Közszolgálati továbbképzés Minősítési adatlap Közszolgálati minősített továbbképzési programokhoz Útmutató a minősítési adatlap kitöltéséhez

Közszolgálati továbbképzés Minősítési adatlap Közszolgálati minősített továbbképzési programokhoz – Útmutató a minősítési adatlap kitöltéséhez

Azonosító: MU-TK-02

MU-TK-02 ÚTMUTATÓ A MINŐSÍTÉSI ADATLAP KITÖLTÉSÉHEZ

Jelen útmutató célja, hogy segítséget nyújtson a továbbképzést folytató intézmények részére abban, hogy továbbképzési programjaik nyilvántartásba vételre kerüljenek a közigazgatási programjegyzékre. A nyilvántartásba vételhez a továbbképzési programok minősítése szükséges, mely minősítést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által felkért szakértők végeznek el. A minősített továbbképzési programok elbírálása során a szakértők elsősorban a továbbképzési program szakmai követelményeknek való megfelelését, valamint célcsoportra történő testre szabását vizsgálják. A minősítési adatlap kitöltését jelen „Útmutató” segíti. A minősítési adatlap benyújtása A minősítési adatlapot a képzőnek a kitöltést követően a VTKI által előírt határidőn belül, kitöltve, cégszerűen aláírva, papír alapon két eredeti példányban, kell benyújtania az alábbi címre: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető és Továbbképzési Intézete; 1118 Budapest, Ménesi út 5. A borítékon fel kell tüntetni az alábbi szöveget: „Minősítési adatlap”. Az adatlaphoz csatolni szükséges a minősítési díj befizetését igazoló dokumentum másolatát!

A dokumentum az NKE VTKI által kiadott hatályos formanyomtatvány

Mielőtt a dokumentumot használná, győződjön meg annak érvényességéről!

Érvényes: 2013. január 23-tól visszavonásig.



I.A képző szervezetet nyilvántartásba vételhez szükséges adatai 1. Az intézmény neve Az intézmény hivatalosan használt, rövidítés nélküli nevét kell megadni. 2. Az intézmény hivatalosan rövidített neve Az intézmény hivatalosan rövidített nevét szükséges feltüntetni. 3. Az intézmény adószáma Az intézmény adószámát kell megadni. 4. Az intézmény nyilvántartásba vételi száma, akkreditációs száma, OM azonosítója Jelen rovatba - a felnőttképzési intézmény nyilvántartási számát abban az esetben szükséges feltüntetni, amennyiben az intézmény rendelkezik vele (felnőttképző intézmények nyilvántartásba vételi száma) - amennyiben felnőttképző kezdeményezi a regisztrációs eljárást, úgy fel kell tüntetni az akkreditációs lajstromszámot (felnőttképzési intézmény akkreditációs lajstromszám) Figyelem! Felnőttképző esetén, kérjük csatolni, az intézményi akkreditációs tanúsítvány hiteles másolatát! - az OM által kibocsátott intézményi azonosító feltüntetése szükséges abban az esetben, amennyiben az intézmény rendelkezik vele (OM azonosító) 5. Az intézmény székhelye Az adatcsoportban az intézmény székhelyét kell megadni irányítószám, helységnév, közterület neve és házszám megjelölésének sorrendjében. Irányítószám: A székhely postai irányítószámok jegyzéke szerinti postai irányítószámát kell beírni. Helységnév: A székhely postai irányítószámok jegyzéke szerinti helységnevet kell beírni. Közterület neve: A közterület teljes nevét kell beírni (utca, tér, út neve). Közterület jellege: A közterület jellegét kell beírni (utca, út, tér stb.) rövidítés nélkül. Házszám: A székhely házszámát kell beírni. 6. Az intézmény levelezési címe A rovatot csak akkor töltse ki, ha a postai/értesítési cím eltér „Az intézmény székhelye” adatcsoportban közölt adatoktól (vagyis ha a székhely egyben a levelezési cím, jelen adatcsoportot üresen kell hagyni). Az adatcsoportban az intézmény levelezési címét kell megadni irányítószám, helységnév, közterület neve és házszám megjelölésének sorrendjében. Irányítószám: A levelezési cím postai irányítószámok jegyzéke szerinti postai irányítószámát kell beírni. Helységnév: A levelezési cím postai irányítószámok jegyzéke szerinti helységnevet kell beírni. Közterület neve: A közterület teljes nevét kell beírni (utca, tér, út neve). Közterület jellege: A közterület jellegét kell beírni (utca, út, tér stb.) rövidítés nélkül. Házszám: A levelezési cím házszámát kell beírni. 7. Telefonszám, faxszám






