90/2012. (III. 22.) Kt. határozat melléklete
Közoktatási Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv
Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata
2012 1
Tartalomjegyzék
1.
Törvényi háttér ............................................................................................. 4
Bevezetés .......................................................................................................... 7 A települési közoktatási esélyegyenl ségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja..... 7 2.
Helyzetelemzés ............................................................................................. 8
2.1. Budapest F város XVII. kerület demográfiai adatai ........................................10 2.2. Népességvándorlás ...................................................................................10 2.3. Szociális helyzet a településen ....................................................................12 2.4. A közszolgáltatások elérhet sége ................................................................14 2.5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere ........................................15 2.6. Óvodáztatás .............................................................................................17 2.7. Általános iskola.........................................................................................24 2.8. A település szakember-ellátottsága..............................................................33 2.9. A lemorzsolódás aránya a kerület iskoláiban: ................................................38 2.10. Továbbtanulási mutatók: ..........................................................................40 2.11. A kompetencia mérések eredményei: .........................................................54 2.12. Tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban.......68 2.13. Iskolán kívüli segít programokon való részvétel..........................................75 2.14. Infrastrukturális feltételek: .......................................................................75 3.
A helyzetelemzés összegzése .........................................................................76
4.
Záradék (helyzetelemzés) .............................................................................84
5.
A Települési Közoktatási Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv célja ........................85
5.1. Jöv képünk ..............................................................................................85 6.
Kötelezettségek és felel sség .........................................................................85
7.
Akcióterv ....................................................................................................87
7.1. Azonnali beavatkozást igényel: ...................................................................87 7.2. Akcióterv (táblázat) ...................................................................................88 7.3. Kockázatelemzés ......................................................................................94 8.
Megvalósítás................................................................................................98
9.
Monitoring és nyilvánosság ............................................................................98
10.
Konzultáció és visszacsatolás ......................................................................99
11.
Szankcionálás ...........................................................................................99
12.
Záradék (intézkedési terv)........................................................................100
13.
Mellékletek .............................................................................................101
2
A
dokumentum
Önkormányzata
Budapest
F város
Esélyegyenl ségi
XVII.
kerület
Helyzetelemzése,
Rákosmente valamint
a
közoktatási esélyegyenl ségi intézkedési tervek tervezéséhez kiadott útmutatók
és
sablonok,
illetve
az
önkormányzat
és
a
település
közoktatási intézményeinek adatszolgáltatása alapján készült.
3
1. Törvényi háttér A
2003.
évi
CXXV.
törvény
az
egyenl
bánásmódról
és
az
esélyegyenl ség el mozdításáról kimondja, hogy: Az Országgy lés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenl méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenved k számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenl ség el mozdítása els sorban állami kötelezettség. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § Az egyenl
bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság
területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkez
szervezetekkel
szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mérték figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenl
bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban
meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
Az alábbi paragrafusokban pedig az oktatási-nevelési folyamatokban határozza meg az egyenl bánásmód, esélyegyenl ség szempontjait: 27. § (1) Az egyenl
bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre,
oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy el írt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb)
közvetve
-
így
különösen
közterhek
elengedése,
elszámolása
vagy
adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenl
bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott
oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen
4
a) az oktatásba történ
bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi
kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefügg juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhet
tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek
kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefügg jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenl
bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen
valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében
nem biztosítja a
tanulmányok
folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehet ségét. (4) Az oktatási intézményekben nem m ködhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szül i vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenl
bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az
egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvev ket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenl bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szül k kezdeményezésére és önkéntes választása szerint,
5
b) fels oktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggy z désen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült
osztályok
vagy
csoportok
alakítását;
feltéve,
hogy
emiatt
az
oktatásban résztvev ket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag el írt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság meg rzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltér en rendelkezhet. 29.
§
Törvény
vagy
törvény
felhatalmazása
alapján
megalkotott
kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vev k meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - el nyben részesítési kötelezettséget írhat el .
6
Bevezetés A fenti törvényi háttér szellemében Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata a következ kben dolgozza ki közoktatási esélyegyenl ségi helyzetelemzését és intézkedési tervét.
A települési közoktatási esélyegyenl ségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja A települési közoktatási esélyegyenl ségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja: A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenl ség el segítése a település közoktatási intézményeiben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kisz rése. Az egyenl hozzáférés biztosítása a min ségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzet igény
tanulók és a sajátos nevelési
tanulók esélyegyenl ségének biztosítása és el mozdítása az
oktatási-nevelési folyamatokban (támogató lépések, szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglév
hátrányokat, javítják az
iskolai sikerességet. A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása. A
közoktatási,
gyermekjóléti
és
szociális
ellátórendszerek
munkájának összehangolása
7
2. Helyzetelemzés A helyzetelemzés a közoktatási esélyegyenl ségi intézkedési tervek elkészítéséhez kiadott útmutatók, sablonok és adatlapok felhasználásával készült. A kerület története, fekvése, jellemz i Budapest F város XVII. kerülete ma kilenc településrészre tagozódik, úgymint: Akadémiaújtelep, Rákoscsaba, Rákoscsaba-Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr,
Rákoskert,
Rákosliget,
Madárdomb
és
Régiakadémiatelep. Ezek többsége XX. századi új településrész, közülük kett nek, Rákoscsabának és Rákoskeresztúrnak századokra visszanyúló a
történelme.
Rákosliget
és
Rákoshegy
a
XX.
század
elején
Rákoskeresztúrból váltak ki és lettek önálló községek. Rákoskeresztúr és Rákoscsaba egykori határa ma is jól látható a térképen, pedig már sok évtizeddel ezel tt teljesen összen tt a két település (a határ az Árokt utca és a Tápióbicske utca mentén halad). Mindkét si település a Rákospatak, illetve az annak mentén húzódó hadi és keresked
(borostyán) út
mellé települt. A Rákos-patak völgye - mint azt a gazdag régészeti lel helyek is tanúsítják - évezredeken keresztül fontos kereskedelmi útvonal volt, amely mellett a réz-, bronz- és vaskorban is laktak emberek. Budapest f város területének új megállapításáról szóló 1949. évi XXVI. törvény Rákoscsabát, Rákoskeresztúrt, Rákosligetet és Rákoshegyet 1950.
január
1-jét l
a
F várossal
egyesítette. A
községekb l
új
közigazgatási egység alakult: Budapest F város XVII. kerülete.
8
A Madárdomb parcellázását 1941-ben kezdték el Podmaniczky telep néven. Ez a nagyrészt két-háromszintes, sor- és ikerházakkal beépült lakónegyed
a
nyolcvanas
években
keletkezett
Rákoshegy
és
Akadémiaújtelep között, keresztúri földeken. A F város legnagyobb kiterjedés
kerülete (54,83 km2) ma is
dinamikusan fejl dik. Máig megmaradt azonban, a védett Merse-mocsár, ritka növény- és állatvilágával.
A
költöz
madarak
pihen helyét
is
biztosítja
zöld
szigetként a F város k -, beton- és aszfaltrengetegében. A családi-, kertesházas jelleg
kerület lakossága az 1970-es – 80-as
években a rákoskeresztúri lakótelepek építése, a rendszerváltás után pedig a szuburbanizáció következtében növekedett, illetve növekszik ma is (2007-ben túllépte a 80 ezret), annak ellenére, hogy Budapest lakosainak száma az elmúlt évtizedekben több százezerrel csökkent. A népességnövekedés miatt jelent s, korábban zöld, vagy mez gazdasági jelleg területeteken épültek új lakóparkok és családi házas részek, illetve b vültek a már meglév k. Északnyugaton a XVI. kerület, nyugaton a X. kerület, délnyugaton a XVIII.
kerület,
míg
délkeleten
Ecser
és
Maglód,
keleten
Pécel,
északkeleten pedig Nagytarcsa határolja. Az egyik legszebb fekvés pesti kerület, amely ugyanolyan magasan terül el, mint a Gellért-hegy. A pesti oldal legmagasabb pontja, az Arany-hegy (243 méter), is itt található, Rákoscsaba és Rákoskert határán. A kerület jó közúti és vasúti kapcsolatokkal valamint megfelel úthálózattal
rendelkezik.
Ennek
ellenére
a
közoktatási
bels
feladatok
tervezésekor fontos figyelembe venni a terület földrajzi tagoltságát, a különböz kerületrészek korábbi önállóságából fakadó sajátosságokat.
9
2.1. Budapest F város XVII. kerület demográfiai adatai
Lakónépesség száma
87615
Állandó népesség száma Állandó népességb l a 0-2 évesek száma
86759 2617
Állandó népességb l a 3-5 évesek száma 2648 Állandó népességb l a 6-14 évesek száma 7230 Állandó népességb l a 15-18 évesek száma 2059 Állandó népességszám változása 1990-2008 (- / +)
+14079
2.2. Népességvándorlás (1=Egyáltalán nem jellemz …5=Nagyon nagy mértékben jellemz )
Beköltözések
Közeli településekr l Közeli városból Távolabbi településekr l Távolabbi városokból Megyeszékhelyr l Budapestr l Külföldr l
4 4 2 2 2 4 1
10
Elvándorlások Közeli településekre
3
Közeli városba
3
Távolabbi településekre
2
Távolabbi városokba
2
Megyeszékhelyre
2
Budapestre
3
Külföldre
1
A Rákosmente kiváló fekvése, fejl dése miatt a f város egyik olyan kerülete, ahol az elmúlt években nem csökkent, hanem növekedett a lakosságszám.
A
növekedés
nagymértékben
köszönhet
a
beköltözéseknek, amelyek jellemz ek a közeli agglomerációból éppúgy, mint Budapest kevésbé jó életmin séget biztosító kerületeib l.
11
2.3. Szociális helyzet a településen
Összesen 2255
Munkanélküliek száma a településen Ebb l tartósan munkanélküli
1813
Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt?
183
Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?
185
Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt? Azon gyermekek száma, akiknek a szülei igennel nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükr l Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nemmel ebb l: nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükr l Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak
1771 29
0
n.a.
A munkanélküliek száma az elmúlt négy évben megduplázódott, de a kerület lakónépességéhez viszonyítva jóval az országos és a budapesti átlag
alatt
van,
mindössze
kedvezményben részesül
2,6
%
körüli.
A
gyermekvédelmi
gyermekek aránya ugyanebben az id szakban
7,4 %-ról 12,2 %-ra emelkedett.
12
összes
Hátrányos
en
helyzet ek /
Külterületen él k száma:
halmozottan hátrányos 0
3-5
éves
gyermekek
száma ebb l
helyzet ek
0
0/0
0
0/0
0
0/0
ebb l
óvodába jár
általános
iskolás
tanulók száma
Rákosmente esetében a külterület fogalma nehezen volna értelmezhet , hiszen a kerület teljes mértékben körülhatárolt lakott városrészekkel, illetve az agglomerációs településekkel.
Etnikailag szegregált
összes
(telepszer )
en
HH / HHH
lakókörnyezetben él k száma: 3-5
éves
0
gyermekek
ebb l
száma
0
0/0
0
0/0
0
0/0
ebb l
óvodába jár
általános
iskolás
tanulók száma
A F város XVII. kerületében nincs telepszer en körbehatárolt olyan terület,
amelyen
az
esélyegyenl ség
szempontjából
veszélyeztetett
lakossági csoport élne tömbszer en, szociológiailag jellemezhet en.
13
2.4. A közszolgáltatások elérhet sége Helyben, más településr l Más kijáró Közszolgáltatások Helyben településen, szakember(ek). éspedig… Havonta hány alkalom? KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés Általános iskolai oktatás 1-4. Általános iskolai oktatás 5-8. Alapfokú m vészetoktatás
A szolgáltatás ellátatlan
X X X X
KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Korai fejlesztés, tanácsadás és gondozás Fejleszt felkészítés Nevelési tanácsadás Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Gyógytestnevelés
X X X X X X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK
Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcs de Családi napközi Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet
X X X X X GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSOK
Családok átmeneti otthona
X
14
Továbbtanulási-, pályaválasztási tanácsadás
Logopédiai ellátás
Nevelési tanácsadás
Fejleszt felkészítés
Gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztéssel együtt
Alapfokú m vészetoktatás
Általános iskolai oktatás
Óvodai nevelés
Közszolgáltatások
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Önkormányzat saját fenntartású intézménye vagy gazdasági társasága
A feladatellátás fenntartói háttere Kiszervezett formában non IntézményTöbbcélú profit, civil, egyházi szervezet, fenntartó társulás Társulás vagy gazdasági társaság
2.5. A szolgáltatásnyújtás fenntartói/szervezeti háttere
X
15
Megyei Egyéb önkormányzat
A
intézményeiben.
megtalálható.
X
X
X
X
jellemz en a
kerületi
önkormányzat
biztosítja,
önállóan
16
fenntartott
közoktatási- szociális-, és gyermekjóléti feladatokat ellátó intézmények teljes köre
X
X
X
X
X
szolgáltatásokat
A kerületben az alapvet
Családok átmeneti otthona
Házi gyermekfelügyelet
Iskolai napközi
Családi napközi
Bölcs de
Gyermekjóléti szolgáltatás
Gyógytestnevelés
2.6. Óvodáztatás
Óvodai intézmények száma
21
Ebb l önkormányzati fenntartású
17
Óvodai feladatellátási helyek száma
25
Óvodai fér helyek száma
3223
Óvodába beíratott gyermekek száma
3046
Óvodába
beíratott
hátrányos
helyzet
gyermekek száma Óvodába helyzet Az
beíratott
halmozottan
hátrányos
gyermekek száma
óvodába
betöltött
351
be
nem
halmozottan
5
íratott
3.
életévüket
hátrányos
helyzet
gyermekek száma Sajátos
nevelési
n.a. igény
óvodás
gyermekek 47
száma Az óvodai gyermekcsoportok száma
113
Az elmúlt 4 évben az önkormányzati óvodai fér helyek száma 651-gyel emelkedett, míg az önkormányzati óvodákba beíratott gyermekek létszáma 343 f vel n tt. A kerület óvodai kapacitásának kihasználtsága – jelenleg - 93 %-os. A hátrányos helyzet
gyermekek száma 247 f vel
(269%!) növekedett 2008 óta. Problémát jelent, hogy az óvodás korú gyermekek szülei közül mindössze
5-en
nyilatkoztak
a
halmozottan
hátrányos
helyzetüket illet en. Gondot jelent továbbá, hogy az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzet
gyermekek
számáról nehéz pontos adathoz jutni.
17
Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata biztosítja ugyan a lehet séget a HHH gyermekek óvodáztatása tekintetében, de ennek megvalósulása a jelenleg rendelkezésre álló adatok miatt feltehet en nem teljes kör . Törekedni kell ezért arra, hogy a rejtve maradt HHH-s gyermekek miel bb bevonásba kerüljenek a kerület közoktatás rendszerébe. A véd n k, a gyermekjóléti szolgálat, vagy éppen a nevelési tanácsadó munkatársaival családoknak
kialakított
az
jó
azonosítását,
munkakapcsolat amelyben
segítheti
vélhet en
a
azoknak szül k
a
nem
rendelkeznek az általános iskola nyolc évfolyamánál magasabb iskolai végzettséggel. Rendkívül nagy tapintattal eljárva, felhasználva az óvón k és
a
szül k
bizalommal
közötti
teli
szoros,
légkörben
mindennapos
meggy zhet k
kapcsolatot, a
szül k
megfelel
a
szükséges
nyilatkozat megtételér l. A sikert nagyban befolyásolja az óvón k elkötelezettsége,
hite abban, hogy valóban szükséges
ezeknek a
gyermekeknek a felzárkóztatását külön program alapján végezni. Ennek elérése fenntartói és intézményvezet i feladat. A sajátos nevelési igény számának
1,5
%-a)
gyermekeket (47 f , az óvodai neveltek
minden
óvodában
integráltan
nevelik.
18
Aprófalva Óvoda
Bóbita Óvoda
Csicserg Óvoda
Csillagszem Óvoda
Eszterlánc Óvoda
Gesztenyés Óvoda
Hétszínvirág Óvoda
Hófehérke Óvoda
Kuckó Óvoda
34633
34636
34645
34642
34632
34634
34635
34643
intézmény neve
34628
OM azonosító
Gyermekek száma a település óvodáiban
Összesen
94
136
299
88
189
236
110
121
249
27/0 - 28,7/0 %
0/0
27/2 - 9/0,7 %
0/0
27/0 -14,3/0 %
30/0 - 12,7/0 %
18/1 - 16,4/0,9 %
11/0 - 9,09/0 %
39/0 - 15,7/0 %
HH / HHH
0
0
19
19 - 20,2 %
0
1 - 0,3 %
0
1 - 0,5 %
1 - 0,4 %
1 - 0,9 %
SNI
gyermek-, tanulólétszám az intézményben
Mézeskalács Óvoda
Micimackó Óvoda
Napsugár Óvoda
Összefogás Óvoda
Piroska Óvoda
Robogó Óvoda
Százszorszép Óvoda
Mazsola Óvoda*
Waldorf Óvoda*
Betlehem Óvoda*
Babakuckó Magánóvoda*
34641
34631
34637
34629
34638
34640
34639
34646
34648
34647
200879
0/0
12/0 – 7,9/0 %
0/0
0/0
13/0 – 9/0 %
10/0 – 9,3/0 %
29/0 – 21,3/0 %
0/0
21/0 – 11,9/0 %
17/0 – 13/0 %
szociális helyzetével is.
20
A Kuckó óvoda esetében a legmagasabb a HH gyermekek aránya, amely összefügghet a településrészen lakók
0
0
0
0
2 – 1,4 %
0
0
4 - 2,7 %
0
0
0
18 - 8,9 %
(HH) gyermekek viszonylag létszámarányosan oszlanak el az egyes intézmények
25
152
20
38
145
93
136
149
176
130
258 28/1 – 10,9/0,4 %
202 42/1 – 20,8/0,5 %
között. A HH gyermekek csoportonkénti elosztását illet en sem találhatók szegregációra utaló jelek.
A hátrányos helyzet
*Nem önkormányzati fenntartású intézmény
Mákvirág Óvoda
34644
A sajátos nevelési igény
gyermekek ellátása tekintetében, az
önkormányzat 2008 évben, az összes óvoda alapító okiratának módosításával nevelésének képességet
megteremtette
az
feltételrendszerét. vizsgáló
szakért i
SNI
Ennek és
gyermekek ellenére
rehabilitációs
a
integrált tanulási
bizottságok
döntései alapján – jelenleg - csak 8 óvodában nevelnek SNI gyermekeket. A Kuckó óvodában (1171 Bp., Óvón
u. 3.) van a legtöbb SNI
gyermek. Arányszámuk felt n en magas (20,2 %). Ennek egyik
Fér -hely
Létszám
Kihasználtság
oka az átlagosnál jobban képzett szakemberek magas száma.
285
249
87%
Heltai tér 1.
120
121 100%
Kaszáló u. 48.
120
110
92%
Csillagszem
Újlak u. 114.
240
236
98%
Eszterlánc
Gyökér u. 5.
210
189
90%
85
88
104%
Név
Aprófalva Bóbita Csicserg
Gesztenyés
Székhely
Egészségház u. 4.
VI. u. 14.
Hétszínvirág Kép u. 21.
295
299 101%
Hófehérke
525. tér 1.
150
136
91%
Kuckó
Óvón u. 3.
130
94
72%
21
Mákvirág
Újlak u. 108.
Mézeskalács Tanár u. 7. Micimackó Napsugár Összefogás
Diadal u. 86. Földm ves
u.
2/b Lázár deák u. 15-17
240
202
84%
255
258 101%
140
130
93%
180
176
98%
120
149 124%
Piroska
Pesti út 368.
145
136
94%
Robogó
Robogó u. 3.
115
93
81%
Százszorszép Rezg u. 15.
140
Mazsola* Waldorf* Betlehem* Babakuckó*
Összefogás u. Apponyi u. Péczeli u. Nápoly u. 84.
145 104%
40
38
95%
20
20
100%
168
152
90%
25
25
100%
*Nem önkormányzati fenntartású intézmény
A kerület óvodái kihasználtsága gyakorlatilag teljes. Évek óta folyamatosan emelkedik az óvodás korú népesség száma. A népességi adatokból (0-2 éves korosztály) jól látható, hogy a tendencia folytatódik.
22
A GYermek/Pedagógus arány a kerület egyes óvodái között kisebb eltérést mutat. Az természetes és helyes gyakorlat, hogy a 19 SNI gyermeket nevel Kuckó Óvoda GY/P aránya alacsonyabb. GY/P Név
Gyermekek Pedagógusok
arány
Aprófalva
249
21
11,9
Bóbita
121
9
13,4
Csicserg
110
9
12,2
Csillagszem
236
18
13,1
Eszterlánc
189
15
12,6
Gesztenyés
88
7
12,6
Hétszínvirág
299
21
14,2
Hófehérke
136
11
12,3
94
14
6,7
Mákvirág
202
19
10,6
Mézeskalács
258
19
13,6
Micimackó
130
11
11,8
Napsugár
176
13
13,5
Összefogás
149
11
13,5
Piroska
136
11
12,3
Robogó
93
9
10,3
145
11
13,2
Mazsola*
38
4
9,5
Waldorf*
20
2
10
152
13
11,7
25
2
12,5
Kuckó
Százszorszép
Betlehem* Babakuckó*
23
2.7. Általános iskola
Általános iskolai intézmények száma:
13
Ebb l önkormányzati fenntartású
9
Általános iskolai feladatellátási helyek száma Az általános iskolai osztályok száma
285
Általános iskolai tanulók száma
6054
Általános iskolai magántanulók száma Sajátos nevelési igény
25
27
általános iskolai tanulók 148
száma Gyógypedagógiai oktatásban részesül
általános
iskolai tanulók száma (integráltan oktatott SNI 48
gyermekek nélkül) Hátrányos helyzet
általános iskolai tanulók 785
száma Halmozottan
hátrányos
helyzet
általános 24
iskolai tanulók száma Általános iskolában tanuló els
évfolyamosok
száma
801
8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban
743
A
napközis
tanulók
száma
az
általános
iskolákban (iskolaotthonos tanulókkal együtt)
2540
A kerület 6-14 éves korosztályú lakossága 7230 f . Ebb l 6054 gyermek jár az önkormányzati területén található általános iskolákba. (2008 óta közel 400 f vel emelkedett a kerület általános iskoláiban tanulók száma.) 1176 általános iskolás korú diák jellemz en a kerületen kívüli nyolc-, illetve hatosztályos gimnáziumokban tanul. (Az V., X., XII., XIII., XVI., kerületek iskolái.) Sajnos a kerületben csak egy olyan négy évfolyamos középiskola m ködik, amely lehet vé tenné, hogy az érettségit lakóhelyhez közel 24
tudják megszerezni. Emiatt a tanulók korai életkorban (10, illetve 12 évesen) kényszerülnek iskolaváltásra. Az els
évfolyamosok száma két osztálynyival (58 f ) több a
nyolcadikosokénál, ami önmagában nem jelent s ugyan (1% alatti az eltérés), de 4 évvel ezel tt még fordított volt a tendencia. Örvendetes,
hogy
gyermekei növekv
a
kerületbe
beköltöz
fiatal
házaspárok
száma miatt az elkövetkezend
években
tovább fog emelkedni az általános iskolás korúak száma. (Ez a növekedési folyamat az óvodákban már most is jól érzékelhet .) A
kerületb l
tanulóknak
eljárók
számát
száma,
akik
a
agglomerációból Rákosmente
jönnek
a
jóval
más
meghaladja
településr l,
Budapest
Önkormányzata
által
F város
azoknak
jellemz en XVII.
fenntartott
a az
kerület
közoktatási
intézményekbe. Az óvodás és alsó tagozatos gyermekeket els sorban a szüleik szállítják személygépkocsival óvodába, illetve iskolába, s kisebb hányaduk veszi igénybe
a
tömegközlekedés
eszközeit.
A
fels
tagozatos
tanulók
többsége már önállóan, tömegközlekedéssel jut el az iskolájába, s csak kisebb hányadukat szállítják személygépkocsival szüleik. A hátrányos helyzet
diákok aránya 13 % körüli. (Az elmúlt 4
évben mintegy 8%-kal emelkedett a HH tanulók számaránya!) HHH tanuló (az általános iskolások 0,4 %-a) alig található a kerület általános iskoláiban. A magántanulók száma elenyész
– 0,45 %. (Általában a szül k
tartós távolléte miatt jön létre a magántanulói jogviszony.) A napközi otthont (iskolaotthont) igénybe vev k száma közel 150 f vel emelkedett 2008 óta. A napközisek 20%-a hátrányos helyzet . Mindössze 3 halmozottan hátrányos helyzet
tanuló
veszi igénybe a napközit a kerület általános iskoláiban. 25
035107
035103
035109
035250
ó
azonosít
OM
Úti
Gyula
Bálint
József
Általános
Általános Iskola
Gregor
Iskola
Diadal
Általános Iskola
Czimra
Gimnázium*
Nyolcévfolyamos
Balassi
intézmény neve
583
580
709
268
Összesen
46/3
109/9
71/0
13/0
HHH
HH /
3
1
2
25
SNI
az intézményben
gyermek-, tanulólétszám
n
302
512
464
268
Összese
21/2
98/9
50/0
13/0
HHH
HH /
3
1
2
25
SNI
Normál (általános) tanterv
n
281
68
245
Összese
25/1
11/0
21/0
HHH
HH /
iskolai oktatás
SNI
és/vagy két tanítási nyelv
Emelt szint oktatás
0
0
0
n
Összese
26
HHH
HH /
tagozat
Gyógypedagógiai
tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint
Tanulók száma a település iskoláiban (általános iskolás korúak)
035104
038431
ó
azonosít
OM
Iskola,
Általános
EGYMI,
Szakiskolai
Általános Iskola
Kossuth
Tanuszoda*
Lajos
Nevelési Tanácsadó és
El készít ,
Speciális
Készségfejleszt
Tibor
Gyurkovics
intézmény neve
560
48
Összesen
64/0
12/0
HHH
HH /
9
48
SNI
az intézményben
gyermek-, tanulólétszám
n
146
0
Összese
0 18/0
HHH
HH / SNI
1
0
Normál (általános) tanterv
n
414
0
Összese
0 46/0
HHH
HH /
iskolai oktatás
SNI
és/vagy két tanítási nyelv
Emelt szint oktatás
8
0
n
48
Összese
27
12/0
HHH
HH /
tagozat
Gyógypedagógiai
tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint
035114
035112
035105
035319
ó
azonosít
OM
Sugárúti
Általános Iskola
Tanítási
Magyar-Angol
Nyelv
Két
Német Nemzetiségi és
Újlak Utcai Általános,
Általános Iskola
Szabadság
Általános Iskola
Laborcz
és
Ferenc
Iskola
Gimnázium*
Általános
K rösi Csoma Sándor
intézmény neve
862
374
351
525
Összesen
114/3
53/0
46/1
62/3
HHH
HH / SNI
az intézményben
6
3
2
0
gyermek-, tanulólétszám
n
392
374
351
342
Összese
103/3
53/0
46/1
53/3
HHH
HH / SNI
3
3
2
0
Normál (általános) tanterv
n
470
0
0
183
Összese
11/0
0
0
9/0
HHH
HH /
iskolai oktatás
SNI
és/vagy két tanítási nyelv
Emelt szint oktatás
3
0
0
0
n
Összese
28
HHH
HH /
tagozat
Gyógypedagógiai
tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint
Általános
Iskola
Gimnázium**
Általános
és
Pál Apostol Katolikus
Iskola**
Református
Rákoscsabai Jókai Mór
Iskola
Zrínyi Miklós Általános
intézmény neve
395
264
535
Összesen
16/0
72/0
107/5
HHH
HH /
0
34
15
SNI
az intézményben
gyermek-, tanulólétszám
** Nem önkormányzati fenntartású intézmény.
*Az intézmény általános iskolás korú tanulói szerepelnek itt.
035115
201632
035113
ó
azonosít
OM
n
395
107
209
Összese
16/0
36/0
75/5
HHH
HH /
0
31
15
SNI
Normál (általános) tanterv
n
0
157
326
Összese
0
36/0
32/0
HHH
HH /
iskolai oktatás
SNI
és/vagy két tanítási nyelv
Emelt szint oktatás
0
3
0
n
Összese
29
HHH
HH /
tagozat
Gyógypedagógiai
tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint
Halmozottan hátrányos helyzet
(HHH) tanulókra vonatkozó adatot
csak a Diadal Úti Általános Iskola -, a Gregor József Általános Iskola -, a K rösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium, a Laborcz Ferenc Általános Iskola, a Zrínyi Miklós Általános Iskola valamint az Újlak Utcai Általános Német Nemzetiségi és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelv Iskola szolgáltatott. Az emelt szint
oktatásban HHH tanuló csak a Gregor József
Általános Iskolában részesül. A Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejleszt Szakiskolai
El készít ,
EGYMI
SNI
tanulói
Speciális
valamennyien
gyógypedagógiai tagozaton tanulnak. A többi iskolában az SNI diákokat integráltan nevelik. (Az SNI tanulók aránya csak a Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejleszt
Speciális
Szakiskolai
El készít ,
EGYMI-ben
és
a
Rákoscsabai Jókai Mór Református Általános Iskolában haladja meg az országos átlagot.) A kerület általános iskolái többségének alapító okirata 2008-ban módosításra került. A módosítással teremtették meg a SNI tanulók integrált nevelésének lehet ségét.
30
Kapacitás-kihasználtsági mutatók Név
Székhely
Fér hely
Létszám
Kihasználtság
865
573
66%
896
709
79%
732
580
79%
684
583
85%
150
48
32%
538
560
104%
1135
525
72%
478
351
73%
448
374
83%
1216
862
71%
818
535
65%
Péczeli út.
448
264
59%
Pesti út 84.
700
395
56%
Széchenyi u. 1-
Balassi B. Gimn.
4.
Czimra Gy.Ált. Isk. Diadal Ú. Ált. Isk. Gregor J. Ált. Isk. Gyurkovics Tibor * Általános Iskola, EGYMI Kossuth L. Ált. Isk.
Kép u. 21. Diadal u. 4349. H sök tere 1920. Naplás u. 60. Erzsébet krt. 56.
K rösi Cs. S. Ált. I. és
Akácvirág u.
G.
49.
Laborcz F. Ált. Isk.
Ferihegyi út 115.
Szabadság Sugárúti Ált.
Szabadság sgt.
Isk.
32.
Újlak U-i Német Nemz. és Angol Kétnyelv
Ált.
Újlak u. 110.
