Közel gyermek. kezdte meg az idei oktatási-nevelési évet Püspökladányban

A VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT lapja • XXIII. évfolyam 14. szám • 2012. szeptember 18. • Ingyenes

Közel 3.000 gyermek

kezdte meg az idei oktatási-nevelési évet Püspökladányban Vége a szünidőnek, s bár az időjárás még a nyarat idézi, lassan a szép időtől is búcsút kell vennünk. A gyerekek, diákok számára az utóbbi talán nem is olyan nehéz, hiszen a tantermek ablakából kinézve már csak nosztalgia a szabadság érzése, s kilenc hónapot kell várni arra, hogy újra eljöjjön. A jó idő pedig ilyenkor szeptemberben már csak arra jó, hogy fájdítsa a nehéz diákszíveket: vége a gondtalanságnak, becsengettek. Püspökladány iskoláiban összesen 2917 gyerek kezdte meg a 2012/2013-as oktatási-nevelési évet. Az általános iskolákba összesen 1198 gyereket írattak be szüleik. A Kálvin Téri Tagintézmény 15 osztályt indított 349 fővel. A Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézményben 19 osztály indult összesen 455 fővel. A Petritelepi Tagintézmény 11 osztályába 249 gyerek iratkozott be. Az Erőss Lajos Református Általános Iskola 6 osztállyal

kezdte az idei tanévet, összesen 145 gyermekkel. A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola 1219 diákot fogadott szeptember 3-án, összesen 44 osztályt indított idén a nagy múltú intézmény. És ne feledkezzünk meg a város legkisebbjeiről sem! Az Egyesített Óvodai Intézmény tagóvodáiban 500 kisgyermek, összesen 21 óvodai és 2 bölcsődei csoportban kezdte meg a 2012-2013-as nevelési évet. S mi mást is kívánhatnánk nekik, illetve a szülőknek, mint kitartást, sok-sok sikerélményt, és azt, hogy az őszi, téli és tavaszi szünet is legyen olyan szép és pihentető, mint amilyen az idei nyár volt! És persze teljenek jól a hétköznapok is, hiszen a színes diákéveket nem pótolja semmi, még ha minderre csak felnőttként ébred is rá az ember… D. Sári Andrea

2

Püspökladányi Hírek 2012. szeptember 18.

Decemberre elkészül a Mikszáth utcai vasúti aluljáró Április óta épül a gyalogos, kerékpáros átvezetést biztosító aluljáró a Mikszáth Kálmán utcai vasúti átjáróban. A 130 milliárd forintos Szajol–Püspökladány vasútvonal korszerűsítési beruházás célja, hogy 160 km/h sebességre alkalmas vasúti pályát építsenek ki. Ezzel párhuzamosan a 70 km-es nyomvonalon korszerűsítik az állomásokat, valamint új utak, közúti aluljárók és felüljárók is épülni fognak. A Mikszáth Kálmán utcai aluljáró építése városunkban az első látványosabb beruházás, amely a lakosság számára is érzékelhető. Ennek vasúti teherhordó szerkezete már elkészült, az útépítés van hátra.

A kivitelezés ütemezése szerint 2012. december 4-éig kell elkészülni a Mikszáth Kálmán utcai aluljárónak. A kerékpárral közlekedő lakosok örülnek annak, hogy ezután nem kell hosszú percekig várakozniuk az átjáróban, és biztonságosabban át tudnak kelni a forgalmas vasútvonal alatt.

Elkészültek a Városi Sporttelep korszerűsítési munkálatai Befejeződött a Városi Sporttelep fejlesztése, korszerűsítése. Az önkormányzat a belügyminisztérium által kiírt pályázaton nyert közel 21 millió Ft-ból újította fel a komplexumot. Megépült a fedett lelátó, ami korszerű hangosítással és vizesblokk helyiséggel várja immár a kilátogató szurkolókat, sportolókat. Mint korábban már írtunk róla, a közbeszerzési eljárást egy nádudvari cég nyerte, ám az önkormányzatnak számos kikötése volt. Többek között az, hogy alvállalkozóként helyi vállalkozókat vonjon be, és ladányi közfoglalkoztatottakat alkalmazzon a kivitelezés során. A BON-SPED Bt. ajánlatában vállalta, hogy 2012. május 30-ára elkészül a kivitelezéssel. Sajnos a munkálatok nem haladtak megfelelő ütemben, így a műszaki átadás-átvételre csak 2012. július 28-án került sor. Ennek függvényében az önkormányzat érvényesítette a kötbérre vonatkozó teendőit. – Kisebb hiányosságok vannak, de a következő szemlénél ezeket feljegyezzük és ki is javíttatjuk a vállalkozóval, összességében azonban megelégedésre szolgál a beruházás – mondta el lapunknak Kiss Zsigmond alpolgármester. – Szerencsére semmilyen fennakadást nem jelentettek a munkálatok, nem zavarta a felkészülésünket. Ez az új lelátó mindenképpen pozitív a labdarúgó-egyesület életében. Sokkal esztétikusabb látvány fogadja a sportolókat és a nézőket is. Reméljük, hogy ez közönségcsalogató lesz a vendégeink számára. Én úgy gondolom, hogy ha kijönnek ide a fiatalok edzeni, szebb környezetben jobb kedvük lesz a sporthoz, és jobb teljesítményre is sarkallja őket – mondta el lapunknak Boruzs István, a felnőttlabdarúgócsapat edzője. Befejeződtek tehát a Városi Sporttelepen a felújítási munkálatok. Augusztustól pedig egy teljesen felújított és modern létesítmény várja a kiérkező szurkolókat. A létesítmény maximális kihasználtsággal működik, hiszen a tanév megkezdésével egyre több sportoló, sportegyesület és diák veszi igénybe majd a sporttelepet. A salakos futópálya egyelőre nem olyan minőségű, mint amilyen elvárható lenne a felújítás után, de ezzel kapcsolatban is megtörténtek a szükséges lépések, így hamarosan minden igényt kielégít majd a létesítmény. RS

A vonalfelújítás folyamatosan zajlik a Szajol–Püspökladányi vasútvonalon. A vasútfejlesztésben érintett legközelebbi településen, Karcagon pedig már a beruházás ötödik üteménél tartanak a kivitelezők. – Az állomás átépítése folyamatban van, valamint az ötödik építési fázis az állomás azon részének az átépítését jelenti, amely Karcag település felőli részének Püspökladány felé eső része, tehát a városhoz közelebbi szakasza – informálta lapunkat Loppert Dániel, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője. A tervek szerint 2013 első felében Szajoltól Kisújszállásig a teljes vasúti pálya, valamint a karcagi állomás is megújul. Ezután a törökszentmiklósi állomáson, valamint a Kisújszállás és Karcag közötti vasúti pályán folytatják a munkát. A jövő év második felében a törökszentmiklósi állomás építése mellett a Karcag és Püspökladány közti vasúti pálya is átépül. A pályaépítés során az egyik sínpár újítása mellett a másik vágányon zavartalanul folyik a vasúti közlekedés, nincs szükség vonatpótló autóbuszokra, csak kivételes esetekben. A Fegyvernek-Örményes és Kisújszállás közti vonalszakaszon augusztus 21-étől teljes vágányzárat vezettek be a nagy mennyiségben előkerült II. világháborús lőszerek és robbanóanyagok miatt. A MÁV a lőszermentesítés idejére ideiglenes menetrendet vezetett be, amely szeptember 2-áig volt érvényben. A beruházás azonban folytatódik, a Püspökladány területén lévő és a vasútállomáson kívül eső vágányszakaszokat 2013-ban építik át. Városunkban pedig az ütemezés szerint 2014-ben indulnak el a nagyobb munkálatok, az állomás átépítésével, valamint a Baross Gábor úti közúti aluljáró kiépítésével együtt. Ezen felül a Mikszáth Kálmán utcát meghosszabbítják a 4-es számú főútig, a Balaton utcát a Baross utcáig, 6 méter széles szintbeli vasúti átjárókat építenek a Táncsics Mihály és a Kiss Ferenc utcáknál, továbbá utat építenek a Szent László utcán is. A Szolnok–Püspökladány vasútfejlesztés a tervek szerint 2015. október végén ér véget. Katona Csilla

A régi helyett új buszmegállót építenek az Esze Tamás utcán

Naponta több alkalommal áll meg a helyi járatú busz az Esze Tamás utcán, többek között a hajnali és a késő esti órákban is. Ez az ott lakókat nagyon zavarja, hiszen a lakóházak falához közel van a megállóhely. A buszmegálló megszüntetését kérték a lakók tavaly az önkormányzattól, hiszen tudomásukra jutott, hogy a jelenlegit nem szabályosan építették 25-30 évvel ezelőtt. A szabálytalanságra akkor derült fény, amikor esőbeállókat építettek a püspökladányi helyi járat megállóinál. – A közlekedési szakemberek megállapították, hogy ez a buszmegálló ilyen állapotában rossz helyen van, túl közel a lakóházhoz. Minimum 5 méterre kellene lenni, és ez nincs meg, illetve a lakóház konvektorának az égéstermék kivezetője is – szabálytalanul – a buszmegállóba van kivezetve, ezzel az ott tartózkodók egészségét veszélyezteti – tájékoztatta lapunkat Jeney Tibor, a Városfejlesztési Iroda vezetője. A Városfejlesztési Bizottság már a 2011. novemberi ülésen jóváhagyta a buszmegálló megszüntetését. Ezt követően azonban a lakosság aláírásgyűjtésbe kezdett, hiszen ragaszkodtak ahhoz, hogy amíg nem építik meg a másik buszmegállót, addig megmaradhasson a jelenlegi is. A felháborodás hatására úgy döntöttek, hogy nem bontják le a megállót. Számos vizsgálat és felmérés után megtalálták a megfelelő helyet az új buszmegállónak, amely a jelenlegihez nagyon közel található. A két portával arrébb lévő ingatlanon nincs lakóház. Többek között az átépítésről szóló előterjesztésről döntött a napokban a Városfejlesztési, Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság. A döntés megszületett, a buszmegállót pedig szeptember 30-ai határidővel az önkormányzatnak át kell építtetni. A közmunkaprogramban résztvevő betonelemgyártók elkészítik a szükséges átereszeket és járdalapokat, ezután pedig kiépítik az új buszmegállót. Az átépítésnek kettős haszna lesz, hiszen amellett, hogy nem zavarja a lakosokat, egy szabályos megállóhelyet tudnak kiépíteni. Mivel a tervezett buszmegálló néhány méternyire lesz a jelenlegitől, nem okoz problémát a lakosságnak az, hogy esetleg többet kell majd gyalogolniuk. KCS

Püspökladányi Hírek 2012. szeptember 18.

3

Városháza

A képviselő-testület a júliusi tanácsházi szünet után augusztus 30án tartotta soros ülését. A polgármesteri jelentést követően a Püspökladány Város Közművelődéséért Közalapítvány tevékenységéről kaptak tájékoztatást a képviselők. A beszámoló időszakában 2011. augusztus és 2012. augusztus között beérkezett pályázatok száma 81 darab, amit 34 pályázó nyújtott be. Támogatott pályázat ezekből 65 volt. A kuratórium összesen 16 darab pályázatot nem támogatott. A pályázatokban igényelt összeg összesen 6.555.500 Ft. A pályázatokban megítélt támogatás összesen 2.432.000 Ft. Ezt követően a képviselő-testület tájékoztatást kapott az önkormányzat 2012. I. félévi gazdálkodásáról. A költségvetési rendeletben megfogalmazott cél a finanszírozható gazdálkodás biztosítása volt, ami a bevételek estében a betervezett előirányzat időarányos beszedését, a kiadások esetében a takarékos gazdálkodás megvalósítását jelentette. Az önkormányzat fizetőképességének megőrzése biztosított volt az első félévben annak ellenére, hogy az időarányoshoz képest többletköltségek merültek fel. A Püspökladányi Víziközmű Társulat számolt be a 2012. I. félévi gazdálkodásáról. A Víziközmű Társulathoz fizető magánszemélyek közül 300 ingatlantulajdonos nem kezdte el az érdekeltségi hozzájárulás befizetését. A társulat ezeknek a tulajdonosoknak fizetési emlékeztetőt küldött. A cégbíróságon bejegyzett változások alapján a képviselő-testület feladat-ellátási szerződést módosított Dr. Lente Péter háziorvossal. Módosult a város költségvetési rendelete. A hatályos jogszabályokat figyelembe véve az önkormányzatoknak 2012. év végén működési hitelállománya nem lehet. E cél elérése érdekében az önkormányzatnak az ÖNHIKI II. és III. ütemű pályázaton is részt kell vennie, takarékosan kell gazdálkodnia, szükség esetén a működési költséget csökkentő, illetve a bevételt növelő intézkedéseket kell meghoznia. Az ÖNHIKI I. pályázat keretében 67. 865 e Ft összegű támogatást nyert az önkormányzat. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai lemorzsolódását csökkentő intézkedések támogatására pályázatot nyújt be a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, melyet a képviselő-testület támogatott. Magánszemély és cégek kezdeményezésére módosul a város szerkezeti és szabályozási terve. A tervmódosítás költségeit a kezdeményezők viselik. Az Új Széchenyi Terv Pályázati felhívására „Püspökladányi

