közleményei XLVIII. évfolyam szám

XLVIII. évfolyam ■ 2011. 3-4. szám

a magyar villamos mŰvek közleményei

■

Az MVM Csoport középtávú (2011-2013) stratégiája ■ Erőműépítés bizonytalan környezetben ■ A teljesítménynövelés megvalósítása a Paksi Atomerőműben ■ Európai szintű energiatőzsde — rekordidő alatt ■ Új tevékenység az OVIT palettáján

A MAGYAR VILLAMOS MŰVEK KÖZLEMÉNYEI XLVIII. ÉVFOLYAM ■ 2011. 3-4. SZÁM Felelôs kiadó Baji Csaba Sándor

Fôszerkesztô

AZ MVM CSOPORT KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIÁJA (2011-2013)

1

Dr. Gerse Károly

Felelôs szerkesztô Felkai György

Erőmű létesítés bizonytalan környezetben 6

Szerkesztô

Dr. Gerse Károly

Kreissné Hartai Gabriella

Szerkesztôbizottság Dr. Bacskó Mihály MVM Zrt.

A HAZAI ERŐMŰÉPÍTÉS HÚSZÉVES LEHETŐSÉGEI

16

Dr. Stróbl Alajos

Civin Vilmos MVM Zrt. Eörsi-Tóta Gábor MVM ERBE Zrt. Gerse Lajos MVM Zrt. Kacsó András MVM Trade ZRt. Kerényi A. Ödön tanácsadó Király Géza MVM Partner ZRt. Lavich Gábor MVM Zrt. Lovászi Zoltánné PA Zrt. Máténé Lengyel Enikô OVIT ZRt. Mayer György újságíró Pintér Tamás MVM GTER Zrt. Sándor József MVM Zrt. Dr. Stróbl Alajos Pöyry-Erôterv

A teljesítménynövelés megvalósítása a Paksi Atomerőműben

25

Szőke Larisza, Hadnagy Lajos

Okos hálózat – rendszerirányítói szemmel 29 Kovács Péter

Európai szintű energiatőzsde – rekordidő alatt 31 A HUPX és a MAVIR Kommunikáció tájékoztatója

A PIAC-ÖSSZEKAPCSOLÁS ÚTJA 34 SÁRKÖZI RÉKA

Új tevékenység az OVIT palettáján 41 Formaelôkészítés Brand Content Kft.

Bárány László

25 éves a NOVOFER 45 Jamrik Péter

ISSN 1216-4992 (nyomtatott) hu ISSN 1786-674X (online)

A Paksi Atomerőmű tűzoltóságának Döntéstámogató- és Vezetésirányítási Rendszere

51

Schreiner István, Noskó Zsolt

A MEGÚJULÓ ENERGIÁK BEILLESZTÉSE A NÉMET ÁRAMELLÁTÓ-RENDSZERBE 2020-IG 56 Kerényi A. Ödön

Baromfitrágya tüzelés magyarországi műszaki megvalósíthatósága Címlapkép A generátor tekercsfej megfogás átalakítása (közbenső állapot) a teljesítménynövelés projekt keretében Pakson (Fotó: Ács György, PA Zrt.)

58

LESZ-MÜLLEK károly, EÖRSI-TÓTA gábor, lorenzo TIEGHI

hírek, információk

67

AZ MVM CSOPORT KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIÁJA (2011-2013) Az MVM CSOPORT KÖZÉPTÁVÚ STRATÉGIÁJA KÉSZÍTÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE Az MVM Zrt. Igazgatósága 51/2011 (03.30.) sz. határozata és Közgyűlése 15/2011 (IV.29.) sz. határozata által jóváhagyott stratégia alapján összeállította: Sándor József, az MVM Zrt. Stratégiai Osztályának vezetője és Dr. Sztankó Éva, az MVM Zrt. Stratégiai Osztályának főmunkatársa*

Elvárások az új középtávú stratégiával szemben Az MVM Zrt. menedzsmentjében bekövetkezett változást követően 2010 második felében a vezetés számos új követelményt fogalmazott meg a társaságcsoport középtávú üzleti stratégiájával kapcsolatban. Ezen új követelmények lényege, hogy az MVM Csoportot - integritásának növelése mellett - egy olyan, alapvetően organikus (a meglévő belső adottságok fejlesztésére építő) növekedési pályára kell állítani, aminek eredményeképpen egyre javuló jövedelmezőség és hatékonyság mellett a hazai és régiós villamosenergia-piac egyik meghatározó szereplőjévé válhat. Ezen célok elérése érdekében a társaságcsoport stratégiai irányítási és üzleti működési rendszerében olyan érdemi változásokat kell végrehajtani, amelyek biztosítják a csoportérdekek hatékony érvényesítését és az egyes üzletágak (kereskedelem, termelés, szállítás-rendszerirányítás, szolgáltatások) irányításánál a feladatok és a felelősségek egyértelmű egymáshoz rendelését. Az új stratégia elkészítésére irányuló munka 2010 augusztusában kezdődött meg azzal a céllal, hogy az MVM Csoport 2011-től már olyan új stratégiával rendelkezzen, amely konkrét, számszerűsített célokat és a célok eléréséhez szükséges konkrét feladatokat fogalmaz meg mind csoportszinten, mind pedig az üzletágak szintjén.

A stratégia alkotás munkamenete, lényeges szempontjai és mérföldkövei A stratégia alkotási munka indításaként az MVM Zrt. új Igazgatósága 2010. au* e-mail: [email protected], [email protected].

gusztus 23-i ülésén tájékoztatást kapott a MVM Csoport 2010 áprilisában elfogadott középtávú stratégiájának megvalósítására vonatkozó Középtávú Intézkedési Terv1 végrehajtásáról . A tájékoztató külön kitért az új menedzsmentnek az MVM Csoport új középtávú stratégiájával és a stratégia készítésével kapcsolatos - a fentiek szerinti - jövőbeni elvárásaira. A tájékoztatót az Igazgatóság 161/2010 (VIII. 23.) számú határozatával tudomásul vette és felkérte a menedzsmentet, hogy az MVM Csoport középtávú üzleti stratégiájának aktualizálását, az új középtávú stratégia elkészítését a tájékoztatóban szereplő célok és feltételezések figyelembe vételével hajtsa végre. A stratégiaalkotás új – a számszerű célmeghatározást lehetővé tevő – módszertanát bemutató anyag a 2010. október 27-i IG ülésen került előterjesztésre. Az dokumentum fontosabb megállapításai az alábbiak szerint foglalhatóak össze: n A sikeres csoportszintű működés alapját a világos, konkrét és lebontható célokat megfogalmazó, középés hosszú távra vonatkozóan is útmutatást jelentő stratégia képezi. n A stratégiai célok meghatározásának hosszú távú modellezésen, vizsgálatokon kell alapulnia. A 2010. október 27-i IG előterjesztés a csoportszintű működés hatékonyságának további növelése érdekében a csoportszintű irányítási folyamatok továbbfejlesztésére vonatkozóan is megfogalmazott javaslatokat, amelyek röviden a következők: n Az MVM csoport jelenlegi működési folyamatait fel kell mérni. 1Az

Intézkedési Terv a 2010-ben az MVM Zrt. Igazgatósága (56/2010 IG határozat, 03/02) és Közgyűlése (21/2010 Közgyűlési határozat, 04. 09.) által jóváhagyott középtávú stratégia megvalósulására vonatkozott.

n

Meg kell határozni a jövőbeli működés optimális kereteit a célállapot leírásával. n Definiálni kell, majd végre kell hajtani a célállapotba való eljutás konkrét lépéseit. Az MVM Zrt. Igazgatósága a stratégiai tervezési rendszer, illetve az irányítási folyamatok továbbfejlesztése tárgyában készített előterjesztést 190/2010. (X. 27.) számú határozatával elfogadta, és felkérte a menedzsmentet a kapcsolódó feladatok végrehajtására . A stratégia készítése során a következő lényeges szempontok érvényesülnek: n A stratégia a korábbi évek leíró jellegével ellentétben minél több számszerű célkitűzést tartalmazzon. n Legyenek konkrét akciók, amelyek megvalósítása biztosítja a stratégia sikeres végrehajtását. n A stratégia megfogalmazása legyen rövid, egyszerű, világos. n A piaci környezetből jövő hatásokra reagáljon, tegye lehetővé, hogy az MVM Csoport minél hamarabb egy gyors növekedési pályára állhasson. A stratégiakészítés 1. ábrán látható mérföldkövei az alábbiak voltak: n 2010. október 22-én sor került a leányvállalati vezetők tájékoztatására, a vezetők megismerhették a stratégiai tervezés célját, lépéseit és az általuk szolgáltatandó adatok, információk körét. n Elkészült egy - az MVM Csoportot a versenytársainkhoz képest pozicionáló - benchmark vizsgálat. n 2010. november 25-26-án Visegrádon egy felsővezetői műhelymunka keretében meghatározásra kerültek a csoportszintű stratégiai irányok, valamint a vizsgálandó szcenáriók. n 2010. december 17-én egy újabb felső-vezetői műhelymunkára került sor Pakson, ahol megkezdődött az üzletági szintű akciók tervezése.

a magyar villamos mûvek közleményei ■ 2011/3-4

1

n

Az MVM Zrt. Vezetői Értekezlete (2011/02/08, 03/01, 03/08) és Igazgatósága (03/16) megtárgyalta és jóváhagyta az MVM Csoport középtávú (2011-2013) stratégiáját, amelyet a Közgyűlés 2011. április 29-én elfogadott.

2010. október

2010. december eleje

2010. március eleje

Az MVM Csoport jövőképe Az új stratégia vezérvonalát az MVM Csoport jövőképe adja: ennek lényege, hogy a társaságcsoport intenzív növekedéssel 2020-ra regionális szinten is meghatározó integrált energetikai vállalatcsoporttá váljon, amelynek EBITDA* értéke eléri a 250 Mrd Ft-ot. A MVM Csoport fontos feladatának tekinti azt is, hogy a stratégiájának megvalósításával támogassa a magyar kormányzat energiapolitikai célkitűzéseit, beleértve: n a hazai ellátásbiztonság növelését és az energiafüggőség csökkentését; n az energiatermelés és szolgáltatás fenntarthatóságát, fenntartható fejlesztését; n a hazai gazdaság versenyképességének növelését, a hazai gazdaság élénkítését. Az MVM Csoport - mint állami tulajdonú társaság - különös figyelmet fordít arra, hogy gazdasági céljai megvalósítása mellett eleget tegyen a fenntartható fejlődés követelményeinek. Ennek érdekében mindent elkövet azért, hogy működése környezetkímélő és erőforrás-takarékos legyen, a társadalom pedig ismerje meg értékteremtő erőfeszítéseit.

Az MVM Csoport stratégiájában meghatározott fő célok és azok elérésének ütemezése A MVM Csoport a jövőkép megvalósítását szolgáló stratégia fő céljait és feladatait elsősorban középtávra (2011-13-ig) határozta meg, ugyanakkor felvázolta a hosszú távú (2020-ig *Earnings Before Interest, Taxes, Depreciation and Amortization = Kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény

2

2011/3-4 ■

1. ábra: A stratégia aktualizálási munka mérföldkövei

kitekintő) irányokat is. A társaság a 2. ábra szerinti három alappillér köré szervezve fogalmazta meg stratégiáját.

Működési kiválóság és hatékonyság n

Az MVM Csoport versenypozícióinak javítása, aktív részvétel a hazai és a regionális villamosenergiapiac hatékony működésének kialakításában n Az

MVM Csoport célja a társaságcsoport versenyképességének növelése, piaci pozícióinak javítása, aminek eléréshez elengedhetetlen, hogy a társaság proaktív módon viszonyuljon a működését alapvetően befolyásoló tulajdonosi elvárások kialakításához, és a működését meghatározó szűkebb és tágabb környezet alakításához. Az MVM Csoport abban érdekelt, hogy a hazai és a regionális versenypiaci viszonyok kiteljesedését elősegítő, diszkriminációmentes szabályozási feltételek jöjjenek létre. A társaság szintén érdekelt abban, hogy a piaci környezet kiszámítható, tartós és befektetőbarát legyen, ami elősegíti a növekedésorientált stratégia végrehajtását. A társaságcsoport mind Magyarország nemzeti érdekeit, mind saját üzleti érdekeit szem előtt tartja, amikor folyamatosan részt kíván venni az uniós, regionális, illetve hazai szintű energetikai koncepciók és a fenti feltételeknek megfelelő működési környezet kialakításában.

a magyar villamos mûvek közleményei

Az MVM Csoport célként tűzi ki, hogy a legjobb nemzetközi gyakorlat alkalmazásával hatékony, magas színvonalú működést valósítson meg mind tagvállalati, mind csoportszinten. Ennek érdekében a társaságcsoport átfogó és intenzív költséghatékonysági, illetve működés- és irányításfejlesztési programokat kíván végrehajtani, amelyek eredményei már középtávon biztos gazdasági alapot teremtenek az értékteremtő növekedés megkezdéséhez. Az MVM Csoport gazdasági erejének növelése érdekében a működési hatékonyság további folyamatos javítását is kiemelt céljának tekinti.

Növekedés értékteremtéssel n

Az MVM Csoport olyan növekedési stratégiát kíván folytatni, amelynek eredményeként hosszabb távon a csoport üzleti értéke jelentősen megnő, és a társaságcsoport a hazai piaci pozíciók megőrzése, illetve megerősítése mellett a regionális energetikai piacokon is meghatározó pozíciókat szerez. Az MVM Csoport - amennyiben a feltételek adottak már rövidtávon is megkezdheti egyes – kisebb tőkeigényű – fejlesztések megvalósítását (pl. külpiaci kereskedelmi képviseletek megnyitását, illetve a CO2- és gázkereskedelem elindítását).

A stratégia szerint az MVM Csoport a 2013-ig tartó első szakaszban elsősorban a versenyképesség növelésére, a piaci pozíciók javítására, a belső működési hatékonyság és eredményesség javítására koncentrál, valamint a kereskedelem és a megújuló energia hasznosításának területén kíván növekedést elérni. Ebben a szakaszban a meghirdetett stratégia eredményeként 2013-ig 50-60 milliárd forinttal tervezi növelni EBITDA értékét. A második szakaszban, 2014-től pedig az elért eredmények alapján lehetőség nyílik majd arra, hogy a társaság egy dinamikusabb növekedési pályára álljon, és egy tőke-intenzív beruházási és fejlesztési program kezdődjön. Az MVM Csoport a jövőképével összhangban - azaz, hogy 2020-ra regionális szinten is meghatározó integrált energetikai vállalatcsoporttá kíván válni - az egyes pillérekben rejlő potenciál kiaknázásának időütemezése a 3. és 4. ábrákon látható.

2. ábra: Az MVM Csoport három stratégiai alappillére

3. ábra: időütemezés

A stratégia fő elemei Az MVM Csoport, mint állami tulajdonú cégcsoport piaci szerepvállalásának erősítése n Az

MVM Csoport, mint állami tulajdonú, meghatározó piaci szereplő támogatja a magyar állam energiapolitikai céljait és az állam energetikával kapcsolatos érdekeinek érvényesítését. n Az MVM Csoport számára ilyen feladatot jelent például az, hogy a társaságcsoport kereskedelmi tevékenységének továbbfejlesztésével, valamint piaci súlyával arányban elősegítse a hazai villamosenergiapiacon az árak ésszerű szinten tartását, és ezzel egy időben biztosítsa a társaságcsoport elvárt jövedelmezőségét is. Az MVM Csoport ilyen jellegű piaci szerepvállalása a múltban is működésének döntő eleme volt, és a jövőben is képes lesz piaci eszközökkel támogatni a magyar állam energetikai céljait. A Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása 20 évvel n

A Paksi Atomerőmű energiatermelésének hosszú távú biztosításához

4. ábra: A stratégiai pillérekben rejlő eredménynövelési potenciál kiaknázásának időbeni ütemezése

1. táblázat: az MVM Csoport 2013-ig a következő konkrét gazdasági mutatók elérését tűzi ki célul:

EBITDA

2010.

ROACE*

NOPLAT**

7,5 %

Működési Cash Flow

EVA***

93.507 M Ft 41.914 M Ft

31.545 M Ft

-22.115 M Ft

147.000 M Ft 10,0 %

70.000 M Ft

130.000 M Ft

800 M Ft

2013.

150.000 M Ft 10,5 %

75.000 M Ft

140.000 M Ft 850 M Ft

* Return on Capital Employed = Tőkearányos működési eredmény ** Net Operating Profit Less Adjusted Taxes = Korrigált, adóval csökkentett nettó működési eredmény *** Economic Value Added = Gazdasági hozzáadott érték


3

elengedhetetlen a meglévő blokkok üzemidejének meghosszabbítása. Ezt a programot természetesen a nukleáris biztonsági követelmények maximális betartása mellett kell végrehajtani. Az üzemidő-hosszabbításra való felkészülés az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága 2009. június 19-i, HA4918 számú határozatával elfogadott program szerint halad. A Paksi Atomerőmű bővítése n

5. ábra: Az MVM Csoport regionális terjeszkedésének fő területei

Az MVM Csoport – Magyarország energiapolitikájával, valamint az Országgyűlés erre vonatkozó döntésével összhangban – elhatározta, hogy előkészíti a Paksi Atomerőmű bővítését is. Az új kapacitások a tervek szerint 2020 és 2030 között lépnek majd üzembe. A beruházás célja, hogy biztosítsa Magyarország villamosenergia-ellátásának zavartalanságát, és megóvja a gazdaságot azoktól a negatív hatásoktól, amelyeket a primer energiahordozók piaci áringadozása okozhat. Az atomerőmű bővítése egyben növeli a foglalkoztatottságot, elősegíti a magyar ipar versenyképességét, emeli annak műszaki színvonalát, továbbá hozzájárul a közösségi környezet- és klímavédelmi célok eléréséhez. Mindemellett az új atomerőmű kapacitások létesítésével az MVM Csoport növelni kívánja saját üzleti értékét, gazdasági erejét valamint súlyát a magyar energiagazdaságban és a régióban egyaránt.

Az MVM Csoport regionális terjeszkedése n

4

Az MVM Csoport célja, hogy szakmai befektetőként és beruházóként is megjelenjen a közép- és kelet-európai régió országainak energetikai piacain, így regionális szinten is meghatározó pozíciókat építsen ki. A tervek szerint a regionális terjeszkedés első fázisában a társaságcsoport villamosenergia-nagykereskedőként lép be ezekre a piacokra, ahol majd ezt követően termelőként és a végfogyasztók ellátásában is szerepet vállal. Nem tartja szükségesnek azonban, hogy az értéklánc minden területén meghatározó pozíciót betöltő integrált piaci szerep2011/3-4 ■

6. ábra: A stratégiai alappillérek fő elemei megvalósításának átfogó ütemezése (Road Map)

lővé váljon. A terjeszkedés szűkebb célterületét alapvetően a kelet- és délkelet-európai régió EU–tagállamai alkotják, illetve azok az országok, amelyek várhatóan középtávon csatlakoznak az Európai Unióhoz. Elsősorban Románia, Horvátország, Szerbia és Bosznia-Hercegovina tartozik azon országok körébe, ahol a társaságcsoport néhány éven belül


pozíciókat akar kiépíteni a helyi állami tulajdonú, integrált villamosenergia-ipari cégekkel kialakított partnerségi kapcsolatok vagy privatizáció révén (5. ábra). Belépés a gáz-nagykereskedelmi piacra n A

villamosenergia- és a gázüzletág között számos szinergikus kölcsönha-

tás érvényesül, amelyek kihasználása az MVM Csoport számára gazdasági előnyöket kínál. A társaságcsoport ezeknek a szinergiáknak a kiaknázásával tervezi a gázpiacra történő belépést. Ez összhangban áll a kormány energiapolitikai koncepciójával. A tervek szerint az erre a feladatra kijelölt tagvállalat 2011-ben megkezdi gázkereskedelmi tevékenységét. A földgázszállítási piacra való belépés előkészítése n

Magyarország biztonságos földgázellátása szükségessé teszi a szállítási útvonalak bővítését az alternatív beszerzési forrásokhoz való hozzá-

férés érdekében. Az MVM Csoport – szintén a kormány energiapolitikai koncepciójával összhangban – vizsgálja új földgázszállító vezetékek építésének lehetőségeit. Az MVM Csoport részvétele a megújuló energiaforrások hasznosításában n A

társaságcsoport igazodik Magyarország uniós és nemzeti szintű energetikai célkitűzéseihez. Saját gazdasági érdekeit is figyelembe véve, növekvő mértékben részt kíván venni a megújuló energiaforrások villamos energetikai hasznosítását szolgáló projektekben.

Az 6. ábra szemlélteti az egyes pillérek szerinti fő elemek megvalósításának átfogó ütemezését (Road Map). Összefoglalóan megállapítható, hogy az MVM Csoport új középtávú stratégiája alapvetően organikus jellegű, és kijelöli a fejlődés fő irányait a következő elvek mentén: 2013-ig – a hosszú távú eredményes működés alapjainak gyors megteremtése (a működési hatékonyság növelése és a fejlesztési lehetőségek előkészítése révén), 2020-ig – az MVM Csoport integritásának növelése, és a regionális piacon történő növekedésre alapozott felzárkózás a versenytársakhoz.

Bács Zalán, az MVM zrt. stratégiai vezérigazgató-helyettese, Dr. Fellegi Tamás, nemzeti fejlesztési miniszter, Baji Csaba, az MVM zrt. elnök-vezérigazgatója és Felkai György, az MVM zrt. kommunikációs igazgatója a társaságcsoport középtávú stratégiáját ismertető sajtótájékoztatón 2011. 06. 14-én


5

Erőmű létesítés bizonytalan környezetben A gazdasági válság hatására a villamosenergia-rendszerek forrásoldali fejlesztése megtorpant. A piaci árak lényegesen csökkentek, a megkezdett, gazdaságosnak tűnő befektetések gazdaságtalanná váltak. Az utóbbi időben a helyzetet tovább bonyolította a fukushimai atomerőműben bekövetkezett események hatására néhány országban kialakult atomerőmű ellenes hangulat, amely működőképes berendezések azonnali leállításával, a folyamatban lévő fejlesztések letiltásával járt.

Dr. Gerse Károly*

Miután a villamosenergia-ellátás egységes villamosenergia-rendszerben történik, bármely ország termelő berendezésekkel kapcsolatos politikája a piaci kínálat változásán keresztül az összes többi tagállamot is befolyásolja. Ma egyetlen tagállam sem teheti meg, hogy energiarendszerét, ennek részeként termelő portfólióját az egész piacra kifejtett hatások mérlegelése nélkül alakítsa. Ugyanakkor a domináns tagállamok gazdasági erejüknél fogva hozhatnak olyan döntéseket, amelyek mások számára is a piaci árak kedvezőtlen emelkedésével járnak, mivel azt saját gazdaságuk fizetőképessége lehetővé teszi. Ez amiatt is lehetséges, mivel az energiapolitika nemzeti hatáskörben van, az ellátásbiztonságért minden tagállam önmaga felel, közös hatáskörbe csak a klímapolitikával, piacszabályozással, energiahatékonysággal kapcsolatos kérdések tartoznak. A piaci helyzetet áttekintve megállapítható, hogy az időjárásfüggő megújuló termelés részaránya (még a fogyasztói költségek növekedésének, az európai ipar versenyképességének kárára is) folyamatosan nő. Átmenetileg, már jelenleg is túlkínálat alakul ki, emiatt a villamos energia árak volatilitása nő, időnként 0, vagy negatív értékű piaci árak is előfordulhatnak. Az ezekkel jellemezhető kereskedési időszakok száma a megújuló termelés részarányának növekedésével folyamatosan növekedhet. A hagyományos erőművek értékesítési lehetőségeit egyéb hatások is rontják. Egyrészt a nagy erőművekre vonatkozó irányelv (LCD – Large Conbustion Plant Directive) szigorítja a működési követelményeket, amelyek teljesítésére további fejlesztésekre len* Dr. Gerse Károly, elnök-vezérigazgatói főtanácsadó, MVM Zrt. e-mail: [email protected]

6

2011/3-4 ■

ne szükség, másrészt a CO2 kibocsátás megcélzott csökkentésére 2013-tól folyamatosan csökken a rendelkezésre álló kvótamennyiség. Miközben a villamosenergia-piac teljesen liberalizált, jól működő regionális részpiacokkal, amelyek egységes piaccá fejlesztése folyamatban van, a tagállamok jelentős része nem élvezheti a liberalizált gázpiac előnyeit, mivel egyetlen vagy néhány szállítóra van ráutalva. Emiatt a villamos piacra lépési lehetőségeket döntően meghatározó gázpiaci árakban lényeges különbségek lehetnek. Ilyen helyzetben az erőmű tulajdonosok, fejlesztők kivárnak, halogatják, felfüggesztik a megkezdett fejlesztéseket, és a meglévő berendezések szigorodó követelmények miatti feljavítását sem végzik el. Az is a hagyományos erőműveket sújtó kedvezőtlen folyamatok közé tartozik, hogy miközben az EU energiapolitikája liberalizált piacról beszél, annak fejlesztését újabb és újabb szabályozásokkal ösztönzi, a valóságban kettős piac működik. A megújuló források az önellátásra törekvő politikai szándékok megvalósítására a piacinál lényegesen nagyobb árszinten, támogatással léphetnek piacra, kiszorítva a hagyományos erőműveket. Növekvő arányuk a piac liberalizált hányadát csökkenti, de a hagyományos erőművek rendszerben tartását nem teszi szükségtelenné, azok nem állíthatók le, mivel az időjárásfüggő termelés kapacitásmérlegben figyelembe vehető egyenértékű teljesítőképessége – mint azt a későbbiekben bemutatjuk – csak töredéke a beépített teljesítőképességnek. A hagyományos erőművek rendszerben tartását azonban semmi nem ösztönzi, a fix költségeiket sem fedező árbevétel inkább a termelésből való kivonás irányába hat. Így rendszerben maradásuk a rentábilis


működést garantáló szabályozói beavatkozás hiányában esetenként csak a tulajdonosok jóindulatától függ. A piaci áraknál drágább termelés részarányának növelése a fogyasztó költségeket is növeli. A megújulók támogatására fordított díjelem például Németországban 2007 óta megduplázódott, miközben a tartalékot biztosító hagyományos erőművek finanszírozása még részben megoldatlan. A fogyasztók költségeit az is növelheti, hogy nem csak az ellátásbiztonság, klímavédelem finanszírozását kell teljesíteniük, hanem a közelmúltban közzétett energiahatékonysági irányelv-tervezet alapján a Bizottság az energiahatékonyság javítását is a fogyasztókkal finanszíroztatná. Az elképzelések a fogyasztók teherviselő képességével nem számolnak, nem veszik figyelembe, hogy a több tagállamot sújtó pénzügyi válságtól függetlenül is számos tagállamban igen nagy az energiaszegénység, amelyet az energiapolitika előbbi, költségnövekedéssel járó beavatkozásai csak tovább súlyosbíthatnak. Erőműprojektek leállítására, meglévő erőművek termelésből történő kivonására Magyarországon is sor került. Az iparág szereplői és a felelős döntéshozók válaszút előtt állnak, mivel ismerik a hazai források állapotát, versenyképességét, tudják, hogy szükség lenne a termelői portfólió megújítására. Erre több társaságnál – az atomerőművel összefüggésben parlamenti határozat alapján – komoly előkészítő munka is folyik. A döntések megalapozását a vázolt piaci helyzet mellett az is nehezíti, hogy az egyértelmű politikai szándékok ellenére a gyakorlati tevékenységet meghatározó európai és ennek következtében a nemzeti szabályozás folyamatosan változik. Az európai megfigyelő számára úgy

tűnhet, hogy alapos döntéselőkészítés, hatásvizsgálatok hiányában a szabályozási környezetért felelős testületeknél kísérletezés folyik: vezessük be, majd javítunk rajta. A megfigyelő azt is érzékelheti, hogy az adminisztráció elsősorban az aktuális feladatokkal foglalkozik, és a várható távlati nehézségek megoldását a piactól várja. A szakma felelős gondolkodói ezt már korábban is észlelték, és a piac működésének, a befektetők lehetőségeinek elemzésével, döntéstámogató módszerek kidolgozásával mintegy ösztönzik az európai és nemzeti döntéshozókat a távlatokat is meghatározó megalapozott szabályozásra, döntésekre. Arra a kérdésre, hogy Magyarországon mennyi új, hagyományos erőmű kell, milyen tüzelőanyagra, hol épüljön, az előbbiekben vázolt környezetben egyértelmű, pontos válasz nem adható. Azonos kérdésre a válasz más országban is bizonytalan lenne. A jelenlegi feltételrendszerben még a jobb, rosszabb jellegű véleményalkotások is csak feltételesek lehetnek. Döntésekre ennek ellenére szükség van. A következőkben ezek előkészítését, megalapozását kívánjuk elősegíteni, a kapacitásmérleg, importlehetőségek, piaci árak, az egyes erőműtípusok versenyképessége, ennek számszerű értékelése, az ellátásbiztonság érdekében szóba jöhető mechanizmusok, tartalékkapacitások témakörét érintve.

Kapacitásmérleg Jelenleg elegendő kapacitás áll rendelkezésre, ezek azonban – mint a tartalék kapacitásokkal összefüggésben, a későbbiekben számszerűen is bemutatjuk – csak részben tudnak piacra lépni, így a fenntartásukhoz szükséges költségek fedezetét az árbevétel nem biztosítja. Emiatt várható, hogy a források egy része rövid időn belül kivonásra kerül a piacról. Ugyanakkor az erőművek várhatóan még nem kerülnek azonnal bezárásra, leszerelésre. Így a piaci tendenciák más módon kezelhetetlen változása, fogyasztói korlátozásokkal fenyegető forráshiányok esetén a biztonságos működéshez szükséges felújítások, felülvizsgálatok elvégzését követően üzembe vehetők lehetnek. E versenyképtelen források leépítését feltételezve a növekvő villamos-

1. ábra: Szükséges teljesítőképesség [1]

2. ábra: Havi import és export alakulása [10]

energia-igények kielégítéséhez, mint a kapacitásmérleghez dr. Stróbl Alajos által késztett vizsgálatok alapján az 1. ábra mutatja, jelentős új kapacitás bevonására lenne szükség. Új erőművek hazai létesítése bizonytalan, mivel a piaci árak nem valószínűsítik a befektetési költségek várható megtérülését. Erőmű létesítések nélkül az igények csak importból lesznek majd kielégíthetők. Ezzel összefüggésben felvetődik, hogy vajon lesz-e elegendő többletkapacitás a regionális energiapiacon és ez milyen áron lesz elérhető.

Maximális import lehetőség A közelmúltra vonatkozó import, export, import szaldó adatokat havi bontásban dr. Stróbl Alajos összesítése

alapján a 2. ábra mutatja. Az ábrából megállapítható, hogy az import-export mennyisége folyamatosan, elsősorban a szezonális lehetőségek, igények függvényében változott. Megfigyelhető azonban egy olyan tendencia, hogy a 2008-as gazdasági válságot és a villamosenergia-árak ezzel összefüggő lényeges csökkenését követően az import mennyisége lecsökkent, ugyanakkor ennek egyre nagyobb hányada marad Magyarországon. A csökkenés a kínálat visszaesésével magyarázható, hiszen az alacsonyabb árak mellett a külföldi források is részben versenyképtelenné váltak, de ennél is jobban romlott a hazai források versenyképessége. A folyamat további erősödését (az import szaldó növekedését) a hálózati kapacitások rendelkezésre állása, bővülése befolyásolja. A MAVIR


7

Hazai erőművek

Import szaldó

2010. július

2011. január

2011. február 3. ábra: Hazai erőművek termelése, import szaldó alakulása

ZRt. legutóbbi hálózatfejlesztési terve alapján EU relációból mintegy 22002400 MW import lehetőség áll rendelkezésre, ezen túlmenően az EU-n kívüli tagállamokból is lehetségesnek tűnik mintegy 1000-2000 MW további import. Gyakorlatban ennek tényleges rendelkezésre állását a hozzáférési lehetőségek elosztásának módja (NTC, illetve FBA) is befolyásolja. A 3. ábrán, néhány közelmúltbeli hónapra bemutatott import szaldó lefutások azt mutatják, hogy a tényleges import maximális mértéke megközelítette az EU relációból rendelkezésre álló behozatali lehetőségeket.

8

2011/3-4 ■

A lefutásokat értékelve megállapítható, hogy a hazai kereskedők a hazai erőművek technikai adottságai, piacra lépési árai figyelembevételével jól optimalizálják a forrásokat, így a hazai erőművek a korlátos szabályozási lehetőségeket figyelembe véve alaperőművi, menetrendtartó üzemmódban működnek és a villamosenergia-igények változásának követését az import szaldó változása biztosítja. Megfigyelhető, hogy a nagyobb hazai teljesítőképesség üzemeltetését igénylő, nagyobb hazai kereslet mellett (téli hónapokban) a minimális terhelések időszakában az import szaldó negatív.


Ebben az is közrejátszhat, hogy a téli hónapokban a regionális piac bizonyos szegmenseiben nagyobb a kereslet, így lehetőség van az optimális szabályozhatóság érdekében szükséges exportra. A határkeresztező kapacitások rendelkezésre állása mellett kérdéses, hogy lesznek-e a regionális piacon számunkra elérhető források. Ezzel összefüggésben a következők rögzíthetők: n Hagyományos erőművek létesítési feltételei a szomszédos országokban a hazaihoz hasonlóak, a projektek megtérülése nem valószínűsíthető.

4. ábra: Tőzsdei árak alakulása 2011 I. félévében n

A német atomerőművek leállítása a keresletet növeli, de árnövelő hatása jelenleg elégtelennek tűnik új befektetések ösztönzésére. n Az EU elvárások teljesítésére mindenhol növekszik az időjárásfüggő megújuló kapacitások nagysága, ezek kiszabályozásához a szomszéd országok megfelelő tározós kapacitásokkal rendelkeznek. n A széndioxid kibocsátás csökkentésére a régióban több ország tervez atomerőmű létesítést. A projektek előkészítése különféle fázisban van, de valószínűsíthető, hogy a tervezett hazai atomerőmű bővítést megelőzően lesznek új egységek Szlovákiában, illetve Csehországban. Előbbi az import csökkentését, utóbbi a leálló szénerőművek kiváltását célozza, exportra valószínűsíthetően csak a német piacról kiszoruló, vagy völgyidőszaki többlet kerül. n Valódi, bár nem tervezhető kínálatot a gyorsan növekvő német megújuló termelés időszaki többlete jelenthet. Ennek hatékony kihasználásához azonban tározós erőmű kapacitásra lenne szükség. Így az import volatilitása (mind mennyiségét, mind az árakat tekintve) várhatóan növekszik.

Piaci árak Az előzőekben már utaltunk az alacsony piaci árakra, annak eshetőségére, hogy az árak nem fedezik az erőmű-

5. ábra: Gáztüzelésű erőmű piacra lépési lehetőségei a gázárak függvényében

6. ábra: EEX tőzsde futures árainak alakulása 2011. I. félévében

7. ábra: Hosszú távon valószínűsíthető piaci árak

vek működési költségeit. Miután éves megállapodások csak néhány erőművel vannak, az erőművek többsége kénytelen termelését a piacon értékesíteni. Ennek árát az aktuális kereslet-kínálat határozza meg, nagyságára jellemzőek

a HUPX ez évi árainak lefutását bemutató 4. ábrán látható értékek. Miközben a napi átlagértékek jó összhangban vannak az európai energiatőzsdék (elsősorban EEX) árainak változásával, napokon belül lényeges változások, eltérések figyelhetők meg. A potenciális erőmű létesítések szempontjából az árak alakulását nem csak abszolút nagyságuk, hanem a lehetséges projektek piacra lépési lehetőségei figyelembevételével kell értékelni. Miután a határköltségeket Európában általában a gáztüzelésű kombinált ciklusú erőművek változóköltsége határozza meg, azt kell megvizsgálni, hogy vajon az európai, illetve hazai földgázár színvonal mellett hogyan tudnának piacra lépni a legkorszerűbb földgáz erőművek. Ehhez a földgázárakat európai vonatkozásban az OECD NEA által kidolgozott dokumentumból [2], hazai vonatkozásban a MEH felkérésére a Pylon Kft. által készített anyagból [3] vettük. Előbbi dokumentum alapján a 2005. június – 2010. május közötti átlagos európai gázár („EU átlag”) 18,49 €/MWh, az ezen időszakbeli legmagasabb éves átlagérték (mint maximum, „EU max”) 30,61 €/MWh volt. A Pylon Kft. tanulmányában a mellék költségeket is figyelembe véve 2742 Ft/GJ gázár szerepel, amely 265 Ft/€ átváltási árfolyammal 37,25 €/ MWh értéket („Hazai ár”) tesz ki. Az aktuális európai gázárak (23,5-27,1 €/ MWh) ennél lényegesen alacsonyabbak. Az előbbi három gázárral, valamint 15 €/t kvóta költséggel (az egyéb változó költségeket elhanyagolva) kiszámítva a piacra lépési árakat és ezeket összehasonlítva a HUPX áraival az 5. ábrán látható napi értékesítési órák adódnak. Egyértelműen megállapítható, hogy a magas hazai tüzelőanyag árak mellett a hazai erőművek versenyképtelenek az európai piacon, versenyáron tüzelőanyagot beszerző erőművekkel szemben. Amennyiben ez a tendencia a gázárakban fennmarad, a hazai erőművek versenyképtelensége tartós lesz. Így a hazai ellátásbiztonság szempontjából sürgető feladat a hazai gázárak piaci árszintjének mielőbbi megteremtése. Feltételezhető ugyanakkor, hogy a külföldi erőművek jelentős része sem a spot piacon szerzi be a tüzelőanyagot, hanem hosszabb távú, ellátásbiztonságot garantáló földgáz ellátási szerződések alapján, amelyek árszínvonala


9

bizonyosan magasabb az előbbi piaci földgázár színvonalnál. Így a hazai erőművek versenyhátránya valószínűsíthetően kisebb az ábrán bemutatottnál, de tartósan fennáll. A versenyhátrányt a technológia korszerűsítésével (hagyományos erőművek helyett jó hatásfokú kombinált ciklusokkal) nem lehet megszüntetni. A piaci árak közép, illetve hosszú távú alakulására az EEX tőzsde futures árainak változását (6. ábra), illetve a menetrendtartó erőművek várható határköltségét (7. ábra) mutatjuk be. A határidős üzletkötések árai összhangban vannak a napi piaci árakkal, jelentősebb áremelkedésre, a szűkülő kvótamennyiség árnövelő hatásától eltekintve a kereskedők nem számítanak. Az értékek alapján megállapítható, hogy az erőművek nagyon szerény, fix költségeket fedező árkülönbözetre (spread) számíthatnak, az árvárakozások továbbra sem ösztönzik az új erőművek beruházását. A hosszú távon várható árakat a legjobb hatásfokú kombinált ciklusú blokkok határköltsége alapján lehet becsülni, miután a határköltséget meghatározó erőmű a piaci elemzők véleménye alapján a földgáz-tüzelésű szabályozó erőmű lesz. A 7. ábrán bemutatott árelőrejelzés a liberalizált gázpiacon (a hazai árakat is meghatározó német főpiacon) tapasztalt 2005-2010 közötti előbbi gázárak alapján készült. Az átlagos ár az ötéves időszak átlag-gázárán, a maximális érték a legmagasabb árú egy éves időszak átlagárán, a minimális érték a legkisebb árú egy éves időszak átlagárán alapul. A földgázár eszkalációját a különféle elemzők által közel azonosan figyelembe vett 1 %/év értékkel számítottuk. A változó üzemeltetési és karbantartási költségek más elemzőkével azonos értéken, 1%/év eszkalációval szerepeltek a számításokban. Hatásfok-eszkalációval (tekintettel a szabályozó erőművek részterhelésű, gyakori teljesítményváltozással együtt járó üzemvitelére) nem számoltunk. A CO2 kvóta árát a hozzáférhető becslések alapján 2013tól 20 €/tonnára, 2021-től 40 €/tonnára (évi 1% eszkalációval), 2050-től 70 €/tonnával állítottuk be. Miután a 20 €/t körüli kvótaárak nem ösztönzik a CCS technológiák elterjedését, felvetődött széndioxid-adó bevezetése is,

10

2011/3-4 ■

8. ábra: Átlagos energiaköltségek változása a szándioxid-kvótaár függvényében [2]

9. ábra: az Egyesült Királyságra jellemző átlagos költségek (£/MWh) [5]

amelynek induló értékére az Egyesült Királyságban 40 €/t körüli értéket tartanak célszerűnek. Amennyiben ezen adó már a következő kereskedési időszakra bevezetésre kerülne, az árak a 2020-21 közötti ugrással haladnának magasabban a 2020-at megelőző időszakban is. 2050-től további kvótaáremelkedéssel nem indokolt számolni, miután a CCS technológiák az előbbi, becsült árszinttel a Mátrai Projekthez kapcsolódóan korábban elvégzett elemzések alapján bizonyosan megtérülnek.

