KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A MUNKAHELYI KÉPZÉSEK FŐBB ADATAI

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

A MUNKAHELYI KÉPZÉSEK FŐBB ADATAI

BUDAPEST, 2002 1

© KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2002 © HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE, 2002

Készült – Compiled by: a KSH Életszínvonal- és emberierőforrás-statisztikai főosztályának Kultúrstatisztikai osztályán – Living Standards and Human Resources Statistics Department, Cultural Statistics Section of HCSO

Főosztályvezető – Head of Department: dr. Lakatos Judit

Osztályvezető – Head of Section: Janák Katalin

Összeállította – Contributed by: Janák Katalin

Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet! A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Any secondary publication is allowed only by the indication of source. All rights concerning the layout graphics and design work of this publication are reserved for HCSO. Any kind of reproduction of them have to be approved by HCSO.

A kiadvány megrendelhető – This publication can be ordered: KSH Marketingosztályán – HCSO, Marketing Section, 1024 Budapest II., Keleti Károly u. 5–7. Telefon: 345-6570 – Phone: (36-1) 345-6550 Fax: (36-1) 345-6699 E-mail: [email protected]

A kiadvány megvásárolható – This publication can be purchased: KSH Statisztikai Szakkönyvesbolt – Statistical Bookshop 1024 Budapest II., Keleti Károly u. 10. Telefon – Phone: (36-1) 212-4348, valamint a KSH megyei igazgatóságain – and at the county directorates of the HCSO Információszolgálat – Information section: Telefon – Phone: (36-1) 345-6789; Fax: (36-1) 345-6788 Internet: http://www.ksh.hu

2

TARTALOM

BEVEZETÉS..............................................................................................................................5 1. Előzmények ....................................................................................................................5 2. A projekt háttere .............................................................................................................5 3. Célok, felhasználók ........................................................................................................6 4. A projekt tartalma...........................................................................................................6 5. A felvétel előkészítése és hazai lebonyolítása................................................................6 A GAZDASÁGI SZERVEZETEK KÉPZÉSI POLITIKÁJA, SZAKKÉPZÉSE......................8 1. A felvétel célja................................................................................................................8 2. A felmérésben részt vevő gazdasági szervezetek fő adatai ............................................8 3. A gazdasági szervezetek képzési politikája..................................................................10 4. A szakmai képzések adatai ...........................................................................................12 4.1 A hagyományos szakmai képzések adatai....................................................................12 4.2. A nem hagyományos szakmai képzések adatai ............................................................19 5. A szakmai képzések hiányának okai ............................................................................20 6. Következtetések............................................................................................................20 7. Módszertani megjegyzések...........................................................................................21 TÁBLÁZATOK .......................................................................................................................25 1. A felmérésben részt vevő gazdasági szervezetek fő adatai (1).....................................25 2. A felmérésben részt vevő gazdasági szervezetek fő adatai (2).....................................26 3. A főállásban foglalkoztatottak és a szakmai képzésben részt vevők létszámadatai.....27 4. A szakértelem biztosításának módjai, 1997–1999 .......................................................28 5. A képzési terv készítésének indokai .............................................................................29 6. A képzési terv hiányának indokai.................................................................................30 7. Képzési formák.............................................................................................................31 8. Munkaidő-kedvezmény, résztvevők, fajlagos óraszám nemenként .............................32 9. Fizetett munkaidő-kedvezmény megoszlása a képzés témája szerint, %.....................33 10. A képzésben részt vevők nemek szerinti megoszlása ..................................................34 11. A közvetlen képzési ráfordítások jogcím szerinti megoszlása, %................................35 12. Szakmai képzések hatásának vizsgálati módjai............................................................36 13. Nem hagyományos képzések főbb adatai.....................................................................37 14. A képzés hiányának okai ..............................................................................................38 MELLÉKLET...........................................................................................................................39

Jelmagyarázat – .. x

= = =

A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő. Az adat nem ismeretes. A mutató nem értelmezhető.

3

4

BEVEZETÉS 1. Előzmények A Központi Statisztikai Hivatal 1998 októberében felkérést kapott az EUROSTAT-tól a 2000-re tervezett második Continuing Vocational Training Survey (CVTS2) előkészítő munkálataiban, illetve a harmonizált felvétel végrehajtásában való részvételre. Az adatfelvétel a vállalkozások körében volt hivatott felmérni a felnőttképzéssel kapcsolatos naturális mutatókat (létszám, költségek), valamint a különbözõ intézmények, vállalatok képzési politikájának jellemzőit. A felmérés – a nemzetközi összehasonlítás miatt – harmonizált kellett legyen, ugyanakkor elengedhetetlen volt, hogy a nemzeti sajátosságokat és igényeket is tükrözze. Magyarországon ilyen jellegű adatgyűjtés korábban még nem volt, viszont eredményei nélkülözhetetlenek a felhasználók szélesköre számára, hiszen a munkahelyen belüli szakmai képzéseknek napjainkban kiemelt jelentősége van. A szakmai képzések makro- és mikrogazdasági szinten, valamint az egyéni életpályák alakításában egyaránt fontos szerepet töltenek be, mert az átképzés, továbbképzés hathatós segítséget nyújt a munkanélküliség megelőzésében és kezelésében. A felmérés hazai megvalósítását az EUROSTAT-hoz való kapcsolódási igényén túl az is indokolta, hogy a kormányzat minél pontosabb képet kapjon a munkahelyeken folyó képzési tevékenységről, ezzel összefüggésben a munkaerő-piaci folyamatokat elsősorban a képzettségi struktúra oldaláról befolyásoló tényezőkről. Másrészt a felvétel komoly segítséget nyújtott a kialakításra kerülő felnőttképzési törvény megalkotásánál, valamint a tervezett intézkedések hatásának, forrásszükségletének megítélésében. 2. A projekt háttere Az Európai Unió tizenkét tagországa 1994-ben hajtotta végre az első harmonizált felvételét ebben a témában közel 50 ezer gazdálkodó szervezet bevonásával. A felnőttoktatás iránt megnyilvánuló növekvő politikai érdeklődés indokolta a második felvétel szükségességét és időszerűségét az EU-tagországokban. Ezekben a gazdaságokban a nyolcvanas évek második felétől egyre nagyobb hangsúlyt kapott a már munkában állók képzése és továbbképzése, melyet a gyorsuló technológiai és demográfiai változások váltottak ki. A munkahelyeken belüli szakmai képzéseknek kiemelt jelentősége van Magyarországon is, mind a gazdasági növekedés gyorsítása, a piac igényeihez igazodó gazdasági szerkezetátalakítás, mind a munkanélküliség kezelése és a szociális biztonság kiépítése tekintetében. A gazdálkodó szervezetek humánerőforrás fejlesztésre fordított kiadásai tükrözik a vállalat részvételét a munkaerő-piaci problémák, anomáliák kezelésében is. Ezen túlmenően e beruházások nagysága egyre fontosabb indikátora a vállalat jelenlegi és főként jövőbeli potenciális hatékonyságának. A képzési faktor a szervezetek versenyképességének minősítésénél növekvő szerepet kap mind a döntéshozók, mind a kutatók esetében. A felvétel célja elsődlegesen a gazdálkodó szervezetek humánerőforrásberuházásainak szélesebb körű, mélyebb megismerése volt, mivel erről a területről eddig meglehetősen kevés információ állt rendelkezésünkre. Az Oktatási Minisztérium az iskolarendszeren kívüli szakképzések adatait az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) keretében 1995 óta gyűjti és félévenként, valamint 2000-től éves szinten rendszeresen feldolgozza. Az adatok legnagyobb része azonban az oktatást főtevékenységként végző gazdasági szervezetektől érkezik be, és a munkahelyeken folyó képzésekről

5

meglehetősen kevés az információ. Jóllehet a munkaerő-felmérésbe 1999 óta néhány EUROSTAT standard szerinti, e témára vonatkozó kérdés beépítésre került, ez sem nyújt kellően részletes tájékoztatást a gazdálkodó szervezetek képzéspolitikájáról. 3. Célok, felhasználók A célzott felvétel ezen információhiányt szüntette meg, képet adva a vállalkozások képzési politikájáról, munkavállalóik részvételéről a különböző típusú szakmai képzésekben. Mindezek a korábban említett makroinformációk mellett segítséget jelentenek/jelentettek: • a közép- és hosszútávú munkaerő-prognózisok elkészítéséhez; • az egyéb forrásokból nyert képzési és foglalkoztatási adatokkal együtt komplex elemzésekhez; • a folyamatban levő felnőttképzési törvény előkészítéséhez, a tervezett intézkedések hatásainak megítéléséhez. A képzési költségekről kapott adatok valószínűleg a legfontosabb – egyben a legproblematikusabb – részei a felvételnek, mivel a gazdálkodó szervezetek tényleges humánerőforrás-beruházásait tükrözik, így hatékony segítséget nyújtanak az oktatás és munkaerő-politikai döntés-előkészítéshez. Problematikusnak azért tekinthetők, mert nem minden szervezet rendelkezik olyan kimutatással, amelyből pontosan megállapítható, mennyit költöttek képzésre. Nagyon gyakran csak becsült adatok álltak rendelkezésre. A gazdálkodó szervezetkről gyűjtött általános információk segíthetnek a vállalkozás képzési politikája és poziciója közötti lehetséges összefüggések feltárásában. Ezen túlmenően támogatást nyújthatnak a képzési politika és az innováció kapcsolatának megismerésében. A felmérés potenciális felhasználói köre igen széles, a kormányzati döntéshozóktól az oktatási intézményeken át a vállalkozásokig terjed. 4. A projekt tartalma A projekt elsődleges célja nemzetközileg összehasonlítható statisztikai információk biztosítása volt a jelzett témában. Ennek érdekében az EUROSTAT külön munkabizottságot hozott létre az EU-tagországok és néhány meghívott Phare-ország részvételével, amely előkészítette a közös kérdőívet, kialakította az azonos mintavételi módszert és fogalmi, módszertani útmutatót dolgozott ki. Szigorúan szabályozta az informatikai háttérmunkát és az adatátadás módját. Az egyes országok felelősek voltak az európai szinten elfogadott irányelvek érvényesítéséért a hazai felvétel során. Ennek érdekében az alábbi feladatokat kellett elvégezni: • mintavételi terv készítése; • az európai kérdőív és módszertan lefordítása és adaptálása; • a kérdezőbiztosok betanítása; • az adatgyűjtés megszervezése, lebonyolítása; • az adatfeldolgozás megszervezése; • ellenőrzött adattovábbítás az EUROSTAT-nak; • a nemzeti adatok publikálása. 5. A felvétel előkészítése és hazai lebonyolítása A közös EUROSTAT-kérdőív, valamint a módszertani irányelvek 1999 decemberére kerültek elfogadásra. Ennek hazai adaptációja – néhány nemzeti sajátosságot tükröző kérdéssel kiegészítve –, valamint a kitöltési útmutató 2000. január végére készült el. A kidolgozás során a szakmai felügyeletet az OM Felnőttképzési főosztálya végezte, érdemi 6

észrevételeket és javaslatokat a Nemzeti Szakképzési Intézettől, az Oktatáskutató Intézettől, valamint az OM Szakképzési támogatások főosztályától kaptunk. A felmérés megvalósítására minden tagországban és a felvételbe bevont csatlakozásra váró országban egységesen irányított ütemezés szerint a 2000. évben került sor. Az adatfelvétel reprezentatív volt. Az EU követelményeknek megfelelően 2800 gazdasági szervezettől személyes megkérdezés útján történő adatgyűjtés, majd ennek eredményétől függően 3000–3500 szervezetnek postai kérdőív kiküldése volt előirányozva. Az interjús megkeresés lebonyolítására egyszerűsített közbeszerzési pályázat keretében az Országos Munkaügyi Kutató és Módszertani Központ ajánlata került elfogadásra. Az interjúk lebonyolítására 2000 márciusában és áprilisában került sor, kapcsolódva az OMKMK munkaerő-piaci prognózis felvételéhez. A vártnál sajnos jóval alacsonyabb (71%-os) válaszadási arány mellett végül 1822 értékelhető kérdőívet sikerült begyűjteni. A postai megkeresés esetében – a válaszadást megtagadók várhatóan magas aránya miatt – rövidített kérdőív kialakításának igénye merült fel, amelyhez azonban az EUROSTAT koordinációs bizottsága nem járult hozzá. Végül a 4000 kiküldött kérdőívből 1050 érkezett vissza, amely alig több mint 25%-os válaszadási arányt jelentett. Az ellenőrzések, szűrések, javítások után az összes beérkezett kérdőív közül 2851 került rögzítésre, szerepel a hitelesített adatállományban, és ezek adatai kerültek feldolgozásra. A nemzeti elemzésekkel, országtanulmányokkal párhuzamosan végzi az EUROSTAT is az európai szintű feldolgozást és készíti a publikációt, amelyet először elektronikus formában tesz hozzáférhetővé. A későbbiek folyamán – előre láthatóan 2002-ben – a megfelelő jóváhagyási eljárást követően hagyományos kiadványban is közzéteszi az eredményeket. Az előkészítés során követelményként fogalmazódott meg a résztvevő gazdasági szervezetek mielőbbi tájékoztatásának igénye, hiszen az EUROSTAT várhatóan ötévenként ismételni kívánja a felmérést és csak az adatszolgáltatók együttműködésével, érdekeltségének felkeltésével látja biztosítottnak a sikeres folytatást.

