:~:l~ .
cs
L..f5.~~ .
I
"0
!i ! I ! i iIIi IlI11Il/1111!111111 ~ 1111II! II! 1111j! 1"11 J lill' iII ! Ilii! !1! Ilii! I1I ilii lll! iII !!~ll !: 1111II!1'11:! ! I! 11'111 i~!_lll!'1 j i 11 !I ! i II i!111/1"1/.1 1
2
3·4. ,
5
. .
I
_:~.
6
7
8
,9
'... . ,.....
10
11
:12 -'.'
13 '"
,",.
-.
14. ,
1'1'
·15
A MAGYAR
PROTESTÁNS
IRODALMI
TÁRSAS4G
KIADVÁN
"""'-~,
AL fo
KENESSEY BELA
SZERKESZTI
TITKÁR.
------
r
,
,
PR01 ES rANS EGYHAZ VISZONYA 1
A TÁRSADAL~lI KÉRDÉSEKHEZ.
IRTA
S A PROTli:STÁNS
IRODALMI l:ÁRSASÁG FELOLVASÁSAI
SORÁN,
1893.
MÁRCZ:'!'y1 ~' ~~
ELŐADTA
__
.
~",~d~~ __ ~};~~
,
BUDAPEST, HORNYÁNSZKY
VIKTOR
1893. KÖNYVNYOMDÁ;IA.
BETŰRENDES
TARTALOMJEGYZÉK.
Achilles 213. Aestheticus barátságok 216. Ágenda, porosz 264. Ágostai hitvallás 269. Agyvelő, különböző súlya az egyes népeknél 248. s k. 1. Alaperények, a négyalaperény 16, so. s k. 1. Alattvalók és felsőség 165. s k. l.; 309. s k. 1. Alázatosság, keresztyén 69; az antik moráltól nem ismerve 256 s k. 1.; fogalma 257. Alkibiades 213. Alkotmány, az egyházé 90; az államoké 297. Alkotmányosság, politikai 91. Állam, és egyház harczban a házasság felbontása fölötti nézetük miatt 117; joga a neveléshez 134; közösen az egyházzal 288 s k. 1.; létrej övetele 145, 292 s k. 1.; a történelem szülötte 145; nem a családból eredt 145; nem is valamely szerződés eredménye 146; nem is valamely erőszak munkája 147; hanem a jogra van alapítva 147; lényege 148, 151; meghatározása 298, nemzeti
alapot követel 151; állam és reális élet 151; szemben az. emberi jogokkal 152; a család jogaival 152; a vallási társadalommal 153 s k. 1.; keresztyén állam 154; állam és keresztyénség 14X s k. 1.; 304 s k. 1.; hivatása 163; büntetői kötelessége 163; világb eli helyzete 175; az egyes államok egymás közötti viszonya 175 s k. 1.; állam és egyház, ezek összetartozósága 238 s k. 1.; elválasztása 301. Államcsinyek 168, és áll am forradalmak 168. Államférfiak 179. Antigone, Sophoklesé, 62. Antik dráma 62. Antik erkölcsiség 60 s k. 1.; nem ismer erényt, hanem csak erényeket 62. Antik morál 15 s k. 1.; ennek fogyatkozásai 240. Antik morál politikai jelleme 16•. Antik mií.vészet 202. Antik nézlet, az emberről 44, a házasságról 101; a gyermekekről 124; az államról 144; az egyes államoknak egymáshoz.
350
BETŰRENDES TARTAWMJEGYZÉK.
való viszonyáról 176; az általános emberi hivatásról 183; a kézművességről 320 s k. 1. Anya, kötelessége, hogy gyermekét imádkozni tanítsa 287. Apolló 15. Aristides 61. Aristogiton 213. Aristophanes 34, 325. Aristoteles, elkülöníti a morált a vallástól 16; a megszokás és a törvény fegyelmét tartja az erkölcsiség hez vezetö útnak 55; erkölcsi eszménye 65 s k. l.; 210 s k. 1.; nézlete az emberekről 144; a lelkiismeretről 232; az erényről, mint a gyakorlás és a megszokás munkájáról 252; a barátságról 254; az erkölcsiség mértékéről 254 s k. 1.; a nagyszivűről 255; a szeretetről 276; a házasságról 277, 278; a rabszolgákról 290; az állam eredetéről 292; a kereskedelemről 321; fölemlíttetik még neve a 22, 33, 40, 54, 57, 60, 61, 67, 108, 189, 195, 210, 213, 244,246,249,288,307Iapokon. Árják 185. Askesis a római kath. egyházban 72, 258. Auerbach 54. Augustinus 69,82, 195,241,250, 256, 343. Augustus 55. Bach Sebestyén 335. Baco, Verulami 197. Barátság, az ó-világban 57, 213; a keresztyén világban 214, s k. l.; erkölcsi viszony 216; megemlíttetik még 342.
Bauer Gusztáv 231. Béke és háború 77; béke az em beriség történetének végczélja 179. Bellarmin 294. Bernát, Clairvauxi, mínt imádkozó 259. Beszélgetés, társas érintkezés, társalgás 220, 343. Biblia, jelentősége a keresztyénekre 84 s k. l.; a német nemzetre 86 s k. l.; a gyermek nevelésére nézve 131; az iskolában 288; megemlíttetik még 262. Billiárd-játék 343. Biró, hivatása 163; méltósága 309. ' Birtoklás, a ház, a család birtoklása 139. Bismarok 306. Bluntschli a vallásról az iskolában 2c8 s k. 1. Bölcs, Görögország hét bölcse 13. Bölcselet, hivatása 5; a régi bölcselet 195; a theologia rá van utalva 198. Bölcseleti morál 236. Brenz 282. Brinkmann 317. Buddhistikus morál 257. Bugenhagen 269. Bűn, lényege 63; eredete és három foka 64; hatalma 72; bűn és szemérem 107; legyőzendő a házasságban a magáé 115; a másiké 115; a nép bűnei 174. Bűnbánat 12. Büntetés, jogosultsága 163, 306; czélja 163 s k. 1.; mint kötelesség 164; a halálbüntetéssel együtt 164; a gyermekek megbüntetése kötelesség a szülőkre
BETŰRENDES
TARTALOMJEGYZB:K.
nézve 128; oltalmazza a jogot 147; a gyermek testi büntetése 286. Bürokratizmus 166. Büszkeség, az ó-világ erénye 65, 69.
