PÁLYÁZATI BESZÁMOLÓ
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium
2008. évi „Zöld Forrás” programja által támogatott
Lápi póc Fajvédelmi Program (II. ütem, 2008-2009)
megvalósításáról
Támogatási cél: 1.5. Biológiai sokféleség védelme és tájvédelem Támogatási szerzıdés száma: K-36-08-00238A
Tavirózsa Környezet- és Természetvédı Egyesület
2009. szeptember
BESZÁMOLÓ A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2008. évi „Zöld Forrás” pályázati felhívására benyújtott, és támogatásban részesített program(ok) megvalósításáról
1. Támogatási szerzıdés száma: K-36-08-00238A 2. Támogatott projekt címe: Lápi póc Fajvédelmi Program (II. ütem, 2008-2009) 3. Támogatott neve: Tavirózsa Környezet- és Természetvédı Egyesület 4. Támogatott címe: Székhely: 2112 Veresegyház, Köves u. 14. Levelezési cím: 2112 Veresegyház, Huba u. 43. 5. A Támogatott aláírásra jogosult képviselıje, beosztása: Krenedits Sándor, egyesületi elnök 6. A szerzıdött támogatás összege (Ft):
7. Elszámolt támogatás összege (Ft):
8. A Támogató által folyósított támogatás összege (Ft):
9. Az elszámolással egyidıben lehívott támogatás összege (Ft): (csak 2 000 000 Ft feletti támogatási összeg esetében kell kitölteni) ----------10. A támogatott projekt megvalósítási helyszíne(i): Szada Község Önkormányzatának területe
11. A projekt megvalósításának szerzıdés szerinti kezdési és befejezési határideje: A projekt kezdési idıpontja: 2008. június 10. A projekt szerzıdés szerinti befejezési idıpontja: 2009. augusztus 31. 12. A projekt megvalósításának tényleges kezdési és befejezési idıpontja: A projekt tényleges kezdési idıpontja: 2008. június 10. A projekt tényleges befejezési idıpontja: 2009. augusztus 31. 13. A projekt megvalósításának szakmai összefoglalása az elért eredmények részletezése (a megvalósított tevékenységek ismertetése, az elért eredmények szöveges és számszerősített bemutatása): A Lápi póc Fajvédelmi Program célja a fokozottan védett, nemzetközi jelentıségő lápi póc hazai állományának megırzése és gyarapítása a faj hosszú távú fennmaradása érdekében.
A Program megvalósítása során az alábbi pályázatban vállalt (és részben azon felüli) feladatokat végeztük el: 1. 2008. június-december 1.1. Irodalmi adatok győjtése: A lápi póccal kapcsolatosan beszereztük az alábbi két alapvetı monográfiát: Sallai Z. (2005): A lápi póc (Umbra krameri) magyarországi elterjedése, élıhelyi körülményeinek és növekedési ütemének vizsgálata a kiskunsági Kolon-tóban. In: A Puszta 2005. 1/22. pp. 113-172. Wilhelm S. (2008): A lápi póc. Monográfia. Erdélyi Múzeum-Egyesület. Kolozsvár. pp. 118. Ezek a hazai és külföldi szakirodalmat egyaránt ismertetı anyagok fontos támpontot jelentettek a Program egyes feladatainak megtervezéséhez, megvalósításához. A szakmai együttmőködés érdekében felvettük a kapcsolatot a fenti cikk szerzıjével, Sallai Zoltánnal (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság), aki évek óta kutatja hazánkban a lápi pócot. 1.2. Terepi munkák: Augusztus 7-én a környékbeli (veresegyházi) Hínáros csatornából és a szadai Pócos-tóból a vízminıségre kevésbé érzékeny hínárnövényeket (elıbbi helyrıl az érdes tócsagazt - Ceratophyllum demersum, utóbbiról az apró békalencsét - Lemna minor) telepítettünk az akkor egy hete (még a Program I. üteme alatt) kialakított 1. sz. Illés-tóba. İsszel egyeztettünk Szada Község Önkormányzatával, mint földtulajdonossal a 2009-ben kialakítandó két újabb tó (3. és 4. sz. Illés-tavak, ld. az 1. sz. mellékletet) helyének kijelölése
