KÖZNEVELÉS RENDSZERÉBEN

Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Intézet

PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉSEK A KÖZOKTATÁS / KÖZNEVELÉS RENDSZERÉBEN

Készítette:

Konzulens:

Kristályné Medgyesy Andrea

Sarka Ferenc

Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga

Óraadó oktató

Szakirányú továbbképzési szak

Miskolc 2014

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés ............................................................................................................................... 2 Az ellenőrzésről ...................................................................................................... 4

1. 1.1.

Ellenőrzésekről a közoktatásban/ köznevelésben. .................................................. 4

1.2.

Az oktatási intézmények ellenőrzésének rövid története ....................................... 6

1.3.

Kik ellenőrizhetnek az oktatási intézményekben?.................................................. 9 A pedagógiai –szakmai ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok a közoktatási

2.

/köznevelési törvényben ....................................................................................... 12 2.1.

A pedagógiai szakmai ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok............................... 12

2.2.

A pedagógiai szakmai ellenőrzés a közoktatási törvényben ................................ 12

2.3.

A pedagógiai –szakmai ellenőrzés a köznevelési törvényben .............................. 16

2.4.

A pedagógiai – szakmai ellenőrzések hasonlóságai és különbözőségei a közoktatási és köznevelési törvényben ................................................................. 20 A kérdőívek és interjú bemutatása, értékelése...................................................... 23

3. 3.1.

Kérdőívek bemutatása .......................................................................................... 23

3.2.

Pedagógusok és szakértők kérdőíveinek értékelése ............................................. 24

3.3.

Szakértői interjú bemutatása ................................................................................. 35 Az országos szakmai ellenőrzés módja a köznevelési törvényben....................... 38

4. 4.1.

Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés ............................................................. 38

4.1.1.

A pedagógusellenőrzés szabályai ................................................................ 39

4.1.2.

Az intézményvezető ellenőrzése ................................................................. 40

4.1.3.

Az intézményellenőrzés ............................................................................... 40

A köznevelési szakértő szerepe az ellenőrzésben................................................. 43

5. 5.1.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben résztvevő szakértő tevékenységének feltételei, szabályai ................................................................... 43

5.2.

Szakértői feladatok a pedagógiai – szakmai ellenőrzésben .................................. 44

5.3.

A köznevelési szakértő szerepe a pedagógus minősítési eljárásban..................... 46

5.4.

Szakértői névjegyzék ............................................................................................ 49

Összefoglalás ....................................................................................................................... 51 Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 52 Resume ................................................................................................................................ 56 Mellékletek .......................................................................................................................... 57

1

Bevezetés 25 éve dolgozom a pedagógus pályán. Voltam egy évig képesítés nélküli nevelő, egy kicsi településen 1984/85-ös tanévben. A pedagógus pálya iránti elkötelezettségem itt kezdődött. A tanárképző főiskola elvégzése után 1989-től, egy nagyon jól felszerelt, nagy iskolába kerültem, ahol a mai napig is dolgozom. A pedagógusként eltelt időszakom alatt kevés esetben találkoztam az iskolában külső ellenőrzést végző szakemberrel, pedig törvényességi vizsgálatok lezajlottak, szaktárgyi vizsgálatokat is végeztek az intézményben. Inkább a belső ellenőrzésekre emlékszem, melyek végbementek.

2009-ben minősítési eljáráson is átestünk, az mélyebb nyomot

hagyott bennem, mert óralátogatások, tesztek, interjúk, önértékelés volt, amit elvégeztek. Ez egy hosszabb folyamat volt, és elég sok feszültséggel járt még akkor is, ha mindenki, aki a vizsgálatot végezte - igazgatóhelyettes, igazgató, munkaközösség vezetők-,ismerős volt számunkra. 2013. január 1-től az intézmény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központhoz került. Ekkor történt egy komolyabb ellenőrzés, az átvétel kapcsán, de az a központban zajlott, mi pedagógusok csak azt tudtuk, történik valami, de nem konkrétan érint minket. A szakfelügyeleti és szakértői téma nem nagyon volt soha felszínen, a kollégákkal történt beszélgetések kapcsán, ahogy én visszaemlékszem. Nem volt téma, mert nem volt jellemző hosszú éveken át. A belső ellenőrzések rendszeresek voltak és azok most is, ezeket az éves munkaterv tartalmazza. A nemrégiben megszűnt minőségbiztosítás keretében minden évben elvégzett elégedettségi mérés, a központi mérések /kompetencia/, a versenyeredmények adtak egy bizonyos visszajelzést mindenkinek a munkájáról, ill. az elég szubjektív módon megállapított minőségi bérpótlék. Az emlékeimet felidézve az a tapasztalatom, hogy az én korosztályom számára kevésbé ismert, mit takar a pedagógiai szakmai ellenőrzés, a szakfelügyelet. Bár a kérdőívek kitöltése kapcsán azért kiderült, kollégáimnál vannak emlékek a tarsolyban, jók és kevésbé jók is. Az 2011-ben kiadott köznevelési törvény megjelenése sok változást hozott és várhatóan fog még hozni, a pedagógusok életébe. Ennek egyik része a tanfelügyeleti rendszer létrehozása, mely az iskola, a pedagógus és a vezető munkájáról is képet ad majd.  Dolgozatomban keresem a válaszokat arra, milyen módon jelenik meg a pedagógiai szakmai ellenőrzés a közoktatási és köznevelési törvényben. Milyen részek maradtak meg, milyen újításokat tartalmaz a tanfelügyelettel kapcsolatban.

2

 Próbálom felmérni a közoktatási szakértők tapasztalatait a felügyeleti munkával kapcsolatban, ill. szeretném összevetni a pedagógusok véleményével.  Kíváncsi vagyok, mit tudnak, és mit gondolnak a tanfelügyelői tevékenységről pedagógus társaim. Azt gondolom, a pedagógusok inkább tartanak a felügyelettől, mert az ellenőrzés mindig feszültséggel jár. A kérdésekből kiderül, mit gondolnak.  Bár változások előtt állunk, szerintem a pedagógusok nagyobb része, nem naprakész az őket érintő kérdésekben, illetve nem néznek utána a jogszabályoknak, a törvényi változásoknak, megelégszenek azzal, amit elmondanak nekik.  Fontos elemezni mit takar az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, mely teljes átvilágítása a közoktatási intézményeknek.  A bevezetésre kerülő pedagógusok minősítési eljárása is új elem a köznevelésben. A köznevelési szakértő szerepét keresem a folyamatokban. Ezeknek a kérdéseknek, felvetéseknek a megválaszolása, ill. arra való törekvés a dolgozatom fő iránya.

3

1. Az ellenőrzésről 1.1. Ellenőrzésekről a közoktatásban/ köznevelésben. „Az ellenőrzés oly ténykedés, mely a hivatalos működés szabályszerű és törvényes voltát teszi vizsgálat tárgyává” 1 „Az ellenőrzés hétköznapi értelemben magában foglal minden olyasfajta tevékenységet, melynek során egy munkafolyamatot vagy annak eredményét, outputját vizsgálat tárgyává tesszük”2 „A szakmai ellenőrzés alkalmas eszköz annak megítélésére, hogy a közoktatás egyes intézményei, a közoktatás rendszerének meghatározott részei, illetőleg a közoktatás egész rendszere milyen teljesítményt nyújt” írta Sípos Imre, A nevelési-oktatási intézmény hatékonysága c. munkájában. Az ellenőrzés kifejezés mindig valamilyen kellemetlen élményt hív elő az emberben. Iskolás korban folyamatosan ellenőrzik a diákokat, a szülők ellenőrzik gyermekeiket, a szülőket ellenőrzik a munkahelyükön. Örökösen meg kell felelni valakinek, valaminek. Szükséges is az ellenőrzés, mert visszajelzést kap a diák a tanulmányairól, a gyerek arról, hogy jót és jól cselekszik-e, a szülő pedig arról kap visszajelzést jól végzi-e a dolgát. Mire a gyermekből felnőtté válunk, legtöbben megtanuljuk melyek az elvárások és próbálunk annak megfelelni. Az ellenőrzéseken a lehető legkevesebb hibával teljesíteni. Fontos számunkra a visszajelzés, amely bizonyítja, hogy jó úton haladunk, vagy figyelmeztet, ha nem jó az irány. Hogy éppen melyik a jó irány azt a lelkiismeretünkre hagyatkozva is eldönthetjük, de a szakmai úton szigorúan ott vannak a szabályok. Ilyen az oktatás is. Nem véletlen, hogy a gyerekeket a pedagógusok folyamatosan ellenőrzik, hiszen csak így kaphatnak visszajelzést. Az ellenőrzések minősítenek, felállítanak egy rangsort, pl. kompetencia mérés esetében. Aki nincs az országos szinten vagy fölötte, egy idő után figyelmeztetik, valami nem működik jól. A pedagógus társadalom jó ideje csak belső ellenőrzéssel találkozhatott, ill. a minőségbiztosítás keretében kapott visszajelzéseket a gyerekektől, szülőktől. Megszokták, hogy csak a munkaközösség vezetők és esetleg az igazgatóhelyettesek és igazgatók látogatnak órán, ellenőrzik a dokumentumokat. Az ellenőrzések bizonyos részénél a

1 2

Révai nagy lexikona VI. kötet, Szépirodalmi és Babits Könyvkiadó Bp. 1991 Dr. Kalicz Éva- Mezei Gyula (2012): Alkalmazott vezetéselmélet BME Műszaki Pedagógiai Tanszék Bp.

4

pedagógus nem volt személyesen érintve, pl. törvényességi vizsgálat, bár az ő munkájukat is vizsgálták, akár egy napló vezetésén keresztül is. A pedagógusok vagy nem is találkoztak még szakfelügyelettel, ill. majd tanfelügyelettel, vagy már alig emlékeznek arra az időre, amikor jöttek ellenőrizni. Szüdi János a közoktatás rendszerében működő ellenőrzésekkel kapcsolatban a következőket írta: „Ahhoz, hogy a közoktatás rendszerében működő ellenőrzések természetét fel lehessen tárni, érdemes feltenni azt a kérdést, hogy milyen indokokra vezethető vissza az ellenőrző tevékenység. Leegyszerűsítve a választ, mindenfajta ellenőrzésnek akkor van értelme, ha hozzásegít annak feltárásához, hogy a vizsgált szervezet vagy rendszer betölti-e a rendeltetését. A közoktatás terén is akkor van értelme a különböző ellenőrzési tevékenységek végrehajtásának, ha választ ad arra a kérdésre, hogy a vizsgált szervezet vagy rendszer alkalmas-e a közoktatásról szóló törvényben meghatározott feladatok ellátására, szolgáltatás nyújtására oly módon, hogy  megfeleljen az elvárható szakmai követelményeknek;  hozzájusson mindenki, aki arra jogosult, illetve köteles;  a szolgáltatás „előállítása”, nyújtása nem lépi túl az elvárható és indokolt költségeket;  biztosítja a jogszabályok megtartását, érvényesülését. Együtt kell érvényesülnie a szakszerűségnek, a hatékonyságnak és a törvényességnek.” 3 Talán érthető, hogy a köznevelési törvényben előírt köznevelési intézmény ellenőrzéséről kiadott paragrafusok- Nkt. 2011. CXC. 86.§ és 87.§- felélesztettek a pedagógusokban egy bizonyos fokú bizonytalanságot, nyugtalanságot. Milyen lesz az az ember, aki majd elvégzi az ellenőrzést, mit várnak majd el, milyen lesz a követelményszint, mit mondanak majd a munkájáról? Jó, hogy magát az ellenőrzést végző szakértőt is értékelik majd. Ezekre a kérdésekre csak akkor kap majd mindenki választ, amikor megtörténik az első nagy ellenőrzés. Akkor szembesülhet majd pedagógus, vezető, intézmény, hogy jól végzi-e munkáját. Az ellenőrzés mindenképpen alkalmas eszköz arra, hogy megfelelő képet kapjunk a vizsgált köznevelési intézmény működéséről, a pedagógusi és tanulói teljesítményről, ezáltal tudjuk majd a megfelelő intézkedéseket, döntéseket meghozni annak érdekében, hogy az elvárásoknak megfelelő teljesítményre sarkalljuk a nevelésben-oktatásban 3

Szüdi János: Az ellenőrzés rendszere a közoktatásban Új Pedagógiai Szemle 2008. aug.-szept.

5

résztvevőket. Az ellenőrzések után, megvalósítható célokat kell kitűzni, mely segít abban, hogy, az intézmény gyengébb részeit miként lehet fejleszteni, a lemaradókat hogyan tudjuk motiválni. Fontos, az ellenőrzés eredményeinek megfelelő körben való közzététele, ezáltal az érintettek elegendő ismeretekhez juthatnak a tapasztalatokról. Az oktatásban szereplők által elvégzett ellenőrzések feloszthatók a következő módon:  az oktatási intézmények által ellátott ellenőrzési feladatok  az intézmények fenntartói által végzett ellenőrzési feladatok  az ágazati irányítás körébe tartozó ellenőrzési feladatok  külső hatósági ellenőrzések Azt hogy ezeket az ellenőrzéseket kik végezhetik el, arra a közoktatási és köznevelési törvényekben kapjuk meg a választ. 1.2. Az oktatási intézmények ellenőrzésének rövid története Magyarországon az államalapítás óta az egyházé volt az oktatás feladata és a hozzá kapcsolódó ellenőrzés is, de a XVI. században igény merült fel a világi hatalom részéről, hogy ellenőrzést fejtsen ki a nevelés és oktatásügy fölött, főfelügyeleti jog címén. A XVIII. században már hivatali szervezet is létrejött ebből a célból. Ekkor még nem rendelkeztek annyi képzett pedagógussal, akik az iskolákat felügyelhették volna. 1777-ben a Ratio Educationis megjelenésétől kezdve lehet beszélni a nevelési intézmények állami felügyeletének megszervezéséről, a kornak megfelelő közoktatás politikai érdekek szerint. Az irányítást és ellenőrzést a tankerületi főigazgatóságok biztosították. Az ellenőrzés keretén belül minden iskolát kétévenként meg kellett vizsgálnia a főigazgatói hivatalnak. A kiegyezés után az 1868. XXXVIII. és az 1867. évi XXVIII. törvény értelmében az egységes

iskolafelügyelet

kettészakadt.

A

tankerületi

főigazgatók

hatásköre

a

gimnáziumokra korlátozódott, az alsó és középfokú intézmények felügyeletét a királyi tanfelügyelők látták el. Az 1883 évi XXX. törvény és miniszteri utasításai 12 tankerületet hoztak létre, tankerületi főigazgatókkal. Előre vetítette a túlzó és állandó jelenlétet a teljes körű vizsgálatot az iskolában. A pedagógusokban nagy ellenérzést váltott ki, amikor az iskolaszék tagjai, felügyeleti jogot kaptak / laikus felügyelet /. Az 1896-os II. Országos tanító gyűlésen pedagógus felkészültségű, szalmai felügyeletet követeltek a résztvevők, melynek következtében létrejött az „iskolalátogatók” intézménye, az 1900-as években. Ezt a feladatot főleg az iskolaigazgatók végezték a munkájuk mellett.

