Közigazgatási jog 3 Különös rész by Doki You ll never walk alone!!!!

2008.     

Közigazgatási jog 3  Különös rész by Doki  You’ll never walk alone!!!!    Tételek kidolgozva (előző évi tételsor alapján csináltam, azóta annyi változás  volt, hogy 2 tételt kivettek és néhányat összevontak, úgyhogy ez az anyag picit  többet tartalmaz mint, ami kell)Æ Lásd legvégén 2007/2008‐as tételsor         

                         

 

   

You’ll never walk alone!!!!  By Bodoki Gábor (Doki)  2008. 

Bevezető gondolatok  • •

Az Európai Közigazgatási térség szervezeti‐intézményi valamint működési (funkcionális)  szempontból is komplex kategória  Az Európai Unió közösségi szinten működő intézményei nem rendelkeznek a tagállamokban  önálló dekoncentrált szervekkel  ¾ Ennek következtében a közösségi szintű intézményekben hozott döntések és  jogszabályok végrehajtása alapvetően a nemzeti szinten működő közigazgatási  szervek feladatkörébe tartozik  ¾ Közösségi intézmények és nemzeti közigazgatási rendszerek között ezért sajátos  munkamegosztás érvényesül (Igazgatási funkciók megosztásának elve)  ¾ Azonban nincs közöttük hierarchikus alá‐fölérendeltség  

1.tétel: Az európai közigazgatás értelmezése, alapelvei, főbb  feladattípusok  •

•

•

•

Az Európai Közigazgatás fogalmi tartománya több tudomány nézőpontjából vizsgálható  ¾ Legtágabban a bürokrácia fogalmát jelenti (amelyet az igazgatás szinonimájaként  használnak)  ¾ Vizsgálható még:   ™ hatalmi ágak megosztása szempontjából  ™ Szociológiai nézőpontból  ™ Politikatudományi szempontból (erről a 3‐ról kb. semmit nem ír a könyv)    Az Európai Közigazgatás fogalma szervezeti‐intézményi valamint funkcionális szempontból  ¾ Szervezeti‐intézményi megközelítés:  ™ Ebből a szempontból különbséget lehet tenni a közösségi szintű intézmények  és a nemzeti tagállamok közigazgatási szervei között, a két apparátus  elkülönül egymástól (ez a hangsúlyos)  ™ A közösségi intézményeket   o az EU alapító szerződése  o  és közösségi jogi normák hozzák létre  ™ A nemzeti közigazgatási szervezetrendszert  o Nemzeti alkotmányok  o Nemzeti jogi normák hozzák létre  ¾ Funkcionális megközelítés: Itt a hangsúly nem az elkülönülésen, hanem az  EGYÜTTMŰKÖDÉSEN  (kölcsönös kapcsolódás, együtthatás) van Æ közösségi jogban  rögzített célkitűzések kölcsönös együttműködés keretében történő hatékony  gyakorlati érvényesítése  Az Európai Közigazgatási térség fogalma (figyelemmel az RSZ. 5.cikkére {szubszidiaritás elve})  ¾ átfogja a közösségi szintű közigazgatási szervek (különösen az Európai Unió Tanácsa  valamint a Bizottság és szakapparátusa) és a nemzeti közigazgatási szervek  tevékenységét  ¾ Továbbá jelenti azoknak a hatóságoknak, hivataloknak, szerveknek, ügynökségeknek,  jogi személyeknek a szervezetrendszerét, amelyek feladatkörükben ugyan  elkülönülnek, de a célok megvalósítása érdekében együttműködve cselekszenek a  közösségi és tagállami jog végrehajtása érdekében  ¾ (Az igazgatásról az alapító szerződések eléggé hallgatnak, ebben változást hozna az  Európai Unió alkotmánytervezete)    Az Európai közigazgatás alapelvei: 

1. Eredményesség elve: közösségi intézkedések végrehajtásának biztosítania kell a  kitűzött célok megvalósítását (itt különösen fontos a közösségi intézmények és a  tagállamok közigazgatási apparátusainak együttműködése, hiszen a közösségi szintű  szerveknek nincsenek a tagállamokban dekoncentrált igazgatási szerveikÆa  közösségi jogban meghatározott célkitűzések végrehajtásának érvényesítése  bizonyos értelemben meghatározó módon a nemzeti igazgatási szervek végrehajtó  tevékenységének eredményességétől is függ)  2. Megbízhatóság elve: a közösség vívmányai, a közösségi jog elvei és rendelkezései a  közösség minden tagállamában (azaz a közösség egész területén) azonos módon  kerüljenek gyakorlati végrehajtásra  3. Hatékonyság elve: erre utal az RSZ 5.cikke: Eszerint a tagállamok minden alkalmas –  általános vagy különleges – intézkedést megtesznek, hogy biztosítsák az EGK  Szerződésből vagy a Közösség szerveinek működéséből reájuk háruló  kötelezettségek teljesítését. Megkönnyítik a közösség számára, hogy betölthesse  feladatát. A tagállamok tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely alkalmas  lehet az EGK Szerződés céljai megvalósulásának veszélyeztetésére Æ Ez az ún.  közösségi „hűség klauzula”  4. Stabilitás és kiszámíthatóság elve:   ¾ karriermodell alkalmazása a közigazgatásbanÆ a közigazgatási munka nem  csak szakma, hanem hivatás  ¾ Stabil kapcsolatrendszer a közösségi szintű döntések előkészítésében,  ellenőrzésében, végrehajtásában a közösségi szervek között valamint a  nemzeti közigazgatási rendszerben működő köztisztviselői kar között (B.G:  lényegében szerintem ez a funkcionális értelemben vett együttműködés a  nemzeti és közösségi intézmények között)  5. Professzionalista közigazgatás elve: szakképzettség, hozzáértés biztosítása  ¾ kiválasztásbanÆ esélyegyenlőség biztosítása (pályáztatás, nyilvánosság  átláthatóság és verseny elve)  6. Közigazgatás pártatlan működésének elve:   ¾ mentesség az aktuálpolitikától, szakszerűség biztosítása, diszkrimináció  általános tilalma Æ hatékonyan biztosítsa a közösségi jog végrehajtását és  érvényesülését (B.G: kicsit kezd összefolyni más elvekkel pl: hatékonyság +  professzionalitás elve)  7. Közigazgatás demokratikus működése: (az alapszerződésben és az új  Alkotmánytervezetben is nagy hangsúlyt kap), több elemből tevődik össze:  ¾ demokratikus egyenlőség elve: polgárok közötti egyenlőség tiszteletben  tartása  ¾ képviseleti demokrácia elve:  ™ Az EU polgárai közvetlen választás útján Európai Parlamentet  választanak  ™ Európai Tanácsban és Miniszterek Tanácsában a kormányok  képviselik a tagállamokat  ™ Szubszidiaritás elve: az EU a döntéseket a lehető legszélesebb  nyilvánosság előtt és az uniós polgárokhoz a lehető legközelebb eső  szinten hozza meg  ¾ Részvételi demokrácia elve:   ™ az unió polgárai és érdekképviseleti szervei az unió bármely  tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak és ez utóbbiakat  nyilvánosan meg is vitassák  ™ Unió intézményei és a civil társadalom szervezetei valamint az  érdekképviseleti szervek közötti nyílt, átlátható és rendszeres  párbeszéd {előzetes konzultációk} 

8. Szociális partnerek közötti párbeszéd intézményes működtetése: szociális partnerek  uniós szintű szerepvállalásainak támogatása, szociális partnerek közötti konzultáció  elősegítése  9. Intézmények átláthatóságának elve:  ¾ Európai Parlament és Miniszterek Tanácsa ülései (ha jogalkotási aktusra  irányuló javaslatot vitatnak meg vagy fogadnak el) nyilvánosak   ¾ Unió intézményeinek, szervezeteinek dokumentumai megismerhetők    •

                               

Főbb feladattípusok:  ¾ Adó‐ és járulékigazgatással összefüggő feladatok:   ™ termékbiztonság garantálása, tanúsítványok, akkreditáció, engedélyezés  ™ Piacfelügyeleti igazgatás végrehajtása (versenyfelügyelet, állami  támogatások, energiaszektor, távközlés, vasúti és légiközlekedés felügyelete  (B.G:bár szerintem ezek inkább külön feladatok és nem az adó‐ és  járulékigazgatással kapcsolatosak)  ¾ Gazdasági igazgatás  ™ tilalmak, magatartástól való tartózkodás előírása  ™ Szubvenciók, gazdaságszabályozó eszközök  ™ Pl:agrárgazdaság igazgatása, agrárjog  ¾ Támogatások rendszerének igazgatása  ™ strukturális alapok elosztásának ellenőrzése, támogatási feltételek  meghatározása  ™ K+F támogatások  ¾ Együttműködési cselekmények  ™ Vertikális: Tagállami és a közösségi szervek közötti együttműködés  ™ Horizontális: Tagállamok közigazgatási rendszerei közötti együttműködés  ™ Egyéb: eseti, folyamatos, tartós, bilaterális és multilaterális együttműködések    ™ Másfajta csoportosítás szerint:  o Információs együttműködés: eseti adatcsere + központi információs  hálózatok működtetése  o Eljárási együttműködés: kölcsönös tájékoztatás + meghatározott  okmányok kölcsönös elismerése  o Intézményes formában megvalósuló együttműködés: ez a leginkább  folyamatos és tartós együttműködés, ami európai ügynökségek  hálózatán, valamint a komitológia rendszerében valósul meg 

2. tétel: A közigazgatás piacgazdasági szerepére vonatkozó nézetek  •

A  közgazdaság‐tudományok már nagyon rég óta (jó 300 éve) elemzik az állampénzügyek  alakulását  ¾ Kezdetben csak az adózás hatékonyságát vizsgálták  ¾ Polgári forradalmak után: modern igazgatás és jogszolgáltatás költségeit is elkezdik  vizsgálni  ¾ Kb. 100 éve vizsgálják: az állam szociális szerepvállalását és még később  a  költségvetési eszközök gazdaságpolitikai célú alkalmazását  • A különböző elméletek eltérően vélekedtek az állam aktív kereskedelempolitikai  beavatkozásáról (pl:merkantilizmus 1 , fiziokratizmus 2 , klasszikus angol közgazdaságtan 3   {Adam Smith, Ricardo}, a jóléti állam keynesiánus modellje, 1970‐től neokonzervatív  gazdaságfilozófia)  • 2 féle közgazdaságtani „iskolatípus” van  ¾ Pozitív (leíró) közgazdaságtani iskolák:  ™ általában csak bemutatják és elemzik a közszektor gazdaságpolitikai  tevékenységének belső összefüggéseit (pl: jövedéki adóemelés miként növeli  a cigaretták és szeszes italok árát)  ¾ Jóléti (normatív) közgazdaságtan:  ™ a kormányzati cselekvés gazdasági hatékonyságát a méltányosság  szempontjaival vetik egybe (pl: alacsony jövedelműek helyzetére gyakorolt  hatás szempontjából a szeszes italok vagy más termékek adóját célszerű‐e  emelni)    • A neokonzervativizmus  ¾ Lényegesen több mint közgazdaságtani irányzat (társadalomfilozófiai és értékrendbeli  vonatkozásai is vannak) Æ a könyv azonban csak közgazdasági vetületét tárgyalja  ¾ Legismertebb gyakorlati megvalósítói: Margaret Thatcher és Ronald Reagan {utóbbi  gazdaságfilozófiáját reaganomics‐nak is szokták nevezni)  ¾ A neokonzervativizmus főbb tézisei:  1. Akkor egészséges a gazdaság ha az állami újraelosztás szintje alacsony (nem  haladhatja meg a GDP 30‐40%‐át, ezzel szemben az Uniós átlag 40‐50%)  2. Költségvetési kiadásokat le kell faragni, ezután lehet az adókat csökkenteni,  ami növeli a vállalkozások számára rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat  (sőt elképzelhető az is, hogy az alacsonyabb adókulcsok miatt többen fizetnek  majd adót {fehéredik a gazdaság}, ami akár még a bevételek növekedését is  eredményezheti}  3. Számukra elfogadhatatlan a költségvetési hiány (szemben keynes követőivel),  mert a hiányt az állam hitelekből finanszírozzaÆ ez viszont kiszorítja a  magánbefektetőket a pénzpiacokról (kiszorító hatás‐„crowding out effect”)  4. Az állam nem jó tulajdonos Æ privatizációra van szükség (minimalizálni kell az  állami vagyont)  5. Az állami túlszabályozás akadályozza a kereskedelmet (főként a tőkepiacot),  ezt deregulációval és liberalizációval kell kezelni 

                                                            

1

 Céljuk a nemesfém országban tartásaÆennek hatására megnő az árszínvonal és a termelés viszont csökkennek a kamatok  szintjei (kedvelt eszköze a védővámok alkalmazása és a hazai ipar kölcsönökkel támogatása (Legjel. képviselő:Colbert) 

2

 Állami beavatkozást minimális szintre kívánták csökkenteni (pl:egyén, tulajdon védelme, honvédelem) (Legjel.  képviselő: Francois Quesnay)   3  Egyén gazdasági tevékenységének fő mozgatórugója az önérdek, ám ez egy „láthatatlan kéz” segítségével a  közérdeket szolgálja  

6.

Állam legfontosabb gazdaságpolitikai feladata az infláció alacsony szinten  tartása (az állam szerepvállalása minden más területen károsÆ állam  vonuljon ki a gazdaságból)  7. A nagy állami elosztórendszereknél (egészségügy, nyugdíjbiztosítás, szociális  és egyéb jóléti kiadások) az öngondoskodás és a rászorultság elvét kell  érvényesíteni {ennek egyfajta társadalmi nevelési funkciója is vanÆ munkát  vállalni nem akarók és segélyekkel visszaélők miatt}  • Ezek a nézetek felismerhetők az EU gazdaságpolitikáját megalapozó dokumentumokban is  (pl:Maastrichti SzerződésÆ konvergenciakritériumok 4 ) ám ez a nézet egy igen aktív  államfelfogással párosul (fejlesztési tervezés, állami projektfinanszírozás és a támogatások  szigorú pénzügyi ellenőrzése)    • Piaci kudarcok elmélete: Az állam gazdasági szerepvállalását a piac nem tökéletes működése  magyarázza:  ¾ Közjavak (olyan „javak” amelyek fogyasztásából senki sem zárható ki Æ gyakran nem  szervezhetők meg piaci alapon {nem gazdaságosak}Æ mégis az államnak  üzemeltetnie kell ezeket pl:honvédelmi beruházások, világítótorony építése)  ¾ Monopóliumok, oligopóliumok (versenypolitika, versenyjog eszközeivel próbálják  keretek között tartani)  ¾ Külső gazdasági hatások (externáliák): Valamely gazdasági tevékenység költséget okoz  az adott gazdasági kapcsolatrendszeren kívüli személyeknek Æ ezt állami eszközökkel  kompenzálják  ¾ Termékek eladóinak információs monopolhelyzeteÆ állami fogyasztóvédelem  kompenzálja  ¾ Munkanélküliség, infláció    • A kormányzat gazdasági feladatai:  ¾ Szabályozási funkció:   ™ gazdasági folyamatok és intézményi keretek megteremtése és újraalkotása  ™ Jogvédelem, jogérvényesítés, és a jogkövetés hatósági eszközökkel való  ellenőrzése  ¾ Egyes javak, szolgáltatások előállítása illetve biztosítása az állami tulajdon  működtetésével és állami pénzeszközök felhasználásával (Posta, távközlés, energiaipar,  vasút, egyes kiemelt közlekedési ágazatok (légi közlekedés)Æ nagy tőkeigényű és csak  lassú megtérülést eredményező ágazatok)  ¾ Társadalmi jövedelmek újraelosztása: Az államháztartási alrendszerek (központi  költségvetés, önkormányzatok költségvetése, társadalombiztosítási rendszerek  költségvetése, elkülönült állami pénzalapok) az összes megtermelt jövedelem 35‐50‐ %át osztják újra {pl: jóléti kiadások és társadalombiztosítási szolgáltatások}  ¾ Hagyományosan kiemelt közkiadási programok  ™ egészségügy,  ™  rend‐ és honvédelem  ™ Társadalombiztosítás  ™ Jóléti‐szociális rendszerek fenntartása  ™ Oktatás                                                              

4

 (1)Az infláció rátája nem lehet 1,5%‐nál több a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs  rátájának átlagánál, (2) az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3%‐át, (3) a bruttó államadósság  nem lépheti túl a GDP 60%‐át, (4) Hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2%‐al lehet több mint a három  legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam államkölcsöneinek átlagos kamatlába (5) A nemzeti valutát 2  évig kell lebegtetni az ERM rendszerben anélkül, hogy visszaminősítenék 

•

Az állam gazdasági tevékenységköltség‐haszon elemzése  ¾ Régóta foglalkoztatja a közgazdaság‐tudomány művelőit, hogy hogyan hasonlítható  össze az állami és a magángazdasági tevékenység hatékonysága (sokan axiómaként  fogadják el, hogy az állam a gazdaságban alacsonyabb hatékonysággal működik {ez ellen  szól, hogy egyes francia állami vállalatok mégis nyereségesen működnek}, ám kevés a  költség‐haszon elemzés segítségével módszertani szempontból is megalapozott  összehasonlítások száma)  ¾ Tudományosan is bizonyított, hogy az állami szektor vállalatainak fejlesztési, beruházási  döntéseinél nem működik az ún. költségvetési korlát (A puha költségvetési korlát és az  állami tulajdonú gazdaság összefüggéseit már 1980‐ban kimutatta Kornai János A hiány  c. művében)  ¾ A magánszektorban ugyanis a költség‐haszon elemzés azt jelenti, hogy a beruházási  döntéseket a profitmaximalizáció szempontjából mérlegelik (ha ez alapján a beruházás  várható hozama negatív akkor a magáncégek lemondanak az adott projekt  megvalósításáról)  ¾ Ám a kormányzatok nem csak a profitot mérlegelhetik, hiszen a kormányzat gazdasági  beavatkozásának célrendszere jóval összetettebb {sokszor nem a jövedelmezőség,  hanem a társadalompolitikai szempontok a hangsúlyosak}  ¾ Egyre gyakoribb, hogy a köz‐ és magánszférát nem egymással szembe állítják, hanem a  kettő közötti együttműködést keresik (új szervezeti formák, köztes jogi megoldások)Æ  amely képes a profitmaximalizáció és a kormányzati célrendszerek összeegyeztetésére  ™ Részleges privatizáció  ™ PPP (public private partnership)  ™ Állami támogatással működő nonprofit intézmények  ™ Egyes kormányzati feladatok szerződéses alapon történő ellátása (kiszerződés)    • A globalizáció és nemzetállamok (globalizáció hatása az államra és a közigazgatásra) Æ  globalizációval kapcsolatos témakörök:  ¾ Társadalmi veszteségek csökkentése: hi‐tech ipar (digitális világgazdaság) a hangsúlyosÆ  hagyományos ipar visszaszorulása (csökken a termelés emberi munkaerő iránti  igénye)Æ magas szintű munkanélküliség  ¾ Globális pénzügyek kormányozhatósága: tőkemozgások liberalizációja és a  bankrendszerek komputerizációjaÆ a tőkeáramlás elszakad a gazdasági  reálfolyamatoktólÆ a nemzeti kormányok ezeket már csak alig tudják befolyásolniÆ  ezért a nemzetközi pénzügyi szervezetek, az integrációk és a nemzeti közigazgatási  szervek újfajta együttműködésére lenne szükség a globális pénzügyi folyamatok  átláthatósága és fenntarthatósága érdekében  ¾ Tudásalapú társadalom humanizálása: informatika, bio‐ és nanotechnológia fejlődéseÆ  számos új globális biztonsági problémát vet fel (pl:számítógépes bűnözés, környezeti  terrorizmus)Æ(még megválaszolatlan)  kérdések: hogyan lehet ezeket közhatalmi  eszközökkel vagy jogi szabályozással ellenőrizni  ¾ Globális gazdasági verseny és nemzeti identitás közötti konfliktus: Előny az USA‐nál,  Japánnál: jogi, közigazgatási szempontból központosított, történelmileg megszilárdult  kollektív identitástudattal rendelkeznekÆ ellentétben az EU‐val (európai identitás  hogyan alakítható ki a nemzetállami keretek között?)    •

Jogtudományi irányzatok:  ¾ Liberálkapitalizmus (XVIII‐XIX.sz):a jogi szabályozás középpontjában az egyéni vállalkozó  áll, közjog és magánjog minél teljesebb szétválasztása, éjjeliőr állam  ¾ XIX.Sz: önálló kereskedelmi jog megjelenéseÆ középpontba a cég, a gazdasági társaság  kerül 

¾ XX.sz: az állam gazdasági szerepvállalása jelentőssé válik, ennek okai:szakszervezeti és  munkásmozgalom térnyerése, 1929‐1933‐as gazdasági világválság  ¾ Újabban két jelentős irányzat  ™ Magánjogi jogharmonizáció irányzata  ™ Közigazgatási jogtudomány irányzat  • Magánjog és jogharmonizáció:  ¾ XVIII. századig létezett egy egységes európai jog: Corpus Juris Civilis + egyházjog  ¾ Ezt  a jogot törték szét a XIX.sz folyamán létrejött nemzetállamok, amelyek a  magánjogot nemzeti üggyé tették  ¾ Jelenlegi célkitűzés a magánjog „újraeurópaizálása” {pro és kontra érvek az Egység és  Sokféleség c. könyvben (Király Miklós)}  ¾ A 60‐as évek elejétől megjelentek a jogharmonizációs törekvések, amelynek céljai a  tagállamok jogrendszerei közötti különbségek csökkentéseÆ Eszközei: (1)Közösségi  irányelvek, (2) Kereskedelmi jogi ügyek (Európai Bíróság gyakorlata) pl:Cassis de  Dijon‐ügy (kényszerítő követelmények, kölcsönös elismerés), Dassonville‐formula,   (3) Egységes Európai Okmány (SEA) óta a rendeletek és ajánlások is szerepet kaptak a  harmonizáció során   ¾ Az elmúlt másfél‐két évtizedben az Európai Közösség nagy számban bocsátott ki  olyan irányelveket, amelyek korábban nem érintett magánjogi területek  harmonizálását írták elő (a hagyományos és új magánjogi harmonizációs területek a  következők):  ™ Versenyjog:egyik legrégebbi szabályozási terület  ™ Társasági jog:Egyik legkiterjedtebb terület, 13 társasági irányelv szabályozza  az alapkérdéseket (pl:társasági határozatok közzététele, Rt.‐k tőkéjének  védlme, könyvvizsgálói tevékenység engedélyezése)  ™ Szerződési jog: E szabályok korábban a tagállami jogok megingathatatlan  felségterületeit jelentették. Ám mára már pl:a tisztességtelen szerződési  kikötéseket, távollévők közötti szerződéseket, elektronikus kereskedelmet  Uniós irányelvek is szabályozzák  ™ Polgári jogi felelősségi szabályok: termékfelelősségi szabályok és a  szolgáltatást nyújtó felelősségének közösségi szabályozása is megjelent  ™ Ipari és szellemi tulajdon védelme: szabadalom, védjegy, szerzői jog közösségi  harmonizációja  • Közigazgatás jogtudományi és közigazgatás‐tudományi nézetek  ¾ Közigazgatás jogtudományi megközelítések  ™ Alapkérdése: a közigazgatás joghoz kötöttsége és jogi korlátozhatósága  ™ A közigazgatás és a gazdaság kapcsolatát csak érintőlegesen vizsgálja  ™ A beavatkozó, közszolgáltatást szervező állam újfajta gazdasági szerepének  leírására először Ernst Forsthoff vállalkozott (II.VH küszöbén)  ¾ Közigazgatás‐tudomány  ™ Sokkal korábban és közelebbről foglalkoztak a közigazgatás és a gazdaság  összefüggéseivel mint a közigazgatási jogtudományi megközelítések  ™ Előhírnökei a kameralisták: akik a fejedelemségek adóbevételeit és a  bevételek növelésére legalkalmasabb hivatali szervezeteket vizsgáltákÆ  megteremtették a pénzügyi igazgatás alapjait  ™ Első összefoglalója a közigazgatás‐tudománynak Lorenz von Stein  ¾ Szervezéstudomány  ™ A gazdaság és közigazgatás szervezeti struktúráit, ezek hasonlóságait és  különbségeit vizsgálja  ™ Fő képviselői: Henry Fayol és Frederick Winslow TaylorÆ mindkettejük  vizsgálódásának középpontjában az áll, hogy hogyan növelhető a  közigazgatási tevékenység hatékonysága 

™ Fayol: vezetési, irányítási viszonyok racionális szerkezetét kereste (amihez  mintaként az ipari vállalatok igazgatását tekintette modellnek)  ™ Taylor: a munkavégzési tevékenységet kívánta racionalizálniÆ  termelőfolyamatokból vett analógiák alapján dolgozta ki a tudományos  munkaszervezés (scientific management) elméletét  ¾ Új közmenedzsment (New Public Management)  ™ 80‐90‐es években bontakozott ki elsősorban angolszász vidéken  ™ 70‐es évek világgazdasági változásaira, állam gazdasági és közszolgáltatási  szerepének csökkenésével, költségvetési megszorításokkal és piaci típusú  megoldások előtérbe helyezésével válaszolt  ™ A reformmozgalom lényegében a neokonzervatív, mindenekelőtt  thatcherista gazdaságfilozófia átültetését jelenti a közigazgatási,  közszolgáltatási gyakorlatba  ¾ Európai szintű gazdasági kormányzás modellje:  ™ Az új közmenedzsmenttel ellentétes előjelű tendencia  ™ Egy föderális elven működő Európai Központi Bank képes‐e valódi föderális  kormány nélkül tevékenykedni  ™ Az a probléma, hogy a hatályos EK‐szerződés a tagállamok  gazdaságpolitikáját „csak” közös érdekű ügynek tekintiÆ tagállamok  gazdaságpolitikáját össze kell hangolni Æ de a koordináció elsődleges  eszközei csak ún. „átfogó iránymutatások” (broad guidelines) amelyek nem  jogi normák Æ tehát a gazdaságpolitikák összehangolása nem tekinthető  szankcióval fenyegetett jogi kötelezettségnek  ™ Ám az alkotmányszerződés az euróövezet tagállamai számára a  gazdaságpolitikák egyre szorosabb összehangolását írja elő  (intézményesíteni kívánja a pénzügyminiszterek rendszeres találkozóját)  ™ A gazdaság‐ és foglalkoztatáspolitikát a szerződés önálló cikkbe is foglalta  ™ Amennyiben az európai gazdaság valóban globális méretekben kíván  versenyezni akkor közösségi és tagállami szinten egyaránt erősítenie kell a  gazdasági célú együttműködéstÆ e felismerésre utal a 2003 decemberében  elfogadott új Európai növekedési kezdeményezésÆ célja a még mindig  lassú gazdasági növekedés beindítása Európában                               

3.tétel: A közigazgatás „európaizálódása”:  •

•

Az integráció elmélyülése:  ¾ A tagállamok közigazgatása és az európai közigazgatás közötti kapcsolat csak a  gazdasági integráció mélyülésével (70‐80‐as évek) vált igazán fontos kérdéssé  ¾ Fontos állomásÆ 1986‐Egységes Európai Okmány: (1)tagállamok deklarálják azon  szándékukat, hogy 1992‐ig elfogadják a belső piac kiépítéséhez szükséges  intézkedéseket, (2) A belső piac kiépítéséhez szükséges jogszabályok nagyobb részét  a korábbi egyhangúság helyett a minősített többségi döntéshozatal körébe utalták  ¾ Integrációs folyamat mélyüléseÆ közösségi jogalkotási folyamatot bonyolultabbá  tesziÆ (1)növeli a jogszabályok előkészítésére fordított időt (a fontos szabályozási  tárgyak esetében akár évekig is elhúzódhat), (2) növeli a megfelelő szakértői  kapacitások iránti igényt az Európai Bizottság apparátusában, a tagállamok  miniszteriális köreiben és az érdekképviseletek szintjén  ¾ A legalább 3 szintű igazgatási rendszer (szubnacionális, nemzeti, nemzetek feletti)  munkakapcsolatai bonyolultabbá váltakÆ hatékony kormányzati koordináció  problémája  ¾ Közösségi jogalkotás szakmai specializálódása, szektorspecifikussá válása  (compartmentalisation) egyúttal kitermelte azt az igazgatási szakértői réteget is,  amely mindinkább elkülönül(t) a közösségi jogalkotás és jogalkalmazás  folyamatábanÆ ezt a speciális köztisztviselői kört nevezik eurobürokráciának vagy  „eurokráciának”  ¾ A közösségi jog tagállami végrehajtása nagyban függ a nemzeti közigazgatási  tradícióktól (közigazgatási rendszerek eltérő centralizáltsága, közjogi szabályozás  eltérő mértéke, hosszabb távú vagy rövidebb távú igazgatási stílus,  angolszász/kontinentális kormányzati rendszerek, északi/déli tagállamok eltérő  igazgatási hagyományai)  ¾ Új közösségi feladatok megjelenése: Közösségi jog alkalmazásának ellenőrzése,  strukturális politika felértékelődése, állami támogatások közösségi rendszereÆ  szükségessé teszi  hogy az egyes tagállamokban hasonló intézmények működjenek a  jogalkalmazás ellenőrzése, a pénzügyi monitoring és más fontos területeken  A közigazgatás európaizálódása?  ¾ Az előbb említett mozgások (integráció mélyülése, tagállami intézmények  közeledése) a 90‐es évek végére az igazgatástudományban egy új fogalom  kialakulásához vezettek Æ ez a közigazgatás európaizálódásaÆ ez arra hívja fel a  figyelmet, hogy a közösségi jog alkalmazása az intézményi struktúrák  konvergenciájának a jegyeit is hordozza (vagyis a különböző intézményi struktúrák  összetartanak, közelednek egymáshoz)  ¾ Ám sokan vannak, akik a közigazgatás európaizálódását vitatják, arra hivatkozva,  hogy a nemzeti közigazgatások eltérő modellekre épülnek, különösen a  szektorpolitikákban figyelhető meg a sokszínűség, amely a divergáló tendenciákat is  erősíti  ¾ Ez a vita kapcsolódik egy másik fogalomkörhözÆ ez az „európai közigazgatási térség”  problémája. Ez az elnevezés részben a SIGMA‐program kutatási eredményeként  keletkezett.  ¾ Európai közigazgatási térség: azon közigazgatási alapelvek összessége, amelyeket a  különböző kormányzati és jogi tradíciókkal rendelkező államok mindegyike elfogad és  követni igyekszik a közigazgatási gyakorlatában (pl: „jó kormányzás”  kiszámíthatósága, átláthatósága és az állampolgárok részvétele)Æ ezek segíthetik a  tagállamokat a különböző országok bevált gyakorlatának és szolgálati tudásának  hasznosításában 

•

¾ A tagállamok közigazgatási jogára nem vonatkozik a jogharmonizációs kötelezettség  Æ ám a tankönyvírók álláspontja szerint a közigazgatási intézményrendszer  európaizálódása feltartóztathatatlannak látszik, mivel a közösségi jog előírja azokat a  feladatokat, amelyek ellátása – megfelelő személyzet és szervezet útján – szükséges  az acquis tagállami végrehajtásához    Az ezredforduló új tendenciái:  ¾ „Szerződés egy Európai Alkotmány létrehozásáról” (2003‐2004) új közjogi kereteket  vázol fel a tagállamok közigazgatása számára is (összefoglalja az elmúlt 5 évtized  eredményeit és politikai unió létrehozását tűzi ki célul)Æ törekszik a tagállami  közigazgatási hatáskörök és az unió hatásköreinek pontosabb elhatárolására   ™ További célok: (1)kiegyensúlyozott gazdasági növekedés, (2)magas  versenyképességű, teljes foglalkoztatottságot és társadalmi haladást célul  kitűző szociális piacgazdaságon alapul  ¾ Az Unió története alatt nem jött létre olyan európai szintű közigazgatási rendszer,  amelynek a közösségi jog végrehajtása lenne a feladata, hiszen az EK‐jog alkalmazása  a tagállamok közigazgatásának hatáskörébe tartozikÆ várható, hogy a tagállamok  közigazgatásának az autonómiája a jövőben sem fog csökkenni (erre utal az  alkotmányszerződés új rendelkezése, ami igazgatási együttműködésről szól) {III‐ 185.cikk: szerint az uniós jog tagállami szintű eredményes nemzeti végrehajtását  közös érdekű ügynek kell tekinteni} (tehát ez jogilag nem kötelező)  ¾ A tagállamok közigazgatása alapvetően kettős feladatot lát el:  ™ Végrehajtó‐ellenőrző funkció (amelyet egy sajátos európai „végrehajtási  föderalizmus” nemzeti részeként kell megvalósítani)  ™ A tagállami közigazgatásnak be kell kapcsolódnia az integrációs szintű  döntések igen összetett előkészítő folyamataiba (többi tagállam  szakapparátusaival és az európai bizottsági bürokráciával való igen szoros és  intenzív munkakapcsolatot jelent)  ¾ Lisszaboni folyamat (Európa Tanács 2000 márciusában tartott rendkívüli ülése):  ™ Egy új tíz évre szóló stratégia meghirdetése  ™ Célja: egy évtized alatt az Európai Unió a világ legversenyképesebb és  legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljon, amely képes a fenntartható  fejlődésre, több és jobb minőségű munkahely biztosítására és a szociális  kohézió erősítésére  ™ Jelentős szerepet a tagállami és közösségi közigazgatási szerveknek  ™ Három nagy szerkezeti egységben foglalja össze:  o Azokat a szükséges lépéseket, amelyek egy versenyképes, dinamikus,  tudásalapú gazdaságba való átmenetet biztosítanak  o Az európai szociális modell modernizálásnak feladatait,  mindenekelőtt az emberi erőforrásokba való befektetés és egy aktív  jóléti állam felépítése révén  o Fentiek eléréséhez szükséges intézményi eszközöket és feladatokat  ¾ Nizzai reformfolyamat {2000‐ben fogadták el}:  ™ Elfogadása megteremtette a 10 újonnan csatlakozó tagállam igazgatási  értelemben vett integrálódásának intézményi, jogi feltételeit  ™ Erre épül a Bizottság 2001‐ben közzétett fehér könyve az európai  kormányzásról, ami átfogó szakértői és állampolgári konzultációt  kezdeményezett arról, hogy:  o miként tehető átláthatóbbá a bonyolult európai döntéshozatali  rendszer és milyen közigazgatási eszközökkel csökkenthető a  „demokráciadeficit”  ¾ Laekeni nyilatkozat fogalmazta meg a stratégiai kérdéseket: 

™ Milyen legyen a hatáskörmegosztás a tagállamok kormányzati közigazgatása  és az unió között  ™ Hogyan egyszerűsíthető a jogalkotási rendszer  ™ Miként biztosítható a nagyobb demokrácia, az átláthatóság és a nemzeti  parlamentek ellenőrző szerepe  ™ Hogyan egyszerűsíthetők a hatályos alapszerződések  ¾ Közérdekű szolgáltatások szabályozása:  ™ Erről is Fehér könyvet tettek közzé  ™ Közérdekű szolgáltatások: felölelik mindazokat a piaci és nem piaci  szolgáltatásokat (ideértve a nem gazdasági jellegűeket is pl:oktatás),  amelyeket állami szervek a köz érdekében látnak el, és amelyek ezáltal  sajátos közhasznú kötelezettségekkel is együtt járhatnak {ez a fogalom  szélesebb körű mint az általános gazdasági érdekű szolgáltatások}  ™ Célja: az unió valamennyi polgára megfizethető áron hozzájuthasson a  garantált minőségű közérdekű szolgáltatásokhoz (nehézség: az alapelvekben  ugyan viszonylag egyetértés van, de vita van arról, hogy az egyes  szektorspecifikus részletszabályok mellett szükség van‐e egy valamennyi  közszolgáltatásra kiterjedő „általános keretirányelv” megalkotására is)  ™ Kérdéses, hogy milyen szabályozás vonatkozzon a közhasznú kötelezettségek  utáni kompenzációs kifizetésekre (ezek a dilemmák csak stratégiai távon és  csak akkor oldhatók fel, ha a közérdekű szolgáltatásokra vonatkozó  szabályrendszer is egységessé válik)  ™ A Fehér Könyv felvázolja az uniós politikák csaknem teljes körének  felülvizsgálatát   ™ A Bizottság elő kívánja mozdítani a nemzeti szabályozó hatóságok közötti  együttműködést is (ez is az európaizálódás erősödését mutatja)                                                     

4. tétel: Kormányzati döntéselőkészítés, koordináció az európai uniós  ügyekben  •

Koordináció fogalma, szabályozása (a koordináció mint feladategyüttes)  ¾ Uniós csatlakozás következményeÆállamok lemondanak szuverenitásukból fakadó jogaik egy  részének közvetlen gyakorlásárólÆ nemzeti közigazgatásnak alkalmassá kell válnia a  közösségi jogszabályok végrehajtására és arra, hogy a tagállam nemzeti érdekeit megfelelő  hangsúllyal tudja képviselni a döntés‐előkészítő és európai jogalkotó szervezetekben  ¾ Európai ügyek kormányzati koordinációjára: arra a feladategyüttesre utal, amelyek révén a  tagállamok kormányzati szervei képessé válnak az uniós intézményekkel való folyamatos  kapcsolattartásra   • A koordináció jogi rendje:  ¾ {Kig 1Æ kormánydöntések előkészítésének eljárási szabályait a kormány ügyrendje  határozza meg (1088/1994 Korm.hat.)}  ¾ A kormányzati döntéseknek igen komoly szakmai és társadalompolitikai  következményeknek kell megfelelniükÆ a hangsúly a kormányzat testületi  működésében is egyre inkább a döntések előkészítésére helyeződik  ¾ A kormány működési rendjébe szervesen be kell épülnie az uniós szervekkel való  kapcsolattartásnak isÆ az európai ügyek kormányzati koordinációja ezen  együttműködés hazai dimenziójára utal Æ a kapcsolattartás belső jogi kereteit két  kormányhatározat alapozta meg:  ™ 1036/2004 Korm.hat:EU tagságból eredő jogharmonizációs feladatok  meghatározására, programozására és teljesítésük ellenőrzésére vonatkozik  o jogharmonizációs javaslat: elvégzendő belső jogalkotási feladatokról  o Jogharmonizációs javaslat elkészítéséért felelős szerv (minisztérium vagy  egyéb állami szerv)  o Jogharmonizációs javaslat tartalma:Uniós jogi aktus megjelölése,  elvégzendő belső jogalkotási lépések, módosítandó jogszabályok…  o Jogharmonizációs javaslat egyeztetése  o jogharmonizációs adatbázis: jogharmonizációs javaslatban szereplő  adatokat tartalmazza  o jogharmonizációs javaslatok beépítése a jogalkotási programokba  o Jogharmonizáció ellenőrzése: Az igazságügyminiszter és az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter rendszeresen ellenőrzi a jogharmonizációs javaslatok elkészítésére e határozatban előírtak betartását   o Notifikáció: Európai Bizottság számára történő bejelentés a  jogharmonizációt megvalósító jogszabály kihirdetéséről  ™ 1123/2006 Korm.hat.:EU döntéshozatali tevékenységében való részvételről és  ehhez kapcsolódó kormányzati koordinációról {Tk‐ban még 1007/2004  Korm.hat szerepel, ami hatálytalan)Æ döntés‐előkészítés menete lásd később    • A koordináció kormányzati szervei: (történeti áttekintés)  ¾ 1994.évi I.tv:Európai MegállapodásÆ magyar koordinációs modell kereteit tartalmazza  Î a koordináció külső és belső rendszerét is alapvetően diplomáciai, nemzetközi jogi,  illetve kereskedelempolitikai követelményekhez kellett igazítani  Î  tíz évig tartó átmeneti időszakra szólt, amelynek célja, hogy szabadkereskedelmi  övezet jöjjön létre az EU és Magyarország között {így az integrációs politika  formálása kezdetben az akkori Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma  hatáskörébe került)  ¾ 1994 után a feladatot a Külügyminisztérium vette át (a 94‐ után kiépülő struktúra  először mégis egy kétpólusú koordinációs rendszer kiépülésének a szándékát jelezteÆ 

