Közvélemény-kutatás. az életpálya tanácsadási szolgáltatások ismertségéről

Közvélemény-kutatás a Nemzeti Munkaügyi Hivatal részére

az életpálya tanácsadási szolgáltatások ismertségéről

KUTATÁSI JELENTÉS 2013. november 5.

Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu

NMH – Életpálya tanácsadás

Kutatási jelentés

Tartalomjegyzék Bevezető ......................................................................................................................................................... 3 A kutatás célja ............................................................................................................................................ 3 A kutatás módszere, mintája .................................................................................................................... 4 A minta megoszlása ................................................................................................................................... 8 Összegzés...................................................................................................................................................... 11 Kutatási eredmények ................................................................................................................................... 14 Aktív, álláskereső és pályakezdő célcsoport .......................................................................................... 14 Munkaerő piaci helyzet ....................................................................................................................... 14 Pályaorientáció, életpálya tanácsadás ismertsége ........................................................................... 15 Pályaorientáció, életpálya tanácsadás egyes élethelyzetekben ...................................................... 18 Pályaorientáció, életpálya tanácsadás igénybevétele ...................................................................... 20 Pályaorientáció, életpálya tanácsadással való elégedettség ............................................................ 21 Pályaorientáció, életpálya tanácsadás várható igénybevétele ........................................................ 24 Tanulók ..................................................................................................................................................... 26 Életpálya tanácsadás, pályaorientációs tevékenység ismertsége .................................................... 26 Életpálya tanácsadás egyes élethelyzetekben................................................................................... 29 Pályaorientáció, életpálya tanácsadás igénybevétele ...................................................................... 31 Jövőtervezés, pályaorientáció, életpálya tanácsadás jövőbeli igénybevétele ................................ 33 Szakemberek ............................................................................................................................................ 35 Képzettség, tapasztalat, szakterület................................................................................................... 35 Tanácsadás a különböző élethelyzetekben ....................................................................................... 36 Életpálya tanácsadás hatékonyságának megítélése ......................................................................... 39 Tanácsadás során használt eszközök, források ................................................................................. 40 Tájékozódás, eszközök ismertsége, használata ..................................................................................... 42 Következtetések, javaslatok ........................................................................................................................ 46 Függelék........................................................................................................................................................ 49 Táblázatok ................................................................................................................................................ 50

TÁRKI Zrt.

2


Kutatási jelentés

Bevezető A kutatás célja A Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) projektgazdai szerepet lát el a „A pályaorientáció rendszerének tartalmi és módszertani fejlesztése” című, az Európai Unió és a Magyar Állam együttes finanszírozásában megvalósuló kiemelt projektben. Ezen projekt keretében a megvalósuló fejlesztések nyomon követhetősége szempontjából kiemelt fontosságú annak megismerése, hogy a lakosság milyen ismeretekkel rendelkezik az életpálya tanácsadási szolgáltatásokkal kapcsolatban, valamint, hogy milyen igényeket támaszt a szolgáltatási rendszerrel kapcsolatban. A kutatást a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megbízásából a Váltópont Közösségi Kommunikációs

Ügynökség

készítette,

a

TÁRKI

Társadalomkutatási

Intézet

közreműködésével. A kutatás a következő szakaszokból épül fel:

1. szakasz 2013 2. szakasz 2015

1.

A közvélemény-kutatás módszertanának kidolgozása

2.

A közvélemény-kutatás lefolytatása

3.

A kutatás eredményeinek összegzése

4.

A kiemelt projekt során fejlesztett foglalkozás-bemutató eszközök értékelése kérdőíves lekérdezéssel

5.

A kutatási eredmények összegzése

Jelen tanulmány az első szakaszban jelölt részeket tartalmazza. A kutatás során az alábbi témaköröket vizsgáltuk:  életpálya tanácsadással kapcsolatos ismeretek, a szolgáltatás elemeinek ismertsége,  életpálya tanácsadási szolgáltatások igénybevétele, az igénybevétel körülményei, elégedettség,  a szolgáltatások hatékonyságának megítélése,  konkrét foglalkozás-bemutató eszközök ismertsége, használata, azok hasznosságának megítélése. A kérdőív összeállítása során figyelembe vettük a monitoring vizsgálatban rejlő lehetőséget, vagyis a kutatás megismételt lefolytatásával az NMH képet kaphat az életpálya tanácsadás elemei ismertségének terjedéséről, igénybevételéről, a lakosság hozzáállásának változásáról.

TÁRKI Zrt.

3


Kutatási jelentés

A kutatás módszere, mintája A kutatás módszere kvantitatív kutatás volt, személyes megkérdezéssel. A kutatás során öt célcsoportot vizsgáltunk meg, közel hasonló kérdőív segítségével. A célcsoportok a következők voltak: -

az aktív korú munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók 25 év feletti regisztrált álláskeresők 30 év alatti pályakezdők általános és középiskolás tanulók (7-13. osztály) pályaorientációt támogató szakemberek

Az 1. táblázatban összefoglalóan bemutatjuk a minta jellemzőit, a kutatás módszerét és szegmentáció mikéntjét célcsoportok szerint bontva. A KUTATÁS FŐBB JELLEMZŐI CÉLCSOPORTONKÉNT Célcsoport Gazdaságilag aktív

Elvárt mintanagyság

Elért mintanagyság

Módszer

500 fő

769 fő

omnibusz kutatás (személyes, kérdőíves)

Regisztrált álláskereső

100 fő

101 fő

személyes, kérdőíves

1. táblázat Minta jellemzői Országosan reprezentatív az aktív korúak (18-62 évesek) körében -

Szegmentáció (25 évesnél idősebbek körében) -

Pályakezdő

100 fő

100 fő


100 fő

100 fő


-

TÁRKI Zrt.

100 fő

100 fő

személyes, ill. telefonos kérdőíves

iskolai végzettség szerint

Szegmentáció körében) -

Szakértő

álláskeresési időtartam szerint iskolai végzettség szerint

Szegmentáció (30 évesnél fiatalabbak körében) -

Tanuló

nemek szerint, három korcsoportra, iskolai végzettségre, munkakör jellege szerint és lakóhely régiója és településtípusa szerint.

(7-13.

osztályosok

közoktatási intézmény oktatási szintje szerint fenntartója szerint középiskola típusa szerint közoktatási intézmény rangsora szerint

Megrendelővel egyeztetett, ill. általa biztosított címlista alapján

4


Kutatási jelentés

Aktív célcsoport – „Omnibusz” kutatás A TÁRKI Zrt. havi rendszerességű „Omnibusz” kutatásai 1000 fős, a felnőtt (a 18 éves és idősebb, állandó lakcímmel rendelkező, nem intézményes háztartásban élő) magyarországi lakosságot reprezentáló, valószínűségi mintán, személyes kérdezéssel készülnek. Alkalmazott mintavételi eljárásunk valószínűségi minta, tehát minden felnőtt magyar lakosnak azonos az esélye a mintába való bekerülésre. Így a minta segítségével begyűjtött adatokból levont következtetések – a statisztikai mintahiba mértékén belül – általánosíthatóak a teljes populációra. A minta elkészítéséhez többlépcsős, arányosan rétegzett, valószínűségi mintavételi eljárást alkalmaztunk. A rétegzés első lépcsőjében minden megyéből kiválasztottuk azokat a településeket, amelyek a mintába kerültek. Ennek során általános szabályként azt az elvet alkalmaztuk, hogy Budapest és a megyeszékhelyek szerepeljenek a mintában. Ezt követően meghatároztuk, hogy az egyes megyékből és ezen belül az egyes településtípusokból (megyeszékhely, város, község) hány személynek kellett szerepelnie a mintában. A konkrét elemszámok kialakításakor azt

az elvet

követtük, hogy minden megye minden

településtípusából akkora arányban kerültek a mintába kérdezettek, amekkora az alapsokaság (felnőtt lakossági minta esetén a 18 éven felüli lakosok) aránya a teljes népességen belül, megyére és megyén belüli településtípus lakosságarányra lebontva. Az októberi Omnibusz adatfelvétele 80 településen és Budapesten (minden kerületében) zajlott, ahol összesen 222 kiindulási pont volt. A rétegenként lekérdezendő személyek számának meghatározását követően a minta konkrét kialakításához véletlen sétás módszert alkalmaztunk. A módszer lényege, hogy a kérdező nem neveket, címeket kap, csupán egy kiindulópontot, egy bejárandó útvonalat, és az útvonalon a mintába bekerülő lakások kiválasztásának algoritmusát határoztuk meg számára a mintába bekerült településen. Az így kiválasztott lakásokban Leslie Kish kulcs 1 alkalmazásával választották ki a kérdezőbiztosok a háztartásból a mintába bekerülő személyt. A mintába került személyeket kérdezőbiztosaink személyesen keresték meg. A mintába bekerült címeket legalább kétszer fel kell keresniük, az első megkeresésnek hétköznap 16 óra

1

A Kish-kulcsot vagy módosított változatait gyakran alkalmazzák hazai vagy külföldi felmérésekben. A kulcs ugyanúgy a háztartáson belüli véletlen kiválasztásra szolgál, mint a születésnapos módszer. A kulcs egy világos, és előre rögzített eljárást ad a kérdezendők kiválasztására. Lényege, hogy segítségével a véletlen kiválasztást jól imitáló módon választhatjuk ki a háztartás egyik tagját. Előnye még, hogy hogy használatának megfelelő dokumentációja birtokában a választás utólag is ellenőrizhető. Alkalmazása a nem és korösszetételek kiegyenlítettségét (reprezentativitását) eredményezi.

TÁRKI Zrt.

5


Kutatási jelentés

után kellett történnie. Az októberi Omnibusz adatfelvételében összesen 101 kérdezőbiztos dolgozott. Annak érdekében, hogy a mintába került nem, korcsoport, iskolai végzettség és településtípus szerint kialakított csoportok aránya megegyezzen a felnőtt magyar népesség ugyanilyen szempont szerint kialakított csoportjainak arányával, a mintát súlyoztuk, így a súlyozott minta nem, életkor, településtípus és iskolai végzettség szerinti megoszlása jól illeszkedik a felnőtt népesség megfelelő adataihoz. Álláskereső, pályakezdő, tanuló és szakértő célcsoportok A minta elkészítéséhez valószínűségi mintavételi eljárásokat alkalmaztunk. Az álláskereső, pályakezdő és tanuló célcsoportoknál véletlen sétás és hólabdás módszert vegyesen használtunk. Ennek megfelelően a kérdezőbiztosok maguk kerestek olyan válaszadókat, akik megfeleltek a kiválasztás szempontjainak, vagyis akik fiatal pályakezdők, tanulók vagy álláskeresők voltak. Ha találtak ilyen válaszadót, akkor megkérték őket az interjú befejeztével, hogy ajánljanak, javasoljanak más, hasonló személyt az interjúkhoz. Őket felkeresve folytatták a kérdezést a kérdezőbiztosok mindaddig, amíg a kellő elemszám (100 fő) el nem készült. A szakértői minta elkészítéséhez felhasználtuk a megbízótól kapott, munkaügyi és civil tanácsadókat, szakértőket, pszichológusokat, trénereket tartalmazó listákat is. A kérdezőbiztosok feladata az volt, hogy a lista segítségével készítsék el a szükséges mennyiségű interjút. Az adatok értelmezése – A megoszlásokat az összes megkérdezett arányában adjuk meg, tehát mindenhol feltüntetjük a „nem tudom”-mal felelők, illetve az egyéb okból keletkező válaszhiányok gyakoriságát is. Egyes kérdéseket azonban a megkérdezettek csak bizonyos körében kellett feltenni. Ezt a körülményt az adott esetekben jelezzük. Ilyenkor a százalékok a megkérdezettek szóban forgó körére vonatkoznak. A százalékos értékek kerekítettek, ezért összegük a megoszlások tekintetében ± 1%-kal eltérhet a 100%-tól. Amennyiben a válaszok százalékos említési gyakoriságáról beszélünk, a kérdezettek több választ is adhattak, ezért ezek összege meghaladhatja a 100%-ot. A tanulmányban elemzés szinten nem érintettünk minden kérést, ezek eredményeit táblázatos formában a Függelékben közöljük. Hibahatár – A hibahatár az alacsony elemszámok miatt kiemelten fontos tényező, a tanulmányban többször majd felhívjuk a figyelmet arra, amikor az eredmények annyira megoszlanak, hogy csupán tájékoztató jellegűek. A hibahatár három tényezőtől függ: TÁRKI Zrt.

6


1.

Kutatási jelentés

Mintanagyság

A mintanagyság azt jelenti, hogy hány fő válaszolt. Jelen esetben a minták nagysága 100100 fő volt, kivéve az aktív célcsoportban. Amennyiben a kérdést nem tettük fel minden kérdezettnek (csak valamilyen szűrőkérdés miatt kisebb részüknek), a hibahatár különbözni fog (nagyobb lesz) a 100 fős mintára vonatkozótól. 2.

Valószínűségi szint (vagy konfidencia intervallum), amely mellett érvényes a

hibahatár A közvélemény-kutatások eredményeinek hibahatárát 95%-os valószínűségi szintre adják meg. Ez azt jelenti, hogy ha 100 ugyanolyan kutatást végeznénk, akkor 95 esetben az adott hibahatáron belüli eredményt kapnánk. 95%-os valószínűségi szint mellett egy 100 fős minta esetén, ha az eredmény pl. 50%, a hibahatár +/-10,3% lesz. Azaz azonos feltételekkel végzett kutatásoknál 100 esetből 95-ször az eredmény 39,7% és 60,3% között lenne. Ha viszont az eredmény pl. 5%, akkor a hibahatár már csak +/-4,8% lesz. 3.

Eredmény (a százalékos arány), amire a hibahatár vonatkozik

A hibahatár a következőképpen számítható: √

hibahatár=

Ahol: 1,96 = konstans érték, mely 95%-os valószínűségi szintnél használatos; P = eredmény értéke %-ban; n = mintanagyság. A hibahatárok 95%-os valószínűségi szint mellett, különböző mintanagyságok és százalékos eredmények esetén: 2. táblázat DICHOTÓM VÁLASZ MEGOSZLÁS SZÁZALÉKBAN minta-

2%

5%

10%

15%

20%

25%

30%

40%

50%

nagyság

98%

95%

90%

85%

80%

75%

70%

60%

50%

20

8,8%

12,3%

16,0%

18,6%

20,5%

22,0%

23,1%

24,5%

25,0%

50

4,9%

7,1%

9,4%

11,0%

12,2%

13,1%

13,8%

14,7%

15,0%

100

3,3%

4,8%

6,4%

7,5%

8,4%

9,0%

9,5%

10,2%

10,3%

150

2,6%

3,8%

5,2%

6,1%

6,8%

7,3%

7,7%

8,2%

8,4%

200

2,2%

3,3%

4,4%

5,2%

5,8%

6,3%

6,6%

7,1%

7,2%

250

1,9%

2,9%

3,9%

4,6%

5,2%

5,6%

5,9%

6,3%

6,4%

300

1,8%

2,6%

3,6%

4,2%

4,7%

5,1%

5,4%

5,7%

5,8%

350

1,6%

2,4%

3,3%

3,9%

4,3%

4,7%

5,0%

5,3%

5,4%

400

1,5%

2,3%

3,1%

3,6%

4,0%

4,4%

4,6%

4,9%

5,0%

1000

0,9%

1,4%

1,9%

2,3%

2,5%

2,7%

2,9%

3,1%

3,2%

TÁRKI Zrt.

7


Kutatási jelentés

A minta megoszlása AZ AKTÍV, AZ ÁLLÁSKERESŐ ÉS A PÁLYAKEZDŐ MINTA MEGOSZLÁSA AZ ALAP DEMOGRÁFIAI MUTATÓK MENTÉN

AKTÍV

Nem

Korcsoport

Iskolai végzettség

Lakóhely településtípusa

Lakóhely régiója

Összesen

ÁLLÁSKERESŐ

3. táblázat PÁLYAKEZDŐ

N

%

N

%

N

%

Férfi

356

46

31

31

40

40

Nő 18-35 éves

413

54

69

69

60

60

255

33

23*

23*

100**

100**

36-49 éves

258

33

43

43

0

0

50-62 éves

256

33

34

34

0

0

8 általános vagy kevesebb

127

17

32

32

25

25

Szakiskola, szakmunkásképző

243

32

19

19

16

16

Érettségi

243

32

39

39

44

44

56

7

4

4

9

9

101

13

6

6

6

6

115

15

100

100

100

100

Megyeszékhely

156

20

0

0

0

0

Város

267

35

0

0

0

0

Község

231

30

0

0

0

0

Közép Magyarország

204

27

100

100

100

100

Közép Dunántúl

89

12

0

0

0

0

Nyugat Dunántúl

80

10

0

0

0

0

Dél Dunántúl

77

10

0

0

0

0

Észak Magyarország

96

13

0

0

0

0

Észak Alföld

116

15

0

0

0

0

Dél Alföld

108

14

0

0

0

0

769

100

101

100

100

100

Érettségit követő szakképzés, technikum Diploma Budapest

*25-35 éves **18-30 éves

TÁRKI Zrt.