Erőmű építési lehetőségek versenyképessége Utaltunk arra, hogy a határköltségeket általában a korszerű gáztüzelésű erőművek változó költsége határozza meg. Az új projektek megtérülése szempontjából azonban az is fontos,


hogy vajon a piaci árak valószínűsítik-e egy új befektetés létesítésével, működtetésével kapcsolatos összes költség megtérülését. Ennek mérlegeléséhez a beruházási költségekből, megvalósítási időkből, finanszírozási és egyéb költségekből lehet kiindulni. Korábban a vizsgálatokat cash-flow elemzés alapján végezték, a befektetés nettó jelenértékét (NPV), vagy a berendezéssel előállítandó villamosenergia kiegyenlített átlagos energiaköltségét (LUEC, vagy LCOE) határozták meg. Ez alapján olyan hosszú távú szerződéseket kötöttek, amelyek biztosították a számított költségek megtérülését. Ilyen átlagos energiaköltségre vonatkozó számítások eredményét a 8-10. ábrák és az 1. táblázat mutatják. Ezek különféle forrásokból származnak, de a bemutatott tendenciák hasonlóak. Az eredmények széles tartományban szórnak, de az egyértelműen megállapítható, hogy a jelenlegi piaci árak mellett

1. táblázat: OECD áramtermelési ár-előrejelzések 2010-ben (USD cent/kWh)

Ország

5%-os diszkonttényezővel Nukleáris

Szén

Belgium

6,1

8,2

Franciaország

5,6

Csehország

Németország

Japán

Korea

Hollandia

Szlovákia

Szén

9,0

10,9

10,0

-

9,2

-

9,2

5,0

7,0-7,9

6,8-8,5

2,9-3,3

6,6-6,8

-

6,3

12,0

4,9

7,2-7,5

6,8

4,3

7,5

8,7

6,3-7,4

7,5

5,0

6,3

3,0-3,6

Eurelectric

Nukleáris

8,8-9,3

Kína

Oroszország

Gáz CCGT

8,5-9,4

5,5-7,8

EPRI (USA)

Szén és CCS

7,0

Svájc

USA

10%-os diszkonttényezővel

4,8

6,0

-

8,8

8,2 -

5,5 7,2

-

10,4

-

9,3-9,9

-

-

11,4-13,3

13,6-14,1

8,5

8,3

8,7-9,4

9,5-11,0

9,1

4,2-4,8

7,1-7,4

-

-

9,8

14,2

10,5

-

7,8

-

9,4

9,0-13,6

-

4,9

4,4-5,5

-

7,9

7,3

7,7

7,1

8,6

7,6

10,5

7,7

6,8

10,6

10. ábra: az Egyesült Államokra jellemző átlagos költségek [6]

csak nagyon alacsony finanszírozási költségek esetén lehet megtérülésre számítani. Az OECD NEA vizsgálatai [2] alapján (8. ábra) kis CO2 kvóta ár esetén a földgáztüzelésű erőmű tűnik a legversenyképesebbnek, 30 €/t kvótaköltség felett azonban az atomerőmű adja a legkedvezőbb alaperőművi megoldást. Az egyes projektfejlesztőktől bekért információk alapján készült az OECD 2010-es előrejelzése [4] is, amelynek jellemző adatait az 1. táblázat tartalmazza.

Gáz CCGT

11,5

-

-

Szén és CCS

A tanulmány 21 országból mintegy 190 projekt adatait elemezte. A fajlagos beruházási költségek atomerőműveknél 1556 $/kW (APR-1400, Dél-Korea) értéktől 3009 $/kW (ABWR, Japán), 3382 $/kW (GEN III+, Egyesült Államok), 3860 $/kW (EPR, Franciaország), 5863 $/kW (EPR, Svájc) értékeken keresztül >5000 $/kW értékig (Belgium, Hollandia, Csehország) szórtak. Az OECD-n kívüli adatközlők közül Kína 1748 $/ kW (CPR-1000), illetve 2302 $/kW (AP 1000), Oroszország 2933 $/kW (VVER-1150), Egyesült Államok 2970 $/kW (APWR), az Eurelectric 4724 $/

-

10,7

10,0 -

-

12,0

-

8,2

-

10,5

-

5,2

-

8,8-9,3

9,4

9,0

11,8

8,0-9,0

10,2

5,8

8,8

9,3

-

9,5 -

8,3 7,8

8,3 9,4

kW (EPR) fajlagos beruházási költség értéket adott meg. A szénerőművek fajlagos beruházási költségére 807-2719 $/kW, CCS-sel 3223-5811 $/kW, ligniterőművekre 1802-3485 $/kW, gáztüzelésű erőművekre 635-1744 $/kW értékek szerepelnek a számításokban. (Euróra történő átszámítás 1 € ≈ 1.394 $ értékkel történhet.) Az Egyesült Királyságban (Mott MacDonald [5]) elvégzett elemzések (9. ábra), illetve a DOE által [6] közzétett adatok (10. ábra, a + jelölés a legfejlettebb típust jelzi)) az adott országra jellemző reális finanszírozási költségeken alapulnak. A várható átlagos költségek alapján jelenleg egyetlen erőműtípus megtérülése sem valószínűsíthető, így új beruházási döntésekre csak ritkán kerül sor, inkább a megkezdett projektek leállítása jellemző. Liberalizált körülmények között a projekt teljes gazdasági élettartamára, teljes kapacitására vonatkozó kereskedelmi szerződések megkötésére általában nincs mód. Emellett a piaci árak gyakran a tüzelőanyag költségeket sem fedezik, így nem csak a villamosenergia-ár, hanem az előállítható villamos energia mennyisége is bizonytalan. Ezt figyelembe véve a gazdasági vizsgálatokat az egyes kereskedési időszakokban várható profit (a valószínűsíthető piaci ár és a változó költség elemeinek különbsége, Π(t)) eloszlásának megállapításával lehet csak elvégezni.


11

Kapacitás finanszírozási mechanizmusok típusai

11. ábra: Menetrendtartó erőművek kihasználása [10]

Π(t) = P(t) – Ctü – O&M – Ckvóta Ahol P(t) Ctü O&M Ckvóta

aktuális piaci ár tüzelőanyag költség változó üzemeltetési költség széndioxid kvóta költsége

A piaci profit kereskedési időszakokra vonatkozó, valószínűsíthető lefutása alapján egy adott időszakra vonatkozó átlagértéke, valamint volatilitása is meghatározható. A projekt gazdasági megítélésére a nettó jelenérték (NPV), illetve a belső megtérülési ráta (IRR) alkalmazható: n A nettó jelenérték kiszámítására a projekt befektetési költségét, futamidejét követő leszerelési költségeket (DC) és az egyes üzleti évekre várható piaci árak alapján számított (r) diszkonttényezővel diszkontált nettó pénzfolyamokat figyelembe véve kerülhet sor. NPV = - INV + [Σ N (PFn /(1+ r)n] * H – DC n

12

A projekt belső megtérülési rátájának (amely azt a tőkeköltséget jelöli, amelynél a pénzfolyamok nettó jelenértéke zérus) kiszámítása a projekt nettó jelenértéke és a projekt élettartama alatti egyes évekre vonatkozó, nettó (PFn) pénzfolyamok alapján lehetséges. A valószínűsíthető tőkeköltségnek a várható belső megtérülési rátánál kisebbnek kell lenni.

2011/3-4 ■

NPV = Σ N (PFn/(1+IRR)n = 0 Utóbbi gyakorlati alkalmazása a különféle projektek összehasonlítása szempontjából nem egyértelmű, mivel a nagyobb belső megtérülési ráta nem garantál nagyobb nettó jelenértéket. Az előzőekben jelzett változó feltételrendszerben az egyes projektek, portfóliók versenyképességének megítélésére a statikus módszerek helyett/ mellett előtérbe került az opció- és portfólió-elemzés alkalmazása [7]. Ezeknél a döntés előkészítésnél egyrészt a múltbeli tényköltségekből, árakból (piaci tüzelőanyagár, kvótaár, villamos energia ár) indulnak ki, másrészt az esetleges egyéb kockázatokat, mint például a rendelkezésre állási tényező, a tőkeköltség, beruházási időtartam, fajlagos beruházási költség, fajlagos hőfogyasztás, erőmű gazdasági élettartama, üzemeltetési, karbantartási költségek változása is figyelembe veszik. A Monte Carlo szimulációval elvégzett nagyszámú elemzésnél a nettó jelenértékre egy eloszlásfüggvény adódik, és az egyes változatok közti döntés ezen eloszlásfüggvények lefutásának értékelése alapján lehetséges. A portfólió elemzésnél a vizsgálatokat azonos módon végzik, azzal, hogy kettő vagy három különböző erőműtípusból, egységből álló portfólió nettó jelenértékének változását vizsgálják, az előbbi paraméterek szórásának függvényében. A különféle változatok között a legnagyobb nettó jelenértékű változat tekinthető optimális megoldásnak.


A projektek valószínűsíthető megtérülésének hiányában a bankok által elvárt, korábbiaknál szigorúbb finanszírozási feltételrendszerben felvetődik a befektetők alkalmas mechanizmussal történő ösztönzése [9]. A leggyakrabban szóbajövő lehetőségek: n Kapacitásdíj: Minden termelő részére fix összegű díjat fizetnek a rendelkezésre álló kapacitás után. A díj értékét központi testület határozza meg. A díjat akkor is fizetni lehet, ha az erőmű nem működik, de a rendelkezésre állási feltételeket teljesíti. n Kapacitás tender a szükséges tartalékok biztosítására: A kapacitásdíjat csak a fenyegető forráshiányok megelőzésére szükséges kapacitások után fizetik. A díj nagyságát pályázat alapján állapítják meg. A pályázat kiírása befolyásolhatja a résztvevőket, ez által torzíthatja a versenyt. Miután a források igénybevételére csak forráshiányok megelőzésére, különleges helyzetekben került sor, az energiapiacot nem torzítja. n Kapacitás lekötési kötelezettség (ICAP, ACAP): A szolgáltatókat kötelezik arra, hogy a termelőkkel a szabályozó hatóság, vagy a TSO által a kereskedő értékesítési profilja figyelembevételével meghatározott arányú beépített vagy ténylegesen rendelkezésre álló kapacitásra szerződjenek. Szerződés hiányában a kereskedőnek büntetést kell fizetni. A kapacitás lekötés ára decentralizált módon, a szerződéseken keresztül kerül meghatározásra. A modellhez egy, a lekötési kötelezettségekre (lekötött kapacitásokra) vonatkozó piac is kapcsolódhat. n Kapacitás aukció: A szükséges kapacitás nagyságát központilag (a TSO vagy a szabályozó) határozzák meg néhány (célszerűen például három) évre előre. A lekötendő kapacitásokat és így az árat pályáztatással határozzák meg, amelyen meglévő és új források is részt vehetnek. A le1 A tartalmi hűség kedvéért az Egyesült Királyságból származó forrásokból átvett részleteknél meghagytuk az eredeti pénzegységet. Az átszámítás euróra a 2005-ös átlagos arányszám alapján 1,4621 szorzószámmal végezhető el.

kötés költségét a szolgáltatókon vagy az elosztókon keresztül az általuk értékesített/forgalmazott villamos energia (vagy annak átvételi profilja alapján határozzák meg). n Rendelkezésre állási opció: Az aukción kiválasztott termelőknek egy meghatározott piaci ár felett kell rendelkezésre állni. Tulajdonképpen, egy opciós ügylet. A kapacitás-lekötési kötelezettségen belül az energiamix megfelelő arányának fenntartására különleges ösztönzések is lehetségesek. A Redpoint Energy és az Energy Strategies közös tanulmánya [8] vizsgálja például a primer energiahordozó diverzitást ösztönző, vagy atomerőmű-ösztönző kötelezettségek bevezetésének hatását is. Az előbbiekkel gáztüzeléstől eltérő, az utóbbival csak atomerőművi fejlesztéseket ösztönöznének. Az elemzések alapján a kapacitás-lekötésre ösztönző bizonyítványok ára mintegy 12-14 £/ MWh1 nagyságrendben lenne, amely a fogyasztók számára mintegy 4-5 £/ MWh áremelkedést jelentene. Ugyanakkor az ellátásbiztonság javulása az átlagos villamosenergia-árak csökkenésére vezetne, így csak ~2 £/MWh árnövekedéssel lehet számolni. A diverzitást ösztönző kötelezettség elsősorban szénerőművek és atomerőművek létesítését eredményezné, ezek között szénelgázosítással működő új technológiák is megjelennének. Fogyasztói költségnövelő hatása 0-4 £/MWh nagyságrendben becsülhető. Az atomerőművek létesítését ösztönző kötelezettségnek csak hosszabb távon lenne hatása, miután az előkészítési, létesítési időtartam együttesen meghaladhatja a 10 évet. Az elemzés készítői megállapítják, hogy a kötelezettségek bevezetése támogatná a politikai célok elérését, ugyanakkor nagyon gondosan kellene előkészíteni az indokolatlan többletberuházások megelőzésére. A kapacitástender kiírását a piac működése szempontjából alaperőművekre hátrányosnak vélik, miközben a csúcsigények fedezésére létesítendő csúcserőművek esetében alkalmas megoldás lehet.

Tartalék kapacitások A megújuló erőforrások rendszerbe kerülésével a tartalék igény és ezzel a

12. ábra: Szélerőművek termelésének ingadozása

13. Ábra: Szélerőművek teljesítményének szórása

300 250

200

150 100 50 0

14. ábra: Gyors teljesítményváltozások

tartaléktervezés is változott. Az eddig szokásos primer, szekunder tartalék, valamint a legnagyobb fogyasztói igények kielégítésére, illetve a legnagyobb teljesítőképességű kapacitások kiesésének pótlására szükséges hidegtartalékok mellett új tartalék típusként szük-

ség van az időjárástól függő, gyorsan változó teljesítőképességű megújuló erőművek kieső teljesítőképességének gyors pótlására alkalmas tartalék kapacitásokra [9]. Ezen kapacitások lekötése megelőző napi, vagy napi kereskedelemben a


13

15. ábra: Szélerőművek teljesítményének változása

tényleges időjárásfüggő megújuló termelés nagyságától függően lehetséges, és szükség esetén rövid időre pótolhatók az egyéb célra lekötött forgótartalékokból. Az ilyen tartalékok általában 1000 h/év, de bizonyosan 3000 h/évnél kisebb kihasználási óraszámmal működnek. A berendezéseknek lehetőleg jó hatásfokúnak, kis széndioxid kibo-

14

2011/3-4 ■

csátásúnak és jól szabályozhatónak kell lenni. A meglévő erőművek kihasználása is lényegesen csökkent. Spanyolországban például az évtized elejéhez képest a szénerőműveknél 6600 h/év-ről 2000 h/év-re, földgáztüzelésű erőműveknél 5000 h/év-ről 2800 h/év értékre [9]. Európa más részén is nagyon alacsony, általában 50% alatti a kombinált ciklusú


erőművek kihasználása. A kihasználás a megújuló erőművek részarányának bővülésével tovább csökken, így a most létesülő, jó hatásfokú kombinált ciklusú erőművek egyre inkább kiegyenlítő, tartaléktartási feladatokat látnak el. A gáztüzelésű, menetrendtartó erőművek kihasználása Magyarországon is lényegesen csökkent. A Csepeli Erőműnél 55%, a Budapesti Erőmű Zrt. erőműveinél ~48% volt 2011 első félévében. Különösen nagymértékű a visszaesés a Dunamenti és a Tiszai Erőműveknél, mint azt dr. Stróbl Alajos adatgyűjtése alapján a 11. ábra mutatja, előbbi (a gázturbinás, kombinált ciklusú egységeket is beleértve) ~10%, utóbbi ~17% körüli kihasználással működött. A DENA által korábban készített vizsgálatok alapján a Németországban 2015-re valószínűsített szélerőmű összetétel mellett a szélerőművek mintegy 8%-os beépített teljesítményre vonatkoztatott hagyományos erőmű kapacitással egyenértékűek. Tehát a szélerőművek beépített teljesítőképességének 92%-át hagyományos erőműként is meg kell építeni. Az Eurelectric hivatkozott előbbi elemzése [9] 10% egyenértékű teljesítőképességet vesz figyelembe. A változó termelés kiegyenlítéséhez a DENA vizsgálatai alapján +20%-nyi, -40%-nyi szabályozókapacitásra lehet szükség. A nagyobb kihasználási óraszámú tengeri szélerőművek arányának növekedésével az előbbi tartalékok kismértékben változhatnak. Hazai viszonylatban a 2011 első hét hónapjában mért jellemzőket, az azok alapján megállapítható szabályozókapacitás-igényt a következők jellemzik: n A beépített teljesítőképesség (a bejáratási próbaüzemben lévő berendezéseket is figyelembe véve) ~ 330 MW. n A széljárás – mint a 12. ábra (amelyen a sárga pontok a napi átlagos teljesítményt jelölik) mutatja – rendkívül ingadozó, az együttes maximális teljesítmény a 260-280 MWot nem haladta meg, néhány napot kivéve a teljesítmény a minimum és maximum között nagymértékben változott. A napi teljesítmény lefutás szórását a 13. ábra mutatja, a legnagyobb érték a 110 MW-ot is meghaladta. n A teljesítmény felfutás és lefutás, mint azt a legnagyobb szórású napokra a 14. ábrán látható, gyors,

2. táblázat: Terhelésváltozások nagysága

Január

Negyedórás Félórás Órás

Tény-Terv

Fel

Le

Fel

-73

67

40

-40

104

-103

55

136

Február

-86

Le

Fel

-56

92

52

-29

103

-94

128

emiatt néhány óra alatt minimumról maximumra és viszont kell a kiegyenlítő teljesítményt változtatni. n A MAVIR adatbázisában hozzáférhető mérési eredmények alapján a negyedórás, félórás, órás teljesítményváltozásokat, illetve a tényértéknek a tervértékhez viszonyított eltérését (amelyeket a 2. táblázat, illetve a május hónapra vonatkozóan napi bontásban a 15. ábra mutat) értékelve megállapítható, hogy a szélerőművek összesített beépített teljesítőképességére vonatkoztatva mintegy ±24% szekunder, ±4044% perces tartalékra volt szükség. A menetrend találati pontossága a legnagyobb eltérések tartományában 45-50% körül van. A jelenlegi szélerőmű-kapacitás mellett e tartalékokat a meglévő források optimális felhasználásával a rendszerirányító kezelni tudja. A szélerőművek beépített teljesítőképességének tervezett növelése a tartalék kapacitások növelését is igényli, különös tekintettel arra, hogy hagyományos erőmű hálózati elem kiesése a fogyasztói igények tervezettől eltérése (amelyek a jelenlegi tartalék-kapacitások nagyságát meghatározzák) és a szélerőművek időjárásfüggő termelésingadozása egymástól független események, akár egy időben is bekövetkezhetnek. Erre tekintettel a 2020-ra tervezett 750 MWnyi szélerőmű-kapacitáshoz mintegy 150 MW-nyi szekunder, 300 MW-nyi tercier (perces) tartaléktöbbletre lehet szükség. A többlettartalék mennyisége a kétféle eseménycsoport együttes valószínűségének mérlegelésével esetleg csökkenthető. A menetrend 45-50%-nyi pontosságát azonban mindenképpen javítani kell, mert 300-350 MW-nyi emiatti kiegyenlítő szabályozókapacitás rendszerbe illesztése, folyamatos üzemben tartása igen nagy fogyasztói többletköltséggel járna.

Március

-100

62

111

169

Április

Le

Fel

-83

112

-59

-112 -114

79

137 96

Május

Le

Fel

-112

125

-142

147

-67

-120

Összefoglaló Az előbbiek alapján az alábbiak állapíthatók meg: n A liberalizált piaci körülmények között a jelenleg valószínűsíthető árak mellett rövid távon egyetlen erőműtípus megtérülése sem garantálható. n A megtérülés valószínűsége elsősorban a finanszírozási költségektől, a piaci feltételek azonosságától függ. Magyarország mind a finanszírozási költségek, mind a gázárak tekintetében hátrányban van a piaci árakat meghatározó főpiacokhoz képest. n A hagyományos erőművek kihasználása folyamatosan csökken. n Az időjárásfüggő erőművek részarányának növelése a tartalékkapacitások növelését is igényli, ennek következtében a nagyobb teljesítőképességű új egységek rendszerbe illesztése kisebb többlet tartalékkapacitást tehet szükségessé. n Az időjárásfüggő megújuló teljesítőképesség növelése nem csökkenti lényegesen a hagyományos erőmű kapacitások igényelt nagyságát, így a fogyasztói költségek lényeges növekedésére kell számítani. n Az ellátásbiztonság jelenlegi szintjének megőrzésére folyamatosan figyelni kell a regionális piac várható helyzetét: fennmaradnak-e a jelenlegi nemzetközi kereskedelem fenntartásához szükséges többletkapacitások. Forráshiány valószínűsége esetére kellő időben, megfelelő kapacitáslétesítési ösztönző mechanizmusokat kell bevezetni. E mechanizmusok közül nemzetközi gyakorlat alapján a kapacitás lekötési kötelezettség tűnik legkedvezőbbnek. n A meglévő források termelésből történő kivonásának – a jelenlegi átmeneti regionális többlet lecsengését követő időszaki forráshiány kialakulásának – megelőzésére megfontolandó kapacitásdíj átmeneti bevezetése is.

63

146

Június

Le

Fel

-83

132

-58

-128 -146

76

137

134

Július

Le

Fel

-111

95

-78

-127 -147

77

103 142

Le

-59

-104

-124 -130

Az előbbiek közül a finanszírozási költségek csökkentése, gázpiac liberalizálása kívül esik a villamosenergiaiparág illetékességi körén, ugyanakkor megemlítendő, hogy a gazdaság helyzetének stabilizálása a villamos energia ellátásbiztonság, így a nemzetgazdaság versenyképessége szempontjából is nagyon fontos. Felhasznált irodalom 1. Dr. Stróbl Alajos: A villamosenergiaágazat stratégiája, Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, Vitassuk meg a jövőnket!, 3. Energiastratégiai Konferencia, Herceghalom, 2010. 2. Carbon pricing, power markets and the competitiveness of nuclear power -OECD 2011 NEA No. 6982 3. Javaslat a Magyarországi KÁT – Kötelező Átvételi Tarifa – Rendszer Green-X alapú átalakítására 2011-12 évre, Pylon Kft. 4. P rojected Costs of generating Electricity, 2010, OECD 5. UK Electricity Generation Costs Update, June 2010, Mott MacDonald 6. Energy Information Administration, Annual Energy Outlook, 2011, December 2010 DOE/EIA-0383(2010) 7. Roques, F.A., Nuttall, W.J., Newbery, D.M.: Using Probabilistic Analysis to Value Power Generation Investments Under Uncertainty, July 2006. CWPE 0650, EPRG 065 8. Dynamics of GB Electricity Generation Investment, Summary Report, Redpoint Energy Ltd. Energy Strategies Limited, July 2006 9. RES Integration and Market Design: are Capacity Renumeration Mechanisms needed to ensure generation adequacy, Eurelectric, May 2011. 10. Dr. Stróbl Alajos: Tájékoztató adatok a magyarországi villamosenergia-rendszerről, A piacnyitás (2003) óta eltelt időszak fontosabb adataiból 2011. július 15. (A villamos adatok 2011 első félévére)


15

A HAZAI ERŐMŰÉPÍTÉS HÚSZÉVES LEHETŐSÉGEI A HAZAI VILLAMOSENERGIA-ELLÁTÁS BIZTONSÁGA, GAZDASÁGOSSÁGA ÉS KÖRNYEZETÁLLÓSÁGA ÉRDEKÉBEN ÚJ ERŐMŰVEKET KELL ÉPÍTENI HAZÁNKBAN IS A KÖVETKEZŐ HÚSZ ÉVBEN. NAGYON SOK LEHETŐSÉG ADÓDIK MÉG A LEGKEDVEZŐBB MEGOLDÁS KIVÁLASZTÁSÁRA, DE ELŐRE KELL TEKINTENI – HA VÁLTOZATOKBAN IS – ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY A BEFEKTETÉSI KOCKÁZATOT A MINIMÁLISRA CSÖKKENTVE, IDŐBEN ELKÉSZÜLJENEK EL A LEGALKALMASABBNAK LÁTSZÓ ERŐMŰVEK. TÖBBEN FOGLALKOZNAK HAZÁNKBAN HOSSZÚ TÁVÚ TERVEKKEL, AZ ENERGETIKA STARATÉGIAI IRÁNYÍTÁSÁVAL, DE MÉGIS A BEFEKTETŐKÖN MÚLIK, HOGY MIKOR ÉS MILYEN ERŐMŰ KERÜL ÜZEMBE ÚGY, HOGY AZ A FOGYASZTÓK ÉRDEKEINEK MINDENBEN MEGFELELJEN. EGY ILYEN LEHETŐSÉGET MUTAT BE AZ ISMERT TERVEZŐINTÉZET MUNKATÁRSA AZ ALÁBBI CIKKÉBEN.

Dr. Stróbl Alajos* Mikor, mennyi és milyen erőműveket építenek majd húsz év alatt a befektetők Magyarországon? – kérdezhetik az érdeklődők. E kérdésre nem egyszerű választ adni, hiszen nem ismertek a potenciális befektetői szándékok, sőt gyakran változnak a beruházási feltételek, ösztönzések vagy korlátok az országban és szinte egész Európában. A MAVIR ZRt. kétévente ad ki részletes kapacitáselemzést a hazai villamosenergia-ellátás forrásoldalának várható alakulásáról – tizenöt évre előre tekintve. Idén is várható egy újabb, ami majd a cég honlapján olvasható lesz. Természetesen ez is csak egy elemzés, egy vázlat arról, hogy mikor és mennyi erőműre lenne szükség a biztonságos, gazdaságos és a környezetet kímélő villamosenergia-termeléshez. Nem erőmű-létesítési terv vagy cselekvési program ez, amelyeknek az elkészítése természetesen a befektetők feladatát képezi majd. A kapacitáselemzés egy segítség az ő feladatuk optimális ellátásához, mert jelzéseket ad a várható villamosenergia-igényekről, a meglévő és megmaradó erőművekről és általában a fejlődés várható térségi útjairól. A sok-sok évtizedes munkával erőműrendszer-tervezéssel és konkrét erőmű-létesítéssel foglalkozó egy ilyen átfogó kapacitáselemzéssel segítséget nyújthat a rendszer irányítójának, ha tőle is megfelelő információkat kap a keretfeltételek változásáról. Az önálló ítéletalkotás felelőssége nehezen fogalmazható meg, hiszen minden információ korlátozott értékű, különösen a jövőre vonatkozó. Ezért a tervezésben jártas kötelességének érezheti, hogy tájékoztatást adjon a közvéleménynek * Dr. Stróbl Alajos, főmérnök, Pöyry-Erőterv, e-mail: [email protected]

16

2011/3-4 ■

1. ábra: A nettó és a bruttó villamosenergia-fogyasztás alakulása

– nem utolsó sorban a befektetőknek – a lehetőségekről, a járhatónak látszó útról. Röviden tehát azt írja le, amely véleménye szerint az egyik leginkább járható út a következő két évtized hazai erőműépítésében, de jelzi a buktatókat és a lehetséges elágazásokat is.

ERŐMŰÉPÍTÉS AZ ELMÚLT HÚSZ ÉVBEN A teljesebb tájékoztatás érdekében először azt kell feleleveníteni, hogy milyen erőművek épültek az elmúlt két évtizedben, 1990 és 2010 között, gyakorlatilag tehát a nyolcvanas években kiépült Paksi Atomerőmű utolsó egységének üzembe helyezése óta – a tavalyi tényeket is tekintetbe véve. Ös�szesen mintegy 3000 MW bruttó villamos teljesítőképességű új erőművet


építettek hazánkban a befektetők. Ez igen nagynak látszó szám, holott sokan azt is gondolhatnák, hogy Paks után alig épült erőmű. Alaperőmű valóban nem, de egyéb igen sok. Nem nagy ez a szám azonban akkor, ha – mint látni fogjuk – a következő húsz évben háromszor ennyit kellene építeni. Az összes, két évtized óta épült erőműnek csak a 60%-a volt az ún. nagyerőmű (BT ≥ 50MW). A többi a decentralizált termeléshez kapcsolódó kiserőműként jelenik meg a statisztikákban. Új út kezdődött tehát két évtizede hazánkban is – részben a megújuló forrásokhoz, részben a kapcsolt termeléshez igazodva. Az addigi alaperőmű-létesítés véget ért. Természetesen a kiserőmű-létesítés fellendülése a tetemes támogatásnak köszönhető, de megfelelt az európai útnak, az ésszerű és korszerű energiaátalakításnak.

Az új erőműveknek csak a 12%-át építették megújuló forrásokra (főleg szélre és biomasszára), a többség felhasznált energiahordozója a szénhidrogén lett. Az új erőművek 75%át földgázra építették, gázturbinás és gázmotoros technológiákkal, 13%-át pedig – perces tartalék gázturbinaként – olajra, amely az igen kis kihasználás miatt természetes volt. Megállapítható tehát, hogy a fő fosszilis energiahordozó a földgáz lett, amely korábban egyáltalán nem volt jellegzetes erőműves tüzelőanyag. Sajnos a szenet alapvetően nélkülözték az új erőműveket beruházók, bár voltak elképzelések korszerű szénerőművek építésére is. A ma legfiatalabb szénerőművünk utolsó egységét 1972 őszén kapcsolták először a hálózatra. Annak ellenére, hogy ilyen sok új erőművet építettek, a tavaly december végére elért, 9300 MW-ot meghaladó együttes beépített bruttó villamos teljesítőképességű hazai erőműpark nem lett sokkal fiatalabb. Vannak még a múlt század ötvenes, hatvanas éveiben üzembe helyezett erőműveink is, és az egész erőműpark átlagos életkora közeledik a negyed évszázadhoz. Sok erőművet építettek ugyan, de nem eleget. Többet kellett volna, hogy a régieket hamarabb nyugdíjazni, pótolni lehessen. Sokat változott a világ két évtized alatt, de lehet az is, hogy a következő húsz évben még többet fog. Nem azt kell tehát elemezni, hogy mit kellett volna jobban csinálni az elmúlt évtizedekben, hanem inkább azt, hogy a következőkben milyen lehetőségek vannak. Az elmúlt évtizedekben két krízis is befolyásolta a villamosenergia-fogyasztás alakulását, és lehet, hogy a következőkben még több fogja. Ennek ellenére maradok az optimista úton, amit a tervezők ötven éve már megszoktak, és a bíztató fejlődéshez igazítva próbálok reális lehetőségeket bemutatni. Nem a pillanatnyi politikai érdekek a fő meghatározók, hanem az unokáink szebb jövőjébe vetett hit.

IGÉNYNÖVEKEDÉS Minden előrejelzés legfontosabb kiinduló adata a fejlődési ütem évi átlagos értékeinek a meghatározása. Gazdaságkutatóink évek óta foglalkoznak ezzel a

2. ábra: A bruttó évi csúcsterhelés alakulása a jövőben

kérdéssel, és jelzéseik eddig elég jónak bizonyultak. Vannak persze érdekektől fűtött jósok, akik hatalmas ütemű fejlődéssel akarják befolyásolni a döntést hozókat, de a szociális piacgazdaság formálódó szabályai szerint a befektetők inkább a saját kockázatelemzéseiknek hisznek már. A 2011 és 2030 között várható nettó villamosenergia-fogyasztás átlagos növekedési üteme 1,2 %/a és 1,5 %/a körül lehet Magyarországon. Az Európai Unióban ennél jóval kisebb ütemet (0,6-0,8 %/a) jeleznek, a világ átlagában pedig nagyobbat (2,1-2,5 %/a). Sok fejlett ország éppen a takarékosságnak és a hatékonyságnak a hangsúlyozásával kisebb ütemeket lát célszerűnek. A jóléthez, a jó élethez a kisebb fogyasztás is bőven elég lehet. Nézzük meg, hogy a hazai fogyasztás miként alakult a múltban, és miként fog – várhatóan – alakulni (1. ábra)! Engedtessék meg, hogy az egyszerűség érdekében itt és a következőkben csak a nagyobb növekedési ütemmel (1,5 %/a) számolt változásokra hívjam fel a figyelmet. A nettó villamosenergia-fogyasztás 2010-ben 36,0 TWh volt (a bruttó 39,8 TWh) országunkban, amely alig 9%kal volt több, mint a húsz évvel ezelőtti. A következő két évtizedben viszont várhatóan közel 35%-kal fogunk többet fogyasztani hazánkban, mint tavaly. Még a kisebb ütemű növekedés megvalósulásakor is mintegy 27%-kal többet fogyasztanánk. Az erőművek vagy általában az ellátás forrásoldalának szükséges telje-

sítőképességét nem az energiafogyasztáshoz, hanem a várható évi villamos csúcsterheléshez igazítják. E csúcsterhelés felett kell biztonsági tartalékokat tartani. Az évi bruttó csúcsterhelés tavaly 6560 MW volt, és ez alig nagyobb, mint a húsz évvel ezelőtti 6534 MW. Ez nem azt jelenti, hogy semmi sem változott, hiszen az első krízis után a csúcs 5550 MW-ig csökkent, majd 2007-ben értük el az eddigi legnagyobb hazai csúcsterhelést (6605 MW). Volt tehát mintegy ezer megawattos növekedés az elmúl időszakban. Nézzük meg, hogy miként változhat a nagyobb és a kisebb igénynövekedés feltételezésekor az évi bruttó villamos csúcsterhelés (2. ábra)! Látható, hogy az évtizedünk közepén már 7000 MW-tal számolhatunk, a húszas évek közepére 8000 MW fölé kerülhetünk, és két évtized múlva akár megközelíthetjük a 9000 MW-ot. Amíg az elmúlt két évtizedben alig 1000 MW volt a tapasztalt növekedés, addig a következőben ennek a kétszerese is elég valószínűnek tűnik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy legalább kétezer megawatt új teljesítőképességet kell megteremtenünk, hanem ennél sokkal többet. Nem csak a biztonság miatt, hanem inkább a ma meglévő erőművek nagy részének feltehető selejtezését pótolva.

A MEGLÉVŐ ERŐMŰVEK SORSA Két évtized múlva már aligha számíthatunk arra, hogy a múlt század hat-


17

vanas-hetvenes éveinek egységeit még versenyképesnek tartják a tulajdonosaik. A „Paks” előtti erőművekből nem sok maradhat már meg 2030-ban, sőt a kilencvenes években építettek közül is többet lecserélhet az üzemeltetője. A 2010 végén meglévő 9300 MW együttes kapacitásból több mint 1400 MW-ot tettek ki a kiserőművek, amelyek viszonylag újak, a többség azonban régi nagyerőmű. Ezek közül „biztosan” csak a Paksi Atomerőmű 2000 MW-ja maradhat meg még a vizsgált időszakban, ha megkapja – mint az várható – az engedélyeket az üzemidő-hosszabbításra. Reálisan feltételezhető, hogy a tavaly még meglévő erőműpark bruttó névleges beépített villamos teljesítőképességének csak kb. a 40%-a maradhat meg két évtized múlva (3. ábra), azaz alig több 3700 MW-nál. Feltehető, hogy a szénerőművek utolsó egységei a húszas évek vége felé leállnak, ha versenyképes alaperőművek lépnek üzembe a térségben, és a szén-dioxid-kibocsátási gondokat nem sikerül csökkenteni. A menetrendet tartó régi egységekből legfeljebb a csepeli maradhatna meg, a nagy fűtőerőművek közül pedig például a kispesti és az újpesti. Az ipari erőműveket is lecserélhetik a tulajdonosaik. A kiserőműveknél a mérséklődés kisebb lehet, bár a támogatások megváltoztatásának lehet jelentősebb hatása. Összességében tehát a meglévő erőműparkból két évtized alatt legalább 5600 MW-ot ki kell váltani korszerűbb egységekkel.

A SZÜKSÉGES ERŐMŰÉPÍTÉS Az előzők alapján nyilvánvaló, hogy elsősorban a meglévő erőművek kiváltása, és csak másodsorban az igények növekedése miatt kell a következő évtizedben sok új erőművet építeni hazánkban. Nem mindegy azonban, hogy milyen nagy új erőműveket építünk, hiszen a nagyobb erőműnek nagyobb a tartalékigénye. Ha hosszabb távon nem is számítunk behozatalra, az nyilvánvaló, hogy a hazai csúcsterhelés ellátásához legalább 13 500 MW körüli erőműparkra van szükségünk, ha nagy egység-teljesítőképességű alaperőműveket épít a befektető. Összesen tehát közel 10 000 MW új erőműves teljesítőké-

18

2011/3-4 ■

3. ábra: A meglévő erőművek várható kapacitáscsökkenése

pességet kellene létrehozni két évtized alatt hazánkban, mint azt egy tájékoztató vázlat mutatja (4. ábra). Természetesen nem egyenletes sem az igénynövekedés, sem az erőmű-létesítés, sőt a csúcsterhelés is ingadozik – például az időjárás függvényében. Úgy tűnik, hogy 2015-ig még elég lesz a 10 000 MW-os erőműpark, de aztán a húszas évek közepén – a beépítendő egység-teljesítőképesség függvényében – már jelentős többlet kapacitásra lehet szükség.

MEGÚJULÓS LEHETŐSÉGEK Az erőműépítés ma leginkább elfogadott lehetőségét a megújuló források jelentik. Az egész világon, de főleg Európában ma ez az első számú fejlesztési út, különösen ebben az évszázadban vagy az új évtizedben. Tavaly a megújuló forrással működő erőművek a bruttó villamosenergia-termelésünknek közel a 8%-át adták. Hosszú előkészítő munka és sok-sok egyeztetés után kiadták a megújuló forrásokra vonatkozó Nemzeti Cselekvési Tervet, amely 2020-ig meghatározza a fejlődésünket. Annak ellenére, hogy többet vállaltunk, mint amennyit vártak tőlünk, mégsem lehetünk egészen elégedettek az elfogadott tervvel. Azért nem, mert a bruttó villamosenergia-fogyasztásunknak csak alig 11%-át várhatjuk megújuló forrásokból. Ezzel az aránnyal az Európai Unió tagországai között messze a legutolsók leszünk. Miért? Mert tudósaink, szakembereink bebizonyították, hogy jobb hőt termelni megújulóból, mint villamos energiát. Olcsóbb hőből hőt csinálni, mint villanyt, és főleg jobb hatásfokkal lehet ezt tenni, sőt lehet, hogy ez jobban illik a hazai környezethez.


4. ábra: A szükséges erőmű-létesítés tájékoztató értéke

Itt azonban a villamos energiáról van szó, amely az egyik legértékesebb szekunder energiahordozó, így a fejlődése is jóval nagyobb, mint a várható fűtési és egyéb hőigényeké. Nem lett volna szabad ennyire háttérbe szorítani a megújuló források energiájának ilyen célú átalakítását. Vannak lehetőségeink ezen a területen is, jóval nagyobbak, mint a hő piacán. Nézzük meg tehát ezeket – összevetve az elfogadott tervünkkel! A vízerőművek továbbra is a politikai félelmeket idézik – több mint húsz év óta. Nem nagyon akarnak ezzel foglalkozni, nincs is vállalkozó, befektető, aki tudná kezelni a kockázatokat. Valóban nem épül Európában nagy vízerőmű mostanában, a kicsiket viszont még sok helyen támogatják. Lehetőségeinket ismerjük, de nem hihetünk a fordulatban, tehát várni kell még legalább húsz évet. A szélerőműveinkkel más a helyzet. Itt a térségi átlagnál jóval nagyobb mértékben támogattuk itthon az eddigi fejlődésüket. Bár – e cikk írásakor – még nem ismert a támogatási rendszer pontos megváltozása, abban bízni lehet, hogy a jelenlegi szélerőmű-teljesítőképesség megháromszorozódhat két évtized alatt, sőt talán hamarabb is. Az 1000 MW vagy nagyobb kapacitás azonban alig 3-4%-ot jelenthet a bruttó villamosenergia-fogyasztásban, így „kiváltói” szerepe korlátozott. Tudni kell azt is, hogy a szélerőművek kapacitásértéke kicsi, hiszen semmi sem garantálja, hogy a fogyasztási csúcsok idején fújni fog-e a szél. Még a németek is 5-10%-ra teszik a szélerőművek értékelhető teljesítőképességét – a telephelytől függően. A naperőművekről alig beszélhetünk ma hazánkban, hiszen idén is legfeljebb 2 MW-ot érünk el (a németek tavaly már

27 000 MW, a csehek 2000 MW felett tartottak). Annak ellenére, hogy adottságaink jók, aligha várható, hogy hatalmas fellendülés kezdődik most hazánkban az új támogatási rendszer eredményeként. De azért reménykedni kell. A biogén (szerves) megújuló tüzelőanyagok, a szilárd, a cseppfolyós és a gáznemű biomassza – ide érteve a szelektált települési hulladékokat is – adja a legnagyobb lehetőséget hazánkban a villamos energia termelésére. Tavaly az összes megújulós villamosenergia-termelésnek ezek a 75%-át adták. Mégsem szeretik kellő mértékben őket ahhoz, hogy nagy fellendülésben hihessünk. A szilárd biomasszánál ugyan tudják, hogy a hazai erdőállomány növekszik, és az évi 12-13 millió erdei köbméter növekményből ki kell vágni legalább hét milliót, mégsem szeretik, ha erőművekben rönkfát tüzelnek. Tudják, hogy a kivágott faállomány legfeljebb 50%-a lehet ipari fa, a többit el kell tüzelni. Mégsem szeretik, ha ezt nagyerőművekben teszik. Csökkenhet tehát a Mátrában, Bakonyban, Borsodban vagy Pécsett eltüzelt, villamos energiává alakított biomassza-energia. A cselekvési terv ugyan jelezte, hogy 500 MW teljesítőképességű ilyen kiserőmű-parkunk lesz, amelyből – kapcsolt termeléssel – kiadnak majd közel 3 TWh/a villamos energiát a hőhöz illeszkedve. Eltekintve attól, hogy ilyen mértékű kapcsolt termeléshez kétszer annyi hő kellene, mint amit ma a távfűtésben felhasználnak, a gond mégsem ez, hanem az, hogy is-

1. táblázat: A szóba jöhető CCGT egységek 2030-ig

BT, MW

Sor

Erőmű

1

Győnyű - G1

3

Bakony - G1+G2

120

5

Dunamenti - G4

450

440

Tisza II. Erőmű

1215

1200

Százhalombatta

880

860

2 4

6

7

8

9

10 11

Dunamenti - G3 Győnyű - G2 Csepel - II Szeged

Egység

Típus

Megjegyzés

425

1

CCGT

elkészült

118

2

OCGT

elkészült

1

CCGT

bruttó

nettó

410

400

570

560

433

430

880

420

1

3

Összesen 2030-ig

7108

6963

840

mét a hőtől teszik függővé a villamos energia termelését. Mivel a hő csökken, biomasszára sem nagyon számíthat a villamos iparág. A geotermikus energia (földhő) villamosenergia-ipari hasznosításában vannak ugyan lehetőségek, de a feltételezett fejlődés szürreálisnak tekinthető. Aligha várható, hogy az ilyen, 80-90°C-os vízzel üzemelő hőerőművek több mint kétszer annyi villamos energiát fognak termelni néhány év múlva, mint a mai vízerőműveink. Ezt a megújuló energiaforrást villamos energiává inkább a vulkánikus tevékenységgel jobban megáldott országok-

CCGT

CCGT

elkészült

bővítéssel

bővítéssel

bővítéssel

átalakítással

2

CCGT

új helyen

2

CCGT

2

840

CCGT

CCGT

2

860

860

1

860

Almásfüzítő Nyírtass

1

18

CCGT CCGT

új helyen

új helyen

új helyen

ban alakítják. Itt valóban jobb lenne a hő területén maradni. A megújuló forrásokkal ma előállított, közel 8%-nyi villany egy évtized alatt talán 11% fölé növekedhet, sőt két évtized alatt megközelítheti a 15%-ot is (ha a jelenleginél reálisabb terveket készítenek a befektetők), de nem lenne bizalmat ébresztő illúziót keltve azt feltételezni, hogy ezzel a fejlődéssel kiválthatók egy-két évtized alatt hazánk villamosenergia-ellátásában a hasadóanyagok és a fosszilis tüzelőanyagok többsége. Kedvező támogatási rendszer bevezetésének hatására az feltételezhető, hogy 2030-ra a megújuló forrással üzemelő erőművek névleges, bruttó, beépített villamos teljesítőképessége elérheti a 2500 MW-ot. Tudomásul kell azonban venni, hogy ezeknek legalább a fele a kapacitásmérlegben az ún. változó jellegű hiányok kategóriájába sorolható.