¾ ¾

¾ ¾

¾

¾ ¾

¾ ¾

ennek elvi alapjaként a kormány egy minden területet átfogó modernizációs program  keretében kívánta összefoglalni az uniós felkészüléssel kapcsolatos stratégiai  feladatokat)   Megkezdődött a területfejlesztés intézményeinek kiépítése (figyelemmel az EU   regionális politikájáraÆ 1996.évi XXI. tv.)  A kormány a horizontális, összkormányzati szempontok érvényesítése érdekében  Európai Integrációs Kabinetet hozott létre (az integrációs kérdésekben leginkább  érintett miniszterekbőlÆ kezdetben a miniszterelnök vezette)  Ennek szakmai háttérszervezeteként létrejött a külső szakértőkből álló Integrációs  Stratégiai Munkacsoport  Ám az integrációval kapcsolatos apparátusi, szolgálati tudás már a kezdetektől a  Külügyminisztériumban koncentrálódott  ™ 1996‐ban megalakult a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkársága és  ezzel egy időben szerveződtek meg a szakminisztériumok uniós ügyekért  felelős szervezeti egységei, európai integrációs főosztályai  A csatlakozási tárgyalásokra való felkészülés és a jogharmonizációs feladatok  nyilvánvalóvá tették, hogy a közösségi joganyag szektorok szerint jóval tagoltabb és  részletesebb mint a magyar közigazgatási jog szabályrendszereÆ ezt csak szoros  horizontális koordinációval lehet ellensúlyozni (vagyis az egyes tárcák között szorosabb  munkakapcsolatra volt szükség, hiszen egyes különböző tárcák hatáskörébe tartozó  kérdések annyira összefüggnek egymással, hogy csak egymás folyamatos tájékoztatása  mellett lehet a hazai érdekeket megfelelően képviselni)Æ ennek a felismerésére jött  létre a tárcák közötti horizontális koordináció alapintézménye az Európai Integrációs  Tárcaközi Bizottság illetve megalakultak az EITB szakértői  csoportjai.  1998‐2002 között egy lényeges változás:PHARE‐programot koordináló tárca nélküli  miniszteri poszt létrehozása  2002 után: két fontos terület önállósodik   ™ Területfejlesztési feladatokra  ™ Nemzeti Fejlesztési Tervvel összefüggő feladatokra   tárcáktól független, politikai államtitkárok által vezetett önálló hivatal jött létre a  Miniszterelnöki HivatalbanÆ ezzel tagoltabbá vált a szervezet és nőtt a „szervezeti  párhuzamosság” veszélye (különböző szervezetek egymás mellett látnak el azonos  vagy egymást részben átfedő feladatokat.  2003‐ban létrehozták az európai ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter  tisztségét  Jelenlegi hatáskörmegosztás:  ™ 2006‐ban megszűnt az európai ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli  miniszter tisztsége és a koordináció hivatali feladatai ismét a  Külügyminisztériumhoz kerültek  ™ Az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság (EKTB) mint az EITB utódja és  szakértői csoportjai jelenleg is jelentős szerepet játszanak az európai ügyek  kormányzati koordinációjában  ™ Az Európai Unió döntéshozatali eljárásban képviselendő magyar álláspont  kialakításának az alábbi fórumai vannak:  1. EKTB szakértői csoport (számuk változó, kb.50 körüli)  o tagjai a tárcák 1‐1 uniós politikai részterülettel foglalkozó köztisztviselői  o Vezetőjét az első helyi felelős miniszter 5  nevezi ki  2. EKTB ülése 

                                                            

5

 Ha egy adott ágazati részterület több tárca kompetenciájába tartozik, akkor beszélünk van egy „első helyi  felelős minisztérium” és emellett „társfelelős minisztériumok” 

o tagjait a miniszterek, központi államigazgatási szervek vezetői jelölik ki  o Hetente legalább egyszer ülésezik  o Elnöke:Külügyminiszter által kijelölt szakállamtitkár  3. Államtitkári értekezlet  4. Külügyminiszter által lefolytatott tárcaközi vagy miniszteri szintű egyeztetés  5. Kormány  ¾ Döntés‐előkészítés menete:  1. Külügyminiszter által felügyelt Európai Ügyek Hivatala az EU intézményeitől  beérkező iratokat továbbítja a szakértői csoportoknak tárgyalási álláspont  kialakítása végett  2. Szakértői csoport feladata, hogy az Európai Bizottság által a Tanácsnak  beterjesztett új uniós tervezetekre vonatkozó tárgyalási álláspontot {az induló  tárgyalási álláspontot=alapmandátum} az EKTB részére benyújtsa  3. EKTB ülés elsődleges feladata: Tanács üléseit előkészítő Állandó Képviselők  Bizottsága (COREPER) és egyéb tanácsi fórumok ülésén képviselendő tárgyalási  álláspont meghatározása, ÁM ha stratégiai kérdésről van szó, akkor csak  tárgyalási álláspontjavaslatot határoz meg, mert arról a Kormány (ha már az  államtitkári értekezlet is megtárgyalta) dönt (ábra külön doksiban)    • A koordináció vitatott kérdései az EU‐ban és a tagállamokban:  ¾ Milyen ellenőrzési lehetősége van a tagállam nemzeti parlamentjének a kormány  integrációs tevékenysége fölött?  ™ Részben az alapszerződések írják elő, de a feladatok jellege, terjedelme függ az  adott ország alkotmányos közjogi tradícióitól, a törvényhozás döntéseitől  ™ 3 tipikus modell van az EU‐ban:  o Erős, kötött, ex ante ellenőrzés (Dánia, UK)  o Középerős, szorosan ellenőrző (Német, francia, finn, svéd, holland)  o Utólagosan ellenőrző, ad hoc, kis befolyású (déli országok + ír, belga,  luxemburgi parlament)  ™ Magyar szabályozásÆ 2004.évi LIII.tv  o Országgyűlés hozzáférése az Uniós információkhoz (2.§‐ kormány  haladéktalanul megküld minden uniós jogszabálytervezetet, javaslatot  és dokumentumot az OGY.‐nek, ami a kormányzati részvétellel  működő uniós intézmények napirendjén szerepel)  o Kormány megjelöli törvényhozási tárgykörbe tartozó európai uniós  tervezeteket (különösen, a minősített többségűeket, alapvető jogokat  és kötelességeket érintőket + hatályos tv‐el ellentétes rendelkezést  tartalmazókat+ a rendkívüli jelentőségűeket)  o Kormányálláspont kötelező tartalmi elemeit is szabályozza  o OGY állásfoglalásának jogi jellege:  4.§ (4) A Kormány az európai uniós döntéshozatal során képviselendő  álláspontját az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével  alakítja ki.  (5) Ha az európai uniós tervezet olyan tárgykört érint, amelynek  szabályozásához az Alkotmány értelmében az Országgyűlés  minősített többségű döntése szükséges, a Kormány az  állásfoglalástól csak indokolt esetben térhet el.  ¾ Mely kormányzati szerv felelős a nemzeti álláspont kialakításáért, vagyis hol  található az integráció centruma?  ™ 3 féle megoldás létezik: (általában azok a sikeres megoldások, amelyek  igazodnak a közigazgatási rendszerhez és tradíciókhoz)  o Európai ügyekért felelős miniszter a centrum 

o Külügyminiszter (esetleg valamely gazdasági tárca vezetője)  o miniszterelnök hivatali szervezete látja el a fő koordinátor szerepét  ™ Magyar megoldás (próbálkozások):  o Európai Ügyek Kabinetje:  9 Azért jött létre a jogelődje (1996‐ban Európai Integrációs Kabinet),  hogy a kormányt tehermentesítve de a nevében hozzon  döntéseket a csatlakozási felkészülés és tárgyalások során  felmerülő stratégiai kérdésekben  9 Általában havonta ülésezett  9 Kezdetben a Miniszterelnök vezetteÆ majd a külügyminiszterÆ  később európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter (ezzel  párhuzamosan a tárcákat miniszterek helyett először államtitkárok  később főosztályvezetők képviselték) FOKOZATSOAN CSÖKKENT A  SZEREPE  9 Másik probléma volt, hogy csak a kormány tagjainak egy részét  fogta össze  o Európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter:  9 Cél: Az Uniós ügyek magasabb szintre kerüljenekÆ a valóságban  azonban inkább „kettős hatalmat” eredményezett a tárca nélküli  miniszter és a külügyminiszter között  9 Komoly hatáskörrel rendelkezett a Magyar Köztársaság EU‐s  döntéshozatalában való tárgyalási álláspontjának kialakításában  9 Ugyanakkor semmilyen érdemi felhatalmazással vagy irányítási  eszközzel nem rendelkezett arra, hogy a vele versenypozícióba  levő minisztertársait befolyásolhassa  o Tárcaközi bizottságok:  9 Tárcák közötti horizontális koordináció erősítésére jött létre  9 Probléma vele: újabb és újabb tárcaközi bizottságok  létrehozása esetén átláthatatlanná teszi a döntés‐előkészítési  folyamatot                                             

5.tétel: A nemzeti fejlesztési tervezés  • Uniós fejlesztési források  ¾ Magyarország számára az Unió költségvetése 2007‐2013‐között 22,4 milliárd eurót  irányoz elő  ¾ Uniós fejlesztési források 3 fejlesztési alapból származnak:  ™ Kohéziós Alap:kevésbé fejlett tagállamok közlekedési, környezetvédelmi és  energiagazdálkodási beruházásai támogathatók  ™ Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA):Æ strukturális alap, amelynek forrásai pl:  eszközök beszerzésére és K+F fejlesztési célokra használhatók  ™ Európai Szociális Alap:Ugyancsak strukturális alapÆ humán fejlesztési programok,  képzések és közigazgatási fejlesztések finanszírozhatók  Ahhoz azonban, hogy ezekhez a forrásokhoz hozzájuthassunk bonyolult fejlesztési  tervező, stratégiaformáló, programkidolgozó és végrehajtó intézményeknek kell  működniük  • Nemzeti Fejlesztési Terv és tervezést megalapozó dokumentumok  ¾ Uniós terminológia szerint a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (hivatalos magyar  elnevezése Nemzeti Fejlesztési Terv {NFT}) (1) helyzetelemzést, (2) stratégiát, (3)  tervezett fejlesztési területek prioritásait, (4) konkrét céljait és (5) hozzájuk kapcsolódó  pénzügyi források megjelölését tartalmazó dokumentumÆ NFT tehát egy átfogó  fejlesztési stratégiát tartalmazó keretprogram (amelyet meghatározott programozási  időszakra kell a tagállam kormányának elkészíteni)  • Uniós szabályok:Æ NFT készítése során figyelemmel kell lenni az EU vonatkozó jogszabályaira  és uniós szintű stratégiai dokumentumaira ilyenek  ¾ Közösségi Stratégiai Irányelvek a növekedésért és foglalkoztatásért 2007‐2013 {kohéziós  politika tervezését orientáló bizottsági dokumentum}  ¾ Új közösségi rendeletek (kohéziós politika és egyes alapok felhasználási szabályai)  ¾ Környezetvédelmi akcióprogram 2001‐2010  ¾ i2010 Információs Társadalom  • Fejlesztési koncepciók: {hazai szabályok)  ¾ Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció {96/2005.OGY.hat}  ¾ Országos Területfejlesztési Koncepció {97/2005. OGY. hat.}  ¾ Magyarország évente aktualizálandó konvergenciaprogramja {a kormány három évre  szóló makrogazdasági céljait és várakozásait rögzíti}  • A Nemzeti Fejlesztési Terv szerkezeti elemei:  ¾ Helyzetértékelés: fel kell tárni az adott időszak legfontosabb társadalmi‐gazdasági  problémáit és számba kell venni azokat a meglévő feltételeket, amelyekre egyes  konkrét cselekvési programok építhetők  ™ II.NFT‐ben ezek a következők:  ™ kedvezőtlen demográfiai folyamatok  ™ Magyar gazdaság sikeres szerkezetváltáson ment keresztül és szervesen  beépült az európai gazdaságba  ™ Növekednek a gazdaság területi egyenlőtlenségeiÆ kiemelt szerepet kap a  kohézió erősítése {területi és társadalmi értelemben egyaránt}  ™ Magyar közigazgatási rendszer jelenlegi decentralizációján is változtatni kell  {hiszen a kistelepülések csaknem ugyanolyan közszolgáltatások ellátására  kötelezettek mint a városok és nagyobb települési önkormányzatok  ¾ Stratégiai célok: Ezek között (1) átfogó célokat és (2) horizontális politikákat6   különböztetünk meg                                                              

6

 Minden ágazatra és minden regionális fejlesztésre vonatkozó szabály, cél, elv 

™ (1) Minden konkrét fejlesztési programnak átfogó célokat kell szolgálnia, a  fejlesztések megvalósítására szolgáló operatív programoknak a két átfogó cél  egyikéhez kiemelten, a másikhoz pedig mindenképpen pozitív mérleggel kell  hozzájárulnia  ™ A II.NFT átfogó céljai:  ™ Tartós növekedés  ™ A foglalkoztatás bővítése: aki dolgozni akar legyen munkahelye és a  munkaerő‐kínálat minősége is javuljon  ™ (2) II.NFT horizontális politikái:  ™ Fenntarthatóság feltételeinek biztosítása {környezeti, makrogazdasági és  társadalmi értelemben egyaránt}  o Fenntartható gazdasági növekedés Æ környezettudatos és pénzügyi  szempontokat is figyelő növekedés  ™ Kohézió erősítése: területi különbségek csökkentése, másrészt a társadalmi  kohézió szempontjait is folyamatosan érvényesíteni kell  ¾ Prioritások és operatív programok:  ™ II. NFT.‐ben 6 prioritás van, amelyek operatív programokban válnak konkrét  cselekvési tervvé  1. gazdaságfejlesztés  2. közlekedésfejlesztés  3. társadalmi megújulás  4. környezeti‐ és energetikai fejlesztés  5. területfejlesztés  6. államreform  ™ Operatív programok: az NFT végrehajtására vonatkozó, több évre szóló  prioritások egységes rendszerét tartalmazó dokumentum, amelyet a  Kormány előterjesztésére az Európai Bizottság hagy jóvá  o Gazdaságfejlesztési prioritás {a következő programok nyerhetnek  gazdaságfejlesztés címén uniós forrásokat}  9 Innovatív, tudásalapú gazdaság pl:K+F tevékenység  9 Kis‐ és középvállalkozók jövedelemtermelő képességének  javítása pl:technológiai korszerűsítés  9 üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztés pl:e‐ közszolgáltatások fejlesztése  o Közlekedésfejlesztési prioritás  9 Javítják az ország nemzetközi elérhetőségét  9 Térségi elérhetőség javítása szempontjából jelentősek  9 Fejlesztik a városi és agglomerációs közösségi közlekedést  9 Áruszállító logisztikai központok fejlesztése  o Társadalmi megújulási prioritás  9 Foglalkoztathatóság javítása pl: álláskeresés ösztönzése  9 Alkalmazkodóképesség javítása  9 Oktatási rendszer közelítése a gazdasági igényekhez  9 Oktatási és innovációs rendszerek összekapcsolása pl:  kutatóegyetemek támogatása, gyakorlatorientált felsőoktatási  programok  9 Társadalmi részvétel és befogadás pl: gyermekszegénység  csökkentése  9 Humán infrastruktúra fejlesztése pl: prevenciós és  rehabilitációs egészségügyi intézményfejlesztés  o Környezet és energiafejlesztési prioritás 

9 Egészséges és tiszta települések pl:hulladékgazdálkodás,  szennyvízkezelés javítása  9 Környezetbiztonság növelése  9 Vízvédelem, integrált vízgazdálkodás fejlesztése  9 Természeti értékek megőrzése {NATURA 2000 program}  9 Környezetbarát energetikai fejélesztések  9 fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése  o Területfejlesztési prioritás  9 Területi kohézió erősítése {területi felzárkóztatás + területi  versenyképesség növelése}  9 Együttműködő és versenyképes városhálózat fejlesztése  9 Megújuló vidék programja {rurális térségek integrált,  fenntartható fejlesztése}  9 Elmaradott térségek felzárkóztatása  9 Balaton, Duna, Tisza vidékének fenntartható fejlesztése  9 Régiók fejlesztésével kapcsolatos tervek  o Államreform prioritás  9 Kormányzati munka és közigazgatás hatékonyabbá tétele  9 Közszolgáltatások megújítása  Az előbb említett tervek sikeres megvalósításához összetett intézmény‐ és kommunikációs rendszer  hatékony működtetésére van szükség, aminek megvalósításához (tervezés, végrehajtás, működési  kapacitások kialakítása) uniós forrásokat lehet igénybe venniÆ erre 2007‐2013 között a Kohéziós  Alapból és a strukturális alapokból egy külön ún. technikai segítségnyújtási keretet {Technical  Assistance—TA} is elkülönítettek  ¾ TA keretből a következő célokra nyújthatók támogatások:  ™ Programozás és értékelés pl: tanulmányok készítése  ™ Intézményfejlesztés pl: irányító hatóságok működtetése  ™ Projektek előkészítése és megvalósítása    • Nemzeti Fejlesztési Terv előkészítésének és végrehajtásának intézményrendszere:  ¾ Kormányzati hatáskörök: {2 miniszter és 1 kormánybiztos gondoskodik a fejlesztési  tervezéssel kapcsolatos feladatok ellátásáról}  ™ (1) Országos szintű fejlesztéssel, fejlesztési tervezéssel és programozással  kapcsolatos kormányzati munkát a Miniszterelnöki Hivatalt (MeH) vezető  miniszter irányítja + jelentős szerepet kap a fejlesztéspolitikáért felelős  kormánybiztos  ™ (2) A területfejlesztés és regionális politika irányítása az Önkormányzati és  területfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozik  ™ A fejlesztéspolitika összehangolására és a döntések előkészítésére 2 testületet  hozott létre a kormány Æ Nemzeti Fejlesztési Tanács (NFT), és Fejlesztéspolitikai  Irányító Testület (FIT)  ¾ Döntés‐előkészítő és végrehajtó szervek:  1. NFT  ™ Kormány tanácsadó szerve   ™ Elnöke:Min.elnök  ™ Feladatköre: értékeli a fejlesztéspolitikai célok megvalósulását  2. FIT  ™ A kormány javaslattevő, véleményező, döntés‐előkészítő, koordináló  szerve a fejlesztéspolitika területén  ™ Elnöke: Min.elnök  ™ Feladatköre: javaslatokat dolgoz ki és állást foglal a hosszú‐ és középtávú  fejlesztési és terezési feladatokról 

3. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ)  ™ MeH‐et vezető miniszter irányítása alatt működő központi hivatal  ™ Az Elnök vezeti az ügynökséget, akinek tevékenységét 2 évre  kinevezett fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos irányítja  ™ Feladatai: főként döntés‐előkészítő, javaslattevő jellegűek +  fejlesztéspolitika kormányzati koordinációja, fejlesztési programok  finanszírozásával és lebonyolításával kapcsolatos feladatok ellátása  4. Fejlesztéspolitikáért felelős kormánybiztos  ™ Összehangolja a minisztériumok és a központi közigazgatási szervek  országos szintű fejlesztéssel, fejlesztési tervezéssel és programozással  kapcsolatos tevékenységét  ™ Irányítja az NFÜ elnökének valamint a Területpolitikai Kormányzati  Hivatal vezetőjének tevékenységét  5. Irányító hatóságok  ™ NFÜ szervezeti egységei  ™ Feladata: felelősségi körükbe tartozó operatív programok stratégiai  irányítása,  a programok végrehajtásának felügyelete,  szabályszerűségének biztosítása (7db van)  6. Közreműködő szervezetek  ™ Operatív programok végrehajtásának adminisztratív, pénzügyi és  technikai feladatait ellátó szervezetek  7. Monitoring bizottságok  ™ Operatív programok felügyeletét ellátó, koordinációs és döntéshozó  testületek (ezek felállításáért az irányító hatóságok felelősek)  ™ Feladata: jóváhagyják a finanszírozott műveletek kiválasztási  kritériumait, folyamatosan figyelemmel kísérjék a megvalósítást,  jóváhagyják az éves és a végső megvalósítási jelentéseket az Európai  Bizottsághoz való benyújtás előtt  8. Területfejlesztési Irányító Hatóság  ™ Regionális operatív programok megvalósításáért felelős irányító  hatóság  9. Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Hatósága  ™ Irányító hatóságtól és igazoló hatóságtól független szerv  ™ Az irányítási és ellenőrzési rendszer hatékony működésének  ellenőrzéséért felel  ™ Az Európai Bizottsággal való ellenőrzési együttműködés egyetlen  csatornája  10.Pénzügyminisztérium Igazoló Hatósága  ™ Feladata: Uniós támogatásokkal kapcsolatos költségnyilatkozatok  igazolására, valamint átutalásigénylések elkészítésére kijelölt egység  • Fontos elv az egész fejlesztési tervezés és a támogatások felhasználása során a  partnerség elve: azaz a terveket egyeztetni kell a különféle szakmai  szervezetekkel, kamarákkal, egyéb érdek‐képviseleti szervekkel, civil szféra  szervezeteivelÆ Az NFT bonyolult egyeztetési folyamat végén nyeri el végső  formáját               

6.tétel: A versenyjog közigazgatási jogi alapintézményei; a Gazdasági  Versenyhivatal (GVH)  •

•

A versenytörvények alapvetően két nagy csoportba sorolható magatartásszabályokat  tartalmaznak:   ¾ Tiltják a tisztességtelen versenycselekményeket pl:üzleti titok megsértése,  bojkottfelhívás, hírnévrontás, névbitorlás  ¾ Tiltják a versenykorlátozást (2csoport ezen belül is)  ™ Államra vonatkozó szabályok  o Kereskedelmi jellegű állami monopóliumra, állami vállalatok irányítására  valamint állami támogatásokra vonatkozó szabályok  o Magánjogi jellegű joganyagÆcél:sértett vállalkozás védelme  ™ Vállalkozásokra vonatkozó szabályok  o Kartell és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma, piaci struktúra  védelme érdekében a koncentráció ellenőrzése {Antitröszt szabályok)  o Közjogi jellegű szabályokÆ cél: a verseny mint a piacgazdaság alapjának  védelme  Szervezeti‐intézményi rendszer:   ¾ Versenyjog megsértését vizsgáló és szankcionáló szervek 3 nagy csoportba sorolhatók:  ™ Közigazgatási szervek (lehetnek általános vagy speciális hatáskörű szervek)Æ  fontos hangsúly van azon, hogy a közigazgatási szervek függetlenséget  élvezzenek döntésük meghozatala során  ™ Társadalmi szervek  ™ Bíróságok  ¾ Amerikai szabályozás: (2 szövetségi szerv párhuzamos hatáskörrel rendelkezik)  ™ Igazságügyi Minisztérium (DoJ) Antitröszt Részlege  o Minden lényeges döntésének meghozataláért az Igazs.Miniszter felel, aki  egyben főügyészként vádló és az eljárásban az USA kormányát képviseli  o 10‐15 főből álló osztályok folytatják az eljárást és képviselik az Antitröszt  Főosztályt a bírósági eljárásban {az Antitröszt Főosztály a versenytörvény  megsértése esetén a büntetőeljárás kezdeményezése mellett csak polgári  eljárás keretében léphet fel}  ™ Federal Trade Commission (FTC)  o élén: 5 biztosból álló kollegiális szerv áll (USA elnök a Szenátussal  egyetértésben nevezi ki őket 6 évre)  o Az FTC főosztályai végzik a vizsgálatokat és folytatják az eljárásokat  o Kizárólagos hatáskörébe tartozik a tisztességtelen versenycselekmények  elleni fellépés  ™ Diszkrimináció tilalma és fúziókontroll tekintetében a két szervnek párhuzamos  hatásköre van  ¾ Hatáskörök az EU‐ban:  ™ Közösségi versenyszabályok érvényre juttatásának központi szerve az Európai  Bizottság  ™ Eltérő eljárási szabályok vonatkoznak a versenykorlátozó megállapodás,  gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és a szervezeti egyesülés ellenőrzésére  ™ Bizottság kötelező határozatot hozhat Æ ez ellen felülvizsgálatnak van helye az  Elsőfokú BíróságnálÆ ennek döntése ellen az Európai Bírósághoz lehet fordulni  ™ A közvetlenül hatályos versenyjogi szabályokat a nemzeti szintű bíróságok is  alkalmazhatják, erre szóló felhatalmazás esetén pedig a nemzeti  versenyhatóságok is    

•

•

A magyar szabályozás  ¾ 1996. évi LVII tv. (Tpvt.) egységesen tartalmazza a tisztességtelen verseny és a  versenykorlátozás tilalmára vonatkozó szabályokat + a versenyfelügyeletet ellátó  szervezeti‐intézményrendszert + eljárásra vonatkozó szabályokat  ¾ A Tpvt.‐be ütköző magatartások elbírálása elsősorban közigazgatási eljárás körébe  tartozó versenyfelügyeleti eljárás keretében történik  ¾ A versenyfelügyeleti hatáskörbe tartozó ügyekben a GVH vagy a Bíróság jár el  ™ Tisztességtelen versenycselekmény esetén az érdekelt fél keresete alapján a  megyei, fővárosi bíróságnak van kizárólagos hatásköre  ™ GVH hatáskörébe tartozik:  o fogyasztók megtévesztésének  o versenykorlátozó megállapodások  o Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmába ütköző magatartások  o Összefonódások ellenőrzése    A Gazdasági Versenyhivatal  ™ Jogállása, szervezete: (33.§)  ™ Autonóm jogállású államigazgatási szerv  ™ Költségvetését az állami költségvetés önálló fejezete biztosítja  (költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés  által csökkenthetőek.)  ™ Illetékessége az ország egész területérre kiterjed  ™ A Hivatal számára feladatot csak törvény írhat elő Æ függetlenség  ™ 33.§(2): (2) Az e törvényben {tpvt}, valamint az árak megállapításáról szóló  törvényben meghatározott versenyfelügyeleti feladatokat a Gazdasági  Versenyhivatal látja el, kivéve, ha e törvény eltérően rendelkezik. A  Gazdasági Versenyhivatal számára feladatot csak törvény írhat elő.  ™ 33.§(3) A Gazdasági Versenyhivatal ellátja mindazokat a feladatokat,  amelyeket az európai közösségi versenyszabályok a tagállami  versenyhatóság hatáskörébe utalnak.  ™ Szervezete:  ™ Élén az elnök állÆ ME javaslatára a KE nevezi ki {35.§(2)} 6évre szól Æ  lejárta után újból kinevezhető  ™ 35.§(2)A Gazdasági Versenyhivatal két elnökhelyettese személyére javaslatot  a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tesz a miniszterelnöknek, aki azt ‐  egyetértése esetén ‐ előterjeszti a köztársasági elnöknekÆ KE nevezi ki őket  {6évre}Æ újból kinevezhető  ™ 35.§(2)KEÆ megbízza az egyik elnökhelyettest a Versenytanács elnöki  teendőinek az ellátásávalÆ legfeljebb 1‐szer nevezhető ki újból  ™ GVH elnökének és elnökhelyetteseinek a megbízatása megszűnik: (35.§(4))  a) a kinevezési időtartam lejár,  b) az elnök (elnökhelyettes) a tisztségéről lemond,  c) az elnök (elnökhelyettes) meghal,  d) az elnököt (elnökhelyettest) a miniszterelnök javaslatára a  köztársasági elnök felmenti a tisztsége alól.  ™ (5) Felmentésnek van helye, ha az elnök (elnökhelyettes)  a) a tisztségére méltatlanná vált,  b) a tisztségére alkalmatlanná vált,  c) az összeférhetetlenségi okot nem jelentette be vagy nem szüntette  meg (40. §), 

™ (6) Tisztségére méltatlannak kell tekinteni a tisztségviselőt, ha (1)büntetett  előéletű, illetve (2) vele szemben a bíróság büntetést szabott ki vagy  intézkedést alkalmazott, és a (3) bűnügyi nyilvántartásból még nem törölték.  ™ (7) Tisztségére alkalmatlannak kell tekinteni a tisztségviselőt, ha munkaköri  feladatait tartósan nem képes ellátni, illetve munkáját szakmai szempontból  nem megfelelően végzi. ™ 36. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke {feladatkör}  a) irányítja a Gazdasági Versenyhivatal tevékenységét,  b) képviseli a Gazdasági Versenyhivatalt,  c) megállapítja a Gazdasági Versenyhivatal szervezeti és működési  szabályzatát, illetve jóváhagyja a Versenytanács szervezeti és működési  szabályzatát,  d) gyakorolja ‐ a Versenytanács tagjainak kinevezése és felmentése  kivételével ‐ a munkáltatói jogokat,  e) kijelöli az 1/2003/EK rendelet szerinti Versenykorlátozó Magatartások és  Erőfölényes Helyzetek Tanácsadó Bizottságában, valamint a vállalkozások  közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 139/2004/EK tanácsi rendelet  (a továbbiakban: 139/2004/EK rendelet) szerinti Összefonódások  Tanácsadó Bizottságában a Gazdasági Versenyhivatalt képviselő  személyeket,  f) felelős a versenykultúra fejlesztéséért, így különösen  fa) a verseny társadalmi elfogadottsága érdekében a versenypolitikai  ismeretek terjesztéséért, ideértve a versenyből fakadó előnyökkel  kapcsolatos felvilágosító munkát, továbbá a jogkövető magatartás, illetve a  versenybarát szabályozási környezet kialakításának elősegítése érdekében  végzett tájékoztatást,  fb) a verseny közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó szakmai közélet  fejlődéséhez való hozzájárulásért.  ™ (2) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke  a) részt vehet az Országgyűlés ülésein,  b) külön felkérés alapján az Országgyűlésnek a gazdasági versenyt  érintő kérdésekben szakvéleményt ad,  c) évente beszámol az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre az  Országgyűlés hatáskörrel rendelkező bizottságának a Gazdasági  Versenyhivatal tevékenységéről és a törvény alkalmazása során  szerzett tapasztalatai alapján arról, hogy a gazdasági verseny  tisztasága és szabadsága miként érvényesül,  d) a Kormány ülésén a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörét érintő  kérdések tárgyalásakor tanácskozási joggal vesz részt.  + véleményezi a gazdasági versenyt érintő, valamint az árakra  vonatkozó előírásokat tartalmazó jogszabálytervezeteket  + (6) Versenytanács Elnökével együtt közleményt adhat ki Æ  amelyben a jogalkalmazás gyakorlatának alapjait ismerteti  + ágazati vizsgálatot rendelhet el    ™

A versenytanács: {GVH‐ban teljes önállósággal működik}  ™ 37. § (1) A Versenytanács elnökből és tagokból áll. A Versenytanács  ellátja a törvényben meghatározott feladatokat.  ™ (2) A Versenytanács elnöke {feladatai}  a) szervezi a Versenytanács munkáját,  b) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását, 

c) elkészíti és jóváhagyásra [36. § (1) bekezdés c) pont] előterjeszti a  Versenytanács szervezeti és működési szabályzatát,  d) gondoskodik a Versenytanács döntéseinek nyilvánosságra hozataláról  (80. §),  e) az eljáró versenytanács tagjaként eljárhat.  + GVH elnökével együtt közleményt adhat ki  ™ 38. § (1) A Versenytanács tagját a Gazdasági Versenyhivatal elnökének  javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel. A kinevezés hat  évre szól. A kinevezett személyek a hat év lejártát követően egy  alkalommal újból kinevezhetők.  ™ (2) A Versenytanács tagja a versenyfelügyeleti eljárás során csak a  törvénynek van alárendelve, egyebekben a Gazdasági Versenyhivatal  köztisztviselője.  ™ (3) A Versenytanács tagja felmentésének van helye, ha  a) tisztségére méltatlanná vált [35. § (6) bekezdés],  b) tisztségére alkalmatlanná vált [35. § (7) bekezdés],  c) az összeférhetetlenségi okot nem jelentette be vagy nem szüntette meg  (40. §),  d) vele szemben hivatalvesztés fegyelmi büntetést szabtak ki,  e)  ™ 39. § A Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot végző, illetve a vizsgálat  eredményességét segítő feladatokat ellátó köztisztviselőit (a továbbiakban:  vizsgáló) a Gazdasági Versenyhivatal elnöke nevezi ki.  ™ Elnökre, elnökhelyettesekre, Versenytanács tagjaira és a vizsgálókra  szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak    ™ GVH ágazati vizsgálati jogköre (Tpvt. VIII.fejezet)  ™ Az ágazati vizsgálatban a versenytanács nem vesz részt  ™ Erre az eljárásra a tpvt.‐ben foglalt eljárási szabályok kivételével a Ket.  szabályait kell alkalmazni  ™ A GVH elnöke amennyiben a körülmények arra utalnak, hogy a verseny torzul  vagy korlátozódik, végzéssel ágazati vizsgálatot indít {indokolásban meg kell  jelölni az okát}  ™ A GVH elnöke a vállalkozásoktól felvilágosítást kérhetÆ nem vagy  késedelmes teljesítés esetén Æ végzéssel bírságot szabhat ki a GVH elnöke  ™ A GVH elnöke a szükséges adatokat állami szervektől, MNB‐től is kérheti  {velük szemben bírság nem szabható ki}  ™ Az (1) ágazati vizsgálatot elrendelő, (2) bírságot kiszabó és az (3) iratokat  üzleti titokként kezelését elutasító végzés ellen a Fővárosi Bíróságnál  előterjesztett külön jogorvoslatnak van helyeÆ az (1) esetén azonban nincs  halasztó hatálya   ™ A Fővárosi Bíróság által nemperes eljárásban hozott határozat ellen  felülvizsgálatnak nincs helye    ™ Bejelentés és panasz (IX:fejezet) {A bejelentésnek nem minősülő beadvány=panasz}  ™ Tpvt.‐be vagy közösségi versenyszabályba ütköző magatartás észlelése  esetén bárki bejelentéssel vagy panasszal élhet  ™ Bejelentés: Űrlap kitöltése Æ  60 Napon belül    Végzéssel vizsgálatot rendel el              versenyfelügyeleti eljárás  megindítását mellőzi (végzéssel)      Æ ez ellen 8 NB jogorvoslattal  lehet fordulni a Főv.Bír‐hoz 

•

7.tétel: A versenyfelügyeleti eljárás   {Ket szubszidiárius 13.§d} 

Uniós szabályok:  ™ 1/2003 EK Tanácsi rendelet négy lényeges kérdést szabályozott újra  ™ Megszűnt a mentességi rendszer, a vállalkozásoknak nincs módjuk többé egyedi  mentességi kérelmet benyújtani  ™ Kötelezővé tette a tagállamok számára az RSZ 81., 82. cikke teljes alkalmazását  {megszűnt a Bizottság 81.cikk(3)‐re vonatkozó kizárólagossága}Æ a tagállami  jogalkalmazó szerveknek nincs joguk egyedi mentesség megállapítására, ha  magatartásuk érintheti a tagállamok közötti kereskedelmet  ™ Tagállamoknak a közösségi versenyjog alkalmazása során szorosan együtt kell  működniük egymással és a Bizottsággal is  ™ Bizottság számára hatékonyabb eljárási és vizsgálati lehetőségeket biztosít  •  Hazai szabályozás {speciális államigazgatási eljárás, Ket.szubszi 7 }  ™ GVH főszabályként versenyfelügyeleti ügyekben jár el  ™ Vizsgálati szakasz Æ alapvetően közigazgatási jellegű tevékenység  ™ Versenytanács eljárása (másik szakasz) Æ bírósági eljárásra hasonlít  • Az eljárás menete (megindítása, szakaszai):  ™ Eljárás megindítása  ™ Kérelemre indul az eljárás (67‐68.§):  a)Fúzió (összefonódás) engedélyezése  b) áremelés előzetes bejelentési kötelezettség alá vont termékek,  szolgáltatások ára emelésének engedélyezése  c) egyes meghatározott szerveknek legfeljebb 1 évig tartó, átmeneti irányítás  vagy vagyonszerzésének meghosszabbítása, ha a vállalkozás bizonyítja, hogy az  elidegenítés 1 éven belül nem volt lehetséges  o Az eljárás megindítására jogosult személy (kérelmező):  a)aki köteles a fúzió engedélyezését kérni  b)akit tv. vagy korm.rend az áremelés előzetes bejelentésére kötelez  c)aki az 1 éves elidegenítési kötelezettségének nem tudott eleget tenni  ™ Hivatalból IS megindítható az eljárás: ha az előbb felsorolt esetekben a  versenyfelügyeleti eljárás megindítását kérni kellett volna, de azt  elmulasztották  Az eljárás megindítására jogosult személy:  a)aki köteles a fúzió engedélyezését kérni  b)akit tv. vagy korm.rend az áremelés előzetes bejelentésére kötelez  c)aki az 1 éves elidegenítési kötelezettségének nem tudott eleget tenni  ™ Hivatalból történő eljárás lehetséges: ha a hivatalnak általános piacismeretei  alapján a Tpvt. megsértésének  a)alapos gyanúja merült fel  b)bejelentés érkezik a hivatalhoz, amelyben jelzik a versenytörvény  megsértésének gyanúját  Hivatalból indul a versenyfelügyeleti eljárás ha:  a)a piaci magatartás a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának  tilalmába ütközik  b)a piaci magatartás a versenykorlátozó megállapodások tilalmába ütközik  c)a piaci magatartás a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmába ütközik                                                              

7

 vagyis a Ket. rendelkezéseit csak annyiban kell alkalmazni amennyiben azok alkalmazását a Tpvt. nem zárta ki  illetve amennyiben nem írta elő eltérő szabály alkalmazását 

d)a GVH tudomására jut, hogy engedélyköteles összefonódáshoz nem kértek  engedélyt  e)versenykorlátozó megállapodások vagy szervezeti egyesülés engedélyezése  tárgyában hozott versenytanácsi határozat nem megfelelően hajtották végre  és emiatt azok visszavonása indokolt  ™ Ügyfél fogalma (52.§,53.§):  ™ Ügyfél az, akivel szemben hivatalból indult meg az eljárás, illetve a kérelmező  (68. §), továbbá az, akire a kérelem vonatkozik {kérelmezett}  o Kérelmezetteknek két csoportja van:   (1) akik kérelmezőként is felléphetnek  (2) És akik nem léphetnek fel kérelmezőként  ™ Az eljárás szakaszai (47.§(1)):  a) a vizsgáló eljárása,  b) a versenytanács eljárása,  c) az utóvizsgálat,  d) a végrehajtás  ™ a)A vizsgáló eljárása:  o A vizsgáló végzéssel rendeli el a vizsgálatot Æ nincs helye jogorvoslatnak  o Mérlegelni kell a cselekmény piaci hatását, a felek piaci részesedését és  az esetleges piaci zavar mértékét +indokolt‐e a versenyjogi beavatkozás  o A vizsgáló a vizsgálatot jelentés készítésével fejezi be Æ ezt iratokkal  együtt a Versenytanácshoz előterjeszti, a jelentésnek tartalmaznia kell:  71.§(2)a) a vizsgálat tárgyának megjelölését,  b) a megállapított tényállást és az azt alátámasztó bizonyítékokat,  c) a vizsgáló indítványát az eljárás további menetére, illetve ‐ szükség  esetén ‐ az ideiglenes intézkedés elrendelésére.  + Tankönyv szerint: (1) ügy indításának körülményei, (2) ügyfelek  azonosító adatai,(3) tevékenységi köre,(4) árbevételi adatokra,(5)  jövedelmi, pénzügyi helyzetre vonatkozó adatok, (6) részleteznie kell  az érintett piacot,  o A GVH a titkos kartellek felderítésének előmozdítására „engedékenységi  politikát” hirdetett meg Æ árak rögzítésére, piac felosztására, termelési  kvóták meghatározására létrejött titkos kartellek feltárását elősegíti  vállalkozások mentesülhetnek a bírság egésze vagy egy része alól  o Csak néhány esetben fejeződik be a versenyfelügyeleti eljárás a vizsgáló  eljárást   9 ha a vizsgálat lefolytatására okot adó körülmények már nem  állnak fenn  9 ha nem állapítható meg törvénysértés  9 Kérelemre indult eljárásba a jogutód nem lép be (Ügyfél  jogutódlással történő megszűnése esetén)  9 Hivatalból indult eljárásban az ügyfél megszűnik és a jogutód  bevonása nem indokolt, vagy az ügyfélnek nincs jogutódja  9 A hivatalból indított eljárást nem a megfelelő ügyfél ellen  indították és a megfelelő ügyfél az eljárásba nem vonható be  ™ b) a Versenytanács eljárása (a vizsgáló jelentése alapján indul meg)  o A versenytanács a következő intézkedéseket teheti meg  9 a)az eljárást tárgyaláson vagy azon kívül végzéssel megszünteti  Æ ezzel szemben jogorvoslatnak van helye  9 b)az iratokat a vizsgálónak visszaadhatja (további vizsgálatra van  szükség vagy új ügyfél eljárásba vonása indokolt) 