8


Kutatási jelentés

A TANULÓI MINTA MEGOSZLÁSA AZ ALAP DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ÉS EGYÉB HÁTTÉRVÁLTOZÓK MENTÉN

4. táblázat AKTÍV

Nem

Évfolyam

Iskola fenntartója

Középiskola típusa

Iskola rangsorbeli helye Összesen

TÁRKI Zrt.

N

%

Fiú

44

44

Lány

56

56

7. évfolyam

30

30

8. évfolyam

30

30

9. évfolyam

11

11

10. évfolyam

9

9

11. évfolyam

10

10

12. évfolyam

10

10

Állami fenntartású

94

94

Egyházi fenntartású

5

5

Gimnázium

15

15

Szakközépiskola

11

11

Szakiskola

2

2

6, ill. 8 osztályos gimnázium

12

12

Magasan pozícionált

15

15

Közepesen pozícionált

70

70

Alacsonyabban pozícionált

15

15

100

100

9


Kutatási jelentés

A SZAKÉRTŐI MINTA MEGOSZLÁSA AZ ALAP DEMOGRÁFIAI MUTATÓK ÉS EGYÉB HÁTTÉRVÁLTOZÓK MENTÉN

5. táblázat AKTÍV

Nem

Korcsoport Iskolai végzettség

Eredeti végzettsége

N

%

Férfi

22

22

Nő

78

78

18-35 éves

32

32

36-49 éves

44

44

50-62 éves

24

24

Főiskola /BA /BSc

44

44

Egyetem /MA /MSc

55

55

Doktori fokozat /PhD /DLA

1

1

Általános iskolai tanár

19

19

Középiskolai tanár

36

36

Pszichológus

9

9

Szociális munkás

8

8

Egyéb

28

28

51

51

19

19

10

10

10

10

10

10

100

100

Közoktatási intézményben dolgozó pedagógus, pszichológus NFSZ-ben dolgozó tanácsadó Pályaorientációs tevékenységének területe

Karrierirodában, diáktanácsadóban dolgozó tanácsadó Versenyszférában dolgozó tanácsadó Civil szférában dolgozó tanácsadó

Összesen

TÁRKI Zrt.

10


Kutatási jelentés

Összegzés  A lakosság háromnegyede tisztában van azzal, hogy a sikeres pályaorientációnak, életpálya tanácsadásnak része a pálya- és munkaválasztáshoz kapcsolódó önismeret fejlesztése, a pályaismeret fejlesztése és a munkaerő-piaci ismeretek fejlesztése. Az álláskeresők a többi célcsoporthoz képest kevésbé tájékozottak.  Az aktív célcsoport az iskola-, képzésválasztáskor, a foglalkozás megválasztásakor és az új munkahely keresésében tartja leginkább hasznosnak a tanácsadást, az álláskeresők (sorrendben) a foglalkozás megválasztásakor, a hosszabb kihagyás után, a munka világába való visszatéréskor és a pályamódosításban. A pályakezdők leginkább az első munkahely megtalálásában, a pályamódosításban és a munkahely elvesztésekor nyújtott életpálya tanácsadást éreznék hasznosnak. Mindhárom célcsoport esetében jellemző, hogy szerintük a vállalkozóvá válás és munkahelyi problémák területén tud legkevésbé hatékony lenni a pályaorientációs tanácsadás  Jellemző, hogy legtöbben a családtagok tapasztalataira, véleményére alapulva döntenek életük legtöbb fordulópontján. Egyedül a vállalkozóvá válás esete volt, amikor mindenki inkább szakember tanácsát veszi/venné igénybe.  Az aktív célcsoport 21%-a, az álláskeresők 26%-a, a pályakezdők 38%-a vett igénybe eddigi élete során valamilyen pályaorientációs tanácsadást vagy életpálya szolgáltatást, legtöbben álláskeresési tanácsadást (rendre 11, 14 és 17%) és/vagy információnyújtást (10, 20, 17%).  Az igénybe vett pályaorientációs szolgáltatásokkal a kérdezettek közepesen elégedettek általánosságban véve és a szolgáltatás körülményeit tekintve. Az aktív célcsoportban a szolgáltatást nyújtó személlyel kialakult kapcsolat minősége jónak mondható (3,97-es átlagérték). A szolgáltatás közepes mértékben felelt meg a vele szemben támasztott igényeknek, elvárásoknak, és nem igazán vagy csak valamelyest segített, hogy hatékonyabban küzdjenek meg az igénybe vevők a problémáikkal. A közepes mértékű elégedettséget tükrözi az is, hogy összességében a válaszadók alig fele ajánlaná a szolgáltatás igénybevételét, ha ismerősének hasonló jellegű segítségre lenne szüksége.  A pályaorientációs, életpálya tanácsadásra nagy a nyitottság, az aktív célcsoport 54%-a, az álláskeresők 41%-a, a pályakezdők 64%-a jelezte, hogy valamelyik, általunk felsorolt élethelyzetben

valószínűnek

tartja,

hogy a

jövőben

igénybe

vesz

valamilyen

pályaorientációs szolgáltatást. Legtöbben (mindhárom célcsoportban) új munkahely keresése alkalmával, illetve a munkahely elvesztésekor vennének igénybe valamilyen

TÁRKI Zrt.

11


Kutatási jelentés

szolgáltatást. Azok a válaszadók, akik valószínűleg igénybe vennének valamilyen szolgáltatást a jövőben, leginkább az egyéni formát részesítenék előnyben.  A tanulók pontosan tudják, hogy ahhoz, hogy valaki jól tudja kiválasztani, hol tanuljon tovább, vagy mit dolgozzon a jövőben, ahhoz a pályaválasztáshoz kapcsolódó önismeret és pályaismeret kell. A munkaerő-piaci ismereteket nem tartották olyan fontosnak, említési aránya és teljes mutatója alacsonyabb.  Annak eldöntésében, hogy a fiatalok milyen iskolát, illetve milyen szakmát válasszanak, a szülőknek és a tanároknak van a legnagyobb szerepük: a tanulók szerint ők tudnak tanácsot adni, és legszívesebben az ő tanácsaikra is hallgatnak.  A tanulók szerint a pályaorientációs tanácsadás a pályaválasztásban a leghasznosabb, de ugyancsak hasznosnak ítélték a tanácsadás szerepét az iskola- és képzésválasztás során, a foglalkozás megválasztásakor és az egyetemi, főiskolai felvételi során.  A tanulók közül legtöbben osztályfőnöki óra keretében vettek részt valamilyen pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz kapcsolódó foglalkozáson. Az egyes foglalkozásokon résztvevők kétharmada nyilatkozott úgy, hogy az esemény, foglalkozás, amin a pályaválasztással kapcsolatban részt vettek, segített abban, hogy jobban megismerjék magukat, megtudják, mi érdekli őket igazán, hogy több szakmát megismerjenek, hogy pontosabban tudják, melyikben mivel foglalkoznak, illetve rájöttek arra, hogy nem biztos, hogy azok a szakmák, amik ma keresettek, népszerűek, 10 év múlva is azok lesznek.  A tanulók részéről nagy nyitottság mutatkozik valamilyen életpálya tanácsadás, pályaorientációs szolgáltatás jövőbeni igénybevételével kapcsolatban: a kérdezettek 84%-a valószínűleg igénybe venné valamelyik kérdéses szolgáltatást. Legtöbben iskola- vagy képzésválasztáskor, felvételikor, de sokan jelezték, hogy a foglalkozás megválasztásakor (is) igénybe vennék.

 A szakértők véleménye szerint a hozzájuk forduló tanácskérők szinte mindegyikének szüksége van a motivációjának tisztázására, erősítésére, és ugyancsak sokak számára szükséges a pálya- és munkavállaláshoz kapcsolódó önismeret fejlesztése. Jellemző, hogy az emberek iskola-, vagy képzésválasztáskor fordulnak hozzájuk leggyakrabban, legkevésbé pedig a vállalkozóvá válásban és a munkahelyi problémák megoldásában várják a pályaorientációs szakemberek segítségét.  A szakemberek tapasztalatai is alátámasztják a korábban, a lakossági mintánál kapott eredményeket, mely szerint az emberek leggyakrabban a családtagok véleményére hallgatnak a legtöbb felmerülő fordulópontnál életük során, ezek közül is legnagyobb TÁRKI Zrt.

12


Kutatási jelentés

arányban az iskola- és képzésválasztáskor (79%). A szakértők szerint az első munkahely megtalálásában és új munkahely keresésében nagy szerepe van az ismerősöknek (41, ill. 39%), míg a szakemberek leginkább a pályamódosításban (41%), fakultációválasztáskor (35%) és a vállalkozóvá válásban segíthetik tanácsaikkal az embereket (33%). Mindemellett érdekes megfigyelni, hogy a válaszadók szerint a legkevésbé a vállalkozóvá válás területén való segítségnyújtásban tud hatékony lenni a pályaorientáció.  A szakértők véleménye szerint az életpálya tanácsadási szolgáltatások rendszere ma Magyarországon közepesen hatékony – a nem elég hatékony működés fő okának azt tartják, hogy alacsony a szolgáltatások ismertsége, illetve sokan a (finanszírozott) szolgáltatások korlátozott elérhetőségét hozták fel indokként. A szakértők szerint a tanácsadás hatékonyságát leginkább a tanácskérő motivációja és a tanácsadó személyisége befolyásolja.  A szakértők szinte mindegyike használ életpálya tanácsadási, pályaorientációs munkája során képességfelmérő, önismereti teszteket, kérdőíveket (84%). Keresőket összességében a kérdezettek 68%-a, tananyagokat 67%-a használ.

 A munka világához kapcsolódó portálok, internetes oldalak ismertsége nagyon különböző a vizsgált célcsoportokban. Egyértelműen a szakemberek a legtájékozottabbak, míg a tanulók hallottak a legkevesebbet az általunk felsorolt oldalak közül.  A szakértői, az aktív és a pályakezdő célcsoportban a profession.hu és a jobline.hu a legismertebb, míg a tanulók körében legtöbben a felvi.hu-t ismerik. Az eletpalya.munka.hu ismertsége a lakosság körében viszonylag alacsony, míg a szakértők többsége ismeri. Az eletpalya.munka.hu látogatottsága az álláskeresők, a pályakezdők és a szakértők körében kiemelkedő, a látogatók leggyakrabban információszerzés, böngészés céljából keresik fel az oldalakat.

TÁRKI Zrt.

13


Kutatási jelentés

Kutatási eredmények Aktív, álláskereső és pályakezdő célcsoport Munkaerő piaci helyzet

Az aktív célcsoport többsége teljes munkaidőben dolgozik, és ugyanez igaz a pályakezdőkre is (87%). Jelenlegi munkaerő-piaci helyzetükkel a pályakezdők a leginkább elégedettek: 70%uk elégedett a jelenlegi állásával és fizetésével – az aktív célcsoport 59%-a érzi így. Az aktívak 16%-a, a pályakezdők 17%-a érzi magát alulfoglalkoztatottnak, és szeretne képzettségének megfelelő munkakörben dolgozni. MELYIK ÁLLÍTÁS ÍRJA LE LEGJELLEMZŐBBEN AZ ÖN MUNKAERŐ -PIACI HELYZETÉT? (%-OS MEGOSZLÁS CÉLCSOPORTOK SZERINT) 6. táblázat Munkaerő-piaci helyzet Aktív (N=769)

Álláskereső (N=101)

Pályakezdő (N=100)

%

%

%

Keresek munkát, de jelenleg nem tudnék azonnal alkalmazásba állni

3

7

5

Nincs munkám, de szeretnék dolgozni, ezért keresek állást

15

67

0

Ideiglenesen elbocsátottak a munkahelyemről, de abban bízom, hogy visszahívnak

1

16

3

Alulfoglalkoztatottnak érzem magam, több órát szeretnék jelenlegi munkahelyemen dolgozni ugyanabban a munkakörben

3

2

4

Alulfoglalkoztatottnak érzem magam, képzettségemnek megfelelő munkakörben szeretnék dolgozni, amely jelenleg nem teljesül

16

8

17

Elégedett vagyok a jelenlegi állásommal és fizetésemmel

59

0

70

Nem tudja

4

0

1

Az aktív célcsoport 15%-a volt munkanélküli az elmúlt 3 évben, körükben 40%-nak fél évnél rövidebb ideig tartott ez az állapot, 29%-nak 6 hónap és egy év közötti ideig, 30%-uknak pedig egy évnél tovább. Jelenlegi munkáját az emberek legnagyobb része (60%) családtagok, ismerősök segítségével találta, kiváltképp igaz ez a pályakezdőkre (70%). A kérdezettek egyötöde jelezte, hogy hirdetés útján találta jelenlegi munkáját. A 7. táblázatban mutatjuk be az eredményeket – a kérdezettek több választ is megjelölhettek, ezért az említési gyakoriságok összege meghaladhatja a 100%-ot.

TÁRKI Zrt.

14


Kutatási jelentés

HOGYAN TALÁLTA JELENLEGI MUNKÁJÁT? (%-OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG CÉLCSOPORTOK SZERINT) 7. táblázat Hogyan találta? Aktív (N=769)


%

%

Családtagok, ismerősök segítségével

60

70

Tanulmányi szerződés alapján

3

2

Hirdetés útján (újság, internet)

19

22

Állásközvetítő útján

4

5

Munkaügyi központ/kirendeltség segítségével

6

11

Gyakornoki program segítségével

1

1

Egyéb módon

11

1

A regisztrált munkanélküliek (88 fő) a munkaerő-piaci aktív eszközök közül legnagyobb arányban a Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatását (20%), a bértámogatást (17%) és a bérköltség támogatását (15%) vennék igénybe. Kisebb igény mutatkozik a Munkaadós képzés támogatására (11%) és az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatásokra (5%). A pályakezdők kétharmada (68%) abban a szakmában kíván dolgozni, amelyre a legfrissebben megszerzett képzettsége jogosítja. Azok, akik nem (32 fő), legfőképp azzal indokolták döntésüket, hogy rájöttek, hogy igazából más érdekli őket (44%), és/vagy magasabb bérezést nyújtó állást szeretnének, mint amilyen a saját szakmájukban elérhető (41%). Egy-egyharmadnyian voltak, akik már nem hisznek abban, hogy saját szakmájukban állást találnak, illetve tanulni akarnak még valami mást is (31-31%). A pályakezdők egyharmadának 3 évnél több munkatapasztalattal rendelkezik tanult szakmáját illetően, további egyharmaduknak (32%) 1-3 tapasztalata van, 7%-uknak 1 évnél kevesebb, de 6 hónapnál több és 10%-uknak fél évnél kevesebb. 18%.nyian nyilatkoztak úgy, hogy egyáltalán nincs szakmai tapasztalatuk. Más területen (vagyis nem a tanult szakmájukban) a pályakezdők egyharmadának (34%) egyáltalán nincs szakmai tapasztalata, 32%-ának 6 hónapnál kevesebb, 34%-ának pedig ennél több.

Pályaorientáció, életpálya tanácsadás ismertsége

A kérdezettek a pályaorientáció és az életpálya tanácsadás ismertségének vizsgálatakor saját szavaikkal kifejthették, mi jut eszükbe, ha azt a kifejezést hallják, hogy pályaorientáció, illetve hogy életpálya tanácsadás. mindkét kérdésnél jellemző volt, hogy a kérdezettek

TÁRKI Zrt.

15


Kutatási jelentés

legnagyobb része (40, illetve 44%-a) nem tudott válaszolni, nem jutott eszébe semmi a fogalmak hallatán. A pályaorientációval kapcsolatban (mindhárom vizsgált célcsoportban) legtöbben a pályaválasztással,

pályaválasztási tanácsadással kapcsolatos fogalmakra asszociáltak.

Ugyancsak sokan álláskereséssel, álláskeresésben történő segítségre, állásajánlásra gondoltak. Többeknek jelenti a fogalom a megfelelő munkahely, szakma megtalálását, illetve az ebben történő tanácsadást. Az életpálya tanácsadással kapcsolatban legnagyobb arányban segítséggel, segítségnyújtással kapcsolatos említéseket regisztrálunk (pl.: „segítenek ötletet adni a pályaválasztóknak”, „segítség hogy milyen szakmát válasszunk”, „segítség a munkahely megválasztásában”). Itt is több válasz vonatkozott a tanácsadásra is (pl.: „tanács a továbbtanuláshoz”, „tanácsadás munkavállalással, álláskereséssel kapcsolatban”) és a pályaválasztásra is (pl.: „pályaválasztás előtti

tanácsadás”,

„pályaválasztási

ismeretek”).

Ugyancsak

sokan

voltak,

akik

információnyújtásra, illetve munkavállalásra gondoltak a fogalom hallatán.