A rovatba kell beírni az aktuális telefonszámot, faxszámot (körzetszám/telefonszám formában). 8. Weblapcím A rovatba kell beírni az intézmény weblapcímét. 9. Állandó képzési helyszínei A rovatot abban az esetben szükséges kitölteni, amennyiben az intézmény rendelkezik állandó képzési helyszínnel. A helyszín(ek) megjelölését az alábbiak szerint kérjük feltüntetni: irányítószám, helységnév, közterület neve, közterület jellege, házszám, esetlegesen emelet, ajtó és/vagy teremszám. 10. A képzésért felelős vezető neve, elérhetősége (telefonszám, e-mail cím) A képzésekért felelős vezető nevét kell feltüntetni, telefonos és elektronikus elérhetőségével. 11. A képzésért felelős referens neve, elérhetősége (telefonszám, e-mail cím) A képzésekért felelős referens nevét kell feltüntetni, telefonos és elektronikus elérhetőségével. 12. A minősítési díj befizetésének módja A minősítési díj összegének feltüntetése mellett a díj befizetését igazoló bizonylat (csekk, banki átutalás) másolatát minden esetben csatolni kell, ennek hiányában a program formai hiba miatt elutasításra kerül. A befizetési kódot is szükséges feltüntetni! II.A továbbképzési programra vonatkozó adatok 2.1. A továbbképzési program címe A benyújtott továbbképzési program a programjegyzéken az itt megadott címen szerepel majd, ezért célszerű rövid, a program tartalmát kifejező megnevezést választani. A továbbképzés címének egyértelműen utalnia kell a választott témakörre, a továbbképzés tartalmára. Ha a program megnevezése túl általános, akkor nem orientálja kellőképpen a továbbképzésre jelentkezőket. Erre való tekintettel kérjük, a képzés megnevezése feleljen meg a tisztességes tájékoztatás követelményeinek. A program címe nem lehet megtévesztő, annak alkalmasnak kell lennie a potenciális résztvevők tájékoztatására. 2.2. A továbbképzési program témacsoportja A következő témacsoportok különíthetők el: a) *általános közigazgatási ismeretek: központi szinten elfogadott és kihirdetett jogszabály, törvény, kormányrendelet és/vagy miniszteri rendelet megértését és végrehajtását közvetlenül szolgáló téma, amely a jogszabályi környezet bemutatására, a jogalkalmazás segítésének a módjaira irányul. b) jogalkalmazás javítását támogató funkcionális ismeretek: a jogszabályi környezetet támogató alkalmazási és funkcionális ismeretek elsajátítására irányul (HR, IT stb.).