™

9 c) végzésében ideiglenes intézkedéssel megtilthatja a törvény  rendelkezéseibe ütköző magatartás további folytatásátÆ ha  erre halaszthatatlanul szükség van  9 Ha ezek egyike sem következik be akkor az ügyfélnek megküldi a  megállapított tényállást, a bizonyítékokat, saját előzetes  álláspontját és a döntéshez szükséges szempontokat {tárgyalást  tart ha az ügyfél kéri vagy a Versenytanács szükségesnek tartja}  o A GVH a versenyfelügyeleti eljárás során kétféleképpen szüntetheti  meg az eljárást  9 érdemi megszüntető határozattal {ha a vállalkozás nem  követett el jogsértést}  9 Nem érdemi megszüntető végzéssel  o A Versenytanács határozatában (77.§)  9 dönt a kérelemről  9 engedélyezi az összefonódást {ehhez előzetes vagy utólagos  feltételt írhat elő}  9 megállapíthatja, hogy  Î a csoportos mentesítés az adott esetre nem irányadó  Î a magatartás nem ütközik törvénybe  Î a magatartás törvénybe ütközik  9 Elrendelheti a törvénybe ütköző állapot megszüntetését  9 Megtilthatja a jogsértő magatartás folytatását  9 Kötelezettséget írhat elő  9 Határozatát visszavonhatja vagy megváltoztathatja  Akinek a jogsértő magatartását az eljáró versenytanács  megállapította, azzal szemben bírságot szabhat ki {max. előző évi  nettó árbevétel 10%‐a, olyan mértékű ami meghaladja a  jogsértéssel elért vagy attól remélt előnyöket}  o A 2005‐ös módosítás a szünetelés helyett a kötelezettségvállalás  jogintézményét vezette be {összhangban a közösségi szabályokkal}  9 A kötelezettségvállalás lényege, hogy amennyiben az olyan  eljárás során, amely megállapodás vagy magatartás  megtiltásához vezethet, a vállalkozások a versenyjogsértéssel  kapcsolatos aggályok eloszlatására kötelezettségvállalásokat  ajánlanak felÆ a versenyhatóság a kötelezettségvállalások  elfogadása és megszüntetése mellett megszünteti az eljárás  alá vont elleni eljárást {nem mondja ki, hogy történt‐e  jogsértés}Æ a kötelezettségvállalásokat végzéssel teszi  kötelezővé, ami ellen külön jogorvoslatnak van helye  c) Utóvizsgálat  o Részben kötelezettség, részben lehetőség  o A vizsgáló utóvizsgálatot tart a vállalt kötelezettség teljesítésének, a  határozatban foglalt feltétel, illetve kötelezettség teljesülésének  ellenőrzése érdekében  o Az eljáró Versenytanács az utóvizsgálat során készített jelentés  alapján a következő intézkedéseket teheti meg:  9 Kötelezettségvállalás nem teljesítése esetén bírságot szab ki  (végzéssel, ami ellen külön jogorvoslatnak van helye)  9 Végzéssel megállapítja, hogy az előzetes vagy utólagos  feltétel teljesült‐e 

9 Az előírt kötelezettség teljesítése esetén az utóvizsgálatot  végzéssel megszünteti, nem teljesítés esetén a korábbi  határozatát visszavonja vagy megváltoztatja  9 Önkéntes teljesítés esetén az utóvizsgálatot végzéssel  megszünteti, teljesítés hiányában a végrehajtást végzéssel  elrendeli  ™ d) Végrehajtás:  o A végrehajtásról az intézkedik, aki a döntést hozta (azaz vagy a  vizsgáló vagy a versenytanács)  o A versenyfelügyeleti eljárás során hozott döntés 3 esetben jogerős  9 ha nem terjesztettek elő jogorvoslatot  9 ha a jogorvoslati jogról lemondtak  9 ha a jogorvoslat kizárt  A jogerős döntés végrehajtandó, ha a megadott határidő  eredménytelenül telt el Æ ez esetben a végrehajtást hivatalból,  végzéssel, haladéktalanul el kell rendelni  o Ha a versenytanács az ügyfelet meghatározott cselekvésre  kötelezte, annak végrehajtását a GVH foganatosítja { a végrehajtás  elrendelésével egyidejűleg az eljáró versenytanács végrehajtási  bírságot szab ki, aminek napi összege max 50.000,‐Ft  o Ha a végrehajtás elrendelése vagy a végrehajtási bírság kiszabása  sérti valakinek a jogát vagy jogos érdekét, végrehajtási kifogást  terjeszthet elő a Versenytanács elnökénél (a sérelem tudomásra  jutásától számított 3 napon belül, a versenytanács elnöke 8 NB  döntÆ amivel szemben nincs helye jogorvoslatnak)  ™ Eljárási határidők  Döntés típusa Fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása Gazdasági versenyt korlátozó megállapodás és gazdasági  erőfölénnyel való  visszaélés Összefonódáshoz szükséges engedély megadása iránti  kérelem elmulasztása (hivatalból) Kérelemre indult fúziós eljárás (ha az összefonódás nem éri  el az engedélyezési küszöböt

Határidő 90 nap

Meghosszabítása 60 nap

180 nap

2‐szer 180 nap

180 nap

60 nap

Kérelemre indult fúziós eljárás (minden egyéb esetben)

120 nap

45 nap

Határidő (első 3 esetben) vizsgálat elrendelésétől kell számítani, utolsó 2 esetben a  kérelem beérkezésétől {hiányok pótlásától}    • Vizsgálati jogosítványok  ¾ Iratokba betekinthet  ¾ Írásban tájékoztatást kérhet  ¾ Ügyfélnél vagy szükség esetén másnál szemlét tarthat  ¾ Eredeti iratokat lefoglalhat, zár alá vehet  ¾ Tanúkat hallgathat meg  Kartelek és gazdasági erőfölénnyel való visszaélés esetén (további jogosítványok):  ¾ üzlethelység átvizsgálása, járművek átkutatása {jogosult akár önhatalmúlag is  belépni}  ¾ Vezető tisztviselő, alkalmazott magánlakásába is beléphet {utóbbi kettőhözÆ  előzetes bírói jóváhagyás szükséges}     

Kizárásra vonatkozó szabályok: {nagyon Pp.szagú}  49. § (1) Az ügy intézéséből ki kell zárni  a) az ügyfelet, az ügyféllel együtt jogosított vagy kötelezett személyt, továbbá azt, akinek  jogaira vagy kötelezettségeire az eljárás eredménye hatással lehet,  b) az a) pontban írt személyek képviselőjét,  c) az a) és b) pontban írt személyek hozzátartozóját vagy volt házastársát,  d) akit az eljárás során tanúként vagy szakértőként kihallgattak, vagy akinek tanúként vagy  szakértőként való kihallgatását elrendelték, vagy  e) azt a személyt, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság).    • Jogorvoslat a versenyfelügyeleti eljárásban  A vizsgálati kifogás  81. § Az ügyfél a vizsgálati eljárás szabálytalanságát a szabálytalannak tartott  intézkedéstől számított három napon belül írásban kifogásolhatja. A kifogás figyelmen  kívül hagyását a vizsgáló a jelentésben, az eljáró versenytanács az eljárást befejező  döntésében köteles megindokolni.  Az eljárás során hozott végzések elleni jogorvoslat  82. § (1) A vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak az eljárás során hozott végzése  ellen külön jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt e törvény megengedi. A  jogorvoslati kérelem előterjesztésének a végzésben foglaltak foganatosítására, az eljárás  folytatására ‐ e törvény eltérő rendelkezése hiányában ‐ halasztó hatálya nincs. A  jogorvoslati kérelmet az ügyfél, illetve akire nézve a végzés rendelkezést tartalmaz, a  végzés közlésétől számított nyolc napon belül terjesztheti elő.  (2) A vizsgáló végzése ellen előterjesztett jogorvoslati kérelmet az eljáró versenytanács  tárgyaláson kívül bírálja el. Az eljáró versenytanács az elbírálás során a következőképpen  rendelkezhet: a vizsgáló végzését helybenhagyja, megváltoztatja, megsemmisíti, illetve a  megsemmisítéssel egyidejűleg a vizsgálót új eljárásra utasítja. Az eljáró versenytanács  jogorvoslati kérelmet elbíráló végzése ellen további jogorvoslatnak csak a vizsgálónak a  60. §, a 61. §, a 62. § (7) bekezdése, a 68. § (4) bekezdése vagy a 71/A. § szerinti végzése  elleni jogorvoslati kérelem esetében van helye.  ( azaz:  eljárás felfüggesztése  eljárási bírság kiszabása  tanú, szakértői díj megállapítása  hiánypótlás elmulasztása miatti megszüntetés  hivatalból indult eljárás megszüntetése)  (3) Az eljáró versenytanács végzése elleni jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bíróság  közigazgatási nemperes eljárásban bírálja el.  A Gazdasági Versenyhivatal által indítható per  85. § (1) Ha a Gazdasági Versenyhivatal működése során észleli, hogy valamely közigazgatási  döntés a verseny szabadságát sérti, a közigazgatási szervet a döntés módosítására vagy  visszavonására felszólítja.  (2) Amennyiben a közigazgatási szerv az (1) bekezdésben foglalt felszólításnak harminc napon  belül nem tesz eleget, a Gazdasági Versenyhivatal keresettel a közigazgatási szerv által hozott, a  verseny szabadságát sértő döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, kivéve, ha törvény a 

közigazgatási döntés felülvizsgálatát kizárja. A döntés jogerőre emelkedésétől számított hat  hónap elteltével ilyen kérelemnek nincs helye, illetve a határidő elmulasztása esetén igazolási  kérelem nem terjeszthető elő.  (3) A per elbírálása a megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) hatáskörébe tartozik. A bíróság a Polgári  perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. Fejezetének megfelelő alkalmazásával jár el.                                                                                               

8.tétel:A kereskedelem jogi szabályozása és szervei (csak jogszabályok  alapján készítettem, szerintem nagyjából elég az, amit félkövérrel vagy  aláhúzva kiemelek)  •

2005.évi CLXIV.tv a kereskedelemről (Kertv.)  ¾ Hatálya:1.§ E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén - a külön törvényben meghatározott egészségügyi szolgáltatás kivételével - a kereskedelmi tevékenység folytatására és annak ellenőrzésére terjed ki. ¾ Kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételei  3. § (1) A Magyar Köztársaság területén kereskedelmi tevékenység - a határon átnyúló kereskedelmi tevékenység és a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - külön jogszabály alapján meghatározott működési engedéllyel rendelkező üzletben folytatható. (2) Az üzletben kereskedelmi tevékenységet végző személynek a külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel kell rendelkeznie. (3) Az (1) bekezdéstől eltérően, nem szükséges üzlet - a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel - az alábbi kereskedelmi tevékenységek folytatásához: (hosszú felsorolás pl: automatából történő értékesítés, idegenvezető tevékenység, közterületi értékesítés) ™ Kereskedelmi tevékenységet engedélyező eljárás:  (5) Az üzlet működéséhez szükséges feltételek - szakhatóság közreműködése esetén ideértve a szakhatósági állásfoglalások bekérését is - meglétét egy hatósági eljárás keretében, a kereskedő kérelmére a kereskedelmi hatóság(Települési önkormányzat jegyzőjeÆ133/2007. Korm.rend. 3.§(1)) vizsgálja meg. A kereskedelmi hatóság a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén köteles a működési engedélyt kiadni. (6) A kereskedelmi hatóság (Települési önkormányzat jegyzőjeÆ133/2007. Korm.rend. 3.§(1)) a működési engedélyt külön jogszabályban meghatározott üzletkörökre adja ki. Az üzletben kizárólag a működési engedélyben megjelölt, az üzletkörhöz tartozó termékek forgalmazhatók. Szakhatóság közreműködése esetén, amennyiben a szakhatóság az üzletkörön belül egyes termékek értékesítéséhez, illetve tevékenységek végzéséhez nem járul hozzá, a kereskedelmi hatóság a működési engedélyen megtiltja a termék értékesítését, illetve a tevékenység folytatását. 5. § (1) A kereskedőnek az árusítás helyén rendelkeznie kell - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - az árusított termék - beleértve a saját terméket is - eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal (számla, szállítólevél, termékkísérő okmány stb.). Saját előállítású termék esetén a termékhez felhasznált nem saját előállítású termék eredetét hitelt érdemlően igazoló bizonylattal kell rendelkeznie a kereskedőnek az árusítás helyén. Amennyiben a kereskedő a bizonylatokat az adóhatósághoz bejelentett helyen - de nem az üzletben - őrzi, köteles az eredeti bizonylatok, dokumentumok másolatát az üzletben tartani. Az ellenőrzést végző hatóság felhívására köteles az eredeti bizonylatokat, dokumentumokat három munkanapon belül bemutatni. (4) Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe jegyezhetik be az üzlet működésével kapcsolatos panaszaikat, bejelentéseiket és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos. A bejegyzést a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell a kereskedőnek megvizsgálnia és az intézkedésről harminc napon belül a vásárlót tájékoztatnia. (6) A kereskedelmi szálláshelyeket és a vendéglátó üzleteket szolgáltatásaik színvonalától függően - a külön jogszabályban foglaltak szerint - kategóriába vagy osztályba kell sorolni. A turisztikai szolgáltatásokról, a vendéglátó üzletekben forgalomba hozott készítményekről, azok áráról, kategóriájáról vagy osztályáról a vendégeket tájékoztatni kell. (7) 18. életévét be nem töltött személy részére szeszes italt, szexuális terméket, valamint dohányterméket kiszolgálni, illetve értékesíteni tilos. Az e bekezdésben meghatározott korlátozás érvényesítése érdekében a kereskedő feladatkörében eljáró személy, kétség esetén saját eljárási jogosultságának igazolását követően - életkorának hitelt érdemlő igazolására

hívhatja fel a terméket vásárolni kívánó személyt. Az életkor megfelelő igazolásának hiányában a termék kiszolgálását meg kell tagadni. ™ Működési engedély kiadásának szabályozása (133/2007.Korm.rend)  2. § (1) A kereskedő - a 7-9. §-ban meghatározott kivétellel - csak jogerős határozattal az 1. melléklet szerint kiadott működési engedély (a továbbiakban: működési engedély) birtokában és az abban foglaltak szerint kezdheti meg, illetve folytathatja tevékenységét. (2) A működési engedély nem mentesíti az engedély jogosultját a tevékenység végzéséhez, illetve a tennék forgalmazásához szükséges további, külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése alól. (4) A kereskedő a működési engedély megadásáról szóló határozatot vagy annak másolatát köteles az üzletben tartani és azt az ellenőrzések során bemutatni. A működési engedélyt a kereskedő köteles az üzletben a vásárlók számára is jól látható helyen elhelyezni. Működési engedélyt kérelmezni kell, amelynek nagyon sok dolgot kell tartalmaznia (2.§ (3) a)‐m))Æ  A kereskedő az üzlet működési engedélyének kiadását az üzlet helye, mozgóbolt esetén, a  kereskedő székhelye szerint illetékes jegyzőtől kérheti (3.§(1)) Æjegyző 30 napon belül dönt az  engedély megadásáról vagy a kérelem elutasításáról (5.§(1))Æ ha megadja, akkor nyilvántartásba is  veszi az üzletet  ¾ Üzletek nyitva tartásának rendje (Kertv.):  6. § (1) Az üzlet nyitvatartási idejét a (1)vásárlási szokások, (2)a foglalkoztatottak és a (3)lakókörnyezet érdekeinek figyelembevételével a kereskedő állapítja meg. (2) A kereskedő köteles a) az üzlet nyitvatartási idejét a működési engedély iránti kérelem beadásakor, illetve az abban bekövetkező változást, az azt megelőző öt munkanapon belül a kereskedelmi hatóságnak (Települési önkormányzat jegyzőjeÆ133/2007. Korm.rend. 3.§(1)) írásban bejelenteni; b) az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni. (3) December 24-én - a vendéglátó üzletek, kereskedelmi szálláshelyek, a virág-, az édességüzletek és az üzemanyagtöltő állomások kivételével - az üzletek 14 óráig tarthatnak nyitva. (4) A települési (Budapesten a kerületi) önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembevételével az üzletek éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét rendeletben szabályozhatja. (5) A kereskedelmi hatóság (Települési önkormányzat jegyzőjeÆ133/2007. Korm.rend. 3.§(1)) bejelentés alapján vagy hivatalból - a lakók egészséges életkörülményeinek és pihenéshez való jogának biztosítása érdekében - a külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén az üzlet éjszakai (22 óra és 6 óra közötti) nyitva tartását korlátozhatja. A korlátozás keretében a kereskedelmi hatóság a jogsértő állapot megszüntetéséig kötelező éjszakai zárva tartási időszakot rendelhet el. (6) A külön jogszabályban meghatározott veszélyes mértékű zaj esetén a kereskedelmi hatóság (Települési önkormányzat jegyzőjeÆ133/2007. Korm.rend. 3.§(1)) megtilthatja vagy korlátozhatja a kereskedő számára a hirdetés vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hanghatásokat okozó eszköz használatát, ha az az emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja. ¾ Jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó szabályozás (JPE)  7. § (1) A beszállítóval szemben a jelentős piaci erővel visszaélni tilos. (2) Az (1) bekezdés szerinti visszaélésnek minősül különösen (laza 9-es felsorolás, nem hiszem, hogy tudni kéne, de pl: beszállító indokolatlan megkülönböztetése, beszállító értékesítési lehetőséghez való hozzáférésének indokolatlan korlátozása) (3) A jelentős piaci erő fennáll a beszállítóval szemben, ha az adott vállalatcsoport - ideértve a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti anya- és leányvállalatok összességét, közös beszerzés esetén pedig a beszerzési szövetséget alkotó vállalkozások összességét - kereskedelmi

tevékenységéből származó előző évi konszolidált nettó árbevétele (a továbbiakban: konszolidált nettó árbevétel) meghaladja a 100 milliárd forintot. (4) A (3) bekezdésben meghatározottakon kívül akkor is fennáll a kereskedő jelentős piaci ereje, ha a piac struktúrája, a piacra lépési korlátok léte, a vállalkozás piaci részesedése, pénzügyi ereje és egyéb erőforrásai, kereskedelmi hálózatának kiterjedtsége, üzleteinek mérete és elhelyezkedése, kereskedelmi és egyéb tevékenységeinek összessége alapján a kereskedő vállalkozás, vállalatcsoport, illetve beszerzési szövetség a beszállítóval szemben egyoldalúan előnyös alkuhelyzetben van vagy abba kerül. ¾ Érdekképviseleti szervek közreműködése  8. § (1) A kereskedelmi vállalkozások és a beszállítók képviseletét ellátó társadalmi szervezetet az ügyfél jogállása illeti meg az e törvény megsértése miatt indított azon közigazgatási hatósági eljárásban (ideértve a versenyfelügyeleti eljárást is), amely a kereskedők vagy a beszállítók széles körét érinti, vagy a vállalkozások működésére jelentős hátrányt okoz. (2) Az (1) bekezdés alapján fennálló eljárási jogosultság nem érinti a beszállító és a vállalkozás azon jogát, hogy a jogsértővel szemben igényét érvényesítse. ¾ Kereskedelmi tevékenység folytatásának ellenőrzése:  9. § (1) Az egyes kereskedelmi tevékenységek folytatására vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartásának ellenőrzését a kereskedelmi hatóság (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal), illetve a külön jogszabályokban meghatározott hatóságok végzik. (2) A jelentős piaci erővel rendelkező kereskedő felett a 7. § szerinti visszaéléssel kapcsolatos felügyeletet a Gazdasági Versenyhivatal a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Tpvt.) foglalt eljárási szabályok alkalmazásával végzi oly módon, hogy eljárásaiban a Tpvt. 21. §-ának megsértése esetén irányadó rendelkezéseket alkalmazza. (3) A 3. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi feladatokat a Kormány rendeletében meghatározott szerv látja el. (4) Amennyiben a kereskedő a kereskedelmi tevékenység folytatásához előírt kötelezettségeinek nem tesz eleget a) a kereskedelmi hatóság (Települési önkormányzat jegyzőjeÆ133/2007. Korm.rend. 3.§(1)) az üzlet ideiglenes bezáratásáról, azonnali bezáratásáról, az éjszakai nyitva tartás korlátozásáról, éjszakai kötelező zárva tartási időszak megállapításáról, a 6. § (6) bekezdésében meghatározott hanghatást okozó eszköz használatának tiltásáról vagy korlátozásáról, illetve a működési engedély visszavonásáról külön jogszabályban foglaltak szerint határozatban dönt, amely határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható; b) az ellenőrzésre jogosult hatóság a külön jogszabályokban megállapított jogkövetkezményt alkalmaz és a külön jogszabályban meghatározott mértékű bírságot szabhat ki.(262/2006. Korm.rend., Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kiszabható bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályok) ™ 262/2006 Korm.rend.:  2. § A Hivatal a bírság mértékét az arányosság és fokozatosság elvének figyelembevételével állapítja meg, különös tekintettel a) a jogsértés súlyára, b) a jogsértéssel okozott hátrány, érdeksérelem mértékére, c) a jogsértő állapot fennállásának időtartamára, d) a magatartás felróhatóságára, e) a jogsértő állapot megszüntetésére tett, a Hivatal eljárását megelőző, attól független tevékenységre, f) az érintett vagyoni helyzetére és jövedelmi viszonyaira, továbbá g) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számára és mértékére.

3. § (1) A bírság mértéke a) nyilvántartás vezetésével, hatósági igazolás és bizonyítvány kiállításával kapcsolatos eljárásban ötezer forinttól ötvenezer forintig, b) utazásszervező és -közvetítői tevékenységgel, ingatlanok időben megosztott használati jogával kapcsolatos eljárásban ötvenezer forinttól ötszázezer forintig, c) műszaki-biztonsági eljárásban ötvenezer forinttól ötmillió forintig, d) nemesfém tárgyak és termékek vizsgálatával, hitelesítésével nemesfémtartalmuk tanúsításával és kereskedelmével, továbbá külkereskedelemmel - ide nem értve a haditechnikai külkereskedelemmel kapcsolatos eljárásban ötvenezer forinttól egymillió forintig, e) hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti, haditechnikai külkereskedelmi, kettős felhasználású termékek és technológiák forgalmazásával, vegyi fegyverekkel, kábítószer prekurzorokkal kapcsolatos eljárásban ötszázezer forinttól tízmillió forintig terjedhet. (2) A bírság egy eljárásban, ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése, vagy más kötelezettségszegés esetén ismételten is kiszabható. Ugyanazon személy tekintetében - ismételt kiszabás esetén - a bírság felső határa a kétszeresére emelkedik. (3) A hatóság a bírság összegét különös méltánylást érdemlő esetben legfeljebb 50%-kal mérsékelheti, ha annak kiszabása után az ügyfél eleget tesz jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelességének. (2) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett bírságot adók módjára kell behajtani.

• Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal: (260/2006 Korm.rend.)  Jogállása: 1. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt működő központi hivatal. (2) A Hivatal önállóan gazdálkodó - saját előirányzatai, valamint a miniszter által hozzárendelt előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező - költségvetési szerv. (3) A Hivatalt főigazgató vezeti. (4) A Hivatal székhelye: Budapest. Szervezete: 2. § (1) A Hivatal központi szervből és területi szervekből áll. A Hivatal főigazgatója közvetlenül vezeti a központi szervet. (3) A Hivatal területi szervei önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek. 6.§(3) A Hivatal kereskedelmi hatóságként jár el: a) az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásával kapcsolatos külön jogszabályban előírt hatósági nyilvántartási feladatokban; b) az utazásszervező és -közvetítői tevékenységgel kapcsolatos külön jogszabályokban előírt közhitelű nyilvántartási feladatokban; c) a vendéglátó üzletek kategóriába sorolásával, valamint a kereskedelmi szálláshelyek osztályba sorolásával kapcsolatos külön jogszabályokban előírt nyilvántartási feladatokban; d) az idegenvezetőkkel kapcsolatos külön jogszabályokban előírt nyilvántartási, igazolványkiadási feladatokban; e) a lovas szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos, külön jogszabályban előírt nyilvántartási feladatokban; f) a kereskedelmi szakértői tevékenység engedélyezésével kapcsolatos hatósági feladatokban; g) azon személy vagy gazdálkodó szervezet felügyeletével és nyilvántartásbavételével összefüggésben, aki vagy amely kereskedelmi tevékenység folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el; h) azon személy vagy gazdálkodó szervezet felügyeletével és nyilvántartásbavételével összefüggésben, aki vagy amely nemesfémmel, vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik. • 2001.évi CVIII tv. szabályozza az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokat, (elektronikus úton  kötött szerződésekre vonatkozó szabályok)(5.‐6.§§) 

9.tétel:A fogyasztóvédelem jogi szabályozása, szervei. Az EU  fogyasztóvédelmi intézményei  •

•

•

Fogyasztóvédelem és fogyasztóvédelmi jog  ¾ A fogyasztói jog a közjog és a magánjog határán helyezkedik el {egyaránt tartalmaz  közigazgatási, polgári jogi, büntetőjogi illetőleg anyagi és eljárásjogi normákat}  ¾ A fogyasztóvédelmi jog egy új plurális, sokszínű autonóm területÆ cél: a gyengébb piaci  szereplő helyzetét jogi eszközökkel meg kell erősíteni a kereskedővel szemben  A fogyasztóvédelmi jog fejlődése  ¾ Rendszerváltás után jelent meg a fogyasztóvédelem iránti intenzív igény  ¾ 1991‐ Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség létrehozása a fogyasztói érdekvédelem állami  feladatainak ellátására  ¾ Jelentős jogszabályok:  ™ 1993 X. tv: termékfelelősségről  ™ 1994: házalókereskedelemről szóló miniszteri rendelet  ™ 1995: élelmiszerekről szóló törvény  ™ 1996: versenytörvény  ™ 1997: gazdasági reklámról szóló törvény  ™ 1998: Fogyasztóvédelmi törvény {1997. évi CLV.tv}  ¾ További jelentős kormány és miniszteri rendeletek:  ™ Távollévők közötti szerződések {17/1999 korm.rend}  ™ Time‐share szerződések (ingatlanok időben megosztott használati joga)  ™ E‐kereskedelemről és elektronikus aláírásról szóló törvény     A fogyasztóvédelmi törvény 1997.évi CLV. törvény (innentől kapcsolódik szorosan a tételhez)  ¾ Szabályozási területei:  ™ A fogyasztó, áru, szolgáltatás és fogyasztói forgalom meghatározása  ™ Fogyasztók életének, egészségének és biztonságának védelme (általános  termékbiztonság)  ™ Fogyasztók vagyoni érdekeinek védelme (fogyasztási kölcsön)  ™ Megfelelőség‐tanúsítvány, árak feltüntetése és csomagolása  ™ Fogyasztók oktatása  ™ Fogyasztói igények bíróságon kívüli érvényesítésének rendszere  ™ Fogyasztóvédelem állami, önkormányzati és érdek‐képviseleti intézményrendszere  ™ Állami fogyasztóvédelmi hatóság (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság {tk‐ban még a  hatálytalan Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szerepel}) eljárása  ¾ A fogyasztó és az áru fogalma:  ™ 2.§e) Fogyasztó: az a személy, aki ‐ gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül  ‐ árut vesz, rendel, kap, használ, illetve akinek a részére a szolgáltatást végzik,  továbbá, aki az áruval vagy szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat  címzettje.  ™ 2.§a) Áru: bármely birtokba vehető, forgalomképes dolog, ideértve a dolog  módjára hasznosítható javakat is.  ¾ Általános termékbiztonsági szabályok: {2001/95/EK irányelv harmonizációja}  ™ 3.§ (1) Forgalomba csak biztonságos áru hozható (gyártó gondoskodik erről)  ™ Az általános termékbiztonsági szabályok szubszidiárius jellegűek, tehát csak azokra  a termékekre és szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyekre nem létezik  termékspecifikus norma  ¾ Címkézéssel, csomagolással és az ár feltüntetésével kapcsolatos általános szabályok  (9‐16.§) Æ cél a fogyasztók megfelelő tájékoztatása {egyes árufajtákra jogszabály  további részletes szabályokat állapíthat meg) 

¾ Jogérvényesítés:Æ fogyasztói igények alapvetően két úton érvényesíthetők:  ™ Bírósági úton (judiciális út)Æ fogyasztói jogviták rendezésének elsődleges eszköze  {ám gyakran hosszadalmas, bonyolult és költséges}  ™ adminisztratív úton (extrajudiciális út)Æ különösen kisebb ügyekben alkalmazzák    A Bírósági úton történő igényérvényesítés:  o A Pp. 1998‐as módosítása 200.000,‐Ft alatt gyakorlatilag egyfokúvá tette az  eljárástÆ mert csak szűk körű a fellebbezés lehetősége  o A Pp. általános rendelkezései mellett kiemelt igényérvényesítési eszköz a  közérdekű kereset (populáris akció) intézménye  9 Fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott ÁSZF  érvénytelenségének, tisztességtelenségének megállapítása  ((209/B. § (1) Az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés 209/A. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti a bíróságtól{1978.évi 2 tvr. 5.§}. A bíróság a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja. (2) A külön jogszabályban meghatározott szervezet kérheti továbbá az olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítását, amelyet fogyasztókkal történő szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. (3) A bíróság a (2) bekezdés szerinti eljárásban, ha megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét, azt alkalmazása esetére (a jövőre nézve) - a kikötés nyilvánosságra hozójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal - érvénytelenné nyilvánítja. A tisztességtelen szerződési feltétel alkalmazója köteles a fogyasztó igényét az ítélet alapján kielégíteni. A bíróság ítéletében továbbá eltiltja a tisztességtelen általános szerződési feltétel nyilvánosságra hozóját a feltétel alkalmazásától.))

9 Fogyasztóvédelmi törvény {Fgytv.) 39.§‐a alapján:  (39. § (1) Az ellen, akinek jogszabályba ütköző tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a fogyasztóvédelmi hatóság, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet vagy az ügyész, valamint a 2. § b) és m) pontjában meghatározott szolgáltatással kapcsolatban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is pert indíthat a fogyasztók széles körének védelme, illetőleg a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg. (4) A jogsértő köteles a sérelmet szenvedett fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Ez nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint igényét érvényesítse.) 9 Versenytörvény 92.§ 92. § (1) Az ellen, aki törvénybe ütköző tevékenységével a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz, a fogyasztók érdekvédelmét ellátó szervezet, továbbá - a hatáskörébe tartozó ügyben akkor, ha a jogsértést határozattal megállapította - a Gazdasági Versenyhivatal vagy tagjai tekintetében a gazdasági kamara pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt abban az esetben is, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg. (4) A jogsértő köteles a sérelmet szenvedett fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Ez nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerint más igényt érvényesítsen

A jogérvényesítés extrajudiciális útjai:  o Békéltető testület útján {Fgytv.18.‐37.§}:  9 Célja: Gyors, hatékony, olcsó, egyezségen alapuló vitarendezés  9 18.§(2) A békéltető testület a területi gazdasági kamarák (a  továbbiakban: kamara) mellett működő független testület.  9 (3) A békéltető testületet az azonos területen működő  kereskedelmi és iparkamara és agrárkamara közösen működteti.  9 21. § (1) A békéltető testület elnökből, elnökhelyettesből és  tagokból (a továbbiakban együtt: békéltető testületi tagok) áll.  (2) A testületi tagokat ‐ testületenként legalább tíz, legfeljebb  harminc főt ‐ egyrészről a kamara, másrészről a fogyasztói érdekek 

•

képviseletét ellátó társadalmi szervezetek egyenlő arányban  jelölik ki.    A Fogyasztóvédelem szervezetrendszere:  ¾ A fogyasztóvédelem államigazgatási szervei:  ™    A fogyasztóvédelem állami irányításáért és a fogyasztóvédelmi politika  kialakításáért felelős központi állami szerv a Szociális és Munkaügyi Minisztérium  ™ Az államigazgatási szervezetrendszer alapvető eleme Nemzeti Fogyasztóvédelmi  Hatóság, illetve területi felügyelőségek rendszere {Tk‐ban hatálytalan Æ  Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek} (225/2007 Korm.rend.)  o 3.§ (1) Az NFH (1)központi szervből,(2) területi szervekből, valamint azok  (3)kirendeltségeiből áll.  3.§(3) Az NFH területi szervei az igazgató által vezetett regionális  felügyelőségek (a továbbiakban: felügyelőségek). A felügyelőségek  szervezeti egységei a ‐ regionális felügyelőségek székhelyén kívüli ‐  megyeszékhelyeken működő kirendeltségek.  o Meglehetősen széleskörű általános hatáskörrel rendelkezik  o

6. § (1) Az NFH központi szerve útján a) véleményezi a fogyasztókat érintő jogszabálytervezeteket a miniszter megkeresése alapján; b) szükség szerint javaslatot tesz a miniszternek a fogyasztókat érintő jogszabályok módosítására; c) közreműködik a fogyasztóvédelmi politika kidolgozásában, figyelemmel kíséri és elemzi annak érvényesülését; d) irányítja az áruk és szolgáltatások biztonságossága és megfelelősége ellenőrzésével összefüggő, külön jogszabályban meghatározott feladatokat, működteti a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszert;Æ tájékoztatási 

kötelezettség terheli valamennyi fogyasztóvédelmi szervet, ha  tudomásukra jut, hogy valamely áru vagy szolgáltatás nem felel meg a  biztonságossági követelményeknek Æ tájékoztatják az NFH Æ NFH  tájékoztatja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet  {felügyelőség, kamara, vámhatóság, egyéb hatóság}, azért, hogy a  piacfelügyeleti ellenőrzést haladéktalanul le lehessen folytatni Æ cél a  fogyasztók hatékony védelme  e) koordinálja az NFH nemzetközi kapcsolatait; f) végzi, illetve végezteti a feladatainak ellátásához szükséges laboratóriumi vizsgálatokat; g) gondoskodik az NFH köztisztviselőinek szakmai továbbképzéséről; h) együttműködési megállapodást köthet a fogyasztóvédelmi tevékenységet ellátó más állami szervekkel. (3) Az NFH fogyasztóvédelmi hatóságként a) a jogszabályban más szervek számára megállapított fogyasztóvédelmi feladat- és hatáskörök kivételével ellenőrzi mindazon tevékenységekre vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását, amelyek a fogyasztókat érintik vagy érinthetik, így különösen aa) az áru forgalmazására és szolgáltatások nyújtására, ab) az áru és szolgáltatás minőségére, az áru biztonságossági követelményeknek való megfelelésének tanúsítására, ac) az áru mérésére - ideértve a mérőeszköz hitelességét is -, elszámolására, valamint a kiállított számla, illetve nyugta helyességére, ad) a megállapított hatósági ár alkalmazására, ae) a fogyasztók tájékoztatására, af) a közterületi árusításra, szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását; b) külön jogszabály szerint ellenőrzi az áruk és szolgáltatások biztonságosságát és megfelelőségét;

c) figyelemmel kíséri a fogyasztói szerződés megkötésénél alkalmazott vagy e célból nyilvánosan megismerhetővé tett általános szerződési feltételeket, és szükség esetén a főigazgató útján külön jogszabály szerint eljárást indít ezek érvénytelenségének, illetve tisztességtelenségének megállapítása, valamint a tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazásától és alkalmazására ajánlásától való eltiltás iránt; d) ellátja mindazokat a közigazgatási hatósági feladatokat, amelyeket jogszabály feladat- és hatáskörébe utal. o

Eljárási jogkörök (az eljárásra a Ket.‐et és az Fgytv. speciális rendelkezéseit  kell alkalmazni) 7. § (1) Fogyasztóvédelmi hatóságként a Kormány közigazgatási hatósági ügyekben az NFH-t jelöli ki. (2) Közigazgatási hatósági ügyekben első fokon regionális illetékességgel a felügyelőségek, másodfokon országos illetékességgel az NFH központi szerve jár el.