A pályaorientáció és életpálya tanácsadás elemeinek spontán ismertsége az aktív és a regisztrált álláskereső célcsoportokban viszonylag alacsony: a megkérdezettek körülbelül egyharmada említette magától, hogy önismereti, pályaismereti és munkaerő-piaci ismeretek fejlesztésére van szükség a sikeres tanácsadáshoz. A pályakezdők jóval tájékozottabbak, körükben majd kétszer akkora volt a spontán említések aránya. Legtöbben a munkaerő-piaci ismeretek fejlesztésének szükségességét tartották kiemelni (69%). Azoktól a válaszadóktól, akik spontán módon nem említették az egyes elemeket, megkérdeztük sorra, hogy az adott elem szerintük része-e a sikeres tanácsadásnak. A kapott adatokat a spontán említésekkel kiegészítve kapjuk meg az egyes elemek teljes mutatóját, vagyis hogy összesen hányan tudják, hogy a kérdéses elem része-e a sikeres pályaorientációs, életpálya tanácsadásnak. Mint a 8. táblázatban látható, a segített kérdésre minden célcsoport esetében számos helyes válasz érkezett, így elmondható, hogy a lakosság háromnegyede tisztában van azzal, hogy a sikeres pályaorientációnak, életpálya tanácsadásnak része a pálya- és munkaválasztáshoz kapcsolódó önismeret fejlesztése, a pályaismeret fejlesztése és a munkaerő-piaci ismeretek fejlesztése. Figyelemre méltó azonban, hogy az álláskeresők a többi célcsoporthoz képest kevésbé tájékozottak.

TÁRKI Zrt.

16


Kutatási jelentés

PÁLYAORIENTÁCIÓ, ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁS ELEMEINEK ISMERTSÉGE (%-OS MEGOSZLÁS CÉLCSOPORTOK SZERINT) 8. táblázat Milyen ismereteket, tudást szükséges fejleszteni a pályaorientáció, életpálya tanácsadás sikerességéhez? (SPONTÁN)

Része-e a pályaorientációnak, életpálya tanácsadásnak a … ? (TELJES=SPONTÁN+SEGÍTET T)

Aktív (N=769)

Álláskeres ő (N=101)


Aktív (N=769)

Álláskeres ő (N=101)

Pályakezd ő (N=100)

%

%

%

%

%

%

Pálya- és munkaválasztáshoz kapcsolódó önismeret fejlesztése

31

28

58

72

61

77

Pályaismeret fejlesztése

34

32

62

76

61

79

Munkaerő-piaci ismeretek fejlesztése

42

32

69

75

49

82

Egyéb

5

2

7

-

-

-

Hasonlóképp vizsgáltuk a pályaorientációs, életpálya tanácsadás konkrét elemeinek, tevékenységének ismertségét: spontán és segített módon térképeztük fel az ismereteket. A konkrét tevékenységek kérdésében tájékozottabb a lakosság: a kérdezettek több mint fele említette, hogy a tanácsadás része az információnyújtás és az álláskeresési tanácsadás, de számosan említették a pályatanácsadást és a munkavállalási tanácsadást is. A többi tevékenység említési gyakorisága ezeknél alacsonyabb (lásd részletesen a 9. táblázatban), az aktív és álláskereső célcsoportokban alig egyharmadnyi-egyötödnyi. Ezen témakör kapcsán is megfigyelhető,

hogy a

pályakezdők

sokkal tudatosabbak,

jobban

informáltak,

a

tevékenységek említési gyakorisága körükben rendre jóval magasabb, mint a másik két célcsoportban. A spontán említések rögzítése után itt is felolvastuk a lehetőségeket a megkérdezetteknek, és arra kértük őket, mondják meg, szerintük része-e az életpálya tanácsadásnak. Egyértelműen az információnyújtás a legismertebb tevékenység, mindhárom célcsoport tekintetében igen nagy része a kérdezetteknek választotta ezt (84-85%). A tevékenységek teljes ismertségi mutatója kapcsán is hasonló tendenciákat figyelhetünk meg, mint a korábban vizsgált elemek esetében: az álláskeresők alulinformáltabbak, mint a többi célcsoport.

TÁRKI Zrt.

17


Kutatási jelentés

PÁLYAORIENTÁCIÓ, ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁS ELEMEINEK , TEVÉKENYSÉGEINEK ISMERTSÉGE (%-OS MEGOSZLÁS CÉLCSOPORTOK SZERINT ) 9. táblázat Milyen tevékenységeket foglal magában a pályaorientáció, életpálya tanácsadás? (SPONTÁN)

Része-e az életpálya tanácsadásnak az … ? (TELJES=SPONTÁN+SEGÍTETT)

Aktív (N=769)



Aktív (N=769)



%

%

%

%

%

%

Információnyújtás

57

61

70

85

84

85

Álláskeresési tanácsadás

51

55

77

84

77

86

Pályatanácsadás (pályaválasztási, pályamódosítási tanácsadás)

46

41

70

83

54

83

Munkavállalási tanácsadás

46

46

79

81

68

88

Pszichológiai tanácsadás

25

23

43

62

45

64

Öntájékozódás támogatása (pl. portálok adatbázisainak, kérdőívek használatának támogatása)

23

33

57

61

49

74

Rehabilitációs tanácsadás

21

11

39

56

32

61

Önmenedzsment készségek támogatása

20

15

45

56

32

66

Cég/üzem/tanműhely-látogatások szervezése

19

18

53

55

35

71

Egyéb

2

1

0

-

-

-

Pályaorientáció, életpálya tanácsadás egyes élethelyzetekben

A pályaorientációs, életpálya tanácsadási szolgáltatások egyes élethelyzetekben való hasznosságának megítélését a kérdezettek egy ötfokú skála segítségével tehették meg, ahol az 5-ös azt jelentette, hogy a kérdéses helyzetben a tanácsadás nagyon hasznos, az 1-es pedig azt, hogy egyáltalán nem hasznos. Az osztályzatokból kapott átlagértékeket a 1. ábrán mutatjuk be, a gazdaságilag aktív célcsoport által adott hasznossági sorrendben. Az aktív célcsoport az iskola-, képzésválasztáskor, a foglalkozás megválasztásakor és az új munkahely keresésében tartja leginkább hasznosnak a tanácsadást, az álláskeresők (sorrendben) a foglalkozás megválasztásakor, a hosszabb kihagyás után munka világába való visszatéréskor és a pályamódosításban. A pályakezdők leginkább az első munkahely megtalálásában, a pályamódosításban és a munkahely elvesztésekor nyújtott életpálya tanácsadást éreznék hasznosnak. Mindhárom célcsoport esetében jellemző, hogy szerintük a vállalkozóvá válás és munkahelyi problémák területén tud legkevésbé hatékony lenni a pályaorientációs tanácsadás

TÁRKI Zrt.

18


Kutatási jelentés

PÁLYAORIENTÁCIÓS / ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁSI SZOLGÁLTATÁSOK HASZNOSSÁGÁNAK MEGÍTÉLÉSE A KÜLÖNBÖZŐ ÉLETHELYZETEKBEN (ÁTLAGÉRTÉKEK, AHOL 5=NAGYON HASZNOS, 1=EGYÁLTALÁN NEM HASZNOS) 1. ábra 4,30 3,95 3,69

Iskola-, képzésválasztáskor Foglalkozás megválasztásakor

4,26 4,16 3,86

Új munkahely keresésében

4,17 3,97 3,84

4,14 3,96

Első munkahely megtalálásában

Hosszabb kihagyás után munka világába való visszatéréskor

4,09 4,09 3,70

Pályamódosításban

4,05 4,08 4,01 3,84

Munkahely elvesztésekor Vállalkozóvá válásban

3,64 3,57 3,40

Munkahelyi problémákban 1,00

2,00 Aktív

Álláskereső

3,99

3,99

3,89

3,91 3,66

3,41

3,00

4,00

5,00

Pályakezdő

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ezekben az élethelyzetekben kikre hallgatnak leginkább az emberek, családtagjaikra, barátaikra, ismerőseikre, munkatársaikra, a média által közvetített információkra vagy egy szakemberre. Az egyes élethelyzetekben említett megjelölt említéseket részletesen a függelék 31.1-31.3 táblái tartalmazzák, célcsoportonként lebontva. Jellemző, hogy legtöbben a családtagok tapasztalataira, véleményére alapozva döntenek életük legtöbb fordulópontján. Egyedül a vállalkozó válás esete volt, amikor mindenki inkább szakember tanácsát veszi/venné igénybe (de mint kiderült a korábbi kérdésből, a pályaorientációs tanácsadást ezen a téren nem igazán tartják hatékonynak). A 10. táblázatban kiemeltük azokat a válaszokat, amikor a válaszadók szakemberhez fordulnának.

TÁRKI Zrt.

19


Kutatási jelentés

EZEKBEN AZ ÉLETHELYZETEKBEN KIKNEK A TANÁCSÁRA HALLGATNA LEGINKÁBB ? (A „ SZAKEMBERT” EMLÍTŐK %-OS ARÁNYAI CÉLCSOPORTOK SZERINT) 10. táblázat SZAKEMBERT említi Aktív (N=769)



%

%

%

Vállalkozóvá válásban

40

38

31


37

27

17


27

31

11

Munkahely elvesztésekor

22

9

11


21

24

9

Munkahelyi problémákban

21

8

8

Foglalkozás megválasztásakor

19

7

4


18

5

4

Iskola-, képzésválasztáskor

17

4

1

Pályaorientáció, életpálya tanácsadás igénybevétele

Az aktív célcsoport 21%-a, az álláskeresők 26%-a, a pályakezdők 38%-a vett igénybe eddigi élete során valamilyen pályaorientációs tanácsadást vagy életpálya szolgáltatást, legtöbben álláskeresési tanácsadást (rendre 11, 14 és 17%) és/vagy információnyújtást (10, 20, 17%). Legtöbb szolgáltatást a gazdaságilag aktív célcsoport említett, átlagosan 2,2 szolgáltatást vettek igénybe, a pályakezdők 2-t, míg az álláskeresők a legkevesebbet, átlagosan 1,8-at. Az egyes szolgáltatások igénybevételi arányát a 11. táblázat tartalmazza részletesen, célcsoportok szerint bontva. Az igénybe vett szolgáltatások részleteit (milyen formában, milyen alapon, önkéntesen-e, milyen élethelyzetben vette igénybe) a Függelék 32.1-32.3 táblázata tartalmazza, az aktív célcsoportra vonatkozóan. A többi célcsoportban az alacsony esetszámok miatt a további bontás nem lehetséges.

TÁRKI Zrt.

20


Kutatási jelentés

PÁLYAORIENTÁCIÓ, ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁS IGÉNYBEVÉTELE (ESETSZÁMOK ÉS %-OS MEGOSZLÁS CÉLCSOPORTOK SZERINT ) 11. táblázat Eddigi élete során igénybe vett-e valamilyen életpálya tanácsadási vagy pályaorientációs szolgáltatást? Aktív (N=769)



N

%

N

%

N

%


83

11

14

14

17

17


75

10

20

20

17

17

Pályaválasztási tanácsadás

53

7

2

2

10

10


48

6

4

4

15

15

Támogatott öntájékozódás (pl. tesztek, portálok használata tanácsadó segítségével)

21

3

2

2

5

5

Önmenedzsment készségek fejlesztése

18

2

3

3

5

5

Üzem/cég/tanműhely-látogatás

17

2

0

0

1

1

Pályamódosítási tanácsadás

16

2

1

1

4

4


12

2

2

2

3

3


9

1

1

1

0

0

Egyéb

1

0

0

0

0

0

Pályaorientáció, életpálya tanácsadással való elégedettség

A pályaorientációs és életpálya tanácsadással való általános és szempontonkénti elégedettség elemzése előtt a 2. ábrán bemutatjuk a szolgáltatásonkénti elégedettséget az aktív célcsoportban. Az eredmények az alacsony esetszámok miatt csupán tájékoztató jellegűek.

TÁRKI Zrt.

21


Kutatási jelentés

AZ IGÉNYBE VETT PÁLYAORIENTÁCIÓS / ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁSI SZOLGÁLTATÁSSAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG AZ AKTÍV CÉLCSOPORTBAN (ÁTLAGÉRTÉKEK, AHOL 5= TELJES MÉRTÉKBEN , 1= EGYÁLTALÁN NEM ELÉGEDETT )

2. ábra Üzem/cég/tanműhely-látogatás (n=16)

4,12

Pályamódosítási tanácsadás (n=16)

4,02

Önmenedzsment készségek fejlesztése (n=17)

3,87

Pályaválasztási tanácsadás (n=51)

3,83

Információnyújtás (n=73)

3,81

Munkavállalási tanácsadás (n=48)

3,47

Rehabilitációs tanácsadás (n=9)

3,43

Támogatott öntájékozódás (n=21)

3,43

Álláskeresési tanácsadás (n=83)

3,28

Pszichológiai tanácsadás (n=12)

2,84 1,00

2,00

3,00

4,00

5,00

Az igénybe vett pályaorientációs szolgáltatásokkal a kérdezettek közepesen elégedettek általánosságban véve és a szolgáltatás körülményeit tekintve. Az aktív célcsoportban a szolgáltatást nyújtó személlyel kialakult kapcsolat minősége jónak mondható (3,97-es átlagérték). Az álláskereső és a pályakezdő célcsoportokban az alacsony elemszámok miatt az eredmények csupán tájékoztató jellegűek.

TÁRKI Zrt.

22


Kutatási jelentés

A Z IGÉNYBE VETT PÁLYAORIENTÁCIÓS / ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁSI SZOLGÁLTATÁSSAL VALÓ ELÉGEDETTSÉG ( ÁTLAGÉRTÉKEK , AHOL 5= TELJES MÉRTÉKBEN , 1= EGYÁLTALÁN NEM ELÉGEDETT) 3. ábra 3,65

Általánosságban mennyire elégedett a kapott szolgáltatással?

3,35 3,66

3,87

Mennyire volt elégedett a szolgáltatás körülményeivel?

3,46 3,92

3,97

Mennyire volt elégedett a szolgáltatást nyújtó személlyel (tanácsadóval) kialakult kapcsolat minőségével?

3,38 3,58 1,00

2,00 Aktív (n=158)

3,00 Álláskereső (n=15)

4,00

5,00

Pályakezdő (n=38)

A szolgáltatás közepes mértékben felelt meg a vele szemben támasztott igényeknek, elvárásoknak (átlagértékek, ahol 5=minden igényben megfelelt, 1=egyáltalán nem felelt meg az igényeknek: aktív – 3,6, álláskereső – 3,27, pályakezdő – 3,55), és nem igazán vagy csak valamelyest segített, hogy hatékonyabban küzdjenek meg az igénybe vevők a problémáikkal (átlagértékek, ahol 5=nagyon sokat segített, 1=egyáltalán nem segített: aktív – 3,31, álláskereső – 3,04, pályakezdő – 3,45). A közepes mértékű elégedettséget tükrözi, hogy összességében a válaszadók alig fele ajánlaná a szolgáltatás igénybevételét, ha ismerősének hasonló jellegű segítségre lenne szüksége (4-es vagy 5-ös osztályzatot adott azon a skálán, ahol 5=biztosan ajánlaná, 1=biztosan nem ajánlaná: aktív – 52%, álláskereső – 38%, pályakezdő – 55%). Azon válaszadók legnagyobb része, akik nem vettek igénybe semmilyen életpálya tanácsadással, pályaorientációval kapcsolatos szolgáltatatást (aktív célcsoportban:611 fő, álláskereső célcsoportban 75 fő, pályakezdő célcsoportban 62 fő), azért nem tették ezt, mert nem volt rá szükségük. Ezt az ok kiváltképp az aktív célcsoportra igaz, körükben 71%-nyian így válaszoltak, de az álláskeresőknél is ez a vezető ok, igaz, alacsonyabb említési aránnyal (43%). A pályakezdők több mint fele nem tartotta szükségesnek, hogy külső segítséget kérjen és körükben a legmagasabb azok aránya, akik szerint az ilyen típusú szolgáltatások nem hatékonyak (40%). Azok közül, akik még soha nem vettek igénybe pályaorientációs szolgáltatást valamivel több, mint egyharmadnyian voltak (aktív célcsoport 34%, álláskereső 40%, pályakezdő 35%) akik egyáltalán nem tudtak arról, hogy léteznek ilyen szolgáltatások. TÁRKI Zrt.

23


Kutatási jelentés

A kérdezettek a kérdés kapcsán több okot is megjelölhettek, az említési gyakoriságok összege így meghaladhatja a 100%-ot.

MIÉRT NEM VETT IGÉNYBE EDDIG SEMMILYEN ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁSSAL, PÁLYAORIENTÁCIÓVAL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁST? (%-OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG CÉLCSOPORTOK SZERINT ) 12. táblázat Miért nem? Aktív (n=611)

Álláskereső (n=75)

Pályakezdő (n=62)

%

%

%

Nem volt rá szüksége, nem került olyan helyzetbe

71

43

35

Nem tartotta fontosnak, hogy külső segítséget kérjen

41

35

52

Nem tudta, hogy léteznek ilyen szolgáltatások

34

40

35

Nem tartja hatékonynak az ilyen típusú szolgáltatásokat

20

35

40

Nem talált olyan ingyenes szolgáltatást, amely elérhető lett volna a számára

15

12

16

Egyéb

6

0

0

Pályaorientáció, életpálya tanácsadás várható igénybevétele

A pályaorientációs, életpálya tanácsadásra nagy a nyitottság, az aktív célcsoport 54%-a, az álláskeresők 41%-a, a pályakezdők 64%-a jelezte, hogy valamelyik, általunk felsorolt élethelyzetben valószínűnek tartja, hogy a jövőben igénybe vesz valamilyen pályaorientációs szolgáltatást. Legtöbben (mindhárom célcsoportban) új munkahely keresése alkalmával, illetve a munkahely elvesztésekor vennének igénybe valamilyen szolgáltatást. Mint korábban is látható volt, legkevésbé a munkahelyi problémák és a vállalkozóvá válás területén érzik úgy a válaszadók, hogy valamilyen életpálya tanácsadás segíteni tudna a helyzetükön.