c) személyes készségfejlesztés: mindazoknak a készségeknek a fejlesztése, amelyek gyakorlati alkalmazása révén nő a tisztviselők egyéni hatékonysága, és ezáltal a szervezet teljesítménye. Ilyen készségfejlesztési területek az alábbiak: együttműködés, kommunikáció, prezentáció, tárgyalás, team-építés, konfliktuskezelés, motiváció, problémamegoldás, stb. d) szakmai kompetenciafejlesztés: terület / intézmény /munkakör specifikus ismeretekre és alkalmazásra irányul. Alkalmazkodás segítése, támogatása az előírásokhoz, a jogi normák betartásához. e) **vezetőképzés: a feladatok ellátásához szükséges ismeretek, képességek, készségek, attitűdök és viselkedésre irányuló témák, amelyek általános készségek és specifikus készségek fejlesztésére irányulnak. * Rendelet 2.§ (h) közszolgálati továbbképzési program: általános közigazgatási ismeretek megszerzésére irányuló, a közigazgatási szakvizsgára való felkészülést moduláris rendszerben szolgáló, továbbá a jogalkalmazás javítására irányuló továbbképzések, melyek fejlesztéséről és megvalósításáról a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gondoskodik. ** Rendelet 6.§ Az NKE az éves továbbképzési tervek alapján kialakítja oktatási programját, meghirdeti és megszervezi a közszolgálati továbbképzéseket és közszolgálati vezetőképzési programokat. 2.3. A továbbképzési program tartalmának rövid kifejtése A programjegyzékben megjelenik a továbbképzési program tartalmának rövid kifejtése, melynek tömör megfogalmazása minimum 3, maximum 5 sorban segíti a felhasználók eligazodását a változatos kínálaton belül. 2.4. A továbbképzési program célja Kérjük, határozza meg a továbbképzési program tartalmát, azt a többlettudást, mellyel a képzésben résztvevő a továbbképzési program elvégzésével rendelkezni fog. A képzési cél pontos meghatározása alapvető elvárás a képzési programmal szemben. A programminősítés vizsgálata arra irányul, hogy a képzési program megfelel a képzési célnak, a megvalósíthatóság kritériumának, valamint a pedagógiai, andragógiai követelményeknek. A képzési cél megfogalmazása alapján, az érdeklődő számára egyértelműen azonosítható a képzés elvégzésével szerzett tudás, többletteljesítmény vagy az elsajátított kompetencia. Ennek megfelelően a képzési célnak egyértelműnek és konkrétnak kell lennie, ki kell jelölnie a résztvevő által elsajátítható teljesítménytöbbletet, vagy egyértelműen meg kell határoznia a képzés funkcióját a célcsoport körében.

A képzési célok meghatározására többféle gyakorlat is van. A modulrendszerű, illetve a kompetenciára alapozott képzések programjaiban a leggyakrabban alkalmazott mondatszerkezet a „képzési sikeres elvégzésével a résztvevő képes…” nyitó szöveg folytatása.






A célmeghatározás ugyanakkor nem csak kompetenciákra vonatkozhat, hanem ismeretek, készségek, képességek, sőt akár attitűdrendszer fejlesztésére, bővítésére is. Ezek a meghatározások éppúgy érvényesek lehetnek, mint az előző, kompetencia alapú célkijelölés, azonban csak abban az esetben, ha az elsajátítandó ismeret, készség, képesség, vagy a fejlesztendő attitűd konkrétan megnevezett. Példa a képzési cél konkrét, helyes megfogalmazására: A képzés célja az etikus közszolgálati ügyfélbarát magatartás elősegítése, az ügyfél centrikus kompetenciák fejlesztése. A képzés során alkalmazott eljárások hatására fejlődik a résztvevők empatikus kapcsolatteremtési és asszertív kommunikációs képessége.

2.5. A továbbképzési program célcsoportja Kérjük, hogy határozza meg egyértelműen a továbbképzési program célcsoportját, mindazoknak a körét, akik számára a program ajánlható! A program célcsoportjának meghatározása teljes egészében a képzési program alkotójára van bízva. A célcsoport bármilyen szegmentálással azonosítható (végzettség, szakmai szerep, érdeklődés stb.). A célcsoport meghatározásánál a következőkre kell figyelemmel lenni: a) a célcsoport számára a képzési célnak relevánsnak kell lennie; b) a célcsoportnak egyértelműnek, meghatározottnak, „elérhetőnek” kell lennie. Kérjük nyilatkozzon, hogy a megjelölt célcsoport teljes mértékben azonos a jogszabályban meghatározott célcsoporttal:

A továbbképzési program célcsoportja a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szerveknél foglalkoztatott kormánytisztviselőkre és köztisztviselőkre vonatkozik. (A továbbképzésekbe bevont polgármester, helyi önkormányzati képviselő közszolgálati továbbképzése esetén a 273/ 2012 (IX. 28) Kormányrendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni.)

