KÖZÖS MARKETING STRATÉGIA

KÖZÖS MARKETING STRATÉGIA

A projekt megnevezése:

A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ fejlesztése Száma:

TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0010

TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0010 Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ fejlesztése Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 3529 Miskolc, Ifjúság u. 16-20. www.szechenyitiszk.eu, [email protected]

TARTALOM

Bevezetés ........................................................................................................... 4 A TISZK-et létrehozó intézmények bemutatása:................................................. 4 Módszertan......................................................................................................... 8 Helyzetelemzés .................................................................................................. 8 1. Kommunikációs stratégia megfogalmazása .................................................. 12 2. Célok – amelyet a tudatos kommunikációval szeretnénk elérni .................... 13 2.1 Általános célok ..................................................................................... 13 2.2 Konkrét célok ....................................................................................... 14 2.3 Jelen projekt konkrét céljai .................................................................... 14 3. Célcsoportok................................................................................................. 16 3.1 Elsődleges, közvetlen célcsoport ............................................................. 16 4. Célcsoportok – üzenetek – eszközök ............................................................ 17 4.1 A kommunikáció kulcsfontosságú üzenetei ............................................... 17 4.2 Kulcsfontosságú üzenetek és eszközök .................................................... 17 5. Marketing MIX (4 P) ..................................................................................... 19 5.1 Promóció (Promotion)............................................................................ 19 5.2 Ár (Price):............................................................................................ 21 5.3 Termékek, szolgáltatások (Product) ........................................................ 21 5.4 Területi elhelyezkedés (Place) ................................................................ 22 6. SWOT............................................................................................................ 24

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

2

TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0010 Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ fejlesztése Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 3529 Miskolc, Ifjúság u. 16-20. www.szechenyitiszk.eu, [email protected]

7. Versenytárs analízis ..................................................................................... 26 8. Kommunikációs eszközök, csatornák............................................................ 27 8.1 Az előkészítés kommunikációs tevékenysége során használt kommunikációs eszközök ................................................................................................... 28 8.2 A megvalósítási szakasz kommunikációs tevékenysége során használt kommunikációs eszközök ............................................................................ 31 9. A tájékoztatás során használt publikációs eszközök..................................... 34 10. Kommunikáció a szervezeten belül............................................................. 34 11. Időzítési terv .............................................................................................. 35 12. Feladatok – amelyeket a kommunikáció eszközeivel kell megoldanunk ..... 35 13. Kivitelezés módja ....................................................................................... 36 14. Költség terv ................................................................................................ 36 15. Értékelés .................................................................................................... 37


3

Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ Közös Marketing Stratégia

Bevezetés A Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ fejlesztése című projekt Kommunikációs tervében a projekt előkészítő és megvalósítási szakaszának lefolytatása során megvalósítandó, hirdetési és tájékoztatási kötelezettségek, a belső és külső kommunikációs koncepciók kerülnek ismertetésre. Ennek keretében helyzetelemzést készítünk, majd meghatározásra kerülnek a célok és célcsoportok, bemutatjuk a kommunikáció során használt eszközöket, üzeneteket a „nyilvánosság biztosítása” és a projekt

„tájékoztatási

kötelezettségei”

dokumentációban

szereplő

kommunikációs

csomagban előírtakat, kiegészítve a pályázati útmutatóban foglalt további vállalásokkal.

A TISZK-et létrehozó intézmények bemutatása:

A Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ alapító intézményei:

Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 3529 Miskolc, Ifjúság út 16-20. Az intézményben –alapító okirat szerint- képzett szakmacsoportok: 

Közlekedés



Informatika



Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció



Művészet, közművelődés, kommunikáció



Egészségügy



Egyéb szolgáltatások



Elektrotechnika elektronika



Könnyűipar



Nyomdaipar



Ügyvitel


4


Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola 3532 Miskolc, Rácz Ádám u. 54-56. Az intézményben –alapító okirat szerint- képzett szakmacsoportok: 

Közlekedés



Informatika



Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció



Közgazdaság

A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, a Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola együttműködésével a szakmai alapozó és az

azt

követő

szakmai

képzés

tartalmát,

az

iskolák

felszereltségét,

taneszköz

ellátottságát figyelembe véve Térségi Integrált Szakképző Központ került kialakításra, Széchenyi István TISZK (fogadó iskola). Törvényi háttér: A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, 2. § (5) bekezdése, valamint A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 67. § (5) bekezdése alapján „(5) A szakiskolai és a szakközépiskolai szakképzés megszervezhető oly módon is, hogy a csak szakképzési évfolyammal működő szakiskola, szakközépiskola vagy az arra alapító okiratában felhatalmazott szakiskola, illetve szakközépiskola (a továbbiakban: szakmai vizsgára felkészítő iskola) a szakképzési évfolyamán készíti fel – részben vagy egészben - a szakképzési évfolyam követelményeire egy vagy több másik szakiskola, szakközépiskola (a továbbiakban: küldő iskola) tanulóit. A szakképzési feladatok közös feladatellátás keretében történő megoldása esetén a küldő iskola szakképzési évfolyamainak száma csökkenthető, illetve a küldő iskola szakképzési évfolyam nélkül is működhet.


5


A szakiskola, szakközépiskola tanulója a szakmai vizsgára felkészítő iskola szakképzési évfolyamába

-

az

átvételre vonatkozó

rendelkezések

szerint

- ugyanazokkal

a

feltételekkel léphet át, mintha a tanulmányait a küldő iskolában folytatná tovább. Az érintett iskolák alapító okiratában kell rögzíteni, melyek azok a szakképzéssel összefüggő feladatok, amelyeket közös feladatellátás keretében oldanak meg. A szakmai vizsgára felkészítő iskola és a küldő iskola nevelőtestülete összehangolja az iskolák pedagógiai programjait a tanulmányok szakképzésbe történő beszámítása tekintetében.” (2007.

évi

LXXXVII.

törvény

a

közoktatásról

szóló

1993.

évi

LXXIX.

törvény

módosításáról)

A törvényben megfogalmazott lehetőségek alapján az alábbi modell kerül kialakításra: A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, mint szakmai vizsgára felkészítő iskola, (fogadó iskola) saját tanulói mellett a 2008/2009. tanévtől közlekedés szakmacsoportban – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 67. § (5) bekezdése értelmében – egészben, informatika, kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportokban részben készíti fel a Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola (küldő iskola) diákjait. A szakképző évfolyamok az adott szakmacsoportokban a TISZK keretei között indulnak. A közismereti, valamint a szakmai alapozó képzések (szakközépiskolai képzésnél 9-12., illetve szakiskolai képzés esetében a 9-10 évfolyamok) a partner intézményeknél maradnak, azokat ezen szakmacsoportok esetében továbbra is ők látják el. A partner intézmények a hozzájuk 8. osztályból beiratkozó tanulókat így legtovább az érettségi szintig juttatják el. A „küldő iskolákban” a közismereti és a szakmai alapozó képzést folytató évfolyamok száma növekedhet, míg a fogadó iskolában a szakmai képzés iránti igény emelkedésével csökkenhet, akár középtávon meg is szűnhet.


