l ^ JXAMTUDOMANYÍ. fk l pc! &. ^c. te^^ws^^

(T4

•

JXAMTUDOMANYÍ

KAI

"Y%o __évi££ i

§fkl pc!

*^c^ojLgwV^* ^k^^^^^^x%^k '•

f*** tó

r

.

«^Q

•^ &. ^c

' &-&J&,

SbrTf^me=&=>

é=* < ^ ^ < ^

^t^'^t^

/ u l/l ^ te^^Ws^^

,/ &hnm &*^ ^^^^

A bünoző gyermek » Büntetőjogi doktori értekezés.

Irta: Hagy fiimos,

1938' január h<5'#

Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8„

-1.

I. Elméleti rész. 1. A gyeiraiekbünözés okai.

A jogrend és a társadalom j egyensulyállapotánaik fenntartása és a társadalom ! fejlődési törvényeinek biztosítása szempontjából a jogfenntartó főhatalmat,mint erkölcsi személyt,1 két iránya'kötelezettség terheli. Az egyik- a fej lődés szempontjából-mint negatív irányú kötele zettség jelentkezik,de sorrendileg első,miután itt a. jogfenntartó közület közvetlen működésének kell a célzott állapotot megteremtenis~vegakadá~ lyosni minden működést,mely a társadalom fejlődé-Jl se s ennek előfeltételeiként jelentkező jogrend és társadalmi béke ellen irányul. Tehát minden külsőleg mutatkozó társadalomellenes magatartás beleütközhet a parancsokba,vagy a tilalmakba s igy "jogi bűnné" lehet. A jogi bün,formáját te Bethlen Gábor r,-t, papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8.

**2-

kintve koronként, -és társadalmanként- eltérő lehetJ mégis mindig egy bisonyos kor,vagy társadalom sa-J játlagos felfogásával,annak a rendről,vagy a fej lődésről alkotott fogalmaival ellentétes cselekiiiény/akar-afcn^iiegyezés/^Azért hangsúlyozom ezt , I mert bár a jogi bün nem abszolút, hanem történelJ mi kategória tartalma szerint, lényege azonban mindig társadalomellenes magatartás lóvén,a gyerJ mekbünözés. elleni küzdelemben erre tekintettel-" -I kell bizonyos maradaaldó elvi alapot vetni# I A másik kötelezettsége a jog- || fenntartó közületnek már pozitív irányú* megtest- j ni. mindent,ami a szellemi és anyagi lét szinvona-JI lát emeli-,vagyis a társadalmi .fejlődést, az erők I minél teljesebb kifejtését előmozdítja#A munka | érdemi' része itt magára a társadalomra vár, az uralkodó közület legfeljebb csak segédkezet nyuj*| hozzá erkölcsi és anyagi támogatásával# Bennünket most közelebbről csak az első működési irány érdekel,annak is az a része,amelynek tárgya a gyermek társadalomel­ lenes magatartása,vagy rövidebben mondva ,.s a.kö-' vetkezőkben ezt használva-bünözése*. II

Sajnos a gyermekbünözes ma- iBethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8„

-3g.en..aktuális problémánk,mint általában minden váljf ságos és átmeneti időben az erkölcsi lerongyoló dással velejáró kortünet#Berzeviozy mondja a "Po­ litika és morál" cimu dolgozatábamfliogy minden át­ meneti időszak bizonyos mértékig az erkölcstelen­ ség jeleit mutatja#Mem a .gyermekek rosszabbak ma? hanem a viszonyok és az élet egyirányu/tedmikai/: gyors fejlődésével az erkölcsi haladás nem tarto1|. lépést*Különben is századunk.e két utóbbi évtize-j dévelfforrongó,szélsőséges eszméivel az'átmenetin ség jeleit mutatja,melynek izzó kazánjában pusz— l tulni kezd a régi rend mindenestől..Erkölcsi intexjl regnumszerü állapot ezfamikor még az átmenet után következő viszonyok rendje ki nem alakult.,meg nem állapodott, a régi vismont meglazult • Ilyen­ kor kell a jogfenntartó közületnek ránézve legmagasbb erkölcsi élvét,az önfenntartástfa maga ténj| legességében éber figyelemmel megóvni s vigyázni^ hogy bizonyos eszmék mindent elsöpörni akaró ára­ data föl ne forgassa társadalmának rendjét,pusz­ tulást,szenvedést és vérözönt ne zuditson reá# Tehát ilyen időkben fokozottabb mértékben kell a megnövekedett kriminalitás ellen energikus és cél] szerű harcot folytatni,kezdve a gyermekbünözéstöl] Bethlen Gábor t y t , papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX.? Kálvin-tér 8*

-4a-társadalom felforgatására szövetkezett tömegek! bomlasztó,lázadd munkájáig. A gyermekbünöaés'- társadalmiJ pathologikus tünete elleni védekezésnél is- első. sorban annak okaival,eredőivel kell mégísmerked- j nünkfhogy a felveendő küzdelem ezeket a forráso- | kat-amenhyiben emberileg lehető- igyekezzék kia- | pasztani,vagy legalábbis'lokalizálni,hogy mint • j később megáradt' folyam ne rombolhasson?bemocskolj ván' a közszellemet,pusztítván a konstruktív tár -| sadalmi munka eredményeit és • igy a polgáro.sultsá-4 got is alapjaiban, meg ne .támadhassa# . í A gyérmekbünözés okait általa- I nosságban vizsgálva azt látjuk,hogy azok jórészt !| a felnőttekével közösek és- a "eriminalaetiologiá^l nak nevezett tudomány kutatásainak eredményeként,] mint a bűnösség előidézői,tényezői vonulnak fel előttünkfmert hisz kétségtelen,hogy a Mint # # # nagyobbára ugyanazok az okok hozzák létre, legyen szó gyermekrőlf vagy felnőttről,férfiről vagy. nő4 ről,magasabb,vagy.alacsonyabb társadalmi osztály4 hoz tartozókról f V Vannak azonban közöttük olya4 nok is,amelyek inkább csak a gyérmekbünözés okaij A gyérmekbünözés okait három csoportra osztva £o4 Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 88

-5gom tárgyalni:egyéni/testif szellemi/fogyatokossá­ gok; környezeti viszonyok;nevelési hibák* A.statisztika adatai sze • rintfa gyermek,illetőleg fiatalkori! bűnözőkje lentékeny része testilegfvagy szellemileg fogya tékos*Ebből a tényből azt a következtetést vonhat-i j-gk-lefhogy a testi9illetőleg szellemi fogyaté -j kosságok a bűnözésnek okai*lm e kettőnek a biinö - ' zéshez való viszonyát tekintve,bizonyos különbsé­ gek is mutatkoznak,! testi fogyatékosság mindig csak-.közvetett oka a bűnözésnek -közvetlen inditó okként itt más tényező szerepel-;szellemi fogya­ tékosság, esetén a baj -éppen az öntudat,a fölfogó képességfaz erkölcsi érzék tompultsága,vagy hiánya következtében- mint-a kriminalitás közvetlen oka. szerepel.A testi fogyatékosság tényében még nincs társadalomellenesség,ez magában - véve még csak kü­ lönbség 9elválasztó jegy az átlagtól;az az elválás.^ tottság azonban az öntudatban .kimélyülhet társada« lomellenességgé,az első keserves tapasztalatok. kö« vetkeztében^A fizikai kevesebb értékűség érzete., az inferioritás subieetiv tudata,kellő nevelés hiá r nyában energikus társadalomellenesseggé fajulhat* A testi fogyatékosságot a .társadalomhoz való "vi­ szony11 s e viszonynak a belső tudata motiválhatja

-6-

kriminális. jellegűvé,*! szellemi fogyatékosság té­ ny ében,már- a bűnözés közvetlen okát is megtalálhat juk/kleptomania^piromania stb/söt.a lényegében neaj| is-kriminalis. iránya szellemi fogyatékosság is/pl egyszerű gyenge elmejüség/ közvetlen oka lehet a .bűnözésnek*A testi fogyatékosságnál a kriminális praedisponált§ág feltételes,a szellemi fogyatékosa ságnál. ..esetleg konkrét , de ha más iránya is a fogyd^ t ékosság, miután... psiohikai jellegű, inkább vezethet bűnre,mint amaz # Végeredményében mindegyik' okként szerepelhet,de mig a testi távolabbifaddig a szel4l lemi közelebbi,az közvetettf ez közvetlen oka a'bü-j] nözésnek.A..szellemi, fogyatékosok egj részével szelé­ ben csődöt mond a nevelés épagyfmint a büntetés/a megtorlás/ s igy állapotok kizárólag orvosi tény­ kedés 'tárgya. lehet#A társadalom érdeke azonban ezek .elkülönítését kivánja#Más részüket bizonyos mértékig befolyásolni lehet nevelés által. Az orvostudomány ezeknek az .abnormitásoknak okát -melyek testi,lelkiftársadal* mi -degeneráltságot eredményeznek- gyakori esetben az át öröklésben találja meg s ez- a tény gondolko-f dőba. ejthet mindnyájunkat a modem eugenika által hirdetett sterilizatio helyénvalóságát illetően* Bár még ez a kérdés a befejezettségtől távol áll,

_7mivel nincs elég megnyugtató tapasztalati eredmény a degeneráltság feltétlen átöröklődésének kimondásához.A lues különösképpen olyan betegség,niely ily abnormitásokkal- ajándékozza meg az- utódokat és a társadalmat;ezért az antiveneriás küzdelem is-közvetwe a gyermek/s általában a/kriminalitás elleni liare egyik eszköze^Az öröklött és szerzett degene-j ráltságnak fő tényezője az alkoholizmus^lz a kiterjj jedt baj fhogy mennyire kriminogén tényező,azt bi -j zonyitani-köztudomású jellege miatt-felesleges •Mini káros szenvedély^oka lehet ez a gyermekkriminalitáf nak^Ezért nem kárhoztatható eléggé különösen egy'szerübb szülőknek az a szokása,hogy a gyermeknek reggel/11 gyomor. erősitésrets/ögy kis pálinkát ,vagy bort adnak,esetleg az iskolába is vitétnek Tele , hogy a Y±t meg ne ártson neki* Az átöröklés mellett lényeges szerep jut a környezetnek is a gyermekbünözésnél# Kétségtelen,hogy a gyermek fogékony lelke, mint a szivacs szivja magába környezetének tápláló harma­ tát épugy,mint bűnös,posványos mocsarának miazmás nefvességét* Alakul, formálódik gondolatvilága,szo­ kásai, életmódja ugyfmint környezetének.A környezett] nek ezt a renkivül erős hatását emeli ki Vargha Pej renc,egyik jogászegylet! értekezésében:,fAz értei-

_8_

mi tehetség fejlődésére^ milieu is jelentékeny hatással Tan,mert "bár "bizonyos öröklött tényezők is szerepet játszanak,mégis az ember akaratereje ,ji vagy gyengesége, bűne- Tagy erénye, szorgalma vagy jl tunyasága,szóval egész egyénisége,nagyobbrészt a-| zon légkörnek szülöttjefamelyben felnevelkedett* j Adjuk, a legzseniálisabb szülők.gyermekét a pász- [ toremberek közé,gondolatköre éppen olyan szük,er-»jj kölcsi niveauja éppen olyan alacsony,értelmisége j éppen olyan korlátolt lesz,mint azoké a pásztoro-j kéf akik felneveltékM# | A gyermek közvetlen környeze-j te a család* -Szomorú az,ha már az élet csúnya ol-I dalait itt meg kell ismernie*A rossz családi élet-p nek azonban csak bizonyos formái szerepelhetnek a gyermekbünözés okaiként#Az, apa iszákossága, az anya nemtörődömsége,a családi békétlenkedés bűnbe sodrhatja a gyermeket,mert nincs ,aki rendet tart­ son,vagy gondos szeretettel neveljenfvagy durva környezetében ő is elfásul minden jó, vagy szép iránt#A család vallástalansága is. veszedelmes le­ het a gyermekre,mert az ilyen környezetből rend­ szerint cinikus,tekintélyromboló,lázadó kerül ki, aki előtt semmisem szent, seimiilsem tiszta és égési

_g-

értékelése más irányú,mint a mai miiveit társadal- J máké általában s igy a társadalommal Yöimjeii ellen]] tétbe juthat •Vannak gyermekek, akiket éppen család-j] juk kényszerit bünbe-fenyegetésékkel, kegyetlenke- I déssel* Essek a legszánandóbb martirjai a társada- j lomnak*Az erkölcsi .fertőnek ebből a mélységéből kij ragadni,megmenteni a gyermeket elsőrendű kötelessel ge a társadalomnak# És utoljára,de nem utolsó sox^i ban a család szegénysége,nyomora,nélkülözései igen] fontos tényezői a gyeraekbünözesnek* j A családi környezet e hibáin j nagjron nehéz segiteni# Egészségesebb közszellemet j teremteni a családi etikát illetően,különösen az ! alsóbb néposztályokban-hiszen bűnözés szempont já^>!| ból ezek a legjelentékenyebbek, főképen pedig a vallásos érzést táplálni bennük,alkalmasak lenné­ nek legalább is javítani a helyzeten*And pedig a nyomort illeti,ez igazán'a társadalmi kérdések kö­ zéppontjában .áll, amelyért már annyi vér - folyt s a~ mely az emberiségnek örök,talán gyógyíthatatlan sebe* Helyesen irányított és jól.szervezett jóté­ konyság, áldozatkész jobbmődu osztályok,ha eltünteti ni nem is ,de enyhíteni képesek volnának* Hálunk ma az ország is szegény,amely igy hathatósan kö»-

-10-

remüködni ezen a téren nem képesftehát ez a ori— j minogén tényező ólomsulyként nehezedik reánk• j Izeknél a gyermekeknél a csalni talanok még szomorúbb.helyzetben vannak#Az állami| gyermekvédelem megteremtése előtt,az ilyenekről való gondoskodás nagyon bizonytalan.s a véletlen-1 tői függő volt #Az ilyen gyermekek igazi védelméti /igazságügyi szempontból is / a nevelőszülők he- j lyes megválasztása szolgálja* i A törvénytelen gyermekek mos- j toha jogi és társadalmi helyzeteflegalább is ef/ke^ seredettséget szülhet9amely könnyen szembefordul-! hat a társadalom rendjével*! tulkorai nehéz munkai a gyermek testére,lelkére káros•Ez rendszerint- az előbb tárgyalt nyomorral függ. összefilletőleg amaz ennek oka*De megflbizonyosfl foglakozások is al-| kalmasak bűnözővé tenni a gyermeket,"virágárus I fiatal leány, hogyan maradjon meg a tisztesség ut-| ján?11 Ezek lennének nagyjából a gyermekbünözés környezeti.s a környezettel kapcsolatos okai* Vannak azután olyan tényezők ; 1 isf-amelyek' egyébként egészséges,épelméjű, jő kör- íl nyezetben élő gyermeket is bűnbe vihetnek; ezeket gyüjőnéwel nevelési hibáknak nevezhet jük#levélé-l| Bethlen Gábor t y t . papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8»