2.6. A továbbképzési program elsajátítása során megszerezhető kompetenciák Kérjük, határozza meg a program során megszerezhető kompetenciákat, amelyek konkrétan kifejezik és előírják a résztvevő ismereteinek, készségeinek, képességeinek bővülését a program sikeres elvégzése által. (A kompetenciák meghatározását az 1. sz. mellékletben található kompetencialista segíti!)






Kompetencia: a felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.1 Ebbe a pontba kerül minden olyan átszármaztatott tartalom, amelyet a résztvevő elsajátít annak érdekében, hogy megfeleljen a követelményeknek, illetve amelyek birtokában eléri a képzési program célját. Az átszármaztatott tartalom az adatlap felsorolásának megfelelően lehet ismeret, készség, képesség, kompetencia. A meghatározásokkal szemben elvárt, hogy konkrétak, mérhetőek, minősíthetők, legyenek. Például „ismeret”, „megértés”, „alkalmazás”, „integrálás” szintjén legyenek meghatározva, azaz Megismeri…..; Levezeti…….; Meghatározza…..; Képes rá…….Alkalmazza….. stb. Nyelvi programok minősítését kérelmezők e helyen szó szerint idézhetik a KER megfelelő megállapításait, leírásait, amennyiben a kérelem a KER szintekhez igazodik. Nem elegendő, ha csak annyit írunk: „a szintnek megfelelő kompetenciák”, gondoljuk végig, és a programunk céljának megfelelően fejtsük ki milyen kompetenciákkal fognak rendelkezni a résztvevők a program elvégzésekor. 2.7. A továbbképzési programba való részvétel feltételei A programba való bekapcsolódás feltételeinél azokat az objektív, mérhető paramétereket kell meghatározni, amelyek igazolása esetén a jelentkező a képzési program résztvevőjévé válhat. Amennyiben a képzésbe való bekapcsolódás végzettséghez kötött, úgy legalább a végzettség szintjét, konkrétabb elvárás esetén a végzettség szakmai irányát, még konkrétabb előírás esetén a végzettség pontos megnevezését is meg kell határozni.

Szakmai gyakorlat elvárása esetén az elvárt gyakorlat szakmai területének és idejének meghatározása egyaránt szükséges az objektív feltétel azonosításához. Az egészségügyi alkalmasság meghatározásának azoknál a képzési programoknál van jelentősége, amelyeknél a szakma gyakorlása (vagy akár már maga a képzés is) foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálathoz kötött. Az előzetesen elvárt ismeretek között lehet meghatározni mindazokat a feltételeket, amelyeket tartalmi szempontból támaszt a képző a képzésben résztvevővel, illetve a képzésbe bekapcsolódó felnőttel szemben. 2.8. A továbbképzési program típusa Kérjük, jelölje X-szel a program szempontjából megfelelő programtípust!

