Közlekedésbiztonsági ismeretek 1. Mennyi ideig érvényes a típusismereti vizsga ? 2. Milyen szabályok vonatkoznak a szolgálati beosztásra, a személyi adatok változásának, valamint a betegség bejelentésére ? 3. Milyen szabályok vonatkoznak az időszakos oktatásra, az időszakos vizsgára és az önképzésre ? 4. Milyen szabályok vonatkoznak a szolgálaton kívüli utazásra és a szeszes ital fogyasztásra? 5. Szolgálatra való jelentkezéskor a járművezetőnek milyen okmányokkal, ill. tárgyakkal kell rendelkeznie ? 6. Ismertesse a "Járműkönyv" vezetésére vonatkozó szabályokat! 7. Ismertesse a "Jármű átadás-átvételi lap" vezetésére vonatkozó szabályokat! 8. Milyen esetekben kell a járművezetőnek "Eseménykönyv"-i jelentést tennie ? 9. Ki jogosult vasúti jármű elindítására ? 10.Ki a felelős a vasúti jármű vezetéséért ? 11.Ismertesse a hibakeresés és a hibaelhárítás általános szabályait! 12.Milyen szabályok betartásával kell közlekedni vasúti átjáróban ? 13.Milyen esetben és milyen műszaki hiányosságokkal szabad szerelvényt átadni 14.Milyen teendők vannak a szerelvény csökkentése, ill. erősítése esetén ? 15.Ismertesse az ajtózárás szabályait! 16.Milyen szabályok vonatkoznak a vonalon észlelt áramszünet esetére ? 17.Milyen szabályok vonatkoznak az utasok tájékoztatására vonatkozólag? 18.Hogyan kell áthaladni a felsővezeték szakasz-szigetelői alatt ? 19.Ismertesse a csak járművezetővel történő közlekedésre vonatkozó szabályokat! 20.Milyen szabályok vonatkoznak a szerelvény átadására végállomáson, ill. személyzetváltó állomáson ? 21.Milyen felszerelési tárgyak meglétéről kell meggyőződni a szerelvény átvételekor 22.Mit ért "Figyelési kötelezettség" meghatározás alatt ? 23.Milyen szabályok vonatkoznak az utasok tájékoztatására, ill. védelmére ? 24.Hány fő, és ki jogosult motorvonat vezetőállásán utazni ? 25.Milyen szabályok betartása mellett szabad járművek tetején munkát végezni felsővezetékkel ellátott pályaszakaszon ? 26.Milyen szabályok vonatkoznak a felsővezetéki áramkör kikapcsolására ? 27.Hogyan történik az áramkör kikapcsolása kézi működtetésű szakaszolókkal ? 28.Ismertesse a földelő rúd telepítésének és eltávolításának műveleti sorrendjét 29.Mi az eljárás, ha a felsővezeték hibája mellett, leeresztett áramszedőkkel a forgalom fenntartható ? 30.Milyen szabályok betartása mellett végezhető a segélynyújtás villamosított vonalon kisiklott járművek beemelésénél ? 31.Villamos baleseteknél a segélynyújtónak milyen feladatai vannak ? 32.Milyen szabályok betartása mellett szabad villamos vontatású járművet feszültségmentesített vágányra járatni ? 33.Hogyan kell az áramütött személyt az áramkörből kiszabadítani ?
1. Mennyi ideig érvényes a típusismereti vizsga ? A típusismeret 9. A járművezetők a Villamos meghajtású Elővárosi Vasúti Járművezető szaktanfolyam elvégzése után a motorvonatok vezetésére jogosultak. Más villamos meghajtású vasúti járművek vezetéséhez a típusismereti tanfolyam, egyéb vasúti járművek vezetéséhez az arra a járműtípusra előírt tanfolyam elvégzése szükséges. A járművezetők az „Igazolás tanfolyamokról, vizsgákról” c. okmányban bejegyzett járműtípusokat vezethetik. Az önálló szolgálatra történő beosztás előtt a típusismereti vizsgával rendelkező dolgozót gyakorló szolgálatra munkamódszer-átadó mellé kell beosztani. A gyakorló szolgálat mértékét a Személyzetfejlesztési Szabályzat tartalmazza. A már megszerzett típusismeret elévül, ha a járművezető 1 évnél hosszabb ideig nem vezette az adott járművet. Érvényesítéséhez a Személyzetfejlesztési Szabályzatban rögzített típusismereti pótoktatás és vizsga letétele szükséges. 2. Milyen szabályok vonatkoznak a szolgálati beosztásra, a személyi adatok változásának, valamint a betegség bejelentésére ? Szolgálati beosztás 11. A járművezetők szolgálatra a szolgálati beosztás szerint tartoznak jelentkezni. A szolgálati beosztás a személyzeti forda alapján készített havi beosztás, amelyben szerepeltetni kell az estleges ismeretbővítő oktatás, illetve minősítő vizsga időpontját. A menetrendhez kapcsolódó személyzeti forda meghatározza a szolgálati számok kezdésének és végzésének időpontját, helyét, a továbbítandó vonatok számát, valamint a munkaközi szünetet. A járművezetőket a személyzeti fordákkal el kell látni és azt nekik ismerniük kell. A szolgálati beosztást a szolgálati főnök indokolt esetben megváltoztathatja. Erről a járművezetőt értesíteni kell. A járművezető szolgálat kezdésekor köteles a vezénylési könyvet megnézni, és az esetleges munkarendváltozást aláírásával tudomásul venni. Ha a megváltoztatott szolgálatot bármely ok miatt ellátni nem tudja, köteles ezt haladéktalanul a szolgálati elöljárónak szóban és írásban jelenteni. Szolgálati beosztás betegség, szabadság után 12. A megbetegedést haladéktalanul be kell jelenteni, a pótolhatóság biztosítása érdekében. A bejelentést munkaidőben a Forgalomelőkészítő Csoportnak, munkaidőn kívül az üzemegységi diszpécser szolgálatnak (KÖFI) kell megtenni. A bejelentés során amennyiben lehetséges közölni kell a betegség okát, várható idejét. Hosszan tartó betegség során a betegállományt igazoló orvosi igazolást személyesen, vagy meghatalmazott útján kell a Forgalomelőkészítő Csoportnak eljuttatni. A szolgálati beosztás a járművezető betegségének időtartama alatt megváltozhat. Ezért a keresőképességet haladéktalanul jelenteni és egyidejűleg érdeklődni kell a további szolgálati beosztás iránt. Abban az esetben, ha a szabadság a havi beosztás kiadásának idejére esik a dolgozó beosztásáról érdeklődni köteles. Személyi adatok változásának bejelentése 13. A munkaügyi nyilvántartásban szereplő személyi adatok (lakcím, családi állapot, telefonszám, stb.) változását a szolgálati főnöknek haladéktalanul be kell jelenteni.
