XX. évfolyam
2009. I. szám Kedves Olvasóink!
Halászy Károly március 15-én megkoszorúzott sírja
Az Ócsai Hírmondó idei elsı, de remélhetıleg nem utolsó számát olvashatják most, amely fıképp az 1848-as Forradalom és Szabadságharc 161. évfordulójának méltó megünneplése jegyében készült. Az elızı bekezdés vészjósló mellékmondatának, sajnos igen valós alapja van. A több mint húsz éves múlttal rendelkezı lapunk – amely az egyesület odaadó tagjainak immár két nemzedékének önkéntes, önzetlen munkáját fémjelzi –, kénytelen szembenézni a megszőnés veszélyével. S mindez azért, mert elmarad az önkormányzati finanszírozás, amely eddig is csak a papír- és nyomdaköltségeket fedezte. Errıl, és általában az egyesületünk helyzetérıl, Pappné Hajdu Katalin el-
Lapunk tartalmából: •
Elnöki beszámoló újságunk és egyesületünk helyzetérıl. Mi lesz a sorsa az Ócsai Hírmondónak? A támogatás teljes megvonása
•
Márciusi események – történelmi áttekintés és a megemlékezésünk képei
•
Dr. Szőcs Lajos országgyőlési képviselınk, a Pest Megyei Közgyőlés elnöke gondolatai a március 15-i ünnephez
•
„Minden lében három kanál” – az ócsai színházi évad második elıadásáról
•
Képriport a Katolikus Jótékonysági Bálról
•
Képes beszámoló K.Hrubos Margit dekoratır, üvegfestı kiállításáról
•
In memoriam Radnóti Miklós, születésének 100. évfordulóján
•
Egressy Gábor Szabadidıközpont áprilisi programajánlata
•
Interjú Morocza Károllyal, a lágert megjárt erdésszel, beszámoló terveirıl
•
Felhívás természeti értékeink védelmében - Ócsai Madárvárta
nökünk a lap 2. oldalán található beszámolójából tudhatnak meg részleteket. Közösségünk több tagjával folytatott magánbeszélgetések során is viszszaigazolást nyert a tény, hogy egy újság nemcsak az, ami – kézbe vehetı, elolvasható, s nemcsak arra jó, hogy tájékozódjunk az aktuális dolgokról, kulturális rendezvényekrıl stb., de nem kevésbé fontos egy másik szerepe is: a közösségformálás – összekovácsolja az azonos célból tevékenykedı embereket, értékes kapcsolatokat teremt közöttük. Ez a folyamat, fıleg az utóbbi idıben, mind szélesebb körben terjed. Egyre többen szívesen vesznek részt a lappal kapcsolatos igen sokrétő munkában – lelkesen írnak cikkeket, fényképeznek, új, felfedezésre érdemes dolgokat, embereket kutatnak fel. Ez is az újság egyik feladata, nem is beszélve az elcsépelt vélemény- és ízlésformálásról. No de nem „temetni jöttünk”, és nem is dicsérni. A kıkemény valóság most más, földközeli feladatok elé állít bennünket: az új tervek szerinti negyedévenkénti megjelenéshez igyekszünk, fıleg pályázatok útján, megszerezni a szükséges, minimális anyagiakat… Addig is köszönet mindenkinek a munkájáért, és buzdítsuk kitartásra egymást – az újságon dolgozó kollégákat és a Tisztelt Olvasókat egyaránt. Fraszczak Ryszard
Elnöki beszámoló újságunk és egyesületünk helyzetérıl
MI LESZ A SORSA AZ ÓCSAI HÍRMONDÓNAK? AVAGY A TÁMOGATÁS TELJES MEGVONÁSA Január közepén, egy borús napon csengett a telefonom. Bukodi Károly alpolgármester úr keresett, hogy szeretne velem beszélni. Meg is lepıdtem, de aztán arra gondoltam, hogy talán a Magyar Kultúra Napjának közeledı évfordulója ad aktualitást a beszélgetésnek. Néhány nappal késıbb a Szabadidı Központban találkoztunk. Tévedtem. A találkozón rajta kívül jelen volt Horváth Tamás a Pénzügyi, gazdasági és Pályázatkoordináló Bizottság elnöke is, így ketten ültek velem szemben, hogy tájékoztassanak az önkormányzat nehéz anyagi helyzetérıl. Várható volt, hiszen a média másról sem zengett már abban az idıben, sem csak a gazdasági válságról, ami törvényszerően begyőrőzött a helyi önkormányzatokhoz is. Ez Ócsát sem kerülte el. Szóval tájékoztattak, hogy nem áll az önkormányzatnak módjában a továbbiakban támogatni az Ócsai Hírmondót. A hír letaglózott, hiszen nem arról szólt, hogy csak részben vonja meg a támogatást, amit már 2008. évben is pályázat útján nyert meg az Ócsai Polgári Kulturális Egyesület (OPKE), hanem arról, hogy támogatás hiányában be kell szüntetnünk illetve szüneteltetnünk kell az újság megjelenését. A hírhozók becsületére legyen mondva, hogy január utolsó keddjén megtartott ülésünkön megismételték az érveiket, és állták a meglepıdött tagság (ık akkor tudták meg) kérdéseit. Vendégeink részérıl sok kemény és méltatlan szó hangzott el az Ócsai Hírmondó tartalmáról, megjelenésérıl és fıleg terjesztésérıl. Mi ennek ellenére úgy érezzük, hogy 2008-ban az Egyesület munkájában az Ócsai Hírmondó megjelenésében és tartalmában is áttörés történt. Mindenki tudja, hogy szabadidınkben, ellenszolgáltatás nélkül igyekszünk Ócsa kulturális tevékenységét felpezsdíteni, és ugyan ilyen feltételek mellett készül az új-
