Közlemények
a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetének
Természetfóldrajz Tanszékéről
Papers from Department of Physical Geography,
Institute of Geography, University Pécs
Abhandlungen aus dem Lehrstuhl für Physische Geography
des Geographischen Institutes der Universitat Pécs
12. szám"
Bánhidi Miklós
A természeti környezet szerepe asportéletben
Pécs, 1999
- - - - - - - - -- --
-
Lektor:
Dr. Vass Miklós a neveléstudomány kandidátusa
Sorozatszerkesztő:
Dr. Lovász György, a földrajztudomány doktora, egyetemi tanár
ISSN 1417-2607
Készült a BORNUS Kft. nyomdájában
500 példányban
Felelős kiadó: dr. Tóth József intézetigazgató
Felelős vezető: Borbély Tamás
-
-
------------------------
A természeti környezet szerepe asportéletben
3
Bevezetés A világ sportéletének szÍnvonalában jellemző különbségek vannak, amelynek hátterében természeti és társadalmi-gazdasági tényezők van nak. A sporttudomány képviselői ezt elsősorban annak érdekében vizs gálták, hogy minél jobban megismerjék a sportokra jellemző terhelhető ség és teljesítményfokozás háttér j ellemző it. A fóldrajztudósok a sportot sokkal inkább globálisan a társadalmi-gazdasági tér részeként értelme zik, amelynek összetevői között folyamatos kölcsönhatások léteznek. ennek lényege a földrajztudományban ismert ún. tetraéder modellel jel lemezhető (Tóth J. 1995a, Tóth J.-Trócsányi A. 1997), melynek összete vői ismeretében újabb információkat nyerhetünk a sport időbeni és tér beni struktúráiról. A modell alapján a sport eredete, fejlődése és változá sai mindenkor a földrajzi környezet változásainak függvényében történt és történik, amely hatásai oda-vissza irányban, sokoldalúan érvényesül nek. A sportélet fejlődésében a természeti és társadalmi-gazdasági té nyezők - térben és időben változó súllyal - játszanak szerepet. Az aláb biakban csak a természeti tényezők szerepét elemezzük.
A sportföldrajz tárgya és feladatai A tudományfejlődés folyamatában mind a társadalom-, mind a termé szettudományok ágainál az interdiszciplinaritás következményeként sorra jelentek meg újabb és újabb tudományágak, amelyek a saját iden titásuk érdekében, számos kérdésfeltevést, bevált módszert és szemléle tet dolgoztak ki. Így alakultak ki, majd önállósodtak a földrajztudomány területén pl. a természeti, a történeti, a népesség-, a közlekedés-, a kom munikáció-földrajz és a szociálgeográfia. Hasonló tendencia volt ta pasztalható a testnevelés- és sporttudomány területén is, mint a sporttör ténet, sportszociológia, biomechanika, sportélettan, sportegészségtan stb. A sportföldrajz a fóldrajz- és a sporttudományok azonos érdekű kér désfeltevéseinek kapcsolódása következtében jött létre, amely határtu
4
Bánhidi Miklós
dományként, sajátos kutatási területek nyomán indult az önállósodás útjára. Feladata a globális és helyi sportföldrajz, valamint az egyes sport ágak területi különbségeinek feltárása és magyarázata a társadalmi és természeti tényezők fiiggvényében. Szemlélete a fentiekből következik, azaz egyrészt térjellegű. Ennek egyik célkitűzése - természetesen a kutatás feladatainak fiiggvényében a tipizálás. A szemléletet ezenkívül a komplexitás jellemzi, azaz a jelen ségek és folyamatok értelmezésekor igyekszik bemutatni a természeti és társadalmi-gazdasági hatótényezőket, azok súlyának megfelelően. Módszerének egyik alappillére a számítógépes feldolgozás, a mate matikai statisztika eszközeivel. Ezenkívül maximálisan törekedik a tér beli jelenségek és időbeli változásuk, illetve módosulásuk térképes ábrá zolására. Ehhez számítógépes térképkészítő, grafikai szerkesztő progra mokat használtuk, melyek gyorsnak és biztonságosnak bizonyultak. A művelet során azonban számolni kellett azzal, hogy a megváltozott nevű, újjáalakult országok, valamint a mini államok miatt hibák keletkezhet nek.