Intézkedési jogkör Æ ha az eljáró hatóság megállapítja a fogyasztóvédelmi  rendelkezések megsértését, akkor az Fgytv. 47.§‐ának megfelelően  intézkedik:  a) elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését,  b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,  c) elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes  áru forgalomból való kivonását,  d) elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes  áru megsemmisítését a környezetvédelmi szempontok  figyelembevételével,  e) elrendelheti a fogyasztók életét, egészségét veszélyeztető értékesítési  körülmények, illetve a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős  nagyságú hátrányt okozó és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába  ütköző gazdasági tevékenység esetén ‐ a szabálytalanság megszüntetéséig ‐  az üzlet bezárását. (Ideiglenes intézkedést és a határozat azonnali végrehajtását is  elrendelheti)  o Jogorvoslat: A területi felügyelőségek 1.fokú határozata ellen benyújtott  fellebbezést {a Tk‐ban még Fogyvédelmi Főfelügy. vezetője} sztem NFH  vezetője bírálja el {bár ezt jogszabályban nem találtam meg, szóval lehet  NFH központi szerve bírálja el}  o Az NFH szabálysértési hatósági jogkört is gyakorol mint különös hatáskörű  szabálysértési hatóság  o A reklámjogi szabályok megsértése esetén a hatáskör megoszlik az NFH  {általános reklámfelügyelet}, GVH {fogyasztók megtévesztésére irányuló  magatartás} és az Országos Gyógyszerészeti intézet között  o Ezen kívül vannak fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező egyéb állami  szervek {más szervek feladat‐ és hatáskörébe tartozó ügyekre nem terjed ki  az NFH hatásköre}Æ Nemzeti Hírközlési Hatóság, GVH, PSZÁF, ÁNTSZ, MEH,  Állategészségügyi és Élelmiszer‐ellenőrző Szolgálat, Országos Mérésügyi  Hivatal, ORTT, Közlekedési Felügyelet, Polgári Légiközlekedési Hatóság,  Országos Gyógyszerészeti Intézet  ¾ Helyi önkormányzatok fogyasztóvédelmi hatásköre:  ™ 44. § (1) A helyi önkormányzatok képviselő‐testületei  a) segíthetik a fogyasztók önszerveződéseit, támogathatják a fogyasztóvédelmi  társadalmi szervezetek helyi érdekérvényesítő tevékenységét,  b) önkéntesen, a kamarával történő megállapodás alapján részt vállalhatnak a  békéltető testület működtetésének feladataiból,  o

•

c) a lakosság igényeitől függően fogyasztóvédelmi tanácsadó irodát  működtethetnek.  ™ A Jegyző hatósági jogosítványai:  a)Egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatban  o Egyéni vállalkozói igazolvány kiadása {körzetkp‐i jegyző}  o Megtilthatja a vállalkozási tevékenység folytatását {körzetkp‐i jegyző}  b)Üzletek működési körében  o Engedélyezi az üzletek működését  o Megtilthatja a működési engedélyben egyes tevékenységek végzését  o Bezárathatja ideiglenesen az üzletet az észlelt hiányosságok  megszüntetéséig  o Visszavonhatja a működési engedélyt  o Mozgóárusítást engedélyezhet  o Megtilthatja szórakoztató játék folytatását, illetve játék és pénznyerő  automata üzemeltetését {ha közízlést vagy a nyugalmat sérti}  o Korlátozhatja az üzlet éjszakai nyitvatartását  c)Vásár‐ és piactartással kapcsolatban  o Nyilvántartásba veszi a vásár illetve piac rendezésére jogosult  gazdálkodó szervezetet  o Ellenőrzi a vásárok és piacok rendjének megtartását (a jogszabályban  megjelölt szakhatóságokkal együtt)  d)Magánszálláshelyekkel kapcsolatban  o Hitelesíti a vendégkönyvet  o Törli a hatósági nyilvántartásból azt a szállásadót, aki a rendelet  előírásainak a hatóság felszólítása ellenére nem tesz eleget  ¾ Fogyasztóvédelmi érdekképviseletek:  ™ Jelenlegi legjelentősebb szervezet az 1991‐ben alakult Országos  Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE)    Az EU fogyasztóvédelmi intézményei: {két nagy csoportba oszthatóak}  ¾ Közösségi közigazgatási rendszerbe tagozódó intézmények {jogalkotó, végrehajtó  vagy egyéb típusú tevékenységet végeznek}  ™ Fogyasztóvédelmi és Egészségügyi Főigazgatóság {DG SANCO}  o Feladata: fogyasztóvédelmi jogalkotás előkészítése, felügyelete  o Kapcsolattartás a fogyasztóvédelmi érdek‐képviseleti szervekkel  ™ Consumer Comittee  o Főként konzultációs szerv {vitafórum}  o Feladata: fogyasztóvédelmi tárgyú kérdések tekintetében közösségi  szintű egyeztetés + véleményeket készít a Bizottság számára  o Tagjai: 20 tag + 20 póttag, akiket a Bizottság 3 éves periódusra jelöl  o Székhelye: Brüsszel, évente általában 4‐szer ülésezik  ™ Szabványügyi eljárásokban jelentős szerepet betöltő ANEC  o Célja, hogy a szabványokat létrehozó egyes közösségi szintű döntések  során a fogyasztói érdekek a lehető legteljesebb mértékben  érvényesüljenek  ™ RAPEX {a termékbiztonság intézményrendszere}  o Feladata: a közösségi és tagállami intézményi struktúra összekapcsolása,  együttműködése és a csatlakozásra való felkészítés többszintű  intézményrendszere a termékbiztonság terén  ¾ Nemzetközi Fogyasztóvédelmi intézmények {hatékony kommunikáció biztosítása a  nemzeti szervek és közösségi szervek között}Æ főként a nemzeti fogyasztóvédelmi  érdek‐képviseleti szerveket tömörítik 

  • Fogyasztóvédelmi érdek‐képviseleti szervek az EU‐ban  ¾ Európai Fogyasztóvédelmi Szervezet {BEUC}  ™ 1962‐ben alakult, több mint 30 nemzeti fogyasztóvédelmi szervezet  alapította (20 országból)  ™ A „nyolc fogyasztó alapjogra helyezi a hangsúlyt” {mindenkinek joga van}  o biztonsághoz  o információhoz  o választáshoz  o képviselethez  o jogorvoslathoz  o oktatáshoz  o alapvető szükségletek kielégítéséhez  o tiszta környezethez  ¾ EURO COOP  ™ több mint 3200 nemzeti fogyasztóvédelmi érdekképviseletet tömörít  ™ Feladat: információk összegyűjtése a közösségi gazdasági és fogyasztói  politika fejlődéséről, eredményeiről + elősegítik a tagszervezetek közötti  információcserét  ¾ Európai Fogyasztók Jogi Csoportja  ™ 1977‐ben alakult Londonban  ™ Célja: a fogyasztóvédelem elmélete és gyakorlata között tapasztalható  szakadék áthidalása  ™ Tagjai: unió minden tagállamából 2 fő + Bizottság és BEUC 1‐1 delegáltja  ™ Félévente ülésezik és állásfoglalásokat alakít ki a problémás területeken  ¾ Európai Termékbiztonsági Végrehajtó Fórum {PROSAFE}  ™ 1990‐ben alakult, a nem élelmiszer jellegű fogyasztási cikkek biztonságával  foglalkozó szakemberek alakították ki  ™ Céljuk: olyan fórum megteremtése, ami elősegíti a jogi szabályozás hatékony  érvényesítését  ™ Tagjai: Európai Gazdasági Térség {EGT} államai által delegált szakértők  ¾ Európai Fogyasztók Szövetsége {AEC}  ™ 1999‐ben hozták létre  ™ Célja: Az európai országok fogyasztóvédelmi szervezeteit összefogva a  fogyasztók érdekeit a szociális és környezetvédelmi politika terén is  maradéktalanul érvényesítsék                           

10.tétel:Az iparigazgatás területei és szabályozási rendszere; az  iparigazgatás szervei  •

•

Alapfogalmak:  ¾ Az ipar a nemzetgazdaság egyik ága, a termelő tevékenységet, illetve az ezt végző  szervezetek és személyek együttesét jelenti  ¾ Az ipart mint nemzetgazdasági ágazatot különböző ágazatok alkotják {TEÁOR szerint}:  ™ Bányászat {energiahordozók‐ és egyéb ásványok bányászata}  ™ Feldolgozóipar {pl: ital‐, dohánygyártás, textilipat}  ™ Villamosenergia‐, gáz‐, gőz‐, vízellátás  Az élelmiszeriparral kapcsolatban megjegyzendő, hogy a KSH osztályozási  rendszere az ipar körébe sorolja, mégsem tartozik az iparigazgatás körébe {rá  élelmezésügyi igazgatási szabályok vonatkoznak}  Az iparigazgatás szervezeti rendszere:  ¾ Az ágazati miniszter:  ™ Az ipar működésének jelenlegi, központi irányító szerve a GKM  ™ Feladata és hatáskörének alapja, hogy közreműködik a Kormány  gazdaságpolitikájának kidolgozásában, valamint ellátja a jogszabályban  meghatározott ipari tevékenységek felügyeletét és ágazati igazgatását  ™ A kormány gazdaságstratégiájához kapcsolódóan:  o kidolgozza az ipari, az energetikai cél‐, eszköz‐ és intézményrendszert,  a gazdaságnövekedés és versenyképesség feltételeit  o Figyelemmel kíséri a gazdasági folyamatok alakulását  o Kialakítja a horizontális támogató programokat, a  befektetésösztönzés és piacszabályozás elveit  o Javaslatokat dolgoz ki a gazdasági fejlesztésre fordítható pénzügyi  források felhasználására, rendelkezik a hatáskörébe utalt pénzügyi  alapokkal  o Kialakítja a tőkebefektetési politikát  o Javaslatokat dolgoz ki a mikro‐, kis‐ és középvállalkozások  fejlesztésére  ™ Ágazati irányítási jogkörében  o figyelemmel kíséri és elemzi a piaci folyamatokat  o megállapítja egyes ipari tevékenységek gyakorlásának feltételeit,  meghatározza a végzésükhöz szükséges szakmai követelményeket  o Minőségi, termékbiztonsági, tanúsítási feladatok ellátása  o Felügyeli a Magyar Szabványügyi Testületet  o Ellátja a földtani valamint ásványi nyersanyagkutatás és a bányászati  tevékenység állami irányítási és ellenőrzési feladatait  o Összehangolja az energiahordozó‐ellátás és energiagazdálkodás hazai  és nemzetközi feladatait  o Ezekhez kapcsolódóan széles körű szervezetirányító és felügyeleti  tevékenységet végez  9 Felügyeli a bányászat és energiaigazgatás területén a  Kormány irányítása alatt álló ágazati Kormányhivatalokat  {MEH,NHH}  9 Irányítja az alárendeltségébe tartozó központi és területi  államigazgatási szerveket {pl: Magyar Bányászati Hivatal}  ™ Gyakorolja az állam tulajdonosi jogait néhány kizárólagos vagy többségi  állami tulajdonban álló gazdasági társaság, illetve KHT tekintetében pl:  Energia Központ KHT., Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet Kft.   

•

Az iparigazgatás központi és területi hatóságai  ¾ Magyar Energia Hivatal:  ™ Az energiaigazgatás különleges jogosítványokkal felruházott Kormányhivatala  ™ Irányítását a gazdasági és közlekedési miniszter látja el  ™ A hivatal elnökét és elnökhelyettesét – a miniszter javaslatára – a  miniszterelnök nevezi ki és menti fel  ™ A hivatal a villamosenergia‐ és a gázszolgáltatás területén  o engedélyezéssel kapcsolatos hatósági tevékenységet lát el  o széles körű engedélyezési és bírságolási kompetenciákkal rendelkezik  o előkészíti az árszabályozást és az áralkalmazási feltételeket  o széles körben gyakorol fogyasztóvédelmi hatásköröket  ¾ Magyar Bányászati és Földtani Hivatal: {2007 jan 1. előtt csak Magyar Bányászati Hiv.}  ™ Bányafelügyeleti és egyéb bányahatósági tevékenység központi szerve  ™ A bányafelügyelet feladata:  o védje a dolgozók életét, testi épségét, egészségét  o ellenőrizze a környezet‐, táj‐, és természetvédelemre valamint a  műszaki biztonságra és tűzvédelemre vonatkozó szabályok  megtartását  o hatáskörébe tartozó ügyekben 1.fokon a területileg illetékes  bányakapitányság, 2.fokon Magyar Bányászati és Földtani Hivatal jár  el  ™ Jelenleg 5 területi bányakapitányság működik {267/2006.Korm.rend.} (a  könyvben még csak 4db)  ™ Központi hivatal, irányítását a bányászati ügyekért felelős miniszter látja el  ¾ Országos Atomenergia Hivatal  ™ Az atomenergia békés célú felhasználásának területén ellátja az ágazati  közigazgatási feladatokat  ™ Az IRM irányítása alatt álló kormányhivatal  ™ Hatáskörébe tartozik például:  o nukleáris létesítményekkel kapcsolatos biztonságtechnikai  engedélyezés, nukleáris exporttal kapcsolatos engedélyezés és a  radioaktív és nukleáris anyagok nyilvántartásával és ellenőrzésével  kapcsolatos egyedi ügyekben való  eljárás  ¾ Műszaki Biztonsági Felügyelet szervei:  ™ A gazdasági és közlekedési miniszter irányítása alatt álló Magyar  Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatalon belül működő, dekoncentrált szerv    ™ Veszélyes illetve fokozott biztonságot követelő műszaki berendezések,  létesítmények létesítésének, használatbavételének, üzemeltetésének,  átalakításának, leállításának, engedélyezésére, működésük folyamatos  hatósági ellenőrzésére terjed ki {pl:nyomástartó berendezések, veszélyes  folyadékok tárolótartályai}  • Az ipari ágazatok jogi szabályozásának sajátosságai  ¾ Az ipari tevékenységek rendkívül differenciáltak Æ nincs lehetőség egy egységes ipari  kódex létrehozására  ¾ Az egyes ágazatok jogi szabályozottsága is igen eltérő  ™ Jogilag erősen szabályozott ágazatok Æ energiaügyi ágazatok {tevékenység  veszélyessége, energiakészlet szűkössége}  ™ Más ágazatok jogi szabályozása rendkívül csekély {itt elsősorban polgári jogi  szabályok befolyásolják a gazdasági alanyok magatartását}  ¾ A jogi szabályozás tipikusan a következő:  ™ Jogi szabályozás csúcsán ágazati vagy alágazati kódex helyezkedik elÆ 

™ Ehhez kapcsolódik többszintű és nagy terjedelmű végrehajtási joganyag  ¾ Az ipari tevékenységre vonatkozó jogi szabályozás funkciói  ™ Ipari tevékenység biztonságosságáról való gondoskodás  ™ Ipari tevékenység szakszerűségének biztosítása  ™ Energiával, energiahordozókkal való racionális gazdálkodás  ™ Kizárólagos állami tulajdon védelme  ™ Különleges ágazati versenyjogi szabályozás és versenyfelügyelet  ™ Ipari tevékenység gyakorlásával kapcsolatos tulajdonkorlátozás  ™ Ágazati fogyasztóvédelem  ™ Ipari dolgozókra vonatkozó munkavédelmi szabályozás  ™ Munkakörök betöltéséhez szükséges alkalmassági‐képesítési feltételek                                                                                   

11.tétel:A bányászat joga  •

A bányászat jogi szabályozása  ¾ A szabályozás centrumában a bányászatról szóló törvény áll (1993.XLVIII.tv.)  ™ Tárgyi hatálya: Alapvetően a bányászati célú tevékenységekre terjed ki  ™ 3. § (1) Az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia természetes előfordulási  helyükön állami tulajdonban vannak. A bányavállalkozó által kitermelt ásványi  nyersanyag a kitermeléssel, az energetikai célra kinyert geotermikus energia a  hasznosítással a bányavállalkozó tulajdonába megy át  (2) A kőolaj, a kőolajtermékek, továbbá ‐ a földgáz kivételével ‐ a szénhidrogén‐ gázok csővezetéken történő szállítása kizárólagos állami tevékenység.  ™ Az állami tulajdon átengedése főszabályként koncesszióba adással történik  3.§(3) A bányászati ügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) ‐ a (4)  bekezdésben szabályozott esetek kivételével ‐ a 8. §‐ban felsorolt tevékenységek  gyakorlását koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti. {erre  vonatkozóan a speciális szabályokat az 1991. évi XVI.tv koncesszióról szóló tv.  tartalmazzaÆ 11.‐19.§: határozott időre köthető, ami max. 35 év}  ™ A bányászati tevékenységek szűkebb köre {úgynevezett liberalizált tevékenységek}  a bányafelügyelet által kiadott hatósági engedély alapján végezhető {5.‐6.§} pl:  5.§(1)a) nyílt területen az ásványi nyersanyagkutatást,  b) a bányatelek megállapítását követően az ásványvagyon feltárását és  kitermelését, továbbá  c) a meddőhányó hasznosítását,  ™ Nyílt területen folyó felszíni kutatáshoz elegendő a tevékenység előzetes  bejelentése a bányahatósághoz {3.§(4)}  ¾ A bányászati tevékenység végzésének szabályai:  ™ A bányavállalkozó a kitermelt és tulajdonába került ásványi nyersanyag és kinyert  geotermikus energia után bányajáradékot köteles fizetni az államnak  ™ Ásványi nyersanyagot vagy geotermikus energiát feltárni és kitermelni, valamint  szénhidrogén föld alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld  felszínének és mélyének erre a célra elhatárolt részén {bányatelek} szabad  ™ A bányászati tevékenységet jóváhagyott műszaki üzemi terv alapján kell végezni  {27.§(1)}  ™ A bányászati tevékenységet biztonsági előírások alapján kell végezni Æ a  bányavállalkozó köteles gondoskodni a biztonsági előírások megtartásáról, ennek  ellenőrzéséről, a tevékenység ellenőrzéséről  ™ A bányavállalkozónak a bányafelügyelet által kijelölt üzemekben bányamentő,  illetve kitörésvédelmi szolgálatról kell gondoskodnia és üzemzavar‐elhárítás  valamint kitörésvédelmi tervet kell készítenie  ™ A bányavállalkozó köteles a külszíni területet, amelynek használhatósága a  bányászati tevékenység következtében megszűnt vagy lényegesen korlátozódott, a  műszaki terveknek megfelelően fokozatosan helyreállítani, és ezzel a területet  újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni vagy a természeti környezetbe illően  kialakítani  ¾ A bányakár rendezése:  ™ 37.§(2) Bányakárnak minősülnek a bányászati tevékenységgel idegen ingatlanban,  az épületben, az ingatlan más alkotórészében és tartozékában okozott, továbbá a  vízelvonás folytán keletkezett károk, beleértve a károk megelőzésére,  csökkentésére és elhárítására fordított kiadásokat is. A bányászati tevékenységgel  okozott egyéb károk megtérítésére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az  irányadók Æ a bányakárt a bányavállalkozó köteles megtéríteni 

™ (4) A bányakártalanítást ‐ eltérő megállapodás hiányában ‐ pénzben kell  megfizetni.  ™ (5) Az esedékessé vált kártalanításban a bányavállalkozónak meg kell kísérelni az  egyezség létrehozását. Megegyezés hiányában a bányavállalkozó, a kártalanítás  esedékessé válásától számított 30 napon belül, szakértői véleménnyel  alátámasztott összegű kártalanítást köteles a károsultnak kifizetni. Æ  többletkárigényt a károsult a bányavállalkozó ellen indított polgári peres eljárás  keretében érvényesítheti  ¾ Hatósági jogkörök:  ™ Engedélyezés:  o A bányászati tevékenységet a bányavállalkozó a bányafelügyelet engedélyével  kezdheti meg és az abban foglaltak megtartásával végezheti  o A bányafelügyelet engedélyezi meghatározott ásványi nyersanyagok, illetve  geotermikus energiahordozók kutatását  o A bányafelügyelet a bányavállalkozó kérelmére határozatban jelöli ki a  bányatelket {az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása után}  o A kitermelést szüneteltetni is csak a bányafelügyelet által jóváhagyott műszaki  terv szerint szabad  o A bányafelügyelet engedélye szükséges meghatározott bányászati  létesítmények építéséhez, üzembe helyezéséhez, valamint egyes gépek és  berendezések bányabeli használatához  o A bányavállalkozót terhelő kötelezettségek teljesítésére, különösen a  bányakárok megtérítésének, tájrendezési kötelezettség teljesítésének pénzügyi  fedezetére a miniszter a koncessziós szerződésben, a bányavállalkozó ajánlata  alapján, a bányafelügyelet az engedélyben biztosítási szerződés megkötését  vagy biztosíték adását írhatja elő  ™ Hatósági ellenőrzés, vizsgálat:  o A súlyos balesetet és súlyos üzemzavart a bányavállalkozó köteles azonnal  a bányafelügyeletnek bejelenteni Æ a bányafelügyelet köteles  megvizsgálni a súlyos balesetet és súlyos üzemzavart Æ ennek során  megállapítja a baleset, üzemzavar okát és megteszi a hasonló esetek  megelőzéséhez szükséges intézkedéseket {35.§}  ™ Szankcionálás:  o 41. § (1) A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint  jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot, aki, illetőleg amely  jogosulatlanul bányászati tevékenységet végez vagy végeztet, bírsággal  sújthatja, és eltiltja a tevékenység folytatásától  o (2) Ha a bányavállalkozó a bányászati tevékenységet szabálytalanul vagy  engedélytől eltérő módon gyakorolja, a bányafelügyelet a  bányavállalkozót bírsággal sújthatja, a tevékenység folytatását  felfüggesztheti, az engedélyt visszavonhatja, illetőleg kezdeményezheti a  koncessziós szerződés megszüntetését, és elrendelheti az eredeti állapot  helyreállítását, vagy, ha ez már nem lehetséges, a tájrendezést. 

12.tétel:A tulajdonjog korlátozásának fő irányai az iparjogban  •

•

•

Alkotmányos elvek és korlátok:  ¾ Tulajdonjog három legfőbb eleme az ún. tulajdonosi triász {birtoklás, használat,  rendelkezés joga}Æ ám a tulajdonosi szuverenitás sohasem jelenthet korlátlan  szabadságot  ¾ Századunkban egyre inkább jellemző a tulajdonjog világának mélyreható átalakulása,  amelynek lényege, hogy a tulajdonjog egyre inkább kötelezettségek gyűjteményévé  válikÆ a modern államokban kialakult a tulajdonjog korlátozásának komplex rendszere  ¾ Bár a jogalkotók általánosan elismerik és védik a tulajdonosi érdekeket, mégis elsőbbséget  biztosítanak a tulajdonosi érdekszférán messze túlmutató társadalmi vagy egyetemes  érdekeknek  ¾ A tulajdonjog korlátozásának rendszere:  ™ Magas szakmai színvonalú, kidolgozott jogalkotói munkát feltételez  ™ A tulajdonjog‐korlátozási eszközöket a lehető legmagasabb szinten kell részletesen  szabályozni {törvényi szint}  ™ A tulajdonjog gyakorlását korlátozó közigazgatási döntésekkel kapcsolatban alapvető  követelmény a jogi kötöttség  ™ A tulajdonjog‐korlátozás intézményesítésével párhuzamosan megfelelően szabályozni  kell a kompenzáció, kártalanítás kérdését is  A korlátozó jogintézmények főbb csoportjai:  ¾ Politikai tartalmuk szerint:  ™ Rendszerkötött korlátozások: szorosan kötődnek egy bizonyos társadalmi‐politikai  berendezkedéshez, hatalmi struktúráhozÆ a politikai célokat közvetlenül fejezik ki  ™ Rendszersemleges korlátozások: csak igen áttételesen kapcsolódnak a politikai  hatalomhoz Æ általános célokhoz kötődnek {pl:környezetvédelem, vízgazdálkodás,  energia termelése}  ¾ Jogi normák érvényesülési módja  ™ Ex‐lege korlátozás {törvény erejénél fogva}  ™ Tulajdonjogot korlátozó egyedi aktus, döntés  ¾ Tulajdonjog alanya szerint  ™ Állampolgári  ™ Társasági  ™ Szövetkezeti tulajdonra vonatkozó korlátozások  ¾ Tulajdonjog tárgya szerint:  ™ Ingóra  ™ Ingatlanra vonatkozó tulajdonjog‐korlátozás {ezek a dominánsak}  A birtoklás és használat jogának korlátozása:  ¾ Sokszor együttesen történik a birtoklás és használat jogának korlátozása  ¾ 4 államigazgatási befolyásolási modell különíthető el:  ™ Az ingatlantulajdonos tevékenységre kötelezése {pl: előírásoknak meg nem felelő  növényi kultúra eltávolítása}  ™ A birtoklás és használat jogát csorbító tilalmak Æ ingatlanhasználati jog gyakorlását  jelentő magatartások, tevékenységek ex‐lege szabályozással vagy közigazgatási  szervek egyedi aktusaival történő korlátozása {pl: villamos vezetékek biztonsági  övezetében ex‐lege tilos magas növésű futónövényt termeszteni}  ™ Ingatlan használatával kapcsolatos korlátozások Æ a tulajdonos számára nem írják  kötelezően elő a tevékenységet Æ az ingatlantulajdonos maga döntheti el, hogy  kívánja‐e gyakorolni a tevékenységet vagy sem Æ Ha azonban a tevékenység  gyakorlása mellett dönt a közigazgatás a legkülönbözőbb stádiumokban és módokon  avatkozik ebbe {pl:tevékenység gyakorlásának hatósági engedélyhez vagy  bejelentéshez kötése} 

™ Kötelezés más cselekvésének tűrésére Æ az ingatlan birtoklásának vagy  használatának jogát nem a tulajdonos, hanem időlegesen vagy véglegesen, részben  vagy egészben más gyakoroljaÆ a beavatkozás skálája igen széles körű lehet pl:  ingatlanra való belépési jogtól kezdve a különböző munkatevékenységek  {karbantartás} elvégzésén keresztül egészen az ipari objektumoknak az ingatlanon  való elhelyezéséig {és üzemeltetésének tűréséig} terjedhet  • A rendelkezési jog korlátozása, kisajátítás:  ¾ Ez is megtalálható az energiai ágazatok jogában, de lényegesen szűkebb körben mint a  birtoklás és használat jogának korlátozása  ¾ Lehetőséget ad a tulajdonjog megszüntetésére Æ kisajátítás  A könyvben csak ennyi, én még írok  1‐2 fontosabb szabályt az 1976. évi 24 tvr. (kisajátításról)  Tvr.  1.  §  E  törvényerejű  rendelet  célja,  hogy  az  általa  meghatározott  közérdekű  célra  kisajátítás  útján  kivételesen  lehetővé  tegye  ‐  azonnali,  teljes  és  feltétlen  kártalanítás  ellenében  ‐  nem  állami  tulajdonban  lévő  ingatlanok  tulajdonjogának  megszerzését  az  állam  vagy  a  helyi  önkormányzat  részére.  Tvr. 3. § (1) Az ingatlan tulajdonjogát kisajátítással akkor lehet megszerezni, ha az adásvétel útján  nem lehetséges.  (3) A kisajátítással az ingatlan az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonába kerül.  Tvr. 5. § Az ingatlan egy része is kisajátítható. A tulajdonos kérelmére azonban az egész ingatlant  kell kisajátítani, ha az ingatlan egy részének kisajátítása következtében  a) az ingatlan visszamaradó része eredeti céljára használhatatlanná válik,  b) belterületi be nem épített ingatlan visszamaradó része a helyben előírt legkisebb teleknagyságot  nem éri el, vagy  c)  az  ingatlannal  kapcsolatos  jog  vagy  foglalkozás  gyakorlása  lehetetlenné  vagy  számottevően  költségesebbé válik.  Tvr. 6. § Az állam, illetőleg az önkormányzat ‐ ha e törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik  ‐ a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésével az ingatlan tehermentes tulajdonjogát szerzi meg.  8.§(2) A kártalanítást csereingatlannal, pénzben vagy mindkettővel lehet nyújtani.  Tvr. 18. § (1) A kisajátítási eljárást a közigazgatási hivatal folytatja le.  (2) A kisajátítási eljárás kérelemre indul. Az azonos célra irányuló, több ingatlant érintő kisajátítási  kérelmet a közigazgatási hivatal egy eljárásban köteles elbírálni.  Tvr.  19.  §  (1)  A  közigazgatási  hivatal  határozata  ellen  közigazgatási  úton  fellebbezésnek  helye  nincs, a fél azonban a kisajátítási határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti.                   

13.tétel:Az energiaszektor szabályozásának általános kérdései  •

•

Az EU energiapolitikája {energiapolitikát meghatározó tényezők}  ¾ Fő célok: piaci integráció, dereguláció, állami beavatkozás korlátozása, fenntartható  fejlődés, fogyasztók védelme {általános uniós gazdaságpolitikai célok} +  versenyképesség, ellátás biztonsága és a környezet védelme  ¾ Az európai integrációt egyes energetikai termékek tekintetében eltérő helyzetből kell  megvalósítani:  ™ Olajpiac: Æ árakat a verseny határozza meg, a verseny működését azonban  torzítja az, hogy az adózás egyelőre országonként eltérő  ™ Villamosenergia: 1996‐ban fogadták el az irányelvet Æ a villamosenergia‐ iparban a már végrehajtott piacnyitás meghaladta az irányelvben ütemezett  szintet   ™ Földgáz: 1998‐ban fogadtak el irányelvet a földgáz‐kereskedelemről Æám ez  még lehetőséget nyújt a tagállamok számára derogáció kérésére   ™ Nukleáris fűtőanyag piac Æ jelenleg is integráltan kezeli az EURATOM Ellátási  Ügynökség és hatáskörébe tartozik a közösségen belüli kereskedelem  ¾ Célkitűzések:  ™ Piaci integráció: EU világpiaci versenyképességének fokozásához  elengedhetetlen a nemzeti energiapiacok integrálása  o Első célkitűzés: vezetékes energiafajták piacának liberalizációja, ennek  során az átláthatóság elvének is érvényesülnie kell, liberalizáció egyik  legfontosabb követelménye a vezetékekhez való szabad hozzáférés  ™ Külső függőség kezelése:  o Központi kérdés az ellátásbiztonság kérdésköre  o kb.25 {sztem az most már több mint 30} év óta közösségi szabályok  vannak a válságok kezelésére Æ ezek újraértékelésekor arra kell  törekedni, hogy az EU és az OECD által 1975‐ben létrehozott Nemzetközi  Energia Ügynökség között minél nagyobb legyen az összhang  o Hagyományos energiahordozóktól való függőséget csökkentheti a  megújuló energiaforrások igénybevétele  ™ Fenntartható fejlődés szolgálata {környezetvédelem, technológia‐fejlesztés,  energiahatékonyság, megújuló energiák fokozatos hasznosítása}  ¾ Közösségi szabályozás forrásai és főbb elemei:  ™ Alapszerződések: Energiaágazat a tagállamokban is stratégiai jelentőségű Æ  tagállamok nem adtak önálló hatáskört az EK‐nak ezen a területen Æ mindezek  ellenére a gyakorlatban kialakult a közösség energiapolitikájaÆ ezek jogi  alapjául elsősorban a belső piacra, versenyre és a szociális és gazdasági  kohézióra az alapszerződésekben meghatározott közösségi hatáskörök és jogi  szabályozás szolgál  ™ Energia‐irányelvek:  o Belső készletek kutatását, feltárását és kitermelését ösztönző iránylev  o Villamosenergia irányelv {92/96/EK}Æ azóta már van új irányelv  o Belső földgázpiac közös szabályairól szóló 98/30/EK irányelvÆ  2003/55/EK új irányelv hatályon kívül helyezte az előzőt  o Az új {gáz‐, villamosenergia} irányelvek legfontosabb eredményeÆ a  vezetékes energiahordozók piacait az összes nem lakossági fogyasztó  számára meg kell nyitni, 2007. júl 1‐jétől pedig a piacot teljes mértékben  liberalizálni kell  A magyar energiaszektor átalakulása és jogi szabályozása: 

•

             

¾ 1992: korábbi monopolhelyzetet élvező gazdasági társaságok felszámolása {Magyar  Villamosművek Tröszt, Országos Kőolaj‐ és Gázipari Tröszt} Æ állami monopoltársaságok  gazdasági társaságokká történő alakítása {MVM Rt. és MOL Rt. létrehozása}  ¾ Ezt követte a szektor privatizációja (jórészt 1995‐ben)  ¾ 21/1993 OGY hatÆ energiapolitika alapvető céljai Æ biztonságos, gazdaságos,  környezetkímélő és az egyoldalú energiaimport‐függőséget fokozatosan megszüntető  energiaellátás megteremtését határozta el  ¾ Kialakult az energiaszektor ágazati igazgatásának központi államigazgatási  szervezetrendszere  ™ 1993: Magyar Bányászati {2007‐től: és Földtani} Hivatal létrehozása  ™ 1994 Magyar Energia Hivatal létrehozása  ™ 1996 Országos Atomenergia Hivatal újraszabályozása  ™ Magyar törvényi szabályozás:  ™ Koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény  ™ Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény  ™ Kőolajtermékek biztonságos kezeléséről szóló 1993.évi IL. törvény  ™ Atomenergiáról szóló törvény 1996. évi CXVI. törvény  ™ Földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény {ez már a 2. törvény}  ™ Villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI.törvény {ez már a 3. törvény}  Energiapolitika területén létrejött nemzetközi szerződések:  ¾ Európai Energia Charta elfogadása 1995‐ben Æ ratifikálása 1998‐ban  ™ célja: nemzetközi együttműködés és energiaellátás biztonságának növelése  ™ Egész Európa energiaellátásának biztonságát helyezi a középpontba  ¾ Nemzetközi Energia Program és Nemzetközi Energia Ügynökség  ™ 1996‐ban csatlakozott Magyarország a Nemzetközi Energia Ügynökséghez  ™ EGK Tanácsa már 1968‐ban 65 napi felhasználásnak megfelelő biztonsági készlet  létrehozását írta elő a tagállamok számára Æ 72‐es olajválság hatására felemelik  90 napra Æ majd nemsokára (1973, 1977) megalkották a válsághelyzetekre  vonatkozó intézkedéseket  ™ Az olajválság hatására az EGK kívül, az OECD országok nemzetközi egyezménye  alapján 1974‐ben megalakult a Nemzetközi Energia Ügynökség {IEA}Æ feladata  az olajfüggőség csökkentése és az ellátási válságok kezelése {előírta 90 napi  biztonsági készlet tartását is}   ¾ Jogharmonizáció  ™ A magyar energiajog szabályozását lényegesen befolyásolta a jogharmonizációs  kötelezettség     

14.tétel:A villamosenergia­jog alapintézményei  •

•

1996. évi irányelvben szabályozott kérdéskörök {villamosenergia‐piac belső szabályairól szóló  92/96/EK irányelv}  ¾ Villamosenergia‐piac megnyitása:Æ az irányelv ennek a minimális mértéket határozza  meg  ™ A tagállamok többsége a piacnyitás minimális szintjén túlterjeszkedett, 4  tagállam {UK, Finnország, Svédország, Németország} 100%‐os piacnyitást hajtott  végreÆ a piacnyitás közösségi szintje elérte a 68%‐ot  ¾ Versenypiac, közüzemi szolgáltatási kötelezettség: az irányelv lehetőséget biztosít a  tagállamoknak arra, hogy a piacnyitással párhuzamosan fenntartsák a közüzemi  szolgáltatási kötelezettséget az ellátás biztonságának megőrzése, illetve a fogyasztók és  a környezet védelme érdekében  ¾ A villamos energia termelése: {2 módon lehetséges}  ™ Engedélyezési eljárás {Portugália kivételével valamennyi tagállam e mellett  döntött}  o az engedélyezés kritériumait valamint az engedélyezési eljárásra  vonatkozó rendelkezéseket közzé kell tenni  o Amennyiben az engedélyt elutasítják tájékoztatni kell a kérelmezőt az  elutasítás indokairól és biztosítani kell számára a jogorvoslatot  ™ Versenyeztetési eljárás: az illetékes tagállami szervnek rendszeresen {legalább 2  évente} közzé kell tenni az új kapacitásra várható tagállami igényt  ¾ Szállító és elosztórendszer üzemeltetése  ™ A tagállamok az ellátás biztonsága érdekében kötelesek rendszerirányítót  kinevezni Æ aki felelős a rendszerben megvalósuló energiaáramlás irányításáért,  a termelő létesítmények teherelosztásáért, valamint a szükséges karbantartások  és fejlesztések biztosításáért  ¾ Tevékenységek szétválasztása  ™ A tagállamok területén működő integrált villamosenergia‐ipari vállalkozások  kötelesek belső számvitelükben  külön elszámolást vezetni a termelési, az  elosztási és a szállítási, valamint a nem villamosenergia‐ipari tevékenységeikről  {ez az ún. számviteli szétválasztás}  ™ Még szigorúbb szabályok a rendszerirányítóval szemben Æ biztosítani kell a  rendszerirányító függetlenségét a többi villamosenergia‐ipari vállalkozástól,  legalább a menedzsment tekintetében {ez megintcsak minimumkövetelmény  Æde a tagállamok többsége ennél szigorúbb követelményeket támasztÆ a  rendszerirányítót elkülönült, más villamosenergia‐ipari tevékenységet nem  folytató társaságba szervezték Æ ún. jogi szétválasztás}  ¾ Rendszerhez való hozzáférés: {két választható modell itt is}  ™ Harmadik fél hozzáférése modell {ennek is 2 alváltozata van}  o Tárgyalásos Æ tárgyalás eredményeként jön létre a villamosenergia‐ kereskedelmi szerződés a termelők, kereskedők, minősített fogyasztók  és a hálózatok üzemeltetőiközött  o Szabályozott rendszerÆ közzétett tarifa megfizetése alapján történik a  hozzáférés  ™ Kizárólagos vásárló típusú eljárás:Æ tagállamok kijelölnek egy jogi személyt,  amely kizárólagos vásárlóként működik a rendszerirányító terüeltén {ezt  egyetlen tagállam sem vezette be}  A magyar villamosenergia‐piac szabályozása (TK alapján, itt majd előadáson figyelj Steve, mert  ez elképzelhető, hogy változott Æ 2007LXXXVI tv.}  ¾ Szabályozás elvei:  ™ Fokozatos piacnyitás {első lépésben kísérleti jelleggel kb.10%} 

¾

¾

¾

¾

¾

™ Több lépcsőben bővülő versenypiac és ezzel arányosan visszaszoruló közüzemi  szolgáltatás párhuzamos működése  ™ Új kapacitások létesítése engedélyezés alapján  ™ A rendszer üzemvitelét a független rendszerirányító végzi  ™ A rendszerirányítás, szállítás és elosztás jogi szétválasztása  ™ Számviteli szétválasztás  ™ Harmadik fél hozzáférésének szabályozott módon történő biztosítása  ™ A közüzemi ellátás körében valamint a természetes monopóliumot képező  tevékenység vonatkozásában (rendszerirányítás, szállítás, elosztás) a  szabályozott árak (díjak) fenntartása  ™ Ágazati regulátori szerepét (engedélyezés, felügyelet, egyedi panaszos ügyek,  árak megállapítása) a Magyar Energia Hivatal látja el  Szabályozási szintek:  ™ Többszintű szabályozás  o Alapja: 2007. évi LXXXVI tv. a villamos energiáról  o Kormány és miniszteri rendeletek  o Kereskedelmi szabályzat: villamos energia piac működésének szabályait  tartalmazza  o Üzemi szabályzat: a fizikai hálózat üzemeltetési szabályit tartalmazza  o Üzletszabályzat: a rendszerirányító üzletkötési irányelveit tartalmazza  Piacnyitás: a villamos energiáról szóló 2001. évi CX tv. alapján a piacnyitás 2003. január  1‐jével kezdődött Magyarországon  ™ A piacnyitás révén Magyarországon kettős piac alakult ki:  o Versenypiac  o Közüzemi árampiac {itt a fogyasztók a közüzemi szolgáltatás  ellátásbiztonságát élvezik}  ™ A további nyitás közigazgatási ellenőrzésre szorul, mivel mind a szabad áram,  mind a szabad gáz korlátozott mennyiségben szerezhető be a magyar piacon  versenyképes áron  A rendszerirányító  ™ A Magyar Villamos Energia Rendszerirányító Rt. {MAVIR Rt.} tölti be az  irányelvnek megfelelő független rendszerirányító szerepét  ™ Felelős azért, hogy a villamosenergia‐rendszer üzembiztos legyen, rendelkezzen  a szükséges tartalékokkal, működteti a villamosenergia‐rendszer súlyos  üzemzavarai esetén létrehozott krízisbizottságot  A tarifarendszer:  ™ A hálózat használatáért az alaphálózat tulajdonosát (átviteli engedélyes), illetve  az elosztóhálózat tulajdonosát (elosztóengedélyes) hálózathasználati díj illeti  meg  ™ A kereskedelemtől ugyancsak különvált a rendszerirányításért és a  rendszerszintű szolgáltatásokért a rendszerirányítót rendszerirányítási díj illeti  meg  Hatósági jogkörök a villamosenergia‐szektor igazgatásában  ™ Engedélyezés: Erőmű létesítése, bővítése, megszüntetése, valalmint a villamos  energia termelése, szállítása és szolgáltatása engedélyköteles tevékenység  o Létesítési engedély:Erőmű létesítéséhez a GKM‐től tüzelőanyag‐ kijelölési, a Magyar Energia Hivataltól előzetes engedélyt kell kérni Æ az  előzetes engedély birtokában szükség van ún. „közmeghallgatásra” és  ezzel párhuzamosan a környezetvédelmi és egyéb szakhatóságok és  szakértői bizottság kedvező álláspontjának beszerzésére  o Működési engedély: A villamosenergia‐termelés beindításához külön  működési engedélyre van szükség 

