Sopron Megye Önkormányzata és Sopron Város Önkormányzata támogatásával, mint egy kultúrális örökségi értéket, egy egész kivételes és precedens nélküli eseményként. Az Ars Hungarica megkapta 2006-ban az argentin zenekritikusok

szövetségének díját, mint az egyik legeredetibb programokat szervező zenei intézmény, amely művészeti igazgatónk, Leidemann Sylvia, hatékony vezénylése alatt vlt Argentína egyik jelentős zenei szervezetévé. Mindezek alapján megerősíthetjük, hogy az Ars Hungarica a magyar kultúra terjesztésének egy olyan védőbstyja, amely a magyarországi hivatalos körökben és nemzetközi diplomáciai fórumokon is évről évre elismertebbé vlik. Székásy Miklós - Elnök 2010. március

Museo de Arte Decorativo - L’Incontro improvviso – J. Haydn -2008

Auditorio Belgrano – Háry János - 2008

12

2.1.4. EMESE KULTÚREGYESÜLET Asociación Cultural EMESE Buenos Aires - Argentina Alapítási dátum: 1964 december 2 Főclja az argentínai magyar ifjúsági intézményeket és kezdeményezéseket szellemileg és anyagilag támogatni. Az Emese a következő Intézményeket tmogatja:  39. sz. Magyarok Nagyasszonya Leánycserkészcsapat  18. sz. Bartók Béla fiú cserkészcsapat  Regös néptánc együttes.  Zrínyi Ifjúsági kör, hétvégi magyar iskola  Ösztöndíj bizottság (1 éves, ill. 3 hónapos M.O.-i tanulmnyút szervezői) Kezdetben, az EMESE az akkori lenycserkészek vezetői és cserkészszülők indítvnyból alakult, mint cserkészfenntartó testület és szükséges jogi személy az argentin hatóságok felé. 1974-ben csatlakoztak a fiúcserkészcsapatok szülei is, és közös erővel megépítették a II. Rákóczi Ferenc Cserkészotthont, Olivoson. 2000-ben, az egyesület támogatása kiterjedt a Zrínyi Ifjúsági Kör-re, hétvégi magyar iskolára és a Regös néptánc együttesre is. A 60-as és 70-es évek aranykorához képest sajnos kevesebben vagyunk, és nehezebben megy a magyar beszéd.

Elsőbálosok az 50. Cserkészbálon

Van-e kiltsunk, mint magyarul beszélő közösség megmaradni? Még hny évig? Nehéz erre válaszolni. Új megoldásokat keresünk, tankönyveinket a helyzethez illesztettük, az óvodában tanítunk már magyarul beszélni, a vegyes házasok magyarul nem beszélő gyerekeit közénk hívjuk, szorgalmazzuk, és anyagilag támogatjuk a magyarországi nyelvgyakorló több hónapos utakat, stb. Mindenesetre, a lelkes, és aktiv vezetők tovbbra is viszik előre az ifjúsgi intézményeket. A munka, a Zrínyi körben, a cserkészcsapatokban és a Regös

Záró tábortűz a 2009-es Cserkészbálon

13 tnccsoportban, hétről hétre folyik. Nem egy esetben, új és fiatalabb vezetőkkel. Az EMESÉben működő szülök pedig gondoskodnak az anyagi alapról, szervezkednek, szorgoskodnak. Többek között azt a feladatot is vállalják, hogy minden évben megrendezik a hagyományos cserkészbált. 2008-ban volt az 50. ilyen bál, ahol több mint 800-an jelentek meg. “Nagy magyar télben picike tüzek, a lángotokban bízom…” Reményik Sándor.

2.1.4.1. Cserkészet A cserkész tevékenység Argentínában, több mint 50 éves múltra tekint vissza. Magyarországon a betiltás, és a németországi újraindulás után, alig egy pár évvel, születtek itt az első csapatok. A legelső Délamerikban feljegyzett cserkészesemény, 1948 novemberében, a kivándorolt magyar férficserkészek összejövetele volt. Buenos Airesben a legelső csapatot 1950 prilisban igazolta, az akkor mr Északamerikban működő Külföldi Magyar Cserkészszövetség.

A csapatok minden évben kivonulnak a Hősöknapi megemlékezésre

A cserkészlányok még a kezdés nehéz éveiben, egy régi villamosból alakított otthonban működtek. 1976-ban, a Buenos Aires-i magyarság összefogásával elkészült a II. Rkóczi Ferencről elnevezett cserkészhz, a Hungária egyesület egyik 50 évre átengedett telkén. Ez azóta is otthont ad, a Buenos Aires-i magyar csapatoknak, a Zrínyi Ifjúsági Körnek, és a Regös néptánc együttesnek. Jelenleg két cserkészcsapat működik. A Magyarok Nagyasszonya lenycserkészcsapat és a Bartók Béla fiúcserkészcsapat. Létszámuk, 72 aktív cserkész: 32 lány és 40 fiú. Ez a szám nagyon hasonlít a 15 évvel ezelőtti létszmhoz. Vannak bőven őrsvezetők, segédtisztek és cserkésztisztek és eddig sose volt gond néhány lelkes fiatal vezetőt tallni, aki vezetni vállalja a csapatokat. A magyar cserkészek zöme ma már 3. generációs. Már szüleik is az emigrációban születtek vagy nőttek fel. Ezeknek nehezebb a magyar nyelv megtartása. De mert szüleik többsége cserkész volt, értik és magukévá teszik a cserkészet célkitűzéseit.

Cserkészek Misionesben az utolsó Paranai tutajút indulása előtt.

Buenos Airesben ma már alig akad olyan magyarul beszélő fiatal, aki nem jrna cserkészetre. A toborzást a Zrínyi Körrel karöltve végezzük, már olyan

14 gyerekek felé is, akik nem beszélnek magyarul, ahhoz, hogy a nyelvet minimális fokon elsajátítva, cserkészetre is járhassanak. A jövőt nézve, a magyar beszéd helyzete rohamosan romlik. Mr 2-3 éve az óvodás gyerekek többsége, 2-3 kivétellel, alig beszél magyarul! A külföldön, szétszóratsban élő magyar cserkész feladata kettős: becsülettel dolgozik az országért, amely befogadta vagy amelyben született, de éppen úgy szolgálja a magyarságot is, amelyhez kultúrája, családi és nemzeti hagyományai kötik. Ezért a világ egyetlen cserkészeteként — négyes fogadalommal — az Isten, haza és embertársak mellett a magyarság szolgálatát is vállalja. Cserkészetünk lényegét alkotja a tíz cserkésztörvényben lefektetett ideálok szerinti életvitel, a szolgálat, az önfegyelem. Ez az a szellemi és erkölcsi többlet, amely egyedivé teszi mozgalmunkat és a változó világkörnyezetünkben is maradandó értéket jelentenek. Nevelési módszerünknek, cserkészies életmódunknak pedig tartozékai a szabadban élés, a természet ismerete és szeretete és a gyakorlati képességek, cserkészismeretek fejlesztése. Argentína földrajza számtalan helyet nyújt vadregényes táborokra. Nálunk könnyebben megy a cserkészéletben olyan fontos, szoros kapcsolat a természettel. Annak ellenére, hogy küzdünk a beolvadás ellen, két tényező súlyosbítja a kilátást: az egyik az, hogy ms vilgrészektől eltérően, ide, Magyarországról semmi utánpótlás nem érkezik, és ami még rosszabb az, hogy az utóbbi években a nehéz anyagi körülmények miatt, több itt született cserkész, családostul költözött Magyarországra. Argentínai magyar cserkészetünk Őrsvezetőképző tábor résztvevői, 2003 fennmaradásának egyetlen kiútja a kinyílás, és a komoly összedolgozás a Zrínyi Ifjúsági Körrel, hogy minél több gyerek sajátítsa el a magyar nyelvet annyira, hogy képes legyen magyar cserkészetre járni. Mi a Magyar Cserkészet? A cserkészet nem szórakoztató, hanem nevelési intézmény. A cserkészet célja egészséges testi, szellemi és jellembeli életfelfogás kialakítása keresztény-erkölcsi alapon. A jellemnevelésen kívül még célja a magyar öntudat fejlesztése is. A cserkészmunka lényege, a "Cserkésztörvények" alapján élni. A törvények nem tiltó jellegűek, hanem biztatjk cserkészeinket a helyes magatartsra. A vezetők is természetesen ezen törvények szellemében vezetik a reábízott cserkészeket, mivel "A vezetés elsősorban példa" (Teleki) Vezetőink A Külföldi Magyar Cserkészszövetség vezetőinek majdnem 100%-a már külföldön született. Valamennyi vezetőnk önként, fizetség nélkül vllalja a munkt. Hozzvetőleges számítás szerint átlag évi negyven napot áldoz a cserkészetre, fizeti a tagdíjat, a cserkészkedéssel járó költségeket, egyenruhát. Jutalmuk a jól végzett munka tudata. A cserkészvezető szilrdan hisz a cserkészeszmény diadalban, hisz az összefogó kevesek erejében. Szolgálni akar.

15

EGYÉNISÉGET és EGYÉNISÉGEKET NEVEL. Szembe mer szállni a rosszal. A cserkészvezető a cserkészpróbk és a cserkésztörvények megvalósítására törekszik úgy a saját életében, mint a reábízott cserkészek életében is. .

Cserkészek és kiscserkészek az összejövetel alatt

2.1.4.2. Regös együttes rövid története és céljai. 1956-ban megalakul a magyar néptánc mozgalom Buenos Aires. 1958-tól viseli a „REGS‖ Néptáncegyüttes nevet, amelyben az akkori magyar cserkészek, bevándorlók és gyermekeik vettek részt. Azóta az együttes szüntelenül igyekszik ápolni a magyar kultúrát. Táncosai mind magyar származásúak, egy-két argentin kivételével. Jelenleg az együttes 22 táncosból áll (16-25 évesek) Második csoportunk: Tilinkó gyermek együttes (a Regös együttes utánpótlását szolgálja) 11 gyerekkel rendelkezik. (13-15 évesek). Harmadik új csoportunk, a 2007-ben megalakult felnőtt „Oleander‖ asszonycsoport, (20-22 személy egyelőre). Egyesek volt Regös tncosok az 50-es 60-as években. Szintén örömmel tudatjuk, hogy Chaco provinciban (Buenos Airestől 900 km.re) megalakult 2006. msodik felében a „Liliom‖ magyar néptnc gyermekcsoport. Roglich Naty (Regös táncos) vezeti, irányítja és két havonta utazik közéjük. A Regös együttes azzal a céllal jött létre, hogy a bevándorló magyarok és utódaik részére, egy kulturális és tanulóeszköz legyen a magyarság fenntartására. A táncot, éneket és néprajztudást a Regös Néptáncegyüttes mindig is fontosnak tartotta, hiszen ez által ismerhetik meg a magyar kultúrát, múltjukat, hagyományaikat. Együttesünk autentikus magyar néptáncot igyekszik terjeszteni a fiatalok közt. Szervez tánctáborokat, részt vesz fesztiválokon, vidéki utazásokon, egyéb rendezvényeken. Jelenlegi célunk, hogy ösztönözzük a harmadik meg negyedik generációs magyar fiatalokat, hogy továbbra is működhessen kolóninkban az együttes, úgy mint eddig. Hű az anyaorszghoz és a magyar kultúrához. Külön lapon csatoljuk az utolsó évtized kiemelkedőbb rendezvényeit, amelyeken az Együttes büszkén ismertette a magyar zenét és néptáncokat.

16 REGÖS Együttes utolsó kiemelkedőbb sikerei

évek

2004. január: VII. Dél-Amerikai Magyar Néptáncfesztivál, Montevideo-Uruguay, ahol az argentin résztvevők sikeresen képviselték a Buenos Aires-i magyar kolónit. (A Tilinkó gyermekek először vettek részt egy ilyen nagyszabású szimpóziumon). 2004.május 9-én az Európai Unió argentínai nagykövetsége rendezett egy nagy ünnepséget a vilghírű Colón Operaházban, amelyen az EU tagos orszgok részt vettek különböző kulturlis előadsokkal az új tagállamok csatlakozását ünnepelve. Tíz ország (kórus és néptáncegyüttes) előadott e rendezvényen. A Magyar Nagykövetség a Regös Néptáncegyüttest kérte meg, hogy képviselje a Magyar Köztársaságot. 7 tncosprral, sikeres és kitűnő eredménnyel végeztük az előadst. Igen nagy büszkeséggel képviseltük a magyar kolóniát és Magyarországot. Ezáltal, a Regös Együttest nemcsak a Buenos Aires városi kormánya hívja meg rendszeresen orszghírű előadsokra, hanem különböző meghívsokat kap vidékről is. 2004. novemberében, ismét a Colón Operaházban lépett fel a Regös Együttes Kamara csoportja. Az Ars Hungarica által szervezett magyar zenei estére kaptunk meghívást. 4 prral, közösen két szmot adtunk elő: Kllai Kettőst és az Ecseri Lakodalmast, zenekar és kórus kíséretével. 2005. február: MO-i és Erdélyi turné. Oktatási Minisztérium és Márton Áron Szakkollégium pályázatával. Találkozók hivatásos együttesekkel. Táncházak. Fellépéseink: három Budapesten (Balassi Bálint Intézetben, Budai Vigadóban, Országos Cserkészbálon), és kettő Erdélyben (Kalotaszentkirályon a helybeli Hagyomnyőrző együttessel, és Gyergyóremetén a hivatásos Hargita Népi Együttessel). Olyan tapasztalattal tértünk vissza, hogy „kötelességnek‖

tartjuk a magyar kultúra tovább terjesztését. Ez a generáció igen nagy kincset kapott az úttal. Ennek köszönhető, hogy akadlyokat nem ismerve, mindent elkövetünk, hogy népszokásainkat, kultúránkat, terjesszük. 2006. július: VIII. Dél-Amerikai Magyar Néptánctalálkozó Buenos Airesben, 90 néptáncos részvételével Uruguay, Brazília és Argentína, Magyarországi vendégekkel, 2 hivatásos néptánctanárral, Ars Hungarica zenekar és kórus közreműködésével. 2007. május: Chaco provinciában fellépés, Cnel. Du Graty városban, az ott élő magyarok ltal szervezett I. Szüreti bálon, a három Buenos Aires-i csoport (Regös-Tilinkó-Oleander) fellépésével és a helybeli frissen megalakult „Liliom‖ gyermekcsoport első bemutatója. 2008. július: Bariloche-i magyar kolónia meghívására 5 pár képviselte a magyar kolónit a hagyomnyos „Fiesta de las Colectividades‖-en 2008. július 19-26: Regös és Tilinkó csoportok (24 személy) Sao Pauloba utaztak a IX. Dél-Amerikai Magyar Néptánctalálkozóra és 1 hetes tncképző szimpóziumra. 2009. július: A Regös együttes részt vesz a „Vendégségben Budapesten‖, az Égtájak Iroda által szervezett programján. Azon képviselte együtt a Brazíliai és Uruguay-i tánccsoportokkal a Dél-Amerikai magyarságot. Azután a csoport egy Erdélyi turnéra indult, ahol a különböző erdélyi falvakban, gyűjtöttek, előadtak és sok tncos tiszta forrásból ismerhette meg saját hagyományait. 2010. január: X. Dél Amerikai Néptánctalálkozó Uruguayban. Több mint 150 táncos Dél-Amerika több országából és meghívott MO-i vendégekkel egy magas szintű és sikeres Fesztiválon vettek részt Regös táncosaink. 2010. március: Vendégül láttuk a Storaljaújhelyről érkezett 30 személyes Zemplén Együttest. Bonapartian Eduardo Regös Néptncegyűttes vezetöje

17

ZRÍNYI

IFJÚSÁGI

KÖR

“Kiművelt emberfők által tenni nagy nemzetté a magyart” (Széchenyi István) 2.1.4.3. Mi a Zrínyi Ifjúsági Kör (Z.I.K) - Buenos Airesben több mint 50 éve működő hétvégi magyar iskola.

- Jelenleg 61 tanulója van 9 csoportban felosztva: 1 óvodás, 4 elemi, 3 középiskolai és egy felnőtt szinten. - Az iskolának több mint 500 tanulója volt, és 150 növendék tett magyarságismereti (érettségi) vizsgát egy vagy több tantárgyból.

Mit csinálunk a Z.I.K.-ben Óvoda: A magyar nyelv gyakorlsa a kornak megfelelő dalok, mondókk, versek alkalmazásával. Hrom évvel ezelőtt nagyon előnyös volt számunkra, hogy a Magyar Állam Oktatási Minisztérium plyzatnak köszönhetően, Magyarországon végzett, tapasztalt, hivatásos óvónő segített be majdnem egész éven t. Prhuzamosan, az óvodba besegítő személyeket képezte és tanította, hogy a jövőben ügyesebben és hozzértőbben készíthessék elő a gyerekek heti hrom órs foglalkoztatását. Junior (elemi) és Senior (középiskola) csoportok: A rendszeres összejövetelek a tanévben szombatonként (havi egy szombat kivételével) három órásak. Az órarend a cserkész foglalkoztatással összhangban készül. Cserkészet és Zrínyi Kör alátámasztják egymás munkáját. A 15 személyből lló tanri kar, melynek legnagyobb része Magyarországon kívül született, volt Z.I.K. diák. Hajtóereje a magyarság és a gyerekek szeretete. Az általános tanterv útmutató a tanroknak, akik a különböző csoportok szükségeihez illeszkedve

18 alkalmazzák. A középiskolás fiatalok tanterve a Külföldi Magyar Cserkészszövetség magyarságismereti vizsgáinak anyagára központosul. Felnőtt csoport: A magyarul nem beszélő szülők szmra új csoportot indítottunk, melynek célja a magyar nyelv és kultúra elsajátítása, hogy –többek közöttsegítségükre lehessenek gyermekeik tanulásában. ... Október 23-i megemlékezés: Hagyományos a Kör 56-os tiszteletadása, mert elevenen szeretné tartani saját tagjai és az argentínai magyar közösségben azokat az elveket, melyek az 56-os fiatalságot a hősies felkelésre serkentették. Az évek folyamn különböző módon emlékeztünk meg (történelmi események megelevenítésével, színdarabok előadsval: Jónás könyve, Az ember tragédiája, Kiálts város, Galilei, Ádvent a Hargitán, Háry János, többek között. Március 15.-röl is megemlékszünk minden évben, nem nyilvnossg előtt, hanem a Z.I.K. keretén belül Karácsonyi Ünnepély: A Kör kezdete óta tanárok, diákok és barátok összegyűlnek a Kis Jézus jszola körül, a platanosi intézet fenyője alatt. A dikok minden alkalommal előadnak egy betlehemest, amivel a Magyar Öregotthon lakóit is meglepik. Z.I.K. Naptár: Több mint három évtizede a karácsonyi ünnepélyen osztjuk ki a naptárt, amit évente más és más témakörrel készítenek el a művészi tehetséggel rendelkező tagok (pl. Istenkeresés, népszoksok, anyaszeretet, Erdély, történelem, földrajz, magyar zene, gyerek-vilg, helyesírs, főzés, llatok, stb.) Színház: Az októberi ünnepélyen kívül többször adunk elő vígjtékot, melynek előkészítése fiataljaink számára természetesen érdekes és vonzó. Nem csak a fiataloknak jelent kitűnő nyelvgyakorlst, hanem az argentínai magyar trsadalom részére is felüdítő szórakozási alkalmat nyújt (bekapcsolódnak nem aktív tagok is). Kórus és furulya óra: Több alkalommal működött kórus a Kör keretében. Az immár több mint 15 éve komolyan működő négyszólamú Coral Hungria, a Z.I.K. szülők, tanrok, öregdikok és bartok köréből indult.

19 2.1.4.4. A Z.I.K. Ösztöndíj Programja: 1990-ben megszerveztünk egy Ösztöndíj Programot azok számára, akik sikeresen fejezték be a Z.I.K. tanfolyamait és a megszabott feladatoknak eleget tettek. Az ZIK fedezi a diák repülöjegyét és megszervezi, hogy résztvehessen egy magyarországi továbbképzö tanfolyamon, ill. mint hallgató egy középiskolába járhasson. 2001 óta, a KMCSSZ programjában, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok főosztlynak ösztöndíjval, diákjaink két szemeszteren át a Balassi Bálint Intézetben magyar nyelvi és hungarológiai tanulmányokat tartalmazó képzésen vesznek részt, melynek keretén belül magyar felsőfokú nyelvvizsgt tesznek le. 2004 óta, újabb ösztöndíj lehetőséget ajnlunk, 14-15 éves diákok számára.

Különböző vrosokban, különböző családoknál kaptak szállást és középiskolába jártak, mint hallgatók. A Magyarorszgról jövő cseredikok argentin középiskolába járnak, hogy a spanyol nyelvet gyakorolhassák, és közreműködnek a ZIK-ben. A program céljaihoz tartozik, hogy a fiatalok személyesen is megismerjék azt az országot, amelynek kultúráját (nyelv, irodalom, történelem, földrajz, zene, népművészet, stb.) hosszú évek során, nagy kitartással sajátítottak el. Ezenkívül célja maradandó élményt nyújtani a kultúra szélesebb terén, elsősorban nyelvgyakorlati szinten és személyes rokoni és baráti kapcsolatok kialakításával. Másrészt ösztönzés az öntudatos magyarság megtartsra, az ösztöndíj előtti és utáni években is, aktív kapcsolatban az argentínai magyar közösséggel, elsősorban magval a ZIK munkájával.

20

2.1.5. Hungária Egyesület Asociación Húngara en la Argentina Pasaje Juncal 4250 (1636) Olivos

esemény amelyre a Klub az argentínai magyarság rendelkezésére bocsájtja a termeit. A Hungriban tartjk előadsaikat a nlunk mindig gyakrabban megjelenő Magyarorszgról jövő művészek és

A Hungria Egyesület ( a ―Klub‖), az Argentínai magyarság legnagyobb intézménye, 1973-ban jött létre, az észak Buenos Airesben akkor létező hrom egyesület - a belvárosi Centro Húngaro (vagy Magyar Ház), az Olivosi Magyar Kultúregyesület és a San Isidró-ban müködő BAME gyesülése követkeményeként. Mondhatjuk, hogy a Buenos Aires-i magyar élet nagy része a Hungáriában zajlik le. Itt találnak otthont a cserkészek, a délamerikai ranglistán sokszoros díjas Hungária vívók, a nyugati magyarság talán leggazdagabb könyv és levéltra, különböző asztaltársaságok, a határainkon túl is már híres Regös néptánc csoport. A Hungária termeiben ünnepli kolóniánk a magyarság legfontosabb nemzeti ünnepeit, és itt tartjk ifjabbak és idősebbek az évről évre sikeresebb táncmulatságokat, köztük a már hagyományos Hungária Szilveszteri családi táncmulatságot és a nagyszabású Cserkészbált. Rendszeres rendezvényeink közé tartozik a Karácsonyi Vásár, amikor a Mikulás is megjelenik az ifjabbak örömére; a cserkészek áltat szervezett húsvéti locsolás, a minden évben megtartott Gorondi-Majerszky-Pálos vívóverseny, magyar filmek vetítése, magyar színdarabok bemutatása, a hagyományos disznótóros ebéd, a mjus elsejei ―asado‖ és még sok alkalmi kulturális, mulató vagy sport

szakértők. A közelmúltban köztünk szerepelt, például az Angelika leánykórus, a Kaláka együttes és Csák József operaénekes. Évente többször kerül sor az Ars Hungarica kórus fellépéseire a Hungária termeiben. A sport se marad ki a Hungária tevékenységeiből; a mr említett vívson kívül, ifjabbak és idősebbek rendszeresen teniszeznek a Klub pályáján, ami röplabdára és focira is fel van készítve. Többször volt már asztali teniszverseny a Klub termeiben. Mint az északi zóna legnépszerübb vendéglőik egyike, a Hungria éttermében több mint két ezer vendég ismerkedik meg havonta a magyar konyha legkiválóbb fogásaival.

21 ASOCIACION CRISTIANA EVANGELICA LUTERANA CONGREGACION “LA CRUZ DE CRISTO” IGLESIA EVANGELICA LUTERANA UNIDA Fichero de Culto Nº 175 Personería Jurídica Concedida por Decreto Nº5936

2.1.6. A „Krisztus Keresztje” Magyar Evanglikus Gyülekezet rovid története Leskó Béla lelkészi munkája mellett lendületessen megindította az argentínai magyar fiúcserkészetet.

1928-1945: Tomonkó László lelkész Argentínában nemcsak a magyarokat, hanem a szlovákokat is gondozta (Buenos Aires, Rosario, Córdoba és Chaco). 1945-1952: Nt. Demes Péter a magyar református és evangélikus menekült híveket szolgálta, közös magyar istentiszteletek keretében. E gyülekezet tagjainak főleg eleinte nagyon fontos volt a hit megtartó ereje, valamint az egymással és a lelkipásztorral való rendszeres találkozás. 1952: A gyülekezet evangélikus tagozata kérvényt nyújt be a Lutheran World Federation (LWF)-nak egy magyar evangélikus lelkészért. Így érkezett meg Nt. Leskó Béla Svédországból, akit Ordass Lajos püspök küldött ki oda ösztöndíjjal. Megalakult a Krisztus Keresztje magyar evangélikus gyülekezet, és 1957-ben fölszentelték az első sajt evangélikus templomot Heinrich Jenő építészmérnök tervei szerint (Amenábar 1767). Ez egy modern, ünnepélyes hangulatú épület, jó akusztikával. Ma is elég gyakran rendeznek benne koncerteket.

1956: Nt. Hefty László, USA-ból érkezett misszionárius váltja le Leskó Bélát. Életbe hívja a gyülekezet nőicsoportjt, és ő is aktívan bekapcsolódik a magyar cserkészetbe. Úgyszintén tovább vezeti az ifjakkal való foglalkozást. Emellett a szomszédos államokban is nyújt lelki szolgálatot magyarul (Paraguay, Chile, Brazília és Uruguay). Délutáni igehirdetéseket is tart Quilmesen és Florencio Varelán a magyarnyelvű evangélikusoknak. 1957: Megépül José C. Paz-on a Facultad Luterana de Teología (FLT), amelynek élére Leskó Bélát nevezik ki első rektornak. t dikkal kezdődik a taníts. Ettől kezdve a magyar gyülekezetben csak alkalmilag prédikál és esket. 1958: Megszületik a Hitünk (Nuestra Fe) hitbuzgalmi folyóirat. 1973: Megszerveződik a spanyolnyelvű munka. Közben megalakul egy 20-tagú énekkar (Szende Ferenc, Zwincz Károly majd id. Keve László irányításával). A nőicsoport 20 éves évfordulóját ünnepli. Sajnos az erősen megromlott argentínai gazdasági viszonyok miatt sok magyar család továbbvándorol (Perú, USA, Európa). Az idősebb emigrns-generáció gyérül. Kevesebb kisgyerek születik, mint az elhalálozások száma. A másik nagy probléma az, hogy ha egy fiatal magyarszármazású evangélikus egy argentin nem evangélikus partnerrel házasodik, gyerekeiket a római katolikus hitben kell neveljék. Ezáltal a mind

22 számosabb vegyesházasságból sem gyarapították a gyülekezetet.A gyülekezet spanyolnyelvű része a mai napig nagyon aktív, míg magyar eredetű tagja már alig van. Ennek ellenére ezek (Keve László írása nyomán szerk. HKZS)

gondozására néhai Nt. Demes Péter unokája, Demes András lelkész vidékről fölutazik, hogy havonta egyszer magyar Istentiszteletet tartson.