6

Az 1935 évi VI. törvény egységes tanügyigazgatási és felügyeleti rendszert hozott létre, mely az iskolafelügyelő számára szükséges minden tudnivalót felölelt. A magyar közoktatás történetében ez volt az első olyan pedagógiai dokumentum, mely a felügyeleti tevékenységet szabályozta. Létrejött az iskolafelügyeleti intézmény. Az erős centralizáció viszont megmutatkozott a felügyeleti módszerekben, mely számonkérő jelleget öltött, sablonok alapján értékelt és nem vette figyelembe a helyi sajátosságokat. Kialakult a pedagógusokban az ellenérzés a felügyelővel szemben, aki bár lehet, hogy jó szakember volt, de „azért jött, hogy hibát találjon”. Az 1949-ben megjelent 1210/57-1949. VKM rendelet intézkedett a közoktatásügyi igazgatás újjászervezéséről, melynek értelmében 27 tankerület jött létre megyék szerint, melynek az élén a főigazgató áll. Az 1945 évi X. törvény tanfelügyeleti szabályzata meghatározta, kik láthatnak el szakfelügyeletet. Az általuk elkészített utasítások és útmutatások kötelezőek voltak a tantestületre nézve. Az iskolában a felügyeletet ellátók vegyes összetételűek voltak. A jól felkészült pedagógusok mellett megjelentek a hataloméhes felügyelők, akik „keserítették” a pedagógusok életét. Ennek következménye lett, hogy a 70-es években erősödött a felügyelettel szembeni ellenérzés. Megszűnt a központi irányítás. Több kísérlet is zajlott a hatékonyabb felügyeleti rendszer kialakulása érdekében. Kiderült, hogy a leginkább a fejlesztő felügyeletre lenne szükség, ahol feladat a pedagógus segítése olyan módon, hogy az érintettek jöjjenek rá, milyen módszerekkel javítható munkájuk. Elérkeztünk az 1985 évi I. törvényhez, mely erősítette az iskolák önállóságát. A felügyelő helyett a szaktanácsadó elnevezés jelenik meg. 1990. Minden oktatási intézmény a települési önkormányzatokhoz került. 1993-ban kiadásra került a közoktatási törvény. A közoktatási törvény 121. § (1) 5. pontja szerint „ellenőrzés: a közoktatási intézmény működésének vizsgálata a hatályos jogszabályok és a nevelési, illetve a pedagógiai program alapján”. Itt jelent meg, hogy külső ellenőrzést nem az intézmény, nem is a szaktanácsadó végezhetett, hanem a szakértő. A belső ellenőrzésre az igazgató kapott jogot, illetve meghatározták a szakértővé válás szabályait. Az 1993-as közoktatási törvény végrehajtásához jelentették meg a 6/1994. (IV.13) számú miniszteri rendeletet, az Országos szakértői és Országos vizsgáztatási névjegyzékről. Itt megtalálható

volt

a

névjegyzékbe

való

meghosszabbításának módja is. 7

felvételi

eljárás,

és

a

megbízás

Az 1996 júliusában módosított közoktatási törvény már kiemelten kezeli a szakértői feladatot, mert a NAT alapján helyi tantervek készültek, ezeket szakértőnek kellett véleményezni, az elfogadás előtt.4 Így létrejött egy jelentős szakértői hálózat, mely minden területét átfogja a közoktatás rendszerét. Itt minden szakterület képviseltetve van. Az 1999. évi törvénymódosítás nagyobb lehetőséget adott az ellenőrzésre a minőségbiztosítási rendszer létrehozásával. 2000-ben még lehetőségként, majd 2002-től kötelezőként jelent meg a minőségbiztosítás a közoktatási intézményekben. Az értékelés szintjei: intézményi, fenntartói, regionális, országos szint. Környei László helyettes államtitkár 2001-ben így fogalmazott: „A közoktatási törvény módosításával,

a

kerettantervek

bevezetésével,

a

közoktatási

intézmények

minőségfejlesztési munkájának megindításával és az intézményellenőrzés és -értékelés fontosságának felértékelődésével a hazai közoktatás intézményei mind új kihívásokkal találkozott. (…) Az intézményvezetés jelentős felelőssége az intézmények működésének jogkövető megszervezése, a működést meghatározó alapdokumentumok folyamatos, a jogi normáknak megfelelő karbantartása, ha szükséges ellenőrzése, átdolgozása.”5 Az utóbbi évek meghatározó jelentőségű volt a magyar közoktatásban, hiszen számos változáson estek át az oktatással kapcsolatos törvények. Az utóbbi évben is több módosítással találkoztunk: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről hatályon kívül helyezte az 1993-as közoktatási törvényt és módosításait, majd 2012. május 16-án a kormány elfogadta az új Nemzeti Alaptantervet is. Halász Gábor az Értékelés és ellenőrzés a közoktatásban című munkájában a következőképpen fogalmazott: „Az értékelés nem más, mint az ellenőrzés különösen hatékony eszköze.” 6 A köznevelési törvény alapján az ellenőrzés lehet pedagógiai-szakmai, törvényességi és hatósági.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés is háromszintű: ellenőrzik a

pedagógust, az intézményvezetőt és magát az intézményt is, melyekre az iskolák felkészülhetnek, (foglalkozások, tanítási órák adott szempontok szerinti megfigyelése, dokumentumok vizsgálata).

4

Az 1993. évi LXXIX. 44.§ (1) bekezdése alapján

5

Környei László (2001): Előszó. Pőcze Gábor (szerk):Közoktatási önellenőrzési kézikönyv Pedagógus –

továbbképzési Módszertani és Információs Központ 6

Halász Gábor (2004): Értékelés és ellenőrzés a közoktatásban Mester és tanítvány 2: 103-116

8

Az intézményi ellenőrzést köznevelési, illetve szakmai szakértő végezheti. A fenntartó jogosult a köznevelési intézmények szakmai ellenőrzésére, értékelésére. 1.3. Kik ellenőrizhetnek az oktatási intézményekben? Ebben a részben főleg a jogszabályok alátámasztásával kívánom bemutatni, kik voltak kompetensek a pedagógiai szakmai ellenőrzések lefolytatására a közoktatási törvény hatálya idején, ill. kik végezhetnek ellenőrzést a köznevelési törvény szerint. Az 1993. évi LXXIX. közoktatási törvény értelmében a szakmai ellenőrzés legfontosabb jellemzője az, hogy csak olyan pedagógus vehet részt az ellenőrzésben, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. A Kt. 101.§ (1)-(3) bekezdése szerint, az Országos szakértői névjegyzékbe viszont csak az vehető fel, aki büntetlen előéletű, a megbízáshoz szükséges pedagógusképesítéssel és pedagógus-, illetve oktatói munkakörben szerzett tíz év gyakorlattal, szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakterületén szerzett tízéves gyakorlattal rendelkezik, és szakterületének elismert képviselője. Ők a közoktatási szakértők. A közoktatásról szóló törvényben ez alól a feltétel alól két esetben van kivétel: egyrészt a nemzeti, etnikai kisebbségi oktatás szakmai ellenőrzésének megszervezésénél, másrészt akkor, amikor a nevelési-oktatási intézményben folyó szakmai ellenőrzést a szakmai munkaközösség végzi el. A szakmai ellenőrzések fontos ismérveként említhetjük a külső és belső ellenőrzések összhangját. A minőségirányítási program szerint a 2012-ig minden intézménynek kötelessége volt IMIP-ot elkészíteni, melyet a köznevelési törvény ebben a formában már nem ír elő. Az intézmények ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért az iskola igazgatója volt a felelős. Belső ellenőrzést az intézményben elláthat az igazgató, az igazgatóhelyettes és a munkaközösség vezetők. A 2011. évi CXC. Törvényben és a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelete szerint ellenőrzést kezdeményezhetnek: „ A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából.”7 7

Nkt. 69.§ (3) bekezdés

9

„ Az oktatásért felelős miniszter országos és térségi szakmai ellenőrzést, pedagógiaiszakmai mérések, átvilágítások, elemzések készítését rendelheti el, felkérheti a fenntartót, hogy a fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézményben végeztessen törvényességi, szakmai ellenőrzést, pedagógiai-szakmai mérést, átvilágítást, elemzést, és ennek eredményéről tájékoztassa.” 8 A 2011. évi CXC. köznevelési törvény is rendelkezik a szakmai - pedagógiai ellenőrzésről „Köznevelési szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a személynek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a köznevelési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és a) felsőfokú végzettséggel és pedagógus szakképzettséggel, pedagógus- vagy oktatói munkakörben szerzett tíz év szakmai gyakorlattal, továbbá pedagógus-szakvizsgával rendelkezik, valamint akit pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, vagy a pedagógusmunkakörre szóló jogviszonya, munkaviszonya megszűnése óta tíz évnél kevesebb idő telt el, vagy b) rendelkezik a hivatal engedélyével.” 9 Az oktatásért felelős miniszter működteti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben az a köznevelési szakértő vehet részt, aki a továbbképzés követelményeit teljesítette. A 20/2012 VIII.31 EMMI rendelet XV. fejezete tartalmazza az országos pedagógiaiszakmai ellenőrzés megszervezésének és lebonyolításának általános szabályait. A 145. § szerint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés célja: a nevelési-oktatási intézmények, és a pedagógusok szakmai tevékenységét értékelje, általános pedagógiai szempontok alapján. Az intézményvezetők értékelése általános, pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történjen, az intézmények saját céljainak megvalósulására alapozva, és ezzel az intézmény szakmai fejlődését támogassa. 153. § „Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben olyan köznevelési szakértő vehet részt, aki a) megfelel az Nkt. 82. § (1)–(3) bekezdésében előírt feltételeknek, b) rendelkezik az ellenőrzés szerinti szakiránynak megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel, 8


9


10

c) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez szükséges szakmai ismereteket a hivatal által szervezett hatvan órás továbbképzés keretében elsajátította, valamint d) szerepel a hivatal által az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben résztvevő szakértőkről vezetett névjegyzékében.”10

10

20/2012 EMMI rendelet 153.§

11

2. A pedagógiai –szakmai ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok a közoktatási /köznevelési törvényben 2.1. A pedagógiai szakmai ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok Az oktatási intézmények szakmai ellenőrzésére vonatkozó jogszabályokat egyrészt az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvényben találjuk meg ill. az ezekhez megjelent OK, és OKM rendeletekben. Másrészt a 2011. évi CXC. Köznevelési törvényben és a kapcsolódó EMMI, ill. Kormány rendeletekben.  A szakértői rendszert létrehozó jogszabályokat közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény hozta létre. Kt. 44. § (1) bekezdés, Kt. 79. § (3) bekezdés, Kt. 99. § (7) bekezdés, a Kt. 101. §, és a Kt. 107. § (1) bekezdése.  A 31/2004. (XI.13.) OM rendelet az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről.  A 307/2006. (XII.23.) Kormányrendelet az Oktatási Hivatalról.  A 38/2009. (XII.29.) OKM rendelet a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről.  A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvényben a 64.§-65.§, 69. § (3), (4) bekezdés, 77. § (2) bekezdés d) pont, (3) bekezdés, 82. §, 83. § (2) bekezdés h) pont, 82. §, 83. § (2) h), 86. §, 87. §  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 145-156. § a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  121/2013. (IV.26.) Kormány rendelet 7.§ - 10. §, az Oktatási Hivatalról  326/2013 (VIII.30.) Kormány rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről 2.2. A pedagógiai szakmai ellenőrzés a közoktatási törvényben Az 1993. évi LXXIX. törvény a Közoktatásról IX fejezetre tagolódik és 129 § -t tartalmaz. A VI. fejezet tartalmazza „ A közoktatás szervezése és irányítása” fejezetcím alatt azokat az alcímeket, melyek a szakértői tevékenység, ill. a közoktatási intézmények ellenőrzéséről szólnak. Az Országos szakértői és vizsgáztatási névjegyzék a 101. § alatt, még „A közoktatási intézmény ellenőrzése” c. rész pedig a 107. §-tól tanulmányozható. Ebben a részben a közoktatási törvény pedagógiai-szakmai ellenőrzésével, a vele foglalkozó jogszabályokkal foglalkozom. 12

A 44. § szerint a fenntartó mielőtt jóváhagyja a nevelési és a pedagógiai programot, előtte köteles azt olyan szakértővel véleményeztetni, aki a szakértői névjegyzékben is szerepel, az adott intézménytípusnak megfelelő szakterületen. „Ha az Országos szakértői névjegyzékben nincs az intézménytípusnak megfelelő szakterület, olyan szakértő véleményét kell beszerezni, akinek az adott intézménytípusban legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlata van.” 11 /Véleményem szerint ez az idő elég kevés, főleg úgy, hogy egyébként 10 év gyakorlathoz köti a törvény a szakértői tevékenységet./ Az 58. §-ból, a belső intézményi ellenőrzésben részt vállaló munkaközösség vezetők lehetőségeiről kapunk felvilágosítást. A 79. § szerint, az új intézmény létrejöttekor a jegyző illetékes eljárni, de köteles az engedély kiadása előtt véleményt beszerezni, melyet megint csak olyan szakértő végezhet el, aki az Országos szakértői névjegyzékben szerepel. Hasonló az eljárás rendje akkor is, ha egy intézményt bármilyen okból bezárnak, vagy átszerveznek. Ebben az esetben is a szakértő segítségét hívják, mint ezt megtudhatjuk a 88. § (6) bekezdéséből. A 99. § arról tájékoztat, hogy ha az országos mérés nem sikerül egy intézménynek, vagyis az országos átlag alatt teljesít, és ez három éven keresztül nem változik, intézkedési tervet kell írni, melynek végrehajtásához a fenntartó köteles segítséget igénybe venni. Ennek egyik formája lehet a szakértői segítség. Az eddigiekben megjelent az ellenőrzés a törvényekben, a 101. § viszont már egyértelműen csak erre a témára fókuszál. Az Országos szakértői és vizsgáztatási névjegyzékről ad bőséges információt. Az Országos szakértői névjegyzék azok nevét, szakterületét, lakcímét és munkahelyét, tartalmazza, akik a nevelési-oktatási intézményben a szakmai ellenőrzésben részt vehetnek. A Kt. 101.§ (1)(3)(5) bekezdéseiből arról tudunk tájékozódni, ki vehető fel az Országos szakértői névjegyzékbe. Meghatározza a képesítést, gyakorlati időt, büntetlen előéletet. „ Az (1)-(2) bekezdésben említett névjegyzékbe való felvétel az első alkalommal öt évre szól, amely ismételten meghosszabbítható. A meghosszabbítást külön jogszabály továbbképzéshez, szakvizsga letételéhez kötheti.”12

11

Kt. 44.§ (1) bekezdés

12

Kt. 101.§ (1)(3)(5) bekezdései

13

Érdekes, hogy a közoktatási törvény csak a szakmai végzettséget és a pedagógus pályán eltöltött időt veszi figyelembe, a szakvizsgát csak feltételes módban említi. A (6) bekezdés tartalmazza, hogy a szakértői névjegyzékbe nyilvános pályázat útján lehet bekerülni. A pályázatokat a minisztérium hivatalos lapjában kell közzétenni. Bonyolultabb a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai és iskolai nevelés-oktatás a szakértői feladat ellátása. A (7) bekezdésben arról tájékozódhatunk, hogy ebben az esetben szakértői feladatot csak az láthat el, aki gyakorlatát a nemzeti, etnikai nevelésben-oktatásban szerezte. Az utolsó (8) bekezdés arról szól, hogy az Országos szakértői névjegyzéket az oktatási hivatal állítja össze és gondozza, de bejelentés alapján határozat meghozatalával elrendelheti a szakértőnek az Országos szakértői névjegyzékből való törlését is. A közoktatási törvény fontos fejezete a vizsgálat szempontjából, a 107. §, mely a közoktatási intézmények ellenőrzéséről szól. Mint már többször is megemlítésre került, a közoktatási intézményekben a szakmai ellenőrzésben csak az vehet részt, aki szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. Kivételt jelent ez alól, ha a szakmai ellenőrzést olyan intézményben kell lefolytatni, mely nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot ellátó közoktatási intézmény. Itt csak olyan szakértő vezetheti le a vizsgálatot, aki beszéli a nyelvet. Ha ilyen nincs, akkor a vizsgálatot a nyelvet beszélő pedagógus bevonásával kell elvégezni. A szakmai ellenőrzésről ilyen esetben értesítést kap az országos kisebbségi önkormányzat, aki megfelelő végzettségű, gyakorlattal rendelkező, nyelvet beszélő pedagógussal részt vehet az ellenőrzésben. Teheti ezt akkor is, ha az illető nem tagja az Országos szakértői névjegyzéknek. A szakmai ellenőrzés megállapításait meg kell küldeni a fenntartótól függően az érdekelt települési, vagy területi, illetve az országos kisebbségi önkormányzatnak a (4) bekezdés szerint. (3) bekezdés: A szakmai ellenőrzés megkezdése előtt legalább 7 nappal értesíteni kell a közoktatási intézmény vezetőjét és azt, aki az ellenőrzést kezdeményezte. Erre azért van szükség, hogy legyen idő a megfelelő dokumentumok összerendezésére, felkészülésre. Egyeztetni kell az ellenőrzés:  Időtartamát  Formáját  Módszereit  Az ellenőrzés időpontját

14

 Az

érdekeltek

milyen

módon

nyilváníthatnak

véleményt

az

ellenőrzés

megállapításairól Ha az ellenőrzést az oktatásért felelős miniszter, a fővárosi vagy megyei önkormányzat kezdeményezte, hét nappal a vizsgálat megkezdése előtt értesíteni kell az intézmény fenntartóját arról, hogy a szakmai ellenőrzés lefolytatásánál jelen lehet. Az ellenőrzés megállapításait megkapja, aki érintett, aki kezdeményezte az ellenőrzést, ill. a fenntartó. Kivéve, ha a vizsgálatot a dolgozó saját munkájának értékelése céljából kérte. (8) f). (5) bekezdés szerint, aki nem ért egyet az ellenőrzés megállapításaival, másik szakmai ellenőrzés keretén belül kérheti a felülvizsgálatot. A fenntartó –ha nem ő az intézkedésre jogosult-, az értékelést követően felhívja az oktatási intézmény vezetőjét, a szükséges intézkedések megtételére. Természetesen megfelelő időt kell biztosítani az intézkedések elvégzésére. Erről szól a (6) bekezdés. A vizsgálat, ellenőrzés eredményei nyilvánosak, de figyelembe kell venni a személyiségvédelemre vonatkozó jogszabályokat. A nyilvánosságra hozatal az intézmény és a ellenőrzést kezdeményező honlapján kell hogy megjelenjen, ha nincs akkor a helyi szokásoknak megfelelően hozható nyilvánosságra tartalmazza a (7) bekezdés. A (8) bekezdésben felmerül a kérdés: kik indíthatnak szakmai ellenőrzést? A válasz:  országos, térségi, megyei, fővárosi szinten az oktatásért felelős miniszter,  szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter, továbbá az országos kisebbségi önkormányzat  megyei, fővárosi szinten a fővárosi, megyei önkormányzat  települési szinten a községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat  a települési kisebbségi önkormányzat  intézményi szinten a fenntartó  a közoktatási intézmény vezetője az intézményben végzett nevelő és oktató munka a közoktatási intézmény alkalmazottja saját munkájának értékelése céljából. A (11) bekezdés pedig zárja a 107. § jogszabályait, amely szerint: „A közoktatási intézményben szakmai ellenőrzést végző személynek, illetve a törvényességi ellenőrzést végző személynek, szervezetnek nincs döntési, intézkedési jogköre”. Javaslattal, megállapítással élhet, melynek alapján az ellenőrzést megrendelő kötelessége, hogy eljárjon. 15