6


A TISZK-en belül az átjárhatóságot biztosítani kell, a szakképző évfolyamra való bekerülés felvételi vizsga nélkül történik. Természetesen a TISZK keretei között az alapozó képzésben is kidolgozásra kerül a partnerekkel egy közös szakmai/tartalmi együttműködés. Az így kialakított TISZK-ben a humán erőforrás eredményes hasznosítása érdekében döntően

a

szakképző

évfolyamokon

-

a

közalkalmazotti

jogviszony

folyamatos

fenntartása mellett néhány pedagógus áthelyezéssel történő munkahely változtatását, valamint óraadóként való foglalkoztatását szükséges megoldani. A szakmai képzés igényeit kielégítő tanműhelyi, tanirodai, laboratóriumi és egyéb személyi, tárgyi feltételek továbbra is rendelkezésre állnak. A létrejött TISZK feladata, hogy ennek az integrációnak a szakmai, intézményi, szervezeti-személyi, pénzügyi, eszközbeli és működtetési feltételeit megteremtse és felmenő rendszerben végre is hajtsa.


7


Módszertan Helyzetelemzés A munkaerőpiac szerkezete Magyarországon a rendszerváltás után viszonylag gyors ütemben rendeződött át; csökkent a mezőgazdaságban és az iparban dolgozók, és megnőtt a szolgáltatási szektorban foglalkoztatottak aránya. A pályakezdő fiatalok számára számos szakmában rosszak az elhelyezkedési esélyek, és a kilátások sem kedvezőek, illetve

a rendszerváltás

erodálódott,

kedvezőtlenül

ami

óta

a szakmák

hatott

a

elismertsége

szakképzési

általánosan

rendszer

is

színvonalára,

eredményességére. A rendelkezésre álló munkaerő-piaci mutatók arra utalnak, hogy Magyarországon a szakképzési rendszer nem megfelelő hatékonysággal működik. Az iskolarendszer nehézkesen és lassan alkalmazkodik a munkaerő-piaci kihívásokhoz és igényekhez, aminek következtében a fiatalok gyakran olyan képességeket és képzettséget szereznek, amivel nehezen tudnak elhelyezkedni és integrálódni a munka világába. A

szakmai

képzés

átalakítása

a

munkaerő-piaci

igényeknek

megfelelően

az

oktatáspolitika egyik mérföldköve lett nemcsak hazánkban, hanem egész Európában. A szakképzés fejlesztése, átalakítása az elmúlt évtized derekára elkerülhetetlenné vált. Hazánkban a szakképzés 1993-as egységesítése óta az oktatáspolitika e területre vonatkozó legfontosabb és napjainkban egyre inkább előtérbe kerülő kihívása, hogy megszüntesse a szakképzés szétaprózottságát, és a regionális hatáskör erősödésével koncentrálni

tudja

az

erőforrásokat

új

képzési

formák

-

szakképző

központok

létrehozásával. A szakképzés jelenlegi problémájának egyik lehetséges megoldása az iskolák közötti együttműködés erősítése. Az elmúlt 10 évben már voltak olyan kísérleti projektek, melyek eredményeként összehangoltabb intézményi együttműködés is kialakult.


8


Ezek a programok általában szakmacsoport alapon szerveződtek (Világbank, PHARE, bilaterális megállapodások, illetve multinacionális cégek által támogatott programok), de a területi együttműködés kevésbé volt jellemző rájuk. A

programok

célcsoportja

az

egyes

iskola

volt,

így

az

intézmények

időnként

versenytársai is voltak egymásnak. Ezek a projektek jelentős eszköz invesztíciót is jelentettek, ami tovább erősítette az iskolai gyakorlati képzés bázisát, illetve növelte az intézmények közötti egyenlőtlenségeket. Magyarország Európai Uniós tagsága különösen kiemelt jelentőséget ad az intézmények közötti együttműködési formák erősítésének, fejlesztésének. A magyar szakképzésnek csak akkor van esélye versenyképes fejlődésre, EU források befogadására, ha a jelenleginél hatékonyabb intézményrendszer alakul ki. A

szakképzésről

szóló

1993.

évi

LXXVI.

törvény

módosítása

alapvető

változtatásokat hozott a szakképzés területén. A térségi integrált szakképző központot szervezési

megoldásként

szabályozza,

amelynek

célja

és

lényege

a

szakképzés

jelenleginél hatékonyabb formában történő megszervezése, annak garantálása, hogy a szakképzés igazodni tud a munkaerő-piac elvárásaihoz. 1993. évi LXXVI. törvény 2. § 5) bekezdése szerint: „A közoktatási intézmények fenntartói, a gyakorlati képzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek, a felsőoktatási intézmények a közoktatási törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő feladatok végrehajtására térségi integrált szakképző központot hozhatnak létre. A térségi integrált szakképző központ lehet: a) a közoktatási törvény 89/B. §-ának (2) vagy (11)-(13) bekezdése alapján létrehozott társulás, illetve nonprofit gazdasági társaság, b) a közoktatási törvény 67. §-ának (5) bekezdése szerint működő szakképző iskola, c) a szakképzésben részt vevő intézmények egy intézmény - székhely vagy telephely - keretében történő fenntartása, d) a (6) bekezdésben meghatározott társaság.”


9


A TISZK létrehozására, működtetésére bármilyen, a törvényekből levezethető megoldást választhatnak az intézményfenntartók. A törvénymódosítással bevezetett új megoldások megfelelnek a térségi integrált szakképző központ új típusú szervezési elvének. A TISZK célja a szakképzés hatékonyságának növelése a szakképzési kínálat megfelelő koordinációjának

biztosításával,

csúcstechnológia

összehangolt

valamint

a

alkalmazása

XXI. a

századi

igényeknek

szakképzésben

résztvevő

megfelelő fiatalok

naprakész, korszerű gyakorlati ismereteinek bővítésére. A munkaerőpiac és a képzési rendszer közötti összhang megteremtését kívánja előmozdítani a gazdaság szereplőinek közreműködésével és együttműködésével, a gazdasági kamarákkal, illetve a szociális partnerekkel. A célok elérése érdekében, illetve a csúcstechnológiát felvonultató berendezések közös, összehangolt használatára jön létre a TISZK. A központ keretei között

a

szakképzést

folytató

intézmények

szoros

együttműködésben,

ésszerű

feladatmegosztásban harmonizálják irányítási rendszerüket. Ezáltal - a moduláris rendszerű képzés bevezetése mellett - alkalmassá válik az integrált szervezet arra, hogy gyakorlatorientált szakképzési bázisként működjön, hangsúlyozottan erősítve a gyakorlati képzést minden régióban. Így az üzemközi gyakorlati alapképzés funkciójának is megfelelő iskolai tanműhelyek kialakítására lehetőség nyílik, s egy munkaerő-piaci irányultságú szakképzési rendszer alakulhat ki.