23 2.1. 7. MAGYAR SEGÉLYEGYLET:

Az elsö világháború után a megcsonkított Magyarországról érkezö kivándorló menekültek 1922-ben alapítottk meg az eslő Magyar Segélyegyletet. A segélyegylet tanácsadással, orvosi ingyenes szolgáltatásokkal segített a honfitársakon. Anyagi támogatást csak gyér adományokból és minimális tagsági díjakból tudott nyújtani. 1937-ben a tagok száma lehetövé tette, hogy mint szociális haszonmentes INTÉZMÉNY, Argentin Jogi Személyiség - 115550/1937- igazoló szám alapján, hivatalos elismerést nyert. Alapszabálya 3.-ik pontjában kijelenti, hogy kizár minden politikai propagandát, és kivétel nékül minden vallást elismer. Magyarországról, a második világáborút követö, 1940-es években, majd 1956-ban a forradalom után, több magyar menekült csoport talált menedéket Argentínában. Az 1960-as években, ezek a ―régi és új magyarok‖ egy azóta soha sem tapasztalt összetartással, közös erövel elhatározták, hogy megépítik a régen tervezett, SZENT ISTVÁN OTTHONT.

.

SZENT ISTVÁN OTTHON

1964. november 29.-én minden magyar egyesület képviselöje, elnöke és minden magyar gyülekezet lelkésze részvételével helyezték el az Otthon alapkövét. Anyagi támogatást, sem az argentin sem a magyar államtól nem kaptak, de minden együttérzö magyar téglajegyeket vásárolt, vagy ingyen lelkesedéssel dolgozott. Így sikerült 1967-re befelyezni a munkát. Ma 2009-ben a Szent István Otthon, hála rendkivül nagylelkü, - sajnos már elhúnyt - magyar adományozóknak, áll és müködik. Aktív, pártoló és tiszteletbeli tagjainak száma a legnagyobb, minden magyar Intézmény között. A 40 személyre berendezett otthonban a bennlakás nem ingyenes, de méltányos, nem haszonra épült Magyaroknak, különleges elbírálás alapján díjmentes is lehet. A mai hajszolt világban a középkorú generáció nem tudja ellátni öreg szüleit otthonában. Ennek a generációnak lelkiismeretére és áldozatkészségére támaszkodik aggastyán, dolgos szüleik életének megérdemelt nyugodt vége.

24

ARGENTÍNAI KATOLIKUS MAGYAROK SZÖVETSÉGE Pers. Jurídica C 6741 - 975/1976

2. 1.8. A Buenos Aires-i „MINDSZENTYNUM” története. P. Domonkos László SVD verbita atya indítványozására, 1972. október 8-án megalakult a Platános-i Magyar Angolkisasszonyok által alapított Boldogságos Szűz Mria Intézetben az Argentínai Katolikus Magyarok Szövetsége, melynek elnöke Sorg Antal, főgondnoka gr. Széchenyi Endre lett. Hamarosan megalakultak a különböző egyhzközségek is, és sikerült a vros központjban egy megfelelő telket megvenni, Dr. Theész János szervezésében, amely a magyar katolikusok központi épületének, a Mindszentynumnak a felépítésére alkalmas volt, kb. egyforma távolságra lévén a különböző, magyarok ltal lakott területektől. Az anyagi alapot erre, (közel 200.000 dollárt) a németországi ADVENIAT 20%, az OSTPRIESTERHILFE 20%, egyéb európai adakozók 12%, az argentínai magyar kolónia áldozatkészsége 7% hozták össze, a legnagyobb segítséget Sorg Antal nyújtotta 41%, építőanyagban és készpénzben. Az 1977-ben megépült Mindszentynum épület Vass Béla epítészmérnők tervé és vezetésse által. A benne található Szent István kápolnát az akkori argentin bíboros érsek, Aramburu, 1978-ban szentelte fel. P. Domonkos vezetésével nemcsak vallási téren történtek események (szentmisék, szertartások, keresztelők, esküvők, ravatalozsok, elsőldozsok, bérmlsok, lelkigyakorlatok, püspöki látogatások), de kulturális és szociális téren is. Lehetetlen felsorolni az összes ténykedést, kulturlis előadsok, koncertek, Liszt Ferenc - kép - bélyeg – építészeti – történelmi – néprajzi kiállítások, stb. Elhagyott honfitársaink anyagiakkal való segítése, betegek és öregek látogatása, Chákói magyar árvízkárosultaknak szeretet küldemények. Továbbá a magyar nyelv tanítsa, és spanyol nyelvű előadsok abból a célból, hogy magyar kultúránkat az argentinokkal megismertessük. Magyar ünnepeink méltó megülése, az ünnepi ebédek, vacsorák, teadélutánok mind arra szolgáltak, hogy a szétszórt magyarságot összefogják. Vegyes házaspárok felkarolása: identitásuk és vallásuk megőrzésére serkenteni, hogy fiataljainkat is ezen az úton megtartani igyekezzenek. Hűen követve Mindszenty bíborost, aki ugyan nem ért el Argentínig, de lelke itt lebeg közöttünk, két imádságra kulcsolt keze, fennkölt lelkét sugárzó két szeme és szavai biztatólag hatnak rnk: „Ne hagyjtok el a magyar templomot és az iskolt‖ – „Nomd marad a nép amíg Istennek nem épít templomot...‖. P. Domonkos Argentínban eltöltött 39 évét arra is felhasznlta, hogy a fővrostól tvol élő magyar közösségeket is évente többször felkeresse, ami sok ezer kilométeres utazásokat jelentett autóval, autóbuszon, nagy-néha repülőn. Ugyanígy látogatta az Uruguayi, Paraguayi és Chilei magyarokat is. Ezt a sokrétű munkt igyekszik a laikus vezetőség, most mr 13 éve llandó magyar pap nélkül folytatni. P. Domonkos 1996-ban hazatért Magyarországra és 2005 május 6-án, Mindszenty bíboros halálának évfordulóján bekövetkezett haláláig már nem is láthattuk viszont itt, Argentínában. Ideiglenesen, rövidebb-hosszabb időre többször volt vendég-papunk. Msr. Miklósházy Attila, Msr. Kada Lajos, Msr. Cserháty Ferenc jelenlegi püspökünk pap korában, Békés Gellért bencés apát, Ádám János S.J., Kuty Tamás, Jálics Ferenc S.J., Kárpáti László, Baltási Nándor, aki egy évig volt köztünk, kétszer is ellátogatott hozzánk Bárány Béla, Görbe László piarista rendfőnök, Szederkényi Kroly, Hórvölgyi László, Varga János verbita misionesi lelkész, Finta Lajos fél évig és Tóth Tamás. Minden év decemberében Gáspár Miklós kanonok úr, és múlt évben Földes Ferenc piarista atya.

Jelen s a jövő Mint minden emigrációs intézmény, pláne ilyen messze az óhazától, nagy változásoknak van kitéve. Új emigránsok nem lévén, mi is ezzel a problémával állunk szemben. Az ifjúság a helyi spanyolnyelvű egyhzba jr. Magyar idősek pedig már alig vannak. 1975-ben, 33 éve, volt itt az első mise. A nagyterem zsúfolsig volt. A Mindszentynumnak akkor kb. 800 fizető tagja volt. Ma, a

25

havonta megjelenő újsgunkat, a Lelkiséget, 100 tagnak küldjük. Jó az idők jeleit elemezni, a jövőre vonatkozólag, a Mindszentynum jövőjével kapcsolatban. Elképzelésünk, hogy a Mindszentynum jelen és jövő MISSZIÓJA, azon kívül, hogy a magyar nyelvű miséket szorgalmazzuk és a magyar szentek és nemzeti ünnepeket kellőképpen megünnepeljük:  Kinyílni az argentinok felé és helyet adni a magyar és általános kultúra terjesztésének. Mivel helyünk van, célunk egy Keresztény Magyar Kultúrközpontot létrehozni, „AUDITORIO MINDSZENTYNUM‖ név alatt: egy kamara koncert-termet, előadó teremmel kialakítani. Ilyen terem még nincsen ezen az utóbbi években felkapott divatos környéken.  Egy olyan gazdasgi struktúrt létesíteni, amiből a Mindszentynum fenn tudja tartani önmagt, „MINDSZENTY ZARÁNDOKHÁZAT‖, a Római Szent Istvn Zarndokhz mintájára. Így a vendégek adományaiból fenntartható lesz ez a szép nagy épület. A Miniszterelnöki Hivatal (MEH) Támogatáspolitikai Osztályától 2008 és 2009-ban sikerrel járt az AMISZ – LAMOSZSZ-on keresztül megpályázott magyar állami támogatás elnyerése. Öt vendégszoba és két fürdőszoba ll az idelátogató vendégeink rendelkezésére.

A CSÍKSOMLYOI MADONNA argentínai kegyhelye a Mindszentynum 1965-ben, a Csíksomlyói Szűz 450 éves évfordulójra, Simon Péter székely faragóművész ltal, msolatot készíttetett a magyar kolónia, a szműzetésben élő menekült magyarok számára. Ez a szobor a magyar Angolkisasszonyok Intézetében, a fővrostól 40 km-re délre fekvő Pltanoson, lett elhelyezve. Ide járt zarándokútra a magyarság. 2009. május 30.-tól kezdve, a kegyszobor a Mindszentynumban, a Szent István kápolnban, lett elhelyezve. Ide vezet ezentúl a magyar hívők zarándok útja.

A Mindszentynum Épülete Három emeletes épület, vasbeton vázzal. A földszinten van a 60 ülôszhelyes Szent István kápolna. Mellette egy sekrestye káplánsági iroda és egy összkomfortos hálószoba. A hátsó részben magyarosan berendezett 60 személyes ebédlő, konyha és egy növényekkel övezett, „parrillval‖ elltott bartsgos tgas udvar. Az első emeleten van az „AUDITORIO MINDSZENTYNUM‖. Egy 140 nm-es,200 ülôszemélyes, parkettás díszterem. Mellette a szükséges mellékhelységek. Majd könyvtár és iroda szoba. Ugyanezen a szinten illetve félemeleten, egy két és egy négyágyas vendégszoba fürdőszobval, teljesen elkülönítve az előadóterem közös részétől. A második félemeleten van a három szobás, összkomfortos gondnoki lakás. A harmadik emeleten pedig, a kolumbárium, ahol a kolónia elhunyt tagjainak hamvait helyezték el, egy munkaszoba és egy raktár.A harmadik félemeleten három kétágyas vendégszoba és fürdőszoba.

Szolgáltatásaink: Vallás: magyar szentmisék, templomi és papi szolgálat, szentségek kiszolgáltatása, ravatalozások, hamvak tiszteletben való örök elhelyezése a „kolumbrium‖-ban. Kultúra: 200 személyes koncert és előadó terem. Kongresszusok, szeminriumok, tnc, zene, próbaterem, kiképzések, bankettek, lelkigyakorlatok akár ott alvással. Társadalmi: vendégszobk, vendéglő, könyvtr, csaldi és közösségi rendezvények.

Célunk: AZ 1100 ÉVES KERESZTÉNY MAGYAR KULTÚRA SZOLGÁLATÁBAN, MINDSZENTYNUM FENNMARADÁSÁT BIZTOSÍTANI, A DÉL KERESZTJE ALATT!

A

26

2. 1.9. SZENT ISTVÁN KÖR A Szent. István Kör az elörelátó jezsuita papnak, páter Pesti Józsefnek, és a kolónia számos, lelkes és fáradhatatlan tagjának a munkája eredménye. A magyar emigráns társadalom nagy örömmel vette kezdeményezését amit mindjárt megérkezése után 1957-ben felvetett: egy kultur központ és iskola létrehozatalát. Az elsö kiáltványt 1957-ben adtk ki ―Istenért – Hazáért és a Szabadságért‖ – jelszavakkal. Aláírták az itteni Magyar misszió vezetö lelkészei P. Virág Venánc O.F.M. és P. Pesti József S.J. A hivatalos megalakulás 1960 április 13án volt amikor megtárgyalták az alapszabályokat. 1960-tól 1965-ig a SZ.I.K. gyülései különbözö helységekben lettek

megtartva amíg 1963-ban meg lett véve az elsö telek Olivos negyedben, a föváros határához közel. Attól kezdve gyarapodott: 1966 és 1973 között még három telek alapozta meg a Kör vagyonát. Ezen a négy telken épült fel az évek folyamán a Szent László iskola amelynek történetét külön mutatjuk. Az alapszabályba rögzítve van, hogy célja a magyar nyelv és kultúra terjesztése. Így az iskola termei kezdettöl fogva helyt adnak különbözö intézményeknek mint a Magyar Irodalmi Kör, a Magyar Harcosok Bajtársi Közössége, Vitézi Rend, a Zrínyi Ifjúsági Kör szombati iskolája, stb.

Alakulásátol lelkes magyarok vezették a Kört: Dr. Hajnóczy Iván 1960 – 1963 1963 - 1964 Józsa Miklós 1964 – 1966 Dr. Kaszay Zoltán Pintér Endre 1966 – 1970 1970 – 1973 Deák János Pintér Endre 1973 – 1976 Nagy Pál 1976 – 1996 1996 Jakabné dr. Terek Sofía A jelen A Szent István Kör alapító tagja az Argentínai Magyar Intézmények Szövetségének. Ezáltal szoros kapcsolatot tart a többi magyar és európai vonatkozású intézményel és aktívan részt vesz, föleg a Szent László iskolán keresztül, a magyar kultúra terjesztésében az argentin társadalomban. A jövö A Szent István Kör alapvetö és maradandó célja követni az eszmét amit alapító tagjai lefektettek. Ezt fenntartani amíg akad magyar közösség átitatva ezekkel az eszmékkel: - egy olyan Kör amely összehozza a magyarokat, leszármazottait és argentin barátait akik hívek elképzeléséhez, keresztény hitükhöz és tisztelik az emberi erényeket. - biztosítani és növelni a Szent László iskola kimagasló színvonalát keresve a kulturális összeköttetést a magyar és argentin közösségek közt. A Szent István Kör birtoka alatt épített ingatlanok és a berendezések úgy lettek tervezve, hogy lehessen megosztani más magyar intézményekkel amelyek szükségeik szerint hasonló értékeket és célokat vallanak tiszteletben tartva kölcsönös és független célpontjukat.

27

2.1.10. Valentin Alsina-i Magyar Dalkőr

kezdödnek azok a családi ünnepségek amelyek még jobban elösegítik a magyar otthonhoz való kötödést: gyermeknapok, lakodalmak, keresztelök, stb. A Valentin Alsina-i magyarok együtt szilvesztereztek, szüreti és disznótoros mulatságokat, színházi elöadásokat rendeztek. Szintén az ötvenes években megerösödött a Dalkör és a többi argentínai egyesület közremüködése. Megalakult az Egyesületközti Tanács. A Valentin Alsinai Magyar Dalkör is alapító tagja. A Dalkör története 1935. május 15-én kezdödik. Ekkor ültek össze huszonnégyen megbeszélni az egyesület alapítását. Az elsö ideiglenes vezetöséget Musinszky Gusztáv vezette aki 1935. augusztus 4-én átadta a vezetést a megválasztott új elnöknek Fóris Istvánnak. Az eredeti alapszabály fö célja: ―a magyar dal és a magyar kultúra ápolása, terjesztése és átmentése a késöbbi nemzedékek szmra.‖ Ez a cél irnyitotta tevékenységét évtizedeken keresztül. Elsö bemutatója már 1935. szeptember 21-én történt. Az elért sikert sok hasonló követte. Különbözö okoknál fogva a dalárda virágkora után 1955-ben megszünt. De fennmaradt a magyar kultúra ápolása amit az 1943-ban felépített és felszentelt saját székházban tettek. Az 50-es években megalakultak a nöi és ifjúsági bizottságok és ezáltal

Az 1956 októberi magyar forradalom is kihatott az egyesületre, gyüjtést szervezett honfitársai megsegítésére. Emlékezni kell, hogy 1946-ban anyagi nehézségek miatt megszünt a Valentin Alsina-i magyar iskola. Attól kezdve és hosszú évekig a Dalkör vette át a hétvégi magyar oktatást a Viamonte utcai székházában. A tanítást lelkes tagok végezték míg a hitoktatást a ferences atyák P. Virág és P. Szathmáry vállalták. Az évek folyamán a Dalkör vezetése mindig önfeláldozó tagok kezében volt. Így elnököltek Fóris István, Berger Antal, Ádám József, TóthSzegedi Mátyás, Mester Nándor és jelenleg Szénási Pál.

28

TÁMOGATO TAGOK: 2. 1.11. „SZENT LÁSZLÓ” Iskola Pesti József S.J. mint az argentínai Magyar Misszió vezetöje és egyúttal a Szent István Kör kezdeményezöje, egy iskola alapítását szorgalmazott Olivoson ahol már a Körnek volt két telke és kápolnája két szobával. Az iskola 1966. április 12-én kezdte müködését 14 elsöosztályos tanítvánnyal, 19 óvodással, egy tanítónö, egy óvonö és egy igazgatónövel. Rákövetkezö évben megindult a teljes elemi oktatás (7 osztály) miután további két telek,szobák és egy konyha kiegészítették a minimális szükségleteket. 1968-tól 1973-ig sok anyagi nehézségen esett túl de mindig megtartotta az eredeti célokat és ezáltal a kimagasló oktatási eredményét amit nagy elismeréssel bírál a közösség. 1974-töl 1976-ig kiegészítö évek voltak. Új igazgató és tanító személyzet feltétel nélkül támogatta az iskolát. Különbözö szülöi és Szent István Kör vezetök segitségével neki fogtak az épület felújitsnak és a ―nagy terem‖ építéséhez. 1978 és 1987 között felépültek a földszint és elsö emeleti termek és egyéb helységek amik alkalmasabban fedezték az elemi oktatás szükségleteit. 1988-ban bövül az óvoda és az iskola már 571 tanítványt oktat 39 felnött segítségével. A középiskola 1992-ben indul meg. Ehhez fel kellett építeni a második emeleti termeket. Az elsö érettségizettek 1996 decemberében fejezték be tanulmányaikat. Egyúttal megindul a diákcsere a magyarországi Szinyei Merse Pál Gimnáziummal ami egészen 2005-ig tartott mikor nehézségek következtében felfüggesztödött.

A jelen Az iskola célja mindig az volt hogy kielégítse a környezö lakosság szükségleteit amit az elért sikerek igazolnak is. Tevékenysége által elösegíti a családok bekapcsolódását a fiatalság nevelésében. Jelenleg (2009) 820 tanuló jár az iskolába felosztva: - 130 óvodás - 370 elemista - 320 középiskolás Ehhez megfelelöen a személyzetet 85 pedagógus és 15 tisztviselö képezi. Három épülettömb képezi az ingatlan befektetést: óvoda, elemi és középiskolák torna teremmel és laboratóriumok és irodák. Ez összesen 2510 négyzetméter fedett helységet jelent, 2060 négyzetméteres felületen.

A jövö Úgy az elmúlt 43 év célja az volt mint az elkövetkezöké lesz: egy állandó haladás, igazodva a társadalomban történö változásokhoz. Erélyesen szembe állni a nehézségekkel ami lehetövé teszi célunkat: - Befejezni a laboratóriumok és könyvtár épületét. - Önálló épület a középiskolának. - Sima diákcsere Argentína és Magyarország közt.

29 2. 1.12. MAGYAR HARCOSOK BAJTÁRSI KÖZÖSSÉGE Argentínai “Czetz Jnos “ Föcsoport Rövid Törtnete Az MHBK argentínai föcsoportja 1949-en alakult meg. A havi összejöveteleken és elöadásokon kívül föbb tevénységei: 1951-ben a Föcsoport spanyol nyelven kiad egy ―Fehér-Könyvet‖ 2.500 példnyban, amely a szovjet fogsgban sínylödö bajtrsaink helyzetéröl vilgosította fel a spanyol nyelvterület közvéleményét. A ―Fekete-Könyvben‖ pedig a deportálásokat ismerteti. Ez a Könyv az UNO elé is került. 1952-ben jelent meg a Föcsoport kiadsaként a ―Pregonero Húngaro‖ címü spanyol nyelvü havi értesítö elsö száma, amely ismerteti dicsö magyar multunkat és a magyar nép ellenállását a szovjet elnyomókkal szemben. Ezt a havi értesítöt tisztelet-pédányként kapták meg a spanyol és argentin államelnökök, és ez államok katonai és civil vezetöi. Utolsó száma az 56-os magyar forradalom alatt jelent meg. Ezután már az egész világ értesült a magyar nép szabadságharcáról. 1953-ban és 54-ben a Föcsoport magyar rádiómüsort sugároz spanyolnyelvü bemondással, amit késöbb a magyar kolónia folytatott. 1956. Pünkösd vasárnapján avatta fel az Argentínai Föcsoport a Magyar Egyesületek Tanácsával karöltve a Hösök Falát Buenos Aires-ben a Chacarita temetöben. 1956 július 22-én, a nándorfehérvári diadal 500 éves évfordulóján Bajtársi Közösségünk ―Déli harangszó‖ akciót szervezett rádióadással és ünnepéllyel. 1965-ben Czetz János leszármazottai közösségünknek ajándékozták Czetz tábornok két kézzel írt hagyatékt: ―Mis Memorias‖ életleírást, és egy francia nyelven írt naplót. 1966-ban föcsoportunk jelentös összeggel támogatta a Szent László Iskola építését, amelyben ma közel ezer növendék tanul. 1969 augusztus 16-án emlékeztünk meg Szent István király ezeréves születési évfordulójáról. 1969 októberében föcsoportunk résztvett az argentin tisztképzö akadémia, a Colegio Militar alapításának százéves évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozaton. Nemcsak az akadémiát, hanem annak elsö igazgatóját, a magyar Czetz János honvéd tábornokot, a piski csata gyöztesét is ünnepelték, aki az 1848-49-es szabadságharc leverése után került Argentínába, ahol kíváló katonai érdemeire való tekintettel az argentin hadsereg ezredesi rangban átvette. 1972-ben emlékeztünk meg az aranybulla 750 éves, Czetz János születésének 150, a Ludovika Akadémia müködése kezdetének 100 és föcsoportunk zászlóavatásának 20 éves évfordulójáról. 1990 október 6-n leplezték le a ―Hösök és Mrtírok‖ faln elhelyezett Asbóth Sndor sírkövét és Czetz János emléktábláját, akik az 1848-49-es szabadságharc honvéd tábornokai voltak. Asbóth Sándor, mint az USA Argentínába akkreditált nagykövete itt hunyt el. 1994-ben adtuk t Budapesten a ―Bólyai Jnos Honvéd Alapítvny‖ elnökének föcsoportunk adomnyt: a ―Czetz Vndor-Serleget‖ a föiskola kardvívó bajnokai részére. 1996-ban a magyar és argentin zászlókkal díszbeöltöztetett Csendör-Tiszti Iskola impozáns ünnepséget rendezett a ―Bolyai Jnos‖ Katonai Müszaki Föiskola ltal adomnyozott díszkard átvételére. 1997 október 8-an adta át a délamerikai törzskapitány és föcsoportvezetönk a Vitézi Rend és az MHBK nevében a Czetz János gidófalvi szülöházából és a piski és nagyszöllösi csaták helyéröl szerzett ezüstszelencébe zárt földeket az Argentin Katonai Akadémia igazgatójának díszes ünnepély közben, amelyet azóta a Katonai Föiskola múzeumában öriznek. 1998-ban az Argentin Katonai Akadémia San Martin kardjnak msolatt, díszkardot adomnyozott a ―Bólyai Jnos‖ Katonai

30 Müszaki Föiskolának föcsoportunk közremüködésével, amelyet az évzáró ünnepélyen adott át Budapesten Argentína középeurópai katonai attaséje a föiskola igazgatóparancsnoknak. 1999 júniusban a ―Czetz Jnos‖ Elsö Utsz-Zászlóalj ünnepélyén vett részt az MHBK és a magyar kolónia Santo Toméban, Santa Fé tartományban. Az elsö argentin utász-zászlóaljat Czetz alapította a paraguayi háború alatt. 2000 mjusban ―Az Elsö Magyar Katonai Vilgtallkozón‖ föcsoportvezetönk két magyarszármazású argentin repülöalezredessel és egy tengerész örnaggyal vett részt, tizenkilenc ország negyvenhat magyarszármazású katonatisztjével együtt. 2006-ban az MHBK Argentínai Föcsoport gyönyörüen hímzett zászlaját, amely negyven éven keresztül a Szent László Iskolában volt elhelyezve, föcsoportvezetönk a Szent László Iskola igazgatónöjével együtt adták át a Hadtörténelmi Intézet és Múzeumnak, amit annak föigazgatója és igazgatója fogadott, köszönetül átadva a Hadtörténeti Intézet emlékérmét és egy címeres magyar zászlót, hogy föcsoportunk zászló nélkül ne maradjon. Ezt a zászlót a 2007-i Hösök Napján ünnepélyesen átadtuk a cserkészeknek. 2008-tól kezdve a Hösök Napját az Argentin Magyar Intézmények Szövetsége rendezi, amelynek tagja föcsoportunk is. Föcsoportunk nemcsak részt vett kezdettöl fogva a magyar kolónia megmozdulásain, hanem 1949 óta több mint hatszáz összejövetelt tartottunk elöadásokkal, föcsoportunk vándorserlegéért évtizedeken keresztül versenyeztek férfi és nöi vívóbajnokaink, azonkívül hatvan alkalommal rendeztük meg május utolsó vasárnapján a Hösök Napját, ugyanannyiszor augusztusban az Avatási és Eskütételi Emlékebédet, vagy vacsorát, és szintén hatvan alkalommal rendeztük december 4-e körül a ―Borblt‖. Föcsoportvezetöink - elnökeink: 1949 – 56 vitéz Keleméry Tamás. 1956: vitéz Paksy József majd Kocsis László. 1957 – 61: Laczházy Jenö. 1962 – 63: ifj. vitéz Vattay Ferenc. 1963 – 74: Laczházy Jenö. 1975: Kolosvári Kiss István. 1976 – 88: dr Sömjéni Ernö. 1989 – 94: vitéz Alitisz András. 1995-töl napjainkig: vitéz Ferenczy Lóránt. Végül a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségének álma valóra vált: Magyarország felszabadult. Megalakultak a Hagyományörzö Egyesületek, Bajtársi Körök, és a külföldre szakadt magyarság végre együtt ünnepelheti nemzeti ünnepeit a magyar követségekkel. Otthon a fegyvernemek szemlélöi, majd a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem rektorai és dékánai arany, gyémánt, vas és rubin okleveleket adnak át a világháború elött és alatt avatott katonatiszteknek avatásuk ötvenedik, hatvanadik, hatvanötödik és hetvenedik évfordulója alkalmából, és a ―Hadak Útjn‖ Bajtrsi Híradó elérkezik a magyarországi bajtársakhoz is. Úgy a katonai egyetemek rektorai, mint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum föigazgatója is elismeri az egykori katonai iskolk kívló munkjt: ―Még élö növendékei vállukon viszik a katonai hagyományörzés intézményét, höseik pedig esküjükhöz híven a legdrgbbat: életüket adtk szeretett nemzetünkért.‖

vitéz Ferenczy Lóránt 2009. október 20.