3. Milyen szabályok vonatkoznak az időszakos oktatásra, az időszakos vizsgára és az önképzésre ? Ismeretbővítő oktatás, minősítő vizsga 14. A járművezetők a szolgálati főnök által meghatározott időpontban ismeretbővítő oktatáson, ill. minősítő vizsgán tartoznak részt venni. Az ismeretbővítő oktatásról, illetve minősítő vizsgáról való igazolatlan távolmaradás, vagy sikertelen minősítő vizsga esetén a járművezetőt a további munkavégzéstől az oktatás pótlásáig, illetve a sikeres vizsga letételéig el kell tiltani. Önképzés fontossága 15. A megszerzett szakmai ismeretek szinten tartása és folyamatos aktualizálása minden járművezető alapvető kötelessége. Az önképzésnek elsősorban a tanfolyamon megszerzett, de a mindennapok gyakorlatában ritkán előforduló forgalmi helyzetekre vonatkozó, valamint a hibaelhárítással kapcsolatos ismeretekre kell irányulni. A tanuló- és próbavonatok kivételével vonatok továbbítása közben szándékosan műszaki hibát előidézni nem szabad. Önképzés során szakmai segítségért elsősorban a szolgálati főnökhöz kell fordulni. A szolgálati főnökök a szakmai segítség mellett, az ellenőrzési tapasztalataik alapján önképzési céllal témaköröket jelölhetnek ki az érintettek számára. 4. Milyen szabályok vonatkoznak a szolgálaton kívüli utazásra és a szeszes ital fogyasztásra? Utazás szolgálaton kívül 17. Szolgálaton kívül a vonaton utazó járművezetőre az Utazási feltételek vonatkoznak ugyanúgy, mint a többi utasra. Rendkívüli helyzetben, szolgálaton kívül a vonaton utazó járművezető szükség esetén (pl. a járművezető szolgálatképtelensége esetén) az üzemegységi diszpécser engedélyével szolgálatba állítható, amennyiben rendelkezik a szolgálatba állás feltételeivel. A diszpécser engedélyét dokumentálni kell. Ekkor a szolgálaton kívüli járművezető egyéni felelőssége fokozottan áll fenn, mert a munkára képes állapotát megvizsgálni nem lehetséges. A munkára képes állapotot az első állomáson vizsgálni kell, és rendelkezni kell a járművezető leváltásáról vagy szolgálatban tartásáról. A szeszesital fogyasztása 18. Szolgálatra józan és kipihent állapotban kell jelentkezni. Tekintettel a közösségi közlekedés sajátosságaira és veszélyességére, a szeszesital fogyasztás semmilyen mértékben nem megengedett. Szeszesitallal azonosnak minősül a tevékenységet károsan befolyásoló gyógyszerek, kábítószerek és az egyéb, hasonló hatást keltő készítmények fogyasztása is. A forgalombiztonság szempontjából hasonlóan veszélyes az ún. „másnapos” állapot, mert a döntéskészségre, a reflexek működésére és a közérzetre kedvezőtlen hatással van, ezért ilyen állapotban szolgálatra jelentkezni nem szabad. A helytelenül megválasztott életmód közvetlen alkoholfogyasztás nélkül is járhat a „másnapos” állapotra jellemző tünetekkel, ezért a járművezetőknek a szolgálaton kívül is figyelembe kell venni a biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírásokat.
5. Szolgálatra való jelentkezéskor a járművezetőnek milyen okmányokkal, ill. tárgyakkal kell rendelkeznie ? Jelentkezés a szolgálat ellátására 19. A járművezetőnek szolgálatra jelentkezni az alábbi okmányok, illetve tárgyak megléte esetén szabad: - személyazonosításra szolgáló igazolvány, - HÉV járművezetői igazolvány, - igazolás tanfolyamokról, vizsgákról, - munkakörre előírt jelzőeszközök, - Szolgálati Menetrendkönyv. A járművezetőnek az előírt okmányokat és tárgyakat a szolgálat során állandóan magánál kell tartania. A szolgálat ellátás feltételeinek hiánya esetén a járművezetőt szolgálatba állítani, illetve ott megtűrni nem szabad. Szabályos formaruha viselése 20. A járművezető rendkívüli esetek kivételével köteles szolgálatát formaruhában ellátni. A formaruha rendben tartása a dolgozó feladata. Szakadt, piszkos formaruhában szolgálatba jelentkezni nem szabad. A szolgálat ellátása közben rendkívüli körülmények során (pl.: tűzoltás, hibaelhárítás stb.) használhatatlanná vált formaruhák cseréjét a szolgálati elöljárónál lehet kezdeményezni. 6. Ismertesse a "Járműkönyv" vezetésére vonatkozó szabályokat! 22. „Járműlap” vezetése: - minden járműegységhez 1 db „Járműlap” tartozik, - a fejlécet az előrenyomtatott rovatoknak megfelelően járműfenntartási dolgozónak kell kitölteni, - járműtelepi szerelvény átadáskor csak szabályosan kitöltött „Járműlap”-ot vehet át a járművezető, - Szerelvény átadásának illetve átvételének tényét közlekedő vonatnál történő átadás kivételével az átadó jelenlétében az átvevő munkavállaló a vonatszám beírásával és aláírásával azonnal tartozik elismerni. Közlekedő vonatnál történő átadás, átvételkor az átvevőnek legkésőbb a vonat végállomásán kell az átadás átvétel tényét aláírásával elismerni, - a „Megjegyzések, hiányosságok” rovatba történő bejegyzés alkalmával mind az átvevő, mind az átadó köteles aláírásával elismerni a bejegyzést, - a többi rovatot értelemszerűen az érvényben lévő rendelkezéseknek megfelelően kell kitölteni. 7. Ismertesse a "Jármű átadás-átvételi lap" vezetésére vonatkozó szabályokat! 23. „Jármű kiadási lap” A járműfenntartás jármű átadással megbízott dolgozója, illetve a járművezető által közösen használt szolgálati okmány. Az okmányt egy példányban, a forgalomba beálló járművek vonatkozásában kell kiállítani, a megőrzése a járműfenntartás feladata. Az alábbi rovatokat a járműfenntartási dolgozónak kell kitölteni: - időpont, év, hó, nap, - járműtelep megnevezése, - indulási idő, - vonatszám, - pályaszám, - vágányszám. Az átvevő aláírása rovatot a járművezetőnek kell kitölteni.
