KÖZLÖNY. 1 A r e s c h o u g, On Trapa natans, Journal of botany , Botan. Jahresbericht

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

hónap io-rken, leg alább is 3 ' / 2 nagy nyolczadrét ívnyi tartalommal; időn* kent szövegközi áb rákkal illusztrálva.

XXYI. KÖTET.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI carsuiac * tagjai az*

KÖZLÖNY. HAVI

F O L Y Ó I R A T

KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE.

1894. JUNIUS

évdij fejében kap ják ; nem tagok részére a Pótfüze tekkel együtt elöfizetési ára 6forint.

298. FÜZET.

A s ú ly o m p u s z tu ló fé lb e n . A súlyom (Trapa L.) azok közé a gyü m ölcsök közé tartozik, m elyeket a term észet m agától, az ember fáradozása nélkül termel, még- p ed ig álló vizekben. Ehető, jobbfajta gy ü m ö lcs vizekben ritkábban terem. A súlyom ős növénytípus, régesrégi g y ü m ö lc s ; már a geológ-iai harmadkorból ismeretes. A svájezi meg- a krajnai czölöpépítkezésekben, valamint a tőzeg rétegeiben is, A r e s c h o u g 1 szerint subfo ssilis alakban, sokat, itt-ott egész rakást találtak és találnak b elő le.2 A z ősemberiség-, különösen az őshalász nép, a ki a súlyom kem ényhéjas m agvához könnyen hozzá tudott férni, abban a rég-i időben, a midőn m ég a mai lapályok at több víz borította, a midőn a földet m ég annyira nem lehetett gyüm ölcsöztetni, mint a minő mértékben az ember ma teremni kényszeríti, a súlyom m al m eg az alföldi b ö n g y ö lév e l3 sok áig táplálkozott. Ellenben a vízi állatoknak a két v a g y n é g y szúrós tülök fegyverezte g y ü m ö lcs beléhez hozzá férni és vele lakmározni bajosabb. A súlyom nak tulajdonképen a lisztes m agva az ehető term észe tes csem eg e.4 A gyü m ölcs (nuces tribuli aquatici, castanea v ei n ux aqüatica) kem ény héja ehetetlen, mint a szelíd g eszten y éé. A súlyom m agbele gesztenyeízű, azért nyersen, sütve v a g y m egfőzve, enni szokás, sőt lisztnek is m egőrölik és kenyeret sütnek belőle. A hol pedig m ég a súlyom bőségben terem, v a g y valamikor sok termett, a hízó sertésnek is odaadják, mint H evesen a dinnyét, v a g y S zlavó niában a szelíd geszten yét mai nap is. N éhol a sulym ot a sertés ószág hizlalására termesztik is .r’ 1 A r e s c h o u g, On T rapa natans, Jo urn al of botany 1 8 7 3 .2 3 9 — 246., Botan. Ja h re sbericht 1873 617. 1. 2 J a g g i J., Die W assernuss, T rapa natans und dér T ribulus dér A ltén. (Zürich, 1883) 2 5 . 1. Terjedelm esebb ismertetése A s c h e r s o n-tól a Botan. C entralblatt 1884 (V. évf.j 17. köt. 242— 49 1. jelent meg ; v. ö. ott a 417— 18. 1. is. J Term . tud. K özlöny 1889. évf. 293. 1. É n vbÖndÖ* alakját hallottam . 4 D i ó s z e g i és F a z e k a s a T rapa natanst csemege súlyom nak nevezik. 5 L e u n i s , Synopsis dér Pflanzenkunde II. (1885) köt. 222. 1.

Természettudományi Közlöny. XXVI. kötet.

1894

.

19

V*i


BORBÁS VINCZÉ

A súlyom az ősi belvizeknek nevezetes n övénye lehetett. Ma inkább az álló vizekben, kiöntésekben, a vizek holt ágaiban stb. maradt fenn. Mint vízi terméket, a -lotofágusoknak1 ma délázsiai lótuszvirága, v a g y is a hinduk szent padmája (Nelumbium spcciosurn W illd., Nyviphaea nelumbo L.) után kell helyeznünk, csak h ogy Euró pának a Trapa nalans-ssX sem a szépségből, sem a jóságból nem jutott annyi, mint az igazi lótuszrózsával v a g y is Nelumbó-va\ Tourn. [Nelumbium Juss.) K elet-India népének. Mind annak a szépnek és jónak, a m ely az ókor K ánaánjának déli és dústermékű tájain terem, Európában is m egvan a m aga helyettesítője, de rendesen törpült v a g y , h o g y ú g y mondjam, elfanyarodott formájában. A Nelumbo nncifera Gártn., m elyet H e r o d o t u s a N ílu s liliomá-nak. v a g y N ílu s rózsájá- nak, T h e o p h r a s t u s m eg a római írók p ed ig egyiptovii bab-nak {Faba Aegyptiaca ) n ev eztek ,2 földbeli lisztartalmú tőkéjével, valamint m ogyorónagyságú, babforma s a gyü m ölcsn ek szivacsos vaczokjában n y u g v ó m agvaival táplálta India, sőt e g y időben E g y ip tom népét is. A lótuszbab t. i. jóízű, nyersen, főzve v a g y sütve ehető. Ezért a nelumbórózsát Á zsia trópusi és Afrika keleti vidékein mint eleségn övén yt termesztik is.3 Ilyen őseleség a súlyom is. Á zsiának klasszikus földje azonban nem csak a tündérrózsafélékből nyújt n evezetesebb vízi csem egét, hanem eg y en esen a Trapa L. génuszából is. A Tr. bicornis L. (kéttülkös súlyom, tüskés v a g y szúrós dió) gyü m ölcse K hínában a mienknél jóval n agyobb és jobb ízű, a bika fejéhez hasonló. K hina népe ling-nék nevezi, az álló vizekből töm éntelent g yű jt és különféle ételnek készíti. N yersen is eszik, lisztnek őrölik, pépnek főzik, búzaliszthez is keverik. A Tr. bispinosa R o x b , keletindiai ; gyüm ölcsét minden piaczon árulják. A súlyom nak ez a n a g y g yü m ölcse is bizonyítéka annak, h o g y Á zsia déli és k eleti tája a nem esebb gyüm ölcsfajtáknak (narancs, m angószilva, m angosztana stb.) keletkező a v a g y fennmaradó helye. Európában a súlyom már jóval kisebb, észak felé p ed ig m ég kisebb, 1 A lotofágusok, mások szerint, A frika északi részén, fák és cserjék húsos és édes gyümölcsével táplálkoztak. Ilyen a Z izyp h u s L otus Lám., a Z. spina C hristi W illd., továbbá a D iospyros L otus L . (Faba Graeca Plin., Isten búzája, datolyaszilva, lótuszbogyó, vad francziafa. A Lotus L. m int kerepfű meg a M elilotus Tourn. (somkóró, dutkóró, bucskóró, butykóró) takarm ányfüvünk. 2 L i n n é-nek, ha az ókorbeli népek m űvelődéstörténetére figyel, a Nelum bo n u c ife r á - 1 kellett volna N ym phaea vagyis Nelum bo Lotus-nak neveznie, m ert ez a növény az ókorbeliek igazi tápláló lótusza. L i n n é azonban a kevésbbé hasznavehetó ceyloni tündér* rózsát nevezte N ym phea Lotus-vab., a m elyet később W i l l d e n o w , a Species plantarum I I . kötetének 1154. 1. N ym phea pubescens néven ism ertetett, sőt L i n n é ezt az A lpino L otus A egyptiá-jával (N . A egyptia) is összefoglalta. 3 L e u n i s id. h. 463. 1.


A SÚ LYO M PU S Z T U L Ó FÉ L B E N .

pl. a Trapa glaberrim a W a h le n b .1 (Tr. conocarpa A re sch . 1873). E llen b en a tő ze g b en ta lá lt őssulyom n a g y o b b m int a m ai Trapa natans term ése. A súlyom k ü lö n b en m orfológiailag, n ö v é n y g e o g ra fia ila g és p alaeo n to ló g ia ila g , sőt orvosi és m ű v elő d é stö rté n e ti szem p o n tb ó l is n a g y o n n ev ezetes ősvilág i n ö v én y (1. kép). M orfo ló g iailag n ev ezetes a súlyom , h o g y k ü lö n b en k é tszik ű te r m ete és b é ly e g e i ellen ére is e g y sz ik ű n e k látszik, sőt H o f m e i s t e r és C e l a k o v s k y eg y e n e se n eg y sz ik ű n e k m ondja. K e r n e r (Pflanzen-

1. kép. Sulyom-növény (kisebbítve) a felfúvódott levélnyéllel, jobbra az úszó gyökerekkel, középtájon a virággal meg a fejledezo gyümölccsel.

leben I. 569. 1.) és R a i m a n n szerin t a súlyom kétféle-, v a g y is felem ásszíkű (p lan ta h e te ro c o ty le a ); az e g y ik szik p ik k ely n em ű , a m ásik v a s ta g és liszttartalm ú, s c sírá zásk o r sem b ú jik k i a g y ü m ö lc s héjából. F ő g y ö k e re nincs, csa k m e llé k g y ö k e re van. C sírázá sak o r a g y ö k ö csk é je fölfelé á g a s k o d ik és n ö v e k e d ik (2. kép). A lheterophyIllája van, m e rt a vízbe m erü lt v é k o n y sallan g jait, m e ly e k e t azelő tt lev é ln e k ta rto tta k , m a g y ö k é rn e k te k in tik , de J á g g i szerin t a v ízb en levő száron ap ró szálas, épszélű átellen es lev elek is v an n ak , c s a k h o g y n a g y o n h a m a r 1 FI. Svecica I. (1826) 100. 1.