ság is. Tudom, ezt vállaltuk ne emlegessük akkor fel. A finanszírozás teljes mértékő megvonását azonban kudarcnak fogjuk fel, még akkor is, ha elmondhatjuk, hogy sikeres év van mögöttünk. A kedves Olvasóknak köszönjük a munkánkhoz kapcsolódó pozitív viszszajelzéseiket. Köszönjük a figyelmeztetést az aggódást, ami egyegy írásunk kapcsán érkezett Szerkesztıségünkbe. Köszönjük, hogy hiányoltak minket, amikor nem Pappné Hajdu Katalin is tevékenyen részt vesz az újság tudtunk idıben szerkesztésében megjelenni. ezek elıteremtése is kihívás lesz az És mi lesz a jövı? Mi tesszük a dolgunkat továbbra Egyesület számára, de állunk elébe. Terveink szerint szeretnénk neis, igyekszünk értelmes és tartalmas kulturális programokat szervezni, gyedévente megjelentetni az Ócsai egyedül, vagy más civil szerveze- Hírmondót, persze ennek számos feltétele van, de nézzünk bizakodótekkel társulva. an a jövıbe. És az újság? Petıfi Sándor soraival búcsúNos, azt sem kívánjuk így lóhalálában félretenni. Jelenlegi szá- zom, abban a reményben, hogy a mi munk a példa arra, hogy számos kis városunk is eljut odáig, amikor megoldás létezik a fenntartására. ezek a szavak igazak lesznek. Az Hogy ezeket megtaláljuk-e, az a jövı asztalra tett produktum lesz a mérıtitka és a mi feladatunk. Persze szí- szám a támogatások odaítélésénél vesen veszünk külsı segítséget, hi- korra, nemre és hovatartozásra való szen a gazdasági válságnak nem tekintet nélkül. csak likviditási kihatásai vannak, hanem egyéb morális következmé- „Ha majd a bıség kosarából nyekkel is jár. Sokunknak hajnalban Mindenki egyaránt vehet, indul a vonata és manapság a mun- Ha majd a jognak asztalánál kaidı vége nem kıbevésett privilé- Mind egyaránt foglal helyet, gium. (Már ha egyáltalán van mun- Ha majd a szellem napvilága kája az embernek.) Emellett Ragyog minden ház ablakán: felvállalni közösségi feladatokat nem Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, könnyő, még akkor sem, ha eddig is Mert itt van már a Kánaán!” tudtuk, hogy mibıl lesz a rajzpályázat, a sakkverseny vagy a kerékpár- Ócsa, 2008. február 21. verseny gyızteseinek járó díj finanPappné Hajdu Katalin szírozva. Az elkövetkezendıkben az OPKE elnöke
Márciusi események – történelmi áttekintés és a megemlékezésünk képei Sokat gondolkodtam, hogyan kezdjek a témához, hiszen minden év március 15-én végignézzük a TV-ben, végighallgatjuk a helyi ünnepségen a nap eseményeit. Megyünk, mert „illik”, vagy mert kötelezı, jobb esetben, mert úgy érezzük: ott a helyünk. De mit is jelent március 15-e? 1848 tavaszán a változás szele végigsöpört Európán. Februárban Párizsban lobbant fel a forradalom tüze, majd Itália városai, Prága, Bécs, Budapest és Berlin is a forradalom lázában égett. A cél a változás, polgárosodás és az államiság elérése volt. Hazánkban is érett az átalakulás, hiszen ezen munkálkodott Széchenyi és Kossuth is annyi éven át, de lassan valósultak meg a reforAz ünnepségek Alsónémedi és Ócsa közös vértanúmok. 1848-ban még jának sírjánál kezdıdtek (Dormány Foto)
Egyesületünk nevében a síremléket Pappné Hajdu Katalin, az Egyesület elnöke és Havasi István vezetıségi tag koszorúzta meg (Dormány Foto)
Sírelmék 1865-bıl (Dormány Foto)
mindig rendezetlen volt a jobbágyok viszonya, a nemes nem adózott, a sajtót cenzúrázták és a magyar katonák a birodalmi hadsereg keretében külföldön szolgáltak. Az ország idegen elnyomás alatt állt, és az Országgyőlés csak részben szolgálta a polgárosodás ügyét. 1848 tavaszán hozzánk is elértek a hírek, melyek felkelésekrıl, kivívott eredményekrıl szóltak (Franciaországban a királyságot köztársaság váltotta fel). A feudális rend és a királyi hatalom pajzsán rést ütöttek azok a híradások, amelyek idegen országok bátor fiairól szóltak, akik ellen mertek állni, fel mertek lázadni a fennálló uralom ellen. A Fiatal Magyarország tagjai, írók és egyetemisták, türelmetlenül figyelték a lassú átalakulást – ahogy Petıfi Sándor is megfogalmazta „Az országgyőléshez” címő versében: „sokat beszéltek, szépet is beszéltek jót is, de ebből a hon még nem él
Tisztelgek Ön elıtt Posztumusz jelentés Halászy Károlynak Tisztelgek Ön elıtt Százados Úr Tudom megkéstem másfél száz évet A dicsıség el nem homályosul Támadja gazság porlasszák évek Tisztelgek Ön elıtt Százados Úr Ki emelt fıvel ment Némedibe A nép fiaként ki tanít s tanul Így lesz jövıje népének hite Tisztelgek Ön elıtt Százados Úr Nemzetırség szent zászlaja lobog Árulók ajtaját már feltörték Pandúr - osztrák lópatája dobog Ütlegelik - vonszolják Ócsára Ítélkezni a Baár-Madasba Életének hadúrnál nincs ára „Golyó által” - más mit is szavazna Tisztelgek Ön elıtt Százados Úr Jelentem él még a Magyar Nemzet Példája ÖRÖK nem homályosul Az a TETT mind fényesebb és szentebb
A síremlék elıtti megemlékezés esıben (Dormány Foto)
meg, …” – és az európai forradalmak hatására radikális lépésre szánták rá magukat. Megfogalmazódott a 12 pont, amely már konkrét követeléseket tartalmazott (például felelıs minisztérium Budapesten, közteher-
viselés, nemzeti ırsereg, stb.), valamint Petıfi megírta a „Nemzeti dal” címő versét. És megtörtént a
Tisztelgek Ön elıtt Százados Úr Nem volt a golyó és idı elég Dicsıség ÖRÖK nem homályosul El nem törli szívünkben a nevét 2009 márciusa
Sötétedésnél a fáklyás menet az Általános Iskola felé indult (Dormány Foto)
Virág Miklós
csoda. 1848. március 15-én esett az esı, de ez nem tántorította el a Pilvaxban gyülekezı fiatalokat, akik a bécsi forradalom hírére határozott lépésre szánták el magukat. Az orvosi kar, a mérnöki kar és a jogászhallgatók csatlakozása után, lefoglalva a Landerer nyomdát, kinyomtatták követeléseiket és a Nemzeti Dalt is röpirat formájában adták kézrıl-kézre az egyre győlı tömegnek. Kezdetben csak a kíváncsiság marasztalta az esıs pesti utcán Pest polgárait, de a Múzeumnál elhangzott lelkesítı hatású beszédek felgyorsították az eseményeket. A forradalmivá váló hangulat hatására a Városi Tanács, majd a Helytartó Tanács is meghátrált és megnyíltak Táncsics börtönének kapui. Petıfi így írt errıl naplójában: „A nagyméltóságú Helytartó Tanács sápadt vala és reszketni mél-
