KÖZÖSSÉGI PORTÁL HASZNÁLATA AZ INFORMATIKAI TÁRGYÚ KÉPZÉSEKBEN
Duchon Jenő,
[email protected] Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ, Óbudai Egyetem
1. Bevezetés Az ezredforduló óta hazánkban is jól érzékelhető a mindent elözönlő információtenger. Ebben az állandóan növekvő információdömpingben kijelenthető, hogy ötévente megkétszereződik a rendelkezésünkre álló tudás tömege. A korábbi (ipari társadalom) fokozatosan és visszavonhatatlanul átadja helyét a tudásalapú társadalomnak, azaz a jövőben a társadalmi rend alapját a tudás képezi majd. A tudást most már nem csupán a modern gazdaság lényegi alkotóelemeként tartjuk számon, hanem az egész társadalom szervező elveként kezeljük.1 Az információ mennyisége exponenciálisan növekszik, amely ugyanilyen mértékű technológiai fejlődést is eredményez. Ráadásul ez a két tényező egymással kölcsönhatásban van, az egyiknek a változása maga után vonja a másik változását is. Ez a fajta közeg hatást gyakorol a tanítási-tanulási folyamatra, és átalakítja a képzés milyenségét, annak feladatait: - Az egyszerű információ, tudásközvetítés mellett az információk és a tudáshálók rendszerét kell kialakítani a tanulóban, ugyanakkor képessé kell tenni arra, hogy önmaga is alakítsa ezt a hálózatot. - A tanulókat a tanulási folyamat passzív szereplőjéből aktív szereplővé kell előléptetni úgy, hogy az egyes témák információrendszerének tevőleges alakítója legyen. - A tanulókban ki kell alakítani a motivációt, hogy felelősséget vállaljanak saját tudásukért, tanulásukért. A mai tanulók korosztálytól függetlenül azzal szembesülnek, hogy fokozatosan nő az igény arra, hogy öntevékenyen vegyenek részt a tanulási folyamatban. Önállóan kell feldolgozniuk a tankönyveket, a különböző oktatócsomagokat. Tanári segítséget kizárólag az iskolában vehetnek igénybe. A tanulás nagy része azonban nem az iskola falain belül történik. Ugyanakkor a pedagógia területén is megfigyelhető egyfajta radikális szemléletváltás. A tanulás nem egyszerűen valamilyen tananyag átvétele és elraktározása a memóriában, hanem 1
dr. Celler Zsuzsanna: A tudás alapú társadalom felé (http://www.ofi.hu/tudastar/konyvtarhasznalat/drceller-zsuzsanna) (látogatás időpontja: 2011.10.22)
199
a már meglévő ismeretek és tapasztalatok összekapcsolása az új információkkal. A folyamat sokkal inkább tanulóközpontúvá alakul át. Mindezek tükrében semmiképpen nem mehetünk el a közösségi médiumok mellett, melyek napjaink egyik legsűrűbben használt online „eszköze”, mely a mindennapi élet szerves részévé vált a tanulóink számára. Ráadásul a mobil eszközök megjelenésével a különböző közösségek működése, élete, szervezkedése nem csak idő-, hanem immár végleg helyfüggetlenné is vált. Hallgatóink nagy része mindennap megnyitja valamelyik közösségi portált, mindennap többször is ellenőrzi üzeneteit, információt cserél és ápolja valós és virtuális kapcsolatait ezen szolgáltatások segítségével. Olyan felület tehát ez, amelyen biztosan megtaláljuk tanulóinkat, amely jelentős szereppel bírhat a tanulás motiválása, az elsajátítandó információ közvetítése, a megfelelő tudás felépítése terén, hiszen már beépült, része a mindennapoknak.
2. Közösségi szolgáltatások
Napjaink egyik legnépszerűbb közösségi felülete a Facebook, amely jellemzően kétféle módon szolgálhatja egy képzés hátterét. Egyrészt a mindenki által elérhető Oldal (Site) szolgáltatással, illetve a szabályozható tagsággal rendelkező Csoportok (Groups) funkció segítségével.
2.1.
