Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1996. évi 12. sz. önkormányzati rendelete Az önkormányzati lakások lakbérének mértékéről és a lakbér megállapításának feltételeiről A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlése a következők szerint rendelkezik. l. § A rendelet hatálya /1/ A rendelet hatálya kiterjed Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának közigazgatási területén lévő valamennyi önkormányzati tulajdonban lévő, bérbeadás útján hasznosított bérlakásra. /2/ A kényszerbérlet alapján létrejött, vagy azt folytató lakásbérleti jogviszony keretében hasznosított lakásokra. /3/ A magántulajdonban lévő 1989. január 1 előtt bérbeadott lakásokra. 2. § A lakbér mértéke és megállapításának módja /1/ A lakásbérleti jogviszony fennállása esetén a lakás /a lakás helyiségei/ használatáért a bérlő lakbért köteles fizetni. /2/ A bérlő a lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó helyiségeken és területeken kívül a közös használatra szolgáló helyiségeket és területeket a tulajdoni hányad alapján térítés nélkül jogosult használni. /3/ A havi lakbér mértékét a teljes működési költségből /K/ és a lakás használati értékét kifejező pontértékből /Pe/ a lakás alapterületének /at/ figyelembevételével az alábbiak szerint kell megállapítani. lb=at x Pex K /4/A lakbér számításának részletes módját az 1-es számú melléklet tartalmazza. /5/A lakás használati érték meghatározásának szempontjait e rendelet 2 számú melléklete tartalmazza. /6/ A lakás és helyiségei alapterületének megállapításánál a többször módosított 2/1986/II.27./ ÉVM sz. rendelet /OÉSZ/ illetve az 1993. évi LXXVIII. tv. /Lakástörvény/ rendelkezéseit kell figyelembe venni. /7/ A lakás használati értékének megállapításánál figyelembe kell venni - komfortfokozatot és fűtési módot, - az épület építési módját és műszaki állapotát, - épületen belüli elhelyezkedést, lakóövezetet és ezek súlyozott értékét. /8/ A lakbér mértékét évente egyszer - május 1-ig a használati érték és a működési költség változásának megfelelően felül kell vizsgálni.
3. § A társbérleti lakások lakbére és megállapításának módja /1/ A társbérletben használt lakások esetében a lakbért az egyes társbérlők között megosztva a /2/ bekezdés szerint kiszámított terület alapján - kell megállapítani. /2/ A társbérleti lakrészek alapterületének megállapításánál az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek teljes területét, továbbá a közösen használt helyiségek területét az egyes társbérlők által kizárólagosan használt helyiségek területének arányában kell számításba venni. /3/ A társbérleti lakrészt az egész lakás fűtési módja, melegvíz ellátása és közművesítettsége, valamint a társbérlő által kizárólagosan és más társbérlőkkel közösen használt /főző és egészségügyi/ helyiségek figyelembe vételével megállapítható komfortfokozathoz tartozó pontértéket kell figyelembe venni, legalább azonban komfort nélkülinek kell tekinteni. /4/ Ha a társbérleti lakrészhez főzőhelyiség használata nem biztosított, a lakrészt ilyen esetben is komfort nélkülinek kell tekinteni a használati érték meghatározásánál 4. § A lakbér mértékének módosítása /1/ A megállapított lakbért módosítani kell ha a lakás alapterületében, használati értékében a bérbeadó költségén változás következik be. /2/ Ha a bérlő a lakást bérbeszámítási igény nélkül úgy alakítja át, vagy korszerűsíti, hogy a lakás használati értéke megváltozik, e címen a lakbér a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig nem módosítható. /3/ A bérlők a közüzemi vízfogyasztásért és csatornahasználatért a bérbeadónak - a lakbéren felül ~ díjmegtérítést kötelesek fizetni. A bérlő a díjmegtérítést a lakbérrel egyidőben köteles a bérbeadó részére megfizetni. 5. § A magántulajdonban lévő lakások és a kényszerbérlet alapján bérbeadott lakások lakbére /1/ A magántulajdonban lévő lakásra 1989. január 1-je előtt létrejött és e rendelet hatályba lépésekor fennálló bérleti jogviszony keretében hasznosított lakás bére az önkormányzati bérlakásokra meghatározott bérleti díj kétszeresét nem haladhatja meg. /2/A kényszerbérlet alapján létrejött vagy azt folytató lakásbérleti jogviszony keretében hasznosított lakás bérét az önkormányzati tulajdonú lakásokéval azonos módon és mértékben kell megállapítani és megfizetni. 6. § Vegyes rendelkezések /1/ E jogszabály alkalmazása során a teljes működési költséget magába foglaló típusú lakbér: /önköltségi lakbér/ amely biztosítja az épületek teljeskörű üzemeltetését, karbantartását, időszerű felújítását és pótlási költségét. Ez a lakbér biztosítja az épületek megfelelő műszaki szintentartását folyamatosan, az élettartamon belül. /2/A bérlakások működtetése során felmerülő költségek: a./ Üzemeltetési költség amely fedezi az épületek technikai kezeléséhez kapcsolódó költségeket.