8. Milyen esetekben kell a járművezetőnek "Eseménykönyv"-i jelentést tennie ? A jelentési kötelezettség 24. A járművezető a szolgálat közben előfordult forgalmi, műszaki és egyéb eseményekről az azonnali jelentési kötelezettségen túlmenően -Eseménykönyvben- írásbeli jelentést is köteles tenni a közvetlen szolgálati főnökének legkésőbb az adott szolgálatból való eltávozás előtt. 25. Eseménykönyvi jelentést kell írni: - rendkívüli esemény alkalmával, - jármű tartozékainak felhasználásáról, - szolgálati főnök rendelkezése alapján, - szolgálati elöljáró rendelkezése alapján, - kérelmek bejelentése esetén, - tudomására jutott utaspanasz esetén, - tudomására jutott rongálás esetén. Az eseménykönyvi jelentést mindenkor a valóságnak megfelelően, kizárólag az eseménnyel kapcsolatos tényekre szorítkozva kell megírni. 26. Az eseménykönyvi jelentésnek alapvetően tartalmaznia kell: - az esemény időpontját, - a helyét, - a közlekedő vonat vonatszámát, - az eseményben érintett jármű pályaszámát, - az eset leírását és a tett intézkedést. 9. Ki jogosult vasúti jármű elindítására ? Jogosultság a jármű üzembe helyezésére, elindítására és vezetésére 28. A vasúti vontatójármű üzembe helyezésére, elindítására és vezetésére csak az a személy jogosult, aki: - járművezetői igazolvánnyal rendelkezik, - a járműre típusvizsgával rendelkezik, - önállósító és/vagy vonalismereti vizsgán vesz részt, vagy mindkettővel rendelkezik, - minősítő orvosi vizsgálata, valamint a járművezetői igazolványa orvosilag érvényes, - hatósági vizsgát, vagy minősítő vizsgát tett, - az adott időszakban ismeretbővítő oktatásban részesült, - az adott járműre beosztották, vagy annak vezetését a 29. pont szerint átvette, kivéve a 17. pontban meghatározott esetet. Azon személyeknek, akik nem rendelkeznek a felsorolt feltételekkel, a járművet üzembe helyezni, elindítani, vagy vezetni nem szabad. 10. Ki a felelős a vasúti jármű vezetéséért ? Felelősség a jármű vezetéséért 29. A jármű vezetéséért a beosztott járművezető a felelős. Ellenőrzésre jogosult személy jelenléte a jármű vezetőjét nem mentesíti a felelősség alól. Ellenőrzés során, önállósító és/vagy helyismereti vizsgán, valamint munkamódszerátadás alkalmával a járművet ténylegesen vezető járművezetőt terheli a felelősség a jármű vezetéséért. Ellenőrzést végző, valamint az önállósító és/vagy helyismereti vizsgát tartó személy, illetve a módszerátadó veszély esetén ettől függetlenül köteles az adott körülmények között tőle elvárható elhárító intézkedéseket megtenni. Tanulóvonat, vizsgavonat és munkamódszerátadás alkalmával a tanuló járművezető az oktató, a vizsgabiztos illetve a munkamódszerátadó jelenlétében és annak felelősségére indíthatja el és vezetheti a járművet.
Ellenőrzésre jogosult és a 28. pontban előírt feltételeknek – a járműre való beosztás kivételével – megfelelő személy a jármű vezetését az üzemvezető előzetes engedélyével átveheti, ekkor annak tartamára a felelősséget is viseli. A beosztott járművezetőnek a vezetőállást ezen esetekben el kell hagynia és a vezetett motorkocsi utasterében kell tartózkodnia. A vezetés át- és visszavételét előzetesen az üzemegységi diszpécsernek (KÖFI) be kell jelenteni. 11. Ismertesse a hibakeresés és a hibaelhárítás általános szabályait! Az eredményes hibakeresés, hibaelhárítás szabályai 37. Hibakeresés alapvető szabályai: - a forgalmi és munkavédelmi szabályokat mindig be kell tartani, - az utasokat, ha erre lehetőség van, tájékoztatni kell, ha a vonat menetrendjétől eltérően közlekedik, - mindig a hibajelenség okát és nem az okozatát kell megtalálni, - a levegős és az elektromos működtetési módozatok összefonódását figyelembe kell venni, - a szerelvényt az előírások szerint kell átvenni, - a mérőműszerek állását ellenőrizni kell (telepfeszültség, felsővezeték-feszültség, levegő), - a ellenörzőlámpák fényeit ki kell értékelni, - a hibakeresési folyamatot a szakszerű, logikus gondolkodásnak és nem ideges kapkodásnak kell jellemeznie, - a tapasztalt jelenséget szakszerűen kell kiértékelni. 38. A hibaelhárítás alapvető szabályai: A hibaelhárítás akkor eredményes, ha a fennálló hibajelenséget sikerült megszüntetni és a vonat további közlekedésének akadálya nincs, vagy ha a járművezető szakszerűen és gyorsan megállapítja, hogy a fennálló hibajelenséget a rendelkezésére álló eszközökkel, lehetőségekkel nem lehet elhárítani és segélyt kér. A hibajelenségnek megfelelően a járművezetőnek el kell dönteni, hogy hozzá kezd-e a hibakereséshez, vagy csak később - állomási tartózkodáskor - avatkozik a rendszerbe. Hibakeresés esetén, ha lehetséges értesíteni kell az üzemegységi diszpécsert (KÖFI), vagy a forgalmi szolgálattevőt. Mérőműszerek adatait ki kell értékelni, amelyik nem mutatja az előírt értéket, annál a rendszernél kell keresni a hiba okát először. El kell dönteni, hogy a jelenség egy motorkocsit, vagy mozdonyt, vagy többet (esetleg mindet) érint-e (ellenőrző lámpák). A vezetőfülkéből csak akkor indulhat el másik kocsiba, ha van konkrét, általa meghatározott végrehajtandó feladat. Ha a hibajelenség egy járművet érint, akkor a hibát az érintett áramkör, vagy léghálózati rész azon alkatrészei okozhatják, amelyek a távvezérlő vezeték után vannak a rendszerben, levegős hiba esetén minden kocsin önálló rendszerként működnek. Ha a hibajelenség több kocsit érint, akkor a hibát az érintett áramkör, vagy léghálózati rész azon alkatrészei okozhatják, melyek a távvezérlő vezeték előtt vannak a rendszerben, levegős hiba esetén vezérlő elemként működnek. Az alkatrészek közül mindig csak azokkal kell foglalkozni, amelyekre vonatkozóan hibaelhárítási lehetősége van a járművezetőnek. Amennyiben olyan alkatrész okozza a hibát, amelyikre vonatkozóan hibaelhárítási lehetőség nincs, a vonattal tovább kell közlekedni, illetve ha szükséges segélyt kell kérni. Amennyiben a hibajelenséget sikerült megszüntetni, minden esetben meg kell vizsgálni, hogy a vonat műszaki állapota megfelel-e a forgalmi utasításokban előírtaknak, ha nem, akkor segélyt kell kérni. A vonat további közlekedése, valamint az alkalmazott vezetéstechnika megválasztása során minden esetben figyelembe kell venni, hogy az esetek többségében a műszaki hiba továbbra is fennáll, csak a hibajelenségnek a szerelvény működőképességére kifejtett negatív hatása szűnt meg.