Cató 61. Chastei 230, 34l. Cholerikusok 247; cholerikus vérmérséklet 40. Chrysostomos, a prédikácziórój 262. Ciceró 17, 22, 186, 211, 255; mondása az államról 295; a uépjogról 315; a kézművességről :320 s k. 1.; a kereskedésről 321; a jóakaratról és az emberi közösség eszméj éről 34l. Comte, a positivismus képviselője 233. Conrady, a kultura meghatározása 319. Conservativismus, a földmívelő erénye 185. Constant Benjámin 230. Cousin, a vallásos nevelésről 299. Család, ennek kora és egyetemes jelentősége 100 s k. 1.; az államtól való különbözősége 145; az állam nem tőle veszi eredetét 293; jogai 152; családi érzület 121; családi szokás 122. Családatya, az ő papi méltósága 281. Cselédség 291; cselédség és uraság 137. CuImann 259. Curtius Ernő 254. Czéhek, a régiek 186.
351
Dahlmann, az állam eredetéről 293; az államról és a családról 300; a vallásról és az eg'yházról az államban 302 s k. 1. Dávid és Jonathán 214. Deismus 241. Demagogok népszerűséghajhászata 170. Delitzsch 251, 261, 321; a halálbüntetésről 308; a barátságról 342. Demosthenes, Athen házaséleti állapotairól 272. Determinismus 241. Diognetus, levél hozzá 231. Disselhoff, a kulturáró l 319. Diplomáczia, joga és kötelessége 178. Diakonissa-ügy 275. Diestelkamp 317. Dogmatika és morál összetartozása 229. Döllinger 272, 282. Dráma, antik 62; vallásos 336. Drobisch 2b3. Dunaut 317. Dupanloup, a népiskolaról Poroszországban és Angolországban 290.
Ebrard 255. Ecce homo, egy irat 240. Egyetemek 198, 329. Egyház, és egyházak 8'2 s k. 1.; áldása szükséges a keresztyén házassághoz 111; a neveléshez való joga 134; az államhoz való viszonya 153 s k. 1.; közös joguk a neveléshez 288; egyház és hitvallás 267 s k. 1.; az egyháznak az államtól való elválasztása 301.
352
BETŰRENDES
TARTALOMJEGYZÉK.
Egyházfogalom, róm. katholikus és evangyéliomi 261. Egy házi előlj árók, kötelességei 267. Egyházi előljáróság 92, Egyházi magatartás, a keresztyéné 82 s k. 1. Egységesítési törekvések a népek között 148. Életkorok, a különböző életkorok összehasonlítva a vérmérsékletekkel 41 s k. 1. Eltartás, a gyermeké 124. Elválása, a szellemeknek napjainkban 223. Élcz 220. Ember, magasabb földi feladata 221; lényéhez tartozik a vallásos vonás 222; hivatása a földön 225. Emberi jogok 152, 299 s k. 1. Emberiség', hivatása 183 s k. 1. Emberszeretet, általános, a pogányoknál 341. Emlékezet és engedelmesség, ezek analogíája 285 s k. 1. Engedelmesség, keresztyén 70; a gyermekek engedelmessége 127, 136, 285; megköveteli a felsőség 166 s k. 1.; mikor lehet azt megtagadni 168; engedelmesség és emlékezet, ezek analogíája 285 s k. 1. Engedelmesség megtagadása a felsőség ellen 168. Engel, a társadalmi kérdésről 322. Epaminondas 61, 213. Építészet 333. Eposz, ó-német 173. Erdmann Ed., a férfiról és nőről 243; az emlékezet és az engedelmesség közötti ana-
logiáró1285 s k. 1.; fölemlíttetik még 246, 248. Erények, keresztyén 53 s k. 1.; 60 s k. 1.; fogalma 62; mindenekre nézve ugyanazonsága 62; lényege 65; az egyes keresztyén erények 69. Érintkezés, társas 139. Erkölcsi eszmény, az igaz 53. Erkölcsi különbségek 58 s k. 1. Erkölcsi műveltség 208. Erkölcsi nézletmód, a legmagasabb 7, 10 s k. 1. Erkölcsi ráhatás 7. Erkölcsi szabadság 12. Erkölcsiség, ténye 6 s k. 1.; összefüggése a vallással 14, 237; természetes erkölcsiség 45,58; önmagában való benső viszálya 46; az ó-világ erkölcsisége 60; alapj a a nemzeti nagyságnak 175; a tudományos erkölcsiség 196; közjava minden keresztyén embernek 275. Erkölcstani nézletmód 12. Érzékiség, igaz és romlott volta 106 s k, 1. Esketés, egyházi 279. Észházasság 108. Eszmény, az ember erkölcsi eszménye 53; hozzá vezető út 54; Plato eszménye 56; a pogány morál eszménye a büszkeség 65. Eszményiség, az ifjúkorban 132. Evangyéliom és jog 156; az evangyéliom megőrzi az emberi természet méltóságát 38. Evangyéliomi harmónia, o-szász 173. Fabri 304. Fejedelem-gyilkosság
311.
353
BETŰRE 'DES TARTALOMJI>MYZÉK.