Isk. Zrínyi M. Ált. Isk. Rákoscsabai Jókai Mór Ref. Ált. Isk.** Pál Apostol R.K. Ált. Isk. és Gimn.**
Sisakos sáska u. 3.
* Funkció-váltás ** Nem önkormányzati fenntartású intézmény.
Jelenleg az általános iskolák átlagos kihasználtsága 71 %-os! A település demográfiai adataiból arra lehet következtetni, hogy az elkövetkezend
években tovább fog emelkedni az általános
iskolás korúak száma, s szükség lesz a meglév
intézményi
kapacitásra. 31
A GYermek/Pedagógus arány a kerület egyes iskoláiban jelent s eltérést nem
mutat.
(Kivétel
ez
alól
a
nem
önkormányzati
fenntartású
Rákoscsabai Jókai Mór Református Általános Iskola, ahol 8 tanuló jut egy pedagógusra.) Az természetes, hogy a 48 f Gyurkovics
Tibor
Általános
Iskola
és
SNI gyermeket nevel
EGYMI
GY/P
aránya
a
legalacsonyabb. F állású
GY/P
Név
Tanulók
pedagógusok
arány
Balassi B. Gimn.
573
50
11,5
Czimra Gy.Ált. Isk.
709
59
12,0
Diadal Ú. Ált. Isk.
580
49
11,8
Gregor J. Ált. Isk.
583
50
11,6
48
17
2,8
560
48
11,6
525
41
12,8
351
36
9,7
374
30
12,5
862
82
10,5
535
43
12,5
264
34
7,8
532
39
13,6
Gyurkovics Tibor * Általános Iskola, EGYMI Kossuth L. Ált. Isk. K rösi Cs. S. Ált. I. és G. Laborcz F. Ált. Isk. Szabadság Sugárúti Ált. Isk. Újlak U-i Német Nemz. és Angol Kétnyelv Ált. Isk. Zrínyi M. Ált. Isk. Rákoscsabai Jókai Mór Ref. Ált. Isk.** Pál Apostol R.K. Ált. Isk. és Gimn.** * Gyógypedagógiai tagozat ** Nem önkormányzati fenntartású intézmény.
32
2.8. A település szakember-ellátottsága Az el írt képesítés feltételeket a személyzet
Feladatok
hiánytalanul Teljesí ti
Óvodai nevelés
X
Általános iskolai oktatás
X
Pedagógiai szakszolgálat
X
Egészségügyi alapellátás
X
Szociális alapellátás
X
Szociális
intézményi
ellátás
X
Gyermekjóléti szakellátás
X
kerület
Nem teljesít i
X
Gyermekjóléti alapellátás
A
Hiányok megnevezése
szakemberei
valamennyien
rendelkeznek
a
munkájukhoz el írt iskolai végzettséggel és szakképesítéssel. Az utóbbi években új szemléletet és ismereteket kellett elsajátítani, magukévá tenni ahhoz, hogy a gyermekek és tanulók oktatása-nevelése elérje azt a színvonalat, ami a kitágult munkaer -piaci helytálláshoz szükséges. Az oktató-nevel
munka súlypontja a kompetencia alapú
képzés felé tolódik. Mérési, értékelési rendszereket kell m ködtetni, meg kell tanulni a mérési eredmények hasznosítását. Új tanulásszervezési módszereket kell elsajátítani az integrált oktatás-nevelés megvalósítása érdekében. A szocio-kulturális hátrányok csökkentése, a felzárkóztatás, a személyre szabott fejlesztés már az óvodában megkezd dik. Ezek a tennivalók nem újak, korábban is léteztek, de mára váltak törvényi kötelezettséggé.
33
Azt, hogy ez milyen komoly elvárás, jól szemlélteti, hogy ma már az infrastrukturális
pályázatok
megvalósításának
kötelez
eleme
a
nevel testületek továbbképzésének teljesítése. A
közoktatási
esélyegyenl ség
tartalmi
megvalósítását
célzó
továbbképzéseken való részvétel mértékét az alábbi táblázatok mutatják be: Résztvev f állású pedagógusok száma Óvodák
1*
2*
3*
4*
Aprófalva
Összesen
5*
6*
2
19
Bóbita Csicserg
21 0
7
17
24
Csillagszem
0
Eszterlánc
n.a.
Gesztenyés
n.a.
Hétszínvirág
13
13
Hófehérke
3
3
Kuckó
5
5
Mákvirág
8
8
Mézeskalács
7
7
Micimackó
0
Napsugár
n.a.
Összefogás
n.a.
Piroska
1
Robogó Százszorszép Mazsola*
4
5
1
1
5
5
1
1
Waldorf*
n.a.
Betlehem*
7
Babakuckó* Összesen
2
7 n.a.
8
0
5
3
85
101
34
Résztvev f állású pedagógusok száma Iskolák
1*
2*
3*
4*
5*
Összesen 6*
Balassi B. Gimn.
30
30
22
27
2
16
27
20
26
49
Czimra Gy.Ált. Isk.
5
Diadal Ú. Ált. Isk.
4
2
1
2
3
Gregor J. Ált. Isk. Gyurkovics Tibor * Általános Iskola, EGYMI
3
3
Kossuth L. Ált. Isk.
1
48
49
14
16
15
18
17
17
14
14
5
6
K rösi Cs. S. Ált. I. és G.
2
Laborcz F. Ált. Isk.
2
1
Szabadság Sugárúti Ált. Isk. Újlak U-i Német Nemz. és Angol Kétnyelv Ált. Isk. Zrínyi M. Ált. Isk.
1
Rákoscsabai Jókai Mór Ref. Ált. Isk.**
n.a.
Pál Apostol R.K. Ált. Isk. és Gimn.** Összesen:
5
2
2
2
2
13
5
24
10
8 207
264
35
* Ahol: 1
Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés
2
Egyéni
haladási
ütemet
segít
differenciált
tanulásszervezés 3
Kooperativ tanulás
4
Projektpedagógia
5
Drámapedagógia
6
Egyéb
A kerület óvodái közül 6 intézmény nem szolgáltatott adatokat a pedagógusok továbbképzésér l. (Eszterlánc, Gesztenyés, Napsugár, Összefogás, Waldorf, Babakuckó.) A vizsgált id szakban 3 óvoda pedagógusai nem részesültek továbbképzésben. (Bóbita, Csillagszem, Micimackó.) Az esélyegyenl séget, a hátrányos helyzet felzárkóztatását,
fejlesztését
segít
gyermekcsoportok
módszertani
képzéseken
csak 5 óvoda (Aprófalva, Csicserg , Mazsola, Piroska, Százszorszép) pedagógusai vettek részt. A
HH/HHH
prioritást
gyermekek
kell,
hogy
felzárkóztatását élvezzenek
a
szolgáló
képzések
továbbképzési
terv
elkészítésekor, hiszen szinte valamennyi óvodában foglalkoznak HH gyermekek nevelésével. Az
iskolák
többségében
a
nevel testületek
tagjai
fordítottak figyelmet a hatékony tanulást el segít képzésekre, pedig ezt a hátrányos helyzet
kevésbé
módszertani
tanulók számaránya
is indokolná. Ezeknek a képzéseknek az oktató-nevel nagymértékben
függ
attól,
hogy
a
munkában való hasznosulása nevel testület
mekkora
része
sajátította el az új gondolkodásmódot, hányan kerültek birtokába új ismereteknek, módszereknek, ezért az intézmények vezet inek jobban kell preferálniuk az ilyen típusú képzések nevel k általi elvégzését. 36
A
fenntartónak
lehet sége
van
befolyásolni
az
iskolák
továbbképzési terveit, szervez munkával, finanszírozással és nem
utolsó
sorban
a
pedagógusok,
különösen
a
vezet k
teljesítményértékelésén keresztül. A gyermekek szocio-kulturális hátterét sem az iskola, sem a fenntartó nem tudja rövidtávon megváltoztatni. Hosszabb távon gondolkodva a kerület egészének komplex fejlesztésér l, már azt kell mondani, hogy a szociális-
és
egészségügyi
ellátórendszer,
a
területfejlesztés,
a
lakásépítési koncepció - hogy csak néhányast soroljunk fel a lehet ségek közül - mind-mind befolyásolni tudják azokat a jellemz ket, amelyek a gyermekek iskolai sikerességére vannak dönt hatással. Gondoljunk csak arra a nyilvánvaló tényre, hogy a szül k tartós munkanélkülisége,
szakképzetlensége
milyen
mintát,
milyen
perspektívát ad az iskolapadban ül gyermeknek. Az
intézmények
által
id sorosan
megadott
adatokból
-
az
átláthatóság kedvéért - csak a már lezárult, 2010/2011-es tanév adatait ismertetjük. (Sajnos a HHH tanulók vonatkozásában nagyon hiányosak az ismereteink.)
37
2.9. A lemorzsolódás aránya a kerület iskoláiban: Évfolyamismétl k
Magántanulók
Az el z tanévben 250 óránál többet mulasztók
intézmény
Össz-
HH/HHH*
Össz-
HH/HHH*
Össz-
HH/HHH*
létszámon
tanulók
létszámon
tanulók
létszámon
tanulók
belül
körében
belül
körében
belül
körében
Balassi B. Gimn.
0
0
1
0
1
0
7
3
1
0
1
1
3
1
1
1
8
0
2
1
0
0
1
1
11
1
1
0
0
0
4
1
1
0
1
0
3
0
1
0
3
0
4
1
0
0
6
1
4
0
4
0
0
0
16
9
3
0
1
1
Czimra Gy.Ált. Isk. Diadal Ú. Ált. Isk. Gregor J. Ált. Isk. Gyurkovics Tibor * Általános Iskola, EGYMI Kossuth L. Ált. Isk. K rösi Cs. S. Ált. I. és G. Laborcz F. Ált. Isk. Szabadság Sugárúti Ált. Isk. Újlak U-i Német Nemz. és Angol Kétnyelv Ált. Isk.
38
Zrínyi M. Ált. Isk.
2
0
3
0
0
0
2
1
1
0
5
3
1
0
0
0
0
0
Rákoscsabai Jókai Mór Ref. Ált. Isk.** Pál Apostol R.K. Ált. Isk. és Gimn.**
*A HHH tanulókra vonatkozó ez irányú adatokat nem tartanak nyilván az intézmények!
A fenti táblázat alapján kijelenthet , hogy a lemorzsolódás arányai az országos átlaghoz viszonyítva - a kerület iskoláiban nagyon kedvez ek. Az évfolyamismétl k között viszonylag magas a HH tanulók aránya. (Sajnos a HHH tanulókra vonatkozó ez irányú adatokat nem tartanak nyilván az intézmények.) A magántanulói státusz és a 250 órát meghaladó hiányzás nem jellemz
a HH gyermekekre.
39
32
25
2009/2010
2010/2011
16,00%
9,38%
5,88%
HHHtanulók körébe n (f )
Speciális szakiskola (f )
4
3
2
HH aránya (%)
)
41
58
44
17,07%
6,90%
4,55%
HH aránya (%)
HHHtanulók körébe n (f )
Nem tanult tovább (f )
7
4
2
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
(f )
0
1
0
2008/2009
2009/2010
2010/2011
0
0
0
4
7
7
1
1
1
25,00%
14,29%
14,29%
HH aránya (%)
(f ) HHHtanulók körébe n (f )
Szakiskolai képzés
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
Szakközépiskola (érettségit adó képzés)
HHHHHHHHHHösszlét HH HHH összlét HH HHH tanulók tanulók tanulók tanulók aránya( számon aránya( számon aránya( aránya( körébe körébe körébe körébe %) belül: belül: %) %) %) n (f ) n (f ) n (f ) n (f )
34
HHösszlét- tanulók számon körébe belül: n (f )
2008/2009
Czimra Gy. Ált. Isk
Gimnázium (f
2.10. Továbbtanulási mutatók:
40
HHH aránya (%)
24
17
2009/2010
2010/2011
5,88%
8,33%
8,70%
0
0
0
HHHtanulók körébe n (f )
Speciális szakiskola (f )
1
2
2
HH aránya (%)
)
0,00%
0,00%
0,00%
15
43
41
13,33%
2,33%
9,76%
HH aránya (%)
1
1
0
HHHtanulók körébe n (f )
Nem tanult tovább (f )
2
1
4
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
(f )
6,67%
2,33%
0,00%
0
0
0
2008/2009
2009/2010
2010/2011
0
0
0
8
5
9
0
0
1
0,00%
0,00%
11,11%
HH aránya (%)
(f )
1
1
0
HHHtanulók körébe n (f )
Szakiskolai képzés
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
Szakközépiskola (érettségit adó képzés)
HHHHHHHHHHösszlét HH HHH összlét HH HHH tanulók tanulók tanulók tanulók számon aránya( aránya( számon aránya( aránya( körébe körébe körébe körébe belül: belül: %) %) %) %) n (f ) n (f ) n (f ) n (f )
23
HHösszlét- tanulók számon körébe belül: n (f )
2008/2009
Diadal Ú. Ált. Isk.
Gimnázium (f
41
12,50%
20,00%
0,00%
HHH aránya (%)
30
42
2009/2010
2010/2011
9,52%
3,33%
11,43% 1
HHHtanulók körébe n (f )
Speciális szakiskola (f )
4
1
4
HH aránya (%)
)
3,33% 26
30
34
11,54%
0,00%
8,82%
HH aránya (%)
HHHtanulók körébe n (f )
Nem tanult tovább (f )
3
0
3
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
(f )
0
0
0
2008/2009
2009/2010
2010/2011
0
0
0
2
1
4
1
0
0
50,00%
0,00%
0,00%
HH aránya (%)
(f )
1
HHHtanulók körébe n (f )
Szakiskolai képzés
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
Szakközépiskola (érettségit adó képzés)
HHHHHHHHHHösszlét HH HHH összlét HH HHH tanulók tanulók tanulók tanulók számon aránya( aránya( számon aránya( aránya( körébe körébe körébe körébe belül: belül: %) %) %) %) n (f ) n (f ) n (f ) n (f )
35
HHösszlét- tanulók számon körébe belül: n (f )
2008/2009
Gregor J. Ált. Isk.
Gimnázium (f
42
50,00%
HHH aránya (%)
0
0
2009/2010
2010/2011
0
0
0
HHHtanulók körébe n (f )
Speciális szakiskola (f )
0
0
0
HH aránya (%)
)
0
0
0
HH aránya (%)
0
0
0
HHHtanulók körébe n (f )
Nem tanult tovább (f )
0
0
0
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
(f )
0
0
0
2008/2009
2009/2010
2010/2011
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
3
4
33
1
2
3
33,33%
50,00%
9,09%
HH aránya (%)
(f )
0
0
2
HHHtanulók körébe n (f )
Szakiskolai képzés
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
Szakközépiskola (érettségit adó képzés)
HHHHHHHHHHösszlét HH HHH összlét HH HHH tanulók tanulók tanulók tanulók számon aránya( aránya( számon aránya( aránya( körébe körébe körébe körébe belül: belül: %) %) %) %) n (f ) n (f ) n (f ) n (f )
0
HHösszlét- tanulók számon körébe belül: n (f )
2008/2009
Gyurkov ics Ált Isk és EGYMI
Gimnázium (f
0,00%
0,00%
6,06%
43
HHH aránya (%)
13
21
2009/2010
2010/2011
9,52%
7,69%
0,00%
0
0
0
HHHtanulók körébe n (f )
Speciális szakiskola (f )
2
1
0
HH aránya (%)
)
0,00%
0,00%
0,00%
24
35
28
16,67%
14,29%
17,86%
HH aránya (%)
0
0
0
HHHtanulók körébe n (f )
Nem tanult tovább (f )
4
5
5
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
(f )
0,00%
0,00%
0,00%
4
5
0
2008/2009
2009/2010
2010/2011
0
1
1
20,00%
25,00%
0
0
0 0,00%
0,00%
1
0
1
0
0
0
0,00%
0,00%
0
0
0
0,00%
0,00%
0
0
0
0
0
0
0
0
0
HH aránya (%)
(f )
0
0
0
HHHtanulók körébe n (f )
Szakiskolai képzés
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
Szakközépiskola (érettségit adó képzés)
HHHHHHHHHHösszlét HH HHH összlét HH HHH tanulók tanulók tanulók tanulók számon aránya( aránya( számon aránya( aránya( körébe körébe körébe körébe belül: belül: %) %) %) %) n (f ) n (f ) n (f ) n (f )
17
HHösszlét- tanulók számon körébe belül: n (f )
2008/2009
Kossuth L. Ált. Isk
Gimnázium (f
0
0
0
44
HHH aránya (%)
43
43
2009/2010
2010/2011
6,98%
2,33%
2,27%
0
0
0
HHHtanulók körébe n (f )
Speciális szakiskola (f )
3
1
1
HH aránya (%)
)
0,00%
0,00%
0,00%
25
20
23
20,00%
5,00%
13,04%
HH aránya (%)
0
0
0
HHHtanulók körébe n (f )
Nem tanult tovább (f )
5
1
3
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
(f )
0,00%
0,00%
0,00%
0
0
0
2008/2009
2009/2010
2010/2011
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
3
5
4
1
0
1
33,33%
0,00%
25,00%
HH aránya (%)
(f )
HHHtanulók körébe n (f )
Szakiskolai képzés
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
Szakközépiskola (érettségit adó képzés)
HHHHHHHHHHösszlét HH HHH összlét HH HHH tanulók tanulók tanulók tanulók számon aránya( aránya( számon aránya( aránya( körébe körébe körébe körébe belül: belül: %) %) %) %) n (f ) n (f ) n (f ) n (f )
44
HHösszlét- tanulók számon körébe belül: n (f )
2008/2009
K rösi Cs. Ált. Isk. Gimn
Gimnázium (f
45
HHH aránya (%)
8
11
2009/2010
2010/2011
0,00%
0,00%
0,00%
0
0
0
HHHtanulók körébe n (f )
Speciális szakiskola (f )
0
0
0
HH aránya (%)
)
0,00%
0,00%
0,00%
23
21
21
8,70%
23,81%
9,52%
HH aránya (%)
0
0
0
HHHtanulók körébe n (f )
Nem tanult tovább (f )
2
5
2
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
(f )
0,00%
0,00%
0,00%
0
0
0
2008/2009
2009/2010
2010/2011
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
5
5
5
0
0
0
0,00%
0,00%
0,00%
HH aránya (%)
(f )
0
0
0
HHHtanulók körébe n (f )
Szakiskolai képzés
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
Szakközépiskola (érettségit adó képzés)
HHHHHHHHHHösszlét HH HHH összlét HH HHH tanulók tanulók tanulók tanulók számon aránya( aránya( számon aránya( aránya( körébe körébe körébe körébe belül: belül: %) %) %) %) n (f ) n (f ) n (f ) n (f )
12
HHösszlét- tanulók számon körébe belül: n (f )
2008/2009
Laborcz F. Ált. Isk
Gimnázium (f
0,00%
0,00%
0,00%
46
HHH aránya (%)
18
22
2009/2010
2010/2011
9,09%
5,56%
14,29%
HHHtanulók körébe n (f )
Speciális szakiskola (f )
2
1
1
HH aránya (%)
)
22
24
27
18,18%
4,17%
3,70%
HH aránya (%)
0
0
0
HHHtanulók körébe n (f )
Nem tanult tovább (f )
4
1
1
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
(f )
0
0
0
0
0
0
2008/2009
2009/2010
2010/2011
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
5
3
5
0
0
0
0
0
0
HH aránya (%)
(f )
0
0
0
HHHtanulók körébe n (f )
Szakiskolai képzés
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
Szakközépiskola (érettségit adó képzés)
HHHHHHHHHHösszlét HH HHH összlét HH HHH tanulók tanulók tanulók tanulók számon aránya( aránya( számon aránya( aránya( körébe körébe körébe körébe belül: belül: %) %) %) %) n (f ) n (f ) n (f ) n (f )
7
HHösszlét- tanulók számon körébe belül: n (f )
2008/2009
Szabads ág sgt. Ált. Isk
Gimnázium (f
0
0
0
47
HHH aránya (%)
51
48
2009/2010
2010/2011
25,00%
15,69%
14,71%
0
0
0
HHHtanulók körébe n (f )
Speciális szakiskola (f )
12
8
5
HH aránya (%)
)
0,00%
0,00%
0,00%
41
50
46
26,83%
20,00%
13,04%
HH aránya (%)
0
0
0
HHHtanulók körébe n (f )
Nem tanult tovább (f )
11
10
6
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
(f )
0,00%
0,00%
0,00%
0
0
0
2008/2009
2009/2010
2010/2011
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
16
6
4
10
4
3
62,50%
66,67%
75,00%
HH aránya (%)
(f )
HHHtanulók körébe n (f )
Szakiskolai képzés
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
Szakközépiskola (érettségit adó képzés)
HHHHHHHHHHösszlét HH HHH összlét HH HHH tanulók tanulók tanulók tanulók számon aránya( aránya( számon aránya( aránya( körébe körébe körébe körébe belül: belül: %) %) %) %) n (f ) n (f ) n (f ) n (f )
34
2008/2009
Újlak U. Ált. Isk
HHösszlét- tanulók számon körébe belül: n (f )
Gimnázium (f
48
HHH aránya (%)
33
21
2009/2010
2010/2011
4,76%
0
0
0
HHHtanulók körébe n (f )
)
0,00%
0,00%
0,00%
25
43
35
4,00%
0,00%
0,00%
HH aránya (%)
0
0
0
HHHtanulók körébe n (f )
Nem tanult tovább (f )
1
0
0
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
(f )
0,00%
0,00%
0,00%
0
0
0
2008/2009
2009/2010
2010/2011
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
10
0
9
1
0
0
10,00%
0,00%
HH aránya (%)
(f )
0
0
0
HHHtanulók körébe n (f )
Szakiskolai képzés
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
Szakközépiskola (érettségit adó képzés)
HHHHHHHHHHösszlét HH HHH összlét HH HHH tanulók tanulók tanulók tanulók számon aránya( aránya( számon aránya( aránya( körébe körébe körébe körébe belül: belül: %) %) %) %) n (f ) n (f ) n (f ) n (f )
Speciális szakiskola (f )
1
0
0,00%
0,00%
20
2008/2009
0
HH aránya (%)
HHösszlét- tanulók számon körébe Zrínyi M. belül: Ált. Isk n (f )
Gimnázium (f
0,00%
0,00%
49
HHH aránya (%)
3
15
2009/2010
2010/2011
13,33%
HHHtanulók körébe n (f )
Speciális szakiskola (f )
2
HH aránya (%)
)
26
32
19
30,77%
12,50%
26,32%
HH aránya (%)
HHHtanulók körébe n (f )
Nem tanult tovább (f )
8
4
5
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
(f )
0
0
0
2008/2009
2009/2010
2010/2011
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
11
1
3
3
27,27%
HH aránya (%)
(f )
HHHtanulók körébe n (f )
Szakiskolai képzés
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
Szakközépiskola (érettségit adó képzés)
HHHHHHHHHHösszlét HH HHH összlét HH HHH tanulók tanulók tanulók tanulók számon aránya( aránya( számon aránya( aránya( körébe körébe körébe körébe belül: belül: %) %) %) %) n (f ) n (f ) n (f ) n (f )
3
HHösszlét- tanulók számon körébe belül: n (f )
2008/2009
Rákoscs abai Jókai M. Ref. Ált. Isk
Gimnázium (f
50
HHH aránya (%)
2
5
2009/2010
2010/2011
20,00%
HHHtanulók körébe n (f )
Speciális szakiskola (f )
1
HH aránya (%)
)
8
16
9
HH aránya (%)
HHHtanulók körébe n (f )
Nem tanult tovább (f )
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
(f )
3
0
0
2008/2009
2009/2010
2010/2011
0
0
0
HH aránya (%)
(f )
HHHtanulók körébe n (f )
Szakiskolai képzés
HHHHH összlét- tanulók aránya számon körébe belül: (%) n (f )
Szakközépiskola (érettségit adó képzés)
HHHHHHHHHHösszlét HH HHH összlét HH HHH tanulók tanulók tanulók tanulók számon aránya( aránya( számon aránya( aránya( körébe körébe körébe körébe belül: belül: %) %) %) %) n (f ) n (f ) n (f ) n (f )
7
HHösszlét- tanulók számon körébe belül: n (f )
2008/2009
Pál Apostol RK. Ált. Isk. Gimn.
Gimnázium (f
51
HHH aránya (%)
A továbbtanulási mutatók esélyegyenl ségi szempontú elemzése alapján általánosan kijelenthet , hogy a hátrányos helyzet tanulók
valamennyi
középfokú
iskolatípusokba
történ
továbbhaladása biztosított. (A HH diákok f leg szakközépiskolában és szakiskolában tanulnak tovább, de a gimnáziumi arányszámuk sem elhanyagolható. A HHH tanulók között is találunk gimnáziumban és szakközépiskolában továbbtanuló gyermeket is!) A
beiskolázási,
továbbtanulási
adatok
fenntartói
szinten
történ
vizsgálata azért fontos, mert a tanulói életút sikeressége szempontjából meghatározó az a tény, hogy az általános iskola képes-e a lehet legtöbb diákot felkészíteni a továbbtanulásra oly módon, hogy legkés bb 23 éves korukig megszerezzék az érettségit vagy életük els
szakmáját.
Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy a beiskolázás puszta ténye még nem mutatja meg azt, hogy a tanulók bennmaradnak-e a rendszerben, illetve hány százalékuk morzsolódik le a tanköteles kor vége el tt. Az mindenesetre megnyugtató, hogy gyakorlatilag minden gyermek továbbtanul. A gimnáziumi és szakközépiskolai preferencia iskolánként és évenként változik. (Legtöbbször a család értékrendjét mutatják az adatok.) A
kerület
érettségit
tanulói adó
-
kevés
képzésre
kivételt l
iratkoznak
(10-15%)
be
a
eltekintve
nyolcadik
-
osztály
elvégzése után. Továbbra is fontos cél, hogy minden tanuló sikeresen, képességeihez mérten a lehet
legjobb eredménnyel lépjen ki az iskolarendszerb l.
Különösen fontos a HH/HHH és SNI tanulók megtartása, hiszen
k
kevésbé sikeresek a tanulásban, az iskola által mért és elismert területeken, ezért gyakran veszítik el kedvüket, s nem egy esetben a támogató családi háttér is hiányzik. Ezért nagyon lényeges az egyéni teljesítményük megismerése, valamint minél teljesebb bevonásuk az iskolán kívüli programokba, legyen szó akár felzárkóztatásról, akár tehetséggondozásról. Beiskolázásuk során a képességeik szerinti lehet legmagasabb végzettséget biztosító középiskolába kell
ket irányítani. 52
Ennek a munkának az eredményességét azok a statisztikai adatok mutatják meg, amelyek nem a közoktatási rendszerben keletkeznek, nevezetesen
a
kerület
lakosságának
iskolai
végzettségét
és
a
munkanélküliek számának alakulását regisztráló statisztikai adatokban.
53
Iskola
1647
1901,00
10. évfolyam
1500
1601
1713,00
8. évfolyam
6. évfolyam
Matematika
1608
1847,00
10. évfolyam
1500
1579
1690,00
8. évfolyam
6. évfolyam
Szövegértés
1857,00
1792,00
1719,00
1800,00
1766,00
1752,00
1617
1605
1484
1614
1563
1489
1834,00
1850,00
1789,00
1788,00
1763,00
1736,00
Balassi B. Gimn.
átlaga
HHH átlaga
átlag
HH
eredménye
átlaga
Országos Iskola
2010
tanulók
átlag
Országos Iskola
2009
mérés
kompetencia- átlaga
Országos
2008
2.11. A kompetencia mérések eredményei:
1613
1622
1498
1620
1583
1483
átlag
1850,00
1848,00
1694,00
1836,00
1794,00
1673,00
átlaga
/ Országos Iskola
átlaga
tanulók
HHH
HH
2011 /
54
Iskola
1547,00
8. évfolyam
1526,00
8. évfolyam
10. évfolyam
1534,00
6. évfolyam
Matematika
10. évfolyam
1534,00
6. évfolyam
Szövegértés
1647
1601
1500
1608
1579
1500
1571,00
1547,00
1485,00
1438,00
1617
1605
1484
1614
1563
1489
1592,00
1553,00
1563,00
1560,00
Czimra Gy. Ált. Isk
átlaga
HHH átlaga
átlag
HH
eredménye
átlaga
Országos Iskola
2010
tanulók
átlag
Országos Iskola
2009
mérés
kompetencia- átlaga
Országos
2008
1613
1622
1498
1620
1583
1483
átlag
1648,00
1481,00
1594,00
1473,00
átlaga
/ Országos Iskola
átlaga
tanulók
HHH
HH
2011 /
55
Iskola
1647
10. évfolyam
1500
1601
1501,00
8. évfolyam
6. évfolyam
Matematika
1608
10. évfolyam
1500
1579
1560,00
átlag
1632,00
1501,00
1626,00
1617
1605
1484
1614
1563
1489
átlag átlaga
tanulók
HH
1785,00
1539,00
1813,00
1474,00
1856,00
1310,00
1731,00
1528,00
1645,00
1270,00
1547,00
1402,00
átlaga
tanulók
HHH
2010
Diadal Ú. Ált. Isk.
átlaga
Országos Iskola
2009
1455,00
átlaga
Országos Iskola
8. évfolyam
6. évfolyam
Szövegértés
eredménye
mérés
kompetencia- átlaga
Országos
2008
1613
1622
1498
1620
1583
1483
átlag
1430,00
1530,00
1583,00
1460,00
átlaga
Országos Iskola
1574,00
1422,00
átlaga
tanulók
HH
2011
1681,00
1615,00
átlaga
tanulók
HHH
56
Iskola
1647
542,00
10. évfolyam
1500
1601
546,00
8. évfolyam
6. évfolyam
Matematika
1608
550,00
10. évfolyam
1500
1579
558,00
átlag
495,00
520,00
517,00
1617
1605
1484
1614
1563
1489
átlag átlaga
tanulók
HH
1690,00
1561,00
1661,00
1539,00
1948,00
1470,00
1836,00
1522,00
1948,00
1836,00
átlaga
tanulók
HHH
2010
Gregor J. Ált. Isk.
átlaga
Országos Iskola
2009
557,00
átlaga
Országos Iskola
8. évfolyam
6. évfolyam
Szövegértés
eredménye
mérés
kompetencia- átlaga
Országos
2008
1613
1622
1498
1620
1583
1483
átlag
1584,00
1526,00
1593,00
1526,00
átlaga
Országos Iskola
1455,00
1467,00
1556,00
1421,00
átlaga
tanulók
HH
2011
1269,00
1561,00
1585,00
1263,00
átlaga
tanulók
HHH
57
Iskola átlaga
HHH
1579
1608
8. évfolyam
10. évfolyam
1601
1647
8. évfolyam
10. évfolyam
*SNI tanulók – nem releváns!