Az egyes sportágak tér- és
időbeli
alakulása
A sport globális megértéséhez feltétlenül ismernünk kell kialakulásá nak történetét, területi elterjedését. A különböző sportágak kialakulása helyszíneinek világtérképe jól tükrözi azt a tényt, hogya testgyakorlás kezdete egybeesett a civilizált társadalmak kialakulásával. A mai sportok elődjének számító testgyakorlási ágak megjelenésére időben a Krisztus előtti 4000 évre utalnak az irodalmak. Szinte termé szetesnek vehető az, hogy ekkor olyan testkulturális tevékenységek je lentek meg, amelyeket az emberek az önfennmaradását (íjászat, dárda dobás), a természeti erők leküzdéséért (futás, úszás), ellenfelek legyőzé séért (birkózás, ökölvívás) végeztek. Ehhez az időhöz kötődik a labda (illetve annak elődje) megjelenése, amelyet a fegyverek mellett használ tak testgyakorláshoz.
-- -
r
-----------~----------
A természeti környezet szerepe asportéletben
5
A különböző népek a helyi természeti akadályok gyorsabb leküzdése érdekében alakítottak, fejlesztettek ki eszközöket, módszereket, amelyek idők folyamán sportágakká váltak. A vízi sportok kialakulásában a tenger-, vízparttal rendelkező népek jártak az élen. A különböző hajóépítési technikák határozták meg, hogy miként lehet gyorsabban a vízen haladni. A vitorla alkalmazása először Egyiptomban jelent meg, amelyet a nagytengeri országok: Spanyolország, Anglia, Portugália a gőzgépek megjelenéséig a szélenergia maximális kihasználására fejlesztettek ki. A vitorlázás egyiptomi megjelenésében szerepe volt az állandóan egyirányú és azonos sebességű légáramlásnak (passzát) is, amely kitűnő lehetőséget biztosított a vitorlázás számára. Az atlanti-óceáni országok partvidékén ez a természeti erőforrás már rapszodikusabb. A gyakori ciklontevékenység következtében ebben a térségben ugyanis heves viha rok is vannak. Ezek az időjárási helyzetek nem alkalmasak vitorlázásra. Az evezés őse az Afrikában élt dualák 60 személyes bödönhajóira, vagy az észak-amerikai indiánok kenuira vezethetők vissza. Kapcsolat található az evezés "szülőhazája" és az ottani természeti környezeti adottságok között is. A zárt erdőséggel fedett térséget (Af rika) egyedül a folyók "tárták fel", azaz nyújtottak lehetőséget legalább a part menti térségek megismerésére. Észak-Amerika ismeretlen térségei szintén a folyók segítségével voltak akkoriban megismerhetők. A Föld északi Jéltekéhez kapcsolhatók a téli sportok kialakulása. Észak-Európát a hosszú téli időjárás miatt Kr. e. 2000 körül már a hó talpkultúra jellemezte. Amerika északi vidékein az indiánok hójáró ko rongot fontak. Eurázsia északi részén hótalpat sítalppá fejlesztették a gyorsabb közlekedés érdekében. A különböző testgyakorlási ágak valójában akkor váltak igazán sporttá, amikor az emberek szabályokhoz kötött versenyeket indítottak el, eleinte saját szórakozásukra, később a csúcsok elérésére, a megmé rettetés és a rivalizálás érdekében. Kevés fogalmunk van arról, hogy egy egy sport miként terjedt el a nagyvilágban, de azt tudjuk, hogy felfede zők, földrajzi utazók, vándordiákok, vagy éppen gazdasági emberek im portálták, exportálták a sportokat. Az európai polgárosodó társadalmakban az életszínvonal fejlődése magával hozta a szabadidő növekedését, amely a sportolás különböző
----------
-
-
--
-- . _ - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
6
Bánhidi Miklós
formáinak kialakulásához vezetett. A fej lett országokban egyesületeket, szövetségeket és sportújságokat alapítottak. Ami a technikában új talál mány volt, az a sportban a rekordok felállítását jelentette. A tennészetjáró sport egyik változata a hegymászás olyan országok ban született, amelyekben hegységek vannak. A sportág megszületésében tennészetesen az emberi hiuság, illetve becsvágy is jelentős szerepet kapott. A hegymászás nagy dátumai közé tartozik 1786-ban a Mont BIanc megmászása, valamint 1855-ben a Monte Rosa meghódítása. Számos sportág indult hódító útjára Angliából, ahonnan a gyarmati birodalom