TÁRKI Zrt.

24


Kutatási jelentés

PÁLYAORIENTÁCIÓ, ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁS JÖVŐBELI IGÉNYBEVÉTELE (ESETSZÁMOK ÉS %-OS MEGOSZLÁS CÉLCSOPORTOK SZERINT ) 13. táblázat Milyen élethelyzetben tartja valószínűnek, hogy a jövőben igénybe venne valamilyen életpálya tanácsadást, pályaorientációs szolgáltatást? Aktív (N=769)



N

%

N

%

N

%


300

39

39

39

40

40


236

31

15

15

31

31


131

17

4

4

21

21


115

15

5

5

21

21


107

14

5

5

18

18


100

13

1

1

14

14


98

13

4

4

11

11


87

11

1

1

12

12


86

11

5

5

13

13

Egyéb

10

1

0

0

0

0

Semmilyen élethelyzetben

358

46

60

59

36

36

Azok a válaszadók, akik valószínűleg igénybe vennének valamilyen szolgáltatást a jövőben, leginkább az egyéni formát részesítenék előnyben (83, 72, illetve 73%). ELŐNYBEN RÉSZESÍTETT SZOLGÁLTATÁSFORMA (%-OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG CÉLCSOPORTOK SZERINT, AZOK KÖRÉBEN, AKIK A JÖVŐBEN IGÉNYBE VENNÉNEK SZOLGÁLTATÁST ) 14. táblázat Milyen szolgáltatásformát résesítene előnyben? Aktív (n=387)


Pályakezdő (n=62)

%

%

%

Egyéni

83

72

73

Csoportos

33

26

13

Számítógéppel támogatott

46

10

29

Kiállításokon, börzéken nyújtott

20

26

16

Egyéb

1

0

0

TÁRKI Zrt.

25


Kutatási jelentés

Tanulók Életpálya tanácsadás, pályaorientációs tevékenység ismertsége

Az életpálya tanácsadással és pályaorientációval kapcsolatban a tanulókat is először arra kértük, mondják meg, mi jut eszükbe először, ha azt a kifejezést hallják, hogy pályaorientáció. A kérdezettek fele nem tudott válaszolni, az érdemi válaszolók közül első említésként legtöbben a munkák, foglalkozások, szakmák megismerésére asszociáltak (8 fő). Természetesen több választ is adhattak a tanulók is, válaszaik összesítése eredményeképp a 15. táblázatban látható, hogy legtöbbeknek (16 fő) a pálya, pályaválasztás jutott eszébe. Sokan említették még a munka, munkahely, munkahelykeresés fogalmakat (15 fő) – a részletes válaszokat az alábbi táblázat és az azt követő felsorolás tartalmazza. MI JUT ESZEDBE, HA EZT A KIFEJEZÉST HALLOD: PÁLYAORIENTÁCIÓ ? (EMLÍTÉSSZÁMOK AZ ELSŐ EMLÍTÉS GYAKORISÁGI SORRENDJÉBEN, N=100) 15. táblázat ELSŐ EMLÍTÉS

ÖSSZES EMLÍTÉS

N

N

Munkák, foglalkozások, szakmák megismerése

8

10

Továbbtanulás

7

13

Munka, munkahely, munkahely keresés, elhelyezkedés

7

15

Pálya, pályaválasztás

7

16

Segítség

6

8

Jövő

5

6

Iskola, iskolaválasztás

2

6

Tanácsadás, tájékoztatás

2

6

Egyetem, felsőoktatás

3

4

Semmi

4

-

Nem tudja

49

-

A további válaszokban az alábbi egyéb válaszok szerepeltek még: 

Tehetség, tudás, siker, előrejutás, karrier

7 említés



Külföld

5 említés



Cél

3 említés



Pénz

3 említés



Család

2 említés



Sport

2 említés



Pályaalkalmasság

1 említés



Pályaközpontúság

1 említés



Egyéb válasz

7 említés

TÁRKI Zrt.

26


Kutatási jelentés

Az életpálya tanácsadás kifejezést hallva legtöbben (mind első említésként, mind összesítve) a segítségre, segítségnyújtásra gondoltak (18, illetve 23 fő). Itt kevesebben voltak, akiknek nem jutott eszébe semmi a szó hallatán (40%). MI JUT ESZEDBE, HA EZT A KIFEJEZÉST HALLOD: ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁS ? (EMLÍTÉSSZÁMOK AZ ELSŐ EMLÍTÉS GYAKORISÁGI SORRENDJÉBEN, N=100) 16. táblázat ELSŐ EMLÍTÉS

ÖSSZES EMLÍTÉS

N

N

Segítség, segítségnyújtás

18

23

Továbbtanulás, továbbtanulással kapcsolatos tanácsadás

10

17

Tanács, tanácsadás, javaslatok

7

13

Támogatás, terelgetés, iránymutatás

3

4


2

3

Munka

2

6

Cél, életcél

2

3

Iskolai tájékoztatás

2

5

Pályaválasztás

1

6

Szakmaválasztás

1

3

Információ

1

2

Inspiráció

1

1

Állásjavaslat

1

1

Pályaválasztási börze

1

1

Pszichológia

1

2

Szülők

1

2

Pályafutás

1

4

Élet

1

2

Semmi

3

-

Nem tudja

40

-

A további válaszokban az alábbi egyéb válaszok szerepeltek még: 

Jövő

6 említés



Pénz

4 említés



Siker

4 említés



Választási lehetőség

2 említés



egyéb

13 említés

A tanulók pontosan tudják, hogy ahhoz, hogy valaki jól tudja kiválasztani, hol tanuljon tovább, vagy mit dolgozzon a jövőben, ahhoz a pályaválasztáshoz kapcsolódó önismeret és pályaismeret szükséges (spontán mód 53, illetve 59%-nyian említették, a teljes mutató 98,

TÁRKI Zrt.

27


Kutatási jelentés

illetve 94%-os lett). A munkaerő-piaci ismereteket nem tartották olyan fontosnak, említési aránya és teljes mutatója alacsonyabb, 19, illetve 64%-os. Az egyéb válaszok között az alábbiak szerepeltek: céltudatosság, ambíció, fegyelmezettség, tudni, hogy mi szeretne lenni, munkakedv, lelkesedés, sikervágy, munkalehetőség, nyelvtudás, szakma, diploma, személyiség, szülők segítsége.

MILYEN TUDÁS KELL AHHOZ, HOGY VALAKI JÓL TUDJA KIVÁLASZTANI , HOL TANULJON TOVÁBB, VAGY MIT DOLGOZZON A JÖVŐBEN (%-OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG, N=100) 4. ábra 98

100

94

Spontán Teljes (spontán+segített)

80 60

53

64

59

40 19

20 0

Pálya-, munkaválasztáshoz kapcsolódó önismeret

Pályaismeret

Munkaerő-piaci ismeretek

Kérdésünkre, hogy szerintük milyen tevékenységeket foglal magában a pályaorientáció, az életpálya tanácsadás, legtöbben azt válaszolták, hogy valaki megkapjon alapvető információkat a pályaválasztását érintő fontos döntéseihez (85% említette spontán és segített módon mindenki választotta). A spontán válaszok megoszlását és a teljes említettségi mutatót a 17. táblázatban mutatjuk be részletesen.

TÁRKI Zrt.

28


Kutatási jelentés

MILYEN TEVÉKENYSÉGEKET FOGLAL MAGÁBAN A PÁLYAORIENTÁCIÓ, AZ ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁS ? (ESETSZÁMOK, %-OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG A SPONTÁN EMLÍTÉSEK SORRENDJÉBEN, N=100) 17. táblázat SPONTÁN említi

TELJES említések

%

%

hogy valaki megkapjon alapvető információkat a pályaválasztását érintő fontos döntéseihez

85

100

hogy valaki segítséget kapjon abban, hogy rájöjjön, hogy ahhoz, amilyen ő, milyen foglalkozás illik a legjobban

51

75

hogy valaki segítséget kapjon ahhoz, hogy önállóan tudjon a pályaválasztásához kapcsolódó kérdőíveket és honlapokat használni

50

80

hogy valaki egy tanácsadóval átbeszélje, milyen pályát válasszon, vagy ha már van szakmája, de szeretne inkább más területen dolgozni, akkor mi legyen az

49

83

hogy valaki segítséget kapjon ahhoz, hogy sikeresen el tudjon helyezkedni egy munkahelyen

48

83

hogy valaki segítséget kapjon abban, hogy hogyan írjon meg egy jó önéletrajzot, és hogyan készüljön fel egy állásinterjúra

47

82

hogy valaki segítséget kapjon ahhoz, hogy hogyan hozhatja ki magából a legtöbbet, amikor munkát keres

41

82

hogy a fogyatékkal élők hogyan tudnak munkát találni

33

61

iskolai tanműhely-látogatások szervezése

22

48

egyéb (segítség)

2

-

Életpálya tanácsadás egyes élethelyzetekben

Annak eldöntésében, hogy a fiatalok milyen iskolát, illetve milyen szakmát válasszanak, a szülőknek és a tanároknak van a legnagyobb szerepük: a tanulók szerint ők tudnak tanácsot adni, és legszívesebben az ő tanácsaikra is hallgatnak. A pályaorientációért felelős iskolai tanácsadót a tanulók 45%-a említette magától, rákérdezésre 73%, ám kevesebben, csak 55%uk fogadna is el tőle tanácsot ezekben a kérdésekben. Legkisebb befolyásoló ereje a nevelési tanácsadónak és a munkaügyi központoknak van, mindössze 27, illetve 18% beszélnének itteni szakemberrel a jövőjükről és fogadnának el tanácsot innen.

TÁRKI Zrt.

29


Kutatási jelentés

KI TUDNA HASZNOS TANÁCSOT ADNI AZZAL KAPCSOLATBAN, HOGY MILYEN ISKOLÁT VAGY SZAKMÁT VÁLASSZ A JÖVŐBEN? KÖZÜLÜK KITŐL FOGADNÁL EL TANÁCSOT ? (%-OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG, N=100) 5. ábra 97 100 98

szülők

90 89

pedagógusok, tanárok az iskolában

45

iskolai tanácsadó (pályaorientációs felelős)

73

55 42

barátok

57 30

iskolapszichológus

41 16

a nevelési tanácsadóban

14 18 0

31

20

40

61

Ki tud tanácsat adni? (Spontán) Tud-e tanácsot adni (Teljes=spontán+segített) Elfogadna-e tanácsot?

43

27

a munkaügyi központokban

53

97

60

80

100

A tanulók szerint a pályaorientációs tanácsadás a pályaválasztásban a leghasznosabb (4,48-as átlagérték – egy ötfokú skála segítségével értékelhettek, ahol az 5-ös azt jelentette, hogy nagyon hasznos, az 1-es pedig, hogy egyáltalán nem). Ugyancsak hasznosnak ítélték a tanácsadás szerepét az iskola- és képzésválasztás során, a foglalkozás megválasztásakor és az egyetem, főiskolai felvételi során. Legkevésbé a szakmai gyakorlat kapcsán érzik hasznosnak a szolgáltatást (3,77-es átlagérték).

MENNYIRE HASZNOS A PÁLYAORIENTÁCIÓS TANÁCSADÁS AZ ADOTT ÉLETHELYZETBEN? (ÁTLAGÉRTÉKEK, AHOL %=NAGYON HASZNOS, 1=EGYÁLTALÁN NEM HASZNOS, N=100) 6. ábra pályaválasztásban

4,48

iskola-, képzésválasztáskor

4,27

foglalkozás megválasztásakor

4,26

egyetemi, főiskolai felvételikor

4,25

fakultációválasztáskor

4,04

első munkahely megtalálásában

4,03

szakmai gyakorlat során

3,77 1,00

TÁRKI Zrt.

2,00

3,00

4,00

5,00

30


Kutatási jelentés

Pályaorientáció, életpálya tanácsadás igénybevétele

A tanulók közül legtöbben osztályfőnöki óra keretében vettek részt valamilyen pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz kapcsolódó foglalkozáson (42%), 23%-nyian jártak pályaválasztási kiállításon, börzén, és 8%-nyian a pályaorientációért felelős iskolai tanácsadóval beszélgettek erről. A kérdezettek 56%-a nem vett részt semmilyen, a pályaválasztáshoz kapcsolódó eseményen még eddigi élete során.

EDDIGI ÉLETE SORÁN MILYEN PÁLYAVÁLASZTÁSHOZ , TOVÁBBTANULÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ FOGLALKOZÁSON , ESEMÉNYEN VETT RÉSZT ? ( ESETSZÁMOK , %- OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG, N=100) 18. táblázat Részt vett-e? Iskolai óra keretében (pl. osztályfőnöki óra)

N 42

% 42

Pályaválasztási kiállításon, börzén

23

23

Iskolai tanácsadónál (pályaorientációs felelős)

8

8

Iskolapszichológusnál

0

0

Egyéb tanácsadónál (pl. nevelési tanácsadóban)

0

0

Nem vett részt semmin

56

56

Az egyes foglalkozásokon, eseményeken résztvevők alacsonya száma miatt az ezen események részleteit bemutató táblázatban csupán esetszámokat adunk meg. Az eredmények (a korábbi alacsony elemszámú eredményekhez hasonlóan) csupán tájékoztató jellegűek (14.b táblázat). Az egyes foglalkozásokon résztvevők kétharmada nyilatkozott úgy, hogy az az esemény, foglalkozás, amin a pályaválasztással kapcsolatban részt vettek, segített abban, hogy jobban megismerjék magukat, megtudják, mi érdekli őket igazán (66%). Segített abban is, hogy több szakmát megismerjenek, pontosabban tudják, hogy melyikben mivel foglalkoznak (64%), illetve rájöttek arra, hogy nem biztos, hogy azok a szakmák, amik ma keresettek, népszerűek, 10 év múlva is azok lesznek (68%). Egyéb, pályaválasztással kapcsolatos programon viszonylag kevesen vettek részt: 17%-nyian iskolanapon, iskolai projektnapon, 12%-nyian táborban, 7%-nyian valamilyen fesztiválon és 4%-nyian iskolai témahéten (pályaválasztási héten).

TÁRKI Zrt.

31


Kutatási jelentés

A KAPCSOLÓDÓ FOGLALKOZÁSOK , ESEMÉNYEN RÉSZLETEI (ESETSZÁMOK) 14.b. táblázat Iskolai óra keretében (n=42)

Pályaválasztás i kiállításon, börzén (n=23)

Iskolai tanácsadónál (n=8)

N

N

N

egyéni

–

8

2

csoportos

–

14

6

online (távtanácsadás)

–

1

0

önként

25

13

0

iskola javasolta

3

9

6

iskola kötelezte

12

1

2

válaszhiány

2

0

0

1 alkalommal

19

19

4

2-5 alkalommal

20

3

2

válaszhiány

2

1

2

iskola-, képzésválasztás

26

15

3

fakultációválasztás

2

0

3

felvételi

7

3

2

szakmai gyakorlat

0

1

0

foglalkozás megválasztása

5

2

0

első munkahely megtalálása

0

2

0

válaszhiány

2

0

0

3,68

3,41

4,14

Milyen formában?

Hogyan?

Hány alkalommal?

Milyen céllal?

Mennyire volt hasznos? (5=nagyon hasznos, 1=egyáltalán nem hasznos)

Azok közül a tanulók közül, akik még nem vettek igénybe semmilyen életpálya tanácsadással, pályaorientációval kapcsolatos szolgáltatást, távolmaradások okára kérdezve legtöbben azt válaszolták, hogy nem volt még rá szükségük, nem kerültek még olyan helyzetbe, hogy szükségük lett volna rá (70%).

TÁRKI Zrt.

32


Kutatási jelentés

MIÉRT NEM VETT IGÉNYBE EDDIG SEMMILYEN ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁSSAL, PÁLYAORIENTÁCIÓVAL KAPCSOLATOS SZOLGÁLTATÁST? (ESETSZÁMOK, %-OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG AZOK KÖRÉBEN, AKIK NEM VETTEK ILYET IGÉNYBE , N=56) 19. táblázat Miért nem? N

%

Nem volt rá szükségem, nem kerültem olyan helyzetbe

39

70

Nem tudtam, hogy léteznek ilyen szolgáltatások

13

23

Nem tartottam fontosnak, hogy ilyen segítséget kérjek

9

16

Nem találtam olyan ingyenes szolgáltatást, amelyet kipróbálhattam volna

6

11

Úgy gondoltam, hogy az ilyen szolgáltatások nem sokat segítnek nekem

4

7

Egyéb

2

4

Jövőtervezés, pályaorientáció, életpálya tanácsadás jövőbeli igénybevétele

A tanulóknak szempontokat mutattunk, és arra kértük őket, rangsorolják azokat aszerint, melyik segítene nekik leginkább a pályaválasztásban, jövőtervezésben. A rangsorbeli helyezések átlaga alapján első helyen az segítene szerintük leginkább, ha minél több hasznos információt kaphatnának ahhoz, hogy jól döntsenek arról, hogy milyen pályát válasszanak. Másodikként azt szeretnék, ha lenne egy olyan tanár vagy tanácsadó, akivel négyszemközt, időről időre át tudnák beszélni a pályaválasztással kapcsolatos kérdéseiket. A sor végére a személytelen megoldások kerültek: internetes oldalak kérdőívekkel és szakmákról szóló videókkal, valamint a pályaválasztási kiállítások, börzék.