1500
6. évfolyam
Matematika
1500
6. évfolyam
Szövegértés
1617
1605
1484
1614
1563
1489
Gyurkovics T. Ált. Isk. és EGYMI*
átlaga
átlag
HH
eredménye
átlaga
Országos Iskola
2010
tanulók
átlag
Országos Iskola
2009
mérés
kompetencia- átlaga
Országos
2008
1613
1622
1498
1620
1583
1483
átlag
átlaga
/ Országos Iskola
átlaga
tanulók
HHH
HH
2011 /
58
Iskola
1647
10. évfolyam
1500
1601
1510,00
8. évfolyam
6. évfolyam
Matematika
1608
10. évfolyam
1500
1579
1570,00
8. évfolyam
6. évfolyam
Szövegértés
1657,00
1465,00
1598,00
1537,00
1617
1605
1484
1614
1563
1489
1585,00
1538,00
1599,00
1563,00
Kossuth Ált. Isk.
átlaga
HHH átlaga
átlag
HH
eredménye
átlaga
Országos Iskola
2010
tanulók
átlag
Országos Iskola
2009
mérés
kompetencia- átlaga
Országos
2008
1613
1622
1498
1620
1583
1483
átlag
1614,00
1555,00
1644,00
1529,00
átlaga
/ Országos Iskola
átlaga
tanulók
HHH
HH
2011 /
59
Iskola
1647
1741,00
10. évfolyam
1500
1601
1578,00
8. évfolyam
6. évfolyam
Matematika
1608
10. évfolyam
1687,00
1579
1500
8. évfolyam
6. évfolyam
Szövegértés
1598,00
átlaga
HHH
1746,00
1663,00
1518,00
1741,00
1662,00
1541,00
1617
1605
1484
1614
1563
1489
1701,00
1647,00
1559,00
1778,00
1631,00
1543,00
K rösi Cs. S. Ált. I. és Gimn.
átlaga
átlag
HH
eredménye
átlaga
Országos Iskola
2010
tanulók
átlag
Országos Iskola
2009
mérés
kompetencia- átlaga
Országos
2008
1613
1622
1498
1620
1583
1483
átlag
1686,00
1614,00
1502,00
1713,00
1643,00
1520,00
átlaga
/ Országos Iskola
átlaga
tanulók
HHH
HH
2011 /
60
Iskola
1647
10. évfolyam
1500
1601
1522,00
8. évfolyam
6. évfolyam-
Matematika-
1608
10. évfolyam
1500
1579
1561,00
8. évfolyam
6. évfolyam
Szövegértés
1600,00
1500,00
1654,00
1553,00
1617
1605
1484
1614
1563
1489
1594,00
1503,00
1611,00
1572,00
Laborcz F. Ált. Isk.
átlaga
HHH
-
-
-
-
-
-
átlaga
átlag
HH
eredménye
átlaga
Országos Iskola
2010
tanulók
átlag
Országos Iskola
2009
mérés
kompetencia- átlaga
Országos
2008
1613
1622
1498
1620
1583
1483
átlag
1590,00
1464,00
1615,00
1469,00
átlaga
/ Országos Iskola
-
-
-
-
-
-
átlaga
tanulók
HHH
HH
2011 /
61
Iskola
1647
10. évfolyam
1500
1601
1729,00
8. évfolyam
6. évfolyam
Matematika
1608
10. évfolyam
1500
1579
1551,00
8. évfolyam
6. évfolyam
Szövegértés
1612,00
1516,00
1551,00
1500,00
1617
1605
1484
1614
1563
1489
1864,00
1600,00
1619,00
1496,00
Szabadság S. Ált. I.
átlaga
HHH átlaga
átlag
HH
eredménye
átlaga
Országos Iskola
2010
tanulók
átlag
Országos Iskola
2009
mérés
kompetencia- átlaga
Országos
2008
-
-
-
-
-
1613
1622
1498
1620
1583
1483
átlag
1707,00
1740,00
1601,00
1579,00
átlaga
/ Országos Iskola
átlaga
tanulók
HHH
HH
2011
-
-
-
-
-
/
62
Iskola
1647
10. évfolyam
1500
1601
1565,00
8. évfolyam
6. évfolyam
Matematika
1608
10. évfolyam
1500
1579
1510,00
8. évfolyam
6. évfolyam
Szövegértés
1718,00
1543,00
1650,00
1567,00
1617
1605
1484
1614
1563
1489
1621,00
1602,00
1579,00
1550,00
Újlak U-i Ált. Isk.
átlaga
HHH átlaga
átlag
HH
eredménye
átlaga
Országos Iskola
2010
tanulók
átlag
Országos Iskola
2009
mérés
kompetencia- átlaga
Országos
2008
1613
1622
1498
1620
1583
1483
átlag
1539,00
1588,00
1561,00
1511,00
átlaga
/ Országos Iskola
átlaga
tanulók
HHH
HH
2011 /
63
Iskola
1647
10. évfolyam
1500
1601
543,00
8. évfolyam
6. évfolyam
Matematika
1608
10. évfolyam
1500
1579
542,00
átlag
átlaga
480,00
501,00
517,00
1617
1605
1484
1614
1563
1489
1675,00
1639,00
1644,00
1681,00
Zrínyi M. Ált. Isk.
átlag
Országos Iskola
2009
544,00
átlaga
Országos Iskola
8. évfolyam
6. évfolyam
Szövegértés
eredménye
mérés
kompetencia- átlaga
Országos
2008
átlaga
tanulók
1613
1622
1498
1620
1583
1483
átlag
1624,00
1495,00
1618,00
átlaga
tanulók
HH/HHH
2011
1492,00
átlaga
HH/HHH Országos Iskola
2010
64
Iskola
1601
1647
10. évfolyam
1500
8. évfolyam
6. évfolyam
1432,00
1608
10. évfolyam
Matematika
1579
1500
8. évfolyam
6. évfolyam
Szövegértés
1449,00
átlaga
HHH
1498,00
1521,00
1461,00
1417,00
1617
1605
1484
1614
1563
1489
1454,00
1444,00
1444,00
1557,00
Rákoscsabai Jókai M. Ref. Ált. Isk.
átlaga
átlag
HH
eredménye
átlaga
Országos Iskola
2010
tanulók
átlag
Országos Iskola
2009
mérés
kompetencia- átlaga
Országos
2008
1613
1622
1498
1620
1583
1483
átlag
átlaga
/ Országos Iskola
átlaga
tanulók
HHH
HH
2011 /
65
Iskola
1647
546,00
10. évfolyam
1500
1601
515,00
8. évfolyam
6. évfolyam
Matematika
1608
10. évfolyam
584,00
1579
1500
8. évfolyam
6. évfolyam
Szövegértés
544,00
átlaga
HHH
544,00
527,00
534,00
613,00
565,00
574,00
1617
1605
1484
1614
1563
1489
1750,00
1653,00
1519,00
1790,00
1666,00
1560,00
Pál Apostol RK. Ált. Isk. és Gimn
átlaga
átlag
HH
eredménye
átlaga
Országos Iskola
2010
tanulók
átlag
Országos Iskola
2009
mérés
kompetencia- átlaga
Országos
2008
1613
1622
1498
1620
1583
1483
átlag
1779,00
1713,00
1628,00
1769,00
1615,00
1617,00
átlaga
/ Országos Iskola
átlaga
tanulók
HHH
HH
2011 /
66
A kerület iskoláinak teljesítménye a kompetencia-méréseket illet en nagyon jónak mondható. (Általában az országos átlag feletti, vagy az körüli eredmények.) Sajnálatos, hogy a HH/HHH tanulók vonatkozásában csak a Diadal Úti Általános Iskola és a Gregor József Általános Iskola rendelkezik adatokkal. A mérési, értékelési kompetenciák iskolánként és pedagógusonként eltér ek. Ha a fenntartó csak az országos átlaghoz viszonyított számok alapján az intézményei rangsorolására használja a kapott eredményeket, jelent s torzulásokat vihet a saját rendszerébe. (pl. a SNI tanulók miatt.) Az Országos Kompetenciamérés adatai nagyon sokrét en hasznosíthatók a fenntartók, az intézményvezet k, a pedagógusok és a tanulók szintjén. Egy
olyan
eszköz,
amelynek
felhasználásával
az
iskolai
munka
eredményességének fejlesztése célirányossá válhat. Az egyes tanulók szintjén elvégzett értékelés nagymértékben hozzájárulhat a hátrányos helyzet tanulók leszakadásnak megakadályozásához. Megjegyzés: Amikor
az
teljesítményt
egyes
iskolák
mindig
adatait
viszonyítani
hasonlítjuk kell
az
össze,
adott
a
iskola
kimeneti tanulói
összetételéhez, amihez támpontot ad az évenkénti kompetenciamérések adatsora a tanulók családi háttér indexér l. Ugyanígy a beiskolázási mutatók mellé kell tenni, a szintén a kompetenciamérések elemzéséb l megtudható
pedagógus
hozzáadott
érték
indexet,
valamint
a
min ségirányítási programok keretében végzett elégedettség-mérések eredményeit. Ezek összességében rajzolják ki egy iskola munkájának min ségét,
amelynek
egyik
eleme
a
HH/HHH
és
SNI
tanulók
oktatásának, nevelésének felvállalása, illetve megfelel szint ellátása.
67
2.12. Tanórán kívüli programokon való részvétel az általános iskolai oktatásban
Létszám 2008/2009 Programok
2009/2010
2010/2011
2011/2012
Összlét-
HH
Összlét-
HH
Összlét-
HH
Összlét-
HH
számon
tanulók
számon
tanulók
számon
tanulók
számon
tanulók
belül
körében
belül
körében
belül
körében
belül
körében
Balassi B. Gimn. Alapfokú m vészetoktatás
0
0
0
0
0
0
0
0
program
0
0
0
0
0
0
0
0
Napközi
0
0
0
0
0
0
0
0
Szakkör
405
12
405
7
275
5
361
14
0
0
0
0
0
0
0
0
75
3
60
2
60
3
210
10
184
14
188
16
Kisebbségi
Iskolai nyári tábor Erdei iskola
Czimra Gy. Ált. Isk Alapfokú m vészetoktatás
186
18
190
18
Kisebbségi program
0
0
0
0
Napközi
286
30
295
49
311
45
329
40
Szakkör
72
7
133
12
45
6
40
4
110
21
86
20
78
18
84
20
23
2
26
3
24
2
48
6
Iskolai nyári tábor Erdei iskola
68
Létszám 2008/2009 Programok
2009/2010
2010/2011
2011/2012
Összlét-
HH
Összlét-
HH
Összlét-
HH
Összlét-
HH
számon
tanulók
számon
tanulók
számon
tanulók
számon
tanulók
belül
körében
belül
körében
belül
körében
belül
körében
Diadal Ú. Ált. Isk. Alapfokú m vészetoktatás
0
0
0
0
0
0
0
0
program
0
0
0
0
0
0
0
0
Napközi
291
28
310
53
358
69
237
87
Szakkör
362
9
130
21
210
13
93
39
68
10
74
11
80
15
70
11
76
15
62
9
Kisebbségi
Iskolai nyári tábor Erdei iskola
Gregor J. Ált. Isk. Alapfokú m vészet0
0
0
0
program
0
0
0
0
Napközi
211
15
204
9
245
9
206
16
Szakkör
359
36
337
21
322
28
239
19
199
29
113
13
160
9
oktatás Kisebbségi
Iskolai nyári tábor Erdei iskola
0
0
0
69
Létszám 2008/2009 Programok
2009/2010
2010/2011
2011/2012
Összlét-
HH
Összlét-
HH
Összlét-
HH
Összlét-
HH
számon
tanulók
számon
tanulók
számon
tanulók
számon
tanulók
belül
körében
belül
körében
belül
körében
belül
körében
Gyurkovics T. Ált. Isk. és EGYMI Alapfokú m vészetoktatás
0
0
0
0
0
0
0
0
program
0
0
0
0
0
0
0
0
Napközi
30
7
32
14
39
6
38
12
Szakkör
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Kisebbségi
Iskolai nyári tábor Erdei iskola
Kossuth Ált. Isk. Alapfokú m vészetoktatás Kisebbségi program Napközi
353
47
358
44
306
47
343
56
Szakkör
198
31
207
35
203
37
215
41
48
6
60
7
69
6
68
4
Iskolai nyári tábor Erdei iskola
70
Létszám 2008/2009 Programok
2009/2010
2010/2011
2011/2012
Összlét-
HH
Összlét-
HH
Összlét-
HH
Összlét-
HH
számon
tanulók
számon
tanulók
számon
tanulók
számon
tanulók
belül
körében
belül
körében
belül
körében
belül
körében
K rösi Cs. S. Ált. I. és Gimn. Alapfokú m vészetoktatás
0
0
0
0
0
0
program
0
0
0
0
0
0
Napközi
278
28
288
30
307
50
298
44
Szakkör
523
20
204
15
316
50
73
15
80
7
65
4
70
2
75
4
30
2
25
1
Kisebbségi
Iskolai nyári tábor Erdei iskola
Laborcz F. Ált. Isk. Alapfokú m vészet0
0
0
0
0
0
0
0
program
0
0
0
0
0
0
0
0
Napközi
193
40
197
42
197
54
204
50
Szakkör
250
27
280
39
280
45
265
48
18
2
26
5
31
10
0
0
51
7
33
7
41
5
42
4
oktatás Kisebbségi
Iskolai nyári tábor Erdei iskola
71
Létszám 2008/2009 Programok
2009/2010
2010/2011
2011/2012
Összlét-
HH
Összlét-
HH
Összlét-
HH
Összlét-
HH
számon
tanulók
számon
tanulók
számon
tanulók
számon
tanulók
belül
körében
belül
körében
belül
körében
belül
körében
Szabadság S. Ált. I. Alapfokú m vészetoktatás
0
0
0
0
0
0
0
0
program
0
0
0
0
0
0
0
0
Napközi
142
16
160
34
150
49
173
46
Szakkör
112
19
90
15
120
21
110
19
49
4
53
4
46
3
0
0
107
0
62
0
93
3
0
0
Kisebbségi
Iskolai nyári tábor Erdei iskola
Újlak U-i Ált. Isk. Alapfokú m vészet0
0
0
0
0
0
0
0
program
323
16
338
15
332
10
322
48
Napközi
460
75
354
45
374
50
393
78
Szakkör
278
54
400
39
396
37
156
12
0
0
0
0
0
0
0
0
76
9
107
32
112
52
0
0
oktatás Kisebbségi
Iskolai nyári tábor Erdei iskola
72
Létszám 2008/2009 Programok
2009/2010
2010/2011
2011/2012
Összlét-
HH
Összlét-
HH
Összlét-
HH
Összlét-
HH
számon
tanulók
számon
tanulók
számon
tanulók
számon
tanulók
belül
körében
belül
körében
belül
körében
belül
körében
Zrínyi M. Ált. Isk. Alapfokú m vészetoktatás
0
0
0
0
0
0
n.a.
n.a
program
0
0
0
0
0
0
n.a.
n.a
Napközi
164
65
165
68
122
62
n.a.
n.a
Szakkör
40
5
75
10
105
15
n.a.
n.a
128
5
104
6
181
0
n.a.
n.a
36
12
0
0
0
0
n.a.
n.a
Kisebbségi
Iskolai nyári tábor Erdei iskola
Rákoscsabai Jókai M. Ref. Ált. Isk. Alapfokú m vészetoktatás Kisebbségi program Napközi
42
13
51
12
42
11
64
25
Szakkör
151
32
120
29
65
26
77
18
Iskolai nyári tábor Erdei iskola
73
Létszám 2008/2009 Programok
2009/2010
2010/2011
2011/2012
Összlét-
HH
Összlét-
HH
Összlét-
HH
Összlét-
HH
számon
tanulók
számon
tanulók
számon
tanulók
számon
tanulók
belül
körében
belül
körében
belül
körében
belül
körében
Pál Apostol RK. Ált. Isk. és Gimn Alapfokú m vészetoktatás
150
2
165
3
162
6
170
4
Kisebbségi program
0
Napközi
150
11
180
12
163
10
155
9
Szakkör
140
5
120
6
120
4
122
9
80
5
76
5
148
8
0
0
0
Iskolai nyári tábor Erdei iskola
A
HH
0
diákok
0
tanórán
kívüli
0
programokban
0
való
részvétele
biztosított. (Sajnos a HHH tanulókra vonatkozó ez irányú adatokat nem tartanak nyilván az intézmények.) Az iskolák tanórán kívüli képzési kínálata két szempontból fontos. Egyrészt
a
tanulást
tehetséggondozást
-
segíti
-
másrészt
akár a
a
felzárkóztatást,
szabadid s
akár
a
tevékenységek,
a
szocializáció szempontjából töltenek be jelent s szerepet a hátrányos helyzet
tanulók életében. A jöv ben ezt a tevékenységet is a hátrányos
helyzet
tanulókra fokozottan odafigyelve kell végezni, nem mell zve a
személyre szabott dokumentálást.
74
2.13. Iskolán kívüli segít programokon való részvétel Útravaló, Arany János program, Tanoda
Egyedül a Gregor József Általános Iskolában m ködik az Útravaló program.
2.14. Infrastrukturális feltételek: A
hagyományos
értelemben
vett
infrastrukturális
feltételek
rendelkezésre állnak a kerület intézményeiben. Azonban ha a felnövekv
nemzedék el tt álló kihívásokat nézzük, akkor európai
dimenzióban
kell
felmérnünk
intézményeink
adottságait,
felszereltségének korszer ségét. (Az intézmények akadálymentesítés szempontjából történ szakért i felmérése már megtörtént.) A kompetencia alapú oktatás új, a korábbi hagyományokkal szakító oktatási terek
kialakítását
teszi szükségessé. Az
oktatás
tartalmi
fejlesztése, korszer sítése megköveteli az iskolaépületek átalakítását is.
75
3. A helyzetelemzés összegzése Rákosmente kiváló fekvése, fejl dése miatt a f város egyik olyan kerülete, ahol az elmúlt években nem csökkent, hanem növekedett a lakosságszám.
A
növekedés
nagymértékben
köszönhet
a
beköltözéseknek, amelyek jellemz ek a közeli agglomerációból éppúgy, mint Budapest kevésbé jó életmin séget biztosító kerületeib l. A munkanélküliek száma az elmúlt négy évben megduplázódott, de a kerület lakónépességéhez viszonyítva jóval az országos és a budapesti átlag alatt van, mindössze 2,6 % körüli. A gyermekvédelmi kedvezményben részesül
gyermekek aránya ugyanebben az
id szakban 7,4 %-ról 12,2 %-ra emelkedett. A F város XVII. kerületében nincs telepszer en körbehatárolt olyan terület,
amelyen
veszélyeztetett
az
esélyegyenl ség
lakossági
csoport
élne
szempontjából tömbszer en,
szociológiailag jellemezhet en. A kerületben az alapvet feladatokat
ellátó
közoktatási- szociális-, és gyermekjóléti
intézmények
teljes
köre
megtalálható.
A
szolgáltatásokat jellemz en a kerületi önkormányzat biztosítja, önállóan fenntartott intézményeiben. Óvodáztatás Problémát jelent, hogy az óvodás korú gyermekek szülei közül mindössze
5-en
nyilatkoztak
a
halmozottan
hátrányos
helyzetüket illet en. Gondot jelent továbbá, hogy az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzet
gyermekek
számáról nincs pontos adat.
76
Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata biztosítja ugyan a lehet séget a HHH gyermekek óvodáztatása tekintetében, de ennek megvalósulása a jelenleg rendelkezésre álló adatok miatt pontosan nem állapítható meg. Törekedni kell ezért arra, hogy a rejtve maradt HHH-s gyermekek miel bb bevonásba kerüljenek a kerület közoktatás rendszerébe. A
hátrányos
helyzet
(HH)
gyermekek
viszonylag
létszámarányosan oszlanak el az egyes intézmények között. A HH gyermekek csoportonkénti elosztását illet en sem találhatók szegregációra utaló jelek. A Kuckó óvoda esetében a legmagasabb a HH gyermekek aránya, amely a településrészen lakók szociális helyzetével függ össze. A
sajátos
nevelési
igény
gyermekeket
minden
óvodában
integráltan nevelik. A Kuckó óvodában (1171 Bp., Óvón
u. 3.) van a legtöbb SNI
gyermek. Arányszámuk felt n en magas (20,2 %). Ennek egyik oka a az átlagosnál jobban képzett szakemberek magas száma. Általános Iskolák A hátrányos helyzet
diákok aránya 13 % körüli. (Az elmúlt 4
évben mintegy 8%-kal emelkedett a HH tanulók számaránya!) HHH tanuló (az általános iskolások 0,4 %-a) alig található a kerület általános iskoláiban. Halmozottan hátrányos helyzet
(HHH) tanulókra vonatkozó adatot
csak a Diadal Úti Általános Iskola -, a Gregor József Általános Iskola -, a K rösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium, a Laborcz Ferenc Általános Iskola, a Zrínyi Miklós Általános Iskola valamint az Újlak Utcai Általános Német Nemzetiségi és Magyar-Angol Két Tanítási Nyelv Iskola szolgáltatott. 77
A magántanulók száma elenyész
– 0,45 %. (Általában a szül k
tartós távolléte miatt jön létre a magántanulói jogviszony.) A napközi otthont (iskolaotthont) igénybe vev k száma közel 150 f vel emelkedett 2008 óta. A napközisek 20%-a hátrányos helyzet . Mindössze 3 halmozottan hátrányos helyzet
tanuló
veszi igénybe a napközit a kerület általános iskoláiban. Az emelt szint
oktatásban HHH tanuló csak a Gregor József
Általános Iskolában részesül. A Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejleszt Szakiskolai
El készít ,
EGYMI
SNI
tanulói
Speciális
valamennyien
gyógypedagógiai tagozaton tanulnak. A többi iskolában az SNI diákokat integráltan nevelik. (Az SNI tanulók aránya csak a Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejleszt
Speciális
Szakiskolai
El készít ,
EGYMI-ben
és
a
Rákoscsabai Jókai Mór Református Általános Iskolában haladja meg az országos átlagot.) A
kerület
szakemberei
valamennyien
rendelkeznek
a
munkájukhoz el írt iskolai végzettséggel és szakképesítéssel. Az esélyegyenl séget, a hátrányos helyzet felzárkóztatását,
fejlesztését
segít
gyermekcsoportok
módszertani
képzéseken
csak 5 óvoda (Aprófalva, Csicserg , Mazsola, Piroska, Százszorszép) pedagógusai vettek részt. A
HH/HHH
prioritást
gyermekek
kell,
hogy
felzárkóztatását élvezzenek
a
szolgáló
képzések
továbbképzési
terv
elkészítésekor, hiszen szinte valamennyi óvodában foglalkoznak HH gyermekek nevelésével. Az
iskolák
többségében
a
nevel testületek
tagjai
fordítottak figyelmet a hatékony tanulást el segít képzésekre, pedig ezt a hátrányos helyzet
kevésbé
módszertani
tanulók számaránya
is indokolná.
78
A lemorzsolódás arányai - az országos átlaghoz viszonyítva - a kerület iskoláiban nagyon kedvez ek. Az évfolyamismétl k között viszonylag magas a HH tanulók aránya. (Sajnos a HHH tanulókra vonatkozó ez irányú adatokat nem tartanak nyilván az intézmények.) A magántanulói státusz és a 250 órát meghaladó hiányzás nem jellemz
a HH gyermekekre.
A továbbtanulási mutatók esélyegyenl ségi szempontú elemzése alapján általánosan kijelenthet , hogy a hátrányos helyzet tanulók
valamennyi
középfokú
iskolatípusokba
történ
továbbhaladása biztosított. (A HH diákok f leg szakközépiskolában és szakiskolában tanulnak tovább, de a gimnáziumi arányszámuk sem elhanyagolható. A HHH tanulók között is találunk gimnáziumban és szakközépiskolában továbbtanuló gyermeket is!) Minden gyermek továbbtanul. A kerület tanulói - kevés kivételt l (10-15%) eltekintve - érettségit adó képzésre iratkoznak be a nyolcadik osztály elvégzése után. A kerület iskoláinak teljesítménye a kompetencia-méréseket illet en nagyon jónak mondható. (Általában az országos átlag feletti, vagy az körüli eredmények.) Sajnálatos, hogy a HH/HHH tanulók vonatkozásában csak a Diadal Úti Általános Iskola és a Gregor József Általános Iskola rendelkezik adatokkal. A
HH
diákok
tanórán
kívüli
programokban való
részvétele
biztosított. (Sajnos a HHH tanulókra vonatkozó ez irányú adatokat nem tartanak nyilván az intézmények.) Az iskolán kívüli segít
programok közül egyedül a Gregor József
Általános Iskolában m ködik az Útravaló program.
79
A
hagyományos
értelemben
vett
infrastrukturális
feltételek
rendelkezésre állnak a kerület intézményeiben. Az intézmények akadálymentesítés szempontjából történ
szakért i
felmérése megtörtént.
80
Esélyegyenl ségi terület Halmozottan hátrányos helyzet adatgy jtés/nyilatkoztatás problémái
Egyéb adathiányok
Halmozottan hátrányos helyzet 3 éves kortól való rendszeres óvodába járása
Iskolai szegregáció települési szinten
Iskolai szegregáció intézményi szinten
Feltárt probléma
Szükséges beavatkozás
Az óvodás korú gyermekek szülei közül mindössze 5 en nyilatkoztak a halmozottan hátrányos helyzetüket illet en. hátrányos Halmozottan helyzet (HHH) tanulókra vonatkozó adatokkal az általános iskolák egy része nem rendelkezik. Az iskolai lemorzsolódást, a kompetencia mérések eredményeit és a tanórán kívüli programokat illet en a HHH tanulókra vonatkozó adatokat általában nem tartanak nyilván az intézmények. Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzet gyermekek számáról nincs pontos adat. A HH/HHH gyermekek viszonylag létszámarányosan oszlanak el az egyes intézmények között. A HH/HHH gyermekek csoportonkénti elosztását illet en nem találhatók szegregációra utaló jelek.
Törekedni kell arra, hogy a rejtve maradt HHH gyermekek miel bb bevonásba kerüljenek a kerület közoktatás rendszerébe.
A HHH tanulók lemorzsolódásra, tanórán kívüli programokra és a kompetencia mérésekre vonatkozó adatainak intézményi szint nyilvántartása.
Törekedni kell arra, hogy a rejtve maradt HHH s gyermekek miel bb bevonásba kerüljenek a kerület közoktatás rendszerébe. Nem szükséges.
Nem szükséges.
81
Esélyegyenl ségi terület Továbbtanulási arányok jelent s eltérése a halmozottan hátrányos helyzet és a nem halmozottan hátrányos helyzet végz sök között.
Feltárt probléma
A hátrányos helyzet tanulók valamennyi középfokú iskolatípusokba továbbhaladása történ biztosított. (A HHH tanulók is találunk között gimnáziumban és szakközépiskolában továbbtanuló gyermeket is!) Minden gyermek továbbtanul. A kerület kevés kivételt l tanulói (10 15%) eltekintve érettségit adó képzésre iratkoznak be a nyolcadik osztály elvégzése után. SNI-vé min sítés A sajátos nevelési igény meghaladja az országos gyermekeket minden átlagot óvodában integráltan nevelik. A Kuckó óvodában (1171 Bp., Óvón u. 3.) van a legtöbb SNI gyermek. Arányszámuk felt n en magas (20,2 %). (A Kuckó óvoda esetében a legmagasabb a HH gyermekek aránya.) A Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejleszt Speciális Szakiskolai El készít , EGYMI SNI tanulói valamennyien gyógypedagógiai tagozaton tanulnak. A többi iskolában az SNI diákokat integráltan nevelik.
Szükséges beavatkozás
Nem szükséges.
Meg kell vizsgálni, hogy van e direkt összefüggés a Kuckó óvoda magas HH és SNI aránya között! (Ha igen, akkor a szükséges intézkedéseket azonnal meg kell tenni!) SNI gyermekek arányos elosztása a kerület óvodáiban. (A tanulási képességet vizsgáló szakért i bizottságok döntéseinek figyelembe vételével. )
82
Esélyegyenl ségi terület
Feltárt probléma
Szükséges beavatkozás
A pedagógusok módszertani képzettsége – hiányok feltárása.
Az esélyegyenl séget, a hátrányos helyzet gyermekcsoportok felzárkóztatását, fejlesztését segít módszertani képzéseken csak 5 óvoda pedagógusai vettek részt. Az iskolák többségében a tagjai nevel testületek kevésbé fordítottak figyelmet a hatékony tanulást el segít módszertani képzésekre, pedig ezt a hátrányos helyzet tanulók számaránya is indokolná.
A HH/HHH gyermekek felzárkóztatását szolgáló képzések prioritást kell, hogy élvezzenek a továbbképzési terv elkészítésekor.
83
4. Záradék (helyzetelemzés) Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Közoktatási
Esélyegyenl ségi
Helyzetelemzését
Budapest
F város
XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képvisel testülete 2012. március … -én megvitatta és ……………………számú határozatával elfogadta. Az ott felmerült problémákra Közoktatási Esélyegyenl ségi Intézkedési Tervet készít.1
……………………………………….. Polgármester 1
A Képvisel testületi döntés határozata a dokumentum melléklete
84
5. A Települési Közoktatási Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv célja A Települési Közoktatási Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv (KEIT) alapvet
célja, hogy biztosítsa a településen a szegregációmentesség és
az egyenl
bánásmód elvének teljes kör
érvényesülését. Az oktatási
szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenl ségének biztosításán túl a KEIT
célja
az
megvalósítása,
esélyteremtést a
hátrányainak
településen
kompenzálása
támogató él
és
lépések,
hátrányos
az
szolgáltatások
helyzet
esélyegyenl ség
gyerekek
el mozdítása
érdekében.
5.1. Jöv képünk
Olyan településen kívánunk élni, ahol szívesen laknak az emberek, gyermekek és feln ttek egyaránt, ahol a diákok – nemt l, vallási és faji hovatartozástól függetlenül – felkészülhetnek az életre, a szakmájukra, további tanulmányaikra, s ahol sikereket érnek el települési, regionális és
országos
szinten
egyaránt,
azok
is,
akik
a
leghátrányosabb
helyzetekb l indultak.