7

A GAZDASÁGI SZERVEZETEK KÉPZÉSI POLITIKÁJA, SZAKKÉPZÉSE 1. A felvétel célja A felvétel a gazdasági szervezetek által saját munkavállalóik részére biztosított képzésekről gyűjtött információkat, amelyek az alábbiakra vonatkoztak: • a gazdasági szervezetek képzési politikája; • a képzésben részt vevő munkavállalók összetétele; • a képzés módjai, típusai; • a képző intézmények; • a képzés költségei; • egyéb munkaadói támogatások. A fejezet azt vizsgálja, hogy mely vállalatok szerveztek, támogattak 1999-ben képzést, és ezek milyen típusúak voltak, valamint hogy az alkalmazottak milyen mértékben vettek részt az egyes képzési típusokban. A cél az volt, hogy a vállalkozások képzési gyakorlatát a képzési igény, gazdaság és kultúra szempontjából jellemezzük. 2. A felmérésben részt vevő gazdasági szervezetek fő adatai A felmérésben 2851 gazdasági szervezet adott információkat képzési politikájáról, a hagyományos, illetve nem hagyományos képzési gyakorlatáról. Összességében a válaszadók csaknem 46%-a nyújtott alkalmazottai számára valamilyen lehetőséget a folyamatos képzésben való részvételre az 1999-es év folyamán. Az átlagérték azonban markáns különbségeket takar a vállalkozások nagysága, valamint gazdasági ágazatok szerint. 2.1. A vállakozás mérete szerint A vállalatok méretei döntőek abból a szempontból, hogy egy adott vállalkozás bizonyos évben szervez-e alkalmazottai számára továbbképzést, vagy sem (lásd az 1. táblázatot). 1999-ben a megkérdezett nagyvállalatok (500 fő felettiek) nagy többsége (85%-a) támogatott valamilyen szakképzést, ám a felmérésben részt vevő kisebb vállalatok (10 és 49 fő közöttiek) csak alig több mint harmada (34%-a), az 50–249 alkalmazottat foglalkoztatóknak pedig csaknem fele élt ezzel a lehetőséggel. Miután az összes vállalkozás döntő többsége még mindig a legkisebb létszámú csoportba tartozik, az, hogy a vállalkozások mekkora hányada tartott szakoktatást az elmúlt évben, jórészt ennek a csoportnak a viselkedésétől függ. 1. táblázat A képzést biztosító gazdasági szervezetek aránya létszám-kategória szerint Létszám-kategória (fő)

Választ adó gazdasági szervezetek száma

Képzést biztosító szervezetek aránya, %

10–19 20–49 50–249 250–499 500–999 1000 fő felett

516 758 1 222 193 110 52

28,3 38,0 48,5 73,1 84,6 84,6

Összesen

2 851

45,8

8

2.2. Nemzetgazdasági ágazatok szerint A felmérés azt is megmutatta, hogy jelentős eltérések tapasztalhatók az 1999-ben szakképzést támogató vállalkozások nemzetgazdasági ágazatonkénti megoszlásában is. (Ezt a 2. táblázat szemlélteti.) A szakmai oktatás lehetőségével a legnagyobb arányban élő vállalatok a pénzügyi és ezzel kapcsolatos szolgáltatások, a posta és távközlés területén voltak találhatók, valamint a közművállalatoknál (villamosenergia-, gáz-, gőz- vízellátás). Az ide sorolt szervezetek 76-82%-a nyújtott valamilyen formában képzést. Az átlagtól lényegesen elmaradó gazdasági ágazatok közé a textilipar, ruhaipar, bőripar tartozik (ennek a legalacsonyabb a mutatója, 31%), illetve a vendéglátás, valamint a bányászat és az építőipar. 2. táblázat A képzést biztosító gazdasági szervezetek aránya nemzetgazdasági ágazatonként Választ adó gazdasági szervezetek száma

Nemzetgazdasági ágazat Bányászat Élelmiszer, ital, dohány gyártása Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Vegyipar Fém alapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása Gép, berendezés, villamos gép, műszer gyártása Járműgyártás Fafeldolgozás, máshova nem sorolt feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Jármű-, üzemanyag-kereskedelem Nagykereskedelem Kiskereskedelem Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, szállítást kiegészítő tevékenység Posta, távközlés Pénzügyi tevékenység, biztosítás Pénzügyi kiegészítő tevékenység Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

Képzést biztosító szervezetek aránya, %

21 252 304 66 179 183

38,1 44,8 30,9 43,9 46,9 43,2

230

63,0

42 139

66,7 36,7

59 380 95 175 264 93 98 9 49 – 213

76,3 39,2 55,8 36,0 45,8 33,3 54,1 77,8 81,6 – 52,6

2 851

45,8

Az ágazatonkénti eltérések egyik lehetséges oka feltehetően az, hogy a továbbképzés iránti igények különbözőek. A legnagyobb arányban oktatást nyújtó vállalkozások az olyan szektorokból kerültek ki, melyek gyors ütemű technológiai és szervezeti változásokon mentek keresztül az utóbbi években, ezért a meglévő alkalmazottak képzésére és átképzésére is itt van a legnagyobb szükség. Más iparágakban a változtatás kényszere talán kevésbé érzékelhető, és ezért elegendőnek bizonyul, ha döntően csak a már megszerzett ismeretekre hagyatkoznak. 9

3. A gazdasági szervezetek képzési politikája A választ adó gazdasági szervezetek mintegy 18%-a készített írásos elemzést, tervet a különböző foglalkozásokra és képzettségekre vonatkozó munkaerő-szükségletéről (1.ábra). Közöttük az 50–249 fő alkalmazottat foglalkoztató, közepes méretű cégek képviselik a legnagyobb arányt (44%-ban).

Elemzést készítő szervezetek aránya létszám-kategória szerint, % 6%

8%

13%

12%

17% 44%

10–19

20–49

50–249

250–499

500–999

1000 fő felett

1.ábra A gazdasági társaságok 38%-a elemezte, hogy a munkavállalóknak milyen ismeretekre és ennek eléréshez milyen képzésekre lesz szükség. Ezen belül 17% a vezetőkről, 45% az alkalmazottak egy csoportjáról és 38% minden alkalmazottra vonatkozóan készített elemzést. Arra a kérdésre, hogy a gazdasági szervezetnek az elmúlt három évben (1997–1999 között) volt-e szüksége alkalmazottai szakértelmének fejlesztésére, 1789 cég (62,5%) igennel válaszolt. A részletezésnél a választ adók a szakértelem-fejlesztés, -biztosítás maximálisan 3 fő módját jelölhették meg. 3. táblázat A szakértelem-biztosítás módjai, % Létszámkategória (fő)

SzakképzetMunkalenek nélküliek felvétele és alkalmazása, képzése képzése

Iskolarendszerű (bevezető) képzés

Képzettek felvétele

Munkaköri tapasztalatszerzés

Képzés

10–19 20–49 50–249 250–499 500–999 1000 fő felett

60,5 60,3 59,9 60,1 70,6 61,2

64,9 65,5 74,2 82,3 92,2 91,8

6,6 9,7 9,7 15,8 11,8 24,5

12,3 10,5 9,6 10,1 11,8 8,2

5,3 9,7 9,1 10,1 11,8 10,2

39,5 40,6 45,3 41,1 54,9 51,0

8,3 6,1 5,3 2,5 8,8 4,1

Összesen

60,7

73,2

10,3

10,3

9,0

43,8

5,7

10

Egyéb

A 3. táblázat szerint a szakértelem biztosításánál a munkavállalók szakmai képzésének van a legnagyobb jelentősége, a válaszadók 73%-a jelölte meg ezt a formát. A következő fontos módszer a munkaköri tapasztalatszerzés volt (60,7% említette), amelynek az 500–999 fős cégeknél volt kiemelt szerepe. Képzett munkavállalók felvételével a cégek mintegy 44%-a szeretné megoldani a szakértelem biztosítását. A táblázatból jól látható, hogy a szakértelem fejlesztésének, biztosításának módjai jelentősen eltérnek a cégek létszám-kategóriája szerint. Az 50 főnél kisebb létszámú vállalkozások az átlagosnál 8,3%-kal, illetőleg 7,7%-kal kisebb jelentőségűnek tartották a szakmai képzések szerepét. A munkavállalók iskolai rendszerű képzését elsősorban – az átlagnál 14,2%-kal jobban – az 1000 fő feletti cégek támogatták. A szakképzett munkavállalók felvételével az átlagot jóval meghaladó mértékben szintén a nagyobb (500 fő feletti) gazdasági társaságok kívánják a kellő szakértelmet biztosítani. A felmérés alapján úgy tűnik, hogy a kisvállalkozások és az 500–999 fő közötti létszámú vállalkozások választották inkább a szakértelem fejlesztésének azt a módját, hogy munkanélkülieket vesznek fel és képezik őket. A választ adó gazdasági vállalkozások alig több mint ötöde (összesen 587 cég) készített 1999-re vonatkozóan írásbeli szakmai képzési tervet. A felmérés keretében vizsgáltuk a képzési terv készítésének, illetve hiányának okait.

A képzési terv hiányának okai, %

A képzési terv készítésének okai, %

Nem tartja szükségesnek

Megállapodás Minősítés Elkötelezettség növelése Törvényi előírás EU-támogatás Külső pénzügyi forrás Költség- és munkaidőkedvezmény tervezése

Munkavállalói feladatnak tartja a képzést Kérelemre biztosítanak képzést Időhiány Gyakorlat hiánya Nincs képzési keret

2. ábra

3. ábra

A 2. ábra szerint a tervkészítés egyik indoka a munkáltatók legnagyobb részénél az intézményi minősítés (pl. ISO 9000, állami akkreditációs tanúsítvány) megszerzése volt. A tervet készítők között csaknem 46%-ban voltak azok, akik részben azért körvonalazták képzésre vonatkozó jövőbeli elképzeléseiket, hogy a vezetőséggel, valamint a munkatársakkal jobban megismertessék a szakmai továbbképzési igényeket, lehetőségeket, és növeljék elkötelezettségüket. Nem hanyagolható el, hogy a cégek 30%-a a képzési költségek és a képzéshez kapcsolódó munkaidő-kedvezmény kalkulálása érdekében készített előrejelzést. A 3. ábra a képzési terv hiányának főbb okait mutatja be. A válaszadók nagy hányada (75%-a) nem tartotta szükségesnek szakmai képzési terv készítését pl. a gazdasági szervezet mérete miatt. Jelentős arányban (15% körül) jelölték meg indokként a képzési keret hiányát, valamint, hogy csak kifejezett munkavállalói vagy vezetői kérelemre indítanak képzéseket.

11

4. A szakmai képzések adatai

1999-ben az összes vállalkozás 46%-a nyújtott valamilyen formában lehetőséget alkalmazottai részére a szakképzésben való részvételre, bár természetesen nem ajánlották fel számukra a felmérés során meghatározott hétféle típus mindegyikét. Az 5. táblázat azt mutatja, hogy a különböző méretű vállalkozások milyen mértékben biztosítottak lehetőséget az egyes képzési formák igénybevételére. A leggyakrabban előforduló típus volt a tanfolyam, a munkahelyi körülmények között végzett oktatás, valamint a konferenciák, előadások látogatása, amelyek mindegyikét a vállalkozások több mint harmada támogatta. A munkahely tanulási lehetőségként való alkalmazása munkaköri rotáció, minőségi műhelyfoglalkozások stb. révén, valamint önálló tanulás a munkahelyen ritkábban fordult elő – a vállalatok mindössze 14-18%-ánál. Mint a teljes összesítésben is, itt is megfigyelhető, hogy a vállalat méreteinek növekedésével a felajánlott tanulási típusok részaránya is nő. 5. táblázat A különböző szakmai képzési programok aránya létszám-kategória szerint, %

Létszám-kategória (fő)

Hagyományos képzések

Nem hagyományos képzések

belső

külső

szituárotációs tanuló- önálló konfeciós képzés körök tanulás renciák képzés

10–19 20–49 50–249 250–499 500–999 1000 fő felett

15,8 20,5 28,2 52,5 58,1 77,3

49,3 55,2 64,1 67,4 80,7 90,9

40,4 46,9 45,9 56,7 68,8 84,1

13,0 10,4 13,2 17,7 21,5 47,7

6,9 9,7 12,7 17,0 25,8 38,6

13,7 17,4 16,4 24,8 26,9 34,1

52,7 60,4 62,9 73,1 82,8 81,8

Összesen

31,5

62,9

49,6

14,8

13,6

18,5

64,4

A különféle oktatási típusok alkalmazásának variációja az egyes gazdasági ágazatok szerinti megoszlásban nagyjából az általános arányokat követi. Olyan ágazatokban, ahol a szakképzést nyújtó vállalkozások részesedése az átlagosnál magasabb, az alkalmazott oktatási módszereket illetően is várhatóan nagyobb változatosságot tapasztalhatunk. 4.1

A hagyományos szakmai képzések adatai

A hagyományos külső és belső képzésekről gyűjtött kiegészítő tájékoztatás témakörei az alábbiak voltak: • a részt vevők neme, foglalkozása • a képzés hossza (az igénybe vett munkaidő-kedvezmény) • a tanfolyamok témája • a külső képzések esetében a képző intézmény típusa • a tanfolyamok költségei • a képzés értékelése

12

4.1.1 A képzésben részt vevők nemek szerint A szakmai képzésről szóló felmérés által lefedett gazdasági ágazatokban és vállalati nagyságcsoportokban a vállalkozások alkalmazottainak 21%-a részesült valamilyen hagyományos szakmai képzésben 1999-ben. A férfiak és nők aránya közötti különbség jelentős volt, a férfi alkalmazottak 23, míg a nők 19%-a vett részt képzésben, tanfolyamokon. 6. táblázat Hagyományos szakmai képzésben részt vevők aránya a foglalkoztatottak %-ában


A képzésben részt vevők aránya a képzést biztosító gazdálkodási szervezetnél összesen

férfiak

nők

10–19 20–49 50–249 250–499 500–999 1000 fő felett

22,6 17,6 15,5 16,8 20,0 30,6

21,8 17,7 15,6 18,4 22,9 31,7

24,1 17,5 15,2 14,8 15,6 28,7

Összesen

21,3

22,9

18,9

A különböző típusú szakképzést nyújtó vállalkozások részaránya semmit nem árul el arról, hogy a képzésben hány munkavállaló részesült. A 6. táblázatban szereplő számok a hagyományos szakmai képzésben részt vett alkalmazottak számarányát mutatják be a vállalatok méret szerinti megoszlása szerint. Mind a külső, mind pedig a belső képzések esetében – ha a vállalkozások ilyen típusú képzéseket kínálnak – jelentősen eltértek az alkalmazottak átlagos részvételi arányai a vállalatok nagyságának függvényében. Az átlagosnál nagyobb volt a képzési arány a kisvállalkozásoknál (10–19 fő), valamint az 1000 fő feletti nagyvállalatoknál. Ez a tendencia nem mutatott eltérést nemek szerint sem. Nemzetgazdasági ágazatok szerint nézve a nemek szerinti különbségeket, látható, hogy egyes ágazatokban a férfiak és nők részvételi arányai gyakran jelentősen eltértek az átlagtól. Négy iparágban, a szállítás, a bányászat, a vegyipar, valamint a jármű- és üzemanyagkereskedelem területén a férfiak részvételi aránya a képzésekben mintegy 7–12 százalékponttal – az átlagot jóval meghaladó mértékben – magasabb volt a nőkénél (lásd a 7. táblázatot). Voltak kivételek is, mint például az építőiparban és a fémfeldolgozásban, valamint az egyéb szolgáltatások területén, ahol a nők nagyobb hányada vett részt a tanfolyamokon, mint a férfiaknak. Ez feltehetőleg azzal is összefüggésben van, hogy a két nem képviselői milyen pozíciókat töltenek be az adott iparágakban. Az építőiparban például, ahol a női dolgozók aránya csekély, jóval nagyobb valószínűséggel töltenek be pénzügyi, ügyviteli munkaköröket, s mivel ezen területekre döntően a tanfolyamok jellemzőek, így a nők részvételi aránya magasabb.