AZ ALÁBBI SZEMPONTOK KÖZÜL MI SEGÍTENE LEGINKÁBB A PÁLYAVÁLASZTÁSBAN, JÖVŐTERVEZÉSBEN ? (AZ ÉRTÉKEK RANGSORA, N=100) 7. ábra Ha minél több hasznos információt kaphatnék ahhoz, hogy jól döntsek arról, hogy milyen pályát válasszak

2,18

Ha lenne egy olyan tanár vagy tanácsadó, akivel négyszemközt időről időre át tudnám beszélni a pályaválasztással kapcsoltos…

3,03

Ha egy csoportos foglalkozás keretében jobban megismerhetném magam, és így könnyebben dönthetnék, hogy milyen…

3,82

Ha egy olyan jó szakember segítene nekem, akinek az a foglalkozása, mint amit majd felnőttként én is szeretnék csinálni

4,06

Ha e-mail-ben is feltehetném a kérdéseimet egy tanácsadónak

4,77

Internetes oldalak kérdőívekkel, és szakmákról szóló videókkal, leírásokkal

4,89

Pályaválasztási kiállítás, börze

5,15 1,00

TÁRKI Zrt.

2,00

3,00

4,00

5,00

6,00

7,00

33


Kutatási jelentés

A tanulók részéről nagy nyitottság mutatkozik

valamilyen életpálya tanácsadás,

pályaorientációs szolgáltatás jövőbeni igénybevételével kapcsolatban: a kérdezettek 84%-a valószínűleg igénybe venné valamelyik kérdéses szolgáltatást. Legtöbben iskola- vagy képzésválasztáskor (68%) vagy felvételikor (61%), de számosan jelezték, hogy a foglalkozás megválasztásakor (is) igénybe vennék (51%).

MILYEN CÉLLAL, MILYEN ÉLETHELYZETBEN TARTJA VALÓSZÍNŰNEK , HOGY A JÖVŐBEN IGÉNYBE VENNE VALAMILYEN ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁST? (%-OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG, N=100) 8. ábra iskola-, képzésválasztáskor

68

felvételikor

61

foglalkozás megválasztásakor

51


30

fakultációválasztáskor

29

szakmai gyakorlat során

17 0

TÁRKI Zrt.

20

40

60

80

100

34


Kutatási jelentés

Szakemberek Képzettség, tapasztalat, szakterület

A szakértők körében folyatott kutatás során elsőként képzettségükre kérdeztünk rá: milyen képzéseken vettek részt életpálya tanácsadással, pályaorientációval kapcsolatban. A megkérdezett szakértők 48%-a nem jelölt meg egy képzési formát sem. Akik megjelöltek, közülük legtöbben még egyetemi, főiskolai képzésen belül vettek részt ilyen jellegű továbbképzésen (23%). A 20. táblázatban mutatjuk be a megjelölt képzési formákat részletesen. Számosan egyéb képzési formát jelöltek meg, a leggyakoribb válaszok között a következők

szerepeltek:

mediáció,

agressziókezelés,

pályaorientációs

konzulens,

trénerképzés. A kutatás során megkérdezett szakértők tapasztaltak, átlagosan 12 év tapasztalattal rendelkeznek az életpálya tanácsadási szolgáltatások nyújtásában (legkevesebb: 2 hónap, legtöbb: 40 év, legjellemzőbb: 5 év).

MILYEN KÉPZÉSEKEN VETT RÉSZT ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁSSAL, PÁLYAORIENTÁCIÓVAL KAPCSOLATBAN? (ESETSZÁMOK, %-OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG, N=100) 20. táblázat Milyen képzésen? N

%

Egyetemi/főiskolai képzésen belül

23

23

Szakirányú továbbképzésen

12

12

Munkaerő-piaci tanácsadás

2

2

Mentálhigiénés terület

8

8

Pályaorientációs tanár

9

9

Diáktanácsadó

3

3

Egyéb szakirányú továbbképzésen

10

10

12

12

Egyéb

A kutatásba bevont szakértők legnagyobb része 13-19 évesekkel foglalkozik elsősorban (41%). Elsősorban 7-14 évesekkel a válaszadók 23%-a foglalkozik, 18-25 évesekkel 20%-uk. Mindemellett jellemző, hogy 13-19 éveseknek a kérdezettek 70%-a, 18-25 éveseknek 63%-a nyújt tanácsadást.

TÁRKI Zrt.

35


Kutatási jelentés

MILYEN KOROSZTÁLYNAK NYÚJT TANÁCSADÁST, MELYIKKEL FOGLALKOZIK LEGGYAKRABBAN? (%-OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG ÉS MEGOSZLÁS , N=100) 21. táblázat Legtöbbet foglalkozik

Kinknek nyújt %

%

7- 14 évesek (általános iskolás tanulók)

35

23

13-19 évesek (középiskolás tanulók)

70

41

18-25 évesek

63

20

25-30 évesek

37

10

30-62 évesek

35

6

62 évesnél idősebbek

5

0

A szakértők szerint a hozzájuk fordulók szinte mindegyikének szüksége van a motivációjának tisztázására, erősítésére (94%) – ez a terület a fontossági sorrendben is az első helyre került. Ugyancsak sokak számára szükséges a pálya-, és munkavállaláshoz kapcsolódó önismeret fejlesztése (81%) – ez a fontossági sorrendben is második helyre került.

MELY TERÜLETEKEN VAN AZ ÖNHÖZ FORDULÓKNAK SZÜKSÉGE FEJLESZTÉSRE ? / A TERÜLETEK FONTOSSÁGI SORRENDJE (%-OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG ÉS RANGSORBELI ÁTLAG, N=100) Szükség van fejlesztésre

22. táblázat Fontossági sorrend

%

átlagérték

Motiváció tisztázása, erősítése

94

2,8

Tudás, ismeret bővítése pálya-munkaválasztáshoz kapcsolódó önismeret fejlesztése területén

81

3,2

Készség, képesség fejlesztése

77

3,6

Tudás, ismeret bővítése pályaismeret fejlesztése területén

76

3,5

Tudás, ismeret bővítése általában

75

4,0

Döntéshozatal elősegítése, cselekvési terv kialakítása vagy a konkrét cselekvés elősegítése

73

4,1

Tudás, ismeret bővítése munkaerő-piaci ismeretek fejlesztése területén

64

4,2

Egyéb

12

3,1

Tanácsadás a különböző élethelyzetekben

Míg a lakosság körében arra voltunk kíváncsiak, hogy ők milyen helyzetben tartják hasznosnak a pályaorientációs tanácsadást, addig a szakembereknél afelől érdeklődtünk, hozzájuk milyen élethelyzetekben fordulnak leggyakrabban az emberek tanácsért. Hasonló eredményekre jutottunk, mint a lakosságnál: leggyakoribb, hogy iskola-, képzésválasztáskor TÁRKI Zrt.

36


Kutatási jelentés

fordulnak hozzájuk (78%), legkevésbé pedig a vállalkozóvá válásban és a munkahelyi problémák megoldásában várják a pályaorientációs szakemberek segítségét (18, ill. 15%). A szakemberek a jelentkező igényeknek megfelelő mértékben foglalkoznak az egyes területekkel.

MILYEN ÉLETHELYZETEKBEN, MILYEN PROBLÉMÁKKAL FORDULNAK ÖNHÖZ LEGGYAKRABBAN AZ EMBEREK ? FOGLALKOZIK -E EZEKEN A TERÜLETEKEN TANÁCSADÁSSAL ? (%-OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG, N=100) 9. ábra 78 79

iskola-, képzésválasztáskor 55 55

fakultációválasztás (iskolában) foglalkozás megválasztásakor

50 51


49 50

pályamódosításban

43 45

új munkahely keresésében

46 45 44 42

munkahely elvesztésekor hosszabb kihagyás után a munkába visszatéréskor

foglalkozik vele

36 34

fordulnak hozzá

19 21

vállalkozóvá válásban

18 18

munkahelyi problémákban

15 15

egyéb 0

20

40

60

80

100

A szakemberek tapasztalatai is alátámasztják a korábban, a lakossági mintánál kapott eredményeket, miszerint az emberek leggyakrabban a családtagok véleményére hallgatnak a legtöbb felmerülő fordulópontnál életük során: legnagyobb arányban az iskola- és képzésválasztáskor (79%). A szakértők szerint az első munkahely megtalálásában és új munkahely keresésében nagy szerepe van az ismerősöknek (41, ill. 39%), míg a szakemberek leginkább a pályamódosításban (41%), fakultációválasztáskor (35%) és a vállalkozóvá válásban segíthetik tanácsaikkal az embereket (33%).

TÁRKI Zrt.

37


Kutatási jelentés

TAPASZTALATA SZERINT EZEKBEN AZ ÉLETHELYZETEKBEN KIKHEZ FORDULNAK, KINEK A TANÁCSÁRA HALLGATNAK AZ EMBEREK LEGINKÁBB ? (%-OS MEGOSZLÁS ) 23. táblázat SzakNem ember tudja

Családtagok

Baráto k

Ismerősök

Munka -társak

Média

%

%

%

%

%

%

%


73

7

7

0

2

10

1

Fakultációválasztás (iskolában)

36

16

3

2

6

35

2


49

10

13

3

12

13

0


23

11

41

1

13

10

1


24

12

27

2

11

22

2


12

8

39

0

15

24

2

Hosszabb kihagyás után (pl. gyermekvállalás) a munka világába való visszatéréskor

15

14

24

8

12

22

5


28

6

14

3

4

33

12


38

16

4

31

4

6

1


29

12

9

2

4

41

3

A lakossági célcsoportokhoz hasonlóan a szakértők körében is részletesen feltérképeztük, hogy milyen típusú életpálya tanácsadást milyen gyakran nyújtanak (heti mennyi tanácskérő fordul hozzájuk átlagosan), ezt milyen formában nyújtják (egyéni, csoportos vagy online), átlagosan hány ülésből állnak ezek a szolgáltatások, valamint, hogy a résztvevők önként vesznek-e részt vagy valamilyen intézmény küldi-e őket erre. Ugyancsak rákérdeztünk, mennyire tartják ezeket a szolgáltatásokat hatékonynak. A szakértők körében szinte mindenki foglalkozik információnyújtással és pályaválasztási tanácsadással (mindössze 2, illetve 8%-nyain jelezték, hogy nem foglalkoznak ezekkel a területekkel). Legkevésbé jellemző területek a rehabilitációs és pszichológiai tanácsadás és az üzem/cég/tanműhely látogatás – a megkérdezett szakértők kevesebb mint negyede foglalkozik ezekkel. A szakértők heti beosztása vegyes képet mutat, még a leggyakrabban nyújtott szolgáltatások esetében is nagyon megoszlik az aktivitás: a szakértők egyharmada (37%) heti 1-5 tanácskérőnek nyújt információt, 31%-a heti 6-10, 22%-a havi 1-5 embernek, 8%-a pedig félévente 1-5 főnek. Az különböző szolgáltatások formájára minden esetben leginkább az egyéni tanácsadás jellemző (64-96%), a pályamódosítás tanácsadás és a munkavállalási tanácsadás esetében a leginkább (96, ill. 94%). A csoportos forma az üzem, cég, tanműhely látogatások esetében jellemző forma (70%). TÁRKI Zrt.

38


Kutatási jelentés

Az információnyújtás és a támogatott öntájékozódás esetében legjellemzőbb, hogy a szolgáltatás átlagosan egy ülésből áll (45, ill. 41%), míg a munkavállalási, a rehabilitációs és a pszichológiai tanácsadás általában több ülésből áll. A szakértőkhöz fordulók legnagyobb része önkéntes alapon veszi igénybe a legtöbb szolgáltatást, a rehabilitációs és pszichológia tanácsadás esetében legjellemzőbb, hogy a résztvevőket valamilyen intézmény küldi vagy kötelezi a részvételre (41, ill. 40%). Az cég, tanműhely, üzemlátogatásokra hasonlóképp igaz, hogy alacsonyabb az önként résztvevők aránya (50%). A szakértők leginkább a pályaválasztás tanácsadást tarják hatékony szolgáltatási formának (4,16-os átlagérték, ahol 5 azt jelentette, hogy nagyon hatékony és 1 azt, hogy egyáltalán nem hatékony). Ugyancsak jó megítélés alá esik az információnyújtás (4,05), a támogatott öntájékozódás (4,00) és a munkavállalási tanácsadás (4,00), míg legkevésbé hatékony szolgáltatásformának a rehabilitációs tanácsadást tartják a szakértők (3,48 – igaz, itt csupán 21 szakértő véleményére támaszkodhattunk). A kérdéskör részletes eredményeit táblázatos formában a Függelékben közöljük (41.1-41.5. táblázatok).

Életpálya tanácsadás hatékonyságának megítélése

A szakértők véleménye szerint az életpálya tanácsadási szolgáltatások rendszere ma Magyarországon közepesen hatékony, az osztályzatokból számított átlagérték 3,2 lett (ahol az 5-ös azt jelentette, hogy nagyon hatékony, az 1-es pedig, hogy egyáltalán nem hatékony). Azok a válaszadók, akik szerint kevéssé hatékony a rendszer, a nem elég hatékony működés fő okának azt tartják, hogy alacsony a szolgáltatások ismertsége (44%), de sokan a (finanszírozott) szolgáltatások korlátozott elérhetőségét hozták fel indokként (42%). A nem elég hatékony működés okait részletesen a Függelék 42. táblázatában mutatjuk be.

TÁRKI Zrt.

39


Kutatási jelentés

VÉLEMÉNYE SZERINT MENNYIRE HATÉKONY AZ ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁSI SZOLGÁLTATÁSOK RENDSZERE ÁLTALÁBAN MAGYARORSZÁGON? (ESETSZÁMOK, %-OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG ÉS ÁTLAGÉRTÉK, N=100) 24. táblázat Mennyire hatékony? N

%

Egyáltalán nem hatékony

1

1

2

18

18

3

36

36

4

34

34

Nagyon hatékony

2

2

Nem tudja

9

9

Átlagérték

3,20

A szakértők szerint a tanácsadás hatékonyságát leginkább a tanácskérő motivációja és a tanácsadó személyisége befolyásolja. A tanácsadó képzettsége és a tanácsadási folyamat formája közepesen meghatározó, legkevésbé pedig a tanácsadási folyamat időbelisége és a tanácsadás során használt eszközök befolyásolják a hatékonyságot.

RANGSOROLJA AZOKAT A TÉNYEZŐKET, AMELYEK LEGINKÁBB BEFOLYÁSOLJÁK A HATÉKONYSÁGOT ! (RANGSOR ÁTLAGÉRTÉKE , N=100) 10. ábra tanácskérő motivációja

2,3

a tanácsadó személyisége

2,3

a tanácsadó képzettsége

3,6

a tanácsadási folyamat formája (egyéni, csoportos, online)

3,7

a tanácsadási folyamat időbelisége (hossza, ütemezése, stb.)

4,3

a tanácsadási folyamat során használt eszközök

4,8 1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

Tanácsadás során használt eszközök, források

A szakértők szinte mindegyike használ életpálya tanácsadási, pályaorientációs munkája során képességfelmérő, önismereti teszteket, kérdőíveket (84%). Keresőket összességében a kérdezettek 68%-a, tananyagokat 67%-a használ. Legkevésbé a foglalkozásokat bemutató

TÁRKI Zrt.

40


Kutatási jelentés

mappák használata elterjedt a szakemberek körében, mindössze egyharmadnyian használják ezeket (36%) (11. ábra). A szakemberek leggyakrabban interneten nyilvánosan elérhető forrásokat használnak, amikor életpálya tanácsadási, pályaorientációs munkájukhoz keresnek eszközöket (93%). Szakmai kiadványokat 80%-nyian használnak, 60%-nyian pedig valamilyen képzésen jutnak hozzá a használt eszközökhöz.

MILYEN ESZKÖZÖKET HASZNÁL / HASZNÁLJA-E EZEKET AZ ESZKÖZÖKET AZ ÉLETPÁLYA TANÁCSADÁSI , PÁLYAORIENTÁCIÓS MUNKÁJA SORÁN? (%-OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG, N=100) 11. ábra 84 84

képességfelmérő, önismereti tesztek, kérdőívek 57

tananyagok 50

keresők 38

szakcikkek, szakmai leírások

34

foglalkozás bemutató kisfilmek 23

foglalkozás bemutató leírások (mappák)

68 57

48

Spontán említi Teljes használat

36

16 18

egyéb 0

TÁRKI Zrt.