1

2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről 29.§. 10. pont






Az alábbi programtípusok, fajták különíthetők el: A) Jelenlétet igénylő programok (jelölése: J) Előadás: Olyan, programtervben szereplő képzési forma, melynek során elsősorban az oktató szóbeli magyarázata segíti a résztvevőt az ismeretek elsajátításában. Szeminárium, műhelymunka, konzultáció: Általában egyszerre kis létszámú résztvevő egyidejű elméleti felkészülését szolgáló, az oktató és a résztvevő személyes közreműködését is igénylő foglalkozás, mely a programtervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez szükséges. Konferencia-előadás: Általában egyszerre nagy létszámú résztvevő egyidejű elméleti felkészülését szolgáló, az oktató személyes közreműködését is igénylő foglalkozás, mely a programtervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez szükséges. Tréning: A tréning egy olyan komplex képzési, továbbképzési eljárás (módszer-együttes), amelynek keretében célorientált (igény szerinti) tartalmú, továbbá bizonyos kompetenciák megszerzésére irányuló felkészítés történik. A tréning során a résztvevők feldolgozzák a szükséges elméleti ismereteket, biztosítják azok alkalmazását visszacsatolással összekapcsolva. A gyakorlatok értékelése és a tesztek alkalmazása által a jelenlévők személyiségjegyei is fejlesztésre kerülnek. B) E-learning (jelölése: E) Olyan, számítógépes hálózaton elérhető nyitott – tér- és időkorlátoktól független – képzési forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában megszervezve mind a tananyagot és a tanulói forrásokat, mind a tutor-tanuló kommunikációt, mind pedig az interaktív számítógépes oktatószoftvert egységes keretrendszerbe foglalva hozzáférhetővé teszi a tanuló számára. Amennyiben a programot benyújtó blended-learninget vagy távoktatást kíván alkalmazni, úgy Xszel szükséges jelölni a megfelelő formát! Blended-learning: a jelenléti képzés és az e-learning kombinációja. Távoktatás: a jelenléti képzés, valamint egyéb az önálló tanulást segítő eszközök alkalmazásának elegye (munkafüzetek, e-tananyagok stb.). Olyan oktatási forma, ahol a tanuláshoz szükséges személyes kontaktus bizonyos részét kommunikációs eszközök használatával és speciális szerkezetű tananyagok segítségével helyettesítik, és az önálló, individualizált tanulást helyezve előtérbe valósítják meg a tudástranszfert. A távoktatás fizikai jelenléttel járó tanár(tutor)-diák találkozásokat is magában foglal. 2.9. A továbbképzési program óraszáma a választott képzési program esetében






A tervezett képzési időt a továbbképzést folytató intézmény határozza meg, saját belátása szerint. Fontos azonban, hogy az óraszám összefügg a képzés módszereivel, a bemeneti és kimeneti szintekkel, a célcsoporttal, stb. A tervezett képzési idő a Tanegység/modulok kidolgozását követően határozható meg, a Tanegység/modul óraszámok összegzésével. Fordított eset is lehetséges, amikor a képzés összes óraszáma a kiinduló pont, de az képzéstervezi szempontból nem tekinthető optimális megoldásnak, hiszen nem abból indul ki, hogy egy adott teljesítménytöbblet, az adott célcsoportban, adott módszerrel mennyi idő alatt érhető el. A képzési tartalmak elsajátításához szükséges egyéni, a programalkotó áltat nem szabályozott tanulási idő nem része a képzés óraszámának. A tervezett képzési idő meghatározásánál hibaként jelentkezhet, ha a Tanegység/modulok óraszáma összességében eltér a képzés óraszámától. Ez jellemzően a programalkotók figyelmetlenségéből adódik. Az óraszám meghatározása szempontjából a távoktatási programok vagy e-learningre alapozott képzések esetén egy-egy ismeretelem elsajátításához átlagosan szükséges óraszámot meghatározva kell megadni a képzés óraszámát. Ez az eljárás hasonló a felsőoktatásban alkalmazott kreditek óraszámmal való megfeleltetéséhez. 2.10. A továbbképzési program csoportlétszáma A csoportlétszámra vonatkozóan az alábbi irányszámokat, ajánlásokat határozza meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető és Továbbképzési Intézete:  Csoportlétszámok szakmai képzés esetén: 20-25 fő (elméleti képzés esetén); 12 fő (gyakorlati képzés esetén)  Nyelvi képzés esetén a csoportlétszám irányszáma: 10-12 fő  Általános képzés esetén a csoportlétszám irányszáma: 25 fő A meghatározott irányszámoktól el lehet térni, de az eltérést minden esetben indokolni kell annak érdekében, hogy a képzési program megvalósíthatósága objektív módon mérlegelhető legyen. Előfordulhat azonban, hogy egyes képzési formák a fent említett irányszámoktól eltérően jóval több (pl. konferencia, előadás stb.), vagy kevesebb (pl. egyéni nyelvi képzés) résztvevői létszámmal is megvalósíthatók. 2.11.A továbbképzési programba való részvétel feltételei Kérjük, hogy határozza meg mindazokat a feltételeket, amelyeket a képzésben szereplőknek a programban való részvétel során teljesítenie kell.