b./ Karbantartási költség: A folyamatos lakáshasználathoz elengedhetetlen javítások költségei, melyek lehetnek: - gyors hibakijavítások költségei, - a halasztást tűrő, időszerű karbantartás költségei. c./ Felújítási költségek: A lakáshasználat ideje alatt az időszakonként szükséges - műszaki beavatkozások költsége, melyek során az épületszerkezetek az eredetit megközelítő, vagy meghaladó állapotban kerülnek biztosítva ezzel a lakhatás folyamatos fenntartását. A felújítások lehetnek: - részleges felújítások /egy-egy főszerkezetre kiterjedően/: - teljes felújítások /az egész épületre kiterjedően/: - értéknövelő felújítások d./ Pótlási költségek: Az építési beruházások költségeinek megtérülése a lakáshasználat folyamán, 50 év feltételezéssel. Az épület élettartama alatt ugyanis - a felújítások és karbantartások ellenére elhasználódik mind fizikailag, mind erkölcsileg. elbontásuk, majd újraépítésük szükséges, vagy a fizikai és erkölcsi elhasználódásukat helyreállító felújításuk, átalakításuk, és korszerűsítésük vagyis rekonstrukciójuk, melyek elmaradása, vagyonvesztéssel jár. 7. § Záró rendelkezések E rendelet 1996. május l. napján lép hatályba, rendelkezéseit ezen időponttól kell alkalmazni. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 1995. évi 16. számú önkormányzati rendelete, és az 1994. évi 8. számú önkormányzati rendelet 29. §-a hatályát veszti.
A távollévő Dr. Farkas Károly jegyző helyett Dr. Páva Zsolt s. k. polgármester Záradék: Elfogadta a Közgyűlés az 1996. április 11.-i ülésén Kihirdetve: 1996. április 25.-én
Dr. Modrovits Sándor s. k. vezető jogtanácsos
1. számú melléklet A Közüzemi Rt. javaslata az önkormányzati lakások lakbérének megállapítására, a 273/1995/X.19./ számú Közgyűlési határozat /az önkormányzati lakások használati értékén alapuló lakbéréről/ alapján. A havi lakbér kiszámítása A lakbérek működési költségéből /K/ és az összes lakás alapterületét is figyelembe vevő, használati értéket kifejező pontértékből /Pe/ kiszámítandó az egy pontértékre jutó költség /k Ft/év, Ft/hó/ összes költségszámítás: üzemelési költség: karbantartás, felújítás és pótlási költség
67.907.- eFt/év 76.367.- eFt/év K= 144.274.- e Ft/év
összes pontérték részletes felmérés besorolás és összesítés alapján Pe=13.411.261 /lakásI./p.é x m2/ + lakásII /p.é x m2/+.....lakás x /p. é x m2/
Egy pontértékre jutó költség: k=144.274e=10.76.-Ft/év ill.2.896.- Ft/hó/m2= 0.9Ft/hó 13.411.261 A lakbér havi mértéke az alapterület "at" alapterületű és "Pe" pontértékű lakásnál lb= at x Pe x k A lakbért meghatározó tényezők közül a - lakás alapterülete általában változatlan, - a pontérték esetenként csökkenthető vagy növelhető /pl. penészes lakás, korszerűsítés/ - költség évente megállapító érték Javaslatunk szerint a lakbér mértéke bármely változás esetén könnyen módosítható. A Közüzemi Rt-nél lévő számítógépes program a leírt lakbérszámítási módszerhez készült. A számítás menete egyszerű, áttekinthető és minden költséget a meghatározott használati értékhez rendel.
