Láncolat Idézetes Füzet 2

Láncolat – Idézetes Füzet ●

2

Láncolat – IDÉZETES FÜZET Kétfajta csend létezik, mozgó és mozdulatlan, zajos és néma, harsány és letisztult. Az egyik helyet rak beléd, a másik helyre rak benned… …vagy inkább a helyedre rak, megint másképp: a világot helyezi át rajtad és téged a világon. Ha tetszik, az egyik alapodat hozza állapotba, a másik alapállapotodba hoz. Minden silentium tárgya ezek közül az egyik vagy a másik… …de végső soron mégis csak az az EGY. ◦ → Szinay Balázs: Silentium

2

© a tanítványi láncolat irodalmi műhely www.lancolat.blogspot.com

[1]


● Idézettek

2

Adelmayer Dóra Ágota László Erika BirtalanBiró Katalin BoérMagdolna Péter Pál Dani Bojtor Iván Estók Márta Dezső Gősi Ilona Anna Vali

Igaz Attila Jéga Szabó Ibolya Jurman Henrietta Aby Káldi FaragóZoltán Eszter Kondra GarajszkiKatalin Orsolya Lambrozett Haraszti Éva Judit Márffyné Horváth Henrietta Igaz Attila Kapolyi György Pánti Mária Kiss Magdolna Tünde Riba Ildikó Komor Zoltán Ronga Eszter Kondra Szabó EditKatalin Irma Lambrozett Éva Szilágyi Heléna Lena Belicosa Sz. Pál-Kutas Orsolya Leslie Wimore Tom MakaBolla Csilla TomorHenrietta Gábor Márffyné Horváth Urbán-Szabó M. FehérváriBéla Judit Várkonyi NyírfalviEndre Károly Vázsonyi Judit Ország Balázs Paszternák Éva Zsupnyó Gábor Dobos Tamás

Pál-Kutas Orsolya Riba Ildikó Strubovszky Vivien Szabó Edit Irma Urbán-Szabó Béla Tomor Gábor Szőcs Emese Vandra Attila Vázsonyi Judit [2]


2

„Sokszor nem elég, hogy mi magunk hangolódjunk, kapcsolódjunk az élethez, hanem bizonyos esetekben elengedhetetlen, hogy az élet hozzánk hangolódjon. Elvégre a részei vagyunk. Ő is hegyezi az antennáit, fordítja a paraboláit, bennünk működtet egy szerkentyűt, hogy könnyebben meghalljuk, hogy hátha könnyebben ránk talál, de a sok munka, rutin, rohanás elveszi figyelmünket róla, pedig az életünk mennyire is szeretne ránk hangolódni…, csak engedjük.” Birtalan Katalin ∞ „Olyan társsal élj, akivel együtt küzdesz a jövőért, és nemcsak mellette!” Dani Magdolna „Ne azért tégy jót mással hogy viszonzást várjál érte! Cselekedd azért mert neked jó,tapasztald meg a más örömét. S majd visszakapod a sorstól,mikor neked lesz rá szükséged, és pont olyantól,akire végképp nem gondoltál volna!” Dani Magdolna ∞ „Addig sok a bölcs, míg nem a saját bőrük van terítéken.” ∞

Estók Márta

[3]


2

„Néha a család csupán érdekközösség, de a misztériumhoz – a család misztériumához – az is kevés, ha ennél valamivel több: érzelmi közösség. Ha ugyanis nem elengedő szeretettel gondoskodik, de erőszakosan szorító (érzelmi) béklyó - akkor érzelmi közösség ugyan, de legtöbbször, gyötrelmek, tragédiák színtere. Gősi Vali „A családban meghittségre, békességre, nyugalomra vágyunk. Azt hiszem, az anyák legfontosabb feladata mindezek megteremtése, az apák dolga pedig őrködni ezek felett: biztonságot teremteni, megóvni a családi békét. Az ilyen családban mindenki kiegyensúlyozott, erős, önálló egyéniséggé válhat.” Gősi Vali „Megosztani az élményt nagyszerű dolog, legalább olyan szép és különleges, mint megélni.” Gősi Vali „Nekem a rím, a vers ritmusa a lét dallama – a boldogság, és a fájdalom muzsikája. Nekem a vers a lelkem is.” Gősi Vali „Nekem a versek, a könyvek, az irodalom – élet és halál. Nekik köszönhetem, hogy hálás vagyok létemért – még ha megmutatta kegyetlen arcát is – és nem hívom, de nem is félem már a halált.” Gősi Vali [4]