FOSSZILIS LEHETŐSÉGEK

5. ábra: A legjobb hatásfokú gázturbinás (ccgt) erőmű mintapéldája [1]

A fosszilis (kövült) tüzelőanyagok közül csak a szén és a földgáz tekinthető erőműves tüzelőanyagnak. Az olajat csak a tartalék erőművekben célszerű tekintetbe venni, nagyobb kihasználású egységeknél nem. A szénből termelik ma a világon a legtöbb villamos energiát, mi azonban egyelőre lemondtunk erről. Az egyedül mértékadó mennyiségű hazai szénkészletet a lignit adja, de a beruházó egy a magyar villamos mûvek közleményei ■ 2011/3-4

19

2. táblázat: A legnagyobb atomerőműves gőzturbinák [2]

Lassú fordulatú (1500-1800 min-1) atomerőműves gőzturbinák Hz

Teljesítmény, Felépítés MW

1750

50

1720

1560

1485

1400

60

1356

1325

1267

1127

HP+IP+3LP

HP + 3LP

HP+IP+3LP

HP + 3LP

HP + 3LP

HP + 3LP

HP + 3LP

HP + 3LP

HP + 3LP

Utolsó lapát, mm

1850

1830

1450

1450

1320

1320

1118

1320

1194

Gyártó

Erőmű

Ország

Üzembe

Alstom

Flamanville 2

Francia

2014 (?)

Siemens

Alstom

Siemens

Doosan/GE

Toshiba

Siemens

Hitachi

Olkiluoto 3

Finn

Chooz B 1&2

Francia

Isar 2

Német

Shin Kori 3&4

Korea

Kashiwazaki

Japán

Angra 2

Brazília

Hamaoka 5

Japán

ABB-Alstom San Onofre

USA

2013

2000

1988

2013-14

1996-7

2000

2005

1983

Gyors fordulatú (3000 min-1) atomerőműves gőzturbinák Teljesítmény, Felépítés MW

Utolsó lapát, mm

Gyártó

Erőmű

Ország

1200

HP + 4LP

1200

LMZ

1030

HP + 3LP

1093

Siemens

Novovoronyezs II Tianwan 7&8

Orosz Kína

1000

HP + 4LP

1200

éve úgy döntött, hogy túl kockázatos most ligniterőművet építeni. Ma nincs kockázatot vállaló, hitelképes beruházó a hazai kapacitáspiacon. Amennyiben a feltételek gyorsan megváltoznának, és a munka újra megkezdhető lenne, akkor talán állami tulajdonban lévő befektető ismét foglalkozhatna ligniterőmű-létesítéssel. A gondot azonban főleg a szén-dioxid-kibocsátás kereskedelme és az új, leválasztási és tárolási technológiák (CCS) éretlensége jelentheti. Nagyon kicsi a valószínűsége ezért annak, hogy a húszas években új ligniterőmű építhető hazánkban. Legfeljebb egy 500 MW-os bővítés lehetne reális, hogy ne kelljen leállítani a már működő külfejtéseket. Az új CCS technológia feltehetően Európában és a világon már kereskedelmileg érett lehet a harmincas évekre, de talán még nem annyira kockázatmentesen, hogy ezzel váltsák ki a 2000 MW-os Paksi Atomerőművet. Marad tehát a kilencvenes években divatot teremtett, földgáztüzelésű erőművek további építésének lehetősége. Gyakorlatilag ma nincs más út addig, amíg egy új alaperőművet nem építenek hazánkban. Tekintettel arra, hogy a legutóbbi stratégiai változások következményeként földgázra kiserőmű

20

2011/3-4 ■

LMZ

Trillo

Rovenszkaja

várhatóan nem épül a következő két évtizedben, az egyedüli technológiával, az összetett körfolyamatú, gázés gőzturbinás egységekkel (CCGT) foglalkozhatok, ha a lehetőségeket vizsgálom. A nagy, kondenzációs CCGT egységek építésére sok ma a vállalkozó. A felmérés alapján mind a régi erőművek bővítéseként, mind új telephelyen való építésként szóba jönnek ezek a típusok. A teljesség igénye nélkül például egy korábbi adatsor alapján az 1. táblázat mutatja a szóba jöhető CCGT egységeket. Idén már üzembe került, közel 1000 MW földgáztüzelésű, gázturbinás erőmű (egy helyen nyílt ciklusként két egységgel). Bővülhet újabb egységekkel a Gönyűi, Dunamenti és Csepeli Erőmű. A húszas évekre a Tisza II. Erőmű is átalakulhat korszerű CCGT egységek integrálásával (meglévő gőzturbinákhoz új gázturbinák telepítése). Szegeden, Százhalombattán (MOL-ČEZ), Almásfüzitőn, sőt talán még Nyírtass térségében is épülhet új földgáztüzelésű, menetrendet tartó, jó hatásfokú, korszerű gázturbinás erőmű. Ez a tizennyolc egység a több mint 7100 MW-tal ma még soknak látszik. Elég lenne talán 4000-4500 MW is


Spanyol

Ukrajna

Üzembe

1988 1986

2030-ig, és mivel ezer megawatt már elkészült, igazán nem nagy kockázat 3000-3500 MW-ot kiemelni ebből a választékból. A befektetők majd versenyeznek, hogy mikor és ki bővít, melyik kereskedőnek és milyen kockázattal fogják eladni a villamos energiát. A lehetőség adott, és ma a nagy cégek kockázata viszonylag kicsi, hiszen Európa-szerte ilyen erőműveket építenek. Ki kell emelni, hogy a műszaki fejlesztés ezen a területen igen jelentős. Nagy és jó hatásfokú egységeket gyártanak Amerikában, Japánban és több helyen Európában is. Példaképp álljon itt egy német – megvalósult – fejlesztés (5. ábra), amelynél már 60%-nál nagyobb hatásfokot igazoltak. Ilyen egységekből nem kell sok hazánkban addig, míg új alaperőmű nem épül. Ezek az egységek igen rugalmasak, gyorsan tudják változtatni a teljesítményüket, és viszonylag gyorsan megépíthetők. Hátrányuk, hogy drága földgázzal üzemelnek, ezért az átlagos évi kihasználásuk legfeljebb 4000 óra lehet. Nem arra valók, hogy kiváltsuk velük az alaperőműveket. Ezek a gázturbinás lehetőségek nem szorulnak támogatásra. Hazai és külföldi befektetők – állami kezességvállalás nélkül – meg tudnak egy-egy

ilyen egységet építeni hazánkban, az üzemeltetők pedig be tudják szerezni a szükséges földgázt a térségi gázpiacon. Környezetvédelmi tekintetben nem jelent gondot a működésük. Élettartamuk mintegy 30 évre tehető. Kezelési, kiszolgálási igényük kicsi. Természetesen nem magyar termékek, bár részegységek lehetnek hazaiak.

ATOMERŐMŰVES LEHETŐSÉGEK Az atomerőmű jellegzetesen alaperőmű, hiszen a kis növekményköltsége alapján a kihasználása általában a legnagyobb egy erőműparkban. Természetesen atomerőművet más alaperőművel is ki lehetne váltani, de a hazai feltételek mellett erre ma igen kis esély van. A Paksi Atomerőmű négy, egyenként 500 MW-os egysége várhatóan 2032 és 2037 között állna le, ezért legkésőbb 2031-ben meg kellene kezdeni a kiváltást. Természetesen a legkorszerűbb, ún. harmadik nemzedékes (III. generációs) blokkok jöhetnek csak szóba, hiszen ezek aztán egészen 2080-2090-ig működhetnek. Ezek az egységek nem csak biztonságtechnikai szempontból jelentenek újat (pl. olvadékcsapdával), hanem energetikailag is, hiszen jobban kiégetik a hasadóanyagot, és hatásfokuk már eléri a 37%-ot. Egy „gond” lehetne most csak velük: túl nagyoknak látszanak a hazai erőműparkban. Gyakorlatilag két ilyen típus mutatható csak be vázlatosan: egy orosz és egy európai fejlesztés. Később, az elkezdett ajánlatkiírások alapján esetleg más (amerikai, koreai, japán) blokkok is versenyben lehetnek, de ma még korai meghatározni a legkedvezőbb változatot, hiszen – például az ár vagy a referencia tekintetében – nem ítélhetünk biztonsággal. Szakirodalom alapján legfeljebb a telített gőzös turbinákról kaphatunk információt (2. táblázat). Lényeges, hogy milyen rendszerre (50 vagy 60 Hz) fejlesztették ki az egységeket; miként alakul a felépítés (HP = nagynyomású, IP = középnyomású, LP = kisnyomású ház), mekkora az utolsó fokozat lapáthossza és főleg mekkora a tervezett villamos teljesítmény. Nem feltétlenül lenne előnyös, ha kimondottan a mi követelményeink szerint módosítanák a technológiát. Az orosz megoldás a hagyományos elvekre épül, így megfelel a magyar

gyakorlatnak. Az AES-2006 vagy MIR-1200 jelzéssel ellátott egységek most épülnek a Szent-Pétervár közelében lévő atomerőmű bővítéseként. Működési tapasztalatról, referenciáról legkorábban évtizedünk közepén beszélhetünk. Az 1200 MW névleges, bruttó, villamos teljesítőképesség (legnagyobb teljesítmény kb. 1250 MW) megfelelő lenne a hazai erőműparkban, bár ehhez is jóval nagyobb tartalékra van szükség. Az európai, francia-német megoldásban az EPR-1600 jelzés arra utal, hogy a névleges teljesítőképesség 1600 MW, de mint az előbbi táblázatból látható volt, a gőzturbinák 1720-1750 MW-ot is tudnak. Ebből a típusból kettő épül mostanában, de a tervezett üzembe helyezések alapján üzemi tapasztalat, kellő referencia itt is csak évtizedünk közepére várható. Szubjektív megítélés alapján az európai fejlesztés előnyösebbnek látszik, de ettől függetlenül az ajánlatok és a referenciák előnyt adhatnak az orosz technikának. Egyelőre nem kell dönteni egyik megoldás mellett sem, hiszen még sokat kell várni majd a beérkező ajánlatokra. Bár hosszú távon az európai megoldás biztonságosabbnak látszik, most még mindkét változatot elemezni kell. A Nemzeti Energiastratégia csak 1000 MW-os egységeket vett figyelembe, ezért lehet célszerű, ha két másik típusról is információkat adni. Többek között arról, hogy miként illeszkedhetnek ezek a nagy egységek 2030-ig a hazai erőműparkhoz. Fel kell tételezni, hogy két egység kell a kiváltáshoz, és e két egységet a biztonság érdekében jóval korábban célszerű üzembe helyezni, mint amit a régiek üzemeltetési engedélye megszab. Igen kockázatosnak találhatja a befektető, ha az első új egység üzembe helyezését 2031-re, a másodikat 2035re tennénk, hiszen építési tapasztalatok vannak, így itt is figyelembe veendő az ilyen nagy beruházások időbeni csúszásának lehetősége. Célszerűbbnek látszik, hogy ha kell, akkor a lehető leghamarabb kezdjük el a kiváltást, tehát az első új egységek a húszas évek közepén, a másodikat a végén helyezzük üzembe. Nem túl előnyös, ha a két üzembe helyezés között nagy az időbeni távolság, bár az sem tekinthető kedvezőnek, ha túl nagy átfedés van az

új üzembe helyezése és a régi leállása között. Fontos az is, hogy a rendszer irányításához szükséges ún. pozitív perces tartalék szükséges nagysága megnő, hiszen eddig az 500 MW volt a legnagyobb villamos teljesítőképesség, és a kétféle új egységnél ez legalább két-háromszorosára növekedik. Bár ezt a tartalékot be lehet szerezni a régió szinkronzónáiból, szabályozási területeiről, de feltehetően onnan sem olcsóbban, mint a magyar piacon vállalkozók létesítményeiből. Egyelőre a nyílt ciklusú gázturbinák látszanak a legalkalmasabbnak erre a feladatra, hiszen egy ilyen nagy atomerőmű-egység kiesésekor 15 percen belül nekünk kell helyre állítanunk a szabályozási területünk teljesítményegyensúlyát. A két atomerőműves lehetőséget célszerűen az egész erőműpark 2030-ig várható jövőjével együtt kell elemezni.

A LEHETSÉGES TELJESÍTŐKÉPESSÉGVÁLTOZÁSOK A 2010 és 2030 közötti két évtized hazai erőműparkjának lehetséges teljesítőképességét együtt mutatom be a jelzett, feltételezett leállításokkal. Alapvető feltétel, hogy minden évben legyen kellő tartalék a teljesítőképesség és a csúcsterhelés között. A beépített villamos teljesítőképességet a szokásoknak megfelelően csökkenteni kell az állandó és változó hiányokkal, a karbantartási tartalékokkal, a váratlan kiesésekkel, a rendszer irányításához szükséges tartalékokkal, és az így kiadódott teljesítőképesség mindig legyen több az ún. maradó teljesítménnyel, mint az évi csúcsterhelés. Feltételezzük továbbá, hogy az első új, nagy atomerőműves egység 2025ben már üzemi gép lehet, a második pedig 2029-ben. A többi erőműépítés a korábbi fejezetekben leírtak szerint alakulhat. Nézzük először az 1200 MW-os atomerőmű-egységek beépítésével várható teljesítőképesség-mérleget (6. ábra)! Az igénynövekedési változatok közül itt és a következőkben a nagyobbikat mutatom be. A 2000 MW-os atomerőmű végig megmarad, de a szénerőművek nem.


21

6. ábra: Teljesítőképesség-mérleg a 1200 MW-os egységgel való bővítéskor

érhető a 12 000 MW, majd az újabb blokkal már 13 000 MW fölé lehet kerülni. Kicsit más lehet a helyzet az 1600 MW-os névleges, de valójában 1700 MW-nál is többet tudó európai atomerőműves egység megvalósításakor. Kiemelve néhány fontosabb évet, itt is jelezhető a változás (7. ábra). Feltételezhető, hogy a húszas évek közepén a nagy, új alaperőmű hatására leáll a ligniterőmű, tehát véget érhet a széntüzelés Magyarországon. Az 1600 MW-os blokkhoz természetesen több tartalék kell, és a tartalék egy részét már jó a próbaüzem idejére biztosítani. Az évtized közepéig elegendő a mára kialakult erőműpark, de az évtized végégig már el kell érni a 11 000 MW-ot, amihez sok földgáztüzelésű új egység kell. Ilyen erőművekből aztán egészen 2024-ig, tehát az 1600-as blokk üzembe helyezése előtti időig még több blokk építendő, hiszen csak így közelíthető meg a szükséges 12 000 MW teljesítőképesség. Aztán öt év alatt kétszer 1600 MW épül a kiegészítő nagyobb perces tartalékkal együtt. Ezzel aztán elérhetjük 2030ra a 15 000 MW-ot. Ezzel felkészültünk a régi paksi blokkok kiváltására. A földgázerőmű-létesítés természetesen véget ér a húszas évek második felében. Megújuló forrásra azonban tovább épülhetnek erőművek.

A VÁRHATÓ KÖVETKEZMÉNYEKRŐL 7. ábra: Teljesítőképesség-kép az új 1600 MW-os atomerőmű-egységekkel

Feltételeztük, hogy azért a Mátrai Erőmű két rendbe hozott, gázturbinával ellátott egysége még üzemben maradhat a vizsgált időszak végén – ebben a változatban. A földgáztüzelésű egységek és az olajtüzelésű tartalékok igen jelentősen csökkennek, csupán a meglévő megújulókból marad meg még sok egység. Az új egységek többsége természetesen földgáztüzelésű, egészen addig, amíg az első új nagy atomerőmű-blokk üzembe nem kerül. Szükség van új perces tartalékokra az új atomerőmű-

22

2011/3-4 ■

egységhez, és végig növekedhet az új, megújuló forrásra épített erőművek nagysága. Természetesen az új atomblokk előtti évben is szükség van a teljes biztonságra, ezért – itt 2025-ben – jelentős többletet, ugrást hoz az új blokk. Aztán már a húszas évek végéig elég a második atomerőmű-egység. Látható, hogy az idei fejlesztésekkel elért 10 000 MW körüli érték még jó néhány évig elég lehet, aztán fel kell menni az évtized közepére 11 000 MW-ra. Az új, nagy atomerőműves egységgel a húszas évek közepére el-


A feltüntetett lehetőségek közül kiválasztható például a nagyobb biztonságot sejtető 1600 MW-os bővítési változat, és ehhez jelezhető sok érdekes módosulás húsz év alatt a bruttó villamosenergia-fogyasztás összetételével, a bruttó termelés alakulásával, a felhasznált energiahordozók módosulásával vagy akár a szén-dioxid-kibocsátás csökkenésével. A bruttó villamosenergia-fogyasztásban (8. ábra) ma még jelentős szerepe van az importszaldónak, amelyről eddig nem sokat szóltunk. Feltételeztem azonban, hogy átmeneti növekedés után ez minimálásra csökken, majd megszűnhet, amint új, nagy alaperőműveket helyeznek üzembe.

A bruttó villamosenergia-fogyasztásunkban a növekedés zömét a földgázból termelt energia jelentheti egészen addig, amíg új alaperőmű nem kerül üzembe. A megújulók szerepe nem lesz túl meghatározó. Ennél az ábránál talán még szemléletesebb kép kapható, ha a hazai erőművekben termelt bruttó villamos energia arányát követjük az egyes kitüntetett években (9. ábra). Látható, hogy az atomerőműves termelési arány a jelenlegi 42%-ról fokozatosan csökken addig, amíg új atomerőmű-egység nem lép üzembe. Ekkor jelentősen megnövekedik, majd a húszas évek végére 57%-ot is elérhet. A földgázból előállított villamos energia részaránya a jelenlegi egyharmados értékről 50% fölé nőhet addig, amíg új alaperőművet nem építenek. Aztán a harmincas évekig 30% alá mérséklődhet. A széntüzelés jelenlegi, mintegy egy hatod részaránya erősen lecsökken a húszas évek közepére, majd meg is szű-

nik, amint két nagy atomerőmű-blokk átveszi az alaperőműves szerepet. A megújulós villamosenergia-termelés jelenlegi 8%-os aránya ebben az évtizedben akár 12%-ra is megemelkedhet (túllépve a tervezett 11%-ot), de aztán nehezen megy majd 14% fölé. A ligniterőmű leállásával átmeneti vis�szaesésre is számítani kell. Bemutatható a hazai erőművek energiafelhasználásának alakulása (10. ábra), csak itt fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ezekből az energiahordozókból az erőműveink nem csak villamos energiát, hanem hőt is termelnek. Itt nem osztjuk fel a termelés szerint az átalakításra szánt, bemenő energiamennyiséget, a primer- és szekunder energiahordozókat. A tavalyi energiafelhasználás idén kicsit mérséklődhet, mert a régebbi szénhidrogén-tüzelésű erőművek szerepét átveszik a korszerű új, gázturbinás erőművek. Az idei változás felvett értékével ezt kívántuk szemléltetni.

Az erőműves szénfelhasználás jelentős csökkenése a feltételezéseink szerint nem meglepő. Az olajfelhasználás mértéke továbbra is jelentéktelen marad. Erősen változik viszont a földgázigény. Az eddigi legnagyobb erőműves földgázfelhasználás (2007ben közel 151 PJ) jelentősen csökkent, de a tízes évek második felében már újra el fogjuk érni ez a maximumot. Aztán a tényleges maximum az új alaperőmű-egység üzembe helyezése előtt egy évvel jelentkezik, hiszen addig szinte minden növekményt földgázból elégítenek ki. Az új atomerőmű-egység üzembe helyezése után természetesen jelentősen csökken az erőművek földgázigénye, de még mindig nagy marad, megközelíti az évtizedünk végén várhatót. A két új nagy atomerőmű-blokk üzeme 2030-ban csak 140 PJ közeli értékre mérsékelheti az éves földgázigényt, amely több mint az évtizedünk közepére várható. Az erőműves megújuló felhasználás

8. ábra: A bruttó villamosenergia-fogyasztás forrásoldali összetétele

9. ábra: A hazai termelés arányainak változása

10. ábra: Az erőművek energiafelhasználása

11. ábra: A maradó teljesítmény aránya a beépítetthez képest


23

több mint a kétszeresére növekedhet ugyan két évtized alatt, de még így sem lesz túlzottan meghatározó a három forrásra támaszkodó erőműparkunkban, ha a támogatás mérsékelt marad. Érdekes kép adódik, ha a biztonságra jellemző maradó teljesítmény arányát (11. ábra) szemléli az olvasó – a mindenkori országos beépített nettó villamos teljesítőképességre vonatkoztatva. Ebben a diagramban a nagyobb, az 1600 MW-os atomerőmű-egységek hatása szemlélhető. Most még nagy a tartalék, mert a korábbi jelzések alapján viszonylag sok új erőmű épült, és kevés régi állt le. Az arány azonban fokozatosan csökkenhet az elfogadható 5% felé, ha pontosabban akarnók illeszkedni a változásokhoz. Aztán az első új, nagy alaperőművel hamar 10% fölé kerül a maradó teljesítmény aránya. Utána ismét csökkenésnek indul a tartalék, ha nem épül erőmű, csak leáll. A második nagy atomerőműves egység aztán ismét tetemesen 10% fölé növeli a „biztonsági” tartalékot. Ez természetesnek látszik, hiszen a beruházó hamarabb készült fel a régi atomerőmű-egységek kiváltására. Igen nehéz lenne beállítani, hogy a maradó teljesítmény mindig 5-10% között változzék, ne legyen sem túl nagy, sem túl kicsi. Az adott esetben rendelkezésre álló többlet tartalék kihasználható a regionális villamosenergia-kereskedelemben – exporttal. Végül közelítő tájékoztatást nyújthat (12. ábra) az erőműveink szén-dioxidkibocsátásának várható alakulása is a következő húsz év alatt. A csökkenés nem meglepő, inkább természetes. Lényegében csak a földgáz tüzelése

24

2011/3-4 ■

12. ábra: A szén-dioxid-kibocsátás alakulása

jelent nagyobb mértékű kibocsátást. Nem mindegy tehát, hogy miként alakul majd az erőműves hőszolgáltatás sem ezen a tüzelőanyag-bázison. Mindezek csak tájékoztató jövőképek a potenciális változások nagyságrendjének szemléltetésére. Csak lehetőségeket vázoltam, és sok lényeges kérdésre, mint például az anyagi és biztonsági terhekre nem térhettem ki. A vázolt képtől való kisebb-nagyobb eltérés természetesnek mondható, de igyekeztem egyenlő távolságot tartani minden lobbitól. Az új Nemzeti Energiastratégia alapján szintén más lehetőségek adódhatnak. A lényeg azonban az, hogy a befektetőket ösztönözze a hazai környezet. Egyaránt mérséklődjék a piaci és a politikai kockázat. Fon-


tos, hogy az egész térség hosszabb távú befektetői tevékenységét elemezzék a potenciális erőműépítők, gondoljanak a villamos energia piacán kívül a regionális földgázpiacra, a szén-dioxidkereskedelemre, az olaj- és szénpiacok változására, de ne hagyják figyelmen kívül a hő piacát sem. Az energiapiacokon kívül a kapacitáspiacok követése is nagyon fontos lehet.

Felhasznált irodalom 1. Brennstoff-Wärme-Kraft, 63. k. 9. sz. 2011. szeptember, p. 24-26. 2. Modern Power Systems, 31. k. 7. sz. 2011. július, p. 18.

A teljesítménynövelés megvalósítása a Paksi Atomerőműben Az 1980-as évektől négy VVER-440 típusú blokkal üzemelő Paksi Atomerőműben a 2000-es évek elejére összetett biztonságnövelő intézkedési program fejeződött be, amelynek eredményeként az erőmű a hasonló korú nyugati atomerőművek biztonsági szintjét érte el. Szekunderköri átalakítások révén jelentős hatásfok-növelést sikerült elérni, így a blokkok villamos teljesítménye 470 MW körüli lett. A nemzetközi tapasztalatok és a megvalósíthatósági tanulmány alapján az erőmű vezetése döntött a reaktorok hőteljesítményének 1485 MWt-ra történő 8 %-os növeléséről, amellyel a blokkok villamos teljesítménye legalább 500 MW-ra növelhető.

Szőke Larisza, Hadnagy Lajos*

Bevezetés A teljesítménynövelés (TN) koncepciója alapján a 2002-ben létrehozott, 4,777 milliárd forintos költségvetésű TN alprojekt keretében megtörtént a TN előkészítése, elvégezték a biztonsági elemzéseket. Blokkonként végrehajtották a szükséges engedélyezéseket és átalakításokat, elvégezték a felterhelési és ellenőrzési programokat. 2009 végétől a Paksi Atomerőmű mindegyik blokkjának névleges villamos teljesítménye 500 MW. A négy blokk biztonságosan és megbízhatóan, a biztonsági korlátok betartásával, megfelelő tartalékokkal üzemel. A végül 4,2 milliárd forintból megvalósított TN révén 134 MW új, szén-dioxid kibocsátástól mentes atomerőművi kapacitás létesült, alacsony fajlagos beruházási költséggel. A Paksi Atomerőmű a hazai villamosenergia-piac legolcsóbban termelő erőműve, segíti a klímavédelmi célok teljesítését, hozzájárul a villamos energia termelői és fogyasztói árak alacsonyabb szinten tartásához.

A teljesítménynövelés projekt előzményei, előkészítése A Paksi Atomerőmű (PA) blokkjainak korszerűsítésére, teljesítménynövelésére irányuló igények és átalakítások szinte a blokkok üzemelésének a kez-

* Szőke Larisza, osztályvezető, TN alprojekt vezető, Paksi Atomerőmű Zrt. e-mail: szokel@npp Hadnagy Lajos, műszaki-gazdasági főszakértő, Paksi Atomerőmű Zrt. e-mail: [email protected]

detétől merültek fel. Az egyik legfontosabb állomás az atomerőmű átfogó biztonsági értékelése (AGNES Projekt – 1990-94) és az abból fakadó, 60 milliárd forintos biztonságnövelő program (BNI – 1996-2002) volt, amely eredményeként a paksi blokkok elérték a hasonló korú nyugati erőművek biztonsági színvonalát. A 2000-es évek elejére hajtották végre a hatásfoknöveléssel járó szekunderköri átalakításokat, mint a turbina retrofit, a kondenzátorcserék, a szeparátorcserék (pH növelés). Így a blokkok villamos teljesítménye végeredményben 470 MW lett. Az átalakítások eredményeképpen a blokkok műszaki-biztonsági állapota lényegesen javult. Nagy üzemeltetési tapasztalat és műszaki tudás halmozódott fel, jelentősen fejlődtek a számítási, mérési módszerek. A világban több blokkon hajtottak végre teljesítménynövelést. A várható EU csatlakozás és az energiapiac liberalizációja további kihívást jelentett a versenyképesség megtartásában. Az erőmű magas rendelkezésre állásának állandósulása miatt a reaktor magasabb hőteljesítménye révén történő többlettermelés volt a reális cél. A PA Rt. Igazgatóság határozata alapján 2001. október 1-vel létrehozták a blokkok tervezett élettartamon túli üzemeltetését és a teljesítmény növelését előkészítő projektet. A független szervezet által is felülvizsgált TN megvalósíthatósági tanulmány, majd az azt követő koncepcióra épülve 2002 októberében elfogadásra került a teljesítménynövelési projektterv. A Teljesítménynövelési Projekt célja a blokkok teljesítményének 8 % kal való növelése, a reaktor hőteljesítményének 1375 MW-ról 1485 MW ra való emelésével legalább 500 MW villamos teljesítmény elérése volt. Fő követelmények voltak:

n

a TN megvalósítása nem járhat a biztonsági kritériumok fellazításával, megsértésével; n a TN Projekt és az Üzemidő-hos�szabbítási Projekt munkáinak összhangban kell lenniük, a TN nem befolyásolhatja negatívan az erőmű élettartamát; n a teljesítménynövelés nem csökkentheti az erőmű rendelkezésre állását; n a befektetéseknek még a tervezett üzemidő alatt meg kell térülniük. A Paksi Atomerőmű Rt. Igazgatósága 2003 februárjában jóváhagyta a teljesítmény 8 %-os növeléséhez szükséges tevékenységek folytatását és végrehajtását. A 2003 áprilisi Közgyűlés a tárgyban benyújtott előterjesztést elfogadta. A Közgyúlés jóváhagyta a TN projekt 4,777 MrdFt összegű ráfordítással történő megvalósítását. Az eredeti projektterv szerint a TN megvalósítása 2003-2008 között történt volna. A megvalósítás ütemezését az új üzemanyag bevezetésének időigénye, az engedélyezés menete és a hosszú főjavításokhoz kötött átalakítások megvalósítása határozták meg. Ugyanakkor több kihívás, kockázat jelentkezett: n az engedélyezés újszerűsége, összetettsége; n az egyedi műszaki átalakítások időben történő megvalósítása; n a felterhelési-üzemviteli programok összeállítása, hatósági egyeztetése, végrehajtása; n a 2003. évi üzemzavar következményeinek kezelése. A Fejlesztési Beruházási Program – a 2. blokk 1. számú aknájában történt 2003. évi üzemzavar következményeinek elhárítása miatt – egy alkalommal módosításra került. A Közgyűlés 2005 áprilisában jóvá-


25

hagyta a TN megvalósítási ütemezésének módosítását 2009. évi befejezési határidővel, változatlan költségelőirányzattal. A későbbi végrehajtás tehát külső ok miatt, de a biztonsági és megtérülési elvárások betartása mellett történt. A TN előkészítés elején megtörtént a TN hatásának értékelése a blokkok főberendezéseinek öregedési folyamataira, az üzemidő hosszabbítási (ÜH) célok megvalósítására. Az elemzésben értékelték a tervezett teljesítménynöveléshez tartozó megváltozó körülmények hatását az atomerőművi berendezések kritikus komponensein azonosítható romlási folyamatokra. Megállapításra került, hogy az üzemi élettartamának legfeljebb 20 évvel történő kiterjesztését a tervezett teljesítménynövelési opció miatt megváltozó körülményekből származó többletöregedési hatások számottevő mértékben nem befolyásolják. A TN miatti feltételezhető eltérések hatását az öregedéskezelési lépések megfelelően időzített végrehajtásával biztonságosan minimalizálni lehet.

A teljesítménynövelés megvalósítása A teljesítménynövelés engedélyezése A projekt céljainak megvalósítása, az átalakítások végrehajtása a jogszabályok és a Nukleáris Biztonsági Szabályzatok (NBSZ) által szabályozott engedélyezés lefolytatása után volt lehetséges. A magyar gyakorlatban a teljesítménynöveléshez hasonló komplex átalakítás engedélyezése még nem volt. Az erőmű a hatóságokkal konzultálva alakította ki az engedélyezés menetére vonatkozó megközelítést. Maga az engedélyezés menete egy bonyolult, több lépcsőből álló folyamat volt. A fontosabb engedélyek beszerzéséhez független szakértő véleményét is csatolnunk kellett. Az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága (OAH NBI) általi engedélyezés az 1-4. blokkra szóló, létesítmény-szintű elvi átalakítási engedélyezéssel indult, amelyben szakhatóságként részt vett az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatal (ÁNTSZ OTH) és az Alsó-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (ADVKTVF) is, akik

26

2011/3-4 ■

megítélték az átalakítások engedélyezhetőségét környezetvédelmi, nukleáris biztonsági, környezet-egészségügyi és más szempontból. Az erőműnek megalapozó dokumentáció benyújtásával be kellett mutatni, hogy a biztonság szempontjából az átalakítás megengedhető. Az elemzések eredményei egyértelműen igazolták, hogy az emelt teljesítményen sem várható a korlátok túllépése, a korlátokig rendelkezésre álló tartalék jelentős mértékű csökkenése, tehát a teljesítménynövelés semmiképpen sem vezet az elfogadási kritériumok megsértéséhez. A valószínűségi elemzések eredményei is elhanyagolható változást mutattak. A TN megvalósítással kapcsolatosan le kellett folytatni a vízügyi engedélyezést is. A vízügyi engedélyezési eljárás során az erőműnek be kellett mutatni, hogyan változik a Duna-víz felhasználása és a Duna hőterhelése. Az eljárás az elvi vízjogi engedély beszerzésével kezdődött. Az engedélyezési dokumentációban bemutatásra került, hogy a jelenleg érvényes, Duna-víz felhasználásra vonatkozó korlátok a TN megvalósítása után is érvényben maradnak, továbbá azt, hogy a TNnel kapcsolatosan nincs szükség vízügyi létesítésre, illetve a hűtővizet biztosító rendszerek átalakítására. A megalapozó dokumentáció alapján a vízügyi hatóság nyilatkozott arról, hogy a teljesítménynöveléshez a létesítési engedély beszerzése nem szükséges, a vízügyi eljárás lezártnak tekinthető. Az engedélyezés előkészítésében, a TN megalapozásában részt vett számos nagy tapasztalattal rendelkező magyar és külföldi tudományos és tervező intézet, mint például a KFKI Atomenergia Kutató Intézet (AEKI), a Villamosenergiaipari Kutató Intézet (VEIKI) Zrt., az ETV-Erőterv Zrt., az orosz Hidropressz, a paksi blokkok főkonstruktőre, a Kurcsatov Intézet, az üzemanyag szállító orosz TVEL cég és tudományos háttér intézményei, valamint az ukrajnai Turboatom cég. A PA Zrt. az elvi átalakítási engedély kérelmet 2005 májusában nyújtotta be a hatósághoz, az engedélyt az OAH NBI 2005. november végén adta ki, tehát biztonsági szempontból megengedhetőnek ítélte a TN megvalósítását. Az elvi engedély birtokában a TN megvalósítását a nukleáris hatósággal egyeztetett módon blokkonként engedélyeztette az erőmű. A módosított üzemanyag és az összes szükséges átalakítás engedélyezése külön eljárásokban történt. Az egyedi átalakítási


engedélyek birtokában megtörtént a módosított üzemanyag bevezetése és az egyes átalakítások végrehajtása. A teljesítménynövelés megvalósítása után blokkonként az OAH-tól az üzemeltetési engedély módosítását, a Magyar Energia Hivataltól (MEH) a működési engedély módosítását kellett kérni. A teljesítménynöveléshez szükséges átalakítások A névleges teljesítmény emelésének tényleges megvalósíthatóságát – a reaktorteljesítmény szempontjából – az üzemanyag-töltet jellemzői határozzák meg. A vihető maximális teljesítményt a lokális korlátokhoz viszonyított jellemzők – a szubcsatorna kilépő hőmérséklete, a pálca- és a pálca lineáris teljesítmény – aktuális értékei szabják meg. A megvalósíthatósági tanulmány vizsgálta ezeket a jellemzőket és megállapította, hogy a növelt teljesítmény szempontjából a szubcsatorna kilépő hőmérséklet a kritikus paraméter. Ahhoz, hogy a reaktorfizikai korlátokat be lehessen tartani, és biztosítani lehessen a blokk biztonságos üzemeltetését a TN-nel kapcsolatosan a következő fő átalakítások elvégzése szükséges: n a módosított üzemanyag fejlesztése, bevezetése; n a PDA-Verona zónaellenőrző rendszer rekonstrukciója; n a primerköri nyomás tartásának javítása céljából a térfogat-kompenzátor nyomásszabályozó rendszerének átalakítása; n a hidroakkumulátorok új paramétereinek beállítása; n a reaktorvédelmi rendszer beállítási értékeinek módosítása; n primerköri bórsav-koncentráció változása; n 2. blokki primerköri forgalom növelése a fő keringtető szivattyúk (FKSZ) járókerekének cseréjével; n a turbinák fúvókakoszorúinak cseréje és a turbinaszabályozók módosítása; n a generátorok végzóna-hűtésének javítása és segédrendszereinek átalakítása, az 1. generátor álló részének cseréje; n 1-2. blokki generátor tokozott sínhíd udvartéri szakaszának rekonstrukciója.

1. táblázat: A TN felterhelési program végrehajtása

1. blokk

2. blokk 3. blokk 4. blokk

104 %

108 %

2008. november 12.

2008. december 5.

2007. június 17.

2007. július 19.

2008. október 31. (105 %: 2009. feb. 12., nov. 10.) 2006. július 31.

2009. november 13. 2006. szeptember 28.

1. kép: A 3. blokki TN felterhelés befejezése után

A felsorolt átalakítások a következő célokat szolgálják: n a reaktor teljesítményének növelése; n a feltárt tartalékok kihasználása; n az emelt teljesítményszinten történő üzemeltetés biztonsága; n hatásfok-javítás, energetikai optimalizálás; n az emelt teljesítményszinten történő üzemeltetés javítása. A TN blokkonkénti megvalósítása A TN program megvalósítása – figyelembe véve a blokkokon kialakult állapotot (magnetit-lerakódás az 1-3. blokkon) – először a 4. blokkon történt meg, majd utána sorban az 1.-2.-3. blokk következett. A blokki átalakításokat követően, a főjavítások után sor került a blokkok felterhelésére az OAH által engedélyezett TN üzemviteli programoknak megfelelően. A felterhelés fokozatosan történt 100 %, 104 %, majd – napi 1 %-os lépésekben – 108 %-os teljesítményszintre mind a négy blokkon. Mindhárom lépcsőben teljes körű műszaki – reaktorfizikai, technológiai, vegyészeti, szekunderköri csővezetékrezgési – ellenőrzés zajlott sikeresen. Az elért új névleges teljesítményen hosszabb próbaüzem és a felterhelési program átfogó értékelése következett. A 4. blokk TN átalakítását a nukleáris hatóság 2006 júniusában engedélyezte. A 4. blokk 2006. május-júniusi

főjavítása alatt az egyes rendszer átalakítási engedélyek alapján megtörtént a TN-hez szükséges átalakítások megvalósítása is. A 4. blokk a 2006. évi főjavításról már a 8 % teljesítménynövelés-engedély birtokában indult vissza. A blokk felterhelése és az előírt ellenőrzések végrehajtása az engedélyezési dokumentációban bemutatott, a felterhelési üzemviteli programban leírt módon történt. A 4. blokk 1485 MWt-os névleges reaktor-hőteljesítményére az új üzemeltetési engedélyt 2007 szeptemberében kaptuk meg OAH-tól. Az 1. blokki TN átalakításra az OAH NBI 2007 áprilisában adta meg az engedélyt. Az átalakítások a 2007. április-májusi főjavítás alatt megtörténtek. Az 1. blokkon az átalakítási terjedelem eltért a 4. blokkétól, mert a generátorok állapotát felülvizsgálva szakértői döntés született az 1. számú, 11SP generátor állórészének cseréjéről. Az 1. blokk az átalakítások után, a 2007. évi főjavítást követően már növelt teljesítményre képesen indult vissza. A sikeres felterhelési, ellenőrzési program végrehajtása után a PA Zrt. az 1. blokk 1485 MWt névleges reaktor-hőteljesítményére szóló új üzemeltetési engedélyt 2008 szeptemberében kapta meg a hatóságtól. A 2. blokki TN átalakítási engedélykérelem 2007. decemberi benyújtását követően 2008 első felében lezajlott a még szükséges technológiai átalakítások előkészítése, engedélyeztetése. A 2008. júniusi hatósági TN átalakítási

engedély birtokában a 2. blokkon az átalakítások a főjavítás alatt megtörténtek. Kiemelkedő feladat volt a fő keringtető szivattyúk járókerekének, tengelyének és rögzítő alkatrészeinek cseréje. Mivel a primerköri forgalom a 2. blokkon volt a legalacsonyabb, azt meg kellett növelni legalább az emelt teljesítményhez tartozó biztonsági elemzésekben szereplő 40300 m 3/h értékre. Az új, korszerű gyártási technológiájú járókerekek és tengelyek beszerelése után 100 %-on megtörténtek az FKSZ-ek termohidraulikai mérései, majd az egyes teljesítményszinteken a többi előírt ellenőrzés. Az OAH 2009 júniusában adta ki az 1485 MWt névleges reaktor-hőteljesítményre szóló új üzemeltetési engedélyt a 2. blokkra. A 3. blokki TN átalakításra az OAH 2008. szeptember 21-i határozatában megadta az engedélyt. Ebben az esetben a TN megvalósításának különlegessége az volt, hogy a 2008. szeptemberi főjavítás alatt a szükséges primerköri átalakításokat végrehajtották, de a turbina átalakítások elvégzésére a normál főjavítási időtartam rövidsége miatt nem volt mód. A 3. blokkon az üzemviteli program alapján elvégezték 100 % és 104 %-on a szükséges ellenőrzéseket. A hatósággal egyeztetetten, sikeres vizsgálatok eredményének birtokában, vezetői döntés alapján 2009. február 12én a 3. blokkot 105 %-ra terhelték fel, és teljes körűen elvégezték az üzemviteli program szerinti ellenőrzéseket. A 3. blokk a 2009. évi nagyjavításig az eredeti teljesítményének 105 %-án üzemelt megbízhatóan, biztonságosan. A 3. blokkon, az 5-6. turbinán a nagynyomású ház fúvókakoszorú-cseréket és a turbinaszabályzó rekonstrukciókat tervezetten a 2009. augusztus-októberi nagyjavítás alatt hajtották végre. A visszaindulás után folytatódott a TN üzemviteli program. A 3. blokk – utolsóként – 2009. november 13-án érte el a 108 %-os teljesítményt (1. kép). Az ellenőrzések mindhárom lépésben megtörténtek. A blokk 1485 MWt névleges reaktor-hőteljesítményű állapotára az OAH NBI 2010. szeptemberi határozatában adta ki az új üzemeltetési engedélyt. Az 1. táblázat az egyes felterhelési lépések idejét mutatja. Sikerként értékelendő, hogy az eredeti tervekhez képest mindössze egy évvel később fejeződött be a TN program.