31

2. 2. EGYÉB SZERVEZETEK: 3.1.

2. 2.1. 80 éves az Argentínai Magyar sajtó Az argentínai magyarságnak - egy 14 hónapos megszakítástól eltekintve - 80 éven át mindig volt magyar nyelvű újsgja. Az 1950-es években több is. 1929. június 29-én indította meg Faragó Rezső a Délamerikai Magyarság -ot az „ezeréves Magyarorszg ismertetésére‖, és 1949-ben adta át a jogfolytonossággal bíró utódjának. Az évek folyamán szmos szerkesztő vltotta egymst, és az újsg többször nevet cserélt. 1976-ban Czanyó Adorján, Dodó vette át a lapot, és Dél-amerikai Magyar Hírlap néven, 27 éven t szerkesztette egész megszűntéig, 2004 janurjban. Ekkor kolónink hirtelen összekötő kapocs, híradó nélkül maradt.- Egy év újságtalanság után, 2005 márciusában alulírott Haynaln Kesserű Zsuzsnna megindította és azóta szerkeszti Dél-Amerika immr egyetlen magyarnyelvű sajtótermékét, az Argentínai Magyar Hírlap néven futó havilapot. Elődeidtől abban tér el, hogy nem a magyarorszgi hírekre fekteti a főhangsúlyt, sem pedig az argentínai történések ecsetelésére, hanem feladata a koloniális események bejelentése és utólag recenziókban való rögzítése. Emellett állandó ifjúsági rovattal rendelkezik, és a fő újíts egy külön llandó spanyolnyelvű melléklet beindítsa, amely szmos vegyeshzassgban élő előfizető nem magyar élettrst kívnja tjékoztatni. Az Argentínai Magyar Hírlap állandó munkatársai: Adminisztráció: Bonapartianné Graul Trixi (irodavezető); Terek Zsófi (szmvizsgló); Jakab Nándor (fényképész). Rovatok: - Magyar rész: Barkuti Jenő újsgíró (hírek Magyarorszgról); Bonczos Zsuzsa rovatvezető; Pillerné Tirczka Éva brazíliai rovatvezető. - HUFI Ifjúsági rész: Zólyomi Kati (ifjúsági referens); Lajtaváryné Benedek Zsuzsi (nyelvrovat); Espinosané Benkő Teri (budapesti hírads). - Spanyol rész: Emődyné Bernth Anikó (magyarorszgi karcolatok). - Rendszeresen megjelenő publicisztika: Stirling György, Magyarország (politikai és egyéb); Csapó Endre, Sydney (politika és egyéb); Saáry Éva író, újságíró, Lugano (visszaemlékezések, elmefuttatások); Kurucz László (karcolatok); Székásy Miklós (recenziók). Alkalmi bedolgozók: Argentínból és a vilg egyéb részéről is. * FONTOS megjegyzendő, hogy a szellemi munkatársak mind díjtalanul járulnak hozzá az újság nívójának emeléséhez és színesebbé tételéhez: önkéntesen és önzetlenül vllaljk az együttműködést! Nyilvnos köszönet illeti őket. Haynaln Kesserű Zsuzsnna főszerkesztő ARGENTÍNAI MAGYAR HÍRLAP PERIÓDICO HÚNGARO DE LA ARGENTINA http://epa.oszk.hu/amh http://efolyoirat.oszk.hu/amh www.argentinaimagyarhirlap.blogspot.com

32

33

2.2.2. 1973-ban 3 régebbi magyar klub, a Centro Húngaro (Magyar Ház), a B.A.M.E. (Buenos Aires-i Magyar Egyesület) és az Olivos-i Magyar Kultúregyesület összeolvadt, és az utóbbinak (azóta újjépített és kibővített) épületében megalakult a mai Hungária Egyesület (lásd Hungária Egyesület leírását, külön). Olivos Nagy Buenos Airesnek északi, a fővrostól könnyen megközelíthető külvárosa. Vagy 3 évig hevert a három egyesület könyvtárából származó összedobált könyvhalmaz összekeveredve, az építkezés folytn kőporral, törmelékkel piszkolódva, amíg végre a rend lassan helyreállt. Nagyon sok példány megsérült, tönkrement, elkallódott. Ekkor id. Benedek László a Hungária Vezetősége nevében alulírottat megbízta egy használható kölcsönkönyvtár megteremtésével. Ezt elvállaltam, 1976-ban lefektettük az alapmegállapodást, miszerint a Hungária Könyvbarátok Köre (HKK) könyvtár nem a Hungária tulajdona, hanem független szerv, aminek a Hungária fedelet nyújt, de amely minden rdeklődőnek szabadon rendelkezésére áll, és mindamellett ellátja az Egyesület könyvtár- és részben kultúrszakosztly teendőit. A HKK vezetésem alatt önfenntartsból működik. A könyvkedvelő Hungria-tagok beléptek a HKK-ba megfelelő belépési- és részvételi szabályzattal, de bárki beléphet, ha nem is tagja a Hungária Egyesületnek: egy jelképes megváltási díj ellenében meghatrozott időre kikölcsönözhet könyveket, videokazettákat, DVD-ket. A tagok közül néhányan önként adomnyoztak szőnyeget, íróasztalt, szekrényt, kellékeket. Az akkori elnök, Dr. Kesserű Istvn kiszolgló pult-asztalt csináltatott méretre. A könyvek tisztítása, rendezése, iktatása, katalogizálása biztosította a könyvtár használhatóvá válását. A munkk kezdettől fogva a mai

napig önkéntes alapon történtek. Alulírotton kívül jelenleg még 1 személy dolgozik be rendszeresen. A kezdeti első 500 példny besorolása után 1978 óta megszakítás nélkül fogadjuk a feleket. A jelenlegi beiktatott és listázott állományunk 6000 kötet, ebből 5300 magyar nyelvű (duplumok nélkül), a többi magyar trgykörű könyv (spanyol, angol, német és francia nyelven). Tartalom szerint szépirodalom, tudomány, regény, biográfia vagy önéletrajz, elbeszélés, vers, színdarab, stb. kategóriákba illeszthető művek. Iktatsra vr még egy nagy rakás cím. Immár gondot okoz a könyvek elhelyezése: a helyiség szűknek bizonyul. A kommunizmus évtizedei alatt súlyt fektettünk a Magyarországon elhallgatott vagy agyonhallgatott írók emigrációban megjelent műveinek folyamatos megvételére: Márai, Wass Albert, Szitnyai, Fűry, Nyisztor, Habsburg Ottó, Fiala, Oláh György, Vaszary Gábor és János, Bobula Ida - és még sokan mások. A hozzértők tudjk, hogy a HKK pótolhatatlan és már sehol sem beszerezhető kincsekkel is rendelkezik, nagyrészt az eredeti, képes díszpéldányokban. Futólag említek néhányat (betekintésre fölsorakoztatva): A magyar nemzet története 10 kötete (Millenniumi kiadás 1895), Magyarország műkincsei (1896 ezredéves kiads), Pallas nagylexikon, Magyarország vrmegyéiről több díszpéldny, Brehm Az állatok világa 10 kötetes sorozat (1901). Más, a XIX. sz. végén vagy a XX. sz. elején kiadott művek: népművészet, magyar festők, építészek (sorozat), vármegyék és városok, lexikonok (Révai, Új Idők), irodalomtörténet kötetek, szótárak, Hóman-Szekfű sorozat, BartókKodály: Magyar népzene, Magyarország műkincseit leíró díszkiadsok, és sokminden más.

34 Az igény a HKK szolgáltatására a kolónia szűkülése ellenére a mai napig fennáll. Azonban a könyvkölcsönzés nagyon megcsappant. Az olvasótábor nagy része kiöregszik, fiatal utánpótlás jóformán nem létezik. A sok vegyes-házasság és a szmos nem magyar érdeklődő kielégítésére mindinkább kiépítettük a magyar vonatkozású nem magyar nyelven írt könyvállományt bármilyen magyar tárgyú témát tartalmazó művekkel spanyol, angol német és francia nyelveken: magyar szépirodalom fordításban, történelem, zene, tudomány, néprajz, politikai jellegű tanulmnyok, vagyis a magyar kultúra ismertetése a legtágabb értelemben. Mindinkább ráfekszünk a levéltárunk bővítésére: emigrciókutatás, a kolónia története, képanyag, régi levelezések, dokumentumok, jegyzőkönyvek, kolonilis beszmolók, följegyzések, programok, stb. Meggyőződésem, hogy a kutató gyakran fedezhetne föl „mazsolt‖ nálunk. Értékes sorozatokat és megőrzendő folyóiratokat helyeztünk el. Az állomány átnézése és selejtezése igen lassan halad. Miért fontos a könyvtár létezése és működése? Növekvő jellegű az Internet vilghlón keresztül a főleg kutatóktól származó informálódás, ami levéltári anyagunk fontosságát bizonyítja. Alulírott a vilg sok részéről kap Ennek könyvtri rdeklődseket. értelmében a legfontosabb könyvküldeményünk a Szegedi Egyetem Hispanisztika Tanszékének ment Argentínában kiadott válogatott, könyvekkel (128 kötetet küldtünk át). De kifejezett kérésekre Kanadába, USA-ba

és Magyarországra, privátcímre is küldtünk többkilós csomagokat Argentínában kiadott magyar könyvekkel és folyóiratokkal. Más magyar szórványok (Bariloche, Santa Fe, Santa Cruz de Bolivia) is folyamodtak segítségért (adatok, előadsra vagy kiállításra szánt anyag, stb.) A Funkenheim német könyvtárosa is vitt tőlünk könyvet. Gyakran jönnek be látogatók Magyarországról, akik a kolóniáról tudakozódnak. A Magyar Köztársaság külképviselete is átirányít hozzánk többnyire magyarul nem beszélő kérdezősködőket, csaldfavagy származáskutatókat. Egyéb érdeklődésék az utolsó évek folyamn: Márai irodalom spanyolul, argentin diákok, újságírók, zenekritikusok, történelemés nyelvkutatók, irodalomtanárok, fordítók, magyarul tanulók, Páger Antal riport (Magyar RTL klub tv), fotóművész, festőnő, fényképész, stb. Ezeken kívül igyekszünk mshol nem beszerezhető szótárt, szakácskönyvet és nyelvtankönyvet is tartani eladásra. Mivel sajnos a magyarul tudó ifjúság vagy középnemzedék körében eddig nem találtunk senkit a munka átadására vagy akár megosztására, fölöttébb szükséges lenne egy ösztöndíjas magyar egyetemista (vagy már nem diák) önkéntes kiküldése, aki emigrációkutatás céljából 5-6 hónap alatt földolgozná és leltározná a fölgyülemlett levéltárt. Sok anyagunk van, amely részben az Országos Széchényi Könyvtárt vagy akár egy Dél-Amerikával foglalkozó magyar egyetemi kart is érdekelhetné. A könyvtár helybeli és nemzetközi szerepe vitathatatlan. A szükséges levelezést alulírott végzi.

Könyvtrfelelős: Haynal Alajosn Kesserű Zsuzsnna (alapító tag).

35

2.2.3.

A “Magyar Irodalmi Kör”

Elözmények: a ―Szent Lszló Iskolban‖, ami a ―Szent Istvn Kör‖ tulajdona, 1970-töl a magyar baptista lelkész indítványára vita-estéket rendeztek, amivel megindult a ―Magyar Kultúr-Trsasg‖. Ezeket a gyüléseket, vita esteket 1973/74-ben belsö krízis miatt felfüggesztették. Pintér Endre, a Szent István Kör akkori elnöke 1976 áprilisában bejelentette, hogy a ―Turni Kultúrtrsasg‖ újra kezdi elöadásait a Szent László Iskolában. Még ugyanabban az évben Nagy Pál lett a Szent István Kör elnöke, és elhatározták, hogy a ―Magyar Harcosok Bajtrsi Közössége‖ minden hónap elsö szombatjn, a ―Nap Fiai Kultúr Trsasg‖ minden hónap msodik szombatjn és a ―Magyar Kultúr-Trsasg‖ elöadásait minden hónap harmadik vasárnapján rendezi rendszeresen a Szent László Iskolában, és Illné Filipánics Erzsébet kezdeményezésére minden irodalomköri elöadás után tea-délutánt szerveznek, hogy az elöadások, esetleges filmek témáit barátsàgos megbeszéléssel lehessen folytatni. Külhoni vendégek is tartottak elöadást, így 1976-ban a Körösi Csoma Társaság ―Magyar Egység‖ jelige alatt a Szent Istvn Körrel együtt tartotta ünnepségét, amelyen ―A Magyar Kisebbség Kétségbeejtö Helyzete Erdélyben‖ címmel dr Kovcs Ernö ismert kanadai orvos szónokolt, 1979-ben pedig ausztráliai vendégünk dr Nagy Ákos tartott elöadst ―Az emigrns magyarok élete Ausztrliban‖ címmel. 1980-tól Hohenlohené dr Toronyi Etelka lett a ―Magyar Irdalmi Kör‖ elnöke és lelkes szervezöje több mint húsz éven keresztül. 1996-ban Nagy Pál visszaköltözött Magyarországra, és a Szent István Kör új elnökéül dr Terek Zsófia lett választva. 2003-tól Toronyi Etelka nem tudta ellátni a Magyar Irodalmi Kör elnöki tisztjét, mert megbetegedett, majd 2004-ben elhunyt, így 2003/4-ben Hajdú Olga és Barczikay Klára folytatták a Kör elöadásainak szevezését. 2005-töl a mai napig dr Terek Zsófia közgazdász és Redl Erzsébet építészmérnök szervezik a Magyar Irodalmi Kör általában éventi hat elöadását. Kíváló elöadóink között sorolhatjuk fel Vattay Ferenc mérnöki és történelmi, Pesti József páter történelmi elöadásait, nemcsak magyar, hanem spanyol nyelven is az argentin tanulók részére, Sütö Gyula lelkész, Lic. Julio Goyén Aguado, dr Kesserü István, Szönyi Ferenc akkori magyar nagykövet, dr. Jorge Puricelli, stb., stb. kíváló beszédeit.

A “Magyar Irodalmi Kör” célkitüzései: Terjeszteni a kultúrának minden formáját és a világirodalmat, föleg a magyarral kapcsolatosakat; konferenciák, vetítések, viták, szavalások, stb. révén; Terjeszteni a magyar történelmet, müvészetet, szokásokat spanyolul az argentin közösség részére, föleg azoknak, akik kapcsolatban vannak a Szent László Iskolával; Részvétel más magyar egyesületek és társaságok magyar kulturális elöadásain.

36

2. 3. VIDÉKI INTÉZMÉNYEK ÉS EGYESÜLETEK: 2.3.2. Chacoi Magyar Egyesületek: A magyarok nem a legkedvezőbb vidékre kerültek. A fővrostól, ahova átlag 30 napos hajóút után érkeztek meg, még vagy 1300 km-t kellett vonatozniuk Paraguay felé, a Csonka (mai) Magyarországnál valamivel nagyobb Argentína északi részén fekvő Chaco tartományig, ahol az éghajlat szubtropikus, forró nyarakkal és enyhe telekkel (46º-48ºC-tól mínusz 6º C-ig). A föld nehezen megművelhető, fölváltva szárazság sújt és árvizek pusztítanak a Bermejo folyó partjain és a tartomány keleti és déli részét behálózó árterületen. Chaco nyugati oldalán vannak nagy erdők, de közepén terméketlen síksg is, keleten pedig a nagy Paraná folyónál yatay pálmafkat, kiterjedt helylegelőket találunk. A 20-as években a tartomány szívében, Presidente Roque Sáenz Peñá-nál az ismétlődő szrazsgok miatt a kétségbeesetten víz utn keresők 80 m mélyen gyógyító termálvizekre leltek. Ezáltal ismertté vált a guaraní víztartóréteg óriás kiterjedése.

Az eredeti számos chacói településből ma főleg két helységben, a 40 ezer lakosú Villa Ángelá-n (a tartománynak fontosság szerint 3. városában, igen ismert karneválokkal!) és a szomszédos Coronel Du Graty-n (eredetileg Ñandubay) és környékén találunk magyarokat. A Chacóban meghonosodott magyarokat a Buenos Airesben élő ferences atya, P. Virgh Venánc több ízben meglátogatta. Misézett nekik, és közvetítette az anyaország felé mire van leginkább szükségük. Coronel Du Graty-ban a helybeli magyarok által alapított állandó iskolára kaptak tanítót, könyveket, tananyagot (Matoracz István, Balázs Gizella és Bercsényi Zelma voltak az első tanítók, az utolsó pedig Madarásy bácsi - ő a Villa Ángela-i temetőben nyugszik. A magyar oktatásnak lelkes és önzetlen apostolai voltak ők!).

Villa Angela-í Magyar Egyesület Már 1932-ben megalakult Villa Ángelá-n a Magyar Egyesület, Kopriva Kroly könyvtros bővítette ki a könyvtárat. Mihály András zenekara, hegedűvel, cimbalommal és brácsával olyan hangulatot teremtett, hogy a „Ttra‖ hotelben tartott hagyomnyos szüreti báloknak elterjedt a híre, tömegestül érkeztek oda a szekerek a tanyákról! A fővrosból gyakran jött ltogatóba Zolai Miklós szerzetes kíséretében gróf Semsey Andor, az utolsó m.kir. követ Buenos Aires-ben, de jöttek a protestáns felekezetek lelkészei is a hívő közösség kellő gondozsra. Lássuk a Egyesület.

Villa Ángela-i Magyar 1932. október 30-án

nagygyűlésén megtartott alakuló beiktatott vezetőség névsort (hűmásolat a Jegyzőkönyvből. Tóth Ferencz titkár kézirata 1.o): „Elnök Pajor Mihály (*) - Alelnök Ercsei István - Jegyző Pajor József - Titkár Tóth Ferencz -Pénztáros, könyvtáros Szibilla István - Ellenőrök Bercsényi Mátyás, Halavács István Ellenpénztárnok Markovics Emil Választmányi tagok Bács Márton, Zboján János, Lakatos István, Lévay Antal, Kohút János, Dujmovics József, Máté Pál, Póttagok Pálfi József, yömbér Istvn‖.

(*) Pajor Mihály 28 éven át volt elnök, unokaöccse Pajor János 2004-i elbeszélése szerint)

37 Kivonat az Egyesület alapszabályaiból: „Az egyesület célja: A) Magyar társadalmi élet fejlesztése. B) Az itt letelepedett magyarok gazdasági megszervezése, érdekeinek és a jogainak megvédése. C) A magyar nyelv istápolása és a spanyol nyelv tanítása. D) Egy könyvtár felállítása. - Az egyesületben megalakítandó műkedvelő kör, dalárda és zenekar közreműködésével jótékony célú mulatsgok és előadsok rendezése, különböző sportcsoportok megalakítsa, segítése. A szükségben levő kolónok s munkanélküliek segítése. Egy munkaközvetítő felllítsa.‖ Beiratkozási díj nem volt. Rendes tagok lehettek mindazok, akik az alapszabályt elfogadták és az 50 centavos-ban megállapított havi tagsági díjat befizették. A csaldfő utn az egész csald tagg vlt. Az „idegennyelvű lakosok‖ prtoló tagok lehettek: olyan személyek, akik „brmely esetben javra vannak az egyesületnek, de szavazati joguk nincs‖. A tagsg túlnyomó része földműveléssel és gyapottermeléssel foglalkozott. Érdekeiket az Egyesület képviselte és védte. Külön szabályokat állítottak föl a magyar kormnytól és a „Magyarsg‖ szerkesztőségétől ajndékba vagy máshonnan kölcsönbe kapott könyvek kezelésére. A lefektetett cél a saját könyvtár kiépítése volt. A fölvett tagok

egyéni tagsági könyvet kaptak, benne az alapszabályok és a könyvtárszabályok leírásával. Az Egyesület akkor még nem rendelkezett saját épülettel. Csak később, amikor egy argentin törvény folytán lebontásra került a Du Gratyn működő magyar iskola (mert kötelező volt a spanyol nyelvű taníts is), annak téglái hozzájárultak az új Villa Ángela-i egyesület immár két saját telkén való fölépítéséhez. A magyar klubok Villa Ángelán és Coronel Du Graty-n a mai napig megvannak. A Villa Ángela-i Magyar Egyesületben a tagok rendszeresen találkoznak az „Hungría‖ elnevezésű utcra nyíló nagyteremben. A helyiség falán Rákóczi képe, egy plakton a „Maradj hű Szent Istvn orszghoz‖ fölirat, posztereken pedig a budapesti Hősök tere ltható. Vajda István elnök szerint az épületet esküvőkre, ünnepségekre és családi rendezvényekre is kiadják, mert ez fontos bevétele a klubnak. Szeretnek „magyarul enni‖. Évente disznóölést rendeznek, a magyaros hurkának és kolbásznak ugyanis nagy a keletje, a városlakók még a vágás napján megveszik tőlük a disznótoros termékeket. (Kivonat az Argentínai Magyar Hírlapbol)

Coronel Du Graty-i Magyar Egyesület 1990. szeptember 14-én alakult. Elsö idöben nem rendelkezett saját helységgel. Ezért gyüléseit a katolikus templom termében vagy az egyesület tagjai lakásán tartották. Pár évre rá az akkori polgármester Delfo Horacio Rafael közbenjárása által kaptak egy telket amire egy szerény termet építettek és késöbbi nagyításaival a mai ―Nagy terem‖-re bövült. Egyesületünk részt vesz a különbözö szociális és kultúrális rendezvényeken amiket nem csak a magyar közösség rendez hanem más közösségek is. A közösség rendezi évente a város alapításának a megemlékezését, a ―Crisol de Raza‖-t (Népek

olvasztótégelye) és a tartományi szüreti ünnepeket. Mind ezeken a magyar közösség és egyesülete sikeresen részt vesz úgy tánc együttesével mint díszített szekérrel, ételekkel, stb. A Cnel. Du Graty-i magyarok 2007ben kapták meg a jogi személyiségüket mint “Colectividad Húngara de Cnel. Du Graty”. Ezenfelül sok a tervük: befejezni a magyar ház felépítését és összehozni a magyar származású embereket. Beindították már a Liliom Gyermek Néptánc csoportot amelyik már sikeresen szerepelt úgy itteni rendezvényeken mint más tartományokban is

38 .2.3.3. Córdobai Magyar Kör A córdobai magyar közösség története visszamegy a 60-as évekbe amikor a különbözö helyekröl érkezett magyar családok összeültek, a most már nem létezö Cskyék ―Vieja Casona‖-jában, amit már csak régi képeken láthatunk. A környék nagy átépítéseken ment át. Ezek az összejövetelek odavezettek, hogy 1971. július 30-án megtartotta elsö alapító gyülését a trsadalmi egyesület, ami a ―Centro Húngaro de Córdoba - Magyar Kör‖ nevet vett fel. Azt az elsö gyülést a Sípos család lakásán tartották. Az alapszabályban elhatározták, hogy céljuk ―összehozni egy barti kört amely elösegíti a magyar történelem és kultúra fennmaradását és támogatja a trsadalmi kapcsolatot.‖. Harminckilencen jelentek meg, egyöntetüen elfogadták és megválasztották az elsö vezetöséget: elnök Sípos Sándor, alelnök Koci Gyula, fötitkár Kiss József, titkár Sóos József, föpénztáros Pilavsky César, pénztáros Ceglédi Lajos és vezetöségi tagok lettek Balas Sándor, Filipánics Mihály, Szlabi Dezsö, Farkas Mátyás és Kapusi Mihály. Ez alkalommal megemlékeztek Csáky Lászlóról mint az egyesület elsö tiszteletbeli tagjáról és 1973. június 12-én emléktáblát lepleztek le. Az elejétöl kezdve a ―Magyar Klub‖, ahogy ismerték, rfeküdt, hogy a tagok és barátaik egy kedvezö helyet találjanak. Így megünnepelték úgy a magyar mint az argentin nemzeti ünnepeket amelyek kellö hangulatban történtek. Szintén be lett vezetve a fiatalok számára a szombati magyar nyelv és néptánc oktatás. Ez alkalmat adott a hölgyeknek, hogy bemutassák a magyar konyha remekeit. Magyar András szakmai hozzájárulásával egy tekepálya lett felállítva aminek a létrehozatala lehetöséget adott szorosabb kapcsolat kifejlesztésére más közösségekkel. A távoli Buenos Airesból többször meglátogattak a magyar kolónia lelkipásztorai. Igy jöttek a ferences atyák, Domonkos páter, Szabó Imre lelkész és mások. A Magyar Klub tagjai részt vettek a nemzetiségeknek szervezett felvonulásokon amelyeken a fiatalság, a tagok által készítet népviseletben, büszkén vonult fel. A sok és új tag között ki kell emelni Zsögönnét Margitot, aki 1980 óta vezeti a klub könyvtárát és a Domjan házaspárt, akik a helységek díszítését készítették. 1998 egy nagy fordulót jelentett az egyesület életében.