2.3. A pedagógiai –szakmai ellenőrzés a köznevelési törvényben A 2011. CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. december 29-én került kiadásra. Felépítésében eltér az 1993. évi LXXIX. köznevelési törvénytől, mert 55 fejezeten belül kevesebb, kereken 100 § foglalja egybe a törvényi jogszabályokat. Ebben a részben a köznevelési törvény pedagógiai-szakmai ellenőrzésével, a vele foglalkozó jogszabályokkal foglalkozom. A 47. fejezetben az Országos szakértői és érettségi vizsgaelnöki névjegyzékről, a 49. fejezetben pedig a köznevelési intézmény ellenőrzéséről kapunk fontos információkat. Természetesen a pedagógiai –szakmai ellenőrzésekről a törvény további fejezeteiben is olvashatunk. 36. fejezet „ A pedagógusok előmeneteli rendszere” címet kapta. A 64. § és a 65. § az új előmeneteli rendszer részleteit, a minősítési eljárást tartalmazza. A 39. fejezet címe: „ A köznevelési intézmény vezetője”. A 69. § részének fontos tartalmi eleme a (3) bekezdés: „ A köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából "13. Továbbá a (4) bekezdés „A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.”14 A bevezetésre kerülő országos pedagógiai –szakmai ellenőrzés egyik vizsgált területe az intézményvezető lesz. A 45. fejezet „Az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai” címet viseli, ahol a 77. §-a (2) bekezdés d) pontjából kiderül, az oktatásért felelős miniszter az, aki gondoskodik a nevelési-oktatási intézményekben folyó pedagógiai munka szakmai ellenőrzéséről és értékeléséről a hivatal közreműködésével, országos, térségi, megyei, fővárosi szinten. A köznevelési törvényben is vannak a dolgozat szempontjából kiemelt fejezetek. Egyik ilyen a 47. fejezet, mely ezt a címet kapta: „Az országos szakértői és érettségi vizsgaelnöki névjegyzék”. A 82.§ (1) bekezdése ezt tartalmazza: ”köznevelési szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények 13


14


16

csak annak a személynek az igénybevételéhez fűződnek: aki büntetlen előéletű, nem áll a köznevelési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és a) felsőfokú végzettséggel és pedagógus szakképzettséggel, pedagógus- vagy oktatói munkakörben szerzett tíz év szakmai gyakorlattal, továbbá pedagógus-szakvizsgával rendelkezik, valamint akit pedagógus-munkakörben foglalkoztatnak, vagy a pedagógusmunkakörre szól jogviszonya, munkaviszonya megszűnése óta tíz évnél kevesebb idő telt el, vagy b) rendelkezik a hivatal engedélyével.” A köznevelési törvény már egyértelműen megnevezi, hogy a köznevelési szakértőnek szakvizsgával kell rendelkeznie. A 82. § (2) bekezdése szerint, aki szeretne szakértői tevékenységet folytatni, és megfelel az előírásoknak, szándékát a hivatalnak kell bejelenteni. A köznevelési szakértői tevékenységet a hivatal annak engedélyezi, akinek van szakirányú felsőfokú végzettsége, 10 év szakmai gyakorlat, és szakterületének elismert képviselője, olvashatjuk a (3) bekezdésben. A hivatal minden szakértőről, aki megfelelt az előírásoknak, Országos szakértői névjegyzéket vezet, ez a szakértő adatait tartalmazza. (4) bekezdés. Az (5) bekezdés szerint az (1) bekezdés szerinti tevékenységet külön jogszabály továbbképzéshez, vagy szakvizsga letételéhez kötheti. Nkt. 82 § (8) bekezdés szerint, a nemzetiségi óvodai, iskolai, kollégiumi nevelés vagy nevelés-oktatás tekintetében az végezhet szakértői feladatot, aki gyakorlatát nemzetiségi nevelésben, oktatásban szerezte. Fontos szabályként jelenik meg a (9) bekezdés. Ebben arról van szó, hogy azt a köznevelési szakértőt, aki valamilyen oknál fogva súlyosan megszegi jogszabályok által meghatározott szabályokat, a hivatal eltilthatja a szakértői tevékenység folytatásától, ezzel egyidejűleg visszavonja a szakértő engedélyét. Új meghatározásban jelenik meg a (10), (11) bekezdésben, hogy a szakértői tevékenységet csak olyan pedagógus végezheti, aki rendelkezik érvényes hatósági bizonyítvánnyal arról, hogy büntetlen előéletű. Ennek bizonyítására a hivatal igényelhet adatokat a bűnügyi nyilvántartó szervtől. A személyes adatokat viszont csak addig őrzi, amíg tart az engedélyezési vagy törlési eljárás. Hasonlóan a közoktatási törvényhez itt is külön fejezet a 49. foglalkozik az intézményi ellenőrzéssel, ennek címe: A köznevelési intézmény ellenőrzése. A 2011. évi CXC. törvény ebben a fejezetben részletezi, milyen jellegű ellenőrzésekre számíthatnak a pedagógusok, intézmények vagy vezetők, a pedagógiai-szakmai ellenőrzések alkalmával.

17

A 86. § (1) bekezdése szerint az intézményi ellenőrzéseknek többféle formája lehet:  Pedagógiai – szakmai  Törvényességi (79. § )  Hatósági ellenőrzés (2) A köznevelési intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésében köznevelési szakértő vehet részt, a szakképző iskolában szakmai szakértő bevonásával. Kivételt jelent, ha a vizsgálat nemzetiségi feladatot ellátó köznevelési intézményben folyik, mert ha nincs a nemzetiség nyelvét beszélő szakértő, a vizsgálatot olyan pedagógus bevonásával kell lefolytatni, aki beszéli a nemzetiségi nyelvet, lásd. Nkt. 86. § (3) bekezdés a). Ugyanezen törvény (3) bekezdés b) pontja kimondja, hogy ebben az esetben értesíteni kell az országos nemzetiségi önkormányzatot, mely a szakmai ellenőrzésben részt vehet, szakirányú felsőfokú végzettséggel ill. szakterületén 10 éves gyakorlattal rendelkező, szakmailag elismert delegáltjával. Mielőtt megkezdődik a pedagógiai-szakmai ellenőrzés, legalább hét nappal az ellenőrzés megkezdése előtt, az ellenőrzés vezetőjének egyeztetni kell az intézmény vezetőjével, és azzal, aki kezdeményezte az ellenőrzést, ill. a fenntartóval, hogy jelen lehet az ellenőrzés lefolytatásánál. (4) bekezdés. Egyeztetni kell:  Az ellenőrzés időtartalmáról  Formájáról  Módszeréről  Ellenőrzés időpontjáról  Véleménynyilvánítás módja a megállapításokról (5) bekezdésből kiderül, hogy a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait kik kaphatják meg. Megkapja az érintett, a fenntartó, és aki az ellenőrzést kezdeményezte. A

nemzetiségi

feladatot

ellátó

köznevelési

intézményben

elvégzett

ellenőrzés

megállapításait meg kell osztani a települési és országos nemzetiségi önkormányzattal. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait közzé kell tenni a személyiségvédelemre vonatkozó szabályok betartásával. Ennek módja: az érintett intézmény ill. az ellenőrzést indító honlapján. Ha ilyen nincs, akkor a helyi szokásokat kell alkalmazni, tartalmazza a (6) bekezdése a törvénynek.

18

(8) „A köznevelési intézményben szakmai ellenőrzést végző személynek és a törvényességi ellenőrzést végző személynek, szervezetnek nincs döntési, intézkedési jogköre.” 15 A Köznevelési Törvény kiegészült egy teljesen új ellenőrzési rendszerrel melyet a törvényben a 87. § tartalmaz. Az oktatásért felelős miniszter működteti az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszerét.

Ennek keretei között olyan folyamatos

pedagógiai-szakmai ellenőrzést szervez, mely 5 évenként ismétlődik minden intézményben és értékeléssel zárul. (1) A pedagógiai – szakmai ellenőrzést a hivatal szervezi, melyben a kormányhivatal közreműködik. (2) Ennek célja: „a pedagógusok munkájának külső, egységes kritériumok szerinti ellenőrzése és értékelése a minőség javítása érdekében.”16 Mire irányul az ellenőrzés?  Óra- és foglalkozás látogatása  Megfigyelés  Interjú  Dokumentumok vizsgálata A vizsgálatokat legalább 3 fős a jogszabályi feltételek szerint kijelölt köznevelési szakértőkből álló csoport végzi, akik intézkedésre nem jogosultak, viszont minden megállapítást és javaslatot jegyzőkönyveznek. (4) Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben az a köznevelési szakértő vehet részt, aki teljesítette az előírt köznevelési követelményeket. / erről külön jogszabály intézkedik / Az intézményi ellenőrzésben részt vevő szakértő kijelöléséhez szükséges a fenntartói egyetértés. (5) A munkáltatói jogok gyakorlásánál figyelembe kell venni a pedagógiai-szakmai ellenőrzés eredményeit. A dokumentumok melyekre az ellenőrzés értékelését alapozták, a fenntartó számára nyilvánosak. (6) A pedagógiai- szakmai ellenőrzés eredményét felhasználják a pedagógus minősítési eljárásának alkalmával. / 326/213 (VIII.30) Korm. Rendelet 11. § (3) bekezdés c) d) /

15


16


19

2.4. A pedagógiai – szakmai ellenőrzések hasonlóságai és különbözőségei a közoktatási és köznevelési törvényben Melyek azok a rendeletek, amelyeket a közoktatási és a köznevelési törvény is tartalmaz, melyek a különbségek, melyek az új elemek a törvényekben. Ezeknek megválaszolása a fejezet feladata. Mindkét törvény tartalmazza: Az Országos szakértői névjegyzék tartalmazza a tagok nevét, lakcímét, szakterületét, ill. munkahelyét. Tartalmazza, hogy csak az lehet szakértő, aki:  Büntetlen előéletű  Pedagógus végzettségű  Pedagógus vagy oktatói munkakörben szerzett 10 év gyakorlata van  ill. szakirányú felsőfokú végzettség és szakterületen szerzett 10 év gyakorlattal rendelkezik A közoktatási törvény nem írja elő a pedagógus szakvizsga meglétét / Kt. 101.§ /, ezzel szemben a Nkt. 82.§ (1) a) pontjában megtalálható ez a kritérium. Ugyan ez a rész kiegészül azzal, hogy: az is lehet szakértő, akinek pedagógus –munkaköri jogviszonyának megszűnése óta 10 évnél kevesebb idő telt el, vagy hivatali engedéllyel rendelkezik. A törvények szerint fontos kritérium a büntetlen előélet, melyet a Kt. 101.§ (3) bekezdése megemlít, a Nkt. 82.§ (10) bekezdése előírja, hogy a büntetlen előélet bizonyítása hatósági bizonyítvánnyal igazolható, melyről a bűnügyi nyilvántartó szerv a hivatal részére – kérésére adatot szolgáltathat, arra az időre, amíg ellenőrzi az engedélyezés iránti eljárást, vagy a törlés folyamatának idejére Nkt. 82.§ (11) (12). A köznevelési törvényben azt is olvashatjuk, hogy a szakértői tevékenységet az végezhet, aki büntetlen előélete mellett nem áll a köznevelési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás alatt. Nkt. 82.§ (10) bekezdés. Mindkét törvény esetében a pályázni szándékozó szakértőnek az Oktatási hivatal felé kell jelezni szándékát. / Kt. 101.§ (6) és Nkt. 82.§ (2) / A Kt. 101.§(5) bekezdése ill. a Nkt. 82.§ (7) bekezdése arról tájékoztat, hogy nyilvános pályázattal lehet bekerülni, a felvétel pedig 5 évre szól, mely meghosszabbítható, és melyet szakvizsgához köthetnek vagy továbbképzéshez. Mindkét törvény azonosan rendelkezik a nemzeti, etnikai kisebbségi nevelés-oktatásban ellenőrzést végző szakértő esetében. / Kt. 101.§(7), Nkt. 82.§ (8) /

20

Azonosság továbbá, hogy kik vehetnek részt a közoktatási, ill. köznevelési intézmény szakmai, ill. pedagógiai-szakmai ellenőrzésében. / Kt. 107.§ (1), Nkt. 86.§ (2) / Az eltérés annyi, hogy a Nkt. az ellenőrzést pedagógiai-szakmai ellenőrzésként használja, a szakértő pedig köznevelési szakértő. A Kt. nem mondja ki konkrétan azt, hogy ki lehet szakértő, azt nevezi meg, hogy az Országos névjegyzéknek kell, hogy a tagja legyen. A Kt. 107.§ (2) bekezdése, ill. a Nkt.86.§ (3) bekezdésben értelmezik azt a helyzetet, amikor nemzeti, etnikai kisebbségi feladatot ellátó intézményben folyik a pedagógiaiszakmai ellenőrzés. Mindkét törvényben esik szó a pedagógiai-szakmai ellenőrzés eljárási módjáról, a Kt. 101.§ (3) és a Nkt. 86.§ (4) bekezdésében. Eltérés: A Kt.107.§(5) bekezdése értelmében, akinek az ellenőrzés megállapításaival szemben ellenvéleménye van, vagy nem ért egyet, kérheti másik szakmai ellenőrzés keretében a felülvizsgálatot. A Kt. 107.§ (4) és a Nkt. 86.§ (5) bekezdéséből azt is megismerhetjük, kinek kell értesítést kapnia a szakmai, ill. pedagógiai-szakmai ellenőrzésről. Csak a köznevelési törvény tartalmazza: 107.§ (6) bekezdésében, hogy az értékelés eredményeképpen a fenntartó felhívhatja az oktatási intézmény vezetőjének figyelmét arra, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket. A köznevelési törvény csak a hatósági ellenőrzés lebonyolításánál említ hasonlót. /79.§ (3) a) / A szakmai és pedagógiai –szakmai ellenőrzés megállapításának nyilvánosságra hozatala mindkét törvényben megtalálható. / Kt. 107.§ (7) és Nkt. 86.§ (6) / Arról, hogy ki indíthat ellenőrzést a közoktatási intézményekben, a Kt. 107.§ (8) bekezdése ad választ. Ez ilyen formában nem jelenik meg a köznevelési törvényben. Az intézményekben folyó törvényességi ellenőrzés szabályairól is hasonlóan ír mindkét törvény. / Kt. 101.§ (9) (10), Nkt. 86.§ (7) / Még egy azonosság a pedagógiai –szakmai ellenőrzés vonatkozásában: Kt. 107.§ (11) ill. Nkt. 86.§ (8) bekezdések arról szólnak, hogy az intézményekben szakmai ellenőrzést végző személynek és szervezetnek nincs sem döntési, sem intézkedési jogköre. A Nkt. 87.§ szerint a köznevelési –intézményekben három szinten lefolytatható országos pedagógiai - szakmai ellenőrzés rendszerét mutatja be. Nem említi a köznevelési törvény a közoktatási törvény 44.§ (1) bekezdésében megfogalmazottakat, miszerint a pedagógiai program, nevelési terv jóváhagyása előtti szakértői vélemény beszerzése kötelező. 21

A Nkt. 69.§ (1) és (3) bekezdése arról szól, hogy a köznevelési intézmény vezetője feladatkörében kezdeményezhet szakmai ellenőrzést, egyes alkalmazottak munkájának értékelése céljából. Ennek elvégzéséhez igénybe vehet külső szakértőt. Az intézmények munkaközösségi ellenőrzéséről, a Kt. 58.§ (1) bekezdése rendelkezik. Az intézmények megalakulásakor, átalakulásakor, megszűnésekor is ki kell kérni a szakértő véleményét. / Kt. 79.§ (3) (4) a) és 88.§ (6) bekezdés / Mindkét esetben található jogszabály az országos mérésekről, Kt. 99.§ (7), Nkt. 80.§ (1), de közoktatási törvény arról is ír, mit kell tenni, ha nem felelt meg az iskola a követelményeknek. A köznevelési törvény 64.§(4) bekezdése a pedagógusok minősítési eljárásában elnyerhető minősítésekről ír. Teljesen új a Nkt. 87.§ mely az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést részletezi. A közoktatási és köznevelési törvény alapjaiban sok hasonlóságot mutat, főleg a pedagógiai, pedagógiai – szakmai ellenőrzések körében. Elnevezésekben látunk változásokat, mely pl: szakmai ellenőrzés - pedagógiai-szakmai ellenőrzés, szakértő – köznevelési szakértő, közoktatási intézmény – köznevelési intézmény. Néhány pontosítás vagy részletesebb megfogalmazással találkozunk. Az újdonságok a minősítési és országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés lebonyolításában találhatók. Részleteket a Kormányrendelet és EMMI rendelet tartalmaz.