kapcsán. A véglegesítı terepi szemlén a részt vett a Duna-Ipoly Nemzeti Park részérıl Tóth Balázs, hidrobiológiai felügyelı és Csáky Péter, természetvédelmi ır. 1.3. Egyeztetések: İsszel tárgyalást folytattunk a KvVM Természet- és Környezetmegırzési Szakállamtitkárságán, melyen részt vett a Tóth Balázs is. A megbeszélésen a jelen lévık az alábbiakat rögzítették: A lápi póc hazai (köztük a szadai és ócsai) élıhelyek, illetve a 2008-ban kialakított új (1. és 2. sz. Illés) tavak vízkémiai, botanikai és hidrobiológiai monitorozási adatainak összevetése alapján megállapítható, hogy egyes paraméterek a lápi póc ökológiai igényeinek megfelelnek (pl. vízhımérséklet, pH), míg mások nem (pl. nitrát, vezetıképesség, fitoplankton, zooplankton és makrozoobenton). Ezért a halfaj betelepítése jelenleg kockázatokat jelentene a populáció fennmaradására (pl. a haltáplálékul szolgáló kevés zooplankton miatt). A betelepítésre csak az ökológiai feltételek „beállása” után kerülhet sor. Ennek során a térségben még meglévı, de – pl. a vízrendezés, kotrás miatt – veszélyeztetett populációk átmentését, vagy a mentett egyedek mesterséges szaporulatát kell elınyben részesíteni. Decemberben a tókialakítási tervekrıl egyeztettünk a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıséggel, melynek során tisztázásra került, hogy a két, 3 egyenként kb. 50-60 m -esre tervezett, talajvíz által táplált kistavak kialakításához (azok kis mérete, vízfolyásoktól való függetlensége, illetve a horgászati-halászati hasznosítás hiánya miatt) nem szükséges vízjogi engedélyes terv benyújtása. 2. 2009. január-augusztus 2.1. Egyesületünk a tavasz folyamán felvette a kapcsolatot a Szent István Egyetem MKK KTI Halgazdálkodási Tanszékével, ahol már hónapok óta sikeresen szaporítják a réticsíkot (Misgurnus fossilis). Az egyetemmel megállapodtunk abban, hogy a jövıben a lápi póc mentett állománya(i) mesterséges szaporításának engedélyeztetése, illetve megvalósítása kapcsán együttmőködünk. A tervek között szerepelnek a genetikai és élettani vizsgálatok is. 2.2. Június 29-én Tóth Balázzsal (DINPI), Sevcsik Andrással és a Vis Naturalis Bt-vel elvégeztettük két potenciális lápi póc élıhely állapotfelmérését a Szıdrákosi-patak mentén (vízkémiai, halfaunisztikai és botanikai vizsgálatok). Az elsı, kb 15 x 15 m vízfelülető, náddal és széleslevelő gyékénnyel (Typhetum latifoliae) részben benıtt, átlagosan 70 cm mélységő kistavat Zsombékos víznek neveztük el, a partján található, védett bugás sás (Carex paniculata) zsombékokról. A kistó Szadán, a Veresegyházi-medence Natura 2000 területen, annak délnyugati határán (a Szıdrákosi-patak belépésénél), a kishíd mellett található. A kb. 2 órás, alapos halfaunisztikai kutatás során 20 db. vörösszárnyú keszeget és ugyanennyi ezüstkárászt fogtunk. Lápi póc, illetve egyéb védett halfaj nem került elı a vízbıl, pedig a tavacska vegetációja és morfológiai jellemzıi alapján számítottunk elıfordulásukra. A víz felszínén és a fenéken elterülı vastag zöldmoszat (Cladophora sp.) „szınyeg„ a szomszédos szántóról érkezı jelentıs tápanyag (foszfát-) terhelés következménye. Megjegyezzük, hogy az állóvíz mellett húzódó Szıdrákosi-patak partján szippantóskocsi ürítéseinek egyértelmő nyomait láttuk. Alkalmanként az illegális ürítés a Zsombékosba is történhetett, mely szennyezés nyilvánvalóan a vízi élıvilágra is káros hatással van. Megjegyzendı, hogy