19V


B O R B Á S V IN C ZE

300

leh u lln ak , v irá g z á s k o r m ár n em lá th a tó k . E m lítésre m éltó, h o g y a vízi n ö v é n y e k a n ö v én y o sz tá ly re n d es h a b itu s á tó l n a g y o n eltérők, v a g y az eg y - és k étszik ű b é ly e g e k elm o só d n ak rajtok. Az eg y szik ű b é k a tu ta j is a k é tszik ű Limnanthenum Gm. term e té v el jelen ik m eg, az e g y sz ik ű g y é k é n y p e d ig k étszik ű k a r ó g y ö k é rre l csírázik. A súlyom szisztem atikai árvasága és viultja. A m ióta F ö ld ü n k k o n tin e n se lassan k é n t, de jo b b a n -jo b b a n szárad, a vízi n ö v én y ek k is e b b -n a g y o b b m é rté k b e n p u sztu ltak , ső t most, a földm ívelés n a g y fo k ú terjeszkedésével, szem ü n k l á t t á r a tö m én telen ü l p u sztu ln ak . S ok vízi n ö v é n y c sa lá d v a g y csa lá d ta g ja e ltű n h e te tt m ár íg y a föld k e re k s é g rő l ; a súlyom is íg y m a ra d t árván szakadt. A vízi n ö v én y e k ( Ceratophyllum = bo rzh ín ár, Callitriche = c silla g h ín á r stb.) család jai n a k k e v e se b b g én u sz a v a g y faja v a g y ép en fa ja s z a k a d ts á g a (mono ty p ic ita s = b ék a tu ta j, H ydrocharis L .) v a g y p e d ig e g y m á s közt, v a la m int a szárazföldi n ö v én y e k k e l is n a g y o n m eg sz a k a d t ro k o n sá g b eli ö sszefü g g ése és k é te s szisztem atikai h ely z ete is az ősi n a g y p usztulásból, a közbe eső alakok, ro k o n n e m z etség ek és fajok tö k élete s m eg sem m isüléséből m a g y a rá z h a tó . A h ú so sab b és k iv ált e g y n y á ri vízi n ö v é n y e k k ö n n y en és nyom n él kül elp u sztu lh atn ak . H a a su ly m o t e te k in te tb e n vizsgáljuk, m in t alc sa lád o t m ajd az O n a g ra c e á k g a z d a g a b b 2. kép. A csírázó súlyom ; ( 3 3 0 faj) és so k vízi v a g y v ízp a rti fajt is szám lent (eredetileg a gyümölcs j ^ CS0p 0 rtjáb a, m ajd a H a lo rrh a g is -fé lé k 1közzé csúcsából) a kibúvó gyökér felágaskodik (K ernerután).

£ .

. ,

,u

,,,

, .

..

,

,

(§5 faj), m int a lta la b a n vízi n ö v é n y e k csalad jab a hely ezik . L i n k 2 a Trapá-w'ák. a Tetrandria s e re g b e n H ydrocaryes (vízi diók) re n d jé t a lk o tta. U g y a n e z t a cso p o rto t C o s s o n és G e r m a i n :; k éső b b Trapeae-m ik (sulyom nem űek) n ev e zték . E n n e k a cso p o rtn a k azo n b an m a m ár csa k eg y e tle n e g y élő g én u sz a v an . Á s a ta g g é n u sz a v a g y ro k o n sá g a a sú ly o m n ak nincs. E n g l e r és P r a n t l »D ie n a tü rlic h e n P flanzenfam ilien« czím ű le g ú ja b b (1893, 96. Lief.) m u n k ájáb an , a 223— 26. 1. R a i m a n n R u d o l f a su ly m o t a fe n te b b em lített szisztem atik ai aláren d eltség tő l tö k élete se n fü g g e tle n íti, s az e g y e tle n g én u szb ó l Hydrocaryaceae önálló n ö v é n y c sa lá d o t alkot. A sú ly o m ro k o n ta la n g é n u s z á n a k E u ró p a , Á zsia, S zib éria és A frik a v izeib en h é t élő faja van. E d d ig m á r h áro m k ih a lt faját is 1 H alorrhagidaceae. E zt a családot Hazslinszky »Ejszaki Magyarhon viránya« czímű m unkájának 89. 1. tengerfürtfélék-nek (hals — tenger, rhax — rhagos = fürt) nevezi. 2 Enum eratio plánt, horti botan. Berolin. I (1821) 141. 1. 3 Flóra Paris. 194. 1.


A SÚLYOM l’USZTULÓ 1'TÍLUliN.

301

földerítették,1 e közül a Tr. borealis H eer, mint őssulyom , az ó- és újvilági ösvegetácziót összekapcsolja, mert Szibériában m eg A m eriká nak Alaska félszigetén is egyaránt találták. A z eg y etlen e g y génusz, a hét élő és három kihalt faj s néhány eltérő fajváltozék a nagyszerű m egfogyatkozást elegendő módon m egvilágositja, mert az alig képzelhető, h o g y valaha a Hydrocaryes- csoport több- és változatosabb-tagú nem lett volna, kivált ha az amerikai eg y e tlen ásatag termőhelyet is figyelem re méltatjuk, a hol különben most súlyom nem terem. A súlyomnak, mert eg y m a g á t sulyom féléknek nem is nagyon mondhatjuk, nem most van a delelő k o r a ; sőt inkább határozottan lejáró félben van, s a súlyomról gyakran olvashatjuk, h o g y kihaló félben levő n ö v én y .2 Az európai súlyom szem látomást pusztul. A Trapa Verbanensis ma csak néhány olasz tóból ismeretes, a Tr. natans pusztulásáról pedig, sőt Sm olandia és V estrogothia Tr. glabcrrima-]król is, a lig van Európa országainak flórája v a g y florisztikai czikkje, a m ely szomorú hírt ne közölne. Mai ismeretünk szerint a súlyom a g eo ló g ia harmadkorában jele nik m eg. Az ős sulym ok mind kéttülkösek, sőt a ma élő fajok n agyobb száma (4) is kéttülkös. A n ég y tü lk ö s faj Európában, a n egyedkori földrétegben tűnik elő, m ég p ed ig a Tr. natans var. bituberculata H eer Portugalliában az Elephas m eridionalis társaságban, A n g o l országban p edig a Tr. natans Norfolk partján a praeglacialis réte gekben. A Tr. natans tehát, mint látni, már a jégkorszak előtt élt Európában. A postglacialis rétegekben, a tőzegben Európa északi tájain több helyen találták .3 A súlyom nak kem ény és a korhadás nak ellenálló héját N a t h o r s t és C a r l s o n 4 Svédországnak olyan tavában is lelték, a m elyben a súlyom ma már v a g y nem él, v a g y egészen megritkult. A sulym ot e tavak fenekének iszapjából h alász ták ki. A Trapa natans itt gyakran a fehér tündérrózsával élt együtt, azért, a hol ma a Nytnphaea alba súlyom nélkül él, czélszerű lenne a fenéken sulyom maradékot kutatni. Az élő n ég y , kéttülkös Trapa közül a Tr. bicornis L., Tr. bispinosa R o x b . és Tr. Cochinchinensis Lour. K elet-India és China növé n y e ,5 a Tr. Verbanensis olasz faj és kiválóan a L ago m aggiore 1 S c h i m p e r , T raité de paléontologie végétale I I I . (1874) 300. 1. a Zacharias, Die T hier- und Pflanzenwelt des Süsswassers, 1891 11 6 . 1. (F. L u d w i g , Zűr Biologie dér phanerogamischen Süsswasserflora). 8 N a t h o r s t A . G., Botan, C entralblatt V. évf. (1884), 18. köt. 275. 1. 4 U . i. 1886 27. köt. 272. 1. 6 D e C a n d o l l e Prodrom usának 3. köt. 63. 1. öt fajt ism ertet. E hhez 'járu l az újabb Tr. Verbanensis meg a Tr. gláberrim a.


302

BORBÁS VINCZE

tó jelleme. N ég y tü lk ö s faj csak három é l ; a Tr. glaberrim a W ahlenb., m eg a Tr. natans L. eu ró p a i; a Tr. quadrispinosa R o x b . keletindiai. V alam ennyi élő Trapa-faj édesvízi, a Tr. natans-ról csak M atthiolus jeg y zi fel (1559), h o g y tengerben is él. Mai vegetácziójok czentruma Ázsiának délkeleti vizei. Ott három faj kéttülkös, két faj négytülkös súlyom nő, Európában p ed ig e g y faj a kéttülkös és két faj a n é g y tülkös. Európa tehát nem csak a sulyom gyüm ölcs n a g y sá g á t és jobb ízét, de a fajok számát tekintve is hátra marad Ázsiától, de a g y ü mölcs alakjának mind a k ét típusa m egvan itt is. A fosszilis marad ványok alapján ősibb lehet a kétszarvú típus, mint a négyszarvú, s a S c h i m p e r idézett munkájában a C ili. táblán és 30., 31. rajz zal előtüntetett Trapa borealis H eer nagyon hasonlít az élő scaniai Trapa conocarpá-hoz. M inthogy Európában a 7Va/«-nak három faja (TV. natans , Tr. g la berrima és Tr. Verbanensis), s az elsőnek több fajváltozéka (311 — 17 . 1.) él ma i s ; m inthogy továbbá Sziléziából és Svédországból k ét ásatag faj (TV. Stlesiaca és Tr. bifrons Goepp:) is ismeretes, sőt a Trapa natans ásatag és tőzegföldi példányaira is tám aszkodva állíthatjuk, h o g y Európában valaha gazdagabb és egyen leteseb b sulyom vegetáczió volt. Ellenben nem csatlakozhatunk E n g l e r - n e k 1 ahhoz a nézeté hez, h o g y a súlyom a mediterrán vidéken bizonyos tekintetben ide g en elem lenne. Hiszen K o v á c s G y u l a , 2 H a z s l i n s z k y 3 stb. ősnövénytani kutatásaiból tudjuk, h o g y hazánkban sok olyan ősn övén ymaradék van, a m elynek rokonai ma az élő Trapák vegetácziójának czentruma felé v a g y körül élnek. N evezetes sulyom vegetácziónak kellett lenni hazánk n a g y medenczéinek ősvizeiben is. K épzelhetjük ezt a hazai súlyom nak egykoron töm énytelen számából, valamint abból a m ennyiségből is, a m ely a Tiszaháton, Bodrogközben stb. m ég mostanában is terem. A m ély tenger vizében bajosan élt, hanem élhetett a sek élyeb b öblökben, v a g y a későbbi sek ély vízmaradékban, s n agyobb medenczéink kör nyékén m é g ma is mindenütt terem, v a g y m egvannak a nem régi nyomai. R ón aságun k fölött, a hol ma az arany-búzakalász reng, valaha tömérdek súlyom hullámzott. A s c h e r s o n (i. h. 249. 1.) valószínűnek gondolja, h o g y a jégkorszak után a Fekete- és K aspi-tenger vidékéről, term észetes úton-módon terjedt el Európa középtájain, tehát hazánk1 Versuch einer Entw ickelungsgeschichte des Pflanzenreichs, I. köt. 4 7 — 48. 1. 3 E rdőbényei ásatag virány (Pest 1856), Tállyai ásatag virány (u. i. 1856). 3 H egyalja harm adkon viránya. M athem . és term észettud. Közlem ények, IV . köt. (1866) 133 stb. 1.


A SÚLYOM PUSZTULÓ FÉLBEN.