A közszolgálati továbbképzési rendszerben a részvétel követésének módja a résztvevő által aláírt jelenléti ív. A megengedett hiányzás azt a mértéket jelenti, amely felett a résztvevő nem kaphatja meg a képzési program sikeres elvégzését tanúsító dokumentumot, illetve a képzésben való részvétele a hiányzás túllépése esetén nem lehetséges. A megengedett hiányzás általánosan elfogadható mértéke a kontaktórák 20%-a, de minden esetben a képzési program jellegéhez, követelményeihez illeszkedőnek kell lennie. A megengedett hiányzást a kontaktórák arányában és/vagy konkrét óraszámmal egyaránt meg lehet adni. Az itt szereplő adat a képzés egészére vonatkozik, Tanegység/modulonként az általános elvtől el lehet térni (pl. 40 órás képzés két modulja 20-20 óra. Megengedett hiányzás a program szintjén 20%, 8 képzési óra, de a tanegység/modulok szintjén az arány akár 40% is lehet, amennyiben a képzés megengedett hiányzása akár egy tanegység/modul keretében is engedélyezett lehet). Egyéb feltétel lehet minden olyan elvárás, amelyet a résztvevőnek a képzési program elvégzése során – valamennyi tanegység/modulra érvényesen – teljesítenie kell. Pl. napi szintű személyes e-mail elérhetőség biztosítása. 2.12. A továbbképzési program során alkalmazott ismeretellenőrzések és/vagy számonkérések A továbbképzési program során alkalmazott ismeretellenőrzések és számonkérések meghatározása két esetben lehetséges: jelenléti oktatás és e-learning vonatkozásában. Mindkét esetben szükséges meghatározni a számonkérés formáját, a számonkérés rendszerességét, a számonkérés tartalmát, a megszerezhető minősítéseket, a megszerezhető minősítésekhez tartozó követelményszinteket, továbbá a sikertelen teljesítés következményét. 2.13. A továbbképzési program zárása Legfontosabb megválaszolandó kérdés a program zárása tekintetében, hogy a képzési program a tanegység/modulonkénti számonkérési rendszerén túlmenően tartalmaz-e önálló, a képzés egészére visszaható számonkérést, értékelést. Ennek legjellemzőbb példája, hogy az elsajátított ismeretek átfogó ellenőrzésére a képzés lezárásakor kerül sor. Adott esetben az is lehetséges, hogy a képzés egyetlen mérése, az ismeretelsajátítás értékelése, a képzés zárásakor valósul meg. Záró vizsga esetén a vizsga rendjénél kell meghatározni a vizsgával kapcsolatos minden formai, szervezési feltételt (vizsga elemei, azok időtartama, létszáma, résztvevői stb.). Amennyiben a programhoz záróvizsga nem kapcsolódik, úgy a képzés zárásának feltételei azonosak lehetnek a Nyilvántartásba vételi adatlap 2.16. pontjában meghatározott feltételekkel. Ekkor elegendő ennek a pontnak a meghivatkozása, s a program zárásának módja például a program sikeres elvégzését igazoló irat átadása lehet. 2.14. A továbbképzési program elvégzését igazoló irat