a kistó kevésbé védett (pl. a környezı fák által) a közvetlen napsütéstıl, ezért vize jelentısen felmelegszik nyáridıben. A második vizsgált víz a Szıdrákosi-patak keleti mellékága mentén, a Program I. üteme alatt (2008. nyarán) kialakított 1. sz. Illés-tótól kb. 25 méterre helyezkedik el (méretei: kb. 15x7 m, átlagosan 50 cm-es vízmélységgel). A nyílt vízfelület a terjedı nádas és a széleslevelő gyékény miatt mindössze 15 m2 körül van. A vegetáció árnyékoló hatásának következtében nem tud kialakulni a sekély vízben szélsıségesen meleg hımérséklet, mely a lápi póc számára kedvezı. Igazi szenzációnak számít, hogy rövid idı (kb. 30 perc) alatt 22 db. lápi pócot és egy réticsíkot is sikerült fogni. Ezzel a Szıdrákosi-patak vízgyőjtıjén egy újabb lápi póc élıhelyet sikerült felfedeznünk. A vizet (mely feltehetıen az 1950-es években tızegkitermelés révén jött létre) II. sz. Pócos-tónak neveztük el. Vízminıség szempontjából összehasonlítva a régebb óta ismert (I. sz.) Pócostavat a II. sz. Pócos-tóval, a víz növényi tápanyag-tartalma (nitrát, foszfát) tekintetében jelentıs a
különbség: utóbbi tó esetében alacsonyabb szintet mértünk a dúsabb vegetáció tápanyagfelvételének köszönhetıen. A botanikai állapotfelmérés során feltárták, hogy a II. sz. Pócos-tóban elıfordul a térségben ritka keresztes békalencse (Lemna trisulca), és tágabb környezetében több védett lápi, lápréti növényfaj is elıfordul (Carex davalliana, Carex paniculata, Veratrum album). További részletek a Lápi póc Adatbázis 1.1./2009-ben (5. sz. melléklet). 2.3. Az 1. sz. Illés-tó, a II. sz. Pócos-tó hidrobiológiai vizsgálatait (fitoplankton, zooplankton és makrozoobenton kvalitatív és kvantitatív elemzések) egyesületünk megbízása alapján a VITUKI Kht. végezte el 2009. június 23-án és július 3-án. Az eredmények (ld. a 4. sz. mellékletet) alapján levont legfontosabb következtetések az alábbiak: 1. sz. Illés-tó: • • •
•
Az egy éve kialakított kistó fitoplankton összetétele még nem stabilizálódott, A planktonvizsgálatok szerint a mintavétel idıszakában az eutróf környezetet jelzı szervezetek domináltak Összehasonlítva a 2008-as év eredményeivel megállapítható, hogy a zooplankton állomány taxonómiai összetétele jelenleg sokkal változatosabb, több faj fordul elı, ami a stabilizálódás felé mutat. A tó 2009-ben a tavalyihoz képest a gerinctelen makrofauna tekintetében a stabil populációk jelenlétét mutatja, de korántsem a „beállt” állapotot
Lápi póc betelepítésére a vízbe nem került sor, mivel a vizsgálati eredmények alapján az 1. sz. Illés-tó egy év elteltével csak részben érte el azt az ökológiai állapotot, mely a halfaj élıhelyeire jellemzı. A kockázat túlságosan nagy lett volna, azonban megállapítható, hogy a víz állapota javul (pl. a táplálékforrásul szolgáló zooplankton és makrozoobenton tekintetében mind a fajszám, mind a mennyiség elérte vagy meghaladta a pócos vizekre jellemzı értékeket, ld. az 5 sz. mellékletet), ezért a betelepítés ökológiai feltételei egy-két éven belül meglehetnek. II. sz. Pócos-tó: •
• •
A fitoplankton összetétel mind mennnyiségi, mind minıségi vonatkozásban egy új kialakítású felszíni víz jellegét mutatja. Ez feltehetıen a sekély víz jelentıs, évszakon belüli vízszintingadozásának (egyes részeken kiszáradás, majd elöntés) következménye. A fito- és zooplankton összetétel alapján eutrofizálódó állapot figyelhetı meg. A zooplankton összetétele a nyílt víz felé terjeszkedı mocsári vegetációt jelzi.