13

7. táblázat A képzésben részt vevők és a foglalkoztatottak nemek szerinti megoszlása nemzetgazdasági ágazatonként, %

Nemeztgazdasági ágazat

Bányászat Élelmiszer, ital, dohány gyártása Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Vegyipar Fém alapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása Gép, berendezés, villamos gép, műszer gyártása Járműgyártás Fafeldolgozás, máshova nem sorolt feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Jármű-, üzemanyag-kereskedelem Nagykereskedelem Kiskereskedelem Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, szállítást kiegészítő tevékenység Posta, távközlés Pénzügyi tevékenység, biztosítás Pénzügyi kiegészítő tevékenység Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

Foglalkoztatottak megoszlása

Képzésben részt vevők aránya

férfi

férfi

nő

nő

85,8 58,2 24,1 53,3 59,1 80,6

14,2 41,8 75,9 46,7 40,9 19,4

25,7 16,5 5,8 8,9 35,1 14,2

17,9 17,5 4,7 10,9 27,5 18,6

56,9

43,1

27,1

26,5

80,2 67,0

19,8 33,0

21,4 7,9

20,0 7,0

76,5 86,9 76,4 53,5 27,0 45,6 82,7 57,6 21,1 0,0 54,0

23,5 13,1 23,6 46,5 73,0 54,4 17,3 42,4 78,9 0,0 46,0

28,8 26,7 22,3 14,3 9,3 29,4 22,0 43,2 46,1 0,0 15,0

28,3 29,5 15,4 11,6 10,4 23,9 10,2 41,8 43,9 0,0 20,4

60,3

39,7

22,9

18,9

A 7. táblázat az egyes ágazatokban mutatja a férfiak és nők foglalkoztatottakon belüli arányát, valamint azt, hogy ez milyen módon lehet hatással a két nem általános képzési szintjére és arányaira. A pénzügyi szektorban például, ahol a képzési átlag magas, az összes alkalmazott csaknem négyötöde nő. Ezzel szemben az egyéb feldolgozóiparban, ahol a képzésbeni részvételi arányok rendkívül alacsonyak, férfiak teszik ki az összes foglalkoztatott több mint kétharmad részét. Természetesen akadnak kivételek ez alól, különösen a textiliparral, ruházattal, illetve bőrfeldolgozással foglalkozó vállalkozások esetében, ahol alacsony a részvételi arány, ugyanakkor nagy létszámú női munkaerőt foglalkoztatnak. 4.1.2 A képzések hossza Átlagban minden foglalkoztatott, aki valamilyen hagyományos szakmai képzésben vett részt, ezt mintegy 37 órán át tette, ami valamivel kevesebb, mint egy munkahét. A vállalkozások nagysága szerint a nemek közötti különbségek aránylag csekélyek voltak.

14

Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a legkisebb és legnagyobb vállalkozások alkalmazottai hosszabb ideig jártak tanfolyamokra, mint a két szélsőérték közötti méretű vállalatok esetében. (Lásd a 8. táblázatot). 8. táblázat Hagyományos szakmai képzésben eltöltött idő nemek és létszám-kategória szerint

Egy főre eső képzési órák száma


10–19 20–49 50–249 250–499 500–999 1000 fő felett Összesen

összesen

férfiak

nők

40 43 38 36 32 39

43 36 34 36 30 41

36 56 43 36 36 36

37

36

38

A tanfolyamokon személyenként eltöltött időben tapasztalható legnagyobb eltéréseket az egyes ágazatok közötti összehasonlítás fedte fel. A 9. táblázat azt mutatja, hogy mely ágazatokban volt a tanfolyamok átlagos hossza 54 óránál több illetve 21 óránál kevesebb. A hosszabb képzési idő a papír- és nyomdaiparban ellentétben áll az itt tapasztalt alacsony részvételi aránnyal. Ennek ellenkezője tapasztalható a posta és távközlés területén. A részvételi arány ezekben az ágazatokban meghaladta az átlagot, ám a tanfolyamokra fordított idő hossza az összes ágazat közül a második legrövidebb volt. 9. táblázat Hagyományos szakmai képzésben eltöltött idő nemek és egyes nemzetgazdasági ágak szerint

Egy főre eső képzési órák száma

Nemzetgazdasági ágazat

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Építőipar Posta, távközlés Járműgyártás Összesen

15

összesen

férfiak

nők

60 56 54 21 20 14

66 55 52 19 21 13

55 59 56 38 18 17

37

36

38

A képzések témája

4.1.3

A felmérés során a vállalkozásokat arra kérték, sorolják be a hagyományos képzésekre felhasznált munkaidő-kedvezmény mértékét tíz képzési terület (ISCED97) szerint. Azokat pedig, amelyek nem e tíz téma valamelyikét, illetve ezek kombinációját oktatták, az „egyéb” kategóriában tüntessék fel. Általánosságban az összes oktatási idő több mint egynegyedét fordították olyan tárgyakra, amelyek az adott vállalkozás termékeinek vagy szolgáltatásainak létrehozására és fejlesztésére alkalmas technikák elsajátításával, illetve az általuk használt berendezések karbantartásával foglalkoztak. A munkaidő-kedvezmény több mint 13%-át sorolták a számítástechnika kategóriájába, ezt a számviteli és pénzügyi ismeretek követték (12%). Marketing- és idegen nyelvi képzések az oktatási, képzési idő 8-8%-át tették ki. Az irodai adminisztrációs tanfolyamokkal töltött idő aránya volt a legkisebb (2,5%) azon témakörök között, amit a felmérés kifejezetten meghatározott. Mint azt a 10. táblázat mutatja, a képzési területek eloszlása jelentősen eltért a kérdezett vállalatok nagyságának függvényében. A legkisebb és legnagyobb vállalkozásokat egybevetve megállapíthatjuk, hogy a kicsik viszonylag kevesebb oktatási időt szántak vezetői ismeretek átadására, irodai adminisztratív kérdések ismertetésére és személyiségfejlesztésre, viszont magasabb volt a könyvelési és pénzügyi jellegű tanfolyamok aránya. A nagyobb (500 fő feletti) vállalkozások a műszaki és gyártási ismeretekre és a számítástechnika oktatására fordították a legtöbb időt. 10. táblázat Az 1999-ben képzésre fordított idő képzési területek és létszám-kategória szerint, % Létszám-kategória (fő) Képzési terület Idegen nyelv Marketing Számvitel, pénzügy Vezetés, igazgatás Irodai adminisztráció Személyiségfejlesztés Számítástechnika Műszaki és gyártási ismeretek Környezetvédelem Szolgáltatások Egyéb Összes

10–49

50–99

100–249 250–499 500–999

1000+

Összes

7,5 17,3 15,0 4,4 1,5 1,5 14,0 12,7

7,9 12,0 17,3 5,6 0,7 1,4 11,6 19,7

8,5 11,5 16,4 6,5 2,3 4,1 12,2 19,5

8,4 17,1 12,2 3,6 2,8 2,9 12,5 24,4

7,0 7,2 13,6 7,1 2,3 4,3 10,3 25,9

8,7 4,1 7,8 5,8 2,7 4,3 16,1 36,2

8,2 8,3 11,5 5,9 2,5 4,0 13,6 28,7

5,7 11,7 8,6

4,3 4,9 14,5

5,3 7,2 6,6

6,2 2,3 7,5

8,5 3,2 10,7

7,7 4,0 2,6

7,1 4,3 6,1

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Ezek a megoszlások természetesen nem tudják tükrözni azt, hogy minél nagyobb egy vállalat, annál könnyebben tud tanfolyamokat szervezni. Egyáltalán nem biztos, hogy az a szervezet, amely egy bizonyos témának szenteli oktatási idejének legnagyobb részét, ténylegesen a legtöbbet adja alkalmazottainak óraszámban is.

16

4.1.4

A képző intézmények típusai

A felmérésben részt vevő, alkalmazottaik részére valamilyen képzést biztosító vállakozások az összes tanulásra felhasznált munkaidő-kedvezmény több mint harmadát a vállalatok által maguknak szervezett, és saját oktatókkal tartott tanfolyamok esetében nyújtották. A fennmaradó rész (64%) külsősöktől megvásárolt szolgáltatás volt, amit valamilyen – a vállalkozástól független – intézmény szervezett, és tartott meg. 11. táblázat A külső képzések megoszlása a képzők típusa és létszám-kategória szerint, % Képzők típusa Közoktatási intézmény Felsőoktatási intézmény Speciális képző intézmények Képző intézmények Egyéb gazdasági szervezet Anyavállalat Szakszervezetek Kereskedelmi kamarák Egyéb Összes

10–49

50–99

Létszám-kategória (fő) 100–249 250–499 500–999

1000+

Összes

4,7

16,5

6,1

11,6

18,0

19,2

15,2

18,6

13,3

19,9

19,1

19,6

21,0

20,0

38,8

17,4

19,8

17,4

11,2

11,1

14,2

11,7 9,9

23,3 9,4

28,2 15,0

34,4 10,4

30,0 7,6

36,8 7,0

32,7 9,2

6,3 0,0 5,7

0,8 0,0 2,0

0,6 0,1 4,3

0,4 0,1 2,0

2,3 0,4 2,3

1,9 0,3 0,8

1,5 0,2 2,0

4,3

17,4

6,1

4,6

8,2

1,9

4,9

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

100,0

Összességében elmondható, hogy a külső képzések csaknem harmadát a főtevékenységként képzési szolgáltatást végző gazdasági társaságok (képző intézmények) nyújtották. Jelentős szerep jutott még a köz- és felsőoktatási intézményeknek, valamint az állami felügyelet alatt működő speciális képző intézményeknek is. A különböző nagyságú vállalatok eltérő mértékben alkalmaztak külső oktatókat a szakképzésük során. A kisvállalkozások (lásd a 11. táblázatot) sokkal nagyobb arányban bízták rá a tanfolyamok megtartását állam által felügyelt továbbképző és szakképző intézményekre, míg a nagyobb vállalkozások inkább a magáncégek oktatási jellegű szolgáltatásait vették igénybe. 4.1.5

A képzések költségei

A felmérésben a vállalkozásokat megkérték, hogy becsüljék meg az általuk támogatott szakmai továbbképző tanfolyamok költségeit. Az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében az alábbi költségtípusok kerültek elkülönítésre: • • • •

A részvételi díjak A tanfolyamok látogatásának ideje alatti utazási és ellátási célú kifizetések A tanfolyamot tartó oktatók díjazása A használt helyiségek és berendezések költségei

17

Ezen túlmenően számításba kellett venni az oktatással kapcsolatos kollektív finanszírozási rendszerekhez való hozzájárulás nettó költségét, illetve a külső szervezetektől kapott támogatások nettó értékét is. Ez utóbbi, közvetett tételek az összes oktatási, képzési kiadások 63%-át tették ki. A képzést biztosító gazdasági szervezetekben a szakmai oktatással kapcsolatban közvetlenül (részvételi díjak, utazási költségek, oktatók, helyiségek díjai stb.) felmerülő kiadások főbb költségtételek szerinti megoszlását a 4. ábra szemlélteti. A közvetlen képzési költségek szerkezete 10%

6%

6%

78% Részvételi díjak Utazási költségek Oktatók díjazása Helyiségek, berendezések költségei

4. ábra A munkáltatók képzési kiadásaik csaknem négyötödét a részvételi díjakra fordították, függetlenül a vállalati nagyságtól, illetve gazdasági ágazattól. Jelentős (10%-os) tétel volt a külső-belső oktatók díjazásának fedezete is. Az utazási, ellátási költségek, a helyiségek, berendezések bérleti díjai az összköltség 6%-át tették ki. A felmérésben részt vevő vállalkozások átlagosan az összes munkaerőköltség nem egész 1%-át költötték (közvetve vagy közvetlenül) szakmai oktatásra, képzésre. A vállalkozások mérete ezt az arányt lényegesen nem befolyásolta.. A legnagyobb oktatási, képzési befektetés, ráfordítás a közepes méretű cégekre volt jellemző, a legkisebb pedig az alacsony létszámú szervezetekre. 12. táblázat A képzésre fordított költségek a munkaerőköltségre és a részt vevőkre vetítve létszám-kategória szerint Létszám-kategória (fő)