67

20

40

60

80

100

41


Kutatási jelentés

Tájékozódás, eszközök ismertsége, használata A munka világához kapcsolódó portálok, internetes oldalak ismertsége nagyon különböző a vizsgált célcsoportokban. Egyértelműen a szakemberek a legtájékozottabbak, míg a tanulók hallottak a legkevesebbet az általunk felsorolt oldalak közül. Az aktív célcsoport fele (49%), álláskeresők és a pályakezdők 55-55%-a, a tanulók 23%-a ismer legalább egyet a felsoroltak közül, míg a szakértők körében nem volt olyan válaszadó, aki egyik internetes oldalt sem ismerte volna. Az aktív célcsoport átlagosan 2,5, az álláskereső és a pályakezdő átlagosan 2, a tanulók 1,9, míg a szakértők átlagosan 5,2 oldalt ismertek a felsoroltak közül. A szakértői, az aktív és a pályakezdő célcsoportban a profession.hu és a jobline.hu a legismertebb, míg a tanulók körében legtöbben a felvi.hu-t ismerik. Az eletpalya.munka.hu ismertsége a lakosság körében viszonylag alacsony, míg a szakértők többsége ismeri (57%).

INTERNETES PORTÁLOK, OLDALAK ISMERTSÉGE (%-OS MEGOSZLÁS CÉLCSOPORTOK SZERINT) 25. táblázat Hallott-e már a következő internetes portálokról, oldalakról? Aktív (n=769)


Pályakezdő (n=100)

Tanuló (N=100)

Szakértő (N=100)

%

%

%

profession.hu

34

18

31

9

91

jobline.hu

30

26

30

7

93

felvi.hu

18

7

5

11

87

munka.hu

14

22

17

5

57

eletpalya.munka.hu

10

15

13

3

57

palyasugo.hu

5

13

10

3

30

vmp.munka.hu (Virtuális Munkaerő-piaci Portál)

5

5

2

2

45

nive.hu

4

4

0

3

44

Az oldalak látogatottságát az azokat ismerők körében vizsgáltuk: a 26. táblázatban szereplő eredmények az adott oldalt, az adott célcsoportok körében említők arányában mutatja. Látható, hogy amennyiben egy oldal, portál ismertsége magas, akkor általában az azt ismerők körében a látogatottsága is magas (62-95%). Az eletpalya.munka.hu látogatottsága (az oldalt ismerők válaszai alapján) az álláskeresők, a pályakezdők és a szakértők körében kiemelkedő (80, 92, 93%). A látogatók leggyakrabban információszerzés, böngészés céljából keresik fel az oldalakat.

TÁRKI Zrt.

42


Kutatási jelentés

INTERNETES PORTÁLOK, OLDALAK LÁTOGATOTTSÁGA (IGEN VÁLASZOK %-OS ARÁNYA A PORTÁLT ISMERŐK KÖRÉBEN, CÉLCSOPORTOK SZERINT AZ ISMERTSÉG SORRENDJÉBEN) 26. táblázat Járt-e már ezeken az oldalakon? Aktív

Álláskereső

Pályakezdő

Tanuló

Szakértő

%

%

%

%

%

profession.hu

60

72

65

44

95

jobline.hu

57

62

73

71

94

felvi.hu

47

29

80

73

92

munka.hu

60

73

82

40

93

eletpalya.munka.hu

41

80

92

33

93

palyasugo.hu

34

69

80

67

80

vmp.munka.hu (Virtuális Munkaerő-piaci Portál)

41

40

0

50

96

nive.hu

45

75

0

100

91

Azon válaszadók körében, akik ismerik az eletpalya.munka.hu-t, feltérképeztük az ott található, pályaorientációt segítő eszközök ismertségét, használatát, hasznosságának megítélését. Az alacsony esetszámok miatt itt is fel kell hívnunk a figyelmet az adatok tájékoztató jellegére, főképpen az álláskereső, a pályakezdő és a tanuló célcsoportban. A szakértőknél minden eszköz tekintetében magasabb értékeket regisztráltunk, ők behatóan ismerik az oldalon található eszközöket. Az aktív célcsoport körében a foglalkozásokat bemutató leírásokat ismerik legtöbben (44%), de több mint egyharmadnyian említették a keresőket is (37%).

AZ ELETP ALYA. MUNKA.HU-N TALÁLHATÓ ESZKÖZÖK ISMERTSÉGE ( IGEN VÁLASZOK SZÁZALÉKOS ARÁNYA A PORTÁLT ISMERŐK KÖRÉBEN, CÉLCSOPORTOK SZERINT ) 27. táblázat Ismeri-e az eletpalya.munka.hu-n található következő pályaorientációt segítő internetes eszközöket? Aktív (n=76)


Pályakezdő (n=13)

Tanuló (N=3)

Szakértő (N=57)

N

%

N

%

N

%

N

%

N

%

Foglalkozásokat bemutató leírások

34

44

6

40

8

62

2

67

45

79

Foglalkozásokat bemutató kisfilmek

17

22

6

40

5

38

2

67

40

70

Képességfelmérő, önismereti tesztek, kérdőívek

20

26

5

33

8

62

1

33

54

95

Tananyagok

17

23

2

13

8

62

2

67

34

60

Szakcikkek, szakmai leírások

22

29

5

33

9

69

1

33

42

74

Keresők

28

37

8

53

10

77

2

67

43

75

TÁRKI Zrt.

43


Kutatási jelentés

Az oldalon található eszközöket ismerők körében azok használatára is rákérdeztünk. A szakértők az ismert eszközöket szinte mind használják is, az aktív célcsoportban az esetek felében-harmadában.

AZ ELETP ALYA. MUNKA.HU-N TALÁLHATÓ ESZKÖZÖK HASZNÁLATA ( IGEN VÁLASZOK SZÁZALÉKOS ARÁNYA AZ ADOTT ESZKÖZT ISMERŐK KÖRÉBEN, CÉLCSOPORTOK SZERINT ) 28. táblázat Használja-e, megtekintette-e az eletpalya.munka.hu-n található eszközöket? Aktív

Álláskereső

Pályakezdő

Tanuló

Szakértő

N

%

N

%

N

%

N

%

N

%


15

45

4

67

7

88

0

0

37

82


5

31

4

67

2

40

1

50

33

83


6

32

3

60

6

75

1

100

51

94

Tananyagok

8

48

2

100

6

75

2

100

28

82


11

48

4

80

6

67

0

0

35

83

Keresők

18

64

8

100

10

100

0

0

41

95

Az egyes lehetőségeket használók egy ötfokú skála segítségével értékelhették azok hasznosságát, ahol az 5-ös azt jelentette, hogy nagyon hasznos, az 1-es pedig, hogy egyáltalán nem hasznos. A 29. táblázatban bemutatott eredmények közül leginkább a szakértők ítélete értékelhető, ott volt viszonylag nagyobb elemszám (igaz, ez is alacsony ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket vonjunk le belőle). Ítéletük szerint a foglalkozásokat bemutató kisfilmek és leírások a leghasznosabbak, míg a tananyagok a legkevésbé.

AZ ELETP ALYA. MUNKA.HU-N TALÁLHATÓ ESZKÖZÖKKEL VALÓ ELÉGEDETTSÉG (ÁTLAGÉRTÉKEK, AHOL 5=NAGYON HASZNOS ÉS 1=EGYÁLTALÁN NEM HASZNOS, AZ ADOTT ESZKÖZT ISMERŐK KÖRÉBEN, CÉLCSOPORTOK SZERINT ) 29. táblázat Mennyire találja hasznosnak ezeket az eszközöket? Aktív

Álláskereső

Pályakezdő

Tanuló

Szakértő

átlagérték

átlagérték

átlagérték

átlagérték

átlagérték


3,86

3,80

3,00

-

4,25


3,88

4,25

2,33

3,00

4,26


4,11

3,00

3,00

4,00

4,00

Tananyagok

3,91

4,00

2,86

4,00

3,55


3,71

4,25

3,14

-

3,74

Keresők

3,93

4,14

3,50

-

4,07

TÁRKI Zrt.

44


Kutatási jelentés

Az aktív, az álláskereső és pályakezdő célcsoportban felmértük azt is, hogy azok a kérdezettek, akik nem ismerik az eletpalya.munka.hu oldalt, igényelnék-e, hogy az interneten ingyenesen elérhető eszközöket reklámozzák. Az aktív célcsoport 17%-a, az álláskeresők 26%-a, és a pályakezdők 39%-a tartana igényt erre, körükben legtöbben televíziós reklám vagy internetes hirdetés útján tartaná ezt célravezetőnek (30. táblázat).

IGÉNYELNÉ-E HOGY AZ INTERNETEN INGYENESEN ELÉRHETŐ ESZKÖZÖKET REKLÁMOZZÁK ? (%-OS MEGOSZLÁS AZOK KÖRÉBEN, AKIK NEM ISMERIK AZ E LETPALYA. MUNKA. HU OLDALT ) 12. ábra

Aktív (N=693)

17


76

26

Pályakezdő (N=87)

7

71

39

0

20 Igen

3

59

40

2

60 Nem

80

100

Nem tudja

REKLÁMOZÁS MÓDJA (%-OS EMLÍTÉSI GYAKORISÁG AZOK KÖRÉBEN, AKIK IGÉNYELNÉK AZ ESZKÖZÖK REKLÁMJÁT , CÉLCSOPORTONKÉNT ) 30. táblázat Milyen módon lenne Ön szerint célravezető reklámozni ezeket az eszközöket? Aktív (n=118)


Pályakezdő (n=34)

Televíziós reklámban

% 79

% 36

% 26

Internetes hirdetésekben

65

73

62

Közösségi oldalakon (pl. Facebook, iwiw)

61

59

53

Újságcikkekben

45

45

12

Plakátokon, szórólapokon

39

36

29

Rádiós hirdetésekben

27

27

6

Egyéb

5

0

0

TÁRKI Zrt.

45


Kutatási jelentés

Következtetések, javaslatok  A lakosság háromnegyede tisztában van azzal, hogy a sikeres pályaorientációnak, életpálya tanácsadásnak része a pálya- és munkaválasztáshoz kapcsolódó önismeret fejlesztése, a pályaismeret fejlesztése és a munkaerő-piaci ismeretek fejlesztése. Az álláskeresők a többi célcsoporthoz képest kevésbé tájékozottak. Hasznosnak véljük az álláskeresők irányába folytatott tájékoztató kommunikáció intenzitásának növelését.  A pályaorientációs tanácsadás személyes jellege fontos a válaszadóknak abban az esetben, amikor munkahelyváltásban, pálya- vagy szakmaváltásában gondolkodnak. A saját vállalkozás indítása esetén számítanak leginkább a tanácsadók személyes véleményére. A helyi, iskolai, tanműhelyi képzéseknél, tájékoztatóknál érdemes ezekre a témákra fókuszálni.  Az igénybe vett pályaorientációs szolgáltatásokkal a kérdezettek közepesen elégedettek általánosságban véve és a szolgáltatás körülményeit tekintve. A közepes mértékű elégedettséget tükrözi az is, hogy összességében a válaszadók alig fele ajánlaná a szolgáltatás igénybevételét, ha ismerősének hasonló jellegű segítségre lenne szüksége. Az adatok felhívják a figyelmet az életpálya-tanácsadási szolgáltatások fejlesztésének szükségességére. A szolgáltatásnyújtók és az elérhető szolgáltatások diverzitása indokolttá teszi más hasonló szakmai területekhez hasonlóan az életpálya-tanácsadási szolgáltatások sztenderdizálását magas szintű követelmények mentén. A szolgáltatásfejlesztési irányok és a sztenderdek kidolgozása további, részletesebb kutatásra alapozható a megvalósuló szolgáltatások terén.  A válaszadó tanulók elmondása szerint leginkább szüleik és tanáraik véleményére, tapasztalataikra, ismereteikre támaszkodnak döntéseik esetén. Ez alapján kiemelten fontos az iskolákban tartott életpálya programok, személyes tájékoztatók esetén a szülők és tanárok aktív bevonása. A felmérés megerősíti, hogy az életpálya tanácsadási szolgáltatásokat

fejlesztő

projektekben a

továbbképzések

fő

célcsoportjaként

a

pedagógustársadalmat kell megcélozni. Mivel a köznevelés rendszerével a teljes lakosság kapcsolatba kerül, kiemelten alkalmas arra, hogy ellássa a felnövő generáció érzékenyítését az életpálya-építés szemléletével kapcsolatosan.  Jellemző, hogy legtöbben a családtagok tapasztalataira, véleményére alapulva döntenek életük legtöbb fordulópontján. Az életpálya-tanácsadási szolgáltatások terén, valamint az TÁRKI Zrt.

46


Kutatási jelentés

életpálya-tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó szakemberképzésben javasolt nagy hangsúlyt fektetni a transzgenerációs minták átvitelére illetve ezek kezelésére, hogy az életpályatanácsadási szolgáltatások alkalmasak legyenek arra, hogy csökkentsék ezek meghatározó szerepét az egyén életpályájára nézve.

 A tanulók részéről nagy nyitottság mutatkozik valamilyen életpálya tanácsadás, pályaorientációs szolgáltatás jövőbeni igénybevételével kapcsolatban: a kérdezettek 84%-a valószínűleg igénybe venné valamelyik kérdéses szolgáltatást. Legtöbben iskola- vagy képzésválasztáskor, felvételikor, de sokan jelezték, hogy a foglalkozás megválasztásakor (is) igénybe vennék ezt.

 Minden

válaszadói

körben

a

információszerzés elősegítésével

szakmákról,

pályaválasztási

lehetőségekről

támogathatjuk a sikeres előmenetelüket.

szóló Ennek

megkerülhetetlen és elvárt formája az internetes tartalomfejlesztés.

 Alapvetően szükséges, hogy a célcsoportok tagjai ismerjék a munka világához kapcsolódó portálokat, internetes oldalakat. A kutatás során azt tapasztaltuk, hogy ezek ismertsége nagyon különböző a vizsgált célcsoportokban. Egyértelműen a szakemberek a legtájékozottabbak, míg a tanulók hallottak a legkevesebbet az általunk felsorolt oldalak közül. Az ismeretszint növeléséhez offline és online vegyes marketing eszközök igénybevételét javasoljuk a célcsoportok különbözősége miatt. Webes fejlesztések esetében kiemelten érdemes figyelni a felhasználók, főként a fiatalok internet-használati szokásaira és kommunikációs igényeire.

 Az eletpalya.munka.hu ismertsége a lakosság körében viszonylag alacsony, míg a szakértők többsége ismeri. A portál esetén javasolt egy népszerűsítő kommunikációs- és marketingkampány kidolgozása és megvalósítása a következő időszakban.

 Az eletpalya.munka.hu látogatottsága az álláskeresők, a pályakezdők és a szakértők körében kiemelkedő, az aktívak és tanulók felé szóló, az ő internethasználati szokásaiknak megfelelő, figyelemfelhívó (rövid szöveges, videós és képi) tartalmakkal javasoljuk bővíteni az oldalt.

TÁRKI Zrt.

47


Kutatási jelentés

 Az eletpalya.munka.hu látogatók leggyakrabban információszerzés, böngészés céljából keresik fel az oldalakat, minél több tájékoztató, leíró szakmai anyag elérésének biztosítása fontos a felhasználók számára.

 A portál tartalmi fejlesztése esetén érdemes az ezzel a témával foglalkozó szakemberek véleményeit, tapasztalatait összegyűjteni, ők maguk is az interneten nyilvánosan elérhető forrásokat használnak életpálya tanácsadói munkájuk során.

TÁRKI Zrt.

48

Függelék


Táblázatok

Táblázatok 31.1. táblázat: Ezekben az élethelyzetekben kiknek a tanácsára, tapasztalataira hallgat/na leginkább? (százalékos megoszlás) – AKTÍV célcsoport – Családtagok

Barátok

Ismerősök

Munkatársak

Média

Szakember

Nem tudja

Összesen


63

6

5

3

4

17

2

100


50

10

11

5

3

19

2

100


34

11

26

4

5

18

2

100


25

14

20

7

4

22

7

100


20

14

28

7

7

21

4

100


18

11

21

10

6

27

7

100


19

8

12

5

5

40

12

100


20

12

10

27

3

21

6

100


21

10

14

5

4

37

8

100

Tárki Zrt.

50


Táblázatok

31.2. táblázat: Ezekben az élethelyzetekben kiknek a tanácsára, tapasztalataira hallgat/na leginkább? (százalékos megoszlás) – ÁLLÁSKERESŐ célcsoport – Családtagok

Barátok

Ismerősök

Munkatársak

Média

Szakember

Nem tudja

Összesen


65

4

6

13

6

4

2

100


61

7

7

6

11

7

1

100


38

3

36

9

7

5

2

100


21

6

34

19

8

9

2

100


23

4

22

7

16

24

2

100


14

6

15

10

14

31

10

100


11

1

5

6

18

38

22

100


23

4

9

33

12

8

10

100


13

5

12

9

22

27

13

100

Tárki Zrt.

51


Táblázatok

31.3. táblázat: Ezekben az élethelyzetekben kiknek a tanácsára, tapasztalataira hallgat/na leginkább? (százalékos megoszlás) – PÁLYAKEZDŐ célcsoport – Családtagok

Barátok

Ismerősök

Munkatársak

Média

Szakember

Nem tudja

Összesen


69

21

4

4

1

1

0

100


39

19

34

0

4

4

0

100


41

12

39

1

3

4

0

100


9

15

56

7

1

11

1

100


9

19

52

8

3

9

0

100


10

16

39

10

6

11

8

100


6

6

25

10

14

31

8

100


21

8

32

25

5

8

1

100


11

15

34

6

16

17

1

100

Tárki Zrt.