12. Milyen szabályok betartásával kell közlekedni vasúti átjáróban ? Közlekedés az útátjárókban 40. Ha az útátjáró felé közeledve a járművezető azt észleli, vagy arról kap értesítést, hogy a fényjelző készülék nem ad villogó piros jelzést, fokozottan számítani kell a figyelmetlen közlekedőkre és az átjáróra való ráhaladás előtt „Figyelj!” jelzést kell adni. Ha az útátjáró felé közeledve a járművezető azt észleli, vagy arról kap értesítést, hogy az útsorompó fényjelző készüléke villogó fehér jelzést ad, köteles az átjáró előtt megállni és az áthaladásra rádión rendelkezést kérni attól a dolgozótól, akinek a sorompó a felügyelete alá tartozik. Áthaladásra utasító rendelkezés esetén vagy rádiókapcsolat hiányában a fedezetlen útátjáróra vonatkozó egyéb szabályok szerint a járművel az átjárón át lehet haladni, de az mindaddig legfeljebb lépésben, folyamatos „Figyelj!” jelzés adása mellett történhet, amíg a vonat eleje le nem haladt az átjáróról. 41. Vonatok gyalogosátjáróknál, valamint útátjáróknál egymás mellett történő elhaladása esetén balesetveszély áll fenn, ezért a figyelési kötelezettségnek fokozott mértékben kell eleget tenni. 13.Milyen esetben és milyen műszaki hiányosságokkal szabad szerelvényt átadni? Műszakilag hiányos szerelvény forgalomba állítása 69. Műszakilag hiányos szerelvényt forgalomba állítani csak rendelkezésre álló tartalékszerelvény hiányában szabad. A járműkiadás minimális műszaki feltételei, a megengedett hiányosságok és azok mértéke a következő: a., gyorskapcsoló vagy főinverter hiba hatkocsis egységenként legfeljebb egy lehet - középre kell besorozni, b., hatkocsis egységenként egy motorkocsin lehet leselejtezett motor c., légsűrítő hiba hatkocsis egységenként legfeljebb egy motorkocsin lehet - MIX/A, MX típusoknál középre kell sorozni, d., hatkocsis egységenként egy motorkocsin lehet hibás a menet és/vagy villamos ellenállásfék vezérlés - leselejtezve középre kell besorozni, e., hatkocsis egységenként egy áramszedő üzemképtelen lehet, f., sebességmérő műszer hiba hatkocsis egységenként kettő lehet - középre kell sorozni, - egyidejűleg két páratlan pályaszámú motorkocsin nem megengedett, g., SIFA hiba hatkocsis egységen, háromkocsis egységenként egy motorkocsin lehet - MIX/A, MX motorvonatoknál középre kell sorozni, - MX/A motorvonatoknál nem megengedett hiba. h., menetregisztráló berendezés hibás lehet - három kocsis egységként csak elkerülhetetlen esetben adható forgalomba. i., beszédszintetizátor készülék hibás lehet, - hatkocsis egységnél középre kell besorozni. j., a nyomkarimakenő berendezés hibás lehet, k., kocsinként és oldalanként egy utastéri ajtó lezárható, amit kívül-belül piktogrammal meg kell jelölni, l., kocsinként és oldalanként egy indításjelző hangszóró, vagy lámpa lehet üzemképtelen, és ekkor a hozzá tartozó ajtót le kell zárni és kívül-belül piktogrammal meg kell jelölni, m., az utastérvilágítás -kocsinként- 50%-a lehet hibás, n., a belső berendezések sérülése megengedett, de nem lehet balesetveszélyes. o., egyéb olyan hiányosság lehet, ami a forgalombiztonságot nem veszélyezteti, illetve adott körülmények között a vezetéstechnikát jelentősen (a figyelési kötelezettség teljesítését, illetve a vonat megállítását nem akadályozza) nem befolyásolja (pl. középresorozott motorkocsin hibás tükör vagy nem lehúzható ablak; valamelyik vezetőfülkében hibás ventilátor vagy lábfűtés; hibás utastér- vagy vezetőállás-fűtés, amennyiben használata nem indokolt)
Az a., b., c., d., tételek egyidőben egy adott szerelvényen csak ugyanazon motorkocsihoz tartozó berendezéseknél állhatnak fenn. A „Járműlap”-on a hiányosságokat fel kell tüntetni, és azokat a lehető leghamarabb ki kell javítani. 14.Milyen teendők vannak a szerelvény csökkentése, ill. erősítése esetén ? Szerelvények összekapcsolása 77. Az összekapcsolás során az F.2. számú Forgalmi Utasítás 263. pontjának előírásait is figyelembe véve a következők szerint kell eljárni: - az összekapcsolás megkezdése előtt a két álló motorvonat között legfeljebb 5 méter lehet, - a két motorvonat vonó és ütköző készüléke között átjárni tilos, - a villáskulcsot „X” állásban, a rögzitőféket „fék” állásban kell tartani mindaddig, míg a két jármű között dolgozó tartózkodik, - az összekapcsolás során a motorvonatot állva kell vezetni, - az összekapcsolást a villáskulcs „Tolató” fokozatán kell végrehajtani, a tényleges összekapcsolás előtt 1 méteren belül rövid időre meg kell állni, - az összekapcsolás megtörténtét a villáskulcs „Hátra-Tolató” fokozatán kell rövid ideig tartó menetvezérléssel ellenőrizni. Összezárás után valamennyi vezetőálláson meg kell győződni az 50. pontban előírtakról. Az összekapcsolásnál a jármű mozgatását a járművezetőnek, a többi feladatot járművezetői vizsgával rendelkező kijelölt munkavállalónak kell végrehajtani. Két háromkocsis motorvonat szerelvényforduló terv szerinti összekapcsolását erősítésnek nevezzük. F.2. Önműködő kapcsolás(263.pont) 263. A motorvonatokra rendszeresített önműködő rendszerű vonó- és ütközőkészülék mechanikus, levegős és elektromos kapcsolást létesít.Az önműködő kapcsolószerkezettel felszerelt járműveknél csak az összekapcsolás történik önműködően.Összekapcsolás előtt a takaróponyvákat le kell venni, majd az ütközőkészülékek elmozdulását megakadályozó rögzítést oldani kell. Az álló járművet rögzíteni kell (légfék, illetőleg rugóerőtárolós fék), majd a másik járművel legfeljebb lépésben szabad arra rájárni.