22

3. A kérdőívek és interjú bemutatása, értékelése 3.1. Kérdőívek bemutatása A dolgozat „Bevezető" részében utaltam arra, hogy a pedagógusok, ill. szakértők kérdőívének kiértékelésével szeretnék választ adni, pedagógus társaim ellenőrzésről alkotott véleményéről. A szakértők a másik oldalról nyilvánítottak véleményt, a kettő összevetése érdekes eredményt mutathat. A felmérést egy állami fenntartású, alapfokú köznevelési intézmény pedagógusai körében végeztem. A válaszadók 59 %-a, 30 évnél többet töltött el a pedagógus pályán. Ennyi év alatt több intézményben megfordultak, több tapasztalatot szereztek. A 31 főből, aki részt vett a felmérésben, csak 9%, aki 10 évnél kevesebb ideje van a pályán. Sajnos ebből is látszik, hogy idősödő a tantestület. A kérdőívek másik célcsoportja a közoktatási - köznevelési szakértők voltak. Sajnos itt jóval kevesebben adtak választ, viszont Borsod-Abaúj-Zemplén megyének különböző szegleteiből, városból, faluból is sikerült válaszokat kapnom kérdéseimre. Egy interjú is sikerült, melynél kötött kérdéseket használtam fel. A kérdőívekben hasonló témákra kérdeztem rá, a pedagógusoknál és szakértőknél a könnyebb összehasonlíthatóság miatt. A pedagógusoknál arra kerestem a választ, pályafutásuk alatt milyen gyakran találkoztak szakértővel, szaktanácsadóval. A szakfelügyelői elnevezéssel 1985 előtt találkozunk, utána szaktanácsadó elnevezést kaptak az adott feladatot ellátók, és a feladatkör ennek megfelelően módosult. Majd az 1993. évi Közoktatási törvény hoz újat a szakértő megjelenésével. Kíváncsi voltam, milyen tapasztalatokkal bírnak a kollégák, az ellenőrzések kapcsán. Arra is kerestem a választ, hogyan élték meg, ill. élik meg, ha bármilyen ellenőrzésen átestek/átesnek. Sok éve nem jellemző a pedagógusoknak illetve az intézményeknek az átfogó vizsgálata, mely a köznevelési törvény rendelete alapján öt évenként ismétlődik majd, kiegészülve a vezetők ellenőrzésével. Ennek kapcsán érdeklődtem arról, mit szólnak a pedagógusok a tervezett ellenőrzésekhez. A tájékozódásomat kérdőív formájában tettem meg. / 1. sz. melléklet / Próbáltam arra is választ kapni, mennyire tájékozottak a kollégák az országos pedagógiaiszakmai ellenőrzés menetéről. Tapasztalatom szerint a kollégák kis hányada az, aki utána is néz annak, ami körülötte zajlik. A többség nálunk megelégszik azzal, amit hall a többiektől, hiszen mindig van az a 23

néhány jól tájékozott kolléga, aki tisztában van a jogszabályokkal, vagy legalábbis néhányat ismer. A szakértők a kérdőíveknél hasonló szálra fűztem a kérdéseket. / 2. sz. melléklet / Arra kerestem a választ, melyik években szakértettek a legtöbbet. A szakértők 1998 és 2004 közötti időszakban lettek az Országos szakértői névjegyzék tagjai, mint a felmérésből kiderült. Hogy ki hány alaklommal végzett szakértői tevékenységet, függhetett attól, milyen volt az ismertsége, milyen véleményt alakítottak ki róla. Őket is megkérdeztem, ismerték-e a pedagógusok az ő szerepüket, hogyan viszonyultak az ellenőrzéshez. A jövőre nézve érdekelt, kívánnak-e szakértőként tevékenykedni a megújult ellenőrzési rendszerben. Szerintük milyen lesz az ellenőrzések fogadtatása a pedagógusok körében. Fontos, hogy milyennek kell lennie egy jó szakértőnek a pedagógusok és a „szakmabeliek” szerint. Ezekkel a kérdésekkel szeretnék egy képet mutatni a pedagógus és szakértő szemszögéből vizsgálva a múltról, jelenről, és a várható jövőről. 3.2. Pedagógusok és szakértők kérdőíveinek értékelése Pedagógusok pályán eltöltött ideje években

19%

3%

0-5 6%

6-10

10%

11-15 6%

16-20 21-25

6% 10%

40%

26-30 31-35 36-40

1. sz. diagram

Az 1. sz. diagramból jól kitűnik, azok a pedagógusok, akik több mint 30 évet már eltöltöttek a pályán jóval nagyobb arányban vannak, az összes pedagógushoz képest. A hetvenes években kezdte hivatása gyakorlását kb. 19%. A nyolcvanas években kezdtek dolgozni a legtöbben. Ez a két korosztály, akik legnagyobb valószínűséggel átestek ellenőrzéseken. A megkérdezettek azt nyilatkozták, hogy főleg pályájuk első időszakában a 70-es és 80-as évek első felében volt jellemző az ellenőrzés. A 90-es években lecsökkent ez a szám, 4 fő jelezte, hogy ő 2000 után találkozott ellenőrzéssel. Hat fő válaszolta, hogy nem volt alkalma részt vennie semmilyen külső ellenőrzésben, nem találkozott szakértővel, de még 24

szaktanácsadóval sem. Ezzel szemben kiderült, hogy abban az intézményben, melynek pedagógusait kérdeztem, az elmúlt 15 évben nagyon sok vizsgálat lezajlott. Vizsgáltak szaktárgyakat, napközit, könyvtárat, gyermek- és ifjúságvédelmet, és volt több esetben törvényességi ellenőrzés. Ezekre utaltak is néhányan, akik átélték, de a vizsgálatok egy része nem a pedagógusokat érintette, így kevés a konkrét élmény.

pedagógusok száma

Ellenőrzések száma 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 0

1

2

3

4

5

alkalom

10

sokszor Adatsor1

2. sz. diagram

Akik 20 éve, vagy attól kevesebb ideje vannak a pályán, szinte nem is találkoztak külső szakértői ellenőrzéssel, erre már utaltam korábban is, és jól látható a 2.sz. diagramon is. A kérdőívekből az derült ki, hogy akiket sokszor ellenőriztek, azok már 30-40 év közötti időt töltöttek el a pályán. 21-25 éve dolgozókból 1 fő írta, hogy őt sokszor ellenőrizték külső ellenőrzéssel. Konkrétan 10 körüli számot 3 fő adott meg, mindhárman 25 évnél régebben pedagógusok. Akiket csak egy alkalommal látogattak meg 4 fő volt, ketten 21-25 éve, ketten pedig 31-35 éve dolgoznak pedagógusként. A „sokszor” és „többször” meghatározás nem ad pontos számot, mert nem tudni mihez képest, viszont többen ezt a mennyiséget adták meg, tehát lehet kategóriaként tekinteni. A 3. kérdésben, hogy mi a feladata a szakértőnek, már nem voltam biztos abban, hogy mindenki fogja tudni, ennek ellenére viszonylag jól behatárolták a szakértő feladatát. Azonosságok és különbségek a szakértők és szaktanácsadók között c. munkában a 3. melléklet tartalmazza az összehasonlítást. Ebben a cikkben olvashatjuk: „A szakértők és szaktanácsadók munkájukkal a gyermeket, a szülőt, a pedagógust, a nevelési – oktatási intézményt, a fenntartót és az ágazati irányítást segítik. A szakértő a szaktanácsadóhoz képest jogi többlettel rendelkezik, vannak a törvény által előírt olyan feladatok, melyeket csak ő végezhet (pl. szakmai ellenőrzést, pedagógiai program jóváhagyásához vélemény készítését.) 25

a) szakmai véleményt mond, elemzést készít, esetleg javaslatot fogalmaz meg b) szakmai ellenőrzést, mérést, értékelést végez”17 A kérdésre a következő válaszokat adták a pedagógus kollégák: - Véleményt mond: 5 fő - Elemez: 3 fő - Szakmai ellenőrzés: pedagógusok és dokumentumok: 14 fő - Mérés: 6 fő - Értékelés:10 fő - Pedagógiai munka értékelése:10 fő - Segítő szándékú kritika: 5 fő - Óralátogatás: 1 fő - Nem tudom: 1 fő - Tanácsadói szerep: 10 fő - Ötletadás: 4 fő - Módszertani anyagok közvetítője: 2 fő /Véleményem szerint az utóbbi három meghatározás inkább a szaktanácsadó feladatkörébe tartozik./ Egyik vélemény szerint „A szakértőnek az a feladata, mint a szaktanácsadónak, csak bővebb”. Másik vélemény szerint „Hiába a véleményalkotás, a tanácsadás, ha az illető pedagógus nem rendelkezik pedagógus vénával, nem tud vele mit kezdeni.” A szaktanácsadói és szakértői szerepeket elsősorban azok ismerték, akik már találkoztak mindkettőjükkel. Akik még soha nem találkoztak velük, ők tippeltek. A 6. kérdésben a szakértőktől is megkérdetem, szerintük tisztában voltak-e az iskolai alkalmazottak, mi a szakértők feladata. „Általában igen, de nem mindenki” írták négyen, egyik válaszadó szakértő szerint mindenki tudta, egy másik szakértőnek viszont ezzel kapcsolatban kevésbé volt pozitív a véleménye, szerinte nem volt jellemző. A szakértőktől az is megkérdeztem, milyen volt szakértésük során az intézmények együttműködése? Minden megkérdezett szakember arról nyilatkozott, hogy szakértői munkájuk során segítették munkájukat, a kezdeti bizonytalanság után, amikor látták a segítő szándékot, megszűnt ez az érzés. A pedagógusoknak és szakértőknek is feltettem azt a kérdést: Mi a véleménye, hogyan élték meg a pedagógusok a szakértői vagy bármilyen ellenőrzést? (4. ill. 5. kérdés) 17

Pompor Zoltán: Szakértő és szaktanácsadó – Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet www.ofi.hu

26

Vélemények az ellenőrzésekről

válaszok száma

14 12 10 8

szakértő

6

pedagógus

4 2 0 a

b

c

d

e

választható meghatározások

3. sz. diagram

A 3. sz. diagramról is kiderül, hogy a szakértők esetében a legtöbb jelölés arra a válaszra érkezett, hogy sokkal több munkát kell a pedagógusnak befektetnie, amíg az ellenőrzés tart (b), ezt a hatból öten megjelölték. A szakértők arra is gondoltak a kérdésnél, hogy a pedagógus teljesítményre nincs hatással az ellenőrzés, mert a munkájuk rendben van (d). Véleményként jelent még meg az is, hogy attól is függ a vizsgálat megélése, ki a szakértő. „Nem zavarja őket (munkájukat), sőt javítja teljesítményüket” véleményt is megjelölte kettő szakember (c). A pedagógusok erre a kérdésre adott válaszaiból a következő derült ki: a pedagógusok egyik fele magabiztos, nem tart az ellenőrzésektől, mert biztos magában, tudja, hogy minden dolga rendben van (d), sőt egyik részüknél még a teljesítmény javulását is elősegíti (c). Csak a negyedik helyre rangsorolták - amit a szakérők az első helyre tettek-, ez pedig a sokkal több munka befektetése (b). Az derült ki, az a legfontosabb számukra, körülöttük minden rendben legyen a munkájukat illetően, a befektetett energia fontos, de a cél szentesíti az eszközt. A másik oldal viszont pont az ellenkezőjét nyilatkozta. Zavaró minden ellenőrzés, feszültséggel jár, rontja a teljesítményt (e). Az egyéb lehetőségekben megemlítették többen a feszültséget, de ez nem minden esetben rontja teljesítményüket. Voltak, akik arról számoltak be, sokat számít, ki végzi az ellenőrzést. /ez a szakértőknél is megjelent véleményként/ Egyik kolléga ezt nyilatkozta: „Egy lelkiismeretes pedagógus igazi vizsgálója a gyerek.” Más véleményként megjelent még: „más módon is lehet jó munkára ösztönözni a pedagógusokat, nem csak ellenőrzéssel.” Az ellenőrzés által kiváltott érzések, teljesen függetlenek a pályán eltöltött évektől, mert aki régóta pedagógus ugyan úgy izgulhat a mai

27

napig, mint a pályakezdő, ill. aki alig töltött még néhány évet a pályán. Ellenben aki 40 éve a pályán van, az is lehet nyugodt és inspirálhatja az, hogy ellenőrzik. Pozitívum, hogy egyik részről sem merült fel jellemző válaszként az, hogy az ellenőrzéseket csak a hibák feltárásának tulajdonítsák (a). A pedagógusok személyiségüktől függően élik meg az ellenőrzés eseményét, ezért tartom nagyon fontosnak, hogy a tanfelügyeleti és minősítési eljárás során az ellenőrzést végző szakember pozitív személyiségű és hozzáállású legyen. Mindkét csoport nyilatkozott arról is, mit várnak a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megújulásától.

Mit vár a szakmai ellenőrzésektől? válaszok száma

25 20 15

szakértő 10

pedagógus

5 0 A

B

C

D

E

választható meghatározások

4. sz. diagram

Érdekes válaszok születtek, melyek jól látszanak a 4. sz. diagramon is. Senki nem gondolja, hogy a „nagy szabadság” vagyis az ellenőrzések ritkuló száma döntő szempont lenne (A). De a szakértőknél első helyre került, hogy a pedagógusok komolyabban veszik a munkájukat, ez a vizsgált pedagóguskörben csak a harmadik helyre került (B). Legtöbben azt jelölték meg, hogy segítséget kapnak az intézmények (D) is és a pedagógusok is munkájukban (E). Ez viszont mindkét oldalnál fontos, meghatározó helyre került. Ezt tartalmazza a Nkt. mely szerint a pedagógiai –szakmai ellenőrzés célja: „a pedagógus objektív értékelést kapjon a munkájáról18.” Az a lehetőség, hogy a vezetők is mérlegelhetik munkájukat nem jellemző szempont, kevesen jelölték (C). A vélemények között megjelentek még a következők: - feszültebbek lesznek a pedagógusok - nem hiszi, hogy reális képet ad az ellenőrzés, a helyi vezető jobban ismeri a pedagógust

18

Pedagógiai szakmai ellenőrzés 2013. január 7. - oktatas.hu

28

- semmit sem vár, aki felelősséget érez a tanítványai iránt, most sem érez „nagy szabadságot” - a komolyan végzett munka értékeléséhez nem biztos, hogy szakértőre van szükség tanácsra, módszertani segítségre lenne szükség, a pozitívumok kiemelése a - negatívumok miértjének feltárására - ebben a formában nem tartom megfelelőnek Arról, hogy a tanfelügyelet megújulására van-e szükség a pedagógusokat kérdeztem. /6. kérdés / Van-e szükség a tanfelügyeletre? 6% 6%

23%

nincs rá szükség legyen 3%

nem mindenkit mindent és mindenkit nem tudom

62%

5. sz. diagram

A pedagógusok 23%-a szerint nem kell ellenőrzés, ahogy ez az 5. sz. diagramról is leolvasható. Azok a kollégák adták ezt a választ, akik még kevesebb időt töltöttek el a pályán, vagy már a vége felé járnak. Mindössze 1 fő tartotta örvendetesnek az ellenőrzéseket, 2 fő pedig azt gondolja, az ellenőrzés teljes körű legyen, mindent és mindenkit. Ez egybeesik az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés tervezetével. Két fő nem tudott dönteni a kérdésben, de a 31 választ adó pedagógus 62%-a szelektálna, nem mindenkit ellenőriztetne. Az sajnos nem derült ki, szerintük minek alapján kellene eldönteni azt, hogy kit, mikor és miért ellenőriznek. A szakértőknél arra voltam kíváncsi, részt kívánnak-e venni a megújuló pedagógiaiszakmai ellenőrzésben. /7. kérdés /

29

Szerepvállalás a szakmai ellenőrzésben 17% 33% nem gondolkodom igen

50%

6. sz. diagram

Mint az a 6. sz. diagramról leolvasható a válaszolók fele nem döntött még a kérdezés időpontjában. Egy fő jelentette ki hogy természetesen igen, 2 fő elutasította a lehetőséget. Mindkét célcsoportot figyelembe véve azt gondolom, sok a bizonytalanság a jövőt illetően, nem mindenki látja tisztán, hogyan is lesznek az ellenőrzések, miben változik a régiekhez képest. Az elutasítás, a döntésképtelenség mind erre utal. A következő kérdést is mindkét célcsoportnak feltettem. A kérdés arról szól, milyen lesz a fogadtatása pedagógusok körében a tanfelügyelet megújulásának. (7. ill. 9. kérdés)

A tanfelügyelet fogadtatása 25

fő

20 15

szakértő

10

pedagógus

5 0 pozitív

közömbös

elutasító

nem tudja

más vélemény

7. sz. diagram

A pedagógus válaszadóknak

81%-a egyértelműen elutasította, vagyis szerintük a

pedagógusok is így éreznek, ebben a kérdésben. /7. sz. diagram/ Két fő szerint a fogadtatás közömbös lesz, két fő azt írta, hogy nem tudja, és itt is csak egy pedagógus húzta alá azt a választ, hogy pozitív lesz a pedagógusok fogadtatása ebben a témában. Természetesen voltak olyan kollégák, akik más választ adtak a kérdésre.