27

A teljesítménynövelés műszaki eredménye A már több kampány üzemeltetési tapasztalata alapján elmondható, hogy az új teljesítményen az aktív zónák minden korlátozó paramétere elegendő tartalékkal rendelkezik. Minden primerköri paraméter a normál üzemi tartományban van. A szekunderköri paraméterek a számítottaknak megfelelően nőttek, a szabályzó szelepek tartaléka megfelelő. A vegyészeti és radiokémiai paraméterek a megengedett korlátokon belül vannak, értékük az előző kampányban tapasztalthoz hasonló. A szekunderköri rezgésértékek határérték alattiak. 2010 elejétől a Paksi Atomerőmű névleges villamos teljesítménye 2000 MW. Az erőmű a teljesítménynövelési munkálatokat megelőzően éves átlagban 14.032 GWh villamos energiát termelt és juttatott el a hazai hálózatba. A 2006 szeptemberétől egymás után magasabb teljesítményen üzemelő blokkok hatására a 2010. évet a Paksi Atomerőmű eddigi történetének legnagyobb termelési eredményével zárta: tavaly villamosenergia-termelése 15.761 GWh, részesedése a hazai termelésből 42,1 % volt. A teljesítménynövelés gazdasági és társadalmi hatása A teljesítménynövelés projekt beruházásaihoz kapcsolódóan a 2002-2010. közötti időszakban – 2010. évi árakon számolva – a tervezettnél kevesebb, ös�-

2. táblázat: A TN gazdaságosságának összehasonlítása

A létesítendő alaperőmű jellege

MFt/MW

Földgáz

~160

Lignit Szél

Biomassza

Atomerőmű TN

szesen csak mintegy 4,2 Mrd Ft került felhasználásra a tervezett 4,777 Mrd Ft helyett. Blokkonként 500 MW névleges villamos teljesítményt figyelembe véve a TN beruházás következtében összesen kb. 134 MW kapacitás létesült, a beruházás fajlagos költsége így 31,3 MFt/MW. Ez kevesebb bármilyen más alaperőművi technológiára alapozott villamosenergia-termelő kapacitás fajlagos beruházási ráfordításainál. Az összehasonlítást a 2. táblázat mutatja. Az elért teljesítménynöveléssel a villamosenergia-árbevétel a 2006-2009 közötti átmeneti időszakban összesen 13,9 Mrd Ft-tal növekedett, míg a projekt teljes befejezésével a tervezett bevételnövekmény 2010-től (2010. évi áron) évente mintegy 12,0 Mrd Ft lesz. A várható hozamok kumulált összege a jelenleg engedélyezett 2017-ig tartó üzemidővel – 2010. évi árakon – számolva kb. 113,0 Mrd Ft, míg az atomerőmű 20 évvel (2037-ig) történő tervezett üzemidő-hosszabbítását is figyelembe véve, változatlan szintű termelési, illetve értékesítési kondíciókat feltételezve összesen mintegy 349,0 Mrd Ft-ra tehető. A meg-

~300

160-180

~400

31,3

térülési idő tekintetében megállapítható, hogy a végrehajtott teljesítménynövelés már a megvalósítást követő első évben megtérült. A projekt eredményeit értékelve a PA Zrt. vezetése úgy döntött, hogy az eredmények kielégítik a Magyar Innovációs Nagydíj pályázat feltételeit – eredetiség, újszerűség, innováció, többleteredmény, vagy többlet árbevétel, társadalmi hasznosság – és 2009. év februárjában a PA Zrt. benyújtotta a „Teljesítménynövelés a Paksi Atomerőmű blokkjain” című innovációs pályázatot a Magyar Innovációs Alapítványhoz. A bíráló bizottság a felsorolt értékelési szempontok szerint a beérkezett 35 pályázat közül a 2009. évi Magyar Innovációs nagydíjat a Paksi Atomerőmű Zrt.-nek ítélte oda (2. kép). Összegzésül elmondható, hogy a TN megvalósítása a PA Zrt. egyik legsikeresebb műszaki projektje lett. A nagyszerű eredmény a PA Zrt. kollektívájának, a közreműködő hatóságok, a tudományos és tervező intézmények, vállalatok közös munkájának köszönhető.

Felhasznált irodalom [1] Szőke Larisza: Teljesítménynövelés a Paksi Atomerőműben, Fizikai Szemle – 2009. 5. szám [2] Nemes Imre: Gazdaságosabb üzemanyag és üzemanyag ciklus a paksi reaktorok növelt teljesítményén – 2008. július [3] Dr. Elter József: Pályázat a 2009. évi Magyar Innovációs Nagydíjra; Teljesítménynövelés a Paksi Atomerőmű blokkjain – Paks, 2010. február 5.

2. kép: A 2009. évi Magyar Innovációs Nagydíj

28

2011/3-4 ■


[4] Larisza Szőke, Lajos Hadnagy: Paks Nuclear Power Plant and Experience of the Power Uprate Project – IAEA Regional Workshop, September 2010 [5] PA Zrt. cégvezetői előterjesztés: Beszámoló a Teljesítménynövelés Alprojekt által elvégzett munkáról, a teljesítménynövelés befejezéséről. Paks, 2011. február 8.

Okos hálózat – rendszerirányítói szemmel Az Európai Unió legfontosabb energetikai céljait a 2009 áprilisában elfogadott Klíma- Energia Jogszabályi Csomagban, az un. „Green Package”-ben fogalmazta meg: 2020-ra 20%-kal kell csökkenteni az üvegház hatású gázok kibocsátását, 20%-ra kell növelni a megújuló forrásból származó energia részarányát, és 20%-ot kell megtakarítani az energia-fogyasztásból a hatékonyság növelése révén.

Kovács Péter*

Az EU által 2020-ra előirányzott 2020-20 követelmény teljesítése, valamint az Európai Energia Politika hármas „oszlopa” (fenntarthatóság – ellátásbiztonság – versenyképesség) javításának elősegítése megkövetelik az átviteli és elosztóhálózatok működésének, felépítésének újragondolását, adott esetben újratervezését. Azok a folyamatok, amelyek az okos hálózatok kialakítására vonatkozó igényt előidézték, az egész villamosenergia-rendszert érinteni fogják, így a rendszerirányítás feladatainak átalakítását is maguk után vonják. Ennek során számos kérdést kell tisztázni: n műszaki feladatok: új technológiák segítségével adott a lehetőség ahhoz, hogy a hálózat intelligensebb, erősebb legyen; n piaccal kapcsolatos feladatok: az időjárásfüggő energiatermelés és az „aktív” fogyasztók bevonása a piacba; n felépítéssel és adatcserével kapcsolatos feladatok: az összeurópai villamosenergia-rendszer irányításában, üzemeltetésében a rendszerirányítók közötti szorosabb együttműködés, annak érdekében, hogy elfogadható költségek mellett, a meglévő megbízhatósági szinten üzemeljen a hálózat, összhangban az európai gazdaság és fogyasztók követelményeivel; n regulátori feladatok: pl. hálózati költségek sokkal átláthatóbb szabályozása. Látható, hogy az „okos hálózat” koncepciója a rendszerirányítók szemszögéből nem csak az új technológiák kifejlesztését jelenti, hanem a villa-

* Kovács Péter, forráselemzési üzemvezető, MAVIR Zrt. e-mail: [email protected]

mosenergia-rendszer optimális tervezését és üzemeltetését is, beleértve az új erőművi technológiákat, új nagyfeszültségű berendezéseket (amelyek segítségével a hálózat rugalmasságát lehet növelni), az „aktív” fogyasztókat. Az okos hálózat határozott jellegzetessége, hogy növekszik az „intelligencia” a hálózat tervezésében, üzemirányításában és karbantartásában. Egy, az ENTSO-E-n1 belül készült elemzés részletesen taglalja, hogy egy rendszerirányítónak milyen megoldandó feladatai lehetnek az okos hálózat kiépülésének elősegítésében. Természetesen akadnak olyan feladatok, amelyek kidolgozása már folyamatban van, hiszen az ellátásbiztonság, a megbízhatóság és a költséghatékonyság nem az okos hálózat koncepciójának megjelenése kapcsán felmerült elvárások, hanem egy általános, eddig is létező követelményrendszer elemei. A hálózattervezésnél általában a rendszer legnagyobb terheléses időszakát vesszük figyelembe, ami nem jelenti feltétlenül az átviteli hálózat legnagyobb kiterheltségét. A folyamatban figyelembe kell majd venni, hogy megjelennek a rendszerben „aktív” berendezések (keresztszabályzós trafók, FACTS elemek stb.), időjárás függő erőművek, valamint azt, hogy megnövekedhet a kereskedelmi aktivitás a rendszerek közt. Egy továbbfejlesztett hálózattervezésben megjelenhetnek az alábbiak: n valószínűségi rendszermodellezés; n egy beruházás jobb ár-érték analízise a leginkább megtérülő hálózatfejlesztés érdekében, hogy abból legnagyobb társadalmi előny származzon;

1European

Network of Transmission System Operators for Electricity

n a

piac nagyobb szerepe a tervezésben; n koordinált hálózattervezés a szomszédok, ill. a szinkronrendszerek közt. Az üzemirányításban teljesítményáramlás és a feszültség figyelésének jelentősége meg fog nőni, on-line hálózati analízis válhat szükségessé a túlterhelődések, szűk keresztmetszetek elkerülése végett. Továbbfejlesztett (automatikus) eljárások segíthetnek a hálózat helyreállításában pl. egy zárlati esemény, vagy sorozatos kiesések után. Az új technológiák elősegíthetik a hálózati veszteség jobb kezelését pl. a csúcsterhelés csökkentésével. Egy továbbfejlesztett hálózati üzemeltetésben az alábbiak megjelenhetnek: n szélesebb körű hálózatfigyelés, online hálózatanalízis; n határkeresztező kapacitások kihasználásának növekvő hatásfoka; n teljesítmény-áramlás ellenőrzése, kézbentartása, amellyel a hálózat kihasználtsága növelhető; n távvezetékek hőmérséklet figyelésének kihasználása; n rendszerek közti koordinált üzemirányítás, régiós koordinációs központok létrehozása a hálózat jobb kihasználtsága érdekében; n a kiesések utáni folyamatok intelligensebbé tétele, egy esetleges blackout utáni helyreállítási folyamat, a szétesett rendszerek összekapcsolási metódusának újragondolása; n a kiesések elkerülésére megelőző akciók meghatározása, életbe léptetése miután az előre definiált korlátok sérültek. A jövőben várhatóan jelentősen megnő az elosztott termelők, valamint a kis kapacitású tároló elemek száma,


29

ezáltal a jelentőségük a rendszerben, ezért már a folyamat elején meg kell határozni a működési kereteikre vonatkozó szabályokat (a teljesség igénye nélkül): n valós idejű adatok cseréje az üzemirányítóval; n feszültségtartásra vonatkozó eljárások meghatározása, beleértve a teljesítmény-elektronikával rendelkező kiserőműveket is, amelyek segíthetik a veszteséget minimalizálni, valamint feszültséget tartani hálózati események alatt; n az időjárásfüggő erőművek hálózathoz való csatlakozás feltételeinek egyszerűsítése, természetesen a rendszerbiztonság fenntartása mellett. Azonban minél több az időjárásfüggő erőművek száma a rendszerben, annál inkább nekik is részt kell venniük a rendszerszintű szolgáltatásokban. Szükség van rájuk továbbá a veszélyeztetett üzemállapotban is, akár feszültség, akár frekvencia

30

2011/3-4 ■

szempontjából, egy nagykiterjedésű „black out” elkerülése érdekében. Talán a legszembetűnőbb eltérés a mai és az okos hálózat között, a fogyasztók viselkedése a rendszerben. Jelenleg nincs valós idejű információ-áramlás a hálózatüzemeltetők és a fogyasztók között. Az okos hálózat koncepciója tartalmazza a kétirányú kommunikáció lehetőségét. A készülékek biztosítják azt, hogy a fogyasztót kérni, illetve utasítani lehessen. (Ez nyilván nem közvetlenül a rendszerirányítók feladata lesz.) Ennek folyamán megjelenhetnek: n a fogyasztás intelligens kontrollja; n az okos mérésből származó előnyök kihasználása: pl. fogyasztás/termelés mérése, könnyebb adategyesítés, meddőfigyelés stb.; n lehetőség lesz megtalálni az optimális időpontokat pl. az elektromos autók töltésére vagy a hőtárolók használatára.


Az átviteli rendszerirányító hagyományosan élen jár a korszerű technológiák alkalmazásában. A technológia fejlődése viszont egyre újabb lehetőségeket teremt. Ezért a MAVIR elkötelezte magát, hogy feltérképezi az okos hálózat kiépítésével kapcsolatos lehetőségeit és a feltárt alkalmazások közül kiválasztja az átviteli rendszerirányítás számára hasznosíthatóakat, majd előkészíti, és megkezdi a magas prioritást kapott technológiák és eljárások bevezetését. A SMART technológiák alkalmazása növelheti rendszerirányító működésének hatékonyságát, javíthatja az ellátás biztonságát. A villamosenergia- ipar többi szereplője által alkalmazott új eszközök rendszer szinten is komoly előnyöket biztosíthatnak. Ehhez természetesen megfelelő jogszabályi változtatások és piaci ösztönzők szükségesek, amelyek kidolgozásában a MAVIR eddig is és ezután is aktívan részt kíván venni, felajánlva szakmai tudását, tapasztalatait.

Európai szintű energiatőzsde – rekordidő alatt A MAVIR ZRt. 2007. május 9-én hozta létre leányvállalatát, a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt.-t 20 millió forint alaptőkével. A projekttársaság legfőbb feladata az előkészítő munkák elvégzése volt a szervezett villamosenergia-piac létrehozása érdekében. 2009. április 9-én kelt 136/2009. számú határozatában a Magyar Energia Hivatal 10 éves érvényességgel kiadta a szervezett villamosenergia-piaci működési engedélyt a HUPX Zrt.-nek. Az áramtőzsde első kereskedési napjára 2010. július 20-án került sor. Most a gáztőzsde létrehozása is körvonalazódik a HUPX életében. Az aktualitásokról Medveczki Zoltán úr, a HUPX Zrt. vezérigazgatója beszél.

A HUPX és a MAVIR Kommunikáció tájékoztatója* Miért volt/van szükség Magyarországon energiatőzsdék létrehozására? A piac továbbfejlődésének szempontjából fontos, hogy a villamos energia/ földgáz szabadpiaci kereskedelmének minél nagyobb hányada történjen az áramtőzsde/gáztőzsde biztosítékrendszerén keresztül. Ehhez megfelelő jogszabályi háttér, átlátható feltételek, minden résztvevő számára egységes hozzáférés, az erőforrások hatékony használata, alacsony tranzakciós költségek, referencia árként elfogadott elszámoló árak szükségesek, egy biztos elszámolási háttér mellett. Milyen eredményeket ért el a magyar áramtőzsde az első évben? Alig több mint egy évvel ezelőtt indítottuk el a magyarországi áramtőzsdét és az indulástól eltelt időszak során kezdeti céljainkat nem csak meg tudtuk valósítani, de sok esetben felül is múltuk azokat.

Jelenlegi piacok n Induláskor

a spot piacon másnapi órás termékek voltak. n 2011. július 19-től 1 hónapos, sikeres tesztidőszak után elindult a hosszú távú fizikai szállítású termékek kereskedése, azaz a Physical Futures piac. n 2011. augusztus 9-ei kereskedési naptól a másnapi piacon megjelentek a Blokk termékek is.

SPOT vagy másnapi piac eredményei n

2011.01.01.-2011.09.30. közötti időszakot tekintve az összforgalom 2 647 641 MWh volt. n Átlagosan havi 20−30%-os folyamatos növekedés volt megfigyelhető. n A napi átlagkereskedés július hónapban meghaladta a 13 660 megawattórát, amely már a hazai fogyasztás 13,5%-át teszi ki. n 2011. július 8-i szállítási napra vonatkozóan megszületett az eddigi rekord napi mennyiség is, 17 360,2 MWh-val. Ez az első kereskedési napon gazdát cserélő villamos energia mennyiség 7,5-szöröse. n Eddigi rekord eredmény a 2011. július havi forgalom, ami 423 518,9 MWh-ás mennyiséggel különösen magasnak számít, meghaladja a teljes tavalyi – 5 havi – forgalmat. n Többször előfordult, hogy a HUPX forgalma a tíz éve, hasonló nagyságú piacon működő osztrák EXAA börzéét is felülmúlta. n A blokk ajánlatok beadása egyre gyakoribb. n A 2011. évre tervezett 2,26 TWh-t már teljesítették.

Physical Futures (PhF) vagy hosszú távú fizikai szállítású termékek piac eredményei n

A HUPX a Physical Futures piacon magyarországi szállítású havi-, negyedéves- és éves zsinór-, valamint

csúcsidőszaki hosszú távú termékeket bocsát kereskedésre. n A kereskedés aktív érdeklődés mellett, piaci árjegyző (market maker) részvételével zajlik. n A hosszú távú, fizikai szállítású piac legnépszerűbb termékei a mindenkori front zsinór termékek (következő havi, negyedéves, éves termékek). n Az OTC (Over The Counter – Tőzsdén kívül kötött ügylet) tőzsdei klíringre történő bejelentési lehetősége is megjelent a HUPX-en, melynek köszönhetően tovább nőtt a HUPX likviditása. Az Európai Unió szorgalmazza az OTC ügyletek regisztrálását, a nagykereskedelmi árampiac átláthatóságának növelése érdekében. Mik az eddigi tapasztalatok az árakat illetően? A HUPX árai közel 90%-os korrelációt mutatnak a környező tőzsdékkel. A PhF piacon a jegyzési árak összhangban vannak a német és francia piac azonos termékeinek árával. Az első kereskedési naptól a másnapi (spot vagy day-ahead) mellett a HUPX hosszú távú fizikai szállítású piacának historikus elszámolóárai is megtalálhatók a www.hupx.hu oldalon. Ugyanazon a rendszeren működik a két platform? Nem, a spot piac az EPEX Trading System (ETS) rendszeren, míg a Physical Futures piac a Trayport Global Vision Tőzsdei Kereskedési Rendszeren működik.

* www.hupx.hu, www.mavir.hu


31

Ha már piac-összekapcsolás, hol is tart ez az ügy? 2011. június 29-én elindult cseh-szlovák, illetve a magyar villamosenergiapiacok összekapcsolását céljául kitűző projekt, a Market Coupling. Csehország, Szlovákia és Magyarország nemzeti energetikai szabályozó hatóságai, rendszerirányítói és áramtőzsdéi megállapodást írtak alá, miszerint 2012 második negyedévére összekapcsolják az említett piacokat, valamint kialakították az ennek megvalósítására irányuló projekt szervezeti felépítését is, amelynek projektvezetője a HUPX. Minden érintett fél kifejezésre juttatta a gyors előrehaladásra irányuló szándékát és egyetértett abban a közös célban, hogy a másnapi piacok összekapcsolása után még ugyanabban az évben sor kerülhessen a közép-nyugat európai (CWE) régióhoz való csatlakozásra. A rendszer felváltja a már működő szlovák−cseh piac összekapcsolását, a tervek szerint a háromoldalú együttműködés a későbbiekben más környező országokra − Ausztria, Lengyelország vagy Románia irányában − is kiterjeszthetővé válik. A piac-összekapcsolás nyugat- és észak-európai tapasztalatait minden érintett piaci szereplő elismeri. Ezek szerint a piacintegráció lehetővé teszi a határkeresztező kapacitásallokáció hatékonyságának, valamint a spot piacok likviditásának növekedését, ezáltal átláthatóbb villamosenergia-árképzést eredményez a nagykereskedelmi napi piacokon. Egyúttal hozzájárul a biztonságosabb energiaellátáshoz, miközben a fogyasztói keresletet is figyelembe veszi. Hogyan tovább, mik a következő lépések az áramtőzsde életében? Továbbra is jelentős termékfejlesztéssel számolunk, több projekt áll előkészítés alatt. A tervek között szerepel két újabb termék bevezetése a jövő év elején, egyrészt a napon belüli (intra-day), másrészt pedig az úgynevezett pénzügyi futures termékek kereskedése. Ezzel egy teljes spektrumú áramtőzsde jön létre, a bevezetett rendszer pedig alkalmas mindezek kiszolgálására, csökkentve a beruházási igényt.

32

2011/3-4 ■

Medveczki Zoltán

Az intra-day piac előkészületeiről mit érdemes tudni? 2011. májusban, a MAVIR együttműködésével elkészült egy tanulmány a „Napon belüli villamos energia és szűk keresztmetszet kapacitás kereskedelemről” címmel. Szeptember végén megkezdődött a piaci koncepció kialakítása a piaci szereplők bevonásával, amelynek véglegesítése 2011. november végére várható. Ezt követően workshop keretében bemutatásra kerül a piaci szereplők számára a 2012 első negyedévére tervezett belföldi intraday kereskedési koncepciót. A pénzügyi futures termékek bevezetése szintén folyamatban van. Hol tartanak most? A pénzügyi futures piac kialakítási munkálatai 2011 Q3-ban indultak. Jelenleg az engedélyeztetési folyamat zajlik a PSZÁF-fel, az MTF (Multilateral Trading Facility) engedély megszerzése kapcsán. A koncepció kialakítása során szintén arra törekszünk, hogy a már bevált nyugat-európai standard irányokat figyelembe véve egy rugalmas, a piaci


szereplők által elfogadott rendszert hozzunk létre, ami az európai unió által kialakításra kerülő pénzpiaci szabályozásnak is megfelel. A tervek szerint 2012 Q3-ra várható a HUPX pénzügyi futures piac indulása. Tehát itt tartunk most az áramtőzsde egészével, hogyan került előtérbe a gáztőzsde létrehozása? Tekintettel arra, hogy szervezett földgázpiac működtetésére engedélykérelem idén június elejéig nem érkezett be, indokolttá vált a szervezett földgázpiaci engedély iránti kérelmet benyújtót jogszabályban kijelölni, ezzel is elősegítve a mihamarabbi indulást. Június 6-án az Országgyűlés módosította a földgázellátásról szóló törvény, kapcsolódó paragrafusait, aminek köszönhetően a HUPX-nek lett a feladata a gáztőzsde kialakítása. Hol tart most a folyamat? A HUPX az engedélyköteles tevékenységekkel kapcsolatban benyújtandó kérelmét határidőben – 2011. július 5-én -, adta be a Magyar Energia Hivatalnak, és a feladat ellátására a Cég-

bíróságnál bejegyzésre került a HUPX Zrt. leányvállalata, a CEEGEX Zrt. A Magyar Energia Hivatal 2011. november 8-án adta ki a működési engedélyt. Ha megkapják az engedélyt, mikor indulhat el hazánkban a gáztőzsde? A piac elindításának határideje legkésőbb 2013. január 1-je. A tervek szerint a CEEGEX már jövő év derekán, a gáz év kezdetével el szeretné indítani a gáztőzsdét a kitűzött határidőt megelőzően, amennyiben minden feltétel adott lesz a biztonságos piacinduláshoz. Ki kereskedhet majd a gáztőzsdén? A jogszabály értelmében bárki részt vehet a tőzsdei kereskedésben, aki a jogszabályi, tőzsdei és szállítói feltételeknek megfelel. Várhatóan földgáztermelő, a földgázkereskedő, a felhasználó, a rendszerüzemeltető, valamint az egyablakos kapacitásértékesítő fogják a tőzsdei kereskedés alapját biztosítani. Mennyiben hasznosíthatók a HUPX tapasztalatai? A gázpiaci kereskedés részben különbözik a villamosenergia-kereskedelemtől, mégis úgy véljük, hogy a HUPX sikeres árampiaci előkészítési és működtetési tapasztalatai nagy segítséget jelentenek a gáztőzsde megalakításához is. Az előttünk álló feladatok nagy részét már gyakorlatban teljesítettük a HUPX kialakítása során, úgymint jogi vonatkozások/engedélyezés rendezése, a tagok felvétele és kezelése, a kereskedési, háttérirodai és klíring rendszerek kialakítása, valamint további általános területek rendezését is. Hol tartanak most a CEEGEX működését előkészítő munkálatok? Az új piaci környezet részletes megismerése és feltérképezése elkezdődött és

folyamatos egyeztetéseken keresztül folyik. A meghatározó hazai és nemzetközi földgázpiaci szereplőket felkerestük, és első körös konzultációkat folytattunk többek között az FGSZ-szel és a nyugateurópai földgáz tőzsdékkel. Párbeszédet kezdeményeztünk a rendszerirányítóval, az elosztókkal, a nagykereskedővel, a meghatározó kereskedőkkel, importőrökkel, az illetékes minisztériumokkal és szabályzói szervekkel, a nemzetközi földgáztőzsdékkel, a nemzetközi piaci szereplőkkel és további szolgáltató cégekkel. Megkezdtük a jogszabályi környezet megismerését és elemzését a megalakítandó gáztőzsdét érintő kérdések és korlátok feltérképezése érdekében. Folyamatban van a földgázpiaci modell vizsgálata a gáztőzsdét érintő kérdések és kritikus paraméterek vizsgálata érdekében, hogy elfogadható és működő gázpiaci koncepciót tudjunk kialakítani és bevezetni. A piaci koncepció kialakítása és megvitatása az érintett piaci szereplőkkel együtt fog zajlani.

Vannak-e szinergiák a HUPX-szel? A szinergiák vizsgálata és a működtetési feltételek kidolgozása még folyamatban van, de az elmondható, hogy a HUPX meglévő eszközeit/stábját (iroda, kereskedési rendszer, háttériroda-rendszerek, klíring összeköttetések, piacműködtetési és szakértői gárda) kívánja a szinergiák kihasználása érdekében használni. Az is elmondható, hogy a meglévő szinergiák kiaknázásával töredék költséggel lesz kialakítható a szervezett földgázpiac, főleg ahhoz képest mintha egy teljesen új szervezet venné kézbe a feladatot. Mely európai gáztőzsdéknek, gázplatformoknak jelent majd konkurenciát a CEEGEX?

Mit jelent majd a fogyasztók számára, ha elindul a szervezett földgázpiac? Drágább vagy olcsóbb lesz a gáz?

A régióban jelenleg Bécsben működtetnek hasonló szervezetet, de azt reméljük, Magyarország földrajzi elhelyezkedése középtávon jobb piaci lehetőséget teremt a CEEGEX számára. Nem titkoltan regionális szerepre készülünk, aminek révén komoly esély kínálkozik arra, hogy a CEEGEX árai meghatározó szerepet töltsenek be a kelet-európai gázpiacon.

Elsősorban nem olcsó gázra van szükség − az a tőzsdétől függetlenül is jöhet −, hanem európai szinten versenyképes gázárra. Egy versenyképes piacból a fogyasztók előbb-utóbb biztosan profitálnak. A gáztőzsdéről egy olyan koncepciót szeretnénk a piac elé tárni, amely a meglévő alapokon fejleszti tovább a gázpiacot és Magyarországra vonzhat eddig itt nem aktív gázkereskedőket is. Az új piaci szereplők kínálatot hozhatnak a magyar piacra, ez pedig mindenképpen szükséges az árcsökkenéshez. Minél több gázpiaci kereskedőt tudunk bevonni tagként a gáztőzsdére, annál nagyobb az esélye annak, hogy a hazai piacon szükséges likviditás kialakul.

Összegzésként Medveczki Zoltán, a HUPX Zrt. vezérigazgatója a következő gondolatokat fűzte a cikkhez: „Egyértelműen sikeresnek ítéljük az eddig eltelt időszakot, de legnagyobb örömünkre mégis az szolgál, hogy rekordidő alatt sikerült egy európai szintű energiatőzsdét létrehoznunk és ütőképes, profi csapattal állunk ügyfeleink rendelkezésére. Eddigi működésünk alatt megalapoztuk pozíciónkat a piacon. A tőzsdei kereskedési folyamatban résztvevők ismernek minket és megelégedéssel nyilatkoznak működésünkről. A jövőben is mindent elkövetünk azért, hogy az előttünk álló feladatokat határidőben és gond nélkül megoldjuk.”


33

A PIAC-ÖSSZEKAPCSOLÁS ÚTJA A 2009. január 1-jén megvalósult teljes piacnyitás óta a regionális nagykereskedelmi villamosenergia-piac igazi sikertörténet. A stratégiai célkitűzések és a működőképes reguláció által meghatározott keretek között a piaci szereplők hatékony együttműködésének köszönhetően a piac látványosan fejlődött. Természetesen a piac nem tökéletes, fejlődésének különféle állomásai vannak. Ezek közül a cikk a szomszédos piacok összekapcsolását mutatja be a másnapi kereskedelem vonatkozásában. Mivel ez az eljárás a jelenleg alkalmazott határkeresztező kapacitásallokációs eljárásnál hatékonyabb módszer, bevezetése érdekünk és egyben megfelel az EU célkitűzéseinek is. Az eljárást a nyáron elindult cseh-szlovák-magyar piac-összekapcsolási projekt okán mutatjuk be.

SÁRKÖZI RÉKA*

Jogi háttér Az Európai Unió egyik alapvető törekvése az egységes európai piac kialakítása. Ezen koncepció megvalósításának eredményeként az Unió tagállamainak nemzeti piacai egyetlen gazdasági térséggé olvadnak össze, amelynek harmonizált jogi háttere lesz, és ennek következtében egységes gazdasági gyakorlata alakul majd ki. Ezen törekvés a villamosenergia-piacokra vonatkozóan is megjelent: a hatályos vonatkozó jogszabály a 3. energiacsomag részeként a 2009. augusztus 14-én kihirdetett 714/2009/EK rendelet (a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről). A rendelet célja, hogy méltányos szabályok felállítására ösztönözzön a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelmére vonatkozóan, elősegítve ezzel a versenyt a belső villamosenergia-piacon1, figyelembe véve a nemzeti és a regionális piacok sajátosságait is. A kiosztható átviteli kapacitások maximalizálását a tagállamok valósítják meg az üzembiztonság fenntartása mellett, az Európai Bizottság által javasolt irányelvek, az általa jóváhagyott módszerek, folyamatok és intézmények alkalmazásával. A feladatot a szintén ugyanebben a rendeletben előírt jogszabály-alkotási eljárás során létrehozandó keretjellegű iránymutatások 2, valamint az azok alá tartozó kereskedelmi és üzemi szabályzatok3 szerint kell végrehajtani.

* Sárközi Réka, piacelemzési főmunkatárs, MAVIR ZRt., e-mail: [email protected]

34

2011/3-4 ■

1. ábra

A villamos határkeresztező kapacitás kiosztására és szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó keretjellegű iránymutatás 4 tervezetét az ACER 5 2011 júliusában véglegesítette. Ennek alapján az Európai Bizottság szeptemberben felkérte az ENTSO-E-t6 a kapcsolódó kereskedelmi és üzemi szabályzat első részének előkészítésére, ami a villamos energia másnapi határkeresztező kereskedelmére vonatkozó szabályokat is magában foglalja majd. A szabályzat a jogalkotási eljárás eredményeként uniós rendeleti jogerőre fog majd emelkedni. A fent említett dokumentumokban célként egy olyan modell fogalmazódik meg, amelynek kidolgozása, megalkotása már hosszú évek óta nem csak elméleti, de gyakorlati szinten is zajlik. 1 Internal

Electricity Market (IEM) Framework Guidelines 3 Network Codes 4 Framework Guidelines on Capacity Allocation and Congestion Management 5 Agency for the Cooperation of Energy Regulators 6 European Network of Transmission System Operators for Electricity 2


Az alapvető elveken túl (üzembiztonság, gazdasági hatékonyság, diszkrimináció mentesség, transzparencia) már a gyakorlati szempontok (megvalósíthatóság, kiinduló állapot, lokális sajátosságok) is érvényesülhetnek az eddigi piac-integrációs kezdeményezések hosszú sorának tapasztalatain keresztül. Az európai gyakorlat evolúciójának eredményeként a másnapi határkeresztező kereskedelem tekintetében a kialakított „célmodell” 7: az áramlásalapú kapacitásszámításra épülő áralapú piac-összekapcsolás8. Ezt a módszert jellemzően rövid távra érdemes bevezetni, vagyis a hosszú távú kereskedést nem érinti, azt alapáramlásként – már kiosztott átviteli kapacitásként – figyelembe veszi, csak a megmaradt igényekkel operál. A megvalósított projektek és az elméleti elképzelések értékelésében a Firenzei Fórumokon keresztül a villamosenergia-ipar minden érdekeltje

7 8

Target Model Flow Based Market Coupling

2. ábra

3. ábra

4. ábra

(uniós szakhatóság, nemzeti szakminisztériumok, regulátorok, rendszerirányítók, villamosenergia-tőzsdék, valamint a piaci szereplők érdekképviseletei) részt vett, így a célmodell elfogadása konszenzusos döntésnek tekintendő. Az uniós állam- és kormányfők 2011 februárjában a célmodell megvalósításának céldátumául 2014 végét tűzték ki.

A hatékony másnapi villamosenergiakereskedelem elmélete A villamosenergia-kereskedelem célja a villamosenergia-fogyasztói igények kielégítése a villamosenergia-rendszerek műszaki sajátosságainak és korlátainak figyelembe vételével. Ilyen sajátos követelmény a betáplálások és vételezések egyensúlyának biztosítása, aminek fenntartása elsődlegesen az átviteli rendszerirányítók felelőssége.

Mivel a betáplálások és vételezések nem feltétlenül azonos helyen és a megfelelő arányban történnek, így a hálózatnak - a fizikai törvények által megszabott műszaki jellegű korlátok közt - el kell tudnia szállítani a különbözetet a megfelelő helyre (1. ábra). Egy ilyen rendszer üzemeltetéséhez mindenképp szükséges a kereskedelem bizonyos kontrollja, amelyet az uniós elveknek megfelelően lehetőleg piaci alapon kell megvalósítani. Ennek eszköze lehet megfelelő árszignálok hatékony alkalmazása mind a villamos energia, mind az átviteli kapacitások tekintetében. A kereskedelem közgazdasági értelemben vett hatékonyságán azt értjük, hogy a szűkösségben9 levő javak allokálása úgy történik, hogy az a legnagyobb társadalmi jólétet eredményezze. Az adott piaci állapothoz tartozó társa9 Szűkösség akkor alakul ki, amikor egy adott ár mellett nagyobb egy termék iránti kereslet, mint a kínálat.

dalmi jólétet a 2. ábrán a fogyasztók és a termelők jóléti többletének együttes összege adja. Egymáshoz viszonyított nagyságuk a keresleti és kínálati görbék egymáshoz való viszonyától függ. A villamos energiához hasonló termékek esetén a leghatékonyabb kereskedési forma a villamosenergiatőzsdék másnapi piacain is alkalmazott kétoldalú aukció, ahol az anonimizált vételi és eladási ajánlatokat párosítják, szervezett keretek közt, szimultán módon. Ezzel a módszerrel transzparensen és diszkriminációmentesen megtalálható a kereslet és kínálat egyensúlya, amely meghatározza a minden ügyletre vonatkozó árat és a hozzá tartozó lehető legnagyobb összforgalmat is. Az átviteli kapacitások esetében az aukció csak egyoldalú lehet, mivel a kínálati mennyiséget az átviteli rendszerirányítók a műszaki korlátok alapján állapítják meg, amik rövidtávon rugalmatlanok10 a gazdasági impulzusokra. A másnapi határkeresztező kereskedelem kezdetben mindenhol explicit módon zajlott, ami a villamos energia és szállításához szükséges határkeresztező kapacitásjog külön-külön, egymástól független módon, eltérő időpontban történő beszerzését jelenti. A két külön, fél információk alapján végzett allokálás nem eredményez hatékony állapotot. Így javasolt az ennél hatékonyabb implicit eljárás bevezetése, amelynek során a két termék egyszerre, kapcsolt áruként kerül allokálásra. Az implicit allokáció megvalósítására a piac-összekapcsolás nyújt lehetőséget, amelynek működtetéséhez egy A hosszú távú, stabilnak tűnő gazdasági igények a hálózatfejlesztési tervekbe épülve módosíthatják a kiosztható átviteli kapacitást. 10


35

5. ábra

8. ábra

6. ábra

9. ábra

7. ábra

10. ábra

adott határmetszék mindkét oldalán legalább egy-egy másnapi piacot üzemeltető likvid tőzsde megléte szükséges. A piac-összekapcsolás lényegében a másnapi villamosenergia-piacok közti átjárhatóság megteremtésével akár kontinentális szinten központosított allokálást tesz lehetővé a teljes uniós piac társadalmi összhasznának maximalizálásával, mivel a nemzeti vagy regionális piacoknál magasabb információs állapotban végzi az allokálást. A folyamat során minden résztvevő piac összes másnapi vételi és eladási ajánlata egyszerre kerül párosításra az egész területre kiterjedő hálózati információkon alapuló átviteli kapacitások figyelembevételével. Vagyis az adott órában – kereskedelmi értelemben – a villamos energia az olcsóbb piacokról

36

2011/3-4 ■

a drágábbak felé áramlik az egyensúlyi állapot eléréséhez szükséges men�nyiségben, de legfeljebb a vonatkozó kapacitáskorlát(ok) mértékéig terjedő nagyságban (3. ábra). A szomszédos piacok közt már a hosszú távú (éves és havi) átviteli kapacitásjogokon bonyolított határkeresztező kereskedelem is közelíti egymáshoz az árszinteket. A másnapi időtávban a keresletet és kínálatot rövidtávon befolyásoló számos tényező változásának hatására akár óráról-órára is cserélődhet a szomszédos piacok közt az olcsóbb és a drágább piac szerepe. Ezt mindenképp szem előtt kell tartani a piac-összekapcsolás mechanizmusának megismerése közben: ennek eredményeként a változó szerepkörökhöz kapcsolódó hatások óráról-órára másként érhetik a részvevő-


ket, általában erősen váltakozva, hos�szabb távon kiegyenlítve egymást.

A piac-összekapcsolás mechanizmusa Szemléltetési célból a könnyebben átlátható, bilaterális változaton keresztül kerül bemutatásra a piac-összekapcsolás működése. A 4. ábra a piac-összekapcsolás előtti két szomszédos piac keresleti és kínálati görbéit mutatja. A két piacon az aktuális ajánlatok összegzése után kialakuló egyensúlyi árak relációja határozza meg, hogy a piac-összekapcsolás során a két piac közül melyik milyen szerepet tölt majd be. Ahol alacsonyabb az egyensúlyi ár, vagyis olcsóbb a villamos energia („B”

1. táblázat

Indulás

Résztvevők

Projekt

Típus

1999.07.01.

Nord Pool Spot (Elspot): Norvégia, Svédország, Finnország, Ny-Dánia

Nordic régió

piac-szétválasztás

Trilateral Market Coupling

áralapú piac-összekapcsolás

Cseh-szlovák piac-összekapcsolás


TLC résztvevők, Luxemburg, Németország (EEX)


2010.11.09.

CWE régió, EMCC coupling (Németország, Dánia)

Central Western European (CWE) Market Coupling

2011.01.01.

Olaszország (GME), Szlovénia (BSP)

Olasz-szlovén piac-összekapcsolás áralapú piac-összekapcsolás

2012.07.01.

Csehország (OTE), Szlovákia (OKTE), Magyarország (HUPX)

Cseh-szlovák-magyar piacösszekapcsolás

2012 vége

CWE régió, Nordic régió

North West Europe (NWE) DayAhead Project

2014 vége

Összes EU tagállam

European Price Coupling (EPC)

2006.11.21. 2009.09.01. 2010.11.09.

Franciaország (EPEXSpot), Belgium (Belpex), Hollandia (APX) Csehország (OTE), Szlovákia (OKTE)

piac), az lesz az exportáló, míg a másik („A” piac) az importáló piac. Adott piac keresleti és kínálati görbéjéből - horizontális kivonással származtatható a nettó export görbe (5. ábra), amely megmutatja, hogy adott ár mellett mekkora a kínálat és a kereslet különbsége. A pozitív térfélen (túlkínálat) a többlet energia, míg a negatív térfélen (túlkereslet) az energiahiány nagysága látható. A görbe a zárt piac egyensúlyi árában metszi a nullás mennyiségű tengelyt. A piacok közti kereskedelem eredményeként az olcsóbb „B” piac (4. ábra) exportjának mennyisége megegyezik a drágább „A” piac importjával, vagyis az egyik piac nettó export görbéjét a függőleges tengelyre tükrözve a két azonos dimenzió egymásba forgatható (6. ábra). A két görbe egymással való metszéspontja kiadja a két piac közti optimális kereskedési mennyiséget. Amennyiben ez a mennyiség nem haladja meg a rendelkezésre álló átviteli kapacitás mértékét, a két piac együttes kereslete és a kínálata kiegyenlítődik a külkereskedelem segítségével, és a két piac új egyensúlyi ára megegyezik egymással. A piac-összekapcsolás hatása az egyes piacokon – a 4. ábra kínálati görbéinek eltolásával – a 7. ábrán bemutatottak szerint alakul.

Interim Tight Volume Coupling (ITVC)

A görbék eltolásának irányát az adja, hogy az olcsóbb piac adott ár melletti többlet kínálata áttevődik a drágább piacra. A többletek gazdasági értelemben értelmezettek, mint jólét többletek. Mivel ebben az esetben nincs szűk keresztmetszet, így az átviteli kapacitásjog kiosztásából befolyó bevétele nulla (8. ábra). Ha azonban a kiosztható átviteli kapacitás alacsonyabb az optimális kereskedési mennyiségnél, vagyis szűkösség áll fenn, az árak nem tudnak kiegyenlítődni. Az eredetileg drágább „A” piac továbbra is drágább marad, de ára már alacsonyabb lesz, mint a piacösszekapcsolás előtt. A kapacitásjog árát a két piaci ár közti különbség adja. Az aukciószervező bevételét a 9. ábrán a kék téglalap szemlélteti, ami a kapacitásjog ára szorozva a kapacitás men�nyiségével. A társadalmi jólét ekkor a két piac többlete plusz az allokációs bevétel. Az ábrán szintén jól látható, hogy a kapacitáskorlát érvényesülése nem teszi lehetővé az optimális helyzet kialakulását, így a szűk keresztmetszet nélküli állapothoz képest (ld. 8. ábrán) jólétveszteséget eredményez - az ábra fekete háromszöge mutatja -, ami mindkét piacot sújtja. Ebben az esetben a két piacon az átviteli kapacitáskorlát által behatárolt, és így azzal megegyező mennyiséggel

mennyiségalapú piacösszekapcsolás

áralapú piac-összekapcsolás áralapú piac-összekapcsolás célmodell: áramlásalapú, áralapú piac-összekapcsolás

eltolt kínálati görbék nem tudják biztosítani az árak teljes kiegyenlítődését. A fent bemutatott eljárás kettőnél több piac összekapcsolása esetében is kivitelezhető, ahogy azt a nyugateurópai gyakorlat is mutatja. Az eljárás továbbá az órás termékeknél szofisztikáltabb tömbajánlatokat is képes lekezelni.