A TISZK egyrészt úgynevezett közösségi funkciókat is ellát, amelyek keretében elsősorban tanulóik számára biztosítanak komplex szolgáltatásokat a pályaválasztás és pályaorientáció, karrier tanácsadás területén de a hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik számára is kínálnak külön szolgáltatásokat. Másrészt – mint piaci szereplő – olyan szolgáltatásokat is nyújt (pl. felnőttképzés, tanműhelyek rendelkezésre bocsátása), melyek révén bevételre tesz szert. A TISZK szakképzési kínálatában, a források felhasználásában hatékonyabb koordinációt biztosít mind regionális, mind pedig helyi szinten.


10


A moduláris és gyakorlatorientált szakképzés bázisául is szolgál a térség tanulóinak képzéséhez, megszünteti, illetve csökkenti a párhuzamos kapacitások kiépítését, valamint növeli a vállalati képzőhelyeken gyakorlati képzésben részesülő tanulók arányát. A

TISZK-en

belül

megvalósulhat

az

iskolai

rendszerű

szakképzés

mellett

a

felnőttképzés, a rész-szakképesítések megszerzésének lehetősége, a hátrányos helyzetű, a roma, a fogyatékkal élő fiatalok szakképzésbe való beléptetése és lemorzsolódásuk csökkentése, esélyegyenlőségük javítása, a tanulók és a felnőttek szakképzésbe történő ki- és visszalépésének elősegítése. Az integráció elősegíti a vizsgarendszer egységesítését, megteremtve a TISZK intézményei között az azonos mérés-értékelés feltételeit. Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén megye székhelye és az Észak-magyarországi Régió központja.

Miskolc

Megyei

Jogú

Város

Önkormányzata

önállóan

gazdálkodó,

az

előirányzatai feletti jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Jogi személy, törvényi keretek között önállóan igazgatja a feladat és a hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. A városban saját fenntartásban 42 óvoda (5404 gyermek), 33 általános iskola (11.544 gyerek), 21 középfokú oktatási intézmény (16329 fő) valamint 3 önálló és 3 iskolához csatolt kollégium (1567 fő) működik. A középiskolák közül 5 gimnázium (3.602); 10 szakközépiskola (9452) és 6 szakiskola (3275) van a városban (nem tiszta profilú iskolák). Az oktatási, nevelés feladatokat a teljes intézményi hálózatban összesen 3.375 tanár látja el. A felsőoktatás, kutatás, innováció legjelentősebb regionális központja a Miskolci Egyetem, ahol a majd 14.000-es hallgatói kör az alábbi karokon szerezhet felsőfokú végzettséget: Műszaki Földtudományi Kar, Műszaki Anyagtudományi Kar, Gépészmérnöki és

Informatikai

Kar,

Állam-

és

Jogtudományi

Kar,

Gazdaságtudományi

Kar,

Bölcsészettudományi Kar, Comenius Tanítóképző Főiskolai Kar, Egészségügyi Főiskolai Kar, Bartók Béla Zeneművészeti Intézet.


11


Az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 2007-ben került kiírásra két program, melyek legfőbb célja a munkaerő-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes szakképző intézményrendszer kialakítása: TÁMOP-2.2.3-09/ A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása – TISZK rendszer fejlesztése címmel.

A

program

átfogó

célja

a

szakképzésre

fordított

állami

források

koncentrált

felhasználásának ösztönzése, a forrásokkal hatékonyabban gazdálkodó, diverzifikált képzési

struktúrával

rendelkező,

költség-hatékonyan

működő

szakképző

intézményrendszer kialakítása.

1.

Kommunikációs stratégia megfogalmazása A program célja, olyan kommunikációs stratégia alkalmazása, amely segítségével az

érintett tanulókban tudatosul a szakképzés fontossága, kialakul bennük a szakképzett munka tekintélye. A kommunikációs stratégia segítségével kapcsolatot tudunk teremteni célcsoportjainkkal, ezeket a kapcsolatokat projektünk hasznára fordíthatjuk. A tudatosan megtervezett kommunikációs stratégiával komoly sikereket érhetünk el, a befektetett eszközök tudatos használatával költséghatékony módon érhetjük el céljainkat. A nyilvánosság eszköztárának lehető legszélesebb körű kihasználásával a TISZK programok, elképzelések társadalmi elfogadottsága biztosítható. A kommunikációs stratégia célja, hogy megfogalmazza, összefoglalja a projekttel kapcsolatos célokat, célkitűzéseket, a célok elérése érdekében használatos eszközöket. A kommunikációs stratégia meghatározza a kommunikációs eszközök használatának módját, kitűzi a célcsoportot. A kommunikációs stratégia feladata, hogy kijelölje a kommunikációs rendszer kiépítésének irányát.


12


A kommunikáció két, időben elkülönült szakaszból áll: Az első szakasz a szükséges tervek, projekt menetrendjének készítése, kutatások, felmérések készítése, illetve az engedélyeztetési eljárások előtt kezdődik. Fő cél: a figyelem szakképzésre irányítása, a pozitív imázs kialakítása, arculat tervezése, célcsoport-, kommunikációs üzenet meghatározása. A második a megvalósítás szakasza A

második

szakaszban

a

projektcélok

megvalósulásának

folyamatos

kommunikálása a fő feladat. A meghatározott kommunikációs eszközök tudatos, célravezető használata. A projekt folyamatos kommunikálása a külvilág felé. Aktív kommunikációs- és marketing munka.

2. Célok – amelyet a tudatos kommunikációval szeretnénk elérni 2.1 Általános célok 1. Miskolc Megyei Jogú város tevékenységének, céljainak bemutatása. 2. A fenntartó önkormányzat szerepének bemutatása egy korszerű, EU konform regionális szakképzési rendszer kialakításában. 3. A környezetvédelem és a környezettudatosság fontosságának hangsúlyozása. 4. Az

önkormányzat

és

a

tanulók

érintettségének

ismertetése

a

vonatkozó

jogszabályok betartásával. 5. Az önkormányzat, a tagintézmények diákjai és a külső gyakorlati képzést nyújtó szervezetek megszólítása, tájékoztatása, párbeszéd kialakítása.


13


2.2 Konkrét célok 1) Az egyik fő célunk, hogy a kommunikációs tevékenység által növeljük a diáklétszámot! Ennek érdekében döntően az általános iskolák irányába kell elmozdulni. Az általános iskolák felé főként minden év szeptember-november közötti időszakában érdemes hangsúlyosabban marketing és PR tevékenységet végezni, hiszen decemberben kell az iskolásoknak választani, hogy hol tanulnak tovább. Nem elegendő csak a 8. osztályosokat megkeresni, hanem célszerű már a 7-es korcsoportot is elérni. Az elérés eszköztára a nyílt nap, kiadványok, webes megjelenés, iskolalátogatások bonyolítása. 2) Korszerű, hatékony, térségi szintű szakképzési rendszer kialakítása (Az EU szakképzés korszerűsítése akcióprogramjával összhangban készített Országos Szakképzési Tervnek megfelelően). 3) Korszerű, a helyi adottságoknak megfelelő oktatási módszerek bevezetése. 4) Lemorzsolódás csökkentése. 5) Oktatás keretein belül természeti, környezeti értékek védelme. 6) Környezettudatosságra nevelés. 7) Optimális fenntarthatóság biztosítása. 8) Esélyegyenlőség érvényesítése.