Összekapcsolás után szemrevételezéssel, majd a csatoló szerelvény ellenkező irányba mozdításával ellenőrizni kell a mechanikus csatolás megbízhatóságát. Ezután a légvezeték elzáró váltókat mindkét járművön ki kell nyitni, majd a takaróponyvát a kapcsolószerkezetre kell helyezni, és rögzíteni. Ezzel az összekapcsolás megtörtént. Amennyiben ívben történő kapcsoláskor a terelő szarvak a kapcsolófejeket nem vezetik össze, a kapcsolást erre acélra rendszeresített eszköz felhasználásával kell elvégezni. Szerelvények összekapcsolása különleges helyzetekben 78. A Scharfenberg kuplung üzemszerű körülmények között csak a járművek sík, egyenes pályán való összekapcsolására alkalmas. A 77. pont szerinti összekapcsolást általában csak üzemképes szerelvények esetén, egyenes pályaszakaszon szabad elvégezni, ügyelve arra, hogy a kapcsolókészülékek között ne legyen olyan szintbeli eltérés, amelyet a terelőszarvak nem képesek kiegyenlíteni. Az összekapcsolás folyamatát figyelemmel kell kísérni, és ha összekapcsolás közben a kapcsolókészülékek összeterelődése nem megfelelő, a műveletet lehetőleg még a berendezések törése, károsodása előtt meg kell szakítani. Túlzott szintbeli eltérés (több mint 5 cm) esetén az összekapcsolást az adott helyen nem szabad megkísérelni. Segélynyújtás esetén a SIFA hibára vonatkozó kivételektől eltekintve az összekapcsolást szigetelő gumilap alkalmazásával kell elvégezni. Ívben történő összekapcsoláskor a kapcsolókészülékek megfelelő működését elő kell segíteni azzal, hogy a 3. számú függelékben leírtak szerint azokat a középreállító szerkezet ellenében a Schaku-kitérítővel közel párhuzamos helyzetbe kell kényszeríteni.
Szerelvények szétkapcsolása 79. A szétkapcsolás során az F.2. számú Forgalmi Utasítás 266. pontjának előírásait is figyelembe véve a következők szerint kell eljárni: - vezérkapcsolókart „X” állásban kell tartani mindaddig, míg a két jármű között dolgozó tartózkodik, - a szétkapcsolás során a motorvonatot állva kell vezetni, - a szétkapcsolást a villáskulcs „Tolató” fokozatán kell végrehajtani, - a mozgó járművel legfeljebb 1 méterre szabad eltávolodni az állva maradó járműtől, - a két motorvonat vonó és ütköző készüléke között átjárni tilos. A szétkapcsolás után valamennyi vezetőálláson meg kell győződni az 50. pontban előírtakról. A szétkapcsolásnál a jármű mozgatását a járművezetőnek, a többi feladatot járművezetői vizsgával rendelkező kijelölt munkavállalónak kell végrehajtani. Egy hatkocsis motorvonat szerelvényforduló terv szerinti szétkapcsolását csökkentésnek nevezzük. F.2. 266. Szétkapcsoláskor először a légvezeték elzáró váltókat kell elzárni az elmozduló járművön. Ezek után az állva maradó járművet rögzíteni kell rugóerőtárolós fékkel, majd ugyanazon jármű kapcsolószerkezetének oldó fogantyúját ütközésig meg kell húzni. A szétkapcsolást követően az elmozduló járművel el kell távolodni az álló járműtől. Az elmozdulás után mindkét jármű kapcsolószerkezetét rögzíteni kell és az oldófogantyút helyre kell akasztani. A művelet a takaróponyvák felhelyezésével és rögzítésével fejeződik be.
15.Ismertesse az ajtózárás szabályait! Az utasok le- és felszállására szolgáló ajtók működtetésének szabályai 80. Az ajtók zárását a következők szerint kell végrehajtani: - beszédszintetizátor készüléket szükség szerint működtetni kell az előírás szerinti esetekben, - az utasok le- és felszállása után a tükör használata mellett az „Utastájékoztató, indításjelző” berendezést működtetni kell, - az ajtókat a tükör folyamatos figyelése mellett szabad bezárni, - az ajtójelző lámpát meg kell figyelni, - utasokat szállító vonat, illetve szerelvény fékeit feloldani, azzal elindulni és mozgást végezni csak akkor szabad, ha az ajtójelző lámpa nem világít, - utasokat nem szállító vonat, illetve szerelvény fékeit feloldani és azzal mozgást végezni csak akkor szabad, ha az ajtójelző lámpa nem világít, kivéve, ha ez műszaki okok miatt nem lehetséges (pl. ajtóhiba, vagy motorvonat más vontatójárművel történő mozgatása). Ha a folyamat bármilyen ok miatt megszakadt, mindig elölről kell megismételni az ajtók visszanyitása után. Az ajtók nyitása minden esetben csak akkor történhet, ha a járművezető egyértelműen megállapította, hogy a vonat, illetve szerelvény megállt, menet közben ajtót nyitni tilos!
16.Milyen szabályok vonatkoznak a vonalon észlelt áramszünet esetére ? Áramszünet a vonalon 102. Az áramszünet megállapításának módja: - a töltésellenőrző lámpa világít, - a felsővezeték feszültségmérő műszer nem jelez feszültséget, - a főkapcsolók nem esnek ki, - menetvezérlés nincs, illetve menetvezérlés közben a menetmű „0” fokozatra visszapörög, - a légsűrítő szükség üzemmódban sem működik, - a mozgó jármű visszapillantó tükréből, illetve a jármű álló helyzetében látható, hogy az áramszedő eléri a felsővezetéket. 103. A járművezető teendői az áramszünet megállapítás után: Jól működő hírközlő kapcsolat esetén: - az áramszünet tényét és helyét jelenteni kell az üzemegységi diszpécsernek, - továbbiakban az üzemegységi diszpécsertől kapott szóbeli utasítások szerint kell eljárni, illetve a járművezető köteles folyamatosan tájékoztatni az üzemegységi diszpécsert a kialakult helyzetről. Jól működő hírközlő kapcsolat hiánya esetén: - két percnél hosszabb áramszünet esetén valamennyi áramszedőt le kell vezérelni, - egy percenként áramszedő felengedéssel kell meggyőződni, hogy tart-e még az áramszünet, - ha felengedés vagy üzembehelyezés pillanatában ismét elmegy az áram, saját jármű hibájára kell gondolni, és a hibaelhárítás érdekében a szükséges intézkedést meg kell tenni, - ha az áramszünet közben a töltővezeték nyomása 5 bar alá esik, a segédlégsűrítőt működtetni kell, - az elindulás után a következő forgalmi szolgálati helyig lassú kézi léptetéssel, a gyorsuláskiválasztó 1 állásán és csak soros utolsó fokozatig szabad felkapcsolni, az áramszünet tényét a következő forgalmi szolgálati helyen jelenteni kell, és érdeklődni kell a további teendők felől. 104. A hiba behatárolása végett a forgalmi szolgálattevő, vagy az üzemegységi diszpécser (KÖFI) elrendelheti a járművezetőknek az áramszedők bizonyos ideig, illetve területen való leengedését. Az áramszünet észlelésekor még mozgásban lévő járművek kifuttatását végre lehet hajtani, ha a légfék működéséhez illetve a légsíphoz elegendő a levegő (a főlégtartó nyomás minimum 6,5 bar). Ilyen esetben a légféket – vészhelyzetet, illetve villamos ellenállásfék hibáját kivéve - használni tilos! A kifuttatás során ügyelni kell, hogy a vonat arra alkalmatlan helyen - útátjáró, gyalogos átjáró, szakaszszigetelő, stb. - ne álljon meg. Kifuttatás után a vonattal állomásról, megállóhelyről elindulni, még kedvező lejtviszonyok esetén sem szabad.