2

„Lélekúton járok, megtisztulva minden felesleges félelemtől, közömbösségtől, s talán a némaság vétkétől, ami saját gyávaságomból eredt, és abból a tévhitemből, hogy kínommal tehetetlenül, egyedül vagyok a világban.” Gősi Vali „Talán soha nem volt még ilyen nagy szüksége az embernek arra, hogy elvadult lelkét lírával szelídítse, és úgy menjen tovább, fejét az ég felé emelve, hogy közben meglássa, észrevegye, érezze újra a körülötte vajúdó világ könyörgő arcán kiütköző sebhelyeket, azon túl a lét tiszta szépségét, megélje újra azokat az érzéseket, létélményeket – mint szeretet, hála, szerelem, alázat, szomorúság, bánat – amelyek nélkül az ember maga is gép csupán.” Gősi Vali A költő talán azért éppen költő, hogy kiszabadítsa az embert, az ember lelkét a világ eszeveszett gépezetének pörgéséből, mielőtt az végérvényesen elragadná és bezárná. A költő bizonyára azért fogalmaz másként, mint ahogyan a közbeszédben szólítjuk meg egymást – fennköltebben, lírai ihletéssel átszőtt szavakkal – hogy felélessze lelkünkben a kihűlő érzéseket, amelyek átélésével újra érző lélekemberek lehetünk. Gősi Vali „Sorsom útján járok, mert megtanultam hallgatni valami különös késztetésre, ami lelki békét ad. Talán ezért írok gyakran e benső utazás fájdalomból fakadó létélményeiről, de a bizonyságról is − mert megtapasztaltam − hogy van [5]


2

remény a gyászoló anya számára is, hogy a túlélés gyötrelmei után újra megtanuljon élni.” Gősi Vali „Lélekúton járok, és Útközben újra élni tanulok: megélni örömöt és bánatot, mosolyt és könnyeket, magasságot és mélységeket. Keresem az igazságot, csodálom a hó és a fény tisztaságát, az élet és a halál megfejthetetlen titkait − a sírás és a csönd körforgásának misztériumában.” Gősi Vali „A mérhetetlen földi veszteségek – gyakran felbecsülhetetlen szellemi hagyatékkal áldva életünket – ajándékokat is tartogatnak számunkra, csak el kell hinnünk: számunkra is tartogat az élet újabb és egyre értékesebb ajándékokat, ha néha veszteségeink ajándékai is ezek.” Gősi Vali „Közös életünk – negyven együtt megélt évünk – során tanultuk meg társammal a jó csend fogalmát, amely egymásnak elengedő szeretettel biztosít függetlenséget, nem köt gúzsba, nem fojtogatja a másikat, inkább élni hagyja, élni hívja és segíti, ha néha erőtlen a másik.” Gősi Vali „Aki feltétel nélkül szeret, az örökké él. Árad utána az a semmihez sem fogható érzés… – elhagyott ruháiból is – és [6]


2

mi, akik itt maradtunk, viszont-szerethetjük azokat, akik már visszatértek az örök körforgásba, és ahol lélekben már mindig együtt lehetünk.” Gősi Vali „Megtanultam a szívembe látni, elidőzni ott, és hangtalanul sírni, mosolyogni… Megtanultam a színek és fények üzenetét megfejteni, és hinni a végtelenség csodájában. Talán ez a meditáció – a végtelen béke.” Gősi Vali „Az alkotó lélek emelkedettségének megőrzéséhez a legfontosabb nem a saját alkotás öröme, hanem a nyitottság mások művészetének megismerésére, alkotásaik-adta élmények, üzenetek átélésére.” Gősi Vali ∞ „Ezer meg ezer út szövi a téridőt, az étert, életünkről ki tudja, hogy végtelen vagy véges? S a rengeteg úton, ki merre indulhat? Számtalan kérdés van egy megoldókulccsal.” Igaz Attila ∞

[7]