A kapacitáskorlát számítása Két kapacitásszámítási módszertan létezik: a jelenleg mindenhol alkalmazott NTC és a még kidolgozási fázisban levő áramlásalapú11 megközelítés. Az utóbbi a valóság, vagyis a fizikai áramlások jobb leképezését adná, így növelhető lenne az üzembiztonság, mivel a kiosztható kapacitások számításánál a belső hálózati elemeket is figyelembe veszi a közös, akár kontinentális méretű hálózati modellben. A másnapi villamosenergia-kereskedelem célmodelljében már az áramlásalapú kapacitásszámítási megközelítés szerepel, azonban kidolgozott és jóváhagyott módszertan hiányában a piac-összekapcsolások egyelőre NTC alapúak. A pán-európai piac működtetésére használatos algoritmus kifej11 Flow

Based


37

11. ábra

lesztésénél alapkövetelmény, hogy az áramlásalapú megközelítés alkalmazására is képes legyen.

A külkereskedelmi lehetőségekre gyakorolt hatás A piac-összekapcsolás ugyan egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a résztvevő piacok közti kereskedelmet, a határkeresztező forgalmat viszont elsősorban továbbra is a jelenlegi gyakorlat szerint kiosztható hálózati kapacitás korlátozza. A jelentős külkereskedelmi volumenváltozás így nem egy új kapacitás-kiosztási, hanem egy új kapacitásszámítási módszertan bevezetésétől várható. A piac-összekapcsolás tehát jelentősen nem befolyásolja a hazai termelők pozícióját.

A piac-összekapcsolás előnyei A piac-összekapcsolás, mint implicit módszer hatékonysága az átviteli kapacitásallokálás tekintetében úgy mutatkozik meg, hogy adott határmetszéken egyetlen nettó határkeresztező kereskedelmi áramlást eredményez, míg az explicit aukciók során gyakran egymás mellett előforduló ellentétes szállítások folynak a hiányos információk alapján, illetve az áramlások eredője az árjelzéssel ellentétes irányú is lehet. A piac-összekapcsolás a piaci szereplők számára egyszerűbbé teszi a másnapi piac operatív működését, mivel a

38

2011/3-4 ■

jelenlegi határkeresztező szállításhoz szükséges két aukciós eljárás egyetlen folyamatba kerül összevonásra. A folyamat során a bevont piacokon (fogyasztók és termelők közt) és a bevont piacok közt is jólét-átcsoportosítás következik be, amelynek eredője az össztársadalmi jólét növekedését okozza. Az 10. ábra a kétoldalú összekapcsolás példáján mutatja be a jólétváltozást. Az elemzések szerint a másnapi piacok árszintjének különbségei igen változékonyak irányukat tekintve is. Az egymással kapcsolatban levő piacok árszintje hosszú távon nem változik, a kisebb egyenetlenségek azonban nagyrészt eltűnnek elegendő átviteli kapacitás és piaci likviditás esetén. A 11. ábra egy esettanulmányban a piac-összekapcsolás nélküli (balra) és az az által kalkulált (jobbra) árkülönbségeket mutatja. Jól látszik, hogy mennyivel kiegyensúlyozottabbá válik a térség árképzése az implicit allokáció eredményeként.

A piac-összekapcsolásnak két fő fajtája van: az áralapú és a mennyiségalapú12. Ezek között a fő különbség abból fakad, hogy az összekapcsolni kívánt piacok mennyire különböznek egymástól, men�nyire könnyen harmonizálhatók a szabályaik, termékeik, eljárásaik. A résztvevő piacok integráltságának mértéke szerint

megkülönböztethető szoros és laza13 mennyiségalapú piac-összekapcsolás. Az áralapú piac-összekapcsolás során a központi algoritmus által kiszámított árakat és a piacok közti kereskedelmi szállításokat is felhasználják, míg a mennyiségalapú összekapcsolás során csak a mennyiséget tekintik végleges eredménynek, az árakat az egyes piacokon újraszámítják. Erre például akkor van szükség, ha eltérő pénznemben, eltérő kerekítési szabályokkal, eltérő optimalizálási korlátokkal, stb. működik a két piac. Mivel a mennyiségalapú összekapcsolás során az egyes árzónák árai nem ugyanazzal a módszerrel kerülnek kiszámításra, előfordulhatnak a hatékonnyal ellentétes irányú kereskedelmi áramlások14 (a drágább piac felől az olcsóbb felé), illetve az árak is eltérően alakulhatnak akár elegendő átviteli kapacitás nagysága mellett is. Az áralapú piac-összekapcsolás tehát általában hatékonyabb allokálást biztosít. A mennyiségalapú eljárásnak azonban előnye, hogy rugalmassága miatt megoldást nyújthat azokban az esetekben is, amikor a piaci környezetek kevésbé harmonizáltak, jellemzőik egységesítése hosszabb időt vesz igénybe, esetleg kivitelezhetetlen. Minél több az eltérés az összekapcsolni kívánt piacok közt, a központi optimalizáló algoritmus annál kisebb részét definiálhatja a módszernek, így egyre több teret enged az egyes helyi tőzsdék egyedi megoldásainak. A „lazaság” mértékét nézve megállapítható,

12 Price

14

Az piac-integráció különböző szintjei

13

coupling és Volume Coupling Tight és Loose Volume Coupling


Adverse flow

12. ábra

hogy minél lazább a piac-összekapcsolás, annál gyakrabban fordulhatnak elő az ésszerűvel ellentétes áramlások, és az árak annál kevésbé konvergálhatnak egymáshoz az egyes árzónákban. Mindez a társadalmi jólét további csökkenését eredményezi a szoros mennyiségalapú piac-összekapcsoláshoz és az áralapú piac-összekapcsoláshoz képest is. Itt érdemes megemlíteni a piac-szétválasztást15, aminek elméleti háttere megegyezik az áralapú piac-összekapcsoláséval, azonban ebben az esetben egyetlen tőzsde üzemelteti több ajánlati zóna másnapi piacát. Így lényegében a belső szűkületek mentén válnak szét az eltérő árú zónák.

Az operatív folyamat röviden A piaci szereplők szemszögéből nézve a piac-összekapcsolás operatív folyamata nem tér el a csak belföldi másnapi piacot üzemeltető villamosenergia-tőzsdéétől. Ugyanúgy a helyi

15

Market Splitting

szervezett piacon adják be a vételi és eladási ajánlatokat, ugyanúgy a szállítási napot megelőző nap délelőttjén, valamint ugyanolyan módon értesülnek az eredményekről is. Az egyetlen különbség, hogy nem kell külön az átviteli kapacitásjog aukción indulniuk, és ami még fontosabb, nem kell nyerniük, hiszen a hosszú távú jogokra jelentett menetrend-bejelentés után számolt napi átviteli kapacitás teljes mértékben a piac-összekapcsolás számára van fenntartva, OTC16 hozzáférés és explicit aukció kizárva. Így a helyi tőzsdének fizetett tagsági díj fejében egy sokkal tágabb, robosztusabb nemzetközi piacon vehetnek rész a piaci szereplők. A tőzsdék közötti határkeresztező kereskedelem nem kerül visszaosztásra az egyéni piaci szereplőkre, így azoknak csupán a helyi tőzsde felé kell a megszokott módon belkereskedelmi menetrendet jelenteniük. A tőzsdék közti kereskedelmet lebonyolító és a határkeresztező szállítás menetrendezéséért is felelős központi entitásnál gyűlik ös�sze az allokációs bevétel, amelyen – az 16 Over the counter: tőzsdén kívüli kereskedelem

explicit aukcióhoz hasonlóan – az érintett határmetszék két oldalán található átviteli rendszerirányítók osztoznak.

Európai körkép Ahogy azt az első részben is említettük, Európa számos tagállama és részpiaca vesz már részt valamilyen másnapi piacintegrációs törekvésben. Ezek összefoglalását mutatja a 12. ábra a különböző implicit módszerek szerint csoportosítva. Az 1. táblázat a főbb projektek időrendi felsorolását és fejlődését is tartalmazza. A tervezett indulások dőltbetűvel találhatók. A felsorolt kezdeményezések közül a TLC-ből CWE régiós összekapcsolássá fejlődött projekt számít jelenleg a legelőrehaladottabb üzemelő együttműködésnek. Az ez alapján előkészítés alatt álló NWE projekt pedig az Európai Bizottság által is dedikáltan a célmodell megvalósításának magját képezi. Számos részlet kidolgozása még a jövő kérdése, de mindenképpen érdemes kiemelni, hogy ez a többi uniós tagállam számára követendő irány.


39

Az átviteli rendszerirányítók által indított NWE projekt mellett említésre érdemes még a villamosenergia-tőzsdék régiók összekapcsolását célzó együttműködése is17, amely főleg a párosító algoritmusra fókuszál. Ennek kiindulópontjául a CWE régióban is használatos COSMOS algoritmust választották, melyet az ibériai és az olasz piacok sajátosságaival kiegészítve jelenleg az ENTSO-E fog értékelni, hogy megfelel-e a pán-európai összekapcsolás működtetésére. A további részletek a korábban már említett Határkeresztező kapacitás-kiosztásra és szűkkeresztmetszetek kezelésére vonatkozó keretjellegű iránymutatásban, valamint a jelenleg még nagyon kezdeti állapotban levő Governance Guideline-ban kerülnek kidolgozásra. Utóbbi fogja meghatározni a villamosenergia-tőzsdék és a rendszerirányítók felelősségeit és szerepeit a folyamatban. Kritikus kérdés a tőzsdék megfelelő regulátori felügyelete.

40

2011/3-4 ■

Hazai törekvések A piac-összekapcsolás működtetéséhez elengedhetetlen másnapi szervezett villamosenergia-piacot a MAVIR ZRt. tulajdonában levő HUPX Zrt. 2010. július 20án kezdte el működtetni az EPEX Spot rendszerén. Jelenleg a forgalom átlagosan a bruttó hazai felhasználás tizedét fedezi. Az indulás után szinte azonnal megkezdődtek a tárgyalások a szomszédos felekkel a lehetséges piac-összekapcsolások előkészítésének céljából. Hazánk a megfelelő feltételeket és elkötelezettséget a már összekapcsolt cseh és szlovák piac együttműködésében találta meg. Ennek hivatalos kinyilvánításaként 2011. május 30-án közös szándéknyilatkozatot írtak alá a három ország regulátorai, átviteli rendszerirányítói és villamosenergia-tőzsdéi, melyben egy 2012. július 1-jével induló, a CWE – és a leendő NWE – megoldással kompati-


bilis áralapú piac-összekapcsolás létrehozását tűzték ki közös célnak. A távlati cél természetesen a CWE/ NWE régióhoz való csatlakozás az osztrák-magyar vagy a német-cseh határmetszéken keresztül. Ennek tervezett időpontja 2012 vége, ami az ACER által készített vonatkozó ütemterv18 tervezetébe is bekerült. A felek ezen a kezdeményezésen keresztül törekednek a 2014-es közös európai piac megteremtésére. A projekt nyitott további csatlakozni kívánó tagállamok számára is. A cseh-szlovák-magyar együttműködésen kívül a MAVIR és a HUPX – a Magyar Energia Hivatal felügyelete mellett – különböző előrehaladottságú tárgyalásokat folytat a többi metszékre vonatkozóan is. 17 Price

Coupling of Regions Roadmap for Day-Ahead Market Coupling 18 Cross-Regional

Új tevékenység az OVIT palettáján Beindult az erőművi gépgyártás Kiskunfélegyházán 2011. március 1-jétől a Szervezeti és Működési Szabályzat egyidejű módosításával megalakult az OVIT ZRt. Erőművi Gépgyártási Üzletigazgatósága, és megkezdte működését a korábban a Transelektro Ganz-Röck Zrt. tulajdonában álló gyártelepen az Erőművi Gépgyártási Üzem.

Bárány László*

Az Erőművi Gépgyártási Üzem létrehozása azzal a céllal történt, hogy a hazai és külföldi energetikai és vegyipari vállalatok kazánok nyomástartó részeire és nyomástartó edényekre vonatkozó keresleti igényeit kielégítse, magas szintű technológiai, hegesztéstechnológiai tudással. Továbbá, hogy a hazai erőművekben megjelenő karbantartási, felújítási munkálatokat kiszolgálja előgyártott alkatrészek szállításával. Az OVIT ZRt. a fenti megfontolásokból következően egy csaknem kétszáz éves múltra visszatekintő gyár újraindításáról döntött. A gyártelep korábban gépipari regionális központként is működött, vezető szerepet betöltve a szakmai képzések – például a hegesztéstechnológia oktatása – területén. Az üzem újbóli beindításához elengedhetetlen volt, hogy időközben kiegészítésre kerüljön az OVIT tanúsítási területe az új tevékenységgel, továbbá megszerezze mindazokat a szakmai minősítéseket, amelyek a kazánok és nyomástartó edények gyártásához szükségesek. Ezek a szakmai minősítések: n Hegesztő üzem alkalmassági tanúsítvány n PED 97/23/EC tanúsítvány n AD 2000 Merkblatt tanúsítvány A későbbiekben szükség lehet az amerikai ASME Code kazán és nyomástartó edények gyártására feljogosító minősítéseire – ’S’ és ’U’ bélyegző alkalmazására a termékeken –, hogy a világpiac ezen követelményeket támasztó része is üzleti lehetőséget jelentsen az üzem számára. Az Erőművi Gépgyártási Üzem működtetése piaci rést is betölt: az itt készülő termékeket a magyarországi * Bárány László, üzletigazgató, OVIT ZRt. Erőművi Gépgyártási Üzletigazgatóság e-mail: [email protected]

energetikai és vegyipar vállalatok eddig jórészt külföldről vásárolták, másfelől az üzem a már most jelentkező exportmegrendeléseket is teljesíteni tudja. A kiskunfélegyházi telephelyű üzem működtetése az OVIT ZRt. számára az energetikai piac újabb szegmensének meghódítását, új piaci lehetőségek kihasználását jelenti.

Megfelelés a piaci igényeknek Az energetikai piacon éles verseny folyik a megrendelések elnyeréséért, ezért az üzemnek technológiai, minőségbiztosítási és hatékonysági szempontból is meg kell tudni felelnie piaci követelményeknek. Az üzem tevékenysége két fontos egyedi gépgyártási területet ölel fel: nyomástartó edények gyártását, valamint a kazánrészek és komplett kazánok gyártását. Ezekben kell versenyképesnek lennie mind a belföldi, mind pedig a külföldi piacokon. Mindkét termékcsoport gyártási folyamatának meghatározó része a hegesztési munka – és annak technológiai ismerete – a műszaki előkészítő állomány és a minősített hegesztők részéről. A hegesztéstechnológiai tudás egyúttal az üzem erőssége, és nagyrészt ezen alapul a versenyképessége. Az üzem a hegesztési eljárások minősítéséhez, a hegesztők oktatására, tréningezésére és minősítésére hegesztői oktatóbázissal rendelkezik. Ennek a bázisnak a minőségi munka fenntartásában és ellenőrzésében meghatározó szerepe van mind a nyomástartóedény-, mind pedig a kazángyártás területén.

Nyomástartó edények gyártása A nyomástartó edények gyártásán elsősorban merev csőkötegfalas és úszófejes hőcserélők, szűrőberendezések, lepárló kolonnák, keverős berendezések és egyéb, a vegyiparban, olajiparban használatos egyedi edények kivitelezése értendő. A gyártás során az alapanyagok széles választéka kerül feldolgozásra, ezen alapanyagok a teljesség igénye nélkül: enyhén ötvözött szénacél anyagok, ausztenites saválló anyagok, nikkelötvözetek, plattírozott anyagok és alumíniumötvözetek. Az ausztenites saválló anyagok alkalmazásának technológiaihegesztéstechnológiai ismerete az atomerőművi berendezések gyártása vonatkozásában elengedhetetlen követelmény. A múltban a kiskunfélegyházi gyártelepen jelentős mennyiségű atomerőművi berendezés készült és nem csak hazai felhasználásra. Az edénygyártó képességet és a minőséget alapvetően az alkalmazott hegesztéstechnológiai tudás határozza meg. Az alkalmazott hegesztési eljárások: poralatti fedettívű, argon védőgázas wolframíves, porbeles huzallal végzett védőgázas és az egyedi gépgyártásban még mindig nélkülözhetetlen kézi ívhegesztés. A hőcserélők cső-csőfalkötéseinek hegesztését az üzem automata csővéghegesztő gépekkel végzi. A hegesztési munkákat követően a nyomástartó edény anyagminőségétől és falvastagságától, vagy annak teherhordó szerkezeti anyagainak vastagságától függően az edényt hőkezelni szükséges. Erre az üzemben egy gázfűtésű hőkezelő kemence szolgál, amelynek befogadó méretei (hosszúság 12 m, szélesség 3 m, magasság 3 m) és fenék-


41

terhelhetősége (30 tonna) lehetővé teszi nagyméretű edények és munkadarabok hőkezelését egészen 800–850°C-ig. Az üzemben a hegesztési varratok helyi előmelegítésére és hőkezelésére indukciós és ellenállásfűtésű előmelegítő-hőkezelő berendezések állnak rendelkezésre. A nyomástartó edények előgyártandó alkatrészeinek, valamint készre hegesztett szerkezeteinek megmunkálásai CNC vezérlésű fúrógépeken, esztergagépeken és megmunkáló központokon történnek. A karusszelesztergákkal Ø 3000 mm-ig terjedő tartományban képes az üzem sík felületeket (tömítőfelületeket) megmunkálni. Ezen gépek közül magyarországi viszonylatban kiemelkedő műszaki paraméterekkel rendelkező gép a KOLB mélyfúrógép, amely egy lépésben ún. BTA-eljárással akár egy méter hosszú furatot is képes készíteni nagy hatékonysággal. (A hőcserélőgyártásban a csőfalak fúrásában ennek a gépnek az alkalmazása műszaki előnyt jelent a versenytársakkal szemben.) A felsorolt műszaki képességek még nincsenek teljes mértékben kihasználva az üzemben. Jelenleg az üzemben gyártás alatt álló meghatározó termékek a Paksi Atomerőmű részére készülő kondenzátor csőkötegek ausztenites saválló anyagból, valamint a Siemens részére keretszerződés alapján készülő megszakítóburkolatok.

42

2011/3-4 ■

Fejlődési lehetőségek nyomástartó edények gyártása területén Atomerőművi berendezések gyártása Az alapvető gyártóeszközök és készségek az üzemben adottak, egy nagyobb volumenű gyártásra való felkészüléshez szükségessé válhat új eszközök beszerzése. Vízkezelő berendezések gyártása Edények, szűrők összekötő csővezetékek gyártása az erőművek és kazánok vízelőkészítő rendszereihez. Minősítés kiterjesztése A vegyipari és az olajipari berendezésekhez egyre sűrűbben alkalmazzák a hidrogén nyomásálló acélokat. Az üzem a múltbéli tapasztalatokból ismeri az amerikai szabvány ASME CODE SECTION VIII Division 1 nyomástartó edényekre vonatkozó előírásait, valamint a NACE és API előírásokban megjelenő követelményeket. Ezen ismeretek és az ASME CODE fenti előírásainak (szimbolikus U bélyegzőjének alkalmazása a termékeken) további fejlődési lehetőséget és piacot jelenthet az üzem számára.


Kazángyártás Az üzem a műszaki háttere, a megőrzött személyi állományának képességei és tapasztalatai alapján komplett kazánok gyártására képes, amely felöleli a kazánok fő részegységeinek: tűzterének (membránfalainak), fűtőfelület csőkötegeinek (túlhevítők, újrahevítők) gyártását és a tűztérbe való beépítését, valamint ECO csőkötegek gyártását. A hőhasznosító HRSG (Heat Recovery Steam Generator) kazánok gyártásának csak azok méretei és súlya szabhat korlátot. A méretkorlátot a kazánrészek közúton való szállíthatósága jelenti, a súlykorlát 100–120 tonna között van szállítási egységenként. Az üzem tapasztalatokkal bír a fluidágyas kazánok rácsszerkezetének vagy a szemétégető kazánok plattírozott (Inconel 625 felrakó hegesztéssel ellátott) tűzterének és égésjavító szerkezeteinek a gyártásában is. A tűztér membránfalainak a hegesztéséhez az üzem 2 db 2 fejes panelhegesztő géppel rendelkezik, melynek maximális kapacitása 10 000 fm cső vagy kb. 1000 m2 panel hegesztése egy hónap alatt. A kazángyártásban a panelhegesztés mellett a másik meghatározó technológia a csőhajlítás. Az üzem csőhajlító gépei két meghatározó mérettartományban 60 és 100 mm csőátmérőig dolgoznak. A csőhajlító gépekhez szerszámsorozatok tartoznak, amelyek különböző rádiuszú csőhajlításokat tesznek lehetővé. Általában a hajlítási rádiusz és a csőátmérő aránya 1,3

felett van műszaki megfontolásokból (ezen arány alatt ugyanis felmerül a hajlított csőszakasz hőkezelésének a szükségessége). A kazánrészek tervező által megadott szokványos anyagválasztékának (16 Mo3, 10 Cr Mo 910, 13 Cr Mo 44 minőségű alapanyagainak), illetve a gőzdobokra megadott (WB 36 minőségű) anyagainak a hegesztése rutinfeladatot jelent az üzem részére. Ezen anyagokból gyártott vastag falú kazánrészek hegesztés utáni feszültségmentesítő hőkezelése a nyomástartó edénygyártásnál említett hőkezelő kemence alkalmazásával megoldott. Üz e mü n k sz á m á r a k i e m elt hegesztéstechnológiai feladatot a szuperkritikus kazánok ún. P 91, P 92 minőségű, magas hőmérsékleten melegszilárd anyagainak a hegesztése jelenti. Ezen hegesztési munkákat megszakítás nélküli technológiai folyamattal, szigorú hegesztési munkarenddel és szűk tartománnyal meghatározott hőkezelési ciklussal lezárva kell elvégezni. A kazángyártás területén az üzleti kapcsolatok felújítása és új partneri kapcsolatok kiépítése időigényes folyamat. Eddig Finnországba ipari kazán részegységek gyártására (biomassza tüzelésű kazán tűztérre beépített csőkötegekkel, valamint ECO részegységekre), Németországba pedig szervizmunkákhoz túlhevítő csőkötegek gyártására kapott az üzem megrendeléseket. Továbbá a hazai erőművek (Vértesi Erőmű, Paksi Atomerőmű)

karbantartási munkáihoz is teljesített már megrendeléseket. Ahogy a piaci szereplők látják az üzem felfutását, és az auditok során a megrendelők képviselői saját szemükkel meggyőződnek a megbízható és minőségi munkavégzésről, reményeink szerint úgy fog bővülni a partnerek köre és a rendelésállomány.

Fejlődési lehetőségek a kazángyártás területén Szuperkritikus kazánok részeinek gyártása A villamosenergia-igény növekedése mellett az energiatermelésnek új, környezetvédelmi követelményei is megjelentek, melyek a károsanyag-kibocsátás csökkentésére irányulnak. A követelményeknek való megfeleltetés a kazánok üzemi hőmérsékletének és nyomásának növelésével érhető el. Ezeknek magas üzemi hőmérsékleten és nyomáson üzemelő ún. szuperkritikus üzemű kazánoknak a gyártása az adott hőmérsékleten melegszilárd anyagok alkalmazását vonta maga után. Az erre a célra kifejlesztett és alkalmazott, egyre speciálisabb (P91, P92) anyagok egyre bonyolultabb hegesztéstechnológia alkalmazását igénylik. Az üzem rendelkezik azokkal a készségekkel (megfelelő eszközökkel, gyártástechnológiával és szakember-

Gopcsa Péter, az OVIT ZRt. vezérigazgatója és Bárány László üzletigazgató Kiskunfélegyháza város vezetőivel, Kapus Krisztán országgyűlési képviselő polgármesterrel és Balla László alpolgármesterrel a Paksi Atomerőmű részére készülő hőcserélőt szemlélik

állománnyal) amellyel kazánrészeket (kamrákat, fűtőfelületeket, összekötő csővezeték szakaszokat, befecskendező hűtőket) tud gyártani a szuperkritikus kazánokhoz. Szemétégető kazánok gyártása A folyamatosan felhalmozódó szemét környezetet terhelő, vízbázist veszélyeztető hatásának megelőzésére a keletkező szemetet meg kell semmisíteni, erre a célra szolgálnak a szemétégető kazánok. A szelektált szemét begyűjtéssel kombinált rendszerben működtetett szemétégető kazánokra egyre nagyobb az igény az európai piacon. A szemét elégetése során felszabaduló igen agresszív füstgázokat azonban nem lehet kiküszöbölni. Ezen füstgázok korróziós hatásának a plattírozott anyagok, ez esetben a magas nikkeltartalmú (INCONEL 625) felrakó hegesztéssel ellátott kazánszerkezetek tudnak ellenállni. Az üzem képes és alkalmas plattírozott anyagok feldolgozására, rendelkezik azokkal a technológiai, hegesztéstechnológiai ismeretekkel amelyek alkalmassá teszik szemétégető kazánok gyártására. Biofluid kazánok gyártása Az OV I T Zr t megvásá rolta a Transelektro Ganz-Röck-nél kifejlesztésre került, a Komlói Fűtőerőműnek tervezett biofluid kazán gyártási terveit. Ez a kazántípus alkalmas a városi fűtési igények ellátására, és villamosenergia-termeléshez szükséges minőségi gőzigény kielégítésére is. Jelenleg a kazán továbbfejlesztése folyik, figyelembe véve az energetikai piac igényeit és a törvényi változásokat. A fejlesztések egyéb fontos területei még a városi hulladéktüzelésű kazánok és a gázturbinákból kilépő forró füstgázt hasznosító gőzkazánok. Az Erőművi Gépgyártási Üzem működtetéséhez kapcsolódik az OVIT ZRt. Vállalkozási Igazgatóságához tartozó erőművi tervezés. A vállalkozási szervezetbe integrált erőművi tervezés egyrészt az új üzem tervezési igényeit elégíti ki, másrészt önálló vállalkozásra is alkalmas. A tervezési és vállalkozásfejlesztési munkákat négy olyan vezető szakember irányítja, akik korábban a Transelektro


43

Ganz-Röck vállalatnál is ezt a munkát végezték magas színvonalon. A fejlesztési munkákba a komplex kazánszigetek és egyéb erőművi berendezések tervezése tartozik, beleértve a segédberendezéseket is. A fejlesztések eredményeként megszülető kazánok gyártása szintén az Erőművi Gépgyártási Üzemben történik majd. Minősítés kiterjesztése Az üzem számára további fejlődési lehetőséget jelent az amerikai ASME CODE SECTION I gyártási szabványra való minősítés megszerzése (’S’ szim-

bolikus bélyegző alkalmazása a termékeken). Ez a piac kiterjeszthetőségének lehetőségét hordozza magával (pl. spanyol és az európán kívüli piacokra). Munkahelyteremtés Az üzem megalakításakor az OVIT ZRt. Kiskunfélegyházán 100 új munkahely teremtését tűzte ki célul a 2011. évre. Az Erőművi Gépgyártási Üzem 2011. január végén kezdte meg a működését 21 fővel, amely létszám a tervek szerint fokozatosan, az év végére fog 100 főre emelkedni. Erre minden esély megvan, hiszen a létszám ez év június közepére immár 79 főre növekedett.

Az üzem beindításától eltelt röpke négy-öt hónap eredményei azt igazolják vissza a jövőre vonatkozóan, hogy van igény mind a bel- mind pedig a külföldi piacon a kazánokra és a nyomástartó edényekre, és a tervezés, gyártás területén megőrzött szakmai tudás piacképes. Ehhez a rendelkezésre álló gyártó- és vizsgáló eszközökön túlmenően jó kiindulási alap az összegyűjtött, tapasztalt mérnökökből, gyakorlott szakmunkásokból álló személyi állomány, amelyre építve – az OVIT ZRt. új stratégiájához igazodva – a kitűzött célok elérhetők.

Az MW Power (Finnország) részére készülő kazán konvekciós blokkja összeépítés közben

44

2011/3-4 ■


25 éves a NOVOFER Innováció és műszaki fejlesztés a villamosenergia-ipar számára 1986. október 1-én az MVMT többségi tulajdonosi részvételével kezdte meg működését a NOVOFER Innovációs Közös Vállalat. Az elmúlt 25 esztendőben megváltozott a cég társadalmi-, gazdasági környezete, módosult a tulajdonosi szerkezet, de a villamosenergia-ipar iránti elkötelezettsége és a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködés változatlan. Ennek tükrében szeretnék egy kis visszatekintést nyújtani – mintegy köszönetként is a negyed-évszázadnyi együttműködésért.

Jamrik Péter*

A kezdetek 1985 nyarán az Országos Találmányi Hivatal pályázatán első helyet ért el az innovációs kisvállalati modell kialakítását célzó pályamunka, amellyel akkor egy fél Trabant értékével megegyező pénzjutalom is járt. A dolgozat felkeltette a gazdaság szerkezeti megújításával foglalkozó kormányzati szervek figyelmét és ösztönzésükre a VASAS Szakszervezet elkezdte a modell kialakítását – elsősorban az érdekeltségi körébe tartozó iparágak vállalatainak bevonásával. Közel egy esztendős jogi-, pénzügyi- feltételteremtés és engedélyeztetési procedúra után jött létre a NOVOFER Innovációs Közös Vállalat. Alapítói és egyben tulajdonosai az első időkben az MVMT, az IKARUS, a Labor MIM, a December 4. Drótművek, a VASAS Szakszervezet és a SZOT. A cég legfontosabb feladata ebben az időszakban a szellemi termékek menedzselése, az újítások, találmányok bevezetése, értékesítése, propagálása, valamint az alapítók iparjogvédelmi tevékenységének segítése, számukra szabadalmi ügyvivői jellegű szolgáltatások nyújtása volt. Közismertek voltak – többek között - a feszültség alatti munkavégzés technológiáját megalapozó, az erőművi kazánkorróziós károk csökkentését szolgáló, vagy a hangfrekvenciás körvezérlés széleskörű hasznosítását célzó találmányok hazai és külföldi hasznosításának eredményei. Ezeket a hagyományos iparjogvédelmi-, szabadalom-menedzselési munkákat igen hamar kiegészítette a műszaki fejlesztés szervezésével kapcsolatos háttér tevékenység, majd megjelentek az * Jamrik Péter, vezérigazgató, NOVOFER Zrt. e-mail: [email protected]

Feszültség alatti munkavégzés

iparág-specifikus hiánypótló mérnöki tevékenységek. Ebben a jövőt megalapozó jelentőségük volt a rádiótávközlési megoldásokra épülő tervezői-, fejlesztői szakterület eredményeinek, a különcélú URH hálózatok specifikumainak. Célterületünk az ipar – ezen belül elsősorban az energiaipar – volt. A jelentősebb elgondolásokat később önálló vállalkozásaink vitték tovább, három eltérő szakterületi kft-t hoztunk létre. (A Patin Kft. az iparjogvédelmi szolgáltatásokat végezte, a CTR Kft. az informatika, számítástechnika területén dolgozott, a Mobilexpo Kft. a produktumok bemutatását, nyilvános megjelenéseit szervezte.) A villamosenergia-ipar egyik fejlesztésigényes területén, a mobil távközlés technológiájában a közben létrejött Rádiótávközlési Mérnökiroda találta meg lehetőségeit.

A szervezeti megújulás 1991 novemberében a cég részvénytársasággá alakult. Ezzel egy időben a részvényesi struktúra is átalakult, folyamatosan változott. Az MVM a profiltisztítási folyamata részeként eladta a NOVOFER-ben lévő üzletrészét. A specifikus vállalkozásaink teljesen önálló lábra álltak. Jelenleg kizárólag magánszemélyek a zárkörűen működő részvénytársaság tulajdonosai. A cégvagyon alapításkor 8.500 eFt volt, a saját tőke ma több mint 246.000 eFt. Az árbevétel az alakulás után első teljes gazdasági évben a 25 millió forintot haladta meg, 1990-ben 136 millióra nőtt, 1995-ben közel 200 millió forintot ért el, az utolsó lezárt gazdasági évben túllépte a 400 millió forintot. A cég a


45

750 kV-os FAM eszközök a vándorkiállításon

kezdetektől fogva - megszakítás nélkül - nyereséges volt. A villamosenergia-iparhoz ma is erősen kötődünk. Az árbevétel mintegy 55-60 %-át az áramszolgáltatók, az erőművek és a kapcsolódó technológiai, szolgáltató és szállító szervezetek (ABB, E.ON-IS, SAG, HOCH-TIEF, VERTESZ, PROLAN, EH-SZER stb.) megrendelései adják. Ingatlanunk, vagyon- illetve eszközállományunk biztos gazdasági hátteret jelentenek, tapasztalt munkatársaink jelentős szellemi- és gyakorlati értéket képviselnek. A tulajdonosok a megtermelt eredményt három részre bontva, az osztalék-képzés mellett a munkatársak javadalmazását növelve, munkafeltételeiket javítva, folyamatosan növelik a Társaság vagyonát is.

A NOVOFER elkötelezettsége az iparág rádió-távközlési hálózatainak fejlesztésében 1987 óta folyamatosan és egyre szélesebb szakmai struktúrában foglalkozunk a villamos energia termelését, elosztását támogató rádiófrekvenciás

46

2011/3-4 ■

megoldások fejlesztésével, tervezésével, kivitelezésével és üzemeltetésével. A Zrt. tulajdonosi szerkezete, vezetői állományának összetétele, előélete és elhivatottsága egyaránt ezen iparág feladatainak megoldása irányába vezeti a céget. A negyed-évszázados szakmai és iparági múlt, a távközlési trendek folyamatos figyelembevétele és a partnerekkel történő „együttgondolkodás” olyan erőt képvisel, amelynek célszerű alkalmazása – véleményünk szerint – az új szervezeti struktúrában is additív előnyt jelentett mind az erőművi, mind az áramszolgáltatói cégcsoportok tulajdonosainak, továbbá a külső szervezetbe integrált tevékenységek felelős irányítóinak. Megoldásaink hasznosítása, szolgáltatásaink később kiterjedtek az ipar, a közlekedés, majd a közbiztonsági szervek területére is. Első időszakban a konvencionális hálózatok szolgáltatás-fejlesztése, majd az adatátvitelitelemechanikai alkalmazások, illetve újabban az erőforrás-hatékony trönkölt rádiórendszerek tervezése, kivitelezése került a tevékenységek közé. A villamosenergia-ipar területén a rádiótávközlési szegmensben olyan fejlesztési és rendelkezésre állási struk-


túrát alakítottunk ki, amely ma az iparág minden tagja számára hozzáférhető – és tapasztalataink szerint azt ki is használják. A beszédcélú (üzemirányítás és üzemzavar-elhárítási) rádiórendszerek tekintetében az áramszolgáltatók és erőművek mindegyike igénybe veszi kapacitásainkat a következő területeken: n hálózatok tervezése, n hálózati elemek és diszpécseri rendszerek fejlesztése, n hatósági kapcsolatok (engedélyezések) kezelése, illetve az azt segítő szolgáltatások, n állomások építése, szerelése, n berendezések és eszközök biztosítása, szervizelése, n hálózatok és diszpécseri rendszerek üzemeltetése és/vagy javítása, n infrastruktúra elemek (tornyok, oszlopok, konténerek) építése, karbantartása, javítása. A hazai áramszolgáltatói cégek teljes körét érintették a következő munkáink: n Az üzemzavar elhárítást szolgáló 160 MHz-es és 450 MHz-es URH hálózatok áttervezése, majd az új előírásoknak megfelelő hálózat kivitelezése, a diszpécseri munkahelyekkel együtt. n A tornyok és egyéb URH távközlési építmények villámvédelmi és érintésvédelmi felülvizsgálata, a szükséges javítások elvégzése. n A 20 kV-os hálózatok telemechanizált távműködtetésének rádiós tervezése, valamint a rádiós összeköttetések kivitelezése az ABB, a PROLÁN és a VERTESZ által szállított rendszerekben. (Ezen állomások száma ma már meghaladja az ezret.) n Rádiófrekvenciás terjedési anomáliák vizsgálata az erősáramú térben és környezetében a zavarok csökkentése, illetve a vételi viszonyok optimalizálása érdekében. (RTU antennák telepítésének feltételei a 20 kV-os oszlopokon, NF zavarok a kötési hibák, szigetelő repedések okán, a távvezetéki struktúrák mágneses terének hatásai zárlati folyamatoknál stb.) n Az ÜIK összevonások miatt szükségessé vált új diszpécseri munkahelyek korszerűsítése érdekében új digitális diszpécseri rendszer (SLDR) fejlesztése, majd kiépítése. n A gyorsabb és biztonságosabb üzemzavar elhárítást is lehetővé tevő, de a

törvény által előírt kötelezettségeket teljesítő zuhanás-gátló rendszerek tervezése, szállítása és kivitelezése a távközlési tornyokhoz. n Y2K rádiórendszer tervezése illetve ennek alapján integrálása a meglévő ÜIK-KDSZ rádiókapcsolatok alkalmazásával a kritikus időszak távközlési tartaléka céljából. Az iparág teljes vertikuma hasznosította azokat a munkáinkat, amelyeket az új technológiák megjelenése indukált. Jelentősebb példái: n Az olaszországi nagy kiterjedésű üzemzavar nemzetközi kiértékelésének felhasználásával a hazai mobilés URH rendszerek alkalmazásának elemzése az üzembiztos rádiófrekvenciás tartalékkapcsolatok megvalósíthatósága és gazdaságossága szempontjából. Biztonságnövelő javaslatok kidolgozása a MEH és az áramszolgáltatók számára. n A TETRA technológia alkalmazásának üzemviteli és EMC problémái az erősáramú környezetben, hálózatok, alállomások, erőművi generátorok és gyűjtősínek közelében. n A különböző rádiófrekvenciás berendezések üzemeltetési előírásainak meghatározása helyszínen és laboratóriumi feltételek mellett EMC vizsgálatok alapján, kritikus technológiai környezetben. (A Paksi Atomerőmű és az alállomási telemechanika területén) n Rádiófrekvenciás (GSM) bázisállomások elhelyezésének, üzemeltetési körülményeinek vizsgálata 20-400 kV-os távvezetéki tartóoszlopokon és környezetükben. Természetesen az áramszolgáltatói környezeten kívül az erőművek, majd az ipar, a közösségi közlekedés és a közigazgatás területén is számos munkánkra büszkék vagyunk. Néhány példa: n A Paksi Atomerőmű számára tervezett analóg trönkölt (Smartnet), majd TETRA URH rendszer. n A Tiszai-, a Dunamenti- és a Mátrai Erőmű számára tervezett analóg, majd digitális URH hálózatok. n Duna-Majna-Rajna Egységes Segélyhívó rádiórendszer hazai hálózatának, majd AIS infrastruktúrájának tervezése, kivitelezése. n Az EU által finanszírozott, a nemzetközi belvízi hajózást támogató

DaTraM, COMPRIS rendszerek hazai megvalósítása és a MarGal rendszer adaptációs munkáinak elvégzése. n Az EU LIFE programon belül a Balatoni Információs rendszer tervezése és kivitelezése, majd üzemeltetése (környezeti-, vízügyi-, meteorológiai-, közlekedési és közbiztonsági felhasználásokhoz.) n A Nemzeti Hírközlési Hatóság számára kiépített országos mérőrendszer tervezésében, kivitelezésében, majd üzemeltetésében való közreműködés. n A sokcsatornás, rugalmasan bővíthető digitális diszpécseri kezelőrendszer (SLDR) tervezése, fejlesztése és adaptációja az összes áramszolgáltatónál illetve hét regionális diszpécseri-, üzemirányítói központba, tovább az OKF dunai hajózási diszpécser központjába. n A balatoni viharjelző rendszer rekonstrukciója keretében tervezett és kivitelezett rádiós vezérlő- és felügyeleti rendszer. n A balatoni segélyhívó és információs rendszer (BALATRÖNK) tervezése és kivitelezése. n Az autópálya üzemeltető szervezetek számára kivitelezett rádiórendszer. n A Külügyminisztérium rövidhullámú levelezéséhez kapcsolódó rádióállomás antennarendszereinek üzemeltetése, karbantartása. n Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság lakossági tájékoz-

Az MVMt újítási vándorkiállítása

tató és riasztó rendszere – Paksi Atomerőműhöz kapcsolódó – projektjének tervezése és részbeni kivitelezése, majd a MoLaRi nevű országos rendszer szakaszainak tervezése, részben kivitelezése.

Viszonyunk a minőséghez A NOVOFER Zrt. minőség iránti igényessége és elkötelezettsége nem a piaci verseny diktálta szükségszerűségből, hanem a cég irányítási filozófiájából fakad. Ennek köszönhetően mindeddig üzletfeleink megelégedettségét elnyerve végezhettük munkánkat, amely megelégedettség záloga volt az újabb és újabb megrendeléseknek, partneri körünk szélesedésének. Felismerve a minőség és a termékfelelősség jelentőségét, a nemzeti és nemzetközi előírásoknak, szabályoknak és ajánlásoknak megfelelően szakterületünkön az elsők között építettük ki az ISO 9001 szabványnak megfelelő minőségügyi rendszerünket, amelynek működőképességét a TÜV CERT teljes jogú tagja, a TÜV Rheinland EUROQUA tanúsította 1997-ben és 2000-ben. Legutóbb sikerrel auditáltak bennünket az új MSZ EN-ISO 9001/2008 és az MSZ EN-ISO 14001/2004 szabványok szerint is. 2005 közepén – majd azóta évente - a cég sikeresen átesett az NBH biztonsági vizsgálatán, így a kiemelt kormányzati projektekben is a szükséges minőségi és biztonsági feltételek szerint tudunk közreműködni. Az auditált komplex menedzsment rendszer által felügyelt tevékenységek körébe tartozik a n rádiótávközlési tervezés, n szerelés, szolgáltatás illetve javítás. n kereskedelem és ügyfélszolgálat Ennek alapján a műszaki-, mérnöki tevékenység minden szegmense illeszkedik a teljes megvalósítási lánchoz, illetve az ISO 9001 és 14001 eljárásaihoz. Az auditált minőségügyi rendszernek is köszönhető, hogy több megbízást, megrendelést is kaptunk kimondottan távközlési projektek minőségügyi eljárásainak, dokumentumainak kidolgozására, minőségügyi felügyeleti és eljárási feladatok ellátására. (Többek között az MVM Zrt., a PA Zrt., és a BKV részéről.)