A Halászy Károly Általános Iskola falán levı emléktábla (Dormány Foto)
tóztatott és öt percnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett. A katonaságnak kiadatott a tétlenség iránt a rendelet, a cenzúra eltöröltetett, Táncsics börtönajtaja megnyílt”. A forradalom hatására néhány hónap leforgása alatt megvalósult mindaz, amiért már fél évszázada hiába küzdöttek. Megszőnt a jobbágyság rendszere, megalakult az elsı felelıs magyar kormány gróf Batthyány Lajos vezetésével, mely lázas munkával
fogott hozzá a polgári Magyarország megteremtéséhez. Olyan átalakulás vette kezdetét, amelyet a forradalom leverése után sem lehetett megállítani. Erre a változásokat elıidézı erıre és bátorságra emlékezünk évrılévre ezen a napon, mely egységbe kovácsolta a nemzetet, még ha rövid idıre is. Ennek az egységes tenni vágyásnak köszönhetıen Magyarországon eltőntek a feudális viszonyok, és a zsarnoki elnyomás egy idıre megszőnt, hosszú távon ereje mérséklıdött. Erre a tudatosan vállalt hazafiságra emlékeztet a nemzeti színő kokárda, melyet minden évben ezen a napon viselünk. Mert: „Jegyezd vele az égre Örök tanulságul: Habár fölül a gálya, S alul a víznek árja, Azért a víz az úr!” Petıfi Sándor: Föltámadott a tenger Havasiné Szováti Ágnes általános iskolai történelemtanár
Dr. Szőcs Lajos országgyőlési képviselı, a Pest Megyei Közgyőlés elnöke gondolatai a március 15-i ünnephez Tisztelt Ünneplı Közönség, Kedves Ócsai Barátaim! Különös, mondhatni szeszélyes természete van az idınek. Van, amikor villámsebesen tovaszáll, és van, amikor csak lassan csordogál. Van, amikor úgy érezzük, mintha kizökkent volna a helyérıl, és van, amikor úgy látjuk, mintha tétován, cammogva megállna, akárcsak egy rossz óra mutatója. És olyan is van, amikor akár a részeg emberé, egészen botladozóvá, bizonytalanná válik az idınek járása. Amikor körülöttünk dülöngélni látszik minden, amikor összezavarodnak és öszszefolynak a szemünk elıtt a dolgok. És az is elıfordul olykor, hogy váratlanul furcsa, különös idık köszöntenek az emberre. Például, amikor belül már régóta érezzük, hogy tavasz van, de ha Dr. Szőcs Lajos elmondja az ünneppel kapcsolatos gondolatait (Dormány Foto)
Bukodi Károly alpolgármester köszöntıje (Dormány Foto)
szikrájára vártak? Ki tudná ma már megmondani? Nyilván ez is, az is jelen volt mindennapjaikban. De bárhogyan volt is, 1848. március 15e valamitıl mégis az egyik legfénylıbb napja lett történelmünknek, a legfénylıbb, pedig valójában szeles, esıs és barátságtalan nap volt. Egyszerő, nyirkos, kicsit hideg volt az a tavaszi reggel. De a szürke és kopottas szerdai nap valamitıl, valahogy egészen másképp alakult. És hogy mitıl lett más? Vajon csakugyan Petıfi, Irinyi, Vasvári, Jókai és a többi márciusi ifjak tették-e
mássá, vagy az esı lábán kívül valami más is ott lógott a levegıben? Alighanem valami más is. Az ország nehéz helyzete, a kilátástalannak tőnı évtizedes viták, az igazságtalanságok és az égbe kiáltó társadalmi különbségek, a kincstár eladósítása, a hatalom packázása és érzéketlensége az emberek gondjai iránt nyilván mind-mind nyomasztotta az akkori magyarok lelkét. De önmagában még ez sem magyaráz semmit. Valami másnak is kellett lennie a mélyben. De vajon mi volt ez a titokzatos erı, amely rég ott munkált a mélyben? Alighanem a változás, elemi erejő igénye. Annak felismerése és kimondása, hogy így tovább nem mehetnek a dolgok. A várakozás feszültsége milliók lelkében érlelte meg a változás igényét, és hosszú ideje már csak az hiányzott, hogy valakik végre hangot adjanak, és irányt mutassanak a változásnak. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Ócsai Ünneplı Közönség!
körültekintünk, még téli a táj, amit magunk elıtt látunk. Tisztelt Ünneplı Közönség! Ilyenkor, március idusán bizonyára Önök is elgondolkodtak már azon, hogy milyen lehetett az a 161 évvel ezelıtti márciusi nap, vajon mit gondolhattak, hogyan érezhettek akkoriban az emberek? Boldogok voltak, vagy elégedetlenek? Beletörıdöttek voltak, vagy telve voltak várakozással? Kedvetlenek és fásultak voltak, vagy csak a remény „Európa közepén” címő mősor az 5. d osztály tanulóinak elıadásában (Dormány Foto)
életerejét vesztı, alávetett Magyarország helyett, egy büszke, szabad Magyarországot. Tisztelt Ünneplı Közönség! Sajnos, manapság sem mennek fényesebben a dolgok… A változás, a változtatás igénye itt kopogtat az ablakunkon. Ha jobban oda figyelünk, könynyő meghallanunk. Tavaszodik lassan. A változás is épp ilyen. Lépésrıl lépésre közeledik, éppúgy, ahogyan csep-
vagyunk irányi adni a változásnak. Ezért a mai ünnepi napon érdemes jól a szívünkbe és eszünkbe vésnünk, ma sincs az az erı, amely képes lenne feltartóztatni a változás új irányát. Sorsdöntı, sorsfordító idıket élünk. Ne veszítsék szem elıl: nagy dolgokat akkor vittünk véghez, ha az egész nemzet bekapcsolódott a történésekbe. A kigondolástól a megvalósításig. Az elmúlt 300 évben semmit sem értünk el egymástól elszakítottan. Csak akkor, ha összefogtunk és erıinket egyesítettük a közös cél érdekében. Tegyünk hát így most is valamennyien, cselekedjünk 1848 szellemében, jelöljünk ki együtt új irányt a nemzeti haladás csillagösvényén és közben figyeljünk, de ne csak egy országra, hanem egy egész Hazára, és higgyünk, de ne csak egy programban, hanem az Isteni Örök Igazságban. S ha így teszünk, bizonyos vagyok benne, hogy a Haza újra fényre derül! Köszönöm a figyelmet!