303

bán is; A r e s c h o u g is a K aukázus vidékéről valónak gyanítja, de ez természetesen nem zárja ki, h o g y néhol ne ültethették volna. H a a súlyom nak északibb term őhelyeit gyan úsn ak és m esterségesnek gondolják is ; hazánkban, hol az Alföldről a tengervíz aránylag m ég nem olyan nagyon régen vonúlt le, a súlyom eredetiségéhez, egykori töméntelen száma alapján, k étség a lig férhet. H ozzánk bizonyosan senki se ültette, de innen vihették feljebb Európába. Én csak azt csodálom, h o g y idáig hazánkban a súlyom nak ásatag maradványa ismeretlen, holott épen Tokaj és Erdőbénye vidékéről, a merre a súlyom ma is gyakori, jól feldolgozott ősnövénytani munkáink v a n nak. L eh etséges, h o g y nálunk a súlyom nak mint ma is élő lénynek m egkövesedésére az idő m é g aránylag rövid, v a g y nem volt alkalma a kövülésnek, v a g y p ed ig ma-holnap m ég találni fogják hazánk területén is. K ülönben az egyn yári és húsos n övén y nyom nélkül hamar elpusztul, ezért nehezebben kövesedhetik. Az őskorban, midőn m ég n agyobb vizek leb eg tek Európának e g y e s darabjain, a sulym ot termeszteni nem volt s z ü k s é g e s ; a czölöpkorszakbeli ember talált belőle eleget. M inthogy azonban a czölöpépítkezés termesztett növényei Egyiptom m al m eg a mediterrán v id ék kel bizonyos kapcsolatban vannak, s m inthogy E gyiptom ban a su ly mot már a legrégibb korban ették, leh etség es J a g g i szerint, h o g y ném ely helyre a súlyom már az ősemberrel jutott. A szélesebb körű elterjedést természetesen valam inek kellett m egindítani és folytatni, csakhogy ennek oly ősréginek kell lenni, h o g y a sulym ot Európá ban jogos polgárnak tekinthetjük. Mint orvosi, szimpatikus és eleségszert p ed ig a história idejében az orvosságtárosok ültethették és ter jesztették, mint az indiai a kálm osgyökeret. B elgium ban itt-ott m ég ma is termesztik. A súlyom gyümölcsének fegyverkezése. A súlyom azonban a csem egéjét nem akárkinek kínálja v a g y adja oda. G yüm ölcsének a héja t. i. kem ény, továbbá rajta a maradandó k eh ely k em ény tövis szarvakká nő ki, m ég p ed ig a Trapa natans-é keresztező irányban n é g y tülökké alakul. Ilyen fegyverzettel védekezik a súlyom a vízi állatok ellen, ezért n ém ely helyen, bántatlanul töm éntelen terem, sőt az aránylag nehéz gyü m ölcs nem is marad csalogatónak a víz színén, hanem lemerül. A régi floristák a súlyom ról azt terjesztették, h o g y a rég iek a sulym ot tribulusnak arról a vastövisről, vastőrről v a g y lábcsapdá ról (Fussangel) nevezték el, a m ely vaseszközt a régiek háború ide jén az ostromolt h ely körül a fűbe hánytak el, h o g y az ellen ség v a g y a paripája lábát m egsebesítse. Ezt a v a sg ép ezetet a görögök fribolos-nak, a rómaiak p ed ig tribulusnak nevezték. N ém ely botani


riORRÁS VINCZE

3°4

kus meg-, pl. B a u h i n i u s 1 m egfordítva és hihetőleg- helyesebben azt írja, h o g y a régiek e vashorogjának feltalálására a képet, valamint a n evet is m agának a súlyom nak sajátságos tőrös fegyverzete nyúj totta. Ily értelemben nevezik a m agyar szótárak a »Fussangel«-t vas-sulyoin-v&k.? V alóban a súlyom gyüm ölcstövise, ha sok van a vízfenék sarában, a fürdő, halászó v a g y átgázoló ember mezitlábát fájdalmasan m egsebezheti, ezért a k eszthelyi halász a Trapa natans-t istennyilának (Isten n y ila )3 v a g y bökös hinár- nak is nevezi. B i l l e r b e c k 4 szava szerint a nem könnyen rothadó sulyomhéj tövisei miatt a tavat nehéz tőle megtisztítani. J á g g i szerint a trib u li nevű vassulyom ideájára nem a sú lyom szolgáltatott képet, hanem e g ép ezet n eve szállott át később a súlyomra. Ezt J á g g i abból következteti, h o g y a tribulusban ered etileg a hármas szám fogalm a rejlik. Tribolos mint m elléknév é r te lm e : háromcsúcsos, mint főnév (av.iov -colftolog) eredetileg háromcsúcsos szigon yféle fogó v a g y gy ilk o ló eszköz volt, a középső csúcs felfelé, a m ásik kettő hátrafelé irányulván. Minden népnek legelső kulturai ébredéséből ismeretes ilyen eg y -, két-, három- v a g y többcsúcsos és tőrös vető v a g y fogó gép ezet, ellenben súlyom nem min denütt terem, h o g y ily horogszerkezetnek a mintáját a súlyom f e g y verzetéről akárm ely nép kölcsönözhette volna. Ezenfelül a súlyom gyü m ölcsén ek két v a g y n é g y tőre van, háromtőrű soha sem .5 K é sőbb tribulusnak másforma feg y v ert is neveztek. B izonyos azonban, h o g y ném ely növényalak az embert eszkö zeinek m egterem tésére tanította ; a növényalakokat az ember művein most is gyak ran utánozza. A súlyom fegyverzete kétségtelenül saját ságos és tanulságos, ilyen tőrféle készülék előállítására czélszerű mintaképül szolgálhatott, v a g y szolgálhat ma is, mint a lopótök v a g y a N epenthes levélkancsója a borszívó, illető leg vizes kancsó szerkezetét szépen ábrázolja. Ilyen a V énus légycsapója valamint az enyveske (Viscaria R öhl) szára is. A s c h e r s o n (i. h. 246. 1.) régebbi hallo másából azt is elmondja, h o g y a sulym ot városok és várak védő 1 H ist. plánt. Ebroduni m achinae ferreae, aculeatae.«

1651.

»ad huius nucis sim ilitudinem

dicti sunt tribuli

2 L i n n é a Trapa nevet szintén a franczia Chausse-trape (rókavas, vastór) szóból latinositottn. L i n n é előtt T o u r n e f o r t a sulymot Tribuloides-nek nevezte. 3 H asonló névtalálkozás a szintén szúrós és vízi N aia s m arina y fajtájának y>fiag ellu m ChristU (K risztus ostora) neve is (Linné, Species plantarum . Első kiadás. (1753, 1 0 1 5 . 1.) 4 F lóra Clnssica 34. 1.

5 JügRi

Ti- 14- !•



305

sánczába is ültették, h o g y a gyü m ölcse az ember v a g y a ló átgázolását m eg n eh ezítse.1 Minden esetre nevezetes az is, h o g y a súlyom g y ü m ö lcse módjára más vízi fű gyü m ölcse is szokott fegyverkezni, pl. a Ceratophyllum L. v a g y is a borzhinár. A C. H aynaldianum Borb. gyü m ölcsén ek az eg ész felszíne csupa apró tüske, a kalocsai C. pentacanthum H aynald g y ü mölcsén öt, a C. demersum-én p ed ig három erős tüske van. Itt em lít hető a N aias maior (tüskésfű) levéltövise, m ely K eszth elyen a sú lyom mal együtt nő, valamint a vízparti farkasnyilfű (B i d e n s L.) g y ü m ö l csének szúrója (pappus) is. A súlyom, mint sok más vízi növény, gyakran nem hoz g y ü mölcsöt, hanem sarjakról, v eg e ta tív módon gyarapodik, mint pl. a a Ceratophyllum v a g y az átokhinár. H a a vízi fű ném elykor g y ü m ö l csözik v a g y olykor-olykor k ev és gyü m ölcsöt érlel, kell h o g y ez erős tőrökkel leg y e n védelm ezve, h o g y m é g ha a vízi állat bekapná is, a gyü m ölcs fegyverzete m egm entse az elpusztulástól, v a g y is h o g y az a k evés gyü m ölcs annál jobban fennmaradhasson. A Trapa natans m int eleség. A súlyom nak mint óvilági n ö v én y nek, leginkább a Trapa natans L. nevű faja szerepel az em ber m űvelő déstörténetében (lásd az első rajzon a termetbeli képét).2 A rég iek Tribulus aquaticus-nak v a g y tribolosz enydrosz-nak hitták. M ostaná ban v a g y nem régiben elszórva csaknem egész Európában nőtt, de leginkább a déli és középtájakon, tehát hazánk m edenczéinek v íz maradékában is. Európa három déli félszigetének legd élibb tájain nem terem. Oroszország közép- és déli tájain, K aukázus mellékén, Szibériában egész az Am urig, Perzsia északi részén, A frikában a N ilus m ellékén, sőt Afrikának m érsékelt és forró övén is terem. Svédországban, noha ott m ég néhol most is terem, már ásatagon is találták.3 A Trapa natans , mint déli n övény, leginkább langyos, álló v a g y csendes, sáros- v a g y iszaposfenekű vizekben szeret tanyázni, de a lassú folyókban és patakokban is m egterem , péld. a Zala vizében K eszth ely mellett, Csap m ellett a Laborcz folyónak B isztra nevű ágában,4 a Tarnában (T a u sch er!) m eg a B oldvában (Hermán O.) B orsodm egyében (lásd m ég a 310. lapon is). 1 A s c h e r s o n szerint tribola a m editerrán vidéken, keleten, A frika északi részén; és Spanyolországban ma is használatos cséplőkészülék neve. V . ö. J a g g i , Botan. Centralbl. 1885, 17. köt. 418. 1. 2 E n g l e r és P r a n t l i. h. 224. 1. is tanulságos biológiai képe van. 8 U . i. 225— 26. 1. 4 D i e t z S., Term. tud. K özlöny 1892. 557. 1. T e rm é s z e ttu d o m á n y i K ö zlö n y . X X V I. k ö te t. 1894.