52


Táblázatok

32.1. táblázat: Hol, milyen formában vette igénybe az életpálya tanácsadási / pályaorientációs szolgáltatást? (százalékos megoszlás azok körében, akik igénybe vettek valamilyen szolgáltatást, n=158) – AKTÍV célcsoport – Oktatási intézményen belül

Állami szervezet által

Civil szolgáltató által

Piaci szolgáltató által

Összesen

Nem tudja

N

%

N

%

N

%

N

%

N

%

N


25

34

32

44

8

11

8

11

0

0

75


37

70

9

17

7

13

0

0

0

0

53


5

30

7

44

3

19

1

7

0

0

16

Támogatott öntájékozódás

3

15

9

42

6

29

3

15

0

0

21


4

9

29

62

8

18

6

12

0

0

48


5

6

59

72

13

16

5

6

0

0

83


5

28

5

29

2

11

4

21

2

12

18


1

12

5

54

3

34

0

0

0

0

9


2

16

7

59

2

17

1

8

0

0

12


10

58

2

12

3

18

2

11

0

0

17

Egyéb

0

0

1

100

0

0

0

0

0

0

1

Tárki Zrt.

53


Táblázatok

32.2. táblázat: Hogyan vette igénybe az életpálya tanácsadási / pályaorientációs szolgáltatást? (százalékos megoszlás azok körében, akik igénybe vettek valamilyen szolgáltatást, n=158) – AKTÍV célcsoport – Intézmény küldte/kötelezte

Önként

Összesen

Nem tudja

N

%

N

%

N

%

N


62

84

10

13

2

3

75


28

53

24

45

1

2

53


10

63

5

31

1

6

16


11

53

9

42

1

5

21


20

41

27

56

1

2

48


45

54

38

46

0

0

83


11

64

4

24

2

12

18


4

44

3

32

2

23

9


7

57

3

25

2

18

12


7

40

10

60

0

0

17

Egyéb

1

100

0

0

0

0

1

Tárki Zrt.

54


Táblázatok

32.3. táblázat: Milyen élethelyzetben vette igénybe az életpálya tanácsadási / pályaorientációs szolgáltatást? (százalékos megoszlás azok körében, akik igénybe vettek valamilyen szolgáltatást, n=158) – AKTÍV célcsoport – Iskola-, képzésválasztás

Foglalkozás megválasztása

Első munkahely megtalálása

Munkahely elvesztése

Új munkahely keresése

Hosszabb kihagyás után

Vállalkozóvá válás

Munkahelyi problémák

Pályamódosítás

Nem tudja

Összesen

N

%

N

%

N

%

N

%

N

%

N

%

N

%

N

%

N

%

N

%

N


19

26

6

9

4

6

10

13

29

39

1

1

2

3

1

1

0

0

1

1

75


31

58

4

8

3

6

4

8

7

13

1

2

0

0

1

2

2

4

0

0

53


2

12

2

13

0

0

3

19

6

37

1

7

2

13

0

0

0

0

0

0

16


4

19

2

10

1

4

4

20

9

42

1

5

0

0

0

0

0

0

0

0

21


0

0

1

2

3

6

16

34

19

40

3

6

1

2

3

7

1

2

0

0

48


2

2

4

5

8

10

25

31

37

45

2

2

3

4

1

1

0

0

0

0

83


3

18

1

7

2

13

3

19

3

19

0

0

1

6

2

13

1

7

0

0

18


0

0

0

0

1

12

4

43

2

23

2

22

0

0

0

0

0

0

0

0

9


0

0

0

0

3

25

2

17

1

8

2

16

1

9

2

16

1

9

0

0

12


11

65

1

6

2

12

1

6

1

6

0

0

1

6

0

0

0

0

0

0

17

Egyéb

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

100

0

0

0

0

0

0

1

Tárki Zrt.

55


Táblázatok

33.1. táblázat: Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel (százalékos megoszlás az AKTÍV célcsoport körében, n=769) Egyáltalán nem ért egyet

Nem ért egyet

Inkább nem ért egyet

Inkább egyet ért

Egyetért

Teljesen egyetért

Nem tudja

Összesen

Pályával és munkával kapcsolatos kérdéseink és problémáink egész életünkben lehetnek

1

1

3

21

36

38

1

100

Megtanulhatsz új dolgokat, de az alapvető intelligenciádon nem igazán tudsz változtatni

8

10

16

29

23

12

2

100

Az életpályával kapcsolatos kérdésekben a hozzánk legközelebb állók, barátok és a család tud minket a legjobban segíteni

1

2

13

35

30

18

1

100

Egy bizonyos szintű tehetséggel rendelkezel, és nem igazán tudsz sok mindent tenni azért, hogy ezt megváltoztasd.

7

11

25

28

20

7

2

100

Az életpálya tanácsadás azt jelenti, hogy pszichológiai tesztek alapján megmondják, milyen pályát kell választanunk.

4

8

18

34

20

8

9

100

Az intelligenciád egy olyan veled kapcsolatos dolog, amin nem sokat tudsz változtatni.

8

13

25

24

19

9

2

100

Napjaink munkaerő-piaci helyzetében már nem számíthatunk arra, hogy egész életünkben ugyanazon a szakterületen fogunk dogozni

0

3

8

26

27

33

2

100

Megtanulhatsz új dolgokat, de az alapvető tehetséged szintjén nem igazán tudsz változtatni.

6

12

21

28

24

8

1

100

Minden azon múlik, hogy milyen szakmát választunk vagy hová megyünk továbbtanulni, mert ezt a döntést, ha rossz, már nem lehet helyrehozni.

7

12

21

29

21

9

1

100

Egy bizonyos mennyiségű intelligenciával rendelkezel, és nem igazán tudsz sok mindent tenni, hogy ezt megváltoztasd.

9

12

25

28

19

6

2

100

A pályaválasztást és a karrierépítést önmagunk megismerésénél kell kezdenünk.

0

2

8

34

35

18

2

100

Az életpálya tanácsadás fiataloknak szól, addig lehet hasznos, amíg nem választott valaki pályát.

6

10

16

31

22

14

2

100

Egy bizonyos területen meglévő tehetséged egy olyan veled kapcsolatos dolog, amin nem sokat tudsz változtatni.

6

11

23

31

20

7

2

100

Fontos, hogy folyamatosan fejlesszük magunkat annak érdekében, hogy a tudásunk versenyképes maradjon a munkaerőpiacon.

0

1

9

31

34

23

1

100

Életpálya tanácsadásra csak azoknak van szükségük, akik nem tudják, mit akarnak.

9

10

17

30

22

10

2

100

Tárki Zrt.

56


Táblázatok

33.2. táblázat: Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel (százalékos megoszlás az ÁLLÁSKERESŐ célcsoport körében, n=101) Egyáltalán nem ért egyet

Nem ért egyet


Inkább egyet ért

Egyetért

Teljesen egyetért

Nem tudja

Összesen


0

1

1

31

35

32

1

100


6

4

17

33

25

14

2

100


1

3

9

22

34

30

2

100


4

4

15

38

20

17

3

100


2

10

24

26

15

12

12

100


5

6

21

36

21

9

3

100


4

2

16

25

22

30

2

100


5

9

17

30

23

14

3

100


6

6

26

27

26

8

2

100


5

11

19

30

27

6

3

100


2

3

14

37

27

14

4

100


5

13

18

21

21

18

5

100


2

10

21

41

19

6

2

100


2

6

16

31

34

10

2

100


5

8

16

17

33

18

4

100

Tárki Zrt.

57


Táblázatok

33.3. táblázat: Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel (százalékos megoszlás a PÁLYAKEZDŐ célcsoport körében, n=100) Egyáltalán nem ért egyet

Nem ért egyet


Inkább egyet ért

Egyetért

Teljesen egyetért

Nem tudja

Összesen


0

0

9

17

44

30

0

100


3

16

12

23

39

7

0

100


0

0

7

42

24

27

0

100


8

12

14

30

27

9

0

100


0

7

22

26

23

16

6

100


9

11

20

23

19

18

0

100


4

3

8

23

37

24

1

100


9

12

18

24

26

10

1

100


11

10

17

21

22

18

1

100


13

19

14

13

23

18

0

100


0

2

14

29

32

22

1

100


9

10

13

15

30

22

1

100


5

21

14

16

22

22

0

100


0

3

14

15

45

23

0

100


11

5

15

18

32

18

1

100

Tárki Zrt.

58


Táblázatok

34.1.1. táblázat: Ítélje meg a következő állításokról, hogy azok mennyire jellemzik Önt! (százalékos megoszlás az AKTÍV célcsoport körében, n=769)

Nem tudja

Összesen

4

Teljes mértékben jellemző

35

33

17

2

100

5

44

20

29

2

100

14

21

38

20

2

100

8

23

42

24

2

100

8

8

29

38

18

0

100

Optimistán tekintek a karrier céljaim elérése kapcsán rám váró eseményekre

11

9

29

29

23

0

100

Nagyon bízom a jövőben

12

15

32

30

11

0

100

Elégedett vagyok az életemmel

12

12

29

33

14

0

100

Általában számíthatok másokra, amikor szükségem van rájuk

3

2

9

55

32

0

100

Reménnyel és lelkesedéssel várom a jövőt.

18

20

24

32

6

0

100

Összességében elégedett vagyok magammal.

11

21

35

17

17

0

100

Előfordul, hogy a jövő homályosnak tűnik számomra.

3

6

33

36

21

0

100

Úgy érzem, sok dolog van, amire büszke lehetek.

5

6

32

41

17

0

100

Általában magabiztosnak érzem magam.

9

17

26

38

11

0

100

Pontosan tudom, hogy milyen foglalkozás illik hozzám.

5

5

30

33

26

2

100

Tisztában vagyok azzal, hogy a munkaerő-piac változásai hogyan befolyásolhatják a karrier lehetőségeimet.

3

2

53

24

17

2

Képesnek tartom magam arra, hogy megfontoltan döntsek a pályámmal kapcsolatban.

2

12

21

56

8

2

Képes vagyok arra, hogy akár több forrásból is összegyűjtsem a pályákkal kapcsolatos fontos információkat.

5

9

35

39

11

2

Bátran felveszem a kapcsolatot azokkal, akik első kézből tudnak információt adni a karrier lehetőségeimről.

9

12

26

32

20

2

Alaposan tájékozódom, mielőtt egy állásra jelentkezem.

3

8

32

36

20

2

Tisztában vagyok azzal, hogy mit és hol kell megtanulnom (képzés, tanfolyam, gyakorlat) a számomra vonzó foglalkozáshoz.

5

14

32

33

15

2

Pontosan tudom, hogy most milyen állást szeretnék megszerezni.

5

6

27

32

29

2

Egyáltalán nem jellemző

2

3

Pontosan tudom, hogy mit kell tennem ahhoz, hogy a pályámon előrébb lépjek

3

11

Világos képem van arról, hogy mit szeretnék a munkámban elérni a jövőben

2

Pontosan meghatároztam a karrier céljaimat

6

Motivált vagyok a munkámmal kapcsolatos céljaim elérésében

2

Hiszek abban, hogy képes vagyok elérni a karrieremmel kapcsolatos céljaimat

Tárki Zrt.

100 100 100 100 100 100 100

59


Táblázatok

34.1.2. táblázat: Ítélje meg a következő állításokról, hogy azok mennyire jellemzik Önt! (százalékos megoszlás az AKTÍV célcsoport körében, n=769)

Nem tudja

Összesen

4


21

39

32

2

100

2

14

45

36

2

100

0

2

30

27

39

2

100

Tudom, hogy mivel akarok foglalkozni.

2

5

23

30

39

2

100

Az apró részletekig minden információt összegyűjtöttem, ami kell a munka megszerzéséhez.

9

15

30

35

9

2

100

Olyan állás(ok)ra pályázom, amelyeknek alaposan utánajártam.

9

11

26

29

24

2

100

Állásinterjú előtt alaposan felkészülök/nék az adott munkakör jellemzőiből.

6

12

26

39

15

2

100

Tisztában vagyok azzal, hogy milyen gyorsan tudok megtanulni dolgokat.

2

8

21

41

27

2

100

Pontosan tudom, hogy mely területeken kell még fejlődnöm.

3

8

24

36

27

2

100

Olyan állásra pályázom, ami passzol a személyiségemhez és a korábbi tapasztalataimhoz.

0

2

29

36

30

3

100

Olyan állásra pályázom, amelynek betöltéséhez megvannak a szükséges képességeim.

3

3

30

36

26

2

100

Szeretek tanulni.

11

12

27

30

18

2

100

Fontos számomra a folyamatos tanulás.

14

11

17

47

11

2

100

Csak arra az állásra pályázom, amihez kellő ismereteim vannak.

3

2

24

48

21

2

100


2

3

Ismerem a számomra vonzó foglalkozások előnyeit és hátrányait.

0

6

Tisztában vagyok azzal, hogy milyen képességek szükségesek a számomra vonzó foglalkozásokhoz.

2

Tudom, hogy egy-egy állás betölthető-e az én végzettségemmel.

Tárki Zrt.

60


Táblázatok

34.2.1. táblázat: Ítélje meg a következő állításokról, hogy azok mennyire jellemzik Önt! (százalékos megoszlás az ÁLLÁSKERESŐ célcsoport körében, n=101)

Összesen

4


21

56

15

100

7

19

52

19

100

2

7

29

26

36

100


2

4

21

44

29

100


2

6

22

42

28

100


3

5

24

44

24

100


2

4

26

46

22

100


0

9

27

51

13

100


1

6

12

48

33

100


3

6

24

57

10

100


1

5

22

61

11

100


3

11

30

23

33

100


0

3

26

45

26

100


1

2

24

48

25

100


0

3

27

44

26

100


1

5

26

41

27


1

4

24

44

27


0

13

22

45

20


2

8

20

48

22


3

10

14

51

22


1

9

27

37

26


3

3

26

36

32


2

3


4

4


3


Tárki Zrt.

100 100 100 100 100 100 100

61


Táblázatok

34.2.2. táblázat: Ítélje meg a következő állításokról, hogy azok mennyire jellemzik Önt! (százalékos megoszlás az ÁLLÁSKERESŐ célcsoport körében, n=101) Egyáltalán nem jellemző

Összesen

4


2

3


0

6

20

42

32

100


1

4

23

35

37

100


3

5

21

40

31

100


2

5

18

42

33

100


7

9

19

41

24

100


5

6

25

40

24

100


5

7

24

36

28

100


1

4

20

45

30

100


1

4

19

53

23

100


1

3

10

53

33

100


3

0

28

39

30

100

Szeretek tanulni.

9

6

23

38

24

100


8

11

18

43

20

100


3

2

8

58

29

100

Tárki Zrt.

62


Táblázatok

34.3.1. táblázat: Ítélje meg a következő állításokról, hogy azok mennyire jellemzik Önt! (százalékos megoszlás a PÁLYAKEZDŐ célcsoport körében, n=100)

Nem tudja

Összesen

4


26

37

21

4

100

5

24

38

25

4

100

7

9

31

31

18

4

100


5

6

28

35

22

4

100


5

7

26

37

22

4

100


6

9

27

36

19

4

100


6

11

30

33

18

2

100


7

13

32

37

10

1

100


2

4

24

44

25

1

100


6

10

30

36

18

1

100


4

10

29

44

14

0

100


4

10

32

36

18

1

100


2

5

32

44

16

1

100


3

8

28

43

19

1

100


2

7

26

40

23

2

100


4

5

30

38

19

4


2

7

24

41

24

2


4

8

26

38

21

2


6

9

24

37

22

2


5

8

23

34

25

6


5

9

26

37

19

4


6

6

23

34

25

6


2

3


5

7


4


Tárki Zrt.

100 100 100 100 100 100 100

63


Táblázatok

34.3.2. táblázat: Ítélje meg a következő állításokról, hogy azok mennyire jellemzik Önt! (százalékos megoszlás a PÁLYAKEZDŐ célcsoport körében, n=100)

Nem tudja

Összesen

4


26

37

24

4

100

5

23

41

25

3

100

2

4

23

36

32

2

100


3

5

21

35

33

2

100


6

10

30

32

17

5

100


7

8

30

32

17

6

100


8

9

26

34

17

6

100


2

4

24

40

28

2

100


3

5

23

42

25

3

100


5

5

22

35

26

7

100


5

4

20

36

29

6

100

Szeretek tanulni.

10

12

30

32

14

2

100


9

13

30

30

17

1

100


4

5

24

35

27

5

100


2

3


3

7


3


Tárki Zrt.

64


Táblázatok

35. táblázat: Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel (százalékos megoszlás a TANULÓ célcsoport körében, n=100) Egyáltalán nem ért egyet

Nem ért egyet


Inkább egyet ért

Egyetért

Teljesen egyetért

Nem tudja

Összesen


1

0

3

20

35

38

3

100


8

13

14

43

18

1

3

100

Az életpályával kapcsolatos kérdésekben a hozzánk legközelebb állók, barátok és a család tud minket a legjobban segíteni.