6. Kötelezettségek és felel sség Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata biztosítja, hogy a település minden lakója, de f ként az oktatási intézmények, szül k és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhet Intézkedési tisztségvisel i
legyen a Települési Közoktatási Esélyegyenl ségi
Terv, és
illetve, a
hogy
településen
az
önkormányzat
m köd
közoktatási
döntéshozói, intézmények
dolgozói ismerjék a benne foglaltakat. 85
Biztosítja továbbá, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezet i minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenl
bánásmód elvét sért
esetekben pedig megteszi a szükséges, hatáskörébe tartozó lépéseket. Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Polgármesterének megvalósításának
feladata
és
koordinálása
felel ssége (az
érintett
az felek
intézkedési
terv
tevékenységének
összehangolása), az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése, és
az
esélyegyenl ség
sérülésére
vonatkozó
esetleges
panaszok
kivizsgálása. A település vezetése, az önkormányzat tisztségvisel i és a településen m köd intézmények vezet i felel sek azért, hogy tisztában legyenek az egyenl bánásmódra és esélyegyenl ségre vonatkozó jogi el írásokkal. A közoktatási
intézmények
vezet inek
feladata,
hogy
biztosítsák
a
diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és
megragadjanak
minden
alkalmat,
kapcsolatos ismereteiket b vít
hogy
az
esélyegyenl séggel
képzéseken, egyéb programokon részt
vegyenek. Felel sségük
továbbá,
hogy
ismerjék
a
Települési
Közoktatási
Esélyegyenl ségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közrem ködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenl ség sérülése esetén, az arról történ
tudomást szerzésüket követ en hivatalosan jelezzék azt a
kijelölt programirányítónak. Minden,
az
önkormányzattal
és
annak
közoktatási
intézményeivel
szerz déses viszonyban álló, számukra szakmai szolgáltatást nyújtó fél felel ssége, hogy megismerje az intézkedési tervet és magára nézve is kötelez ként kövesse azt.
86
7. Akcióterv 7.1. Azonnali beavatkozást igényel: - Minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelel (különös tekintettel a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, és az egyenl
bánásmódról és az esélyegyenl ség el mozdításáról
szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseire). A
fenti
jogszabályokat
sért
eljárások,
folyamatok
az
intézményekben nem tapasztalhatók. - Minden, az adatok vizsgálatát követ en beazonosított - pedagógiaiszakmai szempontból nem indokolható, illetve nem önkéntességen alapuló - szegregációra utaló nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, amely alapvet en sérti az esélyegyenl ség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzet
tanulók oktatási sikerességét, az
intézményekben nem tapasztalható. - Ha igazolódik, hogy az intézményekben biztosított bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. emelt szint
oktatás, tanórán kívüli foglalkozások,
egyéb programok), vagy az oktatási feltételekhez (pl. szaktanterem, informatikai eszközök, tanítást, vagy egyéni tanulást segít
egyéb
eszközök, hiányos szakos ellátottság esetén szaktanár által tartott tanórák) nem biztosított egyenl helyzet
tanulók
részére.
hozzáférés a halmozottan hátrányos
Ilyen
eljárások,
folyamatok
az
intézményekben nem tapasztalhatók. - Ha az intézményekben a sajátos nevelési igény (SNI) és a pszichés fejl dési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan
akadályozott
(pl.
dyslexia,
dysgraphia,
dyscalculia,
mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar) tanulók együttes aránya jelent sen meghaladja az országos átlagot (vagyis több 7 %-nál). A település intézményeiben a nyilvántartott Sajátos
Nevelési
Igény
gyermekek
együttes
aránya
az
országos átlagot nem éri el, így azonnali intézkedésre nincs szükség. 87
ása
ra
Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzet gyermekek számáról nincs pontos adat. Az óvodás korú gyermekek szülei
hivatkozás
Törekedni kell arra, hogy a rejtve maradt HHH gyermekek miel bb bevonásba kerüljenek a kerület közoktatás rendszerébe. A kerület intézményei
megfogalmaz
megállapításá-
(problémára)
szöveges
elemzés
konkrét
Cél
Helyzet-
7.2. Akcióterv (táblázat)
A szül egyetértésével az egészség ügyi és a szociális ellátó rendszer munka társainak bevonásával a polgármesteri hivatal közrem ködés
leírása
Intézkedés
határideje
tásának
megvalósí
intézkedés
Az
Intézmény 2012. december vezet k, a jegyz 31. által kijelölt köztisztvi sel
felel se
és
intézked
Az
Elkészül az intézmé nyekbe járó HHH gyermekek adatbázisa.
A HHH gyermekek nyilvántartá sát az óvodai, s az általános iskolai beíratás során a csoportok kialakításánál felhasználják.
(3 év)
rövidtávon (1 év)
középtávon
indikátor
mér
indikátor
ségét
eredményes
intézkedés
Az
mér
ességét
eredmény
intézkedés
Az mér
státusza
dés
intézke-
Az
Minden 3 intézmény részt vállal a HHH gyermek oktatásában, nevelésében.
(6 év)
hosszútávon
indikátor
ségét
eredményes-
Az intézkedés
88
közül mindössze 5 en nyilatkoztak a halmozottan hátrányos helyzetüket illet en. Halmozottan hátrányos helyzet (HHH) tanulókra vonatkozó adatokkal az általános iskolák egy része nem rendelkezik.
rendelkezzenek teljes kör adatokkal a HHH gyermekekr l, akik a körzetükben élnek, s azokról, akik az intézményekbe járnak.
ével, minden intézmény jegyzéket készít a körzetében lakó és az intézménybe járó HHH gyermekekr l.
89
A HHH tanulók iskolai eredményesség ének növeléséhez szükséges, hogy az intézmény lehet leg teljes kör adatbázissal rendelkezzen róluk az iskolai élet valamennyi területén.
Az iskolai lemorzsolódást, a kompetencia mérések eredményeit és a tanórán kívüli programokat illet en a HHH tanulókra vonatkozó adatokat általában nem tartják nyilván az intézmények.
Az Az intézkedés intézkedés felel se megvalósítá sának határideje
A HHH tanulók Intézmény 2012. lemorzsolódás vezet k december ra, tanórán 31. kívüli programokra és a kompetencia mérésekre vonatkozó adatainak intézményi szint nyilvántartása.
Cél konkrét Intézkedés szöveges leírása megfogalmazás a
Helyzet elemzés megállapításá ra (problémára) hivatkozás
Az intézkedés eredményessé gét mér indikátor középtávon (3 év)
Teljes kör Folyamatos nyilvántar tás a HHH tanulókról
Az intézkedés eredményes ségét mér indikátor rövidtávon (1 év)
Folyamatos
Az intézkedés eredményes ségét mér indikátor hosszútávon (6 év)
1
Az intézke dés státusza
90
SNI gyermekek arányos elosztása a kerület óvodáiban.
A Kuckó óvodában (1171 Bp., Óvón u. 3.) van a legtöbb SNI gyermek. Arányszámuk felt n en magas (20,2 %). (A Kuckó óvoda esetében a legmagasabb a HH gyermekek aránya.)
Meg kell vizsgálni, hogy van e direkt összefüggés a Kuckó óvoda magas HH és SNI aránya között! (Ha igen, akkor a szükséges intézkedéseket azonnal meg kell tenni!)
Cél konkrét Intézkedés szöveges leírása megfogalmazás a
Helyzet elemzés megállapításá ra (problémára) hivatkozás
Intézmény 2012. vezet , a október 31. jegyz által kijelölt köztisztvis el
Az Az intézkedés intézkedés felel se megvalósítá sának határideje
Az intézkedés eredményessé gét mér indikátor középtávon (3 év)
SNI Folyamatos gyermekek arányosan oszlanak el a kerület óvodáiban.
Az intézkedés eredményes ségét mér indikátor rövidtávon (1 év)
Folyamatos
Az intézkedés eredményes ségét mér indikátor hosszútávon (6 év)
1
Az intézke dés státusza
91
Az esélyegyenl sé get, a hátrányos helyzet gyermekcsopor tok felzárkóztatását, fejlesztését segít módszertani képzéseken csak 5 óvoda pedagógusai vettek részt. Az iskolák többségében a nevel testületek tagjai kevésbé fordítottak figyelmet a
Helyzet elemzés megállapítására (problémára) hivatkozás
Minden intézmény nevel testü letének legalább 75% a vegyen részt az integrált nevelést, valamint a HH/HHH tanulók felzárkózta tását segít módszertani továbbkép zésen.
Az Az intézkedés intézkedés felel se megvalósítá sának határideje
Biztosítani a Intézmény Megvalósítás tovább vezet k 2012. 09.01 képzést úgy, 2014.08.31. hogy az a között. pedagógusok számára könnyen elérhet legyen és minimális költséggel járjon.
Cél konkrét Intézkedés szöveges leírása megfogalmazás a
A pedagó gusok 25% a részt vesz módszertani továbbkép zésen.
Az intézkedés eredményes ségét mér indikátor rövidtávon (1 év)
A pedagógusok 50% a részt vesz módszer tani tovább képzésen.
Az intézkedés eredményessé gét mér indikátor középtávon (3 év)
Az intézke dés státusza
A kerület 3 valamennyi pedagógusa magas szint módszertani felkészült séggel végzi fejleszt , felzárkóztató munkáját. A nevel testüle tek tagjai egységes szemlélet alapján, közösen, egymást segítve dolgoznak.
Az intézkedés eredményes ségét mér indikátor hosszútávon (6 év)
92
1
el készítés alatt (egyeztetések zajlanak) képvisel testületi vagy intézményi döntés született a programelem elindításáról, felel sök és határid k kijelölve a feladat végrehajtása folyamatban (rendszeres egyeztetések, találkozók, programok zajlanak) a végrehajtás folyamatban, a célérték eléréséhez további el re nem látott beavatkozásokra volt szükség, amelyek zajlanak (felsorolásuk) 5. a célérték elérésre került, a folytatólagos programelemek megvalósítása folyamatban x. felfüggesztve
1. 2. 3. 4.
Kódok használata javasolt:
hatékony tanulást el segít módszertani képzésekre, pedig ezt a hátrányos helyzet tanulók számaránya is indokolná.
93
2
1
A szül k mégsem adják be a nyilatkozatot. Folyamatosan változik a HHH-sok száma az újabb nyilatkozatok beérkezése miatt - Intézmény vagy lakóhelyváltás esetén kimarad a nyilvántartásból a gyerek Az adatkiadás nem egyértelm törvényi szabályozása
Konzultációk szervezése az esélyegyenl ségi fogalmak tisztázása érdekében.
A nyilatkozattétel eljárásrendjének felülvizsgálata. Kommunikációs kampány szervezése.
Szemléletformáló képzések biztosítása a tantestület számára.
1
(1-3)
ak kockázata
Tisztázni és egységes értelmezésben használni a fogalmakat. Megteremteni az egységes, teljes kör nyilvántartást és biztosítani az adatbázis folyamatos karbantartását az intézményben.
nek súlyossága
megvalósulásán
leírása
következményé-
megfogalmazása
eredményes
A kockázat
Intézkedés
Az intézkedés
Cél konkrét szöveges
7.3. Kockázatelemzés
kezelésének tervezett módja
nek valószín sége
1
1
2
94
Állásfoglalás kérése az adatvédelmi biztostól az adatszolgáltatás törvénynek megfelel rendjér l
Eljárásrend kidolgozása a probléma kezelésére, felel s személy kijelölése fenntartói és intézményi szinten
A szül k többszöri tájékoztatása intézményi szint kommunikációval a nyilatkozattételr l és az ahhoz kapcsolódó lehet ségekr l.
elhárításának,
bekövetkezésé-
(1-3)
A kockázat
A kockázat
Adatbázis létrehozása, folyamatos karbantartása és alkalmazása az intézményében. A tantestület nem alkalmazza az el írásoknak megfelel en. 5
3
95
Az intézményvezet felel st nevez ki a probléma kezelésre.
A hatékony fejlesztés irányának megalapozása számszer adatokkal és átgondolt tervezéssel, komplex fejlesztési irányok meghatározásával.
Cél konkrét szöveges megfogalmazása
Kicsi a fogadókészség az információkra. Nem jut el a felhasználóhoz az információ. A szül k nem nyilatkoznak megfelel számban.
A munkatárs nem megfelel en motivált.
Adatnyilvántartásért felel s munkatárs kinevezése és folyamatos képzése.
Az intézményekhez nem jut el a szül nyilatkozata. A pedagógusok nem értik, nem tartják fontosnak a kiemelt fontosságú adatok nyilvántartását.
Az intézkedés eredményes megvalósulásának kockázata
Teljes kör igényfelmérés és fejlesztési irányok meghatározása, illetve adekvát programok tervezése.
Pontos adatnyilvántartással megalapozni az integrációs normatívák lehívásának lehet ségét.
Intézkedés leírása
1
3
1
A kockázat következményének súlyossága (1-3)
1
1
1
A kockázat bekövetkezésének valószín sége (13)
96
Egyéni motiváció alapján történik a feladatvállalás, nem kijelöléssel.
Szül k tájékoztatása és bevonása folyamatos.
Megfelel motiválás és el zetes tájékoztatás a fenntartó részér l.
A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja
Az intézmény pedagógusai módszertani kultúrájának gazdagítása. Jó gyakorlatok átvétele, kompetenciaalapú programcsomagok használatára való felkészítés.
Cél konkrét szöveges megfogalmazása
A hatékony felhasználás monitorizálása
1
1
1
Ellenállás az új módszerrel szemben Monitoring mutatók kialakítása, illeszkedése az országos mutatókhoz
Továbbképzések szervezése
Nem megfelel pedagógus attit d.
1
Pedagógusok túlterheltsége (hét végi továbbképzések)
Intézkedés leírása
Korszer tanulásszervezési módok elsajátíttatása, felkészítés az élethosszig tartó tanulás technikáinak elsajátíttatására Módszertani csomagok adaptálása
A kockázat következményének súlyossága (1-3)
Az intézkedés eredményes megvalósulásának kockázata
1
1
1
1
A kockázat bekövetkezésének valószín sége (13)
97
Szakért i team létrehozása
Jó gyakorlatok bemutatása
Jó gyakorlatok bemutatása. Attit dváltást segít tréningek, kidolgozott képzési terv alapján.
A cél figyelembe vételével a pedagógusok arányos terhelése
A kockázat elhárításának, kezelésének tervezett módja
8. Megvalósítás A Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata, által
fenntartott
közoktatási
intézmények
vezet i
véleményezik
a
Települési Közoktatási Esélyegyenl ségi Intézkedési Tervet (KEIT) és figyelemmel kísérik az abban foglaltak megvalósulását. Amennyiben szükségét látják, kiigazítják, kiegészítik a benne szerepl adatokat. Mivel a különböz egymásra
közoktatási szintek munkájának eredményessége
épül,
az
érintett
szervezetek
létrehoznak
egy
delegáltakból álló teamet, amely biztosítja a különböz tervezett
beavatkozások
min ségirányítási
koherenciáját.
rendszerébe
beépíti
a
Minden KEIT
állandó
szinteken
intézmény
a
megvalósításának
vonatkozó elemeit. A KEIT-et az intézmények közalkalmazotti közösségeivel ismertetni kell. Intézményenként le kell bontani a célok megvalósításához rendelt feladatokat, ki kell jelölni a megvalósításért felel s személyeket. Az Önkormányzat a Közoktatási Intézkedési Terv felülvizsgálata során kiegészíti azt a KEIT követelményeivel.
9. Monitoring és nyilvánosság A
Települési
Közoktatási
megvalósulásának alapfeltétele szakemberek
elkötelezettsége,
Esélyegyenl ségi
Intézkedési
egyrészt a pedagógusok másrészt
a
szül k
és
Terv egyéb
megnyerése,
együttm ködése. Az intézkedési terv megvalósítása többletmunkát és többletforrásokat igényel, ezért a település polgárait tájékoztatni kell az intézkedési tervben foglaltakról. Ennek érdekében igénybe kell venni a helyi nyilvánosság szokásos fórumait.
98
Az általános tájékoztatásán túl kiemelt figyelmet kell fordítani minden, az adott intézménnyel kapcsolatban álló család közvetlen, személyes tájékoztatására, különös tekintettel az érintett gyermekek szüleire. A team évente legalább két alkalommal, de szükség esetén gyakrabban az önkormányzat és az intézményvezet k részvételével értékeli az elmúlt id szak eredményeit. A polgármesteri hivatal kijelölt munkatársa a KEITben szerepl
adatokat évente két alkalommal, az októberi statisztikai
adatszolgáltatás idején, illetve a tanév zárását követ
intézményi
beszámoló elkészítésekor frissíti, összehasonlítja a kiinduló értékekkel. A team által elkészített írásos jelentést a Képvisel -testület megtárgyalja és határozattal dönt róla.
10.
Konzultáció és visszacsatolás
Az intézkedési terv megvalósításáról szóló éves jelentéseket minden érintett szervezet véleményezi, ami egyben az új tanév tervezésének kiinduló pontja.
11.
Szankcionálás
A pedagógusok teljesítmény-értékelési rendszerébe be kell illeszteni a Települési
Közoktatási
Esélyegyenl ségi
Intézkedési
Terv
megvalósításáért végzett munka értékelését. Amennyiben valaki megsérti az egyenl bánásmód elvét, vagy bármilyen módon
hátrányos
megkülönböztetésben
részesít
gyermekeket,
munkájának értékelésében ezt regisztrálni kell és az eset súlyosságának megfelel intézkedéseket meg kell hozni. Bármely közoktatási intézmény els
számú vezet jének vétsége esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója
köteles hivatalból vizsgálatot indítani az eset feltárására, a jogsért állapot, illetve gyakorlat megszüntetésére intézkedést kezdeményezni, a vezet t vizsgálat keretében felel sségre vonni.
99
12.
Záradék (intézkedési terv)
Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata Közoktatási Esélyegyenl ségi Intézkedési Tervét Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képvisel -testülete ……………………. sz. határozatával elfogadta.
2012. március…………………..
……………………………………….. Polgármester 1
A Képvisel testületi döntés határozata a dokumentum melléklete
100
13.
Mellékletek 1) Helyzetelemzést segít
adatlap a Települési Közoktatási
Esélyegyenl ségi Intézkedési Terv tervezéséhez 2) 1. számú intézményi adatlapok 3) 2. számú intézményi adatlapok 4) Képvisel -testületi döntés határozata a települési közoktatási esélyegyenl ségi intézkedési terv elfogadásáról
101
91/2012. (III. 22.) Kt. határozat melléklete
BUDAPEST F VÁROS XVII. KERÜLET, RÁKOSMENTE ÖNKORMÁNYZATÁNAK
KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2012 2016
BEVEZETÉS .................................................................................................................................................................... 3 A közoktatási intézkedési terv célja ........................................................................................................................ 10 A KERÜLET KÖZOKTATÁSÁNAK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI KÖRNYEZETE ÉS FINANSZÍROZÁSA................................. 11 Demográfiai jellemz k ............................................................................................................................................ 11 A közoktatási finanszírozási rendszere: .................................................................................................................. 13 A személyi és tárgyi feltételek biztosítása .............................................................................................................. 15 A KERÜLETI KÖZOKTATÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI IRÁNYAI .................................................................................... 19 Óvodai nevelés:....................................................................................................................................................... 19 Fejlesztési feladatok az óvodai feladatellátás területén:.......................................................................................... 30 Általános iskolai oktatás ......................................................................................................................................... 32 Fejlesztési feladatok az általános iskolai feladatellátás területén: ......................................................................... 47 Középfokú oktatás .................................................................................................................................................. 48 Fejlesztési feladatok a középiskolai feladatellátás területén.................................................................................. 50 Nemzetiségi oktatás................................................................................................................................................ 51 Fejlesztési feladatok a nemzetiségi oktatás területén:........................................................................................... 52 Gyógypedagógiai nevelés oktatás .......................................................................................................................... 53 Fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igény tanulók nevelése oktatása területén............................................ 55 Alapfokú m vészetoktatás...................................................................................................................................... 56 Fejlesztési feladatok az alapfokú m vészetoktatás területén: ............................................................................... 56 Pedagógiai szakszolgáltatás .................................................................................................................................... 57 Fejlesztési feladatok a pedagógiai szakszolgálat területén..................................................................................... 61 Pedagógiai szakmai szolgáltatás ............................................................................................................................. 62 Fejlesztési feladatok a pedagógiai szakmai szolgáltatás területén:........................................................................ 62 Min ségirányítási rendszer kiépítése a nevelési oktatási intézményekben........................................................... 63 Fejlesztési feladatok a min ségirányítás területén: ............................................................................................... 64 A KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS ALAPELVEI............................................................................................................ 64 FEJLESZTÉSI CÉLKIT ZÉSEK ......................................................................................................................................... 66 ZÁRADÉK: .................................................................................................................................................................... 68 MELLÉKLETEK ...............................................................................................................Hiba! A könyvjelz nem létezik.
2/69
BEVEZETÉS Budapest XVII. kerülete Budapestnek a Dunától keletre legtávolabb fekv kerülete. A kerületi önkormányzat által megállapított hivatalos elnevezése Rákosmente. A kertvárosi jelleg kerület lakossága az 1970 es és 1980 években a rákoskeresztúri lakótelepek építése, a rendszerváltás után pedig a szuburbanizáció következtében növekedett, illetve növekszik ma is (2009 ben túllépte a 86 ezret), annak ellenére, hogy Budapest lakosainak száma az elmúlt évtizedekben több százezerrel csökkent. A népességnövekedés miatt jelent s, korábban zöld, vagy mez gazdasági jelleg területeteken épültek új lakóparkok és családi házas részek, illetve b vültek a már meglév k.
Városrészek: Akadémiaújtelep, Madárdomb, Rákoscsaba, Rákoscsaba Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget, Régiakadémiatelep. Területe: 54,83 km² A kerület 1950. január 1 jén jött létre az addig önálló Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nagyközségekb l, amikor azokat Budapesthez csatolták. Történeti áttekintés A kerületnek közös történelme az egyes kerületrészek történetéb l tev dik össze, leginkább Keresztúr (a mai Rákoskeresztúr), valamint Csaba (a mai Rákoscsaba) történelmének feleltethet meg. A szájhagyomány szerint például a nagy népvándorlások korát átvészel hunok egy kis csoportja a mai Rákoscsaba területén húzta meg magát, s a helyet vezet jük, Attila hun király fia, Csaba királyfi után nevezték el Rákoscsabának. Ezen vélt vagy valós kötödést számos utca és térnév is megjeleníti. Rákoskeresztúrt el ször 1265 ben említi meg egy oklevél, Pousaracusa (Pósarákosa) néven. A kerület határában fekv Rákos mez a középkorban országos jelent ség hely volt, 1286 és 1540 között rendszeresen tartottak itt országgy léseket illetve nemesi gy léseket. Buda elestével (1541) a mai XVII. kerület teljes egészében török uralom alá került, az akkor itt létez 3/69
Keresztúr és Csaba települések a török porta adófizet i lettek és csak Buda visszafoglalása (1686) után kerültek újra magyar kézre. A környéken folyó heves harcok miatt Csaba és Keresztúr szinte teljesen elnéptelenedett, helyükre a felvidékr l szlovákokat, a mai Németország illetve Ausztria területér l els sorban svábokat telepítettek be. Rákoscsaba lakossága Rákóczi oldalán részt vett a Rákóczi szabadságharcban is. Az 1950 es egyesüléskor önálló többi kerületrész, Rákosliget illetve Rákoshegy jóval fiatalabbak; el bbi 1907 ben, utóbbi 1921 ben vált önálló nagyközséggé, mindkett Rákoskeresztúrtól. Rákoskert sohasem élvezett önállóságot, ahogy Madárdomb sem, el bbi Rákoscsaba részeként csatlakozott Budapesthez, míg az utóbbit csak 1984 t l kezdték beépíteni. A városiasodás az 1970 es évek nagy panelépítési programjaival indult, az addig falusias, a városközponttól távoli Rákoskeresztúr központjában számos házat elbontottak és helyükre hatalmas panel lakótelepeket húztak, drasztikusan megemelve a lakosság számát és kidomborítva az akkor még jelent s infrastrukturális elmaradottságot, amelyet a gyors és dinamikus fejl dés miatt a 2000 es évek közepére sikerült részben ledolgozni. Rákosmente jelene A f város legnagyobb kerülete, 54,83 négyzetkilométer terület , több mint 25 szöröse a legkisebb budapesti kerületnek. Északnyugaton a XVI. kerület, nyugaton a X. kerület, délnyugaton a XVIII. kerület, míg délkeleten Ecser és Maglód, keleten Pécel, északkeleten pedig Nagytarcsa határolja. A kerület rákoskerti része légvonalban 22,2 km re található a Lánchíd mellett álló nulla kilométerk t l, amely a belvárostól legtávolabb es pontja Budapestnek. Az egyik legszebb fekvés pesti kerület, amely ugyanolyan magasan terül el, mint a Gellért hegy, noha a Pesti síkság része. Területe szinte teljes egészében dimbes dombos. A kerület legmagasabb pontja, az Arany hegy 243 méter (a Gellért hegy 235 méter) Rákoscsaba és Rákoskert határán található. Rákosmente és részei nevüket a kerületen keresztülfolyó Rákos patakról kapták, a terület domborzati viszonyai pedig számos településrész (vagy azok részeinek) nevéb l visszacsengenek (pl.: Rákoshegy, Madárdomb, Kaszásd l , stb.) A XVII. kerületben található a 27 hektáron elterül Merzse mocsár, mely Budapest közigazgatási határain belül az egyik legháborítatlanabb vizes él hely; négy harasztfaj, százharmincegy kétszik és ötvenegy egyszik növényfaj, valamint tizenegy madárfaj, köztük a Magyarországon védett szürke gém és vörös vércse otthona; természetvédelmi terület. A Ferihegyi repül tér hivatalosan Budapest XVIII. kerülete illetve Vecsés területén fekszik, azonban a Ferihegy 2 kifutópályája részben átnyúlik Rákosmentére is.
4/69
Közlekedés Gépjárm vel A kerület központját leggyorsabban a Könyves Kálmán körúttól a K bányai út Jászberényi úton (kés bb Pesti úton), az Örs vezér terét l a Kerepesi út (kés bb Veres Péter út) Bökényföldi út Cinkotai út, vagy a Fehér út Élessarok Jászberényi (kés bb Pesti) út (31 es f út), esetleg az ezt elkerül Kerepesi út Keresztúri út Pesti út vonalán lehet elérni. Reggel a belváros felé, kés délután az ellenkez irányban szokott nagy torlódás kialakulni. Pécel fel l a Péceli út, Ecser fel l a Pesti út vezet a kerületbe. Az M0 ás körgy r elkészült nyomvonala a kerület keleti határa mellett halad. A kerületközpont a Pesti út Csabai út Ferihegyi út találkozásánál lev Rákoskeresztúr városközpont, amely Európai Uniós támogatással átépítésre került a 2010. évben. Autóbusszal A f város bels kerületei fel l az Örs vezér terér l, a K bánya Kispest metróvégállomásról induló autóbuszokkal lehet a leggyorsabban kijutni a kerületbe. A BKV 2008. augusztus végi szeptember eleji járatátszervezése folytán a kerületben összesen 9% al n tt a BKV járatok kapacitása és kínálata, amely a 2010. évi újbóli átszervezéssel tovább n tt. Az Örs vezér tere és Rákoskeresztúr városközpont, valamint a városközpont és a kerület egyes részei között közleked járatokat összekapcsolták, így az átszállási kényszert kiváltva immáron minden kerületrésznek közvetlen kapcsolata van a kettes (piros) metróval (Örs vezér tere), vagy a hármas (kék) metróval (K bánya Kispest). A kerületen belüli közlekedés is könnyebbé vált, az így felszabadult buszvégállomás pedig parkká (F tér) alakult. A Ferihegyi út és a Pesti út sarkán a megsz nt BKV buszvégállomással átellenben lév megállóból indulnak az el városi volán járatok a környékbeli településekre; Ecserre, Maglódra, Gyömr re, Pécelre. Vasúton A kerület északi részein halad keresztül a 80 as, azaz az Budapest Hatvan Miskolc, a déli részein pedig a 120 as, vagyis a Budapest Újszász Szolnok vasútvonal. A kerületben 6 vasútállomás található, melyb l öt (a hatvani vonalon: Rákosliget, Rákoscsaba Újtelep, Rákoscsaba, a szolnoki vonalon: Rákoshegy és Rákoskert) a Keleti pályaudvarról óránként kétszer induló személyvonatokkal 15 20 perc alatt elérhet . Mindegyik XVII. kerületi vasúti megálló rendelkezik P+R parkolóval, egyedüliként a budapesti kerületek közül. A hatodik, rákoskeresztúri megálló jelenleg nincs használatban, de felújításáról és újra megnyitásáról több vita is folyt az elmúlt években. Létesítését a forgalom növekedése hamar indokolttá teheti. 5/69
Kerékpáruton Budapest bels közlekedésének modernizálása megkívánja, hogy a közúti forgalom helyett egyre nagyobb teret kapjon a kerékpáros közlekedés. Egyre nagyobb igény van minden kerületben, hogy a városközponttól kívül es kerületeket is kerékpárúttal kössék össze belvárossal és egymással. A kerékpárút hálózat fejlesztésével megteremt dik a lehet sége annak, hogy az emberek a rövid távú közlekedést kerékpárral oldják meg, és mindezt biztonságos körülmények közt. A megépült kerékpárutak a település gazdasági infrastruktúráját b vítik, f leg, ha külterületi lakott övezetekb l a minden napos hivatásforgalmi közlekedés egy részét a kerékpárutak átvállalják. A fejlett közlekedési infrastruktúra fontos része a megfelel en megtervezett és kialakított kerékpárút hálózat. A kerékpárutakkal kapcsolatos fejlesztések révén alternatíva nyílik a kerületek elérésére, javul a megközelíthet ség, n a mobilitás, hozzájárul az egészséges életmód elterjedéséhez, javulnak a területi kapcsolatok, továbbfejl dnek a kerékpárút hálózatok, n a közlekedésbiztonság. Rákosmente területén korábban csak néhány, egymástól független kerékpárút szakasz létezett. A fejlesztésekkel 3 önmagában is használható, ugyanakkor összekapcsolódó kerékpárút jött létre, mely jelent sen növelte a kerület kerékpáros lehet ségeit illetve kerékpáron történ megközelítését. Az els fejlesztés 2010. május 17. 2011. április 21. között indult a KMOP 2.1.2 09 2009 0020 számon kiírt kerékpárút fejlesztési pályázattal. A megvalósítása során hivatásforgalmi gyalog és kerékpárút kialakítására került sor a Rákos patak mentén. A második lépcs ben a Pesti út mentén, a Ferihegyi út és a Kucorgó tér illetve a Bodonyi utca kerülethatár között kerékpárút illetve az 501. utca Ferihegyi út közötti szakasz készült el. A harmadik lépcs ben pedig a Pesti út mentén az Elágazástól a Kucorgó térig alakított ki a kerület egy újabb szakaszt. Összességében a 20 km es hálózat a XVII. kerületi szakaszon uniós pályázatból épült 3, 6 km hosszú, patakparti kerékpárút beszámításával jött létre.