20


3° ó

BORBÁS VINCZE

E súlyom g eszten yeízű m agbele majd m ogyorónyi n agyságú, majd nagyobb is lehet. H o g y a rég iek éltek vele, Dioskorides és Plinius munkáiból tudjuk. A Nilus, valamint a thrácziai Strymon vize m elléken a nép a súlyom m al táp lálk ozott,1 nagyon édes kenyeret sütöttek belőle, a m ely a hasat is lohasztotta, levelével p ed ig a lovat etették .2 Olaszországban, hol a súlyom helyenként gyakori, szintén táplálkozott a nép vele. M a t t h i o l u s , olasz botanikus és császári orvos, a X V I . század első felében, a Dioskorides munkájához kiadott Commentarii-jában elmondja, h o g y a súlyom főleg Mantua és Ferrara körül gyakori. V elenczéb e a piaczra hordják, v ízi gesztenyé-nék (castanea aquatica) híják, és ép ú g y fogyasztják, mint a gesztenyét. Sőt szűk időben a nép m eg is őröli, kenyeret süt belőle, mint való ban m ég ma is a szelid gesztenyéből. M ások a parázsban m egsütik és ebéd után mint csem egét eszik .3 M a t t h i o l u s m ellékesen már azt a m ég ma is dívó szokást is említi, h o g y búcsús és jámbor népnek a súlyom ból olvasót csinálnak (3. kép), h o g y nyakon is hordják, h o g y annál n a gyob b buzgóságot hirdessenek. A súlyom m al való élést más olasz florisztikai munkák is bizo nyítják,4 sőt a L ago m aggioréból a piaczra ma is szállítják. í g y fogyasztják a sulym ot Francziaország déli tájain, D alm átországban5 K arinthiában, hazánkban, Oláh- és Moldvaországban. A K aspi-tó m el lékén, hol a sós és mocsaras h elyek en a szántástvetés m ég lehetetlen, valamint a K aukázus vidékén is,6 a nép a sulym ot (kalmukdió, kalmiczkije orechi) őszkor sajkával szorgalmasan gyűjti és télre valónak elteszi. Itt a g yü m ölcs héját egyszerűen felhasítják és a m agbelét minden elkészítés nélkül nyersen eszik. Másutt pépet főznek belőle. E llenben J á g g i szerint nincs bizonyítéka annak a történelem ben, h o g y Svájczban a havasoktól északra, Ném etországban, általá ban Európa északi tájain a súlyom valaha szám bavehető táplálék volt volna. Ez összefü gg a földrajzi elterjedéssel, mert a súlyom ma inkább déli és k eleti n ö v é n y ; észak ném ely helyére, pl. B elgium ba a históriai időben plántálták be, a hol p ed ig talán kevés, mint ősi v eg etá czió maradéka, m agától m égis termett, ott a hasznavehetőség é t v a g y fel nem ismerték, v a g y n a g y mértékben nem hirdették. Ittott a nép azt sem tudja, h o g y a súlyom növény terméke, hanem azt hiszi, h o g y a vízfenék iszapjában nő. 1 P l i n i u s , L ibr. X X I . cap. ró. 2 P l i n i u s , L ibr. X I I . cap. 10. 3 M a t t h i o l i , Commentarii in sex libros Pedacii Dioscoridis, lib. 4, 1674 693. 1. * L ásd A 11 i o n i, F ló ra Pedem ontana I. 2 3 8 . 1., B e r t o 1 o n i, FI. Ital. II. 203. 1. r> V i s i a n i, FI. Dalmat. I I I . 1 9 5 . 1. »in lacu N ádin. Sem en dulce farinosum edule.« 0 M a r s c h a l l a Bieberstein, F lóra Taurico-caucasica. I. 112. 1.


A SÚ L Y O M PU SZ T U L Ó FÉ L B E N .

307

A súlyom m in t orvosság. A ré g i g ö rö g ö k és ró m a ia k a sú ly o m n a k h ath a tó s g y ó g y ító erő t tu lajd o n íto ttak . H i p p o k r a t e s K r. e. 430 esztendővel g y u la d á s ellen m int hűsítő ita lt aján lo tta. K e le n d ő b b le tt a súlyom , a k irály d in n y év e l eg y e sítv e , D i o s k o r i d e s előtt, K r . u. m in te g y 60 esztendőre, s csak n em u g y a n e b b e n az idő tájb an P 1 i n i u s

3. kép. A z olasz kéttülkös súlyomból (Trapa Verbanensis) fűzött olvasó (eredeti kép).

m u n k ája fo ly tá n is. M időn p e d ig a X V . század b an a k lasszik ái ta n u l m án y o k ú jraé b red é sév el a g ö rö g és ró m ai term é sz e tv iz sg á ló k és orv o so k m u n k á it is fig y elem re m é lta ttá k és szám talan ú jra n y o m á s sal, rövidítéssel, fo rd ítással v a g y átd o lg o zá ssal újra közre b o c s á to ttá k és terjesztették , ezen az ú to n a súlyom , m int orvosi n ö v é n y a k ö zép k o r o rv o sb o tan ik ai fü v e sk ö n y v eib en is je le n té k e n y h e ly e t foglalt.


3 °8

BORBÁS VINCZE

Ekkortájban t. i. a n övén yek et kiváltképen az orvosság kedvéért tanulm ányozták. A zonban a klasszikusok munkáinak békóiból nehe zen tudtak kiszabadulni. A zt hitték, h o g y a mit a régiek mondottak, mind csalhatatlanul igaz, h o g y ők már m indent ismertek, Dioskori des déli v a g y mediterrán jellem ű n övén yeit Ném etországban is mind fel akartak ismerni. E zek és ilyen ek a középkor tudom ányos hala dását nagyon elbénították. A rég iek munkái alapján a sulymot Európa középtájain is felismervén, vakon és minden kritika nélkül u gyanolyan orvosságnak próbálgatták, mint a régiek. U g y a n ezt a g y ó g y ító erőt keresték az egész más királydinnyében, sőt a nem is hasonló, csak tapadó sertés czigánym ogyoróban (Xanthium strumarium) is. P l i n i u s pl. a súlyom hatásáról a következőket m ondja: Mind a k ét Tribulus (t. i. Trib. aquaticus = súlyom , m e g a Tr. terrester = k irálydin nye)1nedvét szemfájásra gyűjtik, mert hűsítő természetű, azért a gyuladásra, valam int kelevényre is hasznos. M ézzel k everve a m agától támadó tá ly o g o t, különösen a száj k eléseit m eggyógyítja, valamint a mandola daganatát is. Itala a kövesed ést oldja fel.2 T r a g u s ( B o c k J e r o m o s ) teljes 15 század után csaknem ezeket a já n lg a tta : a zöld tribulusból kisajtolt levet haszonnal isszák, a kik kőbántalmakban szenvednek. A lev elév el való borogatás minden féle daganatot lohaszt, s a fájdalmat csillapítja. A súlyom füve borral és mézzel forralva a száj keléseit, a gen yed ést, a foghúst valamint a mandola daganatját is m eg g y óg y ítja . N edvét szemfájásra szokás g y ű jten i.3 Ezt és hasonlót olvasni a súlyomról m ások füves könyvében is. Ezért az orvosságtárakban aquae nucis fru cíu s néven sok ideig tartották. Ezen az úton a súlyom itt-ott m eg is honosodott. í g y tartott ez egészen a X V I I . század v é g é ig , sőt m ég L i n n é az 1749-ben kelt »Materia medica«-jában a sulym ot szintén az officinális n övén yek sorába iktatta. Jellem ző példa tehát m aga a súlyom is, h o g y a klasszikus ókor bámulása mennyire el birta vakítani a közép kort, valamint a X V I . és X V I I . század botanikai »atyá«-it (patres) is, m íg v ég re az ártatlan súlyom v ég k ép en eltűnt a patikai officinák ból, mint sok más officinális v a g y officinarum nevű régi orvosi növény. A népies orvosság közt azonban a súlyom itt-ott m ég szerepel. A súlyomra öntött vizet oldalszúrás ellen isszák (W ürttemberg), Karinthiában p ed ig hasm enés ellen használatos. 1 A T ribulus terrester L. vagyis a görögök tribolos cheriaios-a egészen más, száraz földi növény, csak a gyüm ölcsének van a súlyoméhoz hasonló, s a m altai keresztre emlé keztető fegyverzete. 2 P l i n i u s , H ist. nat. libr. X X I I . cap. 10, 27. P linius e 10. fejezetben azt is megjegyzi, hogy a sulym ot a testre akasztván, az ércsomók (varix) fájdalma enyhül. 6 H i e r. Tragus, H istor. stirpium Germaniae, Strassburg, 1552 840. 1.


A. SÚLYOM PUSZTULÓ FÉLBEN.

309

A súlyom g y ó g y ító erejével a m agyar F ü v esk ö n y v ek is foglal koztak. L egelőször M e l i u s J u h á s z P é t e r Herbarium-a a 4 1 .lapon említi. Ő azonban a sulym ot v a g y is Tribulus aquaticust a koldustetűvel v a g y is L appa cam pestris-szel összevonja. Melius a súlyom szót sullyom alakjában örökítette m eg, a réti v a g y széna közt termő sulym ot ő sullyomlapú-nák. nevezi, em ennek az orvosi hasznáról beszél, a vízi sulymot, »a ki Tóban terem« csak m ellékesen említi. C l u s i u s a »Rariorum aliquot stirpium per Pannoniam . . . observatarum historia« (1583) czímű munkájának 713. lapján Ném etUjvár álló vizeiből említi ( Tribulus aquaticus maior fructu eduli). B e y t h e A . »Füves k önyv«-e vízi geszten yén ek is nevezi s azt jeg y zi fel róla, h o g y »hideghytő és forraztó természetű«. C s a p ó J. »Új füves és virágos m agyar kert« czímű munkájának 268. lapján v ízi dió, szamártövis n ev ét is közli, azután azt mondja »m egfőve itt D ebretzem ben árulják ősszel, de ennek a beli nehéz emésztetü és g y e n g e gyom rúakban kólikát okoz, m ellyet a régiek is megjedzettek.« A szamártövis név C l u s i u s idézett munkájából ered, hol a Nomenclator Pannonicusban, a Tribulus vulgáris után zamár touisk olvasható. B e n k ő 1 e n evet a súlyom (így, hosszú ú-val)2 után záró jelbe teszi, a mi azt jelenti, h o g y a szam ártövis szót a súlyom m ellé szinonimul helytelenül idézik. V e s z e l s z k i 3 szerint »Debretzenben, a hol a kenyérnek ritkán van szűke, majd leg első minden őszi cse m egék között, és ritka a kofa, a ki sulym ot nem árulna. A m eg zúzott levelei, haflastrom módjára a dagadásra köttetnek, azt eloszlatják. H a vízben v a g y borban főtt gyü m ölcse lev é t isszák, ú g y tartják, jó kő ellen és oldal nyilalás e lle n ; a gyü m ölcse poráról p ed ig azt írják, h o g y a vérvizelletet elállítja és a m éreg ellen hasznos étel«. E m lí tésre méltó, h o g y V e s z e l s z k i a királydinnyét is f ö ld i súlyom nak v. súlyomfü- nek (a tartalomjegyzékben), valamint koldustetií--nék is nevezi. D i ó s z e g i Orvosi F üvész K önyv-e szerint (159. lapján) D ebreczen vidékén makkjait m egfőzve kikeletkor árulják s a g yerm ek ek n ek kedves tavaszi csem egéje. »Bele tápláló, porhanyó, lisztes term észetű ; a hasmenést elállítja ; lehet belőle jól m egtörve, a kis g y erm ek ek nek pépet is főzni.« 1 M agyar KÖnyvház I. 331. 1. 2 K eszthely körül kurtítva sú ly vagy sú ly alakban is hallani. T alán a sú ly vagyis fo n t szótövével összefügg ? — R akam ázról vett értesítés nyom án ott az öreg nép a súlyom nak még a régi tiszavirág nevére is em lékezik. E z a név kétségtelenül a virágzó fűre vonat kozik (mint a hogy a tölgy is m akkot, nem tölgyet terem). 3 A nÖvevény plánták stb. 427. 1.


