Helyi Esélyegyenlőségi Program Porva /Község Önkormányzata
2013-2018 Nincsenek források az aktuális dokumentumban.
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................................ 3 Bevezetés ............................................................................................................................................. 3 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) ............................................................................................................ 3 Bevezetés ............................................................................................................................................................ 3 A település bemutatása ........................................................................................................................ 4 Külterületi részei .................................................................................................................................. 6 Értékeink, küldetésünk......................................................................................................................... 7 Célok .................................................................................................................................................... 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ..................................................... 10 1. Jogszabályi háttér bemutatása .................................................................................................... 10 2. Stratégiai környezet bemutatása ................................................................................................. 11 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége .......................................... 14 Álláskeresők támogatása, keresetpótló juttatás 2013-ban ........................................ 21 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység ................................................ 31 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége............................................................................... 47 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ....................................................................... 53 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ..................................................... 57 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása ........................................................................................................ 66 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ................................ 68 1. A HEP IT részletei ..................................................................................................................... 68 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ................................ 68 1. A HEP IT részletei ..................................................................................................................... 68 3. Megvalósítás......................................................................................................................... 96 4. Elfogadás módja és dátuma ...................................................................................................... 101
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)
Bevezetés
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Az Európai Bizottság 2004 májusában tette közzé az „Esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség a kibővített Európai Unióban” című Zöld Könyvet, amelyben konzultációra hívta az érintett szervezeteket, szereplőket. Ezek a konzultációk megerősítették azt az álláspontot, mely szerint kiemelkedően fontos mind az esélyegyenlőség, mind a diszkrimináció elleni küzdelem terén megvalósuló közösségi akciók kezdeményezése, beleértve az Európai Unió anti diszkriminációs jogalkotása hatásának maximalizálását. A diszkrimináció elleni fellépéssel és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos törekvéseket a mindenki számára irányadó Esélyegyenlőségi Keretstratégia foglalta magába. Ennek nyomdokaiba lépett a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó egységes szerkezetbe foglalt, egy közösségi akcióprogramként megfogalmazott PROGRESS közösségi program. A közösségi jog e témakörre vonatkozó teljes harmonizációját hazánkban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: törvény) valósította meg. A törvény kimondja, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség és deklarált célja, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára. Lehetővé teszi a közérdekű igényérvényesítést, a jogsérelem esetén a bizonyítási teher megfordulását, és 2005. évtől kezdődően speciális, az egyenlőbánásmód megsértése esetén eljáró hatóság felállítását rendelte el (Egyenlő Bánásmód Hatóság).A törvény 31. §-a értelmében Porva Község Önkormányzata az alábbiakban dolgozza ki Települési Esélyegyenlőségi Programját (továbbiakban:Program): A Program egyes, hátrányos helyzetű csoportok feltárását, valamint esélyegyenlőségének előmozdítását szolgáló intézkedéseket tartalmaz, így különösen: •az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzése, megszüntetése; •a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő eséllyel történő hozzáférés biztosítása; •munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítása; •a hátrányos helyzetűek munkaerő piaci hátrányainak csökkentése, foglalkoztatási esélyeik javítása; •a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése; •a döntéshozatalban, illetve a közügyek irányításában a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítése érdekében. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés célja az, hogy a rendelkezésre álló adatok, dokumentumok alapján feltérképezze Porva község problémáit, lehetőségeit.
Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Porva Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása A Porva falunevet már egy 1086-ban kelt oklevél említi. Ez az oklevél a bakonybéli bencés apátság birtokának összeírása, amelyben Purua, mint határnév szerepelt. Ez azt bizonyítja, hogy a falu már a XI. században létezhetett, továbbá az is feltételezhető, hogy a Porva szó délszláv eredetű, jelentése vágás, erdei irtás. A község tehát délszláv alapítású lehetett, de korán elmagyarosodott. Ezt bizonyítja, hogy még a pálos monostor alapítása előtt Imre herceg tiszteletére kápolna épült a faluban. Gara László halála után a Zápolya család lett az örökös, pontosabban Zápolyai Orsolya, aki Porván hunyt el és díszes síremléke még ma is megvan Porván. A sírmezőkön túl azonban más bronzkori tárgyak is előkerültek Porváról. Pl.: Gurdon György 1933-ban bronz lándzsavéget ajándékozott a Nemzeti Múzeumnak. A római kori leletek közül kiemelkedik egy eredetére nézve egyiptomi szobrocska. Találtak még római pénzérméket és gyűrűket is. A leletek alapján biztosra vehető, hogy a Római Birodalom katonái nemcsak megfordultak, hanem le is telepedtek Porván. A porvai telepítő levél 1773-ban kelt, egészen addig puszta volt. A pápai pálosok által betelepített lakosság németekből állt, mind római katolikus vallású volt. A falu házai szegényesek, agyagból épültek. Porván az uralkodó nyelv a német maradt, hiszen csak néhány család beszélt magyarul. Porva határát 1800-ban mérték fel először. Ekkor ez a falu az Esterházyak cseszneki uradalmához tartozott. A falunak 3 malma volt. 1858-ban ismét felmérték a határt. 1869-ig megháromszorozta népességét. A századforduló előtti években azonban feltűnően megfogyatkozott. Ennek két oka lehetett: - sokan mentek Amerikába; - a népesség számát akadályozó nagybirtok. A Parasztság Porván a nagybirtok miatt nem tudott földhöz jutni. A birtokok nagy része az Esterházyak tulajdonában volt, ezért ilyen gazdasági körülmények között a lakosság nem talált megélhetésre Porván. Az I. világháború után az iskola állapota elhanyagolt, rossz. 1919-ben szó esik a német tannyelv bevezetésének lehetőségéről, az indítványt jóváhagyták, majd nem sokkal felülbírálják és elutasítják. 1938-ban a porvai iskolaszék vezetősége a német nyelvű kissebségi oktatást kívánta megvalósítani. Porván 1938/39 tanévre beiratkozott 118 tanuló közül 27 magyar, 91 német anyanyelvű volt.
1971/72-es tanévtől a porvai iskola, mint a borzavári iskola tagiskolájaként szerepelt. A felsős tanulók átjártak Borzavárra, mivel Porván csak két tanterem volt. A tanulókat részben osztott tanítással oktatták. 1977/78-as tanévre a falu lakosai társadalmi munkával felépítettek még 2 tantermet. A pedagógusok száma 11 fő volt. Az iskola fenntartói a Porva Községi és a Borzavár Községi tanácsok voltak a rendszerváltás előtt, utána pedig a Község Önkormányzatai lettek. A tanulók létszáma kb. 1985-től 110-120 fő között mozog. Már évek óta az 1. és 2. osztályos diákok járnak a porvai iskolák épületébe. A Bakony szívében élő települések (Bakonynána, Dudar, Nagyesztergár, Porva, Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek) közös fenntartású oktatási intézményeket hoztak létre. Megalapították a Magas-bakonyi Közös Igazgatású Közoktatási Intézményt, amely 2013. január 1-ig a következő intézményeket működtette: Német Nemzetiségi Ált. Isk. B.nánán Német nemzetiségi Napközi otthonos Óvoda Bakonynánán Ált. Isk. Dudar Napközi otthonos Óvoda Dudar Fészek Német Nemzetiségi Napközi Otthonos Óvoda Nagyesztergár Nefelejcs Német Nemzetiségi Napközi Otthonos Óvoda Porva Kerekerdő Óvoda Bakonyszentkirály A millenium évére az iskola is megszépült. Az alsós osztályokhoz vezető folyosó egyik falára az Eredetmonda című falfestményt festették fel, Az iskola a 2002. év december 5.-i önkormányzati ülés után vette fel a Közös Fenntartású Általános Iskola Borzavár-Porva nevet. Az iskola és az önkormányzatok folyamatosan pályáznak újabb felszerelésekre, és fejlesztésekhez. Pályázati Pénzekből és önerőből Porván 2004-ben megtörtént a vizesblokk korszerűsítése, a gázfűtés bevezetése, és egy tornaszoba kialakítása. Az iskola tanulói rendszeresen részt vesznek versenyeken, pályázatokon, ahol szép eredménnyel szerepelnek. 2005 szeptemberétől beindult a német nemzetiségi nyelvoktatás az 1. osztályos gyerekeknek. Pontos neve: Német Nyelvű Nyelvoktató Kisebbségi Oktatás, mely felmenő rendszerben valósul meg. Az első ilyen 8. osztály a 2012/2013-as tanévben végzett. Az 1. osztályos gyerekek lelkesen ismerkednek a német szavakkal, versikékkel, énekekkel. ÓVODA A Községi Önkormányzat 2009-ben célul tűzte ki, hogy létrehoz a településen egy egycsoportos német nemzetiségű vegyes csoportos óvodát. A falu összefogásának, az emberek segítőkészségének köszönhetően ez a cél megvalósult és 2009. szeptember 1-jén birtokba vehették a családias, gyönyörű környezetben elhelyezkedő óvodát. Megalakulása óta szoros az együtt működés a bakonynánai Német Nemzetiségi intézmény egységgel, így pedagógiai programunkban is az általuk alkalmazott, bevált és hozzánk is közel álló Freinet-féle pedagógiát alkalmazzák, természetesen a helyi sajátosságokat, igényeket figyelembe véve. Szoros kapcsolatot ápolnak a helyi katolikus egyházzal, így
óvodai időkeretben heti rendszerességgel fakultatív hit-és vallásoktatást szerveztek játékos formában, amit a gyerekek nagyon szeretnek. Hétvégenként ovis misét, nyár folyamán pedig hittan hetet is szerveznek, színesítve ezzel is az óvodai életet. Az 1990-es évek elején kiépült a telefonhálózat, víz-és szennyvízhálózat, a kábeltévé hálózat és a gázvezeték hálózata. Felújították a közvilágítást, az iskolában központi fűtést építettek ki. A falu lakosságának többsége mégis fával fűt, az erdők közelsége miatt, ahol még mindig folyik a fakitermelés. A községben 2007-ben több fejlesztés is megvalósult: beindult a falugondnoki szolgálat, a település csatlakozott a mozgókönyvtári feladatellátáshoz. 2008-ban Porva elnyerte a „tiszta, virágos Veszprém megyéért” díjat. Porva község a Magas-Bakonyban fekszik, Zirc városától 6 km-re. A Hódos-ér patak kisebb forráságai között, északi tájolású völgyben fekszik. Az újabb házsorok a dombokra is felkúsztak. Nyugat-északnyugat felé a tájkép meghatározója a Kőrishegy és Kék-hegy tömbje, amely a Bakony legmagasabb pontja (709 m). Éghajlata hűvös, a völgyzugokban akár nyáron is előfordul fagyos hajnal. A sokéves átlag szerint csapadékban gazdag, de az utóbbi néhány év aszályai az átlagosnál erősebben érintették. A megművelt területek többé-kevésbé lejtősek. A lösztakarón képződött erdőtalaj meglehetősen kifakult, a termények közül leginkább a burgonyának kedvez Külterületi részei Pálihálás Közelítőleg déli irányban, légvonalban 5 km távolságra található a Halománytető déli lábánál. Közúton Zirc-Tündérmajor felől lehet megközelíteni, gyér autóbuszjáratai az anyaközségétől függetlenül közlekednek. Területén bő, jó minőségű vizet adó forrás fakad, amely Borzavár és Porva fő ivóvízbázisa. Aszályos években azonban már nem képes a megnövekedett igényeket ellátni, ilyenkor Zircről érkezik pótlás. Néhány háza még lakott, másokat hétvégi vagy üdülőháznak használnak új tulajdonosaik. Szépalmapuszta Délnyugati irányban, a Halománytető északi oldalán települt. Évszázadokon keresztül az Eszterházyak majorja volt, majd a rokonságukba került Pejacsevich Mikó család lett a gazdája. A 17. század óta tartottak itt ménest. 1962-től a bábolnai gazdasághoz tartozott, majd 1994-ben svájci tulajdonba került. Jelenleg a fő működési terület a vendéglátás; hotel és konferenciaközpont épült, ehhez inkább bemutató jelleggel csatlakozik kis gazdaság, ahol régi, hagyományos állatfajták: magyar szürke marha, mangalica sertés találhatók. A környezetet kis tó, arborétum, szelídgesztenye-liget egészíti ki. A könnyebb elérhetőség kedvéért új aszfaltozott út készült, amely Borzavárral köti össze Ménesjáráspuszta Porvától nyugatra, a nagy hegytömb lábánál fekszik. A község északnyugati végétől, a futballpályától induló murvás úton érhető el. A murvás út rajta áthaladva délnek fordul Szépalmapuszta felé. A bábolnai időszakban még itt is jelentős állattartó telep működött. Régi gazdasági épületek és néhány lakóház alkotják. Településen működő civil szervezetek
Porvai Sportegyesület, Pro Porva Alapítvány, Porvai Óvodáért Alapítvány, Barátság Klub
Az önkormányzat címerének leírása A címer bíbor színű, hullámos osztóvonalú pólyával vágott hegyes pajzs. Felső részében a
Kőris-hegy és Kék-hegy kettősét jelképező zöld halmok vannak, arany pajzsfő hátérrel. A mesteralak alatt zöld mezőben ezüst címerfém ábrák vannak elhelyezve. Kisebb ezüst halmon a - heraldikai - baloldalon virágzó len, a jobb oldalon ismeretlen mezőgazdasági növény jelképe, míg középen jobb felé fordított fejsze (balta) áll.
Értékeink, küldetésünk A Program célja, hogy az élet valamennyi területén megelőzze a hátrányos megkülönböztetést és elősegítse egyes társadalmi csoportok tagjainak esélyegyenlőségét, mely az állam, az önkormányzatok és ezek intézményei, a civilszervezetek és magánszemélyek feladata. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.” Ugyancsak az Alaptörvény XV. cikkének (4)-(5) bekezdéséből idézve „Magyarország az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.”, valamint „Magyarország külön intézkedésekkel védi a családokat, a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket.” Az esélyegyenlőség mindenállampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség nem csupán követelmény, hanem az önkormányzatok hosszú távú érdeke is, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra- függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges, vagy fogyatékkal élő, milyen a származása, vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció mentesség és a szegregációmentesség programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és a társadalmi integráció a társadalmat célzó esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül Demográfiai mutatók Lakónépesség száma az év végén Fő
Változás
2007 468 2008 461 99% 2009 459 100% 2010 445 97% 2011 435 98% A lakónépesség száma 2007-től 2011-ig folyamatosan csökkent, majd 2012-ben lakónépesség száma 452 fő.
2. számú táblázat - Állandó népesség fő nők 34 16 123 8 40
0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti
%
férfiak összesen 44 78 12 28 146 269 10 18 28 68
nők 44% 57% 46% 44% 59%
férfiak 56% 43% 54% 56% 41%
3. számú táblázat - Öregedési index 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) 2001 111( 60 éven felüli) 17 2008 71 96 2009 71 93 2010 70 81 2011 68 78 4. számú táblázat - Belföldi vándorlások 65 év feletti állandó lakosok száma (fő)
Öregedési index (%) 652,9% 74,0% 76,3% 86,4% 87,2%
állandó jellegű odavándorlás
elvándorlás
egyenleg
6 14 16 5
13 7 14 15
-7 7 2 -10
2008 2009 2010 2011
5. számú táblázat - Természetes szaporodás
2008 2009 2010 2011
élve születések száma
halálozások száma
4 3 3 1
6 11 6 2
természetes szaporodás (fő) -2 -8 -3 -1
A fenti táblázatok a demográfiai helyzetéről adnak áttekintést statisztikai adatok alapján. Megállapíthatjuk, hogy az 1980 óta Magyarországon jellemző népességcsökkenő tendencia a községre mérsékelten jellemző. Porva jelenlegi lakosságszáma 452 fő, mely csökkenő tendenciát mutat az utóbbi 3 évre vonatkozóan. Az állandó népesség száma 2007-2011 között 98%-ra csökkent. A településen közel azonos mértékben csökkent az időskorúak száma és a 14 év alattiak száma is. Porva településre az elvándorlás, illetve a bevándorlás változó tendenciát mutat. A bevándorlás illetve az elvándorlás elsősorban a közeli településekről, közeli
településekre, valamint Veszprémből történik. A vándorlásokat a munkahely és a megélhetés költségei határozzák meg. Porván a természetes szaporodás évről évre hasonló tendenciát mutat. Az elhalálozások száma 2-6 fő körül, míg az élve születések száma 1-4 fő között változik. Az elhalálozások száma minden évben több a születések számánál. A településről elmondható, hogy „elöregedő” település. Viszonylag magas az egyedül álló, beteg, idős emberek száma és kevés a letelepedni, családot alapítani vágyó fiatalok száma. A település dinamikusabb fejlődése, munkahelyek teremtése jelentős mértékben fokozná a bevándorlók, illetve a Porván családot alapítók számát. A település elhelyezkedése nagyon kedvező, ehhez hozzájárul az elérhető ingatlan és albérleti árak is
Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Porva Községi Önkormányzat az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja
Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról” szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet „2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai” fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira.
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Az Ekbtv. 31. §-a értelmében a helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok – különös tekintettel a mélyszegénységben élők, romák, gyermekek, nők és idősek csoportja, illetve a fogyatékkal élők - oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetére, illetve a helyzetelemzésen alapuló intézkedési tervben meg kell határozni a feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket.
Kiemelt figyelmet kell fordítani az egyenlő bánásmód, az esélyegyenlőség és a társadalmi felzárkózás követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre. Figyelemmel kell lenni az oktatás, képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, az egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására. Biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. Olyan intézkedéseket kell hozni, mely csökkenti a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányát, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. Mindezek megvalósulását támogatnia kell a helyi önkormányzat által hozott döntéseknek. Porva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete e témát is érintő, törvényi előírások betartása mellett megalkotott helyi rendeleteinek, melyek a lakosság alapvető létfeltételeit, a település működését, az ehhez szükséges közszolgáltatások közvetlen igénybevételének lehetőségeit biztosítják. Porva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 42. § 1. pont és az 53. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzíti az önkormányzat által ellátott feladat- és hatásköröket. A Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik a helyi rendeletek alkotása. Porva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi rendeletekkel segíti a fenti célcsoportok esélyegyenlőségét: önkormányzati rendelet a pénzbeli és természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokról önkormányzati rendelet a gyermekek védelméről önkormányzati rendelet az intézményi térítési díjakról 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Költségvetési koncepció – az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 24. § értelmében a jegyző, által elkészített, a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót a polgármester október 31-ig benyújtja a képviselő-testületnek. Költségvetési rendelet - a jegyző által előkészített költségvetési rendelet-tervezetet a polgármester a központi költségvetésről szóló törvény hatálybalépését követő negyvenötödik napig nyújtja be a képviselő-testületnek. Évről évre egyre kevesebb anyagi lehetősége van a településnek arra, hogy éves költségvetési koncepciójába olyan kiadásokat tervezzen, mellyel csökkenthetné a nagyvárostól távoli kistelepülés adta hátrányokat. Az évente megrendezésre kerülő hagyományos rendezvények lebonyolítására az idei évi költségvetésben nem terveztünk falunapot, így az nem kerül megrendezésre, a többi rendezvény (Gyermeknap, Idősek Napja) támogatása betervezésre került. Betervezésre került a beruházásokkal kapcsolatosan a pályázati támogatások önrész vállalása. Gazdasági program – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116. §-a értelmében a képviselő-testület hosszú távú fejlesztési elképzeléseit
gazdasági programban, fejlesztési tervben rögzíti, melynek elkészítéséért a helyi önkormányzat a felelős. Porva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. évi gazdasági koncepciója a . önkormányzati határozattal került elfogadásra. Településrendezési terv – Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban 1997. évi LXXVIII. tv.) 6. §-a alapján a települési önkormányzat – a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint – a településrendezési feladatukat a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával látják el. Porva rendezési tervét a Helyi Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről szóló5/2006.(IV. 27.) önkormányzati rendelet tartalmazza, Bakonynána, Dudar, Nagyesztergár, Porva Községek Önkormányzatainak Intézményfenntartó Társulása Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terve2011 Óvoda Pedagógia program iskola pedagógiai programja, 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Porva Községi Önkormányzat az alábbi társulásoknak tagja: 1) Zirci Kistérség Többcélú Társulás (az elnevezés 2013. január 1-jétől változik: Zirci Járás Önkormányzati Társulás) keretében látja el az alábbi feladatokat: családsegítés, házi segítségnyújtás, közösségi ellátás, támogató szolgálat, nappali ellátás (fogyatékosok nappali intézménye), nappali ellátás (pszichiátriai betegek nappali intézménye) gyermekjóléti szolgálat, védőnői szolgálat, anya-, gyermek-, és csecsemővédelem (iskolai védőnői szolgálat) 2) Bakonyszentkirályi Közös Önkormányzati Hivatal: Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek, Porva, Bakonynána Község Önkormányzata működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával, valamint a polgármesteri, jegyzői, képviselő-testületi feladat és hatáskörbe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével, végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására 2013. január 1jétől közös önkormányzati hivatalt alakítottak. Településünkön a Bakonyszentkirályi Közös Önkormányzati Hivatal Porvai Kirendeltsége működik. 3) Magas Bakonyi Közoktatási Intézményi Társulás: az oktatási-nevelési feladatok ellátására alakult, 2013. január 1-jétől a Közös Fenntartású Általános Iskola állami fenntartásban került, ezért az iskolai feladatellátás kikerült a társulásból. 2013. június 30-al megszűnt a Közös Fenntartású Napköziotthonos Óvoda Bakonynána, Nagyesztergár, Porva, Dudar Bakonyszentkirály közös fenntartása is, így a társulás is
megszűnik. 2013. július 1-jétől az Porvai Nefelejcs Német Nemzetiségi Óvoda néven működik tovább a porvai önkormányzat fenntartásában. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A TEIR adatbázisán kívül a felhasználható adatokat az iskola, óvoda, családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, védőnő, orvosok, a közös önkormányzati hivatal nyilvántartásai biztosították. A program figyelembe veszi Porva Község Önkormányzatának mindazon dokumentumait, melyek kitérnek az esélyegyenlőség megvalósítására: A program elkészítésekor a 2011. évi népszámlálási adatok még nem kerültek feldolgozásra, így többnyire a korábban közzétett adatokra támaszkodhattunk. Az esélyegyenlőség biztosításával összefüggő fenntartói tevékenységek, felelősségek • az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása; a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek főfeladata: a.) Program megvalósításának koordinálása, b.)a Program végrehajtásának nyomon követése, c.)az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása;
a Program nyilvánosságának biztosítása;
a Program megvalósításában érintett intézmények vezetőinek tájékoztatása; esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevőindikátorok meghatározása; •az esélyegyenlőség javításához kapcsolódó prioritási sorrend meghatározása; az eredmények nyilvánosságra hozásakor a személyes adatok védelmének maximális érvényesítése; •a település döntéshozóinak kétévente történő tájékoztatása a megvalósításról.