30

Ezek a vélemények: - a szakértő személyétől függ - a politikai elkötelezettségtől is függ - bizonytalanságot okoz - az idősebbek körében közömbös, a fiataloknál elutasító - szakmailag felkészült pedagógusnál pozitív A pedagógusok sokféle gondolatát tükrözik az egyéb vélemények, ez a sokszínűségre utal. A magyarországi szülők országos egyesületének szakképzési honlapján olvashatjuk a következőket:” Tudni kell, hogy a „tanfelügyeletet” elsősorban a pedagógusok tartották szükségesnek (pedagógus vívmány), amikor a különböző oktatási fórumokon felszólaló tanárok, tanítók, óvodapedagógusok közül sokan hiányolták a tanfelügyelet intézményét, ugyanakkor éveken keresztül nyilvánosan bírálták az „átkosban rájuk telepített” szakfelügyelőket.”19 Az általam megkérdezettek is inkább az idézet második részében leírtakat támasztja alá, az elutasítással. A szakértők szerint viszont egyedül az elutasítás nem lesz jellemző a pedagógusok körében. Az összes többi lehetőséget megjelölték. Természetesen itt is megjelentek más vélemények: - az ellenőrzést nyitottan várja a pedagógusok többsége, a végrehajtók színvonalas munkájától függ, milyen tapasztalatokat szereznek majd, milyen érzelmek kapcsolódnak a folyamathoz, jól kell csinálni - nagyon személyfüggő lesz a fogadtatás, kortól, nemtől, felkészültségtől, beosztástól függő - változó Ezt nem feltételeztem, hogy ekkora ellentét derül ki a két célcsoport véleményéből. Érdemes lenne ennek alapján egy olyan vizsgálatot is elvégezni, mely az okokat firtatja, illetve az első országos szintű vizsgálat tapasztalatait is megvizsgálni majd, akkor mennyit változik a pedagógusok véleménye. A 9. 10. és 11. kérdés egymásra épült a pedagógusok kérdőívében. A kérdések arra irányultak, szét tudják-e választani a kétféle ellenőrzési rendszert, vagyis a pedagógiaiszakmai ellenőrzést és a pedagógiai minősítést. /A „tanfelügyelet” szó egyértelműsítette, hogy nem a minősítésről van szó./

19

MSZOSZ Tanfelügyelet 2013

31

Az országos pedagógiai- szakmai ellenőrzés területei:  pedagógus ellenőrzése  intézményvezető ellenőrzése  intézmény ellenőrzése A köznevelési törvény szerint: „Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés különösen az óra- és foglalkozáslátogatás, a megfigyelés, az interjú és a pedagógiai dokumentumok vizsgálata módszereit alkalmazza.”20 Bár a pedagógusok szinte teljes létszámban tudták, hogy az ellenőrzés három területet fog vizsgálni, azt hogy pontosan melyek ezek, csak 1 fő nevezte meg pontosan. A többiek kissé összekeverték a minősítő ellenőrzés menetével, ill. csak egy vizsgált terület került kiemelésre, ez pedig a pedagógus munka értékelése. Arra viszont pontos leírások érkeztek: - óralátogatás - dokumentumok vizsgálata - interjú, beszélgetés - értékelés, elemzés Bekerültek viszont olyan jellemzők is, melyek a minősítő eljárásnak részei inkább: - portfólió ellenőrzés - bemutatkozás - portfólió megvédése A válaszadók 19%-a nem tudott válaszolni erre a kérdésre. Ellenben arra, hogy kik végezhetnek majd pedagógiai-szakmai ellenőrzést, négy fő hibátlan, további öt fő majdnem hibátlan választ adott. A többiek viszont vagy részben tudták, vagy egyáltalán nem. A válaszok közül néhány: - akik elvégzik a tanfolyamot - akik ilyen irányú végzettséggel rendelkeznek - végzett tanfelügyelők - szakértők - mesterfokozatú pedagógus - akiket erre felkészítettek, és van iskolai tapasztalatuk Két fő nem írt semmit. Az egyértelműen látszik, hogy van információjuk a pedagógusoknak, de az is kiderült, ezek az információk nem pontosak, nem alaposak.

20


32

Az is világossá vált, helyes választ azok tudtak adni, akik a portfólió összeállítása kapcsán elmélyedtek a minősítési témában, de ott is megmutatkoztak hiányosságok. Akiket viszont még nem érint a minősítési eljárás - mert vagy nem tudnak élni, vagy nem akarnak élni a lehetőséggel-, őket nem nagyon érdekli a téma. A „tanfelügyeleti” vagyis a pedagógiai-szakmai ellenőrzés pedig még nincs is igazán a köztudatban. A dolgozatom bevezető részében a következő megállapítást tettem: „Bár változások előtt állunk, szerintem a pedagógusok nagyobb része, nem naprakész az őket érintő kérdésekben, illetve nem néznek utána a jogszabályoknak, a törvényi változásoknak, megelégszenek azzal, amit elmondanak nekik.” Sajnos a kérdőívek alátámasztották felvetésemet, abban a közegben ahol a vizsgálatot elvégeztem, a pedagógusok kisebb részére lehet elmondani, hogy tájékozott a jövőjét illetően. Ez derült ki a 11. kérdésre adott válaszokból. Milyen módon tájékozódtak a pedagógusok az ellenőrzésekről?

3% 26%

38%

saját magam néztem utána kollégáimtól hallottam előadáson hallottam nem foglalkoztam vele

33%

8. sz. diagram

Az, hogy a válaszolók 38%-a tájékozódott saját maga az ellenőrzésekről, 33%-a kollégáktól, 26% pedig csak az előadásokon, továbbképzéseken hallottakból nyert információt, vagyis a megkérdezetteknek 62%-a nem tartotta eddig olyan fontosnak az ellenőrzésekről való tájékozódást alátámasztja felvetésemet. Az utolsó kérdést szintén mindkét csoportnak feltettem. A jó szakértő tulajdonságaira voltam kíváncsi mind a szakértők, mind a pedagógusok körében. Fontos volt a rangsor is. Az utolsó 5. helyen, ezeket a tulajdonságokat tartották a fontosnak a pedagógusok: Empátia, tolerancia, konfliktuskezelés, önellenőrzés, kommunikációs készség, objektivitás, tárgyilagosság A szakértők szerint: tapasztalat, alaposság, elemző képesség, tárgyilagosság Mindkét csoportnál megjelent tulajdonságok:

33

 tárgyilagosság Amíg a pedagógusoknál az emberi, addig a szakértőknél inkább a szakmai tulajdonságok kerültek előtérbe. Utolsó előtti, vagyis 4. helyen a pedagógusok szerint 17 tulajdonság fontos. A legtöbben ezeket a tulajdonságokat nevezték meg: empátia, kommunikáció, segítőkészség, szakmai hozzáértés, reflexió, szakmai tapasztalat, korrektség. A szakértők szerint: kommunikáció, empátia, korrektség. Mindkét csoportnál megjelent tulajdonságok:  kommunikáció  empátia  korrektség Innentől már sok ponton találkozott a pedagógusok és szakértők véleménye. 3. helyen a pedagógusok tulajdonságai: empátia, szakmai tudás, gyakorlat, felkészültség, pozitív hozzáállás, kommunikáció, együttműködés A

szakértők

véleménye:

empátia,

kommunikáció,

együttműködő

magatartás,

problémamegoldás, emberi kvalitás, döntési képesség Mindkét csoportnál megjelent tulajdonságok:  empátia  kommunikáció  együttműködés Szinte minden fontos tulajdonság megjelent már, amit megneveztek a pedagógusok és a szakértők. A 2. helyen 14 tulajdonságot neveztek meg a pedagógusok, a legtöbben ezeket jelölték: segítőkészség, tapasztalat, gyakorlat, empátia, objektív megítélés, szakmai felkészültség, de a törvényismeret és kommunikáció is. A szakértők ezen a helyen öt tulajdonságot tartottak fontosnak: tekintély-elismertség, jogszabályismeret, kommunikáció, tapasztalat, felelősségvállalás Itt is megjelent három azonos tulajdonság:  törvény- vagy jogszabályismeret  kommunikáció  tapasztalat Az legfontosabb tulajdonságok között, mindkét félnél megjelent:  szakmai felkészültség  tapasztalat

34

A pedagógusoknál még: tudás, tárgyilagosság, emberségesség, segítőkészség, hangnem, példamutatás is fontos. A szakértők a minőségi munkát említették még. Ha TOP 5-öt kellene összeállítani azokból a tulajdonságokból, melyet a legtöbben megneveztek, így nézne ki: Legfontosabb:  szakmai felkészültség  gyakorlat  empátia  szakmai tapasztalat  kommunikáció Ezek a tulajdonságok minden pontnál előfordultak. A szakértők TOP 5-ös listája: Legfontosabb:  szakmai felkészültség  kommunikáció  empátia  korrektség  tapasztalat Fontos megállapítás, hogy mind a pedagógusok, mind a szakértők megközelítően azonos tulajdonságokat tartottak fontosnak, a sorrend ebben az esetben tulajdonképpen elhanyagolható. Ha a felmérést veszem alapul, akkor a jó szakértő: Szakmailag kiemelkedő, rendelkezik megfelelő gyakorlattal, empatikus a másik féllel szemben, kiemelkedő a kommunikációs képessége, emellé társuljon a korrektség. A Szakértői etikai kódex szerint: „szakterületének elismert képviselője legyen és maradjon A

következő

tulajdonságokkal,

készségekkel

rendelkezzen:

szakmai

autonómia,

elfogulatlanság, kapcsolatteremtő és kommunikációs készség. Rendelkezzen még pályafutása alatt a következő tulajdonságokkal, készségekkel és képességekkel: következetesség, tervszerűség, rendszeresség, határozottság, rugalmasság, empátia, diszkréció, konfliktuskezelő készség, segítőkészség, érzelmi visszafogottság stb.”21 3.3. Szakértői interjú bemutatása A válaszadás során a kötött interjúkérdéseket használtam fel. Az interjú alanya egy köztiszteletben álló, nagy oktatói- és szakértői tapasztalattal rendelkező pedagógus, aki 21

A közoktatási szakértők etikai kódexe – www. superior.hu

35

hosszú évek alatt vezetőként is nagyon jól átlátta, milyen módon, milyen eszközökkel érhetett célt, amikor szakértői tevékenységet folytatott. Tapasztalatait megosztotta. A kérdések azonosak voltak azzal, amit a többi szakértőnek tettem fel. A szakértő úr 2001. július 1-től tagja az országos szakértői névjegyzéknek. Szakértői munkáját ettől az időtől folyamatosan végezte. Kb. 100 alkalommal kérték fel arra, végezzen szakértői ellenőrzést. Hogyan tapasztalta, általában milyen volt a szakértése során, az intézmények együttműködési készsége? „Általában örömmel fogadtak, minden segítséget megadtak az alapos szakértői jelentés elkészítéséhez, ennek oka főleg az volt, hogy az iskolák ellenőrzése, külső értékelése évtizedes elmaradásban van. Nagyon igényelték a személyes beszélgetést, interjút. Voltak természetesen olyan intézmények, ahol kezdetben bizalmatlanságot tapasztaltam, de ezt mindig fel tudtam oldani, mert soha nem vállaltam feladatot retorziós szándékkel, sőt sok helyen sikerült a fenntartót és az intézményt megegyezésre ösztökélni.” Ön szerint hogyan élik meg a pedagógusok a szakértői vagy bármilyen ellenőrzést? „Elszoktak tőle, ezért már az első találkozáskor tisztázni kell a szakértői feladat célját, előnyeit, segítő jellegét. A szakértő felkészültségén, emberismeretén múlik, hogy a gátlások feloldódjanak. A félelem oka szerintem a munkahely elvesztésének a réme, a szakértői jelentésből következhető személyes hátrányok. Néhány negatív példa itt is előfordult, de ez soha nem erősödött a nyílt elutasításig.” Ön szerint tisztában voltak-e az iskolai alkalmazottak, mi a feladata a szakértőnek? „Az igazgatók legtöbbször igényelték, hogy nevelőtestületi értekezleten ismertessem a vizsgálat megállapításait, mert itt lehetőség volt kérdezni, véleményt mondani, segítséget, adni, javaslatokat megfogalmazni. Ahová többször is visszatértem, több pedagógussal beszéltem, dokumentumokat véleményeztem, ott a mérvadó dolgozók tisztában voltak a szakértői feladattal, de az intézmények 10-20 %-ában az iskolavezetés szintjén megállt a dolog.” Ön részt kíván-e venni, a megújuló pedagógiai-szakmai ellenőrzés feladatellátásában? „Amennyiben a nyugdíjban lévők tapasztalatának mellőzése feloldódik, szívesen bekapcsolódok a pedagógiai, szakmai ellenőrzésekbe. Két éve gyakorlatilag nincs szakértői felkérés, az iskolák munkája szakmai ellenőrzés, értékelés nélkül folyik.” Mit vár az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés megújulásától? „Magát a szakmai ellenőrzést mindig szorgalmaztam, igazgatóként különösen nagy gondot fordítottam a belső ellenőrzések megtervezésére, így elvben teljes mértékben egyetértek 36

vele. Az ezzel járó adminisztrációs előírások már nem szimpatikusak. Meggyőződésem, hogy a mostani rendszer mellett (magas óraszám, ingyenes helyettesítés, stb.) lehetetlenné teszi az aktív pedagógusok szakértőként történő munkáját, ellenőrzését.” Ön szerint, milyen lesz a fogadtatása a pedagógusok körében? „Még a minősítési rendszert sem tudták teljesen átlátni és feldolgozni, de ha a szakmai vonalak erősödnek és dominálnak, a felkészült, szorgalmas és tehetséges pedagógusok örömmel fogadják.” Ön mit tart a legfontosabb tulajdonságoknak, melyekkel egy jó szakértőnek rendelkeznie kell? /rangsor szerint/ - Több éves szakmai és vezetői gyakorlat, felkészültség - A közoktatás területét érintő jogszabályok alapos ismerete - Kiváló kommunikációs és szintetizáló készség - Jó empatikus és problémamegoldó képesség - Partneri viszony, tisztelet megadása minden vizsgált pedagógusnak! A válaszoló szakértő úr tapasztalata új oldalról világítja meg az ellenőrzésről eddig alkotott képet. A pedagógusok körében nem szimpatikus dolog az ellenőrzés, bár az is számít, ki végzi. Ebből az interjúból az derült ki, a szakértői feladat fontos követelménye, egy bizalommal teli légkör kialakítása. Ő is fenntartásokkal kezeli a pedagógiai-szakmai ellenőrzést, de meggyőződése, aki szorgalmasan dolgozik és tehetsége is van hozzá, nem kell, hogy tartson tőle, sőt örömmel is fogadhatja. A tulajdonságok között melyet felsorolt, nem találtunk teljesen új véleményeket.

37

4. Az országos szakmai ellenőrzés módja a köznevelési törvényben 4.1. Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés „Az Európai Unió valamennyi országának közoktatási rendszerében- Magyarország kivételével- a belső értékelés és önértékelés mellett működik külső, egységes központi (állami) ellenőrző, értékelő rendszer is. Mivel a közoktatás irányítása mindenütt decentralizálódott, nagyfokú helyi és intézményi önállóság jellemzi az iskolákat, így a nevelés-oktatás egységesen magas színvonalát a pedagógus- és intézményellenőrzési rendszer, valamint egy szintén egységes, állami tanulói mérési és vizsgarendszer működtetésével kívánják elérni” – olvashatjuk az Intézményellenőrzés, minőségbiztosítás a közoktatási intézményekben – a britek így csinálják c. cikkben22 Mint a cikkből kiderült, Magyarország eddig kivételt jelentett az EU közoktatási rendszerét tekintve. A köznevelési törvényben a 86.§ és 87.§ ír az ellenőrzés eme formájáról. A nyugati mintához hasonlóan hazánkban is bevezetésre kerül a pedagógusok, intézményvezetők és intézmények ellenőrzése. A külső szakmai ellenőrzésnek és értékelésnek nem a hibakeresés, hanem elsősorban a megerősítés és természetesen a fejlesztés az elsődleges célja. A cél pedig nem más, mint a nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének a támogatása, mely az előbb felsorolt ellenőrzéseken, értékeléseken keresztül kívánják elérni azok, akik a jogalkotói ennek a témának. Hosszú távú cél: pedagógiai értékek bemutatása a jó gyakorlatok terjesztése, egységesen jó, magas színvonalú köznevelés biztosítása. „Ennek megfelelően a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egy olyan eszköz, amely az értékelési rendszer más elemeivel együtt a tervezésre és megvalósításra építve határozza meg a következő időszak fejlesztéseinek irányát. Az ellenőrzés másik fontos célja a pozitív visszacsatolás, vagyis a kiemelkedő területek azonosítása mind a pedagógus, mind a vezető és az intézmény munkájára vonatkozóan.”23 Az országos pedagógiai - szakmai ellenőrzést az oktatásért felelős miniszter működteti, szervezéséért az Oktatási Hivatal felel a kormányhivatal közreműködésével. A feladatra a kormányhivatal szerződik a pedagógiai - szakmai ellenőrzésben résztvevő szakértőkkel. A vizsgálatra ötévente kerül sor, melynek vége értékeléssel zárul. Kiterjed minden köznevelési intézményre, és minden pedagógiai tevékenységet folytató személyre.