Az emléktábla megkoszorúzása (Dormány Foto)
Ha nem így lett volna, ha nem egy egész nép közös óhajtásának, szabadságvágyának, felemelkedni akarásának adott volna formát március idusának 12 pontja, akkor a pesti, vér nélküli forradalom nem terjedt volna szét futótőzként az országban. Akkor március 16-án, 17én, 18-án nem csatlakoztak volna a követelésekhez sorra a falvak és városok polgárai, és akkor a márciusi ifjakat is alighanem már a forradalom másnapján letartóztatták volna. De nem így történt március 15én és az azt követı napokban. Nem így történt, mert azokban a feledhetetlen napokban egymásra talált a falvak és városok népe, egyet akart a budai szatócs, a városi céhlegény, a falusi tanító és a földmőves jobbágy, kezet nyújtottak egymásnak a nemesek, a polgárok és a jogfosztottak tömegei. Mit akart Petıfi, Batthyány, Széchenyi, vagy Kossuth? Mindenkit más és más érintett meg nyilván március 15-én. Mindenkit más és más, de mégis volt valami közös az ı akaratukban. Új irányt akartak a nemzet számára, szabadságot és polgárosodást, a korhadásnak indult, roskatag,
penként telik be a pohár. A változást pedig, amit sokan akarnak, nincs erı, ami feltartóztatni lenne képes. Mert hiába, hogy 1848-ban Pest is Buda polgárai, akárcsak Magyarország városainak és falvainak népe nem úgy ébredt március 15-re virradóan, hogy ez lesz az a nap. A történelmi nap, a magyar szabadság napja, amelyet, amíg csak lesz magyar ember a világon, mindig és mindenütt ünnepelni fognak. Hiába, hogy egyszerő, nyirkos, kicsit hideg volt az a tavaszi reggel. A változás várakozása már régóta ott munkált a lelkekben. És nem volt erı, amely útját állhatta volna a változásnak. Mert 1848. március 15-e a magyar polgárosodás vértelen forradalma volt. És mert a változás is mindig eljön, ha elég sokan akarjuk, és képesek A megkoszorúzott emléktábla
Az ócsai színházi évad második elıadásáról
„MINDEN LÉBEN HÁROM KANÁL”
Az elıadás egyik fergeteges jelenete
olyan igényes vígjátékokat játszottak, melyek szórakoztattak, ugyanakkor emberi mélységeket is magukban hordoztak. Mára nem maradt olyan színház, mely ennek a mőfajnak biztosítaná az állandóságot. Ezt a szerepkört kívánja felvállalni egy új budapesti színház közismert mővészekbıl és fiatal tehetségekbıl álló társulata (kik a szó legszorosabb értelmében vett komikusok, akik hisznek az igényes szórakoztatásban és mindent megtesznek a nagyszerő hagyomány felélesztéséért). A rendszeres vidéki turnék alkalmával a fıvároson túl a vidéki közönség is megismerkedhet a színház bemutatóival, így mi ócsaiak Ray és Michael Cooney: „Minden lében három kanál” címő komédiájával múlattuk az idıt 2009. február 27-én este, közvetlenül a kiállítás megnyitóját követıen. Ray Cooney neve ismerısen cseng a színházkedvelık körében. A brit szerzı sikerdarabjaitól hangosak a színházak. A már oly sokszor jól bevált recept itt is a megfelelı A Budapesti Körúti Színház 2009. április 24eredményt hozta. én, pénteken 19.00 órakor tartandó ócsai Az Egressy Gábor Szabadidıközpont 2008-2009-es színházi évadának februári elıadása. A Budapesti Körúti Színház vendégjátéka. A hetvenes években, amikor a színházi élet virágkorát élte Magyarországon a „Körúti Színház” fogalom volt, egy olyan fogalom, mely olyan színházat takart, amely a legnagyobb formátumú színmővészek
elıadásának plakátja
A lehetı legerısebb karakterek felvonultatásával, a szálak összekuszálásával, a párbeszédek tömény humorával sikerült megnevettetni a közönséget. A lakáskeresés küzdelmeivel szembesülı, gyermek örökbefogadását fontolgató fiatal házaspár a gyámhatóság szigorú hivatalnokát várja (a megfelelés vágyával, szorongással teli). De az élet fintora…az idızítés problémájával kell szembesülniük. Nem kívánatos családtagok, nem kívánatos ténykedései nem csupán rontják esélyeiket, de meg is hiúsítják a vágyott események létrejöttét. De hát egy ilyen komédia nem végzıdhet szomorúan. A happy end itt sem marad el. A gyermek után oly nagyon vágyakozó fiatal hısnı gyanús rosszulléttıl szenved… A fiatal mővészek remek karakter formálását vastapssal díjazta a közönség. Kruppa Lászlóné
TÁJÉKOZATÓ Az Ócsai Polgári Kulturális Egyesület 2009. március 31-én, 18.00 órai kezdettel KÖZGYŐLÉST tart az Egressy Gábor Szabadidı Központban, melyre minden érdeklıdıt szeretettel várunk. A közgyőlés témái: • A 2008. évi költségvetési beszámoló ismertetése. Elıadó: Sponga Károlyné • Beszámoló az Egyesület 2008. évi tevékenységérıl, valamint a 2009. évi terveirıl Elıadó: Pappné Hajdu Katalin • Tájékoztatás az Ócsai Hírmondó helyzetérıl • Egyéb kérdések • Baráti beszélgetés
Képriport a Katolikus Jótékonysági Bálról
Zenérıl, jó hangulatról Vörös István és Jerzsula Pál gondoskodott
A bál házigazdája, Ország Tibor plébános is nyert a tombolán
Egyesek táncoltak, mások az asztaloknál beszélgettek
A parketta végig tele volt …
Egyesek komolyra vették, mások pedig roptak