Képzési költség a munkaerőköltség %-ában

Egy főre jutó képzési költség, Ft

10–19 20–49 50–249 250–499 500–999 1000 fő felett

0,6 0,8 0,7 0,9 0,8 0,8

58 936 67 013 58 516 55 273 36 450 34 748

Összesen

0,8

43 436

18

A résztvevők számára vetített oktatási költségek különbségei viszonylag jelentősebbek. Főként a kisebb, 250 főnél kevesebbet foglalkoztatók fordítottak hallgatónként nagyobb összeget oktatásra. A nagyobb (500 fő feletti) szervezetek fajlagosan olcsóbban képeztek. Az ilyen jellegű különbségek vélhetően a tanfolyamok szervezésének módjától és a rendelkezésre álló előadóktól függnek. A kisvállalkozások nagyobb valószínűséggel alkalmaznak külső előadókat, mert nincsenek meg a feltételei annak, hogy vállalaton belül oldják meg az oktatást. Az ágazatonkénti oktatási költségek elemzéséből az derült ki, hogy itt sokkal nagyobbak voltak az eltérések, mint a vállalkozások nagysága szerinti megoszlásban, mint azt a 13. táblázat mutatja. 13. táblázat A képzésre fordított költségek a munkaerőköltségre és a résztvevőkre vetítve az egyes ágazatokban Képzési költség a munkaerőköltség %-ában

Nemzetgazdasági ágazat Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Fafeldolgozás, máshova nem sorolt feldolgozóipar Pénzügyi tevékenység, biztosítás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Posta, távközlés Összesen

Egy főre jutó képzési költség, Ft

0,3 0,5 0,5

56 493 69 550 59 085

1,3 1,4 2,1

78 502 96 178 108 233

0,8

43 436

A textiliparban például mindössze a munkaerőköltség 0,3 százalékát költötték szakmai továbbképzésre. Ezt részben az a tény magyarázza, hogy ez az ágazat képes leginkább a kezdeti betanítás során elsajátított szakismeretekre hagyatkozni. Ezzel szemben a pénzügy, a posta és távközlés, valamint az egyéb közösségi szolgáltatások vállalkozásai a munkaerőköltségük átlagosnál nagyobb százalékát fordították szakképzésre 1999-ben, és az egy tanulóra eső költségeik is jóval meghaladták az általánosan jellemző értéket. 4.1.6

A képzések értékelése

Arra a kérdésre, hogy a vállalkozások értékelték-e valamilyen módon a támogatott szakmai képzések hatását, eredményességét, a megkérdezettek közel fele válaszolt igennel. Ezek kétharmad része a munkában való alkalmazással tesztelte a tanfolyamokat, 60%-uk a résztvevők elégedettségét, illetve elégedetlenségét kérdezte. Alig 30%-uk kért valamilyen igazolást, illetve bizonyítványt a tanfolyam elvégzéséről. 4.2.

A nem hagyományos szakmai képzések adatai

Az élethosszig tartó tanulás előtérbe kerülésével a nem hagyományos képzési formák (munkaszituációs, munkahelyi rotációs képzések, tanulói/minőségi körök, konferenciák, önálló tanulás) szerepe, valamint az ezekről szerzett információk is felértékelődtek. A választ adó 2851 gazdasági vállalkozás közel 40%-a biztosított alkalmazottai számára nem hagyományos képzési jellegű szolgáltatást. 19

E kategórián belül a munkahelyi rotációs képzést, a tanulói/minőségi köröket, valamint az önálló tanulást jelölték alapvetőnek, és ebben nem voltak lényegi különbségek sem létszám-kategória, sem gazdasági ágazat szerint. 5. A szakmai képzések hiányának okai

1999-ben a választ adó 2851 gazdasági szervezet közül 1546 (54,2%) nem támogatta dolgozói szakmai képzését. Ennek okait vizsgálva a válaszadók több mint négyötöde (81,9%) szerint munkásaik meglévő képességei kielégítőek. Ezen kívül a vállalkozások nagy része mondta azt is, hogy a képzés elmaradásának egyik fő oka az volt, miszerint a betanításkor megszerzett ismeretek elegendőek az alkalmazottak számára. A szervezetek több mint 20%-a utalt arra, hogy nehézségekbe ütközik a szakképzés finanszírozása. Általánosságban elmondható, hogy lényegi eltérés nem mutatkozott a kevés alkalmazottat foglalkoztató és a nagyobb vállalkozások között abban a kérdésben, hogy miért nem támogattak szakoktatást. A kisebbek nagyobb arányban említették a magas képzési költségeket, míg a nagyobb, nem képző vállalkozások esetében az oktatás iránti igény hiánya is jellemző magyarázat volt. 6. Következtetések

A szakmai továbbképzésről szóló felmérés Magyarországon a maga nemében az első olyan felmérés volt, amely nemzetközi összehasonlításban, éves szinten igyekezett mérni a vállalkozások által alkalmazottaik számára biztosított szakmai továbbképzések jellemzőit és elterjedtségét. A felmérés tartalmának és szerkezetének legfontosabb jellemzői között szerepelt az a felismerés, hogy az oktatás, szakképzés, mint az emberi erőforrások fejlesztésének egyik legfőbb mozgatója és eszköze, különféle formákat ölthet és nem lehet egyetlen meghatározással lefedni azokat a különféle megvalósulási formákat, amelyeket a szakképzési erőfeszítések öltenek. Ebben az értelemben az is igen fontos volt, hogy egymással egybevethető fogalmakat és maghatározásokat fejlesszenek, dolgozzanak ki és alkalmazzanak a különböző országokban. Azt is felismerték, hogy a sikeres felmérés érdekében tekintettel kell lenni az egyes vállalkozásoknál rendelkezésre álló adatok korlátozott voltára, és ezért, ha túlságosan sok információt kérnek a vállalkozásoktól, akkor a válaszadási hajlandóság elfogadhatatlanul alacsony szintre kerülne. A felmérés megerősítette azt a várakozást, hogy a vállalkozások nagysága döntő fontosságú abban a tekintetben, hogy adnak-e lehetőséget alkalmazottaik részére a szakoktatásban való részvételre, és hogy ez a lehetőség jelentős mértékben függ attól is, hogy az illető vállalkozás a gazdaság melyik ágában működik. A leggyakrabban alkalmazott képzési forma a tanfolyam és a munkahelyi körülmények között végzett oktatás volt, adódtak egyéb módszerek – a távoktatás és a számítógéppel segített önálló tanulás is – amelyek szintén növekvő szerepet játszottak. A felvételből szerzett információk nemzetközileg összehasonlítható formában nem álltak volna rendelkezésre a szakmai továbbképzésről szóló felmérés nélkül. A begyűjtött adatok egy része – mint amilyen a tanfolyamokon a résztvevők nemek és foglalkozások szerinti megoszlása – más forrásból is elérhetők, például a munkaerő-felmérés adataiból, de a két forrásból származó adatok egy az egyben közvetlenül nem hasonlíthatók össze. Mindkét forrás megerősítette azt, miszerint az alkalmazottak foglalkozása, munkaköre alapvetően meghatározza, hogy hozzájutnak-e tanulási lehetőségekhez és hogy a nők foglalkozási összetétele javítja képzésben való részvételük esélyeit.

20

7. Módszertani megjegyzések

A felvétel vonatkozási köre azon vállalkozások, amelyek tíz vagy több alkalmazottat foglalkoztatnak, és ágazati besorolás szerint a NACE következő kategóriáiba sorolhatók: C, D (15-16, 17-19, 21-22, 23-26, 27-28, 29-33, 34-35, 20+36+37), E, F, G (50, 51, 52), H, I (6063, 64), J (65-66, 67), K+O. A felmérés azokra a szakmai képzésekre irányult, amelyeket a gazdasági szervezet részben/egészben finanszírozott munkaszerződéssel rendelkező munkavállalói számára. A tanulószerződéssel rendelkezők szakmai képzései nem tartoznak a felmérés keretébe. A képzésben részt vevők és a képzési költségek finanszírozói szerint a szakmai képzések alábbi bontása ad segítséget a felmérés keretébe tartozó szakmai képzésekről. Szakmai képzés bevezető szakmai képzések

munkavállalók szakmai képzései állami hatóságok által finanszírozott szakmai képzések pl. munkanélküliek támogatott képzései

a munkavállaló által finanszírozott szakmai képzések

a munkaadó által finanszírozott szakmai képzések

A GAZDASÁGI SZERVEZET ÁLTAL RÉSZBEN VAGY EGÉSZBEN FINANSZÍROZOTT SZAKMAI KÉPZÉSEK, AMELYET MUNKASZERZŐDÉSSEL RENDELKEZŐ MINDEN OLYAN KÉPZÉS, AMELY A ALKALMAZOTTAI SZÁMÁRA BIZTOSÍTOTT A SZERVEZET. MUNKAVÁLLALÓT PÁLYÁJA MEGKEZDÉSE ELŐTT EGY MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉRE FELKÉSZÍTI.

1. Munkaerőköltség A munkaerőköltség, mint az élő munka igénybevételéhez kapcsolódó összes költség, a munkavállalót közvetlenül vagy közvetetten érintő javadalmazások legtágabb köre. Ide tartoznak: Ø a kompenzációs költségek, munkajövedelem (közvetlen költségek): kereset, egyéb munkajövedelem, szociális költségek (közvetett költségek): a munkáltató által kötelezően teljesített járulékok, hozzájárulások, Ø szakoktatás, képzés, továbbképzés költsége (közvetett költségek), Ø egyéb munkaerőköltség (közvetett költségek), Ø adók, támogatások (közvetett költségek). 2. A képző intézmény típusai a közoktatás intézményei: ide tartoznak az általános iskolák, szakmunkásképző iskolák, szakiskolák, gimnáziumok, szakközépiskolák, alapfokú művészetoktatási intézmények, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmények, a közoktatás pedagógiai szakszolgálatainak intézményei, a szakmai szolgáltató intézmények, a gazdálkodó szervezetek, alapítványok, egyesület vagy más jogi személy, továbbá természetes jogi személy által fenntartott közoktatási intézmények. felsőoktatási intézmények: az állami és az állam által elismert nem állami egyetemek és főiskolák speciális képző intézmények: ide tartoznak az állami felügyelet alatt működő, képzést fő tevékenységként végző intézmények: a regionális munkaerő-fejlesztő és -képző-központok,

21

közművelődési intézmények, népfőiskolák, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, más országos közművelődési társadalmi szervezetek, nyitott és távoktatási intézmények. képző intézmények: ide tartoznak azok a gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók, akik főtevékenységükként képzési szolgáltatást biztosítanak. Ide tartoznak a képzéssel foglalkozó társaságok és a tanácsadó vállalkozások, a magániskolákat, szakképző intézményeket és egyéb, képzést biztosító privát szervezeteket is. egyéb gazdasági vállalkozások: ide tartoznak azok a gazdasági társaságok, amelyek főtevékenységük mellett kiegészítő szolgáltatásként képzési szolgáltatást nyújtanak. anyavállalatok/társult cégek: ide tartoznak a vállalkozáshoz valamilyen módon (pénzügyileg, felügyeleti jogkörrel) kapcsolódó, jogilag önálló vállalkozások, amelyek kiegészítő szolgáltatásként képzést nyújtanak alkalmazottaik számára. szakszervezetek: ide tartoznak a szakszervezetek és az alkalmazottak szakmai, illetőleg munkakörök szerint megalakult szervezetei (szövetségei). kamarák, ágazati testületek, valamint az alkalmazottak szervezetei: ide tartoznak a kereskedelmi, ipari, szakmai vagy mezőgazdasági kamarák, az ágazati szervezetek és a munkaadói szervezetek/szövetségek. más fel nem sorolt intézmények 3. Munkaviszonyban állók szakmai képzése A felmérés azokra a szakmai képzésekre irányul, amelyeket a gazdasági szervezet részben/egészben finanszírozott munkaszerződéssel rendelkező munkavállalói számára. A felmérés keretébe a szakképzési törvény hatálya alá tartozó képzések és ezen kívül a felső oktatási intézmények által szervezett képzések, (beleértve az előkészítő képzéseket), a munkavédelmi, balesetvédelmi képzések, a nyelvi képzések, valamint a munkavállalók preventív képzései is beletartoznak . A tanulószerződéssel rendelkezők szakmai képzései nem tartoznak a felmérés keretébe. 4. Hagyományos ú.n. belső szervezésű szakmai képzések: A belső szervezésű képzéseket maga a gazdasági vállalkozás tervezi meg és irányítja. 5. Hagyományos ú.n. külső szervezésű szakmai képzések: A külső szervezésű képzéseket, olyan szervezetek tervezik meg és irányítják, amelyek nem részei a gazdasági vállalkozásnak. 6. Szakmai képzés közvetlen munkahelyen vagy munkaszituációban, saját munkaeszközökkel: A felettesek, munkatársak és szakemberek által nyújtott képzés (betanítás) olyan képzésekre terjed ki, amelyeknek célja képzés biztosítása konkrétan egy adott munkakörben. Az ilyen típusú képzés jellemzői: megtervezett időtartama van a képzésnek, amely – a megszokott munkaeszközök felhasználásával, akár a közvetlen munkahelyen, akár munkahelyi környezetben valósul meg a munkavállaló munkatapasztalatainak messzemenő felhasználásával. 7. Munkaköri rotáció, más vállalkozásokkal közösen lebonyolított cserék útján való tanulás: a munkaköri rotáció és a más vállalkozásokkal közösen lebonyolított cserék csak akkor minősülnek képzésnek, ha az érintett munkavállalók képességeinek továbbfejlesztése vagy javítása céljából ezeket előzetesen megtervezik. Nem szabad ide számítani a dolgozók áthelyezését egyik munkahelyről a másikra abban az esetben, ha ez nem része egy megtervezett fejlesztési programnak. 8. Tanulócsoportok / Minőségi körök: A tanulócsoportok a munkavállalók olyan csoportjai, amelyek rendszeresen összegyűlnek