22 23

intézményellenőrzés, minőségbiztosítás a közoktatási intézményekben -oktatas.hu Szakmai ellenőrzés régen és most - sulinet keresés-

38

Az ellenőrzés során a pedagógusok objektív értékelést kapnak munkájukról, és igényelhetnek a szaktanácsadói segítséget. Az ellenőrzés során felmerült hibák miatt nem lehet retorziót alkalmazni.24 Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés fajtái:  Pedagógus ellenőrzése  Intézményvezető ellenőrzése  Intézményellenőrzés Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés megszervezésének és lebonyolításának általános szabályairól a 20/2012 VIII.31 EMMI rendelet XV. Fejezete rendelkezik. A 145.§-tól a 156.§-sal bezárólag a rendelet részletezi mindazt, amit az ellenőrzés lefolytatásának szabályairól, a szakértői tevékenységről tudni kell. 4.1.1. A pedagógusellenőrzés szabályai A 20/2012 VIII.31. EMMI rendelet 58/148.§ (2) bekezdése arról ír, hogy a pedagógusok ellenőrzése általános pedagógiai szempontok szerint történik. Célja: a pedagógiai készségek fejlesztése. Módszere: a tanítási órák, a foglalkozások egységes szempontok szerint történő megfigyelése, a dokumentumok, a portfólió, tervezetek vizsgálata, interjú készítése. Egy szakértőnek egy nap alatt négy pedagógus egy-egy óráját vagy foglalkozását kell megtekinteni. Ezeket követi a megbeszélés, melynek alapján értékelőlap készül. Az interjú segít a pedagógust megismerni, információkat gyűjteni munkájáról, hitvallásáról munkájával kapcsolatban. Az interjú részét képezi majd a tanfelügyeleti ellenőrzés alkalmával látott órák, foglalkozások megbeszélése és értékelése. A dokumentumok ellenőrzésének az a célja, hogy a tanfelügyelet meggyőződjön arról, a pedagógus munkáját a hatályos jogszabályok szerint végzi, figyelembe véve az intézményi sajátosságokat, a pedagógiai programban leírtakat, a NAT előírásait. Az önértékelés arról ad tájékoztatást az ellenőrzést végzőnek, hogy akit vizsgálnak, hogyan ítéli meg a saját munkáját, mi a véleménye önmagáról. A pedagógusról készült értékelőlapot egyeztetik a szakértők, majd aláírják. Erről tájékoztatást kap többféle módon az intézményvezető és a pedagógus, akit vizsgálnak. Ez az értékelőlap részét képezi a minősítési eljárásnak, melyet fel is kell tölteni a pedagógusminősítési informatikai rendszerbe.25

24

25

Pedagógiai szakmai ellenőrzés 4. pont - oktatas.hu 20/2012. VIII. 31. EMMI rendelet XV. Fejezet 148.§

39

Az ellenőrzést a Kormányhivatal úgy állítja össze, hogy az öt évenként ismétlődve a megyében minden pedagógust érintsen, legalább egyszer. 4.1.2. Az intézményvezető ellenőrzése A 20/2012 VIII.31 EMMI rendelet 149.§(1) bekezdése szerint „az intézményvezető ellenőrzése a Nkt. 7. § (1) bekezdése a)-h) pontja által meghatározott nevelési-oktatási intézmény vezetőjére és a többcélú intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, nevelési-oktatási intézmény feladatát ellátó intézményegységének vezetőjére terjed ki.” Az ellenőrzés céljaként a rendelet így fogalmazott: az intézményvezetők pedagógiai és vezetői készségeinek a fejlesztése, az erősségeinek feltárása, a fejlesztendő területek megnevezése, mellyel a vezető munkájának fejlesztéséhez hozzájárulhatnak. Az intézmény vezetőjének ellenőrzését a kinevezése utáni második, legkésőbb negyedik évében kell lefolytatni, de csak abban az esetben, ha már a Nkt. 69.§ (4) bekezdésében előírt szülői és nevelőtestületi személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés elkészült. Azt is tartalmazza a rendelet, hogy ha még az intézményben nem került sor intézményellenőrzésre addig, amíg az igazgató megbízásának negyedik évét el nem éri, akkor azt intézményellenőrzés keretében kell elvégezni. A kormányhivatal ebben az esetben is tizenöt nappal a tervezett ellenőrzés előtt bekéri a vezető órarendjét, ennek alapján tervezi meg az ellenőrzést, majd értesíti az ellenőrzést végző szakembereket. Az órarend mellett az intézményvezető vezetői programját is be kell küldeni, ill. a kérdőív eredményét is. Miután mindez megtörténik, akkor jön létre a személyes találkozás a szakértő és az intézményvezető között. Óra- vagy más foglalkozás látogatása, interjú a vezetői program megvalósulásáról, kérdőíves felmérés elemzése, portfólió tartozik az ellenőrzésbe. Természetesen ebben az esetben is az értékelést végző szakértők értékelnek – értékelőlap-, egyeztetnek, aláírnak. Ezt az értékelőlapot- a pedagógusokhoz hasonló módon-,

a

szakértők

megküldik

az

intézményvezetőnek,

aki

feltölti

azt

a

pedagógusminősítési informatikai rendszerbe. 4.1.3. Az intézményellenőrzés A

vizsgálat

harmadik

területe

az

intézményellenőrzés,

melynek

céljaként

megfogalmazható, hogy egy iránymutatást adhat az intézmény pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztéséhez a saját pedagógiai programjának megvalósulása által. A 20/2012. EMMI rendelet 15.§ (2) bekezdésének megfelelően az ellenőrzést legalább ötévente egyszer el kell végezni, melynek alapja a megyei ellenőrzési terv.

40

Akkor végezhető el, ha a pedagógusoknak legalább hatvan százaléka már átesett az ellenőrzés folyamatán, és értékelése megtörtént, ill. ha az intézményvezető ellenőrzése már megtörtént, vagy az intézményellenőrzés alatt megtörténik majd. A szakértők különböző dokumentumokból dolgoznak:  korábbi ellenőrzések dokumentumai, melyet megadott szempontok szerint elemeznek  kérdőívek, melyet nevelők, alkalmazottak, szülők és egyéb partnerek töltenek ki  az intézményvezető feladata elkészíteni az intézmény önértékelését, ezt a nevelőtestületnek is jóvá kell hagyni  a fenntartó is értékeli az intézmény munkáját A nevelőtestület tagjainak legalább öt százalékát meghallgatják. Az intézményellenőrzést végző vezető szakértő eljuttatja az intézmény vezetőjének és a fenntartónak is a szakértői összegző dokumentumot, mely a jegyzőkönyvként is szolgál, és melyet minden szakértő aláír, aki az ellenőrzésben részt vett. Ez a dokumentum a következők alapján készül:  az intézményi önértékelés  fenntartói értékelés  helyszíni ellenőrzés dokumentumai  az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés keretében – előző ciklus- elkészült pedagógus - értékelőlapoknak az összegzése  intézményvezető ellenőrzésének értékelő lapja  az ellenőrzést megelőző öt év országos méréseinek adatai  a korábbi intézményellenőrzés szakértői összegző dokumentumai  törvényességi és hatósági ellenőrzések eredményeinek összegzése Segítheti még a munkát:  Pedagógiai Program  SZMSZ  Munkaterv, éves beszámolók  Továbbképzési program  Beiskolázási terv  Házirend Az összegző szakértői dokumentum alapján kell az intézményvezetőnek öt évre szóló intézkedési tervet készíteni. Ebben jelöli ki az intézmény pedagógiai-szakmai fejlesztésére vonatkozó feladatokat. Ezt az intézkedési tervet a nevelőtestület hagyja jóvá, majd megküldi a fenntartónak. 41

A pedagógiai –szakmai ellenőrzésben értékelik a szakértőt is, az érintett pedagógusok, és az intézményvezető. Az értékelést a szakértő és a Kormányhivatal is megkapja. A szakértő is a Kormányhivatalnak adja át az ellenőrzések dokumentumait, melyet a Kormányhivatal is és a vizsgált intézmény is az ellenőrzéstől számított húsz éven át az irattárban megőrzi. Az ellenőrzés eredményéről az Oktatási Hivatal nyilvántartást vezet. Alapjaként a feltöltött dokumentumok szolgálnak. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során felhasznált ellenőrzési eszközök egységesek és nyilvánosak is.26

26

20/2012. EMMI rendelet és pedagógiai - szakmai ellenőrzés - oktatas.hu -, Szakmai ellenőrzés régen és most - sulinet -

42

5. A köznevelési szakértő szerepe az ellenőrzésben 5.1. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben résztvevő szakértő tevékenységének feltételei, szabályai A szakértői tevékenység szabályai a 20/2012 (VIII.31) EMMI rendelet alapján:  jogszabályi kerete a köznevelési törvény  etikai normák betartása  szakmai követelmények  munkavégzés feltételei  a megbízó elvárásai  vitás ügyek megfelelő kezelése Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben olyan köznevelési szakértő vehet részt  aki megfelel a Nkt. 82.§ (1)-(3) bekezdésben előírt feltételeknek  rendelkezik

az

ellenőrzés

szerinti

szakiránynak

megfelelő

végzettséggel,

szakképzettséggel  az ellenőrzéshez szükséges ismereteket elsajátította a hivatal által szervezett hatvan órás továbbképzésen  szerepel az országos pedagógiai-szakmai szakértői, más néven ellenőrzési szakértői névjegyzékben  kötelezően részt vesz az OH által szervezett, a szakterülethez kapcsolódó szakmai továbbképzésen A pedagógus és az intézményvezető ellenőrzését csak a jogszabályban meghatározott, a megjelölt szakirányra bejegyzett szakértő végezheti el. Az intézményellenőrzést a gyermekek számától és az ellátott feladatok számától függően három-öt szakértő végezheti, ebből egynek legalább olyan szakértőnek kell lenni, aki jogosult az intézmény vezetőjének ellenőrzésére. Többcélú intézménynél minden feladatellátáshoz megfelelő szakirányra bejegyzett szakértőnek kell részt vennie.27 „Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben résztvevő szakértőt a kormányhivatal megbízási szerződés keretében bízza meg az illetékességi területén lévő nevelési-oktatási intézményben ellátandó ellenőrzéssel.”28 Nem vállalhat ellenőrzési tevékenységet egy intézményben egy szakértő akkor ha: ő vagy közvetlen hozzátartozója pedagógusként ott

27 28

20/2012. EMMI rendelet 153.§ és 154.§ alapján 20/2012. EMMI rendelet 155.§ (1) bekezdés

43

dolgozik, nem vállalhat olyan intézményben sem, ahol az ellenőrzést megelőző két évben a kijelölt szakértő vagy közvetlen hozzátartozója pedagógusként dolgozott. A szakértő megbízását évente egyszer, indokolás nélkül visszautasíthatja. Minden további visszautasítás esetén indokolnia kell azt. Ilyen indokok lehetnek: a) a 20/2012 EMMI rendelet 155.§ (2) bekezdés szerinti munkáltatói egyetértés hiánya, b) a megbízás időpontja előtt az ellenőrzés időtartamára már kiadott szabadság, c) munkavégzés alóli mentesítés d) összeférhetetlenség Amennyiben a szakértő a megbízást egy éven belül másodszor visszautasítja indok nélkül, a kormányhivatal a visszautasítások körülményeinek vizsgálata után kérheti a hivataltól azt, hogy a szakértőt töröljék az ellenőrzési szakértői névjegyzékről. Mielőtt a megbízási szerződés megkötése létrejön, a kormányhivatal a szakértő személyére vonatkozóan véleményt kér az érintett intézmény fenntartójától. Ha a kormányhivatal felkér egy szakértőt a munkavégzésre, az intézményvezetője egy tanév folyamán legalább négy alkalommal köteles biztosítani a munkavállalónak a pedagógus és intézményvezető vizsgálatának lehetőségét, egy alaklommal az intézmény vizsgálatáét. Aki nyugdíjas és nem pedagógusként alkalmazott szakértő, egy tanévben meghatározott mennyiségű ellenőrzést végezhet, ami legfeljebb negyven alkalom. 5.2. Szakértői feladatok a pedagógiai – szakmai ellenőrzésben Garay-Madarász Ágnes szakmai szakértő és Maus Pál szakmai vezető cikkében olvashatjuk a következőket: „A külső szakmai értékelés kulcsszereplői azon szakértőktanfelügyelők-,

akik

az

ellenőrzéseket

végzik,

a

pedagógusokról,

vezetőkről,

intézményekről az értékeléseket készítik.”29 Akik részt vesznek az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, kötelezően részt kell venniük az Oktatási Hivatal által szervezett, a szakterülethez kapcsolódó szakmai továbbképzéseken, mely jelenleg hatvan órás. A minősítő vizsgai feladat ellátásának feltételei közé tartozik:  Évente legalább négyszer részt kell venni az országos pedagógiai –szakmai ellenőrzésben, minősítési eljárásban, minősítő vizsgán 29

Garay-Madarász Ágnes és Maus Pál: Modern Iskola magazin 2013/4 lapszám

44

 Részt kell venni az OH által szervezett szakmai tájékoztatókon, továbbképzésen  Az értékelés alkalmával a maximális pontszám legalább 60%-át el kell érni, ötévenként az összes elvégzett ellenőrzés átlagában számítva30 A jelenlegi továbbképzések alapján ötezer fő képzését végzi a hivatal, mely az igényekhez alkalmazkodva változhat. Azok a képzett szakértők, akik az Országos Szakértői Névjegyzék pedagógiai-szakmai ellenőrzés és minősítés szakterületére jelentkeztek, kérhetik besorolásukat a mesterpedagógus kategóriába, így léphetnek be a rendszerbe.31 A tanfelügyelői és minősítési szakértői képzésre az jelentkezhet, akinek van pedagógus végzettsége, legalább 15 éves szakmai gyakorlata, van szakvizsgája vagy szakterületének elismert képviselője. A szakmai követelmények mellett a személyes kvalitások és kompetenciák is fontos szerepet játszanak. A tanfelügyelőnek objektívnek, tárgyilagosnak, empatikusnak kell lenniük. Tudniuk kell, hogy hol vannak a szerepkörük határai. Magasan képzett kompetens szakértőkre van szükség, ezért fontos a kiválasztás során a szakértői kompetenciák vizsgálata és fejlesztése. A szakértői tevékenység menete: „A pedagógiai-szakmai ellenőrzés a pedagógus, a vezető és az intézmény esetében is három, jól elkülöníthető szakaszból áll: Előzetes

felkészülés,

amikor

a

szakértők

átfogó

képet

alkotnak

az

érintett

pedagógus/vezető/intézmény munkájáról, azonosítják az ellenőrzés kiemelt figyelmet érdemlő területeit. A

helyszíni

ellenőrzés

alakalmával,

a

szakértők

ellenőrzik

és

értékelik

a

pedagógus/vezető/intézmény munkáját és azonosítják a kiemelkedő, illetve fejlesztendő területeket. Összegzésnél a szakértők összesítik az ellenőrzés tapasztalatait és kitöltik a pedagógus/vezető/intézmény munkájára vonatkozó értékelőlapot, ugyanakkor az érintett pedagógus/vezető/intézmény (a vezető a tantestület jóváhagyásával) kitölti a szakértők munkájára vonatkozó értékelőlapot.”32 A pedagógust egységes szempontok alapján értékelik, óralátogatás, beszélgetés, dokumentumok, portfólió alapján. A pedagógusról értékelőlap készül. Hasonló az eljárás az

intézményvezető

esetében,

kiegészül

30

a

vezetői

program

Pedagógiai – szakmai ellenőrzés 4.3. - oktatas.hu - 2013.január 7 Modern Iskola magazin 2014/4 lapszám 32 A tanfelügyelet: célok, elvek és eszközök - oktatas.hu - 2012.október 15 31

45

elemzésével.

Az

intézményellenőrzésnél fontos szerepet kap a kérdőívek elemzése, az intézményi önértékelés, a nevelőtestülettel végzett interjúk értékelése, egyéb iskolai dokumentumok elemzése, előző vizsgálatok eredményének értékelése, országos mérések adatainak értékelése.