2.3 Jelen projekt konkrét céljai 

A

TISZK

keretében

új,

hatékony,

rugalmas

térségi

szakképzési

(együttműködési) modell kialakítása, fejlesztése és fenntartása. 

A TISZK infrastrukturális, szakmai, technikai feltételrendszerének kialakítása, fejlesztése - a későbbi pályázati lehetőségek kihasználásával.



A TISZK infokommunikációs technológiákra (IKT), informatikai eszközökre épülő intézményszervezési, oktatási, szolgáltatási, ügyviteli rendszereinek specifikálása, fokozatos kialakítása, működtetése


14




Megfelelő

humánerőforrás

feltételek

(HR)

biztosítása

a

TISZK

feladatellátásához. 

A TISZK gyakorlati képzési szolgáltatásainak meghatározása, kialakítása.



A TISZK szakmai szolgáltatásainak specifikálása, kialakítása.



A TISZK közösségi szolgáltatásainak meghatározása, kialakítása.



A

TISZK-ben

résztvevő

iskolák

tervezési,

oktatási,

szolgáltatási

tevékenységeinek összehangolása. 

Az ehhez szükséges pedagógus továbbképzések indítása



TISZK által nyújtott szolgáltatások gazdaságos üzemeltetése



Módszertani bemutatók, tanácskozások, kiadványok közreadása, módszerek bevezetése, kompetenciaalapú oktatás, kooperatív tanulás.

Ezen projektcélok elérése érdekében két miskolci szakközépiskola és fenntartójuk működik együtt: 

Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium (vezető (fogadó) iskola),



Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola (partner (küldő) iskola),



Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (fenntartó).

A két iskola együttműködésével a szakmai alapozó és az azt követő szakmai képzés tartalmát, az iskolák felszereltségét, taneszköz ellátottságát figyelembe véve Térségi Integrált Szakképző Központ került kialakításra, Széchenyi TISZK néven (fogadó iskola).


15


3.

Célcsoportok

A programcsomagok összeállításánál megítélésünk szerint a következő célcsoportokat kell elérni:

3.1 Elsődleges, közvetlen célcsoport A TISZK tagintézményeinek tanulói, akik a program alábbi szolgáltatásaiból részesülnek: 

a munkaerőpiaccal összhangban kialakított képzésből;



gyakorlati képzésekből, amely piacképes tudást biztosít.

Fő kategóriák Tanulók Munkatársak Gazdasági szervezetek Regionális döntéshozók Szakmai szervezetek

Egyéb partnerek

Szegmentált bontás  

tagintézményeink diákjai potenciális utánpótlást biztosító iskolák diákjai



tagintézményeink pedagógusai

 

gyakorlati képzést biztosító cégek a szakképesítést szerzett tanulók lehetséges munkáltatói



helyi önkormányzat



Borsod Abaúj Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara



a projekt megvalósításába bevont külső vállalkozók



közreműködő szervezet (ESZA)


16


4.

Célcsoportok – üzenetek – eszközök

4.1 A kommunikáció kulcsfontosságú üzenetei A kommunikációnk során többféle, kellően strukturált üzenetet szeretnénk eljuttatni a kijelölt célcsoportokhoz, ezek az alábbiak: 1. A Projekt megvalósításával a régió kiemelkedő lehetőséget kapott a szakképzés fejlesztésére. 2. A Projekt komoly anyagi segítséggel járul hozzá a szakképzés infrastrukturális fejlesztéséhez. 3. A Projekt csökkenti a párhuzamos képzési struktúrák miatt kihasználatlanul lévő kapacitásokat. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozását követően a szakképzés területén még további fejlesztésre szorul. A Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ rendszer fejlesztése jelentős mértékben hozzájárul az EU szakképzési elvárásaihoz való megfelelésnek.

4.2 Kulcsfontosságú üzenetek és eszközök

Célcsoport

Célok 

MINDEN CÉLCSOPORT ESETÉBEN





tanulói szemléletformálás (a környezettudatosság előnyeire való rávilágítás) annak a szemléletnek a kialakítása, aminek következtében belső igénnyé válik az optimális szakmai ismeretek elsajátítása a szakképzésben részt vevő szervezetek széleskörű tájékoztatása


17


  A DIÁKOK ESETÉBEN 



AZ ÉRINTETT ÖNKORMÁNYZAT ESETÉBEN



A SAJTÓ ESETÉBEN





  BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓS CÉLOK





a tájékozottság növelése az EU és Magyarország szakképzési törekvéseiről, elvárásairól a hitelesség érdekében a vitás kérdéseket nyíltan meg kell oldani, hogy a diákok előtt ne veszítsen a projekt a hitelességéből ki kell alakítani a gyermekekben az igényt egy korszerű szakma tanulására, fel kell hívni a figyelmüket a szakképzés fontosságára meg kell ismertetni őket azokkal a területekkel, ahol ő maguk is tevékenyen részt vehetnek a szakképzettséget igénylő munkaterületeken. a tájékozottság növelése az EU és Magyarország szakképzési törekvéseiről, elvárásairól fontos szerep jut a fenntartó térségi önkormányzatnak a projekt problémamentes lebonyolításban, ezért elengedhetetlen a folyamatos kommunikáció az illetékes polgármesteri hivatallal – ha kell személyes tájékoztatással korrekt, tényszerű és az elvárásoknak megfelelő tájékoztatás szakma tiszteletére való nevelés katalizátor szerep a projektcélok megvalósításában rendszeresen informáljuk az illetékes szakhatóságot, valamint a területileg illetékes közreműködő szervezetet.(ESZA) rendszeres kommunikáció a tagiskolákkal, a munkacsoportok tagjaival.


18


5.

Marketing MIX (4 P)

5.1 Promóció (Promotion)

A TISZK szolgáltatásainak hirdetéséért mindenképpen aktív promóciós tevékenységben kell részt vennünk. Elsősorban az ingyen használható on-line hirdetési felületeket kívánjuk

maximálisan

kihasználni.