csatornáin terjedtek el a nagyvilágban. Legrégebbinek számít a vitorlázás, az íjászat és a korcsolyázás (XVII-XVm. század). A ver senysportágak közül az atlétikát emelhetjük ki, amely innen származott el először Észak-Amerikába, majd később Európába. Itt alkották meg 1867-ben a sportszerű ökölvívás szabályait. Ez az ország számít a labda rugás őshazájának is. A tradicionális sportágak közé tartozó torna iskolái Németországban és Svédországban jelentek meg, amelyek jelentősen meghatározták a szerrel végzett testgyakorlás nemzetközi terjeszkedését. Nemzetközi szövetsége, valamennyi sportágat megelőzve elsőként alakult meg, melynek elsődleges célja a "tornázás" világméretű kiterjesztése volt. A technikai sportágak, mint a kerékpározás és az autó-, motorver senyzés a fejlett nyugat-európai (Franciaország, Nagy-Britannia, Olasz ország, Belgium, Svájc... ) és észak-amerikai országokhoz (USA) fűződ nek, melynek versenyzői ma is egyeduralkodók a világversenyeken. A téli versenysportok mai formájának kialakulása Észak-Európához, valamint az Alpok országaihoz kötődnek. No rvégiából, Svédországból, Finnországból terjedt el sífutás, Ausztráliából, valamint Svájcból az al pesi sízés, a bob és a jégteke. Észak-Amerikában elsőként az Európából átszármazott sportágak (atlétika, úszás ... ) váltak versenysporttá. Amerikai eredetűnek mondható az amerikai futball, a kosár- és a röplabda játék, mely ma is a legnépsze rűbb sportágak közé tartoznak. Kanadát tartják a jégkorongozás bölcsőj ének, mely ma is a legtöbb profi sportolót terme li ki asportágnak. Dél-Amerikába az Al1gliából kivándorolt matrózok vitték magukkal a labdarugást, amely elsőként Argentínát, majd Uruguayt hódította meg.
A természeti környezet szerepe asportéletben
7
Ázsiában őshonos sportágak nemzetközi kiterjedése is erre az idő szakra esik, Indiából a gyeplabda, Japánból pedig a cselgáncs. A különböző modern versenysportágak kialakulásának területi elhe lyezkedése számos területen Európa vezető pozíciója kialakulását mu tatja. Ezért érthető, hogy ezen a kontinensen indultak először nemzetközi bajnokságok, érlelődött meg (Franciaország) és realizálódott 1896-ban (Athénban) az olimpiai játékok újjáélesztésének gondolata is, melynek mozgalmához a huszadik század végére az országok többsége csatlako zott. A fenti rendkívül vázlatos áttekintésből is látszik, hogy a társadalmi gazdasági fejlődés alacsonyabb fokán több sportág születésében szerepe volt a természeti környezet sajátosságainak. Az is megállapítható, hogy több sportág kezdetben csupán a közleke dési igényeket elégítette ki, és csak később vált tudatos tevékenységgé. Ha a fejlődés fonalát a máig hozzuk, akkor az is megállapítható, hogy a sporttevékenységek később - a társadalmi~gazdasági fejlődés függvé nyében - térben koncentrálódtak. Példaként említjük a téli sportok né melyikét (pl. sí, korcsolya). Ezek kezdetben "ad hoc" jelleggel szerve zetlenül egyéni kezdeményezésekre történtek, ott, ahol erre a természeti körülmények (pl. befagyott tó, hosszú havas lejtő) adott volt. Ezek a te vékenységek később térben koncentrálódtak, szervezettebbé váltak, azaz jégpályák, lesikló pályák épültek a hozzájuk tartozó infrastnlktúrákkal. Ezzel megindult a fejlődés harmadik fokozata, asporttevékenységek üzletté válása. Ebben a folyamatban, azaz a térbeli koncentráció magasabb fokán már a modern technika is szerepet kapott. Példaként említjük a műjég pályák megjelenését. Ezzel voltak, illetve vannak olyan sportágak, ame lyek a természeti környezet feltételrendszerétől eltérnek ", hiszen a mű jégpályák, amelyek több téli sportága számára biztosítják a megfelelő feltételeket ma már" kedvezőtlen természet környezetben is épülnek. JJ
JJ
-
-
-----------------------
8
Bánhidi Miklós
A sporttevékenység és a természetföldrajzi viszonyok kapcsolata