Felebaráti szeretet az o-világban 210; a keresztyéneknél211 s k.l. Felnöttek, kötelességei általában 135. Felsöség, szükséges volta 148; hivatása 165; az alattvalókhoz való viszonya 166, 310; felsőség összeütközésben a felsőséggel 169, 313; tekintélye 309 s k. 1. Felvilágosodási korszak, szétrombolta a régi istenitiszteleti rendet 266. Fényűzés 344. Férfi és nő köztí különbség 243 s k. 1. Férj, a ház papj a 113; férj és feleség, különbözö állásuk a házban 113; a feleséggel a gyermekek nevelésére nézve ugyanazon kötelessége van 127; érdeklődjék a közügyek iránt 143. Festészet, vallásos 329. Fichte 24:3, 314; idealismusa 9. Fischer Filep, Shakespearerői 232; a művészetről 329; a keresztyénségről és a művészetről 333 s k. 1 Fitestvérek hivatása a családban 136. Fiúszeretet 342. Forradalom, bűn 168, 012. Fortlag e 246. Földművelés 184; a kulturára való befolyása 320. Franek 230. Franeke Ágost Hermann 261. Frank Fl'. H., keresztyén nők 245; a természetes erkölcsiség határairól 249; a lelkiismeretről 250; fölemlíttetik még 254, 273. Luthardb : Keresztyén
morál.
Franklin 191; a munkásokról Sáx. Frantz Konstantin, a vallásos megüjulás szükséges voltáról 231; az államnak az egyháztól való elválása ellen 238; az állam eredetéről 293; a népeknek egymástól való elválásáról 296; az állam ról és nemzetről 297; a nemzetiségi elvrő1298; jogról és államról299 ; államról és vallásról 303. Frenzel, a szinházról 337.
Galenus 245. Gass 251. Geiger, a keresztyén ség befolyásáról 239. Gerber von, az állam meghatározása 298. Gergely VII., a fejedelmi hatalom előállásáról 294. Gerhardt Pál 271. Gladstone, a vallásos nevelésről 290. Gneist, az állam és egyház egymástól való elszakadásáról301. Goethe 41; a keresztyénség befolyásáról 231; az alázatosságról 257. Góth bibliafordítás 173. Görögök, művészetük és tudományuk 195; görög művészet 201; az ó-világban a legmilveltebb nép 210. Grau 232. Guizot 230, 233, 327; a lelki és világi hatalomról 300 s k. 1. Gurlt 317. Gury 274. Gyárak, hátranyos befolyásuk a gyermekekre 126; általában 118. 23
354
BETŰRENDES
TARTALOMJEGYZÉK.
Gyári viszonyok Angolországban 284. s k. 1. Gyárosok, viszonyuk a: munkásokhoz 189 s k. 1.; bűneik 193; a munkások javáért való gondoskodásuk 191. Gyermek, erkölcsi ítélete 11; áldás a szülékre nézve 123; gyermekszegénység Francziaországban 123; eltartás a 124; megkereszteltetése 124; nevelése 125 s k. 1.; engedelmességre 128; büntetés által 128; vallásra 130; önállóságra 133; kötelességei 136; gyermekek a gyárakban 284 s k. 1. Gyermekek, kötelességei 136. Gyermekkeresztség 124,284; az ebben levő vigasztalás 125; rá való köteleztetés 124 s k. 1. Gyermekmunka 191. Gyermeknevelés 126 s k. 1. Gyermekölés az ó- és új-korban 283 s k. 1. Gyilkosság 165. Gymnastikus játékok 220, 343. Gyülekezet, egyházi dolgokban tevékenységre hivatva 91. lláború, elkerülhetetlensége 156; elvetnivalósága, valamint jogosultsága 177 s k. 1.; 316 s 11:.. 1. Háború és keresztyén ség 178. Hagyomány, a családban 122. Hahn 317. Haladás, a nemzetek és az emberiség körében, ennek erkölcsi jelentősége 220 sk. 1.; két úton történik 223 s k, 1.; czélja az Isten országa 224. Háládatosság, a keresztyén ember erénye 70; a gyermek erénye 136.
Halálbüntetés, j ogosultsága 164, 307 s k. 1.; kérdésének irodalma 309. Haller von 293, 296. Hamann 271; a művészetről 329. Harlesz 251, 281; a házasságról 273; a felsőségről és alattvalókról310 ; akeresztyénnek magatartásáról a felsőség és felsőség közötti viszályban 313; a háborúról 316 s k. 1.; a kultu-· ráról 318; a költészetről 337;. a művelödésröl 340. Harmodios 213. Hase, a vallásos színdarabról336 .. Hatalom, világi és lelki 300 sk. L Haupt von 245. Hazafiság 6, 170, 172; vallásos. és erkölcsi feladata 174 s k. 1. Hazaszeretet 170 s k. L, 175, 313 s k. 1. Hazárd-játék 344. Házasélet, jelentősége a nép erkölcsi állapotára 100, 272. Házasság, a régieknek felöle való· nézete 100, 214, 276 s kl.; a keresztyén nézlet 99 s k. 1.; a házasságnak a népek erkölcsi állapotával való összefüggése 100; kora 100; a há-zasság hivatás 102; jelentő-· sége az egész életre 103; a. házasság nemi közösség 105 s, k. 1.; személyi életközösség 108; az erkölcsi gondolkozás. egyezősége 109; Isten gondviselése alá helyezendő 109; szükséges hozzá a szülék beleegyezése 110; tekintet a társadalmi állásra 110; az állam és egyház joga a házasságmegkötésénél 111 s k.l.; a házasság folytatása 112; házas--
BKrÜRENDES
355
TARTALOMJEGYZÉK.
ság és vallásos élet 112 s k. l.; a férfi és a nö különböző helyzete a házasságban 153; az adás és vevés kölesönössége 114; nemcsak élvezet az, hanem munka is 115; mag-unkon 115; másokon 115; házassági hűség 116; lényeg szerint felbonthatatlan 116, 282; kivétel ez alól 117; házasság és otthon 121. Házasság felbontása 116. Házassági állapotok a g-örög-öknél és a rómaiaknál 272. Házasság-i elválás 28l. Háziistenitisztelet 112; Amerikában és Ang-olországban 113. Hazugság- a társas érintkezésben 218 s k. l. Hazug-ság, csalás tréfából 219. Hazugság, szükségből való 219, 343. Heg-el, az állam meghatározása 299; a büntetésről 307; a halálbüntetésről 308 s k. 1.; a keresztyén és antik művészeti eszményről 331. Heg-yi prédikáczió, hang-súlyozza a vallásnak és erkölcsiség nek eg-ység-ét 20; megmag-yarázza a tízparancsolat értelmét 49; az érzületben látja a keresztyén erényt 62; fölemlíttetik még- 230. Heine 203, 257. Heliand 173, 314. Hengstenberg 265. Hephástion 213. Herbart, az otthonnak a gyermekre való befolyásáról 285. Herbst 245. Hippokratikusok 245. Hit, közösség-képző 261.