22

azzal az elsődleges céllal, hogy tanulmányozzák a munkaszervezés, a munkaeljárások és a munkahely követelményeit. Ez az egyéni tanulás csoportos formája. A minőségi csoportok olyan munkacsoportok, amelyek célja a termelésben és a munkahelyen felmerülő problémák megvitatása és megoldások keresése. A részt vevőket be kell vonni a vállalkozás tervezési és ellenőrzési eljárásaiba. A minőségi csoportok munkáját egy irányító koordinálja. 9. Önálló tanulás: A nyitott és távoktatási formában, video- vagy audiokazetták segítségével, levelező formában, számítógéppel támogatott formában folytatott önképzés csak akkor számít képzésnek, ha a tanuló osztja be a képzési időt és a tanulás ütemét. 10. Konferenciák: Olyan konferenciákon, műhelyfoglalkozásokon, kereskedelmi vásárokon és előadásokon/ szemináriumokon történő részvételt kell képzésnek tekinteni, ha az alkalmazott részvételének elsődleges célja a képzés/tanulás. 11. Fizetett munkaidő-kedvezmény / Képzési órák száma: A szakmai képzés idejére eső fizetett munkaidő-kedvezmény mértéke alatt azt az összesített időt értjük, amikor a részt vevő munkaidő alatt képzésben részesült, vagy amelyre vonatkozóan fizetést kapott a vállalkozástól. Ha a képzések csak részben estek erre az időszakra, akkor csak azt az időt kell figyelembe venni, amely 1999-re esett. A szakmai képzéseken eltöltött órák számába csak a tényleges képzési időt kell beleszámítani. 12. Kollektív finanszírozási rendszerekhez való hozzájárulás: Ebbe a kategóriába tartoznak mindazok a kifizetések, amelyeket a gazdasági szervezet jogszabályi, vagy egyéb megállapodások alapján különböző kollektív alapokba (pl. Szakképzési Alapba) szakmai képzés vagy képzés-fejlesztés céljára kifizet. 13. Kollektív alapokból származó bevételek, pl. szakmai képzéseknek nyújtott támogatás ilyen forrásból: Ebbe a kategóriába tartoznak mindazok a bevételek, amelyek a gazdasági szervezet szakmai képzési tevékenységéhez járulnak hozzá pl. Munkaerő-piaci Alap: Szakképzési Alaprész Foglalkoztatási Alaprész, stb.

23

24

TÁBLÁZATOK 1. A felmérésben részt vevő gazdasági szervezetek fő adatai (1)

Nemzetgazdasági ágazat, létszám-kategória Nemzetgazdasági ágazat Bányászat Élelmiszer, ital, dohány gyártása Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Vegyipar Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Gép, berendezés, villamos gép, műszer gyártása Járműgyártás Fafeldolgozás, máshova nem sorolt feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Jármű-, üzemanyag-kereskedelem Nagykereskedelem Kiskereskedelem Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, szállítást kiegészítő tevékenység Posta, távközlés Pénzügyi tevékenység, biztosítás Pénzügyi kiegészítő tevékenység Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen Létszám-kategória (fő) 10–19 20–49 50–249 250–499 500–999 1000 fő felett Összesen

Gazdasági szervezetek összesen száma %

Képzést biztosító gazdasági szervezetek száma %

21 252 304

0,7 8,8 10,7

8 113 94

0,6 8,7 7,2

66

2,3

29

2,2

179 183

6,3 6,4

84 79

6,4 6,1

230

8,1

145

11,1

42 139

1,5 4,9

28 51

2,2 3,9

59 380 95 175 264 93 98

2,1 13,3 3,3 6,1 9,3 3,3 3,4

45 149 53 63 121 31 53

3,5 11,4 4,1 4,8 9,3 2,4 4,1

9 49 – 213 2 851

0,3 1,7 – 7,5 100,0

7 40 – 112 1305

0,5 3,1 – 8,6 100,0

516 758 1 222 193 110 52 2 851

18,1 26,6 42,9 6,8 3,9 1,8 100,0

146 288 593 141 93 44 1305

11,2 22,1 45,4 10,8 7,1 3,4 100,0

25

2. A felmérésben részt vevő gazdasági szervezetek fő adatai (2)

Nemzetgazdasági ágazat, létszám-kategória Nemzetgazdasági ágazat Bányászat Élelmiszer, ital, dohány gyártása Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Vegyipar Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Gép, berendezés, villamos gép, műszer gyártása Járműgyártás Fafeldolgozás, máshova nem sorolt feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Jármű-, üzemanyag-kereskedelem Nagykereskedelem Kiskereskedelem Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, szállítást kiegészítő tevékenység Posta, távközlés Pénzügyi tevékenység, biztosítás Pénzügyi kiegészítő tevékenység Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen Létszám-kategória (fő) 10–19 20–49 50–249 250–499 500–999 1000 fő felett Összesen

Ebből: Gazdasági szervezetek Képzést biztosító Képzést nem száma összesen % biztosító, %

26

21 252 304

38,1 44,8 30,9

61,9 55,2 69,1

66

43,9

56,1

179 183

46,9 43,2

53,1 56,8

230

63,0

37,0

42 139

66,7 36,7

33,3 63,3

59 380 95 175 264 93 98

76,3 39,2 55,8 36,0 45,8 33,3 54,1

23,7 60,8 44,2 64,0 54,2 66,7 45,9

9 49 – 213 2 851

77,8 81,6 – 52,6 45,8

22,2 18,4 – 47,4 54,2

516 758 1 222 193 110 52 2 851

28,3 38,0 48,5 73,1 84,6 84,6 45,8

71,7 62,0 51,5 26,9 15,5 15,4 54,2

3. A főállásban foglalkoztatottak és a szakmai képzésben részt vevők létszámadatai

Nemzetgazdasági ágazat, létszám-kategória

Nemzetgazdasági ágazat Bányászat Élelmiszer, ital, dohány gyártása Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Vegyipar Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Gép, berendezés, villamos gép, műszer gyártása Járműgyártás Fafeldolgozás, máshova nem sorolt feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Jármű-, üzemanyag-kereskedelem Nagykereskedelem Kiskereskedelem Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, szállítást kiegészítő tevékenység Posta, távközlés Pénzügyi tevékenység, biztosítás Pénzügyi kiegészítő tevékenység Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen Létszám-kategória (fő) 10–19 20–49 50–249 250–499 500–999 1000 fő felett Összesen

Gazdálkodási szervezetek száma

Főállásban foglalkoztatottak száma

%

A képzésben részt vevők száma

%

21 252 304

3 596 42 653 50 765

0,9 10,6 12,6

378 4 685 1 144

0,7 8,0 2,0

66

6 668

1,7

334

0,6

179 183

37 618 20 141

9,4 5,0

9 118 1 878

15,6 3,2

230

62 398

15,5

12 419

21,2

42 139

12 989 15 324

3,2 3,8

2 115 650

3,6 1,1

59 380 95 175 264 93 98

32 389 23 055 3 510 10 701 21 968 10 445 24 738

8,1 5,7 0,9 2,7 5,5 2,6 6,2

8 959 3 673 404 764 1 407 2 101 4 527

15,3 6,3 0,7 1,3 2,4 3,6 7,7

9 49 – 213 2 851

1 294 3 845 – 17 896 401 993

0,3 1,0 – 4,5 100,0

488 0,8 1 546 2,6 – – 2 001 3,4 58 591 100,0

516 758 1 222 193 110 52 2 851

7 540 24 350 132 152 67 655 77 728 92 568 401 993

1,9 6,1 32,9 16,8 19,3 23,0 100,0

499 0,9 1 687 2,9 10 467 17,9 8 344 14,2 13 229 22,6 24 365 41,6 58 591 100,0

27

4. A szakértelem biztosításának módjai, 1997–1999


Bányászat Élelmiszer, ital, dohány gyártása Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Vegyipar Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Gép, berendezés, villamos gép, műszer gyártása Járműgyártás Fafeldolgozás, máshova nem sorolt feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Jármű-, üzemanyag-kereskedelem Nagykereskedelem Kiskereskedelem Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, szállítást kiegészítő tevékenység Posta, távközlés Pénzügyi tevékenység, biztosítás Pénzügyi kiegészítő tevékenység Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen

Gazdasági A szakértelem szervezetek fejlesztését szükségesnek száma munkaköri tartotta összesen tapasztalatszerzés

Ebből: a szakértelem-biztosítás módjai, %

képzés

iskolai rendszerű (bevezető) képzés

munkanélkü- szakképzetlenek képzettek liek felvétele alkalmazása, felvétele és képzése képzése

egyéb

21 252 304 66 179

11 161 155 44 120

81,8 58,4 68,4 68,2 51,7

90,9 75,2 51,6 59,1 76,7

0,0 13,7 9,0 18,2 12,5

9,1 9,3 25,2 9,1 5,8

0,0 14,3 16,1 18,2 7,5

18,2 42,9 42,6 38,6 43,3

9,1 5,6 4,5 6,8 7,5

183

123

52,8

74,0

7,3

16,3

7,3

49,6

4,9

230 42

181 31

63,5 58,1

79,6 77,4

12,2 9,7

7,7 3,2

7,2 16,1

44,8 58,1

4,4 0,0

139 59 380 95 175 264 93 98 9 49 – 213 2 851

75 50 201 77 91 164 45 63 8 45 – 139 1 784

68,0 50,0 61,2 58,4 62,6 65,2 48,9 47,6 75,0 64,4 – 63,3 60,7

65,3 82,0 66,2 79,2 65,9 79,3 68,9 79,4 87,5 93,3 – 82,0 73,2

10,7 10,0 6,0 15,6 7,7 7,9 8,9 11,1 25,0 15,6 – 10,1 10,3

12,0 4,0 8,0 7,8 15,4 7,3 13,3 7,9 12,5 0,0 – 7,9 10,3

9,3 8,0 7,0 2,6 7,7 9,1 8,9 4,8 0,0 2,2 – 7,9 9,0

46,7 32,0 49,8 41,6 47,3 35,4 48,9 46,0 37,5 40,0 – 42,4 43,8

4,0 12,0 3,5 9,1 4,4 6,7 6,7 6,3 0,0 6,7 – 7,9 5,7

28

5.

A képzési terv készítésének indokai



Ebből: a képzési terv készítésének indokai, % Gazdasági A képzési szervezetek törvényi tervek száma megállapodás külső intézményi száma EUelkötelezettelőírás, a munkaadók pénzügyi minősítés összesen támogatás ség növelése kollektív és m.vállalók forrás megszerzése szerződés között

költség- és munkaidőkedvezmény tervezéshez

egyéb

21 252 304 66 179

6 48 21 17 60

0,0 14,6 19,0 23,5 20,0

66,7 58,3 52,4 76,5 73,3

33,3 37,5 42,9 58,8 35,0

33,3 27,1 19,0 23,5 15,0

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0,0 8,3 9,5 0,0 5,0

16,7 37,5 28,6 29,4 33,3

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

183

53

17,0

86,8

41,5

11,3

0,0

7,5

18,9

0,0

230 42

94 22

23,4 27,3

79,8 77,3

50,0 50,0

16,0 13,6

1,1 0,0

3,2 4,5

27,7 36,4

0,0 0,0

139 59 380 95 175 264 93 98 9 49 – 213 2 851

21 22 66 16 20 18 12 30 6 14 – 41 587

9,5 18,2 12,1 18,8 30,0 22,2 41,7 33,3 16,7 7,1 – 24,4 20,1

76,2 40,9 87,9 68,8 75,0 16,7 8,3 53,3 50,0 0,0 – 61,0 67,3

38,1 68,2 34,8 37,5 55,0 61,1 58,3 46,7 66,7 64,3 – 51,2 45,8

9,5 45,5 15,2 31,3 10,0 38,9 33,3 40,0 0,0 42,9 – 19,5 20,8

0,0 0,0 1,5 0,0 5,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 – 0,0 0,5