2

„A szavak tánca a vers, mely a rideg valóságból kiragad, a csendesen csendülő békességbe visz. A színes szavak játéka csak az ember sajátja.” Jéga Szabó Ibolya „A sorsunk olyan, mint a rohanó folyón táncoló kis csónak, melyben nálunk van az evező, de a víz árja visz.” Jéga Szabó Ibolya „Hajdan okosnak hittem magam, és meg akartam változtatni a világot. Később azt hittem bölcs vagyok, és meg akartam változtatni önmagam. Most már csendes vagyok, és a világ dolgait csak szemlélem…” Jéga Szabó Ibolya ∞ „A támogatás nem időjárástól vagy környezeti hatásoktól függ; egyszerűen spontán, szívből adjuk annak, akit szeretünk.” Jurman Henrietta Aby „A büszkeséget, bármily' nehéz is, nemcsak a szerelemben, hanem a legtöbb emberi kapcsolatban félre kell tenni, be kell zárni egy kis dobozba, és felrakni a legfelső polcra úgy, hogy lábujjhegyen is alig érd el. Akkor talán képes leszel megbocsátani, elfelejteni a sérelmeket, amiket a másik csak [8]


2

azért okozott, mert szeretett, és azt hitte, jót tesz veled. Emberek vagyunk – sokszor hibázunk. Mielőtt semmibe vennéd a bocsánatkérés őszinte gesztusát, mielőtt hagynád elsétálni a másikat, nézz mélyen magadba! Te sosem tévedtél?” Jurman Henrietta Aby „Az ünnep nem attól ünnep, mert piros tintával tüntetik fel a naptárakban. Egyetlen mosoly különlegessé varázsolhat egy napot, egyetlen szó összetörhet egy szívet és egyetlen történet megváltoztathat egy életet.” Jurman Henrietta Aby ∞ „Elmerengve, a plafont kísértve, vallomásom csókja nonverbális. Szobám falai közt egy ölelés hangtalan lelkünknek örök Párizs.”

Káldi Zoltán ∞ „Szerelembe esni könnyebb, mint szeretni, mert szerelmesek leszünk, de szeretni akarni kell!” Kondra Katalin „Aki elégedett, az boldog. A boldogság egy állapot. Minden más, ami érzésből fakad szenvedély, és öröm. [9]


2

Ezek múlandó, hosszabb-rövidebb ideig tartó villanások.” Kondra Katalin ∞ „Most csak téblábol Erőm, kiharcolta magát küzdött eleget, bár gyávább volt a sikernél – inkább azt suttogom neki: ülj le, pihenjél ne hajtsd túl magad és élvezd ízed zamatát. Megdolgoztál érte, hogy elengedhesd magad oldozd ki bátran a görcsöket napjaidból – vasald át Holnapra gyűrődött lapjaim, hol jövő-rostámon döglött vér-rögöm fennakad.” Lambrozett Éva „Elűzi a múltidő gyönyörű éneked nevetve sírok az életen, hogy kéreget – felírtál a felhőkbe kiszáradt tintáddal sírva kacagok a sorson, miként hintáztat.” Lambrozett Éva „Végtelent ölelünk egész életünkben, szerelmünk a halál kocsiján utazik – kanyargós, vad tájon hajtja lovait, míg karjaiból többé nem ébredünk fel.” Lambrozett Éva

[ 10 ]


2

„...sajnálom néhanap, mit majd elmulasztok akkor, mikor fölibém halált mutattok s nem az a riasztóbb, miként eltemettek inkább: marad-e belőlem temetetlen” Lambrozett Éva ∞ „Színes a világ. A fekete és a fehér is szín.” Márffyné Horváth Henrietta ∞ „A vers a lélekben születik, és nem az ujjvégekben. Ezért néha megeshet, hogy botladozik, vagy tanácstalan. Olykor szilánkokra is törhet, csakúgy, mint a lélek maga. Nem az agynak kiált, hanem egy másik léleknek.” Pánti Mária ∞ „Soha nem haragudtam még annyira magamra, hogy ne álltam volna magammal szóba.” Riba Ildikó ∞

[ 11 ]


2

„Örökös harcunk fájdalmát is akarnunk kell, hogy diadalt ülhessünk, diadalunk kínjait és kihívásait is el kell fogadjuk, hogy újabb harcunkat látni tudjuk benne.” Ronga Eszter „Százszor,százféleképp elmondhatunk egy-egy történetet, de van,hogy mindez hiába,mégsem foghatjuk fel, láthatjuk át. Van, hogy soha ennyit nem voltunk még együtt és soha ennyire közös érzéseink nem voltak még, de azt kívánjuk, bár egyszer se kellett volna elmondani közös történetünk...! Bár soha ne éreznénk rosszul magunkat,ha nem vagyunk éjjel-nappal együtt! Bár élhetnén egymás mellett független, saját életünk keveset beszélve,ismeretlenül,idegenül...! Minden kapcsolatunk felelősség, önfeláldozás és feladat. Örökké csiszolni való gyémánt.” Ronga Eszter ∞ „A változás mindig ellenkező előjel: ha egykor szerettél égő szenvedéllyel, ma megszűröd saját vágyvilágod.” Szabó Edit Irma „Társam lettél, mint vándor-kísérlet, rejtett szelencében útkereső lélek. Miénk lett az ágynak [ 12 ]