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége A mélyszegénység viszonylag új keletű jelenség az emberiség történelmében; a XX. században jelent meg először. A mélyszegénység fogalmát a Társadalmi Megújulás Operatív Program (későbbiekben: TÁMOP) „Közösségi felzárkóztatás a mélyszegénységben élők integrációjáért” című pályázati felhívás bizonyos része írja le pontosan. Eszerint: „Azokat a közösségeket, amelyek mélyszegénységbe süllyedtek a nagyon alacsony iskolázottság és foglalkoztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi koncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlyos szociális deficit és a hátrányos társadalmi helyzet újratermelődésének nagyon nagy valószínűsége jellemzi.” A mélyszegénység többdimenziós jelenség, amely megmutatkozik többek között a nagyon alacsony képzettségben és foglalkoztatottságban, az ebből következő súlyos megélhetési zavarokban, kihat a lakhatási, táplálkozási körülményekre, az érintettek egészségi állapotára, stigmatizál és kirekesztéshez vezet. Ezekben a térségekben a születéskor várható élettartam is lényegesen alacsonyabb. Magyarországon a mélyszegénységben élők területi elrendeződése nagyjából egybeesik a leghátrányosabb helyzetű kistérségek (továbbiakban LHH kistérség) területével
1. ábra: LHH kistérségek Magyarországon napjainkban (forrás: http://www.nfu.hu) Ezen térségek leginkább az ország északkeleti részében találhatók; Borsod-AbaújZemplén megyében a Sajó és a Bodrogköz közötti területen, valamint Szabolcs-SzatmárBereg megyében. Másik fontos térség a Dél-Dunántúl bizonyos részei, úgy, mint az Ormánság, vagy Tolna megyében a Tamási kistérség.
A mélyszegénységből való kitörés rendkívül nehéz, mondhatni lehetetlen. A helyzetüket az is rontja, hogy rendkívüli elszigeteltségben élnek mind társadalmilag, mind gazdaságilag. Ebben nagy szerepe van az infrastruktúra fejletlenségének. Kutatások igazolják, hogy azoknak a településeknek a száma és aránya, ahol a mélyszegénységben élő családok a helyi társadalom többségi csoportját alkotják, megháromszorozódott az elmúlt évtizedben. Ezen a helyzeten próbál enyhíteni többek között különböző, foglalkoztatási, szociális támogatások, biztosításával pl.1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében.
3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A mélyszegénység megítélése, mint „kategória” behatárolása országtól függően más és más. Az ENSZ által használt abszolút mélyszegénységi küszöb szerint például ebbe a csoportba tartozók kevesebb, mint 1 dollárból élnek naponta. Ez a mérőszám elsősorban a fejlődő országokra jellemző, a fejlett világban, más mutatókat használnak. Így Európában szegénynek számítanak a medián jövedelmek 60%-ánál kevesebből élők. Ez forintosítva Magyarországon 46 000 forint havi jövedelmet jelent. A fogalmak, mint látható, nem azonos élethelyzetet fednek, általánosan elmondható, hogy a szegényebb országok szegényei sokkal szegényebbek, mint a gazdagabb országban élő alacsony társadalmi státuszúak. Másik használt fogalom a létminimum, amely egy szerény, de elfogadható életminőséget tesz lehetővé. A létminimum összege minden évben változik. A létminimum 2013 évre kivetítve 92-93 ezer Ft várhatóan - ez 2014-ben csak egy kicsit lehet magasabb. Ez az összeg önmagában nem tűnik túlzottan magasnak, de abban az esetben, ha kiszámoljuk, hogy egy átlag család esetén mekkora jövedelemre lenne szükség ennek elérésére, már nem ilyen rózsás a helyzet. A valóság az, hogy közel 4 millió ember él ma Magyarországon a létminimum szintje alatt. köztük 850 000 gyermek. Ekkora tömeget a szociálpolitika képtelen eltartani, így a mélyszegénység határát a minimál nyugdíj 28 000 forintos havi értéke alatti jövedelműeknél húzzák meg. A szegénység, mint szó a szocializmus időszakában tiltott fogalom volt, helyét a „hátrányos helyzetű” és „halmozottan hátrányos helyzetű” kifejezések vették át. Hazánkban a mélyszegénység fogalmát gyakran azonosítják a cigánysággal, holott a mélyszegénység nem egyértelműen bőrszín függő. Bár kijelenthető, hogy a mélyszegénységben élők nagy része roma származású. 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 4. §-ban foglaltak alapján a a)15 jövedelem: - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b)(1c) bekezdésekben foglaltakra – az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett
aa) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó – megszerzett – vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és ab) azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni; b)16 vagyon: ha e törvény másként nem rendelkezik, az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek ba) külön-külön számított forgalmi értéke, illetőleg összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a harmincszorosát, vagy bb) együttes forgalmi értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a nyolcvanszorosát meghaladja, azzal, hogy a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálatánál nem minősül vagyonnak az ingatlan, amelyben az érintett személy életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általa lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű A lakosok szerény, de egyelőre még elfogadható körülmények között élnek. Az elmúlt évtizedekben kialakított otthonok fenntartása azonban ma már egyre nehezebb. Ennek legfőbb oka a munkanélküliség. Az emberek többsége a korábban összegyűjtött tartalékait feléli, újabb megtakarításokra nincs lehetőség. Sajnálatos módon a fiatalok nem tudnak segíteni az idős szülőknek, inkább a szülők segítik a fiatalokat. A lakosság pénzeszközökbe, értékpapírba fektetett megtakarításairól nincs adat. így problémaként jelenik meg az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került családok A településen 344 lakóingatlan található. A családok kevés kivétellel saját tulajdonú családi házban élnek. Néhány házban több generáció él együtt. A házak jövedelmi helyzettől, a tulajdonosok igényességétől függően karbantartottak.
3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Munkanélküliség alakulása Porván 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év
nő
férfi
összesen
2008 2009 2010 2011
fő 150 156 162 161
fő 169 146 172 168
fő 319 302 334 329
nő fő 7 12 11 12
% 4,7% 7,7% 6,8% 7,5%
férfi fő 15 17 11 14
% 8,9% 11,6% 6,4% 8,3%
összesen fő 22 29 22 26
1989 után a tsz kisebb társaságokra esett szét, a munkalehetőségek száma csökkent. Megjelent a munkanélküliség, illetve nagyobb távolságokra való munkába járás. Jelentős munkaalkalom volt még az erdészetnél, de jártak dolgozni a távolabbi környékre is, pl. Dudarbánya A táblázatból kitűnik, hogy Porva teljes lakónépességéhez képest milyen arányú a nyilvántartott foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, ez miként változott az elmúlt években, illetve, hogy milyen az arány a férfiak és nők között a vizsgált
% 6,9% 9,6% 6,6% 7,9%
területen. Megállapítható, hogy az évek előrehaladtával a férfiak körében változó, nőtt a nyilvántartott női álláskeresők száma. A településen jelenleg nem tapasztalható olyan gazdasági folyamat, amely az állástalanok számát csökkenthetné. - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők száma fő 22 29 22 26 összesen fő 1 0 2 0 20 éves és fiatalabb % 4,5% 0,0% 9,1% 0,0% fő 3 3 0 5 21-25 év % 13,6% 10,3% 0,0% 19,2% fő 3 3 2 1 26-30 év % 13,6% 10,3% 9,1% 3,8% fő 5 5 4 4 31-35 év % 22,7% 17,2% 18,2% 15,4% fő 0 2 2 2 36-40 év % 0,0% 6,9% 9,1% 7,7% fő 4 4 4 3 41-45 év % 18,2% 13,8% 18,2% 11,5% fő 1 6 5 4 46-50 év % 4,5% 20,7% 22,7% 15,4% fő 3 4 2 6 51-55 év % 13,6% 13,8% 9,1% 23,1% fő 2 2 1 1 56-60 év % 9,1% 6,9% 4,5% 3,8% fő 0 0 0 0 61 év felett % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% A regisztrált munkanélküliek korcsoportonkénti bontása, illetve idősoros változása rámutat arra, hogy a munkanélküliség a különböző korosztály tekintetében miként változik a településen. Látható, hogy az álláskeresők száma évről-évre növekvő tendenciát mutat.
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % 2008 2009 2010 2011
nő 7 12 11 12
férfi 15 17 11 14
összesen 22 29 22 26
nő 6 11 5 8
férfi 3 3 6 7
összesen 9 14 11 15
Nő 85,7% 91,7% 45,5% 66,7%
férfi 20,0% 17,6% 54,5% 50,0%
összesen 40,9% 48,3% 50,0% 57,7%
A táblázat tartalmazza a tartós munkanélküliek számát és arányát a nyilvántartott munkanélküliek százalékában. Minél magasabb a tartós munkanélküliek száma, annál inkább szükséges a beavatkozások tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre.
3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők 18-29 évesek száma száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 41 46 87 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2009 41 51 92 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2010 43 52 95 1 2,3% 2 3,8% 3 3,2% 2011 41 50 91 0,0% 1 2,0% 1 1,1% A táblázatból nyert adatok egy fontos munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítják a figyelmet. A pályakezdők elhelyezkedési esélyei a településen kilátástalanok, mert helyben nincs munkahely. Hátrányos helyzetű munkavállalónak kell tekinteni a középfokú végzettséget vagy szakképesítést nem szerzett munkavállalót. A nem megfelelő iskolai végzettség nehezíti az elhelyezkedést. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint év
nyilvántartott álláskeresők száma összesen
Fő 22 29 22 26
2008 2009 2010 2011
8 általánosnál 8 általános alacsonyabb végzettség fő % fő % 2 9,1% 10 45,5% 1 3,4% 10 34,5% 1 4,5% 10 45,5% 1 3,8% 9 34,6%
8 általánosnál magasabb iskolai végzettség fő % 10 45,5% 18 62,1% 11 50,0% 16 61,5%
A regisztrált munkanélküliek iskolai végzettségének megoszlásából látható, hogy a munkanélküliek jelentős része 8 általánosnál magasabb végzettséggel rendelkezik. c) közfoglalkoztatás Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a év résztvevők száma település aktív korú lakosságához képest
2012
12
2,5%
Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma
0
Közfoglalko résztvevők rom aktív korú ro lakosságho
0%
Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyeknek évente legalább 1 havi munkaviszonyt kell igazolni közfoglalkoztatásban, vagy egyéb munkaerőpiacon ahhoz, hogy a továbbiakban is kapják ezt a támogatást. Aki nem tud elhelyezkedni, illetve más foglalkoztatónál nem sikerül ezt az időt ledolgozni, annak az önkormányzat közfoglalkoztatás keretében biztosítja ezt a munkát. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módon sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. Közfoglalkoztatásban csak a kirendeltség által közvetített álláskeresők, elsősorban Foglalkoztatás Helyettesítő Támogatásra jogosult személyek foglalkoztathatóak, akik a felajánlott munkalehetőséget az iskolai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfogadni, emellett az önkormányzat rendeletben előírhatja jogosultsági feltételként, hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben. A BJP/FHT összege a mindenkori öregségi minimál nyugdíjhoz igazítva, több mint négy évig változatlanul 28.500 forint volt, majd ez lecsökkent 22.500 forintra. Önkormányzatunk közfoglalkoztatás keretében végezteti a közterület takarítási, intézménytakarítási, hó eltakarítási, településtisztasági feladatokat. A közfoglalkoztatottak száma 2011-ben magasabb volt, 2012től viszont lényegesen kevesebb keretet biztosítottak az önkormányzatnak Porva településen a közfoglalkoztatásban részt vevő álláskeresők száma 2012-ben 12 fő, akik a Vergánál, illetve az önkormányzatnál az országos közfoglalkoztatotti programban kerültek foglalkoztatásra. A településen felnőttképző programok, egyéb munkaerő-piaciszolgáltatások nincsenek, helyi foglalkoztatási program a közfoglalkoztatás keretében működik. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Zirci Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége biztosít a felnőtteknek foglalkoztatáshoz való hozzáférési esélyt, munkaerő-piaciképzések, munkahely garancia program, TÁMOP 112., munkatanácsadás, munkaközvetítés formájában. Porva Községi Önkormányzat intézményeiben nincs üres álláshely, így nincs lehetőség a mélyszegénységben élők és romák foglalkoztatásra. Közfoglalkoztatás keretében csak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személyek alkalmazására van lehetőség. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A foglalkozási diszkrimináció elsősorban a munkahelyi felvételnél, másodsorban az elbocsátásoknál érezteti hatását. A nem foglalkoztatottak csoportja és azokon belül a roma származású nem foglalkoztatottak szenvedték el legnagyobb valószínűséggel a hátrányos megkülönböztetést az eddigiek során. A munkaerőpiacról való korai kiszoruláshoz leginkább az egészségi állapottal, a származással és az életkorral összefüggő foglalkozási diszkrimináció járul hozzá. A munkaerőpiacon a romákat sújtó diszkrimináció leggyakrabban a munkára való jelentkezés során valósul meg. Jellemző a közfoglalkoztatási programban részt vevőkre, hogy aktívabbak lettek a piacképes munkahelyek felkutatása terén. A Két közfoglalkoztató közül egy helyben van, az erdészet saját autójával oldja meg a dolgozók szállítását a munkahelyükre. Munkaerő-piaci szolgáltatások
A munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását munkaügyi központok szolgáltatások nyújtásával is elősegítik. A szolgáltatásokat nyújtják egyrészt az álláskeresők számára, másrészt a munkaadók, a térségi foglalkoztatás növelése érdekében tevékenykedő szervezetek, valamint a munkaadók számára. A munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtását pályázati eljárás eredményeként végezheti egyéni vállalkozó, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság is, de a szolgáltatást igénybe vevőtől a szolgáltatásért díjazást nem kérhet. A szolgáltatásnyújtás formái:
munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása, munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás, munkaközvetítés.
Munkaerő-piaci és foglalkoztatási információ nyújtása Az információnyújtás elsődleges célja, hogy elősegítse az elhelyezkedést és az üres álláshelyek betöltését. A foglalkozásokra, a térségben elérhető képzésekre, a régió, a megye, valamint a kistérség munkaerőpiaci helyzetére, a munkaerő-kereslet és - kínálat helyi jellemzőire vonatkozó információk nyújtását, a foglalkoztatást elősegítő támogatások és a munkanélküli ellátásokra vonatkozó lehetőségek ismertetését, továbbá a foglalkoztatással összefüggő jogszabályokkal kapcsolatos tájékoztatást és az azokról szóló ismertetők átadását tartalmazza (a továbbiakban: információnyújtás). Az információnyújtás történhet munkaközvetítés keretében.
önállóan
vagy
tanácsadás,
állásbörze,
továbbá
Munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás A munkatanácsadás célja az elhelyezkedését akadályozó körülmények feltárása, valamint az azok megszüntetésére, a sikeres elhelyezkedés megvalósítására irányuló terv kidolgozása. A pályatanácsadás célja a pályaválasztásnak, pályamódosításnak elősegítése, és a személy érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakítása.
A pályaválasztási tanácsadás elősegíti a pályaválasztási döntés meghozatalát, valamint a munkaerő-piaci keresletnek megfelelő képzési lehetőség kiválasztását. A pályamódosítási tanácsadás segítséget nyújt új képzési irány vagy foglalkozás megtalálásához olyan személy számára, akinek a szakmai képzettsége a személyiségének, képességének, valamint a munkaerő-piaci keresletnek nem felel meg.
Az álláskeresési tanácsadás célja azok elhelyezkedésének elősegítése, akik munkát akarnak vállalni, de nem rendelkeznek az álláskereséshez szükséges ismeretekkel.
Az álláskeresési tanácsadás formái:
egyéni álláskeresési tanácsadás, álláskeresési technikák oktatása, álláskereső klub.
A rehabilitációs tanácsadás célja, hogy elősegítse a foglalkozási rehabilitáció irányának meghatározását, olyan megváltozott munkaképességű személyek számára, akik képzettségi szintjüknek megfelelő munkakörbe nem közvetíthetők. A helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás célja hozzájárulni a térségben a foglalkoztatási helyzet javításához, a gazdasági élet résztvevői közötti együttműködés kialakulásához, a foglalkoztatási feszültségek kezeléséhez, a vállalkozási tevékenység élénküléséhez, továbbá új munkahelyek teremtéséhez. Munkaközvetítés A munkaügyi központ a munkaközvetítés keretében
kapcsolatot tart azokkal az álláskínálókkal, akik foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztatni kívánnak, továbbá elősegíti ennek érdekében a munkát keresők és az álláskínálók találkozását.
A munkaközvetítés lehet egyéni közvetítés vagy csoportos közvetítés.
Álláskeresők támogatása, keresetpótló juttatás 2013-ban Álláskeresési járadékra jogosult az a személy, aki álláskereső, és az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és kereső tevékenységet nem folytat, tehát munkaviszonyban nem áll, és tevékenységet sem folytat, és munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az illetékes munkaügyi központ kirendeltsége sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani. Ellátás összege
Álláskeresési járadék (folyósítási idő maximum 90 nap)1991. évi IV. tv. 26-27.§
Nyugdíj előtti álláskeresési segély 1991. évi IV. tv. 30.§
Munkaerőpiaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100%a: 98.000,-Ft/hó 3.267,-Ft/nap Munkaerőpiaci járulékalap 60%-a, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér 100%a: 98.000,-Ft/hó 1.307,-Ft/nap
Keresetpótló juttatás 1991. évi IV. tv. 14. §(6) bek.alapján közfoglalkoztatási bér 60100%-a között mérlegelési jogkörben állapítható meg
45.300,-Ft/hó - 75.500-,Ft/hó Csak a munkaügyi kirendeltség által ajánlott, vagy elfogadott intenzív heti 20 órás - képzésben való részvétel esetén jár!