Facebook Oldal
Minden Facebook felhasználó az adatlapjához nagyon hasonló úgynevezett Oldal létrehozását is kezdeményezheti, amelyekből bármennyit létrehozhat. Az Oldalak tekintetében szinte ugyanazokat a funkciókat megkapjuk, mint a személyes adatlap esetén, kivéve, hogy Oldalunk nem rendelkezik ismeretségi hálóval. Ezeknek a szerepe, hogy egy felhasználóhoz kapcsolódóan publikációs felületet nyújtsanak alapvetően marketing célzattal. Ugyanis az Facebook Oldalak nyilvánosak, tehát nem kell regisztrálni a Facebook rendszerébe, hogy azokat megtekinthessük, sőt, egyedi URL címmel is rendelkezhetnek. Ehhez mindösszesen annyi szükségeltetik, hogy legalább 25 regisztrált tag kedvelje az oldalt, azaz rákattintson az Oldalon található Tetszik gombra. Mindazok, akik az oldalt kedvelték automatikusan értesítést kapnak az Oldalra elhelyezett információkról, így egyfajta a rendszerbe épített hírcsatornát kapnak, amely nagyon hasonlatos a RSS-hez, de nincs szükség hozzá bonyolult olvasó programokra.
200
2.2.
Facebook Csoportok
A közösségi site arra is nyújt lehetőséget, hogy privát vagy teljesen publikus csoportokat létrehozzunk. Egyfajta zártkörű vagy szabad belépést biztosító online társulás hozható így létre, amelynek tagjai a csoporton belül szabadon publikálhatnak, információt oszthatnak meg és így tovább. A Facebook Csoportok funkciója lehetőséget biztosít egy belső fórum használatára, de kapunk lehetőséget az események kezelésére is, ahol a csoporttagok jelezhetik részt vesznek-e egy adott eseményen vagy sem, és az eseményekről a tagok automatikus figyelmeztetést kapnak. Egy adott csoport adminisztrátora dönthet a csoporttagság kérdéskörében. Akár személyesen felvehet bárkit a Facebook felhasználói közül a csoportba, de Ő dönt a csoportba felvételt kérő személyekről is.
3. Közösségi portálok a képzés szolgálatában Az említett közösségi szolgáltatásokat kísérleti jelleggel az elmúlt időszakban három tárgy keretében is igény lett véve: - Webanimáció: A tárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek az internet világában népszerű, és az elektronikus oktatóanyag interaktivitását adó Adobe Flash technológia használatával, mind animációs oldalról, mind az interaktivitást biztosító ActionScript programozási nyelv alapvető elemeinek használata során. - Informatika: A számítógépkezelői alapismereteket biztosító szövegszerkesztési, táblázatkezelési és prezentációs technológiákat bemutató tárgy, amelynek keretében nem csak az offline alkalmazásokba nyert betekintést a hallgató, hanem ezekehez kapcsolódóan számos online alkalmazást is megismert. - Webprogramozás: A webes világ szerver oldali programozását oktató tárgy keretében a PHP nyelv alapvető elemeinek ismertetése történik, melynek során a hallgatók az egyszerű problémamegoldástól eljutnak egy webes adatbázissal kiszolgált weboldal készítéséig. Szándékos kísérlet okán a Webanimáció kurzus hátterét a Facebook Csoport szolgáltatása biztosította, míg a másik két esetben egy-egy Oldal került kialakításra. A kialakítástól függetlenül a hallgatókkal az adott felület üzenő falán keresztül történt a mindenkit érintő üzenetek kiküldése, feladatok kiadása. Az egyes képzési hátterek kialakításakor kifejezetten az alapszolgáltatások kerültek felhasználásra, hogy a hallgatókat ne frusztrálja például egy-egy alkalmazás telepítése, azoknak adatlapjukhoz történő hozzáférése.