4,8 4,5 4,5 0,0 0,0 5,6 0,0 6,7 0,0 7,1 – 4,9 4,8

23,8 59,1 18,2 37,5 20,0 27,8 25,0 26,7 50,0 57,1 – 41,5 30,3

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 – 0,0 0,0

29

6. A képzési terv hiányának indokai



Gazdasági szervezetek száma összesen

Képzési tervet nem készítő szervezetek száma

Ebből: a képzési terv hiányának indokai, % nem tartja szükségesnek

munkavállalói kérelemre biztosítanak feladatnak képzést tartja a képzést

időhiány

gyakorlat hiánya

nincs képzési keret

egyéb

21 252 304 66 179

15 204 283 49 119

66,7 75,5 72,4 79,6 79,0

0,0 2,9 7,4 6,1 5,0

20,0 18,6 15,2 6,1 12,6

0,0 5,9 8,8 8,2 5,0

0,0 2,9 6,7 6,1 3,4

26,7 21,1 16,6 18,4 8,4

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

183

130

73,8

6,9

13,8

9,2

10,8

13,8

0,0

230 42

136 20

64,7 65,0

12,5 0,0

19,1 10,0

9,6 15,0

8,1 5,0

17,6 30,0

0,0 0,0

139 59 380 95 175 264 93 98 9 49 – 213 2 851

118 37 314 79 155 246 81 68 3 35 – 172 2 264

75,4 59,5 80,3 74,7 74,2 79,7 80,2 73,5 100,0 85,7 – 73,3 75,4

9,3 8,1 8,0 5,1 11,6 9,8 7,4 13,2 0,0 2,9 – 12,2 8,1

13,6 37,8 14,6 15,2 10,3 13,0 11,1 10,3 0,0 11,4 – 15,7 14,6

9,3 2,7 6,1 8,9 9,0 7,7 3,7 4,4 0,0 2,9 – 6,4 7,2

3,4 8,1 5,7 10,1 3,2 4,9 4,9 2,9 0,0 5,7 – 4,7 5,5

16,1 8,1 15,6 13,9 13,5 15,0 19,8 16,2 0,0 5,7 – 14,5 15,7

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 – 0,0 0,0

30

7. Képzési formák



Gazdasági szervezetek száma összesen

Képzést biztosító gazdasági szervezetek száma

21 252 304 66 179

8 113 94 29 84

50,0 34,5 25,5 24,1 35,7

62,5 63,7 52,1 58,6 64,3

50,0 51,3 54,3 65,5 61,9

25,0 17,7 18,1 20,7 16,7

0,0 12,4 13,8 24,1 14,3

12,5 16,8 11,7 20,7 25,0

75,0 63,7 56,4 58,6 70,2

183

79

35,4

73,4

39,2

19,0

20,3

20,3

60,8

230 42

145 28

42,1 46,4

62,8 64,3

66,2 71,4

26,2 21,4

22,8 39,3

24,8 14,3

65,5 57,1

139 59 380 95 175 264 93 98 9 49 – 213 2 851

51 45 149 53 63 121 31 53 7 40 – 112 1 305

29,4 44,4 30,9 20,8 23,8 14,9 45,2 37,7 57,1 25,0 – 28,6 31,5

49,0 82,2 58,4 52,8 52,4 65,3 67,7 79,3 85,7 82,5 – 58,9 62,9

58,8 48,9 41,6 39,6 47,6 31,4 51,6 39,6 71,4 55,0 – 43,8 49,6

9,8 15,6 8,1 9,4 15,9 3,3 22,6 11,3 0,0 15,0 – 11,6 14,8

3,9 13,3 10,1 9,4 7,9 7,4 16,1 18,9 14,3 17,5 – 6,3 13,6

15,7 22,2 12,8 22,6 17,5 10,7 22,6 18,9 14,3 27,5 – 23,2 18,5

58,8 88,9 57,1 71,7 57,1 67,8 54,8 75,5 85,7 75,0 – 62,5 64,4

Ebből: a képzés formája szerint, % hagyományos hagyományos belső képzés külső képzés

31

munkaszituációs képzés

munkahelyi tanuló/minőségi önálló tanulás konferenciák rotációs képzés körök

8. Munkaidő-kedvezmény, résztvevők, fajlagos óraszám nemenként Munkaidő-kedvezmény (óra)

A képzésben részt vevők száma

Egy résztvevőre eső munkaidő-kedvezmény (óra)



összesen

férfi

nő

nő

összesen

10 740 187 299 48 633 18 048 383 096

9 958 111 932 17 210 8 296 246 339

782 75 367 31 423 9 752 136 757

378 4 685 1 144 334 9 118

339 2 659 320 161 5 911

39 2 026 824 173 3 207

76 942

50 993

25 949

1 878

1 429

282 241 28 792

166 683 22 044

115 558 6 748

12 419 2 115

21 166 501 473 78 938 17 006 27 190 75 080 127 066 152 923 9 753 36 739 – 75 837 2 158 962

12 340 377 985 58 854 13 422 15 014 23 085 70 364 121 795 6 039 5 768 – 38 396 1 376 517

8 826 123 488 20 084 3 584 12 176 51 995 56 702 31 128 3 714 30 971 – 37 441 782 445

650 8 959 3 673 404 764 1 407 2 101 4 527 488 1 546 – 2 001 58 591

32

összesen

férfi

férfi

nő

28 40 43 54 42

29 42 54 52 42

20 37 38 56 43

449

41

36

58

7 121 1 717

5 298 398

23 14

23 13

22 17

452 6 880 3 148 333 447 348 1 065 4 129 285 339 – 925 38 008

198 2 079 525 71 317 1 059 1 036 398 203 1 207 – 1 076 20 583

33 56 21 42 36 53 60 34 20 24 – 38 37

27 55 19 40 34 66 66 29 21 17 – 42 36

45 59 38 50 38 49 55 78 18 26 – 35 38

9. Fizetett munkaidő-kedvezmény megoszlása a képzés témája szerint, % Nemzetgazdasági ágazat


Értékesítés, raktározás, marketing

Számvitel, pénzügy, könyvelés

Vezetés, igazgatás

Irodai Személyiség- Számításadminisztrafejlesztés technika tív munka

Műszaki és Környezetgyártási védelem ismeretek

Szolgáltatások

Egyéb

Összesen

0,0 20,0

8,1 13,0

0,0 4,1

0,0 2,8

0,0 3,0

10,7 7,5

52,9 25,5

15,7 10,0

0,0 0,4

0,0 5,0

100,0 100,0

2,6

12,6

2,5

3,7

0,6

17,8

27,4

1,2

0,0

24,8

100,0

7,3 5,0

21,3 9,5

2,1 11,2

0,3 3,1

1,3 4,5

15,6 13,6

7,0 33,8

0,5 8,9

0,0 1,2

43,7 9,1

100,0 100,0

2,9

13,2

6,1

2,2

6,4

7,4

40,9

4,4

0,1

16,5

100,0

5,0 2,8

11,7 11,1

7,7 2,4

2,1 0,8

5,1 1,1

13,1 7,1

33,5 49,2

9,1 5,4

1,0 0,0

11,6 20,0

100,0 100,0

8,1

16,7

19,4

2,4

3,4

4,9

19,0

5,1

0,0

20,9

100,0

3,9 6,3 20,9 19,9 43,0 11,6

8,7 13,5 18,3 21,0 13,7 7,2

3,3 9,0 2,4 12,6 2,7 3,8

2,5 2,4 0,8 6,2 1,1 4,5

3,6 3,0 2,4 13,2 0,9 2,8

16,9 7,4 7,8 8,1 12,2 23,2

39,1 27,4 17,3 4,2 5,2 0,5

7,7 10,2 3,5 2,1 0,8 2,1

3,0 1,1 6,4 3,1 16,9 21,5

11,3 19,8 20,4 9,5 3,4 22,8

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

4,9 22,1 2,7 –

11,6 17,2 47,5 –

3,6 1,9 7,9 –

0,8 0,4 3,2 –

3,0 5,9 2,4 –

7,6 10,8 30,4 –

26,4 29,6 0,0 –

7,5 0,9 0,0 –

9,0 7,7 0,1 –

25,6 3,6 5,6 –

100,0 100,0 100,0 –

9,7 8,3

8,8 11,5

3,3 5,9

1,4 2,5

9,7 4,0

14,4 13,6

12,0 28,7

5,3 7,1

14,7 4,3

20,6 14,3

100,0 100,0

33

10. A képzésben részt vevők nemek szerinti megoszlása



%-os arány a felmérésben résztvevő összes gazdasági szervezethez viszonyítva

A képzésben részt vevők száma összesen

férfiak

nők

378 4 685 1 144

339 2 659 320

39 2 026 824

10,5 11,0 2,3

10,9 10,8 3,0

8,3 11,2 2,1

334 9 118 1 878

161 5 911 1 429

173 3 207 449

5,0 24,2 9,3

4,6 26,5 8,7

12 419

7 121

5 298

19,9

2 115 650

1 717 452

398 198

8 959 3 673 404 764 1 407 2 101 4 527 488 1 546 – 2 001 58 591

6 880 3 148 333 447 348 1 065 4 129 285 339 – 925 38 008

2 079 525 71 317 1 059 1 036 398 203 1 207 – 1 076 20 583

34

összesen

férfiak

nők

Képzéselérési arány a képzést biztosító gazdasági szervezetnél összesen

férfiak

nők

24,6 16,9 5,0

25,7 16,5 5,8

17,9 17,5 4,7

5,5 20,9 12,3

9,8 32,0 15,1

8,9 35,1 14,2

10,9 27,5 18,6

20,5

19,2

26,8

27,1

26,5

16,3 4,2

17,0 4,3

13,8 4,1

21,1 7,6

21,4 7,9

20,0 7,0

27,7 15,9 11,5 7,1 6,4 20,1 18,3 37,7 40,2 – 11,2 14,6

27,9 15,7 12,2 7,7 5,5 23,0 20,1 37,8 43,2 – 9,0 16,3

27,1 17,7 9,1 6,5 6,8 17,8 9,4 37,7 39,4 – 14,1 12,2

28,7 27,1 20,7 13,1 10,1 26,4 20,0 42,6 44,4 – 17,5 21,3

28,8 26,7 22,3 14,3 9,3 29,4 22,0 43,2 46,1 – 15,0 22,9

28,3 29,5 15,4 11,6 10,4 23,9 10,2 41,8 43,9 – 20,4 18,9

11. A közvetlen képzési ráfordítások jogcím szerinti megoszlása, %

Nemzetgazdasági ágazat, létszám- Részvételi kategória díjak Nemzetgazdasági ágazat Bányászat Élelmiszer, ital, dohány gyártása Textília, textiláru, bőrtermék, lábbeli gyártása Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Vegyipar Fém alapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Gép, berendezés, villamos gép, műszer gyártása Járműgyártás Fafeldolgozás, máshova nem sorolt feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Jármű-, üzemanyag-kereskedelem Nagykereskedelem Kiskereskedelem Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, szállítást kiegészítő tevékenység Posta, távközlés Pénzügyi tevékenység, biztosítás Pénzügyi kiegészítő tevékenység Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen Létszám-kategória (fő) 10–19 20–49 50–249 250–499 500–999 1000 fő felett Összesen

Helyiségek, Utazási, Oktatók berendezések Összesen ellátási díjazása költségei költségek

75,0 85,1

4,2 4,4

19,2 5,3

1,5 5,1

100,0 100,0

81,8

3,1

5,9

9,1

100,0

95,0 83,6

2,9 8,4

2,2 5,8

0,0 2,2

100,0 100,0

74,5

5,8

6,9

12,8

100,0

71,9 57,6

5,3 11,7

17,5 18,6

5,3 12,1

100,0 100,0

84,2

5,8

9,1

0,9

100,0

77,7 83,0 87,3 77,7 80,8

6,9 11,2 4,3 10,9 8,6

11,7 5,3 7,6 8,7 5,1

3,7 0,6 0,7 2,8 5,5

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

61,2

3,6

11,9

23,2

100,0

66,4 88,4 95,2 –

2,7 11,5 3,8 –

18,3 0,0 0,8 –

12,6 0,1 0,2 –

100,0 100,0 100,0 –

86,5 78,5

7,1 6,4

3,9 9,5

2,5 5,6

100,0 100,0

80,6 82,2 81,9 72,0 79,0 78,7 78,5

13,4 9,5 7,0 6,6 7,0 4,9 6,4

3,8 6,9 8,1 13,2 9,7 8,8 9,5

2,2 1,4 2,9 8,1 4,3 7,6 5,6

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

35

12. Szakmai képzések hatásának vizsgálati módjai



Képzést biztosító Értékelő gazdálkodási vállalatok száma szervezetek száma

Ebből: az értékelés módja szerint, % résztvevői elégedettség

teszteléses ellenőrzés

felmérés, igazolás

alkalmazás a munkában

termelési mutatók használata

egyéb

8 113 94 29 84

5 60 40 12 44

40,0 56,7 60,0 41,7 61,4

0,0 15,0 10,0 16,7 25,0

60,0 28,3 20,0 33,3 47,7

80,0 58,3 67,5 50,0 54,5

20,0 28,3 25,0 25,0 25,0

0,0 1,7 5,0 0,0 2,3

79

43

60,5

27,9

32,6

83,7

27,9

0,0

145 28

76 17

65,8 64,7

30,3 35,3

42,1 47,1

65,8 64,7

32,9 11,8

3,9 5,9

51 45 149 53 63 121 31 53 7 40 – 112 1 305

21 27 74 28 29 59 22 26 4 28 – 57 672

52,4 74,1 48,6 89,3 37,9 54,2 68,2 65,4 50,0 78,6 – 63,2 60,4

23,8 22,2 17,6 28,6 24,1 27,1 40,9 7,7 25,0 35,7 – 17,5 22,9

19,0 55,6 25,7 17,9 20,7 13,6 50,0 46,2 50,0 21,4 – 26,3 31,3

66,7 55,6 71,6 71,4 62,1 64,4 63,6 61,5 75,0 78,6 – 68,4 66,2

38,1 3,7 17,6 14,3 17,2 13,6 18,2 23,1 25,0 7,1 – 5,3 20,2

9,5 7,4 12,2 0,0 0,0 8,5 4,5 0,0 0,0 0,0 – 0,0 4,0

36

13. Nem hagyományos képzések főbb adatai



Nem hagyomáGazdasági nyos képzést bizszervezetek száma tosító gazdasági összesen szervezetek száma munkaszituációs

21 252 304 66 179 183

Ebből: képzési formák szerint, %

munkahelyi rotációs

tanuló/ minőségi körök

önálló tanulás

konferenciák

6 95 81 27 76

33,3 58,9 46,9 70,4 48,7

83,3 96,8 88,9 92,6 100,0

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

100,0 91,6 95,1 88,9 85,5

50,0 55,8 56,8 55,6 47,4

65

69,2

95,4

100,0

89,2

55,4

127 24

55,1 33,3

96,9 108,3

100,0 100,0

92,9 100,0

54,3 83,3

45 42 111 48 50 99 26 42 6 34 – 92 1 096

42,2 81,0 52,3 75,0 54,0 65,7 61,5 85,7 16,7 52,9 – 57,6 58,2

95,6 100,0 98,2 91,7 86,0 100,0 84,6 100,0 100,0 100,0 – 100,0 98,2

95,6 100,0 100,0 97,9 100,0 100,0 92,3 100,0 100,0 100,0 – 100,0 100,0

93,3 100,0 92,8 100,0 98,0 99,0 100,0 100,0 100,0 100,0 – 94,6 95,3

44,4 42,9 48,6 52,1 42,0 30,3 46,2 38,1 0,0 11,8 – 32,6 46,4

230 42 139 59 380 95 175 264 93 98 9 49 – 213 2 851

37

14. A képzés hiányának okai


Képzést nem biztosító gazdálkodási a felvettek megfelelő szervezetek munkavállalói rendelkeznek a száma jártasságok jártasságokkal