Hitvallás, állami, befolyása a jogrendelkezésekre 154 s k. l, Hitvallás, szükséges volta és tekintélye 267 s k. 1.; rá való köteleztetés 268.- s k. 1. Hitvallások, az egyes egyházakó 94 s k. l. Hivatás, a keresztyén kettős 99; a gyermek 133; a németek hivatása 172 s k. 1. Hódítás 175. Hofmann von 219; a nőtlenségről 273 s k. l. Hofmann R. 25!. Höfling 284. Höhne 237. H uber,a társadalmi kérdésről 323. Humanismus 214. Humanitás a büntető jogban 159; a népek békességét nem tudta megadni 178; humanitás és keresztyénség 207 s k. 1., 328 s k. l.; az emberi müveltség czélja 210; legszebben az általános felebarúti szeretetben nyilatkozik 210; a keresztyénség a forrása 211; az emberiség- haladásával létesül 220 s k. l.; eszméje a modern haladás czélja 22!. Humboldt V. von, avasárnapról, mint nyug-almi napról 266. Humor 220. Hundeshagen, a modern eszméknek a keresztyénséghez való viszonyáról 328 s k. 1. Hűség, az eg-yház iránt 95; a házasság-ban 115; a hűség-et és ig-azságot megőrizni a németek hivatása 173. Igehirdető hivatal 93. Imádság- 77 s k. l.; összefüggése 23*
356
BETŰRENDES TARTALOMJEGYZ~K.
a vallással 78; tárgya 81; meghallgattatása 81 s k. 1., 260 s k. 1.; nevelői jelentősége a gyermekre nézve 131, 287; a Szentírásnak róla való tanítása 259. Indeterminismus 241. Indogermánok 320. Ipar 188, veszélyei 188. Irrnischer 265. Iskola, összefüggése az egyházzal 288 s k. l. Iskolakérdés, nyilatkozatok felőle 288 s k. 1.; iskolakényszer 135, 289 s k. l. Isten, az erkölcsi élet forrása 20; a mi legfőbb javunk 70. Istenben megnyugvás 70. Isten kegyelme, ennek viszonya a gyermekek neveléséhez 130. Isten-országa, az államalkotás legfőbb czélja 179; a földi törekvés végczélja 224. Istenszeretet, az emberszeretettel való ósszefügg ése 211.
J ager,
darwinista, a morál és a vallás egymás közőtti viszonyáról237. Jakobi F. H. az emberben levő rosszról 254. János apostol, egy melancholikus 39. János, első levele, ennek alaptana 22. János, Keresztelő 87. Játék, erkölcsi jelentősége 220, 343 s k. 1. Jean Paul, a duszogásról 286. Jelenkor, alapirányzata 14, a keresztyénségtől való idegenkedése 14 s k. 1.
Jelképiség, mint az emheri természet követelménye 200. Jézus Krisztus, az erkölcsiséglegtökéletesebb megvalósulása20, 56; beszélgetése a samaritán nö vel 57 s k. 1.; a keresztyén em ber eszménye 66; előkép ünk mint imádkozó 77 s k. 1.; ő az igazság 196; a vérmérsékletekkel szemben 246. Jog, ennek kelJ az államban uralkodnia 145; az államok alapját képezi 147, 175; Isten rendelésén alapszik 147; rendelkezései a nemzet törtenetén alapulnak 150; az egyes életterületek joga az állammal szemben 151 s k. l.; jog és evangyéliom 156 s k. 1.; jog és büntetés 164; előállása 295; jog és állam egymáshoz való viszonya 298. JogálIam a liberalismus szerint 298. Jonas Justus 269. Jótékonysági intézmények 211. Jouffroy, a keresztyénséguek, mint népszerű dolognak jelentőségéről 327. Julián 211.
K adel bach 317. Kahler 251. Kahnis, a művészetről 331. Kálvin 241, 258. Kant, skepsise 9; morálja 56, 60; a lelkiismeretről 250; Kant és Schiller 253; a rosszról 253; a házasságról 277; az állam meghatározása 298; a halálbüntetésről 308; az örök békéről a18; a humanitásról 340;
BETŰRENDES
TARTALOMJEGYZÉK.