39 A székhely a város terjeszkedése következtében kisajátításra szorult. Így új székhelyet kellett keresni amit szerencsére rövidesen találtak is, és számos tag önzetlen tmogatsval 1999 végére újra megindult a ―Córdobai Magyar Kör‖. Ez az új székház rendelkezik egy nagyteremmel, mellékhelységekkel, úszómedencével, stb. amelyeket szombatonként tart nyitva az egyesület. Itt látta többször vendégül a Magyar Köztársaság nagykövetét.

A vezetöség bevezette, hogy vendégül fogadja itt tartozkodásuk alkalmával a magyar cserediákokat akik Magyarországról vagy máshonnan meglátogatják környékét.

Összeállították: Filipanics Liliana Edith elnök. Filipánics Mihály, alelnök és

2010. május.

40 2. 3.4. SANTA FE-í Magyar Társasága a magyar nyelvoktatást. Kéthetente tartunk baráti találkozót és magyaros étel fogyasztás mellett élvezzük a hazai zenét és filmeket. Egyesületünk kicsi, mindezt lehetöségeinkhez mérve önzetlenül tesszük, hogy a világ ezen a sarkán is jobban ismerjék szeretett hazánkat. Bevételünk önkéntes adományokból tevödik össze.

1994 szeptember 12-én összegyültek a szomszéd Monte Vera-n Horogh Béla és egy csoport lelkes honfitárs teli ilúziókkal, álmokkal. Gondolták összefogni a környék magyarjait, hogy, idövel legyen egy hely ahol összejöhetnek felidézni szülöföldjük emlékét, hagyományait és szokásait. Béla bátyánk, aki még ismerte a régen eltünt ―Elsö Magyar Kör‖-t emlegette, hogy nem lehet, hogy városunkban ne legyen egy helye a magyaroknak. Így jött létre a (fövárosi) Santa Fe-i Egyesület. Béla bátyánk már nincsen köztünk de a mag amit ö és honfitársai elvetettek már virágzik. Gyermekei és honfitársai továbbvisszük a magyar kultúra terjesztését minden lehetö vonalon: nyelv oktatás, rendezvények, elöadások ahol ismertetjük történelmét, konyha müvészetét, népszokásait, stb. Minden évben részt veszünk a vrosunk ―Nemzetségek ünnepén‖ ahol bemutatunk magyar ételeket, népmüvészetet és ahol szerepel a ―Magyar Gyerekek‖ elnevezésü tnc együttes. Mindezt nagy eröfeszítéssel csináljuk mert nincs más jövedelmünk mint amit ilyenkor összegyüjtünk. Nincs állandó helységünk, ezért még lakásomon gyülünk ahol pénteken tartjuk

Nemrég nyújtottuk be a hatóságnak az alapszabály tervezetet, hogy megkapjuk a jogi személyiséget ami lehetövé teszi, hogy némi segélyhez jussunk és legyen saját helységünk. Tánccsoportunk egy közeli klubban tartja próbáit. Büszkeségünkre több megyei városban nagy sikerrel szerepeltek

Egyesületünk elnöke Horogh Zoltán. Összejöveteleinken részt vesznek a következö magyar eredetü családok tagjai: Bakos, Bálaszi, Becske, Czáko, Csiszar, Devai, Farkas, Ferenczy, Homorult, Horvath, Horogh, Klenk, Mihalik, Nagy, Patai, Tanczos, Tarafás és Szenyita. Vannak akik rendszeresen járnak, mások ritkábban. A fontos, hogy mindnyájunkat egy érzelem tart össze: a távoli Magyar Haza szeretete. 2009 - szeptember

41

3. Magyarok Brazíliában

BUENOS AIRES. 2010. május 14-16

42

3.1. BRAZÍLIAI MAGYAR SEGÉLYEGYLET (1926)  Balázs Péter Idősek Otthona (Szeretetház)  Kölcsönkönyvtár 3.2. SAO PAULO-I MAGYAR EGYESÜLETEK (MAGYAR HÁZ):         

Bibliakör Brazil Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Cserkészbarátok köre Irodalmi Kör Könyves Kálmán Szabadegyetem Kölcsönkönyvtár - önkéntes könyvtárosai Ropogós táncház SP-i Magyar Nőszövetség Teniszegylet

Önállóak    

13. Szondi György Vegyescsapat Magyar Izraelita Hitközség Református hívek közössége Szent István Római Katolikus Egyházközség

Tánccsoportok: Pántlika tánccsoport Zrinyi Művészegyüttes Sarkantyú gyermektánccsoport .

43

3.1. Magyarok Brazíliában Mennyi magyar érkezett Brazíliába és mikor? Pontos számadatok nincsenek. Egyrészt, mert az Osztrák Magyar Monarchiából mint „németek (svbok), osztrkok‖ jöttek ilyen nevekkel mint Pintér, Kovács, Gácser, stb. Továbbá, az I.Világháború, illetve Trianon után aztán a magyar, aki az ország elcsatolt területeit elhagyta, már román, csehszlovák, jugoszláv és osztrák útlevéllel utazott. Tehát ide Brazíliába így érkeztek: Magyarok román útlevéllel Magyarok csehszlovák útlevéllel Magyarok jugoszláv útlévéllel Magyarok osztrák útlevéllel Magyarok magyar útlevéllel A két szám összeadva

30.437 518 16.520 2.742 50.217 6.501 56.718

Ez lehet tehát a magyar bevándorlók valós száma 1920 és 1929 között. (Forrs a Bevndorlók Múzeuma „Memorial dos Imigrantes‖ São Paulo.) A másik ok, hogy nem lehet igazán pontos számot megállapítani, hogy se az akkori brazil népességi statisztika nem tartalmaz állampolgársági adatokat, se a mai népszámlálási ürlapok nem kérdeznek rá az emberek eredeti állampolgárságára, (mint pl., ha jól tudom, USÁ-ban). Léteznek hajólistk, a Brazil Vöröskereszt és a kikötők is vezettek (kézzelírt!) listkat, de ezek mr nem tallhatók meg könnyen, vagy mr nem is hozzférhetők. 1932-ben Szelecz Arnold, az első kiküldött magyar bencés Pannonhalmról, brazil adatokra, a saopaulói Magyar Királyi Konzulátus évi jelentéseire és Dr. Boglár Lajos, akkori konzul útbaigazításaira támaszkodva, az I.Világháború utáni Brazíliába érkezett magyarok számát 70.000-re becsüli. 1933-ban egy magyarorszgi becslés, amely a So Paulóban megjelenő Délamerikai Magyar Hírlap 1933 június 15.i számában volt olvasható, a magyarok számát Brazíliában, 150.000-re teszi. Ebből llítólag 30.000 So Paulo vrosban és So Paulo llamban maradt. A II.Világháború után, és 1956-57-ben, nem jött Brazíliába sok magyar, mert inkább Északamerikába, Ausztráliába mentek, avagy Európában maradtak, ha lehetett. Tehát a II.VH és 56 emigrációja, mindössze 4000 személy lehettet.

3.2. SÃO PAULO Ma a magyar internet címtárunkban több mint 2000 cím van (apa vagy férj neve), akik már természetesen brazil állampolgárok, de tudatosan „magyar leszármazottnak tartják magukat”. Vannak akik tartják a magyar kolóniával a kapcsolatot és igénylik az eseményekről szóló értesítéseket, avagy, akikről valahogy értesül a magyar közösség, szmba veszi őket és küld nekik magyar/brazil anyagot, a

Havi Értesítő és a 3 havi Hiradó újság formájában. Ez a két sajtóterméke a mai Brazíliának egy ideig postán ment ki. Időközben, a szorgos keresés és toborzás eredményeként, megnövekedett a címlista. Viszont a sok érdeklődő, avagy megtalált magyar/magyarszármazású közűl, nem mindenki vette fel a kapcsolatot a magyar közösséggel, de főleg nem lépett be fizető tagnak a

44 magyar Segélyegyletbe, tehát nem biztos, hogy igényli még az intenzív magyar kapcsolatot. A drótposta, bár a kezelőjének (Segélyegylet: Rth Magdolna) sok munkát ad, de ingyen van és az az érzésünk, hogy mégis csak jó, ha mindenki kap életjelt a magyar közösségtől és értesül arról, hogy mi

minden történik a koloniában. De, hogy a bizonytalanra, postaköltséggel menjenek szét az Értesítők és Hiradók a 2000 címre, felesleges pénzkidobás volna. Csak az a pr idős kapja még „papiron‖ a közlönyöket, akik jelezték, hogy nincs számítógépük.

Van egy magyar honlapunk: www.ahungara.org.br az Argentínai Magyar Hirlapban is van egy brazil oldalunk.

Mennyi lehet azoknak a magyaroknak a száma, akik ma még résztvesznek a különböző rendezvényeken? A még ma is a legnagyobb számú jelenlét a Szent István napi (augusztus 20) ünnepélyen van: 300- 400 vendég. Ezt a Magyar Római Katolikus Egyház magyar bencés atyái rendezik az iskolájukban (Szent Imre Kollégium), mindig a kinevezett magyar főlelkész és

a kolónia tagjainak a segítségével. Rendezők, önkéntes szakcsok, kassza, cserkészek, a Pántlika és Zrínyi tnccsoportok, egyéni szereplők mintegy 50 személyt tesznek ki. Program: magyar szentmise orgonával és énekkel, ünnepély és ebéd.

MKDŐ SZERVEZETEINK: 3.1. BRAZÍLIAI Magyar Segélyegylet, Brazilul Associação Beneficente 30 de Setembro. 1926-ban alapította az I.Világháború emigrációja. A Segélyegylet hivatalosan bejegyzett jogi személy. A Segélyegylet munkaköre - mint jótékonycélú intézmény, a Balzs Pter Idősek otthonának a vezetése, fenntartása, a lakókkal való foglalkozás és eleget tenni a saopaulói Polgármesteri Hivatal mindig újabb és szigorúbb szabályainak és rendelkezéseinek. Ezért a munkáért az Otthon bizonyos adómentességet kap. A Segélyegyletnek, mint az egyedüli jogi személynek fizeti be a kolónia a havi tagdíját. Ezzel a Segélyegylet fenntart egy Idősek Otthont (alapítva 1961-ben) kb. 28 férőhellyel. A lakók között van magyar származású, magyar házastárs brazil özvegye és teljesen brazil bentlakó is. A bentlakók között van aki teljes önköltségi árat tud fizetni, de van szegénysorsú, aki az árnak csak egy kis százalékát tudja fizetni. Ma az Otthon 50%-át lehet csak hasznlni, mert az idősek nem tudnak felmenni a lépcsőn az emeletre. Tervbe van véve egy lift beépítése. Ennek a megépítésére jelenleg még folyik a gyüjtés. A Segélyegylet, hogy az Idősek Otthonnak lakóit belevonja a magyar kolónia életébe, és hogy a kolónia megismerje munkájukat, havi egy együttélés napját, évente egy Piros Tojás ünnepet, Festa Junina = brazil népünnepélyt és Karácsonyt rendez, amire az egész kolónia hivatalos. A belépés árában az ebéd is benne van. A Segélyegylet fenntart egy magyar nyelvkurzust ami nagy reményekkel és 3 különböző fokon indult, de ma mr csak egy osztly van, heti egy este, egy lelkiismeretes de műkedvelő oktatóva.

45 A Segélyegylet rendezi a minden évi Szeretetbált, melynek a bevétele szintén az Idősek Otthonnak fenntartsra megy. Tavalyelőtt a bl elkeserítően kis nyereséggel zrult, ezért tavaly egy „virtulis‖ blt rendeztek, amire azért kérték a szoksos védnököket, hogy fizessék be, amit jónak látnak. Mivel kiadás nem volt, egy jó kis összeg összegyült, viszont a bál nagyon hiányzott sokaknak, történetesen a fiataloknak és olyan üzletembereknek, akik erre az elegáns eseményre el szokták hozni üzletfeleiket. (Báliruha és szmoking mindig kötelező.) Még ilyen bevételt teremtő alkalmak, amiket a Segélyegylet rendez, a tánccsoportok közreműködésével rendez a Tnchz és félévenként hasznlt ruha és csecse-becse vásár. A Segélyegyletnek van egy kölcsönkönyvtára, melyet a magyar kolónia önkéntes hölgyei tartanak rendben. Készül egy leltár, melyet az Internetbe szándékozunk betenni. Van k.b. 5-6000 magyar könyv. (Vagy taln annl is több?!) Ebből sikerült tavaly 550 könyvet Magyarországra küldeni, ami az elcsatolt területekre fog majd kerülni. Sajnos az ingyenes hajószállítás, mely az 1 köbméter könyvet múlt évben Hamburgig szállította, idén nem tudta ugyanezt megismételni, mert neki sincs elég szállítmnya és egyelőre nem indul hajója. A rokonok nélkül meghalt magyarok egy része a Segélyegyletre hagyja az ingatlanát. Egy ilyen ingatlan eladásából majd ehhez még egy jól megszervezett nagyszabású koloniális gyüjtésből, 1985-ben végre egy saját ingatlant tudtunk vásárolni. Mint egyedüli jogi személy, a Segélyegylet lett a Magyar Ház telekkönyvi tulajdonosa.

3.2. A Magyar Ház: Az ingatlan, megvásárlása után, valamelyest változtatni kellet, ahhoz, hogy egy alkalmas közösségi épület legyen. Erre újabb adományok érkeztek. Így lett a Magyar Háznak egy 100 szemlyes előadóterme, nagyobb konyhája, falatozója, iskolaterme, több mellékhelysége és két kiadható szobja fürdőszobval. A Magyar Házban lehet előadsokat, tnchzat, zene s irodalmi esteket, fogadsokat rendezni és mintegy 80 embert étkezéshez leültetni. A Magyar Ház megvétele nagy öröm volt mindenki szmra, mert addig a létező kis csoportosulások, mint pl.a 1949-ben alakult Brazil Magyar Kulturegyesület (BMKE), Könyves Kálmán Szabadegyetem, Pántlika tánccsoport csak itt-ott tudtak összejönni. Most végre lett egy Otthonunk, a Magyar Ház. Ez az „Otthon‖ lett aztn az egész kolónia fizikai székhelye. Azóta itt történik minden: az előadsok, koncertek, összejövetelek, bibliaórk, vacsork, vendégek fogadsa, ünnepélyes állófogadások, fogadások, filmvetítések, a tánccsoportok gyakorlása, népviseletraktára stb. A kolónia pedig új otthonában új, teljesebb életre tudott berendezkedni. A régi BMKE kultúregyesület vezetői megalakítottk, egyrészt a régi vezetőségi tagokból, részint új igazgatósági tagok hozzáválasztásával, az újdonsült Magyar Ház igazgatóságát. Az első koloniális választáson 1985-ben, az egész magyar kolónia résztvett. Igy São Paulóban is megalakult egy „esernyőszerv”, melynek megalakulásánál 27 magyar csoport képviselője volt jelen és szavazott.

46 2 évenként van újraválasztás. Ez áll a missziójának a leírásában: „A Magyar Ház célja a magyar művelődés, nyelv és nemzeti identitás ápolása és fenntartása. Ennek a célkitűzésnek megvalósítására, otthont nyújt minden saopauloi magyar intézménynek, egyesületnek. A Magyar Ház munkája igen sokrétű, de mindig a magyar ügyet szolgáló tevékenység...” Mivel azonban a magyar kolónia összes tagdíja a Segélyegylet pénztárába folyik be, a Magyar Hz először igyekezett rendezvényekkel a sajt munkjhoz anyagi alapot teremteni. Később aztn közös megegyezéssel, a két intézmény egy közös kasszból dolgozik. A Magyar Ház igazgatósága többek között olyan megmozdulásokat is megrendez, amelyeket a Segélyegylet, alapszabálya utasítása szerint, nem rendezhet (pl. tüntetéseket, politikai megnyilvánulásokat, politikusok fogadását, stb). Ha ma már nem is olyan a helyzet, mint amilyen a 60 - 70-es években volt, az elcsatolt területeken történnek olyan események, ami ellen fel kell szólalni, tüntetni kell, és a brazil hatóságok esetleg tallnak egy „jótékonycélú intézmény‖ ilyenfajta rendezvényei között kifogásolni valót. A Magyar Ház Igazgatósága kapcsolatot tart a magyarországi és brazíliai hatóságokkal és politikusokkal. Ez utóbbiaknál a Magyar Ház elérte, hogy Sao Paulo város polgrmesterasszonya és pr évvel később, Sao Pauló állam kormányzója is, október 23.t Magyarorszg napjnak „Dia da Hungria” nyilvánította és ezen a napon a város parlamentjében tartja meg a magyarság az 56-os emlékünnepélyét. Ugyancsak a város egy teret is elnevezett Magyar Np Ternek „Praa do Povo Húngaro” ahol egy Árpád lovas-dombormű ll, amelyet egy győri művésztől vettünk. A Magyar Ház fogadja a látogató politikusokat (pár példa: Göncz Árpád, Magyar Parlament elnökei, Torgyn, Knydi Sndor és a msik 4 magyar költő/író, aki a Penn Klubb gyűlésén részt vett, Demszky, Csoóri, Tőkés, Csurka, Marton Éva operaénekesnő, Szabó Istvn Oszkrdíjas filmrendező, Kodly kvartett, Farkas Bertalan űrrepülő, Hevesi magyar nobeldíjas, stb) és más külföldi vendégeket. Fogadja és búcsuztatja a magyar követeket és főkonzulokat. Ezeken az alkalmakon állófogadást vagy vacsorát rendez. A vendégkönyvünk őrzi az alírsaikat. A Magyar Ház létrehozott a városi Emigráns Múzeumban egy, 1 hónapig tartó, magyar kiállítást, (167 kiállítási tárggyal) és több tárgyat adományozott a Múzeumnak. A Magyar Ház, karöltve a magyar Főkonzultussal megrendezi az ilyen megemlékezéseket, mint pl.a Bartók és József Attila évfordulók voltak és amire anyagot kapott Magyarországról. A hónap utolsó péntekén, régi és új magyar filmeket vetít és évente két tenisz kupa versenyt rendez. Vacsorákat rendez, mint pl. a havonta egyszeri Öregcserkészvacsorat, (mai nevén: Cserkészbarátok vacsorája). A Segélyegylet és a Magyar Ház közösen 3-havonként ételfesztivált rendez, ami magyar ételek mélyhűtő csomagolásban, italok, sütemények stb. eladása, ugyanakkor akkor és ott, ebédelési lehetőség. Magyar Nőszövetsg havi egy találkozót tart valamilyen kultúrprogrammal egybekötve (pl.múzeumlátogatás, koncertek, ebédek) és alkalmi adományokat juttat a magyar kolónia többi intézményének. 2009-ben különböző nehézségek miatt, a Magyar Ház elhatározta, hogy szintén megszerzi a jogi személyiséget. Ma hivatalos brazil neve Associação das Entidades Húngaras de São Paulo, Sao Pauló-i Magyar Egyesületek Közössége. A kolónia tagdíja továbbra is a Segélyegylethez folyik be.

47 Magyar cserkészmunka A 13. Szondi György vegyescsapatot, 1949-ben alapították Rio de Janeiroban az Európból akkor érkező külföldi magyar cserkészek. Ez volt a legelső tengerentúli magyar cserkészcsapat a világon. Mikor a riói kolonia szétszéledt (Rió 1960-ban megszünt fővros lenni és erősen megcsappantak a munkalehetőségek) a 13. Szondi csapat is megszünt. A 13-as szám és név visszaszállt a Külföldi Magyar Cserkészszövetség irattárába, (Garfield, NJ. USA), egy „védett szm‖ lett és nem adtk ki újonnan létesített csapatoknak. Sao Paulóban 1953-ban alakultak meg a cserkészcsapatok: Szent Imre, Dobó Katica, Zrínyi Miklós és Zrínyi Kata. Itt nagy volt a magyar kolonia és a 4 csapat sok gyerekkel jól működött hosszú évekig. A Magyar Evangélikus Egyház keretében működött 2 csapat és a magyar bencések iskolájában a másik kettő. A Szent Imre Kollégium egyik helységében van a cserkészotthonuk, az ő sportplyikon tartjk a foglalkozásokat; van egy ugyancsak az ő segítségükkel közösen fenntartott Embu-i Cserkészpark, 30 km.re São Paulótól. A magyarul beszélő gyerekek száma lassan de fokozatosan megcsappant. Össze kellett vonni a 4 saopauloi csapatot, és egy új számot és nevet kérni a Külföldi Magyar Cserkészszövetség Központjától (USA). Sao Paulo megkérvényezte és megkapta a patinás és tradicionális 13.Szondi György számot és nevet, amelyet azóta is büszkén visel. 2009 október 25.én ünnepeltük a magyar cserkszet 60 vvel ezelőtti megjelenését Délamerika földjén, a saopaulói „Embú‖-i magyar cserkészparkban.

48

TÁNCCSOPORTJAINK Pántlika tánccsoport 1968-ban, Zrínyi Művészegyüttes 1982ben, Sarkantyú gyermektánccsoport 2008-ban alakult.

Délamerikai Néptáncfesztivál 2008 São Paulo - Búcsúmegjelenés a színpadon

Létezik még a Ropogós táncház „harmadik letkorú” csoport is, amely mr inkbb egy társadalmi heti összejövetell, népi tánc/sörözéssel. A délamerikai magyar tnccsoportok kétévenként „Délmerikai Magyar Néptncfesztivlt‖ rendeznek, felváltva valamelyik országban: 1986 Argentina / 1988 Brazília / 1990 Venezuela / 1992 Uruguay / 1995 Argentina (2.) / 1997 Brazília (2.) / 2004 Uruguay (2.) / 2006 Argentina (3.) / 2008 Brazíliai (3.) / 2010 Uruguay (3.) / Az idei, X. Délamerikai Magyar Néptáncfesztiválon Uruguay, Montevideoban már 160 fiatal magyarszármazású táncos jött össze: Argentinából, Brazíliából, Venezuelából, sőt Délbrazília - Jaraguá do Sulból (1890-es évek bevándoroltjainak 6-7. generációja, a Dunántúl csoport is). 2008-ban, mint nagyszerű újdonsg, a magyarorszgi Csillagszemű gyermektnccsoport vendégszerepelt Budapestről a IX. Délamerikai Néptáncfesztiválon. Ugyanez megismétlődőtt a X. Fesztivlon is Montevideoban egy másik magyarországi tánccsoporttal és zenekarral. A helybeli tánccsoportok, komoly szervezői munkval mindig minden vendéget elhelyeznek a vendéglátó kolónia családjainál, bérelt buszokkal szállítják a táncosokat és a lehető legalkalmasabb vrosi színhzat bérlik ki az előadsokra.

SZENT ISTVÁN római katolikus egyházközség. A magyar bencések által alapított Szent Imre kollégium melletti, Szent Gellért kolostor kpolnjban van havi egy magyarnyelvű szentmise. A 19 magyar bencés atyából már csak négy él, mind nyolcvanötön (!) felüliek. Ma már sem az apát sem az iskolaigazgató nem magyar, hanem az általuk kinevelt fiatal brazil bencések töltik be

49 ezeket a kulcspoziciókat. A 60 éve megszületett szerény kis iskola, hatalmass nőtt, 2000 fölött van mr a növendékek szma. Van: bölcsőde, óvoda, elemi, alsó és felsőgimnzium, és az iskolt az orszg 10 legjobb iskolja közé soroljk. Az iskolaépületek és monostor mellett szépséges művészi katedrlis ll. A magyar kezdeményezéssel, magyar tehetségből létesített és hatrtalan szorgalommal aprnként felépített komplexum, immár átszállt a brazil katolikus egyházra, a saopaulói érsekségre. Magyar Izraelita Hitközség. Már nincs saját rabbijuk, de rendszeresen összejönnek. Könyves Kálmán Szabadegyetem: Létesült 1949-ben. Évi 8 előadst tart. A megválasztott Rektor mindig egy magyar bencés atya. Ökuménikus Bibliakör alakult 1981-ben. 2010 februárjában volt a 311, összejövetelünk. Brazília más városaiban Vannak kis szórvány magyar csoportok még a következő vrosokban: Belo Horizonte (Minas Gerais állam), Rio de Janeiro, Terezópolis, Nova Friburgo (Rio állam), Curitiba (Paraná állam), Porto Alegre (Rio Grande do Sul állam). Mind a II.Világháború és 1956 emigránsai. Van két régi kolónia: Jaraguá do Sul (Santa Catarina államban) amelyik az 1890-es években és Árpádfalva (Säo Paulo állam), amelyik az 1920-as években érkezett. E két utóbbit az elmúlt években fedeztük fel és azóta foglalkozunk velük.)

MEGSZÜNT INTÉZMÉNYEINK: Egyik-másik csoport megszünésének pontos dátumát nagyon nehéz megállapítani. Csendesen „múltak ki‖. Halluk napjt senki sem jegyezte fel csak nagy sajnálattal vettük tudomásul, hogy már nincsenek ... Magyar Luteránus (evangélikus) Egyház. Már hosszú ideje nincs magyar lelkészük. Egy német lelkész tartja az istentiszteleteket brazil nyelven. Van egy templomuk, paplakjuk és közösségi termük. A telek sajátjuk és a város igen jó helyén van. A környék értékesedett, felmentek az ingatlan árak. A megmaradt kis evangélikus közösségnek több életképes terve van, de pap és pénz nélkül, egyelőre nem tudjk kivitelezni. Magyar Református (kálvinista) Egyház. Már hosszú ideje nincs magyar lelkészük. Volt egy igen szép és eredeti erdélyi „fiatornyos‖ templomuk. 1932-ben saját maguk építették. A hivek lassan kihaltak, a kevés, aki még van, már nem tudta fenntartani a templomot. Így a templom – paplak - közösségi terem - konyha - kert komplexumot átadták egy brazil presbiteriánus egyháznak. Az alapító lelkész, aki 60 évig szolgált, így rendelkezett végrendeletében. A megmaradt hívek eljárnak a brazilnyelvű presbiterinus istentiszteletekre. Magyar Baptista egyház már a negyvenes években megszünt. Tanya dülő Egyesület, amely 1963 és 1996 között müködött, mint a koloniának sport és üdülő klubja. Kodály kórus. Sporádikusan még összehozható.

50 Bartók kórus. A szakember dirigense meghalt. Válaszút népi trió. A 3 tehetséges fiatal zenész Blint lnyból, kettő külföldre ment férjhez. A Rio de Janeiro-i Brazil Magyar Kultúregyesület. A Rio de Janeiro-i 13. Szondi György cserkészcsapat.