Szállítási és szolgáltatói engedély: Æ Szállításhoz és szolgáltatáshoz  külön engedély szükséges + külön engedély szükséges a villamos energia  átvitelére és elosztására  ™ Engedélyek módosítása, visszavonása:  o A körülmények jelentős megváltozása esetén a működési, szállítási,  szolgáltatói engedélyekben foglaltakat az engedélyes kezdeményezésére  módosítani lehet  o A módosítás nélküli eltérést viszont a MEH bírsággal szankcionálhatja  o A hivatal köteles az engedélyt visszavonni, ha az engedélyes a törvényes  kötelezettségeinek nem képes eleget tenni  ™ Társasági döntések hatósági jóváhagyásaÆ a MEH előzetes hatósági  jóváhagyása szükséges az engedélyes szolgáltatótársaság szétválásához, más  gazdálkodóval történő egyesüléséhez és az alaptőke ¼ részét meghaladó  mértékű leszállításához, (a hivatal engedélye szükséges a tulajdonosváltás  esetén annak részvénykönyvbe való bejegyzéséhez)  o Az EU versenyjogi szabályainak megfelelően a Hivatal gyakorolja a  részesedés szerzés kontrolját, és a törvényben részletezett esetekben  köteles a befolyásszerzés jóváhagyását megtagadni  ™ Idegen ingatlanokat érintő használati jogokkal kapcsolatos építéshatósági  jogkörök  o A jogszabályban szabályozott előmunkálati jog, vezetékjog, használati  jog, szolgalmi jog alapvetően polgári jogi kategóriák, de az érintettek  mellett az építési hatóság közvetlenül vesz részt az itt említett jogok  kialakításában {pl: vezetékjog birtokában az építési hatóság fog dönteni,  hogy az akadályt képező fákat és bokrokat milyen mértékben lehet  eltávolítani}                                                      o

15.tétel:Gázenergia­igazgatás  •

•

Az EU irányelve a földgázpiac liberalizálásáról  ¾ 1998‐ban fogadták el  (98/30/EK) és a 2003/55/EK irányelv fejlesztette tovább Æ a korábbi és  az új irányelv itt is keretszabályozást ad, lehetővé téve a tagállamok számára a fokozatos  piacnyitást, valamint, hogy megválasszák azt a szabályozórendszert, amely legjobban  megfelel egyedi piacszerkezetüknek  ¾ Hatálya: tárgyi hatálya alá tartozik a földgáz‐távvezetéki szállítás, elosztás, ellátás és tárolás, e  tevékenységekre vonatkozó engedélyek megadásának feltételei és eljárásrendje, a  földgázipar szervezete és működése, a piachoz való hozzáférés és a rendszerek  üzemeltetése  ¾ Az irányelv követelményei  ™ Földgázipari vállalkozások közötti verseny létrehozása, és az egyes társaságok közötti  diszkriminációmentes működés biztosítása  ™ A tagállamok közszolgáltatási kötelezettséget írhatnak elő (az ellátás biztonsága, az árak  színvonalának megőrzése és a környezet védelme érdekében)  ™ Az engedélyezés során a hatóság objektív, diszkriminációmentes, nyilvános  követelményrendszer alapján köteles eljárni, biztosítva a kérelmezőnek a jogorvoslathoz  való jogot  ™ A szállító‐, tároló‐ és szolgáltatótársaságok nem tehetnek kivételt az üzleti partnerek  között {diszkrimnáció tilalma}  ™ A hatékony üzemelés érdekében a társaságok kötelesek a szükséges információkat  átadni más tároló‐ és szolgáltatótársaságoknak {ezek üzleti titoknak minősülnek}  ™ A földgázipari vállalkozásoknak a szállító‐, tároló‐, elosztótevékenységük számviteli  elszámolását elkülönítve kell vezetni (az egyes tevékenységekről külön‐külön mérleget  és eredménykimutatást kell készíteniük, amit nyilvánosságra kell hozni)  ™ A tagállamoknak meg kell határozniuk a feljogosított fogyasztókat, valamint a piacnyitás  ütemét 3‐5‐10 év távlatában  ™ A földgázhálózatokhoz való szabad hozzáférést a tagállamoknak biztosítaniuk kell a  tárgyalásos vagy szabályozott modell alapján a piacnyitással érintett feljogosított  fogyasztók vonatkozásában  ™ A rendszerhez való hozzáférést a földgázipari vállalkozások kapacitáshiány,  közszolgáltatási kötelezettségük ellehetetlenülése esetén, valamint hosszú távú  szerződésük alapján tagadhatják meg  ™ Különleges feltételek esetén lehetőség van arra, hogy a földgázipari vállalkozások  időleges felmentést kérjenek a szabad hozzáférés biztosítása alól (pl:súlyos gazdasági és  pénzügyi helyzet esetén)  A magyar földgázpiac szabályozása  ¾ A magyarországi piacnyitás ütemének igazodni kell:  ™ az irányelv minimumkövetelményeihez  ™ a magyar fogyasztói struktúra adottságaihoz  ™ a fogyasztói előnyök mielőbbi érvényesüléséhez  ™ A magyar energiaszektor meglévő adottságaihoz (hosszú távú szerződések)  ¾ 2003. évi XLII. tv a földgázellátásról Æ 2004. január 1.‐jén lépett hatályba Æ ennek  értelmében feljogosított fogyasztók a földgázt villamosenergia‐termelés céljából  vételező erőművek, valamint az 500m3/h feletti teljesítménylekötéssel rendelkező  fogyasztókÆ ez a hazai piac több mint 40%‐át jelenti  ™ a nem feljogosított fogyasztókat illetően továbbra is közüzemi szolgáltatási  kötelezettség érvényesül az ellátás biztonsága, folyamatossága, minősége és  ára, valamint a kisfogyasztók körében  ¾ Hatósági jogkörök a földgázszektor igazgatásában 

™ Engedélyezés: A gázszolgáltatás és gázértékesítés engedélyköteles  tevékenység Æ erre kiadott hatósági engedély határozatlan időre szól  o A MEH az engedélyt visszavonja, ha az engedélyes a törvényes  kötelezettségeinek nem képes eleget tenni  o A rendszerirányítási feladatkörrel a MEH által kijelölt egyetlen szállító  engedélyes rendelkezik  o A MEH engedélye szükséges a földgáz tárolásához, a kereskedelmi  földgáztárolók szabad kapacitásának biztonsági készletezésre történő  igénybe vételéhez, az együttműködő földgázrendszerhez való  hozzáféréshez, a földgáz határon keresztüli szállításához  ™ Műszaki‐Biztonsági rendelkezések Æ a gázipar többféle biztonsági felügyeleti  hatósághoz kapcsolódik {bizonyos tárgykörök (pl:szénhidrogén‐termelésben  használt technológiai létesítmény) bányafelügyeletekhez, más tárgykörök a   műszaki biztonsági felügyelethez kapcsolódnak}  ™ Társasági döntések hatósági jóváhagyása  o Az engedélyes cég szétválása, más céggel való összefonódása és az  alaptőke 25%‐át meghaladó csökkentését a MEH engedélyével szabad  kezdeményezni  o MEH engedélye szükséges: az engedélyes vállalkozásban valamely  tulajdonos jelentős befolyást (többségi vagy közvetlen irányítást  biztosító befolyást) szerezzen Æ törvény részletesen szabályozza  azokat az eseteket, amikor a verseny védelme illetve monopóliumok  kialakulásának korlátozása miatt a hatóságnak meg kell tagadnia a  jóváhagyást ehhez  ™ Árszabályozás: Az árképzés és áralkalmazás részletes szabályait a MEH  dolgozza kiÆ az árakat GKM állapítja meg és rendelettel hirdeti ki  ™ Idegen ingatlan használatának joga, illetőleg az ezzel összefüggő hatósági  jogkörök  o A megépült gázelosztó‐vezeték idegen ingatlanon történő  elhelyezésére és biztonsági övezetére a vezeték használatbavételéig  bányaszolgalmi jogot kell alapítani                                           

16.tétel:Atomenergia­igazgatás  • Az EU energiapolitikája az atomenergiáról  ¾ Az elmúlt években az EU energiapolitikája némi tartózkodással kezelte a nukleáris energiát,  sőt az Európai Bizottság 2000 végén közzétett Zöld Könyvében a „nemkívánatos” jelzőt is  megkapta (a szénnel együtt) Æ ez a vélemény azonban módosulni látszik  ¾ A környezetvédelmi előírások és nemzetközi kötelezettségek (Kyotói Egyezmény), valamint az  importált energiahordozóktól való függőség felértékelik a nukleáris energiát  ¾ Kiemelkedően kezeli az EU a nukleáris biztonságot (sugárvédelmi szabályok, radioaktív  hulladékok kezelése szállítása)  • A magyar atomenergia‐jog alapjai  ¾ Központi eleme: atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI törvény  ™ Hatálya: atomenergia békés célú alkalmazására és azzal kapcsolatos jogokra és  kötelezettségekre terjed ki és az ionizáló sugarak káros hatásai elleni védelemre  terjed ki  ™ Fő funkció: az atomenergia alkalmazásának biztonságáról való gondoskodás Æ ne  jöhessen létre nukleáris láncreakció, az atomenergia alkalmazása nem  károsíthassa a környezetet  ™ Az atomenergia biztonságos alkalmazásáért és a biztonsági követelmények  betartásáért az atomenergia alkalmazója felel  ™ A jogi szabályozás a biztonság érdekében  o részletesen rögzíti a biztonsági követelményeket  o balesetelhárítási és intézkedések tervek kidolgozását írja elő  o előírja, hogy a sugárzási viszonyokat az atomenergia alkalmazója köteles  folyamatosan ellenőrizni  o Munkavédelmi szabályok kidolgozása (az atomenergia alkalmazásával  kapcsolatos létesítményekben dolgozókra)  o Létesítmények fegyveres őrzése  o A radioaktív hulladékok országhatáron át történő szállítását az EU országai  között az Országos Atomenergia Hivatal engedélyezheti  ¾ Állami feladatok  ™ Szervek:  o Az atomenergia biztonságos alkalmazásának irányítása és felügyelete a  Kormány feladataÆ az e körben meghatározott feladatok végrehajtásáról a  Kormány az Országos Atomenergia Hivatal, valamint az érintett miniszterek  útján gondoskodik  o Az ágazati szervek közötti koordináció az Atomenergia Koordinációs Tanács  feladata  ™ Hatósági engedélyezés  o Az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos tevékenységek mind  engedélykötelesek  9 határozott vagy határozatlan időre valamint bizonyos feltételekhez  kötötten adható  9 A hatóság az engedélyt visszavonhatja vagy az érvényességi idejét  korlátozhatja, ha az engedély megadása alapjául szolgáló biztonsági  körülményeknek, illetve a kockázat mértékének a megváltozását  állapította meg  ™ Hatósági ellenőrzés: a biztonsági szabályzatok előírásának megtartását és az  atomenergia alkalmazásának biztonságosságát az engedélyező hatóság köteles  rendszeresen ellenőrizni Æ és rendellenesség esetén haladéktalanul  intézkedni 

™ Nyilvántartások: az engedélyekről, az ellenőrzések eredményéről valamint a  nukleáris és radioaktív anyagokról nyilvántartást kell vezetni  ™ Szankciók: OAH a jogszabály, biztonsági szabályzat megsértése illetve  kötelezően alkalmazandó szabály vagy egyedi hatósági engedélyben foglaltak  betartásának elmulasztása esetén az engedélyest bírság fizetésére kötelezheti  ™ Hatósági intézkedések:Széles körű ezek skálája (személyek biztonságba  helyezésétől kezdve, az ingatlanok (anyagi javak) használati korlátozásán  keresztül egészen az anyagi javak megsemmisítéséig terjednek)  ¾ Az atomkár {felelősség}: 2 fajta kárt különböztethetünk meg az atomenergia  alkalmazásával összefüggésben  Atomkár:  ™ o u) atomkár: az emberélet elvesztése, a személyek testi épségében és  egészségében keletkezett minden kár, minden anyagi kár, az ezekkel  együttesen jelentkező környezeti kár ésszerű mértékű helyreállításának  költsége, valamint a károk csökkentése vagy elhárítása érdekében  ténylegesen végrehajtott, ésszerű és szükséges intézkedéssel  kapcsolatosan felmerült költség, amennyiben azokat a nukleáris  üzemanyag, a nukleáris létesítményben lévő radioaktív termék, hulladék  vagy a nukleáris létesítményből származó, abból kiszállított, illetőleg oda  küldött nukleáris anyag révén a létesítményben vagy a szállítás során  bekövetkezett rendkívüli esemény okozta; Æ a nukleáris létesítmény  engedélyese köteles a kárt megtéríteni  o Kimentés: A 48. §‐ban meghatározott felelősség alól kimentésnek helye  nincs, kivéve, ha az atomkár a létesítmény tevékenységi körén kívül  eső, elháríthatatlan külső ok (fegyveres összeütközés, háború,  polgárháború, fegyveres felkelés, rendkívüli méretű természeti  katasztrófa) által közvetlenül kiváltott nukleáris baleset következménye  (2) Az engedélyes részben vagy egészben mentesül a 48. §‐ban  meghatározott felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károsultat ért kár  részben vagy egészben a károsult súlyosan gondatlan, vagy  kifejezetten a kár előidézésére irányuló, szándékos és elháríthatatlan  cselekvésének vagy mulasztásának a következménye.  o A jogi szabályozás nukleáris létesítménytípusonként meghatározza az  engedélyes feltétlen felelősségének felső összeghatárát (az ezt  meghaladó károkat a magyar állam megtéríti, de a kártérítésre összesen  fordítható összeg ez esetben sem haladhatja meg a 300 millió SDR‐t  (Nemzetközi Valutaalap által meghatározott nemzetközi elszámolási  egység)  o A károsult kártérítési igényét 3éves elévülési határidő alatt  érvényesítheti  ™ Egyéb kár: ezek megtérítésére a polgári jog általános szabályai szerint kerülhet  sor  ¾ Központi Nukleáris Pénzügyi Alap  ™ A KNPA a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére, valamint a kiégett  fűtőanyag átmeneti és végleges elhelyezésére szolgáló tárolók létesítését és  üzemeltetését, illetve nukleáris létesítmények leszerelését biztosító és  kizárólag ezt a célt szolgáló elkülönített állami pénzalap  ™ Az Alappal a Kormánynak az OAH feletti felügyeletét ellátó tagja rendelkezik  ™ Az Alap bevételi forrásait az engedélyesek befizetései jelentik  ™ Az alap kezelője az OAH     

17.tétel:A hírközlés uniós és magyar szabályozása. A hírközlési  igazgatás szervei  •

•

Miért van szükség állami szabályozásra a hírközlés területén?  ¾ Szabályozás célja: elsősorban a piaci verseny védelme Æ meg kell védeni mind a  szolgáltatókat, mind a fogyasztókat attól, hogy valamely piaci szereplő domináns helyzetre  tegyen szert  ¾ Ellátások folyamatos biztosítása, megfelelő ár kialakítása, fogyasztóvédelmi okok  ¾ Szektorspecifikus versenyteremtő szabályozás Æ nem a létező verseny megteremtésére  koncentrál, hanem a verseny megteremtésére Æ eltér a szabályozás az általános  versenyszabályoktól, azt kiegészítve ex‐ante azaz előre megállapított magatartás‐ellenőrző  szabályok születtek, amelynek érvényesítésére egy piaci szereplőktől független szabályozó  hatóság kialakítása is szükségessé vált  Az EU távközlési politikája  ¾ A szabályozás változásai  ™ 1980‐as évek Æ nemzeti monopóliumok korszaka (oka: a hálózat kiépítése egyszeri  rendkívül nagy beruházást igényel, viszont utána már az ügyfeleket minimális  ráfordítással lehet bevonni)  ™ Liberalizációs célok megjelenése, monopóliumok virágzásának megtöréseÆ oka: új  technológiák rövid innovációs ciklusa, a specializáció és új tőkeerős magánszolgáltatók  megjelenése Æ 1987‐ Zöld Könyv: Megkezdődik a közösségi szintű egységes távközlési  politika kialakítása  ™ 80‐as évek végétől megkezdődik a liberalizációs irányelvek bevezetéseÆ célja:  monopóliumokhoz fűződő kizárólagos jogok megszűnjenek, és bárki számára lehetővé  váljon a távközlési szolgáltatás nyújtása Æ Minden területen megindult a piaci verseny  Æ a liberalizáció utolsó akadálya 1998‐ban hárult el (a vezetékes távközlési piac is  megnyílt a verseny számára)  ™ 1998: harmonizációs irányelvek bevezetése Æ felszabadított területek szabályozási  keretének megteremtése  o Keretszabályozás jellegű nyílt hálózati hozzáférési előírások (ONP) Æ céljuk:  egységes távközlési piac kialakítása, a nyilvános hálózatokhoz és  szolgáltatásokhoz való szabad hozzáférés jogának biztosítása, objektivitás,  arányosság, átláthatóság és diszkriminációmentesség elveinek megvalósítása  o Jelentős piaci erő fogalmának meghatározása (JPE) Æ JPE szolgáltatók számára  többletkötelezettségek (pl: hálózatok összekapcsolása és speciális hozzáférés  biztosítása) előírása {piaci egyensúly megteremtése érdekében}  ™ Megkezdődött a távközlési versenypiac kialakítása  ™ 2000.július 12.‐én az Európai Bizottság közzétette azt a szabályozási csomagot, amely az  EU közösségi távközlési joganyagának átfogó reformját célozza  ¾ Az uniós szabályozás elvei:  ™ Aszimmetrikus szabályozás kezd háttérbe szorulni (pl:többletkötelezettségek) és a  versenyjogi szempontból történő szabályozás kerül előtérbe  ™ Szektorspecifikus szabályozás helyett inkább az európai versenyjog való közelítés vált  jellemzővé  ™ Inkább követő, semmint előíró szabályozás érvényesül (a nemzeti szabályozó hatóságok  ex‐ante szabályozói kötelezettségeket csak akkor állapíthatnak meg, ha nincs hatékony  verseny és ahol a nemzeti vagy közösségi versenyjogi lehetőségek elégtelenek a  probléma kezelésére)  ™ Szabályozás egyszerűsítése  ™ Engedélyezési eljárások és engedélyek eltörlése (kivéve az olyan ritka erőforrásokat mint  pl: távközlési frekvencia‐ és a távközlési számtartomány)Æ helyette általános  engedélyek 

¾ Az új uniós szabályozás jogforrásai: Irányelvek:   ™ Keretirányelv  ™  Engedélyezési irányelv  ™ Hozzáférési irányelv  ™ Egyetemes szolgáltatási irányelv  ™ Adatvédelmi irányelv  ™ Új versenyirányelv  + helyi hurokhoz való hozzáférés átengedéséről szóló Rendelet  + vannak még ajánlások is:  o termékek és szolgáltatások piacára vonatkozó ajánlástervezetÆ kijelöli azokat  a piacokat, amelyeket a nemzeti hatóságoknak meg kell figyelniükÆ azért hogy  van e szükség szektorspecifikus szabályozások kidolgozására (csak azokon a  területeken ahol nincs hatékony verseny)  o Piacelemzésre és JPE felmérésére vonatkozó alapelvek  ¾ Postai szolgáltatások közösségi szabályozása:   ™ Nem olyan előrehaladott a liberalizáció mint a távközlés terén  ™ első irányelv 1997‐ben született meg Æ piacnyitás időszaka és megindul a postai belső  piac fejlődése Æ Ez határozta meg az egyetemes postai szolgáltatás biztosításának  követelményét (eszerint földrajzi helyzettől függetlenül mindenki számára biztosítani  kell a postai szolgáltatás minimális szintjét, meghatározott minőségben és elérhető áron  ™ 2002 új írányelvÆ további versenynyitásról szóló 2002/39/EK irányelv  • Hírközlés a hazai jogban: (történeti áttekintés)  ¾ Távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény   ™ Részleges piacnyitást hirdetett meg  ™ 3 különböző fajta szolgáltatást különített el  o Koncessziós távközlési szolgáltatások (pl:közcélú vezetékes távbeszélő‐ szolgáltatás, közcélú mobiltelefon‐szolgáltatás): amelyeket az ágazati  miniszterrel kötött koncessziós szerződés alapján e célra létrehozott koncessziós  társaság vagy az állam többségi részesedésével e célra alapított gazdálkodó  szervezet nyújthatta  o Koncessziós körbe nem tartozó közcélú távközlési szolgáltatások (pl: távirat‐ szolgáltatás, telefax‐szolgáltatás, személyhívó‐ szolgáltatás, internetszolgáltatás,  ISDN) Æ távközlési hatósági szolgáltatási engedély alapján lehet nyújtani  o Nem közcélú távközlési szolgáltatások Æpusztán bejelentési kötelezettség ír elő  (elegendő a szolgáltatás megkezdése előtt 30 nappal a bejelentést megtenni)  ™ A szolgáltatási szerződések két nagy csoportját különítette el  o Hálózati szerződések= szolgáltatók közötti szerződések  o Előfizetői szerződések= szolgáltató és előfizető közötti szerződések  ¾ Frekvenciagazdálkodási törvény (1993. évi LXII. törvény) Æ frekvenciagazdálkodás alapvető  elveit és rendszerét szabályozta (rádiós eszközök ne zavarják egymást)  ¾ Postatörvény (1992.évi XLV. törvény)    ¾ A hírközlési politika változásai:  ™ Egységes hírközlési szabályozás iránti igény megjelenése a 90‐es évek végénÆ cél: a  magyar hírközlési piac integrációja a nemzetközi piachoz + EU konform  intézményrendszer kiépítése  ™ Esélyegyenlőség és verseny biztosítása  ™ Fontos követelmény maradt, hogy a távközlési szolgáltatásokat az ország egész területén  továbbra is igénybe lehessen venni, még akkor is ha ez egyes területeken nem  gazdaságos  ™ Hírközlési törvény (2001. évi XL.törvény) {Hkt.} 

Korábbi három ágazat egységes szabályozása (távközlés, frekvenciagazdálkodás,  posta)  o A törvény tárgyát képezte a távközlés, posta, valamint az informatika és az  elektronikus média által igénybe vett infrastruktúra, de nem szólt az informatika  és az elektronikus média egyéb területeiről (tartalmi, szerződési, szolgáltatási)  o Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket Æ a korábban kizárólagos jogokat  élvező szolgáltatók olyan feltételeket teremtettek a többi szereplővel való  együttműködésben, hogy gyakorlatilag megakadályozták az új szolgáltatók  piacra lépését, illetve a már jelenlevők hatékony működését  o Mindeközben az EU újabb szabályozási reformot is végrehajtott (2002) Æ ezért  új törvényt alkottak megÆaz elektronikus hírközlésről szóló 2003.évi C.törvény  (ez már nem tartalmazza a postai tevékenységek szabályozását és kizárólag az  elektronikus hírközléssel foglalkozik)  • A jelenlegi uniós és hazai szabályozás főbb jellemzői  ¾ Keretirányelv  ™ Az új uniós szabályozás magja (egyfajta általános rész) {meghatározza a szabályozás  célját, az eljárásokat és a Bizottság és a nemzeti hatóságok hatáskörét}  ™ A tagállamokban bármely új szabályozás bevezetése előtt vizsgálni kell a piaci verseny  szintjét Æ a szabályozás bevezetése ugyanis csak akkor indokolt, ha úgy ítélik meg, hogy  valamelyik piacon a verseny nem hatékony (szabály bevezetése előtt konzultálni kell a  Bizottsággal és más nemzeti hatóságokkal)  ™ Célul tűzi ki, hogy az elektronikus kommunikációs hálózatokat és szolgáltatásokat az  egész EU‐ban összehangolt keretszabályozás alá vonja  ™ Új fogalmat határoz meg a jelentős piaci erőre vonatkozóan Æ JPE: egy vállalkozást  jelentős piaci erővel rendelkezőnek kell tekinteni, ha akár egymagában, akár másokkal  együtt dominanciát élvez, azaz a gazdasági erő helyzete olyan hatalommal ruházza fel,  hogy a versenytársaktól, ügyfelektől, és végső fokon a fogyasztóktól számottevő  mértékben függetlenül képes viselkedni  ¾ A JPE magyar szabályozása:  ™ A domináns pozíció már nem állapítható meg kizárólag a piaci részesedés alapján  (korábban ez legalább 25%‐os piaci részesedés volt) Æ ezért a szabályozó hatóságnak el  kell végeznie a releváns piac gazdasági jellemzőinek átfogó és részletes analízisét (pl:  vállalkozás mérete, technológiai előny vagy fölény, méretgazdaságosság)  ™ A szabályozó hatóságnak már kifejezett kötelezettsége, hanem csak lehetősége az  irányelvekben tételesen megfogalmazott járulékos kötelezettségek (pl: átláthatóság,  diszkriminációmentesség, bérelt vonalak megfelelő választéka, referenciaajánlat) közül  egynek vagy többnek a megállapítása az adott piaci szegmensben kialakult  versenyhelyzet függvényében, annak javítása érdekében (mind a Bizottsági ajánlástól  eltérő piacok meghatározását, mind a JPE szolgáltatók azonosítását, mind pedig a  kötelezettségek kirovását, fenntartását és visszavonását a nemzeti szabályozó hatóságok  állapítják meg, egyetértésben persze a Bizottsággal és konzultálva a többi nemzeti  szabályozó hatósággal)  ¾ Piacmeghatározás:  ™ Ennek során elsősorban a Bizottság ajánlását kell figyelembe venni (a Bizottsági ajánlás  18 piacot jelöl meg Æ itt a nemzeti hatóságoknak piacelemzést kell végeznie annak  megállapítása érdekében, hogy szükséges‐e szektorspecifikus szabályok bevezetése)  ¾ A versenyről szóló irányelv:  ™ Ez is átfogó jellegű irányelv  ™ Célja: a piaci verseny torzulását eredményező eljárások megakadályozása  ™ Előírja, hogy a tagállamok nem adhatnak, illetve nem tarthatnak fenn különleges vagy  kizárólagos jogokat elektronikus kommunikációs hálózatok létrehozására,  működtetésére vagy elektronikus szolgáltatások nyújtására  o

¾ Engedélyezéssel kapcsolatos szabályok (Engedélyezési irányelv)  ™ Célja: a piacra lépés megkönnyítése Æ megmaradnak ugyan különböző szigorú  feltételek , ám ha a leendő szolgáltatók megfelelnek a kötelezettséglistán összefoglalt  előírásoknak, akkor a közigazgatás már nem támaszthat akadályt a szolgáltatás  megkezdésével szemben Æ a szolgáltatók a tevékenységüket tehát általános engedély  alapján jogosultak végezni (ez nem hatósági engedély, mert a jogosultságok és  kötelezettségek közvetlenül a jogszabályból fakadnak {ha eleget teszek az ott  előírtaknakÆ szolgáltathatok}  ™ A szolgáltatás feltételei a HAZAI szabályozásban:  o Pusztán a hatósághoz való bejelentés szükséges a szolgáltatás megkezdéséhez  Æ ezt követően azonnal lehetővé válik a szolgáltatás nyújtása  ¾ A hozzáférés szabályai (hozzáférési irányelv)  ™ A hírközlési piac akkor képes hatékonyan működni, ha a különböző szolgáltatók  megfelelően együttműködnek egymással (szolgáltatásokat nyújtanak egymásnak  hálózataikon) Æ emiatt viszont egy szolgáltató könnyen akadályozhatja a többi  szolgáltatót a szolgáltatás nyújtásában Æ ezt igyekszik szabályozni az irányelv  ™ A hozzáférés a létesítmények és/vagy szolgáltatások elérhetővé tételét jelenti másik  szolgáltató számára elektronikus kommunikációs szolgáltatások nyújtása céljából (Nem  tartozik a fogalom alá a végfelhasználók hozzáférése)  ™ Az összekapcsolás a hozzáférés egyik alapesete, lényege a hálózatok fizikai és logikai  összekötése, amellyel az a cél, hogy ugyanazon vagy más szolgáltató végfelhasználói  közötti kommunikáció vagy más szolgáltató szolgáltatásaihoz való hozzáférés  megvalósulhasson  ™ Hatósági jogosítványok a hozzáférés biztosítására:   o teljes körű információkérés, piaci felülvizsgálat, külön kötelezettségek előírása a  JPE szolgáltatók számára és mindezek érdekében hivatalból is eljárást indíthat  o A hatóság külön kötelezettségként az alábbiakat rendelheti el   9 átláthatóság érdekében meghatározott információk nyilvánosságra  hozatala  9 diszkriminációmentesség biztosítása  9 számviteli szétválasztás  9 Hálózati létesítményekkel kapcsolatos hozzáférési kötelezettség  9 Árellenőrzés és költségszámviteli kötelezettségek  ™ Referenciaajánlat  o A helyi hurokhoz (mondhatni az előfizetői hálózathoz) való hozzáférést a JPE  szolgáltatók kötelesek mások számára biztosítani  o A hozzáférés feltételeit ún. referenciaajánlatban kell összegezni Æ a  referenciaajánlatot a hatóság hagyja jóvá, majd az ajánlatot közzé kell tenni  ¾ Az egyetemes szolgáltatás (egyetemes szolgáltatási irányelv)  ™ Egyetemes szolgáltatás: a távközlési szolgáltatások meghatározott minimális körét  jelenti, amelyet földrajzi helyzettől függetlenül bárki számára elérhetővé kell tenni, előírt  szolgáltatási színvonalon, megfizethető áron  ™ Az egyetemes szolgáltatás tartalma az irányelv szerint  o biztosítani kell bármely felhasználó számára egy rögzített helyről a közcélú  telefonhálózathoz való hozzáférést és a közcélú telefon használatát (helyi,  nemzetközi, belföldi telefonhívások lebonyolítása)  o A nyújtandó szolgáltatás foglalja magában a funkcionális internet‐hozzáférést  o a szolgáltatást földrajzi helytől függetlenül, bárhol biztosítani kell  o Garantálni kell a szolgáltatás előírt minőségét, közzé kell tenni a jellemzőit  o Költségarányosság figyelembevételével kell kialakítani az indokolt árakat  o Tudakozószolgáltatást és telefonkönyvet kell adni  o A kiadások ellenőrzésére részletes számlázás szükséges 

nyilvános érmés és kártyás telefonokat kell működtetni  segélyhívó szolgálatokat kell üzemeltetni  Különleges feltételeket kell teremteni a fogyatékosoknak és más speciális  társadalmi szükségletekkel rendelkezők csoportjai számára  ™ Magyar szabályozás:  o Az egyetemes szolgáltatás fogalmát a 2001‐es Hkt. vezette be idesorolva az  alapszintű távbeszélő‐szolgáltatást, az adatátviteli‐szolgáltatást, a nyilvános  távbeszélő‐állomás működtetését, előfizetői névjegyzék elérhetővé tételét és  ingyenes segélyhívás biztosítását, valamint az alapszintű postai szolgáltatás  nyújtását Æ az Eht. ugyanezeket tartalmazza (leszámítva a postai  szolgáltatásokat mivel azokra a törvény hatálya nem terjed ki)  o Az egyetemes szolgáltatásra kötelezett piaci szereplőket az informatikai és  hírközlési miniszter jelölte ki (gondolom mivel a minisztérium megszűnt így a  feladatait átvevő GKM jelöli ki)  ¾ Adatvédelem (adatvédelmi irányelv):   ™ A védelem a természetes személyek adatain túl bizonyos adatok tekintetében a nem  természetes személyekre is kiterjed  ™ Védelem alá eső adatok köre is változottÆ forgalmi adatok mellett egyéb, pl: a  felhasználói végberendezés földrajzi elhelyezkedését jelző adatokra is kiterjed a védelem  • A hírközlési igazgatás szervezet és eszközrendszere  Közösségi követelmények:  ¾ A közösségi szabályozás csak szűkszavúan szól a nemzeti szabályozó hatóságokról Æ csak a  függetlenséget {a hatóság nem tartozhat semmiféle elektronikus kommunikációs hálózatot  üzemeltető vagy szolgáltató cég érdekszférájába}, a pártatlanságot és a hatósági feladatok  ellátásához szükséges finanszírozást, személyi és tárgyi feltételek biztosítását írja elő  ¾ A tagállamoknak arról is kell gondoskodniuk, hogy legyen olyan testület, ahová a hatóság  döntéseivel szemben jogorvoslattal lehet fordulni  ¾ A hatóság legfontosabb kötelessége az, hogy biztosítsa a versenytisztaságát és nyílt  versenykörnyezetben működő piacot tartson fenn  Magyar szervezetrendszer:  ¾ Többszereplős a magyar szervezetrendszer: Kormány, GKM, Nemzeti Hírközlési Hatóság, GVH,  NFH (Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság)  ¾ A Nemzeti Hírközlési Hatóság:  ™ A Kormány irányítása és a gazdasági és közlekedési miniszter felügyelete alatt működő  országos hatáskörű közigazgatási szerv {Kormányhivatal}  ™ Önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, mely a feladatai ellátásával  összefüggő kiadásokat saját bevételeiből (pl: frekvenciadíjak, eljárási díjak) fedezi  ™ Feladata: a hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, a  szolgáltatók és felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony  verseny kialakulásának, illetve fenntartásának az elősegítése  ™ A hatóság szervezeti egységei:  o Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsa:  9 Elnök irányítása alatt álló, hét tagból álló tanács  9 Feladata: hatáskörével összefüggő jogszabályok megalkotásában,  véleményezésében való közreműködés, javaslattétel, piacelemzés, JPE  szolgáltatók azonosítása, kötelezettségeik megállapítása, tagállamok  nemzeti hatóságaival való együttműködés  o Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala:  9 Főigazgató irányítása alatt látja el feladatait és a tanács szakmai  támogatását  o o o

9 A hivatal eljár az ún. klasszikus hatósági ügyekben pl: engedélyezésekkel,  nyilvántartásokkal, ellenőrzéssel és piacfelügyelettel kapcsolatos  ügyekben  ¾ Együttműködés más hatóságokkal:  ™ A hatóság és a GVH a versenyt érintő kérdésekben a verseny védelme érdekében  szorosan együttműködik  ™ A hatóság az NFH‐val is együttműködik a fogyasztókat érintő kérdésekben  ¾ Új speciális szervek:  ™ 2  új elemmel bővült az intézményrendszer Æ Eht. hozta létre  o Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselőjének jogintézménye  o Hírközlési Állandó Választóbizottság (eljárására és hatáskörére a  Választottbíráskodásról szóló 1994.évi LXXI tv. rendelkezéseit kell alkalmazni)       

                                             

18.tétel:A közigazgatás szerepének alakulása a környezetvédelemben. A  környezetvédelem szervezetrendszere; önkormányzati és  államigazgatási feladatok a környezetvédelemben  •

Történeti áttekintés:  ¾ A környezetre ható emberi beavatkozások néhány alapvető jellemzője:  ™ Az emberi beavatkozások nem korlátozódnak egyes környezeti elemekre (azok egészét  áthatják)  ™ A káros környezeti hatások térben is szinte korlátlanul terjednek  ™ A káros környezeti beavatkozások gyakran csak hosszabb távon fejtik ki negatív  hatásukat Æ nehéz a várható következmények prognosztizálása  ™ Egyre nő az emberi hanyagság révén előidézett káresemények lehetősége, sőt a  szándékos magatartással előidézett következmények súlya is  ™ Növekszik a balesetek előre ki nem számítható következményeinek környezeti veszélye  ™ A környezeti értékek az emberek értékrendjében nem jelennek meg kellő súllyal  ¾ A környezetvédelem gyökerei elsőként a természetvédelem, a vízjogi szabályozás, az  iparhatósági követelmények körében jelentek meg ás csak a XX.sz második felében  beszélhetünk a környezetvédelmi jog megkülönböztethető sajátosságairólÆ XX. sz második  feléig hiányzott a környezet mint egész összefüggéseinek felismerése Æ a környezetvédelem  kezdeti lépéseit a szektoriális megoldások jellemzik (inkább az orvoslást segítő mintsem  megelőző szabályozás)  ™ 1980‐as évek végén megjelenik a fenntartható fejlődés fogalma Æ a gazdasági  fejlődés olyan formája, amely tekintettel van a környezet érdekeire, sőt azokkal  együtt értelmezhető csupán  ™ 2002: Johannesburg, ENSZ harmadik környezetvédelmi csúcstalálkozója (4 fő  probléma):  o Nem működik a környezetvédelem integrációjának elve  o A világ sokkal több erőforrást használ fel, mint amit az ökoszisztéma elviselne  o Hiányoznak az összefüggő politikák és a hosszú távú szemlélet  o Kevés a végrehajtáshoz szükséges pénzügyi erőforrás  ™ Hazai szabályozás első jelentős eredménye az 1976. évi II.törény az emberi környezet  védelméről Æ de  leginkább a 2000‐es években gyorsult fel hazánkban a  környezetvédelmi szabályok megalkotása (ennek oka elsősorban az EK felé tett  jogközelítési ígéretek betartása)  ™ A környezet védelmét leginkább az emberi értékrend megváltozása, a fogyasztói  szokások gyökeres átalakulása, a társadalmi szemléletváltás szolgálná, ám ez  rendkívül lassú folyamat  ™ EU fenntartható fejlődési stratégiája minimum 2 fontos kérdéskört fog át:  o A fejlődésnek van gazdasági, társadalmi, környezetvédelmi dimenziója; a  fejlődés csak akkor lesz fenntartható, ha a különböző elemek közötti  egyensúly biztosított, hozzájárulva az életminőség egészéhez  o A jelenlegi generáció kötelessége, hogy a jövő generációi számára megfelelő  készleteket hagyjon a környezeti és gazdasági forrásokból  • Az állam, a közigazgatás tevékenységének keretei:  ¾ Az állami kötelezettség‐ és felelősségvállalás a környezetvédelem terén 3  részkötelezettségből tevődik össze:  ™ Környezetvédelem feltételeinek kialakítása, védelem érdekeinek érvényesítése  ™ Állami felelősség az állami tulajdon és az állami szervek által okozott környezeti  veszélyért, ártalmakért, károkért  ™ Az államot közvetlen érdekeltség nélkül is helytállási kötelezettség terheli (mögöttes  felelőssége érvényesül 

•

¾ A környezetvédelem elsősorban központi feladat (csak meghatározott esetekben adható át  az önkormányzatoknak)Æ az állami kötelezettség‐ és felelősségvállalás részelemei:  ™ Állam alakítson ki környezetpolitikát és ennek megvalósításához terveket  ™ Állam legyen a környezetvédelmi tevékenység legfőbb irányítója (de nem  megvalósítója)  ™ Az irányítás elkülönült szervezetrendszer kialakítását igényli  ™ Állam gazdasági feladata a környezetvédelem terén (állami támogatások)  ™ Környezetvédelmi kutatások irányítása  ™ Állami koordináció  ™ Sajátos összetevője a környezetvédelmi törvény 41.§ (5) c.,  c) a jelentős környezetkárosodások, illetve a rendkívüli környezeti események  (beleértve a Magyarország területén folytatott hadgyakorlatot is)  következményeinek felszámolása, ha a kötelezettség másra nem hárítható; Æ gyakorlati megvalósítását szolgálták a környezetvédelmi kárelhárítási alapok  ¾ Társadalmi részvétel:  ™ Fontos eleme a „környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a  nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az  igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról” szóló Aarhusban elfogadott  Egyezmény (1998 jún.25Æ kihirdetve: 2001.évi LXXXI. törvény)  ™ A társadalmi részvétel jogának elemei:  o Információhoz való jog (aktív oldala:Æ közigazgatás közreadja a  rendelkezésre álló információkat, passzív oldala: bárki számára nyitva álló  információkérés)  o Részvétel a jogszabályalkotásban  o Részvétel a közigazgatási döntéshozatalban  o Jogorvoslathoz való jog, illetve perlési jogok  o Környezetvédelmi egyesületek jogai  ¾ Környezethez való jog (3.generációs jog)  ™ Kötelező erejű nemzetközi jogi dokumentumban még nincs deklarálva  ™ De  megtalálható alkotmányunkban:Æ 18.§ A Magyar Köztársaság elismeri és  érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez  ™ 28/1994 AB határozat: {természetvédelmi területek privatizációja kapcsán  értelmezi a környezethez való jogot}: A környezethez való jog… elsősorban  önállósult és önmagában vett intézményvédelem, azaz olyan sajátos alapjog,  amelynek az objektív, intézményvédelmi oldala túlnyomó és meghatározó Æ az  állam környezetvédelemre vonatkozó kötelességei teljesítésének garanciáit emeli  az alapjogok szintjére, beleértve a környezet elért védelme  korlátozhatatlanságának feltételeit is (törvényi szervezeti garanciák) Æ az  Alkotmánybíróság a védelem alsó szintjét is kijelölte: „ az állam nem élvez  szabadságot abban, hogy a környezet állapotát romlani engedje vagy a romlás  kockázatát megengedje”  A környezetjogi szabályozás módszere:  ¾ A környezetjog külső és belső integrációja:  ™ Külső integráció:  o Alapkérdése, hogy a környezetjog elkülönül‐e a társadalmi‐gazdasági  folyamatokra vonatkozó szabályozás egyéb területeitől vagy sem  o Kezdetben a környezetvédelem szektoriális szabályozása volt a jellemző, ez  fennmarad középtávon is Æ  o Æ az integráció e téren a jövőben azt jelenti, hogy a környezeti érdekek  nem sajátosként, különlegesként kezelendők, hanem azok éppúgy részeivé  válnak a társadalmi fejlődés bármely más folyamatának, mint az állam  pénzügy politikája 