Ebből: a képzés hiányának okai, % túl magas képzési költségek

időhiány

nehéz a 1999-ben nem szükségletvolt szükség rá felmérés

elég az első szakképesítés

egyéb

13 139 210 37 95

84,6 81,3 83,8 78,4 87,4

61,5 66,2 74,3 59,5 63,2

23,1 27,3 22,4 18,9 16,8

0,0 9,4 11,9 16,2 6,3

15,4 6,5 2,4 8,1 5,3

0,0 5,8 6,2 5,4 4,2

38,5 37,4 51,9 37,8 40,0

6,3

104

84,6

67,3

23,1

16,3

1,9

8,7

43,3

1,9

85 14

83,5 71,4

76,5 64,3

16,5 21,4

12,9 14,3

3,5 0,0

10,6 14,3

45,9 42,9

2,4 7,1

88 14 231 42 112 143 62 45 2 9 – 101 1 546

76,1 78,6 82,3 88,1 80,4 76,2 79,0 86,7 50,0 77,8 – 84,2 81,9

64,8 92,9 74,0 81,0 69,6 69,2 75,8 82,2 50,0 44,4 – 75,2 71,1

26,1 7,1 18,2 26,2 25,9 19,6 16,1 24,4 0,0 11,1 – 17,8 21,1

19,3 14,3 13,0 4,8 15,2 7,0 16,1 8,9 0,0 44,4 – 5,9 11,8

5,7 7,1 5,6 0,0 0,9 5,6 3,2 2,2 0,0 22,2 – 6,9 4,5

14,8 0,0 6,1 7,1 6,3 3,5 1,6 2,2 0,0 22,2 – 3,0 6,2

34,1 42,9 37,7 42,9 30,4 46,9 54,8 42,2 100,0 33,3 – 34,7 41,6

3,4 0,0 3,0 4,8 2,7 5,6 1,6 0,0 0,0 0,0 – 5,0 3,9

38

7,7 5,0 5,2

MELLÉKLET

EUROPEAN TRAINING FOUNDATION

KÉRDŐÍV

a gazdasági szervezetek által saját munkavállalóik számára biztosított képzések felmérésére A kérdőív az EU tagországok által elfogadott kérdések felhasználásával készült. Az adatszolgáltatás nem kötelező!

Az adatszolgáltató megnevezése:…………………………………………………………… Címe:……………………………város………………………………út………………….sz. Statisztikai törzsszáma: törzsszám: az adószám első nyolc számjegye

Küldendő:

szakágazat, főszakma,

gazdálko- megye dási forma

1 példányban a Központi Statisztikai Hivatal Kultúrstatisztikai Osztályára 1024 Budapest, II. Keleti Károly u. 5-7. Telefon: 345-6753 Postai cím: 1525 Budapest, Pf. 51.

Beküldési határidő: 2000. július 15.

A szervezet felelős vezetőjének neve ………………………………………………… (nyomtatott betűvel) telefonszáma:………………………………

A kitöltő neve: ………………………………………... (nyomtatott betűvel) telefonszáma:………………………….

aláírása:…………………………………….

aláírása:………………………………..

39

A FELMÉRÉSBEN RÉSZT VEVŐ ÖSSZES GAZDASÁGI SZERVEZETTŐL BEGYŰJTENDŐ ADATOK A. A GAZDASÁGI SZERVEZET ADATAI A1. Jelölje meg a gazdasági szervezet fő gazdasági tevékenységét: Bányászat Feldolgozóipar Élelmiszerek és italok gyártása Dohánytermékek gyártása Textíliák gyártása Ruházati termékek gyártása Bőrkikészítés, bőrtermékek és lábbelik gyártása Papír és papírtermékek gyártása Kiadói és nyomdaipari tevékenység Kőolaj-feldolgozás és kokszgyártás Vegyi alapanyagok és termékek gyártása Gumi és műanyag termékek gyártása Nemesfém ásványi termékek gyártása Vaskohászat Fémfeldolgozási termékek gyártása Gépek, gépi berendezések gyártása, javítása Irodagép és számítógépgyártás Villamos ipari gépek és készülékek gyártása Híradástechnikai termékek gyártása Műszergyártás és javítás Közúti gépjárműgyártás Egyéb járművek gyártása és javítása Fafeldolgozás Bútorgyártás, egyéb feldolgozó ipari. ipari termékgyártás Nyersanyag visszanyerése hulladékból Villamos energia, gáz, hő és vízellátás Építőipar Közúti jármű és üzemanyag-kereskedelem Nagykereskedelem Kiskereskedelem Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Szárazföldi és csővezetékes szállítás Vízi szállítás Légi szállítás A szállítás kiegészítő tevékenységei Posta és távközlés Egyéb pénzügyi tevékenység Biztosítás és nyugdíj-alapkezelés A pénzügyi tevékenység kieg. szolg-i Ingatlanügyletek, bérbeadás Egyéb közösségi, társadalmi szolgáltatás

40

A2. Főállásban foglalkoztatottak száma (az 1. meghatározás szerint). Kérjük, töltse ki az alábbi táblázatot.

Dátum

Főállásban foglalkoztatottak száma

Ebből a férfiak száma

Ebből a nők száma

1998. december 31. 1999. december 31. 1999. éves átlagos létszám (Az 1999 évi éves átlagra vonatkozó adatokra csak azoknál a gazdasági szervezeteknél van szükség, amelyeknél az alkalmazás elsősorban szezonális jellegű, és amelyek esetében az év végi adatok nem tükrözik az év közbeni létszámot):

3.

A főállásban foglalkoztatottak létszámának megoszlása foglalkozási csoportok szerint, 1999. december 31-én.

Jelölje a megfelelő cellákat!

FEOR főcsoportok

0

1-10%

11-20%

21-40%

40% felett

Vezetők, felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásúak (FEOR 1-2) Középfokú, egyéb felsőfokú végzettséget igénylőfoglalkozásúak (FEOR 3) Irodai, ügyviteli, szolgáltatási jellegű foglalkozásúak (FEOR 4-5) Ipar-, építőipari-, gépkezelők, járművezetők (FEOR 7-8) Szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozásúak (FEOR 9) 4.

A főállásban foglalkoztatottak létszámának megoszlása iskolai végzettség szerint, 1999. december 31-én.


Iskolai végzettség

0

1-10%

11-20%

21-40%

40% felett

8 általános vagy annál kevesebb Szakiskola, szakmunkásképző iskola Szakközépiskolai érettségi, technikum Gimnáziumi érettségi Érettségire épülő képzésben szerzett szakképesítés Felsőfokú iskolai végzettség A3. Teljesített munkaórák száma 1999-ben (a 2. meghatározás szerint). ___________óra A4. Munkaerőköltség összesen 1999-ben (a 3. meghatározás szerint). ___________________________Ft-ban Ebből a közvetett költségek aránya ____________% A5. A gazdasági szervezet 1999-ben • •

• •

bevezetett-e technológiailag új vagy fejlesztett terméket, illetve szolgáltatást? Igen Nem bevezetett-e technológiailag új vagy javított eljárást termékei, illetve szolgáltatásai előállításához? Igen Nem 1999-ben a gazdasági szervezet érintett volt-e fúzióban, kivásárlásban, szerkezet-átalakításban bármiféle jelentősebb szervezeti változásban (pl. a vezetési folyamatokban, a minőségellenőrzésben)?

41

Igen Nem Igen Nem

B.

A GAZDASÁGI SZERVEZET KÉPZÉSI POLITIKÁJA

B1. 1999-ben a gazdasági szervezet készített-e írásos elemzést, tervet a munkaerőre és a különböző foglalkozásokra, képzettségekre vonatkozó szükségleteiről? Igen Nem B2. 1999-ben elemezte-e a gazdasági szervezet, hogy a munkavállalóknak milyen képességekre, és ennek elérése érdekében milyen képzésekre lesz szükségük? Igen, de csak a vezetőkre és irányítókra vonatkozóan Igen, de csak az alkalmazottak egy csoportjára vonatkozóan (pl. termelési, értékesítési, irodai munkatársakra vonatkozóan) Igen, minden alkalmazottra vonatkozóan Nem B3. Az elmúlt három évben (1997-1999) a gazdasági szervezetnek volt-e szüksége alkalmazottai szakértelmének fejlesztésére? Igen Nem Ha IGEN, hogyan biztosították ezt? (Kérjük jelezzen maximálisan három fő módot!) • A munkavállalók a munkaköri tapasztalatszerzés során tanultak. • Az alkalmazottak képzésével. • Az alkalmazottak bevezető képzésének támogatásával. • Munkanélküliek felvételével és ezt követő képzésével. • Szakképzetlenek alkalmazásával és képzésével. • A szükséges jártasságokkal rendelkezők felvételével. • Egyéb módon (kérjük, részletezze) ......................................……………………………… B4. 1999-ben rendelkezett-e a gazdasági szervezet írásos szakmai képzési tervvel?

Igen Nem

Ha IGEN, a terv azért készült, hogy (Jelölje valamennyi megfelelő választ): 1. eleget tegyen a munkaadók és a munkavállalók közötti megállapodásnak 2.

intézményi minősítés megszerzéséért (pl. ISO 9000 minősítés, állami akkreditációs tanúsítvány megszerzéséért) 3. a vezetés minden szinten elkötelezze magát a szakmai továbbképzés mellett és a vállalaton belül jobban megismerjék a szakmai továbbképzési terveket, ill. programokat 4. teljesítsék a törvényben előírtakat, illetőleg a kollektív szerződésben foglaltakat 5. megkapják az Európai Unió pénzügyi támogatását 6. más külső forrásból, pl. az ágazati alapoktól pénzügyi támogatást kapjanak 7. egyéb (kérjük részletezze!) ______________________________________________ 8. a gazdasági szervezet tervezhesse a képzési költségeket és munkaidő-kedvezményt Ha nem, azért nem, mert (Jelölje valamennyi megfelelő választ) 1. nem látják szükségesnek szakmai képzési terv kidolgozását (pl. a gazdasági szervezet mérete miatt) 2. a szakmai képzés a munkavállalók egyéni felelőssége, és ezt saját szabadidejük terhére kell megvalósítaniuk 3. csak akkor biztosítanak szakmai képzést, ha ezt a munkavállalók vagy az irányítók kérik 4. nincs idejük a szakmai képzési terv kidolgozására 5. nincs elegendő gyakorlatuk a terv kidolgozásához 6. egyéb (kérjük részletezze) ___________________________________________________________________________________ ___________________________________________________________________________ 7. nem rendelkeztek képzésre fordítható forrásokkal

42

B5. Volt-e a gazdasági szervezetnek 1999-ben konkrét képzési költségvetése? 5.

Igen Nem

Ismerik-e a munkavállalók képzésére fordított költségeik elszámolásával kapcsolatos jogszabályokat? Igen Nem

Ha IGEN, Az 1999. évi ráfordításaik meghaladják-e a jogszabály által lehetővé tett mértéket?

Igen Nem

6.

Igen Nem

A gazdasági szervezet szakképzési hozzájárulásra kötelezett-e?

Ha IGEN, szakképzési hozzájárulási kötelezettségét a felsoroltak közül melyik módon teljesítik? Több választ is jelezhet! • a gyakorlati oktatásban való részvétellel • az oktatás tárgyi feltételeinek biztosításával (fejlesztési támogatás – forrás, eszköz –nyújtásával) • saját munkavállalók képzésével • a Szakképzési Alapba történő befizetéssel B6. Rendelkezik-e a gazdasági szervezet saját képző központtal, amelyet kizárólag vagy részben saját munkavállalói szakmai képzésére használ? Igen Nem 7. A gazdasági szervezetnek van-e állandó kapcsolata képző intézménnyel? Ha IGEN, jelezze, hogy a képző intézmény melyik kategóriába tartozik! (a 4. meghatározás szerint) • közoktatási intézmény • felsőoktatási intézmény • speciális képző intézmény • képző intézmény • egyéb gazdasági szervezet • anya-/ társult vállalat • szakszervezet • kereskedelmi kamara, ágazati testület és a munkáltatók szervezete • más fel nem sorolt intézmény

Igen Nem

B7. 1999-ben kötött-e a gazdasági szervezet megállapodást a munkavállalókkal vagy reprezentatív képviselőikkel, amely bizonyos dolgozói kategóriák, vagy valamennyi dolgozó számára biztosít szakmai továbbképzést? Igen Nem Ha igen, ezt kollektív szerződésben szabályozták? Igen Nem B8. 1999. év folyamán részt vettek-e a gazdasági szervezet alkalmazottjai az alábbi szakmai képzések valamelyikében? (az 5. meghatározás szerint) Hagyományos képzési formák, amelyet a) maga a gazdasági szervezet szervezett és valósított meg (belső szervezés) (a 6. meghatározás szerint) Igen Nem b) a gazdasági szervezet részét nem képező szervezetek terveztek és valósítottak meg (külső szervezés) (a 7. meghatározás szerint) Igen Nem