Mik a legnagyobb problémák a túléléshez? - A magyarul jól tudó és magyarságához természetszerüen és ösztönösen ragaszkodó, idősebb generció kihalsa. - A fiatal és középgeneráció elfoglaltsága és mai túlélési küzdelme a szakmai életben. - A családi élet megváltozása (válások, anya házonkívüli munkája). - A magyar beszéd gyengülése és lassú elhalsa a magyareredetű csaldoknl. So Paulóban még a nagy távolságok és ma a rettenetes forgalom is. - Lassú lemorzsolóds, különböző fizikai és lelki okokból a magyar közösségről. - A magyar eseményeken való résztvétel ritkulása. - Ennek okai lehetnek: nyelvprobléma, fradsg a napi, heti robot utn, érdeklődés hinya. Időseknél a közbiztonsg hinya miatt, lemarads az esti programokról. A mr autót nem vezetőknek, a magyar eseményekre való eljutás nehézsége ebben a hatalmas városban. - Evangélikus és református lelkészek hiánya.

Mivel lehet véleményünk szerint a megmaradást segíteni? - Magyarorszgi tanulsi lehetőség, példul a Balassi Intézet ösztöndíjnak okvetlenül további fenntartásával. - A kolonilis vezetőknek szeminriumok, konferencik rendezése Magyarorszgon és ehhez, akinek kell, utiköltség/anyagi segély. - Magyar művészek vendégszereplése, anyagi segítséggel. - Ameddig Cserkészcsapatunk és Néptánccsoportjaink élnek, addig még lesz magyar kolónia Brazíliában. Ezeket mi magunk is nagy odafigyeléssel támogatjuk. Ha ehhez valamiféle segítséget kérünk/kapunk otthonról, az feltétlenül segíti a megmaradsunkat. Idn pl. őket is meghívtk Budapestre a Fiatalok Világtalálkozójára. Ez igen jót tett nekik. Azóta igyekeznek egymás közt is magyarul beszélni.

Milyen fajta segítség lenne szükséges: - Evangélikus és református lelkészek küldése, de természetesen előzőleg a hívek megkérdezése. - A protestáns paplakok és templomok rendbehozásához anyagi segély.

51

- Magyar tankönyvek megkérdezése.

küldése.

Előzőleg

a

magyar

nyelvkurzusok

vezetőinek

- A Segélyegylet tulajdonban lévő Magyar Hz ingatlan reformlsához és az Idősek Otthonának a felvonó (lift) építéséhez anyagi segély. - Nagyobb rendezvényeinkhez, mint például éppen a mostani Délamerikai Néptáncfesztiválunk – amihez a két magyarországi tánctanár utiköltségét megkaptuk sokszor döntő fontossgú.

Miért fontos Magyarországnak, hogy a kolóniák megmaradjanak? - Mert hathatós külképviselet olyan személyek által, akik a két országot, a volt és jelenlegi hazájukat, alaposan ismerik. - Nyelvismeret, kereskedelmi kapcsolatok felvevéséhez és levezetésénél. - Sok brazilnak Magyarország, egy távoli és ismeretlen kis ország. Ezt az országot újra meg újra, valami formában, be kell mutatni és meg kell jelentetni. Összeállította Pillerné Tirczka Éva 2008 júliusában. Átnézte 2009 novemberében. „ „ 2010 februrjban.

52

53

4. Magyarok Chilében

BUENOS AIRES. 2010. május 14-16

54

INTÉZMÉNYEK: 1989 előtt

1989 után

   

Chilei Magyar Segélyegyesűlet Egyetértés Kultúr és Sportegyesület MAZSE Szent Istvn Kultúrlis és Segitő Egyesület

 Chilei Magyar Kultúrális Egyesület  Vitézi Szék  Chilei Magyar Kereskedelmi Kamara

55 4. CHILÉI MAGYAR INTÉZMÉNYEK Bevezetés Tekintve arra, hogy a Chilében élő magyar kolónia szma mindig nagyon alacsony voltt (1920-ban csak 150 főről beszélhettünk és manapság kb.800 családról, azaz 2000 – 2500 személyről van szó) és hogy a magyar kivndorlst majdnem mindig politikai előzmények okoztk, ez a beszmoló két részre van osztva. Az első részben felsoroljuk az intézményeket amelyek 1989 előtt léteztek, a msodikban az azóta működőket írjuk le.

Intzmnyek 1989 előtt 1. Chilei Magyar Segélyegyesület Megalakult l930-ban Selényi Sándor és Tusa Pál András vezetése alatt és célja volt a trsas összejövetelek, kirndulsok sportélet megszervezése, elsősorban a világválság okozta problémákat megoldani az új bevándorlók között. Úgy Tusa Pál András, mint Balázs Aurél kezdeményezték a cukorrépa termelésének kezdetét, de ez csak sokkal később valósult meg. Volt bérelt Magyar Szoba mint klubhelység és volt magyar könyvtr. Idők folyamn megvltoztattk a nevét Chilei Magyar Kör és Segélyegyletre. A Magyar Szoba egy tűzvész folyamn leégett, utána az olasz kolónia adott helyet, hogy a magyarok rendezvényeket csinálhassanak . Ezzel szemben 1936-ban az egyesület már egy belvárosi 4 szobs lakst bérelt ki a 600 fős kolónia szmra. A második világháború küszöbén a bevándorlók egy része azért hagyta el Magyarorszgot mert politikai meggyőződése miatt üldözhették volna, vagy pedig mert az otthoni vallsi megkülönböztető rendeletek késztették erre. Ezek a honfitrsak nem akarták elfogadni a Chilei Magyar Kör és Segélyegylet semleges állásfoglalását, ilyen alapon alapítottak két új egyesületet: 2. Egyetértés Kultúr És Sportegyesület (Concordia). Amelyik főleg baloldali gondolkozsú tagokból llt. 3. MAZSE A Chilében élő magyar zsidók egy része felekezeti különbségek miatt megalapította a MAZSE nevű klubot. A három felsorolt egyesület a háború alatt néha részt vett közös mozgalmakban. 4. Szent Istvn Kultúrlis s Segítő Egyesület s egyb egyesületek A msodik vilghború utn érkező honfitrsak eleinte főleg szervezett trsasági életet alakítottak ki. Fontos kultúrális élet indult el: Lola Botka aki a Chilei Nemzeti Balett alapítója lett, Stefániai Imre és felesége Lászlóffy Margit képviselték a zenevilgot, míg Pintye Rudolf és Menich József a festőművészetet. Már korbban is éltek fontos festők Chilében mint Pintye Rezsö, Cheney Lszló, Vidor Pál, Jánosa Lajos akiknek egy része a híres nagybányai vagy a szolnoki műhelyből szrmazott. Ebben az időben alakult a Szent István Kultúrális és Segítő Egyesület. Akkor indult el fiú és leány cserkészcsapatok alakítása, kölcsönkönyvtár, hangversenyek, Zsedényi balett bemutatója stb.

56 Később, 1954-ben alakult a Szent László Katolikus Egyházközösség, valamint a Sociedad Húngara ― Pro Patria‖ Egyesület. Ez a hrom szervezet a végén átalakult a Chilei Magyar Egyesületek Szövetségébe.

Intézmények 1989 után Manapsg hrom magyar intézményről szmolhatunk be: 1. Chilei Magyar Kultúrális Egyesület 1989-ben keletkezett azzal a céllal, hogy minden magyart, valamint magyarsággal együttérző személyt felkaroljon, és egyesítse az összes előző, az akkoriban mr nem működő, fent említett egyesületek tagjait, függetlenül a személyes vallsi és politikai álláspontjaiktól. Az egyesületet, egy kilenc tagú választott igazgatóság vezeti, akik havonta tartanak ülést. Jelenleg Dr. Szánthó György, elnök, Zahorán Ákos alelnök, Glässer Johanna, Szabó Katalin, Norma Murillo, Lederer András, Schaller István, Dr. Berger Zoltn és Geyger Istvn vezetőségi tagokból ll. Az aktivitásai kiterjednek a magyar kolónia különböző programjainak szervezésére, mint az október 23-as emlékmű koszorúzsa, ökumenikus vallsos szertartás, társasági ebédek stb. A nagykövetség bezárásával az egyesület képviseli a magyarokat a különböző kulturlis és szocilis rendezvényeken. Négyhónaponként, kiad egy „Értesítőt‖, amit Glsser Johanna vezet, beszmolva a kolónia híreiről: születések, elhallozsok, hazai ltogatsok, utazsok, leírsok és versek sorozatáról.

. Szent István tér Augusztus 20. alkalmával

2. Vitézi Szék Santiagóban tizenkét vitéz van akiknek parancsnoka Dr. Szánthó György hadnagy. 3. Chilei Magyar Kereskedelmi Kamara Berczely Gbor elnökségével és Nitrai Zsuzsa igazgatósgval működik Santiagóban.

57

5. Magyarok Paraguayban

BUENOS AIRES. 2010. május 14-16

58

Paraguayi Magyar Egyesület A Paraguayi Magyar Egyesület, mint olyan, közel ötven éve indult. Az alapító tagok már nem élnek, maradtak a leszármazottak akik sajnos, ritka kivétellel, nem beszélnek magyarul. Így nehéz tartani elödeink szokásait és hagyományait. Én vezetem az Egyesületet már három éve és nagyon nehezen tudom összehozni a leszármazottakat. Akik Magyarországrol jöttek már idösek. Mi történt? Az, hogy Asunciónba kevés család érkezett és ezekböl is sokan tovább mentek Buenos Aires, Montevideo, Brazília vagy az Egyesült Államokba. Az itt maradt családok gyerekei már vegyes házasságot kötöttek így a nyelv gyorsan elveszett, föleg ha a feleség nem volt magyar eredetü. Szüleim a kivétel, így még testvéreimmel úgy-ahogy írunk olvasunk magyarul. Mit csinálunk? Évente tartjuk a közgyülést és havonta találkozunk, hogy a családi híreket ismertessük. Fö tevékenységünk ltal tmogatjuk a ―República de Hungría‖ nevü iskolát. A teletk amelyen az iskola épült Künos Ádám festömüvész adománya. Minden Szent István napját misével és azt követö ebéddel ünneplünk. Míg volt két magyar szerzetes addig a mise magyarul történt de amikor Magyarország felszabadult visszatelepedtek. Pár évvel ezelött még az egyik évente meglátogatott. De már ez sincs. Évvégén tartunk karácsonyi vacsorát. A rendezvényeken hallgatunk magyar zenét vagy filmet nézünk amit a Buenos Aires-i követségen keresztül kapunk. Paraguayban van egy ―Magyar Temetö‖ aminek létrehozatala Hertelendy Ignc (nagyapám) és gróf Teleky Béla utánajárásának köszönhetö. Az elsö temetés nagyapámé volt, aki létrehozatala után három hónapra meghalt. Jelenleg több Magyarországrol érkezett van ott eltemetve mint élö közösségünkben. Még kilenc magyarországi tagunk van, a többi már mind Paraguayban született. Kovács Mária

Asunción. 2010. április

59

6. Magyarok Uruguayban

BUENOS AIRES. 2010. május 14-16

60

6. Jelents az Uruguayban lő magyar közössg helyzetről Történelem

6.1 Uruguayi Magyar Otthon Tündérkert néptáncegyüttese Havi rendszerességű kapcsolattartó közös ebédek Szüreti bál Disznótor Szent István ünnep Tavaszi Bál Október 23 Nemzetközösségek ünnepe Szent István ünnep Emigránsok Olimpiája A Gyermekcsoport záróünnepsége Tekecsapat Magyar nyelvű rdióads Gyermekcsoport sszefoglals s jövőkp

61 6. Jelents az Uruguayban lő magyar közössg helyzetről Ez a jelentés megkísérli hűen visszadni a jelenlegi uruguayi magyar kolónia helyzetét, illetve szellemiségét, ezért nagyobb teret kívánunk szentelni közösségünk jelenének és jövőjének, így a múlttal most kisebb terjedelemben foglalkoznánk. Nem mintha nem állna rendelkezésre megfelelő mennyiségű informció történelmünkről, hanem mert igazából a jelen- és az ígéretes jövő iránti lelkesedés az, ami leginkább dominál napjaink közösségi életében. Megkerülhetetlen a kérdés, amely már régóta foglalkoztat bennünket, és amelyre válaszunk is van, miszerint milyen szerepet játszanak kolóniánkban mindazok, akik magyar felmenőkkel bírnak, és azok, akik nem. A téma akkor merült fel először, amikor a vilghborúkat követő időszakokban, a nagyobb létszámú magyar bevándorlás befejeződésével, sok magyar kulturálisés vallsos intézmény szűnt meg Uruguayban, mivel tagsága megöregett és tvozott az élők sorból, így nem volt, aki tovább vigye küldetésüket. Sok gyönyörű székhelyet, és gazdag történelmi örökséget veszített el a közösség, vagyis mindazon magyar emberek áldozatos munkáját, akik országunkban találtak második otthonra. A legfájóbb mégis annak az értékes kulturális örökségnek az elvesztése, amit ezek az intézmények jelentettek a magyar kultúra és szokásvilág továbbvitele számára az uruguayi társadalomban, és nagyobb léptékben világviszonylatban is, hiszen minél jobban megismerjük egymást, annál könnyebben és zökkenőmentesebben oldhatjuk meg a közösségek, illetve kultúrák közti esetleges problémákat is. Kicsit leegyszerűsítve a fentebb említetteket, a kérdés: kik a magyarok és kik nem? Csak azok, akik magyar földön születtek? Csak az első generciós bevándorlók és közvetlen leszármazottaik? Vagy azok is, akiknek a dédszüleik is immár magyarok voltak...? Az uruguayi magyar kolónia .

történelmében mindig is voltak olyanok, akik közvetlen magyar eredetük ellenére sosem érdeklődtek a magyarsg irnt, illetve olyanok, – jelenleg egyre több fiatal – akik ugyan nem rendelkeznek magyar gyökerekkel, mégis már jó ideje aktívan résztvesznek a kolónia munkájában, a magyar szokások és kultúra terjesztésében, és teszik mindezt a legnagyobb alázattal, komolysággal, illetve felelősséggel. Sokan közülük, erejük és tehetségük függvényében, megtanulták valamennyire a nyelvet, részt vállalnak a közösség különböző tevékenységeiben, vagyis aktív részt vllalnak abban, hogy a lehető legjobb kép alakulhasson ki az uruguayi magyar kolóniáról. E tény következtében az Uruguayi Magyar Otthon úgy döntött, hogy megváltoztat egyes, a múltban lefektetett szervezeti szabályokat, hogy bizalommal és biztonsggal tekinthessen a jövőbe. Például az 1936-os alapító okirat azt mondja ki, hogy az intézmény vezetőségi üléseit és az azokon keletkezett dokumentumokat magyar nyelven kell vezetni, ami egy ideje már megváltozott; másrészt az a szabály, mely szerint a szervezet elnökének magyar eredetűnek kell lenni, fennmarad mindaddig, amíg a gyakorlatban ez megvalósítható. Intézményünk elsődleges célja a magyar kultúra és hagyományok fenntartása és terjesztése Uruguayban, és e célhoz kívánjuk alakítani szabályrendszerünket, legalábbis amíg nem érkezik újabb magyar emigrációs hullám az országba. Összhangban ezzel a szemlélettel közösségünkben mindenki megértette, hogy a magyar kultúra terjesztését együttesen valósíthatjuk meg, második, harmadik, negyedik generációs magyar leszármazottak, illetve uruguayi fiatalok, akik felelősségteljesen, tisztelettel és büszkén teszik ezt. A legfontosabb területek: a nyelvoktatás, a történelem, a földrajz, és e mellett természetesen foglalkozunk mindennel, ami a magyar kultúra részét képezi.

62 Történelem A magyar bevándorlás története Uruguayban – hiteles dokumentumok szerint – a XIX. szzad első felére nyúlik vissza, amikoris az 1791-ben, Erdélyben született Debáli Ferenc József Uruguayba érkezett 1838-ban. A hangszeres zenészként, zeneszerzőként és zenetanrként is tevékenykedő zeneművészt 1839-ben nevezték ki az akkori uruguayi elnököt, Fructuoso Rivera tbornokot kísérő nagyzenekar vezető művészévé. 1845-ben ő szerezte az uruguayi nemzeti himnusz zenéjét, 1859-ben hunyt el Montevideóban. Amint lthatjuk, ő volt az egyik legkiemelkedőbb magyar bevndorló, egy olyan fontos kulturális értéket adva az uruguayi hazának, mint a nemzeti himnusz. 1924 és 1932 között regisztrálták a legnagyobb magyar bevándorlási hullámot Uruguayba. Becslések szerint mintegy 7000 magyar állampolgár emigrált országunkba, akik szinte rögtön megalapították intézményüket, a ―Munks Egyesület‖-et, amelynek neve később ―Magyar Kör‖-re változott, ahol a tagok találkozhattak egymással, művészeti tevékenységet (színhz, zene, tnc) folytathattak, illetve különböző játékokat (kártya, sakk stb.) játszhattak. 1935-re

a

különböző

magyar

alcsoportok – akár vallási, akár politikai indíttatásból – elérkezettnek lttk az időt saját intézményeik létrehozására. Ekkor született meg a Magyar Katolikus Közösség, a Magyar Kulturális Központ, a Magyar Izraelita Közösség, a Református Magyarok Háza és az Uruguayi Magyar Otthon, mindegyik saját székhellyel, és az izraelita, valamint katolikus közösségek esetében saját templommal, illetve zsinagógával. Ezek voltak a prosperitás évei Uruguayban és ez lehetővé tette a magyar intézmények töretlen fejlődését is. Sajnálatos módon a Magyar Kulturális Központ, a Református Magyarok Háza és a Magyar Katolikus Közösség bezárásra kerültek, amivel az uruguayi magyarság elveszítette gazdag történelmének, munkájának és tapasztalatainak egy részét is. 1936-ban alakult meg az Uruguayi Magyar Otthon, saját jogi személyiséggel rendelkező, valls- és politikamentes intézmény, amely alapító okiratban leszögezi, hogy legfőbb célja, minden megnyilvánulásában, a magyar kultúra terjesztése. Az idén 74 éves szervezet eretében a következő tevékenységek folynak:

63 6.1. Az Uruguayi Magyar Otthon Tündérkert néptáncegyüttese Tánctevékenység már az alapítás óta folyt az UMO-ban, de kezdetben klasszikus táncokról volt szó, mivel az 1970-es években jelent meg az a személy, aki rendelkezett némi ismerettel a néptáncról. Azóta megszakítás nélkül, a mai napig folyamatosan működik magyar néptáncokat bemutató csoport az intézményben.1988 óta a társulat rendszeresen részt vesz dél-amerikai fesztiválokon, és 1990-ben lehetőség adódott arra, hogy egy fiatal táncosunk a Budapesti Állami Balettintézet Néptánc tagozatán képezhesse magát, ami nagyban hozzájárult a csoport kell tncismereteinek bővítéséhez.Ki emelnünk, hogy a Tündérkert tánccsoport tevékenysége három korosztályos csoportra tagozódik. A 28 fős ―Gyermekcsoport‖ 3 és 10 év közti gyerekekből ll. A ―Középső csoport‖ a 14 és 20 év közötti fiatalok gyűjtőhelye, akik mr részt vesznek különböző dél-amerikai fesztivlokon, és jelenleg mintegy 21 főt

szmll. Őket aktívan tmogatja egy szülői csoport is, akik nagy szerepet jtszanak a fellépőruhk rnak megszerzésében, sokszor az elkészítésben is, valamint megszervezik a társulat utaztatását a fellépésekre.

Végül, de nem utolsó sorban a 18 fős ―Felnőtt csoport‖, komoly múlttal és immár nemzetközi hírnévvel. Tánccsoportjaink 1988 óta lépnek fel dél-amerikai fesztiválokon, és három alkalommal (1992, 2004 és 2010) Montevideo adott otthont a kétévente megrendezésre kerülő Dél-Amerikai Magyar Néptáncfesztiválnak. A legutóbbi, immár a tizedik, találkozóra

2010 januárjában került sor. A csoportok elsősorban jótékonysági rendezvényeken vesznek részt, segítve ezzel a rászoruló közösségeket, de fellépnek uruguayi és regionális folklórfesztiválokon, és 2002ben a Tündérkert táncegyüttes megkapta az Uruguayi Tánc Tanács ―Legsikeresebb uruguayi néptncegyütteseknek‖ jró díjt is. 1996-ban a ―Felnőtt csoport‖ részt vett a magyarorszgi ―Vilgfalu Fesztivl‖-on, 2004-ben a szzhalombattai ―Nyri Fesztivl‖-on, a jszberényi ―Csngó Fesztivl‖-on, a storaljaújhelyi ―Zempléni Fesztivl‖-on, valamint nagy sikert aratott 2008-ban a ―Vendégségben Budapesten‖ fesztiválon. Jelenleg sok táncosunk nem magyar ősök leszrmazottja, mégis fáradhatatlanul dolgoznak azért, hogy intézményünk megvalósíthassa fő célkitűzését, a magyar kultúra uruguayi terjesztését.

64 Havi rendszeressgű kapcsolattartó közös ebdek Az intézmény minden hónapban, az egyik vasárnapi napon rendez egy ebédet, melyen a magyar közösség tagjai rendszeres kapcsolatot tarthatnak, illetve megoszthatják gondjaikat-örömeiket egymással. Ezeken az ebédeken általában fellép a Tündérkert táncegyüttes mindhárom korosztálya, és különböző – a vezetőség utazsai sorn beszerzett - magyarországi termékeket sorsolnak ki a vendégek között.

Március 15. Március 15-én megünnepeljük az 1848-as forradalom évfordulóját és megemlékezünk Kossuth Lajosról a róla elnevezett téren. Kossuth bronz-domborművénél a kolónia sok tagja gyűlik össze, és Magyarorszg tiszteletbeli konzula is ünnepi beszédet mond. A megemlékezés utn a jelenlevők tvonulnak az Uruguayi Magyar Otthonba, ahol egy pohr borral koccintanak a nagy elődök egészségére.

Szüreti bál Szintén szokás megünnepelni a szüretet egy bál keretében, ahol az Uruguayi Magyar Otthon nagytermében, egyfajta borvidéket szimbolizlva, szőlőfürtöket és almkat függesztenek fel, melyeket a közönség megpróbál megszerezni. A kolónia legfiatalabbjai viszont őrt llnak, és akiket észrevesznek, jelképes büntetést kötelesek fizetni, sok derűt és vidmsgot okozva így az összes jelenlévő szmra.

Disznótor Júniusban kerül megrendezésre a hagyomnyos téli disznóvgs. Őseink Magyarországról hozott receptjeit követve, mindig újabb és újabb fiatalok csatlakozásával, elkészülnek a kolbászok, véres- és májashurkák, melyek egy vasárnapi ebéd keretében kerülnek felszolgálásra a közösség számára. Az elkészült kolbászok egy része füstölésre kerül, mely termék nagy népszerűségnek örvend mind a kolónia, mind a vendégek körében. Mindaz, ami az ebéd után megmarad, megvásárolható. Noha a böllérmester személye nem vltozott az utóbbi időben, szerencsére minden évben csatlakoznak fiatalok, hogy megtanuljk a hagyomnyos magyar mesterfogsait ennek a népszerű tevékenységnek.

Szent István ünnep Minden év augusztus 20-án ünnepeljük államalapító Szent István királyunk évfordulóját. Ez egy nagy ünnep, az Uruguayi Magyar Otthon nagyterme díszbe öltözik, és díszvacsorán emlékezünk meg a jeles dátumról. Természetesen fellépnek a Tündérkert csoport táncosai is, és erre az alkalomra nagyon sokan el szoktak jönni, ami azt jelenti, hogy érdemes jó előre megvenni a belépőket, mert az utolsó napokban mr elfogynak. Jelenleg a nagyterem bővítését tervezzük.

Tavaszi Bál Szeptemberben kerül megrendezésre a tavaszköszöntő bl, ami elsősorban a fiatalok ünnepe. Ők szervezik, róluk szól, az ismerkedés és az együttlét öröme. Természetesen a színpad sem marad üresen, mert valami meglepetésprogram mindig előkerül.

Október 23. Ezt a minden magyar számára oly fontos évfordulót, az 1956-os forradalom októberi évfordulóját mi is megünnepeljük az Uruguayi Magyar Otthonban. Ilyenkor általában egy rendkívüli vezetőségi ülésre is sor kerül, megemlékezve az elesettekröl. Az itteni közösségben is jópáran vannak olyanok, akiknek szülei vagy nagyszülei a forradalom utni megtorlsok elől menekülve kerültek Uruguayba.

65 Nemzetközösségek ünnepe Köszönhetően fiataljaink jó hírének a többi uruguayi emigrns közösség körében, immár jónéhány éve intézményünk ad otthont a helyi nemzetközösségek ünnepének, ahol a különböző kolónik fiataljai mutatjk be kultúrjukat, tncaikat, jtékaikat stb... a többiek számára. Ez az összejövetel nagy közös ünnepléssel, tánccal és természetesen ismerkedéssel fejeződik be minden évben, és hozzvetőleg 120 fiatal szokott részt venni rajta.

Emigránsok Olimpiája Minden második évben rendezik meg Uruguayban az Emigránsok Olimpiai Játékait, amelyen gyakorlatilag az összes szervezett nemzetközösség részt vesz, hogy összemérje erejét, ügyességét a különböző versenyeken. A tavalyi jtékokon a magyar közösség első helyen végzett az éremtáblázaton, összesen 18 éremmel, melyek közül 5 arany, 4 ezüst és 9 bronz volt. A jtékok főbb sportgai – a teljesség igénye nélkül - a kispályás foci, asztalitenisz, kártyajátékok, horgászat, teke, billiárd és sakk.

A Gyermekcsoport záróünnepsége Minden évben megtartjuk a Gyermekcsoport foglalkozásainak záróünnepségét, ahol a legkisebbek megmutathatják családtagjaiknak mindazt, amit egész évben tanultak, és kiállításra kerülnek a gyerekek munkái, rajzai. Ez az ünnepség nagyon fontos, mert így a szülők is bepillantst nyerhetnek gyermekeik tevékenységébe, és meggyőződhetnek a csoport vezető pedagógusainak rtermettségéről.

Tekecsapat Az Uruguayi Magyar Otthonnak állandó tekecsapata van, akik minden évben indulnak a klubbajnokságban. Intézményünk saját tekepályával is rendelkezik, ahol a csapat edz, és versenyeket is rendeznek. A magyar kolónia csapata az évek során nagyon sokszor nyert már bajnokságot, és van egy vitrinünk, ahol számos trófea, serleg és érem került kiállításra, az egész közösség örömére és büszkeségére.