K. Hrubos Margit dekoratır, üvegfestı kiállítása a Szabadidı Központban Kellem és nıies báj légköre fogadott a kiállító teremben, azaz Egressy Gábor Szabadidıközpont aulájában, amikor 2009. február 27-én este 18.30 órakor beléptünk K. Hrubos Margit Ócsáról elszármazott dekoratır, üvegfestı kiállítására. Bereczkyné Magyar Mária nyitotta meg a kiállítást a népes érdeklıdı közönség elıtt. Bevezetıjében ismertette, illetve méltatta Margitka mővészetének sokszínőségét. Elöljáróban megtudhattuk még, hogy kiállítónk szívesebben használja magáról a dekoratır elnevezést, mint a végzettségének kijáró iparmővész titulust. Megtudtuk még róla, hogy óvónıként kezdte meg az ismerkedést a különféle dekorációs technikákkal, melyekbıl ízelítıt nyújtott át a látogatóknak. A papír olyannyira részévé vált életünknek, hogy szinte már eszünkbe sem jut, milyen ısi, természetes anyagot birtoklunk, használunk és dobunk ki nap, mint nap. S talán az sem jutna eszünkbe, milyen kézenfekvı megoldás a használati és dísztárgyaink dekorálásában a papír használata. Erre nagyszerő példa a
kiállításon felsorakoztatott szebbnél szebb tárgyak sokasága, melyeket dekupázs technikával készített a „Dekoratır”. Képkeretek, dobozkák, kisbútorok és hoszszan sorolhatnám még mi minden változott át keze alatt a szalvéta technikának köszönhetıen. Ez az újnak hitt módszer reneszánszát éli, ugyanis már a XVII. században is használták. Alkalmazásával mőtárggyá válik a telefon- asztalka és a telefon maga. A mai leegyszerősített, csak a praktikumra szorítkozó lakberendezés hiányérzetet szül bennünk. Vágyat a csecsebecsék után,
vágyat a tevékenység után, mellyel mi magunk hozhatunk létre valami újat, amiben örömünket lelhetjük.
A kiállítás megtekintése során ráébredünk az igényre, hogy közelebbrıl is megismerjük a lakásdíszítés kifinomult változatait. S már meg is születik bennünk az elképzelés, hogy talán mi is meg tudnánk valósítani valamit az egyszerőbb dolgok közül. Persze ehhez hozzájárultak Margitka kedves, bíztató szavai, melyekkel arról próbált meggyızni minket, hogy nem ördöngösség a technika elsajátítása. A mővészi kivitelő tárgyait látva sokunkból derültséget váltott ki a velünk kapcsolatos pozitív feltételezés. Mesevilágot elevenít meg a gyerekszoba dísze, a falvédı, mely tőnemezeléssel készült. A nemezelés ısi módszerével készült tárgyak díszítése, finom, színes gyapjúszálak kiszúrásával. (Ez a tőnemezelés.) A natúr szalmakalap, papucs és strandtáska extravagáns megjelenést nyer az így készült virágdíszektıl. Még a texti-
leknél maradva, - elmondhatjuk, hogy a textilfestés, - így a selyemfestés sem idegen terület kiállítónk számára. A selyemfestés ısi hagyományokra tekint vissza. A keleti kultúrákban mindenütt találkozhatunk csodálatos képeikkel. A bemutatott
darab kiválóan alkalmas a só szórásos módszer által keletkezett különleges hatás bemutatására. Az üvegés kerámiadíszítés a következı mővészeti ág, mely ámulatba ejtette a nézıket. Gyönyörő festett üveglámpák, vázák, gömbök, tálak, faliképek látványa dönti meg bennem az üvegrıl, mint felhasznált anyagról
alkotott téves elképzelést, miszerint az üveg rideg anyag. A fények az alkalmazott hideg színek (türkiz és más kék árnyalat) ellenére is melegséget, meghittséget kölcsönöztek a tárgyaknak. A kiállítás különlegessége a „rogyasztással” készült üveg tál. Ez több réteg üveg egy formába történı összeolvasztását jelenti. Rendkívül látványosak még a crackle mozaikkal díszített berendezési tárgyak. A velencei karnevál és a lezáruló báli szezon hangulata is megjelent a tablókon míves maszkok és szépséges báli topánka képében. Az antikolás, mint újabb dekorációs módszer egy kecses asztalkán jelenik meg. Ha ezek után bátortalan lépéseket tennénk a dekorációs technikák elsajátítására, elsı utunk a Hobbymővész boltokba vezessen, ahol minden korszerő eszköz megkapható ezek gyakorlásához. A kiállítás támogatói: a Hobbymővész és az Ócsai Polgári Kulturális Egyesület. Kruppa Lászlóné
„OLY KORBAN ÉLTEM ÉN…” – in memoriam Radnóti Miklós Száz évvel ezelıtt, 1909. május 5- én született RADNÓTI MIKLÓS, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb és legtragikusabb sorsú alakja. Mindössze 35 évet élt. Mint oly sok magyar költırıl, ıróla is elmondható, hogy a számára megadatott villanásnyi rövid életciklus alatt világirodalmi rangú és teljes életmővet hagyott hátra. Édesanyját születésekor, édesapját 12 éves korában veszítette el, további nevelését atyai nagybátyja vállalta. Korán megmutatkozott irodalom iránti vonzalma. 1930-ban beiratkozott a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem bölcsészkarának magyar- francia szakára. Már ebben az évben megjelenik elsı verseskötete, „Pogány köszöntı” címmel. A francia avantgárd irodalom és költészet iránt érzett szeretete motiválta versfordítói tevékenységét (Appolinaire, Jean Cocteau, Paul Eluard versei). 1935-ben feleségül vette Gyarmati Fannit, aki oly sok késıbbi versének múzsája lett, s akivel többször jártak Párizsban. A Spanyol Köztársaság melletti szolidaritás jegyében részt vett a köztársaság melletti budapesti tüntetésen. Ekkor írja a „Hispánia, Hispánia” címő versét, melyben emléket állít a hozzá hasonló sorsú spanyol költınek, Federico Garcia Lorcának. A fasizmus magyarországi térhódítása mind nehezebbé tette életét. 1940-tıl kezdve kisebb megszakításokkal munkaszolgálatos volt.