fölemlíttetik még': 21, 41, 237, 239. Kártyajáték 343 s k. 1. Káté, helye a gyermek nevelésében 132; vélemények Luther kátéjáról 287 s k. 1. Kegyelet, a haza iránt 170; kegyelet és szokás 122. Kegyeletlenség 122. Kegyelmi eszközök, az eg'yházhoz való viszonyuk ban 261. Keppler 188, 197. Kereskedelem, erkölcsi jelentősége 176, 315; méltatása 186; feladata 186; megemlittetik még 321. Keresztyén 53 s k. 1.; az ember czélja 60; mint pap 92 s k. 1.; élete a házasságban 99 s it. 1.; élete az államban 163 s k. 1.; magatartá-a a felsőségnek a felsőséggel való összeütközésében 169. Keresztyén erények 53 s k. 1.; keresztyén ház 121 s k. 1.; 285; keresztyén nézlet a gyermekekről 123; keresztyén nevelés 129; keresztyén állam 155, 304 s it. 1.; keresztyén szeretet és a jog 158, 164; keresztyén szabadság helytelen értelmezése 167; keresztyén művészet 201, 329 s k, 1.; keresztyén könyörületesség 211 s k. 1.; ennek tevékenysége a háborúban 317; keresztyén barátság' 214. Keresztyénség, jelentősége az életre 4 s k. l ; tanítja a vallás és erkölcs közötti összefüggést 19; helyesbíti az emberről való antik nézletmódot H; meg'hozta a vilá 'nak a
357
morál egységét 62; képessé tesz a földi hivatás betöltésére 99; a nőket helyes állásra emelte 102; a kiengesztelődés vallása az emberek egymásközti viszonyára is 139; viszonya az államhoz 144 s k, 1.; az állami élethez 156 s k. 1.; az államoknak nem adott új törvényeket 157; de a jogot a szelidség szellemében átalakította 158; keresztyénség és háború 178; keresztyénség és államkormányzás 179; keresztyénség és kultura 182 s k. 1.; 3J9 s k. 1.; keresztyénség és kézmüvesség 186, 321; keresztyénség és a társadalmi kérdés 192, 322 s k. 1.; történelmi és benső összefüggése a tudománynyal 196; kölesönösen megköveteli egymást 197; keresztyénség a müvészetet szolgálatába fogadj a 201 s k, 1.; keresztyénség és humanitás 207, 211; nem megtagadása,. hanem valódi érvényesítése a természeti létnek 225; keresztyénség és müveltség 302; keresztyénség és állam 304 s k. 1.; a keresztyénség közjó 327 s k. 1; ker esztyénség és theologia 327 s k. 1.; keresztyénség és a zene 334; keresz. tyénség nyujtja a müvészetnek a leghatalmasabb anyagot 335 s k, 1.; szükséges volta jelenkorunkban 345. Kézrnű vesség állása a régieknél és most 185 s k. 1.; 320 sk. 1. Kimon 61. Kiskereskedés 187.
~58
BETÜRENDES TARTALO~fJEGYZEK.
47; lényege és természete 232, 250. Lelkiismereti szabadság és keresztyénség' 328 s k. 1. Lelkiismeretlenség 8. Leó, X. 55. Leonidas 61. Liberalismus, az állam és egyház elválása kérdésében 301; liberalismus és a társadalmi kérdés 322 s k. 1. Liebetrut 265. Littré 233. Lotze, a lelkiismeretről 232; az erkölcsi tudatnak a keresztyénségben való haladásáról 239; a férfi és a nő közötti külőnbKözélet, a keresztyénnek ebben való részvétele 169. ségről 243; a vérmérsékletek Közművelődés és erkölcsiség 55; különbözőségéről 246 s k. 1.; a szellemi természet és a kü lsö nem pótolj a a vallást 222 sk.L; kultura és keresztyénség 183 természet közötti összefüggéss k. 1., 319; a kultura s a ről 248; az ó-kori rabszolgaművelödés különbözösége 207. ságról 290 s k' 1. Közösség, a vallásos életben 112; Löber 259. a házaséletben 114. Löhe 284; a Luther-féle kátéKrisztus, lásd Jézus czím alatt ról 287. Kulturállamok 176. Luthardt 236, 237, 241, 242, 245, Kühn 279. 249,250,251,252,253,256 stb.; a zsinatokról 266 s k. 1.; a hitKülföldieskedés 173. vallás szükséges voltáról és Küzdelem, a keresztyéné 73. tekintélyéről 267 s k. 1.; a vallásos festészetről 329 s k. 1.; Lajos, XIV. 55. általában a keresztyén művéLang J. P., a férfi és a nő köszetről 332. s k. 1. zötti különbségről 243 s k 1. Luther, az Isten iránti szeretetLaokoon 202. rő l 67; bibliafordítása 86; Lázadás 168, 311 s k. 1. kátéja HI:2, 288; hirdette a felsőség iránti engedelmességet Leánynevelés 279. 167; Luther és a reformáczió Lehmann E. 245, 275. 172; Luther és a művészet 201, Lelkészek, viszonyuk a tanítókhoz 289. 202; különösen a zenéről 335; az 'alázatosságról 257; mint Lelkiismeret, az erkölcsinek orimádkozó 259; a Miatyánkról ganuma 8; nem tesz szabaddá
Kliefoth, a lutheránus istenitiszteletről 263 s k. 1. Kommunismus .139, 325 s k. 1. Konventionalis hazugságok 219. Kopernikus 188. Kozmopolitismus 171. Könyörületesség, keresztyén 211; a háborúban való tevékenysége 317. Költészet, a gyermeki lélek első tápláléka 131; megemlíttetik még 335, 337 s k. 1. Költészet és költők 337. Költészet, igaz 337. Köteleztetés a hitvallásra 268 s k. 1.
BETŰRENDES
TARTALOMJEGYZÉK.
259 s k. 1.; Luther imádságainak meghallgattatása 260 sk. 1.; a prédikáczióról 262 s k. 1.; az istenitiszteletről263; j ellemképe Rothetól 270; a házaséletről 273; a férfi és a nő szeretetéről 275; a házasság egyházi megáldatásáról 279; a házassági elválásról 282; a bibliáról az iskolában 288; az állam és a felső ség isteni alapj áról 295; a felsőségről 310 s k. 1.; alázadásról 311 s k. 1.; a háborúról 316; megemlíttetik még 12, 72, 74, 241, 269. Lutherség. a német szellemmel való rokonsága 270. Lühr 284.
Mária 69, 10l. Mariana.294; a népfelségről 31l. Martensen, erkölcstana 229,236; erkölcsbölcsészete 236; a vallás és erkölcs közötti összefüggésről 237; a művészetről és a munkáról 331; a keresztyén művészetről 333; a kultur előhaladásban való szakadásról 347; fölemlíttetik még 245,246. Mater dolorosa 202: Materialismus 14, 31, 65. Megtérés, fokozatai 58 s k. 1. Melanchton 241, 269; Luther imádsága által megszabadítva a haláltól 260. Melancholicusok 246; melancholicus vérmérséklet 39. MenzeI Farkas, birálata a moderri kortudatról 236; a gyermeknevelésről 286; a keresztyénség nélkül való haladásról 346.