egészségügyi alapellátás fejlesztése” címmel, 60 millió forint bekerülési költséggel pályázatot nyújt be az önkormányzat. Sikeres pályázat esetén megtörténhet a petritelepi és az újtelepi háziorvosi rendelők fejlesztése, illetve eszközbeszerzések valósulhatnak meg. A korábban jóváhagyott iskolai első évfolyamos osztálylétszámot, figyelemmel a beíratott gyermeklétszámra és a jogszabályi előírásokra is, 5-ről 6-ra emelte a képviselő-testület. A lakhatással kapcsolatos kiadások támogatására adósságkezelési szolgáltatást biztosít az önkormányzat azoknak, akiknek a tartozása 50.000 Ft feletti és hat hónapon túli. Az adósságkezelésben azok vehetnek részt, akik többek között vállalják, hogy a tartozásuk 25 % -át kifizetik. A fennmaradó 75 % -ot az önkormányzat fizeti ki, amihez az államtól 90 %-os támogatást kap. Támogatta a képviselő-testület s Püspökladányi Általános Iskola és Speciális Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat pályázatát a közoktatási intézmények esélyegyenlőségi alapú fejlesztésének támogatására. Ugyanezen a címen a képviselő-testület a középiskola pályázatát is támogatta. Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület egy pályázat keretében konzorciumi partnerként az önkormányzatot és a Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft.-t kérte fel. A projekt keretében a 18-24 év közötti pályakezdő fiatalok 11 hónapig tartó képzésére, valamint gyakorlati foglalkozására kerülne sor. A képzést követően a fiatalok 12 hónapon keresztül dolgoznának a Püspökladányi Városüzemeltető és Gyógyfürdő Kft.-nél parkosítás, útburkolati jelek festése, betonelemek gyártása, térkőgyártás stb. munkaterületen. Keserű László , jegyző

4

Püspökladányi Hírek 2012. szeptember 18.

Már megint a „jóindulat” Országos rádiók és internetes portálok egyik kiemelt híre volt a napokban, hogy a püspökladányi önkormányzati tulajdonú patika 100 millió forint hiányt termelt, s MSZP-s képviselők a rendőrségen feljelentést tettek, mely alapján hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt nyomoznak az önkormányzatnál. A hír amilyen váratlanul érte a város vezetését, legalább annyira hamis, ezért az önkormányzat, jó hírnevének megsértése miatt jogi lépéseket tesz – derült ki a hír napvilágra kerülése után egy nappal.

A város jó hírét vitték a bulvárpiacra MSZP-s képviselők

No de álljunk meg egy pillanatra, s nézzünk a történet részleteit! Azt, hogy milyen szándék, érdek, és történések sora vezethetett idáig, hogy a város jó hírét vitték a bulvárpiacra MSZP-s képviselők. Vagy képviselő. A hír tehát, mely szerint a ladányi patika 100 milliós hiánya miatt az önkormányzatnál hűtlen kezelés miatt nyomoz a rendőrség, hamis. Ezt Dombi Imréné polgármester közleményben, Keserű László jegyző, az önkormányzat törvényes működésének felelőse pedig interjúban erősítette meg lapunknak.

A feljelentés nyomán az Egészségügyi Kft.-t vizsgálja a hatóság

– Nem az önkormányzatnál folyik a nyomozás. Az Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft. működésével kapcsolatosan tett bejelentés alapján végez vizsgálatot a rendőrség. Megkeresésében a rendőrkapitányság bizonyos dokumentumokat kért a polgármesteri hivataltól. Mi ezeket a dokumentumokat bekértük az Egészségügyi Szolgáltató Nonprofit Kft.-től, és a rendőrség részére eljuttattuk. A vizsgálat tart, ennek majd lesz egy eredménye, de nem az önkormányzatnál vizsgálódnak. A másik hamis pontja a sajtóhíreknek pedig az, hogy 100 millió forintos veszteségről szóltak. Ez nem valós. A patikát üzemeltető cég mérlegbeszámolójában 19 millió forint szerepelt, ezt tekinthetjük veszteségnek. Tehát a hírek megalapozatlannak tekinthetők álláspontunk szerint, és az önkormányzat meg fogja vizsgálni azokat a lehetőségeket, hogy a jó hírnevének megsértése miatt jogi lépéseket tesz-e. Az ügy hátterében az önkormányzat megítélése szerint esetlegesen politikai viharkeltés állhat – mondta kérdésünkre lapunknak Keserű László.

A patika alapítása törvényes volt, és azért történt, hogy legyen éjjel is ügyeletes gyógyszertár

A ladányi SZTK-ban működő patika az önkormányzati tulajdonú Egészségügyi Szolgáltató Kft. leányvállalata, s Pharmaház Püspökladány Kft. néven van bejegyezve. 2010 nyarán alakult, 98 %-ban a püspökladányi szakrendelő a tulajdonosa, 2%-ban pedig a törvényi előírásnak megfelelően a személyi jogos gyógyszerész. A patika a patikanyitási moratórium előtt jött létre, akkor történt a patikanyitási kérelem beadása az ÁNTSZhez, szabályosan, hiszen másként nem is kaphatott volna működési engedélyt, majd 2011 áprilisában megnyitott. Ám előtte kialakították számára a helyet az épület földszintjén, és felújításokat végeztek a rendelőintézetben is. Az önkormányzat célja az volt a patika megnyitásával, hogy orvosoljon egy problémát, kielégítsen egy helyi igényt, mégpedig az éjjel-nappali gyógyszertári nyitva tartást. Ez azonban komoly veszteséget termelt, ezért a város vezetése tavasszal úgy határozott, hogy a patikát nem, de az ügyeletet megszünteti, illetve mérsékli: jelen pillanatban hétköznap reggel 7-től este 10-ig, hétvégén pedig reggel 8-tól este 8-ig tudják elérni a patikát a betegek.

Sokba került a patika kialakítása, felszerelése, de megtérül a befektetés, a hiány 5 év alatt kigazdálkodható

Az előbb felsoroltak, a patika kialakításának és a rendelő átalakításának költsége, a gyógyszerkészlet beszerzése és a veszteséges ügyeleti rendszer vezettek oda, hogy a cég mérlege mínuszba került. Ám nem olyan mértékben, mint azt a sajtóhírek állítják, s a cég vezetője szerint –aki felháborodással fogadta a botránykeltést – egy induló vállalkozás esetében a veszteség nem egyedi eset. – A 100 millió az nem 100 millió. A patikának a hiánya egyrészt a teljes kialakítási költségből tevődik össze, egy induló készletérték van benne, és az a fajta mínusz, amit az idők során az ügyelettel termel, és alig haladja

meg a 20 millió forintot. Mint egyszerű állampolgár az a véleményem, hogy a képviselő-testületnek minden esetben a lakosság érdekét kell képviselni, tehát ha ebből a patikából valaha is 10 fillér bevétele is származik, akkor politikai nézettől függetlenül ezt támogatni kellene. Számomra érthetetlen az MSZP-s képviselőnek a támadása, mert ebben a patikában az önkormányzatnak jelen pillanatban semmiféle pénze nincs. A patika iparűzési adót fizetett, igyekszik támogatni a városi rendezvényeket, és gyakorlatilag az árképzése is olyan, hogy az a lakosságnak elfogadható legyen – mondta el Dr. Hegedűs Melinda, a Pharmaház Püspökladány Kft. ügyvezetője. Az önkormányzat 2010-ben azért szavazta meg a patikanyitást, mert lakossági igény volt az ügyeletes gyógyszertárra. Petőné Papp Margit tanácsnok asszony maga is az igen gombot nyomta, és azt mondja, nem bánta meg.

„A szocialisták szeretik kiforgatni az igazságot, elterelve a figyelmet arról, hogy kudarcot vallottak.”

Kovács Krisztina képviselő asszonyt megdöbbentette az MSZP – véleménye szerint lejárató – sajtóakciója. Már megint a „jóindulat”. Mint mondja, nem nehéz kitalálni, ki lehetett az az MSZP-s képviselő, aki a feljelentést tette. Azt viszont nem érti, hogyan fér bele a félrevezetés mint eszköz a politikai küzdelembe, hiszen itt a lakosságot csapja be a megtévesztő információkkal. – Már teljesen megszokott Püspökladányban, hogy a szocialista képviselők mindig mást értenek azon, ami a valóság, szeretik kiforgatni az igazságot, elterelve a figyelmet arról, hogy kudarcot vallottak. Aki vagy akik ezeket nyilatkozták, nem valószínű, hogy jó szándékkal közelítenek az önkormányzat és a város lakosaihoz, mert az, hogy mindig negatív médiahír legyen Püspökladány, úgy gondolom, hogy gátlástalanság részükről, de az élet mindig igazságot tesz, és bízom benne, hogy igaz a mondás: ki mint vet, úgy arat! – mondja Kovács Krisztina. Márkus Gábor alpolgármester is elmondta véleményét lapunknak: visszautasítja a hamis hírt az önkormányzat nevében, s úgy véli, az ügyben jogi lépéseket kell tenni.

Jogi lépések jöhetnek a hamis hírek miatt, az önkormányzat és a patikát üzemeltető cég is megvédi jó hírnévhez való jogát

Az önkormányzat valóban jogi lépéseket fontolgat a botránykeltő hamis hírek miatt. És nem csak az önkormányzat. A patikát üzemeltető Kft. is megteszi a szükséges intézkedéseket, ha velük kapcsolatban bármi olyan információt közölnek rossz szándékból, ami nem valós. – Megtévesztő információkkal könnyen vihart lehet kavarni, megtéveszteni a város lakosságát, politikai síkra terelni a dolgot. Az önkormányzat azért is fontolgatja, hogy esetleg jogi lépéseket tesz az ügyben, mert már nem az első eset az, hogy ilyen jellegű feljelentések történtek, annak ellenére, hogy ezen információk, számadatok dokumentáltak, ezek megtekinthetőek. Ebben majd a képviselő-testület, illetve a város vezetése fog dönteni – mondja Keserű László. – Az az alapvető nézetem, hogy bárkit meg lehet vádolni, viszont annak alapos oknak kell lenni, és az elmúlt másfél évben, mióta ezt a patikát üzemeltetem, ezt a fajta vádat kikérem magamnak –hangsúlyozza Dr. Hegedűs Melinda, a patikát üzemeltető Kft. vezetője. A lényeget összefoglalva tehát, az elmúlt napok mérlege: 1. Egy – úgy tűnik – hamis médiahír, mely szerint 100 millió forint értékű hiány miatt –amit a patika üzemeltetése okozott – a rendőrség nyomozást folytat az önkormányzatnál. 2. Egy magát fel nem fedő névtelen, de a megjelent hírek szerint MSZP-s feljelentő. 3. És a tény: Püspökladány önkormányzata ellen a rendőrség semmilyen vizsgálatot nem folytat az előbb taglalt patikatémában. 4. A patikát fenntartó Kft.-nek az üzemeltetésből eredő hiánya nemhogy 100, alig haladja meg a 20 millió forintot. Ez pedig, úgy vélik: egy frissen indult cég esetén nem meglepő, és kigazdálkodható. 5. Püspökladány neve megint úgy került be a sajtóba, mintha bármi szégyenkeznivalója lenne. Ezzel szemben a tény, hogy az önkormányzat a legjobb szándéktól vezérelve 2010-ben engedélyt adott egy új patika alapítására, hogy legyen ügyeletes gyógyszertár a városban. Ez az MSZP szerint talán hiba volt, a lakosság szerint viszont aligha. Még akkor sem, ha időközben a nyitva tartást gazdasági okokból módosítani kellett, hiszen van egy gyógyszertár a rendelőintézetben, így a betegek kényelmesen, helyben kiválthatják a nekik felírt készítményeket. -Dezz-

5

Püspökladányi Hírek 2012. szeptember 18.

100. születésnapját ünnepelte Kertész István

Három számjegy állt a napokban Kertész István születésnapi tortáján. Pista bácsi ugyanis augusztus 16-án ünnepelte 100. születésnapját. Ellátogattunk hát hozzá e jelentős évforduló alkalmából, és megkértük, idézze fel életének legfontosabb állomásait. Kertész István 1912-ben született Szerepen, ahol paraszti családban nőtt fel. Már egészen korán, gyermekként dolgozott, állatokkal és földműveléssel foglakozott egy életen át. Mulatságban, bálban ismerkedett meg Rácz Margittal, akit később feleségül is vett. Családot alapítottak, és három gyermekük született. Ám mivel akkoriban itthon nem akadt munka számukra, elmentek az ágotai gazdaságba dolgozni. A második világháború kint érte Pista bácsiékat az ágotai gazdaságban, s jól emlékszik az azt követő időkre, amikor fosztogatók járták a tanyákat, a megmaradt uradalmakat, és elvitték az állatokat, jószágokat. 1947-től, amikor a tsz-ek megalakultak, az állam megfosztotta a parasztokat a magántulajdonuktól. Ennek áldozatául esett Pista bácsi is, akinek lovait, szerszámait vették így el. – Mindig is lóval bántam, míg nem volt is, aztán meg nekem is lett lovam. Azt meg elvették. Jöttek, hogy adjam a lovat, mondtam, hogy nem adom. Akkor megint jöttek, mondom, nem adom.