0

8

6

33

25

25

3

100


11

7

19

36

19

3

5

100


4

6

16

32

18

14

10

100


11

12

13

38

20

1

5

100

Napjaink munkaerő-piaci helyzetében már nem számíthatunk arra, hogy egész életünkben ugyanazon a szakterületen fogunk dolgozni.

1

7

6

24

28

29

5

100


10

7

20

34

21

3

5

100


9

9

19

31

25

2

5

100


13

14

16

37

14

1

5

100


1

5

11

27

39

13

4

100

Az életpálya tanácsadás fiataloknak szól, addig lehet hasznos, amíg nem választott valaki pályát

4

5

11

29

26

19

6

100


10

10

14

35

21

4

6

100


1

1

9

19

33

30

7

100


8

9

21

22

22

13

5

100

Tárki Zrt.

65


Táblázatok

36. táblázat: Ítéld meg a következő állításokról, hogy azok mennyire jellemeznek! (százalékos megoszlás a TANULÓ célcsoport körében, n=100)

Nem tudja

Összesen

4


10

35

54

0

100

7

6

46

41

0

100

1

1

14

33

51

0

100

Reménnyel és lelkesedéssel várom a jövőt

1

2

8

40

49

0

100

Összességében elégedett vagyok magammal

2

2

15

46

35

0

100

Előfordul, hogy a jövő homályosnak tűnik számomra

7

10

28

28

26

1

100

Úgy érzem, sok dolog van, amire büszke lehetek

0

3

21

44

32

0

100

Általában magabiztosnak érzem magam

2

4

12

49

33

0

100


2

3


1

0


0


Tárki Zrt.

66


Táblázatok

37. táblázat: Miért tartod fontosnak, hogy iskolába jársz? (százalékos megoszlás a TANULÓ célcsoport körében, n=100) Egyáltalán nem illik rám

Egy kicsit illik rám

Mérsékelten illik rám

Nagyon illik rám

Pontosan illik rám

Nem tudja

Összesen

Azért, mert szükségem van legalább egy érettségire, hogy később egy jól fizető állást kaphassak

1

2

20

55

21

1

100

Azért, mert örömöt és elégedettséget érzek új dolgok tanulása közben

1

12

49

30

6

2

100

Azért, mert úgy gondolom, a középiskolai oktatás segít jobban felkészülnöm az általam választott karrierre

2

4

35

33

24

2

100

Azért az örömért, amit a tanulás során akkor érzek, amikor felülmúlom önmagam

6

14

43

29

6

2

100

Azért, hogy később egy nagyobb presztízsű álláshoz juthassak

6

8

32

41

11

2

100

Azért az örömért, amit akkor tapasztalok, mikor számomra ismeretlen, új dolgokat fedezek fel

2

15

48

26

7

2

100

Azért, mert nekem az iskola mókás

14

25

40

17

2

2

100

Régebben volt okom iskolába járni; azonban most azon tűnődöm, folytassam-e

57

16

10

14

1

2

100

Azért az örömért, amit akkor érzek, mikor kimagaslóan teljesítek egy saját korábbi eredményemhez képest

4

10

45

29

10

2

100

Azért az örömért, amit akkor élek meg, mikor bővítem a tudásomat azokon a tárgyakban, amik tetszenek

2

17

40

35

3

3

100

Azért, mert segíteni fog jobb döntést hoznom a karrier irányultságommal kapcsolatban

3

7

34

41

13

2

100

Azért az örömért, amit akkor tapasztalok, mikor magával ragad egy-egy érdekes tanárral folytatott beszélgetés

9

20

38

29

2

2

100

Nem is tudom, miért járok iskolába, és őszintén, nem is nagyon érdekel

62

17

16

3

0

2

100

Azért a pozitív élményért, amit összetett iskolai feladatok elvégzése során érzek. \ Miért tartod fontosnak azt, hogy iskolába jársz

2

18

42

32

4

2

100

Azért, hogy később jobb fizetésem legyen

10

7

31

40

10

2

100

Azért, mert úgy hiszem, hogy a középiskolai tanulmányaim fejlesztik a munkához szükséges kompetenciámat

9

5

37

26

21

2

100

Azért a 'durván' jó érzésért, amit akkor érzek, mikor érdekes dolgokról olvasok.

11

19

47

15

4

4

100

Nem tudom; képtelen vagyok megérteni, mit keresek az iskolában

84

8

3

0

0

5

100

Tárki Zrt.

67


Táblázatok

38. táblázat: Mennyire ért egyet az alábbi kijelentésekkel (százalékos megoszlás a SZAKÉRTŐ célcsoport körében, n=100) Egyáltalán nem ért egyet

Nem ért egyet


Inkább egyet ért

Egyetért

Teljesen egyetért

Nem tudja

Összesen


0

0

1

7

27

65

0

100


11

16

31

21

16

5

0

100


0

17

28

34

13

8

0

100

Egy bizonyos szintű tehetséggel rendelkezel, és nem igazán tudsz sok mindent tenni azért, hogy ezt megváltoztasd

13

32

33

7

11

1

3

100

Az életpálya tanácsadás azt jelenti, hogy pszichológiai tesztek alapján megmondják, milyen pályát kell választanunk

15

22

36

13

11

1

2

100

Az intelligenciád egy olyan veled kapcsolatos dolog, amin nem sokat tudsz változtatni

13

33

27

9

8

6

4

100

Napjaink munkaerő-piaci helyzetében már nem számíthatunk arra, hogy egész életünkben ugyanazon a szakterületen fogunk dolgozni

1

2

4

16

22

54

1

100

Megtanulhatsz új dolgokat, de az alapvető tehetséged szintjén nem igazán tudsz változtatni

10

20

35

12

13

8

2

100

Minden azon múlik, hogy milyen szakmát választunk vagy hová megyünk továbbtanulni, mert ezt a döntést, ha rossz, már nem lehet helyrehozni

28

27

24

6

9

4

2

100

Egy bizonyos mennyiségű intelligenciával rendelkezel, és nem igazán tudsz sok mindent tenni, hogy ezt megváltoztasd

12

34

27

8

11

4

4

100

A pályaválasztást és a karrierépítést önmagunk megismerésénél kell kezdenünk

1

3

1

8

25

59

3

100

Az életpálya tanácsadás fiataloknak szól, addig lehet hasznos, amíg nem választott valaki pályát

26

32

21

9

4

5

3

100

Egy bizonyos területen meglévő tehetséged egy olyan veled kapcsolatos dolog, amin nem sokat tudsz változtatni

6

31

35

10

14

2

2

100

Fontos, hogy folyamatosan fejlesszük magunkat annak érdekében, hogy a tudásunk versenyképes maradjon a munkaerőpiacon

0

0

4

6

29

59

2

100

Életpálya tanácsadásra csak azoknak van szükségük, akik nem tudják, mit akarnak

26

23

20

13

10

6

2

100

Tárki Zrt.

68


Táblázatok

39. táblázat: Ítélje meg a következő állításokról, hogy azok mennyire jellemzik! (százalékos megoszlás a SZAKÉRTŐ célcsoport körében, n=100) Egyáltalán nem jellemző

Nem tudja

Összesen

4


2

3


0

3

13

42

40

2

100


0

5

15

29

49

2

100


0

6

22

47

23

2

100


0

2

8

52

36

2

100


0

0

12

48

37

3

100


0

3

14

48

33

2

100


0

5

17

53

23

2

100


0

2

16

57

23

2

100


0

1

13

42

42

2

100

Reménnyel és lelkesedéssel várom a jövőt

0

0

13

67

18

2

100

Összességében elégedett vagyok magammal

0

0

15

59

24

2

100

Előfordul, hogy a jövő homályosnak tűnik számomra

7

25

31

28

6

3

100

Úgy érzem, sok dolog van, amire büszke lehetek

0

1

10

60

26

3

100

Általában magabiztosnak érzem magam

0

3

12

53

30

2

100

Tárki Zrt.

69


Táblázatok

40. táblázat: Ítélje meg a következő állításokról, hogy mennyire ért egyet velük! (százalékos megoszlás a SZAKÉRTŐ célcsoport körében, n=100) Egyáltalán nem értek egyet

4

Teljes mértékben egyet értek

Nem tudja

2

3

Túlterheltnek érzem magam a munkában

9

13

26

34

18

0

A tanácskérők sokszor nem őszinték velem

19

29

25

19

7

1

Gyakran érzem úgy, hogy jó lenne konzultálni egy nálam tapasztaltabb kollégával

10

8

44

25

12

1

Az irodámhoz könnyen odatalálnak az új tanácskérőim is

6

9

10

26

46

3

Az egyéni tanácsadás inkább nekem való, mint a csoportos

4

14

20

32

28

2

Akkor érzem hatékonynak a tanácsadást, ha a tanácskérő viselkedésében pozitív változást tapasztalok

0

9

13

32

45

1

Elég időm van felkészülni egy tanácskérővel való találkozás előtt

1

13

18

33

33

2

Ha a munkahelyem támogatná, szívesen tanulnék valamilyen tanácsadási módszert

5

21

29

18

26

1

Kiterjedt szakmai kapcsolatrendszerem van

0

12

30

40

17

1

Az csoportos tanácsadást jobban kedvelem, mint az egyénit

12

30

32

18

7

1

Gyakran használok kérdőíveket, teszteket a munkám során

6

10

18

42

22

2

Amikor tanácsadás folyik, senki sem zavarja azt meg

3

5

14

39

37

2

Szakmai kérdésekben számíthatok a kollégáim segítségére

1

2

5

31

59

2

Két tanácskérő között szinte semmi szünetem sincs

42

10

20

19

6

3

A tanácsadások rendszerint jó hangulatban telnek

0

2

6

48

43

1

Akkor érzem hatékonynak a tanácsadást, ha a tanácskérő eljut a döntésig

1

2

11

38

47

1

Tanácskérőimtől gyakran kapok pozitív visszajelzést az elért eredményeikről

1

0

18

46

34

1

Gyakran megesik, hogy egy volt tanácskérőm ajánlására keresnek meg

5

13

18

31

29

4

A sok munka miatt nehéz a teljes figyelmemet a tanácskérőre szentelni

29

30

11

24

5

1

Feletteseim elismerik a munkámat

0

5

22

51

20

2

A tanácskérők sokszor olyan problémával keresnek meg, amiben nem én vagyok a legilletékesebb személy

3

20

40

26

10

1

Úgy érzem, hogy a tanácsadási munka testhezálló nekem

0

3

12

57

27

1

Akkor érzem hatékonynak a tanácsadást, ha sok információt (pl. pályákról, képzésekről) sikerült átadnom

1

3

16

33

45

2

Akkor érzem hatékonynak a tanácsadást, ha a tanácskérőtől kapok valamilyen pozitív visszajelzést

1

8

13

34

41

3

Annyi az adminisztráció, hogy a tanácskérőre gyakran nem jut időm

34

31

19

11

3

2

Általában jól érzem magam az üléseken

0

4

15

55

24

2

Szerintem a fellelhető eszközök jó része elavult

4

25

32

20

11

8

A tanácsadói irodám felszereltségét (internet elérés, irodai eszközök) megfelelőnek találom

4

6

15

50

22

3

Szeretem, ha egy ülés strukturált

0

1

16

55

25

3

Sajnos nincs elég eszközöm (kérdőív, szakmaleírások), amit jól használhatnék az üléseken

15

19

32

20

10

4

Az irodám kellemes, meleg hangulatot áraszt

1

5

15

46

28

5

Szívesen képezném magam tovább ezen a területen

4

24

23

21

27

1

A tanácskérőim kedves embernek ismernek

0

0

8

58

32

2

Tárki Zrt.

70


Táblázatok

41.1. táblázat: Milyen gyakran nyújtja az alábbi pályaorientációs szolgáltatásokat az Önhöz forduló embereknek? (százalékos megoszlás a SZAKÉRTŐ célcsoport körében, n=100) heti 1-5 tanácskérő

heti 6-10 tanácskérő

havi 1-5 tanácskérő

félévente 1-5 tanácskérő

nem végez ilyen tevékenységet

információnyújtás

37

31

22

8

2

pályaválasztási tanácsadás

28

17

29

18

8

pályamódosítási tanácsadás

24

5

19

6

46

támogatott öntájékozódás (pl. tesztek, portálok használata tanácsadó segítségével)

25

11

13

6

45

munkavállalási tanácsadás

17

23

5

3

52

álláskeresési tanácsadás

22

19

5

4

50

önmenedzsment készségek fejlesztése

12

15

11

9

53

rehabilitációs tanácsadás

2

3

9

8

78

pszichológiai tanácsadás

11

2

7

5

75

üzem/cég/tanműhely-látogatás

2

1

3

14

80

41.2. táblázat: Milyen formában nyújtja legjellemzőbben ezeket a szolgáltatásokat? (százalékos megoszlás a SZAKÉRTŐ célcsoport körében, akik nyújtják az adott szolgáltatást, változó n) egyéni

csoportos

online

nem tudja

összesen

N

%

N

%

N

%

N

%

N

%


63

64

35

36

0

0

0

0

98

100


62

67

29

32

1

1

0

0

92

100


52

96

2

4

0

0

0

0

54

100


37

67

17

31

1

2

0

0

55

100


45

94

3

6

0

0

0

0

48

100


34

68

12

24

1

2

3

6

50

100


30

64

17

36

0

0

0

0

47

100


17

77

4

18

0

0

1

5

22

100


20

80

5

20

0

0

0

0

25

100


6

30

14

70

0

0

0

0

20

100

41.3. táblázat: Átlagosan hány ülésből állnak ezek a szolgáltatások? (százalékos megoszlás a SZAKÉRTŐ célcsoport körében, akik nyújtják az adott szolgáltatást, változó n – „nem tudja” válasz nélkül) 1 ülés

2 - 5 ülés

6- 10 ülés

10 felett

összesen

N

%

N

%

N

%

N

%

N

%


44

45

30

31

10

10

10

10

98

100


27

29

42

46

11

12

8

9

92

100


10

19

36

67

6

11

1

2

54

100


23

42

24

44

7

13

0

0

55

100


8

17

24

50

12

25

3

6

48

100


11

22

27

54

9

18

2

4

50

100


8

17

29

62

6

13

4

9

47

100


2

9

11

50

8

36

0

0

22

100


2

8

14

56

7

28

1

4

25

100


10

50

6

30

3

15

0

0

20

100

Tárki Zrt.

71


Táblázatok

41.4. táblázat: AZ Önhöz fordulók a szolgáltatásokat önkéntes alapon veszik igénybe? (százalékos megoszlás a SZAKÉRTŐ célcsoport körében, akik nyújtják az adott szolgáltatást, változó n) intézmény küldte, kötelezte

önként

nem tudja

összesen

N

%

N

%

N

%

N

%


82

84

16

16

0

0

98

100


71

77

21

23

0

0

92

100


48

89

6

11

0

0

54

100


43

78

12

22

0

0

55

100


39

81

8

17

1

2

48

100


40

80

8

16

2

4

50

100


38

81

8

17

1

2

47

100


13

59

9

41

0

0

22

100


13

52

10

40

2

8

25

100


10

50

10

50

0

0

20

100

41.5. táblázat: Mennyire hatékony ez a szolgáltatási forma, mennyire segíti az Önhöz fordulókat? (átlagértékek a SZAKÉRTŐ célcsoport körében, akik nyújtják az adott szolgáltatást, változó n, 5=nagyon hatékony, 1=egyáltalán nem hatékony) N

átlagérték


98

4,05


91

4,16


54

3,85


55

4,00


48

4,00


50

3,90


46

3,83


21

3,48


24

3,67


20

3,60

Tárki Zrt.

72


Táblázatok

42. táblázat: Milyen gyakran nyújtja az alábbi pályaorientációs szolgáltatásokat az Önhöz forduló embereknek? (százalékos megoszlás a SZAKÉRTŐ célcsoport körében, n=100) 1 2 3 4 5

– – – – –

nem befolyásolja a hatékonyságot/ nem jelenik meg ez a tényező veszélyforrásként kis mértékben befolyásolja a hatékonyságot negatív irányba / a veszélyforrás ritkán jelenik meg közepes mértékben befolyásolja a hatékonyságot negatív irányba / a veszélyforrás nem minden esetben jelenik meg nagymértékben befolyásolja a hatékonyságot negatív irányba egyik fő oka a nem elég hatékony működésnek 1

2

3

4

5

nem tudja

a (finanszírozott) szolgáltatások korlátozott elérhetősége (területileg)

4

11

16

22

42

5

a (finanszírozott) szolgáltatások korlátozott elérhetősége (bizonyos életkorú vagy munkaerő-piaci helyzetű csoportok, pl. iskoláskorúak, aktív munkavállalók számára)

2

7

33

22

27

9

a szolgáltatások minősége

4

22

44

15

7

9

a képzett szakemberek hiánya

4

11

24

36

20

5

az elérhető eszközök száma

4

18

24

27

20

7

az elérhető eszközök minősége

5

24

24

24

18

5

a szolgáltatások alacsony ismertsége

4

4

18

31

44

0

egyéb, éspedig

24

0

2

9

7

58

Tárki Zrt.

73

Közvélemény-kutatás. az életpálya tanácsadási szolgáltatások ismertségéről

Recommend Documents