Magyar nyelvű rdióads Több, mint 40 éve folyamatosan sugárzunk magyar nyelvű rdióadst, hetente egy alkalommal, félórs időtartamban. A rádió az egész uruguayi magyar közösség számára nyújt tájékoztatást helyi és magyarországi témkról, kivló kapcsolattartó potencilt jelent, mivel azok szmra is elérhető, akik valamilyen okból már nehezen jutnak el hozzánk. Sok éven keresztül szoros együttműködés folyt egy magyar rdióllomssal, akik rendszeresen biztosítottak felvett anyagokat kollégáink számára, de mára már az Internet www://hhu.podomatic.com.) jelenti a legbiztosabb, leggyorsabb és legaktuálisabb információforrást. Azelőtt munkatrsaink élőben sugroztak helyi rdióllomsokról, jelenleg viszont az Uruguayi Magyar Otthon már olyan saját technikával rendelkezik, amely segítségével megoldható az anyagok felvétele, későbbi sugrzsa, és az interneten való közzététele is, ilymódon nemcsak közösségünk tagjai hallgathatjk az adst, hanem olyan tvol élő bartok, rokonok, ismerősök is, akik tovbbra is érdeklődnek a kolónia és az orszg hírei iránt.

Gyermekcsoport Ez intézményünk legfontosabb láncszeme és egyben feladata is, amelyet egy hatéves szünet utn sikerült újraindítanunk. Régen könnyebben lehetett megoldani, hogy a szülők személyesen elhozzk gyermekeiket a foglalkozsokra, az újabb idők kihívsai és

66 életritmusa azonban sokak szmra megoldhatatlann tette az időegyeztetést és a kivitelezést. Ezért döntöttünk úgy, hogy a csoport újjáépítése érdekében az intézmény megszervezi a gyerekek mikrobuszus szllítst, és olyan hivatsos oktatókat szerződtet, akik a hagyományosan magyar dolgok tanítása mellett fejlesztik a gyerekek kézügyességét és közösségi szellemét is. A foglalkozások minden hét szerdáján zajlanak az Uruguayi Magyar Otthonban, illetve havonta egyszer, hétvégén, külső helyszínen. Ez a tevékenység pénzügyileg ráfizetéssel jár, ugyanakkor emberileg nagyon sokat jelent, mivel hozzájárulunk az új generáció képzéséhez, akik immár második otthonukként tekintenek az intézményre, és egyfajta biztonságérzetet is jelent a magyar közösség jövőbeni fennmaradst illetően. Célkitűzés: Fő célünk ezzel a csoporttal, hogy elsajtítsk az alapvetően magyar dolgokat, nyelvet, kulturális szokásokat, dalokat és táncokat. Ennek érdekében idén kettéválasztottuk a csoportot, hogy hatékonyabbá tehessük a nyelvoktatást, melyet egyrészt a magyarországi Balassi Bálint Intézet tematikáját követve végzünk, másrészt az interneten fellelhető oktatsi anyagokat felhasznlva. Az eggyel idősebb korosztly, a 11 és 16 év közti fiatalok is tanulnak magyarul. Szerencsére napról napra nagyobb érdeklődést fedezünk fel fiataljaink körében, többek közt a nemzetközi találkozók ihletésének, a magyarországi utazásoknak, illetve magyar tnccsoportok Uruguayba való ltogatsnak köszönhetően is.

sszefoglals s jövőkp A jelenlegi aktivits döntő többségben az Uruguayi Magyar Otthonban zajlik, melyet 74 éve, 1936 április 26-n alapítottak őseink. Sok idő telt el az alapíts óta, intézményünk igényei és működési rendszere aktualizlódtak az évek sorn, de tovbbra is él egy erős és elkötelezett csoport – akik közt szerencsére évről évre több a fiatal - akik bizakodva tekintenek a jövőbe, mert azt ltjk, hogy az intézmény nem egy elöregedő és megszűnőfélben lévő szervezet, ami elveszti célkitűzéseit, hanem épp ellenkezőleg, egy folyamatosan megújuló entits, amely nyugodtan bízhat lehetőségeiben. Középtvon az elsődleges cél, hogy minden fiatal megfelelő szinten bírja a magyar nyelvet, folyékonyan tudjon beszélni, ami ltal erősödhet mindazon tevékenységek összessége, amik a gazdag és érdekes magyar kultúra terjesztését jelentik Uruguayban. Ennek érdekében alapvetően két dologra koncentrlunk:  Szeretnénk az intézményt alkalmassá tenni arra, hogy tanórák megtartására alkalmas helyiségekkel rendelkezzen, illetve magyarországi szakosodott magyar nyelvtanárokat kívánunk Uruguayba hozni, hogy hatékony és professzionális szintű nyelvoktatsra kerülhessen sor a Magyar Otthonban. E két cél megvalósításáért dolgozunk, és e két cél érdekében szeretnénk igénybe venni az anyország segítségét a LAMOSZSZ-on keresztül.

67

7. Magyarok Venezuelában

BUENOS AIRES. 2010. május 14-16

68

SZERVEZETEK: 7. Venezuelai-Magyar Szervezetek Koordinációs Bizottsága 

7.1. Magyar Ház



7.2 Magyar Protestáns Gyülekezet: 7.2.1 „LÓRÁNTFFY ZSUZSANNA‖ Protestáns Nöegylet

 7.3. Magyar Óvodák 

7.4. Magyar Római Katolikus Egyház 7.4.1. „SZENT ERZSÉBET‖ Katolikus Nöegylet története



7.5. GYÖNGYÖSBOKRÉTA Néptánccsoport



7.6. Venezuelai Magyar Cserkészet



7.7. Venezuelai Magyar MHBK



7.8. Venezuelai Magyar Katasztér Bizottság

69 7. Venezuelai Magyar Szervezetek Koordinációs Bizottsága. 1990. január 20-án a Magyar Ház választmánya összehívta az összes Venezuelaban müködö 15 szervezet elnökét, hogy egy nagyszabású gyüjtést megtárgyaljanak, az erdélyi magyarság megsegítésére. Ez volt eddig az idöpontig a megoldás minden olyan megmozdulásra, ami a venezuelai összmagayarságot érintette; rendszerint az ilyen nagygyülés kinevezett egy ad-hoc bizottságot a kérdés elintézésére. Ebben az esetben viszont Balthazár Ferenc és Marton József azt a javaslatot helyezték a gyülés elé, hogy célszerübb lenne az ad-hoc bizottságok helyett egy állandó jellegü bizottságot megválasztani, amely biztosítaná a müködési folyamatosságot és fel lenne hatalmazva az országban élö összmagyarság nevében nyilatkozni és cselekedni a magyar ügyekkel kapcsolatban. Ezt a javaslatot a megjelentek egyhangúan elfogadták és a bizottság tagjaiként kinevezték a következö személyeket: Kunckelné Fényes Ildikó (elnök), dr. Vladár Pál, Nyisztorné, Kristoffy-Jeszenszky Judit, Marton József és Balthazár Ferenc. Egy hét múlva volt a bizottság elsö ülése, amin eldöntötték a bizottság nevét, és elfogadták az alábbi munkáját megalapozó és munkakörét meghatározó pontokat: 1.Információ gyüjtése és központosítása a magyar ügyekkel kapcsolatban, helyi és külföldi hírek alapján. 2. A magyar kolónia tájékoztatása az összegyüjtött és elemezett hírek alapján. A fontosnak tartott híreket és információkat minden bizottsági tag az általa képviselt szervezetek tagjai tudomására hozza. A rendszeres szervezeti gyüléseken kívül erre a célra szolgál a Magyar Házban elhelyezett fali újság is úgy mint a Caracasban szerkesztett Caribi Újság is 3. Állásfoglalás a magyar ügyekkel foglalkozó hírekkel kapcsolatban. A bizottság a venezuelai magyarok nevében támogathat, publikálhat és elömozdíthat minden hites értesülést. A helytelen híreket megpróbálja kijavítani, és tiltakozik esetleges sértö kijelentések ellen. 4. A venezuelai médián keresztül igyekszik kiépíteni egy olyan hálózatot, amin keresztül próbálna magyar ügyekkel kapcsolatos tájékoztatást közzé tenni. 5. A ―magyar kolónit‖ képviseli Venezuelban. 6. A venezuelai magyar kolóniát képviseli nemzetközileg, úgy mint a külföldi magyar szervezetekkel szemben. A külföldi magyar egyesületekkel hivatalosan felveszi a kapcsolatot, hogy ezáltal a venezuelai magyarságot lehessen értesíteni és alkalom adtán mozgositani. Hogy a kitüzött célkitüzéseket el tudja érni, a bizottságnak a különbözö Venezuelában müködö egyesületekkel együtt kell müködnie, véleményüket kell, hogy képviselje. Ezért több tagot hív meg, úgy, hogy minden szervezet kellöképpen képviselve legyen, és a képviselök vállalják a szervezeteket rendszeresen tájékoztatni a bizottság munkájáról, a különbözö fontos kérdéseket megvitatni és véleményeiket közölni a bizottsággal. A bizottságnak rendszeresen kell összeülnie, elöreláthatóan minden hónapban, de szükség esetén gyakrabban is. Cselekedéshez arra kell törekedni, hogy a döntések egyhangúak legyenek.

70 1990 óta a mai napig folyamatosan müködik a Bizottság, a 4.-ik pontot kivéve a többi célkitüzést sikerült elérni. Az eredeti bizottsági tagokból Kunckelné Fényes Ildikó és Nyisztorné Kristoffy-Jeszenszky Judit maradtak. A müködö szervezetek száma tízre csökkent, a bizottság szükség szerint ülésezik. Amikor 1993-ban Jakabffy Ernö, a Magyarok Világszövetsége Nyugati Régió elnöke javaslatára, arra kérték a tagszervezeteket, hogy országos tanácsokba szervezkedjenek, Venezuelában a Koordinációs Bizottság felvállalta az országos tanács szerepét és 2002ig teljesítette. Ebben az évben lépett ki a latin-amerikai magyarság az MVSZ-böl, ekkor viszzavette az eredeti nevét. Egy pár fontosabb teljesítmény:  Már 1990-ben elértük az akkor venezuelai elnöktöl, Carlos Andrés Pereztöl, akihez az erdélyi eseményekkel kapcsolatban fordultunk, hogy írsban igérte ―brmiféle vita mely ebben az ügyben felvetödik, úgy az Egyesült Nemzetek, mint egyéb fórumokon számíthatnak megértésünkre, részvételünkre, tmogatsunkra‖.  Felvettük a hivatalos kapcsolatot a caracasi magyar nagykövetséggel és velük együtt dolgoztunk ameddig a magyar állam be nem zárta.  Megrendeztük az ―Emigrció a Hazért‖ venezuelai részét 1992-ben  Megszerveztük Göncz Árpád elnök látogatásat Venezuelába  Megszerveztük a Millecentenárium megemlékezését  Közremüködtünk 2005-ben a tb. konzullal, Fenjves Jánossal, a Plaza Hungría megvalosításánál.  Több ízben, amikor valamelyik szervezet ideiglenesen nem tudott munkákat elintézni, ezeket felvállalta a Koordinációs Bizottság. Igy több éven keresztül rendezte a Szent István napi ünnepet, vagy vezette a Magyar Házat. A rendszeres gyülések lehetöséget adtak arra, hogy a szervezetek vezetöi a kolónia problémáit kötetlenül megtárgyalják, együtt keressenek megoldásokat vagy simítsanak ellentéteket. Örömmel kell leszögezni, hogy sikerült elérnünk azt a célkitüzést, hogy minden kérdésben egyhangúan tudtunk dönteni. Összeállitotta Kunckelné Fényes Ildikó Venezuelai Magyar Szervezetek Koordinációs Bizottság elnöke. Caracas. 2010. április

71 7.1. Venezuelai “MAGYAR HÁZ” rövid törtnete Az 1947-50 között Venezuelába kivándorolt magyarok elsö gyülekezö helye és otthona egy bérelt villa (Quinta Mauraco) volt, majd a kicsiny, de lelkes csoport 1952-töl egy tágasabb otthonba költözött; az Avenida Los Castaños-on, Los Chorros negyedbe, Caracas keleti részébe. Az újonnan érkezettek felismerték az összetartás szükségességét, ezért egymás után alakultak meg az egyesületek a több mint 3000 före növekedett kolóniában. 1950-ben alakulnak meg a Cserkész csapatok, majd a Magyar Református Közösség és a Magyar Katolikus Közösség. 1952-ben megalakul a Lórántffy Zsuzsanna Protestáns Nöegylet és 1954-ben a Szent Erzsébet Katolikus Nöegylet. 1951-52-re tehetjük annak az akciónak a dátumát ami a Magyar Ház (hivatalos nevén: Centro Cultural y Social Venezolano-Húngaro) megalapításához vezetett. A kezdeményezés ebben az esetben is a volt katonatisztek érdeme, akik kezdettöl fogva összetartottak, kölcsönösen segítették egymást és késöbb, 1955-ben hivatalosan is megalakították a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségét. (MHBK) Tizenkét magyar, akiket késöbb csak mint a ―12 apostol‖-t emlegettek, felvállalt egy állandó anyagi segítséget, mely lehetövé tette a Magyar Ház müködését . A 12 alapító névsora (Betegh Gábor adatai szerint): Dózsa Zsigmond, Vid László, V. Somogyváry Mátyás, Sziklay Ödön, Lázár László, Muraközy Ádám, Muraközy Bálint, Bandl Ferenc, Dr. Fröhlich Lajos, Láng Imre, Dolányi Tibor és Szücs András. Megjelenik 1955-ben a ―Caribi Újság‖ a kolónia magyar nyelvü ujsága, 1957ben megalakult az elsö Tánccsoport és beindult a Magyar Óvoda is. Az 1956-57-es bevándorló hullám közel 5000 före növelte a kolóniát és ugyanakkor megnövelte igényeit is egy saját otthon megépítésére. Ennek tudatában öt, tehetösebb magyar megalakított egy Részvénytársaságot ―Casa Cultural Venezolano-Húngara S.A.‖ elnevezéssel és ugyanakkor

lefektette annak anyagi alapjait. Ennek az öt honfitársunknak nevét ma is olvashatjuk a Ház falában elhelyezett emléktáblán: Heidekker Lajos, Dr. Kertész Tivadar, Dr. Kezes Béla, Morvai József és Dr. Vladár Pál. Több mint 160 magyar család vett részvényeket és 1965 dec. 20-án egy 1648 M2 telek megvételére kerülhetett sor Caracasban, a Los Chorros negyedben, Avenida Álvarez Michaud #4 cím alatt. Az alapkövet, mely magyar honból hozott földet tartalmazott, az 1968 március 15-i ünnepély alkalmából helyezték el. Magyar szakemberek önzetlen munkájával elkészültek a Ház tervei és az impozáns épületet 1969 január 19-én ünnepélyesen felavatták. Temeshy Aladár és Gyömrey Kornél építészek, Füves István statikus, Pálházy Albin épületgépész , Muraközy Bálint és Hibján Géza müvezetök valamint Fülöp József és Szotyory Nagy Tibor vállalkozók nevét kell itt kiemelnünk, de külön elismerést érdemel Dr. Kertész Tivadarné, Edit is, aki mindennap, önkéntesen felügyelt a munka menetére és minöségére. Az épület magva egy nagyméretü terem és annak karzatai, színpaddal és ornamentális lépcsökkel. Ide csatlakozilk az italozó, konyha, házmester lakás és mellékhelységek. Az udvar igen szükös, de 16 év óta használhatunk egy nagy szomszéd telket is, mely a fiataloknak, cserkészeknek játékteret ad és parkolási lehetöséget nyújt a rendezvények alkalmából. A Részvénytársaság (RT) mint tulajdonos egy szimbólikus összegért bérbe adta az épületet a ―Centro Cultural y Social Venezolano-Hungaro‖-nak, röviden a Magyar Háznak, elhatárolva ilyen módon a tulajdonost és a haszonélvezöt és önzetlenül lemondva a befektetés nyereségi lehetöségeiröl. A Magyar Ház kidolgozta müködésének Alapszabályait, melyet az Alakuló Közgyülés elfogadott, majd az 1971 május 2-i Rendkivüli Közgyülés ezen Alapszabályokat megerösítette és hivatalosan, spanyol nyelven, iktatta.

72 Az Alapszabályok a magyar nyelv és kultúra fenntartását, a VenezuelaMagyarország viszony ápolását tüzte ki céljául. Kikötötte, hogy a Magyar Háznak nyerészkedési célok nélkül, a tagok önkéntes adományaiból kell müködnie. Megszabta, hogy tagja lehet minden venezuelai magyar és a tagságról nyilvántartást kell vezetni. Legfelsöbb szerve, a Közgyülés, egy két évre szóló mandátummal rendelkezö 15 tagú Választmányt nevez ki és a kinevezettek maguk között választják meg a tisztségeket: elnök, titkár, pénztáros, gondnok és jegyzö. Minden évben legalább egy Közgyülést kell összhívni és a Választmány havonként, vagy sürübben kell, hogy összegyüljön. A Választmány ügyel az Alapszabályok betartására, felelös a Ház gazdálkodásáért és müködéséért. Az Elnök egyben a Ház jogi képviselöje is. Ilyen alapokra helyezve, végleges otthonában müködik a Magyar Ház 1969töl napjainkig. Minden magyar szervezetnek otthont nyújt, egyeseknek külön termekben, másoknak a terem és a színpad használatával és elmondhatjuk, hogy a Magyar Ház minden magyarnak második otthona. Az otthon jelleghez hozzájárultak azok a csodálatos díszítö munkák, mint a karzatok faburkolatának elkészítése, a magyaros mintákkal díszített vitrálok és a tetö müvészi kiképzése, mely Piralla Zoltán építészmérnök vezetésével és több fiatal lelkes segítségével készült el. A tetön Nagymagyarország térképét és a Hiszekegy sorait a vármegyék címerei veszik körül, beborítva az egész mennyezetet, kiváltva minden hozzánk látogató csodálatát. Látogatóink közül egy nevet ki kell emelni: Minszenty hercegprímás 1975-ös rövid ittléte óriási jelentöségü volt, áldását, bölcs tanácsait vallási különbség nélkül minden magyarnak osztotta. Határozott kérésére alakult meg a Venezuelai Magyar Kataszter Bizottság mely azóta is sikeresen müködik, nemcsak az adatok gyüjtésével, de egy Magyar Telefon Lista

idönkénti kiadásával elösegíti a kolónián belüli kommunikációt is. Göncz Árpád Köztársasági Elnök, egy Magyar Parlamenti Küldöttség és Jeszenszky Géza Külügyminiszter látogatásait kell még megemlítenünk. Több neves magyar müvész is megfordult a színpadunkon, mint például Szeleczky Zita, Páger Antal és Vaszary Piroska. A Magyar Házban dolgozzuk ki minden évben a szervezetek összehangolt programját, órarendjét, mely megengedi a harmónikus együttmüködést és lehetövé teszi a Ház bérbeadását egy-egy estére, ami elengedhetetlen bevétel a költségeink fedezésére. Az önkéntesen felajánlott tagdíjak mellett a kolónia asszonyainak nagysikerü magyaros ebédei adnak még anyagi alapot, mert minden hónap elsö vasárnapján más-más Szervezet rendez és föz egy ebédet és a bevétel nagy részét a Ház fenntartására adományozzák. Idén elöször otthonról, a Miniszterelnöki Hivataltól is kaptunk valamennyi pénzbeli segítséget. A Ház jelenlegi Választmányában a többség fiatal, ami arra a reményre ad okot, hogy van jövöje a Magyar Háznak és még sokáig nyújthat otthont a venezuelai magyarságnak. Végezetül az Elnökök listája, akik napjainkig, a vezetöségi tagokkal együtt, önfeláldozó munkájukkal mutattak példát : Dr. Betegh Péter 1956-1957, V. Somogyváry Mátyás 1957-1958 és 19591960, Dolányi Tibor 1958-1959, Lázár László 1960-1962 és 1969-1970, Dr. Fröhlich Lajos 1962-1964, Dr. Kezes Béla 1964-1966, Szotyori Nagy Tibor 1966-1967 és 1974, Dr. Vladár Pál 1967-1969, 1971-1974-1976, Dr. Muslay István 1970-1971, Dr. Gazsó Gábor 1976-1980, Dózsa Ferenc 1980-1984, Muraközy Ádám 1984-1996, Kertész Zsuzsanna 1996-1998, Horváth Arnó 1998-2004, Gózon Imre 2004Isten tartsa meg sokáig a magyarságot, határokon belül, határokon kívül! Gózon Imre M. H. Elnök - Caracas, 2010 április

73

7.2. A Caracasi Magyar Protestáns Gyülekezet Története Venezuelában nem élt számottevö magyar a második világháború vége elött. Persze, hogy azért mínduntalan találkozik az ember valami magyar névvel: kalandorok akik gyémántot kerestek az ôserdôben, botanikusok akik szétnéztek ebben az „Istentöl is elhagyott‖ orszgban a 19. szzadban; egy nevezetesebb fényképész, Rosti Pál, aki tudomásom szerint az elsô Dáguerrotípusú fényképeket vette fel 1850-es évek elején és egy-két magyar származású zsidó család akik a fasiszta üldözés elöl menekültek ide.

1947 második felében kezdtek érkezni magyar emigránsok állandó növekedö szmban. Úgynevezett „Dípík‖ voltak (D.P.= „displaced persons‖), menekültek föleg Németországból, Ausztriából, Olaszországból és Franciaországból. Akkor úgyszólván senkinek sem volt célja, hogy örökre itt letelepedjen, csak egy kicsit távolabbról akarták kivárni, hogy vissza mehessenek Magyarországra. Ezért kezdettöl fogva fontos volt megôrizni a magyar nyelvet, hitet, szokásokat és kultúrát.

A kezdet Az elsö nyilvános magyar istentiszteletet venezuelában Dr. Puky Pál orvos tartotta 1948 december 24.-én az „El Trompillo‖ nevü bevndorló táborban cirka 30 személynek. Caracasban az 1949-es . esztendö tavaszán Dr. Harcsár Ferenc hívta barátjait, hogy olvassák együtt a bibliát. Az elsö héten nem jelent meg senki. A második hívásra már két barátja jelent meg, és utána mindig többen és többen. Egy hölgy is jelentkezett, hogy ö is részt akar venni. Az elsök között ott volt Dr. Nyerges Miklós is aki aktív vezetö volt ifjú kora óta a miskolci református egyházban. Elkezdték szisztematikusan összeszedni a protestáns magyarokat és lelkészt keresni. Rövidesen minden csütörtök délután négykor Harcsárék lakásában gyültek össze fôleg a reformátusok, nagyobb részt férfiak, de eleitôl fogva evangélikusok is részt vettek.. Elhatározták, hogy karácsonyra

megszerveznek egy istentiszteletet. Kölcsön kapták 1949 december 24. d.u. 4-re a belvrosi „El Redentor‖ Presbiteriánus (református) templomot, amely akkor a fôtér szomszédságában volt. Miklós bácsi tartotta az istentiszteletet amelyen felekezeti különbség nélkül sok nagyon meghatódott magyar vett részt. Ezen felbátorodva a következö évben már rendszeresen tartottak olvasott magyar istentiszteletet minden hónap 2.ik vasárnapján délután 3:30.-kor. Persze énekes könyve csak kevés embernek volt, az sem volt mind egyforma de kimásolták írógéppel, sok átütéssel a legismertebb zsoltárokat és énekeket. Az „Ideiglenes Magyar Protestáns Presbitérium‖.1950 júliusi istentiszteletén lett beiktatva. Tiszteletükre válik, hogy eleitôl fogva a református és evangélikus

74 keresztyének egyesültek. Az elején még nagyon ügyeltek arra, hogy a presbitereknek pontosan a fele az egyik vallásból és a másik fele a másikból legyen és ha a gondnok református volt akkor az algondnoknak evangélikusnak kellett lennie és fordítva. Ez a tény idövel aztán teljesen lényegtelen lett. Az istentiszteleteket általában Nyerges Miklós bácsi tartotta, aki az elsô ideiglenes presbitérium gondnoka is volt. Hamarosan bekapcsolódott SzotyoryNagy Tibor is, egy református hitoktató tanár de ô legtöbb idejét az ifjúság és a cserkészet megszervezésének szentelte. Minden eröfeszítés ellenére nem sikerült az id. presbitériumnak lelkészt szerezni. Teljesen véletlenül két angolul beszélö presbiter, akik rendszeresen jártak az amerikai protestáns templomba, megismertek egy amerikai lelkészt aki lejött Caracasba, hogy felvegye a kapcsolatot egy csoport német és lett evangélikussal, akik tölük kértek lelkészi segítséget. Ez meghívta a magyarokat, ha érdekelve volnának a másnapi gyülésre. El is mentek, meg is állapodtak. A három csoport együtt alkotott egy gyülekezetet Caracasban: a „Feltmads Egyhzközséget‖ miutn a németek és a lettek is megalakították az ideiglenes presbitériumaikat. Mindegyik csoport kinevezett 4 presbitert és ezek alakították a közös presbitériumot. Közben megérkezett Fred Kern lelkész, akit a „United Lutheran Church of Amerika‖ megbízott, hogy segítsen az alapító munkában. Sok órát szenteltek az egyes és a közös alapszabályok kidolgozására. Hála az 1948-ban megalakult Evangélikus Világszövetségnek és az Amerikai egyház segítségének sikerült egy új

épületbe költözö privát iskola régi épületét megvenni egy könnyen elérhetö helyen. A kertben felépített barakk szerü épületet átalakították templommá és így az1952-ben Usából érkezö három lelkész a német, Nt. Dr. Falk Heinrich (feb.4.), a lett, NT. Gulbis Alfreds (jun.26.) és a magyar, NT. Pósfay György (szept.12.) már kész templomban kezdhették el müködésüket. Lévén, hogy az elköltözö iskola a bútorok nagyobb részét is otthagyta, úgy határoztak, hogy elemi iskolát nyitnak, ‖Pedagógico La Esperanza‖ név alatt. Számos magyar gyerek is járt oda és rendszeres különórákon magyar nyelv és hittan tanításban részesültek. Az iskolát egy évvel késöbb beolvasztották az újjá alakuló német „Colegio Humboldt‖-ba avval a megállapodással, hogy a különbözö nyelvi gyülekezetek továbbá is folytathatják a különórákat. Az iskola tovább ott müködött, míg új épületét be nem fejezték söt a németek egy internátust is tartottak belföldi gyermekek részére. Igy persze nagyon szükös volt a hely és 1954-ben elhatározták, hogy vesznek telket és építenek új templomot, paplakokkal és internátussal. Ez még abban az évben meg is történt. Megvettek a „La Castellana‖-i városrészben egy 4280 négyzetméteres telket. Az alapkö letétel 1955. május 29én. történt. Már október 31-én. felavatják a kápolnát és az egyházi élet a La Castellanai még félig nyers épületekbe költözik. A nagy templomot valamikor az évforduló körül kezdik el használni. Mivel Pósfay lelkész jól beszél svédül elkezdte a skandinávokat is összeszedni és 1954 októberében megalakul a „skandináv nyelvi gyülekezet‖. A hrom paplak 1957re készült el.