Akkor azt mondták, hogy viszik, és vitték is, lovat, szerszámot, mindent elvettek tőlem – meséli. Nem volt mit tenni, Pista bácsi is elment a tsz-be, és egészen nyugdíjazásáig dolgozott ott. Munka után igyekezett családjával tölteni a szabad idejét. Feleségével sajnos csak rövid ideig élvezhették a boldog nyugdíjas éveket, 1986-ban ugyanis meghalt. Így Margit lánya kezdett el gondoskodni édesapjáról, aki lapunknak elmondta, milyen volt a gyermekorra, hogyan emlékszik édesapjára: – Édesanyámmal mindig nagyon sokat dolgoztak. Mi is nagyon sokat besegítettünk, mint gyermekek. Volt kint egy kis kunyhószerűség Makkodon. Nyáron ott töltöttük a gyerekkorunkat, sokat segítettünk. Édesapám imádta a lovakat, az volt az élete – meséli Pató Lajosné. Kertész István nyugdíjas éveiben a kertet művelte, állatokat tartott, s még ma is szívesen dolgozik, amennyire egészségi állapota engedi. Pista bácsinak számos emléke gyűlt össze az eltelt évek alatt. A legfontosabbak családjához kötődnek, hiszen három gyermeke, hét unokája, tizenegy dédunokája és két ükunokája van, akik mindig ellátják szeretettel és élménnyel. S hogy mi a hosszú életének titka? Lánya szerint az, hogy mindig kint, a szabad levegőn végezte a munkáját és nem voltak káros szenvedélyei. A családján kívül is mindenkihez nagyon kedves százesztendős Pista bácsit a szomszédok és az ismerősei is nagy szeretettel veszik körbe. Egy évszázados kora ellenére pedig Pista bácsi még mindig egészséges, csak a hallása gyengébb, mint volt. Rábai Sarolta

Sikert hozott az idei nyár!

Regionális Kiterjedésű Akkreditált Kiváló Pont címet kapott a ladányi óvoda

Szeptember 3-án elkezdődött az óvodákban is a 2012–2013as nevelési év, bár a dolgozók egész nyáron azon fáradoztak, hogy az első őszi óvodai napon a legoptimálisabb körülmények fogadják a gyerekeket. Az intézmény nyáron ügyeletet tartott. A bölcsőde mellett a Katica és a Szivárvány Óvodában összesen 20-25 gyerek vette igénybe az összevont óvodai szolgáltatást. A nyáron az óvoda kezdte az ingyenes étkeztetést, 450 adagot főztek 3 hétig a konyháikon, és pályázati munka is folyt. – A legnagyobb feladat azonban minden nyáron a következő nevelési évre való felkészülés. A Napfény Óvodában a hetekben burkolás folyt, az önkormányzat segítségével egy balesetveszélyes üstöt sikerült kicserélni a Nyitnikék Óvoda konyháján, felújítások zajlottak az Árpád Óvodában, parkettacsiszolás, festés, és minden oviudvart sikerült időre rendbe tenni – informálta lapunkat Papp Lászlóné intézményvezető. Idén közel 500 kisgyermek összesen 21 óvodai csoportban és 2 bölcsődei csoportban kezdte meg a 2012–2013-as nevelési évet. A Nyitnikék Óvodában négy csoport, az Árpád Óvodában kettő, a Napfény Óvodában négy, a Szivárvány Óvodában kettő, a Fészek Óvodában két csoport működik, a Katica Óvoda négy, a Mezeivirág Óvoda pedig három csoportot indított. Az Egyesített Óvodai Intézmény minden óvodájának legfontosabb feladata a gyerekek testi, lelki, érzelmi fejlődésének biztosítása, az iskolára való felkészítés. – Óvodáinkban szeretnénk nyugodt, derűs, családias légkört biztosítani ahhoz, hogy a gyerekek testileg, lelkileg, érzelmileg jól fejlődjenek. Kialakulhassanak náluk azok a magasabb rendű érzelmek, amelyek iskolaéretté teszik majd őket, különös tekintettel feladatunk az intellektuális, művészeti és szociális érzelmek fejlesztése. Nagyon szeretnénk, programunkból adódóan, a néphagyomány elemeit elültetni – mondta Papp Lászlóné. A ladányi óvodák több mint 10 éve csatlakoztak az Óvodai Ne-

velés a Művészetek Eszközeivel elnevezésű programhoz, s mára országos hírnévre tettek szert annak gyakorlati megvalósításában. Ennek egyik elismerése, hogy a közelmúltban az Egyesített Óvodai Intézmény megkapta a Regionális Kiterjedésű Akkreditált Kiváló Pont címet. Az óvodai nevelés fontos része az egészségnevelés. Ennek pedig egyik fő színtere az óvodai udvar. Éppen ezért a közeljövőben majd az udvari játékokat szeretnék fejleszteni a tagóvodákban. – Augusztus 6-án sikerült beadnunk az óvodafejlesztési pályázatot, s megkaptuk, hogy befogadták 342. sorszámmal. Nagyon bízunk benne, hogy a támogatott pályázatok között szerepel majd. 100 millió Ft-ot pályáztunk az óvodaudvarok fejlesztésére, programok megvalósítására, és mint minden pályázatnál, muszáj itt is tervezni továbbképzéseket, amelyeket igyekszünk majd úgy megválasztani, hogy hasznosak legyenek, és hasznosuljanak a mindennapi munka során – mondta el lapunknak Papp Lászlóné. Rábai Sarolta

6

Püspökladányi Hírek 2012. szeptember 18.

Az önkormányzati segítség és a vezetőválasztás után kiegyensúlyozottan működik a Többcélú Intézmény

A Többcélú Nevelési, Oktatási Intézményben nyáron is zajlottak az események. Bár a több mint 70 millió forint mínusz az önkormányzatnak köszönhetően egyelőre nem késztette drasztikus lépésekre az intézmény vezetőségét, de a lemondott főigazgató helyére a tanév megkezdése előtt új vezetőt kellett választani. Az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság tagjai a legutóbbi ülésükön döntöttek arról, hogy erre a posztra a Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény vezetőjét, Nagy Sándornét jelölik, aki megtisztelő, ám nehéz feladatnak tartja a Többcélú Intézmény irányítását, s nehezen élte meg az elmúlt heteket. – Nem vágytam erre a feladatra, de így alakult a helyzet, és el kell végezni. Már csak arra gondolok, hogy ha én voltam az az ember, akit megtalált ez a munka, akkor el kell látni a legjobb tudásom szerint – mondja az új főigazgató. Nagy Sándorné tanári pályafutása hosszú évekkel ezelőtt kezdődött. Úgy érzi, hogy már a Sápi Általános Iskolában megkapta azt az indíttatást a tanítóitól, amelyből egyenesen a pedagógusi hivatás felé vitte az élet. 30 évvel ezelőtt kezdte Püspökladányban a tanítást, majd 2008-ban a Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény vezetője lett. A 2012–2013-as tanévet már a Többcélú Intézmény vezetőjeként kezdte, de a tagintézmény-vezetői teendői is megmaradtak. A Többcélú Intézményben a színvonalas oktatás megtartása érdekében több pályázatot is elindítottak. Anyagi helyzetük javítására pedig különböző takarékoskodási terveket dolgoztak ki. – Azok az állapotok, amelyek a nyáron fennálltak, bizonyos mértékben már javultak, hiszen az önkormányzat a nagyon sürgősen elintézendő, átutalandó dolgokra támogatást nyújtott. Folyamatban van a gázszámlák rendezése, és nem lesz könnyű a helyzet egyáltalán, de próbáltuk már a tantárgyfelosztást is úgy készíteni, hogy spóroljunk. Mindent megteszünk azért, hogy a mínusz csökkenjen – mondja Nagy Sándorné. A nyár folyamán több ötlet is felmerült a Többcélú Intézmény vezetőiben, hogy hogyan lehetne takarékoskodni, ezek között osztályösszevonások és túlóraszámok csökkentése szerepelt, valamint a határozott időre szóló szerződéssel rendelkezők többségét sem tudták újra alkalmazni. – Több irányból próbálták a vezetők megközelíteni a problémát. Egyértelmű, hogy a hiányt valahonnan év végéig pótolni kell, ezért úgy döntöttek az intézményvezetők, hogy három 4.-es osztályt összevonnak a Kálvin téri iskolában, a Petőfi iskolában ugyanez az 5. évfolyamon történt meg. Szó volt arról is, hogy a 8. évfolyamon a három osztályt kettőbe vonják, viszont ezt szakmailag nem tartottuk megfelelőnek, ezért erről lemondtunk. A szülők megértően fogadták az osztályösszevonásokat, csupán a 8.-os anyukák között volt némi elégedetlenség, de végül ezek az osztályok maradhattak az eddig megszokott felállásban. A Petritelepen is két 1. osztályt kellett indítani, ami megnehezíti a költségcsökkentést, de ezeket csoportösszevonásokkal lehet kompenzálni. A szerződéses munkatársakat pedig ugyan elengedték, de arra nagy figyelmet fordítottak, hogy a szakos ellátottság meglegyen – mondta el lapunknak Kovács Krisztina, az Oktatási, Kulturális és Sportbizottság elnöke. A Többcélú Nevelési, Oktatási Intézmény általános iskolai tagintézményeiben szeptembertől 1088 gyermek kezdte meg a tanévet, és őket 114 pedagógus tanítja, akik törekednek arra, hogy tanítás közben a gyerekek képességeit is fejlesszék. Egyelőre egy évre szól Nagy Sándorné kinevezése, igyekszik az önkormányzat elvárásait maximálisan teljesíteni. A legfontosabb, hogy oda kell figyelni a gazdálkodásra, tartani a költségvetést, valamint a szakmai munkát biztosítani kell – nézetei szerint. A Többcélú Intézményben az általános iskolák mellett eltérő tago-

zat is működik, ahol az enyhe és középfokú értelmi fogyatékosok tanítása zajlik. Emellett a Pedagógiai Szakszolgálatban logopédiai és gyógytestnevelés órákkal fejlesztik a sajátos nevelési igényű gyerekeket. Az intézmény vezetői pedig már készülnek arra, hogy januártól állami fenntartásba kerülnek az iskolák. Ehhez pontos statisztikákat kell készíteniük az intézmény működéséről. – Az új intézménynek már neve is van: Klebelsberg Kunó Intézményfenntartó Központ, amely az Oktatási Minisztérium hatásköre alá tartozik. Járásoknak megfelelően tankerületeket hoznak létre, és ezek a központok gyakorlatilag el fogják látni az oktatási intézmények anyagi, szakmai irányítását, felügyeletét, a szakfelügyeleti rendszert, és felügyelik majd az oktatás egészét. Mivel járásközpont vagyunk, Püspökladányban is alakul egy ilyen tankerület, amelynek a vezetői megbízatására pályázatot írtak ki. Ezt szeptember 30-áig lehet benyújtani, és október 30-ával gyakorlatilag minden tankerület kinevezett vezetővel rendelkezik majd, aztán január 1-jével indul teljes kapacitással a működése – mondta Kovács Krisztina. Azt is megtudtuk tőle: a tankerületek közvetlenül az Intézményfenntartó Központ irányítása alá fognak tartozni, nem lesz kapcsolatuk a járásközpontokkal. A pedagógiai szakszolgálatok azonban január 1-jétől megyei irányítás alá kerülnek, ezt a feladatot pedig a megyeközpontban lévő intézményfenntartó központ fogja ellátni. Katona Csilla

Népszerű volt a „Zöld Sátor” a nyárzáró rendezvényen Több száz érdeklődő kereste föl a Főtérre szervezett Ladányi Nyár záró rendezvényén a hajdúböszörményi Zöld Kör és a Püspökladányi Természetvédő Csoport fenntarthatósági szemléletformáló standját. A programot „A fenntartható életmód erősítéséért Hajdú-Bihar megyében” c. (KEOP-6.1.0/B/11-2011-0015 azonosító számú) projekt részeként szervezte a két környezetvédő civil szervezet. A szervezők célja az volt, hogy felkeltsék a rendezvényen résztvevők figyelmét a fenntartható életmód, a környezet- és természetvédelem, valamint az egészséges életmód fontosságára. A szervezők a program során beszélgetésre, illetve tablók, szórólapok elolvasására invitálták az érdeklődőket. A gyerekeket a játszóházban foglalkoztatták, ahol ügyességi, készségfejlesztő, illetve természetes anyagokból készült játékokkal ismerkedhettek meg. Az érdeklődőknek tanácsokat adtak a fogyasztási szokásaikkal kapcsolatban, az életmódjuk fenntartható irányba történő lehetséges megváltoztatásához. Bemutatták számukra, hogy hogyan tehetnek ők maguk a fenntartható életmód kialakításáért. Lehetőség volt még környezet- és természetvédelmi totó kitöltésére, amely során a megfejtőket kisebb értékű ajándékokkal jutalmazták. A totó kitöltése után rögtön ellenőrzés következett, így lehetőség nyílt megbeszélni, hogy mi volt a megfelelő válasz. A nap végén pedig a totót helyesen kitöltők között fődíjként egy kerékpárt sorsoltak ki. E programmal a szervezők azt vállalták, hogy a látogatók megszólításával, beszélgetéssel, az információk aktív átadásával személyes kapcsolatot teremtsenek velük, és helyes szemléletet közvetítsenek feléjük. Ösztönözték őket arra, hogy ha bármilyen kérdés merül fel bennük a későbbiekben a kampány üzeneteivel kapcsolatban, vagy tanácsot kérnének, bátran keressék meg a civil szervezeteket. Rásó János

Püspökladányi Hírek 2012. szeptember 18.