A történelemben a sportok kialakulása mindig szorosan kötődött a természeti erők legyőzésének folyamatához. A természeti környezetben való közlekedés mindig is nagy kihívást jelentett asportolni vágyók számára. A távolság gyorsabb leküzdése, az idegen környezetben való mozgás mindenkor új kihívást jelentett, melynek során újabb sportágak születtek. A természeti környezet egyrészt feltétele asporttevékenységnek, mely befolyásolja a sportoló felkészülését és versenyét, másrészt közis mert, hogy e folyamatban a sporttevékenység is befolyásolja a természeti környezetet. E kölcsönhatás megismerése ezért mindenkor fontos fela dat. A sporttevékenység színvonala különböző természeti viszonyok között
A természeti környezet befolyásoló szerepe leginkább a sportoló fia talok testi fejlődésénél, növekedésénél és érésénél a legnagyobb. A vizs gálati eredmények többsége azt mutatta, hogyasporttevékenységben résztvevő fiatalok testi fejlődését meghatározzák a természeti környezet egyes faktorai, illetve azok változásai (Richards, R. 1953, Fitch, K. Chandler, E.-Johnson, P. 1973, Róna B. 1981). Ezek közül jelentősnek mondhatók az alábbi tényezők: - levegő összetétel (tisztasága, szennyezettsége), - sportolási közeg (talajborítás, víz, hó, jég), - klimatikus tényezők (éghajlat, időjárás), - geomorfológiai viszonyok (hegy, síkvidék, magaslat), - fény-, zajszint, - sugárzási szint. Tudvalevő, hogy az említett faktorok különbözőek földrajzi terüle tenként, illetve évszakonként. Ezek az eltérések folyamatosan meghatá rozhatják a sportra való felkészülés hosszú folyamatát, ugyanakkor be folyásolhatják versenyek lévő sportformát is. 1965 és 1981 között több tanulmányban is foglalkoztunk a földrajzi magasság és a gyermekek fejlődése közötti kapcsolattal (Baur I. 1993).
j
A természeti környezet szerepe asportéletben
9
A szerzők megállapították, hogy a magasabb területeken fekvő települé seken számos negatív tendenciával kell számolni. A magasabb mortalitás értékek mellett kisebb testsúllyal és testmagassággal születnek a gyer mekek, amely többek között lassítja a növekedési ütemet. A motorika fejlődésében az itt élő gyermekek az alacsonyabb mozgásaktivitás és a gyakoribb hipotóniás tünetek, és a szegényesebb koordinációs képessé gek jellemzik. Közismelt a tengerszint feletti magasság és asporteredményesség közötti kapcsolat. Az alacsonyabb tengerszint feletti magasságú terüle tekről érkező sportolóknak több sportágban hosszabb, rövidebb ideig tartó akklimatizálódásra van szükségük. Az oxigénhiány azonban hosz szabb ideig érezteti hatását, és negatív értelemben nyomja bélyegüket a teljesítményre. Egyes sporttudományi kutatások szerint a sportképességek mértékét jelentősen befolyásolják a környezeti hőmérséklet faktorok. Ugyanis egyes alapvizsgálatok azt igazolják, hogy mind a testhőmérsékletnél melegebb, mind pedig hidegebb környezetben hamarabb következett be a fáradás. Ezt többek között a különböző hőmérsékletű (2, 10, 18, 26, 34, 42 OC) vízbe mártott kézzel végzett izommunka mérésével állapították meg, amelyet az izületi nedv viszkozitásának mértéke változásaival ma gyarázták (Ángyán L. 1993). Ezek az információk az olimpiák korábbi megrendezésében még nem nagyon voltak ismeretesek. A kezdeti olim piákon megrendezett világcsúcs teljesítmények összehasonlítása a mai akkal nem nagyon lehetséges. Ugyanis az első újkori játékokon (1896) pl. az úszás versenyeket természetes környezetben, 10 fokos tengervíz ben rendezték, illetve Párizsban is a Szajna egyik holtágát választották a verseny helyszínének. A természeti környezet sportélettani hatását tudományos vizsgálatok bizonyítják, miszerint ismeretes, hogyasporttevékenység megkezdése előtt a hűtött izom később fárad el, mint az előzetesen bemelegített izom. Az optimális sporttevékenység a 18-26 oC környezeti hőmérsékletet igé nyel, amely a külső környezetben csak ilyen éghajlat és időjárás mellett lehetséges. Ez alapján érthető, hogy az optimális edzéshez és verseny zéshez ilyen környezeti feltételekre van szükség, ahol a klimatikus álla potok, az időjárás viszontagságai jelentős szerepet játszanak a sport eredményességben .