Különböző

„lap.hu”

oldalakra

regisztráltatjuk

szolgáltatásainkat. Együttműködési lehetőséget kínálunk a helyi vállalkozások és más oktató

szervezeteknek

azáltal,

hogy

bannercsere

programmal

segítjük

egymás

szolgáltatásának az értékesítését. A weboldalunk állandó, friss tartalommal szolgál az érdeklődőknek. Off-line csatornákon keresztül is hirdetjük szolgáltatásainkat. Kiadványokat készítünk, amelyek tartalmazzák a nálunk induló képzéseket. A jövőben szeretnénk egy e-mail adatbázist kialakítani, amelyen keresztül állandó hírlevelet tudunk küldeni a friss információkról a célcsoportunknak. A meglévő postai címlista alapján DM levelek küldünk ki az általunk kínált lehetőségekről, szolgáltatásokról. Igénybe vesszük a helyi média kínálta lehetőségeket és hirdetünk a helyi TV-ben és rádióban. A rendezvényeinkre igyekszünk minél több sajtós munkatársat meghívni, ezzel is generálni a megjelenéseinket a médiában. A szolgáltatásainkat „személyes eladás” útján is próbáljuk értékesíteni. Egyre több expot, kiállítást, nyílt napot, konferenciát kívánunk szervezni, ahol erősíteni szeretnénk a személyes kapcsolatokat és így közvetíteni a szolgáltatásainkat. Szponzorok által támogatott események szervezését tervezzük. Szeretnénk a jövőben jótékonysági akciókat szervezni, a hátrányos helyzetű diákoknak segíteni integrálódni. Az intézmények összesen több mint 100 vállalkozással vannak kapcsolatban, a legjelentősebbek ezek közül: a Borsod Volán ZRT, SAG Hungaria Kft, Inter–Európa Bank Nyrt, Miskolci Városi Közlekedési Zrt., ÉMÁSZ Zrt., Országos Villamos Távvezeték Rt,


19


Allianz Hungária Biztosító Rt, Magyar Villamos Művek Rt., MÁV Zrt., Postaautó Duna Zrt., Magyar Posta Zrt., Provident Pénzügyi Zrt., OBO Bettermann Hungary Kft., KŐKA Kő és Kavicsbányászati Kft., Coca-Cola HBC Magyarország Kft., MIHŐ Kft., K&H Bank Zrt., remy Automotive Hungary Kft., Felsőzsolca és Vidéke Takarékszövetkezet. Az iskolák számos külső kapcsolattal is rendelkeznek. Az intézményeink ezen kívül folyamatosan együttműködnek a megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a Miskolci Egyetemmel,

a

fenntartó

Önkormányzattal,

a

település

más

szakképző-

és

szakiskolájával, valamint a Városi Pedagógiai Intézetével is. A projekt során további együttműködés kerül kiépítésre a roma civil képviselővel, családsegítő szolgálattal, rendőrségi szakértővel, pszichológussal és nevelési tanácsadóval.


20


5.2 Ár (Price): A TISZK szolgáltatásai államilag finanszírozott és költségtérítéses formában is igénybe vehetőek. Törvény írja elő, hogy ki részesülhet államilag támogatott képzésben és ki csak költségtérítéses módon veheti igénybe a szolgáltatásokat. A fenntartási időszakban a Széchenyi István TISZK piaci szereplővé válik, melynek egyik jellemzője az árverseny.

5.3 Termékek, szolgáltatások (Product)

A fejlesztés által megvalósuló új szolgáltatások bevezetése és minél szélesebb körű, célcsoport specifikus promotálása a feladat, mely egyfelől beruházás igényű, másfelől szervezés igényű. A szolgáltatáscsomagok kialakítása a célcsoport szegmentálásra és a piackutatások során nyert adatokra épül. Főtevékenységünkön felül több kiegészítő tevékenységet látunk el, melyek ismertetése kiemelten fontos projektünk szempontjából. További szolgáltatásaink: 

Nyelvi előkészítő évfolyam működtetése.



Képesség-kibontakoztató felkészítés.



Integrációs felkészítés, nevelés és oktatás



Bejáró tanulók ellátása.



Kollégiumi ellátás biztosítása.



Szakkollégium működtetése középiskolás tanulók számára



Sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi ellátása.



Speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatás, gyógytestnevelés (körzeti feladat)


21


Kiegészítő tevékenységeink: 

Személygépjárművek

javítása

(autószerelés,

karosszériajavítás,

kerékszerelés,

centírozás, műszeres mérés) 

Környezetvédelmi vizsgálat, javítás, beállítás.



Karosszériaelemek gyártása.



Gépjármű műszaki vizsgáztatás.



Épületvillamossági és erősáramú szerelések.



Érintésvédelmi , szabványossági, munkavédelmi, tűzvédelmi vizsgálatok.



Külső cégek részére karbantartási munkák végzése.



Nyomdaipari termékek előállítása és értékesítése.



Helyiségek, eszközök bérbeadása.



Kiállítások szervezése (Szakmunkás Galéria).



Kollégiumi szálláshelyek bérbeadása.



Rendezvények szervezése.



Külső cégek reklámjainak hirdetése, dekoratőr, fotós és PR tevékenység



Férfi-női fodrászati, kozmetikai szolgáltatás.



Eredetiségvizsgálat

és

személygépjármű

szervízeléshez

kapcsolódó

egyéb

szolgáltatások 

Érintésvédelmi, villámvédelmi, biztonságvédelmi technikai mérések végzése.

5.4 Területi elhelyezkedés (Place)

Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő piaci helyzete nem kedvező, a legnagyobb problémát az alacsony foglalkoztatottság és a magas munkanélküliség jelenti. Ezek együttes hatására a népesség gazdasági aktivitása lényegesen elmarad az országostól. A régióban az inaktív keresők száma és aránya már évek óta meghaladja az aktív keresőkét, miközben országosan fordított a helyzet. 2008 -ban a megyében 39 ezer főt regisztráltak munkanélküliként, ami alapján a munkanélküliségi ráta meghaladta a 13,8 %-ot.


22


A fiatalok munkaerő-piaci integrálódása egyre fontosabb gazdasági és szociális kérdéssé vált napjainkra. Egyrészt jelentős elmaradt társadalmi haszonnak tekinthető a munkanélküli fiatalok kihasználatlan munkaereje, másrészt eltartásuk komoly terheket ró a társadalomra. Emellett az iskolából a munka világába történő zökkenőmentes átmenet a társadalmi beilleszkedés legfőbb eleme, hiszen a fiatalon állástalanul töltött idő és az ekkor szerzett negatív tapasztalatok az egyén munkaerő-piaci helyzetét, ezáltal társadalmi pozícióját hosszú távon meghatározhatják. Borsod-Abaúj-Zemplén

megye

hátrányos

munkaerő-piaci

helyzetéből

adódóan

a

pályakezdőknek egy telített munkaerőpiacon kell boldogulniuk. Az iskolarendszerű oktatásból kiáramló pályakezdő fiatalok elhelyezkedési gondjai ÉszakMagyarországon, akárcsak az ország más területein évek óta egyre súlyosbodó problémát jelentenek.