-11-

'! si hiba számtalan lehet legáltalánosabban azokat j I az eljárásokat' nevezhetjük ilyeneknek,melyek nem j | számolva a gyermek egyéniségével, engednek olyat, amit tiltani, tiltanak olyat,amit engedni kellene 11 | Ezek a tévedésekfhibák megbosszulják magukat*Éset4 I leg csak meglazítják a fegyelmet s mint apróbb j j csintalanságok jelentkeznek,lehet azonbanfhogy stullyosabb természetű kilengésekhez vezetnek*Hogy ti« tani, vagy engedni mit' kell,az a körülményektől, |j a gyermek gondviselőjének belátásától és a gyér- I mek egyéniségétől fiigg* Először is a gondviselő- |l ! nek ismernie kell a gyermeke^Éogy igazán mégis- | | .merhesse, szeretnie is kell.Ez a kulcs, amivel a j • gyermek lelkét ki lehet nyitni,hogy beláthassunk belsejébe,godolatvilágába,érzéseibe s meglássuk ott a kigyomlálni valót és az ürt, amely igy tá­ mad, egészséges tartalommal tölthessük meg.Legin­ kább a nők tudnak a gyermekhez legközelebb jutni•I , Jól tudom, hogy. a nevelés feladata sokkal több, mint a bűncselekményektől való visszatartás,dé mégis-miután bennünket itt ez érdekel- csak né hány, a gyermefebünözés szempontjából jelentékeny j nevelési hibát emelek ki# ' Túlzott szabadságot enged- I Bethlen Gábor t y t . papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8,

-12ni a gyermeknek veszélyes dolog*Hem lévén nála még fejlett értelem,kritikai képessége helytelenül fejlődhet•Uem tud különböztetni a "szabad" és a "nem szabad11 között s túlzott szabadsága miatt ön-fj uralmafakaratereje csökken*! szabadság ilyen mér­ téke ,számos baj forrásává lehet# lem közömbös az sem,hogy mit olvas a gyermekem! a szőrakozása#A szennyirodalom és a film?nem egy gyeraeket és fiatalkorút veze­ tett már bűnbe•Kifejleszthetik ezek a gyermekben a mérhetetlem becsvágyat,elégedetlenné tehetik sorsával,vagy betegesen fantáziáiévá tehetik;hős gazembereket mutatnak be s valóságos vágyat éb •reszthetnek a bűnre.A három legutóbb kivégzett bankrabló,vakmerő ötletét s a végrehajtás módját nem egyszer tanulmányozhatta filmen vagy regény-: benf-ahol- egyebek közt a kasszafurás és a kriminá­ lis leleményességffurfang számtalan formájával' meg lehet ismerkedni#.¥amiak -sőt legnagyobbrésztolyari^yermekek,kikben a borzalom vagy -csodálat belső élményein kivul,hatástalánok ezek a termé­ kek,de különösen-a korlátoltabbaknak' ez is egy löl| kés a lejtő felé* Általános gyermekhiba a'hazugságfitogy ezen minden gyermek átesik ésfhogy Bethlen Gábor t y t . papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX.S Kálvin-fcér 8,

-13felnőtt korában is többé-kevésbbé -legenyhébb esef ben a 30 modor vagy tapintat segédeszközeiként sze­ repelve- marad belőle valami,az bizonyos•A bűnözés szempontjából ez csak akkor válik jelentékennyé, ha -a nevelés hibája folytán- az apró-cseprő ha­ zugságok általános hazudózássá válnak.• Az ilyen j gyermek teljesen megbízhatatlanná lesz mindenféle| szempontból.s ebben rejlik a veszélyelehet,hogy aj hazugság iaásodlagog~ bajként lép fel/ez a leggya- ! koribb^/mellyel leplezni akarjs,hogyflrossz fát tété a tűzre "•Lehet, hogy-nem ezért hazudik, hanem csak I rossz szokásból;ez a sulyosabb^ez fajulhat el,s j ezt feltétlenül szükséges a gyermekből kiirtani* | Íz lehetséges isfhelyes neveléssel^Sokan a lusta-| ságot is ilyen veszélyes természetűnek tekintik, és" az isr bizonyos abnormális mértékben, de ennek a| okát a. konkrét esetben mindig alaposan kell kiku­ tatni,mert tudnunk kell azt,hogy miután még a gyermek fejletlen,hajlamos a lustaságra,anélkül, hogy ebből valami komolyabb veszély származnék* A lustaság fogalma;bár könnyen érthetőnek.látsziki mégsem azfkülönösen nemfha gyermekekről van szó* Mert mikor mondjuk a gyermekre,hogy lusta;vagy egyáltalán mire lusta ? Ha mindenféle mozgásra, 1 Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX.S KáMn-tér 8a

-14! ! i I

tevésre nehezen kapható,azt azonnal "betegnek mondj jukfde nem lustának és az is •..De, ha már mondónk é- I 1énkffoglakozik sok.mindennel,csak. éppen nem ta -| nul,azt mondjukfhogywtanulni lusta11,pedig lehet, I hogy tanulna is szivesen^esak nem azt'vagy nem ugjl mint ;amit és ahogyan kell,érdeklődése más iránytű j 1 Márpedig bizonyos,hogy ha valakivel olyasmit esi-j náltatnakfami nem érdekli,amihez semmi kedve ninca hanyaggá lesz s igyekszik menekülni annak végzésé-jJ

j

|!

től^l gyeiteket hajlamainak megfelelően kell fog-j || lalkoztatni,de legalábbis megkedveltetni vele azti I amivel foglalkoznia kell»Ha csak egyszerűen rákenj I szeritünk valamit,lehet,hogy megteszi,de ezzel a l || f,lustaságlfcsirá3át; a munka utálatát nemcsak^hogy | ki nem irtottuk,de megerősitettük*Egyébkéntfmiutái| a gyemekbünözésről beszélünk,meg kell állapítaniJ hogy a lustaság kriminális hatásafcsak a 16-18 é~ j ves korban érezhető/vagyis a íffiatalkorlfvége feléi amikor a már gyermekkorban megszokott lustaság m i ^ att,a dolog helyett -amiből esetleg élnie kelleneJ a bűnt választja,lányok pedig a prostitúciót,ezt a| "pótkávéját" a kriminalitásnak. • Yan végül' a gyermekbünözés okai között egy olyan tényező,amely nem önálló 9 I Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8a

a fenntebblekben felsorolt okokhoz viszonyítva,3ia-H nem járulékos természetű,de amely speciálisan a j gyeimekbünözésnél szerepel :ez a gyednek kedély! ' : túltengése•A gyemelméiVminél fiatalabb,annál in- j kább/ kedélyállapota^döntő cselekvési akaratára* ! Hála az értelem jótékonyan mérséklő erejével^vagy í egyáltalában nemfyagy csak esokkéntebb mértékben I találkozunk*Ezért szükséges a kedély és az érzelem! nevelése náluk. j Ugy a gyermekek/ s ezek a- [l latt értem a mi törvényes fogalmunk szerinti fiatat koruakat is/,mint a felnőttek bűnözésének számta- ' lan sok oka lehet,csakhogy mig a felnőtteknéíT^n í a büntethetőséghez szükséges szabad akarat,addig aj gyermekeknél ez rendszerint hiányzik; éppen tulten-ü gő kedélyállapotuk miatt,mely;. : akaratM^oiy jeleiül tékeny mértékben korlátozza/^hogy ennek következtéi ben "beszámítható" cselekményeikről szinte nem is beszélhetünk Jikaratuk korlátaitól-ismereteik növe­ lésével és értelmük fejlesztésével-megszabadítani, szociális érzéküket és kötelességérzetüket fel ébreszteni a nevelés feladata.A gyeraekbünözés oka| it vizsgálva azt látjuk,hogy jórészben megelőzhető a baj,megmenthető a bűntől ugy a'gyermek,mint a I

-16társadaloEuIgen,a gyermeket meg kell "menteni11 és meg is lehet menteni ^hogy miért,azt a "megmentésM igazolásánál és értékelésénél fogom kifejtenivlz a kötelesség pedig természetesen elsősorban a gyer­ mek szülő3ét,gondviselő3ét terheli s csakfha ilye­ nek nincsenek vagy nem olyanokfhogy egy emberi élef tet ^egj ekkora értéket- rájuk •lehet bizni;lép e lőtérbe a. másodlagosan felelős:a társadalomiulvei 4 bűn lényege szerint társadalomellenessé^érthető, hogy ez ellen küzdeni magának a társadalomnak kell^ mégpedig ahol tud a "szervezetlen11 társadalomnak épen ugy,mint a főhatalommal biró szervezett közös­ ségnek, az államnak*A gyermekbünözés okainak vizs­ gálata során eljutottunk ahhoz az általánosan is­ mert megállapításhoz,hogy a gyermeket a bűnözéstől meg kell menteni.A megmentés ezen általánosan is­ mert jellege azonban nem ment fel annak elvi meg­ alapozása, igazolása és értékelése alól. 2»A megmentés elvi alapjaid Igazságtalanságnak tarthat­ nánk a "megmentés elvének gyermekek/és fiatalkort^ ak/ részére való kisajátításátfmikor gyakran ugyanj olyan okok viszik bűnbe a felnőtteket is,mint a 11

-17gyeraekeket .Különb e n ^ ^ sek jellemcsoport jáiáakl"alapján tehető megkíilön -! böztetésekfaz egyes kategóriákkal szemben különfé-j le intézkedéseket indokolnak# k megmentés elve tui| lépte a fiatalkorú bűnözés határát st:talkalmi bttnöJ söknél119megn kétes jellemüeknél11 már "a tulajdonké-jl peni "büntetés is célja szerint nem megtorlás, ha- | nem megjavítás,vagyis más szóval megmentés • .Ámde aj megmentés elve itt csak feltételesen érvényesiilheij mert itt felnőtt s már minden tekintetben fejlett | megállapodott emberekről van sző, akik "talán" mégjl megjavithatók* A fiatalkorú bűnözőknél ' pedig ""egye-jl nesen abből indulunk ki,hogy ezeknél a fejlődés,aj jellem kialakulása még nem lévén befe jezvejiiiegjavithaték^Meg kell mentenünk őketfsohasem törhe tünk pálcát, fejük felett s nem süthetjük rájuk a megmenthetetlenség bélyegét,kiktől.a társadalmat óvni kell s akikkel szemben csak az ártalmatlannál tétel az egyedül célravezető' eszköz* Gyermekeknél / és fiatalkorúaknál/ még nincs a büntetésnek -a megtorlásnak- tárgya,nincs náluk11 oriminális indi­ vidualitás "vagy másképentfbünös charaeter% líi egyl általán a character ? A jellem az egyéniség erköl| esi tartalma,értelmi,érzelmi és akarati elemekből

.18-

áll es a cslekvésekben reüdzálódik/Előfeltétele a megismerés,a jó és a rosszba helyes és a helyte-J len közötti különbségtétel.Megnyilatkozási formája •értékelés alapján, való cseleimet.A- különböztetési j képességhez járuló plusz,amely ugy a jó, mint a • n rossz ismeretében a jót választja,akaratunk/s igy J cselekvésünk/ végső irányitója,mely hol tevésre, | hol nemtevésre késztetiAz egyén szempontjából led magasabb erkölcsi érték,mely souverain,minden más I motivum fölé emelkedik.Ez a jellem legmagasabb fo-[ ka,ez az eszmény:!f Integer vitae, sceleasque pu-|| rus.ft A jellem e tökéletes,kifinomult állapotban I csak ""kevés éknél van, az átlag jellem a fent adott fo4 galomtól eltér, alatta marad, de még mindig positiv irányú: a jó, a helyes érvényesülése nem fel­ tétlen itt,de általános,A társadalom nagyobb rész-j ben ilyen nem túlságosan jó és nem csapnivalóan rossz alkatelemekből áll,kik"sem nem angyalok,sem I nem ördögök,hanem emberek11* A jó és a rossz ismerj te,vagyis a különböztetesi képesség*szükséges ah­ hoz is,hogy "bűnös characterst-ről beszélhessíinkf mert akinél.ez hiányzik,az fogyatékos és nem beszál mitható. A "bűnös jellem11 ott kezdődik,ahol a .jó akarását és"cselekvésben való érvényesülését egf 1

-19-

a személyiség önző, társadalomellenes motivuma gá«| tolja, mégpedig olyan motívum,mely az egyébként j szabad akarat által legyőzhető lenne• Az ilyen bü4| nos jellemek közötti különbség azután,legfeljebb I csak fokozat! lehet,de nem minőségi#Ez előbb-ntóbl valószinü,hogy bűncselekményt követ el s.,hogy mi-j félét,vagy milyen sulyut-,az már egyéni viszonyai- || tói, képességeitől s a lehetőségektől függ* Leheti hogy - gyávább természetű lévén - a büntetéstől j való, félelem visszatartja a bűnözéstől,de ez a | atény az ő belsőjén egy jottányit sem változtat . j Szüks-éges a bűnösséghez a személyes felelősség ' j megállapításafhogj t # i # nem valami belső kényszer1 leküzdhetetlen,természetében rejlő fogyatékosság | miatt' bűnözik a tettesfhanem ő.maga a hibás#Á eri-JJ minálantropologiai és.psichiatriai iskolák tanitáJ sait csak nagyon óvatosan kezelhetjük,mert e tanoi végső "konklúziója a teljes felelőtlenséget eredméJ njezné* Hasonló eredményhez jutnak némely túlzó criminálsociologusok is / szocialista iskola/ * A tisztességes és a bűnös jellem között az átmenetnek számtalan árnyalata van. Idetartoznak az alkalmi'bűnösök és a .kétes jellemnek. isfmig az Igazi bűnös eharacter,az ener-J

-20-

gikas bűnöző,aki gátlásmentesen bűnöz;ikfakit még a büntetéstől való félelem sem tart vissza,mert11 ahol elpusztult az erkölcsi érzület, ahol a morális ' elfajjjulás ütötte fel tanyáját,ahol az egoizimxs a maga elvadultságában minden jobb érzést elnyomott,ahol a munkától való iszonyat elzsibbasztotta, az idege­ ket, ott a büntetéstől való félelem nem elég vissza] tartó erő arra,hogy a bűnös hajlamú ember szakitsoi|i antiszociális jellemével és becsületes munkával ke resse kenyerét•" A character,legyen az becsületes vagy bűnös,állandó és határozott tényezője az egyé niségnek csak felserdült korban lesz,akkor alakul ki véglegesen, akkor csontosodik meg.Addig ,ha be­ szélünk is jellemről,az még nem egy befejezett fejjj lődés változhatatlan eredménye*Ez alakitható, haj litható még s. egészen különleges extrémitásoktól eltekintve,feltétlenül megjavítható• Éppen ez,.avégleges jellembeli kialakultság hiánya és a meg­ változtathatóság yelvi alapjai a bűnöző gyermek megjf mentéséBBk* A .jó és rossz,a helyes és a helytelen fogalmainak reletivitása miatt tapasztalat szüksé­ ges ahhoz,hogy a gyermek ezeket,mint ilyeneket is­ merje. Erkölcsiség,vagy erköcsi érzék nem születik

Bethlen Gábor t y t . papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8„

-21-

J^^^^^^-

"" ^" "

| velünk,azt később szerezzük,mint ahogy beszélni és I járni is csak később tanulunk* "Az emberrel erköl^j j esi elemek nem születnek és mindaz,amit az erköl—; . esi érzés vagy érzék homályos kifejezéseivel il- j létnek,éppen ugy nem létezik,mint a jónak és rossza nak konkrét ismerete*Miután az erkölcsi jó vagy . rossz ismerete nála hiányzik,igy,hogy milyen szo-, kasok fejlődjenek ki benne,mit tekintsen helyes­ nek és helytelennek ,az kizárólag **# a nevelés j II

dolga*M

| I De mennyi az az idő,ameddig a j ! büntetés tárgyát képező eriminális individualitás^ kialakultnak nem tekinthetjük,meddig lehet helye í j büntetés helyett neveiésnek?lzt exacte meghatároz-ji ni nem lehet* Bizonyos az,hogy a gyermeknél egyideig egyáltalában'nem lehet még egyéniségről sem beszélni^lassan,az értelem növekedésével,hajlandó4 ságai is mind határozottabban mutátkoznak#ÁltaláI ban 12-15 év az.,melyen alul,a teljes fejletlenség miatt büntetést egyáltalában nem szoktak engedni. Ezen kor felett már állandóbb tulajdonságai mutat-j koznak s igy beszélünk nála jellemről a nélkül , hogy ez alatt a szorosabb értelemben vett jellemei] Bethlen Gábor t y t . papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8.