359
Miatyánk 80, 259 s k. 1. Missió és kereskedelem 177. Modern eszmék 328 s k. 1. Monod 245, 273. Monogámia 276. Monrad 259. Montesquieu 244. Morál, keresztyén, alapgondolata 225; társadalmi jelleme 230; összefüggése a vallással 237. Morálstatisztika 230, 236, 241. Morus Tamás, és a társadalmi kérdés 325. Mozart 335. Mózes, Izráelnek szigorú birája 174. Munka és töke 322. s k. 1. Munkafelosztás 321 s k. l. Munkáskérdés , csak erkölcsi úton oldható meg 193, 323. Munkások, bizonytalan létezésük 189; a munkaadóhoz való viszonyuk 189, 193; a rájok vonatkozó tamasz szükséges volta 190; hamis eszméik és bűneik 191 s k. 1. Müller György 261. Müller Gyula 244. Műveltség, müvelödés, különbözősége a kulturától 207; lényege és hivatása 207; fokai 208; igaz műveltség megköveteli a vallást 209; czélj a a humani tás 210; nem kártalanít a vallas hiányáért 223; gyermekeknél különböző művelési czélok 286 s k. 1.; igazi műveltség 340. Művészet 329 s k. 1. Művészet összefüggése a tudománynyal 194, 329; a keresztyénséggel 198; benső szükségessége 199; munkája és
,160
BE'rÜRENDES
TARTALOYlJEGY~EK.
él vezete 199; a vallásos művészetből fejlődik a világi művészet 200; művészet és művész 203 s k. 1.; természettől fogva erkölcsi 203 s k. l., a keresztyénség teszi teljessé 200; mert ez nyujtja a legnagyobbszerü tényeket 201; és felnyitja előtte a lélek világát 202. Mykonius, Luther imádsága által megszabadítva a haláltól 260 5 k. 1.
Nag'ykereskedés 186 s k. l. Nagy Sándor 174, 213. Nanndorff 317. Nasse 324. Naville, a morál és vallás összeösszefüggéséről 19, fölemlíttetik még 230, 234, 237. Nemet, vallásos 17l s k. l.; és világi hivatása 173; nérriet hazaszeretet 172, német ház 283; Németország jelenlegi nagysága és feladata 5 s k. 1.; hivatása 248; megkisértetése 174. Nemzeti különbségek a népek között 148, 296. Nemzetiségi elv 151, 179. Nemzetiségi gyűlölködés 43, J 76. Népek érintkezése 175 s k. 1.; 187 Népek, különböző egyéniségük 43; az állam alapj a 148; történetük 148; nemzeti szellemük különbözősége 148, erkölcsi 149, földrajzi 149, történeti alapokon 150. Népfelség 311. Népiskola, feladata 288 s k. 1.
Népjog 176; a történelemben 315. Néró 11. Nevelés leányoké 110; általában 125; a szülök dolga 126; feladata 129; czélja 133, 279. Newton 188. Nikodémus, egy phlegmatikus40. Nimród 147. Niobe 202. Nitzsch 229. Nő, sajátlagossága a férfitól való különbségében 34 s köv. lap.: állása és hatalma a házban 113; a gyermekek nevelésében ugyanazon joga van a férfival 126 s k. l.; nőmunka 191. Női műveltség 208. Nőközösség 277 s k. 1. Nötestvérek, hivatásuk a családban 136. Nőtlenség, jogos és jogosulatlan volta 103 s kl.; evangélikus és róm. kath. felfogás erről 274 s It. l. Nyelvek összezavarodása 14-8. Nyelvtudomány 198.
!)berammergaui paSSIOl játék 201 s kl.; 336. Oetinger 42.. Oettingen von, morálstatisztika 230, 236, 241. Orestes 213. Origenes, a keresztyénségnek minden em berre való jelentőségéről 327; megernlí ttetik még 230. Oschwald 265. Osztály, a három 184,319 sk. 1. Otthon, a keresztyén 121 s k. 1.; 281; hagyománya és szokása 122; gyermekekkel való meg-
BETŰRENDES
TARTALOMJEGYZÉK.
áldatása 123; helye a nevelésnek 126, 285; ne különítse el magát 139; ház, polgári társadalom és állam 143; kösse a munkást 190 s k. 1. Öltözködés 220. Önáll óság, a nevelés czélja 133. Önelhatározás 12. Önmegtagadás, a keresztyénekWI követeltetik 72. Önuralom 209. Önzés az életben, az államban 171; az volt az uralkodó elv az o-világban 2 J O; a barátságban 216. Örökletes monarchia 165. Öröm, keresztyén 70. Ősjogok, az emberéi 300. Összehasonlító nyelvtudomány 185. Összhang, a világ úgyvélt összhangj a 222 s k. 1.; a földi és mennyei hivatás összhangja 225.
Pál apostol, egy cholerikus 40, 42; a házasság felbonthatóságáról 117; megemlíttetik még 69, 87, 103, 186. Pantheismus, a stoikusoké 18; fölemlíttetik még ill, 60, 224, 241. Pápai irányú írók, az államok előállásáról 147. Papság, egyetemes 92. Paskal 236, 254. Patroklos 213. Peel Róbert, a vallásról az iskolában 290. Pelag-ius 241. l'elopidas 213. Perikles 55.
:161
Péter, apostol, egy sanguimcus 40; fölemlíttetik még 109. Petrarka 214. Philippi 251. Phlegmaticusok 246 s köv. lap.r phlegrnaticus vérmérséklet 40. Pietismus és istenitisztelet 264. Plato, a jó eszményéről 56; az érzékiségről 61, lU7; a nemek előállásáról 34, 242; a házasságról 272, a három osztályról 319; fölemlíttetik még 16, 17, 195, 2í6, 284. Plinius, a keresztyének istenitiszteletéről 264 s k. 1. Plutarch, a házasságról 272. Polgári házasság 111, 279. Polygamia 276. Positivismus 233. Prédikáczió 87 s k. l.; a gorog' egyházban 262; ll. rá vonatkozó követelmények 262 s k. 1. Prornetheusi monda 22il, il46. Prostitutió Berlinben 278. Protestantismus, lutheri, elveti a felsőség elleni ellenszegülést 167, protestantismus és tudomány 329. Proudhon 265. Puritanismus 89. Pylades 213. Pythagoras 197. Pythagoreusok 213.