A TISZK-et alkotó intézmények a teljes megyéből, sőt, a megye tágabb térségéből is fogadnak tanulókat. A vidéki tanulók száma összességében magas. Az intézmények közös működési területe regionális, beiskolázási vonzáskörzete jellemzően 150km. Az iskola tanulói 46%-ban miskolciak, a bejáró tanulók 14 %-a 5 km-en belülről, még a 40 %-uk 5 km-től távolabbi körzetből jár az intézménybe. A megyeszékhelyen túlmenően a tanulók kisebb részben a régió más megyéiből, nagyobb részben B.-A.-Z. megye más városaiból, községeiből érkeznek. A kollégiumi elhelyezésben részesülők száma az elmúlt években folyamatosan csökkent.


23


6.

SWOT Erősségek

Hátrányos helyzetű emberek integrálása nagy hangsúlyt kap az intézményben

Gyengeségek Szakmai nagyrendezvények hiánya Nehézkes az átjárhatóság intézmények, szakmák között

Szegregáció mentesség Tananyagok nem minden esetben tükrözik a piac igényeit Egyszerű és átlátható TISZK szervezeti struktúra Szakképzett, tapasztalt oktatógárda Gyakorlati és képzési feltételek megléte: Saját, jól felszerelt gyakorlati helyek és lehetőségek biztosítása a tanulók számára Széles szolgáltatási portfolió (pl. szakmai képzések, műszaki vizsgáztatás, alapképzések) Hatékony együttműködés a munkaügyi központtal Jó kapcsolat önkormányzattal, ami nagyban segíti a működést és az előrehaladást

A szakmák anyaga nem minden esetben illeszkedik az új OKJ rendszeréhez Nincsenek közös tananyagegységek, tantárgyak Az értékelési, mérési rendszer kialakulatlan A TISZK tagiskolákban eltérő módon végeztek pályaorientációt A pályaorientáció hatékonysága alacsony, hatékony utókövetésre nincs lehetősége az iskoláknak A szakképzők képzési kínálatát nem ismerik teljes körűen a cégek Nincs egységes, bejáratott rendszere a képzési (gyakorlati, tanfolyami, felnőttképzési) igények fogadásának az intézményekben Nehézkesen változtatható képzési struktúra Rendszertelen kapcsolat a kamarával, munkaügyi központtal, fenntartó karakteresebb fellépésének hiánya

Partnerség más oktatási intézményekkel Szakmai és gazdasági kapcsolatok térségi vállalkozásokkal, szervezetekkel Uniós többletforrás a fejlesztésekhez Az intézményrendszer területi koncentrációja adott Sokszínű civil szektorra lehet támaszkodni

Projektünk és ezáltal kommunikációnk célja, annak közlése, hogy a fejlesztés által létrejön egy egységes, korszerű, gyakorlati képzést is biztosító szakképzési központ.


24


A TISZK biztosítja mindazon (fent is felsorolt) gyengeségek megszüntetését, melyek az eddigiekben jellemezték a térség szakképzési struktúráját. Az egységes és összehangolt képzési struktúra a TISZK-en belül növeli a hatékonyságot. Az átgondolt kommunikációs tevékenység lehetővé teszi az aktív párbeszéd elindítását a piaci szereplők és az intézmények között.

Lehetőségek

Veszélyek

A civil szervezetek és a vállalkozások bevonása jelentős potenciált jelent a szolgáltatások fejlesztésére

Az oktatási és képzési infrastruktúra koncentrációja Budapestre

Uniós források fokozott felhasználása

Szakképzett munkaerő fővárosba vándorlása

Szakmai interakció megteremtése az intézményrendszerben

Tanulni vágyó fiatalok elvándorlása a fővárosba

Fiatal generáció elvándorlása, lakosság kiöregedése

Magas idős népesség aránya Külső forrásbevonás lehetősége adott Területileg koncentrálódó szociális problémák Az átlagosnál nagyobb nyilvánosság (média) Vállalatok számára nehezen átlátható szakképzési rendszer Partnerség erősítése Szorosabbra kapcsolat a munkaadókkal

A vállalkozói szektor szakképzésben való erőteljes szerepvállalásának elmaradása Az intézményi alkalmazottak változásokkal szembeni ellenállása

Vannak sikeres programok a hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piacra visszavezetésére

A pedagógus képzés reformjának lassúsága

Esetleges marketingtevékenység

A szakmunkás társadalmi elismertsége alacsony, ennek következtében beszűkül a hagyományos szakképzés

Nagyobb munkaadói igény a tanulók/pályakezdők gyakorlati és nyelvtudására A nem önkormányzati szektor bevonása a feladatellátásba - együttműködések IKT módszerek alkalmazása az oktatásban, elearning


25


7.

Versenytárs analízis

Gátló érdekcsoportot a pályázaton konkurens TISZK-eken kívül nem találtuk, de utóbbiak is csak a támogatási forrás korlátozottsága miatt jelentenek versenytársat számunkra. A következő Térségi Integrált Szakképző Központok találhatók az Észak-magyarországi régióban. 

Nógrád Megyei Szakképzés-szervezési Társulás



Fazola Henrik Térségi Integrált Szakképző Központ



Gyöngyös-TISZK Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft.



Gállfy Ignác Térségi Integrált Szakképző Központ



Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft.



Zempléni Szakképzés-szervezési Társulás



ÉMOR-TISZK ZRT.



Egri TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft.



AGRIA TISZK Térségi Integrált Szakképző Központ Közhasznú Nonprofit Kft.



Összefogás-TISZK Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaság



Sajó-menti Szakképzés-szervezési Társulás



Országos Rendészeti TISZK Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft.



Hatvan-TISZK Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Kft.



MITISZK Szakképzés-szervezési Társulás.


26


8.

Kommunikációs eszközök, csatornák

A projekthez tartozó kommunikációs stratégia a következő eszközökre épül:

A bevezető szakaszban a sajtótevékenység és a nyomtatott tájékoztatók segítségével szükséges minél hatékonyabban elérni a pályázat egyik fő célcsoportját, a diákokat és a külső képzőhelyeket. Nagyon fontos minél nagyobb sajtókapcsolatot kialakítani. Érdemes minden rendezvényre sajtót hívni és velük egy szoros, jó viszonyt kialakítani. A sajtó visszhang nagyban befolyásolhatja a projekt sikerességét. A sajtóesemények szolgálnak a médiatevékenység fokozására, és lehetőséget nyújt a párbeszédre, a sajtó informálására, aki mint közvetítő közeg, széles körben tájékoztat. A megvalósítási szakaszban használatos eszközök: -

nyitórendezvény és sajtótájékoztató a projekt indításáról

-

sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról

-

sajtóesemények szervezése

-

sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése

-

hirdetőtábla („B” típus)

-

tájékoztató tábla („C” típus)

-

információs anyagok, kiadványok készítése

-

fotódokumentáció készítése

-

kisebb értékű szóró-reklámajándékok készítése

-

nagy értékű reklámajándékok készítése

-

honlap (www.szechenyitiszk.eu)

-

záró-rendezvény és sajtótájékoztató a projekt zárásáról

-

PR cikk

-

pedagógustájékoztató

-

DM levélkampány.