47

Közreműködésünk a korszerű analógtrönkölt, illetve digitális URH rendszerek megvalósításában A rádiótávközlési területen az analógtrönkölt megoldásokból kifejlődött digitális technológiák jelentik a jövőt. Ennek már ma is vannak villamosenergia-ipari alkalmazásai és jelenleg is folyik a legkorszerűbb technológia megvalósítása a Paksi Atomerőmű részére. A ma Magyarországon működő analóg-trönkölt rendszerek 70 %-ának, a civil felhasználói kör digitális URH rendszerei 75%-ának tervezésében illetve kivitelezésében működtünk közre. Az MPT 1327, az AMSS illetve SmartNet, EDACS, MOTOtrbo, NEXEDGE rendszerek megjelentek a kormányzati szerveknél, az ipari felhasználóknál, közösségi rendszerekben és a szolgáltatások területén is. Csak felsorolásszerűen a legfontosabb, általunk tervezett és/vagy kivitelezett hálózatok: n A Paksi Atomerőmű SmartNet rendszere n A Dunafer Zrt. (Dunai Vasmű) Multicom rendszere n A BKV ASCOM rendszert specifikációinak figyelembe vételével terveztük, azonban a szállító az OTE- Marconi cég lett. E hálózat cseréje éppen napjainkban történik, a szállító a SELEX. n A Tiszai Vegyi Kombinát SmartZone rendszere n A Sma r tCom K ht. korábban SmartNet, majd a tavalyi évtől a rendszer a MOTOtrbo berendezésekkel működik n A Duna i Fi nom ító szá má ra SmartZone rendszert terveztünk és szereltünk. n A közösségi célú rendszerek közül a legsikeresebb a balatoni régió számára tervezett, kivitelezett és üzemeltetett „Balatrönk” rendszer Motorola infrastruktúrával működik, két telephellyel, és igen nagyszámú felhasználóval. n Nyíregyháza város számára, valamint a MALÉV-LRI ferihegyi felhasználására a Motorola rendszereit terveztük, kiviteleztük, azonban ezek megvalósítása később nem kapott „zöld utat”. 2009-től a Budapest

48

2011/3-4 ■

Átjátszó állomás üzembe helyezése az MVM jánoshegyi állomásán

Airport területén már MOTOtrbo digitális rendszer működik n A kormányzati felhasználók közül az alapvetően honvédségi célt szolgáló kaszópusztai rendszer, a pápai repülőtér, és a kecskeméti repülőtér és a szenkirályszabadjai repülőtér Motorola rendszerét terveztük. Az ETSI, a TETRA MoU publikált információi és eredményei, illetve a Schengeni-egyezmény által előrevetített fejlődési irányai okán először 1996-ban létrehoztuk a „TETRadius-t, a TETRA iránt érdeklődő szakmai szervezetek körét. (Erre vonatkozóan 1997. március 12-én védjegy bejelentést tettünk, amelyet az MSZH bejegyzett és érvényes.) E „rádiuszon” belül elsősorban a lehetséges felhasználók cseréltek eszmét. Az érdeklődés mértéke és iránya azonban igen hamar áttörte a TETRadius határait. 1997 elején a Híradástechnikai Tudományos Egyesület elnökségénél kezdeményeztük a TETRA Szakosztály létrehozását – amely rövid időn belül meg is történt. Ettől kezdve a TETRA iránt érdeklődő szakemberek egyik – évekig az egyetlen – fóruma lett a HTE TETRA Szakosztály. (A szakosztály első és többször újraválasztott elnöke Jamrik Péter.) Évek óta részt veszünk a TETRA rendszer előkészítésével kapcsolatos szakmai, társadalmi egyeztetési és szakértői munkákban – a mindenkor érvényes kormányzati elképzelésekhez


illeszkedő módszerrel. A kormányzati TETRA hálózat - az EDR - iránti érdeklődésünket involválja a hagyományos, konvencionális rádió-rendszereket üzemeltető szervezetek strukturális átalakulása és technológiai fejlődése. Ez a gáz-, a víz és az áramszolgáltatói szférában indokolja a megfelelő területi együttműködést, a szektor-közi kapcsolatot megvalósító és az üzleti titkok védelmének is megfelelő rendszerek kialakítását, amelynek legkézenfekvőbb technológiája a TETRA lehet. Itt számos alkalmazási applikációs lehetőséget látunk a digitális infrastruktúrára alapozva. Az EDR hálózathoz ma kevés terminál számmal, de kapcsolódik néhány szervezete. (E.ON, ELMŰ-ÉMÁSZ, EDF DÉMÁSZ, Paksi Atomerőmű) Büszkék vagyunk arra, hogy ebben a folyamatban részt vehettünk és műszaki-, alkalmazási felügyelet és szolgáltatást nyújthatunk a szervezetek számára a kormányzati készenléti kommunikációs igényeknek megfelelően. A több éves előkészítő munka eredményeként várhatóan 2012-től az első hazai civil TETRA rendszer is megvalósul – a Paksi Atomerőműnél.

Társadalmi kapcsolataink A biztos szakmai, gazdasági és társadalmi háttér tette, teszi lehetővé a „NOVOFER Alapítvány a műszakiszellemi alkotásokért” működését, az is-

mert, a kormányzat és a társadalom által is elismert Gábor Dénes-díj fenntartását. A Gábor Dénes-díjas tudósok, feltalálók – köztük az iparág számos kiválósága – a NOVOFER számára is elérhető szellemi potenciált alkotnak. Nagy örömünkre szolgál, hogy az iparág válla-

latai évek óta támogatják Gábor Dénes szellemi örökségének ápolását. Céljaink e tekintetben közösek – stratégiai partnereink között tudhatjuk az MVM-et is. E kapcsolat nem egyoldalú. Cégünk alakulásától kezdve rendszeres támogatói, segítői illetve résztvevői vagyunk

az iparági sport és kulturális, valamint szakmai eseményeknek. Biztos vagyok abban, hogy a rövidesen szükségszerűvé váló vezetőváltás, a stafétabot átadása során a villamosenergia-ipar iránti elkötelezettségünk változatlan marad.

Átjátszó állomás üzembe helyezése az MVM jánoshegyi állomásán


49

Jamrik Pétert, a NOVOFER Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük a villamosenergia-iparhoz való kötődéséről és a cég megalakításáról

Mi hozta Önt közel az iparághoz? Tizenéves koromban látogatóba érkezett hozzánk a család egyik barátja. Édesanyám szeretett volna eldicsekedni neki egyik „találmányommal”, a szőnyeg alá beépített kapcsolóval, amellyel a szobámba belépő egy reflektort kapcsolt fel – mintegy véletlenül. A bemutató egy pofonnal zárult, amelyet azért kaptam, mert a szőnyeg alatt csupaszon jelent meg a 220 V. Látogatónk ekkor melegen ajánlotta, hogy valami szakmai képzést kellene kapnom a hasonló esetek megelőzésére. A látogató dr. Vajda György professzor volt, akkor a VEIKI vezérigazgatója. Így töltöttem el a nyáron néhány hetet náluk, majd kerültem az Üteg utcai Villamosenergia-ipari Technikumba. Az itt szerzett – életre szóló pozitív élmények már megágyaztak a szakmának. A Kandó Főiskola államvizsga bizottsága előtt Schiller János, az MVMT akkori vezérigazgatója elnöklete alatt vizsgáztam. Ő kínálta fel azt a lehetőséget, hogy a Magyar Villamos Művek Trösztnél kezdjek dolgozni. A Központi Hőirányítás-technikai Szolgálathoz kerültem – és ott is maradtam. Osztályvezetőm Lengyel Gyula volt. Hát így kezdődött. Honnan az innováció iránti érdeklődés? Az MVM Központi Hőirányítástechnikai Szolgálatánál hamar megismerkedtem az erőművi folyamatirányítás modellezésének kérdéseivel. Egy szabályozástechnikai modellt készítettem, amelyben a Műegyetemről dr. Petz Ernő segített. Ő vezetett be a fejlesztés-, innováció alapismereteibe. Később ennek nyomán kapcsolódtam be az újító mozgalomba. A szabadalmakkal való ismerkedés és ténykedés ismertté tett a cégen belül. Így hatalmas előrelépés volt minden tekintetben,

50

2011/3-4 ■

Jamrik Péter a feszültség alatti munkavégzést biztosító eszközök találmányi kiállításán Genfben

amikor Kerényi A. Ödön úr, az akkori vezérigazgató-helyettes alkalmasnak látott az iparág iparjogvédelmi vezetői posztján Pásztó Sándor utódjának. A szükséges jogi szakvizsgák után szabadalmi ügyvivőként, majd iparjogvédelmi vezetőként már hivatásszerűen foglalkoztam találmányokkal, műszaki-fejlesztési programokkal. Kerényi úr addig forszírozta, míg beiratkoztam a Közgazdaságtudományi Egyetemre – ennek elvégzése később igencsak hasznomra vált. Hogyan került a NOVOFER élére? Kuvaitba szerettem volna menni egy erőmű építésére, emiatt feladtam korábbi beosztásomat a KHSz-nél. A külföldi munkavégzés nem sikerült, így Csébfalvi Károly főosztályára kerültem. Ekkor indult egy pályázat az Országos Találmányi Hivatal kezdeményezésére, az OMFB és a SZOT támogatásával. A pályázatra írt - anonimként benyújtott - pályamunkáimmal egy első- és egy harmadik helyezést értem el. Az innovációs kisvállalati


modell megtetszett az VASAS Szakszervezet újításokkal is foglalkozó vezetőjének és felkértek a megvalósítás előkészítésére. Ez egy év alatt sikerült. Létrejött a NOVOFER Innovációs Közös Vállalat, ahol többségi tulajdonosi pozíciót szerzett az MVMT. Áthelyeztek ehhez a céghez és megbíztak az igazgatói teendőkkel. Megemlítem, hogy a cég névadója akkori főnököm, Csébfalvi Károly volt. Azt mondta: Ha Lucifer a fényt hozó, akkor az „újat” hozó legyen: NOVOFER. (Kreissné Hartai Gabriella, MVM Közleményei szerkesztő)

A Paksi Atomerőmű tűzoltóságának Döntéstámogató- és Vezetésirányítási-Rendszere Az Atomerőmű Tűzoltóság vezetősége 2000 óta foglalkozik a káresemények felszámolását segítő döntéstámogató és vezetésirányítási rendszer felépítésével. Kezdetben – a jogszabályokra különös tekintettel – a 70 /1997 BM rendelet tartalmát írták egy laminált lapra. A kor követelményei és a bővülő feladatok arra késztették a parancsnokságot, hogy fejlessze döntéstámogató és vezetésirányítási rendszerét, az új feladatok hatékony kezelése és feldolgozása érdekében.

Schreiner István, Noskó Zsolt*

2007-ben a rendszer papíralapon működött. Hat tábla kitelepítésével előre nyomtatott csekklisták, építészeti és technológiai rajzok, Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervek (TMMT), a tűzoltás vezetésének módjait feldolgozó nyomtatványok kerültek feldolgozásra. A papíralap mellett egy laptop kezelte a veszélyes anyag program futtatását és a joganyagok, technológiai utasítások, stb. kárhelyszínen való megjelenítését. Jelenleg az Atomerőmű Tűzoltóság feladatai a következőkre terjednek ki: n tűzmegelőzési tevékenység; n tűzoltási és műszaki mentési tevékenység; * Schreiner István, tűzoltási és műszaki mentési vezető, Atomerőmű Tűzoltóság, Atomix Kft. e-mail: [email protected], www.atomix.hu/atu Noskó Zsolt, tűzoltó mérnök főhadnagy, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, e-mail: [email protected]

n

sürgősségi betegellátás; az ÁVIT-ből (Átfogó Vészhelyzetkezelési és Intézkedési Terv) adódó feladatok ellátása; n közreműködés üzemzavar esetén az esemény felderítésében és elhárításában; n magasból-mélyből mentések ellátása alpintechnikai módszerrel és eszközökkel; n liftben rekedt személyek mentése. n

A feladatok sokszínűségére és ös�szetettségére tekintettel a papíralapú döntéstámogató- és vezetésirányítási rendszert napjainkra felváltotta egy digitális alapokon nyugvó rendszer, amelyet a következőkben bemutatunk, a teljesség igénye nélkül. A Vezetési Pont alkalmas a káresemények során az előre elkészített tervek (TMMT) megjelenítésére, és az azok-

ban foglaltak felhasználására a hatékony kárfelszámolás érdekében; előre elkészített tervrajzoknak a káresemény nagyságához történő igazítására és azon a jelenlévő és kirendelt erők, eszközök, beavatkozók feltüntetésére. A rendszer lehetővé teszi az erők folyamatos helyváltoztatásának követését a hozzájuk tartozó paraméterekkel együtt (légzőkészülék nyomásértéke, sugárterhelési adatok, stb.). A rendelkezésre álló helyszínrajzok segítenek a tájékozódásban a rossz látási viszonyok között is, amikor rádiókapcsolaton keresztül lehet instrukciókat adni a beavatkozó állománynak. A rajzokra fel lehet vinni a különböző intézkedéseket, a veszélyességi zónák határait. A beavatkozó egységek illetve személyek beavatkozási és visszahívási idejét figyelemmel lehet kísérni.

1. ábra


51

a Mobil Vezetésirányító Egység (központi egység) műszaki leírása A központi egység feladatai: n

A döntéshozatalhoz szükséges dokumentumok tárolása és gyors megjelenítése; n Az INTERWRITE WORKSPACE szoftver működtetése; n Fotókra, vázlatokra, térképekre, vagy dokumentumokra egy virtuális toll segítségével valós időben történő adatbevitel biztosítása; n Megjelenítő monitorok kezelése; n A bevitt információk archiválása; n A Phoen-X fejlesztett program megjelenítése és futtatása.

2. ábra

A központi egységgel szemben támasztott követelmények: n

nagy teljesítmény, magas megbízhatóság, n alacsony fogyasztás, n alacsony hőtermelés, n mobil egység miatt nagy rezgéstűrés (hagyományos HDD helyett mozgó alkatrészt nem tartalmazó SSD alkalmazása), n Multitasking (több alkalmazás párhuzamos futtatása) Intel Core i3-i5, n 3 db kijelző kiszolgálása, n kis méret, n redundancia (2 db teljesen azonos PC). n

3. ábra

A Vezetési Pont informatikai háttere alkalmas veszélyesanyag-katalógus futtatására, ami a helyszínen folyamatos információval látja el a beavatkozókat a veszélyes anyagok tulajdonságairól, emberre és környezetre gyakorolt hatásairól (1. ábra). A rendszerhez tartozik egy adatbázis, ami szöveglapokat tartalmaz, és ennek segítségével jelentős információk kaphatók a káresemény helyszínével kapcsolatban. A rendszer másik nagy előnye, hogy a jogszabályi és egyéb előírásokat listázva, feldolgozottan tartalmazza, így az intézkedések meghozatalához komoly segítséget jelentenek.

52

2011/3-4 ■

A Vezetési Pont kialakításánál szempont volt a végrehajtott intézkedések azonosítása és utánkövetése, amit hang és képrögzítés formájában sikerült megoldani. A rendszer fejlesztésénél felmerült még igényként a veszélyes és nukleáris anyagok terjedésének számítása, online térképek letöltése, veszélyes anyag helyének és mennyiségének, adatbázisának feltöltése (2–3. ábra). A Vezetési Pontot egy Mercedes D616 típusú gépjárműre telepítettük, így az alapjármű üzembiztonsága garantálhatja a Vezetési Pont megbízható működését is (4. ábra).


A hírforgalmat a beavatkozó és a segítségnyújtásra érkező erőkkel, országos és megyei katasztrófavédelmi szervezetekkel, társszervekkel és az üzemviteli osztályokkal a szerre málházott négy darab rádióval lehet megoldani. A gépjárműre a bal oldali vezetésirányító kezelőfelülethez kettő Sepura SRM2000 rádió lett beépítve. A vezetésirányítási pontra egy darab Sepura SRH 800 és egy darab Trönkölt MTS 2000 típusú kézi rádió került még. A rádiók használata az általános hírforgalmi szabályok betartásával történik. A Phoen-X projekt néven futó fejlesztés egy összetett kutatási munka részét képezi, amelynek során azt a hipotézist vizsgálják, miszerint korszerű technológiai elemekkel lehetségessé válna a tűzoltók igen veszélyes és összetett munkájának támogatása. A tűzoltósági munka nagyon sokszintű szabályrendszerre épül, amelyet

a magyar tűzoltóság történelmi tapasztalatai, a szakterületen folytatott kutatások eredményei, valamint a lakosság érdekei és jogainak figyelembe vételével fogalmaztak meg. Ezen szabályok többsége készség szintjén épül be a tűzoltók életébe a szolgálatban eltöltött évek, az éles bevetések, valamint a gyakorlatok alatt. Egy külső szemlélő számára ezek az ismeretek láthatatlanok, összességében mégis a fegyelmezettség és a tökéletesen működő gépezet látszatát eredményezik. Ahhoz, hogy mindenki tudja mi is a dolga, hogy mikor melyik felszerelést vegye le a gépjárműfecskendőről, hogy a sok tömlő közül melyiket kell választani, kivel kell összekapcsolni, mind-mind a szerelési szabályzatok ismeretének köszönhető. Szintén rögzített szabályok állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a tűz jelzését követően milyen protokoll szerint kell eljárni annak érdekében, hogy a lehető legtöbb információ álljon rendelkezésre az esettel kapcsolatban. A tűzeset, illetve műszaki mentés helyszínén a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI-es törvény, illetve a tűzoltóság tűzoltási és műszaki mentési tevékenységének szabályairól szóló 1/2003. (I. 9.) BM rendelet egyszemélyi felelősként és egyedüli intézkedésre jogosultként határozza meg a tűzoltásvezetőt, aki a tűzoltóság vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő tagjai közül kerül ki. A tűzvédelmi törvény értelmében tehát, a kárhelyszínen más személy csak a tűzoltásvezető előzetes engedélyével intézkedhet. Ez a jog egyben óriási felelősség is. Mint elsőszámú vezető akár alkotmányos jogokat is korlátozhat (pl. megsértheti a szabad helyválasztás jogát egy veszélyesnek ítélt terület kiürítésekor), illetve elrendelhet magántulajdonba, vagy intézményekbe történő erőszakos behatolást is, ha indokoltnak látja. A tűzoltásvezető adja ki az utasítást beosztottainak akkor is, ha egy égő házba, vagy épp egy omladozó épületbe kell behatolni. Egy ekkora döntést persze csak megfontoltan, kellő körültekintés mellett lehet meghozni, hiszen a tűzoltók biztonsága ugyanúgy a tűzoltásvezető felelőssége. Az egyszemélyi felelősség azt is jelenti, hogy nincs mód – mint a hagyo-

4. ábra

5. ábra

6. ábra

mányos tevékenységeknél - a döntések meghozatalához hosszú mérlegelésre, tanácsadók segítségének igénybevételére. Belátható, hogy egy tűzeset helyszínén elképzelhetetlen és lehetetlen lenne minden döntést órákig vagy akár napokig mérlegelni. A technikai eszközeink mára már komoly matematikai műveletek ezreit képesek a másodperc tört része alatt végrehajtani, legyen szó egy mobiltelefonról, PDA, PNA készülékről, vagy más számítástechnikai eszközről. Eszközeink néhány

bemeneti adat feldolgozásával modelleket készíthetnek a veszélyes anyagok terjedéséről, vagy megtervezik a legoptimálisabb útvonalat két cím között a közlekedési dugók elkerülésével. Néhány esetben akár önállóan is működhetnek ezek az intelligens rendszerek, a döntés megalapozásában segíthetnek, de a végső döntést a legtöbb esetben ember hozza meg. A tűzoltók munkájában is csak az előkészítő és elemző feladatokat lehet számítógépekre bízni, hiszen a teljesen önálló működésig


53

7. ábra

még nagyon hosszú kutató és fejlesztő folyamat van hátra. A most elkészült program ennek a folyamatnak az első, összetett kísérlete, amely lehetővé teszi, hogy a tapasztalatok feldolgozását követően egy komplex rendszer készüljön el, akár országos méretekben segítve a katasztrófavédelmi ágazatban dolgozók gyorsbeavatkozó-tevékenységét. A szoftver objektumorientált fejlesztő-környezetben készült Windows és Linux Operációs rendszeren is futó alkalmazás, amely elsősorban a döntések előkészítését és a feladatok végrehajtását segíti elő, továbbá támogatja a jogszabályok keresését, valamint a helyszínek és a kárhelyszínen dolgozók koordinálását. Fő része egy alapmenü, ami egy programozható bővített menü segítségével, nagy nyomógombok alkalmazásával teszi lehetővé a könnyű használatot akár érintőképernyős monitorokon is. A főmenü tartalmazza a káreset-felvételi lapot, illetve a riasztást vezérlő modulokat, továbbá a tűzjelzők és térképek megjelenítését végző elemeket, amelyek már a riasztás előtt is segítik a híradóügyele-

54

2011/3-4 ■

teken munkát végző tűzoltók munkáját. A digitális káreset-felvételi űrlap bővíthető kérdéssorokat tartalmaz attól függően, hogy milyen káreset történt, illetve milyen körülmények között kell majd a beavatkozást végezni (5. ábra). Amennyiben aktív internetkapcsolat áll rendelkezésre a számítógép automatikusan feltöltheti a riasztás adatait On-Line szerverre, vagy elektronikus levélben továbbíthatja, amely így lehetővé teszi a másodperc pontosságú adatszolgáltatást a jogszabályban és egyéb szabályzatokban meghatározottak szerint és felé (6. ábra). A program mintegy 2500 veszélyes anyag és azok 27000 szinonimája vonatkozásában tud hatékony segítséget nyújtani azoknak, akik foglalkoznak ezek gyártásával, szállításával, kezelésével, tárolásával, illetve a veszélyes anyagokra vonatkozó nemzetközi előírások bemutatásával, fizikai-kémiai jellemzőinek ismertetésével valamint a baleseti események során szükséges tennivalók összefoglalásával. A Tűzoltási és Műszaki-mentési Szabályzat előírásait egy Önellenőr-


ző-, ún. „Check-lista” vezetésével tudja nyomon követni a tűzoltás vezetője, másodperc pontossággal naplózva azok végrehajtását. A menü dinamikusan bővíthető akár az esemény alatt is, ha egy-egy újabb veszély merül fel, vagy további intézkedés válik szükségessé. A megtett intézkedések időrendi sorrendben később visszanézhetők a vitás kérdések tisztázása, illetve az esemény értékelése céljából (7. ábra). A program alaprajzok, helyszínrajzok, illetve elforgatható panoráma fényképek betöltésével segíti a helyszínen történő munkavégzés áttekintését, amely az InterWrite program, vagy más képernyő-rögzítő eszköz segítségével rögzíthető is (8. ábra). Aktív internetkapcsolat esetén útvonalkeresők, Google-térképek, illetve a műholdfelvételekből összerakott Google-Föld is közvetlenül megjeleníthető a káreseti helyszín és környezetének áttekintéséhez. On-line frissíthető intézményi, telefon- és szeradatbázis segíti a szolgálatszervezést, illetve a Riasztási és

8. ábra

Segítségnyújtási Adatlapok betöltését, valamint a Tűzoltási és Műszaki Mentési Tervek feldolgozását. A program legfontosabb része a vezetésirányítási modul, amely a kárhelyszínen történő munka támogatására készült (9. ábra). A modul segítségével követhető az egyes feladatra beosztott állomány, illetve láthatóvá válnak a rendelkezésre álló erők, a bevetést irányítók, továbbá a társszervek helyszínen lévő erői. Az Atomerőmű Tűzoltóság döntéstámogató és vezetésirányítási rendszerét – kiegészítő adatbázisok feltöltésével és a Phoen-X alkalmazás fejlesztésével – a rendőrség, terrorelhárító és baleset elhárítási szervezetek is hatékonyan tudnák használni az őket érintő események során (10. ábra).

9. ábra

10. ábra


55

A MEGÚJULÓ ENERGIÁK BEILLESZTÉSE A NÉMET ÁRAMELLÁTÓ-RENDSZERBE 2020-IG Kivonatos elemzés a Német Energia Ügynökség (DENA) tanulmányából A Német Energia Ügynökség – Dena II címen – tanulmányt készíttetett a megújuló energiák 2020/25 évekig rohamosan fokozódó használata miatt a nagyfeszültségű átviteli hálózat szükségessé váló megerősítésére. Figyelembe vették a hagyományos erőműparkok és az európai árampiac várható fejlődését is. A tanulmány alapgondolata az, hogy a szélerőművekben termelt villamos energia betáplálása jelentős többlet hálózat építését igényli, ami a hagyományos erőművek telepítésétől és az atomerőművek élettartam hosszabbításától független feladat.

Kerényi A. Ödön* A szélerőmű kapacitás elsősorban Németország északi és északkeleti régiójában fejleszthető, amit tovább növel az Északi- és Keleti-tenger partjaira telepített szélfarmok teljesítménye. Azonban az itt termelt energia zömét továbbítani kell Németország energiaigényes nyugati és déli tartományaiba. Emellett a hálózatot a hagyományos erőművek optimális költségének megfelelően és az európa-szintű áramkereskedelem érdekei szerint kell bővíteni. A régiók létrejövő energia mérlege látható a 1. ábrán. A kék körök a többletet, a pirosak a teljesítmény hiányt jelzik, a körök átmérője a MW-értékkel arányos. A hiány oka az, hogy a német szövetségi kormány – összhangban az Európa Unió irányelveivel – 2010 szeptemberében elhatározta, hogy a megújuló energia részarányát 2020-ig 35%-ra és 2050-ig 80 %-ra növeli az összes felhasználáshoz viszonyítva. A szélerőművek kapacitása világszinten is a leggyorsabb növekedést mutatja. Az új német tervekben a 2010. évi 27 GW beépített teljesítőképességet 2020ra 51 GW-ra, 2030-ra pedig 65 GW-ra kívánják emelni. Ezen belül a tengeri (off shore) telepítésű szélfarmok részesedése egyre nagyobb lesz (2010: 2 GW; 2020: 17 GW; 2030: 30 GW). A szélerőművek teljesítménye azonban erősen ingadozó és csak Németország meghatározott régióiban telepíthetők. Emiatt a villamosenergia-rendszert

* Kerényi A Ödön, vasdiplomás gépészmérnök, MEE tb. elnökhelyettes e-mail: [email protected]

56

2011/3-4 ■

ennek megfelelően át kell alakítani és rugalmasabbá tenni. A hálózat tulajdonosainak vizsgálata szerint a várható szélerőmű-teljesítmény többlet azonban nem vihető át az eddig tervezett átviteli hálózat régió határain. A hiányzó átviteli kapacitás a legszűkebb helyeken eléri a 4000 MW értéket is. A kapacitás hiányokat jellemzően mutatja az 2. ábra. A Dena II tanulmány célja a szükséges energiapolitikai és gazdasági döntések stratégiai előkészítése. Költségeit valamennyi érdekelt társaság közösen fedezi. A tanulmány folytatása a 2005-ben készült Dena I című elődjének, amely a korábbi szélerőmű program miatt már elhatározta 850 km új távvezeték építését és a meglévők kapacitásának bővítését is. Ezen intézkedések végrehajtását a tanulmány eleve feltételezi. A DENA II tanulmányban három alapváltozatot dolgoztak ki, ezek jellemzői a tömören következők: n BAS (Bázis): 380 kV, hagyományos, váltóáramú; 3600 km új vezeték. Éves költsége 950 millió Euro. n TAL: Magas hőfokot tűrő, alumínium ötvözet sodronyok alkalmazása, amelyek 50 % többlet terhelést képesek átvinni. 1700 km új távvezeték és 5700 km hosszban sodronycsere. Költség 1,6 milliárd EUR/év. n FLM: (Freileitungsmonitoring) A vezeték sodronyok hőmérsékletét állandóan mérik, hogy az átvihető teljesítményt növelhessék. Ugyanis pl. szélben, a jobb hűtés révén magasabb hőmérséklet is megengedhető. Új vezeték 3500 km. A meglévőket


1. ábra

3500 km hosszban kell mérőkkel felszerelni. Költség 985 MEUR/év. A fenti alapváltozatok mellett megvizsgálták 800 kV egyen- és váltóáramú távvezeték; 380kV kábel, valamint nagyfeszültségű. gázszigetelésű vezeték változatokat is, de az összehasonlító táblázat adatai szerint a Bázis változat a legkedvezőbb. Ökölszabályként állapították meg, hogy kisebb teljesítmény (<1000 MW) és rövidebb távolság (<100 km) esetén 380 kV váltóáramú távvezeték ajánlható. Nagyobb teljesítményeknél a három alapváltozat közel egyenértékű, 400 km–nél hosszabb vezetéknél viszont a nagyfeszültségű egyenáram az előnyösebb.

Általánosítani azonban nem lehet és a konkrét eseteket egyedileg is meg kell vizsgálni.

A villamosenergia-rendszer rugalmasabbá tétele A Dena II tanulmány az egyesített villamosenergia-rendszerek optimális fejlesztéséhez különböző rugalmasságfokozó változatokat vizsgált meg és azokat a német átviteli hálózat beruházási igény számításainál figyelembe is vette. Ezek közül az energia tározás és a fogyasztók teljesítményszabályo-

A vizsgálatok szerint az energia tározók közül a szivattyús energia tározó (SZET) bizonyult legmegfelelőbbnek. Az egyéb technológiák, pl. a légtartályos-, vagy a hidrogén-tározók – a mai fejlettségi szintjükön – az itt szükséges méretekben nem gazdaságosak.

Fogyasztók szabályozása A megújuló energiák ingadozó rendelkezésre állását a fogyasztói igények szabályozásával (demand side management, DSM) is lehet - korlátozott mértékig - segíteni. Így szélcsendes időkben, a szélerőművek kieső teljesítményét pl. az ipari elektrolízis üzemek terhelés csökkentésével, vagy egyes háztartási fogyasztó berendezések lekapcsolásával lehet tervszerűen kiegyenlíteni. A tanulmány szerint a DSM révén 2020-ig, a növekedő igények 60 %-a fedezhető, a negatív szabályozó teljesítmény azonban mindössze 2%-ra tehető. A gyakorlatban a bruttó igény 0.1 %-át is alig éri el. A DSM a rendszer eredő csúcsterhelését pl. a gázerőműveknél kb. 800 MW-tal képes csökkenteni. A számítások szerint a nemzetgazdasági szinten az áramtermelés költségei a tervbe vett intézkedések hatására 2020-ig kb. 0.5 milliárd Euró-val csökkenthetők.

A szél előrejelzés javulása 2. ábra

zása (DSM) kiemelt jelentőségű. A szél előrejelzés megbízhatósága is javíthatja a régiók teljesítmény mérlegét.

Energiatározás Elsősorban az energiatározók segítik a megújuló energiák beillesztését a rendszerbe. A tározók felveszik a körzetben éppen felesleges termelés egy részét és így csak a maradó teljesítményt kell tovább szállítani. A tározó pedig készletezi a rugalmas, szabályozó energiát. A tározás így az átviteli hálózat bővítés költségeit csökkenti, mivel mérséklődnek a régiók közötti szűk keresztmetszetek.

A tanulmány szerint a szél előrejelzés megbízhatósága 2020-ig 45%-kal fog javulni, többek között a kisebb területekre felbontott időjárásmodell miatt. Ez megbízhatóbbá teszi a szélerőművek által betáplált energia prognózisát, ami lényegesen csökkenti a szükséges szabályozó energia mennyiségét.

A megújuló energia hatása a villamosenergia-rendszer biztonságára A megújuló energia részarányának növekedése az áramszolgáltatásban egyidejűleg csökkenti a hagyományos erőművek termelését. A hagyományos erőműparknak azonban még sokáig teljesítenie kell a rendszerszintű szolgáltatásokat.

Így például a szabályozó energia szállítását, a zárlati és meddőteljesítmény biztosítását, valamint a szigetüzem és üzemzavar miatt feszültség nélkül maradt hálózat újraindító képességét. A rendszerszintű szolgáltatások nélkülözhetetlenek annak érdekében, hogy a VER stabilitása fenntartható és a fogyasztók ellátása biztonságos legyen. A Dena II tanulmány azt keresi, hogy a megújuló energiát hasznosító erőművek, de különösen a szélerőmű telepek, mennyiben tudnak hozzájárulni a rendszerszintű szolgáltatások teljesítéséhez. A rövidzárlati és a meddő teljesítmény betáplálása az átviteli hálózatba a megújuló energiák beépítése miatt gyakorlatilag megszűnik, mivel azok erőművei nagyobbrészt a kisebb feszültségű hálózatokra táplálnak be. A zárlati teljesítmények csökkenését a külföldi átviteli hálózatok szűk összeköttetései és a túlnyomóan hagyományos erőműveinek üzeme mérsékelik, de fokozódó szükség lesz az átviteli hálózat egyéb kompenzáló berendezéseire is. A korábbi előírások korlátozták a megújuló energiák szabályozó teljesítményként való használatát. A tanulmány keresi ennek bővítési lehetőségét is. A tengeri telepítésű szélerőművek részaránya rohamosan növekszik. A tanulmány részletesen foglakozik ezen szélfarmok hálózati csatlakozásával. Az Északi tengeren legjobbnak a nagyfeszültségű egyen-váltó áramú megoldás mutatkozik, amelyhez a turbinák csoportosan csatlakoznak (Cluster-Anbindung). Mivel számos ország érdekelt a legjobb megoldásban, hasznos lenne EU szintű egységes változat kidolgozása. A tengeri szélerőmű parkok csatlakozásához 2020-ig 1550 km tengeri-kábel szükséges. Ennek éves költsége kb. 340 millió Euro, ami szintén indokolja a kérdés nemzetközi keretekben történő megoldását. A tanulmányból magyar szempontból is több tanulság vonható le: n A szélerőművek elterjedése megállíthatatlan. n A széljárás miatt ingadozó teljesítményüket legcélszerűbb szivattyús energia tározóval kiegyenlíteni. n Telepíteni oda kell, ahol a csatlakozás az átviteli hálózathoz a legolcsóbb és az energia szállítás a legkisebb veszteséggel jár.


57

Baromfitrágya tüzelés magyarországi műszaki megvalósíthatósága 2010. március 24-26. között a Tampieri cég a Bologna melletti Faenzában található telephelyén tüzelési tesztsorozatot tartott, amelynek elsődleges célja a baromfitrágya felhasználásával történő villamosenergia-termelés lehetőségének vizsgálata, valamint kockázatainak feltárása voltak. A három nap alatt az emissziós értékeket független szakhatóságok folyamatosan mérték. A tüzelőanyagból valamint a keletkezett salakból vett mintákat akkreditált laboratóriumok vizsgálták. A kísérletsorozat végén megállapítást nyert, hogy a baromfitrágya tüzelés műszakilag megoldható, habár a kazánba történő beadagolásának maximális aránya (keverési arány más biomasszákkal) függ a trágya összetételétől.

LESZ-MÜLLEK károly, EÖRSI-TÓTA gábor, lorenzo TIEGHI*

1. BEVEZETÉS MVM ERBE Zrt. (ERBE) az MVM Zrt. (MVM) megbízásából megvalósíthatósági tanulmány szinten vizsgálta egy baromfitrágya tüzelésű erőmű magyarországi létesíthetőségét. Utóbbi vállalat mellett partnerként megjelent továbbá az olasz Tampieri társaság, mint a technológiai know-how birtokosa; valamint a magyar Trigo-fix, mint a tüzelőanyag jövőbeli potenciális beszállítója. A projekt elsődleges célja olyan lehetséges műszaki megoldás meghatározása volt, amelynek segítségével az eddig kezeletlen baromfitrágya energetikai hasznosítása Magyarországon elérhetővé válik. A projekttől függetlenül, de az abban résztvevő Felek meghívásával többnapos kísérletsorozat zajlott le az olaszországi vállalat biomasszákat tüzelő erőművében.

2. A BAROMFITRÁGYA ENERGETIKAI CÉLOKRA VALÓ FELHASZNÁLÁSA 2.1 A baromfitrágya jelenlegi felhasználása Magyarországon Hazánkban a baromfiállomány élelmezés olyan takarmánykeverékek alkalmazásával történik, amelyek 5-10 különböző baromfitápot tartalmaznak. * Lesz-Müllek Károly, gépésztechnológiai szakértő, MVM ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Zrt., e-mail: [email protected] Eörsi-Tóta Gábor, vezető szakértő, MVM ERBE ENERGETIKA Mérnökiroda Zrt., e-mail: [email protected] Lorenzo Tieghi, műszaki igazgató, TAMPIERI Energie S.r.l., e-mail: [email protected]

58

2011/3-4 ■

A kevert tápanyag bevitel eredményei a jól táplált szárnyasok, amelyek 42. napos korukig elérhetik a 2 kilogrammos súlyt is. A táplálás e módjának velejárója a keletkező tetemes tárgyamennyiség. Egy felmérés szerint Magyarországon a 40 milliósra tehető baromfiállomány évente kb. 230 ezer tonna trágyát ad (alomanyag nélküli érték). Mivel a trágya eltávolítása az alomanyaggal együtt történik – amely hazánkban általában szalma alapú (tőzeg-, gabonavagy hüvelyes szalma) – a keletkező mezőgazdasági melléktermékek összmennyisége az említett közel negyedmillió tonna többszöröse. Ennek a biomassza keveréknek a nedvességtartalma 13 és 25 % közé tehető. A keverék viszonylag magas nitrogén (tápanyag) tartalma miatt (1,2 – 1,8 %) az almos szárnyastrágyát a mezőgazdaság a földekre juttatja ki. A gyakorlatban ennek kétféle megvalósítása létezik. Egyik alkalmazása magában foglalja a baromfitrágya egyéb szerves hulladékkal történő keverését követő komposztálását, amelynek következtében a keverék

nitrogéntartalma homogenizálódik. A komposzt ezután a földekre kerül. A másik felhasználás során a trágyatárolóból – a szükséges tárolási idő után – közvetlenül kerül ki a melléktermék (bekeverés nélkül) a termőterületekre. Hazánkban a maximális a termőföldre kijuttatható nitrogén mennyiségét 170 kilogrammban korlátozzák hektáronként. Ebben az értékben a legeltetés során a földterületre kikerülő trágya nitrogéntartalma is benne foglaltatik. Az állattartó telepek szerves trágyával történő szakszerűtlen trágyázása környezetvédelmi károkat okozhat. A keletkező mezőgazdasági melléktermékek megfelelő tárolása és kezelése szükségszerű. A kezelés egyik módja az energetikai hasznosítás, amelynek során a trágyát biomassza tüzelésű kazánban égetik el, amely hőfelszabadulással járó folyamat. A kazánban hőátadás során gőzképződés valósul meg, a gőz gőzturbinát hajt meg, amelynek generátora villamos energiává alakítja át a turbina tengelyének forgási munkáját. A baromfitrágyát tüzelő kazánokra

1. táblázat: Magyarországi technológiai kibocsátási- és olaszországi napi átlagos emissziós határértékek valamint a BAT ajánlások Légszennyező megnevezése

Emissziós határérték Magyarországon [mg/Nm3]

Emissziós határérték Olaszországban [mg/Nm3]

B.A.T. [mg/Nm3]

Összes szilárd anyag

50

10

5 – 20

Szén-monoxid (CO)

250

50

50 – 250

Nitrogén-oxidok (NO2-ban kifejezve)

400

200

170 – 250

Kén-dioxid és kén-trioxid (SO2-ban kifejezve)

200

50

200 – 300

Kloridok (vízben oldhatóak, HCl-ban kifejezve)

200

10

5 – 25

Fluoridok (vízben oldhatóak, HF-ban kifejezve)

30

–

–


2. táblázat: Nedvesség és hamumentes biomasszák a két forrásból

Alkotó neve

Szén

Hidrogén

Oxigén

Nitrogén

Kén

Klór

Biomassza az 1. forrásból

47.45

6.53

39.45

5.23

0.67

0.67

számos nemzetközi tapasztalat létezik, többek között az USA-ban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában és Japánban is. Ezek a kazánok jellemzően mozgórostéllyal épültek, alapvetően a tüzelőanyag fizikai tulajdonságai és a méretből adódó gazdaságossági okok miatt. A szalmás baromfitrágya fűtőértéke kb. 13,8MJ/kg (a nedvesség és karbon tartalmak alapján) és átlagosan 20-25 %tömeg hamu tartalommal rendelkezik. A nitrogén tartalma széles tartományban változhat, vizsgálatok alapján 1,4 és 2,9 g/MJ között mozog. Az állati vagy mezőgazdasági melléktermék alapú hulladékokból termelt villamos energia a kötelező átvételi tarifa (KÁT) rendszerben értékesíthető. A magyarországi, valamint olaszországi erőművek még megújuló tüzelőanyag tüzelése esetén (50 és 100 MWth közötti bemenő hőteljesítmény mellett) is szigorú emissziós értékek betartására kötelezettek (1. táblázat). Ideális esetben a keletkező hamu termékként értékesíthető. 2.2 Baromfitrágya kémiai elemi analízise A tüzelőanyag kémiai összetétele határozza meg annak fontosabb tulajdonságait, valamint alapot ad a kazán és a füstgáz tisztítási technológia tervezéséhez. Az olasz kísérletekhez a szárnyastrágyát két forrásból szállították be.. A két forrásból származó biomassza keverékek elemi analíziseit (2. táblázat) akkreditált laboratórium végezte. Mindkét beszállítótól pulykatrágya alapú keverék érkezett, azonban azok alomanyagai különböztek (faapríték és rizs pelyva). A teszt során a pelyva alapú alomanyag mennyisége a keverékben (2. forrás) a kazán számára soknak bizonyult (75 % szilikát tartalom a hamuban) és az égőtérbe a beadagolását le kellett állítani a felületek védelme érdekében. A salakanya-

Biomassza a 2. forrásból

2.3 A csirketrágya tüzelési tesztje

48.42

2.3.1 Az égési rendszer termodinamikai jellemzői

39.18

Az olasz partner erőműve három biomassza tüzelésű kazánt és azok kapcsolt erőművi technológiáit foglalja magában. Az említett kazánok általános tüzelőanyaga állati eredetű liszt, valamint szőlőipari melléktermékek keveréke (törköly és szőlőmag őrlemény). A vállalat alkalmanként tüzelési teszteket hajt végre egyéb potenciális tüzelőanyagokkal (pl. kukoricaszár) változó arányú és kazán terheltségű eltüzelésével. Az egyes kazánoknak külön gőzturbinái vannak. A csirketrágya próbatüzelése az M50 jelű (legnagyobb tüzelési teljesítményű) kazánban zajlott. A tüzelőanyag fogadó és adagolórendszer két különböző forrásból adagolja az üzemanyagot az égőtérbe (az állati eredetű melléktermékek tárolása külön, szabályozott körülmények között történik). Az alap tüzelőanyag eltüzelésével nominális üzemállapotban 65 t/h gőz keletkezik; azonban a gőzturbina maximális gőznyelése elérheti a 75 t/h-t. A tüzelési teszt során alkalmazott különböző minőségű és tulajdonságú biomasszák alkalmazása miatt átlagosan a kazánból 63 t/h gőz áramlott a turbinára teljes terhelésen (1. ábra). A termelt gőz 60 barg nyomású és 475 °C hőmérsékletű.