Quinet Edgár 230. Quistorp János, a társadalmi kérdésről 324. Rabszolgaság az ó-világban 290. Ranke Lipót, a kátéról 132. Rationalismus 65. Ramner K. von 279; a tanítók-
362
BETŰRENDES TARTALOMJEGYZ~K.
nak a lelkészekhez való viszonyáról289. Reactio, hamis 312. Reformáczió, emelte a prédikácziót 87 s k. 1.; nem képezte ki az alkotmányt 90; érvényesítette az egyetemes papságot 92; német földön jött létre 172. Részvényvállalatok 193. Ri~hl 271; a házi atya papi méltóságáról 281; a keresztyén házról 282; a szokásról 282. Ringseis Emilia, a vallásos drámáról 336. Ritter Károly, a talaj történeti és szellemi jelentőségéről 149; fölemlíttetik még' 248. Rokonság 138. Róma 174. Rómaiak, becsülték a földmívelést 185. Római császárok 211. Római egyház 83; és a muveszet 201; római tan az egyházi hivatalról 93, a szentekről 258. Római nézlet a házasságról 274. Romantika 214. Roseher 271; a monogamiáról 277; a hazafiságról és vallásról 315; a munkafelosztásról 321 s k. 1.; a szoczialisztikus eszmék telj edéséről 325; a vagyonközösségről 326. Rothe, a férfi és nö közötti különbségről 243; a német nép hivatásáról 248; a lutheránismusnak a német szellemmel való rokonságáról 270; a házasság egy házi megáldatásának jogáról 280 s k. 1.; a hazaszeretetről 314; a kereskedés erkölcsi jelentőségéről
315; a színjátékról 336; fölemlíttetik még 249. Rousseau 21, 55; az államról 146; a morálról és keresztyénségről 239; az állam el5állásáról 293. Rosseuw St. Hilaire, anémet népnek a francziától való különbözőségéről 86. Röntsch 320. Röszler Konstantin 253; az egyoldalú nemzetiségi elvről 297 s k. 1.; az állam meghatározása 299; a vallásról az államban 303; a keresztyénségnek a jelenkorban szükséges voltáról 345 s k. 1. Rückert, dala az ifjúkorról 11; 293 s k. 1.; fölemlíttetik még 236.
Samaritánus nö a Jákób kútjánál58. Sanguinicusok 246; sanguinicus vérmérséklet 40. Saras in 324. Sartorius 229. Schaff 317. Scháffle, a társadalmi kérdésről 323, 326. Schelling 223; a szobrászatról és festészetről 330; az ő Caro line asszonya 242. Scheper 317. Scheurl von, a keresztyén államról 305. Schiller, a morálról 56, 60; a keresztyén morálról 56, 253; Schiller és Kant 253; fölemlíttetik még 184, 261. Schlegel Prigyes von, 242. Schleiermacher, az egyház és az
BETŰRENDES
363
TARTALOMJEGYZP:K.
iskola közötti összefüggésről 289; az állam iránti szeretetről 314; a keresztyénségnek a népek forgalmára való befolyásáról 315; a munkafelosztásról 321; fölemIíttetik még 229, 242. Schmidt C. 230, 2 W, 244, 272, 306, 321. Schneider 250. Schopenhauer, a számtanról233; fölemlíttetik még 239, 244. Schulze-Delitzsch, az állam és egyház elválasztásaról 301. Segély- és gyámpénztárak a munkások számára 191. Seneka 18. Sentimentalis vérmérséklet 246 s k. 1. Shakespeare, az ő drámai költészetének erkölcsi jelleme 232; fölemlíttetik még 9, 62. Simon Mária 317. Soczialismus, az ó-korban 325; a reformáczió korában 325. Sokrates, az erény felé vezető útról 54, 61; a műveltség és erény közötti összefiiggésről 54, 252; fölemIíttetik még 213, 254.
Spener, mint imádkozó 259; a tánczról 344. Spinoza, a bűnbánatról 12, 236. Stahl, a jogról 295; a keresztyén államról 304; a büntetésről 307; a halálbüntetésről 308; a hamis reactióról 312; a legi tituitásról 312; a kereskedésről 315. Statisztika,nem beszél az erkölcsi szabadság ellen 12. Stirm 231, 244. Stoa 337; stoikusok 57,210 s k.L, 277; a stoikus bölcselet a val-
lásra akarja a morált alapítani 17; gondolkozásmódj a a pantheismus 18; megemlíttetik még 66. Stolz Albán 2'14. Strachwitz gróf, a házasságról 275. Szabadság, az akarat igaz szabadsága 45; az ifjúság által szerettetve 134; az önelhatározás szabadsága 10. Szekták, az államhoz való viszonyuk 156. Szellemi műveltség 208. Szemérem, a bűn következménye 107. Szentírás 1. biblia. Szenvedés, feladata 73. Szép, a szép és a hasznos 199. Szerencsejáték 220. Szeretet, mint a keresztyén erénye 65; lénye 66 s k. 1.; a férfi és nő egymás iránti szeretete, ennek természetszerűsége 104 s k. 1., 275 s k. 1.; ennek lényege 105; egyetemessége 106; czélj a a házasság 106; szülei szeretet 127; a keresztyén szeretet és a jog 158; a keresztyénnek hazáj a, nemzete, ennek életmódj a és szokásai iránti szeretete 170 s k. 1.; szeretet, Krisztus tanítványainak ismertető jele 230; szeretet az állam iránt 314; fölemlíttetik még 256.
Szerzetesi fogadalmak Színház, színpad 336 s Színjáték, egyházi 336 Szobrászat és festészet s k. 1. Szoczíálisták ról 273.
274. k. 1. s k. 1.. 330, 3,3B
153; a házasság-
364
BETŰRENDES
TARTALOMJEGYZÉK.
Szokás, a népé 122 sk. 1.; a ház szokása 123; nevelői j elentösége 126,283; befolyása a gyermekre 285. Szülék, kötelességei g·yermekeik eltartására 124; nevelésére 126; büntetésére nézve 128. Szülei kötelesség·ek 124 s k. 1. Szülei szeretet 127.