17.Milyen szabályok vonatkoznak az utasok tájékoztatására vonatkozólag? Az utasok tájékoztatása 105. A járművezetők által kezelt utastájékoztatási eszközök a szerelvényen, az iránytábla, a vonat nemét jelző tábla, utastérhangosítás, beszédszintetizátor készülék és az utastájékoztató indításjelző berendezés.
18.Hogyan kell áthaladni a felsővezeték szakasz-szigetelői alatt ? Áthaladás a felsővezeték szakaszszigetelői alatt 114. A jármű szakaszszigetelők alatti áthaladásakor minden esetben figyelembe kell venni, a vonatkozó forgalmi előírásokon túlmenően azt, hogy a menetgomb felengedése nem jelenti azonnal a menetáram megszakadását, valamint azt, hogy melyik áramszedő van kiválasztva. Az áramszedő kiválasztásnak különös jelentősége van az MIX/A és az MX típusú motorvonatok esetében. A menetgomb felengedésekor a menet „Le” időrelé mintegy 2 másodpercig még húzva van, így a zárkapcsolók még működnek, ezért a motorok főáramköre még zárt. A mintegy 2 másodperc alatt a vonat tovább halad, ezért a menetgombot minimálisan olyan távolságra kell a szakaszszigetelő előtt felengedni, hogy a késleltetett főáramkör bontás bekövetkezzen még annak eléréséig. A menetáramot újra kapcsolni csak akkor szabad, ha a vonat összes áramszedője áthaladt a szakaszszigetelő alatt, ezt kisegységnél hallani (nullfeszültség relé elejt, majd meghúz) és látni (felsővezetéki feszültségmérő egy pillanatra kimozdul) is lehet, nagyegység esetében, ívben lévő pályaszakaszon a visszapillantó tükörből lehet az áthaladásáról meggyőződni.
19.Ismertesse a csak járművezetővel történő közlekedésre vonatkozó szabályokat! „A” melléklet A szolgálat ellátása csak járművezetővel történő közlekedés esetén A jól működő éberségi berendezéssel felszerelt motorvonatok közlekedhetnek csak járművezetővel (továbbiakban CSM üzemmód). Ezeken a vonatokon abban az esetben, ha a járművezető - műszaki hiba, vagy rendkívüli esemény alkalmával - a vonatkísérő személyzet forgalmi szempontból szükségessé váló tevékenységét ellátni nem képes, az F.2. számú Forgalmi Utasítás rendelkezései szerint kell eljárni. Eljárás vészfékhúzás esetén Ha a vonatot az utastérből vészfékezéssel állították meg, a járművezető a vészfékezés helyéről, a vészfékszelep visszaállító kar helyzetének ellenőrzésével köteles meggyőződni. A helyzet tisztázása és a vészfékszelep visszaállítása után a vonat folytathatja útját. Eljárás tükör hiány esetén Abban az esetben, ha a rendelkezésre álló tükrök használhatatlanná válnak és az utascsere megfigyelése térfigyelő monitoron sem lehetséges, akkor a vonatok indítását a következők szerint kell végrehajtani: - az ajtózárási folyamat megegyezik az előírtakkal, de a le- és felszállás megfigyelését a járművezetőnek a felszállási oldalon, lehúzott ablakon történő kihajolás mellett kell végrehajtani, - az ajtójelző lámpa megfigyelésére ekkor fokozott gondot kell fordítani. Ha bármely ok miatt az utascsere folyamata a vezetőállás ablakából nem figyelhető meg biztosan, akkor fel kell kérni a szolgálati helyen szolgálatot teljesítő forgalmi dolgozót, hogy a le- és felszállási folyamatot a járművezetővel egyvonalban a vonat mellett figyelje meg, és annak megtörténte után élőszóval utasítsa a járművezetőt az ajtók bezárására. Az ajtók záródása után a járművezető csak akkor indíthatja a vonatot, ha a megfigyelést végző dolgozó jelzi számára, hogy az indításnak egyéb akadálya nincs. Ilyen dolgozó hiányában a járművezetőnek az utascsere folyamatát az első ajtóból, illetve a vonatról leszállva kell megfigyelnie. A le- és felszállási folyamat megtörténte után az utastájékoztató indításjelző működtetése mellett az ajtókat be kell zárni. Az ajtójelző lámpa megfigyelésére fokozott gondot kell fordítani. Ha az ajtózárás rendben megtörtént, az első ajtó(ka)t le kell légteleníteni, majd az ajtóból, illetve a vonatról leszállva meg kell győződni arról, hogy az indításnak egyéb akadálya nincs. Ezután az első ajtó(k) visszazárása után el lehet indulni. Az indítási folyamatot akkor is a fentiek szerint kell végrehajtani, ha bármely ok (pl. ívviszonyok, távolbalátás, vagy szabadlátás korlátozottsága) miatt az utascsere folyamata a rendelkezésre álló tükrök, illetve térfigyelő monitor használatával nem figyelhető meg biztosan. A vonat a járműtükör hiánya esetén csak a telepállomásig közlekedhet. Eljárás rádiótelefon meghibásodása esetén Rádiótelefon meghibásodása esetén a vonat részére az első érintett szolgálati helyen tartalék rádiótelefont, annak hiányában a szolgálati hely rádiótelefonját kell átadni. Erről az üzemegységi diszpécsert (KÖFI) haladéktalanul tájékoztatni kell.