2

minden reccsenése, sokat próbált évek lázas menedéke.” Szabó Edit Irma „Ha a hajszás ünnepekbe visszalopjuk a varázst, mint pattogó tűz hangján a fahasáb-parázst, akkor bennünk él a lélekápoló harmónia romlatlan léptű gondolata.” Szabó Edit Irma ∞ „Akadnak olyan emberek, akik szeretnek adni. Arra vágynak, hogy átadják a lényük egy darabját, vagy megmutassák a világot a saját szemükön keresztül. Néha csak egy érzést, vagy a törődés igényét, máskor pedig a hitet táplálják belénk, hogy nem vagyunk egyedül, hogy létezik sorstársunk. Legyen ez a földanya, egy apa vagy anya, kertész vagy festő, a lényeg ugyanaz: alkotnak, újat adnak nekünk és az örökkévalóságnak. Ők a művészek.” Szilágyi Heléna „Az emberi lelkek, mint különálló kis szigetek, kirekedtek a természet körforgásából és a nagy ősszellem gyámolító, lüktető összességéből, ahová minden egyes élőlény születik. Felülemelkedett, ahelyett, hogy beilleszkedett volna, ezzel [ 13 ]


2

megbontotta a természet rendjét. Minden egyes emberi lénynek meg kell élnie, és fel kell fognia ezt a harmóniát, hogy fejlett intelligenciája ellenére is együtt tudjon élni a természettel, miként a múltban tette, a jelenben és a jövőben is megtehesse.” Szilágyi Heléna ∞ „Mindig van egy érzés, mely elindit egy gondolatot, egy gondolat, amelyből megszületik egy szó, egy szó, amely köré összeáll egy mondat, s a mondatokból megteremtődnek a versek. Nos ez vagyok én is. Egy embernyi érzés szavakban.” Sz. Pál-Kutas Orsolya „A gyerek olyan, mint egy keretezett kép. A keretet a szülő és a tanárok adják, de a benne lévő képet a gyermek alkotja meg.” Sz. Pál-Kutas Orsolya ∞ „Közönség. Sokadalom. Megigézett, csillogó szemű, tettre kész gyülekezet. A tömeg átható, feljogosító ereje, amely minden egyénnek földön túli hatalmat ad. Mit számít, hogy az, mit hallanak, csupán kiragadott féligazságokból gyártott hazugság áradata? Ha ettől megnyúlik a pillanatnyi boldogság végtelen űrje, eljő a kilátástalanságot okozók eltűntetésének lehetősége, s ezáltal a szeretve gyűlölt [ 14 ]


2

bosszú; akkor nincs gát, visszatartó erő, csak az állati ösztön. Ilyenkor nincs köztük szegény vagy gazdag, fiatal vagy öreg, erős vagy gyenge. Mind egyformák. Testvérek. Arcuk egy hatalmas egésszé áll össze, szemük együtt csillog, együtt veszik ki belőle az öntudat, az egyénre jellemző különlegesség, egyéniség. Fátyolos tekintetük együtt néz a távoli Üveghegyek felé.” Tom Bolla ∞ „Szeretem az őszinte szót. Ami mögül nem lehet kiérezni például sem képmutatást, kényszeres óvatosságot, sem féltékenységet, irigységet, pozícióféltést, hátsó szándékokból indított ravaszkodást. Szomorú, ha ehhez meg kell válogatni a partnert, a témát, a hangnemet stb. Úgy hiszem, ezzel az angyalok is így vannak. Mi meg csak emberek vagyunk.” Tomor Gábor „»Hogy tud ez a tükörbe nézni?!« Számtalanszor mondják, gondolják embertársaikról az erényesebbek. Tudják, persze, a szembesülés sosem marad el. Az érintettek naponta belenéznek, és nem történik semmi. Miért is történnék bármi? A tükör türelmes.” Tomor Gábor „Ki erényesebb, inkább az igék szerint élő? A lelki javakat nem mérik, nem számolják. Ha ezt kezdenénk, a