Bár 1943-ban a budapesti Szent István Bazilikában megkeresztelkedett, 1944ben munkaszolgálatosként újra behívóparancsot kap, és az ukrán frontra kerül. Innen a szerbiai Borba hurcolták. A menekülı hitleristák a bori lágerbıl kegyetlen gyalogmenetben terelték Németország felé. Nem jutott el odáig. Az agyongyötört költıt 1944. november 6-10 között a Gyır melletti Abdán lıtte agyon egy SS-katona, ahol ezután tömegsírba temették. Amikor holttestét exhumálták, viharkabátja zsebében találták meg egy kockás füzetecske lapjain utolsó verseit. A „Bori notesz”-ben leírt költeményeiben teljesedik ki költészete. Ezek a mővek teszik Radnótit halhatatlanná. Szinte élete utolsó percéig írt, megörökítette a lágerélet szörnyőségeit, a borzasztó halálmenetet. A magyar szerelmi líra legszebb versei “Radnóti Miklós oly átlátszóan tiszta volt, születtek itt, a pokol torná- hogy az ilyet nem szoktuk nagynak tekinteni életében; persze épp ez az átlátszóság cán, amikor feleségéhez, az igazi nagyság…” Fannihoz megírja a „Hetedik (Weöres Sándor) ecloga” és a „Levél a hitveshez” címő verseket. Emlékezzünk szen a gyilkos lövés eldördüléséig születésének 100. évében Radnóti rótta a betőket egy elsárgult notesz Miklósra, aki a legembertelenebb kö- kockás lapjain. A megemlékezés végén ezekbıl rülmények között is ember tudott maradni, a költıre, aki „ékezetek idézek. Havasi István nélkül, sort sor alá tapogatva” egé-
RAZGLEDNICA (4) RAZGLEDNICA (3) Az ökrök száján véres nyál csorog, az emberek mind véreset vizelnek, a század bőzös, vad csomókban áll. Fölöttük fú a förtelmes halál. Mohács, 1944. október 24.
Mellézuhantam, átfordult a teste s feszes volt már, mint a húr, ha pattan. Tarkólövés. - Így végzed hát te is, Súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan. Halált virágzik most a türelem. – Der springt noch auf, - hangzott fölöttem. Sárral kevert vér száradt fülemen. Szentkirályszabadja, 1944. október 31.
Egressy Gábor Szabadidıközpont áprilisi programajánlata PÁN PÉTER, AVAGY TE HISZEL A CSODÁKBAN? Táncszínházi darab az Energy Kid’s Team közremőködésével április 4-én szombaton 18 órától a színházteremben. Belépıjegy ára: 600 Ft, támogatói jegy: 500 Ft, a belépı jegy 50%-a és a támogatói jegy teljes mértékben a csoport tagjainak ez évi Európa Bajnokságon való részvétel költségeihez kerül felhasználásra. VÁROSI VERSMONDÓ VERSENY Kisdiák és diák kategóriában április 9-én csütörtökön 14 órától a kamarateremben ifjúsági és felnıtt kategóriában április 10-én pénteken 14 órától a kamarateremben. A versenyfelhívásban közzétettek szerint kategóriánként az elsı három helyezett értékes díjazásban részesül LOCSOLÓ BÁL Április 11-én, szombaton 21 órától a színházteremben, Garden Party Zenekar rendezésében és közremőködésével. JÓTÉKONYSÁGI BÁL Április 18-án, szombaton 18 órától a színházteremben a Székely kapu Baráti Társaság rendezésében Zene: Sláger Band. A 2008/2009. ÉVI BÉRLETES SZÍNHÁZI ÉVAD Következı elıadása: 2009. április 24-én pénteken 19.00 órakor a Budapesti Körúti Színház elıadásában. A VÖRÖS MALOM Zenés vígjáték Molnár Ferenc, Kocsák Tibor, Miklós Tibor. Szereplık: Kautzky Armand, Esztergályos Cecília, Pecsenyiczky Balázs, Udvarias Anna, Király Adrián, Lipták Péter, Oroszi Tamás, Placskó Emese, Rumanóczky Anett, Zsugoniocs Enikı, Kiskertész Enikı, Tóth Sziszi, Papp Annamari, Gonda Orsi. „Felséges Uram! Fél millió év munkája áll itt tettre készen!” Ezekkel a szavakkal fogadja Rex-et a pokol királyát Magiszter az „ifjú” ördögzseni.
A vörös malom egy emberrontó gépezet. Már csak egy jó embert kell találni, akin a szerkezetet kipróbálhatják. A Földön hosszas keresés után meg is lesz. Jánoska János, akit beletesznek a Malomba, hogy a hazugság, a csalás, az árulás, az erıszak, kerítse hatalmába. A kísértés eszköze a pénz, a politika, valamint Mima, a végzet asszonya. A Malom mőködik, a kérdés az, marad-e valami jó Jánosban a kísérlet végére, vagy végleg elromlik. Rendezte: Galambos Zoltán Jegyárak: I-III. sor: VI-XIII. sor: XIV-XVI. sor:
2500 Ft 2100 Ft 1800 Ft
Jegyek kaphatók a szabadidıközpontban.
Nevezési cím: e-mail:
[email protected], telefon: Kramarik Éva: 06-30-478-88-22 Kategóriák, táncok: Kezdı: kezdı tánciskola, maximum 1 éves tudás, mővészeti iskola I., II., III. évfolyam (csak alapfigurák) Latin: cha cha cha, rumba, jive vagy rocky. Standard: angolkeringı, tangó, quickstep. Haladó: versenykönyvvel nem rendelkezı (tánciskolás-hobby táncosok) párosok. Latin: cha cha cha, samba, rumba, jive. Standard: angolkeringı, tangó, bécsi keringı, quickstep. Lehetıség van lány-lány párosok nevezésére is. Díjak: oklevél, érmek Folyamatosan várjuk a jelentkezıket az Irodalmi Színpad és a Népdalkör tagjainak sorába.
Jegyrendelés: 06-29-378-043 I. EVERY DANCE KUPA Házi verseny, április 26-án, vasárnap 10 – 14 óráig a színháztetemben. Nevezési határidı: 2009. április 18. (szombat). Nevezés, bemelegítés: 9:00 órától.
CSEPERKE BABA-MAMA KLUB Keddenként 10 órától várja a kisgyermekes szülıket a foglakozásaikra. Tájékoztatjuk az érdeklıdıket, hogy folyamatosan indítunk számítógép, internet kezelıi tanfolyamot megfelelı számú jelentkezı esetén.