3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő száma 2008 2009 2010 2011
321 305 337 334
22 29 22 26
segélyben részesülők % 6,9% 9,5% 6,5% 7,8%
Az álláskeresési járadékban részesülők száma 2009-ben kiugróan magas volt a korábbi évekhez viszonyítva. ugyanakkor a segélyben részesülők száma kevesebb a regisztrált munkanélküliek számához képest, amiből arra is következtethetünk, hogy nem minden munkanélküli jár utána annak, hogy ellátásban részesüljön, vagy meghaladják jogszabályban előírt jövedelemhatár ezzel nem válnak jogosulttá a támogatásra. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások
Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások (2012-es adatok) Rendszeres szociális segély: 0 fő Foglalkoztatást helyettesítő támogatás: havi átlag 2 fő, a többi közfoglalkoztatás keretében dolgozott. Időskorúak járadéka. 0 fő Lakásfenntartási támogatás: 12 lakás Adósságkezelési szolgáltatás 0 család Ápolási díj: 2 fő Átmeneti segély: 10 fő Köztemetés: 0 eset súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési támogatása fő idősek nappali ellátása Porva településen nincs Házi segítségnyújtás a zirci Kistérségi társulásban valósul meg, Szociális étkeztetésben részesülők száma: 18 fő Gyermekellátás (1997. évi XXXI tv. szerint): védelembe vétel nem történt, ideiglenes elhelyezés, tartós/ átmeneti nevelésbe vétel nem volt. rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben 34 gyermek részesült Óvodáztatási támogatásban 3 gyermek
A település gyermekeinek száma: 118 Ebből megszűnt
Gondozott
Gondozási forma
családok száma gyermekek száma
családok száma
gyermekek száma
Alapellátás
6
7
3
3
Védelembe vétel
0
0
0
0
Családba fogadás
0
0
0
0
Szakellátásban lévő gyermek családjának gondozása
0
0
0
0
Utógondozás 0 0 0 0 Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások: rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma: 33 gyermek rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülők száma: 3 gyermek kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok: egyedülálló, munkanélküli, betegség a családban, alacsony jövedelem elutasítások szám, főbb okai: 2 család, jogszabályban rögzítettek egy főre jutó jövedelem magas gyermekétkeztetés megoldásának módjai: önkormányzat által vásárolt élelmezés Gyermekétkeztetésben-kedvezményben részesülők adatai: rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők és a nagycsaládosok A Gyermekjóléti Szolgálat szakmai tevékenységeink száma: SorMegnevezés szám 1. Információ nyújtása 2. Tanácsadások 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 18.
Segítő beszélgetés Hivatalos ügyek intézésében való közreműködések Családlátogatás Közvetítés más alap, oktatási és egészségügyi stb. szolgáltatásba Felülvizsgálati tárgyaláson való Átmeneti nevelésbe részvétel vétel Védelembe vétel Elhelyezési értekezleten, ill. tárgyaláson való részvételek Konfliktuskezelés Szakmaközi megbeszélés Esetkonferencia Örökbefogadással kapcsolatos intézkedés Egyéb Összesen (1-9. sorok összege)
Száma 12 15 49 10 62
A Gyermekjóléti szolgáltató tevékenység a kezelt probléma típusa szerint:
3 0 0 0 4 24 0 0 1 180
Sorszám
Probléma típusa
1. 2. 3. 4. 5.
Anyagi (megélhetési, lakhatással összefüggő stb.) Gyermeknevelési Gyermekintézménybe beilleszkedési nehézség Magatartászavar, teljesítményzavar Családi konfliktus (szülők egymás közti, szülőkgyermek közti) Szülők vagy a család életvitele Szülői elhanyagolás Családon belüli bántalmazás (fizikai, szexuális) Fogyatékosság, retardáció Szenvedélybetegségek Problémák száma összesen (1-10. sorok)
6. 7. 8. 9. 10. 11.
Kezelt problémák Száma 10 42 9 14 4 46 0 0 0 0 125
Házi segítségnyújtás A településről igénybevevő 2012-ben nem volt. Idősek Nappali ellátása A nappali ellátás az ellátást igénybe vevő időskorú személyek egészségi állapotának megőrzése és javítása, valamint mentális állapotuk életkoruknak megfelelő szinten tartása érdekében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: Alapvető szolgáltatások köre: - Közösségi együttlét, - Napi sajtó, tv, rádió használata, pihenés, - Személyi tisztálkodás, körömápolás, személyes ruházat tisztítása, - Étkeztetés (szükség szerint), - Vérnyomás mérése, gyógyszerek felíratása – kiváltása, - Napi gyógyszerfogyasztás ellenőrzése, szükség szerinti kiosztása 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció E fejezetben a lakhatáshoz kapcsolódó területet elemezzük, kiemelve a bérlakás-állományt, a szociális lakhatást, az egyéb lakáscélra nem használt lakáscélú ingatlanokat, feltárva a településen fellelhető elégtelen lakhatási körülményeket, veszélyeztetett lakhatási helyzeteket és hajléktalanságot, illetve a lakhatást segítő támogatásokat. E mellett részletezzük a lakhatásra vonatkozó egyéb jellemzőket, elsősorban a szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Az önkormányzati törvény az önkormányzatok ellátandó feladatai között rögzíti a lakás (és helyiség) gazdálkodást. A törvény rögzíti az önkormányzatok számára a hajléktalanság megelőzésének, és a területükön hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának kötelezettségét 2013. január 1-jétől. Lakásállomány alakulása
év
összes lakásállomány (db)
2008
186
2009
187
2010
187
2011
187
A porvai lakosok – kevés kivétellel - saját tulajdonú családi házakban élnek Porva település közigazgatási területén az elmúlt 4 évben egy új építésű lakás került átadásra. Lakhatást segítő támogatások A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A jegyző a villanyáram-, a víz- és a gázfogyasztás, a távhő-szolgáltatás, a csatornahasználat és a szemétszállítás díjához, a lakbérhez vagy az albérleti díjhoz, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő-részletéhez, a közös költséghez, illetve a tüzelőanyag költségeihez lakásfenntartási támogatást nyújt. A lakásfenntartási támogatás alanyi jogon, normatív alapon állapítható meg. Eladósodottság Komoly probléma az eladósodás, különösen a hátrányos helyzetű, munkájukat elveszítő vagy alacsony jövedelmű, idős, vagy több gyermekes családok esetében, a lakossági adósságállomány újraemelődése, tovább öröklődése jellemző. Ez a réteg veszítheti el a lakását, válhat hajléktalanná, vagy náluk kapcsolhatják ki fizetés hiányában a közszolgáltatásokat. Porva település külterületei: Pálihálás: Közelítőleg déli irányban, légvonalban 5 km távolságra található a Halománytető déli lábánál. Közúton Zirc-Tündérmajor felől lehet megközelíteni, gyér autóbuszjáratai az anyaközségétől függetlenül közlekednek. Területén bő, jó minőségű vizet adó forrás fakad, amely Borzavár és Porva fő ivóvízbázisa. Aszályos években azonban már nem képes a megnövekedett igényeket ellátni, ilyenkor Zircről érkezik pótlás. Néhány háza még lakott, másokat hétvégi vagy üdülőháznak használnak új tulajdonosaik. Szépalmapuszta Délnyugati irányban, a Halománytető északi oldalán települt. Évszázadokon keresztül az Eszterházyak majorja volt, majd a rokonságukba került Pejacsevich Mikó család lett a gazdája. A 17. század óta tartottak itt ménest. 1962-től a bábolnai gazdasághoz tartozott, majd 1994-ben svájci tulajdonba került. Jelenleg a fő működési terület a vendéglátás; hotel és konferenciaközpont épült, ehhez inkább bemutató jelleggel csatlakozik kis gazdaság, ahol régi, hagyományos állatfajták: magyar szürke marha, mangalica sertés találhatók. A
környezetet kis tó, arborétum, szelídgesztenye-liget egészíti ki. A könnyebb elérhetőség kedvéért új aszfaltozott út készült, amely Borzavárral köti össze. Ménesjáráspuszta Porvától nyugatra, a nagy hegytömb lábánál fekszik. A község északnyugati végétől, a futballpályától induló murvás úton érhető el. A murvás út rajta áthaladva délnek fordul Szépalmapuszta felé. A bábolnai időszakban még itt is jelentős állattartó telep működött. Régi gazdasági épületek és néhány lakóház alkotják. Porva településnek komoly problémát jelent a külterületeken élők megfelelő közlekedésének biztosítása, ezért szükséges a külterületek megközelítése érdekében a 100%-os aszfaltos út kiépítése. Hasonlóan fontos a külterületen élő lakások csatornahálózatra, ívó vízhálózatra történő rácsatlakozása is. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai
Porva településen szegregált lakókörnyezetben nem élnek emberek.
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény célja: a) elősegíteni az egyén és ez által a lakosság egészségi állapotának javulását, az egészséget befolyásoló feltétel- és eszközrendszer, valamint az annak kialakításában közreműködők feladatainak meghatározásával, b) hozzájárulni a társadalom tagjai esélyegyenlőségének megteremtéséhez az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésük során, c) megteremteni annak feltételeit, hogy minden beteg megőrizhesse emberi méltóságát és önazonosságát, önrendelkezési és minden egyéb joga csorbítatlan maradjon, d) meghatározni – a szolgáltatók jogállásától és az ellátások fedezetétől függetlenül – az egészségügyi szolgáltatások általános szakmai feltételeit, színvonalának garanciáit, e) biztosítani az egészségügyi dolgozók és a szolgáltatást nyújtó intézmények védelmét jogaik és kötelezettségeik meghatározásával, valamint az egészségügyi szolgáltatás sajátos jellegéből fakadó garanciális jellegű intézkedésekkel,2 f) lehetővé tenni az egyéni és a közösségi érdekek harmonikus érvényesülését, a mindenkori népegészségügyi célok elérését, a szükséges erőforrások előteremtését, optimális felhasználását és az egészségtudományok fejlődését.
Az egészségügy törvény előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat a környezet- és település-egészségügyi feladatok körében gondoskodik a) a köztisztasági és településtisztasági feladatok ellátásáról, b) biztosítja a rovarok és rágcsálók irtását, c) folyamatosan figyelemmel kíséri a település környezet-egészségügyi helyzetének alakulását és ennek esetleges romlása esetén – lehetőségeihez képest – saját hatáskörben intézkedik, vagy a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságnál kezdeményezi a szükséges intézkedések meghozatalát, d) együttműködik a lakosságra, közösségekre, családi, munkahelyi, iskolai színterekre irányuló egészségfejlesztési tevékenységekben, valamint támogatja és aktívan kezdeményezi ezeket. A szociálisan rászorultak részére személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják. A Szt. értelmében a személyes gondoskodás magában foglalja a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat. Szociális alapszolgáltatások: falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi ellátások, támogató szolgáltatás, utcai szociális munka, nappali ellátás. Személyes gondoskodás körébe tartozó szakosított ellátások: az ápolást, gondozást nyújtó intézmény, a rehabilitációs intézmény, a lakóotthon, az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény, az egyéb speciális szociális intézmény. Az Ebktv. rendelkezése értelmében az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, továbbá a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása, a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, a gyógyító-megelőző ellátás, a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során. Az egyenlő bánásmódhoz való jog magában foglalja különösen az azonos egészségügyi intézmények használatának, az ugyanolyan színvonalú és hatékony, illetőleg nem magasabb kockázattal járó gyógykezelésben, valamint betegségmegelőző programokban (szűrővizsgálatokban) való részvétel jogát. a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés 3.6.1. számú táblázat – Orvosi ellátás Felnőttek és gyermekek Csak felnőttek részére év részére tervezett háziorvosi szervezett háziorvosi szolgálatok száma szolgáltatások száma
házi gyermekorvosok által ellátott szolgálatok száma
2008
0
2009 0 2010 0 2011 0 2012 0 Forrás: TeIR, KSH Tstar
1
1
1 1 1 1
1 1 1 1
A porvai orvosi rendelőben hetente két alkalommal rendel a háziorvos, havi egy alkalommal pedig a gyermekorvos. Mindkettőjüknek Zircen van a körzetük, onnan járnak ki rendelni. A hét többi napján a porvai lakosoknak betegség esetén a zirci háziorvosi, illetve gyermekorvosi rendelést kell igénybe venni. A szakorvosi ellátást igénylő betegeket a háziorvos a zirci, illetve veszprémi szakorvosi rendelőintézetbe utalja. Az idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek számára, szükség szerint betegszállító igényelhető. A háziorvosi és gyermekorvosi szolgálat több településen látja el feladatát, adataik összesítve jelennek meg, így külön a településre vonatkozóan nem tudnak adatot szolgáltatni. Sajnos, az orvosi rendelő nem akadálymentesített. 3.6.2. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma év
közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma
2008
19
2009 14 2010 12 2011 13 A közgyógyellátás az egészségi állapot megőrzését és helyreállítását, az egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások kompenzálását célzó hozzájárulás. Három jogcímen lehet igényelni közgyógyellátási igazolványt: alanyi jogon, normatív alapon és méltányossági alapon. A táblázatból látszik, hogy a korábbi évekhez képest csökkenő tendenciát mutat az igazolványt igénylők száma. 3.6.3. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma év
ápolási díjban részesítettek száma
2008
1
2009 1 2010 3 2011 3 Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. Kétféle módon lehet igényelni: alanyi jogon és méltányossági alapon. A táblázatból kitűnik, hogy 2008-as évhez viszonyítva 2011-es évben 2 fővel többen részesültek ápolási díjban.
b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A településen célzott korosztály számára kétévente rendszeresen van mammográfiai szűrővizsgálat a veszprémi kórházban. Az önkormányzat térítésmentesen különjárati autóbuszt biztosít az érintettek részére. Évente rendszeresen a településre érkezik a tüdőszűrést végző autóbusz és helyben végzik a szűrést. Az óvodás és iskoláskorú gyermekek számára kötelező szűrővizsgálatokat a védőnő és gyermekorvos az iskolában és óvodában végzi. A 0-2 éves korú gyermekek évenkénti státusz vizsgálata védőnő, gyermekorvos bevonásával az orvosi rendelőben történik. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés A gyermekek logopédiai fejlesztését az óvodában és iskolában fejlesztő gyógypedagógus végzi. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése Az önkormányzat a szociális és intézményi étkeztetést a Zirc városból történő vásárlással oldja meg és az önkormányzat tulajdonát képező Falugondnoki autóval házhoz szállítással oldja meg. ahhoz, hogy a külterületen élők szociális étkeztetése, illetve az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférése biztosított legyen nélkülözhetetlen a megfelelő teljesítményű gépjármű folyamatos biztosítása.
e) sportprogramokhoz való hozzáférés Az egészséges életmód szerves része a sportolás is. A községben egy sportpálya található. A falunapi és gyermeknapi rendezvényeken, a sportpályákon futballmérkőzések, sorversenyek és egyéb sportfeladatok zajlanak f) személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés Az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés mindenki számára elérhető. g) hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelményének megsértése a szolgáltatások nyújtásakor Hátrányos megkülönböztetés, az egyenlő bánásmód követelmények megsértése a szolgáltatások nyújtásakor senkit nem érhet. Itt lehet megemlíteni az általános iskolás gyermekek ingyenes tankönyvosztását, melynek költségét az önkormányzat átvállalja. A tankönyvtámogatás hátrányos megkülönböztetés nélkül, minden tanuló számára biztosított. h) pozitív jogok adományozása (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül
Hátránykompenzáló juttatások között szerepel a létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére átmeneti segély nyújtása, lakásfenntartási támogatás, rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. 3.7. Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása a) közösségi élet színterei, fórumai Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 42. § 1. pont és az 53. § (1) bekezdés felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltaknak megfelelően az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. Bizonyos feladatokat a képviselő-testület a polgármesterre ruházott át. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület hivatala, 2013. január 1-jétől a Bakonyszentkirályi Közös Önkormányzati Hivatal látja el. A képviselő-testület éves munkaterv alapján ülésezik. A képviselő-testület ülései nyilvánosak, a falu lakosai, civil szervezetek is részt vehetnek. Évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, melyen igen csekély létszámban vesz részt a lakosság. b) közösségi együttélés jellemzői (pl. etnikai konfliktusok és kezelésük) A településen etnikai konfliktusok nem léteznek, azok kezelésére nincs szükség.
3.8 A roma nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal A településen roma nemzetiségi önkormányzat nem alakult.
3.9 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák önhibájukon kívül megélhetési problémákkal küzdő családok
fejlesztési lehetőségek -
igényfelmérés, csoportok létrehozása életvezetési tanácsadások
szakképzetlen munkanélküliek, nem - tájékoztatások, képzések szervezése megfelelő szakképzés - munkaközvetítés A lakossági adósságállomány Az állampolgárok életminőségének újratermelődése. folyamatos vizsgálata. Szükséglet alapú szolgáltatások szervezése. Külterületek infrastruktúrájának hiányossága közúthálózat aszfaltozása, közvilágítás, csatornarendszer, ívó vízhálózat kiépítése külterületeken élők szolgáltatások Gépjármű beszerzéssel a szolgáltatások,
hozzáférésének problémája
(étkeztetés, egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés biztosítása
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység Gyvt. gyermeki jogokat szabályozó 6. §-a szerint minden gyermeknek joga van a testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését, jólétét biztosító saját családi környezetében történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, önálló életvitelének megteremtéséhez. Joga van arra, hogy a fejlődésére ártalmas környezeti és társadalmi hatások, az egészségére káros szerek elleni védelemben részesüljön. A Gyvt. 17 § (3) bekezdése alapján a veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése érdekében történő együttműködési és kölcsönös tájékoztatási kötelezettség is kiemelten fontos. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A szolgáltatás elvi alapjai, működésére vonatkozó szabályozók jogszabályi kereteit a Gyvt., valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet adják. A gyermekjóléti szolgáltatást az adott fenntartó (önkormányzat, kistérségi társulás, egyház, civil szervezet, stb.) gyermekjóléti szolgálat által biztosítja. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységének jelentős része eléri az adott település valamennyi gyermekét, szolgáltató és megelőző funkcióval bír. Tevékenységét összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgálat az általa ellátott településrészen, településen figyelemmel kíséri valamennyi, 0-18 éves gyermek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét. Pénzbeli és természetbeni ellátások: a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, b) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, c) a gyermektartásdíj megelőlegezése, d) az otthonteremtési támogatás, e) a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátások: a) a gyermekjóléti szolgáltatás, b) a gyermekek napközbeni ellátása, c) a gyermekek átmeneti gondozása. A személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekvédelmi szakellátások: a) az otthont nyújtó ellátás, b) az utógondozói ellátás, c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések: a) a védelembe vétel,
b) a családba fogadás, c) az ideiglenes hatályú elhelyezés, d) az átmeneti nevelésbe vétel, e) a tartós nevelésbe vétel, f) a nevelési felügyelet elrendelése, g) az utógondozás elrendelése, Az ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során adatok kezelésére az alábbi szervek és személyek jogosultak: a) a gyermekek védelmét biztosító hatósági feladat- és hatásköröket gyakorló szervek és személyek b) a jegyző, c) a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény fenntartója, vezetője, d) a helyettes szülő, nevelőszülő, e) a gyermekjogi képviselő, illetve amennyiben a gyermek panaszának orvoslása érdekében feltétlenül szükséges a betegjogi képviselő, illetve az ellátott jogi képviselő, f) az áldozatsegítés és a kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek, g) a gyermekvédelmi szakértői bizottság. 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) Porva állandó népességének száma: 486 fő. Ebből a 0-18 évesek száma: 112 fő. Ebből a korosztályból kerülhetnek ki a veszélyeztetett és védelembe vett gyermekek száma. A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzet fogalmának meghatározása nem egységes a gyermekvédelem területén. Tapasztalatok alapján az alábbi veszélyeztetettségi okokat határozhatjuk meg figyelve arra, hogy egy-egy gyermek, fiatal több szempontból is érintett lehet, a veszélyeztetettségi tényezők halmozottan jelentkeznek. A helyi gyermekvédelemben dolgozó szakemberek tapasztalata szerint nem változott az a tendencia, hogy a veszélyeztetettség okai között kimagaslóan a szociális helyzet a meghatározó: Szociális helyzet: A szociális helyzetből adódó veszélyeztetettség A család szétesése: Ez a veszélyeztetési ok gyakran párosul a szociális helyzet romlásával és a gyermek mentális állapotának sérülésével. A család szétesésének leggyakoribb oka, a válás a gyermek számára veszteség. Az elfojtott érzelmek a személyiségfejlődésben rendellenességeket, zavarokat eredményezhetnek. A nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiánya: Az elhanyagolás is bántalmazás (egészségügyi, oktatási elhanyagolás). A gyanújelek, tünetek jelentkezhetnek testi, viselkedésbeli és érzelmi szinteken is. A család életmódja: A családi élet súlyosabb veszélyeztető ártalmait jelenti a deviáns viselkedési formák jelenléte a család hétköznapjaiban: alkoholizmus, brutalitás, bűnöző családi környezet. A gyermek mentális állapota, személyiségzavara: A gyakorlatban is érzékelhető a mentálisan sérült gyermekek számának növekedése. Az okok között a családi nevelés jellemző hibái -
következetlenség, szigor és kényeztetés eltúlzása, követelések hiánya a gyermek felé, vagy ellenkező esetben: a gyermek képességeit meghaladó, magas mérce állítása, az ellenőrzés, odafigyelés hiánya – tapasztalhatóak. Gyakran találkozunk az idegrendszeri betegségük miatt rendszeresen gyógyszert fogyasztó kisgyermekekkel. Bántalmazás: Jelei sokszor nem egyértelműek. Nehezíti a helyzetet, hogy a testi jelek hiánya nem zárja ki a bántalmazás lehetőségét Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. (Gyvt. 18. § (1) a)) A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt. 19. §-a szerint. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a család egy főre eső jövedelme arányában állapítják meg. Ezen, a Nkntv. 2013. szeptember1-jéig hatályos rendelkezése szerint, hátrányos helyzetűnek minősülő gyermekekre vonatkozó adatszolgáltatást viszonylag megbízhatónak - míg ugyanezen körbe tartozó, de legfeljebb nyolc általános iskolai végzettségű szülőkkel rendelkező gyermekek számát (halmozottan hátrányos helyzetűek) pontatlannak - találták az erre irányuló felmérések. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak egy része ugyanakkor nem jelenik meg az októberi statisztikához kötődő adatszolgáltatásban, abban az esetben, ha erre az időre esik a jogosultságuk megállapítása. Veszélyeztetettség: olyan – a gyermek vagy más személy által tanúsított – magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza (Gyvt. 5. § n) pont) A védelembe vétel a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedés. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a gyermek védelembe vétele a gyermekjóléti szolgáltatás feladata. Ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható, a Gyámhivatal a gyermeket védelembe veszi (Gyvt. 68. § (1) bekezdés). A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet: A köznevelési törvény 2013. szeptember 1-jéig hatályban tartja a közoktatásról szóló törvény 121. §-a (1) bekezdésének 14. pontjában rögzített definíciót a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet vonatkozásában, ezt követően a definíciót a Gyvt. fogja tartalmazni1. A 2013. szeptember 1-éig hatályos szabályozás értelmében hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát családi körülményei, szociális helyzete miatt megállapították. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője, óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetén a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola 1
A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet Gyvt-ben rögzített definíciója a sablon készítésekor még nem ismert.
nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Erről a szülő önkéntesen a Gyvt-ben meghatározott eljárás keretében nyilatkozhat. Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A 4.1.1. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
év
védelembe vett 18 év alattiak száma
Megszűntetett esetek száma a 18 év alatti védelembe vettek közül
veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma
2008
0
0
0
2009
0
0
0
2010
0
0
0
2011
0
0
0
2012
0
0
0
Forrás: TeIR, KSH Tstar
Településünkön rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma 34 fő, védelembe vétel nem történt. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény: A jogosult gyermek számára a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt-ben meghatározott feltételek szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot állapít meg. A jogosultság megállapítása során sor kerül a jövedelmi és vagyoni helyzet vizsgálatára a Gyvt. 19. §-a szerint. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt a család egy főre eső jövedelme arányában állapítják meg. Ezen, a Nkntv. 2013. szeptember 1-jéig hatályos rendelkezése szerint, hátrányos helyzetűnek minősülő gyermekekre vonatkozó adatszolgáltatást viszonylag megbízhatónak - míg ugyanezen körbe tartozó, de legfeljebb nyolc általános iskolai végzettségű szülőkkel rendelkező gyermekek számát (halmozottan hátrányos helyzetűek) pontatlannak találták az erre irányuló felmérések. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak egy része ugyanakkor nem jelenik meg az októberi statisztikához kötődő adatszolgáltatásban, abban az esetben, ha erre az időre esik a jogosultságuk megállapítása.
4.1.2. számú táblázat - Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
év
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma
2008
32
2009
33
2010
29
2011
25
2012
34
Forrás: TeIR, KSH Tstar, Önkormányzati adatok
A rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya a 18 év alatti lakosokhoz viszonyítva magas. Sokan a jövedelemi viszonyok alapján tudják igénybe venni ezt a támogatási formát. Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás: A támogatásra az rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles és 1. nyugellátásban, 2. korhatár előtti ellátásban, 3. szolgálati járandóságban, 4. balett művészeti életjáradékban, 5. átmeneti bányászjáradékban, 6. időskorúak járadékában vagy 7. olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. (Gyvt. 20/B. § (1) a) kedvezményes iskolai étkeztetésben részesülők száma, aránya Kedvezményes gyermekétkeztetés: A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a gyermek jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének igénybevételére. Óvodáztatási támogatás: A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-,
illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll pénzbeli támogatást folyósít. (Gyvt. 20/C. § (1)) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű óvodáskorú gyermekek és az 1-8. évfolyamon tanulók ingyenesen étkeznek. Ingyenes tankönyvellátásra, továbbá 50%-os mértékű kedvezményes étkezésre jogosult a vonatkozó jogszabályok alapján az a tanuló, aki tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, három- vagy többgyermekes családban él. Ingyenes tankönyvellátásra jogosult az a tanuló is, aki: nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). A nyári gyermekétkeztetésnél az állam által az önkormányzatnak nyújtandó támogatás feltétele, hogy a települési önkormányzat vállalja, hogy (2012-ben) legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül biztosítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorú gyermekek (a továbbiakban: rászoruló gyermekek) étkeztetését napi egyszeri meleg étkeztetés formájában a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. § (1) bekezdés g) pontja alapján ingyenesen vagy kedvezményesen. Gyermekétkeztetés: Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető (Gyvt. 151. §). Ezen szabályokat kell alkalmazni a nyári szociális gyermekétkeztetés esetében is.
Kedvezményes iskolai, óvodai juttatásokban részesülők száma
Ingyenes étkezésben résztvevők száma iskola 1-8. évfolyam
50 százalékos mértékű kedvezményes étkezésre jogosultak száma 1-13. évfolyam
Ingyenes tankönyvellátásban részesülők száma
2008
9
8
24
2009
12
4
26
2010
10
2
19
2011
7
3
23
2012
9
2
23
év
Ingyenes étkezésben résztvevők száma óvoda
A táblázatban ingyenes tankönyv ellátásban részesülők számánál csak a törvény alapján járó ingyenesség szerepel. Képviselő-testületi döntés alapján azonban minden porvai általános iskolás gyermeknek a tankönyvköltségét átvállalja az önkormányzat. Óvodáztatási támogatásban 3 gyermek részesül. Nyári gyermekétkeztetés nem megoldott a településen.
Településünkön nincs magyar állampolgársággal nem rendelkező gyermek . 2012. évben gyermekvédelmi kedvezményre 156.600.-Ft került kifizetésre, illetve természetbeni juttatásként Erzsébet utalványban formájában A rendszeres támogatásra jogosultak két alkalommal részesültek 5.800.- Ft/ fő támogatásban, augusztus illetve december hónapban Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra 20.000.- Ft-ot fordítottunk. Óvodáztatási támogatásra: 50.000.- Ft; lett kifizetve. Porva községben 2012. évben a Gyermekjóléti Szolgálat által gondozott családok száma a következőképpen alakult: Alapellátásban részesülő családok száma: 6 család, 7 gyermek; Védelembe vétel: 0 családnál 0 gyermek Szakellátásban lévő gyermek családjának gondozása 1 családban történt, Utógondozás: 0 családban, 0 gyermeknél történt. Eseti gondozások száma: 1 család gondozása került megszüntetésre,
Nyári étkezteté részesülők szá
A gyermekek egészséges fejlődésének alapfeltétele az egészséges étkezés. A mélyszegénységben élő gyermekek közül otthon sokan nem jutnak megfelelő mennyiségű egészséges táplálékhoz. Ezért nagy jelentőségű az önkormányzat által szervezett intézményi étkeztetés. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, óvodás és általános iskolás gyermekek térítésmentesen étkezhetnek. Nélkülözhetetlen a családi egyensúly fenntartásához a családokkal foglalkozó szakemberek képzése, a szülők eredményes együttműködésének kialakítása. A Mötv. rendelkezése értelmében az egészségügyi alapellátás, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások a helyi önkormányzat feladata. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény előírja, hogy a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik: a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, b) a fogorvosi alapellátásról, c) az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, d) a védőnői ellátásról, e) az iskola-egészségügyi ellátásról. A gyermekek számára nyújtott gyermekjóléti szolgáltatás, szociális ellátások: A hatályos jogi szabályozás alapján a gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A szolgáltatás elvi alapjai, működésére vonatkozó szabályozók jogszabályi kereteit a Gyvt., valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet adják. A gyermekjóléti szolgáltatást az adott fenntartó (önkormányzat, kistérségi társulás, egyház, civil szervezet, stb.) gyermekjóléti szolgálat által biztosítja. A gyermekjóléti szolgálat tevékenységének jelentős része eléri az adott település valamennyi gyermekét, szolgáltató és megelőző funkcióval bír. Tevékenységét összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekjóléti szolgálat az általa ellátott településrészen, településen figyelemmel kíséri valamennyi, 0-18 éves gyermek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét.
A gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásának formái a) a bölcsőde, a hetes bölcsőde, b) a családi napközi, c) a családi gyermekfelügyelet, d) a házi gyermekfelügyelet, e) az alternatív napközbeni ellátás.
A gyermekek átmeneti gondozása keretében – kivéve, ha a gyermek átmeneti gondozását családok átmeneti otthona biztosítja – a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, lakhatásáról, vagyis teljes körű ellátásáról kell gondoskodni.
Fogyatékos gyermekek ellátáshoz történő hozzáférése: a szakértői bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb hatéves koráig fejlődését biztosító korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben vehet részt. A Szt. rendelkezése szerint a nappali ellátás keretében gondoskodni kell többek közt a harmadik életévüket betöltött, önkiszolgálásra részben képes vagy önellátásra nem képes, de felügyeletre szoruló fogyatékos, illetve autista személyek napközbeni tartózkodásáról, étkeztetéséről.
Gyermekétkeztetés: Ha a szülő (törvényes képviselő) eltérően nem rendelkezik, a fenntartó az óvodában és az iskolában a gyermekek és a tanulók számára az óvodai nevelési napokon, illetve az iskolai tanítási napokon biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető (Gyvt. 151. §). Ezen szabályokat kell alkalmazni a nyári szociális gyermekétkeztetés esetében is.
a) védőnői ellátás jellemzői (pl. a védőnő által ellátott települések száma, egy védőnőre
jutott ellátott, betöltetlen státuszok) A védőnői szolgálatot a Zirci Kistérségi Többcélú Társulás keretén belül működtetjük. A védőnő több településen látja el feladatát, az adatok összesítve jelennek meg, így külön a településre vonatkozóan nem tud adatot szolgáltatni. b) gyermekorvosi ellátás jellemzői (pl. házi gyermekorvoshoz, gyermek szakorvosi ellátáshoz való hozzáférés, betöltetlen házi gyermekorvosi praxisok száma) A háziorvos és gyermekorvos több településen látja el feladatát, adataik összesítve jelennek meg, így külön a településre vonatkozóan nem tudnak adatot szolgáltatni. A porvai orvosi rendelőben hetente két alkalommal rendel a háziorvos, havi egy alkalommal pedig a gyermekorvos. Mindkettőjüknek Zircen van a körzetük, onnan járnak ki rendelni. A hét többi napján a porvai lakosoknak betegség esetén a zirci háziorvosi, illetve gyermekorvosi rendelést kell igénybe venni. A szakorvosi ellátást igénylő betegeket a háziorvos a zirci, illetve veszprémi szakorvosi rendelőintézetbe utalja. Az idős, mozgásukban korlátozott, illetve önálló közlekedésre képtelen személyek számára, szükség szerint betegszállító igényelhető. Az iskolában és óvodában a logopédiai fejlesztés biztosított. Településünkön bölcsőde nem található, családi napközi nem működik. Településünkön egy óvoda működik, 2013. július 1-jétől Porva Községi Önkormányzat tartja fenn 4.4.1. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai
ÓVODAI ELLÁTOTTSÁG
db
1 Az óvoda telephelyeinek száma 2
Hány településről járnak be a gyermekek
25 Óvodai férőhelyek száma 1 Óvodai csoportok száma
Településünkön helyhiány miatt nem történt elutasítás. 4.4.7. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma
Általános iskola 1-4 évfolyamon tanulók száma
Általános iskola 5-8 évfolyamon tanulók száma
általános iskolások száma
fő
fő
fő
2010/2011
15
16
31
2011/2012
18
15
33
2012/2013
23
13
36
tanév
Településünkön egy iskola, a Közös Fenntartású Általános Iskola Borzavár-Porva működött, melyet 2013. január 1-jétől a Klebesberg Intézményfenntartó Társulás fenntartásába került. Az általános iskolába 54 borzavári, 36 porvai és 4 zirci gyermek jár. 4.4.8. számú táblázat - Általános iskolák adatai
általános iskolai osztályok száma tanév
1-4 évfolyamon
5-8 évfolyamon
összesen
2010/2011
4
4
8
2011/2012
4
4
8
2012/2013
4
4
8
Az általános iskolai oktatás két feladatellátási helyen történik. Az 3.- 8. osztályosok a borzavári intézményben, az 1. és 2. osztályos tanulók a porvai kihelyezett intézményegységben tanulnak. Az iskolában gyógypedagógiai oktatás nem folyik. 4.4.9. számú táblázat - Általános iskolások adatai – el- és bejárás
A településen élő általános iskolás korú gyermekek összlétszáma
36
Más településről bejáró általános iskolások létszáma
4
Más településre eljáró általános iskolások létszáma Általános iskolás korúak közül a hh gyerekek létszáma
13
4.4.11. számú táblázat - Iskola személyi feltételek
Fő
Hiányzó létszám
Nem szaktanítást végző tanító
4
Szaktanítást végző tanítók száma
2
Szaktanítást végző tanárok száma
6
Gyógypedagógusok létszáma
Gyermekvédelmi felelős
1
Iskolaorvos Iskolapszichológus Kisegítő személyzet
3
Az intézményben minimális az évfolyamismétlők száma. f) krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások az önkormányzati rendeletben szabályozott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás és az átmeneti segély. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény folytán a gyermekétkeztetés biztosított. g) egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés Egészségfejlesztési, sport-, szabadidős és szünidős programokhoz való hozzáférés a helyi lehetőségekhez mérten biztosított. Az általános iskolában a testnevelés órák megtartására a tornaterem és sportpálya biztosított. Az óvodában külön tornaszoba nincs, a testnevelés a csoportszobában folyik. Úszásoktatásra Zircen lehetőség van, de ezt a gyermekek nem veszik igénybe. Az Emlékparkban játszótér és futballpálya biztosítja a lehetőséget a testmozgásra. A Kultúrházban konditerem kialakítására került sor, melyben aktív sportélet folyik. h) gyermekétkeztetés (intézményi, hétvégi, szünidei) ingyenes tankönyv A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása esetén a halmozottan hátrányos helyzetű óvodáskorú gyermekek és az 1-8. évfolyamon tanulók ingyenesen, míg a hátrányos helyzetű tanulók 50%-os térítési díj ellenében jogosultak étkeztetésben részesülni. Ingyenes tankönyvellátásra, továbbá 50%-os mértékű kedvezményes étkezésre jogosult a vonatkozó jogszabályok alapján az a tanuló, aki tartósan beteg, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, három- vagy többgyermekes családban él. Ingyenes tankönyvellátásra jogosult az tanuló is, aki: nagykorú
és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). A nyári gyermekétkeztetésnél az állam által az önkormányzatnak nyújtandó támogatás feltétele, hogy a települési önkormányzat vállalja, hogy (2012-ben) legalább 44, legfeljebb 54 munkanapon keresztül biztosítja a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő kiskorú gyermekek (a továbbiakban: rászoruló gyermekek) étkeztetését napi egyszeri melegétkeztetés formájában a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151. § (1) bekezdés g) pontja alapján ingyenesen vagy kedvezményesen. A Gyvt. 41. § (1) értelmében a gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élő gyermekek életkorának megfelelő étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A törvény 146. § (4) bekezdés értelmében a gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a bölcsődében, hetes bölcsődében, a családi napköziben, a családi gyermekfelügyelet során, az óvodában, a nyári napközis otthonban, az általános és középiskolai diákotthonban, kollégiumban, illetve az itt szervezett externátusi ellátásban, az általános iskolai menzai ellátás, továbbá – ha külön jogszabály másképpen nem rendelkezik – középfokú iskolai menzai ellátás keretében, a fogyatékos gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó intézményben, illetve a fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó fogyatékosok nappali intézményében, a szociális nyári gyermekétkeztetés keretében nyújtott étkeztetésre. Iskolai étkeztetésben részesülhet az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe. A kedvezményekre vonatkozó jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, az éves költségvetési törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, az éves költségvetési törvény végrehajtási rendelete a települési önkormányzatok részére szociális nyári gyermekétkeztetés céljából adott évben nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól (2012-ben a 23/2012. (IV. 18.) NEFMI rendelet) A településen az intézményi étkeztetést a Zircről, a Zirc Városi Önkormányzat által fenntartott Reguly Antal Szakképző Iskola főzőkonyhájáról vásárolt étellel oldjuk meg, melyet a gyermekek az intézményben fogyasztanak el. Hétvégi étkeztetésre nincs lehetőség. A nyári gyermekétkeztetés községünkben nem megoldott. A helyi általános iskolába járó tanulók részére a tankönyvellátás ingyenes, az önkormányzat átvállalja a költséget. Hátrányos megkülönböztetésről, az egyenlő bánásmód követelmények megsértéséről nincs információ. j) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) az ellátórendszerek keretein belül
Hátránykompenzáló juttatásként lehet megemlíteni az iskolai tankönyvellátás ingyenességét, ugyanis a tanulók egy részének törvény alapján nem kell fizetni a tankönyvekért, az önkormányzat viszont az összes tanulónak biztosítja térítésmentesen a tankönyvet. 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók: a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló (Nkntv. 4. §-ának 13. pontja) Sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a mozgásszervi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, az autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdők csoportja (Nkntv. 4. § 25. pont) Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek (Nkntv. 4. § 3. pont). Aránytalan teher Ha a nevelés, a nevelés-oktatás körülményei az átlagos körülményekhez képest - a gyermek, a tanuló életkorát és sajátos nevelési igényeit figyelembe véve - lényegesen nehezebbek vagy jelentős költségnövekedést okoznak a gyermeknek, tanulónak vagy a szülőnek (Nkntv. 4. § 2. pont) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, illetve amelyhez közvetve – így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján – hozzájárul. Az Ebktv. alapján mindenkit egyenlő bánásmód illet meg az oktatással és képzéssel kapcsolatban, így különösen az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, a kollégiumi elhelyezés és ellátás, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során.