201
1. ábra Webanimáció tárgy felülete
2. ábra Informatika tárgy felülete
202
3. ábra Webprogramozás tárgy felülete A közösségi felületen számos feladat került kiadásra, melyekre a hallgatók a megjegyzések segítségével válaszolhattak, és ugyanígy vagy a Tetszik gomb használatával kaptak tanári visszajelzést válaszuk helyességéről vagy annak továbbgondolásáról. Számos esetben azonban még a tanári válasz előtt saját társuk vitte tovább a gondolati folyamot. Így sokszor egyfajta alkotó, együtt gondolkodó közösség jött létre. Webanimáció tekintetében például motiváló tényezőként feladatkiírásra került, hogy készítsenek el adott témakörben egy vektorgrafikus képet a Flash rajzeszközeinek segítségével, majd az elkészült képet töltsék fel a rendszerbe, ahol a csoport tagjai kommentálhatták illetve a Tetszik gomb segítségével megjelölhették az egyes képeket. Azok a hallgatók, akik a legtöbb „Like” bejegyzést kapták (egyfajta szavazó felületként használva az adott funkciót) az animációs technikák felhasználását követelő feladat során pozitívabb eredményt értek el. Természetesen a megadott feladatok kiadása előmunkálatokat igényelt, hiszen például a táblázatszerkesztés témakörben az adott képernyőkép előállítása, annak előkészítése majd felöltése a tanár felelőssége. Ugyanakkor, ahogyan a mellékelt képen is látszik, számos hozzászólást eredményez.
203
4. ábra Hallgatói szavazás egymás munkájára, illetve táblázatkezelésből felfedezve tanító feladat A közösségi portál által kínált funkciók ugyanakkor leginkább a képzések egyfajta információs csomópontjaként üzemeltek, hiszen számos más web2-es tartalomszolgáltató alkalmazás egyes elemi kerültek beágyazásra a Facebook által nyújtott felületen. Ilyen alkalmazások voltak a Google Dokumentumok által elérhető űrlapok, táblázatok és prezentációk vagy a Youtube video szolgáltatása, ahonnan számos oktató video került felhasználásra.
204
4. Tapasztalatok A hallgatók alapvetően pozitívan fogadták a tárgyak közösségi felületen történő megjelenését. Amennyiben az adott tárgy keretében sikerült kellő feladattal bevonni őket a folyamatos munkavégzésbe a többség aktívan és tevékenyen reagált. Rogers szerint a tanítás és a tanulás lényege nem pusztán ismeretek és a közöttük lévő összefüggések felfedezése, megértése és egyedi leképzése. Véleménye szerint ennél sokkal többről van szó: Egy olyan személy (személyiség) kialakítása, aki (amely) képes korunk kihívásainak megfelelni, önmagával és a környezetével egyensúlyban van. Minél tökéletesebben működik a személy, annál könnyebben lesz képes tanulni is. 2 Nem véletlen, hogy tanárként ott kell lennünk ahol hallgatóink vannak, és ott kell alakítanunk hallgatóinkat ahol elérhetőek. Napjainkban pedig ez már egyáltalán nem biztos, hogy a tanterem falain belül történik meg kizárólagosan. Nagyon fontos a személyes jelenlétünk még a virtuális világban is. A Facebook lehetővé teszi az Oldalak funkción belül, hogy – ahogyan számos mellékelt képen is látszik - egy anonimizált felhasználóként írjunk az üzenő falra. Ugyanakkor akár a tanár is létrehozhat egy nem létező felhasználót a rendszeren belül, és annak segítségével kommunikálhat tanulóival. Ugyanakkor tapasztalható volt, hogy sokkal nyitottabbak lesznek a hallgatók a virtuális térben, ha a valós arcunkat adjuk az adott képzési háttérfelületén. Visszakanyarodva tanuláshoz, nem szabad elfeledkeznünk sose arról, hogy a tanulási folyamat során minden egyes alkalommal felbukkan az értékelés, függetlenül annak irányától és módjától. Az értékelés azonban nem más, mint egy értékalkotó folyamat elemzése. Egy érett (tökéletesen működő) személy értékalkotása képlékeny és rugalmas. Azon alapszik, hogy egy aktuális pillanat történéseit milyen mértékben találja az ember cselekvésre serkentőnek. Az értéknek csak a változását lehet állandónak nevezni. 3 A közösségi portálokat sok tanár lekezelően kezeli, sokan idegenkednek tőle, sok a negatív tapasztalat. Ez nem véletlen, hiszen minden új eszköz, amely megjelenik világunkban befolyásolja viselkedésünket, és használatuk, alkalmazásuk új szabályokat hoznak létre. (Bár ezek nagy része a korábban is létező, más eszközök használata közben már kialakult viselkedéskultúrához köthető, abból – vagy azt teljesen átvéve – alakul ki.) Az online eszközök ugyanakkor hatást gyakorolnak a társadalmi viszonyainkra, közösségi szerveződéseinkre, kapcsolatainkra, akárcsak annak idején a televízió, a telefon.. Ráadásul az eszközök funkcionális felhasználásának összeolvadása (pl. okostelefonok) egyre inkább eltörli az éles határokat az eszközök felhasználási szerepkörei között. Mindezek tehát kiegészítik hagyományos ismeretségi hálózatunkat, ahol a kapcsolat milyenségét befolyásolja, hogy a kapcsolattartás milyen eszközökön keresztül történik. Az eszköz pedig befolyással van a kapcsolattartás kommunikációjára, amely meghatározza az alapvető viselkedéskultúrát is.