Becsöngettek a Karacsban is! Van, aki alig várja, hogy kezdődjön az iskola, van, aki kevésbé örül ennek. Az új tanév mindig kihívást is jelent egyben, ami a gyerekek számára a jó tanulmányi eredmény, a szülők számára a nyugodt családi háttér, az iskola számára pedig a magas szintű oktatás feltételeinek a megteremtését jelenti. Hogyan indul az új tanév a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumban? Milyen új feladatok várnak az iskolára? Van-e változás az iskolai nevelés feltételrendszerében? Erről kérdezte szerkesztőségünk Nemesné Nagy Erikát, a középiskola igazgatóját.

– A nevelést-oktatást illetően ugyanazok a feladataink, mint az előző években is. A megjelent és megjelenő központi szabályzók miatt a pedagógusok többletfeladata lesz az intézmény valamen�nyi dokumentumának átdolgozása, melyet december 31-ig meg kell tennünk. A diákoknak is ugyanaz a feladatuk és kötelességük, mint eddig, az Nkt. ugyanúgy fogalmazza meg, mint a Kt.: „eleget tegyen – rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének”. A középiskolásokat érintő változásokból csak hármat emelek ki: a 9. évfolyamosoknak kötelező a mindennapos testnevelés, amit mi 3 tanórai és 2 kötelező sportköri foglalkozással oldunk meg; a másik, hogy az érettségi vizsgán több pontot kell elérni, hogy a vizsga sikeres legyen, a 3. pedig, hogy a múlt tanévben 8. évfolyamosok (vagy akik ennél alacsonyabb évfolyamra jártak) csak 16 éves korukig tankötelezettek. Az intézményt érintő lényeges változás tanév közben lesz, 2013. január 1-jén. – Milyen az iskola jelenlegi helyzete? – Ha röviden kell válaszolni: a tanév indításához szükséges feltételek megvannak. Ahogy a kollégáimnak is mondtam: vannak tanulóink, vagyunk mi, tanárok. A többi pedig – például a külső bizonytalanság – nem szabad, hogy befolyásolja munkánk színvonalát. Néhány kollégánk nem nálunk kezdi a tanévet, helyükön új pedagógusok fognak dolgozni, ill. többen vállaltak többletfeladatokat. A tárgyi, infrastrukturális feltételek javítására nem sok lehetőségünk van. Diákjaink, szakoktatóink a szakmai vizsgákon és a nyári gyakorlaton, szakmunkásaink, karbantartóink a nyáron elvégezték a legszükségesebb munkákat, pl.: festés, felújítás, átalakítás, bútorok készítése, melyek közül legjelentősebb a kollégiumban végzett volt, hiszen a 2 évvel ezelőtti 60-ról 120-ra kellett növelni a férőhelyek számát. A következő tanévben további férőhelyre

7 lesz szükség, ami már nem oldható meg átalakítással. A nyáron helyükre kerültek a Gagarin úti épület tornatermében az esélyegyenlőségi pályázatból beszerzett eszközök is; a Gagarin és a Bajcsy úti épület 1-1 tantermében sikerült kicserélni a padokat és a székeket – az AJKP és a felzárkóztató kiegészítő támogatásából; rövidesen megérkeznek az új számítógépek a kb. 10 éves, használhatatlan gépek helyére – az AJKP kiegészítő támogatásából. Annak, hogy minden pályázatot elkészítünk, a szakmai gazdagodás-megújulás igénye mellett az is oka, hogy pályázati forrásokon kívül aligha van más mód a tárgyi feltételek javítására. Reméljük, diákjaink is megbecsülik majd mindazt, amink van, az eddiginél nagyobb figyelmet fordítanak környezetükre. – Milyen képzéseken és hány diákkal kezdik meg az új tanévet? – Az idei évet 1211 diák kezdte meg. 145 tanuló van a hatosztályos, 301 tanuló a négy- és ötosztályos gimnáziumban. A szakközépiskolai képzésben 339-en tanulnak, a hagyományos szakiskolában 77-en. A szakképzős évfolyamokra 309 tanulónk jár, és 40 tanuló vesz részt érettségi utáni képzésen. A létszám naponta változik – főleg a szakiskolában, szakképzésen: többen most kérik, hogy valami mást tanulhassanak, mint amire felvettük őket. Vannak, akik kiiratkoznak, és olyanok is, akik másik iskolából jelentkeznek át, és vannak olyan diákok is, akiket még keresünk, mert eddig nem jelentek meg iskolánkban. Elmondható, a kezdő évfolyamokon – az érettségi utáni szakképzés kivételével – nincs már férőhelyünk. Sajnálatos, ennek az is oka, hogy az előző tanévet nem mindenki zárta sikeresen. – Milyen lehetőségeket kínálnak azoknak, akik nem a nappali középiskolai képzésben vesznek részt? – Nem volt jelentkező az esti gimnáziumi képzésre. Az új tanévben a környezetünk igényeit és intézményünk lehetőségeit átgondolva felkészülünk arra, hogy a Nemzeti köznevelésről szóló törvény adta lehetőségeket a felnőttoktatással kapcsolatban használni tudjuk. Ezzel már néhányan elkezdtünk foglalkozni nyáron, amikor megjelent a „Második esély típusú programok” támogatására kiírt pályázat. Jelenleg mind érettségire, mind szakmai vizsgára felkészítő felnőttoktatás szerepel a terveink között. – Milyen szabadidős programokat szerveznek az első félévre? – Intézményünknek ez lesz a 62. tanéve. Ez idő alatt kialakultak azok a tanórákon kívüli programok, melyeket nevelő-oktató munkánk, a közösségformálás miatt is fontosnak tartok. A 7. és a 9. évfolyamos gimnazistáknak, ill. az AJKP előkészítő osztályának a múlt héten volt ismerkedési tábor, végzőseink már nyáron elkezdték a táncpróbákat a szalagtűzőre. Az 1. félévben iskolai szintű program a nemzeti ünnepen, megemlékezésen kívül a szalagtűző, az őszköszöntő, az egészségnap, a karácsonyi ünnepség. Galériánkban most is több kiállítást nézhetnek majd meg az érdeklődők. Minden délután lesz sportköri foglalkozás – a mindennapos testnevelés bevezetése miatt is. Ha pályázataink sikeresek lesznek, már a tanév első részében indítjuk a tehetséggondozó és a közösségi szolgálattal kapcsolatos programokat is. Az osztályok, a diákönkormányzat az 1. félévben is várhatóan sokféle közös programot szerveznek. A beiskolázás szempontjából is fontos az általános iskolai kollégákkal és a tanulókkal való találkozás: most is meghívjuk őket iskolánkba, ill. mi is felkeressük őket (pályaválasztási tájékoztatók, nyílt napok). A gimnáziumunk iránt érdeklődő tanulóknak idén is tartunk a központi írásbelikre ingyenes felkészítő foglalkozásokat. Rásó János

8

Püspökladányi Hírek 2012. szeptember 18.

Vezetéstechnikai előadás hölgyek számára

Az előzés közbeni veszélyhelyzet felismerését és elhárítását hangsúlyozta Kotra Károly azon az előadáson, amelyet kimondottan hölgyvezetők részére tartott augusztus 28-án. A rendezvény azzal a céllal jött létre, hogy az érdeklődő hölgyvezetők a veszélyhelyzetekkel és azok elhárítási módjaival is megismerkedjenek. Az előadás ötlete az autósiskola mellett lévő kozmetikában vetődött fel először. Egy nemrégiben történt baleset kapcsán felismerték, hogy a nőknek szükségük lehet arra, hogy hasonló veszélyhelyzetben tudják, mit kell tenniük. A létszám hamar összegyűlt, sokan hallgatták figyelmesen az előadást a biztonságos vezetésről, a veszélyhelyzetek elkerüléséről. Az előadó a megjelenteknek kifejtette, hogy a közúti közlekedés során a legveszélyesebb hely a vasúti átjáró, itt mindenkinek be kell tartani az ide vonatkozó KRESZ-t, és akkor nem alakulhat ki veszélyhelyzet. A legveszélyesebb manőver azonban a közlekedés során az előzés. Ez esetben a manővernek kettő vagy több résztvevője van, ahol egy szabálytalankodó már a többit veszélyezteti. Ezért nemcsak a szabályos előzést kell tudni, hanem az előzés során kialakult veszélyhelyzetet is el kell tudni hárítani.

kutyákkal is találkozhatunk, ezek pedig jelentős veszélyforrások lehetnek. – Amikor elénk kerül egy vadon élő állat, például egy 25 kiló alatti (nyúl, macska, kutya), egyet kell csinálni, csak fékezni, sosem szabad kikerülni. A hirtelen kormánymozdulat hatására a jármű könnyen irányíthatatlanná válhat. Tudok mutatni sajnos úgy koszorúkat itt Hajdú- Bihar megyében, hogy kutya ugrott ki a vezető elé, a fékezés nélküli kikerülés pedig tragédiával végződött – mondta Kotra Károly. A vezetőnek elsők között kell megtanulni, hogy egy váratlan esemény alkalmával a sebesség csökkentése az elsődleges feladat, és amennyiben van rá lehetőség, csak akkor éljünk az irányváltoztatás lehetőségével. Kotra Károly kifejtette a biztonsági öv, illetve a légzsák együttes használata során fellépő életmentő szerepüket is. Az előadás végén a vezetést segítő eszközök használatáról is beszéltek, nagy sikere volt a videofilmen bemutatott parkolási rendszernek. Ez az a technikai újdonság, amely a várakozó helyre történő beállást automatikusan végzi el a megfelelő programgomb megnyomását követően. A résztvevők hasznos ismeretekkel gyarapodva tértek haza. Remélhetőleg családtagjaikkal is megosztották az előadás fontosabb részleteit, hogy mindenki biztonságosabban közlekedhessen ezután. Katona Csilla

A kerékpáros ihat egy sört, de az autós nem használhat lézerblokkolót 2012 szeptemberétől a kormány ismét módosította, illetve pontosítot-