A jogellenes elkülönítés (szegregáció) leggyakrabban az oktatásban tapasztalható. Éppen ezért a törvény szerint hátrányos megkülönböztetésnek minősül a bármely csoporthoz tartozó személyek elkülönítése egy oktatási, nevelési intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban, csoportban, beleértve azt is, ha az elkülönítés számarányukhoz viszonyítva lényegesen nagyobb arányban érinti a csoport tagjait, mint a többi tanulót. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti valamely személy vagy csoport olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat. Az oktatási intézményekben kiemelt figyelmet igénylő, fogyatékossággal élő gyermek jelenleg nem jár.
4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák gyermekek egészségének védelme Fogyatékkal élő tanulók integrálása a gyermekek nyári felügyeletének biztosítása Intézmények tárgyi eszközeinek, játékparkjának hiányossága
fejlesztési lehetőségek -
szakemberek bevonásával ismeretterjesztő előadások tartása fizikai, digitális akadálymentesítés nyári napközi megszervezése pedagógusok és önkéntesek bevonásával a gyermekek megfelelő fejlődéséhez szükséges eszközök beszerzése
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést több jogszabály is tiltja, ezek között is kiemeltek az alábbiak:
Az Alaptörvény XV. cikke rögzíti, hogy a nők és férfiak egyenjogúak, vagyis mind a nőket, mind a férfiakat azonos jogok kell, hogy megillessék minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében. a Tanács 76/207/EGK irányelve a nőkkel és a férfiakkal való egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés és az előmenetel lehetőségei, valamint a munkafeltételek terén történő végrehajtásáról és az azt módosító 2002/73/EK irányelv, a Tanács 79/7/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a szociális biztonság területén történő fokozatos megvalósításáról, a Tanács 86/378/EGK irányelve a férfiakkal és a nőkkel való egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatási szociális biztonsági rendszerekben történő megvalósításáról.
5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A közösségi esélyegyenlőség akcióprogram céljai között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. E célok megvalósulását példamutatásával tudja segíteni, hiszen szükséges az a tudatformálás és szemléletváltás, amely ezen a területen is biztosítja az esélyegyenlőséget A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 12. §-a rendelkezik arról, hogy a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A munka egyenlő értékének megállapításánál különösen az elvégzett munka természetét, minőségét, mennyiségét, a munkakörülményeket, a szükséges szakképzettséget, fizikai vagy szellemi erőfeszítést, tapasztalatot, felelősséget, a munkaerőpiaci viszonyokat kell figyelembe venni. Az Ebktv. megfogalmazza a közvetlen és a közvetett diszkrimináció fogalmát, amely rögzíti, hogy az adott személy olyan tulajdonsága miatt kerül hátrányba más, összehasonlítható helyzetben lévő személyekhez képest, amit nem tud befolyásolni. Védett tulajdonságként nevezi meg a törvény a nemet, családi állapotot, az anyaságot és terhességet is. A nők esélyegyenlőségének jogi alapvetései, miszerint: a nők és férfiak egyenjogúak, egyenlő jogok illetik meg őket minden polgári, politikai, gazdasági, szociális, kulturális jog tekintetében, a nőket a férfiakkal egyenlő bánásmód illeti meg a munkavállalás, szakképzés, előmeneteli lehetőségek, valamint a munkafeltételek terén, szociális biztonság területén. Nők a munkaerő piacon: Hazánkban az utóbbi évtizedekben a nők gazdasági aktivitása nem várt méreteket öltött. A klasszikus, családellátó szerep mellett a munkaerőpiaci, gazdasági bizonytalanság nyomán
egyre több családban vált az anya is pénzkeresővé, ily módon ma már a család és a munkahely elvárásainak is meg kell felelni. A munkanélküliek csoportján belül a női jelenlét továbbra is elmarad a férfiakétól, A fizikai munkában egyébként a nők ugyanúgy kiveszik a részüket, mint a férfiak. Ez mindenki számára megterhelő munka, amit nehezít napjainkban még a bizonytalanság okozta stressz is. Ma a gépesítéssel már kevesebb fizikai munka szükséges, de még mindig jelentős. a) foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év
nő
férfi
összesen
2008 2009 2010 2011
fő 150 156 162 161
fő 169 146 172 168
fő 319 302 334 329
nő fő 7 12 11 12
% 4,7% 7,7% 6,8% 7,5%
férfi fő 15 17 11 14
% 8,9% 11,6% 6,4% 8,3%
összesen fő 22 29 22 26
A diagramból kitűnik, hogy 2009. évig a női álláskeresők száma kevesebba férfiaknál, 2010. évet követően növekedés látható. A Veszprém Megyei Kormányhivatal Zirci Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége nem szolgáltatott elég adatot ahhoz, hogy össze tudjuk hasonlítani a foglalkoztatást segítő és képzési programokban a férfiak és nők arányát. Nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A nők mindazon kihívásokkal szembesülnek a gazdaságban, mint a férfiak, de ezeken felül még sajátosan női problémákkal is meg kell küzdeniük. A nők bizonyos életszakaszaiban a munka és család egyensúlyának megteremtése nagyobb feladatokat jelent számukra. Ezért szükséges az esélyegyenlőség megteremtése, hogy az átmeneti életszakaszokban se szoruljanak ki a foglalkoztatásból. GYES, GYED lejárta után a nők többsége csak nagyszülői segítséggel tud a munkába visszaállni, mert az intézmények nyitvatartási ideje ezt nem teszi lehetővé. (8 óra munka + utazás) Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségeiről nincs adatunk. Kevés a munkalehetőség, részmunkaidősre sincs lehetőség. Bölcsőde és családi napközi nincs a településen, így nincs lehetőségük az anyáknak a gyermeküket helyben elhelyezni. A családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik. Az alacsony iskolai végzettségűekről nincsenek adataink, ezért adatgyűjtésre lenne szükség és ennek ismeretében képzések szervezésére és munkalehetőség biztosítására. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén a településen nem érkezett panasz.
% 6,9% 9,6% 6,6% 7,9%
A Veszprém Megyei Kormányhivatal Zirci Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége nem szolgáltatott elég adatot ahhoz, hogy össze tudjuk hasonlítani a nők munkaerő-piaci helyzetével milyen összefüggésben áll iskolai végzettségük. A kisgyermeket nevelő nők és férfiak esélyeit a szolgáltatási hiányosságok alapvetően rontják. A kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyeinek tekintetében elsődleges a bölcsődei férőhelyek száma. Bölcsőde A bölcsőde a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében. Családi napközi A gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő, nem közoktatási célú ellátása. A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. Családi gyermekfelügyelet A gyermekek napközbeni ellátásaként családi gyermekfelügyelet biztosítható az ellátást nyújtó saját otthonában. A családi gyermekfelügyelet a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést. A családi gyermekfelügyelet keretében két évestől négy éves korig gondozható gyermek. Házi gyermekfelügyelet A házi gyermekfelügyelet keretében a gyermekek napközbeni ellátását a szülő vagy más törvényes képviselő otthonában gondozó biztosíthatja, ha a gyermek állandó vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható (pl. betegség miatt) és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. Alternatív napközbeni ellátás Alternatív napközbeni ellátás a játszótéri program, játszóház, klubfoglalkozás keretében nyújtott, - a szülő és a gyermek kapcsolatát erősítő, a gyermek szocializációját támogató, valamint egyéb szabadidős és prevenciós szolgáltatás, - a csellengő vagy egyéb okból veszélyeztetett iskoláskorú gyermekek számára biztosított nappali felügyelet, sport-, illetve egyéb foglalkozás és étkeztetés, feltéve, ha a működtető rendelkezik az ehhez szükséges – külön jogszabályban meghatározott – személyi és tárgyi feltételekkel. Óvoda Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, fővárosi kerületben, vagy ha a felvételi körzet több településen található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában
tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. (Nkntv. 8. §)2 Általános iskola Az Nkntv. értelmében 2013. szeptember 1-jétől az általános iskolában 16 óráig kell megszervezni a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat. A törvény 4. §-ának 4. pontjában rögzíti továbbá az egész napos iskola fogalmát, mely olyan iskolaszervezési forma, ahol a tanórai és más foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva szervezik meg. Településünkön a gyermekek napközbeni ellátását szolgáló bölcsődei férőhelyek, és családi napközi hálózat nem megoldott a munkába visszatérő szülők gyermekei számára. Porvához a legközelebbi bölcsőde a 10 km-re fekvő Zircen található. 5.3 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe A családtervezés, anya- és gyermekgondozás a védőnői hálózat szakmai munkájában jelenik meg. Ennek során a szociálisan nehéz helyzetben élő várandós anya és gyermekekre fokozott figyelmet fordítanak. A leendő szülők számára a gyermekgondozással kapcsolatos ismeretek átadását már várandós korban kezdik meg:, beszélgetések, családlátogatások formájában. Segítséget nyújtanak a családi-, szociális juttatások megismerésében és a hozzá tartozó nyomtatványok kitöltésében. Családtervezéssel kapcsolatban a gyermekek felvilágosítására alapvetően az iskolában kerül sor. Szoros kapcsolatban áll a családokkal, rálátása van a gyermekek családi körülményeire, kapcsolatot tart a Szociális Szolgáltató Központtal, gyermekorvossal, háziorvossal. A családon belüli, nők ellen irányuló erőszak nem jellemző a településen. Ez nem azt jelenti, hogy nem fordulhat elő, azonban erre nem mindig derül fény, mert az érintett nem szívesen beszél róla. A bántalmazást, lelki terrort nem szabad figyelmen kívül hagyni, szigorúan fel kell ellene lépni. Akit ilyen atrocitás ér, az a Családsegítő Szolgálathoz fordulhat, továbbá rendőrségi feljelentést tehet A településen anyaotthon, családok átmeneti otthona nem működik, de erre információink alapján nincs is szükség. Anyaotthon legközelebb Veszprémben található. A nők munkaerő-piaci hátrányos megkülönböztetése megmutatkozhat a munkára való jelentkezéskor (ha a munkakör betöltésére mindkét nem képviselője alkalmas, azonos kvalitásokkal rendelkeznek, a munkáltató mégsem szeretne nőt alkalmazni), az azonos munkáért járó eltérő bérezésben, vagy az előmeneteli lehetőségek szűkösségében. A településen nem érkezett panasz hátrányos megkülönböztetés miatt. A települési közéletben a férfiak aktivitása magasabb, mint a nőké. A hivatalokban, szociális, kulturális, oktatási területen viszont a férfiak száma elenyésző. Megállapítható, hogy Porván nincs olyan szervezet, amely a nők érdekvédelmére alakult volna Az anyák, valamint a 45 év feletti nők különösen, többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Ennek oka egyebek között a magyar társadalom hagyományos családmodelljében keresendő: még ma is sokan vallják, hogy a nők helye a ház körül, a 2
Az Nkntv. 2014. szeptemberétől 3 éves kortól teszi kötelezővé az óvodai részvételt.
családban van, nem a munkaerőpiacon. Ezt a szemléletet tovább súlyosbítják a nőkkel kapcsolatos negatív sztereotípiák. A munkanélküliség aránya körükben magasabb, ez össztársadalmi probléma, amelyen komplex programokkal lehet enyhíteni. Szakmai tapasztalataink szerint a gyermek születését követően az otthon maradó szülő magányosnak érzi magát. Hirtelen az eddigi aktív életéből minden háttérbe szorul, a megszokottól eltér, és fellép a félelem a „más”- tól.
5.8 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas. A GYÁS, GYES-ről való visszatérés a munkaerő piacra mérsékli a szegénység kialakulásának kockázatát.
fejlesztési lehetőségek Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során célzott támogatások körének kialakítása. Gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézmények működtetése. Önkormányzat gazdasági helyzetének figyelembevételével az ellátásköltségeinek átvállalása. GYES ideje alatt nők munkaerőpiacra való képzések, tanfolyamok szervezése visszalépésének esélyeinek csökkenése A magányérzet kialakulásával nemcsak az Szabadidős programok szervezése, igény anya mentális állapota lehet rosszabb, családi szerinti bővítése. konfliktusokhoz is vezethet. Zöldterületek, közparkok tervszerű felújítása.
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége Az időskorúak családi állapotára jellemző, hogy korban előrehaladva fokozatosan csökken a házasok, és növekszik az özvegyek aránya. A demográfiai folyamat jellemzőit az alábbiakban foglalhatjuk össze: – magasabb a középkorúak halandósága, – nők hosszabb élettartama („feminization of ageing”). Az időskorban jellemző megbetegedések - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák is jelen vannak. Az idős ember egyedül marad, izolálódik, szellemi és fizikai aktivitása hanyatlik, önellátási képessége beszűkül. Ez nagyon sok embernél okoz pszichés megbetegedéseket. Különösen gyakori a depresszió és a dementia kialakulása. Jellemző, hogy a betegségek általában együttesen fordulnak elő, különösen 70 éves kor fölött jellemzőek a súlyos, krónikus megbetegedések és az előrehaladott dementia. A fentiek miatt megnőtt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti igény. Az önkormányzat odafigyel az idősekre, évente hagyományosan megrendezi az idősek napját.
2001 2008 2009 2010 2011
65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 111 71 71 70 68
Lakónépesség 468 461 459 445 435
2. számú táblázat - Állandó népesség 2011. évben fő nő 0-2 évesek 0-14 éves 15-17 éves 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti
nők
férfiak
83 19 317 28 113
91 22 317 28 59
% összesen nők férfiak 0 ######## ######## 174 41 634 56 172
48% 46% 50% 50% 66%
52% 54% 50% 50% 34%
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény értelmében a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer 1. saját jogú; és 2. hozzátartozói nyugellátásokat biztosít. A saját jogú nyugellátások körébe tartozik: 1. az öregségi nyugdíj, 2. a rehabilitációs járadék. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátás: 1. az özvegyi nyugdíj; 2. az árvaellátás; 3. a szülői nyugdíj; 4. a baleseti hozzátartozói nyugellátások; valamint 5. özvegyi járadék. Időskorúak járadéka A Szt. értelmében az időskorúak járadéka azon idős személyek részére biztosít ellátást, akik szolgálati idő hiányában a nyugdíjkorhatáruk betöltése után saját jogú nyugellátásra nem jogosultak, illetve alacsony összegű ellátással rendelkeznek. A Szt. 25. §-a szerint az ellátást a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg. Az Flt. 24. §-a értelmében a nyugdíjazáshoz közel álló álláskereső részére nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresési segély feltételeit a Flt. 30. §a rögzíti. Erről ld. még a 3. 3. pontot. 6.1.1. számú táblázat – Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint év
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő férfiak száma
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma
összes nyugdíjas
2008 2009 2010 2011
56 51 47 45
71 72 63 63
127 123 110 108
A fenti táblázatból megállapítható, hogy a nyugdíjasok száma 2008-tól kezdve kismértékben ugyan, de folyamatosan csökkent 2010-ig. A férfi nyugdíjasok száma szintén ezt a tendenciát mutatja 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete Az idősek, nyugdíjasok jövedelmi helyzetére tekintettel az egészségesek szívesen végeznének jövedelemkiegészítő tevékenységet. Erre a munkaerő-piacon nincs esély, kivétel, ha speciális tudással rendelkezik. A településen nincsen munkahely a fiataloknak sem, így a nyugdíjasok foglalkoztatására sincs lehetőség. A tevékeny időskor, pl. élethosszig tartó tanulás sem jellemző. Azoknak a személyeknek, akik 55 év körüli a korban válnak munkanélkülivé, minimális esélyük van az elhelyezkedésre, tehát ez a korosztály sokkal kiszolgáltatottabb a munkaerőpiacon. Ebben az esetben látványos a diszkrimináció, hiszen nemcsak az elhelyezkedés esélye rosszabb, a létszámleépítés is hamarabb eléri ezt a korcsoportot. Az önkormányzat kötelező feladataként biztosítja a rászoruló, a településen élő idősek számára a szociális alapszolgáltatásokat, továbbá a nem kötelező alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást. Az étkeztetés kivételével a szociális szolgáltatásokat társulási formában, a Zirci Kistérség Települési Önkormányzatainak Többcélú Társulása keretében látja el. A Zirci Kistérség Települési Önkormányzatainak Többcélú Társulása útján ellátandó időseket érintő szociális szolgáltatások:
családsegítés, házi segítségnyújtás, közösségi ellátás, támogató szolgálat, nappali ellátás (fogyatékosok nappali intézménye), nappali ellátás (pszichiátriai betegek nappali intézménye),
A célcsoport az egészségügyi szakellátást helyben nem tudják igénybe venni, szakrendelésreZircre vagy Veszprémbe kell utazni. Aki betegsége folytán, vagy mozgásában korlátozott, annak lehetősége van betegszállítást igényelni. A településen lévő háziorvosi rendelő akadálymentesített. Az érintettek zöme tájékozott a szociális szolgáltatások igénybevétele tekintetében. A településen szűrővizsgálatot évente egyszer tartanak a Megyei Tüdőgondozó Intézet munkatársai. A település időseinek jelentős része egyedül élő özvegy. Számukra és a település fiatalabb generációjának biztonsága érdekében szükséges az önkormányzat tulajdonában lévő temető, Ravatalozó épületének belső felújítása; modern halott hűtő beszerzése
6.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek Magas az egyedül élők aránya. Az aktivitást és a függetlenséget megőrző programok, szolgáltatások szervezése. Képzések igény szerinti bővítése. A morbiditási statisztikák rangsorában - a Rendszeres mozgást biztosító szolgáltatások daganatok, keringési zavarok, szív- és bővítése. érrendszeri megbetegedések, ízületi Szűrővizsgálatok biztosítása. problémák - mellett pszichés problémák Prevenciós szemlélet erősítése, az leggyakrabban előforduló betegségek. egészségtudatos magatartás fejlesztése Gyakran válnak áldozattá. Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése. 55 év felettiek foglalkoztatása. Munkahelyek felkutatása. Temető, ravatalozó állapota Temető, ravatalozó, felújítása, halott hűtő beszerzése
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái
A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékkal élő ember van Magyarországon, a népesség 5,7 százaléka. A népesség fogyatékosságtípus szerinti megoszlása: mozgáskorlátozottak aránya 43,6 %, látássérült 14,4 %, értelmi fogyatékos 9,9 %, hallássérült 10,5 %, egyéb 21,6 %. A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport. Jelentősen emelkedett az egyéb, pontosan meg nem határozott fogyatékosságban szenvedők aránya. 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái A fogyatékkal élőkre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre értékelhető statisztikai adatok, amelyek alapján pontos képet lehetne alkotni a fogyatékkal élők lakhatási, egészségügyi, foglalkoztatási helyzetéről. A fogyatékkal élő emberek és családjaik a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják. Feladatunk olyan környezet teremtése, működtetése, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. Tapasztalataink szerint elhelyezkedésük során számos akadállyal kell megküzdeni. A munkáltató előítélete mellett a közlekedés eszközök használata is nehezíti helyzetüket. A fogyatékosok körében a foglalkoztatottsági arány meghatározásánál a 2001. évi népszámlálás adataiból tudunk kiindulni, mely 9%. A saját lakókörnyezetben, lakóotthonban élő fogyatékos személyeknek nyújt alapszolgáltatást a támogató szolgálat. A támogató szolgálat többek között a különböző közösségi és szabadidős szolgáltatások elérésében (mind szállítás, mind kommunikáció szintjén) ad támogatást, emellett az igénybevevő környezetében, lakásán nyújt fejlesztést, gondozást, segíti az önálló életvitelt, támogatja az ön-érdekérvényesítést. A fogyatékos személyek elszigeteltek a társadalomban, így családjaik is jobban elkülönülnek a környezetüktől, ami értelmi fogyatékosság esetén még jelentősebb. a) fogyatékkal élők foglalkoztatásának lehetőségei, foglalkoztatottsága (pl. védett foglalkoztatás, közfoglalkoztatás) A Fot. 15-16. §-a értelmében a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult. A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető. Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti.