Minden

vizsgálatról

elkészített

összegző

értékelés

felkerül

a

pedagógusminősítési informatikai rendszerbe. Az intézményellenőrzés zárása az összegző szakértői dokumentum. Egy ilyen vizsgálat lefolytatása több napot is igénybe vesz. Két, de még négy tanfelügyelő is egy nagyobb iskolában, csak feszített munkatempóban tud dolgozni, és ezt a feladatvégzést a munka mellett kell elvégeznie a szakértőnek. A napokig tartó ellenőrzés a pedagógusokat is megviseli majd. Az ellenőrzés viszont nem jár semmilyen következménnyel az ellenőrzöttre nézve!? A Qualitas Tanácsadó és Szolgáltató Kft a Kodolányi János Főiskolával együtt a TÁMOP3.1.8-09/1-2010-004 kiemelt projekt keretén belül végezték el 51 intézményben 744 pedagógus bevonásával a pedagógus, vezető és az intézményi értékelésre irányuló tesztméréseket, melyek a tanfelügyelet előkészítését szolgálják. Az ország egész területét érintő tesztfelmérés a bevont intézmények pedagógusainak 60%-át érintette. Száz kiválasztott és felkészített szakértő bevonásával történt a tesztelés. A meglévő tapasztalatokat bízzunk benne, hogy hasznosítják majd az induló országos pedagógiaiszakmai ellenőrzés során. 5.3. A köznevelési szakértő szerepe a pedagógus minősítési eljárásban Az tény, hogy a pedagógusok társadalmi presztízse elég alacsony szinten van az utóbbi évtizedekben. Sem anyagilag, sokszor erkölcsileg sem kapják meg azt az elismerést, amit a befektetet munka alapján megérdemelnének. Hozzájárul az is, hogy egyre kevesebb eszköz áll rendelkezésére a pedagógusoknak, hogy megvalósíthassák elképzeléseiket. Egyre kevesebben választják élethivatásuknak a pedagóguspályát, „hiányszakok” jöttek létre, és az is tény, hogy a pályán az elkötelezett, jó pedagógusok mellett megtalálhatók, akik nem pedagógusnak valók. Ha viszont nincs más a helyére, akkor tartják az iskolák, vállalva ezzel akár a színvonal csökkenését is. Valóban ráfér egy frissítés a pedagógus társadalomra, anyagi, szellemi és szakmai szinten is. Hogy ez milyen formában a legmegfelelőbb, azt majd eldönti a jövő. A Köznevelési törvény megalkotásával, körvonalazódott, hogy felügyeleti rendszerrel, ill. a minősítéssel járó anyagi támogatással kívánja a kormány a problémát orvosolni. Ezzel a pályán tarthatja a jó szakembereket, eltanácsolhatja azt, aki nem oda való, ill. vonzóvá teheti a fiataloknak is újra ezt a pályát. Megjegyzem, amikor a nyolcvanas évek közepén én szerettem volna bejutni az általam

46

kiszemelt tanári szakpárra, sokszoros túljelentkezéssel kellett megbirkózni, és igaz akkor sem nézték a pályára való alkalmasságot, de a szóbeli alkalmával esetleg kiszűrhettek problémákat. Ebben a feladatkörben kap majd szerepet az a szakértő, aki megfelel a Nkt. 82.§-ban leírtaknak, és az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő. Aki a külön jogszabályban foglaltak szerint részt vesz a felkészítésben, ami az OH szervezésében történő hatvan órás továbbképzés. A Köznevelési törvény 64.§ és 65.§-ai foglalkoznak a pedagógusok előmeneteli rendszerével. A törvény biztosítja minden pedagógus munkakörben dolgozó számára az előrelépés lehetőségét. A betöltött munkakör, a szerzett címek, a minősítő vizsga és minősítési eljárás alapján lehet a pedagógusokat besorolni a következő fokozatokba:  Gyakornok  Pedagógus I.  Pedagógus II.  Mesterpedagógus  Kutatótanár „A minősítési eljárás során, minden pedagógusra egységes és nyilvános szabályok vonatkoznak. A minősítő bizottság a jelölt pedagógus teljes körű tevékenységét, különösen a jogszabályokban és a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazott kötelezettségek teljesítését vizsgálja.”33 A 326/2013.(VIII.30) Kormányrendelet 2. § (8) bekezdése szerint a minősítő vizsga értékelésének részei:  portfólióvédés,  foglalkozás, tanóra megtartása, a meglátogatott foglalkozás, tanóra értékelése, ha a vizsgált személynél a munkakör részét képezi  az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozások tapasztalatainak és az összegző értékelésnek a megismerése, valamint  az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó megállapításainak értékelése / diákok, szülők/ A minősítő vizsgát három tagból álló minősítő bizottság végzi el. A bizottság elnöke olyan pedagógus kell, hogy legyen, aki Mesterpedagógusi fokozattal rendelkezik, a kormányhivatal delegálja, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai 33


47

ellenőrzés (tanfelügyelet) vagy pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a jogszabályoknak megfelelően felkészítésben vett részt. A minősítő bizottság tagjairól részletesen az 326/2013.(VIII.30) Kormányrendelet 7§ rendelkezik. E szerint: minősítő vizsga – Gyakornok- esetében:  a pedagógusképző felsőoktatási intézmény delegáltja, aki legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt és a felkészítésben részt vett,  a köznevelési intézmény vezetője ahol a pedagógus dolgozik, vagy az intézmény vezetője által megbízott, pedagógus-szakvizsgával rendelkező magasabb vezető, vagy vezetői megbízású pedagógus, minősítési eljárás- pályán lévő pedagógus- esetében:  a kormányhivatal által kiküldött köznevelési szakértő, aki az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés, és pedagógusminősítés szakterületen szerepel, és elvégezte a felkészítést, vagy a pedagógusképző felsőoktatási intézmény delegáltja, aki legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt és a felkészítésben részt vett,  a köznevelési intézmény vezetője, aki a pedagógust alkalmazza, vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező alkalmazott, abban az esetben, ha az intézmény vezetője a minősítési eljárás alanya, akkor a fenntartó képviselője is részt vesz, Kutatótanár fokozatba történő besorolás minősítési eljárása esetében, a minősítési eljárásban résztvevőkön kívül, a Magyar Tudományos Akadémia által delegált tag is részese az eljárásnak. Az egyházi intézményben a minősítő vizsga és a minősítési eljárást a rendelet (3) bekezdése taglalja. Fontos az is, ami az (5) bekezdésben olvasható, miszerint „csak magasabb fokozatba tartozó, azonos munkakörben dolgozó pedagógus vehet rész az alacsonyabb fokozatba besorolt pedagógus minősítési eljárásában.”34 A tanár minősítési eljárása során a minősítő bizottság egyik tagjának olyan tantárgyi, szakirányú

végzettséggel

kell,

rendelkeznie,

mint

amilyen

tantárgyat

vagy

szakképzettséget megjelölt a minősítésre jelentkezésnél a pedagógus. „Ha ez a feltétel nem teljesíthető, a minősítő bizottság egyik tagja olyan személy kell, hogy legyen, aki az Nkt. 98-99.§-ában vagy 3. mellékletében, vagy a szakképzésről szóló 2011. évi 34

326/2013.(VIII.30.) Kormányrendelet 7.§ (5)

48

CLXXXVII. törvényben meghatározottak szerint taníthatja az értékelt tanárnak a minősítésre való jelentkezésben megjelölt tantárgyát, ” tartalmazza a 326/2013.(VIII.30.) Kormányrendelet 7.§(6) bekezdése. Az értékelés során a minősítő bizottság tagjainak a feladata, hogy áttekintik és értékelik azt a portfóliót, melyet a pedagógus feltöltött, majd átnézik az intézményi önértékelésben a pedagógusra vonatkozó részeket, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését, a látogatott órák, foglalkozások értékelését, és a portfólió védését is értékelik. A bizottság feladata továbbá elkészíteni és feltölteni az összegző értékelést. A teljesítmény alapján kerülnek a pedagógusok a magasabb besorolásba, vagy esetleg a nem megfelelt kategóriába, melynek vége a munkaviszony megszűnése is lehet. Miután minden ellenőrzés csak a 2014/2015-ös tanévtől kerül megvalósításra, kíváncsian várjuk, hogyan fog a gyakorlatban megvalósulni, hogyan birkóznak majd meg a szakértők a megnövekedett feladatmennyiséggel, a munkájuk mellett. 5.4. Szakértői névjegyzék A közoktatási törvény alapján a szakértői tevékenységet korábban a 31/2004. (XI.13.) OKM rendelet szabályozta. A szakterületek száma 24 volt. A szakértői tevékenységet az Oktatási miniszter 38/2009. (XII.29.) OKM rendelete szabályozta újra. 2006-tól a listán csak olyan pedagógus szerepelhetett, akinek volt szakvizsgája. 2009-től a szakértői névjegyzékbe bejelentés vagy engedélyezés útján lehetett bekerülni. Bejelentés alapján vezetői tanári megbízáshoz szükséges pedagógusi képesítéssel kellett rendelkeznie a jelöltnek. Engedélyezésnél szakirányú felsőfokú végzettségre volt szükség, ill. a szakterületének elismert képviselője legyen az illető. Mindkét esetben előírták a szakvizsga meglétét, -277/1997. (XII.22.) korm.r.20.§(3) bekezdése-, tíz év gyakorlatot, a büntetlen előéletet, a jelentkező pedagógus nem állhatott a foglalkoztatástól való eltiltás alatt. 2006. február 25-ig évi háromszori elbírálása volt a jelentkezőknek, ez azonban megszűnt, a bejelentkezés és a felvétel is folyamatossá vált. A bekerülési procedúra maximum két hónapot vett igénybe, a 307/2006. (XII.23) kormányrendelet 13.§ (4)/a szakasza szerint. Az Országos szakértői névjegyzék tartalmazta a szakmai szakértők nevét is. A szakmai szakértő szakirányát az OKJ-ben megtalálható szakmacsoport megjelölésével választhatta ki. A szakértői nyilvántartásba vétel határozatlan időre szólt, vagyis 2009-től nem kellett kérni a hosszabbítást. A szakértőnek kötelessége volt öt évenként tovább képeznie magát. Ezek teljesítésének lehetőségei:

49

 Legalább harminc órás akkreditált továbbképzés a szakterülethez kapcsolva  Szakirányú továbbképzéssel-mesterképzéssel  Új oklevél megszerzésével  Az adott szakterületen legalább 20 óra megtartása oktatóként A szakértőknek a jogi továbbképzéseken kötelező volt részt vennie. A 38/2009.(XII.29.) OKM rendelet 2.§-a tartalmazza a Bejelentés részleteit, a 3.§ az Engedélyezés szabályait. Azokról a szakértőkről, akik megfeleltek a feltételeknek és bejelentették igényüket a szakértő névjegyzékbe kerülésre, majd az engedélyezési eljárásuk pozitív elbírálást kapott, bekerültek az Országos szakértői és szakmai névjegyzékbe. Ez az Oktatási Hivatal égisze alatt működik, és az adatok frissítése is a Hivatal feladata. A névjegyzék tartalmazza többek között a szakértő nevét, igazolási számát, szakterületét, szakirányát, a megyét és az elérhetőségét. Az adatokban bekövetkezett változásokat a szakértőnek minden esetben jelentenie kellett és kell a jelenben is. 2009-től az Országos szakértői névjegyzékben változások történtek. Továbbra is a bekerülési lehetőségek a bejelentés vagy engedélyezés, de az Országos szakmai szakértői névjegyzék megszűnik, ill. beépül az Országos szakértői névjegyzékbe. A szakmai szakértőket pedig az Országos szakértői névjegyzékben a szakmai szakértő szakterületen tartják nyílván. Az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértőknél megszűnik a hosszabbítás, a szakterületek száma csökkent (24-ről 11-re), az elnevezés is változik. A szakértői tevékenység további gyakorlása továbbképzéshez köthető. Akik 2009. október 1 előtt is szakértők voltak, továbbra is folytathatják tevékenységüket.35 A hvg. hu 2013. április 5-én megjelent cikkében Hoffman Rózsa köznevelésért felelős államtitkár úgy nyilatkozott, hogy a következő tanévtől három „kitüntetett” szakértői szerep különül el a köznevelésben  a szaktanácsadói, mely iránt igen nagy az érdeklődés  a tanfelügyelők, akik ellenőrző munkát végeznek majd  a minősítésben résztvevők, akik a pedagógus- életpályamodell keretében végeznek ellenőrzést értékelést

35

Országos szakértői névjegyzék - oktatas.hu – 2011.július.25

50

Összefoglalás Dolgozatom elején meghatározásra kerültek azok a fő elemek, melyek megválaszolásával sikerült a múlt, a jelen és a jövő pedagógiai ellenőrzéseinek, a szakértő szerepének fő irányvonalait nyomon követni. Ennek megfelelően kerestem az azonosságokat és különbözőségeket a pedagógiai- szakmai ellenőrzések vonatkozásában, a közoktatási és köznevelési törvény alapján. Kiderült ennek kapcsán, hogy sok hasonlóság van, de néhány változásra szükség volt, amit a megváltozott oktatási koncepció követelt meg. A megfogalmazások a törvényekben és a hozzájuk kapcsolódó rendeletekben szabályozásra kerültek. A nyolcvanas évek felügyeleti rendszerének- gyakran negatívként- megélt emléke köszönt vissza abból az összegzésből, mely a pedagógusok és a szakértők véleményére épült. Ennek alapján derült fény arra is, hogy a pedagógusok általam vizsgált csoportja nem tud mit kezdeni, a rájuk váró tanfelügyeleti rendszerrel, és a minősítési eljárással. Általában tartanak a tanfelügyelettől, és mindentől, ami ellenőrzéssel jár. Ami ismeretlen, az kétségekkel tölti el sokukat. A pedagógusok lassan ismerkednek meg az újdonságokkal, illetve, csak azzal a részével foglalkoznak, mely a leghamarabb érinti majd munkájukat. Ez derült ki a felmérésekből is. A szakértői tevékenység a pedagógusok nagyobb részének egy elég távoli feladatkör, főleg annak, aki még nem találkozott szakértővel. Számomra is mindaddig ismeretlen munkaformaként jelent meg, amíg a jogszabályok, a nyilatkozatok, cikkek, kérdőívek, interjú segítségével nem kaptam egy képet erről a felelősségteljes munkáról. Tapasztalat, elhatározás és nagy szakismeret segíthet abban, hogy egy pedagógus, aki megfelel a törvényi előírásoknak, szakértőnek jelentkezzen. Nem zárkózom el magam sem ettől a lehetőségtől. Véleményem szerint, dolgozatomban sikerült a felvetett kérdésekre választ találnom.

51

Irodalomjegyzék 1. Béky Gyuláné (2005): A pedagógiai szakmai ellenőrzés. Továbbképzési Füzetek 64. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet 2. Benedek András (2009): Közoktatási rendszertan. Alfa Rehabilitációs Nonprofit Kft. Budapest 3. Dr. Benedek András, Dr. Mezei Gyula, Tornyosi Nagy Éva (2009): Közoktatási rendszer-és szervezettan A rész. Alfa Rehabilitációs Nonprofit Kft. Budapest 4. Benedek István (1996): Közoktatási szakértők kézikönyve OKKER Kiadó Budapest 5. Garay-Madarász Ágnes – Maus Pál (2013): Pedagógusellenőrzés és minősítési szakértők Modern Iskola magazin 2013/4 6. Halász Gábor (2001): Értékelés és ellenőrzés a közoktatásban. Mester és tanítvány, 2: 103-116. 7. Dr. Kalicz Éva – Mezei Gyula (2005): Alkalmazott vezetéselmélet. BME Műszaki Pedagógiai Tanszék. Budapest 8. Kelemen Elemér (2003): Oktatáspolitikai irányváltozások Magyarországon a 20. század második felében (1945-1990) Új Pedagógiai Szemle 2003. szeptember 9. Dr. Kóczián Ágnes (2005): Iskolaértékelés, hatékonyságelemzés. Továbbképzési Füzetek. Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet. 10. Környei László (2001): Előszó. Pőcze Gábor (szerk): Közoktatási önellenőrzési kézikönyv Pedagógus – továbbképzési Módszertani és Információs Központ 11. Petróczi Gábor (2001): Tanügy-igazgatási szakértői vizsgálat az iskolákban. Korszerű Iskolavezetés- közoktatási kézikönyv, RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft. Budapest 12. Sípos Imre (2010): A közoktatási intézmény hatékonysága A rész. BME Alfa Rehabilitációs Nonprofit Kft. Budapest. 13. Százdi Antal (1999): Szakmai fejlesztés az iskolában. Új Pedagógiai Szemle 1999. június 14. Szebenyi Péter (2006): Korszerű Iskolavezetés H. 6. 3. fejezet RAABE Tanácsadó és Kiadó Kft. 15. Szebenyi Péter- Mezei Gyula (1993): Szakértők – szaktanácsadók módszertana BME Budapest 16. Szüdi János (2005): Az ellenőrzés rendszere a közoktatásban. Új Pedagógiai Szemle 2008. augusztus – szeptember

52

Irodalomjegyzék - elektronikus anyag A közoktatási szakértők etikai kódexe - Superior.hu (2013.10.17) A pedagógus minősítési eljárás szakaszai – a pedagógus ... (2014.03.22) A szakértő feladatai - Superior.hu www.superior.hu/hun/oktatas/publik/szmi/05

(2014.03.11)