A hidrobiológiai vizsgálatokkal egy idıben megtörtént a fenti vizek vízkémiai- és fizikai vizsgálata is (Vis Naturalis Bt.). Az 1. sz. Illés-tó foszfát-tartalma jelentısen, nitrát-tartalma pedig kisebb mértékben csökkent a kialakítása óta eltelt egy év alatt. A Pócos- és a II. sz. Pócos-tavat összehasonlítva megállapítható, hogy a vízkémiai- és fizikai paraméterek közül egyedül a nitrát-tartalom tér el jelentısen (az elıbbinél magasabb). 2.4. 2009. Július 1-jén és 3-án degradált (gyomos, aranyvesszıs területen) kialakítottuk a két új tavat, melyek a késıbbiekben a lápi póc élıhelyéül szolgálhatnak. Helyszín: a Szıdrákosi-patak keleti, szadai mellékágától nyugatra esı önkormányzati terület. A 3. sz. Illés-tónak elnevezett tavat a vízfolyástól kb. 10 méterre, a 4. sz. Illés-tavat pedig az újonnan felfedezett II. sz. Pócos-tó szomszédságában hoztuk létre (méretek: 7x7 m és 10x5 m vízfelület, 1 m-es átlagos vízmélység). Az utóbbi helyszínnek azért van nagy jelentısége, mert a növényzettel dúsan benıtt és jelentısen feltöltıdött (sekély) II. sz. Pócos-tó lápi póc állománya állandó fenyegetettségnek van kitéve, nyáron a kiszáradás, télen pedig a fagy által. Amennyiben késıbb a közeli és jóval mélyebb 4. sz. Illés-tó ökológiai állapota megfelelı, illetve hasonló lesz, szóba jöhet a két víz összenyitása. 2.5. Augusztus 7-én a veresegyházi Hínáros csatornából hínárnövényeket (érdes tócsagazt Ceratophyllum demersum és apró békalencsét - Lemna minor) telepítettünk az 1. és 3. sz. Illés-
tavakba. Az elıbbi víz esetében az egy évvel korábbi telepítésbıl a tócsagaz egy része megmaradt, mely jó eredménynek mondható, mivel egy frissen kialakított vízi élıhelyrıl van szó. 2.6. Augusztus 17-én a VITUKI Kht-val elvégeztettük az újonnan létrehozott 4. sz. Illés-tó komplex alapállapotfelmérését (vízkémiai, hidrobiológiai és botanikai vizsgálatok), mely a késıbbi monitoringhoz viszonyítási alapot ad. 2.7. Július-augusztus folyamán a különbözı vizsgálatok adatainak szisztematikus feldolgozásával létrehoztuk a Lápi póc Adatbázist (1.1./2009), mely tartalmazza a lápi póc recens élıhelyeinek és a halfaj számára újonnan kialakított vizek vízminıségi, hidrobiológiai, botanikai és halfaunisztikai adatait. Az adatbázist – a támogatási szerzıdésben vállaltak szerint – megküldtük a KvVM részére a Természetvédelmi Információs Rendszerben történı felhasználáshoz (5. és 6. sz. mellékletek). 2.8. A program kommunikációja Programunkról és a támogató KvVM-rıl több országos és térségi médiumban is hírt adtunk: 2008. október 19., 14.30 óra Kossuth Rádió – „Oxigén” c. környezetvédelmi mősor 2009. február 26. A Bakony-Balaton Horgász Szövetség honlapján feltüntették a leporellót elektronikus formában (www.bbhsz.hu/index.php). 2009. március A FeHoVa nemzetközi kiállításon az egyesületünk által (a Program I. üteme keretén belül) kiadott, „Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram” c. leporellót (3. sz. melléklet) terjesztettük a horgászok részére. 