Kulturális nevezetességek A kerületben található Csekovszky Árpád keramikus m vész állandó kiállítása az elhunyt m vész egykori alkotóházában. Bartók Béla 1911 1920 közötti otthonául szolgáló épület, ma Rákoshegyi Bartók Zeneház, valamint egy Helytörténeti Gy jtemény látható az Erd s Renée Házban. Egyéb nevezetességei még a barokk stílusban, 1760 ban épült Podmaniczky Vigyázó kastély, Rákoskeresztúron, melyet mostanában kezdtek felújítani, illetve a már bezárt egykori Rákoscsabai Strandfürd , valamint a Bogáti Hajdú villa, a süllyed kastély, mely a Loire 6/69
völgyi kastélyokhoz hasonlatos módon lábakra épült vizes, süpped s területen. További nevezetes hely még a Budapest egyetlen Trianon emlékm vének helyt adó Népkert is. Média A kerületnek saját rádióadója (Rádió 17) illetve televíziója (Rákosmente TV) van. Az utóbbi kábelen jut el minden kerületi kábeltv el fizet höz. A kerületi önkormányzat kéthetente megjelen lapja a Hírhozó. Több más havilap is megjelenik, mint a Helyi Hírek, a Helyi Théma, a Tizenhetedik, Rákosmenti Miújság, valamint a Rákosvidék. (Forrás: Wikipédia)
Budapest F város XVII. kerületét egyenletes, a gazdasági társadalmi rendszerváltást követ en dinamikus fejl dés jellemzi. A lakosságra kedvez demográfiai és migrációs tendenciák jellemz k a lassú gazdasági átrendez dés mellett a kerület fejl dése töretlen volt az elmúlt másfél évtizedben. Az önkormányzat a humán szolgáltatások, a szociális ellátás területén igyekszik a szolgáltatások színvonalát meg rizni. A közoktatási feladatellátás területén intézményhálózatával a kötelez alapfeladatok ellátásán felül önként vállalt feladatokkal is segíti a tehetséggondozást, a szociális, kulturális hátránnyal induló gyermekek, tanulók felzárkóztatását, az integrált nevelést oktatást, a pedagógusok szakmai módszertani felkészítését forráshiánnyal küszködve is vállalja lehet ségeinek határait figyelembe véve intézményhálózata fenntartását, korszer sítését, az új oktatási tartalmak és módszerek bevezetéséhez illeszked oktatási környezet kialakítását, nagy figyelmet szentel a humán er források fejlesztésének, ill. az oktatási szolgáltatások alternatív kínálatának. Az Önkormányzat mint a kerület közoktatás szolgáltatását ellátó legnagyobb intézményfenntartó az állami normatíva kiegészítésével minden évben biztosítja a közoktatás fedezetét. A kerület önkormányzatának Képvisel testülete a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény el írásai szerint, az európai normákat érvényesítve, a lakossági illetve térségi elvárásoknak eleget téve végzi tevékenységét. Közoktatási intézményhálózata elismert és színvonalas közszolgáltató rendszer. Gazdag iskolatörténeti hagyományai vannak, évtizedek óta kisugárzó hatása van a térségben (pl. az alapfokú m vészetoktatás hagyományai, német nemzetiségi oktatás). Az
7/69
itt él családok elvárásaihoz történ rugalmas alkalmazkodás változatlanul vonzóvá teszik a kerület óvodáit, iskoláit. A kerület rangos eredményeket ért el a közoktatás minden területén. A középiskolák tanulói az országos átlagnál nagyobb arányban jutnak be a fels oktatási intézményekbe, valamennyi iskolatípus diákjai jelent s tanulmányi sikereket érnek el a budapesti, az országos és a megyei versenyeken. Ezen túl jelent s eredményeket értünk el a fejlesztés, felzárkóztatás és az integráció területén. Az óvodai hálózat változatos helyi nevelési program révén, kiemelked szakmai színvonalon látja el a kerületben él 3 7 éves gyerekek nevelését, iskolai életmódra való el készítését. Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képvisel testülete a 166/2006. (VI. 20.) Kt. határozatában fogadta el Budapest F város XVII. kerület Önkormányzata Közoktatási Intézkedési Tervét, melynek készítését a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kotv.) 85. § ának (4) bekezdése írt el . Az intézkedési terv elkészítésének célja az volt, hogy kiszámítható feltételekkel alkalmas helyzetet teremtsen oktatási nevelési feladataink ellátásához. A Kotv. 85. § ának (4) bekezdése el írja, hogy a helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli, szükség szerint felülvizsgálja. Az intézkedési tervet legutóbb 2006 ban vizsgáltuk felül. A felülvizsgálat alapján megállapítást nyert, hogy a közoktatási feladatellátásra és fejlesztésre vonatkozó önkormányzati intézkedési tervet generálisan nem szükséges megváltoztatni, a fejlesztési irányok megszabta keretek között kell tovább folytatni a kerület oktatási nevelési feladatellátását. 2011 decemberében, az ország strukturális átszervezése keretében a magyar parlament új köznevelési és önkormányzati törvényt fogadott el. Ennek értelmében 2013. január hónaptól az általános iskolák valamint középiskolák fenntartói jogát az állam átveszi. Ebb l ered en 2013. január 1 jét l ezeknek az intézményeknek a fenntartói jogát az önkormányzatoknak át kell adni a kormányhivataloknak. Továbbra is az önkormányzatoknál maradnak az óvodák fenntartói joga. A fejlesztési tervnek tartalmaznia kell, hogy a kerületi önkormányzat: -
hogyan teljesíti kötelez közoktatási feladatait ellát e önként vállalt feladatokat milyen fejlesztésekkel, átszervezésekkel számol intézményeiben a tervezés id szakában
Az intézkedési terv készítése, felülvizsgálata során figyelembe vett tényez k:
8/69
az új, megváltozott jogi környezet a kerület demográfiai és migrációs tendenciái, a helyi közoktatás hagyományai, az intézményrendszer fejlesztési szükségletei illetve kapacitás csökkentésére vonatkozó kényszerek, a helyi gazdaság szerkezetének alakulása és tendenciái, prognosztizálható munkaer piaci hatásai, a térségben jelentkez közoktatási, feln ttképzési feladat ellátási igények, a nevelési oktatási intézményekre háruló szociális kompenzációs elvárások.
Az önkormányzat oktatáspolitikájának megvalósításához, közoktatási feladatellátásának megszervezéséhez nélkülözhetetlen fejlesztési terv illeszkedik az érvényben lév , felülvizsgált f városi fejlesztési tervhez. Tartalmazza az intézményrendszer m ködtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefügg középtávú elképzeléseket. A XVII. kerület Rákosmente közoktatási intézményeinek fejl désében tartalmi el relépést jelentett a közoktatási törvény módosításáról rendelkez 2003. évi LXI. törvény, illetve a követ jogszabályok érvényesítése: az intézményi alapító okiratok felülvizsgálata, a helyi nevelési és a pedagógiai programok módosítása, a fenntartói és intézményi min ségirányítási programok elkészítése, a fenntartói és intézményi esélyegyenl ségi intézkedési tervek elkészítése a közoktatási törvény által deklarált tartalmi elvárások bevezetése, ill. felmen rendszerben való érvényesítése. A Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának közoktatási intézkedési terve fenntartói szinten a min ségbiztosítást szolgálja, figyelembe veszi a f város közoktatási szolgáltatásban betöltött és perspektivikusan vállalható szerepét, a 18 éves (2011. szeptembert l 16 év) korhatárig kiterjesztett tankötelezettség teljesítésének, illetve a munkaer piaci elvárásoknak megfelel en. Jelen intézkedési terv figyelembe veszi a Budapest F város Közgy lése által 2008 ban elfogadott közoktatás fejlesztési tervét. Figyelembe veszi továbbá az országgy lés által elfogadott új törvényeket, a környez kerületekben m köd közoktatási intézményeket, a f városban körvonalazódó, közoktatással összefügg terveket, az intézmények távlati elképzeléseit, a szül i szervezeteket, a közoktatás szolgáltatásait igénybe vev ket képvisel szervezeteket. Alapoz a kerület 2006 ban elfogadott intézkedési tervére, a 2008 ban lezajlott szakért i vizsgálat megállapítására, javaslataira. Tartalmazza az önkormányzat kötelez feladatellátási 9/69
rendszerét, bemutatja az intézményrendszer m ködtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefügg középtávú elképzeléseket.
A közoktatási intézkedési terv célja 1.
A Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata közigazgatási területén ellátandó kötelez és önként vállalt közoktatási feladatok számbavétele: az óvodai nevelés és iskolai életmódra felkészítés 2013. januárig: általános iskolai nevelés és oktatás (a többi gyermekkel együtt nevelhet oktatható sajátos nevelési igény tanulókat is beleértve) gyógypedagógiai ellátás beleértve a logopédiai ellátást is középiskolai nevelés és oktatás (gimnáziumi nevelés oktatás keretében) feln ttoktatás pedagógiai szakszolgálat keretében ellátott nevelési tanácsadás, logopédiai, és gyógytestnevelés alapfokú m vészetoktatás pedagógiai szakmai szolgáltatás
2.
A helyi közoktatási szolgáltatást igénybe vev k létszámának alakulása és a rendelkezésre álló infrastruktúra lehet ségeinek figyelembe vételével a feladatellátás fejlesztésének, a kapacitás kihasználtságának megtervezése.
3.
A közoktatási hálózat m ködési feltételrendszerének, a szolgáltatások min ségének javítása.
A közoktatási intézkedési terv id beli hatálya: 2012. márciusi képvisel testületi határozat dátumától 2016. augusztus 31. Érvényesülése: A kerület közigazgatási területe, a közoktatási intézményrendszere, a közoktatási ellátást igényl k köre. Legitimációs eljárás: Az intézkedési tervet véleményezik az önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények, az iskolaszékek, a szül i közösségek képvisel i, ill. testületei. A Német Kisebbségi Önkormányzat, az el terjesztést megtárgyalja Budapest F város XVII. Kerület Rákosmente 10/69
Önkormányzatának Rákosmenti Er forrás Bizottsága és határozattal fogadja el az Önkormányzat Képvisel testülete. Felülvizsgálat: Az intézkedési tervet kétévenként, legközelebb 2014. augusztus 31 ig kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani. Módosításra kerülhet sor abban az esetben is, ha az intézkedési terv felülvizsgálatát: törvényi változások el írják, a Képvisel testület egyharmada ill. a polgármester kezdeményezi, abban az esetben, ha az Rákosmenti Er forrás Bizottság egyszer többséggel, ill. valamely önkormányzati közoktatási intézmény közalkalmazottainak több mint fele indítványozza. A KERÜLET KÖZOKTATÁSÁNAK FINANSZÍROZÁSA
TÁRSADALMI,
GAZDASÁGI
KÖRNYEZETE
ÉS
Demográfiai jellemz k A kedvez tlen hazai népesedési folyamat nem jellemz kerületünkben. Míg a f város lakosságának fogyása meghaladta az országos csökkenés mértékét, addig kerületünk lakosságszáma folyamatosan emelkedik, 2011. végén elérte a 87 6150 f t. Kismértékben folytatódik a lakosság számának növekedése a lakóparkok megépülése és benépesülése okán. Az intézményrendszer tartós feltöltöttsége prognosztizálható, ennek ellenére önkormányzatunk nem zárhatja ki közoktatási intézmények átszervezését.
Lakónépesség száma
87615
Állandó népesség száma
86759
Állandó népességb l a 0 2 évesek száma
2617
Állandó népességb l a 3 5 évesek száma
2648
Állandó népességb l a 6 14 évesek száma
7230
Állandó népességb l a 15 18 évesek száma
3859
Állandó népességszám változása 1990 2011 ( / +) Forrás: Népesség nyilvántartó, 2011. decemberi állapot
+14079
A korévfolyamok adataiból kit nik, hogy az óvodás korosztály száma lassan emelkedik. Számolnunk kell azonban azzal, hogy az óvodás korúak megoszlása a kerület lakóövezeteiben differenciálódik, amit az óvodai körzethatárok, majd az iskolai vonzáskörzetek módosításában érvényesíteni kell. Az általános iskolások körében már jelentkezik némi elvándorlás, de a más kerületekben tanulók száma nem számottev . A középiskolás korosztály zöme a f város más kerületeibe ingázik, mivel a helyi továbbtanulásuk jelenleg részben megoldott. 11/69
Népességvándorlás (1=Egyáltalán nem jellemz
5=Nagyon nagy mértékben jellemz ) Beköltözések Közeli településekr l
4
Közeli városból
4
Távolabbi településekr l
2
Távolabbi városokból
2
Megyeszékhelyr l
2
Budapestr l
4
Külföldr l
1
Közeli településekre
3
Közeli városba
3
Távolabbi településekre
2
Távolabbi városokba
2
Megyeszékhelyre
2
Budapestre
3
Külföldre
1
Elvándorlások
A kerületek közötti vándorlást tekintve a f város bels kerületeib l történ elvándorlás dominált. A bels kerületekb l a kertvárosi részekbe, illetve a f városi agglomerációba költöznek az emberek. Kerületünkre az új építkezések, a betelepülés jellemz . Mindez összefügg a kerület sajátos földrajzi helyzetével (kertvárosi jellege, beépíthet területek nagy száma, kevés a leveg t szennyez üzem, stb.). A környez agglomerációból jelent s a kerületi közoktatási intézmények iránti fér helyigény. Az alapfokú oktatást illet en a kerület feladatellátási kötelezettsége a kerületben állandó lakcímmel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkez gyermekekre terjed ki. Pénzügyi és politikai mérlegelés kérdése, hogy milyen mértékben fogadjuk a kerületen kívüli jelentkez ket. Ha az intézmények feltöltöttsége kerületi illet ség gyermekekkel már nem biztosítható, érdemes kinyitni a kapukat. Ha viszont a kerületen kívülr l érkez létszám miatt kényszerül az önkormányzat az intézményhálózat b vítésére, akkor meggondolandó. A növekv gyermeklétszám igényeinek kielégítésében részt vállalnak az alapítványi és az egyházi intézményfenntartók is, melyekkel az Önkormányzat közoktatási megállapodást kötött. A közoktatási megállapodásokat meghatározott id szakonként felülvizsgáljuk, aktualizáljuk konszenzusra törekedve a partnerekkel.
12/69
A kerület szociális helyzetének áttekintése A munkanélküliek száma a kerület lakónépességéhez viszonyítva
Ebb l tartósan munkanélküli
952*
Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt?
136
Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?
136
Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt?
1782**
Ebb l
Munkanélküliek száma a településen
Összesen 2114*
Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos 82 helyzetükr l Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak n.a.
*Forrás: https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=meta&rq_proc=strfr&dbid=22&ev=2009 ** Forrás: Szociális csoport A munkanélküliek száma a kerület lakónépességéhez viszonyítva jóval az országos és a budapesti átlag (2010. október: 10,90%) és a budapesti átlag (2010. október: 4,05 %) alatt van, mindössze 1% körüli. A gyermekvédelmi kedvezményben részesül gyermekek aránya 2010. novemberi adat szerint 20 %. A közoktatás finanszírozási rendszere: Önkormányzatunk a nevelési oktatási intézmények fenntartásához szükséges, az állam által biztosított normatív hozzájárulás összegét évr l évre kiegészíti. A kiegészítés mértéke:
állami hozzájárulás % ban
önkormányzati forrásból finanszírozandó összeg % ban
2006.
38,5
61,5
2007.
40,9
59,1
2008. 2009. 2010. 2011.
41 38,5 37,4
59 61,5 62,6
2006.
43,1
56,9
2007.
45,3
54,7
2008.
40
60
2009.
40
60
2010.
36,8
63,2
2006.
26,7
73,3
2007.
28,8
71,2
2008.
25
75
2009.
19,3
80,7
2010.
16,3
83,7
Óvodai nevelés
Iskolai nevelés oktatás
2011. Zeneiskola
2011.
Az intézmények finanszírozása a Képvisel testület által jóváhagyott koncepció szerint történik. A koncepció 2009 év tavaszán felülvizsgálatra, majd 2010 januárjában felfüggesztésre került. A közoktatási intézmények finanszírozási rendszere követi a közoktatási törvény változásait. Az önkormányzat saját bevételeib l fenntartásra fordított összeg nemcsak a kötelez en ellátandó feladatok teljesítésére biztosított lehet séget, hanem az egyes intézmények egyedi arculatának kialakításához kit zött célok megvalósítását is lehet vé tette. A sz kül források miatt azonban szükségessé válhat ez utóbbi újragondolása. Az így felszabaduló forrást a kötelez en ellátandó feladatokra lehetne fordítani. A fenntartói hozzájárulások az alábbi feladatcsoporthoz kapcsolódnak: -
óvodai nevelés, általános képzés, alapfokú m vészetoktatás fogyatékkal él k speciális oktatása speciális (egyéb) feladatok: nemzeti kisebbségi oktatás iskolai étkeztetés 14/69
-
iskolaotthon, napközi és tanulószobai ellátás hátrányos helyzet tanulók felzárkóztatása ép intellektusú gyermekek differenciált oktatása, pedagógus szakvizsga és továbbképzés, pedagógus szakkönyvvásárlás, tanulók tankönyvvásárlása, pedagógiai szakszolgáltatások pedagógiai szakmai szolgáltatások támogatása
A közoktatás állami támogatásának mértéke nem fedezi a fenntartás tényleges szükségleteit, ez együtt jár az önkormányzati terhek növekedésével. A normatív támogatás mellett, hogy biztosított legyen a feladatok és a források folyamatos összhangja, a kormányzat központosított el irányzatok keretén belül címzett támogatással is segíti az önkormányzatokat. Intézményeink vezet i élnek a pályázati lehet ségekkel, de az öner t az eszközfejlesztési támogatás és az intézmény karbantartására fordítható összeg terhére tudjuk csak részükre biztosítani. Mivel növelni kívánjuk pályázati esélyüket, megfontolandó egy pályázati önrész keretet elkülöníteni az önkormányzat költségvetésének céltartalék során. A személyi és tárgyi feltételek biztosítása A személyi feltételek biztosítása érdekében Önkormányzatunk lehet ségei szerint éves költségvetésében biztosítja -
-
-
-
a hosszabb távon eredményesen dolgozó pedagógusok elismerését a szakmai és szakszolgáltatásban dolgozókat is beleértve az Életm díj kimagasló pedagógiai tevékenységért kitüntetést, a nevelési valamint a nevelési oktatási intézmények vezet i részére a Képvisel testület döntése alapján az 50.000 Ft/f /hó Rákosmenti Pótlékot, az intézmények nem fels fokú végzettség adminisztratív feladatait végz dolgozói részére 10.000 Ft/f /hó összeg pótlékot, A nevelési valamint a nevelési oktatási intézményekben az étkezési térítési díjak kezelésével megbízott közalkalmazottat a pótlékalap 50% ának megfelel összegben. az óvodákban és iskolákban, a szakszolgálati és szakmai szolgáltató intézményekben dolgozókat is beleértve, a munkaközösség vezet k részére munkaközösség vezet i pótlékot, valamint 1 1 f gyermekvédelmi felel s részére a pótlékalap 30 % át, az óvodákban és iskolákban, amennyiben az önkormányzat saját bevételei lehet vé teszik, az intézményi számított éves bérel irányzat 2 % ának összegéig jutalom keret tervezését, nemzetiségi pótlékot,
15/69
-
-
-
a jogszabályban el írt mérték idegen nyelvtudási pótlékot a német nemzetiségi tagozaton azon pedagógusok részére, akik olyan munkakört töltenek be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv használata indokolt. általános juttatásként az étkezési hozzájárulást, ruházati költségtérítést, a munkáltatói kölcsön lehet ségét a mindenkori jogszabályok el írásainak figyelembe vételével. A Képvisel testület Pedagógus Napon elismerésben részesíti a nyugdíjba vonulókat és azokat az óvodában, iskolában, pedagógiai szak és szakmai szolgáltatásban dolgozó közalkalmazottakat, akik hosszabb ideje (30 35 40 éve) h ségesen dolgoznak a kerület valamely közoktatási intézményében. Mindemellett önkormányzatunk keresi további lehet ségeit a pedagógusok munkájának elismerésére, ösztönzésére.
16/69
Az oktató nevel munka tárgyi feltételei Épületek, helyiségek Három iskolában folyik oktatás szükségtantermekben. (K rösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium 1 db, Szabadság Sugárúti Általános Iskola 1db, Zrínyi Miklós Általános Iskola 2 db szükségteremmel rendelkezik. Forrás: OSA 2010.) Az iskolák közül a Diadal úti Általános Iskola és az Újlak utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar Angol két tanítási Nyelv Iskola teljes felújítása valósult meg. A hiányzó oktatási helyiségek megépítése, a meglév k felújítása érdekében pályázatok benyújtásával is igyekszünk forrást teremteni. A 2009 2011 es id szakban az óvodák felújítása és az óvodai fér helyek b vítése a legéget bb feladat. Az új lakóparkok felépülése következtében folyamatosan n kerületünkben az óvodás korú gyermekek száma, akiknek az ellátásáról nem csak azokban az esetekben kell gondoskodnunk, amikor azt jogszabály kötelez vé teszi számunkra, de akkor is, amikor a családok megélhetése függ az édesanya munkába állásától. A kerület óvodai kapacitásának felmérését, az alapító okiratok pontosítását kell ahhoz elvégezni, hogy meg lehessen határozni a fér helyszám növelésének szükséges mértékét. A Református Egyházközség által fenntartott Betlehem Óvoda 2009 szeptemberében új épületbe költözött. A jelenlegi, 125 f befogadására alkalmas épületet az önkormányzat megvásárolta, aminek következtében átmenetileg csökkenteni lehet a fér hely hiányt. Sajnos ez az épület is felújításra szorult. Az óvodák vonatkozásában az elkövetkez két esztend ben a következ feladatokat kell megoldani: Százszorszép Óvoda: egy csoportszoba és egy tornaszoba építés Tornaszobák építése Fér helyb vítés lehet ségének felmérése
Internet kapcsolattal rendelkez osztálytermek és szaktantermek száma
o04
o05
o06
o07
o08
o09
Ssz. Intézmény
OM azonosító 461
452
4350
152
205
18
161
148
73
48
48
530
12
12
2
2.
Bartók Béla Alapfokú M vészetoktatási Intézmény 039811
5
5
60
2
6
1
3.
Czimra Gyula Általános Iskola 035109
51
51
430
3
3
3
4.
Diadal Úti Általános Iskola 035103
57
57
377
29
20
5
5.
Gregor József 035107 Általános Iskola
39
39
422
32
31
6.
Gyurkovics Tibor Általános Iskola EGYMI 038431
10
10
56
3
2
1
7.
Kossuth Lajos Általános Iskola 035104
28
28
414
6
13
6
8.
Csoma K rösi Sándor Általános Iskola és Gimnázium 035319
39
39
647
30
74
3
23
1
31
Intranetre kapcsolt pedagógus munkaállomások száma
WIFI eszközökkel osztálytermek száma
Internetet oktatási használók tanárok száma
Számítógépet használó tanulók száma
1.
Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium 035250
lefedett
Interaktív táblával és hozzá tartozó munkaállomással felszerelt tantermek száma
o03
2011/2012-es tanév
célra
o02
a02t19 Számítógépés internethasználat ( - Összesen megjelölés sor szerinti összesítés)
Összes számítógépb l internetkapcsolattal rendelkez számítógépek száma
o01
Számítógépek nyitóállománya
Informatikai képesítéssel, ismeretekkel rendelkez tanárok száma
Informatikai ellátottság
12
24
7
31
9
3 1
10
23
23
219
8
18
1
3
19
7
10.
Laborcz Ferenc Általános Iskola 035105 Szabadság Sugárúti Általános Iskola 035112
73
64
257
3
18
10
4
1
9
11.
Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar-Angol Két Tanítási 035114 Nyelv Iskola
64
64
615
20
6
3
51
51
16
12.
Zrínyi Miklós Általános Iskola 035113
24
24
323
4
2
31
21
9.
(Forrás: OSA 2011, oktatási nyilvántartás)
A 11/1994. (VI. 08.) MKM rendelet 7. sz. mellékletében foglaltaknak megfelel eszközökkel és felszereléssel valamennyi intézmény rendelkezik. 18/69
A hiányzó, elhasználódó eszközök és felszerelések pótlása folyamatosan, az éves költségvetésben tervezhet összeg erejéig megtörténik, ami úgy t nik, nem fedezi az elhasználódott géppark felújítását. Különösen fontos ez az informatikai eszközök vonatkozásában, hiszen az egyik kiemelten fejlesztend terület a digitális írásbeliség valamint az informatika lehet ségeinek felhasználása az oktatás minden területén. A kerület intézményeiben a számítógépek életkori megoszlása közepes, de az elöreged gépek cseréjére folyamatosan szükség van. Amennyiben az állami költségvetési törvény a központosított el irányzatok keretén belül lehet séget biztosít a közoktatási informatikai fejlesztési feladatok támogatására, úgy minden esetben támogatási igényt nyújtunk be az általunk fenntartott közoktatási intézményeinkben meglév informatikai eszközök korszer sítésére, fejlesztésére és m ködtetésével összefügg beszerzésekre. Az intézményhálózat karbantartására fordított összeg Az oktatási feladatellátás biztosításához, a folyamatos m ködéshez nélkülözhetetlen az ingatlan és az állapotmeg rz tevékenység. Az Önkormányzat fenntartásában m köd összes intézmény tervszer karbantartására minden évben sor kerül. Ezt a keretet az Önkormányzat évr l évre biztosítja. év 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010.
ráfordított összeg 191.111 e Ft 188.200 e Ft 208.350 e Ft 229.303 e Ft 83.032 e Ft 91.399 e Ft 78.502 e Ft
Forrás: Önkormányzati beszámolók
A nevelési oktatási célokat szolgáló épületek állagának felmérését és a hiányosság megszüntetését folyamatosan végzi a Rákosmente Kft.
A KERÜLETI KÖZOKTATÁS HELYZETE ÉS FEJLESZTÉSI IRÁNYAI
Óvodai nevelés: Az óvodák fenntartása, m ködtetése a kerületi önkormányzatok kötelez feladata és 2013 tól is az marad. Az önkormányzat fenntartásában 17 óvoda m ködik:
19/69
034628 Aprófalva Óvoda 034629 Összefogás Óvoda 034631 Micimackó Óvoda 034632 Gesztenyés Óvoda 034633 Bóbita Óvoda 034634 Hétszínvirág Óvoda 034635 Hófehérke Óvoda 034636 Csicserg Óvoda 034637 Napsugár Óvoda 034638 Piroska Óvoda 034639 Százszorszép Óvoda 034640 Robogó Óvoda 034641 Mézeskalács Óvoda 034642 Eszterlánc Óvoda 034643 Kuckó Óvoda 034644 Mákvirág Óvoda 034645 Csillagszem Óvoda Kindergarten Csillagszem
1173 Budapest, Egészségház u. 4. 1173 Budapest, Lázár deák u. 15 17. 1172 Budapest, Diadal u. 86. 1172 Budapest, VI. u. 14. 1172 Budapest, Heltai tér 1. 1174 Budapest, Kép u. 21. 1173 Budapest, 525. tér 1. 1173 Budapest, Kaszáló u. 48. 1173 Budapest, Földm ves u. 2/B 1171 Budapest, Pesti u. 368. 1171 Budapest, Rezg u. 15. 1172 Budapest, Robogó u. 3. 1171 Budapest, Tanár u. 7. 1173 Budapest, Gyökér u. 5. 1171 Budapest, Óvón u. 3. 1173 Budapest, Újlak u. 108. 1173 Budapest, Újlak u. 114.
Önkormányzati óvodáink kizárólagosan óvodai neveléssel foglalkozó, önálló intézmények.
2008/2009
2009/2010
2010/2011
változás 1999 2011
17
17
17
17
17
17
0
gyermeklétszám
2577
2564
2636
2508
2418
2309
2429
2471
2472
2468
2525 2696 +119
feltöltöttség (25f /csoport=100%)
105% 105% 107% 103% 102% 98%
102% 104% 104% 104% 106% 105% 0%
csoportok száma
98
98
99
97
95
94
95
95
95
95
95
103
+8
óvodapedagógusok száma
215
215
217
213
212
211
209
211
210
210
211
227
+12
dajkák száma
147
147
148
150
150
151
140
145
148
147
143
153
+6
egy óvodai csoportra 26,3 jutó gyermeklétszám
26,2
26,6
25,9
25,5
24,6
25,6
26,0
26,0
25,9
26,6
26,2
0,1
2005/20 06
2006/20 07
2007/20 08 2008/20 09
2009/20 10
2010/20 11
változás 1999 2011
2003/2004
1999/2000
2007/2008
17
2006/2007
17
2005/2006
17
2004/2005
17
2002/2003
17
2001/2002
17
2000/2001
óvodák száma
2004/20 05
Az Önkormányzat által fenntartott óvodákban az ellátott gyermekek létszáma
2003/20 04
2002/20 03
2001/20 02
2000/20 01
1999/20 00
Az óvodák feltöltöttségi mutatói számított létszám alapján
20/69
óvodák száma
17
17
17
17
17
17
17
17
17
17
17
17
0
gyermeklétszám
2577
2564
2636
2508
2418
2309
2429
2480
2500
2505
2562 2744 167
(25f /csoport=100%) 105%
105%
107%
103%
102%
98%
102%
104%
105%
105%
108%
106%
1%
csoportok száma
98
99
97
95
94
95
95
95
95
95
103
5
óvodapedagógusok száma 215
215
217
213
212
211
209
211
210
210
211
227
12
dajkák száma
147
147
148
150
150
151
140
145
148
147
143
153
6
egy óvodai csoportra jutó gyermeklétszám 26,3
26,2
26,6
25,9
25,5
24,6
25,6
26,1
26,3
26,4
27
26,6
0,3
feltöltöttség
98
Alapító okiratok Feltöltöttség a OM szerinti Csoportok Létszám 25f /csoport=100% Rákosmente óvodai feltöltöttségi adatai: azonosító: maximálisan száma: összesen: alapul véve: felvehet létszám: Aprófalva Óvoda (Budapest XVII. kerület Egészségház 4.)
34628
285
10
251
100%
Babakuckó Magánóvoda (Budapest XVII. kerület Nápoly u. 84 86.)