A tanfelügyelet: célok, elvek és eszközök - Oktatási Hivatal www.oktatas.hu/kozneveles/projektek/.../tanfelugyelet_celok_eszkozok (2014.04.18) Barcsák Mariann- Barlai Róbertné: A 2013-es konferencián elhangzott előadások - Suliszerviz Kft. suliszerviz.com/kiemelt.../111-a-2013-es-konferencian-elhangzott-eladas (2013.10.19) Bella Tibor: Pedagógus pálya az új köznevelési törvény tükrében a köznevelési rendszer szakértőket érintő változásai www.kodolanyi.hu/.../pedagogus-palya-az-uj-koznevelesi-torveny-tukre( 2013.10.30) Béresné dr. Dunai Gyöngyi: A közoktatási szakértői tevékenységről… www.fovpi.hu/data/cms91614/szakertoi_uj_OKM_rendelet.ppt (2014.03.31) Faragóné Hajdok I.: Kiből lehet köznevelési szakértő? | Felsőfokon.hu www.felsofokon.hu/nevel-es-oktat.../kibol-lehet-koznevelesi-szakerto (2014.04.14) Hoffmann: 2014-ben indul a tanfelügyelet és a tanárok ... eduline.hu/kozoktatas/2013/12/12/Hoffmann_2014ben_indul_a_tanfelu..(2014.03.01) Horváth H. Attila – Vass Vilmos: A szakértők helye a formálódó közoktatási mechanizmusban › T á á › Új P góg S 998 á (2013.10.19) Itthon: Hoffmann új szakértői szerepekről beszélt a ... - HVG.hu g › ITTHON (2014. 04.15) Közoktatási Szakértők Országos Egyesülete Budapest XVII ... koszoe.hu/ (2014.03.20) Országos szakértői névjegyzék - Oktatási Hivatal www.oktatas.hu/szakkepzes/nevjegyzekek/szakertoi_nevjegyzek(2014.02.24) Országos szakértői névjegyzék - változások 2009 októberétől www.oktatas.hu/szakkepzes/nevjegyzekek/szakertoi_nevj_valtozas

(2014.04.14)

Országos tanfelügyelet – Kézikönyv általános iskolák számára www.budapestedu.hu/data/.../kezikonyv_orszagos_tanfelugyelet (2014.03.30) Országos vizsgaelnöki és Országos szakértői névjegyzék ... https://www.kir.hu/SzakertoiVizsgaztatoiNevjegyzek

53

(2014.03.26)

pedagógiai-szakmai ellenőrzés | Sulinet keresés hirmagazin.sulinet.hu/hu/tag/all/...szakmai%20

ő é

Pedagógiai-szakmai ellenőrzés - Oktatási Hivatal www.oktatas.hu/kozneveles/ellenorzesek/szakmai_

g

(2014.02.26)

(2014.03.22)

Pedagógusok szakmai ellenőrzésének kipróbálása ... qualitas.hu/kozneveles/minosegbiztositas-a-koznevelesben-2/ (2014.03.03) Pompor Zoltán: Szakértő és szaktanácsadó - Oktatáskutató és Fejlesztő www.ofi.hu/hirek-aktualitasok/5-pompor-zoltan-2012- (2014.03.10) Simon István – Tóth András: Irányítás és ellenőrzés a közoktatási intézményekben - EPA epa.oszk.hu/00000/00035/00021/1998-11-ta-Tobbek-Iranyitas.html (2014.03.01) Szabó László: Szakértő és szaktanácsadó a közoktatásban Bevezetés www.kovi-vezetokepzes.hu/letoltes/oktato/modulok/o modul/1 2.doc (2014.03.21) Szakmaismertető Információs Mappa www.epalya.hu/media/mappa/pedagogiai_szakerto.pdf (2014.03.18) Tanfelügyelet 2013. - Szakképzésről Szülőknek www.mszoe.hu/index.php?oldal=alap.php&id=139 (2014.03.12) Tájékoztató a tanfelügyeleti és a pedagógusminősítési ... www.oktatas.hu/kozneveles/projektek/.../szakertoi_kepzesek_tajekoztato (2014.04.14) Thaisz Miklós: Pedagógus életpályamodell www.kpszti.hu/med/eletut/eletpalya_modell.ppt (2014.03.16)

54

Irodalomjegyzék – törvények - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról - 2011. évi CXC. Törvény a köznevelésről - 38/2009. (XII.29.) OKM rendelet a közoktatási szakértői tevékenység, valamint az érettségivizsga-elnöki megbízás feltételeiről - 31/2004. (XI.13.) OM rendelet az Országos szakértői, az Országos vizsgáztatási, az Országos szakmai szakértői és az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzékről, valamint a szakértői tevékenységről - 307/2006. (XII.23.) Korm. Rendelet az Oktatási Hivatalról - 11/1986. sz. MM rendelet a szaktanácsadásról - 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet - 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről - 121/2013. (IV.26.) Kormány rendelet 7.§ - 10. §, az Oktatási Hivatalról - 1985.évi I. törvény - 6/1994. (IV.13.) miniszteri rendelet az Országos szakértői és vizsgáztatási névjegyzékről

55

Resume The main elements of my script were determined at the beginning of my paper. The pedagogical monitoring in the past, present and future, the role of the expert’s policy were successfully traced by answering these elements. According to this I searched for identities and diversities that can be found in pedagogical-professional monitoring, on the basis of public and general education law. It turned out that there are a lot of identities but the new educational sheme circumstances demanded to do some changes. The phrasing in laws and connected enactments were regulated. The summary -done on the basis of teachers’ and experts’ opinions- shows negative criticism of the school inspectorate system of the 1980s. The group of teachers observed by me can’t make out clearly the pedagogical monitoring and qualification procedure awaiting them. They are usually afraid of school-inspectorate and everything which is connected with supervision. Many teachers have doubts about unknown things.They get acquainted with novelties slowly or better to say they deal with only part of them that refer to their near future. The scope of experts’ duties is foreign to their nature. For me as well it had been an unknown work till I read provisions of law, declarations,articles,questionnaires and interviews. Experience, determination and great expert knowledge can help a teacher, who meets the requirements, to apply for the job of an expert. I am not averse to applying. In my opinion I managed to answer all the questions raised in my paper.

56

Mellékletek 1.

sz. Melléklet

Kérdőív pedagógusoknak a szakértői munkáról Kedves Kolléga! Szakdolgozatomat a Pedagógiai szakmai ellenőrzések a közoktatás/köznevelés rendszerében címmel írom a Miskolci Egyetem közoktatási vezető szakirányú szakvizsgás képzésében. Kérem segítségedet szakdolgozatom elkészítéséhez az alábbi kérdőív kitöltésével. A válaszokat természetesen név nélkül használom fel, és azokat csak a szakdolgozatom elkészítéséhez használom. 1. HÁNY ÉVE DOLGOZOL PEDAGÓGUSKÉNT? …………………………………………………………………………………. 2. MUNKÁD SORÁN TALÁLKOZTÁL-E MÁR SZAKÉRTŐVEL, VAGY SZAKTANÁCSADÓVAL? HA IGEN MIKOR?............................................................................................ HÁNY ALKALOMMAL? …………………………………………………… 3. KÉRLEK FOGALMAZD MEG, SZERINTED MI A FELADATA A SZAKÉRTŐNEK? ………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………… 4. MI A VÉLEMÉNYED A SZAKÉRTŐI VAGY BÁRMILYEN ELLENŐRZÉSRŐL? / több választ is megjelölhetsz/ A. B. C. D. E. F.

csak arra törekszenek, hogy hibát találjanak sokkal több munkát kell befektetnem, amíg vizsgálódnak nem zavar, javítja a teljesítményemet nem zavar, mert tudom, minden munkám rendben van minden vizsgálat feszültséget kelt bennem, rontja a munkámat más vélemény:………………………………………………………

5. MIT VÁRSZ AZ ORSZÁGOS PEDAGÓGIAI –SZAKMAI ELLENŐRZÉS MEGÚJULÁSÁTÓL? / több választ is megjelölhetsz/

A. B. C. D. E. F.

Végre megszűnik a nagy szabadság Komolyabban veszik a munkát a pedagógusok A vezetők is mérlegelik vezetői munkájukat Segítséget kapnak az intézmények a pedagógiai munkában Mindenki kaphat magáról egy szakmai véleményt Más:……………………………………………………………………………

57

6. VÉLEMÉNYED SZERINT VAN-E SZÜKSÉG A TANFELÜGYELET MEGÚJÍTÁSÁRA? A. B. C. D. E.

Egyáltalán nincs rá szükség Itt az ideje, hogy legyen Fontos, hogy legyen, de nem kell mindent és mindenkit vizsgálni Legyen, de teljes körben mindent és mindenkit vizsgálni kell Nem tudom

7. SZERINTED MILYEN LESZ A FOGADTATÁSA A PEDAGÓGUSOK KÖRÉBEN? POZITÍV KÖZÖMBÖS ELUTASÍTÓ NEM TUDOM MÁS:…………………………………………………………………………………….

A. B. C. D.

8. MIT TARTANÁL A LEGFONTOSABB TULAJDONSÁGOKNAK, MELYEKKEL EGY JÓ SZAKÉRTŐNEK RENDELKEZNIE KELL? KÉRLEK, RAGSOROLD IS A TULAJDONSÁGOKAT 1-5-IG. /legfontosabb 5, legkevésbé fontos 1/ 1. ...…………………………………………….. 2……………………………………………….. 3……………………………………………….. 4……………………………………………….. 5……………………………………………….. 9. TUDOD-E HÁNY RÉSZBŐL FOG ÁLLNI A TERVEZETT TANFELÜGYELETI ELLENŐRZÉS?. 1 vagy 2 vagy 3 MELYEK EZEK: …………………………………………………………………. ……………………………………………………………………………………….. 10. TUDOD-E KIK VÉGEZHETNEK MAJD ILYEN ELLENŐRZÉST? …………………………………………………………………………………………. 11. TÁJÉKOZŐDTÁL-E MÁR RÉSZLETESEBBEN A TANFELÜGYELETRŐL, A MINŐSÍTŐ ELJÁRÁSRÓL? MILYEN MÓDON: A. B. C. D.

saját magam néztem utána kollégáimtól érdeklődtem csak amit az előadáson hallottam nem foglalkoztam még a témával

Köszönöm segítségedet! Kristályné Medgyey Andrea

58

2. sz. Melléklet Kérdéssor a szakértői tevékenységről Tisztelt Szakértő Asszony/Úr! Szakdolgozatomat a Pedagógiai szakmai ellenőrzések a közoktatás/köznevelés rendszerében címmel írom a Miskolci Egyetem közoktatási vezető szakirányú szakvizsgás képzésében. Kérem segítségét szakdolgozatom elkészítéséhez az alábbi kérdőív kitöltésével. A válaszokat természetesen név nélkül használom fel, és azokat csak a szakdolgozatom elkészítéséhez használom. 1. MIÓTA TAGJA AZ ORSZÁGOS SZAKÉRTŐI NÉVJEGYZÉKNEK?

2. SZAKÉRTŐI MUNKÁJA SORÁN, MILYEN GYAKRAN KÉRTÉK FEL SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉGRE? / számszerűleg /

3. MELYIK IDŐSZAKBAN VÉGEZTE INKÁBB, SZAKÉRTŐI MUNKÁJÁT? a. 80-as évek

b. 90-es évek

c. 2000 -2010-es évek

d. 2010-től

4. HOGYAN TAPASZTALTA, ÁLTALÁBAN MILYEN VOLT SZAKÉRTÉSE SORÁN, AZ INTÉZMÉNYEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉSZSÉGE? A. Ellenséges B. Közömbös C. Támogató D. Együttműködő E. Más vélemény: 5. ÖN SZERINT HOGYAN ÉLIK MEG A PEDAGÓGUSOK A SZAKÉRTŐI VAGY BÁRMILYEN ELLENŐRZÉST?/ több választ is megjelölhet/ A. Azt érzik, hogy csak a hibát keresik a vizsgálat alatt B. Sokkal több munkát kell befektetniük, amíg a vizsgálat tart C. Nem zavarja őket, javítja a teljesítményt D. Nem zavarja őket, mert tudják, minden munkájuk rendben van E. Minden vizsgálat feszültséget kelt, rontja a munka minőségét F. Más vélemény:……………………………………………………… 6. ÖN SZERINT TISZTÁBAN VOLTAK E AZ ISKOLAI ALKALMAZOTTAK, MI A FELADATA A SZAKÉRTŐNEK? a) b) c) d) e)

Nem volt jellemző Igen, de nem mindenki Mindenki tudta Nincs róla tudomásom Más vélemény:

59

7. ÖN RÉSZT KÍVÁN E VENNI, A MEGÚJULÓ PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS FELADATELLÁTÁSÁBAN? a) b) c)

Nem, egyáltalán nincs szándékomban Gondolkodom még rajta Igen, természetesen

8. MIT VÁR AZ ORSZÁGOS PEDAGÓGIAI –SZAKMAI ELLENŐRZÉS MEGÚJULÁSÁTÓL? / több választ is megjelölhet/ a) b) c) d) e) f)

Végre megszűnik a nagy szabadság Komolyabban veszik a munkát a pedagógusok A vezetők is mérlegelik vezetői munkájukat Segítséget kapnak az intézmények a pedagógiai munkában Mindenki kaphat magáról egy szakmai véleményt Más:……………………………………………………………………

9. ÖN SZERINT, MILYEN LESZ A FOGADTATÁSA A PEDAGÓGUSOK KÖRÉBEN? A. B. C. D.

POZITÍV KÖZÖMBÖS ELUTASÍTÓ NEM TUDOM MÁS:………………………………………………………………….

10. Utolsó kérdésként: ÖN MIT TART A LEGFONTOSABB TULAJDONSÁGOKNAK, MELYEKKEL EGY JÓ SZAKÉRTŐNEK RENDELKEZNIE KELL? KÉREM RAGSOROLJA IS A TULAJDONSÁGOKAT 1-5-IG. /legfontosabb 5, legkevésbé fontos 1/ 1…………………………………………...….. 2……………………………………………….. 3……………………………………………….. 4……………………………………………….. 5……………………………………………….. Köszönöm a szíves együttműködését! Minden más információt , észrevételt szívesen fogadok, mely a szakdolgozatom értékét növelheti./ Természetesen Ön dönti el, mely kérdésekre válaszol/. Tiszaújváros, 2014. március 16.

Tisztelettel: Kristályné Medgyesy Andrea

60

3.sz. Melléklet Interjú kérdések a szakértői tevékenységről Tisztelt Szakértő Úr! Szakdolgozatomat a Pedagógiai

szakmai ellenőrzések a közoktatás/köznevelés rendszerében

címmel írom a Miskolci Egyetem közoktatási vezető szakirányú szakvizsgás képzésében. Kérem segítségét szakdolgozatom elkészítéséhez az alábbi kérdések megválaszolásával. A válaszokat természetesen név nélkül használom fel, és azokat csak a szakdolgozatom elkészítéséhez használom.

1. MIÓTA TAGJA AZ ORSZÁGOS SZAKÉRTŐI NÉVJEGYZÉKNEK?

2. SZAKÉRTŐI MUNKÁJA SORÁN, MILYEN GYAKRAN KÉRTÉK FEL SZAKÉRTŐI TEVÉKENYSÉGRE? / számszerűleg / 3. MELYIK IDŐSZAKBAN VÉGEZTE INKÁBB, SZAKÉRTŐI MUNKÁJÁT? a. 80-as évek

b. 90-es évek

c. 2000 -2010-es évek

d. 2010-től

4. HOGYAN TAPASZTALTA, ÁLTALÁBAN MILYEN VOLT SZAKÉRTÉSE SORÁN, AZ INTÉZMÉNYEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÉSZSÉGE?

5. ÖN SZERINT HOGYAN ÉLIK MEG A PEDAGÓGUSOK A SZAKÉRTŐI VAGY BÁRMILYEN ELLENŐRZÉST?

6. ÖN SZERINT TISZTÁBAN VOLTAK-E AZ ISKOLAI ALKALMAZOTTAK, MI A FELADATA A SZAKÉRTŐNEK?

61

7. ÖN RÉSZT KÍVÁN-E VENNI, A MEGÚJULÓ PEDAGÓGIAI SZAKMAI ELLENŐRZÉS FELADATELLÁTÁSÁBAN?

8. MIT VÁR AZ ORSZÁGOS PEDAGÓGIAI –SZAKMAI ELLENŐRZÉS MEGÚJULÁSÁTÓL?

9. ÖN SZERINT, MILYEN LESZ A FOGADTATÁSA A PEDAGÓGUSOK KÖRÉBEN?

10. Utolsó kérdésként: ÖN MIT TART A LEGFONTOSABB TULAJDONSÁGOKNAK, MELYEKKEL EGY JÓ SZAKÉRTŐNEK RENDELKEZNIE KELL? KÉREM RAGSOROLJA IS A TULAJDONSÁGOKAT 1-5-IG. /legfontosabb 5, legkevésbé fontos 1/ 1……………………………………………….. 2……………………………………………….. 3……………………………………………….. 4……………………………………………….. 5………………………………………………..

Köszönöm a szíves együttműködését! Természetesen Ön dönti el, mely kérdésekre válaszol. Tiszaújváros, 2014.

Tisztelettel: Kristályné Medgyesy Andrea

62

KÖZNEVELÉS RENDSZERÉBEN

Recommend Documents