-22-

/mely állandó jellegű/ értenénk* Ez az idő kb# 18-M 20 közötti életév* Akik ezen a koron is felül van| nak általában,-legalább is alaptulajdonságaikat te kintve- kifejletteknek tekinthetők,bár a mi éghajl latunk alatt az ember teljes kifejlődése 24-25 esí tendő*Ezeknek az itt jelzett korhatároknak a mo -| dern jogokban általában jelentős szerep jutott* I Konkrét esetben természetesen egyéni vizsgálatnakj kell azt eldönteni,hogy vájjon a törvény által i meghatározott koron belülfilletőleg alatt,nincs-e[ mégis az elvetemültségnek olyan foka jelén,amely i| aggodalmat kelthet az iránt,hogy a nevelés még seJ githet. Általában nincs ilyen elvet emülts ég 9 de le-J hetősége sem kizárt,mint ahogy néhányan gondolják! ..Általános elv a megmentés,nevelés vagy más intéz­ kedés által,

5»A megmentés igazolása* A-megmentés elve,igazolását két okban nyeri: az ésszerűségben és a szervezett társadalmat terhelő kötelességszerüségben#Ésszerü a megmentés azért9mert egy energiamennyiséget,mel|

Bethlen Gábor t y t . papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 88

-23előbb-utóbb a társadalom ellen fordult volna,be lehet állítani az építő munka szolgálatába#- Bár­ mily csekély legyen látszólag egj munka, jelentőség ge nagy,mert,ha nem végeztetnék, más erők leköté­ sét kivánná s igy,ha mind nagyobb és nagyobb rétejf geket kapcsolnánk ki a munkából,alkotó zsenik nem végezhetnék hivatásuk szerinti munkájukat végsőié^. Ezért mondom, hogy a legkisebb munka is résztvestj a társadalom építésében, elősegíti fejlődését. A j fejlődés,a haladás az erkölcs terén,sokkal inkább tekintehtő a kultúra haladásának,mint a puszta­ technikai fejlődés* Az élet, vagyon, becsület fo­ kozottabb biztonságát jelenti ez,mert nem a külső kényszer,hanem a belátás védi és valósítja meg a jogrendet s'ez egyben a jog tökéletesedését is je*f| lenti,mely bölcseletíleg annál magasabb értékű, minél kevesebb benne a kényszer*Az evolutíón,-amiá az erők minél teljesebb kifejthetését- értjük/ener| gízmus/- magának a társadalomnak kell működni,amely itt a cél által meghatározott állapot megva­ lósítása felé, ésszerű munkálkodása utján jut ..Ezen ésszerű munkálkodás egyik része,a terhektől, az akadályoktól való megszabadulás,mely a társadaloJ védelmi működésének formájában jelentkezik s eimem Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8„

-24égyik eszköze a gyermekvédelem,mely a bűnözést igy gyökerében akarja irtani*így látjuk a megmentés el| Tét igazolva az ésszerűség szempontjából* A társadalmi erkölcsből vi­ szont levezetheti a megmentés,mint a társadalomnak tagjaiíés önmaga iránti kötelessége .BIert lévén a bűnöző gyeinek/vagy a még nem bűnözött,de rossz környezetben élő,züllésnek kitett/ a testi lelki leromlásnak .kitéve,nem nézhető közömbösen,nem hagyí] ható magárafhanem -mint -ahogy életveszélybe jutottj embertársaink megmentése külön-külön ü meg együttesen is terhel bennünket- megmentésük érdekében minden lehetőt meg leli tenni,elsősorban a szerve-j zett társadalomnak#Az egyes védi a közösséget,a közösség pedig az egyest„Amikor a-közösség teszi ezt,önmaga iránti kötelességének is eleget tesz; mert amikor az egyest védi,közvetve magát is védi az önvédelem és önfenntartás/selbstbehauptimg/ pe-| dig -szemben az egyessel- a szervezett társadalom elsőrendű kötélessége,mely által minden ténykedése meghatározódik s mely sajátos egyéniségéből,ehhezképest részben különszerü erkölcséből szükségképen' következik*

Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8„

-254#A megmentés árt éke. Áz a' ténykedés,melyei: a me.§ mentés érdekében kifejtenekf értékes csak akkor lesz,ha a célnak megfelelőül cél pedig elsősorban a társadalom védelme*! szempontból pl.olyan intéz-j| kedésfjnely nálunk a Bn*előtt általános voltyhogy t*i#a bűnöző fiatalkorúakat rövid időre bezárták a fogházba,ahol a felnőtt gazemberek e rövid idő alatt a maguk képére és hasonlatosságára alakítva / a még nem teljesen züllött ifjúból fejlett gazem- ; bért csináltak mire a fogházból kiszabadult,mint célszerűtlen intézkedés,mely a társadalom védel­ mét nemhogy előmozdítaná,sőt épen ezzel veszélyez-j tetik leginkább a rend-értéktelen*legfeljebb csak hosszú időtartamú szabadságvesztésbüntetés lenne itt relativ értékkel birófamennyiben az !,elválasz4 tásfl időbelileg korlátozott megvalósítása, lenne ed Írre az időre legalább"a társadalom biztosítva van a bűnöző fiatalkorú antiszociálip cselekedetei el<-| •len^Teljes értéke 'csak a megjavulást eredményező eljárásnak vanf mert ez a tulajdonképeni megmentés; megmentése a társadalomnak az antiszocialitástól és megmentése az -egyénnek is a zülléstől*.

«26-

Ha a társadalom nézőpontjából értékelünk fa "végleges11 elválasztás is értékes el-} vileg*Ezt azonban fiatalkorúakkal szemben nem al -j kalmazzák#fehát gyakorlati szempontból csakis a megjavítás ért ékes • Siz már azután módszertani kér-|| dés,hogy rn^ódon lehet ezt leginkább megválósitanij

5« A módszer*

j

Az az eljárás,mely valamely el-| méleti vagy gyakorlati célra irányul s a célhoz kéj pest megfelelő, a módszer*A bűnöző gyermek megmentj tése módszertanilag két részre oszlik,az egyik az, amellyel egyéniségét,tulajdonságait, hajlamait viz vizsgáljuk; ez az e l j á r á s ^ ^ ^ f e " % ^ l § ^ ^ ^ ^ viH szoat már a foganatosítás,a végrehajtás stádiumá­ ban érvényesül és célja a megjavítás* A büntető eljárás a vétkesség , illetőleg a vétlenség megállapításának a módszere A- gyermekek,vagy fiatalkorúak elleni eljárásnak p^ dig az a célja,hogy megismerhessük őket s igy a ' legmegfelelőbb intézkedés- legyen tehető velük szeij ben* £m ez a megismerés nem künnyü dologi fontos

-27az eljárásnál az,hogy azzal szemben,aki intézke­ désre hivatott,ne legyen a gyermek "bizalmatlan , ne féljen tőIeJSz jórészt egyéniség dolga* E szá­ zad elején, a hires Benjámin Barr L^sey biró, az amerikai Denverben/Oolorádó állam/ példát mutatot| hogy hogyan kell a. gyermeket/ a bűnöző gyermeket/l megismerni s ,hogy hogyan kell Tele bánni, - igaz hogy ő genie volt a maga nemében s az átlag által igy nem igen követhető•lem sajnálta az időt és a •fáradságot a gyermek megismerésére.Ha_kellett,szeí tel^y^'Sgy folytában 23 órát is fl mig rá nem jön lelkiállapotának nyitjára,meg nem töri , bizalmát meg nem nyeri *•# valóságos barátkozást folytat egyes védenceivel,mégis hallatlan tekintéllyel • bir#f1 Módszere egészen eredeti és egyéni* !f A bű­ nös cselekedet rugói foglalkoztatják őt# Hogy mi vitte'a gyermeket erre?Hogyan keletkezhetett ben­ ne ez a hajlamfvágy, gondolat?Hogyan fejlődhetett ennyire?. Iliért nem állották ut ját? • •. • .mivel menthetném meg ezt az előttem álló kis flJohntn ?ff A helyes megismeréssel-adható csak ezekre a'kérdé­ sekre felelet* A helyes megismerés előfeltétele pedig-amint mondottam- a bizalom, a melyet annak, aki intézkedni fofe,el kell nyernie* Itt merülhet

-28fel az a kérdés,vájjon ez a megismerés milyen el­ járás során eszközölhető.sikeresen? Yajjon a bi- i rói eljárás helyes-e itt,vagy más utón közelebb j érnénk célhoz ? Tudnunk kell azt,hogy a gyermek • igazságügyi védelme nem par force birói,közelebb-! ről büntetobirói feladat,nem a cselekmény tárgyi I súlyának lemérése s ezzel,valamint a bűnös egyé- j niségével arányban álló joghátrány kiszabása a .j cél*Máshol is felmerült már az a gondolat,hogy ! e ST egészen külön közigazgatási apparátusra kellé* ne bizni a gyermek mindenirányu/ egészségi, vagyoi ni, igazságügyi/ védelmét,ahol pedagógusok,orvo -! sok és jogászok vállvetett munkával végeznék ezt j| a feladatottlem .kívánom köztiszteletben álló gyerf i nagyért ekU/ II mekbiró ságainki^5nS3át birálni,de való szintinek látszik,hogy más eljárás célravezetőbb lenne# A" gyermek megismerésének helyes módszere,a gyermek­ kel való huzamosabb foglalkozás,amit a bíróságok munkaüteme lehetetlenné tesz; meg azután egy tár­ gyaláson vagy kihallgatás során ,nem bizonyos,hog§ megismerhető'a gyermek'egész belsőjejíem ilyen k i | hallgatásra,hanem huzamosabb vele való foglalko­ zásra van szükség ,hogy megismerhessük s ez vezet| ne el ahhoz az /eljárási/ célunkhoz,hogy megálla-l

-29pithassuk,milyen intézkedés foganatosítandó vele szemben?!Ez pedig legkönnyebben ugy volna elér- I hető,ha minden bűntevő gyermeket^.egy intézetbe í szállítanánk,ahol őrizetbe vennék s ahol egyénisé-4 gét tanulmányoznák és ennek eredményeihez képest | tennék meg az intézkedést• .' j A bizalomkeltés módszertani | elvén kívül,meg kell még említeni aztfhogy meg — | ismerni,a gyermek' bizalmába férkőzni,leginkább egyj ember tud s igy intézkedni is leghelyesebb,ha egy j ember/nem pedig egy tanács/ intézkedik*Ezeken az I általános elveken kivíil az egyes tipusok sajátsa- j gaihoz mért,más eljárásokra is szükség lehetfmevgfc m a konkrét adottságokhoz mérten,az intézkedő be látása szerint alkalmaz« A megjavítás módsz^e két rész| re oszlik:tulajdonképeni nevelés által való meg javításra és büntetés/ennek a keretében is nevelníl kell/által való megjavításra.Ez az utóbbi lát szólal ellentétben áll az előbbiekben kifejtettékkel,mert hogyan beszélhetnénk /jogí/büntetésről,gyermekekke|L vagy- fiatalkorúakkal szemben,hiszen ott -mint mon-J dottuk-a büntetésnek nincs tárgya#Ez az ellentétj azonban csak látszólagosamért' a/jogí/biíntetés ne­ velési eszköz lehet ott,ahol.még nincsen'kialakult|

-30-

jellemjmásfeol elsősorban megtorlás* Hogyan javíthatjuk meg a gyermeket nevelés által?Ez a javítás nevelésmód­ szertani része•Ha már ismerjük a gyermeket/vagy a fiatalkorát/ gondolat-, érzelemvilágátfhibáit 9 is merjük a környezetet,amelyből kikerült,kezdhetünk csak hozzá megjavításához*Rendre és munkára szok­ tatás és a jellemnevelés jelölhetők meg általános célokként,melyeket a konkrét esetben esetleg egé­ szen különböző utakon érünk el#lehéz feladat ez nagyon,sok türelmet és gondos munkát kivan.Sokan, azt tartják/a mi. javitó nevelésről szőlő minisz­ teri rendeletünk is/hogy ennek a nevelő munkának eszközei között a testi fenyíték nem foglalhat helyet/a rendelet is kifejezetten tilalmazza ezt/;i nem pedig azértfmert ez durvít s jobb a belátásraj mint a félelemre építeni*Ez kétségtelenül igaz el­ méletileg! akkor,ha a testi fenyíték nem kellő mér-j tékben és helyen alkalmaztatíkfde ha ezeknek a kö vetélményeknek megfelel,ruea durvít annyit,mint amennyi nevelési haszna van*Heg azután vannak vá sott,elvetemült fiatalkorúak,akiknek a megfékezés4 sere -legalábbis eleinte-, szükség lehet a testi fényit ékre.. Egymagában a javításra nem alkalmas fde| Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kályin-tér 8.

-31! mint átmenetileg alkalmazott eszköz,jó szolgálatot) || tehet .A javitó^nevelés távolabbi céljai az általáli nos nevelési céloknak megfelelők:Istenfélőfhazafi! as,munkás emberek nevelése.A nevelésnek ezek a céii jai azt kivánják megvalósítanit hogy gyermekeink a li I mi életformáink keretében,az általunk inaugurált I társadalmi-rendben végezzék az épitő munkát.Ezek a célok nem absolut eélok^tartalmilag tvagyis nem | .minden időben és helyen érvényesek)pisa kannibálok nevelési wélja,hogy a gyermekből jó kannibált ne- j I veljenek,mely nevelési cél tartalmilag nyilván kíi-jl I lönbözik a miáfcktőljcsak általánosságban congruensl | vele; amennyiben ez is azt célozza,hogy gyermekeik 1 ii az ő társadalmi rendjükbe illeszkedjenek bele* A jogi büntetés/azért hang­ súly ózom, hogy jogianert számtalan büntetés lehet: iskolai,házi,erkölcsi,vallási stb # / mint a megja­ vítás módszere,csak fejlettebb értelemmel' biró fi-I atalkoruaknál szerepelhet,mert minél inkább fejletl az értelem,annál indokoltabb a jogi büntetés,mig mikorra az értelem teljes kifejlődését vélelmezzüM akkortól fogva már csak büntetés lehet a bűncselek-) meny következménye első sorban megtorlásképen,a mej javitás csak másodsorban szerepelhet célként#

I!

-I Bethlen Gábor t y t . papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-ter 8.

-32J)e a fiatalkorúval szemben ,ha alkalmazunk is *bün-| tetést, ennek elsődleges célja h a javításfitt a j megtorlás csak másodlagosan szerepel#Büntetés csak akkor alkalmazható,ha szüksége mutatkozik annak,.iiogjr a fiatalkorút megtörjük,hogy érezze ő isfhogyi bűnös magatartása miatt büntetik.A vele**: szemben alkalmazott büntetések végrehajtásánál is meg kelljlenni a fokozatosságnak:a keményebb bánásmód a bün| tetési idő; elejére essék s csak lassan/viselkedé­ sétől függően/ fokozatosan kell neki több és több szabadságot hagyni,nehogy egyszerre szabadulva minden korláttól ne tudjon szabadságával kellően élni •.