A rendszeres munka A gyülekezetünk még önfenntartó, rendszeres havi önkéntes felajánlásokból fedezi a lelkész fizetését és más kiadásait. A lelkészek legelsö nagy kihívása volt a hívek összeszedése. A fövárosban és környékén már valamennyire meg volt az alap, de belföldön, kisebb és nagyobb

városokban, falukban és tanyákon elszóródva még sok magyar, lett, német és skandináv élt. Igy elkezdték ezeknek a látogatását, együtt vagy külön-külön. Elöször a közeli városokba, aztán mind távolabb, hosszú gépkocsi túrák fárasztó rossz utakon. A távoli városokba néha repülön kellett menni, mert autóval 3

75 napos út volt. Egy ilyen körúton 8-10 istentisztelet hívök otthonaiban amelyek megnyíltak a környékbeli hívök részére. Sokszor többnyelvüek voltak és föleg eleinte majdnem minden helyen keresztelö és hitoktatással egybekötve. A 160 km-re fekvö Valencia városában nagyobb számottevö európai protestáns élt, ugyhogy már 1948-ban alapítottak egy egyházi iskolát és késöbb

gyülekezetet is. Pósfay lelkész érkezése után egy hónappal már leutazott (akkor még 5 órás út volt) és megtartotta az elsö magyar istentiszteletet és attól kezdve minden hónap utolsó vasárnapján és a nagy egyházi ünnepeken délután 4-kor volt magyar istentisztelet, kezdetben az iskolában, majd a templom elkészülése után ott.

Puky Ákos

7.2.1. A „Lórántffy Zsuzsanna” Protestáns Nöegylet 1952 októberében alakult meg mint önálló testület, de mondhatnám szíve lelke a gyülekezetnek. Segély munkát végez. Az elején sok tanulási ösztöndíjat adott, még Burg Kastl-i és magyarországi tanulóknak is jutott. Venezuelában a reászoruló magyarokkal foglalkozik: beteglátogatás (ápolás), idösek öregotthonban vagy még lakásukon. Egyedülálló magyarok temetése, stb. Néha felesben a katolikus nöegylettel. De több helybeli szociális intézmény is kap rendszeres támogatást:, így a süketnémák iskolája, az égett gyermekek intézete, a börtönbe zárt asszonyok gyermekei internátusa, stb. Az anyagiakat erre egyszer az évben szerzik, az októberi „szi Vsr‖-on, amely egyben a legnagyobb magyar megmozdulás Venezuelában (800 adag ebéd!) Manapság a nöegylet let fontosságu a gyülekezet részére, mert komoly támogatásuk nélkül már nem volnánk életkképesek. Egy igen fontos összekötö szál az „zenet‖ címü kis egyhzi lapunk. 1973ig havonta jelent meg; attól kezdve 2-3 havonta, a megfelelö lelkésztöl függöen. 2006 és 2008 között nem lett kiadva. Tavaly megint feltámasztottuk, hiszen ez most már az egyetlen magyar nyelvü kiadvány Venezuelában de már csak 80 példányt nyomtatunk. Jelenleg három havonta jelenik meg, plusz egy karácsonyi szám. A magyar gyülekezetnek a legjobb éveiben 1955-65 közel 300 bejegyzett tagja volt. Ma már nem éri el a százat. De eddig 1952 öszétöl kezdve minden vasárnap volt magyar

istentisztelet. Ha a lelkész úton vagy vakáción volt, vagy amikor nem volt lelkész (1993-96 ban két és fél évig!) rendszeresen a presbiterek tartották. Az úrvacsoráknál kisegített valamelyik másnyelvü lelkész. Pósfay Genf-be menetele után 1971 augusztusában, ahol átvette az Evangélikus Világszövetség latinamerikai osztály vezetését, összesen 10 magyar lelkész szolgált nálunk: 3 Délamerikából: Dr. Kadicsfalvy József, Dr. Leskó Béla és Leskó Károly; 1 Dániából 3 ízben: Szilas Knuth Atila, 1 Északamerikából: ny. föesperes, NT. Brachna Gábor, 4 Magyarországról: két református: ny. Dr. Domján János és Kardos Péter és két evangélikus: ny. Dr. Bodrog Miklós és Bizik László. Néha csak fél évre, néha 3, 4 vagy 6 évre. A tizedik én vagyok, e sorok írója, Puky Ákos, helybeli, félidös, mert az 1984-ben elkezdett spanyol nyelvű gyülekezetet is szolgálom. Szerencsére összes lelkészünk bekapcsolódott a Magyar Ház aktivitásáiba is, ki jobban, söt feleségestül, ki kevésbé: magyar órák, hittanórák, cserkészet, színjátszó ifjúság, közös ekuménikus istentiszteletek fontos magyar ünnepnapokon. Jelenleg már csak ritkán megy a lelkész belföldi utakra mert igen csökkent a hívek száma. Sok család felköltözött Caracasba, sokan teljesen beolvadtak és nem beszélnek már magyarul. A fiatalok nagy számban hagyják el az országot jobb jövöt és biztonságot keresve a világ különbözö égtájain. Sokan mentek az Egyesült Államokba, Magyarországra is,

76 bár itt születtek, de többek között él magyar származású konfirmandusom Ausztráliában, Kínában, Izlandban és Luxenburgban is. Ezért persze nagyon csökkent a gyermekek száma. De az Úr Isten sagítségével tartjuk a frontot és büszkék vagyunk arra, hogy egész

Latinamerikában az egyetlenek vagyunk ahol még minden vasárnap magyarul szólal meg az isteni ige. . Puky Ákos

7.3. A Caracasi Magyar Óvodák rövid története. Caracasban két magyar óvoda müködött. Az elsőt egy 1957 elején érkezett házaspár, Kiss Erzsébet, és férje, Kiss László alapította és vezette 7 éven keresztül 1964-ig, mikor betegégeikből kifolyólag abba kellett hagyniuk. Erzsi néni szakképzett óvónő volt, férje pedig a gyermekek szállítását végezte, egyéb munkája mellett, dr. Marton József gépkocsiján. Az óvoda a Magyar Házban (akkor még bérelt villa) működött, hétfötől péntekig, volt idő mikor egész nap foglakoztak a gyerekekkel. A házmestercsaládhoz tartozó nagymama főzött rjuk. Létszmuk tlag 10-15 között mozgott. Rajzoltak, ügyeskedtek, mesét hallgattak, sokat énekeltek zongora kísérettel. Karácsonykor, Anyák napján és más alkalmakkor kedves műsorokkal örvendeztették meg a szülőket és a közönséget. Ez az óvoda megalapozta növendékei mai napig tartó magyar tudását és kötödését. A második magyar óvoda 1975 június 5.-én kezdte működését. Megalakulsa szoros összefüggésben van Mindenszenty bíboros hercegprimás caracasi látogatásával, 1975 áprilisában. Fiatal magyar édesanyák meglepetésként dalokat, táncokat tanítottak be kicsiny gyermekeiknek, ami nagyon tetszett a hercegprímásnak, aki öszintén gratulált nekik. Dr. Kertészné, Edit megjegyezte a fiatal mamáknak, hogy kicsit becsaptuk a bíborost, mert ő azt hiszi, van óvodánk, pedig nincs. Napokon belül történtek az események: jelentkezett egy óvónéni Tedenholtné Juhász Stefi, a Ráskai felnött cserkészcsapat tagja. A Magyar Ház ingyen felajánlott egy helységet, a Katolikus Egyházközösség kölcsönt adott

a legszükségesebb berendezés megvételére, magán emberek és egyesületek anyagi segítséget nyújtottak. Dr. Kertész Tivadarné, Edit pedig elvállalta az óvoda gazdasági ügyintézését, amit kitünően, lelkiismeretesen végzett 20 éven át, mikor rövid betegség után elhúnyt. Utána leánya, Kertész Zsuzsa egyetemi tanrnő folytatta ldozatos munkjt, addig amíg visszatelepült Magyarországra. 1998-tól ezt a feladatot Fedák Istvánné, Gazsó Krisztina végezte nagy buzgósággal egészen 2006-ig. Az ő ügyintézése alatt felújították és korszerűsítették az óvoda berendezését. A 2006-2007-es években, ifj. Pesti Andrásné Seva Karen vitte a pénzügyeket. Óvónénik: Stefi után 1975 július 11.én kapcsolódott be Udvaros Károlyné, Éva néni, aki 31 éven át volt odaadó, mindenki által szeretett óvonénink. 1977 februárjában, Stefi távozása után lépett be msik kitünő óvónéni, Mórocz Jenőné, Csicser néni, aki sok sok éven át végezte elsörangú pedagógiai munkáját, egészen Magyarországra való visszatelepüléséig. Feladatait 1998-ban Kovács Erzsébet vette át, aki már előzöleg is dolgozott az óvónők szabadsga alatt. Időnként a nyri szünidőben Fedor Alizka is besegített. Háromszor kaptunk frissítést, illetve segítséget Magyarországról. Először Sinka Anikó, óvónő, aki rokonltogatsra és spanyol tanulásra jött Venezuelába, s mint önkéntes dolgozott egy iskola éven át, 1998-99-ben. Azután 20042005-ben Tavas Judit elsőrangú fiatal óvónő vllalkozott erre a feladatra. Mindkét idejében, a gyerekek

77 délután is bennmaradhattak az óvodában. Harmadszor, mikor a mindennapos óvoda már megszünt, 2006-2007-ben Cser Erika nyert pályázatot, és tartott óvodás és kisiskolás foglalkozást hetente 3-szor félnapra. A LAMOSZSZ kitartó kérvényezésére sikerült támogatást kapni az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Föosztályától, amely megfizette e két óvonő utiköltségét és betegbiztosítását, eltartásuk a mi feladatunk volt. Óvodnk hétfötől péntekig működött, még a nyri szünidő alatt is, reggel 8-tól déli 12.30-ig. Számos jobbnál jobb aranyos előadssal örvendeztették meg kolóniánkat. Az óvoda fennmaradásának elengedehetetlen feltétele volt a szállítás. Ezt a kérdést több áldozattkész magyar hozzájárulásával sikerült megoldani. Az ―új‖ óvoda első jrművét dr. Marton József és dr. Gazsó Gábor nagylelkű adomnyból sikerült megvenni 1976 júliusában. Miután ez a kisbusz kiöregedett, dr. Gazsó Gábor és dr. Kertészné, Edit, a Magyar Ház Részvénytársaságával karöltve vettek egy másik minibuszt, mely 1992.-ig volt üzemképes. Ekkor újra dr. Marton József kezdeményezésére gyüjtés indult, melynek eredményeként egy vadonatúj 8 üléses Suzuki Super Carryt sikerült megvenni, mely egészen 2007-ig szolgált, évekig ugyanazzal a venezuelai sofőrrel.

Létszámok: A 31 év alatt 155 leány és 171 fiú, öszesen 326 gyerek járt az óvodába. A 90-es évektől mr a régi óvodások gyermekei folytatták a sort. 1970 nyarán érte el a legmagasabb létszámot, 28 növendékkel. Az átlag létszám 12-20 között mozgott, az utolsó években már 10 alá csökkent. De soha nem a mennyiség, hanem a minőség volt a mérvadó. Felmérhetetlen érdemei vannak az óvodnak. Az elsőrangú, önfelldozó pedagógus gárdának köszönhetjük, hogy annyi magyar, és magyar származású gyermek részesült nemcsak magyar nyelv oktatásban, hanem kitünő ltalnos képzésben mely döntően befolysolta késöbbi iskolai, sőt plyikon elért sikereiket. Több jónevű iskola, (például a némettagozatú Humboldt, vagy a zenetagozatú Emil Friedman) a magyar óvodából jött növendékeket simán felvette. Bár nem volt a venezuelai oktatásügyi miniszteriumban bejegyezve, mégis a növendékek eredménye által elismertté vált. Bátran állítjuk, hogy talán a magyar kolónia legfontosabb intézményének tekinthetjük, mert mind a magyarság felé, mind a befogadó haznk felé nagyszerű kisugárzása volt. Véleményünk szerint, a Magyar Ház fenntartása mellett, az óvoda újraindítása és esetleg egy magyar iskola szervezése volna a legfontosabb magyarsgmentő feladat a jövőben.

Dr. Kertész Tivadarné, Edit, és Udvarosné, Éva feljegyzései alapján összeállította Nyisztorné, K.J. Judith Caracas, 2010, április 19.

78 7.4. Rövid összefoglals a Venezuelai Magyar Katolikusok közössgről A második világháború után, a negyvenes évek végén érkeztek az első magyar bevándorlók Venezuelába. Nagyon idegen környezetbe kerültek: a nyelv (spanyol), a szokások, az emberek kinézése, a természet, az élelmiszer, mind más volt mint Magyarországon, vagy akár Európában. De egy közös vonást azért hamar talltak: a keresztény, sőt, a római katolikus hitet. Venezuela egy mélyen katolikus ország. A Szent Miséket annak idején latinul tartották, úgy mint az elhagyott otthonukban. A magyar gyerekek a katolikus apácák vagy papok által vezetett iskolákban hamar találtak helyet. Sőt, nemsokra a Guadalupe ferences apáca iskolának a kápolnájában tartottuk a magyar Szent Miséket. Úgyszintén még emlékeznek valahányan

arra is, hogy az első években többen Karácsonykor a bencés rend templomába mentek mert németül énekeltek, és sok magyar tudott németül. A vallásilag vegyes házasságú magyarok hamar elkezdtek szervezkedni, és úgy a protestánsok mint a katolikusok a gyerekeket összeszedték, hogy hittan órán vehessenek részt. Az ötvenes évek elejére már annyira sikerült megszerveződni, hogy a katolikus közösség még lelkészt is kapott: Ft. Pribusz Györgyöt. A következő szöveg jól összefoglalja a következő éveket 1991-ig. Írta Hibján Géza mérnök, a Katolikus Egyházközségi Tanács laikus vezetöje, aki röviddel utána szerencsétlenül elhunyt.

„A CARACASI MINDSZENTY JÓZSEF R. KAT. EGYHÁZKÖZÖSSÉG TÖRTÉNETE Írta: Hibján Géza 1991-ben A római katolikus közösség megszervezése 1950-ben kezdödött az MHBK kezdeményezésére és v.Sziklay Ödön, Farkass Endre, Ercsei László, Fröhlich Gyula és Siklósi Lajos közreműködésével. Erőfeszítésük eredményeként, már 1951-ben megérkezett Caracasba Pribusz György lelkész, aki 1955-ig látta el a caracasi magyarok lelkipásztorálását, amikor egészségi okokból visszavonult. Az egyházak megszervezése nagy hatással volt a magyarok összevonását illetően, mert amikor még nem volt Magyar Ház, a vasárnapi templomi találkozók nagyban hozzájárultak az összetartozás tudatához és a nemzeti ünnepeken a Guadalupe apácaiskola dísztermében tartottuk a megemlékező ünnepélyeinket. Pribusz atya távozása után rövid ideig Borbély Béla Honor ferences szerzetes ltta el a lelkipsztori teendöket, s őt Dr. Nyisztor Zoltán, neves egyházi író követte, aki 1961-ig maradt köreinkben

és korára való tekintettel a Vatikánba helyezték át. Átmeneti megoldásként Szabó István németországi plébános volt közöttünk s még ugyanaz évben kapta meg kinevezését Dömötör Ede ferences szerzetes, aki egyike volt a kolóniánk legnagyobb tiszteletnek örvendő papjának. Fáradhatatlan szolgája volt híveinek, de különösen az elesetteknek és a szegényeknek. Az ő idejére esett Mindszenty bíboros hercegprimás úr caracasi látogatása 1975-ben, mely kolóniánknak minden tagját megmozdította. Látogatásának emlékére a Magyar Házban emléktáblát állítottunk és késöbb, a kimagasló hősiességét és személyi értékét a következő generciók figyelmébe ajánlandó, Kay László által készített művészi képével díszítettük a Magyar Ház falát. Az egész magyar kolónia sajnálatára, Dömötör Ede páter 1976-ban, minden jel szerint a túlfeszitett munka következtében, hirtelen meghalt. Ede pter rendkívül élethű képét

79 szintén Kay László festette meg és hálánk jeléül a Mindszenty hercegprimás úr képével szemben helyeztül el. Rövid ideig Simon József látta el a lelkipásztori teendőket és 1977-ben kinevezték Gróza József lelkészünket aki mai napig is, immár 14 éve, szolgálja közösségünket. Nem fejezhetjük be elbeszélésünket a Szent Erzsébet Nöegylet folyamatos támogatásának és az Egyházközösségi Tanács fontosságának kihangsúlyozása nélkül, melyeknek sajnos már sok érdemes tagja elhagyott bennünket.‖ Az aktívan résztvevők névsora hosszú, de talán meg lehet emlékezni a fent említetteken kívül a következőkröl is, anélkül, hogy mindenkinek eleget tegyünk: maga Hibján Géza, Beteg Péter, Nemes András, Koe Bözsi, Macsotay Márta, Vaszary Klári, Kárpáti Aranka, Szotyori-Nagy Tibor, Dolányi Géza, Dolányi Tibor, Bartha Rudolf, Zirczy Géza, Raffensperger Ferenc, Frőhlich Lajos, Kammerer Egon, Beteg Gábor, Rosztonics Vitusz, Fényes Iván, Kunckel Ildikó, Muraközi Klári, Höfle Imre, Korsos Olga. Balogh Gyurka és Tóth Erzsi orgonáltak a miséken és elég sokáig egy kórus is énekelt. Venezuela többi nagyobb városaiban is keletkeztek kis közösségek és úgy Ede páter, mint József atya, rendszeresen látogatták őket és éllttk lelki szükségleteiket.‖ Az 1991 utn következő években, még sokáig Gróza József volt a lelkészünk. Sajnos ahogy azt Hibján Géza elbeszéléséből ki lehet venni, az itt élő magyar kolónia fogyatkozni kezdett, a öregekek elhaláloztak, egyre több vegyes házasság jött létre, a beolvadási folyamat meggyorsult. Az újabb generációkat egyre nehezebben lehetett

a magyar nyelv használatára szoktatni. Ezért a Szent Misére mind kisebb számban jöttek, a hívek legtöbbje inkább az eredeti bevándorlók nagyon idős kortársai voltak. Maga József atya végül 2006.szeptember 11-én, röviddel 83-ik születésnapja elött, majdnem harminc éves szeretett teljes szolgálati év után elhagyott bennünket. Addigra a Magyar Katolikus Közösségből „Szent Istvn Személyes Plébnia‖ lett, és ezért a caracasi vallási hatóságok az Érsek személyében azonnal a jövőnkkel törödtek, és kineveztek egy venezuelai lelkészt, Mons. Acosta Humbertót, mint plébánosunkat. Egy Szent Mise se maradt el, és Mons. Acosta megértette mindjárt, hogy a katolikus közösség nem csak egy vallásos egyesület, hanem, hogy az anyaországunk, múltunk, természetünk érzelmeit tartja össze. Ezért megállapodtunk vele, hogy a Szent Misén, annak ellenére, hogy ennyi idő után már mindenki jól beszél spanyolul, a két Szentleckét magyarul olvassuk fel, a közös imákat mindenki azon a nyelven mondja el amin neki jobban esik, és hogy a Szent Mise végén a magyar himnuszt énekeljük. Ezenkívül Szent István, Szent Erzsébet, március 15-i és oktober 23.-i ünnepeken tényleg megható szövegekkel lepett meg minket. Beszédeiben nagy elismeréssel kiemelte a magyar kereszténység értékeit az Universalis kereszténység szempontjából, de megemlékezett a nemzeti vonatkozásokról is. Azóta azok is hozzánk csatlakoztak akik nem beszélnek már magyarul, és a nagyobb ünnepeken már többször elértük a száz résztvevőt is. Idén majdnem negyvenen lesznek akik májusban elöször fognak áldozni vagy akiket bérmálni fognak.

Írta: Rajkay Ana Maria Caracas, 2010

80

7.4.1 Szent Erzsébet Katolikus Nöegylet története. 1954 június 18-án a katolikus magyar nök megalapították a Szent Erzsébet Segitöegyesületet.

Dr. Koe Krompecher Lászlóné után az elnöknök a következök voltak; Höfle Anna, Bartha Magdolna, Frölich Judit, Nemesné, Nagy Ilonka, Nagy Ágnes, Cherhalmi Márta, Dolányi Izsákné; jelenleg Csiszér Ágota vezeti 2004 óta az egyesületet. 1957-ben Venezuelába egy nagyobb bevándorlás következett: az 1956-os forradalom menekültjei érkeztek, akiknek segítségére a nöegylet erösen kivette részét a munkából: álláskeresés, lakáskeresés, bútorok és ruhák gyüjtése és anyagi segítséggel. A Szent Erzsébet Nöegylet havonta tart gyülést, amelyeken megtárgyaljuk a felmerült problémákat: anyagi segítség öregotthonoknak, gyógyszerek betegeknek, öregotthonokba helyet szerezni a rászorultaknak, stb. Az adományok az ország egyre nehezebb helyzete miatt lassanként elmaradtak, és ezért most már önerönkböl kell az egyesület szükségeit ellátnunk. Minden eszközt megragadunk, hogy bevételt csináljunk belöle: használt könyveket árultunk, és hosszú éveken keresztül a nöegylet tagjai egész évben kézimunkákat készítettunk eladásra, de sajnos a mostani generációnak már se ideje se kedve nincsen ilyen munkákra. Évente egyszer a Magyar Ház javára fözünk egy ebédet, ami hála Istennek magas számban látogatott és novemberben, Szent Erzsébet napján, egyesületünk javára rendezünk ebédet, ennek a bevétele kell fedezze a mi egész évi szükségletünket, ezért az ebéd mellett tombolát is rendezünk, amihez most már a nyereményeket úgy kell össze kolduljuk. A magyarok megsegítésén kivül, még venezuelai öregotthonokat is támogatunk. Ez a mi egyesületünk rövid története, kérjük Isten segítségét a további munkánkhoz.

Célja: A Venezuelában élö honfitársaink szociális és erkölcsi támogatása, elsösorban is a betegség folytán munkaképtelenné váltak megsegítése, támogatása uj hazánk életközösségébe való beilleszkedés megkönnyítése. Minden katolikus asszony vagy leány tagja lehet a Szent Erzsébet Segítö egyesületnek. Pártoló tagok azok, akik bár nem katolikus vallásúak, de adományukkal vagy önkéntes munkájukkal hozzájárulnak az egyesület célkitüzéséhez. Ugyanebben az évben törvényesítettük a venezuelai állam hivatalos községnél mint: Asociación Benefica Santa Elizabeth. Az elsö elnöknö Dr. Koe Krompecher Lászlóné, megköszönte a megválasztott vezetöségi tagok bizalmat és Isten segítségét kérte a közös meginduló munkára. Az évek során számtalan honfitársunkon segítettünk föleg olyanokon akiknek nem volt hozzátartozója Venezuelában. Gyógyszerekkel, látogatással, segítettünk a betegeken és több esetben temetkezési költségeket vállaltunk. Mindenkori lelkészünk eltartásához is hozzájárultunk. Az idö multával változtak az elnöknök a szervezet szabálya szerin, de a munka az továbbra is úgy folyt ahogy azt megkezdték. Caracas 2010 Március 22 Összeállitotta Csiszér Ágota, Szent Erzsébet Nöegylet elnöke.