27


8.1 Az előkészítés kommunikációs tevékenysége során használt kommunikációs eszközök

Médiatevékenység Szükséges egy releváns médialista összeállítása, kapcsolattartás újságírókkal, média képviselőivel,

folyamatos

információközlés,

sajtóesemények

nyomon

követése

és

kielemzése. A hatásos marketing tevékenység érdekében mindenképpen érdemes kihasználni az interneten található ingyenes hirdetési lehetőségeket. Ilyenek lehetnek a lap.hu oldalak: felnöttkepzes.lap.hu tavoktatas.lap.hu nyelvoktatas.lap.hu

Médialista: 

regionális napi- és hetilapok (Észak-Magyarország napilap)



helyi lap (Miskolci Napló)



ingyenesen elérhető lapok (Superinfo, Metropol)



helyi TV (Miskolc Városi Televízió)



honlap (www.szechenyitiszk.eu).

Mindenképpen érdemes regionális szinten hirdetni a TISZK tagintézményei által nyújtott szolgáltatásokat.


28


Sajtómegjelenések A projekt nyomtatott sajtóban való szerepeltetése a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány

jóváhagyásának,

valamint

a

projektzáró

rendezvény

lebonyolításának

időszakára összpontosul. Az Észak-Magyarország napilap mellékletében megjelenő PRcikkből tájékozódhat a közvélemény a TISZK aktuális tevékenységeiről és a projekt tartalmáról, állásáról. A projekt befejezésekor szintén a projekt által lefedett térségben széles

körben

megjelentetését,

járatott amiben

Észak-Magyarország a

rendezvény

című

lapban

beszámolója

mellett

tervezzük a

PR-cikk

projektben

elért

eredmények kerülnének bemutatásra. A PR cikket mindenképpen kiküldjük további sajtólistára is, bízva abban, hogy megjelentetik a lapok. Minden rendezvényünkre tervezzük a sajtó bevonását is, így igen nagy esély van rá, hogy a szervezet kap sajtóvisszhangot.

Szórólapok az érintett diákság számára Egy projekt megismerésében és népszerűsítésében aktív szerepet vállalók élénken érdeklődnek annak eredménye iránt is. Az eredmények jelentősen befolyásolják a tanulók folyamatos hozzáállásának változását. Az eredmények bemutatásában a vizuális hatások is fontos szerepet játszanak a feldolgozás szempontjából. Ezért van kiemelt jelentősége annak, hogy a kedvezményezett határozott időnként bemutassa, hogyan is fejlődik, milyen eredményei vannak a munkának. A kiadványok esetében mindenképpen fontos, hogy viszonylag részletes információt kapjon a célcsoport az induló szakokról, oktatási irányokról. Azok számára, akik nem preferálják az on-line csatornákat, mindenképpen széleskörű információt kell, hogy nyerjenek az off-line csatornákon keresztül is. Helyi szinten az Önkormányzat által fenntartott lap mellett a regionális napilapok a legolvasottabb kiadványok. Ezek mellett olyan szórólap megjelentetésére is szükség van, mely

széles

körben

terjesztve

tájékoztatást

nyújt

a

projekt

megvalósításának

előrehaladásáról, annak fontosságáról.


29


Ezekben

a

kiadványokban

hangsúlyozva

lesznek

azok

a

projektcélok

és

megállapítások, melyek a diákok rövid- és hossztávú érdekeit egyaránt képviselik. A projekt nyomtatott tájékoztatókon keresztül történő bemutatására 2db „B” típusú, 2db „C” típusú tábla; A/5 méretű tájékoztató füzet és szórólapok készülnek. Ezeken a kötelező tartalmi és formai előírások betartásával olyan információk jelennek meg, melyekből a projektet még nem ismerők is konkrét képet kaphatnak a Széchenyi István TISZK működéséről, tevékenységi területeiről. Ennek érdekében a szórólapon röviden az alábbi területek kerülnek bemutatásra: A projekt legfontosabb adatai, az eddig elért eredmények, a megvalósítás legfontosabb lépései, a tagiskolák és azok legfontosabb adatai, valamint az Európai Uniós forrás jelentőségének kihangsúlyozása.

Rendezvények A projekt keretein belül sor kerül mind nyitó, mind pedig záró rendezvényre. Ezek mellett a külső képzőhelyek számára is szerveződik rendezvény, tájékoztató céllal. Ezek előre rögzített programok, azonban terveink szerint a munkacsoportok számára is szerveződik évzáró ülés. Ezek a rendezvények a sajtó bevonásával történnek, így igen nagy sajtómegjelenésre számítunk. Szeretnénk a jövőben családi-, és nyílt napokat szervezni, hogy a szülők és a pályaválasztás előtt álló diákok is megismerhessék szolgáltatásainkat, iskoláinkat. Pedagógusnapok keretein belül kívánjuk elérni, hogy a TISZK intézmény dolgozói jobban megismerhessék egymást, ezzel is erősítve a gördülékeny, szoros együttműködést a dolgozók között.


30


8.2 A megvalósítási szakasz kommunikációs tevékenysége során használt kommunikációs eszközök

Nyitórendezvény és sajtótájékoztató a projekt indításáról A projekt kezdéseként kerül sor egy projektnyitó rendezvény megszervezésére 2010. 03. 10-én. A meghívottak között szerepelnek a fenntartó önkormányzat képviselői, a projektben közreműködő partnerek, a sajtó képviselői, a projekt menedzsment tagjai. A projekt tevékenységeinek, céljainak ismertetése előadások keretében. A meghívottak számára büfé asztal biztosítása.

Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról A projekt indításáról szóló sajtóközlemény jelenik meg a regionális sajtóban. A közlemény a támogatás elnyeréséről, a szükségszerűség bemutatásáról szól.

Hirdető tábla („B” típus) A táblán a következő elemek kerülnek feltüntetésre: • Projekt megnevezése • Kedvezményezett megnevezése és adatai • Támogató szervezet megnevezése (Közreműködő Szervezet) • Kivitelező megnevezése és adatai • A kivitelezés kezdetének és befejezésének az időpontja • A támogatás összege • Mérete: 3x1.5 m.


31


Tájékoztató tábla („C” típus) A táblán a következő elemek kerülnek feltüntetésre: 

Projekt megnevezése



Projekt időtartama



A projekttámogatás összege



Kedvezményezett megnevezése



Méret: A/2.

Információs anyagok, kiadványok készítése Ebben a fejezetben azokat a tájékoztatásra, figyelemfelkeltésre alkalmas eszközök kerülnek bemutatásra, amelyek a projekt időtartama során a diákság és a közreműködők hatékony informálására szolgálnak a megvalósítási szakaszban. Az alábbiakban felsorolt eszközök szorosan összefüggnek majd más tevékenységekkel is.