Az alábbiakban a gyermekekre' és a fiatalkoruakra vonatkozó néhány tételes jogszabályainkkal fogok foglakoznifugy az anyagi, mint az eljárási valamint'a végrehajtás köréből,. IIo. fételes rész> loUéhány anyagi jogszabály* A Bn#ll*fejezétének főelve a megmentés•Kitűnik ez különösen a 18 f^elsd Bethlen Gábor t y t . papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8„

-33beke^désébőlfahol kimondatik,hogy a biró a törvénye szabta korlátokon belül,azi az intézkedést alkalmaz­ za "amelyik a fiatalkora terhelt. jövőbeli magavi seleté/ • és.erkölcsi fejlődése szempontjából,kívá­ natosnak mutatkozik".E szakaszban a törvény fiatal-jj koruakról beszél,ugyanis a törvényben foglalt in­ tézkedések, korlátlanul csakis ezekkel szemben al­ kalmazhatok ,merttfaz ellenfaki a bűntett vagy vétség elkövetésekor életének tizenkettedik évét meg nem haladta/gyermek/ sem vád nem emelhető,sem bűnvádi! eljárás nem indítható"*Ez a rendelkezés azonbanf mint ez a 25 §•további rendelkezéseiből kitűnikfneA egyértelmű azzal,hogy a'büntettet vagy vétséget elf követett gyermekkel szemben semmiféle intézkedés nem tehetőfhisz a züllés kezdete már erre az-"idő­ szakra is eshet s minél fiatalabb a gyermek,annál könnyebben megelőzhető a baj,tehát a megmentésraz őrködés felette,minden hatósgnak kötelessége•KUlönösen jelentős a 15 §•utolsó bekezdése,mely a kör­ nyezetében erkölcsi romlásnak kitett vagy züllés­ nek indult-gyermekről intézkedik.elrendelvén,hogy az ilyet a hatóság/amely elé kerülj a gyámhatóság értesítése mellett "a legközelebbi gyermekmenhelybe szállíttatja,tehát kiemeli eddigi környezetéből @ Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8„

-34A házi fegyelem gyakorlására Jogosítottnak vagy az|| iskolai hatóságnak "megfenyítés" végett való át - I adásicsak a gyermek'csintalansága,pajkossága^ne - I veletlensége esetén alkalmaztatík,amikoris-jó kör4 nyezetben élvén-feltehető,hogy botlása jövő. erköl4 esi .fejlődésére nézve veszéllyel nem jár^Hasonló | •

ji

intézkedések foganatosíthatok azzal a fiatalkorú- j val szemben,akinek nincs a büntethetőséghez szűk- ! séges értelmi és erkölcsi fejlettségei ennek még j házi felügyelet alatt való tartása is elrendelhető! A többiekkel/t. 1.a fiatalkorúakkal/ szemben a kö -j vetkező intézkedések tehetőkrdorgálásjpróbárabocsáf tásfjavitó neveled;fogház vagy államfogházbünte -I

I

tés.

Fölmerülhet itt az a kér­ dés -amit Angyal Pál fejteget-,hogy vájjon ezen intézkedések megtételénél,illetőleg büntetések/fogj ház,államfogház/ kiszabásánál, milyen jelentősége van az enyhitő vagy súlyosbító körülményeknek?A btk. idevonatkozó szakaszai/89-92 §§../ a Bn.által nem helyeztettek hatályon kivül,tehát alkalmazásuk kifejezett törvényi rendelkezést nem sért.A Bn. 17 §.-ának utolsó bekezdése ezt mondja;"Az 1-3 pontban meghatározott intézkedéseivel.dorgálás; I Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8„

-35próbárabocsátás;javító nevelés/ nincs más jogha tálya,mint amelyet ez a törvény megállapít,külö • nősen nem j8n figyelembe ily intézkedés a vissza­ esés megállapításánál és nem jár a hivatalviselés tekintetében oly következaémyel ', amelyet más tö| vény az elitéléshez füz."Ebből a rendelkezésből látszik,hogy a dorgálás,próbárabocsátás, javitó nevelés,3iem a megtorlás eszmekörében mozgó intézkedései,már pedig az intézkedés milyenségét ille­ t ő e n enyhitő vagy súlyosító körülményről wsak itlj| beszélhetünk.Tehát a törvény szellemének megfele­ lő álláspont az,mely szerint,ezen intézkedéseknél nincs helye enyhitő vagy sulyositó körülményekre való hivatkozással ezt vagy azt tenni,miután a csjlekmény úgyis csak mint tünet kezelendő.Bármily nagy számmal forogjanak fenn enyhitő körülmények ha javitó nevelés látszik szükségesnek,nem lehet' dorgálásra itélni.Yiszont nagyszámú sulyositó kö­ rülmény fennforgása dacára sem kell okvetlenül a legsúlyosabb intézkedést tenni.Sőt a cselekmény tárgyi súlyának sincs itt olyan szerepe,mint a felnőtteknél,mert pl,jelentékenyebb büntettet vágyj vétséget elkövetett,de nem züllött fiatalkorúval szemben,enyhébb intézkedés tehető,ha ez látszik

_ 3 6]

hasznosabbnak,mint a csak csekély- jelentőségű bün j cselekménye miatt birőság elé kerülő züllött fi '-|j atalkoraval.Ha fogház vagy• államfogházbüntetés mu || t átkozik kiszabandónak, ezeknél, mivel már bünteté-I sek,az "enyhitő vagy stxlyositó körülmények figye-. I lembe veendők^ .a hosszabb vagy rövidebb tartamban! valő kiszabáshoz* |i • A törvény-beszél "züllésnek | indult "gyermekről és fiatalkorúról* Ilyenek azok,) akinek'körülményeit,személyes és környezeti vi - j szonyait a közfelfogás ilyennek tartjafvagyis a jl törvényes fogalom itt nem tér el a közönséges fo- | galomtól*Főképpen azonban a környezet és az élet-| mód milyensége szolgál alapul a züllöttség és a züllésnek indulás .megállapításánál#. Ha a fiatalkorú több bűncse­ lekményt követ el/anyagi halmazat,/ az sem befolyá solga a véle szemben teendő intézkedés súlyosságát mindaddig,amig dorgálás,próbárabocsátás vagy ja vitó nevelés alkalmazása látszik célszerűnek,Min­ denesetre minél több/vagy minél sulyosabb/bimcse-J lekményt követett-el a fiatalkorú,annál inkább föl merülhet az aggódalom,hogy megmentése nehéz a már inkább'elkülönítésre van szükség,ami estleg tény-I

-37leg suljósatok, intézkedés kiszabásához fog igy ve-j zetnivTellát csak érvényesülhet a eslekmények hal-j mázata/vagy sulyossága/ miatt helyzetének rosszab4| bodásafde nem szükségképpen érvényesül,mint a fel-fj nőtteknél#Különben is ez a három emiitett intéz -| kedés minőségileg különbözik egymástól,nem egj— | neműek,teMt egyiket a másikra átszámítani arányod san nem lehetihalmazati büntetésnél pedig/esak az| anyagi halmazatról beszélek/ ezt a müveletet kell| a biróságnak elvégeznie*Ha a biróság fogház vagy | államfogházbüntetést szab ki anyagi halmazat ese- jl ténfez már összbüntetés lesz* I •A Ba*18 f^második bekezdése j ft szerint-: Az a cselekmény,amely a törvény szerint bűntett,az intézkedéssel vétséggé minősül#Abban a tekintetben azonban,hogy a cselekmény hivatalból, vagy magáninditványra üldö z endő-e , ugys z int én a ki4 sérlet büntethetősége tekintetében,a eselekményneld a törvényben megállapított minősitése .irányadó• " Hogy 'a fiatalkornak bűntettei vétségnek számíta­ nak, ennek az elévülés, szempontjából van jelentő­ s é g e d ő bűncselekményeik eljárási elévülése/ki­ véve kihágásaikat/3 év,illetőleg kihágás.eseteben "amennyiben külön törvény ellenkezőt nem ren-

-38del,hat hó##»ft A büntetési elévülés öt,kihágás e- j setén egy esztendőül büntetési elévülés vétségek- j re érvényes szabálya fiatalkorúakkal szemben csak-j •is fogház vagy államfogházbüntetés esetében' alkal-l mázható;dorgálás,próbárabocsátás és javító nevelés! esetében nem. A kiszabott -dorgálás vagy próbáraboJ osátás nem évülhet elemért a Bn.#20 §. szerint a dozn gálás azonnal foganatosítandó,de ha ezt bármely oM ból nem lehetne megtenni,a biróság az Ítélet foga-j natositására,határnapot tüz,erre. az elitéltet meg-| idézíff,Ha az elitélt a kitűzött határnapon meg nenl jelenik*#»a biróság az Ítéletet hatályon kivül he« ^ezi és a dorgálás mellőzésével uj határozatot hoz!1! Tehát a dorgálás el nem évülhet,de ha nem vehető 1 foganatbafmás intézkedéssel helyettesittetík^Á prof báraboosátás hasonlóképpen nem évülhet el,mert ha bármi oknál fogva/kivéwe a halált/ nem foganatosít! ható vagy be nem fejezhető «plfsiökés miatt- ez al felügyeleti szabályok megszegésével egyforma ha tásu,mely esetben'a 23 §• rendelkezése szerint lfa biróság őt-e tények megállapítása után javitó ne­ velésre avagy fogház;avagy államfogházbüntetésre iteli..

Kiszabott javitó nevelés bűn-

-39tetési elévülés alá eshet-e,kifejezett rendelke- | zés hiányában, vita tárgya lehet•Itt a javitő nevei lés természete és a célszerűség szolgálhatnak a j kérdés eldöntésének alapjául.Angyal Pál azt mond \ ja 9 hogy miután ez is "intézkedés11 és nem " bűnt e- | tés11 igy a büntetési elévülés szabályai itt sem | érvényesülhetnek*Ha mármost a javitő nevelés nem | foganatosítható,vagy be nem fejezhető9ugj a foga-| natositás megkezdése illetőleg folytatása -min- j tán a törvény a 21-ik életév betöltését a javitó" I nevelés végső időpontjaként jelöli meg- a 21-ik ! életév betöltése előtt bármikor 1ehetseges#Mivel ! azonban a javitő nevelés minimális -ideje I év (JDjjT; 0 1 b QB B i

s ha igy ezt a 21-ik életéW^eTentlkenyebben meg) röviditenéfa dolog természetéből következik,hogy nem célszerű annak végrehajtása,hiszen ez nem bün| tetés* fogház vagy államfogházbün­ tetést csak-a legsulyosabb elvetemültség esetén szoktak kiszabni olyan fiatalkorúval szemben,aki a cselekmény elkövetésekor életének 15-ik évét ^azonban meg nem töltötte be *Haracselekm énj elkövet é sekor 15-ik éve^betöltött^fiatalkoru a törvény szerint halállal,fegyházzal,bőrtönnel vagy fog-

-40házzal büntetendő' cselekmény miatt, fogházbünte-' tésre,államfőgházzal büntetendő cselekmény mi att' államfogházbüntetésre itéli a biróság.l fog házbüntetés már határozottan megtorlás,mégis a fiatalkorúaknál neTelni is a#arfezért rendeli a törvényfhogy ezeket külön fogházban/a fiatalkorul ak fctgházában/ vagy valamely más letartóztató intézet elkülönített részében kell elhelyezni* illetőleg magánzárkábaruA•fiatalkorúak fogházá­ ban tölti a biróság rendelkezésére fogházbünte­ tését -csak ezt- az isfaki a cselekmény elköveté sekor 18-ik életévét meghaladta,de a 24-iket nem töltötte -be*"Aki -életének huszonnegyedik évét betöltötte,a fiatalkorúak fogházába fel nem vehető"•Mivel a fiatalkorút sem halárafsem fogyházra^sem börtönre Ítélni nem lehet,méltányos, hogy legalább fogházbüntetése tarthasson tovább, pint a felnőtteké*A Bn*rendelkezései szerint a cselekmény elkövetésekor 15-ik évét betöltött fiatalkorút,ha a cselekményre halál, vagy fegy­ házbüntetés van megállapítva^10 évig,egyéb eset­ ben öt #rig terjedhető fogházzal büntethető*.llye|. hosszabb tartamú fogházbüntetést csak a királyi törvényszék szabhat kif;mert a 35 §#szerint,ha a Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8,

-41fiatalkoruak ellen indított ejárás folyamán egy | évi időtartamot meghaladó fogház vagy államfogház-l tüntetés mutatkozik kiszánandónak,a kir#járásbíró­ ság az iratokat további eljárás Tégett^az ílleté- I kes kir*törvényszékhez teszi át* A btk*és más büntetőtőr - j vények szerinti büntetéseket a Bxucsak a cselek - I meny elkövetésekor 20-ik életévüket betöltöttékre j engedi korlátlanul kiszabni,nyilván azért,mert az |[ ezen kor alattiáknál,ha a büntethetőséghez szüksé-j ges értelmi fejlettség meg is van?kellő élettapasz-jl •tálat hijján • megfontoló képességük kisebbnek vé- j leEmeztétik a felnőttekénél^A fejlődésben még nineá lehiggadtságfa, tulzó szertelensegeknek könnyen ál­ dozata lehet az ilyen fiatalkoruk politikai temperamántum fejlődése és változása is mutatja e kor tulzó hajlandóságait;érdekes egy politikai iró megállapítása,mely szerint az'ember fiatal korában rafiikális,férfi korában liberális,hajlottabb korá­ ban konzervatív,öregkorában reactlós«l Bn. nem en­ ged a 18-20 évesekre sem halált,sem életfogytig tartó fegyházat kiszabni.Halállal vagy életfogytig tartó fegyházzal büntetendő cselekményeknél azon­ ban egy végső,áthághatatlan minimumot állapit meg, || Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-fcér 8.

-42-

mégpedig halállal bimtetendő cselekményeknél 3 életfogytigtartó fegyházzal büntetendő cselekmény| nél 2 évi fegyház lehet a legkisebb büntetés* A fiatalkori! elzárásra is Ítélhető/kihágása miatt/;a Bn#33 §*2.belc.-ben igyfj rendelkezik : !lHa szabadságveszt ésbümtat és kisza­ bása mutatkozik szükségesnek, elzárásbüntetést. kelflL megállapítani*"Ennek leghosszabb tartama két hő lehet.Hogy az ilyen rövid tartamú szabadságvesz­ té sbiintet esek mennyire nem Jók,azt már érintettenll Nem jók pedig azért,mert nem is érzik egyfelől áj megtorlás súlyát az.elzárásra ítéltek,másrészt nem is nevelnek,csak ártanak* A fiatalkorúakkal szemben ftudjuk-kiszabható államfogházbüntetés is/ha ennei^ a btk#vagy más törvény szerint helye van/;igaz, hogy erre ritkán kerül'sor s ezért nem nagy je­ lentőségüké azért mégis meg kell jegyeznünk,hog^ fiatalkorúakkal szemben nem célszerű büntetés. Mint tíbesta custodia, lényegesen'különbözik egyéb büntetésektől a végrehajtás-módját illetőleg is* Iin<|| m^^^énysaer f bár az; intézetet el nem hagjhatja^de általában tevési lehetőségei nagyon la­ za szabályokkal korlátozottak.Az ilyen fogság a Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8.