– Erre vannak vezetéstechnikai módszerek, melyekkel a veszély elhárítható – mondta Kotra Károly. Az előadás során a résztvevők közösen összefoglalták az előzés 5 feltételét: Elsőként meg kell bizonyosodnunk arról, hogy az előzés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy az előzés a szembe jövő forgalmat nem zavarja. Az előzni kívánt jármű előzési szándékot nem jelzett. Az előzni kívánó jármű előzését már más nem kezdte meg. Az előzéshez szükséges oldaltávolság rendelkezésre áll. Valamint az előzött jármű elé biztonságosan, annak zavarása nélkül vissza lehessen térni. Ha a veszély elkerülése érdekében lemegyünk az út szélére, kis sebességgel térjünk vissza az útra, mivel a kerék tapadása ilyenkor nem megfelelő. A laza szerkezetű padkán és a szilárd útburkolaton ugyanis különböző tapadási tényezők hatnak. E miatt a különbség miatt fékezés, gyorsítás vagy kormányzás hatására akár az út másik oldalára is átvágódhat a gépkocsi. – Azt nem lehet kijelenteni egyértelműen, hogy a nők vagy a férfiak a jobb vezetők, hiszen mindkét nem képviselői között adódnak figyelmetlen emberek. Az azonban biztos, hogy a nők többsége ritkábban, csupán alkalmanként ül a volánhoz, míg a férfiak között vannak, akik a vezetést munkájukból adódóan, hivatásszerűen gyakorolják – tudtuk meg Kotra Károlytól. Aki ritkábban merészkedik ki a környező utakra, azoknak is fel kell készülniük arra, hogy bármikor találkozhatnak például a Sárrét gazdag állatvilágának képviselőivel. Lakott területen kívül ugyanis többek között nyúllal, fácánnal, őzzel, valamint kóbor

ta a KRESZ-t. A változtatások között szerepel a lézerblokkoló használatának betiltása és az autópályákon baleset esetén az úgynevezett „biztonsági folyosó” bevezetése. A módosított jogszabály továbbá engedélyezi a kerékpárosok bizonyos mértékű alkoholfogyasztását is. Több kisebb változtatást, finomítást végeztek, például a megkülönböztető fényjelzést használó járművek esetében, továbbá reggel az első elindulás előtti biztonsági ellenőrzések sorába immáron a biztonsági öv is beletartozik – tudta meg lapunk Kotra Károly gépjárművezető-oktatótól. Szeptembertől már nemcsak a rendőrnek, hanem a közterület-felügyelőnek is joga van megállítani a gépjárművezetőt. Egy-egy pontban pedig változik a várakozás és megállás tilalmára vonatkozó szabály. Előbbi a kapubejáró előtti várakozást, utóbbi a polgárőrök és a pénzszállítók munkáját hivatott biztonságosabbá tenni. Módosították a kerékpárral való közlekedés szabályait is. Szeptembertől – nem főútvonalon – a jogszabályban meghatározott mértékű alkohol fogyasztása engedélyezett a biciklistáknak, emellett továbbra is hangsúlyozzák a kerékpár kivilágítását a láthatóság fontossága miatt. Biztonság szempontjából talán legfontosabb változás az autópályákon baleset esetén bevezetett „biztonsági folyosó”. Ez a megoldás nem új keletű, Németország és Ausztria évek óta használja ezt a mára beváltnak minősülő módszert, melynek lényege, hogy a helyszínre érkező mentő vagy tűzoltó minél előbb akadálytalanul jusson el a baleset helyszínére. A közelmúltban nagy vihart kavart lézerblokkolók használatáról is rendelkezik a módosított szabályzat. Szeptembertől tilos lesz alkalmazásuk. A traffipax-előrejelzőket azonban legalizálták, mivel ezek a szenzorok semmilyen körülmények között nem akadályozhatják, befolyásolhatják az illetékes hatóság munkáját. Ezentúl a rendőr közúti igazoltatás során nem ellenőrzi majd az elsősegélynyújtó doboz és a tűzoltó készülék meglétét az autóban, azonban továbbra is kötelező tartozékai lesznek a gépjárműveknek. Sokak szerint a jelenlegi KRESZ túl bonyolult, szükségessé vált az újrafelosztása, közérthetőbbé tétele. A kormány már tervbe is vette az új jogszabály megalkotását, melynek elkészültét 2014-re datálja. Addig is, míg nem születik új alapokra helyezett jogszabály, várhatóak kisebb-nagyobb változtatások, korrigálások a KRESZ-ben, melyet érdemes nyomon követni. A Budapesti Rendőr-főkapitányságon tevékenykedő Országos Baleset-megelőzési Bizottság jelenleg is oktatófilmeket gyárt az éppen aktuális módosításokról a lakosság részére, melyek közérdekű reklámfilmekként megjelennek a médiában. Lovassy Bernadett

9

Püspökladányi Hírek 2012. szeptember 18.

Negyvenéves a ladányi Mentőállomás Egykori és mai mentősök gyűltek össze a napokban a mentőállomáson a 40. jubileumi évforduló alkalmából. Az évtizedekkel ezelőtt itt dolgozó munkatársak jó szívvel fogadták a Püspökladányi Mentőállomás vezetőjének invitálását. 1972. augusztus 29-én indult ugyanis a mentősök munkája városunkban. Kezdetleges felszereltséggel, nagyobb területen kellett helyt állniuk nap mint nap, ezért Szűcs Imre, a jelenlegi vezető elismeri az elődök munkáját. – Igen nagy, történelmi jelentősége van ennek a dátumnak számunkra, hiszen olyan jelentős személyekkel találkozunk most, akik 40 évvel ezelőtt a megalapítást végezték. Visszatekintve nagyon nehéz korszak volt ez nekik, mert nagy körzetet láttak el, körzetükhöz tartozott még Nádudvar, Kaba, Tetétlen. Kevesebb kocsival dolgoztak, csak két mentőautó volt erre a nagy körzetre. Akkoriban földutak voltak 80%-ban, és a Nysákkal járták a környéket a kollégák, aztán jöttek a Mercedesek, a Toyoták, a Fordok, most pedig új Volkswageneket kapunk, ami már teljesen modern a felszerelés szempontjából – tájékoztatta lapunkat Szűcs Imre, a Püspökladányi Mentőállomás vezetője. Az épület társadalmi munkában készült, ami azt jelenti, hogy a településünkön lévő termelőszövetkezetek adták az alapanyagot és a munkaerőt is a mentőállomás megépítéséhez. A terveket Ulveczki Imre készítette. Imre bácsinak büszkeséggel tölti el a szívét, hogy még ma is működik a mentőállomás. 40 évvel ezelőtt sikerült határidőre befejezni az építkezést. A megnyitás után egy autóval, hárman kezdték el a mentési munkálatokat városunk vonzáskörzetében. – Hárman érkeztünk akkor ide – emlékszik vissza Szűcs Sándor nyugdíjas mentőápoló. – Én, Gere Lajos bácsi Kabáról és Virág Viktor. A helyettesítéseket abban az időben Debrecenből oldották meg. Eleinte még egy mentőautó volt, egy évvel később kaptak egy 8 órában üzemelőt is, majd fokozatosan mindig bővült a gépkocsiállomány, ahogy a szállítások is egyre sűrűbbek lettek. – Számomra az volt a nehezebb, amikor még kevés kocsival rendelkeztünk. Jöttek az azonnali esetek, és nehéz volt eldönteni, ha több volt egy időben, hogy hova menjünk hamarabb – mondta lapunknak Tóth István egykori mentőállomás-igazgató. A 70-es évek elején a mentősök felszereltsége minimális volt, mégis el tudták látni feladatukat. Többek között az injekciós tűket is nekik kellett sterilizálni. A legnehezebb azonban a vas hordágyak cipelése volt, akár 1-2 kilométert is meg kellett tenniük, és volt rá példa, hogy biciklivel vagy talicskával tolták ki a betegeket az utcákból, hiszen akkor még csupán a főutakat borította szilárd burkolat. Kezdetben az autókkal is mindig gondok voltak, ami a mentősöknek nagyban megnehezítette a feladatellátását. Télen a meleg, nyáron pedig a hideg időjárásnak voltak kitéve a mentősök és a betegek egyaránt. – Nyáron por volt benne, meleg volt, télen meg majd megfagytunk. Sokszor a betegre rá kellett teregetni, amit csak találtunk, pokrócokat, mindent, hogy meg ne fázzon – mesélte Tóth Sándor nyugdíjas garázsmester. A mentősöket leggyakrabban komoly esetekhez hívják és hívták. Előfordult, hogy hiába tettek meg mindent, nem tudtak segíteni a betegeken, de ennek ellentétére is volt példa, amikor súlyosabb esetet sikerült megoldani, és később találkozott is a lábadozó beteggel a mentős. Ezek a felemelő pillanatok erőt adtak a további nehéz napokhoz. A nehéz kezdetek ellenére kellemes emlékként gondolnak az egykori mentősök az itt eltöltött időszakra, hiszen sok ember életét meg tudták menteni. A tragikus eseményeket pedig próbálták

feldolgozni. A mentőállomás munkatársainak ahhoz, hogy dolgozhassanak, folyamatosan tanulni kellett. A gépkocsivezetőknek évente KRESZ és műszaki vizsgát kellett tenni, a mentőápolók szintén évente vizsgáztak. Előfordult, hogy nem tudtak a kötelezettségnek eleget tenni, és akkor fájdalmas búcsúval távoztak. Napjainkban is részt kell venniük 1-2 oktatáson, de már interneten is letölthetik a tananyagot. A nyugdíjas kollégák gyakran összefutnak, de a 40 éves jubileum alkalmából jól esett közösen, a jelenlegi mentősökkel visszaemlékezni az elmúlt időkre. – Ilyenkor mindig a szépre meg a jóra emlékezünk. Volt olyan legutóbb is, hogy történt egy sikeres újraélesztés, és az illető személyesen bejött megköszöni. Ez ritkaság, még hogyha helyrejön is, hogy eszébe jusson és bejöjjön megköszönni, akin segítettünk – mondta Bálint Béla mentős.

Az emlékezés természetesen rövid ideig tartott, hiszen a nyugdíjas mentősök is tudják, hogy folyamatosan tettre késznek kell lenniük fiatalabb kollégáiknak. Jelenleg 34-en: tisztek, orvosok, mentőápolók és gépkocsivezetők látják el az állomás munkáját. A négy mentőautó közül egy esetkocsi, kettő csak napközben, egy pedig 24 órás szolgálatban üzemel. Most tehát nagyobb személyi állomány több járművel kisebb körzetet lát el, mint az elődeink, ám mivel az Országos Mentőszolgálathoz tartoznak, bárhova riaszthatják őket. – Az Országos Mentőszolgálat egy egységes állami szerv, melynek feladata a mentés, illetve balesetek során a sürgősségi betegellátás, de ezek mellett végzünk mozgóőrséges feladatokat, illetve azonnali, orvos által kért kétórás szállításokat is. Most változott meg a rendszer: Püspökladányt, Sárrétudvarit, sőt még Szerep és Hos�szúhát településeket is hozzácsatolták a karcagi kórházhoz. Báránd, Biharnagybajom pedig Berettyóújfaluhoz tartozik. Viszont az sem mindegy, hogy kinek hol van fogadott orvosa. Az irányítócsoportra nekünk is szükségünk van, ők az interneten keresztül folyamatosan nézik ezt, hogy most ki hova tartozik, és nekünk is nézni kell, mert nem mindegy, hogy melyik betegséggel hova visszük a beteget – tájékoztatta lapunkat Szűcs Imre, a Püspökladányi Mentőállomás vezetője. A jelenlegi mentősök már korszerű járművel végezhetik napi munkájukat, többek között defibrillátorral, vércukormérővel is el vannak látva. A beépített GPS jeladó rendszerük segítségével a debreceni irányítócsoport folyamatosan figyelemmel tudja kísérni munkájukat. Reményeik szerint pedig hamarosan klímás mentőautókra tudják lecserélni a járműparkot. A Mentőállomás 40 éves épületében 4-5 évvel ezelőtt végeztek nagyobb belső felújítást, de kívülről sajnos még a régi állapotokat tükrözi. Katona Csilla

10 Üzenet a szülőföldnek

Beszélgetés Jámbor Ibolya kozmetikussal

– Megnyerted a Miss World Hungary kelet-magyarországi döntőjét 1999-ben. Azt gondolnánk, hogy a szépségverseny kinyit egy olyan kaput, amelyen csak keveseknek adatik meg belépni. Te mégsem lépted át a küszöböt. Miért? – Megleptél a megkereséssel. Először értetlenül álltam, hogy miért pont én? Ha valaki emlékszik is még a nevemre, és mondjuk nem személyes ismerősöm, az nyilván csak a szépségversenyeknek köszönhető. Annyit letenni az asztalra pedig nem valami sok, soha nem is volt célom ezzel érvényesülni, és ez az életemnek egy több mint tíz évvel ezelőtt lezárt szakasza.