Morocza Károly: emlékkertet tervezek a fél millió áldozatnak
Interjú a lágert megjárt ócsaival orosz fogságban meghalt áldo- Kérem, mutatkozzék be az zatoknak? Ócsai Hírmondó Olvasóinak. - Amikor Ócsára kerültem, - Morocza Károly vagyok, 1965-ben – ugyanis itt ismermár 45 éve élek Ócsán, ismekedtem meg a nejemmel, elrem Ócsa történetét, és mint ermentem a templomhoz, amelydész szakember ezen a tájon nek a környéke eléggé dolgoztam – itt, és Pest megyéelhanyagolt volt, elhatároztam, ben 30 ezer hektár erdıt telepíhogy azt rendezni kell. Faiskotettem, ami hozzávetılegesen lám volt és úgy döntöttem, hogy 50 millió facsemetét jelent. Dasaját költségemen és saját bason voltam 1963-tól `69-ig ermunkámmal emléket fogok állídészetvezetı – Pesttıl, egészen tani. Az elsı fát – ezüstfenyıt Abonyig, tehát délre fekvı erdıakkor ültettem, amikor megszüterületekkel foglalkoztam. Ma, letett a lányom. Most már több idısen büszke vagyok arra, mint 30 fajta fa és növény van hogy hazámnak ennyi erdıt tudott, köztük ritkaságszámba metam teremteni. Ezen kívül Ócsa nık is, mint a török mogyoró, belterületén is dolgoztam és elvagy kanadai vérjuhar. határoztam, hogy az akkor elha- A templomkert melyik rényagolt területeken, utcákon, inszébe tervezi az emlékkertet? tézmények, iskolák elıtt is fákat Morocza Károly – a fák szerelmese a háza elıtt - A Posta felıli oldalra. Ott ültessünk. Egyébként Ócsát szeA lágerben már sejtettük, hogy van is egy kis tér, ahonnan nem kell rettem volna egy erdı körgyőrővel körbevonni. Az akkori vezetıségben baj van, mert az élelem olyan 500 – fákat kivágni. Azon a részen vannak viszont sem erre, sem pl. belsı terek 600 kalóriás volt. Reggel és este ká- síremlékek, amelyeket át szeretném posztaleves, 20 dkg kenyér, de helyezni félkörbe, hogy az emlékkert átalakítására nem találtam társat. - Abból, amit mond, meg a laká- olyan volt, hogy össze lehetett egységes legyen. Az emlékkerttel sa falain levı képekrıl azt következ- nyomni, s ezzel kellett dolgozni. Így kapcsolatban felkértem egy tervezıt tetem, hogy Ön lokálpatrióta lett hát a 80 kilós fiatalok már novem- és Makovecz Imréhez is fordultam, Ócsán, de azt is, hogy egyáltalán berre bizony 49 kilósak voltak. Te- aki teljes mértékben támogatja. Dr. kintettel arra, hogy Kolozsváron el- Beer Miklóshoz püspök urat, a Váci nagy hazafi. - Amikor ide kerültem, rengeteg végeztem az erdészeti iskolát és egy egyházmegye vezetıjét is kértem, tennivaló volt, arra gondoltam ne- külön gyógynövény tanfolyamot, hogy járuljon hozzá az én elképzelékem ebben részt kell vennem. Igen, győjtöttem a nıvényeket, és a vizet semhez. İ is teljes mértékben hazafi vagyok. Visszapergetve az is csak felforralva ittam meg. A higi- egyetért vele, itt is van a levele. Maga a templom is mőemlék, idıt, ezt az ıseimtıl kaptam és ma- éniai állapotok iszonyatosak voltak. gamtól is váltam azzá, mert, saj- A meghalt bajtársakat kivitték a tá- mellé illik is egy ilyen emlékpark. A nos…, engem 1945 augusztusában, boron kívülre, ahol már várták ıket a Pest Megyei Közgyőléssel együtt azt a bejött oroszok egyszerőem az ut- farkasok – óriási visítással lakomáz- szeretnénk, hogy azt a helyet védetté nyilvánítsák. cából elhurcoltak. Azt is nyíltan el tak. - Meg tudná mondani, hány maAz emlékkertben lenne elhelyezkell mondanom, hogy magyaroknak ve egy emlék sírhely, amelyet a zaaz volt a szerencséje, hogy itt kes- gyar került orosz lágerekbe? - Összességében, tehát a Don rándokok tudnának látogatni és ezkenyebb nyomtávú vasút van, ugyanis ha olyan lett volna, mint kanyarnál fogságba esett katonákkal zel Ócsát, amely kicsit szürke Oroszországban, akkor akár kétmil- együtt körülbelül 750 ezren kerültek település színesebbé tudnánk tenni. Annak idején a Szovjet rabságlió embert is elvittek volna. Egyéb- orosz földre. - És hány ócsai volt köztük? ban meghaltaknak nem is lehetett ként meg kell különböztetni a - Az, hogy hány ócsai volt, pon- síremléket állítani – egész országgulágokat a lágerektıl, mert az olyan tosan nem tudom, mert egyébként ban nincs is olyan. A rendszerváltoemberek, mint mi, akiket egyszerően elfogtak, lágerekbe kerültek. Példá- Balaton parton születtem. Eddigi zásig nem is lehetett errıl beszélni. ul, amikor minket tehervagonokban számításaim szerint viszont 15-20 fı Eddig Oroszország beismert 350 vittek ki az országból, Soltvadkertnél lehetett. Itt szeretném felhasználni ezer magyar áldozatot, de szerintem megállt a vonat a nyílt pályán, leug- az alkalmat, hogy ha valaki érintve sokkal többen, akár félmillióan volráltak az orosz ırök, körbevették a volt – akár úgy, hogy testvérét, vagy tak. Tehát egy komoly emléket szeszılı területét és aki ott volt, azt apját vitték el, kérem, hogy tudassa retnék felállítani. - Kívánom, hogy tervei valóra mind elvittek, permetes ruhában, azt velem. - Hogyan született az ötlet, hogy váljanak és köszönöm az interjút. mindenkit egyenesen a vagonba. Ócsán emlékkertet hozzon létre az Fraszczak Ryszard
Felhívás természeti értékeink védelmében
ÓCSAI MADÁRVÁRTA
Kékcinke (www.ocsa.hu)
A tőzeset óta két év telt el. Az új Madárvárta gyakorlatilag elkészült, de a berendezése és a felszerelések pótlása a jövı feladata. 2008-ban a mőködésünk kezdete óta eltelt 26 év közül a 4. legsikeresebb évet zártuk, köszönhetıen az egyesület lelkes tagságának és a segítıknek. Ez számszerően azt jelenti, hogy 19 ezer madarat győrőztünk meg, és több mint 8 ezer viszszafogásunk volt. A madárvártára látogatók száma több mint két és fél ezer volt, köztük 13 csoportban 276 ócsai általános iskolás gyermek. A nyári táborunkban 12 helyi középiskolás dolgozott. Az elmúlt évben a jövedelemadó 1% átutalásából 1.011.879 Ft bevételünk származott, amit a Madárvárta újjáépítésére fordítottunk. Ez ugyan elmaradt az elı-
zı évi összegtıl, de így is jelentısen hozzájárult az éves költségvetéshez. Reméljük, hogy az idén is legalább hasonló nagyságú támogatást kapunk. Ezúton is szeretném kérni az ócsai polgárokat, hogy személyi jövedelemadójuk 1%-ának felajánlásával és lehetıségeik szerint támogassák az új épület berendezését és mőködését. Adataink: Ócsai Madárvárta Egyesület Adószám: 18663932-1-13 Számlaszám:11703006-20032568 Telefon: 06-30-210 0174 E-mail:
[email protected] Honlap: www.omve.hu Segítségüket köszönöm. Dr. Csörgı Tibor elnök
KEDVES ÓCSAI LAKOSSÁG!