3

io

BORBÁS VINCZE

B a r r a I s t v á n »Növénytaná«-nak 132. 1. azt is mondja: »ha a házfold v a g y deszkázat sulyomhéj főzetével belocsoltatik, undorító szagától a bolhák m egdöglen ek . G yökerét a japánok levesben hasz nálják. A régi ráczok lev elét lóabraknak használták. A súlyom héját cserzőnek használhatni.«

A súlyom nak hazánkbeli ismerete m ég e lé g töredékes. R ég ib b florisztikai munkáink a Morva, V á g , Nyitra, Zagyva, Maros m eg a D una mentéről említik, különösen p ed ig a T isza áradmányos vidé kein (Tokaj), áltatában a T iszaháton gyakori. F i l a r s z k y N. szó beli tudósítása nyom án B eregvárm egyéb en , a Csaronda patakban, Csaroda falu m ellett is sok terem. Említik a D ráva m ellékéről S om ogy, B aranya és V erőcze várm egyékből, Szerém ségből (V ukovár),1 régi B ánságból és A radm egyéb ől is .2 Itt m é g ma is elé g gyakori, BorosS eb es körül vad mandold-nak hívják és fogyasztják. E zekhez a h ely ek hez kellett volna adni a R á b a m ellékét, a Zala vizét és Bodrogközt is, noha helyenként itt is n a g y pusztulás állott be. A z erdélyi, szlavón és horvát term őhelyek, hol a súlyom ritka, k ev és v a g y itt-ott már el is pusztult, a lig érdemelnek említést. D e valam int Európa különböző vidékéről, A lsó-A usztriából,3 ú g y hazánkból is ismerjük a súlyom g yérü lését és pusztulását. Irtja hazánkban az emberi fogyasztás, a m ocsarak kiszárítása, a víz szabályozás, a kiöntések korlátozása stb. A súlyom lisztes m agva más jobbfajta gyü m ölcsök kel szem ben közönségesebb és inkább a népnek marad. A mai önző világban a súlyom régi te rm ő h ely e: a lecsapolt, elrekesztett és kiszárasztott régi árterület, a gabonával sokkal jobban fizet, mint a parasztos súlyom , azért ennek kím élésére és m egm entésére senki se gondol, hanem a szántással-vetéssel, m eg a kultúra tök életesb ed ésével az ősvizek növén yzetén ek ez a nevezetes és hasznos maradéka és em léke is pusztul, mint E gyiptom ból eltűnt idővel az ott m eghonosított igazi lótuszvirág v a g y a papiruszkáka, ú g y h o g y a sok tekintetben n evezetes súlyom ma-holnap majd csak a tudománynak szentelt h elyek en fo g tengődeni. A hol a súlyom századunkban már nem volt gyakori, onnan hamar eltűnhet v a g y eltűnhetett. K erner4 1860-ban Szolnok és TiszaV árkony között már csak k eveset látott, ellenben K is-Dárdától Baranya m eg y éb ő l (gyüjté K n a p p A . J.) m é g említi. 1 K arlócza m ellett H opova Bora (W o 1 n y, a m. nemz. múz. gyűjtem ényében!) 2 N e i l r e i c h , A ufzahlung dér in U n g am . . . beobacht. Gefásspflanze 314. 8 N e i l r e i c h , F lóra von Nieder-Oesterreich 879. 1. A n gem m ellől van nekem a var. vtllosa Schm . 4 Vegetationsverhaltn. 623. sz.



3 1I

U j l a k y I s t v á n 1 szerint a súlyom Sárospatakon kiveszett. T úl a Dunán a súlyom a m é g m a is nagyon elszórt fennmaradó helyéb ől (Német-Újvár, Alsó-Berki, K eszthely, B aranya stb.) k ö v etk ez tetve, valamikor szintén gyak ori volt, de ma már n a g y m en n yiséget alig gyüjthetni, a nép feledni is kezdi. 1882-ben K örm enden és Csákányon tanult em berek kérdezték tőlem a rég iség ek közt őrzött rég i sulyom gyüm ölcsről, h o g y miféle csodálatos term ék lehet ez, a m elyet, mint mondják, m ég m eg is lehetne enni.2 A R á b a vidékén valaha sok termett, de a szabályozás óta nagyon fo g y , és sok helyről már ki is pusztult. Én a súlyom m al a hatvanas esztendőkben az egri piaczról ism er kedtem m eg, a h ová a Tisza m ellékéről, Poroszló vidékéről s a poroszlói szigetről szállították. Innen későbben a súlyom lev eles n ö v é nyét is kaptam. 1882 augusztus 12-ikén A lsó-B erki m ellett e g y kis réti tóban láttam K örm endhez közel, de itt nem virágzott, csak néhány rügyet láttam rajta, m íg v ég re 1891. esztendőben junius közepén (14) és julius (31) v ég én a K is- és N ag y -B a la ton t összekapcsoló Zala vizé ben a súlyom fejlődését körülm ényesebben m egvizsgálhattam . M agá ban a Balaton vizében a súlyom nem terem. A Zala vizében a súlyom nak mind a varietas villosa Schmidt, mind az egész kopasz var. leiophylla eltérése terem. í g y nő v e g y e st mind a két, p elyh es és kopasz eltérés A lsó-Berki körül is, m íg a többi helyről való példáim a szöszös levelű alakhoz tartoznak.® A súlyom nak a Zala vizében jó h ely e van. Ide szakad a H évíz csatornája, m ely a Zala vizét jobban langyosítja. A víz hőfoka itt 1891 julius 31-ikén d. u. 3 óra tájban zz'2 R ° v o l t ; u gyanekk or a lev eg ő hőfoka itt 23 R ° volt saját m érésem szerint. A víz m ély ség e, a hol a súlyom nő */2 m - vag y n a g y o b b ; a fenék, a h o g y a súlyom szereti, sáros, iszapos. K örnyezetében terem a fehér tündérrózsa, a békatutaj, a sárga habrózsa (N uphar luteurn), a M yriophyllum spicatum (süllőfű), és Potamogeton perfoliatus nevű hínárok, a N aias maior és N . minor , Polygonum amphibium var. natans , békalencsék, itt-ott az Utricularia vulgáris (sárga hínárvirág), Ceratophyllum demersum. A súlyom itt a Zala folyónak inkább a sek élyeb b és m eleg eb b partja felé, a nádasok széléhez húzódik. Junius közepén már föl 1 Term . tud. K özlöny 1892. 557. 1. 2 B o r b á s V., V asvánnegye növényföldrajza 276. 1. 3 A kopasz súlyom Szászországból (M oritzburg) is m egvan a gyűjtem ényem ben. M inthogy a pelyhes és kopasz súlyom egy természetes term őhelyen is vegyest nő ; a nílusi N ym phaea m ystica Salisb. (-V. A egyptiaca Op.) és N . therm alis közt sem szabad a pelyhességet, illetőleg kopaszságot annyira becsülnünk, a m ennyire a szisztem atikusok értékesí teni akarják.


312

BORBÁS VINCZE

merülve úszik, de még- apróbb levelű, mint m ásfél hónap múlva lá t juk. Julius 31-ikén részint virágzik, részint akkora g yü m ölcsei van nak, h o g y az eredeti n a g y sá g á b ó l már alig hiányzik valami. A súlyom nak vékony, húrforma szára felfelé, a levelek között vastagodik, más növén yek étől eltérőleg, m elyek szára felfelé vék o nyodni szokott. E vastagodás m e g a lev éln y él felfúvódása nélkül a szár nem bírná a később rá nehezedő sú ly t eltartani. Szára a víz m ély ség éh ez képest méternyire is m egnyúlik, s a vízből kihúzván, a tavali gyü m ölcshéjat (a m elyből a szár kinőtt) m é g juliusban is gyak ran vele húzzuk ki, v a g y is a súlyom új szára a fenék sarában a tavali gyüm ölcshéj tülökjével és horogjaival erősödik m eg, nem földbeli g y ö k erév el. A vízben fölem elkedő n övén yt e g y darab ágatlan, m adzagalakú rész, az e g y ik szik n yele köti a tavali héjhoz, azután fölötte erednek az úszó gy ö k erek (1. kép). A szár teteje levélrózsát visel. L evele rhombalakú, a felső része öblösen fogas, s minden fogn ak két kis h e g y e van (dentes bimucronulati, 7. rajz). A lev éln y él jó hosszú, a közepe táján feldagad, k ésőbb üres lesz, lev e g ő v e l telik m eg, s a súlyom levélrózsája épen ezen könnyebbülés folytán merül fel május v é g é v e l v a g y junius hó napban a víz színére és azon úszva díszük. A mint a gyü m ölcs n öve k ed ésév el a lombrózsája súlyosabb lesz, a lev éln y él daganata is job ban felfúvódik, a g yü m ölcs növek ed ésével arányosan nagyobbodik, h o g y az úszó rész a víz színén maradhasson.1 A felfúvódott le v é ln y él tehát, fő leg virágzáskor és gyü m ölcsözés idején, ellensúlyozza a gy ü m ö lcs terhét, különben az úszó lev elek is lemerülnének v a g y olyan h elyzetbe jutnának, a h o g y életczéljokat nem teljesíthetnék. E lev elek t. i. a víz alatt szerves an y a g ot átsajátítani nem bírnának, e nélkül p ed ig az érlelődő gyü m ölcsb en tartalékeleség nem képződ hetnék, a levél lélekzése a vízben m egakadna, azért az egész súlyom , íg y idő előtt a vízbe lem erülve, az éretlen gyü m ölccsel egy ü tt men nél hamarabb tönkre m enn e.2 A súlyom virága az úszó lev elek közt, a levél tövéből nő ki, apró, rövid nyelű, szirma g y e n g e , mint a békatutajé v a g y a vízi áloéé, fehér, a k eh elynél k evéssel hosszabb (4. b kép). Gyüm ölcsének szétterpedő tülökje páronként, kettő lentebb, kettő p ed ig vele keresz tezve, fentebb van. E két felsőbb tülök között em elkedik a g yü m ölcs n ek csonka kúpalakú teteje, a hol a bibeszál volt s a merre csírázás kor a növényke kibújik. A mi sulym unk virágzásakor és gyüm ölcsözésekor (julius 31) a tavali g yü m ölcs héja egészen sértetlen, csak a csíra kibúvása 1 V . ö. E m e r y , A növények élete 84. és 124. 1. 2 K erner, Pflanzenleben X. 598. 1.