– Miért nem vonzott az a pálya? – Püspökladányban nőttem fel. Itt jártam általános iskolába és itt is érettségiztem. Még tizenhét éves sem voltam, amikor belekerültem a szépségversenyek világába. Váratlanul ért ez a hirtelen változás, és soha nem volt még akkora szükségem azokra a dolgokra, amiket otthonról, a szüleimtől magammal vittem: az értékrendre, a tisztességre és becsületre. Talán pont ez a három volt az, ami viszonylag rövidre szabta a karrieremet. Soha nem felejtem el, hogy milyen kacagást váltott ki, amikor egyszer megkérdezték ott tőlem, hogy mi fontos nekem az életben. Én azt találtam mondani, hogy a család. Sokszor nekem szegezték a kérdést, hogy villamoson szeretnék-e utazni és gyorsétterembe járni vagy luxusautókon robogni elegáns helyekre. Adott volt a lehetőség, hogy megcsináljam a szerencsémet, de én az előbbit választottam, és nagyon örülök, hogy azzal, hogy lehetőséget adtál nekem arra, hogy a rovatodon keresztül ezt elmondhatom, talán meg is nyugszom egy kicsit. Tény, hogy nem volt az én világom, de azok nélkül a tapasztalatok nélkül, amikre ott tettem szert, most valószínűleg nem lennék ugyanez az ember. – Hogyan alakult az életed ezután? – Sajnos soha nem voltam különösebben tehetséges semmiben, és bár nem kerestem a lehetőséget, hogy kitűnjek, mégis így alakult. Otthon nem neveltek királylánynak, és nem töltöttem órákat a tükör előtt. Engem is nagyon meglepett, hogy egyszer csak ilyen irányt vettek a dolgok. A Miss World Hungary kelet-magyarországi döntőjének megnyerése után egyenes út vezetett a fővárosba. A rengeteg program és kötelező megjelenés miatt magántanuló lettem, amit később nagyon nehezen bocsátottam meg magamnak. Azt, hogy hagytam, hogy ez az egész a tanulás rovására menjen. Aztán rátaláltam az utamra, csodálatos szakmát választottam, kozmetikus lettem. Kívülállóknak talán meg sem fordul a fejében, hogy mennyi kihívást jelent ez a folyamatos változásban lévő izgalmas világ. Soha nem ülhetek a babérjaimon, mert elmegy mellettem az élet. Igyekszem szívni magamba a tudást és elsajátítani mindent, amit lehet. Az országban például én voltam az első kozmetikus, aki nagyteljesítményű lézerek gyakorlati alkalmazásából vizsgát tehetett, és rendszeres résztvevője vagyok a jelentősebb szakmai kongres�szusoknak Európa-szerte. Az évek alatt egy nagyon modern, de otthonos szalont sikerült felépítenem, és abban a rendkívüli sze-

Püspökladányi Hírek 2012. szeptember 18. rencsében van részem, hogy egy remek csapattal dolgozhatok. Szeptemberben szépségápolási rovatom indul egy életmódmagazinban, és rendkívül büszke vagyok arra, hogy többször megfordult a kezeim alatt például Igó Éva Jászai Mari-díjas színésznő, Karafiáth Orsolya költő, vagy a Pa-Dö-Dő. És talán túlértékelem a munkámat, de minden áldott este azzal a gondolattal hajtom álomra a fejem, hogy igen, ma is egy egészen picit szebbé tettem a világot. – Miért szereted ezt a munkát? – Csodás a hivatásom, de ami az igazi varázslat benne, azok az emberi kapcsolatok. Nem tudom, hogy van ez, de a vendégeim nagy része – hozzám hasonlóan – vidékről Budapestre származott, hasonló szemléletű fiatal. Sokat töröm rajta a fejem, hogy miféle szél fújja őket éppen hozzám? Olyan is előfordult, hogy megjelent nálam egy lány, és én csak néztem-néztem és egyszer csak megkérdeztem tőle, hogy honnan ilyen ismerős. Hát kiderült, hogy ő is püspökladányi, de évekkel korábban is csak látásból ismertük egymást. Azóta egy nagyon kedves és értékes ember bontakozott ki előttem a személyében, és hihetetlen, hogy ezért idáig kellett jönnünk. Sokat jelentenek nekem az ilyen találkozások. Van még egy oka, amiért imádom a munkámat. Az utóbbi időben szívügyemmé vált a csontvelő-donáció kérdése, én magam is regisztrált őssejtdonor vagyok. A kozmetikám egy remek fórum arra, hogy népszerűsítsem ezt az egyébként bosszantóan rosszul propagált dolgot. Az a szomorú tapasztalatom, hogy sokan nem is tudnak arról, hogy milyen egyszerű módon menthetjük meg mások életét. Ez a hozzáállás, a segítésnek ez a módja számomra teljesen természetes. Édesanyám, amíg az egészsége megengedte, rendszeres véradó volt. A csontvelő-adományozás sem sokkal kellemetlenebb. – Mivel töltöd a szabad idődet? – Ezek azok a dolgok, amik az időm nagy részét kitöltik. Persze mindig találok alkalmat a kikapcsolódásra. Szívesen járok például koncertekre és színházba, és havonta egyszer kötelező program nálam a Vasárnapi Művész Piac, ahol tervezők, designerek kínálják a portékáikat, és mindig nagyon különleges figurákkal ismerkedem meg. Nincs sok barátom, csak néhány nagyon közeli. Velük rendszeresek a közös programok. Főzünk egymásnak, vagy éjszakába nyúlóan beszélgetünk. Nekem itt ők a családom. Az igazi feltöltődést viszont a mai napig az jelenti, ha hazajöhetek a szüleimhez. – Gyakran jársz Püspökladányban? – Sajnos sokkal ritkábban tudok jönni, mint szeretnék, pont ezért nagyon értékesek ezek az alkalmak számomra. Mostanában valahogy sokat nosztalgiázom. Újra a régi illatokat érzem a levegőben, és ugyanolyannak hallom a csendet, mint amikor itt éltem, dacára annak, hogy szemmel láthatóan változik a város, sőt dinamikus változásban van. Amire igazán felkaptam a fejem, az a Ladányi Nyár elnevezésű programsorozat. Annyira hiányzott már valami ilyesmi! El sem tudom mondani, mennyire sajnálom, hogy úgy alakult a nyaram, hogy egy rendezvényen sem tudtam részt venni, csak a közösségi oldalról tájékozódtam. Remélem, hogy a szervezők ezzel megalapoztak egy remek hagyományt. – Milyennek látod a várost? – Ha végigmegyek az utcán, csak kapkodom a fejem. Új üzletek, szupermarket, hipermarket… Csak reménykedni tudok, hogy ezek a változások mindenkinek a hasznára válnak, hogy szélesedik a helyiek lehetőségeinek tárháza, és mindenki megtalálja ezeknek a jó oldalát. Ami érdekes, hogy nem is olyan régen még kibírtuk, hogy pénteken bezárt az ABC, és legközelebb csak hétfő reggel nyitott ki újra, most pedig világvége-hangulatban rohamozzuk meg a boltokat egy-egy nemzeti ünnep előtt, mert mi lesz, ha menet közben éhen halunk? Ez elkerülhetetlenül elért ide is. – Üzennél valamit a püspökladányiaknak? – Igen, az előbbi gondolathoz kapcsolódva – ami nem tudom, mennyire tűnik autentikusnak tőlem, innen, Budapestről, de nálam ezek alapvető dolgok: Akármennyire gyorsul is fel körülöttünk az élet, oda kell egymásra figyelnünk, és ne csak mímeljük! Ha megkérdezzük, hogy „hogy vagy?”, várjuk meg a választ! Nagyon fontosak az emberi kapcsolatok. Ne hagyjuk őket tönkremenni a rohanásban! Rásó János

11

Püspökladányi Hírek 2012. szeptember 18.

Elődeink nyomában

Paraszti vadászati módszerek A múltban a vadászat nemesi előjog volt, vagyis a jobbágyok, mivel a fegyvertartásukat is tiltották, csak a szigorú tilalmakkal dacolva és orvvadász módszerekkel tudtak vadászni. Egyik ilyen módszer volt a hurokkal való vadászat. Leggyakrabban az úgynevezett egyszerű, valamint a felrántó hurkokat alkalmazták. A leggyakoribb vadászzsákmány a nyúl volt, amely megfogásához gyakran karóhoz vagy a kerítés nyílásába kötöttek dróthurkot. Persze az egyszerű dróthurokkal akár még az őzet is meg lehetett fogni. A juhászok gyakran olyan helyre állították fel ezeket a hurkokat, ahová az aklokból a juh vizeletével átitatott aljat kihordták, mivel ez odacsalogatta az őzeket. Volt ahol sós agyagot tettek az őzhurkok mellé csaléteknek, mivel a sót azok szívesen nyalogatták. De nemcsak emlősöket, hanem kisebb énekesmadarakat, sőt foglyot is fogtak egyszerű hurokkal. Ez esetben egy deszkalapra, kör alakú keretre erősített lószőrhurkot raktak ki. Gyakran pályáztak varjúra is, amit egy kukoricacsőre kötött hurok segítségével fogtak meg. A varjúhús igen kedvelt volt ízletes levese miatt. A felrántó hurkot a Sárréten leggyakrabban a vízimadarak meg-

Városvédő szemmel

Elfeledett határneveink – a Hódos-tó és környezete Amikor egy régi térkép kerül a kezünkbe, meglepődünk, hogy mennyi rég nem használt vagy elfeledett területnév forgott egykor közszájon, pedig ezek szintén részei településünk múltjának. Ma már nagyon kevesen említik például Hódos-tó néven a településünk határában hajdan mintegy 10 hektáron elterülő vizes területet. Ez talán nem véletlen, mert az egykori Hódostó-zug nevű félszigeten volt található, amely a mai Nagy- és Kis-Kunlapos területére esik. A Hódostó-zugot a Mérges-ér folyta körül három oldalról, ezzel volt kapcsolata, ebből kapta a vizét a Hódos-tó is, amely nevét a múltban itt élő emlősfajról kaphatta. Az eurázsiai hód (Castor fiber) Eurázsia legnagyobb, jellegzetes rágcsálófaja. Állománya a 19. században jelentősen megfogyatkozott, de a jelenlegi a védelmi intézkedéseknek köszönhetően Európában növekvőben van. Hogy a Hódos-tó területéről mikor veszett ki, azt nem tudjuk, de nem valószínű, hogy a zavarást kevésbé tűrő állat a 19. század elején még itt lett volna. A Hódostó-zug félszigetet ekkortól már legelőként használta a lakosság, és egyes részein a vallásalapítványi uradalom dohányültetvényei voltak. A nagyobb szárazabb periódusok idején még a tó egyes részei is legeltethetők voltak. Amikortól pedig végleg elapadt a Sárrét éltető vize, az egész területet szántóföldként hasznosították, annak ellenére, hogy meglehetősen gyenge termőképességű volt. Magyarország más területeinek hódállománya a vadászat miatt a 19. század közepére szintén kipusztult. Az ausztriai és magyar WWF együttműködésének eredményeképpen a 20. század utolsó évtizedében megkezdődött a visszatelepítése a Duna ausztriai szakaszán. 1996 óta a Duna–Dráva és a Fertő–Hanság Nemzeti Park területén, illetve a Tisza középső és felső folyásánál, 2006 őszén Hódmezővásárhelyen, 2007 őszén pedig a Duna–Dráva Nemzeti Park drávai szakaszán történt telepítés. 2004 óta minden szabadon engedett példányt nyomkövető rendszerrel szerelnek fel. Spontán vándorlás révén már a Zagyva mentén is megjelentek, ami a

fogásához használták. A felrántó hurkoknak volt néhány érdekes formája is. Volt, amelyiket két kampóval rögzítették, és főleg ürge fogására használták, de nagyobb formájával akár az őzet vagy a rókát is elejthették. A felrántó hurkot alkalmazták még nyest, egér és más kártevők irtására is. A múltban sajátos paradoxon volt a vadászatra jogosultság kérdése, mert ugyan vadászni csak a nemeseknek volt szabad, viszont a parasztembernek meg kellett védenie a termést. Emiatt gyakran összekeveredett a kártevő és a vad fogalma. Ha valamely kártékony vad húsa és gereznája alkalmas is volt tápláléknak, illetve ruhaanyagnak, akkor is ennek a vadászata általában a lakókörnyezet, a termés vagy a háziállatok védelmét szolgálta elsősorban, és csak másodlagos volt a táplálékként való hasznosítás. Vagyis a paraszti vadászati módszerek kifejlődése a garázdálkodó egerek és patkányok, a túlszaporodott és a szemes terményt gyakran megtizedelő ürgék és hörcsögök, valamint a baromfiállományra komoly veszélyt jelentő ragadozó madarak irtása végett történt elsősorban. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a Sárrét vadban igen gazdag és szinte ellenőrizhetetlen területei terített asztalt kínáltak a szegény embernek. Aki, ha nem sajnálta az időt, és tudta, hogyan kerülheti el a hatóság vigyázó tekintetét, gyakran tért haza a természet kínálta vadászzsákmánnyal. Rásó János hazai, jelenleg kb. 600 példányból álló populáció megerősödését jelzi. A jelenlegi magyarországi állomány zömét a korábbi külhoni telepítések szaporulata adja. A hazai hódpopuláció növekedése ellenére sem valószínű viszont, hogy településünk határában újra megjelenjen, mert erre a jelenlegi ökológiai feltételek nem adottak. Az eurázsiai hód Magyarországon 1988 óta védett, természetvédelmi értéke 50 000 forint. Rásó János

Helytörténeti arcképcsarnok

Varga Gyula színművész Varga Gyula 1930. május 18án született Püspökladányban. A Mátravidéki Fémművekben dolgozott főmérnökként, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után 1954-ben a szolnoki Szigligeti Színháznál kezdte pályáját, majd 1955-ben az egri Gárdonyi Géza Színházhoz szerződött, melynek alapító tagja volt. A Miskolci Nemzeti Színháznak 1959-től volt tagja. A miskolci közönség legelőször Heltai Jenő A tündérlaki lányok című vígjátékában láthatta. Sajátos humorával, rögtönzéseivel táncoskomikusként rövid idő alatt a város kedvenc színésze lett. Az évek folyamán egyre összetettebb szerepekben lépett fel, majd drámai epizódokat is sikerrel formált meg. Színészetét, egész lényét a szeretetteljes humor jellemezte – olvasható a színház méltatásában. Utoljára 2001-ben a Tizenkét dühös emberben, majd 2002-ben a Kakukkfészekben láthatta a közönség. Miskolcon összesen 126 szerepben lépett színre. A Miskolci Nemzeti Színház örökös tagja. Emlékezetes alakítása volt a Mágnás Miska, a Svejk és a Kakukk Marci címszerepe, ő játszotta Musztafa bejt a Bál a Savolyban, Froscht A denevérben és Firszt a Cseresznyéskertben, valamint Menelaoszt a Szép Helénában. 1965-ben Jászai Mari-díjjal tüntették ki, 1977-ben megkapta a Déryné-gyűrűt, 2000-ben pedig a Déryné-díjat. Varga Gyula 2010. január 9-én hunyt el Miskolcon. Rásó János

12

Püspökladányi Hírek 2012. szeptember 18.