-
-- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
10
Bánhidi Miklós
A meleg és rendkívül nedves, párás levegő a trópusi országok spor tolóit kedvezőbb helyzetbe hozzák a mérsékelt, illetve hideg éghajlatú területekről érkezettekkel szemben, akiknek ezek a viszonyok nehezen bírhatók. Ez számukra mindenképpen objektív teljesítménycsökkenést jelent. A légáramlásnak is számottevő hatása lehet a sportteljesítményre. Egyes sportágakban az eredmények hivatalos elismerését, pl. a szélse besség meghatározott értékéhez kötik (pl. futás). Csapatjátékok esetében (pl. labdarúgás) a térféksere meghonosításában szerepet játszott a pilla natnyi időjáJtás esetleges pozitív vagy negatív hatásainak a kiegyenlítése is. Az élénk szél - ha ehhez iránya is hozzájárul - segítheti, vagy éppen mérsékelheti a teljesítményt. Jelentősége van a Nappal szembeni, vagy éppen háttali játéknak is. A többhasznosítású sportstadionok tervezéskor, illetve építéskor ma már a létesítmény tájolása is fontos szempont. A tervezők figyelembe veszik ilyenkor a Napjárást és az uralkodó szélirányt is. A létesítmények "teknő" szerkezetének jelentős szerepe van pl. a felsZÍn közeli szélsebes ség jelentős mérséklésében is. Az olimpiák megrendezésében eleinte még nem nagyon fordítottak figyelmet az időjárási körülményekre. A rendezvényeket eleinte sokkal inkább a nemzeti (Athénban április 6-IS-ig), illetve nemzetközi rendez vényekhez igazították (Párizs, St. Louis világkiállítás). Először London ban ügyeltek arra, hogy a főbb szabadtéri versenyszámokat a legmele gebb hónapban Uúliusban) bonyolítsák le, a teremben és a jégen megren dezett versenyeket pedig kora tavaszra, illetve késő őszre időzítsék. Az olimpiai játékok történetében azonban az időjárási tényező egyre ke vésbé játszott szerepet, hiszen a rendezvények lebonyolítását egyre több versenyszámban már a fedett létesítményekbe tervezték. Jelentős maradt az időjárási viszonyok szerepe a téli olimpiák lebo nyolításánál. itt minden tekintetben fontos maradt olyan rendezvényi helyszínek kiválasztása, ahol "időjárás biztos" (hóbiztos) környezettel lehetett számolni. Ennek ellenére is több esetben majdnem meghiúsultak a rendezvények a kedvezőtlen időjárás miatt (Oslo 1952, Cortina d' Ampezzo 1956, Innsbruck 1964, Grenoble 1968). A következő években a légkörbe kerülő környezetszennyező anyagok jelentősen megváltoztathatják az éghajlati jellemzőket. A légkörbe kibo
------------ -------------------------
A természeti környezet szerepe asportéletben
csátott
II
szennyező
anyagok miatt kialakult üvegházhatás következtében jelentős felmelegedés tapasztalható, ami egyrészt kedvező lehet a sza badtéri sportoknak, azonban feltétlenül negatív hatással lesz a téli spor tokra. A felmelegedés következtében az alacsonyabb helyeken proble matikussá vált a versenyzés, a kisebb hómennyiség miatt. A magashegyi gleccserek sok helyen olvadásnak indultak, amely szinte lehetetlenné tette a nyári sízést, így a sísportolók ezen időszaki felkészülését. 1997 nyarán pl. a Stubai gleccseren a váratlan hóolvadással együtt járó kőom lások jelentős rongálásokat okoztak a sífelvonóknál. A gleccsereknél bekövetkezett változások befolyásolták egyes folyók vízhozamát, amely váratlan áradásokhoz és jelentős víztartalék csökkenéshez vezetett. En nek következménye sokrétű lehet, meiy kihathat nemcsak az ott lévő vízi sportokra, hanem a folyók menti régiók ivóvízkészletére, vízi közlekedé sére is. Sport hatása a természetre