™ Belső integráció  o A belső integráció lényeg, hogy megkísérli a környezetet érő hatások  egységes kezelését (a szektoriális megközelítés nem vezet eredményre)  {pl:egységes környezethasználati engedélyÆ ez magába foglalja a  környezetvédelmi hatóság által kiadott szakterületi engedélyeket is}  o Az integrált szabályozás hosszú távon valójában nem a szektoriális  szabályozás alternatívája, hanem szinte az egyetlen reális lehetőség  ¾ A jogi, állami befolyásolás érvényesülésének módszerei (3 módszer):  ™ Közvetlen befolyásolás módszere (hagyományos közigazgatási jogi szabályozás)  o jogszabály/határozat‐végrehajtás/ellenőrzés‐szankció sorrend  o Felállítják a prioritásokat és a megkívánt környezeti állapototÆ ezekhez  rendelnek aztán eszközöket  ™ Piaci, gazdasági eszközök alkalmazása  o A környezeti követelményeket a gazdasági tevékenység  feltételrendszerének egészébe illesszék be Æ így a potenciális szennyező  választási szabadsága megmarad {de ennek különböző gazdasági  következményei lehetnek}  o A jogalkotás tehát nem közvetlenül a környezethasználó magatartására hat  ki (mint az 1. esetben) hanem a piac reakcióit kihasználva fejti ki hatását  ™ Önszabályozás módszere  o Egyaránt feltételez jogalkotási és jogon kívüli (pl:szabványosítás)  szabályozást  ¾ Környezethasználat elfogadható mértéke (2 megoldás):  ™ Mértékrendelkezések vagy standardok: Æ mennyiségi mutatókkal igyekszenek  meghatározni a környezethasználat elfogadható mértékét (többnyire jogszabályi  formában), Főbb csoportjai:  o Határértékek:  9 Környezetminőségi értékek: egyes környezeti elemek ökológiai  tűrőképességére hivatkoznak, amikor az elviselhető magatartás  mértékét megállapítják  9 Kibocsátási vagy teljesítményértékek: azt határozzák meg mennyi  lehet a kibocsátás, a környezetbe jutó terhelés mértéke  (vonatkozhatnak termékre vagy tevékenységre)  o Közvetlen előírások: Æ elsősorban alkalmazási vagy biztonsági előírások Æ  magatartási vagy felszereltségi követelményt állapítanak meg, illetve  meghatározhatják a termék anyagát, összetételét  o Listák: felsorolják azokat a veszélyes anyagokat, amelyekre a szabályozás  hatálya kiterjed  ™ Technológiai előírások:  o Nem határoznak meg mértékeket vagy határértéket, hanem megkövetelik,  hogy a környezethasználó a tevékenység gyakorlása során milyen  környezetkímélő technológiát valósítson meg Æ legismertebb a BAT (Best  available technic) „elérhető legjobb technika” alkalmazása (törvényben):  28. az elérhető legjobb technika: a korszerű technikai színvonalnak, és a  fenntartható fejlődésnek megfelelő módszer, üzemeltetési eljárás,  berendezés, amelyet a kibocsátások, környezetterhelések megelőzése és ‐  amennyiben az nem valósítható meg ‐ csökkentése, valamint a környezet  egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak, és amely a  kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapítása alapjául  szolgál. Ennek értelmezésében: 

‐ legjobb az, ami a leghatékonyabb a környezet egészének magas szintű  védelme érdekében;  ‐ az elérhető technika az, amelynek fejlesztési szintje lehetővé teszi az  érintett ipari ágazatokban történő alkalmazását elfogadható műszaki és  gazdasági feltételek mellett, figyelembe véve a költségeket és előnyöket,  attól függetlenül, hogy a technikát az országban használják‐e vagy  előállítják‐e és amennyiben az az üzemeltető számára ésszerű módon  hozzáférhető;  ‐ a technika fogalmába beleértendő az alkalmazott technológia és  módszer, amelynek alapján a berendezést (technológiát, létesítményt)  tervezik, építik, karbantartják, üzemeltetik és működését megszüntetik, a  környezet helyreállítását végzik;  •

Állami szervek és önkormányzatok feladatai:  ¾ Országgyűlés feladata:  ™ Elsősorban a jogalkotáshoz kapcsolódik (felöleli ezen keresztül a Kormány és a helyi  önkormányzatok környezetvédelmi feladatainak meghatározását)  ™ Legújabb feladata a Nemzeti Környezetvédelmi Program jóváhagyása   ¾ A Kormány feladata:  ™ Környezetvédelmi igazgatás és a közigazgatás más funkcióinak gyakorlását  összehangolja  ¾ Országos Környezetvédelmi Tanács (Kvt.45.§)  ™ A Kormány véleményező, javaslattevő szerve  ™ Legfeljebb 22 tagú testület Æ 21 tag kormánytól független (társelnök a  környezetvédelmi és vízügyi miniszter)  ™ Tagjai egyenlő arányban kerülnek ki a:  o környezetvédelmi célú társadalmi szervezetek  o szakmai és gazdasági érdek‐képviseleti szervek, illetve  o a tudományos élet képviselőiből  ¾ Környezetvédelemért felelős miniszter:  ™ Levegőtisztaság‐, vízminőség‐, természet‐, zaj‐ és rezgésártalom elleni védelem  ™ tájvédelem, hulladékgazdálkodás, káros sugárzás elleni védelem, erdővédelem, víz  mennyiségének védelme  ¾ Országos és regionális szervezetek  ™ A környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat‐ és hatáskörébe tartozó egyes  környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi igazgatási feladatokat  o az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi  Főfelügyelőség (OKTVF)  o A területi szervek (12 db környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi  felügyelőség {elsősorban hatósági feladatokat lát el}, 12 db vízügyi  igazgatóság, 10 db Nemzeti Park Igazgatóság)  o a miniszter által alapított Vízügyi Központ és Közgyűjtemények látják el  ¾ Más minisztériumok  ™ Földvédelem (FVM)  ™ Környezet‐egészségügy (EüM)  ™ Önkormányzatok környezetvédelmi feladatainak segítése, ellenőrzése (ÖTM)  ¾ Ügyészség:  ™ 109. § (1) Az ügyész a büntetőeljárási törvényben meghatározottak szerint jár el a  környezeti elemek Büntető Törvénykönyvben tilalmazott módon való megsértése  esetén. 

(2) Környezeti veszélyeztetés esetén az ügyész is jogosult keresetet indítani a  tevékenységtől való eltiltás, illetőleg a környezetveszélyeztető tevékenységgel  okozott kár megtérítése iránt.  (3) Az ügyész törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva, a rá vonatkozó jogszabályok  alapján közreműködik a környezetvédelmi hatóságok eljárásai és döntései  törvényességének biztosításában.  ¾ Önkormányzatok környezetvédelmi feladatai: (Kvt.‐ben és Ötv.‐ben vannak a feladatok  meghatározva)  ™ (Ötv)8.§ (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében  különösen (nem kötelező): az épített és természeti környezet védelme, …, a  vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás….,  a köztisztaság és  településtisztaság biztosítása….;   (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza  meg ‐ a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően ‐, mely feladatokat,  milyen mértékben és módon lát el.  ™ (Kvt.)46. § (1) A települési önkormányzat (Budapesten a Fővárosi Önkormányzat is) a  környezet védelme érdekében  a) biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a  hatáskörébe utalt hatósági feladatokat;  b) a Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével  összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot  dolgoz ki, amelyet képviselő‐testülete (közgyűlése) hagy jóvá;  c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki,  illetőleg határozatot hoz; Æ pl:településrendezési tervek elfogadása  o (ide kapcsolódik a 48.§: 48. § (1) A települési önkormányzat képviselő‐testülete,  illetőleg a fővárosi önkormányzat esetén a fővárosi közgyűlés önkormányzati  rendeletben ‐ törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott módon és  mértékben ‐ illetékességi területére a más jogszabályokban előírtaknál kizárólag  nagyobb mértékben korlátozó környezetvédelmi előírásokat határozhat meg.)  d) együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más  önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel;  e) elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség  szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot;  f) a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit,  elősegíti a környezeti állapot javítását.  + más törvények is adhatnak az önkormányzatok számára kötelező környezetvédelmi  feladatokat pl:hulladékgazdálkodásról szóló törvény (települési hulladékról való  gondoskodásÆ kötelező önkormányzati feladat), egészségügyi törvény  (településtisztasági feladatok)  ™ A megyei önkormányzat az épített és természeti környezet védelmével kapcsolatos  feladatainak ellátása érdekében (46.§(2))  a) a települési önkormányzatokkal egyeztetett környezetvédelmi programot készít;  b) előzetes véleményt nyilvánít a települési önkormányzati környezetvédelmi  programokról, illetve kezdeményezheti azok megalkotását;  c) állást foglal a települési önkormányzatok környezetvédelmet érintő rendeleteinek  tervezetével kapcsolatban;  d) elősegíti az 58. § (7) bekezdése szerinti egyezség létrehozását;  e) javaslatot tehet települési önkormányzati környezetvédelmi társulások  létrehozására   

19.tétel:A környezetjog intézményei I. Engedélyezés, hozzájárulás,  hatásvizsgálat a környezetvédelemben; egységes környezethasználati  engedély; környezetvédelmi felülvizsgálat és teljesítményértékelés  •

A környezetjog intézményei és igazgatási struktúrái:  ¾ a jogintézmények 3 nagy területen tárgyalhatják a környezetvédelem kérdéseit:  ™ Közigazgatási jogban: a közigazgatási intézményrendszeren keresztül realizálódó  szabályok (pl:gazdasági szabályozók, környezetvédelmi bírságok)  ™ Polgári jogban (Ptk.‐ beli rendszer)   ™ Büntetőjogban (Btk.‐beli rendszer) {utóbbi 2‐vel a TK nem foglalkozik}  ¾ A közigazgatási jogintézményeken belül megkülönböztethetünk közvetlen és közvetett  hatást kiváltó közigazgatási eszközöket:  ™ A közigazgatás közvetlen eszközei:  o Megelőzési célú eszközök:  9 engedélyezés és annak altípusai  9 környezetvédelmi hatásvizsgálat (sajátos környezetvédelmi eszköz)  9 egységes környezethasználati engedély (sajátos környezetvédelmi eszköz)  9 környezeti felülvizsgálat környezetvédelmi működési engedély formájában  9 környezeti nyilatkozat vagy állapotvizsgálat  9 Termék‐ és technológiaminősítés  9 A határértékek megállapítása  o Pozitív vagy negatív irányú kötelezést tartalmazó eszközök  o Együttműködési típusú eszközök  o Mindezek érvényesítésére az ellenőrzés  ™ Közvetett eszközök:  o Szankciók, felelősségi eszközök  o Gazdasági szabályozó, piacbefolyásoló eszközök  o önszabályozás feltételeinek kialakítása  o együttműködési típusú eszközök  o Mindezek érvényesítésére az ellenőrzés  ™ A környezetvédelmi törvény 64.§‐a a környezetvédelmi igazgatás körébe sorolja  o 64. § (1) A környezetvédelmi igazgatás körébe tartozik  a) a környezetvédelmi hatósági tevékenység ellátása, így különösen a  környezethasználat ‐ e törvényben meghatározott szabályok szerinti ‐  engedélyezése, a környezetért való közigazgatási jogi felelősség érvényesítése;  b) az Információs Rendszer működtetésével kapcsolatos adatkezelési, valamint  tájékoztatási feladatok ellátása;  c) anyagok, termékek és technológiák környezetvédelmi szempontból történő  minősítési rendszerének meghatározása, forgalomba hozataluk, illetőleg  alkalmazásuk engedélyezése;  d) a környezeti károk elhárítására irányuló feladatok szervezése;  e) a leghatékonyabb megoldás, az elérhető legjobb technika alkalmazására  vonatkozó követelmények érvényesítése; {BAT}  f) a környezet védelmét és javítását, valamint helyreállítását szolgáló  intézkedések, programok kidolgozása és végrehajtásának ellenőrzése.  101. § (1) A környezethasználó az e törvényben meghatározott és más jogszabályokban  szabályozott módon büntetőjogi, szabálysértési jogi, polgári jogi és közigazgatási jogi  felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért. 

•

Engedélyezés, bejelentés, szakhatósági hozzájárulás  ¾ Az engedélyek (3 nagy csoportjuk van) 

™ Környezet egészének érdekeit integrált szemlélettel felölelő engedélyek  (környezetvédelmi‐, egységes környezethasználati‐, és környezetvédelmi működési  engedély)  ™ A környezet egyes elemeihez kapcsolódó engedélyek (pl: vizekkel kapcsolatos vagy  hulladékgazdálkodásra vonatkozó engedélyek)  ™ Környezeti érdekekhez csak közvetve kapcsolódó engedélyek pl:építési engedély  (környezetvédelmi hatóság mint szakhatóság működik közre)  66. § (1) A környezethasználat  a) környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén ‐ a b) pontban  foglaltak kivételével ‐ a tevékenységre a környezetvédelmi hatóság által kiadott  környezetvédelmi engedély, (A tervezés fázisában, közvetlenül környezethasználatra  nem, csupán a további engedélyek beszerzésére jogosít)  b) az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a  környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedély, (2  altípus: vagy a tervezés fázisában vagy a megvalósulás folyamatában jogosít  környezethasználatra)   c) környezetvédelmi felülvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek esetén a  környezetvédelmi hatóság által kiadott környezetvédelmi működési engedély, (a  környezethasználó tevékenység megvalósulásának folyamatában jogosít  környezethasználatra)  d) egyéb, az a)‐c) pont hatálya alá nem tartozó ‐ külön jogszabályokban  meghatározott ‐ esetekben a környezetvédelmi hatóság által kiadott határozat, vagy  szakhatóságként való közreműködésük esetén szakhatósági állásfoglalásuk  figyelembevételével más hatóság által kiadott határozat jogerőre emelkedését  követően kezdődhet meg, illetőleg folytatható.  ¾ Bejelentés: A bejelentés esetén többnyire nincs szükség aktuskibocsátásra, csak akkor kerül  sor aktuskibocsátásra, ha a kérdéses tevékenység nem felel meg a jogszabályi feltételeknek  ¾ Szakhatósági hozzájárulás: Æ engedély típusú közhatalmi aktus, de más az eljárási rendje  (egyfajta együttdöntés, ismerős a Ket.‐ből) Æ amelyben egy határozatban jelenik meg a  többi hatóság érdemi döntése  • A környezeti hatásvizsgálat:  ¾ olyan módszer és eljárás, amely arra ad választ, hogy a tervezett magatartás milyen  valószínűsíthető környezeti kockázattal jár és e kockázatokat hogyan lehetne csökkenteni  ¾ A hatásvizsgálat dokumentuma a környezeti hatástanulmány, a vizsgálódások  összefoglalása (az engedélyezési eljárás meghatározó jelentőségű része a hatásvizsgálat)  ¾ 1993‐ban kétlépcsős hatásvizsgálati eljárás Æ jelenleg egységes eljárás (amelyet megelőz  egy előzetes vizsgálati eljárás)  ¾ Az engedélyezési eljárás sajátos eleme a társadalmi részvétel biztosítása, amely az előzetes  vizsgálat szakaszában észrevételezési jogot jelent, míg a hatástanulmány benyújtását  követően a felügyelőség köteles nyilvános tárgyalást tartani (közmeghallgatás) {a  közmeghallgatásra meg kell hívni a szakhatóságokat, a hatásterületen élőket, az érintett  önkormányzatokat, a kérelmezőt, illetve a környezetvédelmi egyesületeket, társadalmi  szervezeteket, ha ez utóbbiak ügyfél minőségüket igazolják}  ¾ A lefolytatott eljárás alapján a környezetvédelmi hatóság többféle döntést hozhat:  ™ Elutasítja a kérelmet  ™ Engedélyt ad a tevékenység folytatására  ™ Engedélyt ad, de azt különböző feltételekhez köti   (az engedély szükség esetén módosítható visszavonható)  • Az egységes környezethasználati engedély: (Kvt. 70.§)  70. § (1) Az egyes ‐ külön jogszabályban megjelölt ‐ tevékenységek környezetet terhelő  kibocsátásainak megelőzésére, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a  környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az 

elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati  engedélyezési eljárás során kell megállapítani. (meglévő tevékenység esetén is  alkalmazandó, nem csak a megvalósítás előtt álló tevékenységek esetén)  (2) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait a Kormány  rendeletben állapítja meg.  ¾ Ennek is van egy előzetes vizsgálat nevezetű szakasza  ¾ Az elérhető legjobb technológiát kell figyelembe venni az elbírálás során  ¾ Új tevékenységek esetében az egységes környezethasználati engedély előfeltétel (az  engedélyezési eljárás főszabályként kérelemre indulÆ környezetvédelmi hatósághoz kell  benyújtani a kérelmet)  ¾ Meglévő tevékenységek esetében Æ sajátos megoldást követÆ átutalja az eljárást a  környezetvédelmi felülvizsgálat szabályai közé oly módon, hogy ennek elrendelése a  hatóság számára kötelezettség  ¾ A környezetvédelmi hatóság az eljárásba szakhatóságokat von be + emellett még szükséges  a társadalmi részvétel biztosítása az eljárás során  ¾ Az egységes környezethasználati engedélyre vonatkozó határozatban a talaj, a levegő és víz  szennyezésének megelőzése, a zajkibocsátás mérséklése, a hulladékok környezetkímélő  kezelése illetve ártalmatlanítása céljából intézkedéseket, környezetvédelmi  követelményeket, valamint kibocsátási határértékeket és azok teljesítésére megállapított  határidőt határoz meg a hatóság Æ ha a hatóság az engedélyt megadja, akkor a hatóság  hatáskörébe tartozó környezetvédelmi engedélyeket megadottnak kell tekinteni  ¾ Meghatározott időre, de legfeljebb 5 évre adható meg (5 évente felülvizsgálat)  • Környezetvédelmi felülvizsgálat és teljesítményértékelés:  • Felülvizsgálat  ¾ 73. § (1) Az egyes tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának feltárására és  megismerésére, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés  ellenőrzésére környezetvédelmi felülvizsgálatot (a továbbiakban: felülvizsgálat) kell  végezni.  a) tevékenységnek minősül valamely ‐ a környezet igénybevételével, veszélyeztetésével  vagy környezetszennyezéssel járó ‐ művelet, illetőleg technológia folytatása, felújítása,  helyreállítása és felhagyása (tulajdonképp majdnem minden környezethasználó  potenciálisan kötelezett lehet)  ¾ 75. § (1) A teljes körű felülvizsgálatnak ki kell terjednie (részleges felülvizsgálat esetén a  felügyelőség határozza meg, hogy ezek közül mely pontok kidolgozását és milyen  mélységben várja el)  a) az alkalmazott technológiák ismertetésére, a berendezések műszaki állapotának,  korszerűségének bemutatására;  b) a tevékenység folytatása során okozott környezetterhelések és ‐igénybevételek  adatokkal alátámasztott bemutatására;  c) a tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó műveletekre, különösen az  anyagforgalomra, a be‐ és kiszállításra, a hulladék‐ és szennyvízkezelésre;  d) az esetleg bekövetkező meghibásodásból vagy környezeti katasztrófa miatt  feltételezhetően a környezetbe kerülő szennyező anyagok és energia meghatározására;  e) a környezetveszélyeztetés megelőzése, a környezetkárosodás elhárítása érdekében  tett és tervezett intézkedések bemutatására;  f) a tevékenység felhagyása után teendő intézkedésekre.  ¾ Ha a környezetvédelmi hatóság engedélyezi a tevékenység folytatását, környezetvédelmi  működési engedélyt ad ki  • Teljesítményértékelés= felülvizsgálat elvégzése saját kezdeményezésre  ¾ Amennyiben az engedélyek vagy szakhatósági hozzájárulás megadásának alapul szolgáló  körülményekben jelentős változás következik be azt 15 napon belül be kell jelenteni  (pl:technológia‐ vagy tulajdonosváltozás) 

20.tétel:A környezetjog intézményei II. Határértékek; környezetvédelmi  minősítés; a közigazgatás közvetlen beavatkozása – ellenőrzés  szankciók; gazdasági eszközök, gazdasági ösztönzők; önszabályozás  • Határértékek:  ¾ Valójában nem más mint mesterségesen létrehozott szennyezési keretlehetőség, amely az  éppen ismert tudományos eredmények és a szakmai közvélemény együttes befolyásoló  szerepe segítségével alakul ki, a jövőben várható erősödő társadalmi ellenőrzés alatt  • Környezetvédelmi minősítés:  84. § (1) A környezetre veszélyt jelentő, megfelelő kezelés vagy kialakítás hiányában azt  szennyező termékeket és technológiákat környezetvédelmi szempontból minősíteni kell, és  gondoskodni kell a minőség biztosításának feltételeiről. Æ veszélyességi fokozatok  megállapítása a környezetre veszélyes anyagokra Æ a minősítés szorosan összefügg bizonyos  korlátozásokkal és tilalmakkal  • A közigazgatás közvetlen beavatkozása:  ¾ A hatóságok egyrészt kötelezhetnek a jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítésére,  másrészt a jogszabályok keretei között olyan új magatartásra, melyet a változó körülmények  tesznek szükségessé  ¾ A jogsértő tevékenység folytatója köteles:  a) az általa okozott környezetveszélyeztetést, illetőleg környezetszennyezést megszüntetni,  a környezetkárosítást abbahagyni  b) az általa okozott károkért helytállni  c) a tevékenységet megelőző környezeti állapotot helyreállítani  • Ellenőrzés: (3 nagy csoport)  ¾ Önellenőrzés: jogilag kötelező követelményt állít a környezetre káros tevékenység folytatója  elé, megkívánva, hogy az általa végzett tevékenységet bizonyos szempontok szerint vizsgálja,  mérje, nyilvántartsa és arról időszakonként jelentést tegyen a közigazgatási szervezetnek  ¾ Társadalmi ellenőrzés: nagyrészt azonos az információhoz való jog gyakorlásával, fő szerepe  inkább a figyelemfelkeltésben van (jogi korlátja mások személyiségi jogainak, továbbá állami,  szolgálati és üzleti titkok tiszteletben tartása)  ¾ Hatósági ellenőrzés: megvalósításában osztoznak a környezetvédelmi hatóságok, a  társhatóságok és az önkormányzatok, illetve az ellenőrzésre szakosodott szervek közül az  ügyészség vagy a regionális közigazgatási hivatal  • Közigazgatási jogi szankciók:  ¾ Felelősség  102. § (1) A környezetkárosodásért, illetve a környezetveszélyeztetésért való felelősség ‐ az  ellenkező bizonyításáig ‐ annak az ingatlannak a környezetkárosodás, illetve  környezetveszélyeztetés bekövetkezésének időpontját követő mindenkori tulajdonosát és  birtokosát (használóját) egyetemlegesen terheli, amelyen a környezetkárosítást, illetve  környezetveszélyeztető magatartást folytatták.  (2) A tulajdonos mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha megnevezi az ingatlan  tényleges használóját, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség nem őt terheli.  ¾ A közigazgatási jogi szankcióknak három fő típusa van:  ™ Kötelezések tilalmak  ™ Bírságolások, különösen a környezetvédelmi bírság  ™ Szabálysértési tényállások alkalmazása  ¾ A környezetvédelmi bírság: Æ anyagi hátrány kilátásba helyezésével, illetve alkalmazásával  kívánja a környezet védelmét megvalósítani  106. § (1) Aki jogszabályban, illetve hatósági határozatba foglalt, a környezet védelmét  szolgáló előírást megszeg, vagy azokban megállapított határértéket túllép ‐ az általa 

okozott környezetszennyezés, illetőleg környezetkárosítás mértékéhez, súlyához és  ismétlődéséhez igazodó ‐ környezetvédelmi bírságot köteles fizetni.  (2) A környezetvédelmi bírságot a környezet igénybevételi járulékon és a  környezetterhelési díjon felül kell megfizetni. A környezetvédelmi bírság adók módjára  behajtandó köztartozás.  107. § A környezetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, továbbá a  kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására,  illetőleg a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy korábbi környezet  helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.  Æ tulajdonképpen az egész felelősségi rendszerben a „szennyező fizet elv” (PPP= Polluter  pays priciple) érvényesül  • Gazdasági eszközök, gazdasági ösztönzők:  ¾ Különböző díjak (fajtái) { a díjak általános szabályait az 59.§ tartalmazza}  ™ Környezetterhelési díjak  ™ Igénybevételi járulékok  ™ Termékdíjak  ™ Betéti díjak  (2) A díjak mértékét úgy kell megállapítani, hogy azok ösztönözzék a  környezethasználót a környezet igénybevételének és terhelésének csökkentésére.  (3) A díjak mértékét és a felhasználás célját a díjfizetésre kötelezettek  érdekképviseleteivel egyeztetve kell kialakítani. A díjakat időben és mértéküket  tekintve fokozatosan kell bevezetni.  (4) A díjakról rendelkező külön jogszabályban úgy kell meghatározni a felhasználás  céljait és módját, hogy a befolyt összeg döntő része a díj fizetésének meghatározásakor  alapul vett környezetterhelés, illetőleg környezetigénybevettség mérséklésére legyen  fordítható.  ¾ További gazdasági eszközök a Kvt.‐ben  ™ Költségvetési támogatások (56.§)  ™ Környezetbarát vagy környezetkímélő termék és technológia (86.§(1))  ™ Igazgatási szolgáltatási díj (95/A.§)  ™ Biztosítékok, illetve biztosítás (101.§(4))  ¾ Más jogszabályokban jelenik meg:  ™ Környezetbarát termékjelzés részletes kifejtése  ™ Kibocsátói jogok piacának lehetősége (pl: üvegházhatású gázok kibocsátási egységeivel  való kereskedelem)  ¾ Ezekkel szorosan összefüggenek a támogatások, illetve ezen belül az önkormányzati  környezetvédelmi alapok  ¾ A központi költségvetésben szerepelnek az ún. környezetvédelmi és vízügyi előirányzatok  (Kövi), ezek keretösszegei a mindenkori költségvetés határozza meg, 2006‐os fő  jogcímcsoportok:  ™ Hulladékkezelési és –gazdálkodási feladatok  ™ Országos Környezeti Kármentesítési Program  ™ Állami feladatok költséghatékony átvállalása az NKP megvalósításában  ™ Társadalmi szervezetek támogatása  ¾ Önszabályozás, környezeti menedzsment: (ide tartozik pl: környezetbarát termékjelzés)  ™ Lehetőségei:  o Önkéntes megállapodás, konszenzus kialakítása (típusai:)  9 Szabályozási megállapodás: jogszabály kiadását pótolja, általában  az állami szervek és iparágak között jön létre (pl:településrendezési  szerződés)  9 Jogkövetési megállapodás: Hatósági határozat pótlását szolgálja, a  környezethasználó és a hatóság között pl:amikor jogszabály 

o o o o o                                                                                

alkalmazása igen nehéz helyzetbe hozná a környezethasználót  pl:Ket‐ből ismert hatósági szerződés  9 Szabványosítás: kilépett a jogszabályok keretei közül és az önkéntes  jogkövetés zsinórmértékeként jelenik meg  9 Magatartási kódexek, kézikönyvek elfogadása  környezeti menedzsment vállalaton belül  környezeti menedzsment az iparági közösségekben  Környezeti menedzsment kiterjesztése az üzleti szférán túl  Önállóan is alkalmazható eszközök: környezeti audit, környezetvédelmi  nyilatkozat  Környezetbarát termékjelzés, illetve életciklus‐elemzés   

21.tétel:A településfejlesztés és területrendezés jogintézményei és  szervei  •

A területfejlesztés és –rendezés célja, feladatai, eszközrendszere:  ¾ Törvényi célok:  2. § A területfejlesztés és területrendezés célja:  a) az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a  fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének  elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet  kialakítása;  b) a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és  települések közötti ‐ az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális  feltételekben megnyilvánuló ‐ jelentős különbségek mérséklése és a további  válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása  érdekében;  c) az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése;  d) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.  ¾ Állami feladatok:  a) a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek  elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel;  b) fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és  megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának  fenntartása, illetve javítása érdekében;  c) a nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió regionális politikájához  illeszkedés elősegítése, valamint a regionális együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök  hasznosítása és a határmenti (különösen a hátrányos helyzetű határmenti) térségek  összehangolt fejlesztésének elősegítése.  ¾ Állami eszközök:  ™ Jogi szabályozás, tervezés, pénzügyi támogatások, fejlesztési programok menedzselése  és végrehajtásuk ellenőrzése útján történik a feladatok megvalósítása  ™ A területfejlesztés rendszeréhez tartozik még a területi információs rendszer  működtetése Æ célja egy olyan egységes területi adatbázis megteremtése, amely a  területfejlesztésben részt vevő szervek közötti kölcsönös információcserére épül  • A területfejlesztés és területrendezés jogi szabályozása:  ¾ 1996. évi XXI. törvény  ™ Kerettörvény: meghatározza a területfejlesztés és területrendezés céljait, feladatait, az  egyes állami szervek feladatait és hatáskörét, a területfejlesztés sajátos szervezeti és  eszközrendszerét (más törvények is tartalmaznak a területfejlesztés során  érvényesítendő szabályokat {környezetvédelemről szóló tv., kulturális örökségről szóló  tv., építési tv., egészségügyi tv.}  ™ A területfejlesztés alapvető szabályainak megállapítása az OGY hatáskörébe tartozik  o Az OGY a költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztési célt  szolgáló pénzeszközökről és pénzügyi kedvezményekről  o Az OGY törvényben szabályozza a területrendezési terveknek az  önkormányzatokra kötelező elemeit  ™ Széles körű jogalkotási felhatalmazást ad a Kormánynak ÆKormányrendelet  rendelkezik a területfejlesztési koncepciók és programok, valamint területrendezési  tervek egyeztetésének és elfogadásának rendjéről  • Területi tervezés:  ¾ Területfejlesztési tervek: Gazdasági jellegű tervezést igényelnek  ™ Koncepció, program: 

o A területfejlesztési koncepció az ország, illetve a térség átfogó távlati fejlesztését  megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, amely meghatározza a térség  hosszú távú átfogó céljait  o Fajtái:  9 Országos Területfejlesztési Koncepció elfogadása az OGY hatásköre  9 A kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciók és programok  elfogadása a Kormány hatáskörébe tartozik  9 A regionális területfejlesztési koncepciók és programok elfogadásáról a  regionális területfejlesztési tanács dönt  9 A megyei területfejlesztési koncepció és a fejlesztési programok  elfogadásáról a megyei területfejlesztési tanács dönt  9 A kistérségi területfejlesztési koncepciót és programot a területfejlesztési  önkormányzati társulás hagyja jóvá   ¾ Területfejlesztési program a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú  cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programokra épül  ¾ Nemzeti fejlesztési Terv: Æ EU strukturális alapjaiból származó támogatások  igénybevételéhez szükséges programokat és a Kohéziós Alap támogatásainak  igénybevételéhez szükséges stratégiát tartalmazzák  ¾ Területrendezési tervek: Műszaki‐fizikai tervezést igényelnek Æ a területfelhasználás  rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítását jelenti  ™ Ilyenek készülnek az ország, a kiemelt térségek {az előbbi 2 elfogadása a parlament  hatáskörébe tartozikÆ Országos Területrendezési Terv (2003.évi XXVI. törvény), 2  kiemelt térségre vonatkozó tervekÆ Balaton Üdülőkörzet és budapesti agglomeráció  területrendezési terv) }, a régiók, a megyék {a megyei területrendezési tervek  elfogadásáról a megyei önkormányzat dönt} és a megye egy‐egy térsége területére  ¾ A különböző tervek egyrészt hierarchikus rendszert alkotnak { a kisebbeknek összhangban  kell állniuk a nagyobb térségekre készült tervekkel}, másrészt a terveknek funkcionálisan  összhangban kell állniuk egymással  • A területfejlesztés pénzügyi eszközei:  ¾ Központi területfejlesztési eszközök:  ™ területfejlesztési célokat szolgáló költségvetési előirányzatok  ™ Vállalkozásokat segítő pénzügyi kedvezmények  ™ Kistérségi programok megvalósulását elősegítő központi források  ™ Gazdaság, a foglalkoztatás és infrastruktúra fejlesztését szolgáló pénzalapok illetve  költségvetési előirányzatok  ™ Minisztériumok költségvetési forrásainak területfejlesztési programokra és célokra  biztosított kerete  ™ Egyes elkülönített pénzalapok területfejlesztési programokra felhasználható  pénzeszközei  ™ Önkormányzatok településfejlesztését támogató címzett és céltámogatási rendszere  ¾ Térségi területfejlesztési eszközök:  ™ területfejlesztési célokat szolgáló költségvetési előirányzatok  ™ Önkormányzatok infrastruktúra‐fejlesztését támogató területi kiegyenlítő  pénzeszközök  ™ A térség települési önkormányzatai által átadott források, helyi adókedvezmények  ™ A címzett és céltámogatások meghatározott része  ™ Céljellegű decentralizált támogatások  ¾ Területfejlesztést segítő egyéb források:  ™ Területfejlesztési célú segélyek illetve hitelek  ™ Gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, a gazdasági  kamarák, valamint más intézmények önkéntes hozzájárulásai  ¾ A támogatások igénylése (külön jogszabályok szabályozzák) 

™ A pénzügyi eszközök elosztása a programfinanszírozás elvére épül (nem az elszigetelt  programok, hanem a komplex, fejlesztési koncepcióba illeszkedő beruházások jutnak  támogatáshoz)  ™ Érvényesül az addicionalitás elve {a források egy részét a térségeknek maguknak kell  előteremteniük)  • A területfejlesztés szervezeti rendszere:  ¾ Központi szervek  ™ Országgyűlés:  o Feladata: területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos alapvető társadalmi  viszonyok szabályozása, az országos területfejlesztési koncepció, valamint az  országos és kiemelt területekre vonatkozó területrendezési tervek elfogadása  o A kormány területfejlesztési tevékenységének ellenőrzése  ™ Kormány  o Területfejlesztési politika meghatározása és központi irányítása  o Törvény felhatalmazása alapján széleskörű jogalkotó tevékenység  o Kezdeményezheti regionális fejlesztési tanács létrehozását  o Tevékenységében javaslattevő, véleményező, koordináló szervezetek segítik  {Nemzeti Fejlesztési Tanács, Fejlesztéspolitikai Irányító testület, Országos  Területfejlesztési Tanács, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség}  ™ Különös hatáskörű szervek:  o A területfejlesztési igazgatás központi irányítása az ÖTMiniszter feladatkörébe  tartozik  o Ezenkívül az ágazati minisztereknek is vannak feladatai a területfejlesztésben  ¾ Területi szervek:  ™ Megyei önkormányzatok:  o Elkészítik és elfogadják a megye területére vagy egy térségre vonatkozó  területrendezési terveket  o Koordinálják a települések fejlesztési tevékenységét  o Együttműködnek a megye gazdasági szereplőivel  o Részt vesznek a területi információs rendszer kialakításában  ™ Települési önkormányzatok  o Alapvetően a településfejlesztésben vannak feladataik  o Részt vehetnek a kistérségi területfejlesztési feladatok megoldásában is  o Önálló jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre  ™ Területfejlesztési tanácsok:  o Sajátos jogállású intézmények  o Központi államigazgatási szervek és helyi önkormányzatok valamint a  területfejlesztésben érdekelt érdek‐képviseleti szervek partnerségének,  együttműködésének elve alapján felépülő szervezetek  o Összetételüket tekintve korporatív szervezetek  o Félautonóm közigazgatási szervek (ÖTM‐nek nincsenek irányítási jogai, de nem  rendelkeznek a helyi önkormányzatok autonómiájával sem) Æ döntései ellen az  ÖTMiniszter vétót emelhet  o A regionális közigazgatási hivatalok törvényességi felügyeletet gyakorolnak felettük  o Fajtái:  9 Kistérségi területfejlesztési tanácsÆ azokban a kistérségekben kell  létrehozni, amelyekben többcélú kisebbségi társulás nem jött létre,  illetőleg nem mindegyik önkormányzata lépett be a társulásba (célja: az  önkéntes társulásoktól távolmaradó önkormányzatoknak is fórumot  biztosítson)  Ætagjai:kistérségekben működő önkormányzatok polgármesterei + még  mások tanácskozási joggal 

•

9 Megyei területfejlesztési tanács Æ jogi személy, székhelye a  megyeszékhely város (korábban ezek voltak a területfejlesztés  kulcsintézményei, EU csatlakozás óta a régiók azok)  Æegyüttműködik a települési önkormányzatokkal, a területi  államigazgatási szervekkel és az érdekelt társadalmi és szakmai  szervezetekkel, valamint a munkaügyi tanáccsal  9 Regionális Fejlesztési Tanács (ezek kialakítására 3 lépésben került sor) Æ a  tervezési statisztikai régiókban alakultak ki  Ægazdálkodásukat az ÁSZ ellenőrzi  Ætörvényességi felügyeletét a közigazgatási hivatalok látják el  ™ Területi államigazgatási szervek:  o A területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos kormányzati feladatok  végrehajtásában és érvényesítésében vesznek részt  o Feladatai: szakmai segítségnyújtás, információszolgáltatás valamint hatósági  ellenőrzés  o Kiemelt szerepük van a területi főépítészeknek  Röviden az unió regionális politikája  ¾ 4 alapelv érvényesül:  ™ koncentráció: a forrásokat átfogóan meghatározott célrendszerre koncentráltan kell  koordináltan kell felhasználni  ™ partnerség: EU szervei és tagállamok szervei közötti folyamatos párbeszéd  ™ programozás : A támogatások odaítélése nem egyedi projektek, hanem átfogó,  középtávú fejlesztési tervek, komplex programok alapján történik  ™ addicionalitás: A strukturális alapokból nyújtott támogatás nem helyettesítheti a  tagállam részvételét a támogatott problémák megoldásában  ¾ (NUTS II= (magyar)Régió)  ¾ 4 strukturális alap: Európai Szociális Alap, Európai Mezőgazdasági Orientációs és  Garancia Alap, Európai Regionális Fejlesztési Alap, Halászati Orientációs Pénzügyi Eszköz   

                                           