2
Carl R. Rogers és H. Jerome Freiberg - A tanulás szabadsága (EDGE 2000 Kft, Budapest, 2007) (379. oldal) 3 Carl R. Rogers és H. Jerome Freiberg - A tanulás szabadsága (EDGE 2000 Kft, Budapest, 2007) (340-341. oldal)
205
Fontos megjegyezni, hogy ahogy ezek az eszközök megengedik (technológiailag lehetővé teszik), hogy az eszközön keresztüli identitásunkat meghatározzuk. Mutatott személyiségünket minden esetben az adott környezethez próbáljuk igazítani a belső identitásunknak megfelelően, és ez is befolyásolja viselkedésünket. Az online világban korábban óriási lehetőségünk volt teljesen más ruhába bújni, napjainkra azonban a közösségi szolgáltatásoknak hála egyre közelebb kerül az online énünk a valóshoz, amelynek következményeképpen online viselkedésünk is várhatóan hasonlatos lesz a valóshoz. Persze online viselkedésünk kihat a valós viselkedésünkre. Gondoljunk csak a nyelvben történő változásokra, a kommunikáció stílusának átalakulására. Viselkedésünk nagy része utánzáson alapul. Akiket viszont utánozni lehet, a jól ismert abc végi generációs (x, y, z) különbségek okán és a nagyütemű eszközváltozás miatt (félév alatt a megismert alkalmazások elavulttá válnak) képtelenek a lépéstartásra. Ez azonban teljesen természetes folyamat, és ha ezt elfogadjuk, akkor máris tudunk logikus lépéseket tenni. Véleményem szerint a rengeteg, gyorsan fejlődő új eszköz, a rettentően inger gazdag környezet a netgeneráció számára szóképpel élve egyfajta dzsungel, amelytől ugyan nem ijed meg (mert bele született), de nem tudja mit kezdjen vele, hiányzik a számára a bozótvágó, és annak használatának a betanítása is. Ennek következtében maga kezdi el felfedezni a világot, és egyáltalán nem garantált, hogy az ebben a helyzetben egymás példaképeivé váló generáció olyan szabályrendszert, kultúrát alakít ki amely más társadalmi normákkal összeegyeztethető. Úgy gondolom, tanárként feladatom, hogy egyrészt utánozható példaként éljem az online életemet, másrészt megfelelő kommunikációval, nevelő munkával tudatosan erre koncentrálva kialakítsam a megfelelő szemléletet. Ennek a szemléletnek pedig van kihatása az online világon kívüli életünkre is, hiszen talán megtanulunk egymás felé nagyobb nyitottsággal, bizalommal viszonyulni. Éppen ezért ahhoz, hogy értékalkotó tevékenységgé váljon a tanulás olyan eszközt kell használnunk, amely megfelelően és könnyen motiválja a hallgatókat, amely naprakész, és amely szinte percről percre küldi számukra az információt, amelyet meg is követelnek. Mindez pedig ha nem is 24 órás, de az adott 45 percen túlmutatóan is időt igényel a pedagógustól, amely azonban a hallgatók elért eredményeiben és jellemének változásában többnyire pozitívan meg is jelenik.
Felhasznált irodalom - dr. Celler Zsuzsanna: A tudás alapú társadalom felé (http://www.ofi.hu/tudastar/konyvtarhasznalat/dr-celler-zsuzsanna) (látogatás időpontja: 2011.10.22) - Carl R. Rogers és H. Jerome Freiberg - A tanulás szabadsága (EDGE 2000 Kft, Budapest, 2007) (379. oldal)
206