-43-

fiatalkorura nem lehet nevelő hatású. | Érdekes a novellának az i a rendelkezése,mely szerint,ha az elitélt a dor I gálást nem fogadja kellő tisztelettel,a biróság a [: dorgálást kimondó Ítéletet hatályon kivül helyezi és a dorgálás mellőzésével uj határozatot hoz.TeI hát egy már jogerős Ítéletet helyez a biróság hatályoii kivül,azért mert ugy találja,hogy nem meg- | felelő intézkedést tartalmaz.Ez a rendelkezés nem-l csak,hogy szépen beleilleszkedik a novellába s i I szellemének teljesen megfelelő,de nagyon üdvös is.jj I mert abban a pillanatban célját vesztette a dor- ! | gálás,mihelyt azt a fiatalkorú illetlenül fogad ja,j j azonnal nyilán mutatkozik a biróság tévedése,hogy helytelenül ismerte meg a fiatalkorút,azt hitte, hogy az ünnepélyes figyelmeztetés éazretériti,de | tévedett.Ha mármost a bíróságnak ezt a jogerős és már végre is hajtott Ítéletét nem lehetne meg - I változtatni és szigorúbb intézkedést tenni ezzel a tiszteletlenkeáővel szemben,nevetségbe fullad­ na a biróság ténykedése és ez,mint quasi győzelem ujabb bűncselekmény elkövetésére ösztökélné ezt az éretlen ifjút. Ha a biróság rövid tartamú fogház-

Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8*

-44-

büntetést szab ki olyan' fiatalkorara,kit inkább j makacssága,engedetlen önfejüsége vitt bűnbe,cél-1 szerű a 28 §•alkalmazásával a fogházbüntetés ki-i állása utánra javitó nevelését elrendelni/utóla­ gos javitó nevelés/, mert a fogházban megtörhető | makacssága s stz utána következő javitó neveléstől remélhető,hogy gyökeres erkölcsi átalakulása be; I fog következni .•Néhol az ilyen fogházbüntetéshez || vagy javitó neveléshez mindig közvetlenül kap.- j csolódik a katonai szolgálat/ez nálunk is lehet j ségesfde nincs intézményesen biztosítva/* II A'Bn»•ll^fegezete megfelel j azokénak az elveknek,melyek a bűnöző gyermek vágj fiatalkorú, megmentését,/igazságügyi/védelmét te­ szik alapuleMagas színvonalon álló birói karunk pedig biztosíték ezen elveknek^élő joggá .tételé­ re .

2oA fiatalkorúak elleni bűnvádi el -

járás* a* Í;Általános elveké "A bűnvádi eljárási jognak önálló, célja nincs,feladata,hogy a benne foglalt I Bethlen Gábor t y t . papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8.

^45-

jogszabályok felhasználásával a "birőság

megfele-;

lően alkalmazhassa az anyagi jognak tételeit* t! -A.. j fiatalkorúak bíróságáról szőlő 1913* 7# t.c. alap-il elvei a következőké Az eladdig 'egyedül uralkodó vádi elv h e l j ^ t t ^ z e n eljárásban inkább a. nyomozó elv j érvényesül* W.A bűncselekményt elkövető gyermekek4 re és fiatalkoruakra vonatkozó txj alapgondolatok j és jogszabályok a birőságra az eddigitől teljesen) eltérő f u j '.feladatokat ruháznak,könnyű megérteni, j hogy .a büntető perjognak más anyagi jog alkalmazási ra hivatott elveit és tételeit,fiatalkorúak és ' - "i gyermekek ügyeiben gyökeresen át kell a l a k í t a n i a j isÁ.

főcél itt, a. cselekménnyel, való vonatkozásban a z !

egyéniség megismerése féletviszonyainak

tanulmányoJ

zása .lesz,hagy s/biró kellően tájékozva legyen,hogjjj nem., a. cselekmény megtorlására,hanem. afeyermek,vagy fiatalkorú megmentése érdekében milyen intézkedést tegyen* 11 Evégből az egyéni szabadságnak • és az a l ­ kotmányjognak a követelményei nem maradhatnak lyan döntő jelentőségűek, mint

o-

amily énekül a. XIX..'

. század,általános perjogi rendelkezéseiben ervénye4 sültek.Ha a törvényhozás,a- kormányzat és a társa­ dalom a" fiatalkornak korlátlan kiesapongásának,ál-fl landó henyélésének iieggátlására, ezeknek szabadsá-

-46-

gát megszorít ja, ezzel nem gyűlöletes dolgot mii- j Tel fhanem éppen, a fiatalkornak érdekében .fog el-j járnia feliát a fiatalkorúak birája,ha szüksége múlj tatkozik a szabadság korlátozásának, megfelelő intézkedést tesz * Jogot, kell neki adni arra is ,| hogy ideiglenes hatállyal, véghatározatának .megho-j zatala előtt is tehessen olyan intézkedést-, amely | a .gyermeket,vagy fiatalkorút káros befolyásoktői I távoltartja. j .Meg. kell 'változnia az uj , eljá-| rásban a védelem szerepének-is#Á felmentés vagy j az enyhébb intézkedés nem tekinthető a.fiatalko- j ru .-.érdekének,ellenkezőleg az ő érdeke,hogy vele | szemben a legmegfelelőbb -intézkedés tétessék* Ízért a védelem megszokott működési "irányának válj tóznia kell,az ártatlanság bizonyitgatása,vagy a cselekmény., szépítése itt többet árthat-ha t#l* a jölrőre nézünk- mint a mennyit használ*Be különbeni is a fiatalkorú,vagy a:gyermek, legfőbb .védője -ép­ pen maga a biró kell,hogy légyen#lem egy ellensé­ ges indulatú,vagy akár csak rideg,közömbös állami szerv akar itt megtorolni,tehát tulajdonképen nincs is szükség védelemre»De ha már mégis.van vél dő,annak is első sorban feladata a biró segitségéj

^47re lenni az egyéniség megismerésében*Hasonlóképen ; a vádlónak is ilyen irányban kell működnie..• | .. . A nyilvánosság elvét,a fiatajr kornak ügyében tartott tárgyalásnál szintén át kell .törni.Mert.a nyilvános tárgyalás,a korlátoltabb fi­ atalkorúak ,vagy gyermekek előtt még ugy talál fel-f tűnni,mint valami dicsőséges közszereplés; a napiJ lapok hasábjain olvasva nevét, elbizakodottá talál lenni s esetleg újból szerepelni-kivan* Ez nem pél­ dátlan* Gyakran viszont éppen,mint,megszégyenités| megbélyegzés hat kedvezőtlenül reá•Különben, is a tárgyalások.lefolyását,részletes mozzanatait a vádlott esetleges színlelését,a bíróságot megté­ veszteni akaró hazudozását nem okvetlenül szüksé­ ges,hogy a semmittevéssel foglalkozó fiatalkorúak -kikből különösen nagyobb városokban a bírósági, hallgatóság., rekrutálódik- jól ismerj ék, hogy adot|| esetben , igy szerzett,értékesíthető ismereteiket saját tárgyalásukon felhasználhassák,, "b. f Az eljárás rövid összefoglalása* Az -.Fb.l^-a azt mondja:11 Minden királyi törvényszéknél,.amelynek' büntető hatásköre van,fiatalkorúak.bíróságát kell alakítani * u

482 # § " A fiatalkorúak mindegyik bíróságához az i-. gazságügyminiszter egy-egy birót jelöl ki/fiatal-; korúak birá ja/ "annak a b Íróságnak itélő birái kö-! zül,amelynél a fiatalkorúak birósága alaJpitva van| A kijelölés három évre szól*de ismételhető*ft lehái külön szervek/a fiatalkorúak birái/foglakoznak a j fiatalkorúak ügyeivel,ami egyrészt azért szükségei mert különös alkalmasság kell ehhez,másrészt nem j volna célszerű a megtorlás eszmekörében mozgó bi-j róságnak fiatalkorúak ügyeiben eljárni,A fiatal- j korúak birósága egyes bíróság ugy a királyi tör- || vényszéknél/bár itt.működik a fiatalkorúak törvénjL széki tanácsa is/,mint a királyi járásbíróságnál í /már t,it amelyik jb-nál van ilyen/* A sveioí szo| ciálpolítikusok között többen vannak,akik a bűnt elkövetett.gyermekekkel és fiatalkorúakkal szem­ ben- szükséges hatósági szervet merőben,már külső megjelenésében is nevelő hatóságnak kívánják.te- | kinteni.így a bíróságoktól különböző hatóságok volnának hivatva e funkciók végzésére.Ez azonban egyelőre csak mint a távoli fejlődés elérendő csúcspontja látszik. A fiatalkorúak birái tesznek Iintézkedést a gyermekek érdekében is ,akik 12-ík

^49-

életévöket. még.meg'nem haladták,midőn büntetendő J cselekményt követtek el* | A fiatalkorúak bírósága mellett a vád képviseletét az ügyészség egyik tagja lát3aj el/a fiatalkorúak ügyésze/., esetleg erre alkalmas I 11

ügyészségi; megbízott*! fiatalkorúak birósága mel-4 lett,, az.igazságügyminiszter által kinevezett egy vagy több pártfogó/nő vagy férfi/tisztviselő mü- ! ködik»lzek-végzik a szükséges környezettanulmányt! s • hivatalos, el járásukban-hatósági közegeknek te-l kintetnek* Lehetnek "ezek gyermekvédő egyesületekéi nek önként vállalkozó tagjai isf kik jogok és kö-j telességek szempontjából az. előbbiekkel egy tekinjf tet alá esnek*Kétségtelen,hogy az eljárás, sikerét a társadlmi szervek közreműködése elősegitenéfkü-J lönösen ,ha. olyanok vállalkoznának önként .e munkaira,kik ismerik a fiatalkorút,személyes tulajdonsai gait, környezetét;Ezek tudnának a bíróságnak értatkes tájékoztatást nyújtani*Ilyen önkéntes munkára) azonban.sajnos nem lehet számítani s ezért kell- 1 hivatásos pártfogó tisztviselőket alkalmazni* Ha-fl . gyón fontos az Fb* 8* §-a*fl A fiatalkorúak bűnü­ gyeiben a bűnvádi perrendtartás szabályai, csak annyiban alkalmazhatók,amennyiben a jelen törvény

-jó-

rendelkezéseiből más nem .következik^Tudáiak az anyagl. .jogbólfhogy a fiatalkornak caelekmányei,ha­ csak nem kihágások,vétségnek számitanak*Kérdés,le-|| het-e ellenök .bűntett elkövetése esetén nyomozóiéul velet kibocsátani?Az Fh# megalkotása előtt.vita . folyt efelett, lármán Elemér és Bothár...Sándor közö^ffc Kármán szerint'a Bn^lS^ szakaszából az.következikJ hogy amig a biróság a 17* szakaszban foglalt, intézi •kedések- valamelyikét nem tette meg,addig .a. cselekéi menj böntett maradimig. Bothár éppen ellenkezőjét ' állitjas mivel az Ítéletben a cselekmény nem. szer^h pelhet ugj mint bűntett,.tehát, az Ítélet-.előtt, sem tekinthető annak*Mivel am 191-3s7 -idevonatkozólag kifejezett.rendelkezést nem. tartalmaz.,tehát a 8. f^.-ban foglalt általános szabály szerint,de a .. 15-ik §. 2 . bek.»-nek figyelembe vételével kell meg-|| oldani..'a., ^érdest• A 15 ••§••2 bek*szerint... az előzetes eljárásban a fiatalkornak bíráját,tekintet nélkül a. bűncselekmény .súlyára,ugyanazok .a jogok illetik meg,mint, a Bp#.szerint a vizsgálóbírót;az pedig a.. Bp.118 §»-a'.szerint a szökésben lévő.terhelt kézrekeritése iránt intézkedhet,sőt a 470 §#szerint . -végső, szükség esetén- nsromoző-levelet. is bocsát­ hat ki*Nem sérti ez az intézkedés a Bn9.18 §#-át Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX.? Kálvin-tér 8„

-51sefflfmert igaa ugyan,hogy a Bp.szerint nyomozóle­ velet csakis bűntett, elkövetésével alaposátter­ helt egyén ellen lehet kibocsátani/.és a Bn*18 § szerint .a fiatalkorit által elkövetett, bűnt'et^ az. Intézkedéssel, vétsége minősült de. a Bcu sem a karta a fiatalkornak által elkövetett büntettek bünetti alaptermészetét mindenben megváltoztatni, hiszen ugyanott-.azt is olvashatgnk: "Abban a te«kint étben . azonbanf hogy a c selekmény - hivatalbői, vagy. magáninditványra üldözendő-e.,iagyazintén a . kísérlet büntethetősége. ..tekintetében .a .cselekményt nek.a törvényben .megállapított minősítése irány- j adóJ/Miután pedig-.elsőrendű érdek fűződik ahhozf [ hogy a. .büntettet elkövetett fiatalkorúak, .kézre- [ keritteisenek és a szökésben lévő terheltnél a körözés a nyomózó^Levelet nem képes, pótolni*.egyé­ ne s'én szükséges ilyen esetben ezt az intézkedést megtenni,miután..a., lehetőséget erre az ftnS ille­ tőleg 15.§§•megadják. Az egész-eljárás megin­ dítása, a fiatalkorúak birájának kezébe^ van le­ téve, nála kell megtenni a.feljelentést,illetőleg más hatóságnak vele azt.közölni kell;a nyomozást is csak ő rendelheti el#Bzek a jogok rendes elBethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX.S Kálvin-tér 80

-52^

|| járásban, az ügyészség jogai. • || I ... .. .. •. .fiatalkorúak ügyeiben min-1 l| dig van vizsgálat, és a .vizsgálatot a. fiatalkorúak i birája végzi.Ez ellentétben áll a perrendtartásunk lényeges elvével^lxmél az. eljárásnál azonban ért hető és Indokolt,főként azt célozza ..ezfhogy elkeriiJ 1 I hető-legyen a tárgyalásramely esetleg ..izgalmaival j I és egész lefolyásával .káros lehet a-fiatalkorú to-| vábbi fejlődésére^Környeíettanulmány alapján való | megismerés,erkölcsi és értelmi fejlettségének meg-| állapítása után lehetséges,hogy a tárgyalás tartásdj || nem mutatkozik c.élszerünek#A vizsgálatnak itt nem.. j az a célja.,hogy' a nyomozás adatalt 'felülvizsgálja* i JA vizsgálat során szükséges környezettanulmányt. ! pártfogó-tisztviselő vagy pártfogó végzi*A fiatal­ korúak birája.maga elé Idézheti a fiatalkorút vagy gondviselőjétfmely utóbbit a terhelt egyéniségére és életviszonyaira vonatkozólag kihallgatna sztikse gét látja a birófa fiatalkorút megfigyelés/orvosi/ alá helyezheti YA bíróság a szükséges védő és óvó Intézkedéseket megteheti;kiemelheti, a terheled ed­ digi környezetéből^! vizsgálat, befejezése után az eredmény közöltetik az ügyésszel,aki .ezek alapján indítványt tesz,A vizsgálat,illetőleg az előkészi- ][ Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8„

-53-

tő .„eljárás, .eredményeihez képest vagy. ..tárgyalást tűznek ki.fvagy •.- alakszerű tárgyalás tartása, .nél­ kül-..fejezik... be...az eljárást*Tárgyalás tartása nélkjjll Is-alkalmazni lehet- a bűntehetőséghez szükséges értelmi és erkölcsi fejlettséggel nem. birokkal szemben a - Bnf 16. .§#-ában .foglalt.. -intézkedéseket;' próbáraboe.sátásfa fiatalkorúnak, a biróság helyi­ ségében való elzárása rendelető el.f esetleg.'az.. .élelem., korlátozásával vagy teljes el vonása valaha.