Sárréti mendemondák /Szűcs Sándor emlékezete/ Püspökladányban születtem és nevelkedtem. Ez a település régesrégen a Nagy-Sárrét része volt. Mikor ezt megtudtam, csodálkoztam. Ez a sík, szikes, száraz vidék miért viselt olyan nevet, amely a mocsarak, lápok világát idézi? Pedig az elnevezés nagyon találó volt, ahogy ezt a nagyszüleimtől, dédszüleimtől hallottam, akik szintén a dédszüleiktől hallották. Később, mikor a Sárrét világának avatott kutatójának, Szűcs Sándornak a könyveit elolvastam, előttem is feltárult ez a mesevilág. A Sárrét krónikása, Szűcs Sándor 1903. október 23-án született Biharnagybajomban, mely falunak élete végéig lakója volt. A Sárrét múltja és a régen ott élt emberek élete gyerekkora óta foglalkoztatta. A nádfedeles épületetek padlásain gyűjtögette az ott porosodó használati tárgyakat és feljegyezte az idős emberek emlékeiben élő szájhagyományt. Az egyetem elvégzése után később a Néprajzi Társaság tagjaként már tudományos igénnyel dolgozta fel a Sárrét múltját, és könyveiből az utódok is ízelítőt kaphatnak belőle. Érdemes könyveit fellapozni, hogy ne merüljön a múlt feledésbe. A múlt század derekáig Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú és Békés megye egymással határos területe árterület volt, ahol mintegy 150 ezer katasztrális hold területen a mocsár volt az úr. A Nagy-Sárrét a Berettyó folyó mocsara volt, a Kis-Sárrét pedig a Körösöké. Az öreg Berettyó Bakonszegnél szinte meder nélkül terült szét a mocsár tengerében, és csak Ecsegpusztánál került partok közé, Mezőtúrnál futott a Körösbe. A mocsarakat nádrengeteg, gyékényerdő borította, de füzesek, tölgyes berkek is meghúzódtak benne. A vízből csak itt-ott emelkedett ki egy-egy sziget, hosszan elnyúló keskeny földhát és kerek porong. A víz színén lebegő zöld pázsithoz hasonló ingóláp is örökre foglyul ejtette a lápot nem ismerőket. Az ország három részre szakadása után az Alföldön a fosztogató török seregek azokat a lakosokat, akik nem tudtak előlük elmenekülni, rabláncra fűzték, és magukkal hurcolták, falvaikat felgyújtották. A földönfutóvá lett embereknek a mocsarak sűrű nádasai adtak menedéket. A határ menti halmokra vigyázókat állítottak, akik jeleztek, ha jött a török, és ők sietve elhagyták a falut, kevés cókmókjukkal a lápok szigeteire menekültek. Ha a harcosok utánuk merészkedtek, vagy visszafordultak, vagy a mocsárban lelték halálukat. A Sárrét mocsarát sem a tatár, sem a török nem tudta soha bevenni. E hatalmas rétség természeti gazdagsága mesébe illő volt. A mocsarakban annyi hal volt, hogy a pákászok nem bajlódtak a hálóval. A víz medrébe nádfalakat építettek, és csak összeszedték az abban fennakadt halakat. A különböző fajtájú és színű madarak szinte ellepték a szigeteket. Ahány madár Európában előfordult, mind rakott itt fészket, és költötte tojásait. A csendes szigeteken a daru és a kócsag tanyázott, a nádasok aljában a túzok és más nagytestű madarak húzták meg magukat. A sárrétieknek nem a szekér, hanem a „csolnak”, a ladik, és az ennél nagyobb méretű hajó, az ún. bodonhajó volt az igazán használható közlekedési eszköze. A házak udvarának végében ki volt kötve a „csolnak” vagy a ladik. A falu környékét jól ismerő emberek ezeken a közlekedési eszközökön jártak a határba és a szomszéd helységekbe, de a mocsarak egyik szélétől a másikba utazáskor a kereskedők már vízi fuvarosokat vettek igénybe. A fuvarozást a bodonhajókon bonyolították, melyet fatörzsből vájtak, építettek. 3 méter hosszú, 90 centi széles súlyos alkotmányok voltak ezek. A vízifuvarosság tipikus sárréti foglalkozás volt. Erre olyan pákászok vállalkoztak, akik ismerték a mocsarak ingoványait, a vizek állását, az áradások irányát. Az ilyen árukkal megrakott bodonhajót evezővel hajtották, ha elakadt, csáklyákkal tolták előre. A hajón kívül a vízifuvarosoknak volt egy másik érdekes szállítóeszköze: a „láp”. Nem tévesztendő össze az ingóláppal, amiről

már korábban írtam. Ezt az alkotmányt 2-3 fatörzsből és nádkévéből állították össze, és csáklyával tolták előre a rét vizein. Az ügyesebbek némelyikre nádkunyhót is építettek az eső ellen, és tűzhelyet is tapasztottak a szúnyogok elriasztására. Az őszi és tavaszi áradások idején a mocsárszéli falvakba befolyt a víz, és elöntötte a mélyebben fekvő utcákat. Az emberek gólyalábakon vagy lóháton közlekedtek. Szívesen használták ilyenkor a sárhajót, a szánkó ősét, csak nem a hóban, hanem a sár tetején közlekedtek vele. Ez egy lapos fenekű csónak volt, amit lóval húztak. Főleg teherhordásra használták, de ezzel húzatták el a gyerekeket az iskolába vagy a fiatalokat a mulatságba. A sárréti ember szívesebben foglalkozott az állattartással, mint a földműveléssel. Az ártéri dús legelők, melyek aszályos időben sem száradtak ki, bőséges táplálékot adtak a lovaknak, a szarvasmarháknak és a juhoknak. Az állatokkal foglalkozó pásztorok élete nehéz volt, mert nomád körülmények között kellett munkájukat végezni, de ők álltak a ranglétra felsőbb fokain. Csikósnak, gulyásnak lenni tekintélyes foglalkozásnak számított, de a juhászok munkáját is elismerték, megbecsülték. A „rétes” emberek már a szegényebbek közé tartoztak. Ők a mocsárvilág természet adta javait gyűjtötték össze, azokat adták el vagy cserélgették. Az igazi rétbeli emberek a pákászok voltak. Ők voltak a halászok, vadászok, madarászok, darvászok, csíkászok, de ha kellett, nádat vágtak, gyékényt szőttek, kosarat kötöttek. Szegények voltak ugyan, de szabadok, az adószedők nem tudták fizetésre kötelezni őket. A réti pásztorok a lápok alatt megbújó sárkányról is sok hihetetlen történetet meséltek. Úgy képzelték el, hogy hosszú lófeje van, tarajos sörénye, nagy körmös lábai, háromágú halpikkelyes farka és két nagy tarka szárnya van. Azért nem szaporodtak el, mert a nőstény sárkány 7 esztendeig volt viselős, és a kis sárkányt 7 évig szoptatta. Békétlen természetűek voltak, egymással is harcban álltak. Mérgüket tejjel csillapították. Aki elhullajtott fogait megtalálta, hamarosan kincset talált, mert a törökök gyakran a láp szélében ásták el kincseiket azzal, hogy később visszajönnek érte. Amikor a Berettyó és Körös áradása felpúposította a mocsár vizét, azt suttogták, fetreng a sárkány a láp alatt, ha a gulyából elkódorgott egy-egy tehén és elnyelte a mocsár, azt mondogatták „elnyelte a sárkány”. Ez a különös világ később elsüllyedt a múltban. Már az 1800-as évek végén próbálták a Berettyó szabályozását megoldani, hogy ezzel a mocsarakat kiszárítsák, és a földjét termőfölddé alakítsák. Hosszú esztendők teltek el, amíg ez sikerült. 1866-ban a Berettyónak új medret ástak, és a Sebes-Körösbe terelték. A Tisza és a Körös medrét is szabályozták, így a rétség kiszáradt. A lakosok az állattenyésztésről áttértek a földművelésre. A nagy gulyákat, nyájakat, kondákat felosztották, a szárazzá vált tájból eltűntek a halak, a madarak elköltöztek. A pásztorok, pákászok, rétes emberek a rét helyét elfoglaló uradalmak napszámosai lettek. Ez a fejlődés útja volt, hiszen a vidék egyre népesebb lett, a lakosokat a földnek el kellett tartani, de a természet kincseit jobban megőrizhették volna, hogy az utókor ne csak a mesékből ismerhesse meg ősei életét és környezetét, mely munkálkodásának a keretét adta. Pánti Irén

Püspökladányi Hírek 2012. szeptember 18.

13

Kalandozások Sárkányországban Bergengócia királya nagy bajba került! Országát kifosztotta, szépséges húgait elrabolta a Hétfejű Sárkány. A királyfi nyomban útnak indult, hogy kiszabadítsa testvéreit és visszaszerezze kincseit, de mire Sárkányország kapujához ért, ereje is, bátorsága is elfogyott. Leült búsan egy fa tövébe, és azon gondolkodott, hogyan tovább… Ám ekkor bátor vitézek és vitézleányok jöttek arra, hogy segítsenek a bajbajutott királyfin! Így kezdődik a mese, amelyben csaknem 200 gyermek kalandozhatott Sárkányországban. Történt ugyanis, hogy néhány kisgyermekes anyuka felkérést kapott arra, hogy a Ladányi Nyár egyik délutánját saját programötlettel színesítsék. Ők pedig gondoltak egy merészet, és egy zenés mesejáték szervezésébe fogtak, olyanba, amilyet még nem látott a világ. Vagy legalább is Püspökladány. A mese lelki táplálék, mely elvarázsol. Fontos szerepet tölt be a gyermek érzelmi, értelmi képességeinek fejlődésében.Ajó mesében a gyermek megtalálja saját biztonságát, hisz történjen bármi, a végén a jó győzedelmeskedik, a rossz pedig elnyeri méltó büntetését. Ez történt egy augusztusi és egy szeptemberi szombat délután városunk parkjában, azaz Sárkányországban is, ahol a királyfi és hű segítői sok megpróbáltatás árán, de végül eljutottak a sárkány várához, megküzdöttek vele, kiszabadították a királylányokat és visszaszerezték a kincseket. De miben volt egyedülálló ez a mese?! Abban, hogy itt a gyerekek nem pusztán hallgatói vagy nézői voltak a történetnek, hanem tevékeny részesei is. Beléptek a mesébe, és kisebb csoportokat alkotva végigkísérték a királyfit Sárkányországon. Útjuk elején ittak a bátorság, a furfangosság vagy az erő vizéből (kinek mire volt a legnagyobb szüksége). A Jó tündér hamuba sült pogácsával is feltarisznyázta őket, majd sorra mesebeli lényekkel találkoztak, akik különféle próbák elé állították őket. Az Öreg Néne csak akkor mutatta meg a sárkány várához vezető utat, ha a gyerekek segítettek összeszedni a fűben rejtőző gombákat. A Három Furfangos Törpe csak akkor engedte tovább őket, ha megválaszolták

Társadalmi munka a püspökladányi állatmenhelyen – a Jane Goodall Intézet tollából