20.Milyen szabályok vonatkoznak a szerelvény átadására végállomáson, ill. személyzetváltó állomáson ? A szerelvény átadása a végállomáson 70. Az átadó járművezető feladata: - pályavilágítást ki, a zárjelző lámpát be kell kapcsolni, - gondoskodnia kell a jármű állvatartásáról, - villáskulcsot „X” állásba kell helyezni, - a szolgálatot átadó járművezető a további közlekedés, ill. a szolgálat ellátása szempontjából szükséges valamennyi információt (szóbeli és írásbeli értesítések, rendelkezések, a szerelvénynél történt és várható rendellenességek, műszaki hibák, események stb.) a „Járműlap” megfelelő rovatába beírva és élőszóval is tartozik átadni a leváltó járművezetőnek. 71. Az átvevő járművezető feladata: - a „Járműlap”-ot köteles átvenni az átadó járművezetőtől, és az átvételt aláírásával igazolni, - egyebekben a vezetőfülke változtatást a 57., 58. pontok szerint köteles végrehajtani, (57. Teendők sorrendben az elhagyott vezetőfülkében: o pályavilágító lámpákat ki kell kapcsolni, o zárjelzőlámpákat be kell kapcsolni, o villamos ellenállásfék karját „0” állásba kell helyezni, o villáskulcsot „Hátra” állásba kell helyezni és az irányváltó átállását megfigyelni kivéve MIX/A motorvonat, o rögzítőféket „fék” helyzetbe kell kapcsolni, o D2 fékezőszelepet „üzemi fék” utolsó fokozatába kell állítani, majd a fékhenger „3,6” bar nyomása után „zárt” állásban kulcsra kell zárni, o SIFA csapot el kell zárni, o amennyiben a főlégsűrítő levegőt termel, meg kell várni a főlégtartály feltöltését, o villáskulcsot háromkocsis egységnél át kell vinni, hatkocsis egységnél ki kell venni és a műszerszekrényre kell tenni, o hangosítást, utastérfűtést, rádiótelefont, ablaktörlőt ki kell kapcsolni, o ablakokat felhúzni és rögzíteni kell, o a fülkéből való kilépés előtt ellenőrizni kell, hogy a visszajelentő fények nem utalnak-e rendellenes vezérkapcsoló-állásra, o ajtót kulcsra kell zárni, o leszállás után a vonat végét szemrevételezéssel ellenőrizni kell (zárjelzőlámpa, menetiránytábla), o a jármű mellett haladva a járművezető köteles a szerelvényt megfigyelni (pl. túlzott levegőfúvás, áramszedő, égett szag, rongálás stb.) és ha kell a szükséges intézkedést megtenni. 58. Teendők az új menetirány szerinti vezetőfülkében: a fülkébe való belépéskor ellenőrizni kell, hogy a visszajelentő fények nem utalnak-e rendellenes vezérkapcsoló-állásra, villáskulcsot „X” fokozatba kell tenni, SIFA csapot ki kell nyitni, D2 fékezőszelepet „menet” állásba kell helyezni, hangosítást be kell kapcsolni, beszédszintetizátor készüléket be kell állítani, rádiótelefont üzembe kell helyezni, szükség szerint a fűtést, páramentesítőt be kell kapcsolni, menetiránytáblát az új célállomásnak megfelelően kell beállítani, légfékpróbát kell tartani.) - a középresorozott motorkocsik kivételével a vezetőfülkékben és a jármű mellett haladva rátekintéssel meg kell győződni az előírt tartozékok meglétéről.
A szerelvény átadása közlekedő vonatnál, állomáson 72. A szolgálatot átadó járművezető a 70. pont utolsó három bekezdése szerint köteles átadni a szerelvényt, a „Járműlap”-ot ebben az esetben a vonatindító állomáson kell előre kitölteni. Az előírt tartozékok meglétéről az átvevő járművezető az általa elfoglalt vezetőálláson tartozik meggyőződni. Fékpróbát kell tartani a következő módon: - az átadó járművezető a D2 fékezőszelepet az „Üzemifék” utolsó fokozatába köteles helyezni, - az átvevő járművezetőnek a D2 fékezőszelepet „Menet” állásba kell helyezni. Fékpróba közben a mérőműszerek állását folyamatosan ki kell értékelni. Az ilyen szerelvény átadásnál tényszerű, csak a szolgálat ellátására vonatkozó tájékoztatást kell adni. Ezzel a ténykedéssel a vonatot indokolatlanul megkésleltetni nem szabad. Az átvevő járművezetőnek az első végállomáson ki kell töltenie a „Járműlap”-ot. Egyebekben a vezetőfülke változtatást a 57., 58. pontok szerint köteles végrehajtani. A középresorozott motorkocsik kivételével a vezetőfülkékben és a jármű mellett haladva rátekintéssel meg kell győződni az előírt tartozékok meglétéről.
21.Milyen felszerelési tárgyak meglétéről kell meggyőződni a szerelvény átvételekor Járművek tartozékai 73. A személyszállító motorvonatok tartozékai az alábbiak: - motorkocsinként 1 db elsősegélynyújtó doboz (fémzárral le-, illetve elzárva), - motorkocsinként 1 db tűzoltó készülék, - kisegységenként 1 db fémzárral ellátott tartozékdoboz, melynek tartalma: - 1 db szigetelő gumilappal ellátott, és 1 db gumilap nélküli kitámasztó a Scharfenberg kuplung elektromos csatlásának fedeléhez, - a motorvonat egy kocsiján található ajtók számával megegyező mennyiségű szárnyas anyával ellátott ajtólezáró, - 1 db kiemelő szerelőfedél nyitásához, - 2 db egyenként legalább 6 méter hosszúságú, horoggal ellátott áramszedő lekötőkötél, - 1 db racsnis feszítőszerkezettel ellátott heveder (továbbiakban „Schaku-kitérítő”) a Scharfenberg kuplung kitérítéséhez, - 1 db szakaszoló, - 1 db áramszedő lehúzó rúd, - 1 db kézi oldókar a rögzítőfék mechanikus oldásához, - 1 db takaróponyva az önműködő kapcsolókészülékhez, - 1 db telepített rádió. 22.Mit ért "Figyelési kötelezettség" meghatározás alatt ? Figyelési kötelezettség (811. - 814. pont) 811. Menet közben a vonat elején lévő járművezető és -ha van- a mellette előírás szerint tartózkodó másik dolgozó, tolt vonatnál pedig az első járművön lévő vonatvezető köteles figyelni a vonatot, a pályát, a felsővezetéket, a szomszédos vágányokat, az útátjárókat, a figyelmeztető jeleket, a jelzőkkel és jelzőeszközökkel adott jelzéseket, váltóra való ráhaladás előtt pedig a váltó állását, a vágányutat és a biztonsági határjelzők utáni térséget. Fokozott gondot kell fordítani a pályamenti jelzőkre és jelzésekre, ha a távolbalátás vagy a szabadlátás korlátozott. A járművezető a vonat sebességét úgy kötetes szabályozni, hogy a jelzéseket meg tudja figyelni és a továbbhaladást tiltó jelző előtt a vonattal meg tudjon állni. Csonkavágányra történő bejáráskor a jármű sebességét úgy kell szabályozni, hogy a járművet a vágány vége előtt biztosan meg lehessen állítani.