Ócsai-Vas Kereskedelmi Kft.
Szeretnénk tudatni Önökkel, hogy Bugyi községben „Zsolti konyhája” névvel mőködı konyhánk Ócsára is megkezdte szállítani a napi menüit.
2364 Ócsa, Üllıi út 47. NYITVA: hétfıtıl péntekig 7 és 17 óra között, szombaton 7 és 13 óra között
AMIT TUDNI KELL RÓLUNK: Immár nyolcadik éve foglalkozunk napi menük készítésével és házhoz szállításával. Menüink, melyek napi egy féle levesbıl és négy fajta második adagból állnak, házias jellegőek, garantáltan bıségesek, változatosak, mérsékelt áron kaphatók. Ételeinket eldobható dobozokban saját autónkkal szállítjuk ki Önöknek. Nálunk kedvük szerint összeállíthatják az egész heti menüjüket, vagy akár csak egy egynapos ebédet. Étlapunk minden héten változik, így többféle ételt is kipróbálhatnak és változatosan tudnak étkezni. Ön megrendeli, mi pedig ingyen házhoz szállítjuk Önnek. Fizetni lehet készpénzzel, valamint többféle étkezési jeggyel. Az új étlapot mindig csütörtöki napon viszi Önnek a futár, a megrendeléseket pedig pénteken lehet leadni nála. Reméljük, hogy kipróbálják és meg lesznek elégedve ételeinkkel, szolgáltatásunkkal. Keressenek minket telefonon a 06-29 / 348-123 számon, vagy ételfutárunkat a 06 70 / 532-9700 telefonszámon. Köszönettel Nyesı Zsolt konyhavezetı
- ZÁRTSZELVÉNYEK - BETONACÉLOK - HEGESZTETT HÁLÓK - HULLÁMRÁCSOK - KÖRACÉLOK - KOVÁCSOLT VAS TERMÉKEK - CSEREPES-TRAPÉZ LEMEZEK
- CSATORNÁK - CSAVAROK - VÁGÓKORONGOK - SZEGEK - LEMEZEK - CSÖVEK - DRÓTFONATOK
MINDEN, AMI FÉM! Ócsa területén illetve nagyobb rendelés esetén Ócsán kívül is
INGYENES HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS! Kerítések, korlátok, lépcsık, fémszerkezető garázsok készítése. Mindenféle lakatos munkát vállalunk! Rendeljen telefonon: a 06 20/454-8429, vagy a 06 20/454-6164 telefonszámon. Email cím:
[email protected] Készséggel állunk minden vevı és érdeklıdı rendelkezésére!
Tavaszi szél Kányádi Sándornak A tavaszi szél suttogását Én nagyon szeretem hallani Mintha az ébredı fák hegyén Boldog táncát járná Valaki Beterítve végtelen eget Úgy szól ez a dal szünettelen Tündérkórus drága éneke Andalít - bódít játszik velem Felnézek az égre ilyenkor Kék-óceánban İt keresem Akit Tavasznak Kikeletnek Hívnak Kinek neve Szerelem Már érzem szemét és haját Lehelete tőzi arcomat Mintha az ébredı fák hegyén Valaki várná sóhajomat Mintha hívna és felemelne A fény-tükör kitárulkozik Az ágakat megveregeti Körbefutva csak bolondozik Tértelen béna egész testem És sóhajaim szakadnak fel Az ébredı fák hegyén suhan Feltámadásra hív énekel Virág Miklós
Tisztelt Olvasóink! A fenti könyvborító az OPKE két lelkes tagja, Magyar Ilona és Magyar Mária közös győjtı és szerkesztı, nagyon igényes munkáját fedi. A szerzık a Paláston maradt és az onnan elszármazott déd- és nagyszüleik, rokonaik emlékére, „a jó palócoknak, a palástiaknak” ajánlják. A győjteményrıl az Ócsai Hírmondó következı számában szeretnénk beszámolni. Szerkesztıség
2009 tavasza
(PECSÉT)
Ócsai Hírmondó Az Ócsai Polgári Kulturális Egyesület folyóirata Megjelenik: negyedévente Felelıs kiadó: Pappné Hajdu Katalin Szerkeszti: Szerkesztıbizottság Fıszerkesztı: Fraszczak Ryszard Levélcím: Egressy Gábor Szabadidıközpont, 2364 Ócsa, Bajcsy Zs. u. 46-48. Telefon: 06-29-378-043
Készült: Mátyús Bt. Nyomda, Dabas, Nyomdavezetı: Mátyus Gyula Telefon: 06-29-367-945 Kéziratokat nem ırzünk meg, és nem küldünk vissza. Az aláírt cikkekért a szerzık vállalják a felelısséget, a Szerkesztıség egyben fenntartja magának a leadott kéziratok tartalmát és szellemét nem érintı rövidítés jogát.