A SÚ LYO M PU S Z T U L Ó F É L B E N .

313

h ely é n látn i k o rh a d á st. A fiatal g y ü m ö lc s elein te zöldes- v a g y olajszínű b arn a. Ez a zöldes r é te g a súlyom csonthéjas gyüm ölcsé-ne k 1 a k ülső v é k o n y h ú s a (5 .a , b kép), a vízben h a m a r elpusztul, a k e m é n y e b b h éjról s z a b á ly ta la n d a r a b k á k k a l lev á lik (6. kép), s ez a belső v ilág o s héj a v ízfen ék s a r á b a n ch em iai v álto zá st szenved, lassú szenesedés a

b

e

d

4. kép. a a svéd vagy kúpos súlyom (Tr. glaberrima) kúpalakúan kiem elkedő gyümölcs csel, Jaggi után ; b a súlyom virága természetes nagyságban ; c a magyar Trapa Verbanensis két tülökkel, felülről Jaggi után ; d a Trapa natans L . var. brachyconis Borb. gyümölcse [Jaggi (4 £) W arth a tanár úr szívességéből kapta]. A gyümölcs teteje rövidebb kúpalakú, mint e kép a rajzáé, de nem oly kurta nyakú, m int a 2. és 6. rajzon. E nnek a gyüm ölcs nek a hosszasága rendesen nagyobb m int a szélessége. a

b

e

5. kép. a hámozatlan olasz súlyom (Trapa Verbanensis De Nőt.) szélessége oldaláról tekintve, Jaggi u t á n ; b hámozatlan súlyom felülről tekintve, Borsodvármegyéből (Jaggi 7 a ) ; c Lugano (Tessin K anton) Lago Muzzano tavából vett súlyom. T ülökje csúcsán még a könnyen letöredező s a kézbenforgó sulymon rendesen hiányzó horgocskás hegy látható, a mellyel a súlyom a sárban m egtapad (Jaggi után). Ilyent az iszapból csak gondosan lehet kiszedni.

fo ly tán m eg fe k eted ik , * m in t so k vízi n ö v é n y vízi ta ra c z k já n a k m egv a sta g o d á sa i. A su ly o m g y ü m ö lcs belső fe k ete h é já n a k egész m ás konfigurácziója van, m int a sim a külsőnek. A belső t. i. b o rd ázo tt, í g y á ru ljá k a sulym ot, v a g y is az á ru lt g y ü m ö lcsö n ép ú g y n incsen 1 Tittman, Flóra 1818 594. 1. 2 Ö e 1 a le., U eber die Frucht von T rapa natans L . 150. 1.


314

B O R B Á S V IN C Z E

külső zöld héj, m int a b o lti dión, ső t az á ru lt sú ly o m csem eg érő l a tü lö k n e k h á tr a néző fo g a c s k á k k a l fe g y v e rz e tt h o rg o n y o zó h e g y e is le szokott tö red ezn i (lásd 5. c k ép et). A u g u s z tu s h ó n a p b a n v é g re a levélrózsa a nö v ek ed ő g y ü m ö lcsö k s ú ly a a la tt le felé húzódik, v é g re a kész g y ü m ö lccse l e g y ü tt lem erül a fe n ék re s o tt a n ö v é n y tö n k re m eg y . V a n g y ü m ö lcsö s n ö v én y em a Z ala vizéből, a m ely m á r eg észen lo m b ját vesztette, de a g y ü m ö lcs a m a d z a g a la k ú száron m é g ra jta van. V é g re a súlyom g y ü m ö lcse tü lö k jeiv el, k ü lö n ö sen p ed ig , a tü lö k n e k h o ro g -ro jto zta h e g y é v e l (5. c és 6. k ép) a víz fe n ék en v a s m a c sk a m ó d jára m eg k ap aszk o d ik , a n ö v é n y h u lla d é k közt m eg a fe n ék s a rá b a n v aló ság o s h o rg o n y t vet. (6. kép.) T a v a s z k o r a k ib ú v ó csíra n em b irja a leh o rg o n y o zó d o tt g y ü m ö lc sö t o n n an fölem elni, o n n an nő fel, a h o v á a súlyom g y ü m ö lcse ta v a i n y á r v é g e felé lehúzódott.

6. kép. A súlyom horgonyvetése K.erner »Pflanzenleben«-jéből.

C elakovsky szerin t a csírázás u tá n m á r k iü re se d e tt g y ü m ö lc s héj term é sz e te s a rte fa k tu m n a k (m űterm ék) v a g y fél p e tre fa k tu m n a k (kövület) te k in te n d ő .3 A sú ly o m n ak h a z á n k b a n m ás lev élb eli eltérése is van. A le g tö b b sú ly o m n a k az úszó levele, m e ly e k e t én h a z á n k b ó l (Poroszló, T o k aj, T isza-H alász, T isza-B eő, K e sz n y é te n , T a rn a ö rs, B eo d ra a B ö g e-é rb en , ju liu sb a n 1887. T h aisz L.) v a g y A lsó-A usztriából láttam , s m e ly e k m ind a szöszöslevelű a la k k ö rb e ta rto z n a k (az e rd ély iek is ilyenek), ső t a k o p asz ala k o k é is (Sim ontornya), k ö z é p n a g y s á g ú v a g y ap ró b b , v ala m iv e l h o ssza b b m int széles v a g y c sa k a lig ész rev e h ető leg széleseb b m in t h o ssza b b (1. kép). A Z ala vizében, K e sz th e ly m ellett eg ész n a g y le v e lü , erő teljes p é ld á k a t is találn i, a m ely ek n e k a levele 1 ö e 1 a k., U eber die F rucht von T rapa natans L., 15 0 .1.


A SÚ LYO M P U SZ T U L Ó FÉ LB EN .

315

3— 4, sőt 5 a k k o r á ra is m eg n ő , szélesség e a h o ssz a sá g á n á l k é tsz e r n ag y o b b , m in te g y 8 cm. széles, 5 cm. hosszú, a szine sim a, k opasz, a visszáját b a rn á s g y a p jú vonja be. A lev él csú csa n em h e g y e s , h an em a k e rü le te le k e re k íte tt, az alja épszélű és h a to m p aszö g ű nem lenne, a levél a v e s e a la k n a k leg jo b b an m eg feleln e (var. subreni-

7. kép. A T rapa natans var. subreniformis Borb. levele természetes nagyságban.

form is , 7. kép). A lev éln y ele hosszab b , v a s ta g a b b és a n ö v én y s ú ly á n a k m egfelelően jo b b a n felfúvódott. E n n e k h ih e tő le g a g y ü m ö lc se is n a g y o b b le tt volna. A Trapa Verbabiensis-sel v aló m eg e g y ezh e tő ség re is g ondoltam , de ez k é ttü lk ö s g y ü m ö lcsű , a m ién k n é g y tü lk ű . A gyüm ölcs eltérései. A Trapa natans L. g y ü m ö lc s é n e k m int ehető te rm é k n e k ala k ja m e g le h e tő s v álto zato s. S z em b e tű n ő b b eltérései


BORBÁS VINCZE

vannak, mint a Fum ariá-'kém k v a g y a Va/erianel/á-kénák, m elyeket apró gyöm ölcsszem ük csek élyeb b eltérése nyom án kétségtelen fajok nak tekintenek. A sulyom gyüm ölcs változékon yságát tekintve, le g először is a hazánknak dedikált Trapa H ungarica Opiz névről em lé kezünk m eg. Ez az A bhandlungen dér kön. böhm ischen G esellschaft dér W issenschaft, V . F olge, V III. köt. (1854) 59. lapján (márczius, Berichte dér Sectionen) jelent m eg. Csak a gyü m ölcs leírását közli, ennek folytán, valamint az Opiz-féle ismert fajok alapján is, a Trapa H un garica a tőalaknak csak fajváltozéka. A Tr. Hungarica gyü m ölcse, Opiz szava szerint, sötétebb fekete, és fénylő (a tőalak g yü m ölcse Opiz szerint fénytelen), a tőalakénál jobban bordázott, tülökjei m esszebb esnek egym ástól, az alsók kev ésb b é görbülnek, a gyü m ölcs n yaka nagyon rövid, a simább tőalaké hosszabb (5. c k ép ).1 A gyü m ölcsn ek ez az ism ertetése a keszthelyi kopasz levelű példának, valam int K erner rajzainak (2., 6. és 8. a kép) is m egfelelő. A Tr. H ungarica term őhelyét csak a Lotos czímű tudományos folyóirat 1855. évfolyam ának 138. lapjáról tudjuk m eg, t. i. O p i z , M. Dr. Lambl útján, N ém ec cseh h ö lg y és író kezéből Miskolczról kapta. N ém ec asszony állítólag m aga gyűjtötte volna Miskolczon, de hamarább csak a m iskolczi piaczról került Csehországba. A súlyom nak m ásik és szintén Csehországból eredő neve a Trapa levis Presl (W seobecny R ostlin opis 1846). Ez íela k o v sk y v é le m é n y e 2 szerint csak a Tr. natans , m é g p ed ig olyan, a m elynek a külső héja m ég rajta van a gyüm ölcsön (v. ö. 5 . a , b kép), tehát m integy a zöldburkos dió, v a g y a szürkebundás mandola. Ilyenkor a sulyom g yü m ölcs zöldes és nem bordázott (a za z: sima = levis). J a g g i ily e neket B orsod m egyéből W a r t h a tanártól is kapott, s H e e r tanár mint eltérőt, Trapae natantis varietas m egjegyzéssel jelölte. A m agyar súlyom közül n evezetes m é g a 4. d kép, a m elyet J á g g i hazánkból lerajzol, s a m ely a var. conocarpa A reschoug 1 A m unkának hazánkbeli ritkasága következtében közöljük Opiz ism ertetését: 1. T rapa natans L. »<2rupa quadricornis, opaco-nigra, obsolete costa ta, com ubus altemis, oppositis, approximatiSy patulis, subulato-cuspidatis, in curvis, collo longiori, multicostato. a) villosa Schm. foliis subtus, petiolisque villosis b) gla b ra Op. (Oekonomisch-technische F lóra von Böhmen) foliis characteribus brunneis notatis, petiotis villosis. 2. T rapa H ungarica Op., »drupa quadricornis, intense nigronitens, exacte costatay co m ub u s altem is, oppositis, rem otis, superioribus erecto-patulis, inferioribus patulis, subincurvis, collo brevissimOy m ulticostato.« 3 U eber die F ru c h t von Trapa nata ns L., Sitzungsber. dér kön. böhm . Gesellsch. d é r W issensch. 1873 április 4, 149. 1., Prodrom us dér F ló ra von Böhmen 555. 1.