Az ebben a témában végzett vizsgálatok elsősorban környezetvé delmi megfontolásokból jöttek létre. A sport nem mindig csak pozitív szerepet játszik a környezetben. Számos olyan tényező is jelen van, amely számos problémát vet fel (Bale, I. 1992, 1993, Roskam, F. 1996). A szabadtéri sportlétesitmények az urbanisztikus területeken nagy hely igényűek CI 0-15 OOO m2), így gyakran ütköznek a településfejlesztési koncepciókkal. Működtetésük során számos zavaró forrás (fény, zaj) létezik, amelyet ma még nem nagyon vesznek figyelembe. Ide tartozik az energia felhasználás problematikája, amellyel Európa Tanács (1982) szinten is foglalkoztak. Egyes technikai sportágak (autó-, motor-, repülő sportok) jelentős környezetszennyezést okoznak, ugyanakkor jelentős energia igényt jelentenek a fedett létesítmények fűtési gondjai, melynek hatása a környezetet is jelentősen befolyásolja. A modern településfejlesztés, illetve tervezés ma már nagymértékben figyelembe veszi az egyes sportágak környezeti hatásait is (Perényi I. 1975, 1987). A nagy helyigényű létesítmények ma már legtöbbször a település peremén foglalnak helyet (pl. labdarúgópályák), lehetőleg ki egyensúlyozott helyiklimatikus térségben. A nagyvárosi településszerke
Bánhidi Miklós
12
zet lazítását is szolgáló zöldterületeken (parkokban) inkább a környe zetre semlegesen ható sportágak (pl. tenisz, műjég stb.) létesítményeket tervezik. Egyes sportok telepítése negatívan is hathat a természeti környezetre. A létesÍtésükhöz szükséges mintegy 5-25 OOO köbméter földmozgatás topográfiai szempontból sem mellékes, hiszen nemcsak megváltoztatja a tájképet, hanem befolyásolhatja a jelenkori domborzatformáló folyama tokat is. Hegy- és dombvidéki jellegű felszíneken gyakran jelentős terep rendezést kell végezni sportpálya (pl. labdarúgó, futó, tenisz) létesítése kor. Ha a felszín csúszásveszélyes anyagokból (pl. agyag) épül, akkor nedves időjárási periódusokban a kiképzett rézsük mozgásba jöhetnek, károsítva ezzel a nézőteret, illetve a küzdőteret.
Irodalom Ángyán 1. (1997) A testkultúra szerepe a gyermek egészséges fejlődésében. - In: Új módszerek és eredmények a testnevelésben. Testneveléstudományi Konferencia, Szekszárd. Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola kiadv. 13-21. o. Bale, J. (1992) Sport, Space and the City. - London.
Bale, J. (1993) Cartographic Fetishism to Geographical Humanism. - London.
Bánhidi M. (1997) Adalékok asportföldrajz kutatásához. - In: Új módszerek és ered
mények a testnevelésben, a szabadidősportban és az egészségvédelemben. Testne veléstudományi Konferencia, Szekszárd. Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola kiadv. Bauer, J. (1993) Motorische Entwicklung in kulturellen Kontexten. - Sport und Buch Strauss GmbH, Köln. Fitch, K.-Chandler, E.-Johnson, P. (1973) Ufe Science and Man. Holt, Rinehart and Winston, Inc. New York, Chicago, San Francisco, Toronto, London, Sydney. 630. o.
Nádori L. (szerk.) (1985) Sportlexikon A-K, illetve L-Z. - Sport, Budapest. Nádori L. (1997) Az Európai Unió és a sport. - In: Új módszerek és eredmények a test nevelésben, a szabadidősportban és az egészségvédelemben. Testneveléstudományi Konferencia, Szekszárd. Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola kiadv. 5-11. o. Perényi I. (1975) Városi környezet-városépítészet. - Korunk Tudománya. Akadémiai Kiadó, Budapest. Perényi 1. (szerk.) (1987) Urbanisztikai kézikönyv. - É.T.K. Budapest. Richards, D. (1953) Athletic Records and Achivements in Relation to Climatic, Social and Enviromental Factors - Univ. of Wales.