Az adatlapon felkínált változatok közül való választással, vagy a felnőttképzést folytató intézmény által alkalmazott irat megnevezésével ez a szempont teljesíthető. A kiadott dokumentum megnevezésével kapcsolatban azonban figyelembe kell venni, hogy a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. Törvény 51.§-ának (4) bekezdése értelmében oklevelet képzés igazolásként csak felsőoktatási intézmény adhat ki. Iskolarendszeren kívüli OKJ-s képzés esetén bizonyítvány, egyéb iskolarendszeren kívüli képzések esetében tanúsítvány, látogatási igazolás, igazolás stb. lehet a program elvégzését igazoló dokumentum. A közszolgálati továbbképzési rendszerben a program sikeres elvégzését követően az alábbi iratok adhatók ki: bizonyítvány, tanúsítvány, látogatási igazolás, igazolás. 2.15. A program elvégzését igazoló irat kiadásának feltételei Ebben a pontban minden olyan formai feltételt meg kell határozni, amelynek teljesítése a program elvégzését igazoló irat kiadásához szükséges. Vagy fordított megközelítésben, aki ezekkel a feltételekkel rendelkezik, illetve ezeket a feltételeket teljesítette, annak a program elvégzését igazoló irat kiadható/kiadandó. Ilyen feltételek lehetnek:  A képzésben résztvevő a képzés során átadott, a képző tulajdonában álló eszközöket hiánytalanul és sérülésmentesen visszaszolgáltatta;  A képzés számonkérési rendszerében rögzített elvárásokat teljesítette, stb. III. A továbbképzési program tartalmára, vonatkozó információk 3.1. A továbbképzés programja, a megvalósítás módja, ütemezése Továbbképzési modulnak a továbbképzési rendszerben meghatározott programot alkotó logikailag összetartozó ismeretanyagok, önállóan is elsajátítható tanulási egységeket nevezzük.2 A program tanegységeit/moduljait értelemszerűen, a tanegység/modulok megnevezésének felsorolásával kell azonosítani. A moduloknak/tanegységeknek egyértelmű sorfolytonos számozásúnak kell lenniük. Az egy modulból/tanegységből álló képzés is minősítethető, amennyiben az megfelel a képzési programmal szemben támasztott elvárásoknak! Alkalmazott képzési módszer/munkaforma: Munkaformának, továbbképzési formájának nevezzük a tanulás szervezésének kereteit. Jellemző munkaformák: frontális, kis csoportos, pármunka, egyéni vagy önálló munka. Az oktatási módszerek olyan egyszerű és összetett tevékenységek, amelyek segítségével megoldhatók a tanulási-tanítási folyamat valamely szakaszának feladatai. A felnőttoktatás módszertanában figyelembe kell vennünk, hogy a felnőtteknél a tanulás az elsődleges, ahhoz kell megválasztani a 2

a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX.28.) rendelet 2.§. (1) bekezdés q) pontja






szükséges tanítási tevékenységet. Módszernek nevezzük tehát az oktató által alkalmazott stratégiákat, eljárásokat és technikákat. Alkalmazott ismeretellenőrzési módszer: Az ellenőrzés a tudáselsajátítás mértékének kontrollja. Az ellenőrzés funkciója annak vizsgálata, hogy a képzés megfelelt-e a kitűzött céloknak, illetve, hogy sikerült-e a tervezett célokhoz közelebb kerülni. Ez lehet beszélgetés, vita, portfólió, prezentáció, teszt, írásbeli dolgozat: teszt, kutatás, elemzés, szóbeli beszámoló stb. Alkalmazott oktatástechnológiai eszközök: A segédanyagok, segédeszközök olyan tárgyi eszközök, amelyek a módszertani megvalósításhoz szükségesek, de nem részei az oktatóterem felszereltségének. Ilyenek lehetnek a szemléltető eszközök, speciális papír-írószerek stb.