Fogyatékkal élő munkavállaló, aki a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved. Megváltozott munkaképességű munkavállaló, aki a) rehabilitációs ellátásban részesül, b) aki 2011. december 31-én III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, rendszeres szociális járadékban részesült. (Flt. 57/B §.) Gyakori probléma, hogy kevés a foglalkoztatási lehetőség, nem megoldott a foglalkoztatáshoz szükséges akadálymentesítés, nem biztosítottak különleges eszközök és feltételek. A védett foglalkoztatás túlsúlya mutatkozik az integrált foglalkoztatással szemben. Nem rendelkeznek olyan foglalkozatási szakemberrel, aki a fogyatékos személy állapotának ismeretében javaslatot tesz a foglalkoztatás jellegére és helyére. Nincs képzett szakember, aki a munkahelyi beszoktatást kísérje, ezért a sikertelen beszoktatás következménye a fogyatékos munkavállaló alkalmatlanságának rövid időn belüli megállapítása. Javaslat folyamatos felkutatása a fogyatékos munkavállalókkal is betölthető álláshelyeknek, fogyatékos ügyi mentor, tanácsadó foglalkoztatásával a fogyatékos személyek munkahelyi kisérésének biztosítása. Önkormányzati szakember képzése ez irányba, állami és civil munkaerő-piaci szolgáltató szervezet és a Munkaesély Szövetség bevonása a feladat megoldásába.
b) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A településen élő megváltozott munkaképességű személyek számáról nem rendelkezik az önkormányzat sem célcsoporti, sem nemek szerinti, sem pedig kor szerinti adatokkal. (Az Európai Unióban e populáció munkavállalásának aránya jóval meghaladja a hazai értékeket, mely azt mutatja, hogy megfelelő, esélyegyenlőséget biztosító politikával javítható a fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek képzettségi és foglalkoztatási mutatója. A valódi esélyegyenlőség megteremtésének eszköze a helyi szinten megfogalmazott és elfogadott esélyegyenlőségi program) Előfordulhat, hogy a fogyatékos személyt akadályozottsága miatt nem foglalkoztatják a végzettségének és képzettségének megfelelő álláshelyen. (pl.: felsőfokú végzettsége ellenére alacsonyabb végzettséggel is betölthető foglalkoztatást ajánlanak neki.) A fizikai akadályozottság esetében célszerű felmérni, hogy a fogyatékos személy alkalmazásának mely feltételei hiányoznak. Az akadálymentesítési javaslatban célszerű a fogyatékosság jellege és a fogyatékos személyek száma alapján rangsorolni, hogy az akadálymentesítés lépései milyen sorrendben és ütemezéssel kövessék egymást. A rámpa és kijelölt parkoló nemcsak mozgássérült személyek, hanem más csoportok részére is hasznosak (nők, kisgyermekesek, idősek), az információs táblák, a vizuális információk megerősítése akusztikus információkkal, például közlekedési eszközökön alkalmazva. Fontos a célpályázatok felkutatása és az akadálymentesítés komplex, rövid- közép-és hosszú terveinek elkészítése. Garanciát jelent rehabilitációs szakmérnök és szakember bevonása a tervezésbe, valamint érintett fogyatékos ember bevonása a tervezés és a megvalósítás teljes folyamatába. A foglalkoztatás akkor is meghiúsulhat, ha a fogyatékos személy nem tudja megközelíteni a munkahelyet, például a településen belüli közlekedési akadályok miatt és a támogató szolgálattól sem kap segítséget. Ilyen információk beszerzése rendkívül nehéz, hiszen az
érintettek nem hozzák a hátrányos megkülönböztetést nyilvánosságra, mert ezzel a jövőbeni alkalmaztatási kilátásaik is csökkennek. Az adatgyűjtést ezért célszerű strukturált interjú módszerével végezni, melynek keretében a település jegyzőjét, - vagy az általa kijelölt személyt-, a település szociális részlegének vezetőjét, ügyintézőjét, a családsegítő szolgálat vezetőjét, a fogyatékos személyek részére ellátást nyújtó szociális intézmény vezetőjét és a fogyatékosok érdekképviseletét ellátó helyi szervezet vezetőjét célszerű kérdezni.
7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei
Lehetséges, hogy a fogyatékos személy megfelelő információk hiányában nem részesül a számára jogszabály szerint járó pénzbeli és természetbeni ellátásban. A településen élő ellátásban részesülő fogyatékosok számát a TeIR, KSH Tstar forrásokból szerezhetjük be. Ezzel összevetésben lehetséges megbecsülni, hogy az egészségügyben vagy önkormányzati szolgáltatásokban pl. szociális érkeztetés, hajléktalan ellátás milyen létszámban fordulnak meg fogyatékosok illetve rendelkeznek-e statisztikai adatokkal. Javasolt bevonni a fogyatékos emberek helyi érdekvédelmi szervezeteit is, hiszen ők taglistáikkal és tagjaikkal tartott kapcsolatukkal segíthetik a folyamatot. Ellátási formák:
Fogyatékossági támogatás: A Fot. 22. §-a alapján biztosított fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.
Rokkantsági járadék: A rokkantsági járadékról szóló 83/1987. (XII. 27.) MT rendelet értelmében aki a 25. életéve betöltése előtt teljesen munkaképtelenné vált, illetve 80 %-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg, rokkantsági járadékra jogosult.
Közlekedési kedvezmény: A súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 6. §-a értelmében szerzési és átalakítási támogatásra (közlekedési kedvezmény) a súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult.
Parkolási igazolvány: Parkolási igazolványra az a személy jogosult, 1. aki közlekedőképességében súlyosan akadályozott, 2. aki látási fogyatékosnak; értelmi fogyatékosnak; autistának; mozgásszervi fogyatékosnak minősül, 3. akit a vakok személyi járadékának bevezetéséről szóló rendelet alapján 2001. július 1-jét megelőzően vaknak minősítettek, vagy aki vaknak vagy gyengénlátónak, mozgásszervi fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak vagy autistának minősül
Fogyatékos személyek számára biztosított alap- és szakosított ellátási formák:
Szociális alapszolgáltatások: étkeztetés, házi segítségnyújtás, családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgáltatás. Szakosított ellátási formák: ápolást, gondozást nyújtó intézmények, fogyatékos személyek otthona, rehabilitációs intézmények, fogyatékos személyek gondozóháza, lakóotthon. A településen élő fogyatékos személyek számáról, pénzbeli ellátásáról nincs információ. Ahhoz, hogy segítséget tudjunk nyújtani számukra, szükséges helyi adatgyűjtéssel feltérképezni a helyzetet.
7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés
Környezet: A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre. Ez a jog vonatkozik különösen a közlekedéssel és az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetőségekre. (Fot. 5. § (1)- (2)) Kommunikáció: A fogyatékos személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékos személyeket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit. (Fot. 6.- 7. §) A megfelelően hozzáférhető információ létrehozása olyan szakmai feladat, mely kezdetben nehézséget okozhat. Javasoljuk, azoknak a szolgáltató szervezeteknek a bevonását, melyek professzionális segítséget nyújthatnak. Ilyenek például a jelnyelvi tolmácsszolgálatok (http://fszk.hu/mjp/tolmacsszolgalatok-elerhetosegei.pdf), a könnyen érthető fordításokat készítő ÉFOÉSZ és tagszervezetei (http://www.efoesz.hu/index.php?m=text&id=2), a speciális eszközkölcsönzők (http://www.blissalapitvany.hu/kolcsonozheto-eszkozok). Javasoljuk továbbá, hogy az önkormányzat érintett munkatársai kapcsolódjanak be olyan tréningekbe, képzésekbe, ahol ezek a tudások megtanulhatók, ilyenek egyebek mellett az EMMI és az FSZK Nonprofit Kft. képzései (www.fszk.hu). Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés: A fogyatékos személy számára a Fot-ban meghatározottak szerint - figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit - biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést. A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében a fogyatékos személy az önálló életvitelét segítő kutyáját - külön jogszabályban meghatározottak szerint - beviheti a közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató mindenki számára nyitva álló területére. (Fot. 7/A.- 7/C. §) Közlekedés: A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre. Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. (Fot. 8.- 10. §) A hozzáférés biztosításakor két kihívás biztosan felmerül: egyrészt a megfelelő szaktudás bevonásának a kérdése, másrészt pedig az ehhez szükséges forrás. Az első kérdésre javasoljuk minden esetben rehabilitációs szakmérnök, valamint az érintett fogyatékos csoportot képviselőjének a
bevonását a tervezésbe és a megvalósításba, valamint a következő dokumentum áttekintését - Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez – Komplex akadálymentesítés (http://fszk.hu/bemutatkozas/programirodak/akadalymentesitesiprogramiroda/szakmai-anyagok/segedlet-a-kozszolgaltatasok-egyenlo-eselyuhozzaferesenek-megteremtesehez-komplex-akadalymentesites/). A másik kérdésre, mely a forrásteremtésre vonatkozik, javasoljuk, hogy történjen Európai Uniós pályázatfigyelés a www.nfu.gov.hu honlapra építve Támogató szolgálat, segédeszköz: fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét, továbbá segédeszközt. Az árhoz nyújtott támogatással beszerezhető segédeszközök körét és a támogatás módját, valamint mértékét külön jogszabály határozza meg. (Fot. 11. §) Egészségügy: A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire. A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elő a rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, hogy ne erősítse a betegségtudatát. (Fot. 12. §) A modern emberi jogi szemlélet érvényesülése a fogyatékos emberek ellátása során alapelv. Javasoljuk, hogy az ehhez elengedhetetlen attitűdváltás eléréséhez a szolgáltatók vegyék igénybe az országban több helyen elérhető tréninglehetőségeket (GYEMSZI ETI és FSZK Nonprofit Kft. egyebek mellett), valamint igényeljék azokat a hozzáférést biztosító megoldásokat, melyekről a korábbiakban már szóltunk. Oktatás, képzés: A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben, felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyen részt a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint. Abban az esetben, ha az - az e célra létrehozott szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint - a fogyatékos személy képességeinek kibontakoztatása céljából előnyös, a fogyatékos személy az óvodai nevelésben és oktatásban a többi gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban, illetve iskolai osztályban - vesz részt. A kiskorú fogyatékos személyt megilleti az a jog, hogy fejlesztése késedelem nélkül megkezdődjön, amint fogyatékosságát megállapították (Fot. 13. §). Lakóhely, közösségbe való befogadás, önálló életvitel: A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő - családi, lakóotthoni, intézményi - lakhatási forma megválasztásához (Fot. 17. §) A 2011. évben megkezdődött a nagylétszámú ápoló –gondozó intézetek kiváltása támogatott lakhatási megoldásokká. Ez a folyamat, bár pozitív kimenetelében bizonyosak vagyunk, mégis számos konfliktust rejt magában. Javasoljuk megismerni a folyamat jogszabályi hátterét, valamint azokat a szakmai módszertani anyagokat, melyek ezt a közösségi alapú szolgáltatások felé való elmozdulást segítik. A dokumentumok a folyamatot generáló Intézményi Férőhely Kiváltást Koordináló Országos Testület honlapjáról tölthetők le: http://www.szocialisportal.hu/web/szocialis-agazati-portal/kivaltastkoordinalo-testulet;jsessionid=f580a338bd8c05ebc946047d522c A közösségi beilleszkedést segíthetik a fogyatékos emberek érdekvédelmi szervezetei is, így bevonásuk javasolt. Kultúra, sport: A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását. A fogyatékos személy számára - sportolási lehetőségeinek megteremtéséhez - a sportolási célú, szabadidős intézmények használatát hozzáférhetővé kell tenni (Fot. 18. §) A
hozzáférés biztosításakor két kihívás biztosan felmerül: egyrészt a megfelelő szaktudás bevonásának a kérdése, másrészt pedig az ehhez szükséges forrás. Az első kérdésre javasoljuk minden esetben rehabilitációs szakmérnök, valamint az érintett fogyatékos csoportot képviselőjének a bevonását a tervezésbe és a megvalósításba, valamint a következő dokumentum áttekintését - Segédlet a közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtéséhez – Komplex akadálymentesítés (http://fszk.hu/bemutatkozas/programirodak/akadalymentesitesiprogramiroda/szakmai-anyagok/segedlet-a-kozszolgaltatasok-egyenlo-eselyuhozzaferesenek-megteremtesehez-komplex-akadalymentesites/). A másik kérdésre, mely a forrásteremtésre vonatkozik, javasoljuk, hogy történjen Európai Uniós pályázatfigyelés a www.nfu.gov.hu honlapra építve. A rehabilitációhoz való jog: A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra. E jog érvényesítését rehabilitációs szolgáltatások, ellátások biztosítják. Az ehhez kapcsolódó állami feladatot a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítására létrehozott, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter szakmai felügyelete alatt álló szervezet látja el. A szervezet számára törvény vagy kormányrendelet további feladatokat állapíthat meg ([Fot. 19.- 20. §). Az érintett célcsoport sok esetben nem rendelkezik megfelelő információval a saját jogai és lehetőségei tekintetében. Javasoljuk, hogy legyen számukra lehetőség hozzáférni a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal honlapjához, valamint dokumentumaihoz (http://nrszh.kormany.hu/), továbbá azokhoz a jogsegély szolgáltatásokhoz, amelyeket érdekvédelmi szervezeteik nyújtanak a számukra. A helyi politikai életben és közéletben való részvételhez való jog: másokkal azonos alapon, hatékonyan és teljes körűen vehessenek részt a helyi politikai életben és a közéletben, közvetlenül vagy szabadon választott képviselőkön keresztül, beleértve a fogyatékossággal élő személyek jogát és lehetőségét a szavazásra és választhatóságra (2007. évi XCII. tv 29. cikk) A fogyatékos emberek önérvényesítő mozgalmainak erősödése, saját maguk képviseletének lehetőségének támogatása kiemelt feladat. Javasoljuk, hogy ennek érdekében alakuljanak ki az együttműködésre és a párbeszédre lehetőséget adó fórumok akár az önkormányzat kezdeményezésére, ahol a fogyatékos emberek a „Semmit rólunk nélkülünk!” elvnek megfelelően bekapcsolódhatnak a róluk szóló döntések alakításába.
A felsorolt jogszabályok keretbe foglalják a fogyatékkal élők jogait. Az alábbi pontokban megadottak szerint szükséges szövegesen is kifejteni, hogy az önkormányzat miként tudja a fogyatékkal élők jogait a településen biztosítani. A településen az önkormányzati tulajdonban lévő középületek, a lakóépületek, szolgáltató épületek munkahelyek, közösségi épületek, parkok, járdák, utak akadálymentesítettsége nem teljes körűen megoldott, ezen szükséges változtatni.
a) települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége 7.3.1. táblázat – Akadálymentesítés 1. Igen/nem
Lift
Vakvezető Mozgáskorlátozottak Hangos Indukciós Tapintható Jelnyelvi Rámpa Egyéb sáv részére mosdó tájékoztatás hurok információ segítség
alapfok
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
középfok
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
felsőfok
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
fekvőbeteg nem ellátás
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
egészségügyi járó beteg nem intézmények szakellátás
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
alapellátás nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
oktatási intézmények
kulturális, művelődési intézmények
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
önkormányzati, közigazgatási intézmény
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
igazságszolgáltatási, rendőrség, ügyészség
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
szociális ellátást nyújtó intézmények
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
b) közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége c) munkahelyek akadálymentesítettsége
7.3.2. táblázat – Akadálymentesítés a foglalkozatóknál Igen/nem
A foglalkoztató neve és a foglalkoztatás jellege
Lift
Vakvezető sáv
Mozgáskorlátozotta k részére mosdó
Rámpa
nem
nem
nem
nem
Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen foglalkoztatást végző vállalkozásoknál
Hangos Indukciós tájékoztatás hurok
nem
nem
Tapintható információ nem
Jelnyelvi Egyéb segítség
nem
nem
d) közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége 7.3.3. táblázat - Fizikai és infokommunikációs akadálymentesítettség a közlekedésben Igen/nem
Lift Közterület (utca/járda, park, nem tér) Helyi és távolsági tömegközlekedés nem Buszpályaudvar, buszvárók nem Vasútállomás
nem
Vakvezető Mozgáskorlátozottak Hangos Indukciós Tapintható Jelnyelvi Rámpa Egyéb sáv részére mosdó tájékoztatás hurok információ segítség
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
nem
Forrás: helyi adatgyűjtés, a vizsgált területen az önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó munkatársától és az érdekvédelmi szervezetek vezetőitől e) fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.) 7.3.4. táblázat - Fogyatékos személyek rendelkezésére álló helyi szolgáltatások Az adott évben a szolgáltatást igénylő fogyatékos személyek száma 2010 ápolást, gondozást nyújtó intézmény rehabilitációs intézmény lakóotthon támogatott lakhatás átmeneti ellátást nyújtó fogyatékosok gondozóháza
0 0 0 0 0
2011 0
2012 0
2013 0
2014 0
2015 0
2016 0
2017 0
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
0 0 0 0
Forrás: helyi adatgyűjtés f) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások) Porva Községi Önkormányzat átmeneti segély keretében tud segítséget nyújtani a fogyatékosok számára.
7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek
önkormányzati tulajdonú intézmények megközelítésének nehézségei fogyatékos személyekről nincs információ
önkormányzati intézmények akadálymentesítése - családok felkeresése, fogyatékosságok megismerése Fizikai környezetben található akadályok megszüntetése, információs és kommunikációs akadályok megszüntetése, lakókörnyezet akadálymentesítését szolgáló program. Segíteni, hogy a fogyatékkal élők is minél nagyobb számban részt vegyenek az egészségügyi szűrővizsgálatokon
Közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei nem biztosított. Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe. Szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra történő eljutásuk (eljuttatásuk) terén.
-
8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása A civil szervezetek, egyházi szervezetek és az önkormányzati, valamint a szolgáltató szervezetek együttműködése zavartalan. b) önkormányzati, nemzetiségi önkormányzati, egyházi és civil szektor közötti partnerség bemutatása Porva Községi Önkormányzat és a Porva Német Nemzetiségi Önkormányzat Együttműködési Megállapodás alapján dolgozik. A településen együttműködik az Önkormányzat, a Porvai Német Nemzetiségi Önkormányzat, a Római Katolikus Egyház és a civil szervezetek. A települési rendezvényeket közösen bonyolítják. c) önkormányzatok közötti, illetve térségi, területi társulásokkal való partnerség Az Önkormányzat két társulásban vesz részt: Zirci Kistérség Többcélú Társulás, Bakonyszentkirályi Közös Önkormányzati Hivatal, d) a nemzetiségi tevékenysége
önkormányzatok
célcsoportokkal
kapcsolatos
esélyegyenlőségi
A Porvai Német Nemzetiségi Önkormányzat minden évben támogatja a települési rendezvényeket (Falunap, Gyermeknap, Idősek Napja) e) civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége A helyi civil szervezetek az önkormányzattal együttműködnek a közös célok (kulturális, sport, környezetvédelmi és fejlesztési célok) elérése érdekében. f) for-profit szereplők részvétele a helyi esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. Közösségi rendezvényeinket rendszeresen támogatják a közelben működő, illetve helyi vállalkozók.
9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága a) a helyzetelemzésben meghatározott esélyegyenlőségi problémák kapcsán érintett nemzetiségi önkormányzatok, egyéb partnerek (állami vagy önkormányzati intézmények, egyházak, civil szervezetek, stb.) bevonásának eszközei és eljárásai a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének folyamatába A HEP készítése során egy alkalommal tartottunk fórumot: 1. 2013. május 30. Ezen a fórumon ismertetésre került a HEP készítésének fontossága, jogszabályi háttere. A jelenlévőket adatszolgáltatásra kértük fel a kiosztott táblázatok alapján. A HEP Fórum résztvevői: Porva Községi Önkormányzat, Bakonyszentkirályi Közös Önkormányzati Hivatal, VMK Zirci Járási Hivatal Járási Munkaügyi Kirendeltsége, Zirci Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ, „Segítő Kezek” Zirc Alapítvány, b) az a) pont szerinti szervezetek és a lakosság végrehajtással kapcsolatos észrevételeinek visszacsatolását szolgáló eszközök bemutatása. A Helyi Esélyegyenlőségi Program tervezetét Porva Községi Önkormányzat Képviselőtestülete, a Porvai Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselő-testülete, a Bakonyszentkirályi Közös Önkormányzati Hivatal dolgozói, az Óvoda, Általános Iskola Porva, egyház, civil szervezetek véleményezhetik.