Szórólapok Helyi szinten az Önkormányzat által fenntartott lap mellett a regionális napilapok a legolvasottabb kiadványok. Ezek mellett olyan szórólap megjelentetésére is szükség van, mely

széles

körben

tudja

tájékoztatni

a

potenciális

ügyfeleket

a

projekt

megvalósulásáról. A projekt nyomtatott tájékoztatókon keresztül történő bemutatására A/5 tájékoztató füzet készül. Ezen a kötelező tartalmi és formai előírások betartásával olyan információk jelennek meg, melyekből a projektet és a tagintézményeket még nem ismerők is konkrét képet kaphatnak a szakképzés fejlesztésének fontosságáról, hasznáról, valamint a tagintézmények és a azon belül a Széchenyi István TISZK tevékenységeiről. A tájékoztató kiadvány terjesztése a rendezvényeken, illetve postai úton történik.


32


Fotódokumentáció készítése Fényképekkel jól és látványosan dokumentálhatóak a projekt egyes eseményei. Az így készült fotók használhatóak akár a projekttáblákon illusztrációként, akár a honlapon. A Fotódokumentáció készítése a projekt előrehaladásának jelentősebb mérföldköveinél, illetve egyes eseményeinél történik.

Honlap A Széchenyi István TISZK a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0010 projektjének keretében létrehozott egy akadálymentesített projekt honlapot. A honlapon elérhetőek a TISZK-kel és a projekttel kapcsolatos legfontosabb információk. A honlapon érdemes banner csere programot létrehozni, aminek az a lényege, hogy szoros együttműködésben más oktatási intézményekkel, bannert cserélünk és az oldalainkon kölcsönösen hirdetjük egymás szolgáltatatásait. Ezek a bannerek átnavigálnak a banner gazdájának weboldalára.

(www.szechenyitiszk.eu)

Záró-rendezvény A projekt befejezéseként a megnyitóhoz hasonlóan sor kerül egy projektzáró rendezvény megszervezésére. A meghívottak köre: a tagintézmények igazgatói, a fenntartó önkormányzat képviselői, a TISZK munkatársai, a munkacsoportok tagjai, sajtó képviselői. A projekt eredményeinek ismertetése előadások keretében. A meghívottak számára büfé asztal biztosított.


33


9. A tájékoztatás során használt publikációs eszközök A megvalósítási szakasz kommunikációs eszközei az útmutatónak megfelelően a következő eszközökből tevődnek össze: Eszköz

Célérték (darab)

Nyitórendezvény és sajtótájékoztató a projekt indításáról

1

Sajtóközlemény kiküldése a projekt indításáról

1

Sajtómegjelenések összegyűjtése és elemzése hirdető tábla („B” típus)

1 2

tájékoztató tábla („C” típus)

2

Információs anyagok, kiadványok készítése Fotódokumentáció készítése

5000 1

Reklámtárgyak

5000

Honlap

1

Záró rendezvény

1

Pedagógustájékoztató

8

Külső képzőhelyek tájékoztatója

4

10. Kommunikáció a szervezeten belül A Széchenyi István TISZK szervezetén belül a kommunikáció munkaköröknek megfelelően szabályozott. Az egyes munkatársak a munkacsoportokkal, illetve a közvetlen felettessel tartanak kapcsolatot a mindennapok során. Munkaköri leírásban rögzített minden dolgozó számára, a pontos kommunikációs eljárásrend. Így munkájuk során egyértelmű az egyes esetekben alkalmazandó információs csatorna iránya. A 6 munkatárs közvetlen felettese a Projektvezető, de utasítást fogadhatnak el a Szakmai vezetőtől, illetve a tagintézmények Igazgatóitól, Igazgatóhelyetteseitől.


34


11. Időzítési terv Az előző fejezetekben ismertetett előkészítés kommunikációs eszközei a következő ütemezés alapján kerülnek megvalósításra:

Feladat

I.

II.

Mérföldkövek III.

IV.

Projekt indító rendezvény Tájékoztató r. képzőhelyek számára Reklámanyag készítése TISZK tájékoztató anyag készítése Tájékoztató táblák készítése TISZK PR cikk megjelentetése Fotódokumentáció készítése Internetes honlap Projektzáró rendezvény

A tevékenység végrehajtásának hónapja(i)

12. Feladatok – amelyeket a kommunikáció eszközeivel kell megoldanunk

Tudatosság létrehozása

Az emberek ismerjék a Projekt céljait, és felismerjék, hogy azok megvalósulása közös érdekünk

Pozitív kép és szimpátia

A diákok pozitív érzelmi kapcsolatának kialakítása és fenntartása a Projekttel

Bizalom és hitelesség keltése

A tagiskoláknak és az önkormányzatnak meg kell bízniuk a Projektben és a mögötte álló pozitív törekvésekben

A teljes támogatás elnyerése

Azoktól, akik kapcsolatban állnak a Projekttel


35

V.


13. Kivitelezés módja A

kommunikációs

eszközök,

tervben

foglalt

sajtómegjelenések,

tevékenységek

sajtóesemények,

megvalósításáért,

rendezvények

a

szükséges

megvalósulásáért

a

projektvezető felelős.

14. Költség terv A következő táblázatban összefoglalásra kerül a tervezett kommunikációs tevékenységek költségkalkulációja, a projekt mérföldköveinek bontása szerint.

Feladat Projekt indító rendezvény Tájékoztató rendezvény képzőhelyek számára Reklámanyag készítése TISZK tájékoztató anyag készítése Tájékoztató táblák készítése TISZK PR cikk megjelentetése Fotódokumentáció készítése Internetes honlap Projekt záró rendezvény Esedékes bruttó számla összegek

I. 250.000Ft

100.000Ft

II.

Mérföldkövek III.

IV.

150.000Ft

150.000Ft

150.000Ft

400.000Ft

400.000Ft 875.000Ft

200.000Ft 875.000Ft

250.000Ft 100.000Ft

250.000Ft 100.000Ft

1.000.000Ft 250.000Ft 100.000Ft 600.000Ft

V. 150.000Ft

250.000Ft 100.000Ft

250.000Ft 350.000Ft 2.500.000Ft 1.775.000Ft 1.575.000Ft 750.000Ft

6.950.000Ft


36


15. Értékelés A

kommunikációs

kampány

első

szakaszának

végén

az

addigi

kommunikációs

tevékenységek értékelésre kerülnek. Az értékelés az alábbi módszerekkel történik: Médiatevékenység értékelési módszere 

Sajtófigyelés (megjelenések száma, sajtócikkek elemzése)



On-line média (megjelenések száma, honlap látogatóinak száma)

Nyomtatott tájékoztatók értékelési módszere 

tanulói visszajelzések

Rendezvények értékelési módszere 

Meghívottak részvételi aránya



Részt vevők visszajelzései.

Miskolc, 2010. július 15.

Makranczi Zoltán projektvezető

Dr. Kavecsánszki Gyula igazgató


37

KÖZÖS MARKETING STRATÉGIA

Recommend Documents