A természeti környezet szerepe asportéletben
13
Róna B. (1981) Környezetegészségügyi követelmények az iskolában. - Otsz. Oktatás technikai Közp., Budapest, 5-12. o. Roskam, F. (1996) Sport Fascilites and the Enviroment. - Sport Science Studies. Karl Hoffmann VerI. 63-73. o. Tóth J. (1995) A fóldrajztudomány néhányalapkérdésérőL In: Golobics P.-Tóth J.: Válogatott fejezetek a társadalomfOldrajz körébő L - JPTE, Pécs, 17-25. o. Tóth J.-Trócsányi A. (1997) A magyarság kulturális földrajza. - Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, Pécs, 224. o.
The significane of the physical environment in sports -SummaryThe author bies to deserlbe the role of the nature In the world of sport. At the beginning the different sports were established by the people for to survive and to fight against enemies and the strength of the nature. In the history of sports some human movements were affected to different type of the natural environment (the wintersports to the snow capped areas, or watersports to the seas, rivers and lakes). During the development of the sport the economical life started to play a bigger role, which led to be separated more and more from the natural environment. This was more characteristic to the winter and the watersports (establishment of skating stadiums, swimmingpools, etc.). The author suggests to consider that issue, that sportsmen could have a disadvantage on competitions, where the natural elements (climate, height over the sea-level. .. ) are differents, as they come from.
-------------------------
14
Bánhidi Miklós
Die Rolle der phisyschen Umwell im Sportleben - Zusammenfassung
Der Autor versucht erste Mal in der ungarischen Geographischen Fachliteratur die Rolle der Natur in der Sportwelt vorzustellen. Die verschiedene Sportarten wurden am Anfang für das Forstbestehen der Menschheit, und für das Besiegen der Naturelemente und der Gegner entwickelt. Manche menschliche Bewegungen wurden am Anfang eng mit verschiedenen Typen der natürlichen Umgebung festgebunden, wie Wintersportaten an den Schneebedeckten Gebieten, oder Wasser sportarten an de Küsten, Flussen und Seen. In der Entwicklung der verschiedene Sportarten haben die wirtschaftliche Elemente eine ansteigende Rolle gespiel wobel sie immer mehr von der Natur gelrennt worden sind. Es ist am meisten bemerkbar bei den Winter- und Wassersportarten (z.B. Aufbau der Eistadionen, Schwimmhallen ... ). Der Autor findet es wichtig zu betrachten, wie wichtig die Gaben der Naturkraften bei Sportwettkampfen sein können (z.B. extreme Höhen, tropische Klima), von welcher Umgebung die Sportler entstammen.
A "Közlemények a JPTE TTK Természetlóidrajz Tanszékéről" sorozat megjelent tagjai
l. Wilhelm Zoltán: Néhány természeti az Alsó-Duna-vidéken. 1996. 2.
Gyuricza László: Tájhasznosítási
tényező
idegenforgalmi szempontú vizsgálata
lehetőségek a
szlovén határ mentén. 1996.
3. Nagyváradi László: A természeti környezet változásai Komló térségében. 1996. 4. Tengler Tamás: A természeti környezet antropogén változásai Villány térségében. 1997. 5.
Czigány Szabolcs - Lovász György - Varga István: Ge0,9kológiai vizsgálatok a pécs-komlói szénbányászat térségében. 1997.
l. Elekes Tibor (Székelyudvarhely): Geomorfológiai tanulmányok a Fehér-Nyikó víz gyűj tőj ében. 1997. 7. Czigány Szabolcs - Parrag Tibor: Adatok az Abaligeti-barlang vízkémiájához. 1997. 8. Fábián Szabolcs Ákos-Kovács János-Varga Gábor: Új szempontok a Kárpát medence felső-würmi ősföldrajzi viszonyaihoz a homokékek alapján. 1998. 9.
Pirkhoffer Ervin: Fosszilis medermaradvány a Nyugat-Mecsek déli
előterében.
1998. 10. Nagyváradi László: A természeti környezet szerepe Veszprém
fejlődésében.
1999.
ll. Donka Attila-Gyuricza László: Szatmár-Bereg természeti adottságainak idegenfor galmi szempontú értékelése. 1999.
----------- -
-