200879
25
1
25
100%
Bóbita Óvoda (Budapest XVII. kerület Heltai tér 1.)
34633
120
4
118
118%
Csicserg Óvoda (Budapest XVII. kerület Kaszáló u. 48.)
34636
120
4
107
107%
21/69
Csillagszem Óvoda Kindergarten Csillagszem (Budapest XVII. kerület Újlak u. 114.)
34645
240
8
224
112%
Eszterlánc Óvoda (Budapest XVII. kerület Gyökér u. 5.)
34642
120
4
105
105%
Eszterlánc Óvoda Bulyovszky utcai tagóvoda (Budapest XVII. kerület Bulyovszky u. 10.)
34642
90
3
85
113%
Alapító okiratok Feltöltöttség a szerinti Csoportok Létszám OM Rákosmente óvodai feltöltöttségi adatai: 25f /csoport=100% azonosító: maximálisan száma: összesen: alapul véve: felvehet létszám: Gesztenyés Óvoda (Budapest XVII. kerület VI. 14.)
34632
85
3
84
112%
Hétszínvirág Óvoda (Budapest XVII. kerület Kép 21.)
34634
145
5
129
103%
Hétszínvirág Óvoda Szilárd utcai tagóvoda (Budapest XVII. kerület Szilárd u. 29.)
34634
60
2
55
110%
Hétszínvirág Óvoda Újmajori utcai tagóvoda (Budapest XVII. kerület Újmajori u. 28 34.)
34634
90
3
85
113%
22/69
Hófehérke Óvoda (Budapest XVII. kerület 525 tér 1.)
34635
150
5
142
114%
Kuckó Óvoda (Budapest XVII. kerület Óvón 3.)
34643
130
5
125
100%
Mákvirág Óvoda (Budapest XVII. kerület Újlak 108.)
34644
240
8
220
110%
Mézeskalács Óvoda (Budapest XVII. kerület Tanár 7.)
34641
145
5
123
98%
Alapító okiratok Feltöltöttség a OM szerinti Csoportok Létszám Rákosmente óvodai feltöltöttségi adatai: 25f /csoport=100% azonosító: maximálisan száma: összesen: alapul véve: felvehet létszám: Mézeskalács Óvoda Rákoscsaba utcai tagóvoda (Budapest XVII. kerület Rákoscsaba u. 1.)
34641
110
4
101
101%
Micimackó Óvoda (Budapest XVII. kerület Diadal u. 86.)
34631
140
5
123
98%
Napsugár Óvoda (Budapest XVII. kerület Földm ves u. 2/B.)
34637
180
6
169
113%
Összefogás Óvoda (Budapest XVII. kerület Lázár deák 15 17.)
34629
150
5
137
110%
23/69
Óvoda Óvoda az óvodás gyermekekért (Budapest XVII. kerület Összefogás u. 1.)
34646
40
2
39
78%
Piroska Óvoda (Budapest XVII. kerület Pesti út 368.)
34638
145
5
122
98%
Rákoscsabai Református Egyházközség Betlehem Óvodája (Budapest XVII. kerület Rákoscsaba utca 1.)
34647
150
6
150
100%
Alapító okiratok Feltöltöttség a OM szerinti Csoportok Létszám Rákosmente óvodai feltöltöttségi adatai: 25f /csoport=100% azonosító: maximálisan száma: összesen: alapul véve: felvehet létszám: Rákosmenti Waldorf Óvoda
34648
20
1
20
80%
Robogó Óvoda (Budapest XVII. kerület Robogó 3.)
34640
115
4
100
100%
Százszorszép Óvoda (Budapest XVII. kerület Rezg utca 15.)
34639
140
5
138
110%
3235
115
2977
103,5%
(Budapest XVII. kerület Apponyi 7.)
Önkormányzati nem önkormányzati összesen:
Fenti adatok alapján a gyermeklétszám közel 10 év átlagában a kezdeti csökkenés után, a 2004. évi mélypontot követ en, ismét növekedésnek indult és a legutóbbi két évben ugrásszer emelkedés látszik. A létszám emelkedésének egyértelm oka a lakóparkok kiépülése, mely a
24/69
jelenlegi gazdasági helyzet miatt ugyan lelassult, de néhány éven belül akár 1000 család beköltözésével is számolhatunk. A feltöltöttséget a 10 év átlagában szinten tudtuk tartani, melyhez hozzájárult, hogy az utóbbi két nevelési év ugrásszer létszámemelkedésére id ben felkészültünk az összességében 10 új óvodai csoportnyi fér helyb vítéssel. Továbbra is fontos feladat a népesség nyilvántartási adatok elemzése, mely 2 3 évre el re való szükségletbecsléshez elengedhetetlen. A feltöltöttségi szint tartható lesz a 2011/2012. nevelési évben, de 2012/2013. nevelési évre újabb b vítéseket kell terveznünk, ha el akarjuk kerülni a nem kívánatos csoportlétszám emelkedést. Az óvodai csoportok átlaglétszáma az integrált nevelés és az egyéni fejlettségéhez igazodó, differenciált foglalkozások követelményhez képest magas, 26 f . A GY/P arány 12 r l 11,9 re csökkent. Az óvodapedagógusok száma a csoportok számának növekedését megfelel mértékben követte. Minden csoportra átlag 1,5 dajka jut, ami meghaladja az egy csoport/egy dajka tradicionális arányát. Az új köznevelési törvény 2. számú melléklete pontosan meghatározza a nevel és oktatómunkát közvetlenül segít alkalmazottak finanszírozott létszámát. Ennek tükrében a 2013. évben szükségessé válik ennek napirendre t zése. Az önkormányzati fenntartókon kívül három alapítványi és egy egyházi fenntartású óvoda egészíti ki a kerület kínálatát.
Rákosmante óvodai feltöltöttségi adatai:
OM azonosító:
Alapító okiratok Csoportok szerinti maximálisan száma: felvehet létszám:
Létszám összesen:
Feltöltöttség a 25f /csoport=100% alapul véve:
Aprófalva Óvoda (Budapest XVII. kerület Egészségház 4.)
034628
285
10
251
100%
Babakuckó Magánóvoda (Budapest XVII. kerület Nápoly u. 84-86.)
200879
25
1
25
100%
Bóbita Óvoda (Budapest XVII. kerület Heltai tér 1.)
034633
120
4
118
118%
Csicserg Óvoda (Budapest XVII. kerület Kaszáló u. 48.)
034636
120
4
105
105%
Csillagszem Óvoda-Kindergarten Csillagszem (Budapest XVII. kerület Újlak u. 114.)
034645
240
8
222
111%
Eszterlánc Óvoda (Budapest XVII. kerület Gyökér u. 5.)
034642
120
4
104
104%
Eszterlánc Óvoda - Bulyovszky utcai tagóvoda (Budapest XVII. kerület Bulyovszky u. 10.)
034642
90
3
85
113%
Gesztenyés Óvoda (Budapest XVII. kerület VI. 14.)
034632
85
3
84
112%
Hétszínvirág Óvoda (Budapest XVII. kerület Kép 21.)
034634
145
5
129
103%
Hétszínvirág Óvoda – Szilárd utcai tagóvoda (Budapest XVII. kerület Szilárd u. 29.)
034634
60
2
55
110%
Hétszínvirág Óvoda - Újmajori utcai tagóvoda (Budapest XVII. kerület Újmajori u. 28-34.)
034634
90
3
84
112%
25/69
Hófehérke Óvoda (Budapest XVII. kerület 525 tér 1.)
034635
150
5
142
114%
Kuckó Óvoda (Budapest XVII. kerület Óvón 3.)
034643
130
5
107
86%
Mákvirág Óvoda (Budapest XVII. kerület Újlak 108.)
034644
240
8
198
99%
Mézeskalács Óvoda (Budapest XVII. kerület Tanár 7.)
034641
145
5
123
98%
Mézeskalács Óvoda – Rákoscsaba utcai tagóvoda (Budapest XVII. kerület Rákoscsaba u. 1.)
034641
110
4
101
101%
Micimackó Óvoda (Budapest XVII. kerület Diadal u. 86.)
034631
140
5
123
98%
Napsugár Óvoda (Budapest XVII. kerület Földm ves u. 2/B.)
034637
180
6
169
113%
Összefogás Óvoda (Budapest XVII. kerület Lázár deák 15-17.)
034629
150
5
137
110%
Óvoda - Óvoda az óvodás gyermekekért (Budapest XVII. kerület Összefogás u. 1.)
034646
40
2
39
78%
Piroska Óvoda (Budapest XVII. kerület Pesti út 368.)
034638
145
5
122
98%
Rákoscsabai Református Egyházközség Betlehem Óvodája (Budapest XVII. kerület Rákoscsaba utca 1.)
034647
150
6
150
100%
Rákosmenti Waldorf Óvoda (Budapest XVII. kerület Apponyi 7.)
034648
20
1
20
80%
Robogó Óvoda (Budapest XVII. kerület Robogó 3.)
034640
115
4
100
100%
Százszorszép Óvoda (Budapest XVII. kerület Rezg utca 15.)
034639
140
5
136
109%
3235
115
2929
104 %
Önkormányzati – nem önkormányzati összesen:
Sajátos nevelési igény gyermekek ellátása az önkormányzati óvodákban: 1.
Aprófalva Óvoda
sajátos nevelési igény testi fogyatékos gyermekek integrált nevelése
2.
Bóbita Óvoda
sajátos nevelési igény testi fogyatékos gyermekek integrált nevelése
3.
Csicserg Óvoda
sajátos nevelési igény testi fogyatékos gyermekek integrált nevelése
4.
Csillagszem Óvoda
sajátos nevelési igény testi fogyatékos gyermekek integrált nevelése
5.
Eszterlánc Óvoda
sajátos nevelési igény testi fogyatékos gyermekek integrált nevelése
6.
Gesztenyés Óvoda
sajátos nevelési igény testi fogyatékos gyermekek integrált nevelése
7.
Hófehérke Óvoda
sajátos nevelési igény testi fogyatékos gyermekek integrált nevelése
8.
Hétszínvirág Óvoda
sajátos nevelési igény testi fogyatékos gyermekek integrált nevelése sajátos nevelési igény
9.
Kuckó Óvoda
-
testi fogyatékos érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) értelmi fogyatékos beszédfogyatékos autista a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós és súlyos
26/69
rendellenességével küzd a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének súlyos rendellenességével küzd gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása sajátos nevelési igény -
10.
Mákvirág Óvoda
11.
Mézeskalács Óvoda
-
testi fogyatékos érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) értelmi fogyatékos beszédfogyatékos autista a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós és súlyos rendellenességével küzd - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének súlyos rendellenességével küzd gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása testi fogyatékos gyermekek integrált nevelése sajátos nevelési igény
12.
Micimackó Óvoda
-
testi fogyatékos érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) beszédfogyatékos a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós és súlyos rendellenességével küzd - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének súlyos rendellenességével küzd gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása
13.
Napsugár Óvoda
sajátos nevelési igény testi fogyatékos gyermekek integrált nevelése sajátos nevelési igény
14.
Összefogás Óvoda
-
testi fogyatékos érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) beszédfogyatékos a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós és súlyos rendellenességével küzd - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének súlyos rendellenességével küzd gyermekek integrált óvodai nevelése, ellátása
15.
Piroska Óvoda
sajátos nevelési igény beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelése
16.
Robogó Óvoda
sajátos nevelési igény testi fogyatékos gyermekek integrált nevelése sajátos nevelési igény
17.
Százszorszép Óvoda
-
testi fogyatékos érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) beszédfogyatékos gyermekek integrált nevelése
A tornaszobák kialakítása, különösen a régebbi építés , eredetileg nem óvodának épült intézményekben nagy körültekintést igényelt, egyes esetekben kényszermegoldásokat kellett alkalmaznunk. Az önkormányzati fenntartású óvodákban tornaszoba ellátottsága:
Név
A tornaszoba A tornaszoba el írásoknak kialakításának éve megfelel
27/69
az Szükségmegoldás
Eszterlánc Óvoda Eszterlánc Bulyovszky tagóvoda
2007
Óvoda utcai 2004
Igen Nem (alapterülete a Csoportszobából szabványosnál átalakítva kisebb)
Micimackó Óvoda
Nyitás óta
Nem
Bóbita Óvoda
2008
Igen
Gesztenyés Óvoda
Nyitás óta
Nem
Hétszínvirág Óvoda
2005.
Nem (alapterülete a Csoportszobából szabványosnál átalakítva kisebb)
Hétszínvirág Szilárd tagóvoda
Óvoda utcai Nyitás óta
Nem
Hétszínvirág Újmajori tagóvoda
Óvoda utcai 2010
Igen
Aulából kialakítva
Csoportszobákban
Csoportszobákban
Összefogás Óvoda
2007
Igen
Aprófalva Óvoda
Nyitás óta
Nem
Csoportszoba el teréb l kialakítva
Napsugár Óvoda
Nyitás óta
Nem
Aulából kialakítva
Piroska Óvoda
Nyitás óta
Nem
Csoportszobákban, illetve folyosón
Százszorszép Óvoda
Kialakítása várhatóan Nem 2011 ben.
Csoportszobákban
Robogó Óvoda
Nyitás óta
Nem
Csoportszobákban
Mézeskalács Óvoda
Nyitás óta
Nem
Bejárati kialakítva
Mézeskalács Rákoscsabai tagóvoda
Óvoda utcai 2010 (átvételt l)
el térb l
Nem önkormányzati Nem (alapterülete a m ködtetés alatt szabványosnál csoportszobából kisebb) átalakítva
Mákvirág Óvoda
Nyitás óta
Nem
Csoportszobák el tereib l kialakítva
Csillagszem Óvoda
Nyitás óta
Nem
Csoportszobák el tereib l kialakítva
Hófehérke Óvoda
Nyitás óta
Nem
Csoportszobákban
Kuckó Óvoda
Nyitás óta
Nem
Csoportszobákban
Csicserg Óvoda
Nyitás óta
Nem
Aulából kialakítva
Az óvodák és általános iskolák udvari játékainak állagát felmértük, majd az EU s szabványoknak megfeleltettük. A szül i hozzájárulások, a pályázati források, az alapítványi hozzájárulások, a természetbeni eszközjuttatások a karbantartásra, játékvásárlásra fordítandó fenntartói költségterheket ugyan
28/69
csökkentik, de a finanszírozásnak ez a módja nem tervezhet . Szükség lenne az intézmények fenntartási és fejlesztési feladatainak teljes kör finanszírozására, mert jelenleg a karbantartási igényeknek kb. ¼ részét finanszírozza a költségvetés. Az önkormányzati fenntartású óvodák a többször módosított (utoljára 2010. szeptember 1 jét l) és fenntartó által jóváhagyott helyi nevelési program alapján m ködnek. 15 óvoda saját készítés , 2 óvoda adaptált programmal m ködik, melyeket a felkért szakért k javaslata alapján a Képvisel testület elfogadott. A programok igazodnak az adott óvoda személyi, tárgyi feltételeihez és a gyermekek speciális szükségleteihez. Külön támogatást kap a Kuckó Óvoda és a Mákvirág Óvoda speciális ellátást nyújtó szolgáltatása (3, illetve 1 f gyógypedagógus). A szakmai szolgáltatást a Pedagógiai Központ jogutódjaként részben Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejleszt Speciális Szakiskolai El készít , Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda intézmény vette át és koordinálja. Az Óvodavezet k Szakmai Szervezete koordinálja a vezet k munkáját. A rendszeres vezet i értekezleteken ismerteti az aktuális problémákat, tartja a kapcsolatot a fenntartóval, tájékoztatja a fenntartót a szakmai problémákból adódó fenntartói feladatokról. Tervezett fejlesztések, rekonstrukciók Név
Feladat 2011 ben
Feladat 2012 ben
Feladat 2013 ban
Eszterlánc Óvoda Eszterlánc Óvoda Bulyovszky utcai tagóvoda Micimackó Óvoda Bóbita Óvoda
Gesztenyés Óvoda
Kombi cirkó átkötése a szomszédos, közelebbi Parkett felújítás, csiszolás. vizesblokkhoz. Radiátorcsere.
Hétszínvirág Óvoda
Épület lábazat kazáncsere
javítás,
Nyílászárók felújítása, homlokzatszigetelés.
csere,
Kazáncsere
Összefogás Óvoda Aprófalva Óvoda
Radiátorcsere, épület Utólagos melletti járdák aszfaltozása, homlokzatszigetelés szintezése
Utólagos homlokzatszigetelés
Napsugár Óvoda Piroska Óvoda
Melegvízkever cseréje
Százszorszép Óvoda
Kazánházi rekonstrukció
Robogó Óvoda
K m vemunkák
Mézeskalács Óvoda
Mosdóhelyiség felújítása
Mákvirág Óvoda
Tet felújítás
részleges
Padlóburkolat felújítás
Homlokzatszigetelés
Homlokzatszigetelés
Homlokzatszigetelés
29/69
Csillagszem Óvoda
Fürd szoba felújítás.
Tet szigetelés.
Homlokzatszigetelés.
Hófehérke Óvoda Kuckó Óvoda
korszer sítés, Cirkóf tés Tet javítás hátsó udvar rendbetétele
Homlokzatszigetelés, padlóburkolat feljítás
Csicserg Óvoda
Tet felújítás
Homlokzatszigetelés
Nyílászáró csere
Fejlesztési feladatok az óvodai feladatellátás területén: 1.
A köznevelésr l szóló 2011. évi CXC. törvény el írásainak megfelel óvodai nevelés biztosítása. 2. A továbbiakban is biztosítani kell az óvodák szakmai önállóságát, a helyi nevelési programok megvalósítását. 3. Támogatni kell az óvodai nevelés területén a módszertani kísérleteket, a sikeresen adaptálható pedagógiai modelleket, a tartalmi és eszközteremt innovációs folyamatokat. 4. Az anyagi források lehet ségeihez mérten törekedni kell a fér helyb vítésre valamint a gazdaságos m ködtethet ség érdekében a kis alapterület szükség csoportszobák kiváltására. 5. Biztosítani kell az új lakóparkokban, vagy a közelükben az óvodai szolgáltatást a meglév intézmények b vítésével, vagy új intézmény létesítésével. Át kell gondolni a közoktatási megállapodások kötésének lehet ségét segítve más fenntartók intézmény alapítási szándékát. 6. Az építéshatósági és szakhatósági el írások változásai esetén az intézmények alapító okiratában el kell végezni a fér helyek és a maximálisan felvehet létszámok felülvizsgálatát. 7. Meg kell er síteni az óvodai gyermekvédelmi munkát. Ennek el mozdítása érdekében 2007 t l minden óvodában a gyermekvédelmi feladatokat ellátó szakember pótlékban részesül. 8. Az óvodák helyi nevelési programjának megvalósításához szükséges feltételeket az önkormányzat folyamatos biztosítja. 9. A min ségbiztosítás szempontjából szükséges, hogy az Önkormányzat az óvodai nevelési programok megvalósítását folyamatosan figyelemmel kísérje. 10. A mérés értékelés eredményeib l megállapított feladatok megvalósítása a gyermekek hatékony iskolai felkészítésének érdekében. 11. Biztosítani kell a teljes kör óvodai ellátás jogszabályban el írt feltételeit a minden harmadik életévét betöltött gyermek óvodáztatása érdekében. 30/69
12.
Kerületi szint feladatszervezéssel biztosítani kell a sajátos nevelési igény gyermekek integrált óvodai ellátásának a személyi és tárgyi feltételeit. Folytatni kell az óvodaépületek akadálymentesítését. 13. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet gyermekek felzárkóztatása és fejlesztése érdekében er síteni kell a szakszolgáltatásokat az óvodai nevelés támogatásában, különös tekintettel a logopédiai ellátásra. 14. A hatodik életévüket május 31. el tt betölt , ám az iskolaérettséget el nem ér gyermekek számára egyéni fejlesztési terv alapján kell a további óvodai nevelést, iskolai életmódra való felkészülést biztosítani. 15. Át kell tekinteni az egyéb (pl. eltér fejl dési ütem miatt), általánostól eltér fejlesztési igény gyermekek felderítési, diagnosztizálási valamint speciális ellátási lehet ségeit, a fejleszt (óvoda) pedagógusi ellátás megszervezésének feltételeit. 16. A gyermekek napközbeni ellátásának rendszerszemlélet újragondolása szükséges tekintettel a 2,5 3 életév közöttiek, illetve a sajátos nevelési igény gyermekek ellátási átfedéseire a bölcs dés illetve óvodás korban.
31/69
Laborcz Ferenc Általános Iskola 035105 22 Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnázium* 035115 24* Rákoscsabai Jókai Mór Református Általános Iskola 035106 20 Szabadság Sugárúti Általános 20 035112 Iskola Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar Angol Két Tanítási Nyelv Iskola 035114 51 Zrínyi Miklós Általános Iskola 035113 31 *Az középiskolai képzésben tanuló gyermekek adataival együtt. (Forrás: OSA 2011, oktatási nyilvántartás)
34*
24
47,57%* 14 67,42% 83,48%
70,89% 65,40%
700* 396 448
1216 818
41 24
16
16
73,43%
478
17
46,17%* 24
1135*
24
7
24
31 24
Osztályok száma db 262
89,74%
37,33%
85,23%
79,13% 69,95%
Kihasz náltság % 68,45%
624
150
8
Kossuth Lajos Általános Iskola 035104 K rösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium 035319
684
31
Gregor József Általános Iskola 035107 Gyurkovics Tibor Általános Iskola EGYMI és Tanuszoda 038431
896 732
40 27
Czimra Gyula Általános Iskola Diadal Úti Általános Iskola
035109 035103
Fér hely létszám (Alapító okirat) F 8277
Általános iskolai nevelés és oktatás létszám, osztályszám, OM Fér hely osztályterem azonosító + szaktanterem kapacitás adatai db Összesen 332
862 535
374
267
333
351
524
560
56
583
709 512
Létszám összesen f 5666
1 0
0
1
0
0
0
0
5
0
0 0
10 f alatt db 7
14 10
3
11
2
6
8
4
2
3
8 11
11 20 f s db 82
19 8
10
4
8
10
12
15
0
10
13 10
21 25 f s db 119
7 6
3
0
4
1
4
5
0
11
10 3
26 f felett db 54
Általános iskolai oktatás Általános iskolai nevelés oktatás a továbbiakban is 12 intézményben folyik. Ebb l 10 önkormányzati, 2 egyházi fenntartású. A lakosságnak igénye van az alternatív fenntartású iskolákra, mivel színesítik a kerület nevelési oktatási kínálatát. Az osztályok eloszlása létszám alapján a 2011/2012. tanévben
33/69
A tanulólétszám egy iskolában 800 f feletti (Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi, és Magyar Angol Két Tanítási Nyelv Iskolában), míg a kisebb iskolák (Laborcz Ferenc Általános Iskola, Szabadság Sugárúti Általános Iskola) létszáma is 300 f felett van. A Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejleszt Speciális Szakiskolai El készít , Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda tanulólétszáma 300 f alatt van. ( 2 iskolánk tanulólétszáma 300 f alatt van (Jókai Mór Általános Iskola, Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejleszt Speciális Szakiskolai El készít , Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda). ) A Rákoscsabai Jókai Mór Református Általános Iskolában a 2011/2012. tanévt l kezd d en felmen és kimen rendszerben m ködnek a kislétszámú osztályok az 1 8. évfolyamokon. Az egyik iskolában, az 1998 1999 es tanévt l, évente 12 f s fejleszt els osztály indítását finanszírozzuk 4. évfolyamig. Ezekben az osztályokban tanuló gyermekek intenzív fejlesztéssel, egyedi tanulási programmal a 4. osztály végére felzárkóztathatók és 5. osztályban visszaintegrálhatók a nagyobb létszámú osztályokba. A két f osztálytanítón kívül az egyéni fejlesztésüket biztosító fejleszt pedagógus bérét is biztosítjuk. A 2007/2008 as tanévt l igazgatói kérésre engedélyezve lett az 5. osztálytól felfelé is a kis létszámú osztály m ködése. Az általános iskolai mutatók változásai (gimnáziumokkal együtt, egyházi iskolák nélkül)
iskolák száma
Változás 2009 2009/2010 2010/2011 2011/2012 2011 11 11 10 1
tanulócsoportok 280 száma
281
261
19
tanulólétszám
6226
6000
253
21,72
22,99
2,04
332
322
6253
1 osztályra jutó 20,95 tanulók nemzetiségi nyelvet tanulók száma 338
16
napközisek száma
2067
1835
2085
napközis csoportok száma
104
108
95
9
548
578
16
278
229
72
316
309
9
pedagógusok száma 594 technikai dolgozók száma 301 tantermek száma 318 Forrás: OSA 2011
18
Az adatok azt mutatják, hogy a 2010/2011. tanévre jelent sen megnövekedett a tanulócsoportok és napközis csoportok száma. A kapacitás kihasználtsági mutatók alacsony értéke abból fakad, hogy az intézményi alapító okiratokban a fér hely és a maximálisan felvehet tanulólétszám fogalma keveredik. A fér helyek száma az osztálytermek alapterületével van összefüggésben, míg a felvehet maximális létszámot a közoktatási törvény határozza meg. Minden iskolában van SNI ellátás.
35/69
Forrás: OSA 2011
Általános iskolai nevelés és oktatás létszám, osztályszám, kapacitás 1.évf. adatai OM azonosító tanuló 2011/2012 f Összesen 782 Czimra Gyula Általános Iskola 035109 111 Diadal Úti Általános Iskola 035103 72 Gregor József Általános Iskola 035107 81 Gyurkovics Tibor Általános Iskola, EGYMI és Tanuszoda 038431 9 Kossuth Lajos Általános 035104 70 Iskola K rösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium 035319 73 Laborcz Ferenc Általános Iskola 035105 41 Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnázium 035115 49 Rákoscsabai Jókai Mór 35 Református Általános Iskola 035106 Szabadság Sugárúti 035112 48 Általános Iskola Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar Angol Két Tanítási 035114 124 Nyelv Iskola Zrínyi Miklós Általános Iskola 035113 69 átlag f / osztály 24,44 27,75 24,00 27,00
23,33
24,33 20,50
24,50 17,50 24,00
24,80 23,00
osztály db 32 4 3 3
3
3 2
2 2 2
5 3
71
122
51
40
47
50
76
76
11
80
100 63
2.évf tanuló f 787
3
5
2
2
2
2
3
3
3
4 3
osztály db 32
23,67
24,40
25,50
20,00
23,50
25,00
25,33
25,33
26,67
25,00 21,00
átlag f / osztály 24,59
73
111
58
35
52
43
66
70
8
72
91 61
3.évf. tanuló f 740
3
5
2
2
2
2
3
3
3
4 3
osztály db 32
24,33
22,20
29,00
17,50
26,00
21,50
22,00
23,33
24,00
22,75 20,33
átlag f / osztály 23,13
79
113
45
28
41
47
68
73
7
77
91 71
4. évf. tanuló f 740
3
5
2
2
2
2
3
3
3
4 3
osztály db 32
26,33
22,60
22,50
14,00
20,50
23,50
22,67
24,33
25,67
22,75 23,67
átlag f / osztály 23,13
A fenti táblázatból kit nik, hogy alsó tagozaton növekszik a tanulólétszám: míg a harmadikosok létszáma 734 f , addig az els s gyermekek 777 en vannak. Fokozottan kell ügyelni arra, hogy a tanulócsoportok külön külön ne haladják meg a törvényben el írt maximális létszámot. Az óvodákban tapasztalható gyermekszám növekedés szükségessé teheti új osztályok indítását is.
25,00
19,67 21,00
28,00
16,00 21,50
3
3 2
2
2 2
5 3
Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar Angol Két Tanítási Nyelv Iskola 035114 Zrínyi Miklós Általános 035113 21,80 19,33
24,67
3
109 58
21,00
3
98 59
48
36
50
42
59
68
3
72
60
5 3
2
2
2
2
3
3
3
3
3
21,50
4
89
osztály db 31
6. évf. osztály átlag tanuló db f / osztály f 32 21,81 684
Általános iskolai nevelés és oktatás létszám, osztályszám, kapacitás adatai 5. évf. OM azonosító tanuló 2011/2012 f Összesen 698 Czimra Gyula Általános Iskola 035109 86 Diadal Úti Általános 035103 63 Iskola Gregor József Általános Iskola 035107 74 Gyurkovics Tibor Általános Iskola, EGYMI és Tanuszoda 038431 1 Kossuth Lajos Általános Iskola 035104 75 K rösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium 035319 59 Laborcz Ferenc Általános Iskola 035105 42 Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnázium 035115 56 Rákoscsabai Jókai Mór Református Általános Iskola 035106 32 Szabadság Sugárúti Általános Iskola) 035112 43
19,60 19,67
24,00
18,00
25,00
21,00
19,67
22,67
24,00
20,00
29,67
átlag f / osztály 22,06
88 56
42
25
21
39
61
69
8
61
58
73
7. évf. tanuló f 601
5 3
2
2
1
2
3
3
3
3
4
17,60 18,67
21,00
12,50
21,00
19,50
20,33
23,00
20,33
19,33
18,25
101 70
37
36
17
50
70
60
1
64
66
75
8. évf. osztály átlag tanuló db f / osztály f 31 19,39 647
5 3
2
2
1
3
3
3
3
3
4
20,20 23,33
18,50
18,00
17,00
16,67
23,33
20,00
21,33
22,00
18,75
48 57
26
110
19
16
91
65
8
21
23
17
osztály átlag db f / osztály f 32 20,22 501
Más településr l bejárók létszáma
Iskola Forrás: OSA 2011
39/69
Érdemes fontolóra venni, hogy a jelenlegi helyzetben elbír e a kerület egy iskolányi más településr l bejáró tanulót. A 458 f 17 tanulócsoportnak felel meg, ami kb. 30 35 pedagógust jelent, ha a napközis ellátást számításba vesszük. A tanulási, magatartási, beilleszkedési problémával küzd tanulók iskolájukban történ fejlesztését, ellátását szolgálja a fejleszt pedagógusok létszámának biztosítása, igények szerinti folyamatos növelése. A 2000/2001. tanév óta az éves költségvetésben folyamatosan biztosítjuk kerületi szinten 30 f ellátandó tanuló után 1 f fejleszt pedagógus álláshely finanszírozását, jelenleg összesen 25 f fejleszt pedagógust, annak ellenére, hogy az állami költségvetési törvény 2007. év óta nem biztosít a normatív ellátás keretében többlet finanszírozást a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézséggel küzd tanulók után. Az egészséges életmódra nevelés kiemelt jelent séget kapott a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2003. évi módosítása során. Ennek egyik legfontosabb eleme volt a mindennapos testnevelés, a rendszeres mozgás feltételeinek személyi és tárgyi biztosítása. 2005. szeptember 1 jét l testnevelés tagozatos els osztály indításának feltételeit teremtettük meg a Zrínyi Miklós Általános Iskolában, de a Diadal úti Általános Iskolában és a Zrínyi Miklós Általános iskolában is van testnevelés tagozatos osztály. Minden oktatási intézményünk rendelkezik tornateremmel és jól felszerelt sportudvarral, ahol a sportolási lehet ség biztosított az iskola tanulói részére. A tömegsport órákon szervezetten, felügyelet mellett sportolhatnak a tanulók. A kerület három iskolája, a K rösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium, a Zrínyi Miklós Általános Iskola és a Kossuth Lajos Általános Iskola elnyerte az Ökoiskola címet. A környezettudatosságra nevelés újabb lehet ségét kínálja ez a forma. Az Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar Angol Két Tanítási Nyelv Iskolában a 2006/2007. tanévt l angol kéttannyelv oktatás indult els osztálytól, felmen rendszerben. A személyi és tárgyi feltételek biztosítottak, hogy az iskola a német nyelvi és az angol nyelvi kéttannyelv képzés bázisává váljon. Úttör módon az Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar Angol Két Tanítási Nyelv Iskolában már szeptember 1 jét l megkezd dött az Egészségtudományi Intézet ajánlásait figyelembe vev , egészséges táplálékokat forgalmazó iskolai büfék üzemeltetése, melyet 2006. évt l fokozatosan minden intézményünkben megvalósítani törekszünk. Általános iskoláinkban a Szakért i és Rehabilitációs Bizottságok szakvéleménye alapján integráltan oktatható tanulók szakszer ellátására törekszünk. Azok számára, akik számára korábban a X. kerületi Szivárvány Magántanodában biztosítottunk fér helyet kimen
rendszerben továbbra is fenntartjuk ezt a lehet séget. A 69/2008 (02.21) Kt. Határozat alapján az integráltan nevelhet SNI gyermekek elhelyezése a kerületi közoktatási intézményekben megvalósult. Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Képvisel -testülete a 271/2011. (VIII. 25.) Kt. határozatában úgy döntött, hogy 2011. szeptember 1-jét l valamennyi kerületi önkormányzati fenntartású általános iskola ellátja a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós és súlyos rendellenességével küzd tanulókat.