23.Milyen szabályok vonatkoznak az utasok tájékoztatására, ill. védelmére ? Az utasok tájékoztatása és védelme (847. - 853. pont) f.2.847. Az állomási- és a vonatszemélyzet a helyzetnek megfelelően köteles figyelmeztetni az utasokat arra, hogy azon a pályaoldalon szálljanak fel, illetőleg le, amelyiken a felvételi épület, illetőleg a peron van, ne szálljanak le, illetve fel az ellenkező oldalon; ne szálljanak fel mozgó vonatra, illetőleg ne szálljanak le mozgó vonatról, ne tartózkodjanak a lépcsőn, mert életveszélyes és ezért tilos. A járművezetők elágazó-, csatlakozó és végállomásra való érkezés előtt kötelesek az utasokat erre a körülményre is figyelmeztetni. 848. A szolgálati helyeken az utasokat élőszóval, vizuális utas tájékoztatóval tájékoztatni kell a személyszállító vonatok érkezési és indulási idejéről, késéséről, továbbá a bejárati vágányról, illetve az induló vonat induló vágányáról és megállási helyeiről. 849. A személyszállító vonatokra felszerelt hangosbemondó berendezésen a járművezető köteles az utasokkal az alábbiakat közölni: - kiindulási állomás után a vonat célállomását; - minden indulás után a következő állomás vagy megállóhely nevét; - végállomásra érkezést; - forgalmi zavar vagy rendkívüli esemény alkalmával az okot és a várható tartózkodási időt; - leszállás helyének és oldalának megváltoztatását; - minden olyan egyéb tudnivalót, amely az utasforgalom kulturált és biztonságos lebonyolításához szükséges. 850. Az utasoknak a vágányokon való átjárását csak az erre kijelölt helyeken szabad megengedni, viszont gondoskodni kell arról, hogy ezeket a helyeket ne zárja le más vonat, kocsisor, hogy ezeken a helyeken az utasokat ne veszélyeztesse vonatközlekedés, vagy tolatás. Szükség esetén a tehervonatokat meg kell osztani. 851. Gondoskodni kell a fel- és leszállásra kijelölt hely kellő megvilágításáról, télen pedig a tér és a kocsilépcsők felhomokolásáról. 852. Aluljáróval nem rendelkező szolgálati helyen tartózkodó személyszállító vonat elé a közvetlenül szomszédos vágányra a vonatfogadást kerülni kell. Ilyen vágányra csak akkor szabad vonatot fogadni, ha a ki- és a beszállás már befejeződött és minden intézkedés megtörtént az utasok védelmére. Elkerülhetetlen esetben az érkező vonatot a bejárati jelzőnél meg kell állítani. 853. Amennyiben egyoldali le- és felszállásra engedélyezett megállóhelyeken vonattalálkozásra kerülne sor, a megállóhelyre történő behaladás, illetve onnan történő kihaladás tekintetében annak a vonatnak van elsőbbsége, amelyre a felszállás a két vágány között levő peron igénybevételével történik. Részletes szabályozást a szolgálati hely végrehajtási utasításában kell készíteni.
24.Hány fő, és ki jogosult motorvonat vezetőállásán utazni ? Utazás vezetőfülkében (856. - 856. pont) 856. Motorkocsi, mozdony vezetőfülkéjében a járművezetőn kívül a következők utazhatnak: a) a főfelügyeleti, illetve a felügyeleti hatóság erre feljogosított dolgozója, b) az előírt ismeretek megszerzése céljából oda beosztott járművezető, járművezető tanuló, pilóta, c) szolgálati vonatnál azok a személyek, akiknek a munkavégzése miatt a vonat közlekedik. d) ellenőrzésre jogosult társasági dolgozók. Mozdony vezetőfülkéjében a járművezetőn kívül egyidejűleg LVII. típusnál legfeljebb 2 fő, DLXVI. típusnál legfeljebb 5 fő utazhat. Személyszállító vonatok nem használt vezetőfülkéjében utazni nem szabad. A nem használt vezetőfülkéket saját kulcsukkal bezárva kell tartani. A vezetőfülkében a járművezetőn kívül egyidőben legfeljebb két fő, MIX/A típusú motorkocsi esetében legfeljebb egy fő jogosult személy tartózkodhat. 25.Milyen szabályok betartása mellett szabad járművek tetején munkát végezni felsővezetékkel ellátott pályaszakaszon ? Járművek tetején végzett munkák Felsővezetékkel ellátott vágányokon a vontató és vontatott járművek tetejére, továbbá a rakományokra, amennyiben ennek során az üzemszerűen feszültség alatt álló felsővezetéki berendezés a megközelítési távolságnál – 2 méternél - kisebb mértékben megközelítésre kerülne, felmenni tilos! A szükséges, járművek tetején végzendő megközelítési távolságon belüli munkavégzést az érintett elsővezetéki berendezés feszültségmentesítése után, szakközeg jelenlétében, munkaengedély birtokában szabad megkezdeni, és végezni. Munkavégzés a jármű tetején: Az alagúti szakaszon (mivel a felsővezeték magassága a szabványosnál kisebb) a járművek tetejére csak a felsővezeték kikapcsolt állapotában szabad felmenni és ott munkát végezni. A kikapcsolást a járművezető köteles kérni rádiótelefonon a KÖFI-től. Amennyiben a rádiótelefon megbízhatóan nem működik, akkor a vezető jegyvizsgáló tartozik kikapcsolást kérni Batthyány tér állomásról, vagy Margit híd megállóhelyen levő pénztárból telefonon a KÖFI-től. A járművezető a tetőre csak akkor mehet fel, ha a kikapcsolásról értesítést kapott. Ha lehetséges, az áramszedő felengedése után, a főáramú voltmérő ellenőrzésével, illetve lehetőség szerint valamely főáramú berendezés működtetésével is meg kell győződnie a feszültség mentesítésről. Amíg a járművezető a tetőn tartózkodik, a vezető jegyvizsgáló köteles olyan helyen állni, ahonnan a járművezetőt jól látja. A felsővezeték bekapcsolását csak az a dolgozó kérheti, aki a kikapcsolást kérte!