43

Nem hagyományos szakmai képzési formák c) szakmai képzés közvetlen munkahelyen vagy a munkaszituációban, a szokásos munkaeszközök használatával (a 8. meghatározás szerint) Igen Nem d) munkahelyi rotáció, cserék vagy ideiglenes áthelyezések útján folyó, tervezett tanulás (a 9. meghatározás szerint) Igen Nem e) tanuló- illetve minőségi körökben való részvétel (a 10. meghatározás szerint) Igen Nem f) önálló tanulás nyílt és távoktatási formában, audio- illetve videokazetták segítségével, levelezőformában, számítógéppel támogatott formában (a 11. meghatározás szerint) Igen Nem g) oktatás konferenciák, műhelyfoglalkozások, előadások, illetve szemináriumok keretében, amelyeken a munkavállalók tanulás vagy képzés céljából vesznek részt. (a 12. meghatározás szerint) Igen Nem B9. A két megelőző évben (1997-1998-ban) a gazdasági szervezet biztosított-e szakmai képzést saját munkavállalói részére a B8-ban felsorolt képzések típusok közül? Igen Nem B10. A következő két évben (2000-2001-ben) a gazdasági szervezet kíván-e szervezni saját dolgozói részére hagyományos (külső vagy belső szervezésű) szakmai képzést igen, feltétlenül lehetséges nem nem hagyományos szakmai képzést igen, feltétlenül lehetséges nem B11. 1997. január 1-től • Hogyan változott a hagyományos szakmai képzésekben töltött órák száma a nem hagyományos szakmai képzésekhez hasonlítva? növekedett csökkent azonos mértékű volt nem kimutatható • Hogyan változott a hagyományos szakmai képzésekre felhasznált munkaidő-kedvezmény a képzésben részt vevő dolgozók saját időfelhasználásához képest? növekedett csökkent azonos mértékű volt nem kimutatható •

Hogyan változott a munkavállaló által saját hagyományos szakmai képzésére fordított költség a munkaadói befizetésekhez képest? növekedett csökkent azonos mértékű volt nem kimutatható

44

KÉRDÉSEK AZOKHOZ A GAZDASÁGI SZERVEZETEKHEZ, AMELYEK KÉPZÉST NYÚJTOTTAK SAJÁT MUNKAVÁLLALÓIK SZÁMÁRA 1999-BEN Ha a gazdasági szervezet 1999-ben biztosított saját dolgozói részére szakmai képzést, amelyet a) maga a gazdasági szervezet szervezett és valósított meg (ú.n. belső szervezéssel), vagy b) a gazdasági szervezet részét nem képező szervezetek terveztek és valósítottak meg (külső szervezéssel) kérjük adjon választ az alábbi kérdésekre (C és D fejezetek). Minden egyes személyt csak egyszer kell számításba venni, függetlenül attól, hogy hány alkalommal vett részt szakmai továbbképzésben. Ha a gazdasági szervezet 1999-ben semmiféle szakmai képzést nem biztosított saját dolgozói részére, ugorjon az E fejezetre.

15. C. HAGYOMÁNYOS KÉPZÉSEK

(KÜLSŐ

ÉS

BELSŐ

SZERVEZÉSŰ)

SZAKMAI

C1. Az a) és b) típusú szakmai képzésben részt vevők számának megoszlása foglalkozási csoportok szerint Jelölje a megfelelő cellákat! FEOR főcsoportok 0 1-10% 11-20% 21-40% 40% felett Vezetők, felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásúak (FEOR 1-2) Középfokú, egyéb felsőfokú végzettséget igénylőfoglalkozásúak (FEOR 3) Irodai, ügyviteli, szolgáltatási jellegű foglalkozásúak (FEOR 4-5) Ipar-, építőipari-, gépkezelők, járművezetők (FEOR 7-8) Szakképzettséget nem igénylő egyszerű foglalkozásúak (FEOR 9) 2.

Az a) és b) típusú szakmai képzésben részt vevők számának megoszlása iskolai végzettség szerint.


Iskolai végzettség 8 általános vagy annál kevesebb Szakiskola, szakmunkásképző iskola Szakközépiskolai érettségi, technikum Gimnáziumi érettségi Érettségire épülő képzésben szerzett szakképesítés Felsőfokú iskolai végzettség

0

1-10%

11-20%

21-40%

40% felett

C2. A szakmai képzésben részt vevők száma és a szakmai képzés idejére felhasznált fizetett munkaidőkedvezmény mértéke (órában) (a 13. meghatározás szerint) Szakmai képzések

A szakmai képzésben részt vevők létszáma az iskolai rendszerű képzésben

az iskolarendszeren kívüli képzésben

Férfi Nő Összesen

45

A szakmai képzés során igénybe vett munkaidő-kedvezmény (órában) az iskolai az rendszerű iskolarendszeren képzésben kívüli képzésben

C3. A szakmai képzésben részt vevők által felhasznált fizetett munkaidő-kedvezmény mértéke (órában) külső és belső szervezésű szakmai képzések szerinti bontásban Hagyományos szakmai képzések

A fizetett munkaidő-kedvezmény mértéke órákban az iskolai rendszerű képzésben az iskolarendszeren kívüli képzésben

Belső szervezésű szakmai képzések Külső szervezésű szakmai képzések Összesen C4. Kérjük adja meg a szakmai képzésben részt vevők által felhasznált fizetett munkaidő-kedvezmény mértékét (órában) a képzésre jellemző tanulmányi terület (tárgya) szerint az iskolai rendszerű az iskolarendszeren képzésben kívüli képzésben • nyelvek óra • • • • • • • •

értékesítés, raktározás és marketing számvitel, pénzügyek, könyvelés, adóügyek vezetés, igazgatás irodai, adminisztratív munka személyiségfejlesztés, vállalati ismeretek számítástechnika, számítógép-használat műszaki és gyártási (termelési) ismeretek környezetvédelem, munkahelyi egészségvédelem és biztonság

•

•

óra óra óra óra óra óra óra

óra óra óra óra óra óra óra

szolgáltatások

óra óra

óra óra

egyéb képzési területek

óra

óra

C5. Csak a külső szervezésű képzések esetében kérjük adja meg a szakmai képzésben részt vevők által felhasznált fizetett munkaidő-kedvezmény mértékét (órában) a képző intézmény típusa (a 4. meghatározás szerint): az iskolai rendszerű az iskolarendszeren képzésben kívüli képzésben • közoktatási intézmények óra óra • felsőoktatási intézmények óra óra • speciális képző intézmények óra óra • képző intézmények óra óra • egyéb gazdasági szervezetek óra óra • anya / társult vállalatok óra óra • szakszervezetek óra óra • kereskedelmi kamarák, ágazati testületek és a munkáltatók szervezetei •

óra óra

más fel nem sorolt intézmények

46

óra óra

C6. A belső és külső szervezésű szakmai képzések költségei (a munkáltatót terhelő rész) Költségek Ft-ban a) Részvételi díjak, kifizetések képzési szolgáltatóknak, külső oktatóknak b) Utazási célú kifizetések, ellátmány a részt vevők számára a képzés ideje alatt c)A belső oktatók, a saját képző központ személyi állománya, valamint kizárólag a képzések vezetésével és lefolytatásával foglalkozó más alkalmazottak munkaerő-költségei

Az oktatók száma …… Az oktatók száma ……

d)A belső oktatók, a saját képző központ személyi állománya és részben a képzések vezetésével és lefolytatásával foglalkozó más alkalmazottak munkaerő-költségei e)A képzések során használt helyiségek (ideértve a képző központokat is), berendezések és anyagok költségei a)-e) összesen Összes hozzájárulás Ft-ban f)Kollektív finanszírozási rendszerekhez való hozzájárulás, pl. szakképzési hozzájárulás, és a szakmai képzésekhez adott támogatások (a 14. meghatározás szerint) Jelezze, hogy milyen alapba kerültek a hozzájárulások: G Regionális/ágazati alapok G Szakképzési Alap G Egyéb Összes bevétel Ft-ban g)Kollektív alapokból származó bevételek, pl. szakmai képzéseknek nyújtott támogatás az ilyen forrásokból (a 15. meghatározás szerint) Jelezzék a bevételi forrásokat: G Regionális/ágazati alapokból származó bevételek G Országos alapokból származó bevételek (Munkaerő-piaci Alap: Foglalkoztatási Alaprész) G A Szakképzési Alaprészből származó támogatás G EU forrásokból származó szubvenciók G Kormányzati szubvenciók G Kormányzati engedmények a kiadásokra G A kiadásokra adott adókedvezmények G Külső, nem kormányzati forrásokból, pl. magánalapítványoktól származó pénzügyi segítség G Külső testületektől és személyektől származó jogdíj-kifizetések a vállalat által kifejlesztett képzési anyagok használatáért G A vállalat által külső testületeknek és személyeknek nyújtott szakmai képzésekért felvett kifizetések Teljes költség Ft-ban Összes költség, azaz a) – f) pont összege mínusz g) pont Amennyiben becsült adat, kérjük jelezze.

47

C7. Értékeli-e a gazdasági szervezet a szakmai képzések hatását?

Igen Nem

Ha igen, ez a következőképpen történik: Kérjük, maximum három fontos módszert jelöljön meg! • • • • • •

a képzés után felmérik, hogy a részvevők mennyire voltak megelégedve teszteléssel állapítják meg, hogy a részvevők valóban elsajátították-e a tanult jártasságot felmérik és igazolják az elsajátított jártasságot (pl. vizsgáztatással) felmérik, hogy a részvevők alkalmazzák-e a tanult jártasságot a munkában. a termelési idő, a szállítási idők, az eszközhasználat és a selejt csökkenésének/javulásának mutatóit használják fel a hatás megítéléséhez. egyéb (kérjük, részletezze): .…………………………………………………………………………………………….…………..

Ha nem, azért, mert: (Kérjük jelezze a legjellemzőbb választ) túl drága túl sok időt vesz igénybe túl bonyolult ahhoz, hogy megbízható/helytálló eredményeket lehessen kapni nincs jelentősége a munkavállalók ellenállását váltja ki egyéb (kérjük, részletezze):...................................……………………......……………………….. ......................................................................................…………………………………………... C8. Szakmai képzések és a gazdasági szervezet alkalmazotti csoportjai Kérjük ’x’-el jelölje a megfelelő cellákat! Alkalmazotti csoportok

A gazdasági szervezetnek vannak ebbe a kategóriába sorolandó alkalmazottai

Nők Fiatal munkavállalók (25 éves korig) Idősebb munkavállalók (50 éves kortól) Hátrányos helyzetű munkavállalók(fogyatékos-, megváltozott munkaképességű-, szociálisan hátrányos helyzetű) munkavállalók Etnikumok, kisebbség Létszámfelesleg miatt elbocsátás előtt álló munkavállalók Képesítés nélküli munkavállalók Részmunkaidőben alkalmazott munkavállalók

48

Ebben a kategóriában alkalmazott személyek általában részesültek képzésben

1999-ben speciális képzésben részesültek

D. NEM HAGYOMÁNYOS KÉPZÉSEK D1. Kérjük, töltse ki a táblázatot, ha a gazdasági szervezet saját munkavállalói számára biztosított 1999ben a külső és belső szervezésű szakmai képzésektől eltérő – az alábbiakban felsorolt, anyagilag támogatott – képzéseket (a 8-12. meghatározás szerint) a) Szakmai képzés közvetlen munkahelyen vagy a munkaszituációban, a szokásos munkaeszközök használatával b) Munkahelyi rotáció, cserék vagy ideiglenes áthelyezések útján folyó, tervezett tanulás c) Tanuló- illetve minőségi körökben való részvétel d) Önálló tanulás nyílt és távoktató tanfolyamokon, audio- illetve videofelvételek segítségével, levelező-tanfolyamokon, számítógépes módszerek révén és tanulási forrásközpontok segítségével e) Oktatás konferenciák, műhelyfoglalkozások, előadások, illetve szemináriumok keretében, amelyeken a munkavállalók tanulás vagy képzés céljából vesznek részt. Ha egy vagy több kérdésre igen a válasz, kérjük, az alábbi táblázatban jelezze a megfelelő négyzetbe tett „x” jelzéssel, hogy mely foglalkozási csoportok részesültek ténylegesen az adott típus szerinti képzésben. Jelölje a megfelelőket Szakmai képzéstípusok

a)

b)

Nem meghatározható (a képzésben különféle FEOR csoporthoz tartozó munkavállalók vettek részt) Vezetők, felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozásúak (FEOR1-2) Középfokú, egyéb felsőfokú végzettséget igénylő-foglalkozásúak (FEOR3) Irodai, ügyviteli, szolgáltatási jellegű foglalkozásúak (FEOR4-5) Ipar-, építőipari-, gépkezelők, járművezetők (FEOR7-8) Szakképzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozásúak (FEOR9)

49

c)

d)

e)

E. KÉRDÉSEK AZOKHOZ A GAZDASÁGI SZERVEZETEKHEZ, AMELYEK NEM NYÚJTOTTAK MUNKAVÁLLALÓIK SZÁMÁRA KÉPZÉST 1999-BEN E1. Melyik volt az a három legfontosabb ok, amely miatt 1999-ben nem nyújtottak saját munkavállalóik számára képzési lehetőséget? Kérjük, maximum három főbb okot adjanak meg. • • • • • • • •

A munkavállalók meglévő jártasságai megfelelnek a vállalat szükségleteinek. A felvett munkavállalók rendelkeznek a megkívánt jártasságokkal. A képzési költségek túl magasak a vállalat számára. A munkavállalók túlságosan elfoglaltak, nincs idejük képzésben részt venni. Korábban sokat fektettek be szakmai továbbképzésbe, ezért 1999-ben nem volt szükség rá. Nehéz felmérni a vállalatnak a szakmai továbbképzés területén felmerülő szükségleteit. Az első szakképesítés megléte elegendő a szükséges jártasságok kifejlesztéséhez. Egyéb okok (kérjük, részletezzék) ………………………………………………………………………………………………………..

50

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A MUNKAHELYI KÉPZÉSEK FŐBB ADATAI

Recommend Documents