2. sz. melléklet A lakás használati érték meghatározásának szempontjai, melyet a Közgyűlés 273/1995(X. 19.) sz. határozata alapján létrehozott bizottság egyhangúlag elfogadott I. Komfortfokozat és fűtési mód 1. Összkomfortos, központi fűtési móddal /táv- egyedi központi vagy etage fűtéssel/ 2. Komfortos, gázfűtéssel 3. Komfortos egyéb fűtéssel /szilárd vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával/ 4. Félkomfortos gázfűtéssel 5. Félkomfortos egyéb fűtéssel /szilárd vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával/ 6. Komfort nélküli gázfűtéssel 7. Komfort nélküli egyéb fűtéssel /szilárd vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával/ 8. Szükséglakás gázfűtéssel 9. Szükséglakás egyéb fűtéssel II./A Épület építési módja és műszaki állapota 1. Hagyományos szerkezetű 1983 után épült, vagy felújított 2. Hagyományos szerkezetű 1950 és 1982 között épült és 1983 után nem felújított 3. Hagyományos szerkezetű 1949 előtt épült és 1968 és 1982 előtt felújított 4. Hagyományos szerkezetű 1949 előtt épült és 1967 előtt felújítva, vagy 1968 után részletes felújításban, ill. TMK-ban részesült. 5. Hagyományos szerkezetű 1949 előtt épült és nem felújított 6. Blokkos szerkezetű és felújított 7. Blokkos szerkezetű és nem felújított 8. Panelos szerkezetű, 1983 után épült 9. Panelos szerkezetű és 1975-1982 között épült. 10. Panelos szerkezetű, 1974-ig épült Az épület felújítottsága 1. 15 éven belül épült, vagy teljes felújításban részesült épület 2. 30 éven belül épült és 10 éven belül tető, homlokzat és közös közlekedő felújítva 3. 30 éven belül épült és 10 éven belül tető, homlokzat és közös közlekedő nem volt felújítva
45 40 30 20 15 10 6 4 2 10 7 5 3 1 8 6 8 5 4 10 8 5
4. 30 éven túl épült, vagy teljes felújításban részesült épület és 10 éven belül tető homlokzat és közös közlekedő felújítva 5. 30 éven belül épült vagy teljes felújításban részesült az épület és a tető homlokzat, közös közlekedő 10 éven belül nem volt felújítva. 6. Az épület rekonstrukcióra szorul. II./B. A lakás épületen belüli elhelyezkedése 1. Földszinti 2. I-II emeleti 3. III-IV emeleti lift nélkül 4. III.-IV emeleti lifttel 5. V-X emeleti lifttel 6. IV. emelet felett lift nélkül II./C A lakás védettsége 1. Felsőszintes, épület közbülső lakása 2. Szélső lakás 3. Felső lakás 4. Szélső és felső lakás 5. Oldalról alulról és felülről védett lakás III. Lakóövezet/L. az 1994. évi 60. sz. Ök. rendelet szerint/ 1. Történelmi belváros I. 2. Belváros környéke II-IV 3. Uránváros Rácváros, Patacs Árpádváros - Nagyárpád - Postavölgy Magyarürög, Istenkút, Nyugati Mecsek-oldal 4. Keleti Mecsek-oldal Meszes Gyárváros Újhegy 5. Somogy-Vasas, Hird és Üszögpuszta Pécsszabolcs és Bánom 6. Kertváros Megyer Város - Málom
4 6 1 8 10 6 8 6 2 Nem került felmérésre
25 20
18
10 2 15
A lakás használati értékét meghatározó szempontok megoszlása: 1./ I. Komfortfokozat és fűtési mód 2./ II./A Az épület építési módja és műszaki állapota 3./ II./B A lakás épületen belüli elhelyezkedése 4./ II./C A lakás védettsége 5./ III. Lakóövezet Összesen:
%-ban 45 20 10 25 100%