Menhelysegítő programunk keretében ismét nem a szomszédba mentünk, július 14-én Püspökladányba látogattunk. Intézetünktől ezennel nemcsak Budapestről érkeztünk, hanem három hajdúszoboszlói önkéntes is csatlakozott hozzánk. Az alapítvány teljes neve Elhagyott Állatokért Első Sárréti Regionális Állatvédő Egyesület, mely 2007-től üzemelteti a menhelyet, végleges területén 2009 óta. A szokásos kenneltakarítás mellett más feladatok is adódtak, rögtönzött ácsaink deszkákból és megcsócsált kutyaházakból készítettek új otthonokat, míg a női szakasz az Intézet által adományozott festékkel színezte a megfáradt rácsokat. Mindemellett ki kellett csinosítani 12 kutyát, akik Németországba utaztak, hogy az ottani állatmentő szervezeten keresztül jussanak gazdához. Ismét kiderült, micsoda kincseket rejtenek a menhelyek poros kenneljei, a szürke, csapzott kutyusok büszkén rázták meg fürdés után ébenfekete bundájukat. Nagy segítség egy külföldi kapcsolat a magyar menhelyeknek, mert az esetleges anyagi támogatás mellett az ilyen örökbefogadások a véget nem érő létszámot is csökkentik. Felmerülhet a gondolat, hogy miért akar a német ember magyar kutyát örökbe fogadni, hát nincs ott menhely, amikor nekünk minden nagyobb községre jut egy? Az igazat megvallva csodálnám, de mégis azt látom, hogy sorra

a csalafinta kérdéseiket. A Patak Tündérének gyöngyei a vízbe potyogtak, de nem mert bemenni értük, mert félt a patak mélyén lakó veszedelmes vízi szörnytől, ezért a gyerekek segítségét kérte. A Lápi Manó kénköves mocsarán emberfia még soha át nem jutott, de a leleményes gyerekeknek nem okozott nehézséget átkelni rajta. A Boszorkány sötét barlangján is bátran átbújtak. Végül a Tűzmadár forró tojásait is összegyűjtötték anélkül, hogy kézzel érintették volna. S ekkor megérkeztek a Hétfejű sárkány várához. Összeszedték minden erejüket és bátorságukat, és kemény küzdelemben leütötték a sárkány valamennyi fejét. S bár a királylányok kiszabadultak, örömük még nem lehetett teljes, hisz a sárkány egy kőbe zárta a kincsesláda kulcsát. De volt még annyi erő a karjaikban, hogy feltörték ezeket a köveket, és megtalálták a kulcsot. A jó ebben a mesében is elnyerte méltó jutalmát, mindenki választhatott magának egy kincset a ládából, és emlékül egy-egy mesefüzetet is hazavihettek az átélt kalandokról. Három hónapos munka, 18 önzetlen, lelkes ember és sok kedves segítő kellett ahhoz, hogy a résztvevő gyermekek olyan élményekkel gazdagodjanak, amikről napokkal, hetekkel később is csillogó szemekkel mesélnek. Köszönjük, hogy velünk játszottatok, reméljük, jövő nyáron ismét találkozhatunk Meseországban! Burzukné Szilágyi Edit mentik a mi kidobott kutyáinkat. Lehet, hogy ők tudják, mi az a felelős állattartás, és nem csak most kezdenek ismerkedni ezzel a bizarr fogalommal. A menhelyen a körülmények szerények, mégis módot találtak rá, hogy munka közben megebédeltessenek bennünket. Utánfutón érkezett a hideg üdítőkért felelős hűtő, sörsátor és a tűzhely is, és nagyszerű paprikás krumpli készült vegetáriánus és húsos változatban egyaránt.   Miközben ebédeltünk, besétált a menhelyre egy staffordshire terrier, képviselője a fajtának, mely annyira veszélyesnek lett kikiáltva, hogy néhány országból ki is tiltották őket. Szerencsére Ő nem tudott erről, így végtelen nyugalommal tűrte, hogy a legyek által véresre mart fülét bekenjük, majd békésen elfoglalta helyét egy kennelben, ki tudja, mennyi időre. A hétvége során egyébként 14 kutya került be a menhelyre, így a kivételes német utazás ellenére ezen a hétvégén is kettővel nőtt a létszám.  Az ilyen látogatások során szerencsére az emberi természet gyöngyszemeivel is megismerkedhetünk. A menhelyvezető miközben civilként beteg emberek ápolásával foglalkozik, szabadidejében még ennek a sok-sok kidobott kutyának is tud szeretet adni. Bitter Zsuzsi Akiket aznapi fáradhatatlan munkájáért köszönet illet: Bitter Zsuzsi, Csősz Aranka, Egervölgyi Marika, Engi Csilla, Jenei Márta, Kerekes György, Szalontai István, Szőke Erika, Varga Edit és a helybéli önkéntes fiúk, lányok.

14

SPORTHÍREK Öt arannyal kezdődött a birkózószezon

Öt arany-, és három bronzérmet nyertek birkózóink a Balkányban megrendezett nemzetközi szezonnyitó versenyen, amelyen 26 egyesület 254 birkózója lépett szőnyegre. Csapatunkból Németh Balázs, Dodó Bence, Nádházi Gergő, Horváth Tamás és Dodó Dániel állhatott fel a dobogó legmagasabb fokára. Tenkés János, Faur Zoltán és Babik Máté harmadik, Sárándi Bence ötödik lett. A viadal legsportszerűbb versenyzőjének  Horváth Tamást választották a verseny bírái.

Gyűjtötték az érmeket a ladányi futók

Több rangos futóversenyen is rajthoz álltak a püspökladányi futók, akik mindenhonnan érmekkel tértek haza. Mezőtúron 10. alkalommal rendezték meg a Túri-kupa utcai futóversenyt. Városunk versenyzői közül Tomka István, Tomka Boáz és Tomka János sem talált legyőzőre a saját korosztályában, így az eredményhirdetéskor a dobogó legfelső fokára állhattak fel. Rajtuk kívül Papp János Bence a második, Daróczi Péter a harmadik, Tomka Mózes és Tomka Ruben a negyedik, míg Daróczi Tamás a hatodik helyen végzett. A 21 km-es félmaratoni távon a felnőtt mezőnyben Molnár Zoltán a 15. helyen ért célba. Őrült futás néven rendezték meg Debrecenben, a Karneváli programsorozat részeként azt a nyolc és fél kilométeres - terep-, és akadályfutásból álló - futóversenyt, amelyen a felnőtt női mezőnyben Szentpéteri Diána révén ugyancsak püspökladányi siker született. Ugyancsak a Karneváli héten rendezték meg az erdőspusztai arborétumban a Karneváli terepfutóversenyt. A Daru Futók négy fővel voltak jelen a versenyen: Zséder Zsolt és Lévai István a negyedmaraton, Molnár Zoltán és Rácz Krisztián a félmaraton távját teljesítették. Hajdúszoboszlón immár 12. alkalommal rendezték meg az Aquapark-futást. Ezen Tomka István, Tomka Boáz és Fülöp Attila első, Tomka Joel második, Daróczi Péter és Papp János Bence harmadik helyen ért célba a saját korosztályában.

Ladányi érmek a HFT Európa-bajnokságon

Augusztus végén Lengyelországban rendezték meg a Hanter Field Target Európa-bajnokságot, amelyen városunk lövészei is fegyvert fogtak. A felnőttek csapatversenyében a magyar válogatott tagjaként Szilágyi Sándor és Sas Ferenc bronzérmet szerzett. Sas Ferenc a sziluett kategóriában megnyerte a versenyt, míg Szabó Dániel az ifjúsági korosztályban a harmadik helyen végzett.

Győzelemmel rajtolt a PASZE

Idegenbeli győzelemmel kezdte az idei megyei asztalitenisz-bajnokságot a PASZE. A Szabó István, Andrási Zoltán, Kovács József, Varga Tibor összeállítású együttesünk a Hortobágy III. vendégeként szoros, kiélezett csatában 10-8 arányban nyert. A bajnokságot egyébként az elmúlt évhez hasonlóan ezúttal is két csoportban rendezi meg a megyei szövetség. A legutóbbi ezüstérmes PASZE tizenkét másik gárdával együtt az I. osztályban küzd a pontokért. A páratlan csapatlétszámból adódóan minden fordulóban lesz majd egy szabadnapos társaság. A sorsolás alapján a mieink az első öt játéknapon idegenben fognak ütőt, így majd csak október 20-án szerepelnek először hazai környezetben. Az ellenfelek: Vámospércs III., Vámospércs II., TEVA III., TEVA IV., Hortobágy III., Hajdúböszörmény, Egyek I., Hajdúnánás I., Hajdúnánás II. DABE II., DEAC-DABE, DASE.

PKE: rajtol a Koncz-alakulat

Szeptember 22-én hazai környezetben, a Mezőtúr ellen kezdi meg az idei NB II-es pontvadászatot a PKE férfi alakulata. A dél-keleti csoportba besorolt mieink sötét lónak számítanak majd az ellenfelek számára, ám ez a megállapítás visszafelé is igaz. Lapzártakor a csapatvezetők továbbra is azon dolgoztak, hogy egy-két helyen megerősítsék a játékoskeretet. Ennek első eredményeként visszacsábították a játéktól már visszavonult Darai Zoltánt, aki a kapuban lehet majd nagy segítségére az együttesnek. Így már ő is pályára lépett azon a felkészülési tornán, amelyet szeptember 8-án rendezett csapatunk. A mieink mellett Nádudvar és Berettyóújfalu felnőtt és utánpótlásgárdái mérték össze a felkészültségüket. A villámtor-

Püspökladányi Hírek 2012. szeptember 18. nát a felnőtteknél végül Nádudvar nyerte, miután a mieinket 27-22-re, az újfaluiakat 26-23-ra győzte le. A második helyet a Koncz-csapat gyűjtötte be a BMSE 28-26-os legyőzésével, míg a harmadik hely két vereséggel az Újfalunak jutott. Az utánpótlás csapatoknál ugyan ez a sorrend alakult ki. De visszatérve a bajnokságra, újdonság lesz a szurkolók számára, hogy mostantól a hazai fellépéseken mindig a felnőtt mérkőzést játsszák le előbb a csapatok, s csak ezt követően kerül sor a junior találkozóra.

A PKE NB II-es férficsapat őszi sorsolása Szeptember 22., 16,00: PKE – Mezőtúr Szeptember 29., 16,00: Békéscsaba – PKE Október 6., 16,00: PKE – Martfű Október 14., 18,00: Pick Szeged II. – PKE Október 21., 15,00: PKE – Makó Október 28., 10,00: PKE – Kunszentmárton November 3., 16,00: Kiskunfélegyháza – PKE November 11., 16,00: PKE – Szeged-Algyő November 17., 18,00: Újkígyós – PKE November 24., 16,00: PKE – Kiskunmajsa December 1., 18,00: Törökszentmiklós – PKE

Idegenben győzelem, itthon vereség

Komádiban kezdte az új szezont a PKE hölgyalakulata, amely 11-9-es első félidei hátrány után nagy csatában, végül is bravúrosnak mondható, 21-19 arányú győzelmet aratott. A bravúros jelző egyrészt annak tulajdonítható, hogy az együttes két rendkívül fiatal, tapasztalatlan hálóőrrel utazott el a találkozóra. Másrészt a játékvezetők ténykedése is hagyott kívánni valót maga után, amit a statisztikai mutatók is alátámasztanak. Míg a mieink öt hetest lőttek, addig a hazaiak 10-et, s míg nálunk hét kiállítás volt, addig ott mindössze egy. Csapatunkban egyébként pályára lépett a nyitány előtt néhány nappal leigazolt nádudvari Lajtos Boglárka is, aki annak idején az NB II-es Tünet SE-ben már játszott ladányi színekben. A meccs legeredményesebb PKE játékosai Székely Anna (6 gól), Károlyi Anikó (4), Lajtos Boglárka (3) és Kiss Ágnes (3) voltak. A 2. fordulóban a tavalyi bronzérmes Létavértes vendégeskedett a Gellér Sándor sportcsarnokban, s 15-12-es első félidei vendégelőnyt követően 26-19 arányú létai siker született. A játék képe alapján ez az eredmény leginkább a kapusok közötti különbségnek volt tulajdonítható. A mieink közül Károlyi Anikó 6, Lajtos Boglárka 4 gólt szerzett.

Három forduló után százszázalékos a PLE

Remekül rajtolt a PLE a megye II. déli csoportban, hiszen mindjárt a nyitányon 4-1 arányban kiütötte a legutóbbi bajnokcsapatot, a Komádit. A gólgyártást a felnőtt csapatban debütáló Mogyorósi Richárd kezdte meg, majd a Bárándról érkezett Vígh Norbert „köszönt be” kétszer is, végül a sérüléséből felépült Mogyorósi János is eredményes volt. A vendégek csak ezt követően tudtak egy gólt szerezni, s mindeközben a szintén Bárándról igazolt kapus, Buczi Zsolt egy büntetőt is hárított. Az U 19-es csapatunk ugyanakkor 3-1-es első félidei vezetést követően 5-3-ra kikapott. Következett a 2. fordulóban a Nagyrábé elleni idegenbeli fellépés. Karacsék ezúttal gyengébb napot fogtak ki, és már-már úgy tűnt, hogy gól nélküli döntetlennel zárul a találkozó. A 93. percben aztán mégis megtört a gólcsönd, Dan Gergő talált be a hazai kapuba, s ezzel két forduló után hatpontos a PLE. Az U19-es gárda ezúttal is 5-3-as vereséget szenvedett. A 3. fordulóban Biharkeresztesen a félidőben már 2-0 volt ide, majd már 4-1-re is vezettek a mieink, ám végül 4-2 lett az eredmény. A gólokat Horváth Ákos (2), Pálmai Csaba és Czibi Zsolt szerezték. Így már csak egy csapat hibátlan a bajnokságban, a PLE, s ebből eredően vezeti is a tabellát. Az U19-es csapatunk a 90. percben bekapott góllal 3-2-re kikapott.

Orosz csapattal játszottak a vízilabdázók

Két nemzetközi edzőmeccset is játszottak a PLUSZ SE vízilabdázói augusztus végén. Az ellenfél mindkét esetben a Hajdúszoboszlón edzőtáborozó, a mieinknél két-három évvel idősebb orosz Nyizsníj Novgorod 15-17 éves játékosokból álló leány utánpótlás csapata volt. A rendkívül jó hangulatú találkozókat mindkétszer a vendégek nyerték meg.