a cselekmény csekély stxlyuuaz eljárás..megszűntetkJ íi

hető-».Ezeket a véghatáromatokat a biróság. a. bünös-|j ség megállapítása, nélkül,végzésben mondja ki*A .fi(| atalkoru meghallgatása ezen intézkedéseit.: megté­ teléhez feltétlenül .szükséges•Vádmegtága.dás,élejtés.. vagy visszavonás estében is megteheti a. fi* atalkoraak birája ezeket az intézkedéseket#Ha táx| gyalás. .tartatik.tarra meg kell idézni a fiatalko­ ra törvényes képviselőjét,ha ez nem lehetséges.r akkor valamelyik közelebbi rokonát,végül aztraki-|| vei egy háztartásban él*Ezekkel valamnit az ügyésszel,a védővel.és a pártfogóval közölni kell a tárgyalás napjától tárgyalás nyilvánossága a biró belátásától függ.Az ügyész és a terhelt je­ lenléte feltétlenül szükséges•Hogy milyen intézBethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8„

-54-

kedés lenne a legcélszerűbb a fiatalkorú, terhelt | I jövőbeli fejlődését illetőlegTerrené.zve nagy. gon- I dossággal kell megállapítani azokat a körülménye- j k'et, amelyekből a fiatalkori! terhelt erkölcsi és | értelmi fejlettségének a fokára lehet .következtetni és e tekintésen bármelyik fél kívánságára meg kellj I hallgatni a párt fogó-tiszt viselőt., vagy ..a .pártfogót j Az. ügyész, .és a védő Is nyilatkoznakrmilyen intéz**, j kedést tartanak. foganatositandónak . a fiatalkorúval J szemben^ A dorgálástf fogházfallamf ogházf elzárást vágj pénzbüntetést- a bíróság a bűnösség megállapítása- j I val-Ítéletben mondja ki.Ha nevelő intézkedést ren^ j I delfha az- eljárást megszűnteti^végzéssel határoz, || j Ha több fiatalkora ellen ,.;| I folyó eljárást a biróság egy véghatározattal fejez I be és igy részben Ítélettel,részben végzéssel kel­ lene - határo znxa«. ítélettel határoz. Ennél az eljárásnál hiány-| zik a felek közötti vita,mert lényegileg az ügyész is a birónak segédkezik itt a megmentésben,ő csak akkor lesz valóságos ügyféllé,na olyan nagymérvű elvetemülte éget lát, hogy "büntetéskiszabását tartJ ja szükségesnek. Lényeges a pártfogó sze- | Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8.

•-55-

i r e p e f aki . ennek ..az eljárásnak egy sajátos, szervező |!

is nyilatkozhat a teendő intézkedésre

j

,

nézve*

Perorvoslati joga van .az

• ügyésznek.,a magánvádlónak,a fiatalkorúnak, ennek

l

j kifejezett akarata ellenére i s , szülő j ének, törvé| nyes képviselőjenek,házastársának és védőjének de -. csak j-avybo nevelés f fogház,államfőgház vagy elzái /fouireé.tes/ j: YaiSfiSiat^l biróság véghatározata .ellen feliebber-: ! z esnek- van helye •Semmis égi panasszal-élhetnek a | fiatalkoiniaki..,-'^törvényszéki..tanácsának másod f o - | I . kon hozott véghatározatai, ellen.:az ügyész, a tör- \ |. vény lényeges, rendelkezéseinek, sérelme siiattja.fií || atalko.ru,törvényes képviselője,védője hasonló ok [! | miatt,ha a bíróság javító nevelést,fogház'vagy . államfőgházbüntetést állapított, meg*Vagyis, .utób- I M á k n a k , korlátolt perorvoslati jogai van* Igazolás­ n a k egyedül a fellebbezési határidő elmulasztása r| miatt v a n helye,lehetséges, bizonyos ..eaetk.eben az jl ujrafelvétel is és a Bp.rendelkezései érvényesülnek^a jogegység.érdekében használható perorvoslat esetében is* -•-•-••

Ha az eljárás során bebizo­

nyosodik, hogy a fiatalkorit a bűncselekményt el követte,ugy a bűnügyi költségekben marasztalbatiki

-56ö

A magánjogi igény,ha az eln járást, késleltetné..,.polgári peratra utasitható#Een-j| des biró-aaág fiatalkorúak ügyeiben csak kivét el e«|| sen járhat el;a rájuk vonatkozó szabályok azonbanj megtartandók* ! , . . . Íz eljárást azért vázoltam. | esakfhogy ez.a. fontos része a gyakorlati igazság-j ügyi. gyermekvédelemnek,amely rendeltetése szerint! a !lnyitányafl az intézkedésnek,mint egy átmenetül j és bevezetőül szolgáljon a végrehajtáshoz, amelyen j nyugszik az egész eljárás .sikere*Ennek jóságaf !j ij

célszerűsége végzi el azt a munkát,amely az igazi;1 megmentés:a megjavítást,mely megtévedt, gyesieket ! dorgálással figyelmeztetve térit.vissza a jó ut- I ra,ahol súlyosabb hibát találj hosszabb.idő alatti neveléssel,elvetemültség esetén pedig büntetéssel igyekszik hatni. ^Végrehajtás • Azon intézkedések közül,me. lyeket a fiatalkorúak birája tehet,végrehajtás szempontjából csak a próbárabocsátással,javitó nej veléssel és a fogházbüntetéssel fogok foglakozni,

-57-

mivel a dorgálás csekély jelentőségű bűncselekmé­ nyek- elköveteése esetén nyer alkalmazást;a többi intézkedések .,.helyesebben büntetések/mint például az elzárás,államfőgház/nem állanak kifejezetten az igazságügyi gyermekvédelem szolgálatában,hanem vagf egyáltalán nem helyeselhetők,vagy- legalább is közö4 bősek a gyermek megmentése szempontjából,. a* ,Próbárabocsátás9 "A próbárabocsátás.nem olyan intézkedés,mely által a bűnügy befejezést nyer*11 Az eljárás csak mintegy félbeszakittatik azon cél­ ból, ..hogy..megállapítható legyen,vájjon a.-.szabadsá­ ga, meghagyhat ó-e a fiatalkorúnak,nem áll-e a zülléi oly .mély fokán,hogy hosszabb ideig tartó elválaszd tása szükséges a külvilágtól*Éráekes középhelyet foglaíez el a dorgálás és a javitő nevelés között, mert mig külső megjelenésében bizonyos elvi azonos| eágot mutat'az utóbbival,addig belsőjében olyan vo.f nást is találunk,mint a dorgálásnál.Van itt Is ko­ moly intelem, figyelmeztetés.A biróság abban a re­ ményben,hogy a fiatalkorú tettét megbánja,büntetés nélkül is a javulás útjára tér,egyelőre itóltt ho-

^58-

zatala nélkül szabadon "bocsát.ja egy esztendei pró báidőre. .A..biróság .figyelmezteti a fiatalkorút* hogyha kifogástalaxí magaviseletet tanusit.faz elköjf vetett- cselekmény miatt folyamatba., tett eljárást megszünteti,ellenkező esetben őt javitó nevelésre vagy fogházbüntetésre itéli.3)orgálásnál azonban az. eljárás befejeződik és. a biróság ..csak. ujabb cselekmény elkövetése . esetére '.helyez .kilátásba szigorúbb intézkedést,de. a bűnösséget megállpit jajj Ebben rejlik az egyébként enyhe dorgálás nyomaté­ ka* .. Már abból a körülményből isf hogy a próbárabocsátással .nincs . az eljárás'.bef e.jezve-csak .mintegy .nyugszik- következik,hogy a próbárabocsátó végzésben a bűnösség, meg nem..álla­ pítható •Egyébként is az intézkedés természetéből következik ez.,amit .Angyal Pál. is kiemel,hogy. az ... intézkedéseknél lévő qualitativ különbségek teszi|| érthetővé,hogy mig az enyhébbnek tartott és a sú­ lyossági sorrendben előbb álló dorgálásnál megál­ lapíttatik a bűnösség.addig a súlyosabb próbárabocsátásnál nenu Hogy kiket kell próbára bocsátani erre nézve a Bn* csak negativ irányú útmutatást . v tartalmaz."Próbárabocsátás nem .alkalmazhatófha a

-59-

fiatalkoru egy hónapot meghaladó szabadságvesztés! "büntetéssel már büntetve volt*11 A próbárabocsátásfjb ha elemezzükfkét markáns vonása tűnik fel,melyek ! ellentétesek,de ebben egybeolvadnak:szabadság és'.j korlátozottság* Mind a kettő lényeges . eledf'a pró-j bárábocsátásnak,pedig ezek látszólag.nem férnek ! me S ^SJ egységben,mert vagy az egyik,vagy a másilsj dominál s ez által határozódik meg az intézkedés | jellege s lesz majd szabadságot adó,magd korlát o-| zó*A látszólagos ellenmondás megértéséhez tudnunM kell, hogy ...mi .a szabadság? Erre nézve számtalan || felfogással találkozunk s azt tartjuk helyesnek, | mely szerint szabad egy lény,ha természetének meg|~ felelő állapotban van* Az egyén szabadsága nem a mindent tehetésben rejlik,a társas lét szükségképiség.e miatt,mert ez más emberek hasonló mindent.. tehetésével összeütköznék* Hanem csakis oly tevést lehetőséget jelent, mely a társadalmi lét alapél-. veivel .megegyezik* 2ehát a legszabadabb ember csellekvési köre,is objektive,relativ.korlátozottságM. amennyiben. t # i* nem tehet mindent * Az abszolút szabadság-fogalma, spirituális jellegü.Á próbára bocsátott szabadsága is, ilyen értelemben fogva fel a szabadságotfteljes,mert a társadalmi lét'

-60alapelveivel megegyező tevékenység kifejtése ne­ ki is szabadf csak bizonyos ^fejlődését rossz .iránti­ ba terelő magatartása tiltatik/iszákosság>mnnkakerülés/ miután eredményeit tekintve ez züllés­ be, sodor ja,mely mint társadalmi degenerálódás/az egyénire most. nem tekintve/ellentétben áll a : fentemiitett alapelvekkel•Azért szükséges ezt megállapítani,hogy látható legyen,hogy ha szigo­ ra., szabályokhoz van is. kötve, a .próbárabocsátott | mégis, elsősorban szabad.Ezt..a szabadságot .hang­ súlyozza-a' biróság is végzésében,mert a szabad­ ság tudata is nevelő hatású*Bentmarad az életben továbbra is,csak meg kell mutatnia,hogy tud en­ gedelmeskedni és becsületes " életet élni».lmde szabadsága mellett tudnia kell azt is,hogy bűn­ cselekményének megbüntetését,csak bizonyos fel­ tétel teljesítése esetén engedi..el a biróság*NáL tisztán a belátásra5a jónak/t*i#a büntetés mellő­ zesének/jóval való. viszonzására,nem.lehet számitani.A szigorú szabályok megtartása,akaraterejét is neveli s,ha igy kiim-élve8az életben jobb be­ látásra téríthető,rendes életmódra,munkára nevelj hetőfszilárdabb alapon áll-és megnyugtatóbb a hejyzete a társadalom szempotjából is- mintha egy Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8e

-61-

szigoru intézet megszokott .rendjéből,levegődéből kerül újra vissza..az életbés&rami esetleg nagyon újszerű neki f feledteti vele a multat f s igy szabadságával nem tud majd..helyesen elni#For|| tos a próbárabocsátás végrehajtásánál-,kíilönös hi­ báiról leszoktatni a próbárabocsátottat .s ezért. bi|| zonyos általános .szabályok mellett -külön, intézke­ dések : is tétetnek*! próbárabocsátott vagy báfómarad eddigi környezetében vagy ( ha szükséges klemé- i

" lik. onnan^.' és megfelelő, elhelyezése .felől intézkedj nek*Ennek az intézkedésnek ..a. végrehajtása .amilyen. \ fontos a siker érdekében-!olyan nehéz is,mert..a biJ rőságnak a' fiatalkorú elhelyezése..felől aként..

kell

gondoskodnia,hogy tartásából az államkincstárra ..9 vagy a .községre költség ne háruljon^Patronázs-egydl sületek, jótékonysági egyletek.fvagy a. pártfog<|segit| ségével kell elhelyeznie Bármiként nyerjen elhelye z est., ha .nem a pártfogója háztartásában él,meg' kellj határozni az ellenőrzés .módját,Először 'is a párt­ fogónak meg kell győződnie arról,hogy a fiatalkorú] megértette-e a bíróság rendelkezéseit,tutja-e,hogy| mit kell tennie,hogyan kell viselkednie? Ha ugy 'látná a pártfogó,hogy a próbára-bocsátott ezzel nincs tisztában,meg kell neki magyarázni.Szeretet-! Bethlen Gábor t y t . papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8„

_62-

teljes-szigorúsággal kell a fiatalkorúval bánniaf hogy. .egyrészt- tekintélye legyenfinásrésst. bizalmát birja^Kötelességei részletesen.kölrüli.rva nincsenek, általános.szabály aaonban. az,hogy a biróság'utasif tásait követnie kellrhiszen ő a bÍróságnak csak. . segédszerve. esf.hogy..a kezdeti időszakban, sűrűbben érintkezzék pártfogoltjávai.'Természetes,hogy a .romlottság foka és a környezeti'viszonyok azok a tényezők,amelyek a pártfogó fokozottabb.munkáját . • igénylik,Ehhez képest,ha szükséges^ugy...szólván ál| landó ellenőrzés alatt.tarthatja a fiatalkorút ja­ kit", joga.... van. meglátogatni, vagy maga elé . idézni ^De a. bizalmi viszonyf ami közte és pártfogolt ja közt van*azt kivánjafhogy ezeknek a találkozásoknak nr? legyen hatósági ellenőrzés jellegefezért nem sza*-* .had...sem a..bir<5ság,.sem a rendőrség helyiségeibe meg­ idéznie . azt •Az • eredményeket, amelyeket a fiatalko­ rú magaviselete felől tapasztal,fel kell jegyezni| és a bíróságnak beadnia* Például meglátogatja egy napon este 10 órakor* nem^aláljafmert egj közeli korcsmában kártyázik;vagy éppen munkában találja, szülei meg vannak vele elégedve,vagy.panaszkodnak rá-ezeket tehát a pártfogó feljegyzi,Ilyen ellen­ őrzés gyakorlását,vagyis a pártfogói tisztet első Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX.? Kálvin-tér 8,

-63-

sorban a fiatalkorú törvényes képviselőjére bizzák,csak ha ez ,vagy valamelyik közeli rokona nem alkalmas,kérnek fel valamely gyermekvédő ..e gye sülé jjtet,vagy intézetet,amely azután kijelöli a pártfoi gót.Ha szükséges,uj pártfogó rendelhető. Ha a fiai talkoru még iskolába jár, iskolai előmenetele felőij. is tájékozódikja, a pártfogó,ha pedig már dolgozik, meg kell győződnie arról,hogg csakugyan "munkás életmódot" folytat-e,melyre a biróság utasította. A becsületes munkával való foglakoztatás nagyon fontos jövő megélhetése és erkölcsi fejlődése szeíji pontjából is.így szabadp.dejenek egy része le van kötve, ezen idő alatt munkahelyén kell tartózkod­ nia; meg azután a munka fáraszt s inkább kivanja az ember utána a pihenést,mint például az éjsza­ kai mulatozást.A biróság a tisztes&eges,munkás életmóíL folytatására nagyon komolyan figyelmezteti a fiatalkorút,akit javulása érdekében bizonyos egyének társaságától eltilthat."! próbárabocsátott| nak kifogástalan, rendes és munkás életmódot kell folytatnia és magaviseletében alkalmazkodnia kell a biróság és a pártfogó rendelkezéseihez.KülönöseJ tartózkodnia kell,nemcsak büntetendő cselekmények elkövetésétől,hanem iszákos, csavargó, erkölcste. Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX.j Kálvin-tér 8,

-64-

len életmód folytatásától és do lekerüléstől is * Köteles a ..részére kijelölt foglalkozást folytatni tanköteles korban az iskolát pontosan látogatni s a részére kijelölt lakóhelyen tartózkodni* 3?oglal-| kozását és lakóhelyét csak pártfogójának engedélyé! vei szabad megváltoztatnia*Köteles a pártfogónál aj bíróság utasítása szerint,ilyen utasítás hiányában] a pártfogó által megjelölt időközökben és időben, ha pedig . a pártfogó máiként nera rendelkezikf.havonjf kint legalább egyszer jelentkezni*"Nincs külön hangsúlyozva- pedig szükséges lenne- hogy ^pártfo-j gónak a fiatalkorú vallásos nevelésére is gondot kell fordítania. Hiszen ez egyéni és társadalmi szempontból is nagyon jelentékenyemért a keresztyéfi vallás-eltekintve az egyénre való. jelentőségétől-. a társadalomellenességet ,mely mindenfWh lényege , kárhoztatja s igy a vallásos tudat erősödése gyöke rében orvosolja a kriminális hajlandóságot.Ha a fiatalkorú a próbaidőt kifogástalanul töltötte el, a biróság meghallgatva a pártfogót és az ügyészt. valamint a védőt, vagy a fiatalkorú törvényes kép­ viselő jét,indítványra az eljárást megszünteti. Ha azonban a fiatalkorú a próbaidő alatt ujabb bűncse­ lekményt követ el,vagy a felügyeleti szabályokat Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8.