6.58

4.63

0.65

0.54

gok között található olyan is, amelyek olvadáspontja alacsony és megolvadva a rostély felszínén található lukakat eltömíti, ami a tűztérbe alulról beáramló levegő mennyiségének csökkentését okozza, amely kihat a gőztermelésre, és befolyásolja a berendezés hatásfokát. A rizspelyva olvadáspontja 800 és 900 °C között található. A faapríték alomanyag tüzeléstechnikai szempontból használhatóbb, mint a rizspelyva. Annak ellenére, hogy nedvességtartalma 35 és 40 % között található, a hamutartalma 15-20 %. A rizspelyva ugyanezen értékeire 2225 %, valamint 8-10 % teljesülnek. A tüzelési kísérlet három napja során a csirketrágyát egyéb mezőgazdasági melléktermékekkel tüzelték el úgy, hogy a keverési arányok a teszt napjai során változtak. A faenzai biomassza erőmű hosszú távú múltbéli tüzelési tapasztalattal rendelkezik hús- és csontliszt, szőlőmag őrlemény, valamint törköly maradványok tüzelésében. A csirketrágya alapú biomassza keverékek egyenlő arányú beadagolásával a tüzelési teszt három napja során a mix aránya az összes bevitt tüzelőanyagban 20, 40, majd 30 %tömeg-os volt. A faenzai biomassza erőmű kazánja ún. mozgó rostélyos kivitelű, amely lehetővé teszi a viszonylag magasabb nedvességtartalmú szerves tüzelőanyagok égetését is. A salak a rostély alatt található elvezetőbe hull. A rostély alól befúvott elsődleges égési levegő előmelegítésének mértéke a tüzelőanyag nedvességtartalmának függvényében történik. A másodlagos, illetve harmadlagos égési levegők beáramoltatása különböző helyekről van megoldva az eltérő hőmérsékletű zónákba, így optimalizálva a tüzelést. Az égőtér méretezése során szempont volt a hosszabb égési idő a szén-monoxid keletkezés elkerülése érdekében.

2.3.2 Környezetvédelem Az 1. táblázatban jól látható, hogy az olasz emissziós határértékek szigorúbbak a magyarországiaknál, a fluoridokra vonatkozó előírásokat leszámítva. A faenzai biomassza erőműben a füstgáztisztító rendszer a következő tulajdonságú részegységekből épül fel: n A füstgáz szállóhamu és pernye tartalmának egy részét zsákos szűrő távolítja el. A szűrő után a portartalom 10 mg/Nm3 alá csökken. Az alkalmazott zsákos szűrő egyszerűen cserélhető és karbantartható. A hőhatás által okozott sérülések elkerülése végett a szűrőbe sűrített levegő (6 barg) segítségével vízet porlasztanak be. A rendszer névleges működési hőmérséklete 140 °C. n A kazán tüzeléstechnikai kialakítása képes a keletkező CO mennyiségét határérték alatt tartani (50 mg/Nm3).


59

n Az

NO x kibocsátás szabályozása (200 mg/Nm3) tűztéri kialakítással, valamint ammónia beadagolásával történik. n Az SOx (50 mg/Nm3), HCl (25 mg/ Nm3) és HF (magyar előírásokban max. 30 mg/Nm3) emissziós kibocsátásainak határértékek alatt tartása a megfelelő tüzelőanyagok felhasználásával biztosítható. A nedves mosó lehűti a füstgáz hőmérsékletét is, és a beadagolt mészkő szuszpenzió hozzásegít a SOx emisszió csökkenéséhez. Az erőműben keletkező salak és hamu melléktermékként értékesíthető a cementiparban. A próbatüzelés során a következő légszennyező koncentrációkat mérték: n Szállópor (szilárd részecske), szénmonoxid, nitrogén-oxidok, kén-oxidok, kloridok és fluoridok. A füstgázból és a salakból vett mintákat hivatalos szervek és laboratóriumaik vizsgálták meg, amelyek többek között a dioxinokat és a nehéz fémeket keresték analíziseik során. 2.4 A próbatüzelés eredményei A 2.3 bekezdésben felsorolt légköri szennyezőanyagok közül egyedül a pillanatnyi szén-monoxid kibocsátási mennyiség haladta meg a napi határértéket, a 26-ai napon, összesen háromszor (2. ábra). A mérések alapján megállapítható, hogy a CO kibocsátási értékek általánosságban emelkedtek az alap tüzelőanyag égetése soráni emis�szióhoz képest; azonban határérték túllépésre az említett három pillanatnyi esetet leszámítva, nem került sor. Vizsgálatokból megállapítható, hogy a tüzelőanyag nem megfelelő előkészítése volt felelős a három túllépésért. A rizspelyva tartalmú csirketrágya beadagolása a próbatüzelés 3. napján említett okokból megszűnt. A próbatüzelés időtartalma alatt nem mutatkoztak jelentősebb gondok a különböző szennyezőanyagok emis�szióinak mennyiségével. A salakból és a füstgázból vett minták hivatalos laboratóriumi analízisei nem tudtak a dioxinokkal, furánokkal, aromás policiklusos szénhidrogénekkel és nehézfémekkel kapcsolatosan az átlagostól eltérő értékeket kimutatni. A tüzelőanyag ellátó rendszer a tüzelési teszt három napja alatt kifogástalanul működött.

60

2011/3-4 ■

Flow rate of the steam of Boiler C55 [t/h] 72 70 68 66 64

24 25 26 24 average 25 average 26 average

62 60 58 56 54 52 50 48 0:00

6:00

12:00

18:00

0:00

1. ábra: A gőz tömegáramának ingadozása a próbatüzelés 3 napja során a napi átlagok feltüntetésével

80

70

60

50

24 25 26 daily limit

40

30

20

10

0 0:00

6:00

12:00

18:00

0:00

2. ábra: A szén-monoxid kibocsátás pillanatnyi mennyisége háromszor lépte át a napi határértéket

A kazán felületei számára potenciális veszélyforrás lehet a rizspelyvából keletkező salak szilikát tartalma.

3. LEHETSÉGES MAGYARORSZÁGI ALKALMAZÁS Az olaszországi tüzelési teszt bebizonyította, hogy nagysűrűségű, csirketrágya alapú biomassza stabil tüzelése 40 %tömeg-ig minden különösebb nehézség nélkül lehetséges. Az erőmű által termelt villamos energia a kötelező villamos energia átvételi rendszer keretén belül értékesíthető, tekintve, hogy mezőgazdasági ill. állattartási mellékterméknek minősül a tüzelőanyag. Magyarországon a mezőgazdasági hulladékok, mint pl. szárnyas (többségében csirke) trágya fenntartható kezelése vagy feldolgozása még megoldásra vár. Hazánk elkötelezett az EU-s direktíváknak megfelelő módon, az energiatermelésben (villamos- és hőenergia) szerepet kapó megújuló források növelése iránt; így a szárnyastrágya energetikai hasznosítása innovatív megoldásnak ígérkezik. Habár a szárnyasállat tartás különbözik Magyarországon - főként az eltérő alomanyag használatában, amely általában


szalma - megfelelő kazánkialakítás és hozzátartozó füstgáztisztító berendezések alkalmazásával magasabb bevitt szárnyastrágya arány is elképzelhető, az emissziós határértékek betartása mellett.

4. KONKLÚZIÓ A próbatüzelés eredményei meggyőzően bizonyították, hogy a szárnyastrágya valós tüzelőanyag és akár 40 %tömeg-ig eltüzelhető más biomasszával keverve, abban az esetben, ha az alacsony hamuolvadásponttal rendelkező alomanyag összetevők (pl. rizspelyva) kis mértékben találhatóak meg benne. A magyarországi alkalmazás előtti szükséges lépcsőfok a hazai szárnyastartás alapján keletkező alapanyag (szalma alomanyaggal) erőművi mennyiségben történő próbatüzelése 40 %tömeg-nál nagyobb arányban. Referenciák MVM ERBE Zrt. (2010) – Csirketrágya Alapú Biomassza Erőmű Létesítése Magyarországon – Megvalósíthatósági Tanulmány

■


sajtóközlemény Jogerőre emelkedett a Vértesi Erőmű csődegyezsége, biztosított a zavartalan működés 2011. július 11. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság jóváhagyta a Vértesi Erőmű ZRt. és hitelezői egyezségét, ezzel jogerősen lezárta a csődeljárást. Elhárult minden jogi akadály az elől, hogy az erőmű 2014-ig további támogatás nélkül fennmaradjon. A korábbi vezetés hibás döntéseiből eredő likviditási problémák megoldása érdekében a közgyűlés tavaly augusztusban döntött arról, hogy a társaság csődvédelmet kér maga ellen. A Vértesi Erőmű és tulajdonosa, az MVM Zrt. vezetésének legfőbb célja az volt, hogy biztosítsa a munkavállalók javadalmazását, a térség távhőellátását és az államilag garantált hitelek visszafizetését. „A tavalyi évet a korábbi vezetések hibás döntéseinek kiigazítására szántuk, a nehéz örökség talán legsúlyosabb eleme volt a Vértesi Erőmű helyzete, hatalmas adósságállománya.”- mondta Baji Csaba, az Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója. „Közel egy éves kemény munkával stabilizáltuk a társaság helyzetét, rendeztük a munkavállalók sorsát, intézkedtünk arról, hogy a hitelezők megkapják járandóságukat. A márkushegyi bánya 2012, a Vértesi Erőmű 2014 végéig zavartalanul működhet. Időközben több szakmai befektető is érdeklődött az erőműtársaság iránt, az előzetes egyeztetések folyamatban vannak.” Mint ismeretes, a Vértesi Erőmű Zrt. korábbi vezetése 2008-ban a System Consulting Zrt. vásárlási szándékára alapozva több mint 10 milliárd forint értékben kötött áramvásárlási szerződéseket. Ám a villamosenergia-árak időközben jelentősen csökkentek, a System Consulting pedig elállt a megrendeléstől, így a Vértesi Erőmű Zrt. kénytelen volt felmondani a piacképtelené vált szerződéseket. Emiatt azonban az áramkereskedők egy része pert indított, több olyan bírósági döntés is született, amely igényüket jogosnak ismerte el. Az erőmű a bíróság által megítélt összegeket nem volt képes önerőből finanszírozni, hiszen majdnem 20 milliárd forintnyi adóssá-

ga halmozódott fel. Nem maradt más lehetőség, mint a csődvédelmi eljárás kérvényezése: ez időt adott a hitelezőkkel való tárgyalásokhoz, a követelések csökkentéséhez. A 2011. január végén elfogadott, most a Bíróság által is jóváhagyott hitelezői egyezség értelmében a Vértesi Erőmű Zrt. összesen 5,6 milliárd forintot fizet hitelezőinek. A kötelezettségek teljesítéséhez a társaság 4 milliárd forintos hitelt kap tulajdonosától, az MVM Zrt.-től, a törlesztést 2014 végéig működéséből finanszírozza. (MVM Zrt. Kommunikáció)

sajtóközlemény Újabb jelentős beruházásokkal lép növekedési pályára az MVM 2011. szeptember 2. A hazai és nemzetközi fejlődés, a tulajdonosi érték növelésének újabb fontos lépéseiről döntött a Magyar Villamos Művek Zrt. szeptember 2-án tartott közgyűlése. Az infrastrukturális beruházások közé tartozik, hogy a nemzeti energetikai társaságcsoport jelentős szerepet vállal a telekommunikáció területén azáltal, hogy részt vesz a Nemzeti Tulajdonú Távközlési Hálózat Fejlesztési Projektben, az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat kiváltásában és üzemeltetésében. Az MVM Zrt. megvásárolja tulajdonostársaitól a BVMT Bakonyi Villamos Művek Termelő Zrt. 49,5 százalékos részvénycsomagját, így annak kizárólagos tulajdonosává válik, továbbá projekttársaságot hoz létre a forrás-diverzifikációt növelő magyar-szlovák földgázszállító összekötő vezeték megépítésére. „A veszteségforrások beazonosítása és megszüntetése után végre a tudatos építkezésre, a tulajdonosi érték növelésére koncentrálhatunk”, mondta Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója. „A tavalyi év második felét a társaságcsoport átvilágítására, az előző vezetések hibás, vagy a megváltozott piaci-gazdasági körülmények miatt meghaladottnak bizonyult döntései kiigazítására szántuk, mára sikerült felszámolnunk a veszteségforrások többségét. Idén el-

készítettük a társaságcsoport középtávú stratégiáját, ambiciózus, de elérhető növekedési célokat határoztunk meg. A közgyűlés mai döntései alapján konkrét lépéseket teszünk afelé, hogy az MVM Zrt. sikeres, regionálisan is meghatározó, integrált energetikai társaságcsoporttá váljon, és olyan nemzeti vállalat legyen, amelyik a magyar gazdaság egyik legfontosabb szereplője.” A társaság növekedési stratégiája keretében új szegmensekben is megjelenik, részt vesz a Nemzeti Tulajdonú Távközlési Hálózat Fejlesztési Projektben (NTTHFP). A közgyűlés jóváhagyta az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (EKG) MVM Zrt. általi kiváltását célzó projekt megalapítását. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által létrehozott NTTHFP projekt célja, hogy az MVM Zrt. tulajdonában álló hálózatra alapozva konszolidálja az állami távközlési gerinchálózatokat, illetve 44 kiemelt központra kiterjessze azt. A beruházással a társaság az állami intézmények igényeinek magas szakmai színvonalú kiszolgálásán túl új lehetőségeket is lát telekommunikációs hálózatának üzleti célú hasznosítása területén. A közgyűlés felhatalmazta az MVM Zrt. igazgatóságát, hogy 100 százalékra növelje a társaság részesedését a BVMT Bakonyi Villamos Művek Termelő Zrt.-ben. A nemzeti energetikai holding 2008-ban szerzett 50,5%-os részesedést a BVMT Zrt. jogelődjében, a projekttársaság beruházásában elkészülő két gépegységes nyílt ciklusú gázturbinás erőmű a csúcs- illetve szupercsúcs időszakokban biztosított volna versenyképes villamosenergiailletve kapacitásforrást. A globális pénzpiaci és gazdasági válság hatására a villamosenergia-árak jelentősen csökkentek, míg az erőmű piaci versenyképességét alapvetően meghatározó tüzelőanyag ára ezt nem követte. Az MVM Zrt. a megváltozott piaci körülményekre tekintettel a korábbi vezetés döntését felülvizsgálva, a tulajdonosi struktúra részletes elemzése után úgy ítélte meg, a tulajdonosi érték növelését leginkább az szolgálja, ha megvásárolja a kisebbségi részesedéseket. Az erőmű megvásárlása lehetővé teszi továbbá az MVM csoportszintű érdekeinek leginkább megfelelő – a villamosenergia-piac jelenlegi helyzetére


61

■


optimalizált – új üzemeltetési stratégia szerinti működési struktúra kialakítását. Így az MVM egyúttal új pályára állítja a beruházás megtérülését is. Az adás-vétel tárgyát képező üzletrész árát független nemzetközi szakértők által készített értékelések alapján állapították meg a felek. Az MVM Zrt. közgyűlése döntött a hazai energia-ellátásbiztonság növelését, az egyoldalú függőség csökkentését célzó, Vecsés-Balassagyarmat közötti Magyar-Szlovák Földgázszállító Ös�szekötő Vezeték megépítését végző projekttársaság alapításáról is. Az Európai Unió harmadik energiacsomagjában előírt teljes tulajdonosi szétválasztás követelményének előkészítése és a projekt finanszírozhatósága érdekében a megvalósítást olyan projekttársaságnak kell elvégeznie, amelynek tulajdonosi körébe az MVM Zrt.-n túl egy, a magyar kormány által kijelölt állami szerv irányítása alatt álló társtulajdonost is bevonnak. A projekttársaság létrehozásához az OVIT ZRt. Földgáz Igazgatóságának kiválása szükséges, a jelenleg az OVIT ZRt. birtokában lévő földgázszállítási működési engedélyt a projekttársaság viszi majd tovább. A tulajdonosok képviselői elfogadták a törzskari vezérigazgató-helyettes tájékoztatóját a MIFŰ Kft.-ben meglévő üzletrész értékesítési folyamat adásvétel nélküli lezárásáról, a korábbi üzletrész adásvételi megállapodás megszüntetéséről. Végezetül a közgyűlés elfogadta a stratégiai vezérigazgató-helyettes beszámolóját az egyoldalú gázpiaci függés csökkentését célzó AGRI Projekt jelenlegi helyzetéről. A nemzetközi projekt következő feladata a részletes megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséről szóló pályázati kiírás kidolgozása, a tender lebonyolítása lesz. (MVM Zrt. Kommunikáció)

sajtóközlemény Egyedüli magyarként MVM-es szakértő segíti a ciprusi energiaellátás helyreállítását 2011. július 18. A nemzetközi segítségnyújtás keretében hazai szakértő, az MVM GTER

62

2011/3-4 ■

Zrt. karbantartási és fejlesztési főmérnöke is segíti a ciprusi energiaellátás helyreállítását. Németh Imre az Európai Unió soros lengyel elnöksége felkérésére, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szervezésében utazott a szigetországba, hogy közreműködjön az egy hete a Limasszol melletti haditengerészeti bázison bekövetkezett robbanás miatt meghibásodott Vassilikos erőmű újraindításában. A Ciprus villamosenergia-termelésének 60 százalékát adó erőmű egy hete működésképtelen, a nyári hőségben különösen súlyos problémát jelent a hiányos energiaellátás.

Nagy Sándor termelési vezérigazgatóhelyettes búcsúztatja Németh Imrét

Július 11-én, helyi idő szerint reggel hat órakor nagy erejű robbanás rázta meg a Limasszol közelében lévő haditengerészeti bázist, a detonáció és tűz következtében tizenketten, köztük katonák és tűzoltók vesztették életüket, hatvankét sérültet ápoltak kórházban. A lőszerek berobbanása működésképtelenné tette a Ciprus villamosenergiatermelésének több mint felét biztosító közeli Vassilikos erőművet. Az Európai Unió szakértői csapata szombaton érkezett a szigetországba. A Magyar Villamos Művek szakemberének feladata az erőműben keletkezett műszaki, gazdasági károk felmérése lesz, illetve javaslatot tesz az üzemzavar elhárításának, az energiaellátás mielőbbi helyreállításának módszereire. „Az Európai Unió soros elnökségét alig néhány hete átadó tagállam egyetlen nemzeti tulajdonú energetikai társaságcsoportjaként erkölcsi kötelességünknek éreztük, hogy felajánljuk segítségünket,” – mondta Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek Zrt. elnökvezérigazgatója. „Megtisztelő, hogy az EU Veszélyhelyzeti Központja a több magyar jelölt közül éppen az MVM


szakemberét választotta. Ez egyben munkatársaink világszínvonalú szakértelmének is bizonyítéka és nemzetközi elismerése. Büszkék vagyunk rá, hogy az MVM magyar szakértője immár külföldön is az energiaellátás helyreállításán, folyamatos biztosításán dolgozik.” Németh Imre, az EU Veszélyhelyzeti Központja által összeállított csapat egyetlen magyar tagja az MVM GTER karbantartási és fejlesztési főmérnöke, az erőművi berendezések üzemeltetésének, tervezésének, valamint a veszélyhelyzetek elhárításának szakértője. „A nemzetközi csapat tagjai mindannyian nagyon felkészült szakértők, megtiszteltetés egy ilyen delegációban dolgozni,” – mondta telefonon Németh Imre. „Egyelőre az erőmű külső szemléjét végezzük, úgy látjuk, az épület burkoló elemei szakadtak le. Folyamatban van a statikai vizsgálat, annak eredményétől függ, mikor léphetünk be az épületbe, hogy felmérjük a műszaki berendezésekben esett károkat, majd meghatározzuk a helyreállítás első lépéseit.” (MVM Zrt. Kommunikáció)

sajtóközlemény A napenergiát hasznosítja az MVM ajándéka 2011 augusztus 30.

Az új tanévtől a napenergiát is hasznosítja a paksi Energetikai Szakközépiskola annak a két szolár parabolának köszönhetően, amelyet az MVM Zrt. ajándékaként kapott az intézmény fennállásának 25. évfordulójára. Nagy Sándor termelési vezérigazgató-helyettes az átadás alkalmával aláhúzta, az MVM támogatja a megújuló energia minél nagyobb arányú felhasz-

■


nálását azon túl, hogy kiemelt szándéka a nukleáris kapacitás fenntartása. Gerse Lajos, az MVM osztályvezetője előadásában kifejtette, hogy a telepített napenergia hasznosító rendszer napkollektorát egy forgási parabola felület alkotja, amelyen 162 darab, a felület fókusz pontja felé pozícionált síktükör került elhelyezésre. A tükrök teljes felülete közel 16 négyzetméter. A berendezés a fix pozícionálású sík kollektoroknál lényegesen hatékonyabban tudja hasznosítani a napenergiát, mivel olyan korszerű vezérlő és mozgató rendszerrel rendelkezik, amely képes követni a nap pályáját, ezért a sugárzás hasznosítása szempontjából mindig a legkedvezőbb pozíciót foglalja el. Derült, napsütéses időben a berendezés hőteljesítménye több mint 10 kW, az éves átlagos hőteljesítménye 6 kW. Figyelembe véve, hogy hazánkban 2100-2300 között van a napsütéses órák száma, így egy napenergia hasznosító rendszer évente mintegy 13 ezer kWh hőenergiát tud betáplálni a használati melegvíz előállító rendszerbe. Egy ilyen berendezés közel 1500 m3 földgáz felhasználás megtakarítását teszi lehetővé, emelte ki Gerse Lajos. „A berendezés nemcsak az üzemeltetési költségeket csökkenti, hanem az oktatásban is fontos szerepet kap, hiszen lehetővé teszi, hogy diákjaink az elméletben tanultakat a gyakorlatban figyelemmel kísérjék” - hangsúlyozta Horváthné Szűcs Marianna, az ESZI Intézményfenntartó és Működtető Alapítvány ügyvezetője.

neten közzétett folyamatos videó közvetítésen. Az első MVM Energia 2.0 Futamot kimagasló érdeklődés kísérte. Az MVM Energia 2.0 Futam időmérő-, és szabadedzései vasárnap reggel 8 órától zajlottak, majd Baji Csaba az MVM Csoport elnök-vezérigazgatója ünnepélyes keretek között felavatta a versenypályát. „A pozitív változások bekövetkezéséhez mindenekelőtt újszerű, ha úgy tetszik 2.0-ás gondolkodásmódra van szükség. Az MVM Energia 2.0 Futam fő üzenete a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem konkrét területeinek támogatása, a minél szélesebb körben való tájékoztatás és figyelemfelkeltés felvállalása.”- mondta köszöntő beszédében a társaságcsoport vezetője.

(MVM Zrt. Kommunikáció)

sajtóközlemény Győzött a tiszta energia 2011. szeptember 19. Futurisztikus járgányok kilenc kategóriában versenyeztek egymással Budapest belvárosában, európai fővárosban elsőként. A Magyar Villamos Művek Zrt. különleges, alternatív hajtású járművekkel hívta fel a közönség figyelmét a szén-dioxid-kibocsátásmentes energiatermelésre és felhasználásra. A különleges versenyt több ezren tekintették meg az Operánál és az inter-

A megnyitó után elsőként megtartott napenergia meghajtású járművek és tanulmányautók versenyén, egy inkább bogárra, mintsem autóra hasonlító narancssárga napelemes gépezet és sofőrje végzett az élen. Hangai Gábor versenyző elmondta, hogy a jármű nem csak gyors, de meglepően kényelmes is, így nem okozna gondot egy hosszabb túra sem.

Ezután átalakított és környezetbarát szériaautók, különleges prototípusok, versenyautók, valamint a rendkívül fürge elektromos gokartok robogtak el a közönség előtt. A nap folyamán, több mint 40 jármű szállt be a versenybe. A résztvevő autók mindegyike károsanyag-kibocsátásmentesen működött. Sőt, a nézők nagy meglepetésére a versenyző autók hangtalanul működtek, miközben akár 90 km/órás sebességgel száguldottak a speciálisan kialakított versenypályán. A hírességek elektro gokart versenyét szoros küzdelemben Katus Attila nyerte, Kozmann György nem sokkal maradt le mögötte. Görög Zita, a mezőny egyetlen női pilótája most ugyan nem ért el dobogós helyezést, de Lepével és Atom Antival már most benevezett a jövő évi Futamra. A díjakat és kupákat Baji Csaba az MVM elnök-vezérigazgatója, Felkai György, az MVM kommunikációs igazgatója és Petis László, az MVM Energia 2.0 Futam versenyigazgatója adta át. A szurkolók egész nap tartó több ezres tábora és lelkesedése mutatta, hogy az esemény csatlakozott a magyarországi nagyrendezvények sorába, és amint azt Felkai György, az MVM kommunikációs igazgatója megjegyezte, az MVM hagyományt szeretne teremteni az Energia 2.0 Futam megrendezésével. (MVM Zrt. Kommunikáció)


63

■


Az OVIT ZRt. önálló cégbe szervezi a Földgáz Igazgatóságot Közgyűlési döntés az OVIT ZRt. kiválás útján történő átalakulásáról 2011. szeptember 6. Az MVM Csoporthoz tartozó Országos Villamostávvezeték ZRt. (OVIT) közgyűlése döntést hozott arról, hogy az OVIT ZRt. átalakul oly módon, hogy a társaság Földgáz Igazgatósága kiválik. Ezzel létrejön a Magyar Gáz Tranzit ZRt. A kétmilliárd forint alaptőkével alapított új társaság várhatóan jövő év elején áll fel. A kiválás után az OVIT ZRt. – az Alapszabályának megfelelő módosítását követően – mint fennmaradó társaság változatlan társasági formában működik tovább. A döntés előzménye, hogy a Földgázszállító Zrt. (FGSZ Zrt.) és a szlovák Eustream a.s. társaságok közös pályázat útján az EU Bizottság European Energy Programme for Recovery keretében történő finanszírozási támogatását nyerték el a Vecsés–Balassagyarmat közötti Magyar–Szlovák Földgázszállító Összekötő-vezeték építésének finanszírozásához. Az FGSZ Zrt. később elállt a projekt megvalósításától. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az Európai Unió Bizottságához intézett levelében az OVIT ZRt.-t jelölte meg a projekt kedvezményezettjeként, egyúttal kérte a már megítélt, több mint 26 millió eurós támogatási összegnek az OVIT ZRt.-re való átruházását. A Magyar Energia Hivatal 2011. április 14-én az OVIT ZRt. részére földgázszállítási működési engedélyt adott ki, és rögzítette a földgázszállítási tevékenység feltételeit. Az OVIT ZRt. középtávú stratégiai célkitűzésében foglaltak szerint a társaság küldetése, hogy Magyarországon piacvezető szerepet töltsön be az energetikai piacon erőmű-, távvezeték- és alállomás-létesítési, karbantartási és az ehhez tartozó gyártási tevékenységével. Az Európai Unió harmadik energiacsomagjában előírt teljes tulajdonosi szétválasztás követelményének előkészítése és a projekt finanszírozhatósága érdekében, az összes körülmény komplex jogi vizsgálata alapján az optimá-

64

2011/3-4 ■

lis megoldás az, hogy az OVIT ZRt. változatlan keretek között megtartja eddigi tevékenységét, és létrehoz egy, az OVIT ZRt.-ből kiváló, a földgázengedélyesi tevékenységet továbbvivő projekttársaságot. Fentiek értelmében az OVIT ZRt. közgyűlése döntést hozott arról, hogy a társaság alaptőkéjét a tulajdonos Magyar Villamos Művek Zrt. kétmilliárd forinttal megemeli, valamint arról, hogy a Magyar-Szlovák Földgázszállító Összekötő-vezeték projekt megvalósítása érdekében az OVIT ZRt.-ből átalakulással, kiválás útján új gazdasági társaság alapítására kerüljön sor. A Magyar–Szlovák Földgázszállító Összekötő-vezetéken a földgázszállítást 2015. január 1-ig kell megkezdeni. (OVIT ZRt. Kommunikáció)

Szándéknyilatkozatban erősítették meg a MagyarSzlovák Földgázszállító Összekötő-vezeték* megépítése iránti elkötelezettséget 2011. szeptember 9. Az Eustream**, a szlovák földgázátviteli rendszerüzemeltető és az Országos Villamostávvezeték ZRt. (OVIT), az MVM Csoport, a magyar energetikai szektor egyik vezető szereplőjének tagvállalata szándéknyilatkozatot * Magyar-Szlovák Földgázszállító Összekötő-vezeték – A tervezet összekötő-vezeték mintegy 115 kilométeres távolságot hidal majd át, összeköttetést biztosít a szlovákiai Veľké Zlievce-ben végződő nagynyomású rendszer és a magyar földgázszállító hálózat vecsési végpontja között. A megvalósítás teljes forrásszükséglete több mint 100 millió euró, melyből 30 millió eurót az EERP támogatásából fedeznének. Az összeköttetés Szlovákia számára stratégiailag fontos ahhoz, hogy az ország hozzáférjen az előkészítés alatt álló európai gázprojektekhez, köztük a Nabucco-hoz, a Déli Áramlathoz és a horvát cseppfolyós földgáz (LNG) terminálhoz. ** Az Eustream a.s. (www.eustream.sk) szlovák földgázátviteli rendszerirányító és földgázszállító társaság, 2 270 kilométeres vezetékrendszerének éves átviteli kapacitása több mint 90 milliárd köbméter. Az Eustream átlátható, diszkriminációmentes hozzáférést garantál a szlovák földgázátviteli rendszerhez, teljes körű szolgáltatást kínál a földgázszállítási piacon. Fő partnerei nemzetközi energetikai társaságok.


(Memorandum of Understanding) írtak alá arról, hogy folytatni kívánják a Magyar-Szlovák Földgázszállító Összekötő-vezeték projekt megvalósítását. A projektben résztvevő két társaság, a szlovák Eustream és a magyar OVIT aláírta azt a szándéknyilatkozatot, amely kifejezi, hogy a felek teljes mértékben támogatják a fejlesztés következő szakaszának végrehajtását. A nyilatkozatban megnyilvánuló közös érdek a projekt sikeres folytatásának alapja. A két vállalat megegyezett a további együttműködés részleteiről, a végrehajtás legfontosabb határidőiről, valamint a projekt finanszírozásáról. A projekt végrehajtásának folytonossága érdekében az OVIT együttműködési szerződést írt alá az FGSZ Zrt.-vel. “Az Eustream nagyra értékeli, hogy korábbi és jelenlegi magyar partnereivel a projekt műszaki részleteit illetően szoros együttműködésről állapodtak meg. Számunkra az a legfontosabb, hogy biztosítsuk a projekt folytonosságát, a korábban meghatározott időzítés szerinti megvalósítását”, hangsúlyozta Andreas Rau, az Eustream Igazgatótanácsának elnöke. “Az OVIT elkötelezett a projekt végrehajtása mellett, a szándéknyilatkozat aláírásával a két társaság együttműködésének fontos mérföldkövéhez érkeztünk”, mondta Nagy Sándor, az OVIT ZRt. Igazgatóságának elnöke. Az Eustream és az OVIT 2015. január elsejét határozta meg az összekötő-vezeték üzembe helyezésének határidejéül. Az OVIT ZRt. Közgyűlése 2011. szeptember 6-án döntött arról, hogy a tulajdonos Magyar Villamos Művek Zrt. kétmilliárd forinttal megemeli a társaság alaptőkéjét, valamint arról, hogy a Magyar-Szlovák Földgázszállító Összekötő-vezeték projekt megvalósítása érdekében az OVIT ZRt.-ből átalakulással, kiválás útján új gazdasági társaságot alapít Magyar Gáz Tranzit ZRt. néven. A földgáz-engedélyesi tevékenységet a projekttársaság viszi majd tovább. A magyar és a szlovák földgázszállító vezetékrendszer közötti összeköttetés megteremtését célzó projekt életképes és gazdasági szempontból is megvalósítható lépés. Végrehajtá-

■


sa továbbra is kiemelt prioritás mind a magyar, mind a szlovák fél, valamint a két érintett tagállam kormánya és az Európai Bizottság számára is. A projekt növeli a szállítási útvonalak diverzifikációját, és jelentősen hozzájárul Európa energiabiztonságának erősítéséhez. Az új határkeresztező kapacitás elősegíti a gázpiac likviditását és növeli a közép-európai régió földgázellátásának biztonságát. A projekt végrehajtását részben a European Energy Programme for Recovery (EEPR) támogatásából finanszírozzák. További információ: Danica Beharková, szóvivő, Eustream, +421 (2) 6250 7233, danica.beharkova@ eustream.sk Máténé Lengyel Enikő, irodavezető, PR és kommunikációs iroda, OVIT, [email protected]

(OVIT Zrt. Kommunikáció)

A paksi atomerőmű zrt. közleményei Államtitkári látogatás A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára, Bencsik János 2011. július 7-én a Paksi Atomerőműbe látogatott. Programjában a vezérigazgatói tájékoztatót követően üzemlátogatás, majd sajtótájékoztató szerepelt. Az atomerőmű látogatóközpontjában rendezett sajtótájékoztatón Bencsik János államtitkár mellett dr. Rónaky József, az Országos Atomenergia-hivatal főigazgatója és Hamvas István, a PA Zrt. vezérigazgatója válaszolt az újságírók kérdéseire. A sajtótájékoztató aktualitását az atomtörvény módosításának, valamint az atomerőmű célzott biztonsági felülvizsgálata, az ún. stressz-teszt ismertetése adta. Bencsik János a nemzeti energiastratégiával kapcsolatban elmondta, hogy az jelentősen módosult a fenntarthatósági és a végrehajthatósági szempontok tekintetében. 2030-ra a jelenlegihez képest legalább 30 százalékos villamosenergia-igénynövekedés várható, 2050-re a jelenlegi igényeket tekintve

biztonságnövelő intézkedésekről, a tervezési üzemzavaron túli eseményekről. (PA Zrt. Kommunikáció) A lakosság támogatja az atomerőmű működését

ez a növekmény mintegy 70 százalékot is elérhet. „Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény” módosítása kapcsán kiemelte a nukleáris biztonság elsődlegességét. Az államtitkár rátérve a stressz-tesztnek nevezett célzott biztonsági felülvizsgálatra, közölte: a vizsgálatot az Európai Unió valamennyi működő atomerőművében, így a paksi atomerőműben is lefolytatják. Cél a biztonsági tartalékok újraértékelése, a biztonsági rendszerek feltételezett elvesztését követő szükséges beavatkozások meghatározhatósága. Dr. Rónaky József főigazgató tájékoztatta a résztvevőket a célzott biztonsági felülvizsgálat időben történő elindításáról, az európai uniós tematikák és a paksi sajátosságok figyelembevételéről. Hamvas István vezérigazgató említést tett arról, hogy a látogatás kapcsán Bencsik János államtitkár számára példákon keresztül is bemutathatták azt az elkötelezettséget, amely a mindenkori biztonság irányába mutat. Szólt az 1987-től folyamatosan végrehajtott

Az utóbbi időszakban nagy sajtóvisszhangot kaptak az atomerőmű működése és az atomenergetika kapcsán készült közvélemény-kutatások. Ezek között szerepeltek internetes szavazások, neves közvélemény-kutató cégek reprezentatív* és nem reprezentatív kutatásai, médiumok saját felmérései. Az eredmények több esetben egymásna k ellentmondóa k volta k. A következőkben a TNS Hoffman Kft. augusztusi, reprezentatív kutatásának eredményeit ismertetjük. A TNS több mint két évtizede, 1990 óta végez évente monitoring-jellegű kutatást az atomerőmű és általában az energiaforrások lakossági megítéléséről. A reprezentatív, 1003 főből álló mintát a 15 éves és ennél idősebb magyar lakosságból vették, amelynek során rétegzett véletlen mintavételt alkalmaztak. * A mintában az életkor, jövedelem, iskolai végzettség, lakóhely és más, a teljes sokaságban létező jelenségek, viszonyok és tendenciák tükröződnek vissza, azokat a mintavétel módja és a mintába bekerült személyek válaszai nem módosítják, nem torzítják. Ezekből a reprezentatív mintákból releváns adatok és következtetések szűrhetők le.

1. ábra


65

■


A kutatás célja volt, hogy felmérje, miként értékeli a magyar lakosság az atomenergia szerepét, a paksi atomerőművet, valamint újabb paksi blokkok létesítési tervét. A kutatás évről évre megmutatja, hogyan változik a lakosság véleménye a rendszeresen monitorozott kérdésekben. A TNS minden évben megkérdezi a magyar lakosságot, hogy egyetért-e a Paksi Atomerőmű működésével. A kérdésre adott válaszok alapján az erőmű támogatottsága évek óta 70% feletti, 2011-ben 73%. Bár ez 5 százalékpontos visszaesést jelent a 2010. évhez képest, a fukushimai események tükrében kiemelkedőnek számít. (1. ábra) Emellett 86% véli úgy, hogy az atomerőmű megfelel az európai uniós színvonalnak is (a tavalyi évben ez 82% volt). (2. ábra) A magyar lakosság – az előző évekhez hasonlóan – bízik a Pakson érvényben lévő szigorú szabályokban: a megkérdezettek 73%-a véli úgy, hogy a biztonsági előírások „nagyon” vagy „meglehetősen” szigorúak, további 22% szerint pedig „megfelelőek”. A válaszadók 94%-a szerint ezen biztonsági szabályokat legalább megfelelő módon be is tartják a paksi atomerőműben. A felmérésben résztvevők több mint fele (51% igen, 44% nem arányban) támogatná egy új atomerőművi blokk építését, amennyiben az a paksi telephelyen létesülne. Az erőmű üzemidejének 20 évvel történő meghosszabbításával egyetért a többség (58% igen, 35% nem arányban). Ami az atomerőmű tulajdonosi struktúráját illeti, a túlnyomó többség (83%) továbbra is ellenzi az atomerőmű privatizálását – ez az eredmény évek óta nagyjából ezen a szinten áll. A kutatás során az intézet vizsgálta a különböző energiaforrások megbízhatóságának és esetleges környezetkárosító hatásának megítélését is a lakosság körében. A válaszok alapján az emberek fele a megújuló energiaforrásokat részesíti előnyben a megbízhatóság és környezetvédelem tekintetében. A megújulók népszerűsége azonban csak elvi szinten jelentkezik. A felmérés keretében megkérdezték, hogy – miután a háztartásokban felhasznált villamos energiát többféle forrásból is előállíthatjuk – hajlandók lennének-e a jelenlegi-

66

2011/3-4 ■

2. ábra

3. ábra

4. ábra


■


nél többet fizetni a villamos energiáért, ha azt megújuló energiaforrásokkal állítanák elő, szemben az atomenergiával. A válaszadók 63% nem fizetne többet, csupán egyharmaduk (31%) volna hajlandó „kicsit többet” fizetni, a megújuló forrásokból származó, de drágább villamos energiáért, és mindössze 3% volna hajlandó „a jelenlegi többszörösét is” kifizetni. (3. ábra) Emellett a válaszadók közel fele tudja, hogy hazánk egyébiránt legolcsóbb villamosenergia-termelő egysége, a Paksi Atomerőmű Magyarország villamosenergia-termelésének 40%-át adja. (4. ábra) Annak ellenére, hogy a japán események nem voltak olyan hatással Magyarországon az atomenergetika megítélésére, mint más országokban, változások itt is megfigyelhetők a megkérdezettek attitűdjének vonatkozásában. Jó eredménynek számít azonban, hogy a válaszadók 61%-a ugyanannyira támogatja az atomenergetikát, mint eddig (38% kevésbé); 58% szerint pedig nagyon kicsi vagy lehetetlen az esélye annak, hogy Pakson is Fukushimaszintű esemény történjen meg. Arra a kérdésre, hogy mit kell tenni az Európában működő atomerőművekkel, 75% válaszolta azt, hogy a biztonság megerősítésére van szükség, 14% szerint pedig megfelelően biztonságosak az atomerőművek Európa-szerte. (PA Zrt. Kommunikáció) Elkészült az előrehaladási jelentés a paksi atomerőműben 2011. augusztus 15. A Paksi Atomerőmű Zrt.-ben semmiféle azonnali beavatkozásra nincs szükség a fukusimai tapasztalatok ismerete alapján. Az atomerőmű az augusztus 15-i határidőig megküldte jelentését az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH) a Célzott Biztonsági Felülvizsgálat (CBF) előrehaladtáról. Az OAH által, a fukusimai baleset hatására elrendelt vizsgálat eddigi eredményei szerint a paksi atomerőmű védettsége jónak bizonyult a feltételezett kulcseseményekkel, különböző veszélyekkel szemben. A japán fukusimai atomerőműben bekövetkezett súlyos reaktorbaleset hatására az európai országok még áp-

rilisban elhatározták, hogy atomerőműveikben célzott biztonsági felülvizsgálatot, ún. „stressz-tesztet” folytatnak le. Ehhez kapcsolódóan az Országos Atomenergia Hivatal 2011. május 2-án írta elő a Paksi Atomerőmű Zrt. számára a felülvizsgálat végrehajtását, amelyhez átadta az annak tartalmi követelményeit leíró dokumentumot is. Ez alapján kezdte meg az atomerőmű a vizsgálatokat, amelyek az erőmű 2011. június 30-i műszaki állapotára vonatkoznak. A folyamat mostani állapotáról szóló jelentést augusztus 15-ig kellett megküldenie az atomerőműnek a hatóság felé. Az eddigi vizsgálatok azt igazolták, hogy a létesítmény blokkjai megfelelnek a nemzetközileg elfogadott, a hazai hatóságok által előírt követelményeknek, beleértve az esetleges belső és külső hatásokkal szembeni védettség kritériumait is. Az atomerőmű védettsége a vizsgált kulcseseményekkel szemben jónak bizonyult. Az eddigi főbb megállapítások között szerepel, hogy az erőmű megfelelő védelemmel rendelkezik a földrengések ellen. Az évekkel korábban végrehajtott megerősítések eredményeként az atomerőmű blokkjain földrengések esetén teljesülnek az alapvető biztonsági funkciók, így egyebek mellett biztosított a reaktor leállítása és lehűtése. A telephely feltöltési szintjénél magasabb árvíz-szinttel, illetve a telephely elárasztásával a létesítmény sajátosságai miatt nem kell számolni. A Duna – ritkán előforduló –, rendkívül alacsony vízszintje esetén az erőmű megfelelő műszaki felkészültséggel rendelkezik a helyzet biztonságos kezeléséhez. A következő időszakban az extrém meteorológiai helyzetekkel kapcsolatos védettséget és a telephely talajszilárdságát is értékelik majd különböző vizsgálatokkal. Az elemzés természetesen kitért az egyik legfontosabb biztonsági kockázatra, az áramellátás esetleges pótlására, ami a létesítmény hűtésének elengedhetetlen követelménye áramkimaradás esetén. A vizsgálat itt is azt állapította meg, hogy a létesítmény erre az esetre is felkészült. A Célzott Biztonsági Felülvizsgálat a következő időszakban is folytatódik, a végleges jelentést 2011. október 31-ig

küldi meg az atomerőmű az Országos Atomenergia Hivatalnak. A vizsgálatok alapján rögzíthető, hogy a fukusimai tapasztalatok feldolgozása és a célzott biztonsági felülvizsgálat jelenlegi, előzetes eredményei azonnali beavatkozásokat nem tesznek szükségessé. A felülvizsgálat rámutatott arra, hogy a rendkívül kis valószínűségű, de esetleg jelentősebb terheléseket eredményező hatásokkal vagy azok következményeivel szemben a meglévők mellett további műszaki lehetőségek is kínálkoznak az atomerőmű védettségének fokozására, a tartalékok növelésére. Az ezekkel kapcsolatos intézkedések meghatározása a végleges jelentésben történik meg. A Paksi Atomerőmű Zrt. a vizsgálat további eredményeiről is folyamatosan tájékoztatja majd az illetékes hatóságokat és a közvéleményt. Az előrehaladási jelentés az atomerőmű honlapján elérhető (www.atomeromu.hu).