81 7.5. ―

GYNGYSBOKRÉTA Nptnccsoport” Caracas-Venezuela

A Caracasi Gyöngyösbokréta Néptánccsoport 1958-ban alakult, egy maréknyi áldozatkész magyar családnak köszönhetöen. Szinte a semmiböl teremtettek elö minden szükséges kelléket: a ruhákat, az eszközöket, a zenés kíséretet. A családok aprajanagyja be volt fogva: aki nem táncolt az énekelt, aki nem énekelt, az függönyt húzott. Fellépéseikkel nemcsak a magyar kolóniát örvendeztették, hanem a venezuelai társadalom elött is méltóan képviselték a magyar nemzeti kultúra értékeit. Ez az elsö Gyöngyösbokréta a hatvanas évek vége felé sajnos megszünt, de pár év múlva, konkrétan 1973 júniusában, egy teljesen új generáció elhatározta, hogy feleleveníti a régi tánccsoport dicsö múltját. A ―felelevenítés‖ oly mód sikeres volt, hogy az „új‖ együttes immr 37 éve megszakítás nélkül müködik. A Gyöngyösbokréta második szakászának életrehívása -az akkori leánycserkészcsapat parancsnokával karöltve- két fiatal, akkor éppen frissen Európából érkezö amatör néptáncos nevéhez füzödik. Az egyik Burg Kastlból, a németországi Magyar Gimnázium tánckarából, a másik pedig egyenesen egy nyiregyházi néptánccsoportból hozta tudását és lelkesedését. A csoport tagjai általában 14 és 20 plusz valahány év közötti fiatalokból áll. Létszáma mindig is ingadozó volt, maximum 16 pár és minimum 6 pár között. Az együttes szerda esténként, fellépések elött szükségszerinti gyakorisággal próbál a Magyar Házban. Kezdetben az együttes a Szent István fiúcserkész- és a Szent Erzsébet leánycserkészcsapat égisze alatt müködött. Táncoskedvü tagjai is ezekböl a csapatokból származtak. Kellemes és hasznos volt ez a szimbiózis: a Gyöngyösbokrétába ―bekerülni‖ valami jutalom féle volt akkor, ami nagyszerüen motiválta a cserkészmunkát. Ugyanakkor a fiatalok a Gyöngyösbokrétán keresztül jutottak

közelebb a magyar népi kultúra, különösen a néptánc, népzene, népdal egyedülállóan izgalmas világához. Késöbb, a kolónia feltarthatatlan zsugorodása következtében már nem volt sine qua non feltétel, hogy a táncosok cserkészek legyenek, söt, ma már a magyar származás se követelmény. Különös élmény látni, milyen remek kiállással ropja a magyar táncot a venéz, portugál vagy éppen perúi származású fiatal táncos. Közülük az évek múltán nem egyböl lett mára Magyarországon élö, magyar földön született gyermeket nevelö boldog családapa. A Gyöngyösbokréta soha nem volt öncélú intézmény. A fiatalok nemcsak a maguk gyönyörüségére táncoltak. A csoport munkáját mindenkor két eszményi cél vezérelte: elsösorban a caracasi magyar és magyar származású gyermekekkel és fiatalokkal a magyar népi kultúra értékeit, hagyományait megismertetni és megszerettetni, majd arra törekedni, hogy népmüvészetünket minél tágabb körben ismertessük a befogadó ország, azaz a venezuelai társadalom köreiben is. Hamis szerénység nélkül állíthatjuk, hogy a Gyöngyösbokréta, alapítása óta, a venezuelai magyarok ―követe, képviselöje, kirakata‖ volt és ezt a szerepet büszkén vállalta és legjobb tudása szerint teljesítette is. Itt meg kell jegyezni, hogy a Gyöngyösbokréta minden eddigi vezetöje egyidöben aktív cserkészvezetö is volt. Egymásnak adták át a fáklyát, mind a mai napig!! Az ö áldozatos munkájuknak köszönhetöen 37 év alatt több mint 250 magyar, magyarszármazású és –mint mondottukkisszámban más nemzetiségü fiatalt sikerült beavatni -a táncon, zenén, éneken keresztül- a magyar nép csodálatos érzelmi világába. A továbbképzés természetesen mindenkor fontos, de anyagilag nem mindenkor könnyen megoldható feladat volt. Valahogy azonban mindig sikerült egy-egy neves táncpedagógust,

82 koreográfust Magyarországról kihozatni. Ittlétük kivétel nélkül gazdagító volt, nemcsak táncszakmai szempontból, hanem emberi kapcsolatok szintjén is: szoros barátság alakult ki mindig a ―tnctanr‖ és az éppen soron lévö

táncos-generáció között. A másik fontos feladat az utánpótlásról való gondoskodás volt, ami legkésöbb a nyolcvanas évek elején vált teljesen szükségessé. Nem kellett az érdeklödö gyerekeket nagyítóval keresni. A kiscserkészek mindig is áhítattal nézték a ―nagyokat‖. A Magyar Hz-i próbákon, fellépéseken nem lehetett öket a színpad tövétöl eltávolítani, ott ingatták-ringatták magukat szüntelen, a ―nagyokat‖ utánozván. Így egészen spontánul megindult a ―Mini-Gyöngyösbokréta‖ csoport, melyet késöbb, ismét két szolgálatkész cserkészvezetönek és egy különösen dinamikus szülögenerációnak köszönhetöen, Madár ―Rubintos Gyermektnccsoport”-nak kereszteltek. Ahogy elérték a tizennégy életévet, a ―madrkk tszllhattak‖ a Gyöngyösbokrétába Képtelenség lenne e rövid ismertetö keretében a Gyöngyösbokréta szervezésében vagy közremüködésével 52 év alatt lezajlott fellépéseket, tánctáborokat, fesztiválokat, rendezvényeket, táncházakat, televiziós szerepléseket, stb. felsorolni. Szabadjon itt csak a legkimagaslóbbakat, ill. rendszeresebbeket megemlíteni. -Magyar Ház-i, ill. más magyar szervezetek rendezvényein való fellépés (pl. a protestáns egyház évi

Öszi Vásárán, a katolikus nöegylet Erzsébet napi ebédjén, Szent István-kor, stb.) -Önálló müsorok és rendezvények a Magyar Házban (Gála Estek, Folklór Fesztiválok más nemzetiségü csoportok meghívásával, Jeles Napok, kultúr estek, „pénzfelhajtó‖ vacsork, ebédek, stb.) -Különbözö venezuelai intézmények (egyetemek, iskolák, városi és állami hivatalos szervek, magán klubok, színházak, karitatív szervek, stb) meghívására való fellépések -A minden évi, caracasi ―Festival Internacional de Danzas Folklóricas‖-on való részvétel. -A ―II. Festival Internacional de Danzas Folklóricas‖ megszervezése és lebonyolítása (ötezer nézö, egész napos non-stop folklor-program, magyaros ételek, kirakodó vásár, médiák bevonása, stb.) -A Magyar ―Latinamerikai Nptnctallkozók”–on való részvétel (sajnos nem minden alkalommal) -A “II. Latinamerikai Magyar

Nptnctallkozó” megszervezse s lebonyolítása (150 fiatal fogadása Buenos Airesból, Montevideoból, Sao Pauloból, New Yorkból és Bécsböl, továbbképzö szimpóziummal egybekötve) -A pozsonyi ―Szöttes Nptncegyüttes” Caracasba való kihozatala, ellátása és országszerte való szerepeltetése.

83 Befejezésül közöljük a Gyöngyösbokrétában aktív szerepet vállalók névsorát, hozzávetöleges idöbeli sorrendben: *Alapítók: Kay család, Csiszér család, Szabó házaspár, Sándor házaspár, Kiss házaspár, Dr. Csanálosi Aladár, Dömötör Páter. *Alapító vezetök: Csiszér Imre, Gyenes Lajos, Dömötör László, Csík Maja. *Újjáalapító vezetök: Gazsóné Házos Enikö, Tedenholtné Juhász Stefánia, Diegoné Fedor Aliz *Az együttesböl kinött vezetök: Sennyei Marianna, Szabadics Zsuzsi, Mirabal Sandy, Pesti András, Nyerges Alíz, Gazsó András (ez utolsó kettö vezette a Rubintos Madarak-at is!), Tóth András, Friedlander Gyuri, Vetencourt Deborah, Korsos Olivia (e három utolsó vezeti jelenleg a csoportot). *Meghívott ill. vendég koreográfusok: Müller György (Köln/Burg KastlNémetország), Hidas György (Vasas Együttes-Bp.), Horváth János (Bp.), Farkas Zoltán és Tóth Ildikó (Állami Népiegyüttes-Bp.), Richtarcsik Mihály (Szöttes EgyüttesPozsony), Konkoly László (Szöttes-Pozsony), Szigethváry József (Forrás EgyüttesSzászhalombatta), Molnár Erik Arnold (Dunaújváros-Vasas Együttes). *Számtalan Gyöngyösbokréta barát, támogató, segítö, kiknek itt is hálával adózunk! Bízva bízunk abban, hogy a Gyöngyösbokrétának nemcsak múltja és jelene, de jövöje is van. Ez viszont a jelenlegi venezuelai politika, gazdasági és társadalmi helyzetet figyelembe véve, sajnos már nemcsak tölünk fog függni. Diegoné Fedor Alíz (Gyb. vezetö 1973-1987) Caracas. 2010. április 15

7.6. A venezuelai magyar cserkészet rövid története. Venezuelában a magyar cserkészet szervezése 1950 júniusában indul el, két lelkes fiatal vezető kezdeményezésével. Kristó Nagy Katalin a leányokat toborozza, Krisch Erwin a fiúkat. Augusztus 20-án határozta el a négy tagú szervezötestület a fiú és leány csapat alakulását. Bekapcsolódik Dr. Egyed Jánosné (Pötyi néni), aki a leánycsapat parancsnoka lesz 1953tól 1959-ig. 1950 október 1-én teszik le első cserkészeink a fogadalmat. A fiúcsapat a 11 sz. Wesselényi Miklós névvel kezdi működését, 20 taggal, a lenyok pedig 35 sz. Szent Erzsébet nevet választják, szintén 20-25 taggal. Igazolásuk a Magyar Cserkészszövetségnél (M.Cs.Sz., mely Németországban alakult és azután USA-ba tette át székhelyét) és a venezuelai cserkészszövetségnél történt. Rövidesen már otthonra is találnak egy tágas villában, melyet több magyar család bérelt. Sok kirándulás, tartalmas összejövetelek, lelkes munka, sportverseny, hazafias megemlékezések jellemzik ezt az időszakot. A fiúcsapatnl 1954 utn vezetővltozs történik és 1955-ben a csapat megszünik, de 1959-ben újraindul, most már Szent István Király név alatt. Szotyori Nagy Tibor az új parancsnok. A cserkészmunka mellett több színdarabot adnak elő, Vaszary Piroska színmüvésznő rendezésével. A felnött cserkészek újsgot szerkesztenek (Regős Élet).

84 A venezuelai magyar kolónia megnövekszik az 1956-ban Magyarországról elmenekült fiatalok és csaldok ideérkezésével. Ez előnyösen hat, mert több felnött fiatal és gyermek lép be a csapatokba. A magyar nyelvtudás hathatósan megjavul, megindul a Gyöngyösbokréta, a néptánc tanulás. A 60-as évek elejétől, a kolónia ltalnos anyagi nivója emelkedik és megkezdödik a komoly vezetőképzés a M.Cs.Sz. tmogatsval. Vezetők érkeznek a Központból (Garfield, USA), és Caracasból is mennek fiatalok a központi kiképző tborokba (Sík Sndor cserkészpark, Fillmore, USA). A 70-es évek eleje jelentette a csapatok életében az egyik csúcsidőszakot. 1975-ben Mindszenty bíboros látogatásakor a fiú és leánycsapat 120 taggal tisztelgett A volt cserkészekből kinött fiatal asszonyok csapatt hercegprímsunk elött. szerveződnek. (Rskai Lea felnött cserkészcsapat). 1977-78-ban nézeteltérések keletkeznek a kolónin belül és 1979 mjusban a szülők egy csoportja újabb vegyes csapatot alakít, Mindszenty névvel, ők nem kérik felvételüket a M.Cs.Sz.-be. A 11 sz. és a 35 sz. csapatok létszáma ideiglenesen lecsökken és sajnos a kolónia pr évig kettészakad. A két csapat lassan kiherverte a krízist és a fiatal vezetők állhatatosságának és munkakedvének eredményeként újból felvirágzott. Szintén eredményesen működött a Mindszenty csapat, kikből több cserkész vett részt Kölley György cserkésztiszt, európai kerületi parancsnok ltal rendezett nagy sikerű körutakon. Caracasban folytatódnak a hazafias rendezvények, bálok, mulatságok, néptánc tanulás A nyelvtudás szintje kielégítő, mert a (erről a Gyöngyösbokréta szmol be). vezetőképzéshez a M.Cs.Sz. magyar írst, olvasst, nyelvismeretet és érettségit kíván történelem, föld és néprajzból. Állandó jelleggel működik a szombati magyar iskola, a cserkészösszejövetelek elött korosztály szerint beosztva több osztályban tanítják a gyerekeket magyarul írni, olvasni áldozatkész édesanyk, később a Balassi Intézet tanfolyamát elvégzett fiatal. Sajnos az iskola látogatottsága apad, mert egyre kevesebb magyar nyelvtudsú gyerek jön a csapatokba, és a tanerők is visszavonulnak. Ez egyik oka annak, hogy a nyelvi szint sajnos az utolsó években csökkent. A rendszerváltás után a cserkészet Magyarországon újraindul, valamint több testvérszövetség a Krptmedencében. A nyugaton működő MCSSZ a nevet tadja az anyaországban beindult cserkészszövetségnek és ezentúl nyugaton mint Külföldi Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ) működik tovbb és folytatja munkjt. Sürűsödnek az egyéni magyarorszgi ltogatsok. A szövetség évente egyszer 3 hetes örsvezetői körutat rendez az ország megismerésére, melyen átlagban 20-30 fiatal vesz részt, köztük eddig 7-en Venezuelából. Megindul a Balassi Bálint Nyelvintézet. Az Oktatásügyi miniszterium két csatornán keresztül nyújt támogatást a fiatalok magyar tudásának megtartásához. Az egyik az egyetemi előkészítő tanfolyam (1999-2003), a másik – párhuzamosan- a hungarológiai képzés a KMCSSZ plyzatain keresztül, mindkettő egyetemi korosztály számára. Ez mai napig is működik. Venezuelból az egyetemi elökészítőt 16-an, a hungarológiát eddig 9-en végezték, illetve végzik. Összesen 25-en. Ezek közül 9-en maradtak Magyarországon, ahol tanulmányaikat folytatják illetve letelepedtek, 3-an pedig más országokba költöztek. Úgyszintén a KMCSSZ szervezésében egy egyéves középiskolai program indul, ennek eredménye óriási, mert gyermekeink magyar tudása és országismerete megszilárdul. Caracasból eddig 9-en hasznltk fel ezt a lehetőséget. Idén ünnepeljük a venezuelai magyar cserkészmunka megindulásának 60.-ik évfordulóját, épp az elmúlt nagyhéten zajlott le nagy sikerrel jubileumi táborunk. Összegezve sok-sok eredményt sorolhatunk fel. Az elmúlt 60 év alatt közel 460 magyar, illetve magyszármazású fiatal volt cserkész. A leánycsapat vezetésében 14 parancsnok, a fiúcsapatnál úgyszintén 14 parancsnok adta t a vezetői tisztséget egymsnak. Mind ők, mind segítőik vezetőképző tbort végeztek a KMCSSZ Fillmore-i tborban. A szülők közössége hathatós segítséget és támogatást nyújtott és nyújt a fiataloknak.

85

Továbbá 31 bált, számtalan mulatságot, kb. 50 ünnepséget, (hazafias évfordulók, Mikulás est, Karácsony, stb) rendezett a három csapat, vagy vett részt ezeken. 70 csapattbor, több mint 100 egynapos illetve hétvégi kirnduls, 6 helyi vezetőképző tbor tette változatossá és tartalmassá a csapatok életét. A Ráskai Lea felnöttcsapat 30 tagot számlál. Több mint 40 éve minden héten egyszer tart gyűlést, külön rendezett több mint 30 tábort magának. 2 körutat tett, Magyarországra, illetve Erdélybe. Élénken résztvesz a kolónia munkájában, az évi protestáns vásártól kezdve a Magyar Ház havi ebédjeinek megtartásáig. Támogatta az óvodát (amíg létezett), a tánccsoportokat és több tagja az egyházközösségek és a nőegyletek munkjban is részt vesz. A Magyar Ház jelenlegi választmányában 6 fiatal régi cserkész tevékenykedik. Bátran állítjuk, hogy a venezuelai magyar cserkészet csapatai alkották a tengelyt, mely körül forgott és forog a venezuelai magyar kolónia élete.

Caracas, 2010. április 7. Nyisztorné, Kristóffy-Jeszenszky Judith – Körzeti Parancsnok KMCSSZ, III. Kerület. Venezuela körzet.

86 7.7. A Venezuelai MHBK fö csoport alapításának és müködésének összefoglaló története A számunkra sajnos katasztrofálisan végzödö II világháboru, talán még az elsönek Magyarország számára majdnem végzetes következményeit is felülmúlta. Akkor az országot területileg csonkították meg, de ez alkalommal elvesztette politikai függetlenségét is, rákényszerítve egy olyan állam formát vagy rendszert, amelyet a magyar nép mindenkor elvetett. Ennek következtében sok magyar kényszerült hazáját elhagyva emigrálni. A Venezuelába 1947-től kezdve kivándoroltak számát kb. 4.000 före becsülhetjük, akiknek jelentös része katonai vagy polgári értelmiség soraiból került ki. A spanyol nyelv ismeretének úgyszolván teljes hiánya a volt hívatásos katonákat és sokakat az értelmiségiek közül arra kényszerített, hogy elöször mint fizikai munkás, majd késöbb egy új munkakör ellátásához szükséges ismeretek elsajátításával alapózák meg emigráns életüket. Igy természetes, hogy a volt hivatásos katonák, mint az emigrációs élet és lehetöségek szempontjából a legnehezebb helyzetben lévök, mindenek elött egymás segítségét keresték. Csoportok képzödtek azok körül akiknek sikerült talajt fogniuk és így akár tanáccsal vagy munkalehetöségek felkutatásával tudtak bajtársaikon segíteni. A ―bajtrs‖ szónak itt valóban mindenki átérezte jelentöségét. Lassan elérkezett az idö és az alkalom, hogy az említett kisebb csoportok valamilyen egységbe tömörüljenek. Erre jó példa volt az európai országokban Zákó vörnagy. úr által kezdeményezett egyesülése a volt magyar harcosoknak (MHBK). Felmerült a gondolata annak, hogy Venezuelában is megszervezödjék ennek egy csoportja. Bartha Rudolf vk. szds. 1952-ben mint a venezuelai vívó csapat edzöje, részt vett a Helszinki-i olimpiászon, és onnan visszatérve meglátogatta Zákó vörnagy urat. A kapott tanácsok és utasítások alapján megindult a szerveszkedés mely végül is 1955-ben az egylet alakuló közgyüléséhez vezetett. A szervezö bizottság tagjai, v. Bartha Károly szkv. táborszernagy, volt hadügyminiszter elnöklete alatt 1955 június 13-ra hirdette meg az alapító közgyülést melyen 53 meghívott vett részt. A tárgysorozatot az alábbiak szerint meg allapították: 1- Korelnök megnyitása, jegyzökönyv vezetö és hitelesitök felkérése. 2- Magyar hiszekegy elmondása. 3- Ideiglenes bizottság tájékoztató jelentése (Bartha R.) 4- Alapszabályok és belügyminiszteri engedély ismertetése és elfogadása ( id. Dr. Nyerges Miklós). 5.- Ideiglenes bizottság részére felmentvény megadása. 6.- Venezuelai és magyar katonák között a jó viszony kiépítése. 7.- Munka és állásközvetítés ( Víd László). 8.- Magyar kultúrház szükségességének méltatása. Regösök és ifjúság toborzása, szociális müködés terve (Lázár László). 9.- A 12 választmányi tag és 6 pót tag megválasztása. 10.- Magyar Híszekegy elmondása és az ülés berekesztése. A szervezö bizottság egy kérvényt nyújtott be a Belügyminisztériumnak idegeneket ellenörzö hivatalához, melyben kéri a tervezett egyesület (MHBK) megalakításához az engedélyt, melyet megkaptunk 1955 május 12-én, a 35.064 szám alatt. Az alakuló közgyülésen az alábbi személyek lettek megválasztva: - Örökös díszelnök: v. Bartha Károly szkv. táborszernagy- Ügyvezetö elnök: v. Sziklay Ödön szkv. alez.- Alelnök: v. Bartha Rudolf szkv. szds.- Tagok: Somogyváry Mátyás szkv. fhdgy.,Víd László szkv. hdgy, Féreghy István szkv., Lázár László, tanár,

87 Utasy Tök András szkv. szds., dr. Mattay Béla szkv. t. szds.,Ifj. Nyerges Miklós, Rigo Lajos szkv. örm., Dozsa Zsigmond szkv. hdgy., Hibján Géza, Póttagok, Bandl Ferenc szkv. hdgy, dr. Dolányi K. Géza szkv. hdgy, Macsotay Sándor, könyvelö, Szakonyi István szkv. rep. szds, Teleki László szkv. alez, Tihanyi Elemér szkv. rep. altiszt. Az egylet alapaszabályait id. dr. Nyerges Miklós volt kúriai bíró, dolgozta ki és azok 2ik paragrafusa világosan körülvonalazza az egylet megalakulásának céljait. Ezek a következök: Az egylet fö célja tagjai között az összhang és egyetértés bisztosítása, valamint az arra rászorult volt harcosok erkölcsi és anyagi támogatása. Ezenkívül a Magyar Tradiciók örzése és ápolása, a befogadó hazával és annak népével a kulturális kapcsolatok kiépítése, valamint a hasoncélú más nemzetiségi alakulatokkal a baráti kapcsolatok fenntartása. Az egyletnek nyerészkedési céljai nincsenek. Az alakuló közgyülés után a tagok nagy lelkesedéssel láttak neki a kitüzött célok gyakorlatba való átültetéséhez. Így részt vettek a Mindszenty Katolikus egyház közösség megalakításában, és munkájában, feleségeik pedig a Szent Erzsébet katolikus és a Lorántffy Zsuzsanna nöegyeletek megalapításában, melyek áldásos szociális tevékenységet vittek véghez. Ugyancask közremüködtek a Protestáns Feltámadás egyház közösség munkájában. Nem feledkeztek meg a legfontosabbról: közösségi otthont létesíteni az itteni emigráns társadalom számára. A kezdeményezés érdeme Lázár Lászlóé volt. Az immár 110 fös tag létszámmal rendelkezö MHBK egyöntetüleg elhatározta a Magyar Ház létesítését. Anyagi nehézségek miatt egy megfelelö telek vételéröl le kellett mondani és egy kertes villát béreltek. Igy (valóban) megvalósult a Caracas-i magyarság vágya. Amikor 1958-ban egy jelentösen balra hajló politikai irányú kormány jött hatalomra, a már több mint százas taglista körülbelül 40-re csökkent és az MHBK eddigi irányító és szervezö tevékenységét lassan átadta az idöközben mind inkább erösödö és végre hivatalos elismeréssel is bíró Magyar Ház vezetöségének. Ez a Magyar Ház mely a caracasi magyarság büszkesége és a külföldi látogatók szerint is, az emigráncióban élö magyarság egyik legszebb közös otthona. A Magyar Ház, néhány nem MHBK tag kezdeményezésére, 1963-ban részvények jegyzése útján létesült és ebben a közös áldozatválálásban az MHBK megmaradt tagjai anyagi helyzetükhöz mérten kivétel nélkül vették ki részüket. Ez a ház ad otthont és müködési lehetöséget a caracasi 3 cserkészcsapatnak, 2 tánccsoportnak, ebben kerülnek megrendezésre az évente rendszeresen megismétlödö hazafias ünnepségek, melyek közül május utolsó vasárnapján tartott hösöknapi és az oktober 23-i megemlékezéseket, az MHBK rendezett. Régebben, az MHBK rendezésében került sor december 6-ika körül a Mikulás ünnepre. Ezenkivül a Magyar Ház színhelye a szociális és kulturális megmozdulásoknak A Szent Erzsébet Nöegylet a Magyar Házban rendez minden évben Erzsébet Teát melynek jövedelme szociális segélyre lesz forditva. És az augusztus 20-i Szent István búcsú javai a RK egyházközséget segíti. Szomorúan kell megállapítani, hogy emigráns létünk immár több mint 3 évtizedre tekinthet vissza. Ennek következtében egyre nagyobb gondot okoz az MHBK egész világon szétszórt csoportjai számára az elöregedés ténye és a taglétszámok az elhalálózások vagy elköltözések következtében történö folyamatos csökkenése. Ezen kívül ugyancsak bizonyos keserüséggel kell megállapítanunk fiatalságunknak a magyar problémákkal szembeni érdeklödésének fokozatos csökkenését, ami a fiataloknak a magyar egyletekbe való beszervezését nagyon megnehezíti. 1955-ben történt hivatalos megalakulásunk óta, tehát közel 50 éve lankadatlan buzgalommal küzdöttünk eszméink és magyarságunk fenntartásáért és ezt kívánjuk folytatni, amíg küydötteink a Magyarok Istene eröt és egészséget ad.

88 7.8. Venezuelai Magyar Kataszter Bizottság Mindszenty József bíboros, hercegprimás utolsó föpapi útja Venezuelába és Kolombiába vezetett. 1975-ben, április 10 és 21 között a venezuelai magyar nyáját látogatta meg, utána egy pár napra Kolombiába utazott. Amikor repülögépe a visszaúton egy pár órára ismét a venezuelai Maiquetia repülötéren megállt, már olyan gyenge volt, hogy nem is tudott leszállni. Titkára, Ft. Harangozó Ferenc, kérésére felhívatta a gépbe Kunckelné Fényes Ildikót, aki a venezuelai tartózkodása alatt sajtószóvivöje és tolmácsa volt. Személyesen az ö kezébe adta azt az okmányt, amit titkárának diktált élete utolsó napjaiban: ―Levél a szétszórtságban élö magyarokhoz DélAmerikában‖. Az eredeti levél, Ft. Harangozó kézírásával, Mindszenty József hercegprimás saját kezü aláirásával, a Széchenyi Levéltárban található. A levél teljes szövege csatolva található hiszen tulajdonképpen az egész világon szétszórt magyarságot illeti, és a Hercegprimás végrendeletének lehet tekinteni – arról szól, hogy lehet és kell megmaradni magyarnak. Az egyik bekezdésben a következöket “Fontos, hogy tudjunk mondja: egymásról, ezért le kell fektetni mindenhol, még ott is, ahol nincs külön magyar pap, a magyar katasztert. Hány magyar család, hány magyar gyermek van a körzetben, mennyi a magányos? Mennyi mindent kellene és lehetne itt tenni, ha több lenne bennünk a magyar lélek, magyar szív és öntudat!” Mindszenty József súlyos betegként érkezett vissza Bécsbe, müteni kellett, de minden hiába volt: 1975. május 6-án visszaadta nemes lelkét a Teremtönek. Összeállitotta: Kunckelné Fényes Ildikó, Venezuelai Magyar Kataszter Bizottság elnöke. Caracas, 2010 április.

A venezuelai magyar szervezetek még májusban összeültek és elhatározták, hogy megvalósítják a magyar katasztert, megalakult a Venezuelai Magyar Kataszter Bizottság és felkérték Kunckelné Fényes Ildikót, hogy szervezze meg ezt a munkát. (Mellékelve a felhatalmazó level, amit a Magyar Ház elnöke és a két egyházközség vezetöi irtak alá, úgy mint a Kataszter Bizottság bemutatkozó levele.) Június elején elkezdödött a munka, ami a mai napig következetesen folyik. A bizottság tagjai száma, úgy mint a résztvevö személyek változtak az idö folyamán, cask az elnök személye és az a tény, hogy majdnem minden protestáns lelkész közremüködött – az utóbbiak gyüjtötték össze a vidéki adatok nagy részét. A mellékelt ürlapon lehet látni milyen adatokat gyüjtöttek: minden egyes személyröl nevét, vallását, születési helyét és dátumát, végzettségét, munka és lakás elérhetöségét, magyar nyelv tudását. Ezeknek az adatoknak alapján a lelkészek értesültek milyen gyerekek vannak elsöáldozási vagy konfirmációs korban, az óvónök és cserkészvezetök pedig óvodás vagy cserkész korban. 1979 óta rendszeresen kiadja a Venezuelai Magyar Telefonkönyvet, amiben a magyar kolónia tagjai elérhetöségei találhatók: munka és lakás telefon és fax számok, mobil számok és e-mail cimek. Eddig 3.244 személy adatait gyüjtötték össze és ennek következtében közel 400 e-mail cimre mennek ki a meghívók a magyar rendezvényekre. Tudomásunk szerint Venezuela az egyetlen hely, ahol Mindszenty József hercegprímás végrendeletének ezt a kérését teljesítették.