-65-

megszegi., iszákos, erkölcs-telén életet folytat,vágd egyébkent is a .'züllés jeleit .matat ja , erről- a biróJ ságot a .pártfogd vagy bármely, hatóság, melynek tu«(| domására jut,haladéktalanul értesiti•Ha pedig a. . I bíróságnak később jut tudomására,hogy-a.fiatalkori ru nem lett-volna próbára bocsáthatóba próbárabo-l csátás hatályon kivül helyezésével ,mj- határozató! hoz, illetőleg.,ha más bűncselekmény miatt még be ! nem fejezett eljárás jut a próbaidő'alatt a biró-j ság.tudomására,akkor az előbbi ügyben eljáró birő| ságot- a próbárabocsátásról., értesiti,mely az tigye-l ket egyesitheti s a•próbárabocsátás hatályon.kivül helyesésével. együtt dönti- el.- flHa a -prőbáraboesá-i tott a. próbaidő alatt..csupán pénzbütetéssel büntel tendő?vagy más csekélyebb sulyu .vétséget = vagy ki­ hágást követ. el*#.• és a biró ugy. találja,hogy a fiatalkora erkölcsi fejlődése érdekében más intéz4 kedésre nincs szükség, a biró ..a. tényállás felderi| tése-és a tények-megállapítása után a következő intézkedéseket teheti: 1/ a próbaidőt egj évvel meghosszabbíthat|a^« . 2/ uj. felügyeleti szabályol kat állapíthat meg; . .. .:, .. • 3/a fiatalkorú részére uj I

-66-

pártfogót rendelhet;

hogy a fiatalkorú jon

4/ a fiatalkorút megfeddheti| 5/ intézkedhetik az iránt, házi,vagy iskolai fényitést kapj

6/ elrendelheti,hogy a fia-! talkoru-korához és viszonyaihoz képest valamely ismétlő,tanonc-,földművelő vagy más iskolát láto­ gasson; 7/elrendelheti,hogy a fiatai| korú a birónál,uátsitásainak meghallgatása végettj előre meghatározott időkben jelentkezzék és magavi seleté^ől számot adjon; 8/ a fiatalkorút a 23. § 3. pontjának megfelelő módon őrizetben tarthatja. Ezeket az intézkedéseket a bird együtt,vagy külön alkalmazhatja és ismételten,vagy többször is megtJ heti,mindaddig, amig a fiatalkorú próbárabocsátás alatt áll és élete 24. évét még be nem töltötte." •A próbárabocsátott nincs ki­ szolgáltatva teljesen pártfogójának,vele szemben védelemben részesül a biróság részéről s igy ,ha annak valamely rendelkezése sérti, jelentést tehet a bíróságnak.Ezt a jogát a biróság közli is vele.

-67-

b Vf A javitó nevelés* 11

Javító nevelést rendel a "bíró­ ságf ha a fit alkom eddigi környezetében, a romlás veszélyének van kitéve,züllésnek indult,vagy érteíjb mi., és erkölcsi fejlődése érdekében a javító neve-| lés más okból szükségesnek mutatkozik*ft Gyermekkép szemben is el lehet rendelni a javító nevelést • A javító nevelést mindig határozatlan időtartamraj mondják kif21 ••.életévén tul azonban senkit sem lel­ het javító intézetben tartani• A javító nevelés vég­ rehajtására külön intézetek szolgálnakfmelyek le-! hétnek királyi javitó nevelő intézetek,javító ne-l ielésre rendelt egyéb állami intézetek/mezőga,zda-| sági telepek, foglalkoztató műhelyek/ testületek­ nek, egyesületeknek fvagy magánosoknak az' igazságjf ügyminiszter által alkalmasnak talált intézetei / magánintézetek/* A züllésnek indult fiatalkorúi ak megmentésének két leghatásosabb eszköze a. javi tó nevelés .és .a fiatalkorúak ..fogházában, végrehaj-j tott. fogházbüntetés^A jogi M m meghatározásánál- ..! kiemeltem, hogy azért fontos ez ,hogy bizonyos ma-j

-68-

radandó .. r elvi .alapot vethessünk a megment esnek •Mi-j| vei. .a jogi bün lényege a társadalomellenességben ;| találhatóba megmentésnek s igy a javitó nevelésnelo is lényegileg abban kell állania!hogy az antissocJJ alitást-a^njugyan még nincs meggyökeresedve f de már |J jelentkezik a fiatalkorúnál - átalakítsa konstnikJ tiv .szociális gondolkozáááá ,a társadalomban tel-j jesitendő hasznos, munka megkedveltet és ével, belső ; tartalmánakfgondolat

és érzelemvilágának vallásos?|

erkölcsös, és nemzetivé nevelésével.A javitó•neve- I lésről szóló 27,200-1909 I.M. .sz.

rendelet 48*§*-a|

is ilyen értelemben jelöli meg a javitó nevelés, j .célját.:....^1 A . je.vitó nevelés célja az f hogy a növendejl keket ...az..".intézeti rend.,vallás-erkölcsi

f

iskolai édi

munkaoktatás és az ..egyéni nevelés minden - célszerű essközének

felhasználásávalfhazafiasfbecsületes,

rendszerető és munkás polgárokká nevelje.i} .

... lágyon fontos általános elv . I az,hogy az intézet nem. büntetés végrehajtására reiJJ delt...hely,, néni. bűnhődés r hanem, a gyermek,vagy fia­ talkorú^, erkölcsének megjavítása és fejlesztése vé­ gett, van ott. Az elöljáró iránt fontos itt is a, tiss. telet és bizalom.,iigy amint ezt a próbárabocsátásnál láttuk.Eredményt elérni csakis egyéni neve-J

^69-

léssel lehet.Mindegyik gyermekkel,vagy fiatalkorú­ val . szemberija cél- érdekében, a neki megfelelő esz-; közöket kell alkalmazni: szigorúságf oktatás,jó j tanács. Tekintettel kell lenni arra is,hogy milyea viszonyok közt fog élni a növendék,kibocsátása u- | tán, hogy az életben csalódások ne .érj ék.A családi-jj as nevelés mutatkozik legalkalmasabb formának a jajvitó nevelés céljainak eléréséreftehát az intézeti nevelés is csoportokban, családokban történik.EzeH a javitó nevelés általános elvei.. ! Az egyes részletkérdések tekiijf tétében eltérés lehet a különböző javitó nevelő ! intézetek közöttfegységes szabályaik csak az állaJ miaknak vannakfaz elvi egységet.azonban biztositjal az a körülmény,hogy az .igazságügyminiszter által . kibocsátott rendeletben foglalt szabályoknak a fiJ gyelembevételével kell a magánintézetek, fenntartóJ inak is megállapítani az intézet működését.A javi4 tó-, nevelés egész személyt étének nemcsak szakkép. zettnekf de alkalmasnak is kell lennie.Az iskolai oktatást és a munkavezetést is csak ilyenekre le­ het bizni.Ott, ahol külön felügyelő alkalmazva nindb maga az igazgató, a tanitó vagy a munkavezető vég4 zia felügyeletet.Tan az intézetnek, házi tanácsa, •

_70-

jaelynek elnöke', az igazgatóftagjai pedig az egyes i tisztviselők# ;. | .. . ..Az egész ' aavitó nevelési 11 rendszerünk jól-átgondolt', és tervszerű.Az ..inté zetbe. bekerült-gyermeket vagy fiatalkorút,leg. -... I először is. felvilágo.sit ják szerető, jó szóval,hogy.] teljesen .tőle függ meddig marad, az .intézetbenfmerl|| ha szorgalmas és. engedelmes.,.akkor, .hamarább . szaba- j dulfellenkező esetben 21- éves koráig az intézet -| ben., kell. maradnia*Ezután, 'következik, egyéniségének I gondos kitanulmányozásafamikor, is u#n#- kísérleti || családba .osztják. be.fmely. lehetőleg:- kis létszámú j kell,-hogy legyen*Itt-megfigyelik rossz tulajdon- . 1 ságaitthajlamait,mely utóbbi különösen foglalkoz­ tatása., szempontjából fontos*!, .tájékozódás .után kez dődik csak a tulajdonképeni javitó .nevelés• -. - A. rendffegyelem,munka és a. társas élethez- való ..hozzászoktatás.f ezek megsze­ rettetése, képezik .a' javitó nevelés tartalmát• A. ke4 ret pedigf amelyben életük folyik .:. a, családi így ne vezik azt-a nagyobb csoportot/20-30/; .amelyben lej hetőleg nem nagy korkülönbségüfkörülbelül' azonos viseletű és egyforma foglalkozású gyermekek /vagy fiatalkorúak egy-egy családfő vezetésével és munBethlen Gábor t y t . papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8*

-71-

kávézótok irányítása' ...: mellett dolgoznak.Miutan.il a .családok.alakításánál..a magaviseletre, is te. - | kint ettél vannak ,.igy. lesznek az egyforma foglal- | kazásuak között., is" jó osztályú11, és

f,

rossz,osz - I

11

tályu .. .családok*Az. .intézetben tanúsított vi.se -. létük.alpján a növendékek egyikből a másikba ke- l ríOJaetnek* ,.-.'.

.

• . .

í|

Az intézetben minden szi4

goru rend...szerint .történik.A felkeléstől a le - j fekvésig,a munkától és- a tanulástól a játékig'

j

mindennek'.megvan.-, a-pontos ideje. A napnak a he>/4j te&. kihasználása, a munka 9 tanulás,testmozgás, szó - j rakozás.kellő.aránya .lehetővé teszi,hogy szór -

galommal,f kedvvel .tegyék az . egyiket vagy a .mási-. • i kat,hozzászokjanak a rendes és okos időbeosztás­ hoz «A rendhez hozzátartozik, a tisztálkodás .isf. melyhez a legmaszatosabb.. kis-ué^cagyereknek vagy. szurtos .csavargónak is hozzá kell szoknia az intéz.etben-Minden reggel derékig való mosdás f íogmosás.-?.fésülködés,rendes felöltözködés9fekvőhelyeik rendbe^hozása.kötelező•Mindegyik .növendék kap a tisztálkodáshoz .külön eszközöketfamelyeket rendi ben és tisztán kell tartania

szintén s egyik a

Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8e

-72másikét ,iiem. .]iasznállmtja*Miiidezek..iiagy részletes-jl seggel,Vannak körülirva.. az. intézeti ..szabályzat-. ban#A.rend. a fegyelem .és a namka nevelő hatásaik­ ban egymást kiegészítik..

. . A rendet, .és., a fegyelmet .egyesek, .azonosít ják,helyes, azonban .csak az>hpgy . | a rendnek*is legtöbbször, a fegyelem., a. priusa#.Ért-| het6.fhogy,a. jairitő nevelés ...a fegyelemre igen nagy] súlyt .hely ez.•fegyelem nélkül' semmiféle intézetet,! legkevésbbé..pedig,javitó nevelő intézetet, nem. I tudunk elképzelni* felt ét len engedelmességet köve-jl tel--a javitő nevelő intézet is. .növendékeitől;a I családfők . és a. munkavezetők utasításait követni kell*A fegyelem., .fenntartására.,az engedetlenkedők megfékezésére van az"' 'intézetnek sok eszköze,hogy a különféle tipusok tág skáláján sikerrel tudjon mozogni*Á..rendelet -mint ezt már emiitettem- ti- | lalmazza a testi "'/fényitékét s igy a legsulyo-.jlsabb ..büntet és...a teljes elkülönít és/esetleg az é- j lelem korlátozásával^Ennek többszöri ismétlésével /mely agyhuzamban legfeljebb 15 napig tarthat/J a legmakacsabbaknak is megfékezése valőszinü.Elkü­ lönít estik nem is annyira egyéni nevelésük.szem­ pontjából fontos,mint inkább az általános fegye- ] Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX.S Kálvin-tér 8*

-73-

lemre tekint ettél.Kedvezményekben kizárólag a jó' viseletüek részesíthetők.Ha pedig valamelyik nö­ vendékkel szemben a rendelkezésre álló fegyelmi eszközök nem elegendők,a családfő -aki általában a fegyelmezést végzi- jelentést tesz az igazgató-l nakfaki esetleg több családfő$vagy az'ipariskolai] tanárok/akik az intézetben tanítanak/ meghallgatása után jelentést tehet az igazságiigyminisz temek* Jelentést kell tenni az igaz ságügymini szternek,ha a növendék testi sértést vagy súlyosabb természetű bántalmazást követ el# ' A megfelelő foglalkoztatás, mintegy a gerince a javitó.nevelésnek,A tanulás­ ról csak annyit jegyzek meg,hogy az irni-olvasni nem tudókat erre meg leli tanitani és a tankotele$ .korban levőket az elemi népiskola anyagára okatat ni.Szén felül hasznos gyakorlati ismereteket,kűlö-U nősen az egészségtan elemi tételeit,közigazgatási földrajzi ismereteket magukban foglaló olvasmányok­ kal is kell-a-növendékeket foglalkoztatni* Ponto­ sabb itt a munkaoktatás*A növendékeket hajlamaik­ nak megfelelő munkával kell foglalóztatni,'hogy megszerethessék a munkát,ne legjmn az számukra

Bethlen Gábor t y t . papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kálvin-tér 8=

-74-

esak kényszer és robot.A mezőgazdasági vagy ipari munka valamely ágában jól ki kell képezni őket9ho|| jövő megélhetésüknek alapja legyen mxaikatudásuk',' hogy kihelyezésük után e foglalkozást J^esetképén^i • folytathassák*! mezőgazdasági muiikábamőképen gya-| korlati oktatás utján kell a növendékeket megismei| tetni az okszerű gazdálkodás elveivel11 s különösen az okszerű talajmüvelés megtanítására,a gazdasági és kerti növények termesztésénél előforduló munkálj ; és eljárások begyakorlására.,a káros állatok és no vények ellen való védekezés megismertetésébe és a.g okszerű állattartás megmagyarázására kell törekedj ni#f,A leány javitó-nevelő intézetekben is hassnos gyakorlati ismereteket oktatnak*! munkára való ös4* tönzést szolgálja a munka után jutalomdíj adása, melyet a jó viseletű 9 szorgalmas növendékek kap­ nak s,amelyet külön postatakarékpénztár! konyveos-j kére kell elhelyezni.! munkajutalomdíj felett a növendékeknek korlátolt rendelkezési joguk van és általában az intézet igazgatójának engedélye nél­ kül abból semmit el nem költhetnek.Ha a javitó ne-| velés véget ér ,ezt az összeget a növendéknek ki kell adni* ii javitó nevelésnél fontos az Bethlen Gábor r,-t. papír- és könyvkereskedése, Budapest, IX., Kilvin-tér 8.