22.tétel:A településrendezés jogintézményei I.: A településrendezési  tervek fajtái, jogi kellékei  •

Településrendezés eszközei:  ¾ Települési önkormányzat településrendezési feladatai:  a) meghatározza a település összehangolt, rendezett fejlődésének térbeli‐fizikai kereteit;  b) a település adottságait és lehetőségeit hatékonyan kihasználva elősegítse annak  működőképességét a környezeti ártalmak legkisebbre való csökkentése mellett;  c) biztosítsa a település (településrészek) megőrzésre érdemes jellegzetes, értékes  szerkezetének, beépítésének, építészeti és természeti arculatának védelmét.‐‐>  ÆE feladatainak a települési önkormányzat képviselőtestülete:  ™ a településfejlesztési koncepció  ™ Településszerkezeti terv  ™ Szabályozási terv  ™ helyi építési szabályzat  elkészíttetésével és elfogadásával tesz eleget  • A településrendezési tervek:  ¾ Településszerkezeti terv:  ™ A település egész területére készül  ™ ebben kell meghatározni a bel‐ és külterületeket, a beépítésre szánt, illetőleg a  beépítésre nem szánt területeket, a település szerkezetét meghatározó  közterületeket, az egyes területrészek felhasználásának módját, a védelemre tervezett  és a védő területeket  ¾ Szabályozási terv:  ™ Ez készülhet akár a település egész közigazgatási területére vagy egyes (legalább  telektömb nagyságú) településrészekre  ™ Tartalmazza:  o A bel‐ és külterületek lehatárolását  o A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, illetőleg az azokon  belüli egyes területrészek lehatárolását  o A közterületek és egyéb területek elkülönítését  o Közterületen belül a különböző célokat szolgáló területeket (közút, köztér,  közpark)……. (ugyanazok mint előbb)  A két terv kapcsolata:  ™ A településszerkezeti tervet normatív határozattal, a szabályozási tervet rendelettel  fogadja el a települési önkormányzat képviselő‐testülete  ™ A településszerkezeti terv nem jogszabály Æ a polgárokra szervezetekre nincs közvetlen  jogi hatással, azonban a települési önkormányzat szerveit a szabályozási terv  elkészíttetése, elfogadása során köti  ™ A két terv egymásra épül és hierarchikus viszonyban állnak egymással Æ a szabályozási  tervnek a jóváhagyott településszerkezeti tervvel összhangban kell állnia, eltérés esetén  a településszerkezeti tervet előzetesen módosítani kell  ™ A szabályozási terv ezzel szemben jogszabály, amelynek rendelkezései mindenkire nézve  kötelezőek, s amelyet minden a hatálya alá tartozó területet érintő hatósági ügyben  alkalmazni kell  • Helyi építési szabályzat:  ¾ Funkciója: a jog nyelvére lefordítsa a településrendezési tervekben megfogalmazott   célkitűzéseket, követelményeket és előírásokat  ¾ A település egész területére kiterjed 

¾ Jogi előírásokká transzformálja át a szabályozási tervben a műszaki tervezés eszközeivel  megfogalmazott követelményeket, ezért a helyi építésügyi szabályzat által szabályozandó  társadalmi viszonyok köre megegyezik a szabályozási terv tartalmi követelményeivel  ¾ A helyi önkormányzat képviselő‐testülete rendelettel fogadja el Æ mindenkire nézve  kötelező szabályokat tartalmaz  • Településrendezési eszközök rendeltetése:  ¾ Egyrészt az önkormányzatoknak a település rendezésére vonatkozó cselekvési  programjaiként funkcionálnak  ¾ Egyszersmind a területi koordináció eszközei is  ™ A településen belüli koordináció eszközei a településrendezési tervek  ™ Ugyanakkor eszközei a vertikális koordinációnak is  (beilleszkednek a  területrendezési tervek hierarchikus rendszerébe)  ™ Eszköze a települések közötti koordinációnak (a településszerkezeti tervet egyeztetni  kell a szomszédos települések önkormányzataival)  ¾ A településrendezési döntések végrehajtási jellegű aktusok, konkretizálják az általános  előírásokat  ¾ A szabályozási terv és az építési szabályzat jogszabályok, közhatalmi aktusok Æ az ezekben  foglaltakat a közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazó tevékenységük során érvényesítik  ¾ A településrendezési feladatok ellátása, a településrendezési tervek és a helyi építési  szabályzat elkészítése a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladata Æ ez az  ötv. 99.§ alapján kényszeríthető ki, ha az önkormányzat nem tenne eleget eme  kötelezettségének  • Településrendezési eljárás:  ¾ Sokrétű egyeztetést igényel (helyi társadalmi részvétel, állam szerveivel valamint az érintett  helyi önkormányzatokkal való egyeztetés)  ¾ A településrendezési tervek és az építésügyi szabályzat elfogadásának kötelező feltétele a  törvényben előírt eljárási rend betartása Æ véleményezési eljárás lefolytatása  ¾ A törvény kétlépcsős részvételt biztosít a lakosság és a településen működő szervezetek  számára  ™ Érintett tudomására kell hozni a tervek, a szabályzat kidolgozásának szándékát  ™ Az érintett polgárok, szervezetek, érdek‐képviseleti szervek a rendezési szándékkal  kapcsolatban javaslatokat, észrevételeket tehetnek  ™ A szabályzat‐ és rendezési tervek tervezetét a polgármester köteles legalább egy  hónapra a helyben szokásos módon közzétenni Æ ez idő alatt az érdekeltek a  tervezetekre észrevételeket tehetnek  ™ Kettős funkciója van az államigazgatási szervek és az érintett szomszédos  önkormányzatok bevonásának a településrendezésbe  o A helyi viszonyokra konkretizálja a központi jogszabályokban  megfogalmazott előírásokat  o A döntés‐előkészítés során ismertté váljanak a település fejlődése, az építés  rendjének szabályozása szempontjából jelentős állami és önkormányzati  tervek, programok, határozatok, és az eljárás folyamatában mód nyíljék a  célok, érdekek egyeztetésére  ™ Az egyeztetési eljárást törvény rendezi  o A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek tervezetét a polgármesternek  véleményeztetnie kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, az  érintett települési önkormányzati és érdek‐képviseleti, valamint a társadalmi  szervezetekkel, amelyek 45 napon belül adhatnak írásos véleménytÆ eltérő  vélemények tisztázása érdekében a polgármesternek egyeztető tárgyalást kell tartania  o Az állami szervekkel való egyeztetésnek van egy másik szakasza Æ a terveket szakmai  véleményezés céljából meg kell küldeni a főváros, a megyei jogú város esetén a  miniszternek, más település esetén a főépítésznek 

23.tétel: A településrendezési feladatok megvalósítását biztosító sajátos  jogintézmények  •

Sajátos jogintézmények fajtái:  ¾ Tilalmak  ¾ Telekalakítás  ¾ Elővásárlási jog  ¾ Kisajátítás  ¾ Helyi közút céljára történő lejegyzés  ¾ Útépítési és közművesítési hozzájárulás  ¾ Településrendezési kötelezések  ¾ Településrendezési szerződések  • Tilalmak: (több típusát ismeri a törvény), a tilalmakat a feltétlenül szükséges mértékre és  időtartamra kell korlátozni és haladéktalanul meg kell szüntetni, ha elrendelésének okai már  nem állnak fenn, a tilalmakat az elrendelő hatóság megkeresésére az ingatlan‐nyilvántartásba be  kell jegyezni, a bejegyzés elmaradása azonban a tilalom hatályát nem érinti  ¾ Változtatási tilalom  ™ Rendeltetése: az előkészületben lévő településrendezési terv végrehajthatósága  érdekében biztosítsa az érintett terület változatlan állapotát addig, amíg az érintett  területre a szabályozási terv, illetőleg a helyi építési szabályzat el nem készül  ™ Az ilyen tilalom alá eső területen tilos minden értéknövelő változtatás, nem szabad  telket alakítani, új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni,  felújítani  ™ Ezt a települési önkormányzat képviselőtestülete önkormányzati rendeletben  rendelheti el, legalább három évre  ¾ Telekalakítási és építési tilalom:  ™ A településrendezési feladatok megvalósítása és a természeti, környezeti  veszélyeztetettség megelőzése érdekében rendelhető el  ™ A telekalakítás minden fajtája tiltott, az építési tilalom azonban nem jelenti  mindenfajta építési munka elvégzésének abszolút tilalmát (Az Ét. meghatározza azokat  az építési munkákat, amelyek az építési tilalom alatt álló területen is végezhetők)  ™ A települési önkormányzat képviselő‐testülete rendeletben Æ a tilalomról ebben az  esetben a települési önkormányzat jegyzője értesíti az érintetteket, egyedi esetekben  az építési és telekalakítási tilalom elrendelése a települési önkormányzat jegyzőjének  hatáskörébe tartozikÆ aki egyedi államigazgatási határozattal dönt a tilalom  elrendeléséről  ™ A tilalom elrendelése történhet határozott időre illetőleg határozatlan időre vagy  valamely feltétel bekövetkezéséig  • Telekalakítás:  ¾ A beépítésre szánt területen épület csak építései telken helyezhető el Æ az ingatlan  tulajdonosának nincs tulajdonjogából fakadó alanyi joga arra, hogy földjéből építési telket  alakítson  ¾ A telekalakítás lehet: telekcsoport újraosztása, telekfelosztás, telekegyesítés, telekhatár‐ rendezés  ¾ A telekalakítás kérelemre induló eljárás, amelyben a hatóság a kezdeményező által  benyújtott telekalakítási terv alapján dönt  • Elővásárlási jog  ¾ A települési önkormányzat a településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok  megszerzése érdekében a helyi építési szabályzatban elővásárlási jogot állapíthat meg  ¾ Az önkormányzat rendeletben köteles megjelölni azt a konkrét célt is, amire az ingatlanokat  fel kívánja használni 

• •

•

•

•

•

¾ Az elővásárlási‐jogot az ingatlan‐nyilvántartásba be kell jegyezni Æ ez az elővásárlási jog  megelőz minden más jogszabályon vagy szerződésen alapuló elővásárlási jogot  ¾ Az elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó döntés az önkormányzat hatáskörébe tartozik Æ  ha az önkormányzat az elővásárlási jog gyakorlásáról hatvan napon belül nem határoz, az  ingatlan elidegeníthető  Kisajátítás: Nem az Ét. szabályozza (bővebben lásd 12. tétel 2.oldalának lap közepe felé, 1976.  évi 24.tvr.)  Ingatlan lejegyzése helyi közút céljára  ¾ Arra ad lehetőséget, hogy az építésügyi hatóság a települési önkormányzat javára igénybe  vegye és az ingatlan‐nyilvántartásban lejegyeztesse az érintett ingatlanoknak a helyi közút  létesítéséhez, átalakításához szükséges beépítetlen részeit  ¾ Akkor kerülhet rá sor, ha az építésügyi szabályzat és a szabályozási terv alapján helyi közút  létesítésére, bővítésére, szabályozására az érintett ingatlanok tulajdonosai érdekében van  szükség  ¾ Ha a helyi közút céljára szükséges ingatlanrészen épület, építmény áll, általános szabály  szerint kisajátítási eljárást kell lefolytatni (Kivétel, ha a kártalanítás kérdésében egyezség jött  létre)  ¾ Az ingatlan lejegyeztetésének a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint kártalanítás  ellenében van helye  Útépítési és közművesítési hozzájárulás:  ¾ A hozzájárulás az önkormányzati beruházások eredményeként az érintett ingatlanok  értékében bekövetkezett értéknövekedés elvonásának eszköze  ¾ A közművek, közutak létesítése a települési önkormányzat kötelezettsége  ¾ A települési önkormányzat a létesítés költségét részben, de legfeljebb a költségek 90%‐áig az  érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja  ¾ A hozzájárulás mértékét, a megfizetés módját az érintett ingatlanok tekintetében a települési  önkormányzat rendelettel szabályozza  Településrendezési kötelezettségek: E kötelezettségekről a települési önkormányzat jegyzője  egyedi határozatban tájékoztatja a kötelezetteket Æ az elrendelt kötelezettséget be kell  jegyezni az ingatlan‐nyilvántartásba   ¾ Beépítési kötelezettség:Æ ha az ingatlan tulajdonosa ennek nem tesz eleget, az ingatlan  kisajátításának van helye  ¾ Helyrehozatali kötelezettség: Æ településkép javítása érdekében lehet előírni Æ ennek  teljesítésére a települési önkormányzat támogatást nyújthat  ¾ Beültetési kötelezettség: A közérdekű környezetalakítás érdekében az ingatlantulajdonos arra  kötelezhető, hogy az ingatlanán növényzetet telepítsen  Települési szerződés:  ¾ Településrendezési célok megvalósítása érdekében a települési önkormányzat szerződést  köthet az érintett terület tulajdonosával, az ingatlanon beruházni szándékozó vállalkozóval  ¾ A szerződés tárgya lehet:  ™ Településrendezés előkészítése a beruházó költségére, településrendezési tervek, helyi  építési szabályzat kidolgozásának finanszírozása  ™ Az előbbiekben (településrend. terv, építési szab.) foglalt célok támogatása, biztosítása   ™ Olyan településrendezési célok költségeinek átvállalása a beruházó által, amelyek  egyébként az önkormányzatot terhelnék  ¾ A szerződés alapját a beruházó által készített tanulmányterv képezi  Településrendezési jog – Tulajdonhoz való jog  ¾ A föld tulajdonjoga magában foglalja‐e a tulajdonosnak azt a jogát, hogy a tulajdonában álló  földterületen építkezzen, illetőleg földjéből építési telkeket alakítson ki?‐‐> Az építési telek  rendeltetés, hogy építési célra használják, így építési telek esetén a tulajdon részjogosítványa  az építéshez való jog 

¾ Az építéshez való jog tehát csak a jogszabályi előírásoknak megfelelően beépíthetővé  nyilvánított építési területek tulajdonosait illeti meg alanyi jogosultságként  ¾ Jogi garanciák:  ™ A településrendezési jog tulajdonhoz való jogot korlátozó intézményeit törvényben kell  szabályozni Æ a tulajdonosok számára kiszámíthatónak kell lennie a közigazgatás  magatartásának  ™ A tulajdonjog korlátozásával járó közigazgatási döntéseknek szabályozott eljárási  rendben kell történniük Æ lehetőséget kell adni a tulajdonosnak a jogorvoslathoz  (bírói jogvédelemben való részesülés)  ™ Rendelkezni kell a településrendezési döntések következtében a tulajdonost ért kár  megtérítéséről  ™ Az Ét. a kártalanításnak kétféle módját szabályozza:  1.) 30. § (1) Ha az ingatlan rendeltetését, használati módját a helyi építési  szabályzat, illetőleg a szabályozási terv másként állapítja meg (övezeti előírások  változása) vagy korlátozza (telekalakítási vagy építési tilalom), és ebből a  tulajdonosnak, haszonélvezőnek kára származik, a tulajdonost, haszonélvezőt  kártalanítás illeti meg.  (2) A kártalanítás összege az ingatlannak a korábbi rendeltetése alapján  megállapítható régi és az új szabályozás eredményeként megállapítható új  forgalmi értéke közötti különbözet.  (3) Ha az ingatlanhoz fűződő korábbi, a 13. § (1) bekezdése szerinti építési jogok  keletkezésétől számított 7 éven belül kerül sor e jogok megváltoztatására vagy  megszüntetésére, a tulajdonosnak ‐ kérelmére ‐ a (2) bekezdés szerinti kártalanítás  jár. A 7 év eltelte után csak a használat gyakorlásába való beavatkozásért és csak  akkor jár kártalanítás, ha a változtatás a korábbi használatot megnehezíti vagy  ellehetetleníti. A hét év a korábban hatályba léptetett helyi építési szabályzat,  szabályozási terv esetében 2000. március 1‐jétől számítandó.  (5) Nem jár kártalanítás a természeti veszélyeztetettségből eredő kár  megelőzésére, a tulajdonos érdekeinek védelme céljából elrendelt tilalom, továbbá  a 21. § szerinti változtatási tilalom, valamint a szabálytalan építmény, építményrész  és használat esetében. Védett terület, építmény vagy egyedi érték védelme  érdekében elrendelt tilalom esetén a fizetési kötelezettségre az erre vonatkozó  külön jogszabályok az irányadók  2) 30.§(4) Ha az ingatlan rendeltetését a helyi építési szabályzat, illetőleg a  szabályozási terv valamely később megvalósítandó ‐ jogszabályban megállapított ‐  olyan közérdekű célban határozza meg, amelynek megvalósítása a tulajdonostól  nem várható el, és ez a tulajdonosi és építési jogokat korlátozza, a tulajdonos a  közérdekű cél kedvezményezettjétől, illetőleg ennek hiányában a települési  önkormányzattól követelheti az ingatlan megvételét. Ha a megvételre vonatkozó  megállapodás az erre irányuló kérelemtől számított három éven belül nem jön  létre, az ingatlant ki kell sajátítani.  .   

   

24.tétel:Az építési tevékenység befolyásolásának hatósági eszközei:  építési és használatbavételi engedély, a szabálytalan építés  jogkövetkezményei  •

Építésügyi hatósági engedélyek:  ™ Fajtái:  (2) Az építésügyi hatósági engedélyek fajtái: a) elvi engedély (elvi telekalakítási, elvi építési, elvi rendeltetés-megváltoztatási), b) telekalakítási engedély, c) építési engedély (építési vagy továbbépítési engedély, módosított építési engedély), bejelentés tudomásul vétele, d) bontási engedély, bontás tudomásul vétele, e) használatbavételi engedély, bejelentés tudomásul vétele, f) rendeltetés-megváltoztatási engedély (építési engedélyköteles építési tevékenységgel együtt járó, nem építési engedélyköteles építési tevékenységgel együtt járó, építési tevékenységgel nem együtt járó), rendeltetés megváltoztatásának bejelentése, g) fennmaradási engedély [végleges, egyben használatbavételi engedély is, meghatározott időre szóló, visszavonásig (meghatározott feltétel vagy határidő bekövetkeztéig) érvényes, fennmaradási és továbbépítési, fennmaradási engedély átalakítási vagy visszabontási kötelezettséggel]. ™ Elvi engedély:  24. § (1) Az engedélyezés feltételeinek előzetes tisztázása céljából az építésügyi hatóságtól építési tevékenység végzésére nem jogosító - elvi építésügyi hatósági (elvi telekalakítási, elvi építési, elvi rendeltetés-megváltoztatási) engedély kérhető az Étv. 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben. ™ Rendeletetése a beépítési, építészeti, műemléki, régészeti, településképi, természet‐ és  környezetvédelmi, életvédelmi, valamint a műszaki követelmények előzetes tisztázása az  építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt  ™ Tankönyv szerint jogi hatása abban áll, hogy a jogerőssé és végrehajthatóvá válásától  számított egy éven belül kezdeményezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárás  során köti az építésügyi hatóságot és a közreműködő szakhatóságokat azokban a  kérdésekben, amelyekről rendelkeztek   ÉTV.35.§(2) A jogerős és végrehajtható elvi engedély egy évig érvényes. Érvényessége egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbítható, ha a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg. (3) Az elvi engedély érvényességi idején belül kezdeményezett építésügyi hatósági engedélyezési eljárás során szakhatóság közreműködése esetén a szakhatóságot és az építésügyi hatóságot az elvi engedély azokban a kérdésekben, amelyekről kifejezetten rendelkezett, akkor is köti, ha időközben a jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások megváltoztak. Az elvi engedély alapján építési munka nem végezhető. ™ Telekalakítási engedély (TK‐ban még nem szerepel)  26. § (1) Az 1. melléklet VI. fejezetében felsorolt telekalakítási tevékenységekre telekalakítási engedélyt kell kérni.--> 1.melléklet VI.fejezet: 1. telekcsoport újraosztásához, 2. telekfelosztáshoz, 3. telekegyesítéshez és 4. telekhatár-rendezéshez. ™ Építési engedélyezési eljárás: 

™ 28. § (1) Az 1. melléklet a) I. fejezetében meghatározott építmények építése és építési tevékenység végzése építési engedély, (kb. 14 db van itt felsorolva, én nem teszem) b) II. fejezetében meghatározott építmények építése és építési tevékenység végzése bejelentés alapján végezhető. ™ étv.34. § (1) Telekalakításhoz, építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve használatbavételéhez, fennmaradásához vagy a rendeltetésének megváltoztatásához (a továbbiakban együtt: építési munka) a jogszabályokban meghatározott esetekben az építésügyi hatóság engedélye szükséges. ™ 29.§(2)Az építési engedély iránti kérelem elbírálása és a bejelentés tudomásul vétele során az építésügyi hatóság köteles meggyőződni arról, hogy c) a tervezett építési tevékenység és az építészeti-műszaki dokumentáció megfelel-e az építésügyi jogszabályokban előírt szakmai és tartalmi követelményeknek, illetőleg az azoktól eltérő tervezett műszaki megoldás a külön jogszabályban meghatározottak szerint engedélyezett vagy engedélyezhető-e, illetve bejelentés esetén tudomásul vehető-e, d) új építmény építése, meglévő épület bővítése esetén az építési tevékenységgel érintett telek kialakítása a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben, illetőleg a jogszabályokban meghatározottak szerint megtörtént-e, az építési tevékenységgel érintett telek rendezett-e, e) termőföld esetén az építéssel érintett telekrész vagy telek más célú hasznosítása megtörtént-e vagy lehetséges-e, f) az építménnyel összefüggő tervezett tereprendezési munkálatok megvalósíthatóake. (3) Az építésügyi hatóság az építési engedélyezés (bejelentés tudomásul vétele) során a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a külön jogszabályban előírtak szerint vizsgálja, hogy a tervező a település beépítésének jellegét, sajátos építészeti arculatát a tervezett építmény, épületegyüttes (építményrész) elhelyezése és kialakítása, tervezése során figyelembe vette-e, az építményt a környezetébe, tájba illeszkedően helyezte-e el. (és még sok minden mást is vizsgál) ™ Az építtető köteles az engedélyezett terveknek megfelelően építkezni, azoktól eltérni  csak a hatóság engedélyével szabad, kivéve az olyan eltéréseket, amelyek nem  minősülnek engedélyhez kötött építési munkának  ™ Az engedély az építési munkával kapcsolatos polgári jogi igényt nem dönti el (pl: az  építmény tulajdonosa és a bérlő közötti jogvitát)  ™ Az építési engedély hatálya határidőhöz kötött, az engedélyben meghatározott határidő  elteltével hatályát veszti Æ e határidő eltelte után az engedély alapján építkezni nem  szabad Æ az építtető azonban a határidő letelte előtti kérelmében (mindaddig, amíg az  engedély megadásakor hatályos jogszabályok meg nem változnak) kérheti a határidő  egy‐egy évvel történő meghosszabbítását  ™ Használatbavételi engedély:  ™ Az építtetőnek minden olyan építményre, építményrészre, amelyre építési engedélyt  kellett kérni, annak használatbavétele előtt használatbavételi engedélyt is kell kérnie Æ  ennek hiányában az építményt nem szabad használni  ™ Funkciója: 3‐as funkció: ÖTM rendelet:  36.§(2) A használatbavételi engedély iránti kérelem (bejelentés) elbírálása során az építésügyi hatóság - szükség szerint helyszíni szemle alapján is - köteles meggyőződni arról, hogy o a)az építési tevékenységet az építési engedélynek, az ahhoz tartozó építészetiműszaki tervdokumentációnak, továbbá az engedélyezett eltérésnek megfelelően végezték-e el,

o b) az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésének megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e, valamint o c)az építmény zavartalan használatához szükséges járulékos építmények (pl. parkolók, hulladék-, göngyölegtárolók) megvalósultak-e, a felvonulási épület elbontásra került-e, a környezetrendezést elvégezték-e. ™ étv.44.§(2) A használatbavételi engedélyt meg kell adni, ha az építményt vagy egy részét építési engedélyhez kötött építési munka esetén - az engedélynek megfelelően, rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmas módon építették meg. ™ étv.44.§(3) Ha az építmény vagy egy része rendeltetésszerű használatra nem alkalmas, vagy az építési munka elvégzése következtében idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, az építésügyi hatóság az építmény használatbavételét megtiltja, vagy építésügyi hatósági kötelezés keretében a hibák, hiányosságok megszüntetésétől teszi függővé. A használatbavételi engedély megadása feltételekhez köthető, az engedélyben kikötések tehetők. ™ Engedélyezési eljárások sajátosságai:  ™ Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban az építésügyi hatóság a Ket.‐alapján  jár el  ™ Ám vannak eltérések is:  o Az ügyintézési határidő eltér az általánostól Æ a kérelem előterjesztésétől számított  60 NB kell érdemi határozatot hozni  o A hatóság ezekben az eljárásokban minden esetben köteles helyszíni szemlét tartani,  az eljárás során ki kell kérni a közművek, valamint a kéményseprő‐ipari  szolgáltatószervezet nyilatkozatát, valamint szakértőként csak névjegyzékbe vett  műszaki szakértő rendelhető ki  o Az építésügyi hatósági engedélyek komplex engedélyek, az engedélybe foglalt  szakhatósági előírások vonatkozásában szakhatósági engedélyek is Æ a  szakhatósági hozzájárulás beszerzése az építésügyi hatóság kötelezettsége  • Hatósági felügyelet az építésügyi igazgatásban:  ¾ A hatóság jogai:  ™ A felügyelet keretében az építésügyi hatóságot megilleti a hatósági ellenőrzés joga Æ ha  a hatóság az ellenőrzés során jogszabálysértést tapasztal, hatósági eszközökkel  gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról: hatósági intézkedést tehet, hatósági  határozatban kötelezheti az építtetőt a jogsértés abbahagyására, a jogsértő állapot  megszüntetésére  ™ Szankciót alkalmazhat, illetőleg más hatóságnál szankció alkalmazását kezdeményezheti  ™ Az építési igazgatásban két jogcímen végeznek a hatóságok hatósági felügyeleti  tevékenységet: 1. építésfelügyelet, 2. építésügyi hatósági felügyelet  1. Építésfelügyelet  ™ Az építésfelügyeleti jogkör gyakorlása a regionális közigazgatási hivatal építésfelügyeleti  igazgatási szervének hatáskörébe tartozik  ™ Ellenőrzi, hogy  étv. 46.§(5)a) az építményekre, építési termékek (anyagok, szerkezetek, berendezések) módszerek és eljárások műszaki követelményeire és alkalmazására vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, előírásokat és engedélyekben foglalt követelményeket az építési munka végzése során megtartották-e, b) a felhasznált építési termékek rendelkeznek-e érvényes megfelelőség igazolással, a megfelelőség igazolást az arra jogosult szervezet állította-e ki, és teljesíti-e a külön jogszabály előírásait, c) a kiviteli tervek tervezője, az építési műszaki ellenőr, a felelős műszaki vezető, illetve a kivitelező és a szakmunkát végző rendelkezik-e a kivitelezési tevékenység jellegének

megfelelő képesítéssel jogosultsággal, illetve a 39. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat teljesítették-e, d) az építőipari kivitelezési tevékenység kiviteli terv alapján, illetve a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történik-e, továbbá az építmény szerkezetei az engedélyezési és kivitelezési tervnek megfelelőek-e, e) az építés helyszínén az építési napló a jogszabályban meghatározottak szerint rendelkezésre áll-e, azt a jogszabályoknak megfelelő módon és tartalommal vezetik-e, f) az építtető - a jogszabályban meghatározott esetekben és módon - bejelentette-e az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdését, illetve az építőipari kivitelezési tevékenység végzését az erre hatáskörrel rendelkező hatóság nem tiltotta-e meg. Ha az ellenőrzés során a szabályok megsértését tapasztalja az építésfelügyeleti hatóságÆ (6) Ha az építésfelügyeleti hatóság, illetve az (5) bekezdés f) pontja tekintetében az építésügyi hatóság is, ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a) a kivitelezés során az (5) bekezdésben foglaltakat megsértették, vagy b) a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti, az építőipari kivitelezési tevékenység folytatását megtiltja és a szabálytalan állapot megszüntetését határozattal elrendeli. A határozat azonnal végrehajtható, és az abban foglalt kötelezésnek azonnal érvényt kell szerezni. Az építésfelügyeleti hatóság mindkét esetben az építésügyi hatóságot, védett régészeti lelőhelyen és műemléki területen az örökségvédelmi hatóságot a további intézkedések megtétele érdekében haladéktalanul értesíti. 46/A. § (1) Az építésfelügyeleti hatóság a 46. § (6) bekezdésében meghatározott határozattal egyidejűleg építésfelügyeleti bírságot szab ki a mulasztóval, illetőleg a veszélyhelyzet okozójával szemben. (2) Az építésfelügyeleti bírságot az építésfelügyeleti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott cselekményről (mulasztásról) való tudomásszerzésétől számított egy éven, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított öt éven belül szabhatja ki. 2. Építésügyi hatósági felügyelet: (építés és használat jogszerűségének ellenőrzése)  45. § (1) Az építésügyi hatóság köteles az engedélyhez kötött építési munka végzését a helyszínen ellenőrizni. Ennek keretében vizsgálnia kell: a) a jogerős és végrehajtható építési engedély és a hozzá tartozó jóváhagyott engedélyezési tervek meglétét és azok alkalmazását, b) az építmény szerkezeteinek az engedélyezési tervnek megfelelő, továbbá a szakmai és biztonsági előírások megtartásával történő megvalósulását, c) az építési munka végzését irányító felelős műszaki vezetőnek az előírt szakirányú képesítési és más szakmai feltételeknek való megfelelőségét, d) az állékonyságra, valamint az életre és egészségre, továbbá a köz- és vagyonbiztonságra vonatkozó követelmények megtartását. (3) Az építésügyi hatósági ellenőrzést rendszeresen - a külön jogszabályban meghatározott építmények esetében az építési munka végzése során legalább két alkalommal - kell végezni. (4) Az építésügyi hatósági ellenőrzést végző az építési munka folytatását a helyszínen alkalmanként legfeljebb egyszer 30 napra - megtilthatja, ha az szabálytalanul vagy pedig az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik. Ez idő alatt az építésügyi hatóságnak döntenie kell az eljárás megszüntetéséről vagy folytatásáról. (6) A tulajdonos, a haszonélvező és a használó, valamint az építtető és a kivitelező a hatósági ellenőrzést tűrni kötelesek. •

Építésügyi hatósági kötelezés: 

¾ Az ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére irányuló kötelezésnek két esetköre  van:   ¾ 1. hatóságnak nincs mérlegelési joga {élet, testi épség, vagyon és közbiztonság védelmét  szolgáló kötelezések},  47.§(2) Az építésügyi hatóságnak el kell rendelnie: a) az építmény, építményrész részleges vagy teljes átalakítását, - amennyiben ez nem lehetséges, vagy ha az építtető ezt nem vállalja - a lebontását vagy az újraépítését, ha a kivitelezés az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető módon történik, b) az építmény, építményrész állékonyságát, az életet, egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető, valamint az engedély nélküli használat megszüntetését, c) az építmény, építményrész hibáinak, hiányosságainak megszüntetését, ha azt rendeltetésszerű és biztonságos használatra nem alkalmas módon építették meg, vagy ezáltal idegen ingatlanban az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyeztető állapot keletkezett, d) az építmény jókarbantartására vonatkozó kötelezettség teljesítését, illetőleg az építmény felülvizsgálatát, szükség szerinti átalakítását, felújítását, helyreállítását vagy lebontását, ha annak állapota az állékonyságot, az életet és egészséget, a köz- és vagyonbiztonságot veszélyezteti. ¾ 2. a hatóságnak mérlegelési joga van, hogy szükséges‐e a kötelezettség elrendelése  47. § (1) Az építésügyi hatóság elrendelheti: a) az építmény, építményrész építésügyi hatósági engedélyekben meghatározott, ennek hiányában az eredeti (a változtatás előtti) rendeltetésétől eltérő használatának megszüntetését, valamint b) szabálytalan építkezés esetében az építési munka megszüntetését és az építést megelőző állapot helyreállítását, illetőleg a jogerős és végrehajtható építési engedélynek és a hozzá tartozó, jóváhagyott engedélyezési terveknek megfelelő állapot kialakítását, c) a műszaki követelményeknek meg nem felelő építési termékek kicserélését, d) az építmény, építményrész kötelező jókarbantartás körét meghaladó felújítását, ha az a településkép kedvezőbb alakítása érdekében szükséges, vagy azt az építési szabályzatban, a szabályozási tervben foglaltak végrehajtása, illetőleg az építészeti örökség védelmének érdekei megkövetelik, e) jogszabályban meghatározott esetekben a telek bekerítését, továbbá a telken a településkép előnyösebb kialakítása vagy a környezet védelme céljából szükséges kertépítési, továbbá a településkép védelme érdekében szükséges egyéb munkák elvégzését, f) az építmény környezetéből az építési tevékenység során keletkezett építési hulladék, maradék építőanyag és építési segédeszközök elszállítását, a környezetnek és a terep felszínének az eredeti, illetve az engedélyezett állapotban történő átadását, a környezetben okozott károk megszüntetését. •

A szabálytalan építkezés jogkövetkezményei  ¾ A szabálytalanság súlyától függően az építésügyi hatóságnak több döntési lehetősége van  a) Ha a szabálytalanul felépített építmény, építményrész megfelel az építési anyagi jog  előírásainak, s a szabálytalanság csak abban áll, hogy az építtető az építési munka  elvégzéséhez, illetőleg az engedélytől való eltéréshez nem kért engedélyt Æ az  építésügyi hatóság fennmaradási engedélyt ad Æ a fennmaradási engedély befejezett  építmény esetében egyben az építményre vonatkozó használatbavételi engedély is Æ A  fennmaradási engedélyezési eljárásnak az építtető vagy az ingatlannal rendelkezni  jogosult kérelme alapján van helye {de a kérelem benyújtására a hatóság is felhívhatja  az ügyfelet), lehet végleges vagy ideiglenes hatályú  b) Ha a szabálytalanul megépített építményre, építményrészre fennmaradási engedély nem  adható, az építésügyi hatóság köteles elrendelni a szabályossá tétel érdekében a 

szükséges munkálatokat Æ lebontást rendelhet el, ha a jogszerű állapot csak bontással  állítható helyre, illetőleg ha a kötelezett a szabályossá tétel érdekében előírt munkálatok  elvégzését nem vállalja  A szabálytalan építés jogkövetkezményeit az építésügyi hatóság a szabálytalanság  tudomására jutásától számított egy éven belül alkalmazhatja, legkésőbb azonban az építés  befejezésétől számított 10 éven belül intézkedhet  • Az építési szabályok megsértésének szankciói:  ¾ Az építésügyi hatóság a jogszerű állapot helyreállításán túl szankciókat is alkalmazhat a  jogsértő felelősségének érvényesítése érdekében  ™ A szabálysértési kódex szabálysértéssé minősített egyes, az építési jogba ütköző  magatartásokat (pl: az épület engedély nélküli használatbavétele vagy engedélytől  eltérő használata)  ™ A kötelezést tartalmazó határozatok végrehajtásának elmulasztása esetén  alkalmazható szankció az eljárási kódexben szabályozott végrehajtási bírság  ™ Szabálytalan építkezések esetén, ha a hatóság döntése szerint a fennmaradási  engedély megadható, a fennmaradást engedélyező határozattal egyidejűleg építésügyi  bírságot is ki kell szabni (A törvény az építésügyi bírság mértékét, kiszabásának  szabályait keretjelleggel határozza meg) Æ az építésügyi bírság méltányosságból nem  engedhető el, nem mérsékelhető                                               

25.tétel: Az egészségügyi igazgatás szervezetrendszere; az egészségügyi  igazgatás jogi eszközei, betegjogok  •

Az egészségügyi igazgatás szervezetrendszere:  ¾ Országgyűlés feladatai:  ™ Elsősorban egészségügyre vonatkozó törvényalkotó tevékenység  ™ Elfogadja a Nemzeti Egészségfejlesztési Programot {ez az egészségügyi tervezés alapja},  értékeli az abban foglaltak végrehajtását és a lakosság egészségi állapotának általános  helyzetét, a NEP‐et legalább 4 évenként felül kell vizsgálni  ¾ Kormány:  ™ Direkt eszköz: egészségügyi tárgyú törvényjavaslatok elkészítése, OGY elé terjesztése +  törvényi felhatalmazáson alapuló rendeletalkotás  ™ Indirekt eszköz: Egészségügyet is érintő egyéb (pl: környezetvédelemre, iparfejlesztésre  vonatkozó), kormányzati döntéseket használhatja fel  ™ A Kormány egészségügyi szervezéssel és irányítással kapcsolatos feladatainak ellátását a  Nemzeti Egészségügyi Tanács segíti  (a kormányzati egészségpolitika kialakításában és  ezzel összefüggő döntések meghozatalában kezdeményező, javaslattevő, véleményező  és tanácsadó illetve ellenőrző, elemző és értékelő tevékenységet végző szerv)  ¾ Egészségügyi Minisztérium:  ™ Kormányzati feladatok: Æ képviseli és érvényre juttatja a Kormány egészségügyi  politikáját az egészségügyi ágazatban, képviseli a kormányzatban az ágazat érdekeit  ™ Ágazati feladatkör:  o Ágazati szakmai irányítás minden egészségügyi szolgáltatóra vonatkozóan  o Jogalkotási tevékenység (miniszteri rendelet kiadása)  o Intézményfenntartó hatáskörök gyakorlása  ¾ ÁNTSZ  ™ Városi szintig kiépült dekoncentrált szerv  ™ Az országos tiszti főorvos vezeti, aki feladatait az egészségügyi miniszter irányítása alatt  látja el  ™ A szolgálat központi szerve az Országos Tiszti Főorvosi Hivatal  ™ Területi szervei:két szinten működnek, városi szintig kiépítve  ™ A szolgálat nemcsak közegészségügyi, járványügyi hatóság, hanem egészségügyi ellátás  feletti állami felügyeletet is biztosítja, s emellett fontos egészségvédelmi feladatokat is  ellát + az ÁNTSZ‐nek számos szolgáltató funkciója van + bizonyos jogszabályban  meghatározott esetekben az ÁNTSZ szakhatóságként működik  ™ Egyre inkább a központi egészségügyi igazgatás legfontosabb információs bázisává  kívánják fejleszteni  ™ A kormány és az egészségügyi miniszter számára döntés‐előkészítő, helyzetelemző  feladatokat lát el  ¾ Országos Intézetek:  ™ Egészségügyi Minisztérium közvetlen irányítása alatt állnak  ™ Ellátnak fekvőbeteg‐ellátási és az intézet szakterületére vonatkozó szakmai irányító  funkciókat (a szakmai irányítást szakmai protokollok8  útján gyakorolják)  ™ Az egészségügyi törvény rendelkezik az egészségügyi szolgáltatások úgynevezett  minőségügyi rendszeréről Æ a megfelelő minőségű szolgáltatás feltétele, hogy a  szolgáltatást kizárólag a jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi feltételekkel  rendelkező szolgáltató nyújtsa, az ellátásban érvényesüljenek a jogszabályban foglalt                                                              