Intézmény neve
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
Az ellátandó sajátos nevelési igény tanulók köre
- sajátos nevelési igény - érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) Balassi Bálint Nyolcévfolyamos - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének súlyos Gimnázium rendellenességével küzd tanulók integrált nevelése-oktatása - sajátos nevelési igény - testi fogyatékos - érzékszervi fogyatékos (hallássérült) - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós Czimra Gyula Általános Iskola és súlyos rendellenességével küzd - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének súlyos rendellenességével küzd tanulók integrált nevelése-oktatása - sajátos nevelési igény - testi fogyatékos - érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) - beszédfogyatékos Diadal Úti Általános Iskola - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós és súlyos rendellenességével küzd - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének súlyos rendellenességével küzd tanulók integrált nevelése-oktatása - sajátos nevelési igény - testi fogyatékos - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós Gregor József Általános Iskola és súlyos rendellenességével küzd - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének súlyos rendellenességével küzd tanulók integrált nevelése-oktatása - sajátos nevelési igény - érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) - beszédfogyatékos - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós Rákoscsabai Jókai Mór Református és súlyos rendellenességével küzd Általános Iskola - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének súlyos rendellenességével küzd tanulók integrált nevelése-oktatása a2011/2012. tanévt l kezd d en felmen és kimen rendszerben - sajátos nevelési igény - testi fogyatékos - érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós Kossuth Lajos Általános Iskola és súlyos rendellenességével küzd - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének súlyos rendellenességével küzd tanulók integrált nevelése-oktatása K rösi Csoma Sándor Általános Iskola - sajátos nevelési igény
41/69
és Gimnázium
8.
Laborcz Ferenc Általános Iskola
9.
Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejleszt Speciális Szakiskolai El készít , Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda
10.
11.
12.
- testi fogyatékos - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós és súlyos rendellenességével küzd - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének súlyos rendellenességével küzd tanulók integrált nevelése-oktatása - sajátos nevelési igény - testi fogyatékos - érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós és súlyos rendellenességével küzd - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének súlyos rendellenességével küzd tanulók integrált nevelése-oktatása sajátos nevelési igény - testi fogyatékos - érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) - enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos - beszédfogyatékos - autista - több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós és súlyos rendellenességével küzd - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének súlyos rendellenességével küzd tanulók nappali rendszer , szegregált általános iskolai nevelése-oktatása 1-8. évfolyamon sajátos nevelési igény - testi fogyatékos - érzékszervi fogyatékos (látás- és hallássérült) - enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos - beszédfogyatékos - több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós és súlyos rendellenességével küzd - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének súlyos rendellenességével küzd tanulók nappali rendszer , szegregált szakiskolai el készít nevelése-oktatása 9-10. évfolyamon
általános iskolai feln ttoktatás (kimen rendszerben) - alapozó évfolyam 1 év fels tagozat 5-8. évfolyam - sajátos nevelési igény - testi fogyatékos - érzékszervi fogyatékos (hallássérült) - beszédfogyatékos Szabadság Sugárúti Általános Iskola - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós és súlyos rendellenességével küzd - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének súlyos rendellenességével küzd tanulók integrált nevelése-oktatása - sajátos nevelési igény - testi fogyatékos - érzékszervi fogyatékos (hallássérült) Újlak Utcai Általános, Német - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós Nemzetiségi és Magyar Angol Két és súlyos rendellenességével küzd Tanítási Nyelv Iskola - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének súlyos rendellenességével küzd tanulók integrált nevelése-oktatása - sajátos nevelési igény Zrínyi Miklós Általános Iskola - testi fogyatékos
42/69
- érzékszervi fogyatékos (hallássérült) - beszédfogyatékos - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós és súlyos rendellenességével küzd - a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének súlyos rendellenességével küzd tanulók integrált nevelése-oktatása
Infrastruktúra A kerület általános iskoláinak infrastruktúrája differenciált képet mutat. A százéves iskolaépületek és az 1980 as években épített panelépületek egyaránt megtalálhatók. A történetileg b vül iskolahálózat épületei közül a régiek és az újabbak teljes felújítása jelent s összeget igényelne. A felszereltség a kötelez taneszközök beszerzésének és a berendezési tárgyak folyamatos cseréjének eredményeképpen jó. A nyolcvanas évek lakótelepi fejlesztése 3 könny szerkezetes épülettel b vítette az iskolahálózatot. Az új épületek esetében a vártnál korábban jelentkeztek jelent s m szaki problémák: A Diadal Úti Általános Iskola esetében rejtett statikai hibák miatt kellett korábban is egy szárnyat statikailag meger síteni. A problémák nem sz ntek meg. A növekv gyermeklétszám miatt, a használaton kívül helyezett konyha területén két tanterem kialakítása a statikai meger sítéssel egyidej leg megvalósult. 2010 ben az épület függ falának felújítása illetve szigetelése történt meg. 2011 ben tovább folytatódott pályázati pénzb l a felújítás. Ennek során kerül/került felújításra a tornaterem és a épületgépészet. Jelent s gondot jelent a nyílászárók elavulása az Újlak Utcai Általános Iskolában, melynek cseréje 2010 ben megtörtént. 2011 ben pályázati pénzb l szigetelési és gépészeti korszer sítési munkák valósultak meg. A Zrínyi Miklós Általános Iskola 2000. évben megkezdett felújítási munkálatai elhárították a nyílászárók amortizációja miatti beázásokat és megtörtént a függ fal cseréje. Az iskolaépületek között sok a régi építés (pl. a Jókai Mór Általános Iskola, a Szabadság Sugárúti Általános Iskola központi és Anna utcai épülete, valamint a Czimra Gyula Általános Iskola régi épületei), ebb l adódóan üzemeltetésük, karbantartásuk is többe kerül. 2011 ben Budapest XVII. kerület Képvisel testülete a Rákoscsabai Református Egyházközség kérése után úgy döntött, hogy a Jókai Mór Általános Iskola fenntartói jogát 2011. augusztus 30. val átadja a református egyházközségnek. Ennek keretében közoktatási megállapodás is aláírásra került, mely szerint az ott tanuló gyermekek a korábbi fenntartó által jóváhagyott pedagógiai program szerint kimen rendszerben befejezhetik tanulmányaikat. A tisztán 43/69
református iskolai képzés csak a 2012/2013 tanévt l kezd dik meg. Az itt elhelyezett kis létszámú osztályok esetében a 2012/2013. tanévt l áll be változás, mely szerint a kerület másik intézményében (a tervek szerint az Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar Angol Két Tanítási Nyelv Iskola) kap majd otthont az els osztály felmen rendszer kiépítéssel.
44/69
Rákoscsabai Jókai Mór Református Általános Iskola
Szabadság Sugárúti Általános Iskola
Diadal Úti Általános Iskola
K rösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium
Laborcz Ferenc Általános Iskola
Kossuth Lajos Általános Iskola
Intézmény
teljes felújítás
Feladat megnevezése
Tervezett felújítások, rekonstrukciók: Képvisel i döntés
kialakítása,
tet felújítás
Bejárati terasz javítása, kazánházi rekonstrukció, tanterem parkett felújítás, Udvari burkolat felújítás
Portásfülke befejezése
Kazánház rekonstrukció
Gondnoki lakás leválasztása az iskolai f téshálózatról. Aszfaltjavítás az udvaron
Függ ereszcsatorna felújítása
Udvaron a vízelvezetés megoldása T zjelz hálózat javítása, f téscsövek újraszigetelése
Feladat 2011 ben
Tet befejezése, vizesblokk felújítása Épület küls homlokzatának felújítása
Tet és homlokzatszigetelés, nyílászáró csere
nyílászárók folyamatos cseréje
régi radiátorok cseréje
Feladat 2012 ben
felújítási Vizesblokkok felújítása; tet csere
F tésrendszer munkáinak folytatása
régi radiátorok cseréje
Feladat 2013 ban
Zeneiskola
Akadálymentesítés
Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar Angol Két Tanítási Nyelv Iskola
Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejleszt Speciális Szakiskolai El készít , EGYMI, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda
Zrínyi Miklós Általános Iskola
és
Nyolcévfolyamos
Gregor József Általános Iskola
A Bartók Béla M vészeti Iskola
Balassi Bálint Gimnázium
mindenhol
Régi épület felújítása.
Küls tatarozás, valamint a tet szerkezet javítása és teljes bels festés.
Homlokzat, a tet héjalás felújítása; f tési és elektromos hálózat felújítása; burkolatok és a konyha ebédl felújítása; testnevelés épületblokk felújítás, az öltöz helyiségek b vítése.
falfelületek
létesítése,
folyóka
kiépítése
folyamatos
H központi rekonstrukció, radiátorcsere
Es csatorna javítása, térk burkolatban.
Átjáró álmennyezet cseréje, tet szigetelés javítása, kisépületben es víz elvezet csatorna felújítása
Beázások megszüntetése; bels felújítása F téskorszer sítés
Parkettázás
Épületen kívüli t zcsapok f tésrendszer korszer sítése
festése,
Udvari aszfalt javítása, iskola küls részének lábazat javítása
Nagy épület homlokzat nyílászárók javítása;
Tet szerkezet teljes felújítása,
Ablakcsere
kisépület felújítása
Nyílászárócsere
Ablakcsere
Fejlesztési feladatok az általános iskolai feladatellátás területén: 1. Az önkormányzati törvény illetve a köznevelési törvény változásaiból ered feladatokra fel kell készíteni a jöv ben állami fenntartásba kerül általános iskolákat. 2. Az intézmények alapító okiratát felül kell vizsgálni a fér helyek és a maximálisan felvehet létszám megállapítása céljából. 3. Meg kell rizni a nevel oktató munka hatékonyságát, eredményességét a differenciált, kompetencia alapú oktatás személyi és tárgyi feltételeinek további biztosításával, a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztésével. 4. Az intézményeket és a pedagógusokat fel kell készíteni a digitális eszközök és tananyagok implementációjára, a kooperatív technikák és a projekt módszer alkalmazására. 5. Növelni kell az intézményekben a mérési értékelési kultúrát. 6. Felül kell vizsgálni az intézmények pedagógiai programját, szükség esetén csökkenteni kell az órabontást igényl feladatokat. 7. Az iskolák körzetének kialakításakor és felülvizsgálatakor a jogszabályok betartásával el kell érni és folyamatosan biztosítani kell, hogy az intézmények tanulólétszáma, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet , valamint a sajátos nevelési igény tanulók eloszlása egyenletes legyen a különböz intézményekben. 8. A 11/1994. (VI.8.) MKM rendeletben el írtaknak megfelel en folyamatosan biztosítani kell az oktató nevel munkához szükséges eszközöket. 9. Az intézményi eszközfejlesztés során törekedni kell arra, hogy azok a kompetencia alapú oktatás megvalósítását szolgálják. 10. Az eszközfejlesztések tervezése során kiemelten kell kezelni az IKT eszközöknek az oktatás folyamatában történ felhasználásának követelményét. 11. Az eszközfejlesztések megvalósítása érdekében törekedni kell egyéb forrásokból származó pénzeszközök szerzésére Az ehhez szükséges önrészt az önkormányzat az éves költségvetésében biztosítja. 12. Biztosítani kell az európai uniós pályázatokon való részvétel sikerességét a pályázatírók folyamatos felkészítésével. 13. Felül kell vizsgálni az intézmények üzemeltetési kiadásait, az energiafelhasználás költség hatékonyságát.
Középfokú oktatás Kerületünk közoktatási kínálatában a továbbiakban is helyet kap az Önkormányzat önként vállalt feladata, a középfokú oktatás. Középiskola el ször 1953 ban létesült a kerületben, s ezt követ en alig b vült a kínálat. Érthet , hogy kialakult az a tendencia, miszerint a szül k az általános iskola után továbbtanulni szándékozó gyermekeiket els sorban a f város más kerületeinek középfokú intézményeibe íratták be. A korábbi mérésekre alapozott becslések szerint jelenleg is mintegy 3000 f 14 18 éves tanuló utazik más kerületek középiskoláiba. Önkormányzatunk annak ellenére is tervezi a német nemzetiségi középiskolai oktatás kínálatának b vítését, hogy a F városi Önkormányzat nem támogatja a fejlesztést, mivel az általa fenntartott középiskolákban a középiskolás korosztály számának csökkenése miatt a fér helyek tekintetében túlkínálat mutatkozik. A f városi önkormányzattal közösen/együttm ködve keressük a megoldást német nemzetiségi középiskolai/szakközépiskolai/gimnáziumi oktatás megszervezésére. Az elmúlt évek felvételi adatai szerint egyértelm vé vált, hogy tartósan er s igény mutatkozik a nagyszámú kiváló képesség gyermek számára, magas színvonalú, tehetségük gondozására alkalmas gimnáziumi képzést nyújtó intézményre. Az OH felkérésére, végleges vizsgaközpontok kialakítására, a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium a tavaszi vizsgaid szakban, az emelt szint vizsgáztatással kapcsolatos feladatok megoldására jelentkezett. A jelentkezést siker koronázta, megkapta az emelt szint vizsgáztatás lehet ségét. A kerületben öt intézményben folyik középfokú oktatás: Az önkormányzat fenntartásában három intézmény m ködik (Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium, K rösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium, a Gyurkovics Tibor Általános Iskolában készségfejleszt speciális szakiskolai el készít képzés folyik 9 10. évfolyamokon). A F városi Önkormányzat fenntartásában a Békésy György Szakközépiskola m ködik. Az Esztergom Budapesti F egyházmegye által fenntartott Pál Apostol Katolikus Általános Iskola és Gimnáziummal az önkormányzat közoktatási és támogatási szerz dés keretében m ködik együtt.
48/69
Az önkormányzati gimnáziumok tanulói létszámának alakulása 2000 2011 2000/ 2001/ 2002/ 2003/ 2004/ 2005/ 2006/ 2007/ 2008/ 2009/ 2010/ 2011/ 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 8 évfolyamos gimnázium tanulók száma
528
526
521
530
538
573
583
588
576
578
570
573
kimen létszám
54
52
73
85
69
69
69
62
55
60
84
77
új belép létszám 62 64 64 69 81 76 78 92 52 56 56 87 átlaglétszám 27,79 27,68 27,42 27,89 28,32 28,65 29,15 29,40 28,80 28,90 28,50 28,65 tanulócsopo rtok száma 19 19 4 évfolyamos gimnázium
19
19
19
20
20
20
20
20
20
20
216
328
181
235
245
273
285
292
35
54
55
47
61
63
tanulók száma
132
157
180
189
kimen létszám
29
31
45
27
új belép létszám 54 54 54 54 54 54 33 33 64 62 68 66 átlaglétszám 26,40 26,17 25,71 27,00 27,00 29,82 30,17 33,57 30,63 30,33 40,71 32,44 tanulócsopo rtok száma 5
6
7
7
8
11
6
7
8
9
7
9
Forrás: OSA 2011
A K rösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium a továbbiakban is hagyományos négy évfolyamos formában oktatja a tanulókat. A Képvisel testület 2001 ben úgy határozta meg az iskola tanulócsoportjainak számát, hogy évente két gimnáziumi osztály indulhasson. A 2003/2004. tanévben csak egy osztály indult. Jelenleg ismét két párhuzamos osztállyal m ködik a gimnázium. Az intézmény továbbra is abban az esetben tud évfolyamonként két gimnáziumi osztályt indítani, ha a felvételi eljárás során elegend számú felvételi igény van. A 2006/2007. tanévt l nyelvi el készít osztály indításához járult hozzá a Képvisel testület, ezzel is vonzóbbá téve az intézményt. 2010 t l a K rösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium tehetségpontként vállalta a tehetséggondozás feladatait is. A F város széles kínálata miatt fontos, hogy az intézményben folyó oktatás nevelés jó min ség , eredményes legyen. A Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnáziumban tovább folytatódik a tehetségfejleszt program, tehetségfejleszt szakirányú képzést elvégz pedagógusok és pszichológusok bevonásával. A program megvalósításához a Képvisel testület folyamatos támogatást biztosít (2001 t l évi 1,5 millió Ft összeget). Az intézmény továbbra is ellátja a kerületben jelentkez igényeknek eleget téve a feln ttoktatást. A levelez tagozatos képzésben részt vev k számának alakulását a következ táblázat mutatja be: 49/69
Balassi levelez év 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011
létszám 228 234 222 238 198 160 155 130 107 99 101 71
A levelez képzési iránti igény csökkenésében az is szerepet játszik, hogy ma már egyre több fiatalnak van lehet sége nappali tagozaton elvégezni a középiskolát. Továbbra is elvárás, hogy a megszerzett tudás piacképes, a nappali tagozatokon el írtakkal azonos tartalmú legyen. Feln ttoktatás: Kerületünkben b vítettük az igénybe vehet képzések lehet ségeit. A Czimra Gyula Általános Iskolában a SZILTOP KHT. szervezésében is folyik érettségire való felkészülés.
Fejlesztési feladatok a középiskolai feladatellátás területén 1. Az önkormányzati törvény illetve a köznevelési törvény változásaiból ered feladatokra fel kell készíteni a jöv ben állami fenntartásba kerül középiskolákat. 2. Rákosmente Önkormányzata továbbra is m ködtetni kívánja a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium nyolc évfolyamos és a K rösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium négy évfolyamos gimnáziumi képzését, különös tekintettel a 16 éves korig tartó tankötelezettségre. 3. A középiskolák és az általános iskolák pedagógiai programjának összehangolása révén el kell segíteni, hogy minél több tanulónk válassza a kerület középiskoláit. Különösen azok, akik számára nem elérhet ek a többszörös túljelentkez k közül válogató középiskolák, s akiknek körében alacsonyabb a tanulási motiváció, minek
következtében nagyobb a lemorzsolódás veszélye, ha távolabbi középiskolába kell utazniuk. 4. A középiskolai oktató nevel munkában kiemelten kell kezelni az egészséges életmódra, a környezettudatos magatartásra nevelést, az önismeret fejlesztését, a megalapozott pályaválasztást. 5. A pedagógusok felkészültek az SNI tanulók integrált oktatására. 6. Mind a személyi, mind az infrastrukturális fejlesztések kiemelt területe kell legyen az IKT alapú oktatás, a kompetencia alapú képzés, a kooperatív tanulás, a projekt módszer, a differenciálás megvalósítása a tantermi munkában. 7. El kell mélyíteni a pedagógusok mérési értékelési kultúráját annak érdekében, hogy az iskolák a tanulóik társadalmi sikerességében szerepet játszó kompetenciák teljes körét tartalmazó mérési értékelési koncepcióval rendelkezzenek, s a mérési eredmények alapján tanulócsoportra és egyénre szabott fejlesztési tervek készüljenek. 8. A feltételek biztosításával segíteni kell a Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnáziumban a tehetséggondozó program folyamatos megvalósítását. 9. Továbbra is biztosítani kell a feltételeket a nyelvi el készít osztályok m ködéséhez. 10. Továbbra is szükséges a feln ttoktatás támogatása, színvonalának fejlesztése, eredményeinek meg rzése annak érdekében, hogy azok is megszerezhessék a középiskolai végzettséget, akiknek ez a nappali rendszer oktatás keretei között nem sikerült.
Nemzetiségi nevelés oktatás A 2001/2002. tanévt l az Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi Magyar Angol Két Tanítási Nyelv Iskola Német Nemzetiségi Önálló Tagozatán felmen rendszerben indult német nemzetiségi oktatás, egy els osztályban két tanítási nyelv oktatás formájában. A 2002/2003. tanévt l kezd d en els évfolyamtól felmen rendszerben két két két tanítási nyelv német nemzetiségi osztály m ködik. Az ötödik osztályba lépés el tt az iskola a szül kkel közösen hoz döntést arról, hogy a tanuló a fels tagozaton a két tanítási nyelv vagy a nyelvoktató programban folytatja tanulmányait a tagozaton. Kerületünkben 1997. szeptember 1. napjától kezd d en m ködik kisebbségi oktatás. Korábban német nemzetiségi oktatás volt a Laborcz Ferenc Általános Iskolában kislétszámú osztályban nyelvoktató program keretében, a Zrínyi Miklós Általános Iskolában nyelvoktató program keretében valamint a K rösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnáziumban két tanítási nyelv program keretében évfolyamonként egy egy osztályban A Német Nemzetiségi Önálló Tagozat személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására folyamatosan kiemelt figyelmet fordít Önkormányzatunk valamint a Német Kisebbségi Önkormányzat. Már biztosítottak a tárgyi feltételek a 8. évfolyamig. A szakmai feltételek javítása érdekében a 51/69
tagozat vezetésére már a 2001. évt l plusz igazgatóhelyettesi státuszt és a 2005/2006. tanévt l anyanyelvi tanár fogadását biztosítottunk. Az Újlak Utcai Általános Német Nemzetiségi és Magyar_Angol Két Tanítási Nyelv Iskola Német Nemzetiségi Önálló Tagozatán a nemzetiségi osztályban az eszközfejlesztést, a pedagógusok továbbképzését, a tanórán kívüli nemzetiségi programok megvalósítását a Német Kisebbségi Önkormányzat folyamatosan támogatja. Az Újlak Utcai Általános Iskola Német Nemzetiségi Önálló Tagozata, a X. kerületi Önkormányzattal megkötött együttm ködési megállapodás alapján ellátja a X. kerületben lakó német nemzetiségi oktatásban részt venni szándékozó tanulókat 10 f létszámig. A 2007/2008. tanévig nem volt igény a felvételre. 2010. szeptember 1. napjától kezd d en a német kisebbséghez tartozó kerületi illet ség szül k kezdeményezésére az önkormányzati fenntartású Csillagszem Óvodában német nemzetiségi óvodai kiscsoport beindítását tettük lehet vé. A kisebbségi nevelés felmen rendszerben m ködik. Ebb l következ en terveink szerint az óvodában 3 nemzetiségi csoport fenntartása válik szükségessé. A szül k körében megfogalmazódott az igény arra vonatkozóan, hogy gyermekeik középiskolai tanulmányaikat a lakóhelyükön kezdhessék meg. A német kisebbségi önkormányzat a 2008. június 9 15. között készült igényfelmérésének eredményére hivatkozva megoldást kért t lünk kerületi középiskolai német nemzetiségi oktatás beindítására. Budapesten jelenleg 20 általános iskolában folyik német nemzetiségi oktatás. A Német Nemzetiségi Gimnázium (1203 Budapest, Serény u. 1.), tanévenként két osztályt indít, melyekbe a f város agglomerációjából is jelentkeznek német nemzetiségi diákok. Az intézmény a jelentkez k magas létszáma miatt egymaga nem tudja ellátni a f városban megjelen növekv igényt. A német nemzetiségi oktatás középiskolai szint megszervezését szívügyünknek tekintjük, azonban anyagi lehet ségeink a megvalósításra csekélyek. A F városi Önkormányzat egyetértésével és támogatásával viszont elképzelhet nek tartjuk e feladat megfelel színvonalon történ ellátását.
Fejlesztési feladatok a nemzetiségi oktatás területén: 1. Törekedni kell, hogy a népismerethez kapcsolódó ismeretek a tanórán kívüli tevékenységek tartalmában is megjelenjenek (szakkör, hagyomány rz táborok, tanulmányi kirándulások, népdal és tánckörök, színjátszó körök). 2. Gondoskodni kell arról, hogy a nemzetiségi osztályok tanulói ismerjék meg településük történetét. Tudjanak arról, hogy hazánkban sok német település van, ahol még beszélik az sök nyelvét és rzik hagyományaikat. Meg kell teremtetni annak a lehet ségét, hogy testvérvárosi, testvériskolai kapcsolatok kiépítésével anyanyelvi területen is ismerjék meg a tanulók a nemzetiség hagyományait, szokásait, tökéletesítsék a nyelvet. 3. Folyamatosan vizsgálni kell a német nemzetiségi középsikolai osztály(ok) indításának lehet ségét.
52/69
Forrás: OSA 2011
2010/2011 035250 035109 035103 035107 038431 035104 035319 035105 035112 035114 035113 034636 034645 034634 034643 034644 034639
Czimra Gyula Általános Iskola
Diadal Úti Általános Iskola
Gregor József Általános Iskola
Gyurkovics Tibor
Kossuth Lajos Általános Iskola
K rösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium
Laborc Ferenc Ált. Isk.
Szabadság Sugárúti Ált. Isk.
Újlak Utcai ÁltalánosIskola
Zrínyi Miklós Általános Iskola
Csicserg
Csillagszem
Hétszínvirág
Kuckó
Mákvirág
Százszorszép
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
OM azonosító
Balassi Bálint
Iskolák Óvodák
1
Ssz.
a06t28 A gyermekek, tanulók fogyatékosság szerinti nyitóadatai ( Összesen megjelölés sor szerinti összesítés)
0
0
0
0
0
0
15
3
6
0
0
9
48
2
25
3
2
113
Összesen
2
1
0
1
0
0
1
2
3
4
18
11
1
1
1
2
1 4
1
9 11
2
1
1
1
2
8
1
4
1
1
1
7
4
6
7
8
2
1
1
5
2
1
1
3
3
3
1
1
1
8
1
2
1
1
4
1
4
2
1
9 10 15 16
5
Általános iskolai évfolyamok
0 13 19 17 14
kis kö. na. ve.
Óvodai évfolyamok
0
9
0
0
0
10 11 12
Középiskolai évfolyamok
Gyógypedagógiai nevelés oktatás A kerületben a 2010/2011 es tanévben sajátos nevelési igény gyermekek, tanulók nevelése, oktatása az alábbi intézményekben valósult meg.
Kerületünkben egy, az Önkormányzat által m ködtetett általános iskolai nevelést, oktatást folytató gyógypedagógiai intézmény van, a Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejleszt Speciális Szakiskolai El készít , Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda. Folyamatosan csökken a gyermeklétszám a szegregáltan nevelt sajátos nevelési igény gyermekek tekintetében, mert a jogszabályoknak megfelel en, az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek általános iskolai integrálását javasolják egyre gyakrabban a szakért i bizottságok. 2008 ban komplex fenntartói ellen rzés keretében a szakért k javaslatot tettek az intézmény feladatkörének módosítására annak érdekében, hogy bizonyos pedagógiai szak és szakmai szolgáltatások ellátása mind szakmailag, mind pénzügyi szempontból hatékonyabb legyen.
Az EGYMI pedagógus ellátottsága jó. Megfelel végzettség és számú szakember áll a tanulók rendelkezésére, hogy a kit zött pedagógiai és nevelési célokat meg tudják valósítani. A tárgyi feltételek kielégít ek. Minden tanteremben megoldották a bútorok cseréjét, biztosították a szükséges taneszközöket. Az Önkormányzat által fejlesztésre biztosított összeget sikeres pályázati pénzekkel egészítették ki, így az iskola sportudvara is megújulhatott. Az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekeknek általában a fele továbbtanul középfokon. A középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekek szüleinek kérésére megszerveztük a készségfejleszt speciális szakiskolai el készít t a 9 10. évfolyamon. Az intézmény tevékenysége a Képvisel testület döntése alapján 2005. évben új feladattal b vült: Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény feladatellátással a sajátos nevelési igény gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történ nevelésének segítése céljából. Céljaikkal összhangban olyan szakmai szolgáltatási feladatokat is ellátnak 2009 óta, amelyek során segítik a tanulási problémákkal küzd , sajátos nevelési igény gyermekek integrált általános iskolai ellátásában résztvev pedagógusokat. Az elmúlt id szakban megn tt azoknak az eseteknek a száma, amikor a szakért i és rehabilitációs bizottság a szakért i véleményben konkrétan nem jelenti ki, hogy a megvizsgált gyermek, tanuló integráltan nem nevelhet . A szül i kérésnek engedve a gyermek, tanuló óvodai, iskolai integrált nevelése oktatása megkísérelhet kifejezést alkalmazza, melynek oka meglátásunk szerint azzal magyarázható, hogy a szül k az integráltan nem nevelhet gyermekük óvodai, ill. iskolai ellátásának megoldását az otthonuk közelében igénylik és nem gyermekük napi több órai utaztatásával.