4. A továbbképzési program megvalósítására vonatkozó információk A továbbképzési programok meghatározott követelményrendszere alapján zajló továbbképzési tevékenység, amely - magában foglalja a képzésszervezési feladatok ellátását, valamint - az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását a kitűzött oktatási célok megvalósítása érdekében. 4.1. Kérjük, hogy nyilatkozzon képzésszervezési tevékenységéről oly módon, hogy megjelöli az alábbiakban felsorolt lehetőségek közül a megfelelő választ! Jelen pontban a képzésszervezési tevékenység vonatkozásában a felsorolt lehetőségek közül meg kell jelölni a megfelelő választ. 4.2. Kérjük, hogy nyilatkozzon a minősített programban résztvevő oktatóról oly módon, hogy megjelöli az alábbiakban felsorolt lehetőségek közül a megfelelő választ! Jelen pontban a minősített programban résztvevő oktatók vonatkozásában a felsorolt lehetőségek közül meg kell jelölni a megfelelő választ. 4.3. A program megvalósítására vonatkozó egyéb szabályozások Csak azon szabályozások felsorolása szükséges, amelyek a felnőttképzésre vonatkozó általános jogi szabályozásokon túlmenően szabályozzák a program megvalósítását. Ilyen szabályozások nem csak jogszabályok lehetnek, hanem szabványok, vállalati képzések esetében intézményi belső utasítások, stb. A nyelvi programok megvalósítását, főleg, ha nyelvvizsgára irányulnak, jelentősen befolyásolhatják a nyelvvizsgáztatással, nyelvvizsgákkal kapcsolatos jogszabályok és előírások. 4.4. Tervezett továbbképzés indítása megyék szerint (A megyét jelölje x-szel! ) Az a programtulajdonos, aki egy vagy több megyében vállalja a továbbképzési programja megszervezését, azt a dokumentum ezen részén van lehetősége bejelölni. Az összes megye megjelölésével a továbbképzést szervező vállalja, hogy felmerülő igény alapján az ország bármely településén megszervezi továbbképzési programját. Ellenkező esetben értelemszerűen csak azt a megyét szükséges bejelölni amelyben tudja vállalni a továbbképzési program megtartását.






TARTALMI HIBÁNAK MINŐSÜLNEK AZ ALÁBBIAK: 

A program nem felel meg a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX.28.) Korm. rendeletben meghatározott minimális követelményeknek;



a továbbképzési program formája és módszerének megjelölése nem egyértelmű;



a továbbképzés nem tartalmaz elméleti és gyakorlati órákat3



a benyújtó a programjegyzéken szereplő, már minősített továbbképzési program minősítését kéri;

FORMAI HIBÁNAK MINŐSÜLNEK AZ ALÁBBIAK: 

nem történt meg a minősítési díj befizetése, nem csatolták a befizetés igazolásának másolatát;



a program nem megfelelő számú, és mindenben megegyező példányszámban került benyújtásra;



az eredeti példányon nem található cégszerű aláírás;



az intézmény akkreditációval rendelkező intézmény tudomásul veszi, hogy a benyújtott adatlap mellé csatolnia szükséges az intézményi akkreditációs tanúsítvány hiteles másolatát. Ennek hiányában a VTI hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.

3

A 273/2012. (IX.28.) Korm. rendelet 2.§ k) pontja értelmében egy minősített továbbképzési program esetében vizsgálni szükséges, hogy az adott képzési program „az előírt szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő, minőségtanúsított képzési program, amely önálló tanítási vagy tananyag egységekből áll és lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek elsajátítását”. A vizsgálat egyik alapja az elméleti és a gyakorlati órák számának figyelembevétele.




Közszolgálati továbbképzés Minősítési adatlap Közszolgálati minősített továbbképzési programokhoz Útmutató a minősítési adatlap kitöltéséhez

Recommend Documents