-15-

. is,hogy a növendékek megszokják a társas életet és annak törvényeit*Tanulják egymást megbecsül '- j ni és segíteni*Épen ezért nem szabad a jutalmak- | vagy a kitüntetésetek adásánál oly módot válasz- j tani,mely a többiekben irigységet,gyűlöletet lelt4 het#Ellenkezőleg»arra kell törekedni,hogy az egyil haladása a többieket is.buzditsa,hasonló.viselet-1 re,munkára szorgalomra*! kölcsönös- megbecsülés és! szeretet előfeltétele azonban ilyen fiatal korban! -amiko^ ntég nincs meg bennük annak" a belátása, j hogy mindenki nem lehet egyenlő ,hogy nem vezet- |l het mindeki- az egyenlőség*Egyik sem elsőbb a jl másiknál,egyik sem felettese a másiknak "egymás- j nak parancsokat ostogatniui nem szabad11 • A javitó nevelés ideje || alatt, óvni kell a növendékeket minden káros befo-4 lyástól,mely a javitó nevelés sikerét veszélyez-: || tethetné.Ezért csak. ritkán,legfeljebb három heten-J ként látogathatják meg őket hozzátartozőlk^Senki-J vei,aki az intézetbe bejön a családfőjük engedel­ me nélkül nem beszélhetnek,illetőleg a látogatók csak azzal a feltétellel nyerhetnek engedélyt az intézet megtekintésére,ha a növendékekkel nem.beszélgetnek#Sőt még a hozzátartozó- látogatók is

-76^

kitilthatók,ha a növendéket sorsával való elégedet lenségre,vagy engedetlenségre buzdítanák.kx:\inté— | zetből kimenőt9csakis a teljesen jó viseletű és I szorgalmas növendékek kaphatnak,különösen azok,akik a vezetőség szerint sfközel ^ jövőben,kísérleti­ leg kihelyezhetők lesznek.A kimenőt nyerteknek az I intézetbe pontos időben vissza-kell térniök.Az é—I jet minden növendéknek feltétlenül az intézetben || kell tölteni. A növendékek levelezésbe ellenőrzés alatt áll* A feltételes szabadsággal azonos elvi alapon nyugszik a kísérleti kihelyezés.Ez nem a \\ javitó nevelés megszűntét jelenti,hanem csak annala utolsó szakaszát•A rendes életbe Való fokozatos > visszatérés egyik állomása.Kísérleti kihelyezésnél! csak-akkor van-helye,ha a növendék teljesen megjan] vultnak látszik.A kihelyezett felett-azonban tornai ;ra. is gyakorolja a felügyeletet az intézet igaz­ gatósága*! kísérletileg -kihelyezettnek pártfogója van,akit a fiatalkorúak felügyelő hatósága rendel ki#A pártfogónak időnkint/legalább, félévenkint/jeJ lentést kell tenni a kihelyezett magaviseletéről az intézet igazgatóságának.Végleges lesz a szabadj ság,ha a fiatalkorú életének 21. évét betöltötte, vagy a kísérleti kihelyezés ideje alatt/ 2 év/ma-

gát kifogástalanul viselte@ c»fA fiatalkorúak fogháza. Osakis a legsúlyosabb elvetemültség esetén szoktak a fiatalkorúval széniben fog­ házbüntetést kiszabni,melyet már emiitett okokból a felnőttektől elkülönített helyen,vagy külön e célra berendezett intézetben hajtanak végre ..Ez mái| határozott büntetés/megtorlás/,azonban a megjaví­ tást ez is céljának tekinti.Hémely eltéréssel a fogházbüntetés végrehajtására vonatkozó szabályok érvényesülnek a fiatalkorúak fogházaiban is*A fe­ gyelem fenntartására szolgáló eszközök, itt már jó-jj val kemény ebbek/kurt avasfsötét zárka és testi fe> nyit ék/, mint a javitő neveli intézetekben*! bünte-j tés szakokra oszlik,, a foglyok között csoportok vannak s az egyes csoportokon belül osztályok* A büntetési idő első szakában a foglyot- magánelzárásjl ban tartják éjjel és nappal-hacsak az orvos véle­ ménye szerint ez nem veszélyes- ránézve• Ilyenkor csakis-a felekezetbe!! lelkész,tanitó és a patronázsegyesületek erre vállalkozó tagjai,valamint a magánelzárásban lévők látogatásával külön megbizot

-78-

tisztviselő látogat ják|oly módonf hogy e látogatá­ sok idege négy óra legyen s az egyes látogatások kömött pedig maradjon egy-két óra. Ez alatt az idc| alatt egyedül megy templomba és szabad levegőre , hogy a többi foglyokkal ne érintkezhessek. Ez a büntetési szak arra a célra Tan rendelve,mint a javitó nevelő intézetekben a kísérleti esaládfvag|L is'a fiatalkorú megismerésére* Bz a szak mindössze néhány napig tart, A második szakban már csak meg-jj szakításokkal, marad magánelzárásban* Iskolában,temi lomban, étkezésnél, szabad levegőn már együttfvan sa-)| ját' csoportjabeli foglyokkal,de munkáját még zár­ kájában végzi* Három hónapnál nem hosszabb időre elitélt foglyok,egész büntetési idejöket ebben a két szakban töltik* A harmadik szakban már a mun­ kát is közösen végzik a foglyok/legfeljebb tanulá levélírás,olvasás ideje alatt,valamint az éjszakág töltik magánzárkáikban/. Ebbe a szakba csak a há­ zi-tanács határozata alapján lehet jutni* A negje dik szak megint teljes magánelzárás s ez mintegy 15 nappal a fogoly szabadulása előtt kezdődik. Az egyes szakokba beosztás,teljesen a háti-tanács be-j| látásától függ. Ha az éjjeli-magánelzárás,a kevés magánzárka miatt nem lehetségesfngy az egyes cso-

-79-.

portok tagjai egy közös hálóteremben is elhelyez-^ betők,de az éjen át itt szigora felügyeletet kell tartani• - A foglyok csoportosításának az a célja,hogy .ezek'ne rontsák eg3nnást* Kizárólag az egy csoportbeliek lehetnek együtt,akik körül­ belül --amint ez a tárgyalás'irataiból és a fogház igazgatójának és tisztviselőinek közvetlen tapasz-)] talataiból megállapítható- egyforma vis.elkedésüek. légy csoport van* Az A«, csoportba tartoznak azokJI akikkel szemben egyéni elbánásra van szükség/kiíiö4i nos romlottság, fékezhetetlenség,kétes elmeállapot)^. Ezek -a többiektől teljesen el vannak különítve•• A B», csoportbeliek, a büntetlen előéletűek,Ilyenek akik még egyáltalán,vagy egy napot meg nem haladó szabadságvesztés büntetéssel voltak büntetve,vagy dorgálásban,próbárabocsátásban vagy javitó nevelési ben részesültek.Szék között,ha a viszonyok megeng* ce+l dik ,-külön kell tartani a romlottabbakat- akáJt a cselekményt bosszú,vagy nyereségvágyból követték el- a többiektől.A C , csoportba a visszaesők; a -D-be pedig a szokásos bűntettesek tartoznak* Ajeso-jl portok szigorúságban különböznek egymástól,csupán az A és B csoportok azonosak e szempontból*Az egye|j

-80-

csoportokon belül osztályok vannak,minden csoportú­ ban három osztály/amelyek közül az első a legké­ nyelmesebb/amelyekbe a fogházban tanúsított maga­ viselet alapján sorozzák a foglyokat.Itt is van iskolai oktatás,amelynek legfőbb feladata.az irás és olvasás megtanítása.Az olvasmányok,amelyeket a magasabb előképzettségünkkel olvastatnak,az élet­ ben hasznos gjrakorlati ismereteket foglalnak ma­ g-okban és erkölcsnemesitő célzatuak.Ilyen könyvek­ ből van a fogháznak könyvtára.lágyon fontos itt a valláserkölcsi oktatás,melynek az egyéniséghez al-f kalmazkodni kell,hogy minél mélyebb hatás legyen gyakorolható a fogoly érzületére.Ízt a munkát lel-|| kész végzi,akinek segítségére lehetnek a patronáz egyesületeknek erre alkalmas tagjai. A.fogházban minden foglyot munkával foglakoztatiiak,mégpedig "ugyfkogy kiszabadulása után abból megélhessen. Á leggyakorlatibb iparágakat kell részükre meghono­ sítani a fogházban: asztalos, cipész, szabó stb. Vannak itt is jut almák, amelyek az osztályokban va-| ló előhaladást jelentik.A feltételes szabadság a büntetés utolsó harmada lehet, ha az igazságügymi-jj niszter elrendelte. A feltételes szabadságra bocsa! tott fiatalkorú egy pártfogó felügyelete alatt áll lf Bethlen Gábor r.-t. papir- és könyvkereskedése, Budapest. IX. Kálvin-tér 8.

—81— akit itt is,mint a kísérleti kihelyezésnél,a fia-] I talkoruak felügyelői hatósága rendel ki. A feltéte| les szabadság visszavonását adott esetben szintén az igazságügyminiszter rendeli elf a fiatalkornak! felügyelő hatóságának javaslata alapján^ | I Jelentős szerepe van a tárgyalj intézkedések vágrehajtásánál a fitalkoruak felü- J II gyelő hatóságának?mely az igazságügyi gyermekvédő | lem egyik legfontosabb szerve, felügyelő,gyámolitl 1 mentő és véleményező ténykedéseket Yégzö társas szerv ez.Adminisztratív funkcióin kivül, a züllés4 nek indult,vagy rossz környezetben élő gyermekek •vagy fiatalkorúak társadalmi megmentésére minden lehetőt megtesz;kezdeményez vagy vezet erre irá­ nyuló társadalmi mozgalmakat is# Á fiatalkorúak ügyeiben,a rájuk vonatkozó jogszabályok tekinteté| ben észlelt hiányokra nézve,közvetlen előtérjesz-f test tehet az igazságügyminiszternek*

Bethlen Gábor r.-t. papir- és könyvkereskedése. Budapest. IX. Kálvin-tér 8.

•wl_

I A B g A I 0 H J E S Y Z £ K>

Elméleti rész.# 1#A 2 .A 3*A 4#A

'

oldal

gjermekhimözéB okai. •••«••.•*»••»••••• 1 # megment és elvi alapjai • •••••••••••••...• 16* megmentés igazolása**••*•*•••••••••«.• 22# megmentés értéke******* «•• •. ••*.**•«•* 25#

II* ' ' • Tételes rész* 1*Néhány anyagi jogszabály*••.•••*•••*••• 32* 2*A fiatalkornak elleni büzrvádi eljárás a/ Általános elvek#******** 44 • b / Az e l j á r á s r ö v i d o s s z e x o g l a i á s a # ***•**•*••#**.••*•••**•*.*** 47 • jz * v " g i exia^j ycis • © • # « # • # # # • • # • • « # • , •#*«.#©##«0^ p ö •

a/Próbárabocsátás********** 57# b/A javitó neTelés##******* 67* o/A fiatalkornak fogXxci^ct# # * • + • * * • • • * * • « > * • • * * * • * • * • * * • * * * * * « *

if#.

A szövegben pontosan meg nem jelölt idézetek jegyzéke................. *....... II. x o r í a SMIZJJJLCÍIL O * * * * * * * * * * * * * * * ##•«#-*©»* *. # «,. # # Bethlen Gábor r.-i. papir- és könyvkereskedése, Budaptst, IX. Kálvin-téi 8.

lll#

-II-

Á^szövegben pontosan meg nem jelölt idézetek j'egygéke." 4 oldalon a 5#-ik bekezdésben: Angyal P:Fiatalkorúak és Büntetőnovellüa. 7 oldal 2@éík bekezdéseben kezdődő: 'Varglia F:A gyermekkorban lévő bűnösökből 10.oldalon a 3*-ik bekezdésben: 'Angyal P* előbb 'idizeWlaunkágá'ból^ 20»oldalon s Vargha F* előbb idézett munkájából. 21,oldalon az l«bekezdésben: Kármán BsA gyermek erkölcsi hibái és erkölcsi betegségei-bői* 27«oladlon: Farkas IsA hivatalos pártfogó-bél* 44, |s 45- oldalakon lévő idézetek: Az To»miniszteri indokolásából 57. oldalon a 2-iB: bekezdésben: Heller E:Bűnvádi perrendtartás a fiatalkorúak bűnügyeiben,figyelemmel a -törvényho­ zás feladataira c.munkájábólv 63*és 64*oldalakon lévő idézeteki 65 * oldalon kezdődő: 67-oldal i«bekézdésé ben;

EnTiTTTTTbek^ " 74-és 75. oldalakon lévő idézetek:

-III-

I

jf ü 11 si A ö Ivl Ü r^ A A K»

Angyal ly fiatalkorúak és Büntetőnovella. i| jBalogh J:Fiatalkornak és a büntetőjog* | ! Baumgarten I:A fiatalkorúak biráiról és a fiatal- j \ korúak "bűnügyében követendő eljárás- j « ról szóló törvény előadói tervezete* ; /Magyar jogászegylet! értek#U#f®42,/ ;j farkas 1:A hivatalos pártfogó. ^ I II Finkey 3?: A fiatalkorúak birósága Észak-Amerikában || és Európában* j! k fiatalkorúak felügyelő hatóságának fel- I i; • a§ata# I ij Büntetés és Mevelés*/Akadémiai értek*/ jtHeller "EZ Bűnvádi perrendtartás a fiatalkorúak bün-J | ügyeiben,figyelemmel a törvényhozás fel- | [j adataira*Bevezetéssel ellátta Degré Mik- I

íj

. lós*

I

[íHorvátth B: A fiatalkorúak wittliohi fogháza a néI - met. büntetésvégrehajtáa rendszerében* I [Kármán EsA gyermek erkölcsi hibái és erkölcsi be- | tegségei. Moravcsik 1:A gyermekorban lévő bűntettesekről® j i /Magyar jogászegylet! értek®113*/ I Nemes L:A bűnöző társadalom kialakulása*Angyalföldi | adatgyüjtések,megfigyelések és tanulmányok1 alap ján* /röpirat/ I Szászy B:A fiatalkorúak birósága./röpirat/ Vargha F:A,.T?ermekkorban lévő' bűnösök./Magyar joI aad^egyleti értek*108*/ |Vámbéry R:A fiatalkorúak birósága a háború alatt ésl | után* I

-IV-

Iörvények: 1908 : XXXVI.II fejezet. 1913 s VII./és a törv.miniszteri indokolása/ Rendeletek: 27.100/1909 I.M.sz. 27.200/1909 I.M.sz. 27•300/1909 I.M.sz. 27*400/1909 I.M.sz. 56.000/1913 loM.sz.