(PA Zrt. Kommunikáció)

Megalakult a Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány 2011. június 30. A Paksi Atomerőmű Zrt. (PA Zrt.) által alapított Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány kuratóriuma 2011. június 30-án tartotta alakuló ülését. Az alapítvány fő célja a munkahely-teremtés, a térségfejlesztés, valamint az életminőség emelése. A PA Zrt. 2014-ig összesen 2 milliárd forintot bocsát az alapítvány rendelkezésére, amely támogatások a paksi és kalocsai kistérséget, valamint a szekszárdi kistérség északi részét érintik. A Paksi Atomerőmű Zrt. közel 30 éve van jelen működő létesítményként a Paks-Kalocsa-Szekszárd centrumok által meghatározott területen, mint a térség legnagyobb beruházója, gazdasági vállalkozása és munkáltatója. Az atomerőmű támogatói tevékenysége kiterjed az önkormányzati, a térségfejlesztési területre csakúgy, mint a különböző információs, vagy többcélú önkormányzati társulások és civil szervezetek munkájának segítésére,


67

■


továbbá egészségügyi, oktatási, kulturális, egyházi és sporttámogatásokra. Az atomerőmű az idei évben egy új közhasznú alapítvány létrehozását határozta el, amellyel egy koncentráltabb, még jobban átlátható, kézben tartható támogatási rendszert kíván elindítani. Az így létrejött Jövőnk Energiája Térségfejlesztési Alapítvány célja a kedvezményezett területeken megvalósuló térségfejlesztés, az életminőség emelése, továbbá a munkahelyteremtés. Az érintettségi kört a paksi és kalocsai kistérség, valamint a szekszárdi kistérség északi részének összesen 41 települése alkotja. Az alapítói célok megvalósítása érdekében a Paksi Atomerőmű Zrt. 2014ig összesen 2 milliárd forint támogatást bocsát az alapítvány rendelkezésére, évente 500.000.000 Ft értékben. A támogatások kedvezményezettjei lehetnek az érintett települések önkormányzatai, azok társulásai, a közigazgatási területükön működő helyi (községi, városi, megyei) önkormányzati intézmények, illetve képviseletükben azok fenntartói, továbbá a főtevékenységük szerint az építő-, a gép- és a villamosipari, illetve a kommunális területen dolgozó gazdálkodó szervezetek. A kuratórium a 2011. június 30-án megtartott alakuló ülésén elfogadta a Szervezeti és Működési Szabályzatot, a működésének alapját jelentő pénzügyi szabályzatokat, továbbá a Pályáztatási Szabályzatot. Kiválasztották az alapítvány munkaszervezetét, valamint a különböző szakértői feladatokat ellátó szervezeteket. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Hamvas István, a PA Zrt. vezérigazgatója lett, a kuratórium tagjai Felkai György, dr. Kereki Ferenc, dr. Rappai Gábor, dr. Szmola J. Ernő. Az alapítvány fő céljainak megvalósítása érdekében elsősorban az új Széchenyi Terv 2011. évben megnyíló pályázati eszközrendszerével összhangban az európai uniós forrásokból, magyar társfinanszírozás mellett támogatott pályázataiban való részvételt kívánja segíteni. A támogatás lehetséges formája a kedvezményezettek pályázati lehetőségeinek elősegítése a pályázatokhoz szükséges önrész meghatározott részének biztosításával. Az alapító okiratban felsorolt szakterületeken működő vállalkozások

68

2011/3-4 ■

elsősorban a munkahelyteremtést előtérbe helyező fejlesztésekre, versenyképességük növelésére nyújthatnak be támogatási kérelmet. A pályázatok beadási határideje 2011. augusztus 31. A pályázati felhívás megtalálható és letölthető az alapítvány www.jovonkenergiaja.hu című honlapján. Az alapítvány működésében érintett települések a Paksi kistérségben: Bikács, Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Gerjen, Györköny, Kajdacs, Madocsa, Nagydorog, Németkér, Paks, Pálfa, Pusztahencse, Sárszentlőrinc. A Kalocsai kistérségben: Bátya, Drágszél, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Dunatetétlen, Dusnok, Fajsz, Foktő, Géderlak, Hajós, Harta, Homokmégy, Kalocsa, Miske, Ordas, Öregcsertő, Solt, Szakmár, Uszód, Újtelek. A Szekszárdi kistérség északi részéből: Bogyiszló, Fadd, Fácánkert, Szedres, Szekszárd, Tengelic, Tolna. (PA Zrt. Kommunikáció) A paksi atomerőmű Zrt. rövid hírei: Három napon át várta vendégeit az atomerőmű A hagyományokhoz híven tárt kapukkal várta vendégeit szeptember első hétvégéjén az atomerőmű. A nagy létszámú vendégsereg programjának lebonyolításáról a Tájékoztató és Látogatóközpont gondoskodott. A szeptember 2-i Nyugdíjasnapon az erőmű közel 1000 nyugdíjasa látogatott el a volt munkahelyére és idézte fel a régi emlékeket. A programban az üzemi terület bejárása és az Atomenergetikai Múzeum megtekintése mellett fórum is szerepelt, ahol Hamvas István vezér-


igazgató és Süli János vezérigazgatóhelyettes szólt az erőmű nyugdíjasaihoz. A szeptember 3-i, immár tizenkettedik Nyílt Napon Hajós és Tengelic lakóinak képviseletében közel 500 fő érkezett. A délelőtti üzemlátogatással gazdagított programot követően a vendégek kisvonatokkal és buszokkal vonultak a Kondor tóhoz, ahol finom ebéd és újabb programok várták őket, mint például születésnapi torta, táncbemutató és zenés műsor Szinetár Dórával és Bereczki Zoltánnal. Végül a horgászverseny eredményhirdetésére került sor, ahol értékes felszerelést nyertek a horgászok. A szeptember 4-i Családi Napra tizedik alkalommal hívta meg az atomerőmű vezetése az erőmű aktív dolgozóit és családtagjait, akik közül több mint kétezren látogattak el a rendezvényre. A kisvonatos, kerékpáros és gyalogos üzemlátogatás ez alkalommal kibővült a még nyitás előtt álló Atomenergetikai Múzeum megtekintésével. A gyerekek részére hatalmas játszótérré alakult át a Disputa szoborpark és az irodaépület előtti terület. Közel 30 program várta a gyerekeket. Nagy élményt nyújtott a tűzoltók által biztosított habzuhatag, és az egész nap működő Simon-emelőkosaras gépkocsi. Elkészült az atomerőmű környezetvédelmi jelentése Az atomerőmű 2001 óta teszi közzé éves környezetvédelmi jelentését, hiszen az erőmű környezetbiztonságának magas szinten tartása, az erőmű és�szerűen elérhető legalacsonyabb környezetterheléssel történő üzemeltetése mellett fontos erről a közvéleményt is informálni. Fényképek, ábrák, táblázatok sorakoznak a 44-oldalas friss kiadványban, amely a már megszokott sémát követve kitér az elmúlt év kibocsátási adataira, és ez utóbbiakat nemcsak a korábbi évek adataival vetik össze, hanem a

■

hírek, információk A rekordokat megalapozó teljesítménynövelési program sikeres végrehajtásáért a PA Zrt. kiérdemelte a hazai ipar legrangosabb kitüntetését, a Magyar Innovációs Nagydíjat. Megújult az Atomerőmű újság

nemzetközi eredményekkel és a hatósági korlátokkal is. A jelentés szerint megállapítható, hogy az atomerőmű hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható: a kritikus lakossági csoport többlet-sugárterhelése 2010-ben 38,7 nSv volt – a hatósági korlát itt 90 μSv/év jelenleg, tehát az erőmű ennek nagyságrendekkel alatta volt az elmúlt évben. Megjelent a Paksi Atomerőmű Zrt. legújabb évkönyve A Paksi Atomerőmű Zrt. 1992 óta adja ki évkönyveit, amelyekben a jelentősebb eredményeit, eseményeit összegzi. A 2010-es évet javuló biztonsági mutatók és a rekordok jellemezték. Az erőmű közel 30 éves működése alatt a legmagasabb villamosenergia-mennyiséget állította elő. Az elért 15 761 GWh villamosenergia-termelési csúcs elsősorban a korábban végrehajtott teljesítménynövelési program eredménye, hiszen mind a négy blokk már 500 MW-os teljesítményen üzemel. A kimagasló eredményhez hozzájárult, hogy 89,96-os csúcsot ért el a teljesítmény-kihasználási tényező értéke. A főjavítások tekintetében is rekordok születtek. A hazai villamosenergiatermelésből 42,1% volt az erőmű részaránya, a 11,16 Ft/kWh átlagáron az árbevétel 165,2 milliárd forint volt. Az évek óta folyamatosan végzett közvélemény-kutatások szerint az atomerőmű társadalmi elfogadottsága 78%-os volt 2010-ben.

Az Atomerőmű című üzemi lap a 2011 szeptemberében megjelenő lapszámával megújult kivitelben került kiadásra. A Paksi Atomerőmű Zrt. nyomdaüzemének fejlesztése révén már helyben készül a lap. Az Atomerőmű újság jelentős feladatot lát el a Paksi Atomerőmű Zrt. kommunikációs tevékenységében. Olyan üzemi lap, amely regionális jelleggel is rendelkezik. Az erőmű körzetében lévő huszonkét település háztartásaiba 30 ezer példányban, az atomerőmű aktív és nyugdíjba vonult munkavállalói számára 5 ezer példányban juttatja el az erőművel és környezetével kapcsolatos legfontosabb híreket, tudósításokat. Az újságban a tartalmi megújulás megmutatkozik a bővebb témaválasztékban, a több szakmai és a munkatársainkról szóló cikkben, a színes, szabadidős híradásokban. Formai szempontból a megújulást az adja, hogy immár huszonnégy oldalon jelenik meg a lap. Az 1-8. oldal a térség lakosságának szól, ezért itt az atomerőművet és a környező településeket érintő jelentősebb hírek szerepelnek. A 9-24. oldalak az erőmű munkavállalóit érintő tudósításokat, információkat tartalmaz az üzemi eseményekről, a szakmáról, a nemzetközi atomenergetikáról, a műszaki érdekességekről, továbbá bemutatást, ízelítőt az aktív és a nyugdíjas munkatársaik életéből, sportsikereikből és szabadidős tevékenységeikből. (összeállította: Lovászi Zoltánné, Atomerőmű újság, főszerkesztő)

Villamosenergia-piaci információk

piacon. A Fukushima atomerőmű balesete és annak következményei ugyan felgyorsították az alternatív energiaforrásokra való átállást, ez viszont nem maradt következmények nélkül. A német kormány azonnali hatállyal beszüntette a 7 legrégebbi atomerőműve (8800 MW) működését, ráadásul törvénybe foglalta, hogy 2022-ig fokozatosan bezárja a maradék nukleáris blokkjait is. A nukleáris erőművek kiesését a szén- és gáztüzelésű erőművekkel fogják pótolni addig, amíg kellő mennyiségű termelési kapacitás nem áll rendelkezésre a megújuló energiaforrásokból. A tervek szerint a jelenlegi teljes német beépített kapacitás 17%-át adó megújuló energiaforrásokat 2020ig 35%-ra emelnék. Változást jelentett az is, hogy az eddigi villamos energia exportőrből importőrré vált Németország. A fosszilis tüzelőanyagok által termelt villamos energia köztudottan fajlagosan drágább, mint a nukleáris, ezért jelentősen megnövelte a villamos energia piaci árát. A benchmarknak tekinthető német 2012 éves termék az 54 eurós szintről 58-60 eurós sáv közé ugrott. A német piaci árak emelkedése a magyar villamos energia termékeket is magával húzta. Hazánk árszerkezetét jelentősen befolyásolta az is, hogy a kötelező áramátvételi és ártámogatási rendszer (KÁT) átalakításával egyelőre nem tudni, hogy a téli időszakban hogyan alakul az egyes kapcsoltan termelő erőművek sorsa. Ezt a bizonytalanságot a piac be is árazta, így a magyar 2012 éves termék közel 1-1,5 euróval drágább, mint a hasonló német. A távolabbi kilátásokat figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy az európai adósságválság és ezzel együtt a gazdasági növekedés lassulása a kereslet csökkenését vonhatja maga után, amelynek révén a villamos energia piaci ára csökkenhet a mostani árszintről. (Lásd az 1. ábrát a következő oldalon) (összeállította: Balogh Gábor, piacelemző, MVM Trade Zrt.)

Változások a villamos energia piacon Jelentős változások következtek be az idei év márciusától a villamosenergiaa magyar villamos mûvek közleményei ■ 2011/3-4

69

■


Daily A német 2012 éves termék alakulása az idei évben

05/01/2011 22/09/2011 (LON)

Price EUR MWh

Line, OBY2DEZ2, 16/09/2011, 57.8

61,5 61 60,5 60 59,5 59 58,5 58 57,5 57 56,5 56 55,5 55 54,5 54 53,5 53 52,5 52 51,5 51

FUKUSHIMA

10 17 24 31

Jan 11

07 14 21 28 07 14

Feb 11

21 28 04 11 18 25

Mar 11

Apr 11

02 09 16 23

May 11

30 06 13

20 27 04 11 18 25

Jun 11

01 08 15

Jul 11

22 29 05 12 19

Aug 11

12

Sep 11 [Delayed]

1. ábra

Szemelvények az MVM ERBE Zrt. 2011 év I. félévi munkáiból A 2011. év elejének benyomásai alapján az MVM ERBE Zrt.-re (ERBE) kihívásokban gazdag félév várt, az elmúlt időszak történései ezt visszaigazolták. Az energetikai iparágban a várható beruházások a termelői kapacitás bővítésének előkészítése mellett várhatóan a felhasználás hatékonyság növelésére fognak irányulni. A megújuló energiaforrások felhasználását célzó befektetések számosságának és volumenének növekedése a jogi, gazdasági feltételrendszer módosítása után várható. Az elmúlt évi MVM Közleményei kiadványokban az ERBE rendszeresen beszámolt a partnereivel, megrendelőivel elért sikereiről, megvalósult munkákról. A szokást megtartva, a kor elvárásainak megfelelve, jelen számban egyes projektek bemutatása szerepel. Olyan projektek, amelyek előrehaladásuk, vagy műszaki megoldások, problémák, vagy a partnereink szempontjából kiemelendőek. Atomerőmű bővítés Az ERBE a Lévai Projektben elsősorban a szállítói tender előkészítésében vesz részt tevékenyen és eredményesen. Feladatai közé tartozik a műszaki specifikáció egyes fejezeteinek kidolgozása, amelyek a következő főbb szakterületekhez kapcsolódnak: konvencionális sziget gépésztechnológiája, generátor, épületgépészet, minőségbiztosítás, üzembe helyezés, gőzturbina és gene-

70

2011/3-4 ■

rátor irányítástechnika, üzemeltetés, karbantartás, interfészek, organizáció és a projekt koordináció támogatása. A műszaki fejezeteken túlmenően az ERBE készíti a szállítói szerződéstervezetet, amely a nukleáris specifikumokon túl ötvözi a hazai és nemzetközi nagyberuházások tapasztalatait is, valamint az ERBE végzi a potenciális hazai beszállítók felmérését is. Prise projekt Az 1., 2. és 4. blokki rendszerek szerelése és komplex üzembe helyezése a főjavítások során sikeresen befejeződött, a rendszerek átadása üzemeltetésre megtörtént. A 3. blokki terjedelem előszerelése (armatúra csoportok ös�szeállítása) befejeződött, a szerkezeti vizsgálatok és a tömörségpróbák sikeresen megtörténtek. A helyszíni szerelés jelenleg az ütemezésnek megfelelően halad. A rendszer komplex üzembe helyezése a főjavítási ütemtervhez igazodva (40. héten) kerül elvégzésre. A Litér és Sajószöged szekunder tartalék erőművek generátorgerjesztés szabályozó rendszereinek és biztonságtechnikai alrendszereinek vizsgálata, valamint a Litéri erőmű alkalmasságának vizsgálata „black start” funkcióra A tanulmánytervek elkészítése az MVM Zrt. és az ERBE között létrejött keretszerződés, és annak a generátor-


gerjesztés szabályozó és védelmi rendszereinek, az alrendszereinek biztonságtechnikai felülvizsgálata valamint Litéri „black start” tárgyú feladatkiadási lapjai alapján történik. A generátorgerjesztés szabályozó és védelmi rendszerekre vonatkozó tanulmány már elkészült. Eredményeként várható az erőművekben a generátorgerjesztés szabályozó és védelmi rendszerek modernizációja, ezáltal tovább nőhet az üzembiztonság. Az alrendszerek biztonságtechnikai felülvizsgálata szintén elkészült, eredményeként egyes alrendszerek rekonstrukciója, cseréje várható. A Litéri erőmű „black start”-ra való alkalmasságának vizsgálata továbbá a feszültség kiadással járó próba megtörtént. A próba igazolta, hogy a Litéri erőmű egy diesel generátor beépítése és az érintett rendszerek átalakítása, bővítése után el tudja látni a „black start” funkciót. Szolnok 220/120 kV-os alállomás 400 kV-os bővítése Az ERBE a MAVIR ZRt.-vel létrejött megbízási keretszerződés alapján beruházás előkészítő, lebonyolító és mérnöki feladatokat lát el. Az ERBE szakemberei az előkészítési szakaszban szakmai (műszaki, kereskedelmi) támogatást biztosítottak a söntfojtók, csillagponti fojtók szállítására irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolításában; a megvalósítás során a minőségbiztosítási és műszaki ellenőri feladatok ellátásában és az üzembe helyezés irányításában, koordinálásában vesznek részt, majd a garanciális időszakot követően utólagos műszaki felülvizsgálatokat folytatnak le. A 400 kV-os kapcsoló berendezés, az újonnan létrejövő Albertirsa-Szolnok és SzolnokBékéscsaba 400 kV-os távvezetékek, valamint a 120 kV-os új mezők üzembe helyezése 2011. szeptember 27-én megtörtént. Jelenleg fut a 400 kV-os berendezések próbaüzeme. A projekt megvalósításával jelentősen javulni fog a térség villamos energia ellátásának biztonsága. Martonvásár-Győr 400 kV-os távvezeték Szintén a MAVIR ZRt.-vel létrejött megbízási keretszerződés alapján - a

■


korábbi létesítésekhez hasonlóan - az ERBE vezetékjog engedélyeztetéssel, ingatlantulajdonosi kártalanításokkal kapcsolatos feladatokat, továbbá a megvalósítás során beruházás előkészítő és lebonyolító mérnöki feladatokat lát el. A szerződés keretében az ERBE szakembereinek lehetőségük van részt venni a minőségbiztosítási és műszaki ellenőri feladatok és az üzembe helyezés koordinálásában, majd a garanciális időszakot követően utólagos műszaki felülvizsgálatokat folytatnak le. A Martonvásár-Győr között létesülő 400 kVos összeköttetés szervesen kapcsolódik két 2010-ben átadott távvezetéki létesítményhez, a Gönyű KCE-Győr 400 kV-os, és a Martonvásár-Bicske 400 kV-os összeköttetéshez. A projekt keretében az Oroszlány-Dunamenti Hőerőmű 220 kV-os és az Oroszlány-Győr 220 kV-os távvezeték nyomvonalának felhasználásával egy új kétrendszerű 400 kV-os távvezeték épül. A távvezeték D-i rendszere középtávon továbbra is 220 kV-on kerül üzembe. Jelenleg az építési ütemtervnek megfelelően, folyamatosan történik az ingatlantulajdonosok kártalanítása és a kivitelezési munkákkal kapcsolatos mérnöki feladatok, tevékenységek ellátása. A távvezeték üzembe helyezésének tervezett időpontja 2012. év vége. A projekt megvalósításával jelentősen javulni fog északnyugat Magyarország villamos energia ellátásának biztonsága. Albertirsa-Martonvásár 400 kVos távvezeték II. rendszerének kiépítése A projekt keretében az AlbertirsaMartonvásár 400 kV-os távvezeték korábban egyrendszerű szakaszainak kétrendszerűvé történő átépítése, és a kapcsolódó alállomási átépítés valósul meg. Az ERBE feladatai megegyeznek a Mártonvásár-Győr 400 kV-os távvezeték projektben ellátott feladatokkal. Jelenleg az építési ütemtervnek megfelelően, folyamatosan történik az ingatlantulajdonosok kártalanítása és a kivitelezési munkákkal kapcsolatos feladatok, tevékenységek ellátása. A távvezeték üzembe helyezésének tervezett időpontja 2011. december. A projekt megvalósításával jelentősen javulni

fog Budapest és Pest megye villamos energia ellátásának biztonsága. Söntfojtók és csillagponti fojtók beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás A MAVIR ZRt. közbeszerzési eljárás keretében söntfojtókat és csillagponti fojtókat szerezet be. Az ERBE, a keretszerződés alapján, mint hivatalos közbeszerzési tanácsadó végezte a fojtók beszerzésére irányuló közösségi, nyílt közbeszerzési eljárás lebonyolítását. A közbeszerzési törvény előírásainak megfelelően elkészült a közbeszerzési eljárás ajánlati felhívása, ajánlattételi dokumentációja. Az ERBE szakemberei közreműködtek az ajánlatok műszaki, kereskedelmi bírálatában, ös�szeállították a bírálati jelentést, majd a döntést követően a szállítási szerződést, valamint dokumentálták a teljes közbeszerzési eljárást. A szállítási szerződés teljesült, lezárása megtörtént. Transzformátor átvezetőszigetelők beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás: A MAVIR ZRt. közbeszerzési eljárás keretében ÜBT célra transzformátor átvezetőszigetelőket szerez be. Az ERBE, a keretszerződés alapján, mint hivatalos közbeszerzési tanácsadó végzi az átvezetőszigetelők beszerzésére irányuló nemzeti értékhatáros egyszerű közbeszerzési eljárás lebonyolítását. A közbeszerzési törvény előírásainak megfelelően elkészült a közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívása, ajánlattételi dokumentációja. Az ERBE szakemberei közreműködtek az ajánlatok műszaki, kereskedelmi bírálatában. A bírálat lezárását követően összeállítják a bírálati jelentést, majd a döntést követően a szállítási szerződést, valamint dokumentálják a teljes közbeszerzési eljárást. Jelenleg az ajánlatok bírálata van folyamatban. 15000 m3–es hőtároló tervezése A korábban a MIFŰ Kft. részére végzett elemzések eredményei alapján az ERBE megbízást kapott egy új 15000 m3-es melegvíz tartályt magában foglaló hőtároló rendszer létesítésének előkészítésére a MIFŰ Kft. Tatár utcai telephelyén. Jelenleg a hőtároló rendszer

műszaki terveinek (gépész, villamos- és irányítástechnika) összeállítása, valamint az építési engedélyezési terv elkészítése folyik. A Magyarországon egyedülálló kapacitású hőtároló rendszer komplexitására jellemző, hogy együtt kell működnie a meglévő gázmotoros egységekkel és a kombinált ciklusú erőművel, ezeken túlmenően alkalmasnak kell lennie geotermikus hőenergia fogadására és tárolására is. Jelenleg a projekt fel van függesztve a KÁT rendszerben termelt villamos energia átvételi kondícióinak megváltozása miatt. Az új közgazdasági viszonyok mellett a korábbi gazdasági számítások érvényessége megkérdőjeleződött. A folytatásról, a kivitelezési munkák elkezdéséről egyelőre nincs döntés. Bakonyi nyílt ciklusú csúcs gázturbina Az ERBE a BVMT Zrt. megbízásából mérnökszolgálati feladatokat látott el az ajkai 2x58 MWe beépített teljesítményű nyíltciklusú gázturbinás erőmű létesítése során. A szerződés értelmében az ERBE feladati közé tartozott gépész, villamos és irányítástechnikai szakterületeken az elkészült kiviteli tervek véleményezése és a kivitelezés folyamán műszaki ellenőri feladatok ellátása, valamint az üzembe helyezés felügyelete, a megrendelő által igényelt garanciális mérések elvégzése, illetve a főberendezés szállító által elvégzett garanciális mérés ellenőrzése. Az ERBE szakemberei munkájukat, a BVMT Zrt. igényeinek megfelelően látták el, felkészültségükről, képességeikről tanúbizonyságot téve. a Csepeli erőmű bővítése Az ERBE 2009 júliusában rendkívül kiélezett versenyben nyerte meg az ún. Csepel III új, ~450 MWe teljesítményű kombinált ciklusú gázturbinás blokk előkészítésének mérnökirodai feladatait. A munka a projekt teljes körű engedélyeztetését és a fővállalkozó kiválasztásában való közreműködést (tenderkészítés, értékelés, szerződéses tárgyalások) foglalja magába. Az elvi vízjogi és az elvi építési engedély megszerzése után az egységes környezethasználati engedély kiadása a közeljövőben várhatóan megtörté-


71

■


nik. A MEH létesítési engedélykérelem úgyszintén elkészült. A hálózati csatlakozási terv elkészült, a MAVIR és az ELMÜ jóváhagyása folyamatban van. A szerződéses tárgyalásra a fővállalkozó kiválasztása folyamatban van. Pécsi fűtő-erőmű bővítése 2010 augusztusában a Pannon-Hő Energetikai Termelő Kft. megbízta ERBE-t a biomassza tüzelésű fejlesztésük műszaki lebonyolításával, teljes körű mérnökszolgálat biztosításával (tervellenőrzés, műszaki ellenőrzés, minőség felügyelet, koordináció, üzembe helyezés felügyelete, garanciális mérés, jelentéskészítés). A Projekt tartalma egy elsősorban lágyszárú tüzelési alapanyagot felhasználó erőművi kazán létesítése a hozzá kapcsolódó tüzelőanyag előkészítő rendszerrel és ennek eredményeként a meglévő erőművi környezetbe (meglévő táprendszer, gőzturbina, villamos hálózati csatlakozás) kerülő biomassza tüzelésű blokk megvalósítása. A főbb berendezés elemek gyártása és szerelése megkezdődött, az építészeti átalakítások jelentős része befejeződött, a bálatároló új épületének építése folyamatban van. Az ERBE folyamatban lévő feladatai a tervellenőrzés, a műszaki ellenőrzés, a minőség felügyelet, a koordináció és jelentéskészítés. A kereskedelmi üzem várható időpontja 2012 vége. Depóniagáz gyűjtő rendszerek üzemeltetése Az ERBE több hazai, a hulladéklerakókban keletkező depóniagáz hasznosítással foglalkozó szakmai befektetővel kötött szerződést a már működő gázgyűjtő rendszereik üzemeltetésére, azzal a céllal, hogy a depóniagáz motorok villamos energia termelése növekedjen. Az első félév eredményei alapján az ERBE szakember gárdája a feladatait jól látja el. A gázkinyerés üzembiztonságát minden esetben sikerült növelni (üzemóra szám növekedés) és egyes esetekben a motorok is nagyobb teljesítményen üzemelnek, összegezve: a villamos energia termelés nőtt. (Összeállította: Eörsi-Tóta Gábor, ERBE Zrt.)

72

2011/3-4 ■

Hírvilág-kitekintő Elfogadta a T. Ház a Nemzeti Energiastratégiát A 2030-ig szóló, de 2050-ig kitekintést nyújtó Nemzeti Energiastratégiát október elején fogadta el az országgyűlés. Az új alapokon nyugvó stratégia a hazai energiaellátás hosszú távú fenntarthatóságát, biztonságát és gazdasági versenyképességét biztosítja, alapvető célkitűzése Magyarország energiafüggetlenségének erősítése. A következő évtizedekre szóló Nemzeti Energiastratégia a hozzá illeszkedő egyéb koncepciókkal, cselekvési tervekkel és ágazati stratégiákkal egészül ki egységes stratégiai célrendszerré. Az elfogadott országgyűlési határozat feladatként irányozza elő az Erőmű-fejlesztési, az Ásványvagyon készletgazdálkodási és hasznosítási, a Szemléletformálási, az Energetikai kutatás- és iparfejlesztési, valamint a Távhő-fejlesztési Cselekvési terv elkészítését. Az energiastratégia 2030ig részletes javaslatokat tartalmaz a magyar energiaszektor szereplői és a kormány számára, valamint egy 2050ig tartó útitervet is felállít, amely globális, hosszabb távú perspektívába helyezi a 2030-ig javasolt intézkedéseket. A dokumentum a megújuló energiaforrások felhasználásának növelését, az atomenergia jelenlegi kapacitásainak megőrzését, a regionális energetikai infrastruktúra fejlesztését, új energetikai intézményrendszer kialakítását, valamint az energiahatékonyság és energiatakarékosság fokozását kezdeményezi. A határozat bevezetőjében szerepel, hogy az új energiastratégiára azért van szükség, mert a magyar gazdaság teljesítőképessége, illetve a társadalom jóléte a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiától függ. Figyelembe kell venni a jövő nemzedék érdekében az élhető környezet megőrzését, az Európai Unió energiapolitikai törekvéseit és a globális kihívásokat is. A kereteket a hazai gazdaságot meghatározó tényezők, a rendelkezésre álló erőforrások, a társadalom teljesítőképessége és a geopolitikai lehetőségek jelölik ki.


Az energiastratégia elsődleges célként hosszú távú szempontok alapján optimalizálja az ellátásbiztonság, a versenyképesség és a fenntarthatóság együttes érvényesülését. A határozat szerint a célok megvalósításához csökkenteni kell az energia importfüggőséget - részben a források és az útvonalak diverzifikációjával -, erősíteni kell az állami szerepvállalást, mérsékelni kell a lakosság energiaszegénységét, és ösztönözni kell a kapcsolódó iparágak hazai fejlesztését. Átadták az ország legnagyobb biogázüzemét Megkezdődött Magyarország legkorszerűbb és legnagyobb mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékokat újrafelhasználó biogázerőművének rendszerszintű üzeme Szarvason. A szarvasi projekt két és félszer akkora, mint az eddigi legnagyobb magyar biogázerőmű, hiszen a most elkészült 4,2 megawattos erőmű egy 18-20 ezer lakosú város teljes energiaellátására is alkalmas. Az ugyancsak szarvasi székhelyű, Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt. együttműködésével felépült és mostantól próbaüzemmel működő projekt két helyszínen valósul meg: Szarvas külterületén épült fel a biogázüzem (kiszolgáló létesítményeivel együtt), míg a Gallicoop telephelyén történik a biogáz több mint 80 százalékának energetikai hasznosítása, kapcsolt villamos-, hő- és hidegenergia formájában. A két helyszínt 4,2 km-es gázvezeték köti össze. A 3,9 milliárd forintos szarvasi biogázüzem projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 494 millió forint támogatásban részesült. Zöld áram elsőként Magyarországon Környezettudatos, ám mintegy 10 százalékkal drágább zöld árammal jelent meg a hazai villamosenergia-piacon az Elmű-Émász. Az új terméket bemutató, szeptember közepi sajtótájékoztatón egy fogyasztót máris bemutattak, ugyanis Ulmann Mónika színésznő – akit a sajtómeghívóban csak a Zöld Tarifa nagyköveteként emlegettek – ott írta alá az első zöld áram vásárlási szerződést. A zöld energiát a cégcsoport tulajdonában lévő és a Sinergy által üze-

■


meltetett - Hernádon lévő - kétszer 250 kilowatt teljesítményű vízerőmű adja. A cég reményei szerint a jövőben nem csupán ez a mini vízerőmű kap majd ilyen szerepet, további víz- és szélerőművek is bekapcsolhatók lesznek az ország első tiszta áramot használó fogyasztóinak ellátásába. Magyarország jelentős lemaradásban van a megújuló energia részarányának növelésében, jelenleg a teljes energiatermelésnek alig hat százalékát adják a megújulók, a kormány tervei szerint 2020-ra ezt 14,6 százalékra tornáznánk fel. A zöld áram részaránya jelenleg mindössze néhány százalék, tíz év múlva a legmerészebb elképzelések szerint sem lesz több 11 százaléknál. Próbaüzem az Északi Áramlat gázvezetéken Megkezdődött szeptember 6-án a Baltitenger mélyén húzódó 1224 kilométer hosszúságú Északi Áramlat gázvezeték beüzemelése. Az 1224 kilométer hosszúságú gázvezeték Oroszországot és Németországot köti össze, az üzemszerű működést novemberre tervezik. Az összességében 1224 kilométer hosszú Északi Áramlat a finn határ közelében lévő orosz Viborgtól a németországi Greifswaldig vezet, a továbbítandó gáz forrása a Jamal-Nyenyec nemzetiségi körzetben lévő délorosz lelőhely. A csővezeték áteresztő képessége évente 27,5 milliárd köbméter, ám a tervek szerint 2012 őszére megépül a második vezeték is, amelyből 650 kilométer már elkészült. Együttes kapacitásuk évi 55 milliárd köbméter lesz. Az Északi Áramlatot fél évszázados működésre tervezték. A 7,4 milliárd euró összköltségű Északi Áramlat (Nord Stream AG) tulajdonosa 51 százalékban a Gazprom, 15,5-15,5 százalékban a német BASF-Wintershall Holding és az E.ON Ruhrgas, 9-9 százalékban pedig a holland Gasunie és a francia GDF Suez. Vlagyimir Putyin és az akkori brit miniszterelnök Tony Blair 2003-ban írták alá az észak-európai gázvezetékről szóló megállapodást, a német cégekkel 2005-ben született meg az elvi egyezség, s rögtön hozzá is láttak a vezeték készítéséhez. 2007-ben a hollandok csatlakoztak a projekthez, 2008-ban pedig a Saipen olasz társaság vállalta a gázvezeték lefektetésében való részvételt.

Elégedettség-vizsgálatba kezdett a MEH A Magyar Energia Hivatal (MEH) – együttműködésben a villamosenergia és földgáz-szolgáltatásban érintett hálózati elosztói engedélyesekkel, egyetemes szolgáltatókkal – a korábbi évekhez hasonlóan az idei évben is fogyasztói elégedettségi vizsgálatot végez a lakosság, a kis-, közepes vállalatok, és az intézmények körében. A MEH számára rendkívül fontos a fogyasztók véleménye, ezért minden évben vizsgálja, hogy a gáz illetve villamosenergia-szolgáltatásokat használó lakossági és nem lakossági fogyasztók mennyire elégedettek a szolgáltatással. A fogyasztói elégedettségi vizsgálat során szeptemberben és októberben összességében több mint húszezer fogyasztót személyesen keresnek fel a szolgáltatók által megbízott piackutató intézetek kérdezőbiztosai annak érdekében, hogy egy kérdőív segítségével gyűjtsék össze a felhasználók véleményét a villamos energia- és földgáz-szolgáltatásról, valamint az érintett energetikai vállalkozásokról. A kérdésekre adott fogyasztói vélemények összesítésével nyert eredmények nagymértékben segítik a MEH és a véleményezett vállalkozásokat abban, hogy javuljon a villamosenergia- és a földgáz-szolgáltatás színvonala, illetve, hogy mindez jobban illeszkedjen a fogyasztói elvárásokhoz. Az energiahivatal az eredményről tájékoztatja a közvéleményt és a kormányt is. Energiapiaci tanulmányok A Magyar Energia Hivatal felkérésére a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) és a KEMA Consulting elkészítették közös tanulmányaikat az európai regionális áram- és földgázpiaci folyamatokról, a közös európai energia piac létrehozásának útiterveiről, illetve az ehhez kapcsolódó célmodellekről. A Magyar Energia Hivatal a konzultációk folytatásaként havi gyakorisággal iparági egyeztetés sorozatot kezdeményez ez év októberétől a Célmodellek (Target Model) és az azok alapján megfogalmazott Keretjellegű Iránymutatások (Framework Guidelines) tartalmáról, azoknak a magyar piacra gyakorolt hatásairól, valamint a közösen

kialakítandó hazai álláspontokról. Mindkét tanulmány elérhető a MEH (www.eh.gov.hu) honlapján. Új, modern erőmű-blokkokkal bővült a villamosenergiarendszer Két új és rendkívül korszerű erőmű lépett kereskedelmi üzembe a nyáron. Százhalombattán a GDF Suez csoporthoz tartózó Dunamenti Erőmű új, 407 MW-os erőművi blokkját avatták fel, Gönyün pedig átadták az E.ON 433 MW teljesítményű gázerőművét. A Dunamenti Erőmű teljes körű felújításának részét képezi a 2009-ben megkezdett, közel 200 millió eurós beruházás. Az új blokk a már meglévő gőzturbina technológiai felújítása révén újult meg, valamint a gőzturbina mellé egy magas hatásfokú gázturbina és egy új hőhasznosító kazán lett beépítve, ezáltal a blokk villamos hatásfoka 36 százalékról 57 százalékra nőtt. A projekt lévén az erőmű összteljesítménye a korábbihoz képest 280 MWtal növekedett és elérte az 1938 MW-ot. Ezzel együtt az új turbina jelentősen, évi 200 ezer tonnának megfelelő területtel csökkenti az erőmű ökológiai lábnyomát, különösen a széndioxid-kibocsátás redukálása révén, ugyanakkor lehetővé teszi a gyorsan változó piaci környezethez való alkalmazkodást is. Az erőműben a Magyar Villamos Művek (MVM) 25 százalékos részesedéssel rendelkezik. A Gönyűn, mintegy 400 millió eurós beruházással elkészült E.ON erőmű több mint 600 ezer háztartás energiaellátását biztosítja. A rendkívül jó, több mint 59 százalékos hatásfokú kombinált ciklusú gáz- és gőzturbinás erőmű építési munkálatai 2009-ben kezdődtek el. Az erőmű egyik legfontosabb érdeme, hogy világszínvonalú és környezetkímélő technológiájával csúcserőműként hiányt pótol a rendszerszintű szolgáltatások terén. Befejeződött a szolnoki alállomás bővítése Az MVM Csoport tulajdonában álló MAVIR ZRt. szeptember végén átadta a Szolnok 220/120/20 kV-os alállomás 400 kV-os technológiával történő bővítését. Az új 400 kV-os alállomás-rész


73

■


az Albertirsa-Szolnok és Szolnok-Békéscsaba 400 kV-os összeköttetésen keresztül kapcsolódik az átviteli hálózathoz. A barnamezős beruházás növeli a régió ellátásbiztonságát és erősíti az európai villamosenergia-rendszeren belüli hálózati kapcsolatokat. A projekt a kor követelményeinek megfelelő készülékek, berendezések és építési technológiák alkalmazásával, az ésszerű költségminimum, valamint a

környezetvédelmi alapkövetelmények szem előtt tartásával a kitűzött határidőn és a jóváhagyott költségkereten belül valósult meg. A beruházás költsége mintegy 5,3 milliárd forint volt. A projekt befejezésével tovább erősödött a térség ellátási színvonala, növekedett az ellátás biztonsága, valamint felkészítették a hálózatot a térség növekvő villamos energia igényének kielégítésére. Az Albertirsa–Békéscsaba 400 kV-os

A Szolnoki Alállomás

74

2011/3-4 ■


távvezeték felhasítása, majd beforgatása a 400 kV-os kapcsolóberendezésbe - a távvezeték nyomvonalának közelsége miatt - egy végfeszítő oszlop beépítésével és a távvezeték beforgatásával jött létre, ennek eredményeképpen pedig elkészültek az Albertirsa-Szolnok, valamint a Szolnok-Békéscsaba 400 kV-os összeköttetések. (Összeállította: Mayer György)

Magyar Villamos Mûvek Zrt. 1031 Budapest, Szentendrei út 207-209. Telefon: 304-2000 ■ www.mvm.hu

A MAGYAR VILLAMOS MÛVEK ZRT.-RÔL NAPRAKÉSZ INFORMÁCIÓK AZ INTERNETRÔL IS

BÁRMIKOR

ELÉRHETÔK.

A

WEB-OLDALON

CÍM LISTÁKAT,

GYORSHÍREKET,

A CÉG MÛKÖDÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FONTOS ESEMÉNYEK LEÍRÁSÁT, FOTÓKAT ÉS

ÁBRÁKAT

LEHET

MEGTALÁLNI,

VALAMINT

A

TÁRSASÁG

ÁLTAL

KIADOTT

SAJTÓKÖZLEMÉNYEK IS AZONNAL OLVASHATÓK. KAPCSOLAT TALÁLHATÓ A VILLAMOSENERGIA-IPAR SZÁMOS HAZAI ÉS KÜLFÖLDI CÉGÉHEZ.

közleményei XLVIII. évfolyam szám

Recommend Documents