Tacitus 108; jellemzése anémet német házasságról 278 s k. 1. Taine 233. Tamás, apostol, egy melanchoIicus 39. Táncz 220, 343 s k. 1 Tanegység, szükséges volta 267 s k. 1. Tanító, feladata 7, 134-135; a lelkészhez való viszonya 289. Tanító osztály 184, 194. Társadalmi kérdés 189, 322; csak erkölcsi úton oldható meg 193. Társadalmi miíveltség 208. Társas érintkezés 139 ; lényege 217; jelentősége 217 s k. 1.; erkölcsi oldala 218; veszélye és bűnei 218 s k. 1.; megemlíttetik még 291. Termelő osztály 184 s k. 1. Tertullián 211; a felsőség isteni tekintélyéről 309. Testvérek, kölcsönös viszonyuk
ise. 'l'heog nis 254. Theologia, a többi tudományokra utalva 198; theologia és keresztyénség 198, 327 s k. 1. 'I'hiersch, Henrik 281; a házassági elválásról 282; a gyermek engedelmességérő1285; a gyermek testi büntetéséről 286; az
imádság nevelő jelentőségéről 287. Thomasius 270. Tisztaság 107. Tízparancsolat, összefoglalja a morált a vallással 20. Toilette 344. Toqueville, az amerikai demokrácziáról 304; fölemlíttetik még 132, 315. Tőke és munka 322 s k. J. Történelem, erkölcsi érdeklődéssei tekintendő 10 s k. 1.; történelem és kultur a 184; történelem a positivismus kezében 233 s k. 1. Történeti jogász-iskola 295. Történettudomány 198. Törvény, szigora 158; a pogányok és Izráel törvénye 48; jelentősége 49 s k. 1. Trendelenburg, a férfi és nő közötti különbségröl 244,; a házasságról 276; az államnak és az egyháznak a házasság megkötése körüli jogáról 280; a háziatya jogairól és kötelesség eiröl 281; a házasság felbonthatatlanság·áról 282; az egyház és iskola összefüggéséről 282; a rabszolgaságról 291 s k. 1.; az állam előállásáról 292, 293; az állam alkotmányáról207; az államnak a vallással való összefüggéséről 303 ; a büntetésről 307; a halálbüntetésről 309; a forradalomról il11 s k. 1.; a kereskedésről 315 sk. 1.; a háborúról :316; az örök békéről 317 sk. 1.; fölemlíttetik még 271, 273, 283. Törvényesség (legitimitás) kérdése 169, 312 s k. l.
.•.
BE'rÜRENIJES
TARTA1,OMJEGYZEK.
'I'roplong 230. Tudomány, összefüg-g-ése a művészettel 194, 32\!; kora 195; összefüg-g-ése a keresztyénségg-eI195, 327; kölcsönösen eg-ymásra vannak utalva 196; szerénynyé tesz 197; természeténél fog-va erkölcsös 203 s k. 1.; tudomány és protestantismus 329. 'I'ürelem, az államban 303.
Udvariasság- 218. Ud va.riassági hazug-ság- 218 sk. 1. Uhlhorn 240, 265, 317. Ulfilas 173. Uralkodó és nép 165 s k. 1. Uralkodóház, szeretet iránta 170. Uraság és cselédség 137. Üdülés 220 Üldöztetések, a keresztyéneké 167. Yag-yonközösség- 325 s k. 1. V ágyakozás, a keresztyén vág-yakozása Isten után 70; a haza után 170. Vallás, és erkölcsiség- 3, 14, 237; valamely ideg-enszerűnek tűnik föl a világ- elott 14; a morállal való összefüg-g-ése a rég-i világ-ban 15; a házassággal való összefüggése 100 s k. 1.; a g-yermek nevelésének a czélj a 130; a költészetben és a történelemben a g-yermekhez közel jut 131; anémet életnek a forrása 172; a munkások legjobb seg-ítség-e 191; ele sokak által elvettetik 192; a művészeteket szolgálatába veszi 200; előföltétele a valódi
365
nríiveltség nek 203; vallásos társadalomhoz való viszonya 261, vallás az államban 300 s k. 1. Vallás nélküli morál 236. Vallásos dráma 336. Vallásos élet) a keresztyénnél 7'7 s k. 1. Vallásos nevelés 288 s k. 1. Vallásos vonás, hozzátartozik az ember lényeg-éhez 222. Vallásosság- és eszményiség- 132 s k. 1. Vallástalanság, a munkáskörökben 193. Vasárnap 88; kettős j elentöség e 265; vasárnapi munka 191; vasárnap meg-ünneplése az ó-kori eg-yházban 264 s k. 1. Védelmezése a nemzeti javaknak 178. V édelmi osztály 184. Vérmérsékletek, összefüg-g-ésben állanak a testi szervezet minőség ével 38, nég-y 38 s k. 1.; úgynevezett vérmérsékleti erények 41; a vérmérsékletek összehasonlítva a különbözö életkorokkal41; felemlíttetnek még- 245 s k. 1. Versenyzés, a kereskedelemben 186. Világ-beli helyzet, az államé 174. Világ-czél, az emberé 221. Világtörténet 221. Villemain 230. Vilmar 251. Vinet, az imádság-ról 82. Vonzalom és házasság- 108.
Wag-ener 292, 296, 299. Wag-ner Adolf Berlinben
324.
366
BETŰRENDES
TARTALOMJEGYZÉK.
Wichern 245, 273, 324. Wilhelmi 265. Winckelmann 330, a szépségről 331. Wöbcken 279. vVürttembergi consistorium , a bibliának az iskolában tanításáról 288. Zahn 265.
Zoli er, az antik morálról 242; megemlíttetik még 237, 249. Zene 201; zene és a keresztyénség 334. Zöckler 258. Zsarnokság, mint az államok úgy vélt alapítója 147. Zsinati egybázalkotmány 93. Zwingli 241; Zwingli és a művészet 201.