Ezekben az esetekben a szakért i és rehabilitációs bizottság a szakért i véleményben a jegyz segítségét kéri. Elvárja, hogy a jegyz nevezze meg, melyik kerületi közoktatási intézményt jelölje ki a bizottság a gyermek, tanuló számára. Az önkormányzat jegyz je nem vállalhatja magára azt a felel sséget, hogy kísérletekben vállaljon szerepet, melyeknek alanyai a szakért i bizottság által megvizsgált gyermekek. Az önkormányzati fenntartású közoktatási intézmények nem rendelkeznek olyan speciális képesítéssel rendelkez szakemberekkel, akik az integrálható gyermekeknél súlyosabb állapotú gyermekek megfelel ellátását biztosítani tudnák. Ugyanakkor megértéssel fogadjuk a szül i igényt els sorban az autista óvodáskorú gyermekek tekintetében , miszerint az integráltan nem nevelhet gyermekük, óvodai, iskolai ellátása is a lakóhelyükön történjen, azonban ehhez a megfelel tárgyi és személyi feltételek kerületünkben nem adottak. Azok megteremtésére mivel nem helyi önkormányzati kötelez feladatellátásról van szó sajnos nem áll rendelkezésre anyagi forrás.
Fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igény tanulók nevelése oktatása területén 1. Az önkormányzati törvény illetve a köznevelési törvény változásaiból ered feladatokra fel kell készíteni a jöv ben állami fenntartásba kerül sajátos nevelési igény gyerekeket nevel intézményrendszert. 2. A továbbiakban is támogatni kell az egyénileg differenciált, speciális, korrekciós nevelés feltételeit, a tanulási fejlesztési környezet biztosításával és több sérülés specifikus program kidolgozásával és bevezetésével. 3. Az oktatás eredményességének fejlesztésével növelni kell a középfokon tovább tanulók számát. 4. A továbbiakban is biztosítani kell a szegregált hálózatban oktatott sajátos nevelési igény gyermekek gyógypedagógiai, logopédiai és konduktív pedagógiai ellátását. 5. A pénzügyi lehet ségek függvényében autista óvodai ellátás indítása szegregált módon. 6. Tovább kell fejleszteni az utazó gyógypedagógus tanári hálózat kiszélesítését. 7. A kerület pedagógusai számára további specifikus továbbképzések szervezésével kell segíteni a sajátos nevelési igény gyermekekkel való foglalkozás módszertanát. 8. Folyamatosan fejleszteni kell a szakmai szolgáltatás tartalmát, színvonalát ennek érdekében döntött úgy a Képvisel testület 2009. március 31 én 153/2009. (03.31.) Kt. határozatában, hogy intézmény összevonás keretében a Közoktatási törvénnyel összhangban b víti az Egységes Gyógypedagógiai Intézmény feladatkörét. Tagintézményként hozzárendeli a Nevelési Tanácsadót, valamint a Pedagógiai Központ törvény által engedélyezett feladatait.
55/69
Alapfokú m vészetoktatás Kerületünkben egy önkormányzati fenntartású alapfokú m vészetoktatási intézmény m ködik, a Bartók Béla Alapfokú M vészetoktatási Intézmény. Az iskola megfelel elhelyezésére jelent s er feszítéseket tett az Önkormányzat. 1999 ben új helyre, tágas, belülr l rendbe tett épületbe költözhettek. Így lehet vé vált, hogy a hagyományos zeneiskolai képzés mellett más m vészeti ágak oktatásával b vüljön a kínálatuk. Ily módon mozgás és táncm vészet, képz és iparm vészet, valamint a báb és színm vészet oktatási kínálat is megjelent a kerületben. Az alapfokú m vészetoktatásban résztvev tanulók számának alakulása 2001 2010 a11t47 M vésze ti ágak Zene Képz és iparm vé szet Tánc Báb és színház Létszám összesen Pedagóg usok
2001/ 2002 614
2002/ 2003 577
2003/ 2004 590
2004/ 2005 613
2005/ 2006 601
2006/ 2007 593
2007/ 2008 674
2008/ 2009 712
2009/ 2010 738
2010/ 2011 748
2011/ 2012 740
46 84
83 98
100 100
98 110
102 116
110 118
175 65
99 137
105 125
132 130
103 147
24
22
23
40
28
14
31
30
29
30
22
768
780
813
861
847
835
945
978
997
1040
1012
42
44
44
44
44
44
44
44
44
44
42
Forrás: OSA 2011
A növekv igényeket az Önkormányzat korlátlanul nem tudja kielégíteni. A maximális növendéklétszámot a Képvisel testület által engedélyezett álláshelyek számához kell igazítani. Az iskolában különös gondot fordítanak a zenem tár és a kottatár fejlesztésére. A gyermekek többsége iskolai hangszeren tanul, mert a hangszerek ára igen magas, nem megfizethet a családok számára. Jelent s az iskola hangszereinek ismeretében a hangszerválaszték orientáló szerepe is. Fontos, hogy a tanszakok lefedjék a teljes fúvós zenekari hangszerkört. A társm vészetek képzésében 1999 ben csupán a minimális tárgyi feltételek álltak rendelkezésre, ez a helyzet lényegesen javult az Önkormányzat és pályázati támogatások révén.
Fejlesztési feladatok az alapfokú m vészetoktatás területén: 1. Az önkormányzati törvény illetve a köznevelési törvény változásaiból ered feladatokra fel kell készíteni a jöv ben állami fenntartásba kerül m vészeti iskolákat.
2. Biztosítani kell a megfelel mennyiség és min ség hangszerkínálatot, különös tekintettel a fúvószenekari hangszerekre. 3. Az ésszer takarékosság jegyében fokozott gondot kell fordítani a hangszerkarbantartásra. 4. Biztosítani kell a kotta és zenem tár fejlesztését. 5. A tehetséggondozó tevékenységét el kell segíteni azzal is, hogy az önkormányzat teherbíró képességének függvényében a növendékek minél nagyobb számban eljussanak a legfontosabb hangversenyekre, bemutatókra. 6. A mozgás és táncm vészet, képz és iparm vészet, valamint a báb és színm vészet tanszakok m ködésének hatékonysági vizsgálata.
Pedagógiai szakszolgáltatás A szül és a pedagógus nevel munkáját, valamint a nevelési oktatási intézmény feladatainak ellátását a f városi és a f városi kerületi önkormányzatok között 1997. évben kötött együttm ködési megállapodás alapján vállalt feladatként fenntartott pedagógiai szakszolgálat segíti. A tevékenységet, a 153/2009. (III.31.) Kt. határozat alapján 2009. augusztus 1. napjától a Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejleszt Speciális Szakiskolai El készít , Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda látja el. A növekv igények kielégítése érdekében a Képvisel testület a szükségletnek megfelel en alakítja az álláshelyek számát. Sajnos a szakszolgálat szolgáltatásait igényl kisgyermekek és családok száma n , ezért a folyamatos fejlesztés indokolt. A korai prevenció fontossága miatt egyre jelent sebb az óvodai nevelés el segítése. Cél, hogy ne csak az iskolakezdés el tti évben, hanem már ezt megel z en megtörténjen a gyermekek fejlettségi szintjének meghatározása és a tudatos fejleszt munka beindítása. Az intézmény szakmai segítséget ad a fejleszt pedagógusoknak, elkészítik a fejlesztésre szoruló gyermekek, tanulók egyéni fejlesztési tervét. A kerületben ellátott pedagógiai szakszolgálati feladatok A közoktatásról szóló 1993. évi. LXXIX. számú törvény 34. § a), b), d) e), g) és h) pontjaiban nevesített feladatok (B.A.) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás fejleszt felkészítés nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, konduktív pedagógiai ellátás Foglalkoztatási adatok: 57/69
Munkakör tagintézmény vezet igazgatóhelyettes tagintézményvezet helyettes gyógypedagógus logopédus tanító gyógytestnevel pszichológus ügyviteli alkalmazott egyéb tecsnikai dolgozó összesen:
F 1 1 1 5 11 1 3 17 3 1 44
A gyógytestnevelési feladatok ellátásához engedélyezett 3 f gyógytestnevel i státusz feletti pedagógus szükséglethez egyeztetést követ en a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 52. § (8) bekezdése és a mindenkori októberi közoktatási statisztikai adatok alapján megbízási díj kerül betervezésre. Nevelési tanácsadás: A 153/2009. (III. 31.) Kt. határozat értelmében 2009. augusztus 1. napjától a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 34. § d) pontjában meghatározott nevelési tanácsadást mint a pedagógiai szakszolgálati feladatot illetve a fejleszt pedagógusok koordinálásával összefügg feladatokat a Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejleszt Speciális Szakiskolai El készít , Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda többcélú intézmény telephelyén, a 1173 Budapest, Pesti út 82. szám alatt a többcélú intézmény tagintézménye Nevelési Tanácsadó néven látja el. A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd e, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejleszt foglalkoztatása a pedagógus és a szül bevonásával. Az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához. A nevelési tanácsadás pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevel és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. Az elmúlt években jelent sen megnövekedett a pszichológusok száma, amely lehet vé teszi a korábbinál jóval nagyobb mérték feladat ellátást a kerület óvodáiban és iskoláiban. A szolgáltatást a gyermekek, a pedagógusok és a szül k egyaránt igénybe veszik. Mára már elmondhatjuk, hogy kerületünkben kiépült az óvoda és iskolapszichológus hálózat, amelynek m ködését folyamatosan biztosítani kívánjuk.
58/69
Logopédiai szolgáltatás a08t30 Beszédjavításban részesültek száma a beszédhiba típusa szerint melyik tanév
Beiratkozott 1.
óvodába járó gyermek
2.
3 4.
5 8.
9. v. magasabb
évfolyamra járó tanulók
Beszédjavítás ban nem összesenb l részesült, a köv. évre intenzív beszédhibája egyéb összesen kezelés el jegyzett megsz nt száma
Dadogás
tónusos
1
klónusos és vegyes
2
plusz egyéb
3
Hadarás
4
Afázia
5
Megkésett és akad. besz. fejl.
6
Pöszeség
általános
7
részleges
8
nyílt
9
Orrhangzás zárt
10
Diszlexia, diszgráfia
11
Diszkalkúlia
12
Diszfázia
13
Grafomotoros zavar
14
Diszfónia
15
Enyhe hallássérülés
16
Egyéb
17
Összesen
18
ebb l értelmi fogyatékos
1
1
4
4
45
1
481 79
46 8
1
8
3
3
2
1
1
2
1
572
14 3
3
1
12
347
373
4
3
540 83 11
1
1
0
641
2 4
350
385
1
Forrás: OSA 2011
A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, a beszédhibák javítása, a nyelvi kommunikációs zavarok javítása, a dyslexia, dysgraphia, dyscalculia megel zése, kezelése. A kezelésbe vétel során el nyben részesítik az iskolába men , nagycsoportos korú, beszédhibás óvodásokat, illetve az alacsonyabb életkorban a több hanghibára kiterjed beszédhibás gyermekeket. Minden év szeptemberében kerül sor az 1. osztályos gyermekek felmérésére, majd ezt követ en az ellátásukra. A sz rés után jelentkez k, vagy a magasabb osztályfokba járó gyermekek részére szintén rendszeres a logopédiai ellátás. Az intézmények a kerület sajátossága miatt szétszórtan helyezkednek el, megközelítésük gondot jelent tömegközlekedéssel.
Megoldásra vár az a tény, hogy sokkal több gyermek igényelné továbbra is a logopédiai ellátást valamennyi általános iskola 1 2 osztályában, de a rendszeres foglalkozásokat minden esetben nem lehet biztosítani. Felmerült logopédiai osztályok indításának igénye. A pedagógiai szakszolgálat intézményei együttm ködnek a nevelési oktatási intézmények vezet ivel, alkalmazottaival a sajátos nevelési igény, a beilleszkedési, a tanulási nehézség, a magatartási rendellenesség feltárása, a gyermekek, tanulók fejl désének el segítése céljából. Szakvéleményt készít a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd gyermek, tanuló óvodai nevelésével, illet leg iskolai nevelésével és oktatásával kapcsolatos feladatok meghatározása céljából. A tanulók fejl dését figyelemmel kíséri, a 14/1994.(VI.24.) Mkm rendeletben meghatározottak szerint felülvizsgálatot végez.
K rösi Csoma Sándor Általános Iskola és 7. Gimnázium 8. Laborcz Ferenc Általános Iskola 9. Szabadság Sugárúti Általános Iskola 10. Újlak Utcai Általános Iskola 11. Zrínyi Miklós Általános Iskola Forrás: OSA 2011
59
s03 300
Kisz rt tanulókból testnevelés alól felmentettek
Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium Czimra Gyula Általános Iskola Diadal Úti Általános Iskola Gregor József Általános Iskola Gyurkovics Tibor Általános Iskola Kossuth Lajos Általános Iskola
s02
Kisz rt tanulókból gyógytestnevelésben résztvev k
1. 2. 3. 4. 5. 6.
Összesen
s01 408
Kisz rt tanulókból könnyített testnevelésben résztvev k
Ssz.
a02t11 Gyógytestnevelési adatok 2010/2011 Intézmény
Kisz rt tanulók (gyermekek) összesen
Gyógytestnevelés:
s04 49
035250 035109 035103 035107 038431 035104
27 22 84 26 29 71
2 3 15 8 0 14
20 13 68 12 26 52
5 6 1 6 3 5
035319 035105
48 27
10 0
29 25
9 2
035112 035114 035113
14 33 27
0 2 5
12 24 19
2 7 3
A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi sz r vizsgálat gyógy , vagy könnyített testnevelésre utalja. A gyermekek a gyermekorvos vagy az ortopéd szakorvos javaslata alapján kerülnek gyógytestnevelési foglalkozásokra, illetve gyógyúszásra. Az orvosi beutalón feltüntetett diagnózis alapján foglalkozik a gyógytestnevel a gyermekekkel. Az id szakonként végzett kontrollvizsgálatok útmutatást adnak a további terápiára vonatkozóan. A foglalkozások maximum 16 f s csoportokban, jelenleg a rászoruló gyermekek iskolájában történnek. 60/69
Az ellátott gyermekek száma alapján kapott központi normatív támogatás lehet vé teszi, hogy a gyógytestneveléshez szükséges alapvet eszközökkel a gyógytestnevelést végz tanárok igényei alapján minden iskolát ellássunk.
Fejlesztési feladatok a pedagógiai szakszolgálat területén 1. Az önkormányzati törvény illetve a köznevelési törvény változásaiból ered feladatokra fel kell készíteni a jöv ben állami fenntartásba kerül szakszolgálatokat. 2. Szélesíteni kell az egyéni terápiás esetek kapcsán az intézményi látogatásokon, a pedagógusokkal való konzultációk lehet ségét. 3. A csoportterápiás esetek teljes kör ellátása, és tervezett növelése, érdekében biztosítani kell a pszichológusok megfelel számát. 4. A továbbiakban is biztosítani kell a létesítményi , személyi és anyagi feltételeket, a jogszabályokban el írt módon. 5. A gyógytestnevelés területén a tanév el készítéséhez el kell végezni a sz réseket (a már iskolába beiratkozott tanulók esetében május 15., az újonnan beiratkozottak esetében szept. 30.) és ezt az iskolaorvosokkal kötött szerz désben is rögzíteni kell. 6. Szükség esetén intézményátszervezéssel növelni kell a hatékonyságot, az intézmények közötti párhuzamosságok felszámolásával. Erre született meg a 45/2009. (II.19.) Kt. határozat, melyben a Képvisel testület elfogadta a fenntartásában m köd szak és szakmai szolgáltatói feladatokat ellátó közoktatási intézményekre vonatkozó intézmény hálózat átszervezési koncepciót annak érdekében, hogy a feladatellátást racionalizálva a m ködést gazdaságosabbá tegye. 7. Folyamatosan el kell látni a fejleszt pedagógusok szakmai ellen rzését illetve szakmai segítését. 8. A tanulók testnevelési besorolását (gyógytestnevelés, könnyített testnevelés, testnevelés alóli felmentés) a tanévkezdés id pontjára el kell készíttetni. 9. Növelni kell a gyógytestnevelés presztízsét, tudatosítani fontosságát a tanulóifjúság egészséges testi lelki fejl dése érdekében. 10. Növelni kell a szül k és a tanulók felel sségét, hogy vegyék komolyan a gyógytestnevelés és a gyógyúszás foglalkozásokon való részvételt a gyógyulás érdekében. 11. Folyamatosan fejleszteni kell az óvoda és iskolapszichológusi hálózat tevékenységi körét. 12. Folyamatosan figyelemmel kell kísérni a pályázati kiírásokat, élni a lehet ségekkel a feltételek javítása érdekében. 13. Fokozatosan el kell érni, hogy a logopédiai kapacitás az igényeknek megfelel legyen, mivel a logopédusoknak kiemelked szerepük van az írás olvasás készségének fejlesztésében, ami a tanulás alapja. 14. Szükségessé vált megvizsgálni logopédiai osztályok indításának lehet ségét.
61/69
Pedagógiai szakmai szolgáltatás A pedagógiai szakmai szolgáltatás m ködtetése a kerületi önkormányzat kötelez en ellátandó feladata, a f városi és a f városi kerületi önkormányzatok között 1997. évben létrejött együttm ködési megállapodás alapján. A XVII. kerületi Pedagógiai Központ a 153/2009. (III. 31.) Kt. határozat alapján 2009. július 31. napjával jogutód nélkül megsz nt. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 36. § (2) bekezdés b), c), d), e) és g) pontjaiban felsorolt pedagógiai szakmai szolgáltatás feladatait 2009. augusztus 1. napjától a Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejleszt Speciális Szakiskolai El készít , Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda többcélú intézmény végzi. A közokt. tv. 36. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feladat ellátásáról az Oktatási, M vel dési és Sport Iroda az Oktatási Csoportja útján gondoskodik. Igény szerint segíti az intézmények mérési értékelési rendszerének fejlesztését, valamint segítséget nyújt az országos felmérések eredményeinek iskolai szint elemzéséhez, feldolgozásához. A tárgyi feltételek jók, a pályázati lehet ségeket kihasználva b vítik a szakmai szolgáltatások körét. Kerületünkben jelenleg 15 f tantárgygondozó és 1 f pedagógiai el adó segíti a szakmai szolgáltatást. A Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejleszt Speciális Szakiskolai El készít , Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda 1 f állású pedagógiai el adó látja el az óvoda, az alsó tagozat, és az információ területén a kerület pedagógiai szakmai munkájának irányítását
Fejlesztési feladatok a pedagógiai szakmai szolgáltatás területén: 1. Az önkormányzati törvény illetve a köznevelési törvény változásaiból ered feladatokra fel kell készíteni a jöv ben állami fenntartásba kerül pedagógiai szakmai szolgáltatást. 2. A Gyurkovics Tibor Általános Iskola, Készségfejleszt Speciális Szakiskolai El készít , Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Tanuszoda küls kapcsolatrendszerének elmélyítése, kiszélesítése a pedagógiai szolgáltatás területén. 3. A tantárgygondozói hálózat racionalizálása. 4. Források keresése a pedagógiai szakmai szolgáltatások fejlesztése érdekében. 5. A pedagógiai szakmai szolgáltatás m ködési feltételeinek a biztosítása.
Min ségirányítási rendszer kiépítése a nevelési oktatási intézményekben A törvényi el írásnak megfelel en 2003. december 31 ig szakért i segítséggel elkészült az önkormányzat min ségirányítási programja. A közoktatási intézmények e dokumentumra alapozott min ségirányítási programjukat két ütemben készítették el 2004. június 30 ig. Az önkormányzati min ségirányítási program 2006 ban és 2008 ban felülvizsgálatra került. A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 85. § (7) bekezdése meghatározza az önkormányzat közoktatási szolgáltatásaira vonatkozó: fenntartói elvárásokat, az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatást érint más ágazatok kapcsolatait a gyermek és ifjúságvédelem a szociálpolitika, a közm vel dés, a sport, az egészségügy, a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, a munkaer gazdálkodás, stb. kapcsolatát a közoktatási rendszerrel, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellen rzések rendjét. A fenntartói min ségirányítási program meghatározta az intézményekkel kapcsolatos elvárásokat, összhangot feltételez az intézményi min ségirányítási programokkal (pl.: teljesítményelvárások, a szolgáltatások f mutatói, preferált fejlesztési irányok meghatározása stb.). A Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Min ségirányítási Programja rögzíti: A kerület közoktatás szolgáltatásának meg kell felelnie a makro és mikro társadalmi elvárásoknak, az aktuális intézményhasználói értékpreferenciáknak; mérsékelnie kell az esélyegyenl tlenséget; eleget kell tennie az oktatás globális kihívásainak (e learning, információs kultúra fejlesztése, idegen nyelvi kultúra, életkompetenciák megalapozása) A fejlesztéseket az önkormányzati intézkedési tervben megjelölt koncepcionális feladatok érvényesítésével, az irányítás, az értékelés, az információcsere újragondolásával és tudatos feladatkövetéssel valósíthatja meg jobb min ségben az önkormányzat. Az ÖMIP célja többek között a fenntartói értékelési rendszer modelljének megrajzolása, mely tartalmazza az: az intézményértékelés lehetséges területeit az értékelés módját
az intézmények kiemelt (és speciális) feladatait, melyek megegyeznek a fenntartó által jóváhagyott, nevelési, pedagógiai programokban rögzített prioritásokkal az intézmények mérési értékelési rendszerében rögzített legfontosabb mérési értékelési területeket a fenntartói értékeléshez szükséges elemeket az intézményvezet i beszámolók rendjét
Fejlesztési feladatok a min ségirányítás területén: Az intézményi gyakornoki szabályzat és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerének összehangolása.
A KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁS ALAPELVEI 1. Közoktatási intézményeinkben változatlanul érvényes a közoktatási törvényben megfogalmazott alapértékek preferálása, így: a m vel déshez való jog esélyegyenl ség alapján való biztosítása; a lelkiismereti meggy z dés szabadságának, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése; a tanszabadság és tanítási szabadság érvényesítése; a gyermek/tanuló mindenek feletti érdekének hátrányos megkülönböztetés nélküli érvényesítése; a gyermekek/tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejl déséért, a közösség kialakulásáért, fejlesztéséért érzett felel sség érvényesülése; a gyermekek/tanulók egyéni képességeinek megfelel , folyamatos fejlesztése; a gyermekek/tanulók, szül k és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak maradéktalan biztosítása. 2.
Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata pozitív, tev leges szerepet vállal a tanuláshoz való jog gyakorlásához szükséges feltételek megteremtésében, a szervezeti és tartalmi keretek biztosításában.
3. A fenntartó által m ködtetett intézményrendszer közvetíti a felnövekv nemzedék számára a nemzeti kultúra meg rzését, a pozitív hagyományok ápolását, az identitástudat fejlesztését, az Európai Unióhoz tartozás tudatának kialakítását. 4. Megalapozza az élethosszig tartó tanulást.
64/69
5. Nyomon követi a gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységet, széles kör összefogást kezdeményez a hátrányos helyzet , kallódó, tanulási és magatartási zavarral küzd fiatalok megsegítésére. 6. El segíti az egészséges életmód, a környezettudatos magatartás kialakítását, az óvoda és iskola egészségügyi szervezettel való eredményes együttm ködést. 7. Min ségközpontú tanügyigazgatást, feladatfinanszírozást valósít meg. 8. El segíti a lakosság képzettségi szintjének növelését a középfokú oktatás fejlesztésével, a feln ttképzés kínálatb vítésével, a munkaer piaci esélyek javítása érdekében;
65/69
FEJLESZTÉSI CÉLKIT ZÉSEK A közoktatási szolgáltatás egészére vonatkozóan: Cél az intézményi infrastruktúra állagának megóvása
Az informatika tantermi implementációja, a digitális írástudás fejlesztése
Folyamatos taneszköz fejlesztés az óvodákban és az iskolákban, pedagógiai szak és szakmai szolgáltató intézményekben A pályázatok benyújtásához kerüljön tervezésre a pályázati önrész
Pályázati eredményesség javítása M ködjön kerületi mérési értékelési rendszer
Az intézmények költséghatékony m ködtetése
Feladat karbantartási ütemterv készítése Karbantartási feladatok folyamatos végzése informatikai rendszerek és számítástechnikai eszközök fejlesztése; pedagógusok informatikai és módszertani továbbképzése, pályázatok elkészítése
Felel s Rákosmente Kft. Polgármesteri Hivatal
Indikátor 1 év Elkészül az ütemterv
Intézményvezet k, Polgármester, Pedagógiai szakmai szolgáltatás vezet je
Elkészül a pedagógus továbbképzések ütemterve, valamint az informatikai fejlesztések koncepciója, benyújtásra kerül legalább egy eszközfejlesztési és egy módszertani pályázat Kialakul a tervezés mechanizmusa, az eszközök fejlesztése, pótlása, cseréje az eszközök 10% ában megvalósul A pályázati önrész az önkormányzat költségvetésében rendelkezésre áll
Az éves költségvetés tervezésekor meg kell jelölni az eszközállomány fejlesztésének forrását
Polgármester, intézményvezet k
Az éves költségvetés tervezésekor külön soron kerüljön tervezésre az intézményi és a fenntartói pályázatok önrésze Pályázatírók felkészítése
Polgármester, Oktatási, M vel dési és Sport Iroda vezet je Gazdasági Iroda vezet je, intézményvezet k Intézményvezet k
országos, a Az kerületi és az intézményi mérési értékelési tevékenység összehangolása. Finanszírozási koncepció felülvizsgálata
Intézményvezet k, intézményvezet k, Oktatási, M vel dési és Sport Iroda vezet je Polgármester
66/69
Indikátor 3 év A folyamatos karbantartási munkák tervszer ek, költséghatékonyak, A kerület pedagógusainak kétharmada rendelkezik legalább alapfokú számítástechnikai ismeretekkel, a kerület iskoláiban a közismeretei tárgyak tanóráinak 15% a legalább informatikai támogatottságú. Az eszközök pótlása, cseréje az eszközök további 10 % ában megvalósul
A pályázati önrész az önkormányzat költségvetésében rendelkezésre áll
A beadott pályázatok száma 15 % kal n Elkészül a kerületi mérési értékelési koncepció
A sikeres pályázatok száma 30 % kal n
Elkészül felülvizsgált finanszírozási koncepció
Megvalósul önkormányzat teherbíró képességével arányos feladatellátás, intézmények biztonságos finanszírozása
a
M ködik a kerületi mérési értékelési koncepció
az
az
Óvodai nevelés: -
továbbra is biztosítani kell a teljes kör óvodáztatáshoz szükséges, min ségi nevelést gondozást és az iskolai életmódra felkészítést lehet vé tev intézménykapacitás fenntartását, 2014. szeptember 1 t l minden, harmadik életévét betöltött gyermek óvodai ellátását.
-
a személyi és tárgyi feltételek megteremtésével biztosítani kell a sajátos nevelési igény gyermekek integrált nevelését,
-
az óvodapedagógusok továbbképzését a rendelet alapján a hosszú távú továbbképzési program, valamint a rövidtávú beiskolázási terv alapján kell figyelemmel kísérni,
-
már a korai óvodáskorban elvégezhet sz rések alapján, meg kell kezdeni a prevenciós tevékenységet az egyes fejlesztési területeken,
Általános iskolai nevelés oktatás: -
az önkormányzat által fenntartott iskolákban biztosítani kell az alapozó feladatok hatékonyabb ellátását, az alapkészségek fejlesztését,
-
8. évfolyamos általános iskola stabilizálása mellett továbbra is fontos a 7. és 8. évfolyamok speciális problémáira épített helyi nevelési programok alkalmazása, alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztése,
-
a lehet ségekhez képest biztosítani kell a tanulók és a szül k igényeinek megfelel sokszín képzési kínálatot.
-
biztosítani kell a tanulók differenciált fejlesztését, iskolán belüli segítését, a sajátos nevelési igény tanulók fejlesztéséhez, ellátásához szükséges személyi és m ködési feltételeket biztosítani kell,
-
folyamatosan b víteni kell a kerületi módszertani központ tevékenységi körét az integrált oktatás segítésére, módszertanának kimunkálására,
Feladatok a kerület közoktatás szolgáltatás területein: A nevelés területén törekedni kell arra, hogy minden, sajátos nevelési igény óvodás és iskolás korú kisgyermek nevelése a szakért i vélemény alapján szegregált, vagy 67/69
integrált körülmények között, helyben megvalósulhasson. A lehet ségek függvényében szükséges létrehozni logopédiai osztályokat a kerületben. A feln ttoktatást a szükségletek figyelembe vételével egyik kiemelt feladatként kell kezelni. Szükséges a tanítás tanulás színvonalának emelése, a személyi feltételek biztosítása. A nemzeti kisebbségi nevelést oktatást segíteni kell. Lehet ség szerint támogatni kell a nemzetiségi nyelvet oktató iskolák kezdeményezéseit, biztosítani munkájuk folyamatosságát, különös tekintettel a feladatot hosszú távon felvállaló Újlak Utcai Általános, Német Nemzetiségi és Magyar Angol Két Tanítási Nyelv Iskolára. Meg kell vizsgálni a német nemzetiségi középiskola létesítésének lehet ségeit. B víteni kell a pedagógus továbbképzések kínálatát, a helyben biztosított továbbképzések számának növelésével. Szükséges a szakmai szolgáltatás információs rendszerének fejlesztése, gazdagítása, az intézményközi kommunikáció növelése, az egymástól való tanulás gyakorlatának megteremtése A költségvetés teherbíró képességének figyelembe vételével az évenkénti felújítási, karbantartási összegeket növelni szükséges. További pályázatokon való részvétellel kell törekedni az intézmények hiányzó helyiségeinek pótlására. A F városi Önkormányzatnál kezdeményezni kell az intézményhálózat területi megoszlásának racionalizálását.
ZÁRADÉK:
Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatának Közoktatási Intézkedési Terve a 2011/2012. tanévt l 2015/2016. tanév végéig szóló id szakra határozza meg a közoktatási feladatellátás módját, az intézményrendszer m ködtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefügg terveit, céljait és feladatait. Jelen intézkedési terv hatálybalépésével egyidej leg hatályát veszti a kerület 1997 ben készült, 2002 ben, 2004 ben és 2006 ban módosított közoktatási intézkedési terve. A Közoktatási Intézkedési Terv id arányos végrehajtásának értékelésére 2 évenként legközelebb 2014 ben kerül sor. Módosítása az értékelést követ en szükségszer en lehetséges. 68/69
A Közoktatási Intézkedési Tervet Budapest F város XVII. kerület Rákosmente Képvisel testülete 2012. március 22 i ülésén a
../2012. (III. 22.) Kt. határozatával elfogadta.
Riz Levente polgármester
Dr. Rúzsa Ágnes jegyz
69/69