A SÚ LYO M P U SZ T U L Ó FÉ L B E N .

317

(v a g y az ősi Tr. borealis H eer) meg' a rö v id n y a k ú m a g y a r a la k o k közé esik, t. i. a g y ü m ö lcs te te je rö v id k ú p a la k ú a n em e lk e d ik (var. brachyconis), de m é g sem o ly m a g a s ra , m in t a svéd T. conocarpd-k.. E z e k e t a g y ü m ö lc sa la k o k a t, m in t term é sz e te s so ro zatot, n a g y o n b ec sesn ek ta rto m az ő svilági su ly m o k m eg ítélésé re. A rajz szerin t leg h o sszab b k ú p ja v an a k é ttü lk ö s Tr. borealis-i\íik. ezu tán a T. conocarpá-naik., de ez m á r n é g y tü lk ö s. R ö v id e b b ennél is a brachyconis kúpja, m íg a re n d es Trapa natans-nak. ez a része m á r csa k m in t k u rta n y a k láth ató . L eh e tség es, h o g y a k é ttü lk ű g y ü m ö lc s k ú p já n a k eltű n ése ro v á s á ra fejlődött a k és ő b b i n é g y tülök, a m i a szerv es o rsz ág o k b an n em p á r a tla n eset. V é g re C é l a k o v s k y 1 a Trapa natans-rvak. még* k é t g y ü m ö lcsfajtáját ism erteti. E g y ik a v a rie ta s pla tya ca n th a Celak. (szélestülkű). E n n e k a g y ü m ö lcsh éja rö v id eb b , a tü lö k p á ro k jo b b a n k ö zeled n ek a

b

c

8. kép. a T rapa Hungarica Op., var. discophora, a gyümölcs csúcsán jól kifejlődött csipkés tányérkával, b a m agyar Trapa Verbanensis nagyobb fo rm ája; c a Trapa platyacantha. Mind a három Miskolczról (Hermán Ottó úr szíves küldeménye) természetes nagyság és eredeti rajz.

egym áshoz, a tü lö k a tö v ö n elszélesedik, le g a lá b b n é g y s z e r a k k o r a széles, m int a minő v astag , ezért la p íto ttn a k látszik , s m ajd n em é rin ti e g y m á st (v. ö. 8. c kép). A m ásik a stenacantha Celak. (k esk en y tü lk ö s) fajta. E n n e k a h éja m a g a sa b b , te h á t a tü lö k p á ro k is m esszebb e sn e k e g y m á s tól, m ind k e s k e n y s m ajd c sa k fél a k k o r a v a s ta g , m in t a m inő széles,, te h á t k e v é sb b é lap íto tt. A Z ala v izé n ek su ly o m ja ez az u tó b b ik fajta, á m b á r a kesken ytü lkü n év n em ig en illeti m eg , m e rt a tü lö k je e n n e k is elé g vaskos, k ö rü lb elü l m in t a 6. rajzon. D e n em is illeth eti m eg, m ert h a a súlyom g y ü m ö lcsfa jtá it a m á r m e g a lk o to tt sziszte m a tik a i n e v e k k e l m egjelöljük, ez a stenacantha (1873) a Trapa H ungarica O p . (1854) n év v el összeesik. 1 I. h. 1873 151. 1., Prodrom us 555. 1.


BORBÁS VINCZE

A második európai sulyomfaj a Trapa Verbanensis D e N otaris,1 m ely a Lag-o m aggiore (régen Lacus Verbanus), a mantuai m eg a V arese olasz tavakban terem. Ennek is szélesebb fajta a levele, de ez a súlyom egészen kopasz, a gyü m ölcse lapított, csak a két felsőbbik tülökje képződik ki, de az se olyan szúrós, mint a Tr. natans-é. Ez a faj M a l i n v e r n i gyű jtéséből és B a e n i t z Herbárium Europaeuma révén a n övén ygyűjtem ényekb en m eglehetősen el van terjedve. A nyaklánczot, az olvasót (rózsafüzér, 3. kép) s eg y é b hasonlót, m elyet fő leg Olaszországban a búcsújáróknak, turistáknak stb. a L ago m aggiore körül árulni szokás, ennek a fajnak gyüm ölcséből fűzik, mert jobban a nyakhoz simulhat és nem szúr. A jezsuita-dió (Jesuitennuss) n év is valószinűleg ebből a pietásból eredhet. A szerzetesek különben a sulym ot lakásuk közelében ültették is. L eh et mint böjti ételt n evezték jezsuita-diónak, de a jezsuita s ü v e g (Jesuitzenmütze) már a Tr. natans- ra vonatkozik. A Tr. Verbanensis-t szeretik a botanikusok mint fajtát a Tr. natans L. alá degradálni, a mi sem m ikép sem helyeselhető. A kik ezt a degradálást óhajtják, m egfeledkeznek a morfológiájáról, vala mint az ősnövénytan fennmaradt ásatag bizonyítékairól is, mert a kéttülkös TrapáAz fejlődésében és alaptörvényében más változásnak k ellett beállania, h o g y belőlök négytü lkös alak l e g y e n ; elfelejtik, h o g y a Trapa Verbanensis e g y ik európai lánczszem e annak a soro zatnak, a m ely az európai fosszilis m eg az ázsiai élő kéttülkös fajok ból összeállítható. H o g y e kéttülkös súlyom a Trapa natans-nak csak m integy h elyi átformálódása lenne, a Tr. Verbanensis b ély eg ein ek vizsgálata alapján elhinni nem birom. Ilyen nagyobb átformálódásra, a fejlődés alaptervének m egm ásítására, ú g y hiszem, tetem esebb átalakító okok szükségesek, mint a minők ma e g y -e g y term észetes term őhelyen v a g y egész Európa tavi növén yzete színhelyén előfordulhatnak. Sőt az ilyen nagyfok ú alakbeli alakulásra, két tülöknek term észetes termő h ely en való lassú eltűnésére v a g y kinövésére is valószinűleg sok idő, évezredek szükségesek, több idő, mint a mióta a botanikai tudo m ány fejlődik, tehát már ez a hosszú idő is igazolja a Tr. Verba nensis létjogát. Azután, ha a kéttülkös Trapd-'k az ősiebbek, mint a palaeontológia igazolja, akkor a Tr. Verbanensis Európában az ős kéttülkös Trapd-'k. atavizmusa, az ősvilági sulym ok ősmaradéka és nem a négyszarvú Tr. natans degenerácziója, két elsatnyult tülökkel, hanem inkább annak az ős típusnak maradéka, a m elyből az arány 1 Memória letta alla R e ale Academ ia dei Lincei, R om a 1875, N y m á n Conspectusa szerint. L e van írva a Nuovo giom ale Botanico Italiano V I II . kötetének (1876) 42. 1.



319

la g fiatalabb négytü lkös fajok támadtak. Ép íg y nem lehet a Tr. conocarpa sem a Tr. natans degenerácziója, a mint A r e s c h o u g 1 kifejezte, hanem az ősvilági Tr. borealis-mik legközelebbi, m ég élő, de már ritka rokona. A Trapa Verbanensis-nek. rokon alakja hazánkban, a B oldva vizében terem. J a g g i t. i. hazánkból kéttülkös sulym ot is lerajzolt (4 .c kép), m elyet neki W a r t h a tanár a miskolczi piaczról küldött. Sőt Opiz a L otos 1855. évf. 138. lapján, S c h m i d t Flóra Boémicából, m ég északibb helyről is említ kéttülkös sulymot. A m agyar Tr. Verbanensis gyakran kisebb és szúrósabb (az olasz Tr. Verbanensis tülke vaskosabb és jobban eltompul), a g yü m ölcs csúcsa csipkés tányérka módjára jobban kiterül (8. 3 kép). Ezt tehát m ég a további vizsgálódásnak k ell hazánkban felderítenie. H a Sziléziában ásatagon kéttülkös súlyom található, nem m essze fekvő hazánkban is élhet ilyen. A súlyom, gyűjtése hazánkban leginkább a szegén yeb b n ép osztálynak keresetforrása, azért a vízből való gyüjtésm ódja egészen primitív, a haladó korral nem tökéletesedett. K éső ősszel, enyhe tél v ég én , v a g y a hó és jé g olvadása után, tavaszkor szokás a vízből kihalászni. Sokat rendes halászáskor a halászeszközökkel (szák, gyalom, a Tiszaháton) húznak ki, mert a súlyom ezekbe, kivált kivonszoláskor könnyen beleakad. A tiszaparti g y erek a súlyom ért a v íz ből kihúzott hállót szívesen m egvizsgálja, v a g y a halász összeszedi s fiának hazaviszi. H a a sulym ot m agát akarják gyűjteni, sajkára kelnek vagy' a partról m eregetik ki a vízből. H állónak ócska bunda- v a g y g u b a darabot használnak, m elyet öt-hat ágú kötélre kötnek. A főtt su ly mot d ohányvágóféle em eltyűs késsel tövisein s tövisközi ormóin m egnyesegetvén , könnyű szerrel fel lehet bontani.2 A miskolczi piaczon a kofák a sulym ot külön erre a czélra csinált k éssel p attog tatva vagdalják fel, E gerben főzve, felvagdalatlan árulják. Tudom ányos czélra, különösen a hol most a súlyom már nem nő, régi g yü m ölcsét a laza iszapban v a g y a tő zeg hígjában aczéldrótból való merítő készülékkel keresik.3 A talált régi példákat további vizsgálatra nagyon h ígított alkoholba tesszük. Száradva nem szabad eltennünk, mert összetöpörödik, s régi alakját a vízben újra többé magára nem ölti. A g y e n g e alkohol a víz m egrom lását g á tolja. Az ü veget szállításkor egészen tele kell önteni, h o g y a törékeny tövisek és horgok a folyadék m ozgásával le ne törődjenek. 1 Jo urnal of bot. 1873, 239— 46. 1. 8 V . ö. T enn. tud. K özlöny 1892. évf. 442. és 557. 1. 3 L e van rajzolva a Botan. C entralblatt 1886 (V II.) évf. 27. kötetének 2.73. lapján.