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) Az intézkedési terv a megjelölt hátrányos helyzetű csoportokra irányul, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedésekkel valósul meg. Az intézkedési terv olyan beavatkozásokat fogalmaz meg, amelyek a helyzetértékelésben felvetett problémákra nyújtanak megoldást 1. A HEP IT részletei
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 1. A HEP IT részletei
A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Gyermekek
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került családok Alacsony iskolázottság külterületek infrastruktúrájának hiánya külterületen élők szolgáltatásokhoz történő hozzáférésének hiánya A család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok anyagi, család széteséséből, a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányából adódó veszélyeztetettség megemelkedett Fogyatékkal élő tanulók integrálása a gyermekek nyári felügyeletének biztosítása Intézmények tárgyi eszközeinek,
Az intézkedésbe bevont faktorok és partnerek – kiemelve a felelőst Életvezetési tanácsadások, foglalkozások tartása Szakképzési tanfolyamok indítása kistérségi szinten Munkaügyi központtal, Szociális, Családsegítő központtal történő együttműködés polgármester, kivitelezők, tervezők Rendszeres szakmai találkozók szervezése, gyermekvédelmi tanácskozások nyári napközi megszervezése pedagógusok és önkéntesek bevonásával szakkörökön, képzéseken való részvétel támogatása civil szervezetekkel Intézményi együttműködés, a lakóotthon lakóinak közéletbe való aktív részvételi lehetőségének biztosítása
játékparkjának hiányossága
Idősek
Nők
Magas az egyedül élők aránya. A morbiditási statisztikák rangsorában - a daganatok, keringési zavarok, szív- és érrendszeri megbetegedések, ízületi problémák - mellett pszichés problémák leggyakrabban előforduló betegségek. Gyakran válnak áldozattá. 55 év felettiek munkavállalási nehézségei. A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas A GYÁS, GYES-ről való visszatérés a munkaerő piacra mérsékli a szegénység kialakulásának kockázatát. GYES ideje alatt nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeinek csökkenése A magányérzet kialakulásával nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb, családi konfliktusokhoz is vezethet
Társadalmi eseményekbe való aktív részvételre ösztönzés, dalkör, nyugdíjasklub, civil szervezetek együttműködésével, Szociális, egészségügyi, sport szolgáltatások bővítése. civil szervezetek együttműködésével, Tájékoztatás és megelőzés Rendőrség, bevonásával, Munkahelyteremtés.
Bővíteni kell a gyermekvállalás miatt a munkaerőpiactól hosszabb időre távol maradó aktív korú családtagok által kedvezményesen igénybe vehető, korszerű ismeretek megszerzését célzó speciális képzési programok körét. Szociális, gyermekjóléti szolgáltatások, ellátások során célzott támogatások körének kialakítása Segítő programok, képzések szervezése Előadások, tájékoztatások szervezése
A beavatkozások megvalósítói
Célcsoport
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Következtetésben megjelölt beavatkozási terület, mint intézkedés címe, megnevezése Önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került családok segítése Alacsony iskolázottság javítása A szegénység okának valamint a tartós munkanélküliség, számának csökkentése külterületek infrastruktúrájának
Az intézkedésbe bevont aktorok és partnerek – kiemelve a felelőst
Szülők, szociális előadó, családsegítő Munkaügyi Kirendeltség, munkaügyi előadó, családsegítő, vállalkozók, önkéntesek polgármester, tervező, vállalkozók, önkéntesek
hiánya külterületen élők szolgáltatásokhoz történő hozzáférésének hiánya
Gyermekek
Idősek
Nők
Fogyatékkal élők
A lakossági adósságállomány újratermelődésének csökkentése digitális írástudás hiányának visszaszorítása A család működését zavaró veszélyeztetettségi tényezők megszüntetése Fogyatékkal élő tanulók integrálásának megoldása a gyermekek nyári felügyeletének biztosítása A hátrányos helyzetek generációkon keresztüli átöröklődésének mérséklése Intézmények tárgyi eszközeinek, játékparkjának hiányossága az egyedül élők aktivitásának növelése egészségügyi szűrővizsgálatok megszervezése, Gyakran válnak áldozattá, ennek csökkentése 55 év felettiek munkavállalása A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázatának mérséklése A GYÁS, GYES-ről való visszatérés a munkaerő piacra mérsékli a szegénység kialakulásának kockázatát. GYES ideje alatt nők munkaerőpiacra való visszalépésének esélyeinek csökkenése A magányérzet kialakulásának csökkentése önkormányzati tulajdonú intézmények megközelíthetőségének kialakítása fogyatékos személyekről
Polgármester, gyerekek, szociális előadó, szülők, háziorvos, gyermekorvos, védőnő, étkezési tanácsadók Pedagógusok, közmunkaprogramban részt vevők, önkéntesek, önkormányzat, családsegítő szolgálat, civil szervezetek, gyógypedagógusok
Rendezvényszervező, önkéntesek, önkormányzat Könyvtáros, szociális gondozók, önkéntesek, önkormányzat, rendőrség, egyházi vezetőség, egészségügyi szakemberek.
érintett célcsoport, önkormányzat, családsegítő, Munkaügyi Kirendeltség, civil szervezetek
Polgármester, jegyző, pályázatíró, kivitelező, helyi vállalkozók Szociális ügyintéző, családsegítő, házorvos, önkéntesek, házi gondozó
információ gyűjtés Közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségének biztosítása Az egészségügyi prevenciós történő eljuttatásuk segítése
Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák esélyegyenlősége a továbbiakban is biztosított. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők jobb anyagi körülmények közé kerüljenek. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek egészséges fejlődését. Folyamatosan odafigyelünk az idősek környezetére, biztonságára. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén az esélyegyenlőséget. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők esélyegyenlőségére.
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Intézkedés címe:
Önhibájukon kívül megélhetési problémákkal küzdő családok segítése
Feltárt probléma Életvezetési problémák (kiinduló értékekkel) Értékrend válsága a családon belül A mindennapi megélhetési problémákkal való küzdelem a családokban olyan helyzetet idéz elő, melyekre nincsenek felkészülve, nincsenek megfelelő megoldási alternatíváik. A váratlan helyzet gyakran krízisként Célok jelentkezik. A nehéz helyzetbe került családok értékrendje meginog. Ebben Általános a helyzetben külső segítségre van szükség. A település önkormányzata megfogalmazás és ezért célul tűzi ki, hogy a családsegítő szolgálat dolgozóival és rövid-, közép- és önkéntesekkel együttműködve olyan csoportot hoz létre, amelyben a hosszú távú résztvevők egymást támogatva a mindennapi élethez és a problémák időegységekre leküzdéséhez szükséges hasznos tanácsokat kapnak és adnak egymásnak. bontásban R: Igényfelmérés, érintettek feltérképezése. K: Csoport létrehozása, tevékenységek megszervezése. H: Csoport működésének fenntartása. Tevékenységek (a beavatkozás Beszélgetések megszervezése, csoportok létrehozása. tartalma) pontokba szedve Résztvevők és Szülők, szociális előadó, családsegítő felelős Partnerek
Olyan családok, akik már átjutottak hasonló krízishelyzeteken
Határidő(k) pontokba szedve
R: 6 hónap K: 2 év H: 5év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Települési szinten az egymást támogató rendszer kialakítása.
A problémás családok elfogadó magatartása. Terem biztosítása.
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Alacsony iskolázottság Munkavállalási nehézségek 8 általános elvégzése, szakma tanulása R: Igényfelmérés, érintettek feltérképezése. K: Csoport létrehozása, képzés megkezdése. H: Képzés nyomon követése A képzésen szerzett ismeretek alkalmazása a mindennapi életben, munkában.
Képzési igény felmérése, oktatás elkezdése, munkaközvetítés. szociális előadó, családsegítő, Munkaügyi központ dolgozói, oktató, képzésben résztvevő
Partnerek
érintettek, oktatók
Határidő(k) pontokba szedve
1 év: felkutatásra, jelentkezésre 3 év: iskola, képzésre járásra 5 év: befejezés
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövid: a továbbtanulók felmérése visszajelzéssel Közép: tanulók iskolába, továbbképzésre járásának nyomon követése, személyes megkereséssel Hosszú: csökkenjen az alacsony iskolai végzettek száma, eredmény szinten tartása; eredményes munkavállalás. Alacsony iskolai végzettségű nem akar tanulni, nem akar szakmát szerezni, nem képes a tanulásra, anyagi nehézségei miatt nem tud megjelenni. Az oktatásban való részvétel idő előtti befejezése→szankció érvényesítése (pl. képzési költség megtérítése) Pályázatok létrehozása a tanulás támogatásához, továbbtanulók támogatása, anyagi forrás szükségessége
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban
Tartós munkanélküliség csökkentése Egyre több a munkanélküliek száma Munkanélküliség csökkentése, munkanélküliek visszatérjenek a munka világába, R: Igényfelmérés, érintettek feltérképezése, munkalehetőségek feltérképezése K: munkanélküliek 50 %-ának munkába helyezése H: Munkahelyteremtés, 80%-os foglalkoztatottság, szinten tartás
Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
Végzettség felmérése, munkahelyek igényeivel való összeegyeztetés. Referencia elkészítése Megállapodás elkészítése (a kapott támogatás visszafizetése, ha nem pályázati pénzből valósul meg) Feltételek meghatározása (például mennyi ideig dolgozzon). Munkába állás
Résztvevők és felelős
szociális előadó, családsegítő, Munkaügyi központ, Foglalkoztatók
Partnerek
Álláskereső, foglalkoztató
Határidő(k) pontokba szedve
rövid: 1 év közép: 2 év hosszú: 5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
rövid: a munkahelyre való felvétel, visszajelzés a munkába állásról. közép: a tervezett számú munkanélküli személy munkába állítása hosszútáv: a 80 % dolgozik, nem csökken a foglalkoztatottság
Munkalehetőségek iránti érdeklődés hiánya, nem megfelelő iskolai végzettség. Nem megfelelő együttműködés Foglalkoztatók támogatása, megfelelő információáramlás
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Külterületek infrastruktúrájának javítása A település külterületeinek infrastruktúrájának javítása az ott élő állampolgárok megfelelő életmódjának biztosítása érdekében Megfelelő közúthálózat, ívóvíz, csatornahálózat kiépítése, közvilágítás javítása. Rövid: Feltérképezés, helyszíni szemle Közép: tervezés, pályáztatás, kivitelezők kiválasztása Hosszú: kivitelezés Statikai mérések, helyzetelemzés, tervezés, pályázat készítés, pályáztatás, kivitelezés Polgármester, jegyző, tervező, kivitelező, önkéntesek
Partnerek
Tervező, Kivitelező, gesztor
Határidő(k) pontokba szedve
Feltérképezés: 6 hónap Tervezés, pályázat elkészítés: 1,5 év kivitelezés: 5-10 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövid: Együttműködő partnerek véleményének bekérése Közép: tervek elkészítése, pályázat benyújtása Hosszú: külterületek infrastruktúra minőségének javítása, az ott élők életvitelének javítása.
Pályázat lehetőség hiánya Emberi, pénzügyi, pályázati erőforrások, adományok, támogatások
Intézkedés címe:
Szociális veszélyeztetettség
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
A család működését zavaró és akadályozó okok közül a családok anyagi, a nevelés, gondozás, törődés, szeretet hiányból adódó veszélyeztetettség
Partnerek
Gyermekjóléti Szolgálat, oktatási intézmények.
Határidő(k) pontokba szedve
R: 3 hónap K: 1 hónap H: 5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Szabadidős programok megszervezése. A hátrányos helyzetű gyermekek és családjuk részére szakemberek biztosítása R: problémák feltérképezése K: szabadidő hasznos eltöltése, közös családi programok szervezése H: Biztonságos, szeretetteljes környezet kialakításának segítése. Szabadidős programok megszervezése. A gyermekek személyiségfejlődését segítő ismeretek elsajátítása
nevelését,
Szociális előadó, családsegítő, védőnő, ifjúság védelmi felelősök, oktatási intézmények vezetői, gyermekek, szülők, fejlesztőpedagógus
Rövid: szakemberek segítőtanácsainak elfogadása Közép: gyermekek mentális fejlődésének stabilizálása Hosszú: szociális veszélyeztetettség megszüntetése
Elutasító hozzáállása, együttműködés hiánya. Helyszín biztosítása, szabadidős programokhoz pénzügyi pályázati erőforrás
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Egészségnap megszervezése a településen A település önkormányzata fontosnak tartja, hogy a gyermekek egészségvédelmével kapcsolatos programok a kötelező iskolai tanórai előadásokon kívül a településen is megszervezésre kerüljenek. Ennek megvalósítása érdekében évente egészségnapot szervez. Célunk, hogy olyan szakembereket kérjünk fel a programon való részvételre, akik hatékonyan, a gyermekeket és fiatalokat érintő minden problémában teljes körű felvilágosítást adnak. R: Kérdőíves felmérés, hogy fel tudjuk mérni, melyek azok a területek, amelyek iránt a legnagyobb az érdeklődés. K: Előadások, programok szervezése. H: Elégedettségi felmérés, a programok rendszeressé tétele. - kérdőívek összeállítása, - szakemberek meghívása és szponzorok felkutatása, - szervezés, meghívók kiküldése, lakossági tájékoztatás, - monitoring, visszacsatolás, - további felmérések és támogatók felkutatása a folyamatosság érdekében. polgármester, szociális előadó, gyerekek, szülők, háziorvos, gyermekorvos, védőnő, étkezési tanácsadók helyi vállalkozók és civil szervezetek, alapítványok, önkormányzat, egyéb szponzorok R: 3 hónap – igényfelmérés, kérdőívek kiküldése, kapcsolatfelvételek K: 6 hónap – előadások tartása H: 3-5 év – a folyamatosság fenntartása
R: eredményesség 30 %-os részvétel a célcsoportból K: negyedévenkénti program, előadás szervezése H: látogatottság, érdekeltség növelése
érdeklődés hiánya, forráshiány – népszerűsítési kampányok szervezése, szponzorok folyamatos kutatása terem biztosítása, szponzorok támogatása, szakemberek részvétele
Intézkedés címe:
Fogyatékkal élő tanulók integrálása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
A fogyatékkal élő tanulók akadálymentesítés hiánya
Partnerek
Oktatási intézmények vezetői, polgármester
Határidő(k) pontokba szedve
R:1 év K:3 év H: 5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
integrálásához
fizikai,
digitális
A fogyatékkal élő tanulók (látássérült, mozgáskorlátozott) tanulók oktatásához, fejlesztéséhez szükséges eszközök, feltételek biztosítása. R: az integrálás lehetőségének biztosítása K: az oktatáshoz szükséges személyi, fizikai feltételek megléte H: fizikai, digitális akadálymentesítés Fogyatékos, tartósan beteg gyermekek felmérése, az intézmények akadálymentesítése, oktatáshoz szükséges eszközök (brei író-olvasó készülék) szakemberek biztosítása Védőnő, gyermekek, szülők, fejlesztőpedagógus
Rövid: akadálymentesítés megtervezése Közép: szükséges eszközök, beszerzése Hosszú: fizikai, digitális akadálymentesítés, személyi, fizikai feltételeinek előteremtése, fenntartása.
Szakemberek hiánya, pénzügyi erőforrás hiánya Pályázati támogatások, adományok, személyi erőforrás
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Gyermekek nyári felügyeletének megoldása A nyári szünetben a dolgozó szülőknek gondot okoz a gyermekek felügyelete A gyermekek felügyelete a nyári szünetben is biztosított legyen. A gyermekek a táborokban és ne az utcán tartózkodjanak. Rövid távú igényfelmérés, nyári napközis tábor, kézműves tábor szervezése, nyári étkeztetés biztosítása Közép távú: minden jelentkező felvételt nyerjen a táborba Hosszú távú: táborok évenkénti szervezése igényfelmérés, táborok szervezése, indítása
óvodavezető, iskolaigazgató
Partnerek
önkormányzat, gyermekjóléti szolgálat
Határidő(k) pontokba szedve
rövid: 6 hónap – 1 év közép: 2-3 év hosszú: 5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Rövid: táborban résztvevők véleménye, tábor pedagógusainak véleménye Közép: tábort igénybevevők számának mérése Hosszú: több év tapasztalatainak értékelése A fenntarthatósághoz szükséges anyagi, személyi feltételeinek évenkénti biztosítása
A szülők nem küldik a gyermekeiket táborba. Ingyenes étkeztetéssel való ösztönzés. pályázat a költségekhez, emberi, anyagi erőforrás
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Intézmények tárgyi eszközeinek, játékparkjának hiányossága Óvodában tárgyi eszközök hiányosak, interaktív tábla nincs, tornaszoba hiányzik Az óvodás gyermekek életkori sajátosságaiknak megfelelő játékokkal tudjanak játszani, megfelelő játékparkot használjanak. Egészséges életmódra nevelés testmozgással, tornával. Rövid: tervezés, engedélyezés, adományok gyűjtése, saját erő megteremtése, pályázat írása, benyújtása Közép: vállalkozó, kivitelező kiválasztása, kivitelezés Hosszú: 100 százalékos megvalósítás, használatbavétel tervezés, anyagi források megteremtése, vállalkozó kivitelező kiválasztása, kivitelezés, megvalósítás, használatbavétel önkormányzat, óvoda, polgármester, óvodavezető
Partnerek
tervező, építésügy, pályázat író, vállalkozók
Határidő(k) pontokba szedve
rövid: 1 év közép: 2-3 év hosszú: 5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Hogyan sikerül megvalósítani a terveket. Az elkészült játékpark, tornaszoba fenntartásához szükséges anyagi fedezet megteremtése.
Nem sikerül az anyagi forrást előteremteni, nem lehet pályázni. Támogatók felkutatása pályázati, emberi, pénzügyi erőforrás
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Kisgyermekeket nevelő anyák foglalkoztatása A gyermekét egyedül nevelő, vagy több gyermeket nevelő család esetében a szegénység kockázata magas A gyermeküket nevelő anyák foglalkoztatásának megoldása R: Megvizsgálni a helyi lehetőségeket, megkeresni a foglalkoztatási lehetőségeket, ha lehet helyben, akár részmunkaidőben, GYES, GYED mellett K: Anyák harmadának elhelyezkedése H: Nagyobb arányú elhelyezkedés, elért eredmény ne csökkenjen foglalkoztatók keresése, elhelyezkedés segítése, lehetőségek bővítése, megfelelő képzések (GYED, GYES alatt) részmunkaidő, távmunka lehetősége védőnő, szociális ügyintéző, önkormányzat
Partnerek
iskola, óvoda, foglalkoztatók, munkaügyi központ, vállalkozók
Határidő(k) pontokba szedve
foglalkoztatók felkutatására 1 év elhelyezkedés 2-3 év nagyobb arányú elhelyezkedés, eredmény növelése 5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
elhelyezkedések számszaki mérése elhelyezkedések évenkénti összehasonlítása, értékelése Az elér eredmény szinten tartása
több
éves
eredmény
foglalkoztatók elzárkózása az anyák foglalkoztatásától, pályázatok munkahelyteremtésre, anyák foglalkoztatásának támogatására, pályázatíró, saját erő, anyagi, emberi erőforrás
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Nők munkaerő piacra történő visszalépéséi esélyeinek növelése Nehéz a visszatérés, a munkába állás a gyermeket vállaló anyák esetében A nők munkába állásának segítése, képzések, tanfolyamok megszervezése R: igényfelmérés, tájékoztatás K: közösségi programok szervezése H: elavult szakmák helyett korszerű ismeretek megszerzését célzó képzések szervezése - adatgyűjtés - tájékoztatás, szervezés - képzések lebonyolítása érintett célcsoport, önkormányzat, családsegítő,
Partnerek
Munkaügyi Kirendeltség, Családsegítő Szolgálat, civil szervezetek
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1-2 hónap K: 6 hónap H: 2 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
R: eredményesség 50 %-os részvétel a célcsoportból K: képzések számának növelése H: folyamatos képzések tartása
munkahely hiánya, önkéntes munka – lehetőségek keresése pályázati forrás, szakemberek bevonása
Intézkedés címe:
Egyedül, de hasznosan
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel)
Magas az egyedül élők aránya
Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Társadalmi eseményekbe való aktív részvételre ösztönzés, dalkör, nyugdíjasklub létrehozása, civil szervezetek együttműködésével. Az idősek a számítógép és internet használat területén alacsonyabb szintű ismeretekkel rendelkeznek R: igényfelmérés csoportok megalakulására (nyugdíjasklub, számítástechnikai képzés) K: a csoportok létrehozása, fizikai, személyi feltételek előteremtése. H: A csoportok, képzések beindítása és folyamatos fenntartása.