2009. július 14. Cikk jelent meg a Népszabadság Online-on: Farkas Cs.: Megmentik a lápi pócot és társait. Mesterségesen szaporítják ıshonos halainkat. www.nol.hu/tud-tech/ajanlo/20090714-megmentik_a_lapi_pocot_es_tarsait 2009. július 16., 16.15 óra Kossuth Rádió – „Zöldövezet” c. mősor: Megmentik a lápi pócot. (Mősorvezetı: Ács Gábor) 2009. augusztus 12., 10.00 óra Tavirózsa Közösségi Rádió (Veresegyház és térsége) – „Zöldiránytő” c. környezetvédelmi mősor 14. A támogatási szerzıdés 1. pontjában elıírt feltételek teljesítésének ismertetése: A támogatási szerzıdésben vállalt összes feladatot teljesítettük, melyek az alábbiak: -
A Lápi póc Adatbázisban (1.1./2009) hivatkoztunk a KvVM támogatására (logo + Zöld Forrás Program), A médiaszereplések (Kossuth Rádió, Népszabadság cikk) során hivatkoztunk a KvVM-re, mint támogatóra, A keletkezett biotikai adatokat (Lápi póc Adatbázis 1.1./2009) megküldtük a KvVM-nek a TIRben való felhasználáshoz, Ugyan a támogatott projektnek nem volt része a „Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram” c. leporelló megjelentetése, a KvVM logo-ját feltüntettük rajta.
Kelt, Veresegyház, 2009. szeptember 30. …………………………… Támogatott
NY IL AT KO Z AT
Alulírott Krenedits Sándor, mint a Tavirózsa Környezet- és Természetvédı Egyesület (szervezet megnevezése) bejegyzett képviselıje, büntetıjogi felelısségem tudatában kijelentem, hogy a Környezetvédelmi
és
Vízügyi
Minisztérium
által
támogatott
K-36-08-00238A
sz.
pályázat
elszámolásához benyújtott számlák és dokumentumok eredeti példányain – melyek másolata jelen beszámoló mellékletét képezik –, feltüntetésre került valamennyi támogatási forrás megnevezése, támogatási szerzıdés száma, és adott esetben azok felhasználási aránya. Kelt: Veresegyház, 2009. szeptember 30.
……………………….………… cégszerő aláírás (személyi ig. sz.: AH282512)
Mellékletek
1. A kistavak elhelyezkedése a Szadai Mintaterületen 2. Fotók a program megvalósításáról 3. „Lápi póc Fajvédelmi Mintaprogram” c. leporelló 4. Hidrobiológiai vizsgálatok Veresegyház térségében. Záró jelentés. Témaszám: 721/35/823001. VITUKI Nonprofit Kft., 2009. szeptember 28. 5. Lápi póc Adatbázis 1.1./2009 6. Igazolás a biotikai adatok megküldésérıl a KvVM TIR felé 7. Megbízási vállalkozói szerzıdések és teljesítés igazolások hitelesített másolata 8. Számlák, kapcsolódó bankszámla kivonatok és kifizetési pénztárbizonylatok hitelesített másolatai
1. sz. melléklet. A kistavak elhelyezkedése a Szadai Mintaterületen
2. sz. melléklet. Fotók a program megvalósításáról
1. A VITUKI Kft. munkatársai mintát vesznek az 1. sz. Illés-tóból (2009. június)
4. A 4. sz. Illés-tó kialakítása
2. A felmért Zsombékos víz a védett bugás sás zsombékjával
5. A frissen kialakított 4. sz. Illés-tó
3. Az újonnan felfedezett II. sz. Pócos-tóban gazdag póc állomány él
6. Az 1. sz. Illés-tóban a 2008-ban betelepített hínárvegetáció egy része megmaradt. (A hinarak a víz alatt láthatók, a víz felszínén zöldmoszat szınyeg lebeg.)
7. Újabb hínár- (tócsagaz és békalencse) telepítés az 1. sz. Illés-tóba (2009. augusztus)