[ 15 ]


2

kapzsisággal, gőggel máris veszítene az erény, s igencsak megcsappanna az úgynevezett lelki gazdagság.” Tomor Gábor „Ha nem tud szeretni, aki kritizál, a rosszkedv és gyűlölködés magjait szórja szét a világban.” Tomor Gábor ∞ „Nekünk kerekesszékeseknek a legtöbbször nem a lépcsők jelentik az akadályt föl a mennybe, hanem saját magunk.” Urbán-Szabó Béla „Amíg fájsz, élsz.”

Urbán-Szabó Béla

„Ha nagyon magad alatt vagy, tanulj!” Urbán-Szabó Béla ∞ „A hiány a szeretet mértékegysége!” Várkonyi Endre ∞ [ 16 ]


2

„»Amint fent, úgy lent«. Fordítva nem megy. A világban ma a szeretetmodell legkisebb egysége a család, aztán kis közösségek, nagyobbak, mint nemzet, mint fajta, és Eu-ra USA-ra meg harmadik világokra bontjuk az emberiséget. Előbb szeretjük a másikban a gyermeket, szülőt, magyart, fehéret, mint az Embert. Ez az építmény végül ledől, a szeretet építménye fent kezdődik, Istennél – vallástól függetlenül –, az egésznél, így érhet le a Földig, a nemzetig, a családig, s minél erősebb a fent, annál szebb, és élhetőbb, ami lent, minél tisztább, ami bent, annál békésebb, örömtelibb, ami kint. Vázsonyi Judit „Minden általam beszerzett bizonyosság csak számomra az, ugyanis mindenki csak a sajátját élheti meg. Két ellentétes bizonyosság csak akkor oltja ki egymást, ha mindkettőt megélem. Míg más hordozza az enyém ellentétpárját addig csupán személyes, különálló, így halandó. A Tiéd benned, az enyém bennem. Nincs más út, végre eggyé kell válnunk: Szeretlek.” Vázsonyi Judit „Csak kételkedj, csak keress, fáradj. Ez a boldogság maga, mígnem egyszer, ha megtaláltad, eljön az örök éjszaka. Örök pihenés, örök álom: álomtalan béke, Isten álmodik helyetted, s készül egy újabb ébredésre.” Vázsonyi Judit „Miként Isten lélegzete áramlik ki és be, úgy áramlunk mi is a világba ki és Istenbe vissza, mert mi vagyunk a lélegzet.” Vázsonyi Judit [ 17 ]


2

„Teljes létezésünk során egyetlen szent kötelességünk önmagunk felnevelése (felnövelése. ) Mindazon feladatok elvégzése vagy nem elvégzése által, melyekre lehetőséget kapunk. Gyermekei vagyunk a szüleinknek, nevelői a gyermekeinknek, neveltjei és nevelői egymásnak hitünktől és vallásunktól függetlenül. Hitünk, vallásunk, eszményeink Ariadné fonalaként vezetnek bennünket ezen az úton, hogy nevet adhassunk a cél felé vezető utunk állomásainak.” Vázsonyi Judit „A végtelen és örök életben való hit bárminek, mindennek megadja a beteljesülésreményét. Türelmetlenségünk mindig e hit hiányából fakad. A soha ezért nem egy időpont hiánya a végtelenben, hanem a hit hiánya.” Vázsonyi Judit „A reménynek önmagában semmi értelme. Ereje a szeretetben, titka a hitben gyökerezik.” Vázsonyi Judit ∞ „Lenyelt szavaktól kavargó gyomor, gombócok milliók torkán, csatornacsordulás, árvízhullámzás a rétegekben, ajkunkon szűk a szó: Lélekkürtőkön át visít a vulkán.” Zsuponyó Gábor

[ 18 ]


2

„Dali-módra elfolyt órákkal, s mutatóujjad csontperceivel az életedről hamar megfeledkezel, de mit számít már a márványhamus temető parcelláin észbekapásod, hogyha majd csak újabb halott csikk parazsától lángolsz újra fel, s valósághűen víziókkal szeretkezel.” Zsuponyó Gábor

[ 19 ]


2

[ 20 ]

Láncolat Idézetes Füzet 2

Recommend Documents