320

BORBÁS VINCZE

A pusztulás okául többször em lítették, h o g y a súlyom, mint ősrégi v eg etá czió maradéka, m egvénült, leélte m agát, tehát kihalás felé k özeleg. Ez a Trapa L. génusz m eg a Hydrocaryaceae család kevésszám ú tagja alapján napjainkban term észetszerűnek tetszik, csak h o g y a súlyom ám, a hol terem, a földnek n agyobb részén m ég nincs fogyatkozóban. Európa m eg Á zsia déli részéről a súlyom pusz tulásáról nem hallani hírt v a g y panaszt, ámbár a súlyom tömérdek m en n y iség ét em berem lékezet óta épen ezeken a tájakon fogyasztot ták és fogyasztják ma is, azért a súlyom vészharangjának tulajdon képen innen kellene szü k ség esetén szólnia. A tavak, holt ágak, állóvizek kiszárításával a folyók szabályo zásával bizonyosan gyérül, sőt pusztul is a súlyom , nem csak Svédés Ném etországban, Svajczban, B elgium ban, H ollandiában és A lsóAusztriában, de k iváltképen hazánk rónaságán. Ellenben A r e s c h o u g szerint Svédországban, D ániában és N ém etország északi részén van m ég e lé g tó és a súlyom nak kedvező term őhelye, a honnan nehezen pusztul ki egyham ar. A svájczi czölöpépítm ények környékén a tő zeg képződés is hátráltatja a súlyom tenyészését, de m ég itt is van neki e lé g alkalm as tenyésző h elye, valam int a svájczi halas tavakban is. N em kedvező a súlyom ten yészésén ek a halászás és fürdés sem, különösen növekedő állapotában, mert a súlyom szára hosszúra nyúlik, egész hinár módjára alkalm atlankodik, azért a halász v a g y fürdő em ber gyak ran kiszaggatja. E llenben a hállóval v a g y m ás halász eszközzel és holm ival terjedhet is, sőt halszállításkor a hal v izéb e n övén yt is szoktak tenni, h o g y a víz tovább friss maradjon, tehát véletlenül, k ivált ha a súlyom nak sok sarja lenne, ezen az úton is elvetődh etnék valam ely új termőhelyre. A Tr. natans eg y n y á ri n övén y s nem mindenütt érlel elegendő gyüm ölcsöt, sőt néhol nem is virágzik. H a pl. Alsó-Berki mellett 1882 augusztus 12 után talán m ég virágzott volna is, gyüm ölcsöt már aligha érlelt volna. A virágzásnak és gyü m ölcsözésnek néhány esztendőn keresztül ismétlődő gyérülése v a g y a m eddőség, k iv á lt nem k edvező term őhelyen, az eg y n y á ri növénynek m egritkulását v a g y tök életes elpusztulását okozhatja. Sulyom gyüjtéskor tehát szük sé g e s elegendő m agnak valót a vízben hagyni. T ovább á a súlyom nak hamar lesüllyedő g y ü m ö lcse inkább az iszapba való behorgolódzásra m e g a védekezésre van fölszerelve, nem p ed ig a széthurczolásra. A csírázásra való m agvas g yü m ölcs nehézkes, fajsúlya n agyob b mint a vízé, végre m agát a növényt is lesüllyeszti a víz fenekére, s a g yü m ölcs itt érik m eg. A súlyom a vidra bundájába v a g y valam ely vízi madár tollazába u gyan beléfurakodhatnék s ott h orgaival e g y id eig megkapaszkodhatnék. Á m de


.A SÚLYOM PUSZTULÓ FÉLBEN.

321

a vidra nálunk m ostanában már ritkaság-. D e a súlyom még- oda tapadás esetén sem messzire szállítható, mert a nehézkes g yü m ölcs a szőr v a g y a toll közül könnyen kieshetik. Sőt J á g g i Svajczban látta, h o g y a rucza m eg a lúd a súlyom szárának fiatal csúcsát, valamint a rügyeit is leg elte, v a g y is a sulym ot inkább pusztította mint gyarapította. N a t h o r s t szerin t1 azonban, a m ely állat vala m ely növénnyel táplálkozik, az annak leginkább az elterjesztője is. A zt is állítják,2 h o g y a súlyom levele gyüm ölcséréskor megpirosodik. Ez a vízi madarakat (szürke lúd, hattyú stb.) bizonyosan odacsalogatná, lehet a súlyom ezen az úton csak u gyan terjedhetne. A scherson szerint (i. h. 247. 1.) a súlyom nagyobb halakkal is terjedhet. Ennek u gyan a hal kárát vallhatja, a súlyom töviseitől jól m egsérülhet, de ez már nem változtat a dolgon, a súlyom, ha nem messzire is, m égis eljuthat valahová. A hal szájában v a g y a gyom rában való széthurczolásra a simább Tr. Verbanensis alkalm a sabb. Az érett gyü m ölcsn ek szélesebb körű széthurczolása mindazáltal lehetetlen, mert a gyü m ölcs íi fenékre lemerül. R itk a leh et az az eset, h o g y az eg y n y ári súlyom saijas darab ját valam ely vízi állat, hozzátapadás útján, m áshova elszállítaná. A z ember keze művén kivül csak a n a gyob b áradás sodorhatja el és terjesztheti tovább, de a súlyom ekkor könnyen m e g nem felelő helyre juthat, kisebb vízm edenczéből p ed ig általában, átültetés n él kül, alig juthat valahová. Európa északibb tájai a Trapa natans elterjedésének általában a v ég ső határa, azért a term észeti viszonyoknak rosszabbra fordulása ott könnyen árthat a súlyom további boldogulásának. A Trapa natans nem boldogul m agasabb vidéken, h id egeb b vizekben sem. A zürichi botanikus kert hidegvfzű bazénjában az a súlyom, m elyet J a g g i , W a r t h a V i n c z e szív esség éb ő l kapott, csírázott u gyan, de nem sokára és ism ételten elpusztult. Láttuk az elmondottakból töredékesen a súlyom történetét, ősvilági árván sza k a d tsá g át; láttuk, h o g y ennek az ősvilági n ö v én y em léknek a mai körülm ények már nem kedvezők, h o g y ezt az ősfüvet a kultúra terem tette új átalakulások veszedelem m el, sőt halállal is fenyegetik. Látjuk, minő élet és halál, m egifjulás és m egvénülés ural kodik a növényországban is, sok-sok ezred év múltán lassanként, a folytonos változásokkal az egész vegetáczió k ép e m egváltozik. L á t tuk töredékesen, minő változások idézik elő a n ö v én y ek pusztulását. A súlyom, a természetnek ez a vízi adománya, az ősnépek egyszerű 1 Botan. Centralblatt V . (1884) 18. köt. 278. 1. a Ugyanitt. T e rm észettu d o m án y i K özlöny. X X V I. k ö te t. 1894.

21


322


tápláléka Európában, hazánkban is fo g y és pusztul.1 H o g y is ne ? A hol valaha az Alföldön súlyom nőtt, ma jobb ízű dinnye terem. A más földrészbeli jobb termék a hazai ősit lassan-lassan félre szorítja, a szegén yeb b népnek hagyja m eg, v a g y a kultúra egészen m eg is sem misítheti. í g y alakítja át a m űvelődés lassanként Európának n ö v é n y v ilá g á t; íg y alakította lakhatóvá Oseurópának zordon tájait, ú g y h o g y ma-holnap eredeti, vadon termő vegetáczióval majd csak ott találkozhatunk, a h ová az em ber v a g y a lábas jószága nehezebben fér, v a g y a hol a földnek és term ékének hasznát m é g nem tudja venni. Fordítsunk a súlyom ra m égis e g y kis figyelm et, részesítsük az ősi füvet kím életbe. H a m é g tökéletesen kihaló v a g y visszavonuló félben nincs is, az óvakodás, a féltés nem árt, mert a pusztulás ham a rosan is b ekövetkezhetik. V irága nem kertbe való szépség, de a lev él rózsája csinos vízi lomb, azért kerti és halas tavak díszének k iválóan ajánlatos. H a ilyen dísznek a sulym ot m egkedvelnők, a mint valóban m e g is érdemlené, az ősi dísznek fennmaradását és tovább terjedését is biztosíthatnók. D r . B o r b á s V in c z e . 1 V . ö. Jah rb u ch dér W issenschaften 1893 260. 1. (M a x W i l d e r m a n n ) . Pusztul Berlin körül is, a hol m ár csak az egyetlen wernsdorfi tóban nŐ. V. ö. a T enn. tud. K özlöny I X . évf. 471. I. is.

Á gas-kalászú rozs* A kultivált növények általában na gyon hajlandók a legkülönfélébb rend ellenes fejlődésekre, egyik bizonyítékául annak, hogy a mívelés módjainak kiilönféleségével együttjáró eltérő klimatikus, talajbeli és egyéb körülmények mindmegannyian hatással vannak a normális tól eltérő alakbeli kifejlődésre. Ilyen példa az az ágas-kalászú rozs is, melyet 1893 őszén egyik tagtársunk csitárpusztai (hontmegyei) gazdaságában maga vett észre és Társulatunk titkárságá nak beküldött. Az ágas rozskalászt

(1. ábra) a botanikai értekezleten be mutattam, ez alkalommal pedig kissé tüzetesebben foglalkozom morfológiai, valamint keletkezési körülményeinek kérdésével. M indenekelőtt felhívom az olvasó figyelmét a Pótfüzetek egyik közleményére,* a melyben az itt em lítendők részben érintve vannak, és a melyben a rozsnak elágazó kalász virágzatán kivül a búza, árpa, Bromus mollts, Anthoxanthum odoralum, Lolium perenne, Phleum prafense** és más növé-

* P á t e r B é l a , A pázsitfélék virág zatának néhány rendellenességéről. X X V . * B em utatta szerző a K . M. Term észet Pótfüzet, 161— 171. lap.tudományi T ársulatnak 1893 márczius 8-ikán ** K ö r n i c k e u. W e r n e r : Handtartott botanikai értekezletén. buch des Getreidebaues.

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ...

1/2

http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu


Creative Commons

Creative Commons License Deed Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazott kivonata. Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel: szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod a művet származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Az alábbi feltételekkel: Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagy álnevét, a Mű címét). Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt a művet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alatt terjesztheted.

Az alábbiak figyelembevételével: Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyik fenti feltételtől eltérhetsz. Közkincs — Where the work or any of its elements is in the public domain under applicable law, that status is in no way affected by the license. Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja: Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyright exceptions and limitations; A szerző személyhez fűződő jogai Más személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai, mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok. Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások felé ezen mű licencfeltételeit.

2012.03.26. 13:47

KÖZLÖNY. 1 A r e s c h o u g, On Trapa natans, Journal of botany , Botan. Jahresbericht

Recommend Documents