Igényfelmérések, csoportok beindítása, szükséges technikai feltételek beszerzése, a csoportok stabil működésének fenntartása. Önkormányzat, szociális gondozó, érintettek..
Partnerek
Civil szervezetek. háziorvos, egyházi vezetőség, oktató
Határidő(k) pontokba szedve
rövid: 1 év közép: 2-3 év Hosszú: 5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Az együttműködés kialakítása, fenntartása.
Az idősek passzivitása. A közös programok támogatások.
pénzügyi,
személyi
erőforrásai.
Pályázati
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Prevenció, rendszeres egészségügyi szűrés az egészség megőrzése érdekében Alacsony az idősek egészségügyi szűrésen való részvételi aránya
Célunk, hogy minél több idős vegyen részt a szervezett szűréseken. R: Tájékoztatások tartása. K: Prevenciós szemlélet erősítése. H: Szűrővizsgálatok rendszeressé tétele - tájékoztatások - előadások szervezése - szűrések szervezése érintett célcsoport, polgármester, háziorvos
Partnerek
Vöröskereszt helyi szervezete
Határidő(k) pontokba szedve
R: 1-2 hónap K: 6 hónap H: 5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
R: eredményesség 50 %-os részvétel a célcsoportból K: résztvevők számának növelése H: folyamatos szűrések tartása
alacsony részvételi arány – tájékoztatások, előadások szállítóeszköz biztosítása, szakemberek bevonása
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Áldozattá válás felszámolása Az egyedül élő idősek, gyakran vállnak áldozatokká Idősek személyes környezetének, otthonának védelmét szolgáló intézkedések bővítése .R: igényfelmérés K: a védelmi szolgáltatások megismertetése, együttműködés kialakítása H: Az idősek személyi és környezeti védelmének létrehozása, fenntartása
Igényfelmérések, szükséges eszközök, személyi, technikai feltételek biztosítása stabil működésének fenntartása. Önkormányzat, szociális gondozó, érintettek.
Partnerek
Civil szervezetek, háziorvos, egyházi vezetőség, rendőrség
Határidő(k) pontokba szedve
rövid: 1 év közép: 2-3 év hosszú: 5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Az együttműködés kialakítása, fenntartása.
Az idősek passzivitása. Személyi erőforrásai, Pályázati támogatások.
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve
55 év felettiek foglalkoztatottsága Az idősebbek munkaerő piaci helyzete a településen
Az 55 év feletti munkanélküliek munkába állítása R: Munkahelyek felkutatása, munkahelyteremtés, közmunka szervezése K: Az 50 %-os foglalkoztatottság megszervezése H: Ne emelkedjen a munkanélküliek száma, tartani az elért eredményt Munkahelyek feltérképezése Munkahelyek létrehozásának vizsgálata Elhelyezkedésben való segítség Megállapodások elkészítése
Résztvevők és felelős
szociális ügyintéző, polgármester, családsegítés
Partnerek
Munkaügyi központ, vállalkozók, munkáltatók
Határidő(k) pontokba szedve
rövid távú: 6 hónap közép távú: 3 év hosszú távú: 5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
rövid: munkanélküli munkába állítása közép: foglalkoztatottak %-os mérése hosszú: foglalkoztatottak számának növelése, munkanélküliek csökkenése
A munkanélküli személy nem akar munkába állni, nincs munkahely, alacsony számú közfoglalkoztatásra kapott engedélyt az önkormányzat emberi, pénzügyi és pályázati erőforrások, saját erő
Intézkedés címe:
Magányérzet helyzetének javulása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
A magányérzet kialakulásával nemcsak az anya mentális állapota lehet rosszabb, családi konfliktusokhoz is vezethet
Partnerek
Civil szervezetek, mentálhigiénés központ
Határidő(k) pontokba szedve
R: 6 hónap K: 1 év H: 5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Szabadidős programok szervezése, igény szerint bővítése,önkéntes munkák népszerűsítése R: igényfelmérés, tájékoztatás K: közösségi programok szervezése H: A programok, önkéntes munkák rendszerességének kialakítása, - adatgyűjtés - tájékoztatás, szervezés - képzések lebonyolítása érintett célcsoport, önkormányzat, családsegítő,
R: eredményesség 50 %-os részvétel a célcsoportból K: programok, önkéntes munkák eredményes megszervezése H: A nők magányérzetének megszűnése
önkéntes munka – lehetőségek keresése, mentális problémák titokban tartása pályázati forrás, szakemberek bevonása
Intézkedés címe:
Önkormányzati tulajdonban lévő kegyeleti helyek felújítása
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Az önkormányzati tulajdonú temető, ravatalozó felújítása egyaránt fontos a település idős lakóinak is, hogy a kegyeleti helyeket biztonságosan, könnyen megközelíthessék.
Partnerek
önkormányzati intézmények vezetői, társadalmi, civil szervezetek, egyház
Határidő(k) pontokba szedve
rövid: 1 év közép: 2-3 év hosszú: 5,10 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
A kegyeleti helyek biztonságos, akadálymentes megközelítése. . R: az épületek felmérése, tervező keresése, építési engedély beszerzése, k: pályázatok figyelése, felajánlások gyűjtése, támogatók felkutatás, anyagi fedezet előteremtése, kivitelező keresése, építési munkák elkezdése H: kivitelezés , állag megóvás felmérés, tervezés, engedélyek beszerzése, pályázatok figyelése, pályázatírás, anyagi forrás, kivitelezés, használatba vétel, állag megóvás önkormányzat, polgármester, tervező, építésügy, pályázatíró, építési vállalkozók, kft-k
eredmény, ha a temető, ravatalozó felújításával a kegyeleti helyek megközelítése biztonságos együttműködő partnerek véleményének bekérése, támogatók ismertetése fenntartható, nem jelent plusz költséget nincs elég segítség a kivitelezéshez, pénzügyi források hiánya új partnerek, források bevonása emberi, pénzügyi, pályázati erőforrások, felajánlások
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Önkormányzati tulajdonú intézmények akadálymentesítése Az önkormányzati akadálymentesek
tulajdonú
intézmények
nem,
vagy
Az intézményeket a fogyatékos, mozgásukban korlátozott személyek is igénybe tudják venni. R: az épületek felmérése, tervező keresése, építési engedély beszerzése, k: pályázatok figyelése, felajánlások gyűjtése, támogatók felkutatás, anyagi fedezet előteremtése, kivitelező keresése, építési munkák elkezdése H: használatba vétel, állag megóvás felmérés, tervezés, engedélyek beszerzése, pályázatok figyelése, pályázatírás, anyagi forrás, kivitelezés, használatba vétel, állag megóvás önkormányzat, polgármester, tervező, építésügy, pályázatíró, építési vállalkozók, kft-k
Partnerek
önkormányzati intézmények vezetői, társadalmi, civil szervezetek
Határidő(k) pontokba szedve
rövid: 1 év közép: 2-3 év hosszú: 5 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
részben
eredmény, ha az intézmények akadálymentesek lesznek együttműködő partnerek véleményének bekérése, projektvezető által elkészített kérdőívek alapján Marketing munka, honlap, reklám támogatók ismertetése fenntartható, nem jelent plusz költséget nincs elég segítség a kivitelezéshez, pénzügyi források hiánya új partnerek, források bevonása emberi, pénzügyi, pályázati erőforrások, felajánlások
értéklapok,
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Településen élő fogyatékos személyek helyzetének javítása Nincs információ a településen élő fogyatékos személyekről. Felmérés a fogyatékkal élők számáról és arról, hogy milyen típusú fogyatékkal élnek. R: családlátogatások K: az összegyűjtött adatok elemzése H: az elemzések alapján segítségnyújtás - családok felkeresése, beszélgetés - fogyatékossági fajtákról tájékozódás - folyamatos segítségnyújtás Szociális ügyintéző, családsegítő
Partnerek
Háziorvos, önkéntesek, házi gondozó
Határidő(k) pontokba szedve
R: 3 hónap K: 6 hónap H: 2 év
Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
A fogyatékkal élő személyek adatbázisának elkészítése után lehetséges a folyamatos segítségnyújtás.
Az emberek nem szívesen beszélnek a fogyatékosságukról – meg kell győzni őket. humán erőforrás, fogyatékossági támogatások ismerete
Intézkedés címe:
Szolgáltatások elérésének akadálymentesítése
Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszútávú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős
Közszolgáltatásokhoz, kulturális és Sport programokhoz való hozzáférés nem biztosított
Partnerek
önkormányzat, szolgáltatók vezetői, társadalmi, civil szervezetek
Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Fizikai környezetben lévő akadályok megszüntetése, információs és kommunikációs akadályok megszüntetése R: lehetséges akadályok feltérképezése, K: a felmérés alapján az akadálymentesítés megtervezése H: fizikai, info és kommunikációs akadályok megszüntetése
felmérés, tervezés, engedélyek beszerzése, pályázatok figyelése, pályázatírás, anyagi forrás, kivitelezés, használatba vétel, állag megóvás önkormányzat, polgármester, tervező, építésügy, pályázatíró, építési vállalkozók, kft-k, informatikai szolgáltatók (bankautomata kialakításához)
R: 1 év K: 2 év H: 5 év eredmény, ha az intézmények szolgáltatások akadálymentesek lesznek Fizikai környezetben lévő akadályok, információs és kommunikációs akadályok megszűnnek együttműködő partnerek véleményének bekérése, értéklapok, projektvezető által elkészített kérdőívek alapján Marketing munka, honlap, reklám támogatók ismertetése a fenntartható, nem jelent plusz költséget . nincs elég segítség a kivitelezéshez, pénzügyi források hiánya új partnerek, források bevonása. emberi, pénzügyi, pályázati erőforrások, felajánlások
Intézkedés címe: Feltárt probléma (kiinduló értékekkel) Célok Általános megfogalmazás és rövid-, közép- és hosszú távú időegységekre bontásban Tevékenységek (a beavatkozás tartalma) pontokba szedve Résztvevők és felelős Partnerek Határidő(k) pontokba szedve Eredményességi mutatók és annak dokumentáltsága, forrása (rövid, közép és hosszútávon), valamint fenntarthatósága Kockázatok és csökkentésük eszközei Szükséges erőforrások
Fogyatékosok, mozgásukban korlátozott személyek szűrővizsgálatra juttatása A különböző szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek kevésbé veszik igénybe A fogyatékkal élők, mozgásukban korlátozott személyek is igénybe vegyék a szűrővizsgálatokat R: Igényfelmérés K: utaztatás megszervezése, fogyatékos, mozgásukban korlátozott személyek szűrővizsgálatra szállítása H: a fogyatékkal élők 50 %-a jusson el a szűrésekre felmérés, utazás szervezése, utaztatás (szállítás)
önkormányzat, polgármester, szociális ügyintéző Személyszállító vállalkozó, vagy vállalat, fogyatékosok érdekvédelmi szervezetei, szűrővizsgálatokat szervezők rövid: fél év közép: 1 év hosszú: 2 év Fél év alatt a felmérés megtörténik. 1-2 év alatt a személyek bizonyos %-a eljut a szűrővizsgálatokra.
A fogyatékkal élők, mozgásukban korlátozottak nem akarnak szűrővizsgálatra menni. Felvilágosítás a szűrések szükségességéről. Emberi, anyagi források. Pályázati forrás.
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelethez A
B C A helyzetelemzés Az Az intézkedés következtetése Intézkedés intézkedéssel címe, iben feltárt elérni kívánt sorszáma megnevezése esélyegyenlősé cél gi probléma megnevezése I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége 1 Önhibájukon Életvezetési Krízishelyzete kívül problémák, k megoldása megélhetési értékrend problémákkal válsága küzdő családok segítése 2 Alacsony Alacsony 8 általános elvégzése, iskolázottság iskolázottság szakma tanulása
D
E
F
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumo kkal
Az intézkedés tartalma
Az intézkedés felelőse
Szociális rendelet, társulási megállapodás
Csoport létrehozása, beszélgetések, tanácsadások.
Szociális előadó, családsegítő
1 év
szociális ügyintéző
5 év
polgármester, szociális ügyintéző
5 év
Polgármester, jegyző
5 év
Polgármester, szociális előadó
3-5 év
összhangba Felmérés, hozni a továbbtanulásr költségvetési a jelentkezés, képzés koncepcióval nyomon követése 3 Tartós Munkanélkülie Visszakerüljen összhangba Felmérés, munkanélkülis k számának ek a munka hozni a lehetőségekkel költségvetési való ég csökkentése gyarapodása világába egyeztetés, koncepcióval elhelyezkedés, munkába állás …4. Külterületek A Megfelelő összhangba Felmérés, infrastruktúráj külterületeken közúthálózat,c hozni a tervezés, élők sapadék, költségvetési pályázat írás, ának javítása életminőségén ívóvíz hálózat koncepcióval kivitelezés közvilágítás ek javítása, biztosítása II. A gyermekek esélyegyenlősége 1 Egészségnap Gyermekek Gyermekek Gyermekvédel Kérdőívek megszervezése egészségvédel felvilágosítása -mi rendelet, összeállítása, az egészséges társulási szakemberek a településen me életmódról megállapodás meghívása. 2 szociális A család Szabadidős összhangba Segítők veszélyeztetett egészséges programok, hozni a elfogadása, működését személyiségfej költségvetési mentális ség akadályozó lesztő fejlődés koncepcióval problémák) ismeretek stabilizálása anyagi, átadása nevelési stb) felszámolása 3 fogyatékkal fizikai, fogyatékos összhangba igényfelmérés, élő tanulók digitális gyermekek hozni a eszközbeszerz akadálymentes oktatásához költségvetési és, integrálása szükséges akadálymentes ítés hiánya koncepcióval személyi, ítés, technikai szakember eszközök biztosítása
G
Az intézke megvalósít nak határid
Szociális 5 év ügyintéző, Családsegítő, Gyermekvédel mi Szakszolgálat
Polgármester, 5 év intézményveze tő, képviselőtestület
4
5
biztosítása Gyermekek gyermekfelügy A gyermek nyári felügyelete a elet felügyeletének nyári szünetben biztosítása biztosított legyen, a gyermekek a táborokban és ne az utcán tartózkodjanak Intézmények Tárgyi Megfelelő tárgyi eszközök játékpark, eszközeinek játékok, hiányossága játékparkjának egészséges életmódra hiányossága nevelés testmozgással, tornával.
III. A nők esélyegyenlősége 1 Kisgyermekek Anyák et nevelő foglalkoztatása anyák foglalkoztatása
2
Nők munkaerő piacra történő visszalépési esélyeinek növelése
Nehéz a visszatérés, a munkába állás a gyermeket vállaló anyák esetében
IV. Az idősek esélyegyenlősége 1 Egyedül, de Magas egyedül hasznosan aránya
2
3
4.
Prevenció
összhangba Igényfelmérés, Óvodavezető, hozni a táborok iskolaigazgató költségvetési szervezése, koncepcióval indítása
összhangba Tervezés, hozni a anyagi költségvetési források, vállalkozó, koncepcióval kivitelező kiválasztása, kivitelezés, megvalósítás, használatbavét el
összhangba Foglalkoztatók hozni a keresése, költségvetési elhelyezkedés segítése, koncepcióval képzések (GYED, GYES alatt), részmunkaidő, távmunka A nők Szociális Tájékoztatás, elhelyezkedésé rendelet közösségi ben programok szervezése, segítségnyújtás képzések szervezése A gyermeküket nevelő anyák foglalkoztatásá nak megoldása
az Társadalmi Gazdasági élők eseményekben program való aktív részvétel
alacsony az idősek egészségügyi szűrésen való részvétele Áldozattá egyedül élő válás idősek gyakran válnak felszámolása áldozattá 55 év felettiek Az idősek foglalkoztatása munkaerő piaci helyzete
5 év
Önkormányzat 5 év óvoda, polgármester óvodavezető
Védőnő, szociális ügyintéző, önkormányzat
5 év
Önkormányzat 2 év családsegítő
Igényfelmérés, Önkormányzat 5 év képzések könyvtár, tartása, egyház csoportfoglalk ozások
Minél több idős vegyen részt a szűréseken
összhangba tájékoztatás a önkormányzat hozni a szűrések költségvetési fontosságáról, koncepcióval szervezés
5 év
Szükséges védőm óvó intézkedések bővítése 55 év felettiek munkába állása
összhangba együttműködés önkormányzat hozni a kialakítása családsegítő költségvetési szolgálat koncepcióval összhangba együttműködés önkormányzat hozni a kialakítása családsegítő költségvetési szolgálat, Munkaügyi koncepcióval központ
5 év
5 év
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége 1 Önkormányzat Az i tulajdonú intézmények nem vagy csak intézmények Akadálymente részben akadálymentes -sítése ek
2
3
4
Településen élő fogyatékos személyek helyzetének javítása Szolgáltatások elérésének akadálymentesítése
Nincs információ a településen élő fogyatékosok számáról Közszolgáltatá sokhoz való hozzáférés, fizikai, információs, kommunikáció s akadályok megszüntetése
Fogyatékosok, Fogyatékosok mozgásukban utazási korlátozott lehetőségei személyek szűrővizsgálatr a juttatása
A fogyatékkal élő, mozgásukban korlátozott személyek is igénybe tudják venni a szolgáltatásoka t Fogyatékos személyek számának felmérése és segítségnyújtás A fogyatékkal élő, mozgásukban korlátozott személyek is igénybe tudják venni a szolgáltatásokat A fogyatékkal élők, mozgásukban korlátozott személyek is igénybe vegyék a szűrővizsgálat okat
összhangba Az intézményi polgármester hozni a épületek teljes költségvetési akadálymentekoncepcióval sítése
5 év
Szociális rendelet, társulási megállapodás
2 év
Családok Szociális felkeresése, ügyintéző, tájékozódás, családsegítő segítségnyújtás
összhangba informatikai, önkormányzat hozni a kommunikáciköltségvetési ós, fizikai akadálymentekoncepcióval sítés
összhangba Felmérés, hozni a utazás költségvetési szervezése, utaztatás koncepcióval (szállítás)
5 év
Önkormányzat 2 év , polgármester, szociális ügyintéző
3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség szempontjából fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplővállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket, cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A HEP A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai: - az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselőtestületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása
- a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az esélyegyenlőség fókuszban lévő célcsoportjaihoz és/vagy kiemelt problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Nők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
HEP Fórum
Idősek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
tagjai: munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Gyerekek esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására.
A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre. Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján. Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről polgármester és az igazgatási előadó felel. - Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása. - Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével. - Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: - a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása), - a HEP IT végrehajtásának nyomon követése, - az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen - a HEP Fórum összehívása és működtetése. A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői - felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. - Felelősségük továbbá, hogy ismerjék a HEP IT-ben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában. - Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak. - Az önkormányzati intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt feladat-megosztás,
együttműködési kötelezettség alapján a települési önkormányzattal kapcsolatban álló szereplők ismerjék a HEP-ot, annak megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.)
Érvényesülés, módosítás
Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselőtestületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról. Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
4. Elfogadás módja és dátuma I. Porva község Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III. Ezt követően Porva község képviselő-testülete a Helyi Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és 42/2013. (08.28.) számú képviselő-testületi határozatával elfogadta. Mellékletek:
Dátum
Aláírás
Porva Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni.
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
Dátum
Partner aláírás
HEP elkészítési jegyzék3 NÉV4
HEP részei5
Aláírás6
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
Ringhoffer Jánosné
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
Lampertné Váliczkó Mária
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
Veinperl József
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
Brindzák Adrienn
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
RÉT E
3
Ez a jegyzék – mint a HEP melléklete – szakmailag is bizonyítja, hogy a HEP széleskörű egyetértésen és közös munkán alapul, és nem kizárólagosan egy „partneri aláírással” igazolt dokumentum 4 A jegyzék soronként jelöli a HEP elkészítési folyamatban résztvevő személyeket, intézményeket, partnereket. 5 A jegyzék oszlopaiba kerülnek a HEP egyes tartalmi részei, ahol az adott betű karikázásával jelezni lehet, hogy az adott személy, intézmény, partner az elkészítésben részt vett, észrevételezett, támogatta, ellenezte. R= részt vett, É= észrevételezte, T=támogatta, E= ellenezte. 6 Az adott partner aláírásával hitelesíti a sorban jelölt részvételét a HEP elkészítési folyamatban.