8

 Meghatározott egészségügyi ellátás, kezelés, illetve beavatkozások elvégzéséhez szükséges események és  tevékenységek rendszerezett listái (lehetnek: módszertani levelek, irányelvek, algoritmusok, ajánlások) Æ a  legmagasabb színvonalú szolgáltatást tartalmazzák 

vagy egyéb szakmai szabályok, így különösen a tudomány mindenkori állását tükröző és  bizonyítékon alapuló szakmai irányelvek, módszertani útmutatókban közzétett  szabályok, illetőleg a széles körben elfogadott szakirodalomban közzétett  követelmények Æ ezt belső minőségbiztosítással, másrészt állami szakmai felügyelet  gyakorlásával érvényesítik  ¾ Szakmai kollégiumok:  ™ Egészségügyi Tudományos Tanács:  o A miniszter javaslattevő, véleményező, tanácsadó és döntés‐előkészítő testülete  o Saját hatáskörrel rendelkezik az egészségügyi tudományos kutatások és az  igazságügyi szakértői tevékenység terén  ™ Szakmai kamarák:  o Magyar Orvosi Kamara:  9 az orvosok és fogorvosok önkormányzattal rendelkező szakmai köztestülete  9 3 szinten szervezettek: (1) települési, fővárosi kerületi orvosi kamarák, (2)  megyei, fővárosi területi orvosi kamarák, (3) országos szerv  9 Törvényességi felügyeletét az egészségügyi miniszter látja el  9 Orvosi diplomához kötött tevékenységet néhány kivétellel csak az végezhet,  aki tagja a MOK‐nak  9 Lefolytatja az etikai eljárást és etikai büntetéseket szabhat ki  o Magyar Gyógyszerész Kamara (hasonló szabályok vonatkoznak erre is, mint a  MOK‐ra)  o Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara  ¾ Az egészségbiztosítás szervei: az OEP és a megyei egészségbiztosítási pénztárak  ™ A társadalombiztosítás irányítását az elkülönült biztosítási alapok szerint szerveződött  OEP és ONYF (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság) végzi  ™ Az alapok felügyelete, továbbá a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek irányítása  állami feladat (az alapok felügyeletét közvetlenül a kormány látja el)  ™ Az OEP közvetlen irányítását az egészségügyi miniszter gyakorolja  ™ OEP intézi a hatáskörébe tartozó hatósági ügyeket, közvetlenül irányítja a területi és  egyéb igazgatási szerveket, ellenőrzi a más szervek által végzett, ellátást megállapító és  folyósító tevékenységet, és végzi az Egészségbiztosítási Alap vagyonával kapcsolatos  gazdálkodási, vagyonkezelési, pénzügyi feladatokat  ™ A megyei egészségbiztosítási pénztárak kötik meg a finanszírozási szerződéseket az  egészségügyi közszolgáltatást nyújtó háziorvosokkal és gyógyintézetekkel  ¾ Helyi önkormányzatok:  ™ Az önkormányzatoknak elsősorban  az intézményfenntartás területén van jelentős  szerepükÆ hiszen a helyi önkormányzatok kötelező feladata gondoskodni az  egészségügyi alapellátásról, illetve végső soron a megyei önkormányzatok kötelesek  azokat az egészségügyi szolgáltatásokat biztosítani, amelyekre a települési  önkormányzatok nem kötelezhetők  ™ Jelenleg az a gyakori, hogy az önkormányzat saját intézményt tart fenn, vagy más  önkormányzattal társulva törekszik megoldani a feladatot  • Az egészségügyi szolgáltatást ellátó szervek (ezek könnyen változhatnak úgyhogy egyelőre  felfüggesztve)                 

26.tétel:A közegészségügyi és járványügyi igazgatás; az ÁNTSZ  szervezete, feladat­ és hatásköre  •

Közegészségügy  ¾ Feladata: a lakosság egészségi állapotának és az erre ható kockázati tényezőknek a  figyelemmel kísérése és elemzése, és az így nyert adatok alapján az egészségkárosító hatások  megakadályozása  ¾ Az állam közegészségügyi tevékenysége keretében bizonyos károsító anyagokra egészségügyi  határértéket határoz meg, megfigyelő‐ellenőrző tevékenységet folytat, az emberi egészségre  káros tevékenységeket korlátozhatja vagy megtilthatja  ¾ A közegészségügyi tevékenység legfontosabb szerve az ÁNTSZ Æ a szolgálat felügyeli az  ország közegészségügyi‐járványügyi viszonyait Æ ennek érdekében az ország egész területén  közegészségügyi ellenőrzést végez, felügyeli a közegészségügyi szabályok érvényesülését  • Járványügy  ¾ Általános szabályok  56. § (1) A járványügyi tevékenység célja a fertőző megbetegedések, a járványok megelőzése és leküzdése, valamint az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenállóképességének fokozása. Ennek érdekébenÆa) az egészségügyi hatóság aa) az egyén személyes szabadsághoz való jogainak gyakorlását az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja, ab) a betegek jogait az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja, ac) a természetes és jogi személyeket, továbbá a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteket az e törvényben meghatározott intézkedések tűrésére, illetve megtételére kötelezheti; b) a kötelező járványügyi intézkedést foganatosító egészségügyi szolgáltató a betegek jogait az e törvényben foglaltak szerint korlátozhatja. (3) Kötelező járványügyi intézkedés foganatosításához nincs szükség a beteg beleegyezésére, azonban a beteget - az eset körülményeihez képest - ekkor is megilleti a tájékoztatáshoz való jog. ¾ Védőoltások:  ™ A járványok megakadályozásának egyik leghatékonyabb eszköze  ™ Jelenleg hazánkban a gyermekek 99%‐a kapja meg az előírt védőoltásokat  57. § (1) A védőoltás célja a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakítása. 58.§(3) A védőoltás módjáról, céljáról, helyéről és idejéről a védőoltásra kötelezett személyt, illetve törvényes képviselőjét értesíteni kell. A védőoltásra kötelezett kiskorú személy megjelenéséről a törvényes képviselő köteles gondoskodni. (4) Ha a védőoltásra kötelezett személy e kötelezettségének írásbeli felszólításra sem tesz eleget, az egészségügyi hatóság a védőoltást határozattal rendeli el. ¾ Szűrővizsgálatok: (akár a lakosság egészét vagy meghatározott csoportját is lehet  szűrővizsgálatra kötelezni)  59. § (1) A járványügyi érdekből végzett szűrővizsgálat célja a fertőző megbetegedések korai felismerése, azok forrásainak felkutatása, valamint a fertőzés veszélyének elhárítása. 60.§(2) Ha a szűrővizsgálatra kötelezett személy e kötelezettségének írásbeli felszólításra sem tesz eleget, az egészségügyi hatóság a szűrővizsgálatot határozattal rendeli el. A szűrővizsgálatot elrendelő határozat - jogorvoslatra tekintet nélkül - azonnal végrehajtható. ¾ Kötelező orvosi vizsgálat:  62. § (1) Aki saját magán vagy a gondozásában álló személyen fertőző betegség tüneteit észleli vagy erre utaló gyanúja van, köteles orvosi vizsgálatot kezdeményezni.

¾ Járványügyi elkülönítés:  63. § (1) A fertőzőképesség tartamára a betegséget észlelő orvos - a (2) bekezdésben foglalt megkülönböztetésnek megfelelően - a fertőző beteg elkülönítése iránt intézkedik. (2) A miniszter rendeletében meghatározott fertőző betegségben szenvedő személyt otthonában, tartózkodási helyén vagy fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán, illetve kijelölt gyógyintézetben el kell különíteni. Egyes - a miniszter rendeletében meghatározott - fertőző betegségekben szenvedő személyt kizárólag fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán, illetve kijelölt gyógyintézetben kell elkülöníteni, illetve gyógykezelni. ¾ Járványügyi megfigyelés, járványügyi zárlat:  65. § (1) Azt, aki meghatározott fertőző betegségben szenvedő személlyel érintkezett és feltehetően maga is a betegség lappangási szakában van, az egészségügyi hatóság a miniszter rendeletében meghatározott fertőző betegségek esetén járványügyi megfigyelés vagy járványügyi zárlat alá helyezi. 66. § (1) A járványügyi megfigyelés alá helyezett személy a megfigyelés tartama alatt foglalkozása gyakorlásában, kapcsolattartási jogában és mozgási szabadságában korlátozható. (3) A fertőző betegség átlagos lappangási idejének leteltét követő 48 órán belül meg kell szüntetni a járványügyi megfigyelést, amennyiben az orvosi vizsgálat eredményeként a fertőzés veszélye kizárható. 67. § (1) A járványügyi zárlat szigorított, speciális követelményeken alapuló megfigyelés, illetve elkülönítés, amelyet e célra kijelölt helyen kell foganatosítani. (2) A járványügyi zárlat alá helyezett személyre a 66. § (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell azzal, hogy a zárlat alá helyezett személy a zárlat foganatosítási helyét nem hagyhatja el. ¾ Járványügyi ellenőrzés:  ™ Vannak olyan személyek , akik valamely betegség kórokozóját hordozzák, anélkül,  hogy maguk a betegség tüneteit mutatnák, s mégis fertőzőképesek Æ rájuk  vonatkozóan az egészségügyi hatóság a járványügyi ellenőrzés korlátozását  alkalmazhatja  ™ Ennek keretében kötelező orvosi vizsgálatokat írhatnak elő, megtilthatják számára,  hogy bizonyos intézményeket (például oktatási‐nevelési, gyermekintézményt)  látogasson, a lakóhely elhagyását be kell jelentenie, bizonyos egészségügyi  rendszabályokat előírhatnak számára  ¾ Fertőtlenítés: Æ előfordulhat, hogy a fertőző betegség terjedésének megakadályozása miatt  a fertőző személy egyes használati tárgyainak fertőtlenítéséről vagy a tárgyak  megsemmisítéséről intézkedik a járványügyi hatóság  ¾ Fertőző betegségek bejelentése:  61. § (1) A fertőző betegeket, illetve a fertőző betegségre gyanús személyeket - a (2) bekezdésben foglalt rendelkezésekre figyelemmel - a fertőző betegek nyilvántartásába be kell jelenteni. (2) A fertőző betegek bejelentésére, nyilvántartására és az ehhez kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat külön törvény tartalmazza. ™ Jelenleg közel 50 fertőző betegség esetén kötelező a 24 órán belüli bejelentés a  járványügyi hatóságnak  ¾ Intézkedések járvány esetén:  ™ A járványveszélyt vagy járványt az egészségügyi hatóság állapítja meg  ™ Járvány esetén alkalmazhat az előbbieken túlmenő, nagyszámú lakost is érintő  korlátozásokat is  ™ Ugyancsak joga van arra, hogy a meghatározott fertőző betegségben szenvedő betegnél  ún. fertőzési lánckutatást végezzen, amelynek során a beteg kötelezhető azoknak a  személyeknek a megnevezésére, akiktől a betegséget kaphatta 

•

ÁNTSZ  ¾ Jogállása:  1. § Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) központi hivatal. A Szolgálatot az egészségügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja. ¾ Szervezete: (Országos szervek: OTH és országos intézetek, területi szervek: regionális  intézetek, helyi szervek:kistérségi, illetve fővárosi kerületi intézet)  3. § (1) A Szolgálat központi szervei a) az önállóan gazdálkodó és teljes jogkörrel rendelkező központi költségvetési szervként, budapesti székhellyel működő OTH, amelynek vezetője az országos tisztifőorvos, valamint b) az 1. számú mellékletben meghatározott, részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervként működő, az OTH irányítása alá tartozó országos intézetek. Az országos intézet vezetője a főigazgató. (2) A központi szervek a hatáskörükbe tartozó feladatokat az ország területére kiterjedő illetékességgel látják el. 4. § (1) A Szolgálat területi szervei az OTH közvetlen irányítása alatt működő regionális intézetek. A regionális intézet részjogkörrel rendelkező, részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A regionális intézet vezetője a regionális tisztifőorvos. (2) A Szolgálat regionális intézetei körét, székhelyét és illetékességi területét a 2. számú melléklet tartalmazza. (3) A Szolgálat helyi szerve a regionális tisztifőorvos közvetlen irányítása alá tartozó kistérségi, illetve fővárosi kerületi intézet (a továbbiakban együtt: kistérségi intézet). A kistérségi intézet a regionális intézet jogi személyiséggel nem rendelkező, önálló feladatkörrel felruházott szervezeti egysége. A kistérségi intézet vezetője a kistérségi tisztifőorvos, akit - az országos tisztifőorvos egyetértésével - a regionális tisztifőorvos nevez ki. A kistérségi tisztifőorvos gyakorolja a munkáltatói jogokat a kistérségi intézet alkalmazottai felett. 10. § (1) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként - ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik - a kistérségi intézetet jelöli ki. ¾ Feladatai: (nagyon‐nagyon sok van lsd: 1991.évi XI.tv, 2‐9.§)  a) az ország egész területén - a Magyar Honvédség, az országban tartózkodó külföldi fegyveres erők és a rendvédelmi szervek (ide nem értve a büntetés-végrehajtási szervezetet) tevékenységének kivételével - közegészségügyi ellenőrzést végez; b) biztosítja a vasúti, a vízi és a közúti határforgalom, valamint a nemzetközi légiforgalom közegészségügyi ellenőrzését; c) ellenőrzi a közegészségügyi szabályok érvényesülését; d) végrehajtja a külön jogszabályokban hatáskörébe utalt feladatokat. 3.§a) vizsgálja, vizsgáltatja, ellenőrzi, elemzi és nyilvánosságra hozza a lakosság egészségi állapotának alakulását és az azt veszélyeztető, befolyásoló települési, lakóhelyi és társadalmi környezet fizikai, kémiai, biológiai és pszichoszociális tényezőinek állapotát, b) kialakítja és működteti a fertőző és nem fertőző betegségek, valamint a környezeti hatásokkal összefüggő egészségkárosodások bejelentési és nyilvántartási rendszerét, epidemiológiai elemzéseket végez; c) tudományosan megalapozza az egészségügyi követelményeket, az egészségügyi szempontból megengedhető értékeket, határértékeket, 4. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv környezet- és településegészségügyi feladata különösen 4.§(6) A járványügyi tevékenység körében az egészségügyi államigazgatási szerv 5. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv az egészségfejlesztési (egészségvédelmi, egészségnevelési és egészségmegőrzési) tevékenysége keretében összehangolja, szervezi és felügyeli a népbetegségek megelőzését szolgáló feladatok végrehajtását, így különösen

6. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv egészségügyi igazgatási és koordinációs feladatai körében ¾ Hatósági jogköre  10. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv - a 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kivétellel - valamennyi természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra kiterjedő hatósági jogkört gyakorol. (2) Az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzése során minden munkahelyre, bármely emberi tartózkodásra szolgáló helyre beléphet, az ellenőrzött személy köteles az ellenőrzést tűrni és az ahhoz szükséges anyagokat, adatokat, eszközöket és munkaerőt ellenszolgáltatás nélkül az ellenőrző rendelkezésére bocsátani. 11. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv az ellenőrzés során megállapított tényállás alapján a hiányosságok, szabályszegések jellegét és súlyát mérlegelve megteszi a szükséges intézkedéseket és ellenőrzi azok végrehajtását. (2) Határozattal kell elrendelni a) a hiányosságok megszüntetését, illetőleg a szükséges intézkedések végrehajtását; (és még 3-4 esetben) 13. § Az egészségügyi államigazgatási szerv a) eljár a hatáskörébe tartozó szabálysértés esetén, ennek keretében helyszíni bírságot szabhat ki, egyéb szabálysértés miatt pedig az eljárásra illetékes szervnél feljelentést tehet; b) kisebb súlyú cselekmény (mulasztás) esetén a felelős személyt figyelmeztetésben részesítheti; c) fegyelmi vétséget megvalósító magatartás felfedésekor kezdeményezheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál a fegyelmi eljárás lefolytatását; d) bűncselekmény észlelése esetén feljelentést tesz az illetékes szervnél.                          

27.tétel:Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai;  közigazgatási feladat­ és hatáskörök alakulása a szociális  igazgatásban; állami és önkormányzati szociális feladatok  •

A magyar szociális ellátórendszer jellemzői: alrendszerek, a szociális háló szintjei:  ¾ 4 nagy szociális alrendszer különíthető el (főként a fedezeti források szerint)  ™ A központi költségvetés adóbevételei terhére nyújtott ellátások  ™ A helyi önkormányzati szociális ellátások, melyek közvetlen forrása az önkormányzatok  költségvetése  ™ A foglalkoztatáspolitikát és a munkanélküliség kezelését szolgáló ellátások  ™ A társadalombiztosítás különböző ágainak ellátásai  ¾ Az egyes alrendszerek az általuk nyújtott ellátások jellegét, azok rendeltetését tekintve  egyben a „szociális háló” különböző szintjeit is jelentik  ™ Járulékokból fedezett, biztosítási elvű ellátások elsődleges célja az, hogy a bekövetkezett  „társadalmi káresemény” esetén előre garantált szintű jövedelempótló ellátást  biztosítsanak a korábbi munkajövedelmükből járulékot fizető „biztosítottak” számára  o ezek a korábbi járulékfizetés mértékéhez igazodnak   o Ezen ellátások közös jellemzője, hogy a fedezetüket szolgáló források a  munkajövedelmeket terhelő járulékbefizetésekből származnak (munkáltatói és  munkavállalói járulékok)  o E járulékbefizetéseket az államháztartás speciális alapjaiban kezelik  ™ Adóbevételekből fedezett szociális ellátások alapvetően 2féle rendeltetést töltenek be  o A „szociális háló” kompenzációs célú felhasználása  9 elsődlegesen jövedelemkiegészítés, ritkábban egyéb társadalmi  szolgáltatás meghatározott társadalmi csoportok számára  9 A kompenzáció társadalmi preferenciákat fejez ki (pl:  gyermekvállalással, fogyatékossággal függenek össze)  9 Ezek az ellátások döntően pénzbeli és alanyi jogon járó, vagy normatívan  szelektív szociális járandóságok  9 Források a központi költségvetés  o A szociális háló „rászorultsági szintje”  9 Ez a szint az önkormányzati szociálpolitika területe  9 Közös jellemző, hogy az egyén vagy a család jövedelmétől, vagyoni  helyzetétől függően adhatók, mértékük alacsonyabb, mint a biztosítási  elvű szociális ellátásoké  9 Forrása elsődlegesen a települési önkormányzatok költségvetése,  melyhez az állam normatív és feladathoz kötött támogatásokkal járul  hozzá  • A szociális ellátások osztályozása:  ¾ Ellátások mibenléte, természete szerinti osztályozás:  ™ Pénzbeli ellátások (pl:családi pótlék vagy rendszeres szociális segély)  ™ Természetbeni ellátások (pl:közgyógyellátás, tanszersegély)  ™ Személyes szolgáltatások (pl: minden szociális intézeti ellátásÆ idősek otthonában  történő ellátás, hajléktalanok menedékhelyén történő éjszakai elszállásolás)  ¾ A szociális ellátórendszer szintjei:  ™ Alapellátás  ™ Szakellátás  ¾ Jogosultak különböző csoportjai  ™ Gyermekvédelmi ellátások  ™ Családtámogatási rendszer  ™ Munkanélküliek ellátása 

™ Fogyatékosok szociális ellátása  ™ Időskorúak szociális ellátása  ¾ Hozzájutás alapján:  ™ Alanyi jogon járó ellátások:olyan ellátások melyek széles körben, kevés jogszabályi  feltétellel járnak valamennyi jogosultnak, ezen ellátások feltételei nagyon pontosan  meghatározottak (pl:életkor)Æ odaítélésükben a jogalkalmazó szerveknek nincs  mérlegelési jogkörük  ™ Normatív módon szelektív ellátások:egy‐egy szűkebb csoport, társadalmi réteg tagjainak  járó ellátások, ahol a jogosultsági feltételek megléte esetén ugyancsak oda kell ítélni az  ellátást, de a jogosulti kört a kritériumok igencsak leszűkítik (Pl: családi jövedelemszint  alatt járó ellátások)  ™ Rászorultsági ellátások: ezeknél az ellátásoknál az egyén, a család jövedelmi, vagyoni  helyzetétől teszik függővé, és általában széles mérlegelési jogot is biztosítanak a  megállapító szerveknek (csak adhatóak, nem járnak kötelezően az igénylőnek)  ¾ Források szerinti tagolás (lásd előző lap közepe)  ™ Adókból fizetett szociális ellátások  ™ Járulékokból fedezett szociális ellátások  • A szociális igazgatás szervei  ¾ Országgyűlés  ™ Törvények elfogadása a foglalkoztatáspolitika és társadalombiztosítás terén  ™ Egyes alrendszerek költségvetési forrásainak elfogadása Æ ennek keretében az OGY  o dönt a központi költségvetésből szociális célokra fordítható forrásokról  o Külön határoz a Munkaerő‐piac Alap mint elkülönített állami pénzalap  költségvetéséről  o Meghatározza a helyi önkormányzatoknak nyújtandó szociális célú állami  támogatásokat  o Elfogadja az államháztartás elkülönült alrendszerét alkotó társadalombiztosítás  pénzügyi alapjainak éves költségvetéseit  ™ Ezeken kívül a szociális ellátó rendszer egyes területeire vonatkozó programokat fogad el  ¾ Kormány:  ™ Jogalkotó szerepe a szociális ágazatban alapvetően végrehajtó jellegű  ™ Több közalapítványt (pl: Hadirokkantak Közalapítványa) is létrehozott, melyek speciális  társadalmi csoportok szociális ellátásaira nyújtanak fedezetet, illetve e csoportokat  érintő szociális programokat, feladatokat valósítanak meg  ¾ Szociális és munkaügyi miniszter  ™ A miniszter feladat‐ és hatáskörébe tartozik:  o Foglalkoztatáspolitika és a munkanélküliek ellátásai  o Családtámogatások  o Gyermek‐ és ifjúságvédelem  o Munkaerőpiacról tartósan kiszorultak, illetve egyéb okból rászorultak ellátásai  o Fogyatékosok és megváltozott munkaképességűek ellátásai  o A szociális szolgáltatásokat nyújtó intézményrendszer ágazati igazgatása  ™ A foglalkoztatáspolitika végrehajtása és a munkanélküliek pénzbeli ellátásainak  szervezése a miniszter által irányított Állami Foglalkoztatási Szolgálat feladata  ™ Az ellátások járulékfizetésből származó forrásait a Munkaerő‐piaci Alap halmozza fel  ™ A miniszter szabályozza a szociális szolgáltatások szakmai követelményeit és a szociális  szolgáltatást nyújtó intézmények tárgyi és személyi feltételeit  ™ Az SZMM mellett több tanácsadó és véleményező testület is közreműködik a szociális  ellátásokra vonatkozó jogszabálytervezetek, illetőleg kormányzati döntések  előkészítésében, ilyen például a Szociálpolitikai Tanács, az Országos Fogyatékosügyi  Tanács 

¾ Honvédelmi miniszter és a rendvédelmi szerveket irányító miniszterek pl: honvédelmi  miniszter készíti elő a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak járó külön szociális  ellátások törvényi vagy kormányszintű szabályozását  • Államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok közötti feladatmegosztás  ¾ Centrálisan irányított államigazgatási szervek  ™ Feladatai: helyi‐területi államigazgatási feladatok, nyugdíj‐ és egészségbiztosítási,  családtámogatási  valamint munkanélküli ellátási feladatok ellátása  ¾ Az ellátás mibenléte, szintje vagy a hozzájárulás jellege alapozza meg az igazgatás állami vagy  önkormányzati jellegét:  ™ Pénzbeli ellátások megállapítása, folyósítása, ellenőrzése, államigazgatási feladatnak  minősül a normatív módon szelektív ellátások esetében Æ ezekben az ügyekben a  települési önkormányzatok vagy körzeti jelleggel kijelölt városi önkormányzatok jegyzői  járnak el  ™ Rászorultsági elvű pénzbeli és természetbeni ellátások odaítélése települési  önkormányzati jogkör Æ ezekben az ügyekben az önkormányzat képviselő‐testülete,  illetve átruházott hatáskörben a polgármester, a szociális bizottság dönt  ™ Személyes szolgáltatást nyújtó szociális szolgáltatások megszervezése szinte kizárólag  helyi önkormányzati feladat, a települési önkormányzat köteles gondoskodni a szociális  alapellátásról                                                                   

28.tétel:A társadalombiztosítás ágai, igazgatási szervei, a  társadalombiztosítás körébe tartozó ellátások, ezek fedezete  •

A társadalombiztosítás általános kérdései és ágai:  ¾ A társadalombiztosítás államilag szervezett, kötelező kockázatközösség, mely a  kockázatközösségbe bevontak számára, meghatározott társadalmi kockázatok estére, az erre  rendelt bevételekből, a kockázat bekövetkeztekor (a jogosult pénzbeli helyzetétől  függetlenül) pénzbeli és kisebb részben természetbeni ellátásokat nyújt  ¾ A kockázatközösség tagjai a biztosítottak (akik saját járulékfizetéseik révén teherviselői is a  társadalombiztosítási rendszernek + a biztosítottakat foglalkoztatók is teherviselőkÆ  járulékfizetés + teherviselő az állami vagy helyi önkormányzati költségvetés)  ¾ A társadalombiztosítás által átfogott „kockázatok”: betegség, anyaság, megrokkanás,  munkahelyi baleset és foglalkozási megbetegedés, öregség, családfenntartó halála,  munkanélküliség, gyermekekről való gondoskodás  ¾ A társadalombiztosítási ellátásokat célzott, erre rendelt, államilag kötelezővé tett  befizetésekből fedezik, amelyeket általában elkülönített pénzalapokban halmoznak fel  ¾ A biztosítottak és a javukra fizető teherviselők járulékfizetése olyan ellátásokat alapoz meg,  melyek a vásárolt szolgáltatás elvén járnak, tehát sem jövedelmi, sem egyéb rászorultsági  feltételhez nem köthetők  ¾ A társadalombiztosítási rendszer az egyes kockázatok sajátosságai szerint biztosítási ágakra  oszlik:  ™ Betegségi, anyasági biztosítás vagy betegségbiztosítás  ™ Öregségi és rokkantsági nyugdíjbiztosítás  ™ Baleseti biztosítás  • A magyar társadalombiztosítási rendszer:  ¾ A magyar társadalombiztosítási rendszer a betegség, az anyaság, az öregség, a megrokkanás,  továbbá az üzemi baleset és foglalkozási megbetegedés kockázatait öleli fel Æ sem  finanszírozási, sem igazgatási szempontból nem része a munkanélküliek ellátása, a  családtámogatások közül pedig csak a gyermekgondozási díj biztosítási alapú ellátás  ¾ A magyar társadalombiztosítási rendszer két biztosítási ágra épül: Ezek alkotják együtt az  államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét  ™ Egészségbiztosításra Æ pénzügyi forrása: Egészségbiztosítási Alap  ™ Nyugdíjbiztosításra Æ pénzügyi forrása: Nyugdíj‐biztosítási Alap  ¾ Biztosítottak és az egyes szolgáltatásokra jogosultak:  ™ Mindkét biztosítási ágban azonos a biztosítottak köre: minden Magyarországon élő és  magyar foglalkoztatónál személyes munkavégzésből jövedelmet szerző személy, ha  jövedelme eléri a törvényben meghatározott havi minimumot Æ a biztosítottak a  társadalombiztosítás minden ágában, valamennyi szolgáltatásra jogosultak  ™ A biztosítottaknál tágabb a jogosulti kör az egészségbiztosítás egészségügyi  szolgáltatásai, valamint a baleseti ellátások tekintetében Æ az egészségbiztosítás  egészségügyi szolgáltatásaira különböző jogcímeken, de voltaképpen minden  Magyarországon élő magyar állampolgár jogosult  ™ A baleseti ellátások megilletik a biztosítottakon kívül az ún. kiegészítő vállalkozást  folytatókat (nyugdíjas vállalkozók) vagy a nyugdíj mellett munkát végzőket is  ™ Az EGT polgárait az 1408/71/EGK rendelete és ennek végrehajtási rendelete alapján  illetik meg a társadalombiztosítási ellátások  ¾ Szolgáltatások a nyugdíjrendszerben (mindkét kötelező rendszer mögött állami  garanciavállalás van, bár ennek mértéke és módja eltérő)  ™ A nyugdíjrendszer első pillérét jelentő társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben saját  jogú és hozzátartozói nyugellátások járnak  o Saját jogú nyugellátás:  9 Öregségi nyugdíj 

9 Rokkantsági nyugdíj  9 Baleseti rokkantsági nyugdíj  o Hozzátartozói nyugellátás  9 Özvegyi nyugdíj  9 Árvaellátás  9 Szülői nyugdíj  9 Baleseti hozzátartozói nyugellátások  o Ez a pillér a befizetett járulékokból úgynevezett felosztó‐kirovó elven  működik Æ a folyó befizetésekből fedezik a már nyugdíjban részesülők  ellátásait  ™ A második pillér a magánnyugdíjrendszer  o Tőkefedezeti elven nyújt szolgáltatásokat Æ A biztosított tagok befizetett  tagdíjai tőkét képeznek, amely fedezetül szolgál a társadalombiztosítási  nyugellátást kiegészítő nyugdíjszolgáltatáshoz Æ a nyugdíjpénztár a  bevételeiből alapokat képez és a szolgáltatásokra és intézmény  működtetésére fel nem használt pénzeszközöket befektetiÆ a pénztár az  egyes pénztártagok megtakarításait egyéni számlán tartja nyilván Æ ezt a  nyugdíjkorhatár elérésekor, illetve a nyugdíjszolgáltatás megkezdésekor  meghatározott járadékra lehet átváltani Æ a pénztár által nyújtott  szolgáltatások főszabály szerint járadékszolgáltatások (életjáradékok,  egyösszegű kifizetések) A magánnyugdíjrendszer szolgáltatásai örökölhetők  ™ A kötelező nyugdíjrendszert különböző öngondoskodási formák egészítik ki Æ  nonprofit alapon működő önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak, és a profitorientált  üzleti biztosítóktól vásárolható nyugdíj‐biztosítási szolgáltatások  ¾ Szolgáltatások az egészségbiztosítás területénÆkötelező egészségbiztosítási ellátások:  ™ Egészségügyi szolgáltatások (térítésmentes ellátások:szűrővizsgálatok,  gyógykezelések; árhoz nyújtott támogatások: gyógyszer, gyógyászati segédeszköz)  ™ Pénzbeli ellátások: terhességi‐gyermekágyi segély, táppénz, gyermekgondozási díj  ™ Baleseti ellátások:baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti  járadék  Magyarországon az egészségügyi ellátás döntően biztosítási elven 9 , a kötelező biztosítás  rendszerében szerveződik, vannak azonban olyan szolgáltatások amelyek nem tartoznak  ebbe a körbe:  ™ Központi költségvetésből közvetlenül finanszírozott ellátások (védőoltások, szűrések,  terhességgondozás, különösen nagy értékű, ritka ellátások (pl:szívátültetés))  ™ Nem gyógyító célú egészségügyi szolgáltatások (pl:plasztikai sebészet) {az igénybe  vevő közvetlenül fizeti meg a szolgáltatás díját}  ™ Orvos szakértői vizsgálatok, különféle alkalmassági vizsgálatok {az igénybe vevő  közvetlenül fizeti meg a szolgáltatás díját}  ™ Foglalkozás‐egészségügyi szolgáltatások: ezek megszervezése vagy finanszírozása a  munkáltatók kötelezettsége  ¾ Társadalombiztosítási szervezet:Æ az ellátásokat az ONYF és megyei igazgatóságai,  valamint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és a megyei egészségbiztosítási  pénztárak állapítják meg, illetőleg szervezik, mindkét szervezetrendszer az államigazgatás  része, irányításukat a Kormány a SZMMiniszter (ONYF és szervei), illetőleg az egészségügyi  miniszter útján látja el,                                                              

9

 Biztosítási elven járó egészségügyi ellátás: a törvényben rögzített egészségügyi szolgáltatásokhoz a biztosított  vagy egyéb jogosult betegsége esetén térítésmentesen vagy részleges térítés ellenében jut hozzá, és a  szolgáltatásokat a biztosító szervei térítik meg a velük szerződéses viszonyban álló egészségügyi szolgáltatóknak 

™ A magánnyugdíjrendszerben magánnyugdíjpénztárak működnek (non‐profit elvű  magánjogi biztosítók, melyek a PSZÁF által kiadott működési engedély alapján  kezdhetik meg  tevékenységüket)                                                                                                   

29.tétel:A munkanélküliség állami kezelése, a foglalkoztatáspolitika  aktív és passzív eszközei, a munkaügyi igazgatás szervezetrendszere  • A foglalkoztatáspolitika aktív eszközei:  Aktív eszközök: A munkahely teremtést és a munkába állást támogató eszközök  ¾ 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásától (Flt.), az  aktív eszközök sorában szabályoz olyan támogatásokat, melyek a munkát kereső vagy a  munkanélkülivé válást elkerülni szándékozó személynek járó juttatások + meghatározza a  közvetlenül a foglalkoztatóknak járó támogatásokat, melyek új munkahelyek létesítését  vagy a meglévők megőrzését célozzák  ¾ Az egyénnek járó foglalkoztatást elősegítő támogatások:  ™ Munkaerő‐piaci szolgáltatások (tájékoztatás, tanácsadás, munkaközvetítés)  ™ A képzés elősegítése (elsősorban átképzések ideje alatt keresetkiegészítés)  ™ Álláskeresők vállalkozóvá válásának támogatása (képzés, átképzés, tanácsadás)  ¾ Egyéb foglalkoztatók által igénybe vehető támogatások (munkahelyteremtést célozzák)  ™ Közhasznú munkavégzés támogatása (foglalkoztatási költségek részleges átvállalása  közfeladatot megvalósító munka szervezésekor)  ™ Álláskeresők munkaerő‐kölcsönzés keretében történő foglalkoztatásának támogatása  ™ Önfoglalkozás támogatása  ™ Munkahelyteremtés és megőrzés támogatása (pl: új munkahelyek létesítése)  ™ Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása  ¾ A fentiek mellett lehetőség van egy‐egy térségben komplex munkaerő‐piaci programok  megszervezésére és támogatására is Æ fedezete a Munkaerő‐piaci Alap foglalkoztatási alap  része tartalmazza  ¾ A támogatásokról – főszabályként – a regionális munkaügyi központok határoznak és a  támogatásról a Ket.‐ben szabályozott hatósági szerződést kötnek az ügyféllel    Passzív eszközök (A munkanélküliek ellátásai):Æ a munkanélküliség idejére járó pénzbeli  ellátások, melyek a munkanélküli korábbi jövedelme, a munkanélkülivé válás időpontja és a  munkanélküli életkora, helyzete szerint differenciált rendszert alkotnak  ¾ 1.Az Flt. szabályozza a járulékfizetéssel megalapozott ellátásokat Æ ezek közvetlen forrása a  Munkaerő‐piaci Alap szolidaritási alap része   ¾ Az Flt. alapján a következő ellátások illetik meg az álláskeresőket (2005. óta a regisztrált  munkanélkülieket „álláskeresőknek nevezi a törvény):  ™ Álláskeresési járadék: előzetes munkában töltött időtől függő pénzbeli ellátás, max  270 napig, minimumát és maximumát törvény határozza meg  ™ Nyugdíj előtti álláskeresési segély: az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb öt évvel  fiatalabb álláskeresőnek jár, ha a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik  és nincs remény a munkába állására  ™ Költségtérítés: a munkahelykereséssel összefüggő utazási költségek megtérítése  ¾ Az ellátásokat az álláskereső lakóhelye szerint illetékes munkaügyi központok állapítják meg  és folyósítják (valamennyi ellátás feltétele a munkaügyi központtal való együttműködés)  ¾ 2. A tartósan munkanélküliek szociális ellátásáról már nem az Flt., hanem a szociális törvény  (1993. évi III. törvény, Szt.) rendelkezik  ™ A tartósan munkanélküliek szociális segélyezése a települési önkormányzatok  feladata Æ ennek keretében rendszeres szociális segélyt állapíthatnak meg az Flt.  alapján munkanélküliségi ellátásban nem részesülőknek  ™ Feltétele: az egyénnek és a vele közös háztartásban élőknek nincs más jövedelme,  vagy az egy főre jutó jövedelmük nem haladja meg a törvényben meghatározott  minimumot + az ellátáshoz minimum 30 napos közcélú munkavégzési kötelezettség is  párosul  ™ A szociális segély összege alacsonyabb, mint az Flt. alapján járó ellátásoké 

™ Az ellátás odaítélése 2007. jan. 1.‐jéig a képviselő‐testület hatásköre volt Æ azóta a  települési jegyző államigazgatási hatósági jogkörként gyakorolja (mert a 2007.jan 1.‐ je óta a kiadások jelentősebb része a központi költségvetést terheli és csak kisebb  része az önkormányzat költségvetését)  ™ A tartós munkanélküliség kezelésének különleges eszköze a közmunkák, illetőleg  közcélú munkák szervezéseÆ a közmunkára a központi költségvetés biztosít külön  előirányzatot  A munkaügyi igazgatás szervezetrendszere Ez sincs benne a könyvbe (könyvbe jövedelemmel  nem rendelkezők ellátásai+ fogyatékosok ellátásai vannak + időskorúak ellátásai, ami szerintem  egyáltalán nem kapcsolódik ide)     

•

                                                                                

30.tétel: Az EU szociális dimenziója  •

A szociális jog értelmezése az EU‐ban  ¾ Mivel az integráció elsődlegesen gazdasági célokat szolgált a „szociális dimenzió” mindvégig e  gazdasági integráció sikerét hivatott elősegíteni  ¾ Lényeges vonás, hogy a szociális területen igen különböző fejlettségi szintű szociális  rendszerek és szociális értékek közelítését, összehangolását kellene megvalósítani, miközben  ezek a különbségek az unió bővülésével tovább növekedtek  ¾ Az EK fogalomrendszerében a „szociális jog” tágabb, mint a kategória magyar jogi  megfelelője, mert a szociális biztonságot érintő jogokon kívül kiterjed a munka világával  kapcsolatos teljes szabályozásra így átfogja  ™ A munkavállalók egyéni és kollektív jogait  ™ A munkavédelmet, a munka világához kapcsolódó szabadságjogokat  ™ A közegészségügy és a népegészségügy egyes területeit  A szociális biztonság területét tekintve viszont szűkebb, mint a nemzeti jogok, mert  döntően a szociális biztonság társadalombiztosítási vonatkozásaira terjed ki és a  rászorultsági elvi támogatásokra nem  • Az EK szociálpolitikájának főbb szakaszai:  ¾ 1.szakasz: RSZ‐től a 70‐es évek elejéig tartott;   ™ Meghatározó szabályait az RSZ rögzítette  ™ két vonatkozásban érintette a „szociális dimenziót”: (1) A személyek szabad  áramlásához kapcsolódóan {megszerzett szociális jogosultságok közösségen belüli  exportjáról}, (2) másrészt célként fogalmazta meg „az élet és munkakörülmények  javítását”;   ™ Rendelkezett továbbá a Gazdasági és Szociális Bizottság létrehozásáról, valamint az  Európai Szociális Alapról (strukturális alap, melynek eredeti rendeletetése a munkaerő  szabad áramlásának elősegítése volt)  ™ 1.szakasz jelentősebb jogalkotási lépései (elsősorban a munkaerő szabad áramlását  megteremtő szabályozás dominált)  o 1612/68/EGK rendelet: A munkavállalók közösségen belüli szabad mozgásáról  o 1408/71/EGK rendelet: A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról  o Lényegesek voltak még a munkavédelmi előírások (irányelvek formájában)  ¾ 2.szakasz: 70‐es évek elejétől a 80‐as évek elejéig  ™ Legfontosabb szociálpolitikai dokumentuma: 1974‐ Szociális Akcióprogram  ™ 2.szakasz jelentősebb jogalkotási lépései:  o Nemek közötti megkülönböztetés tilalmáról szóló számos irányelv {bérezés,  diszkriminációmentesség, előmenetel}  o Tömeges elbocsátásokkal kapcsolatos, a munkavállalók védelmét szolgáló  irányelvek  o Lényegesen bővült a munkavédelmi tárgyú irányelvek köre is  ¾ 3.szakasz: 80‐as évek elejétől Maastrichtig  ™ 80‐as évek közepén megjelent a „szociális tér” gondolata (Mitterandtól származott, de  lényegesen befolyásolta a Bizottság akkori elnökének Delors‐nak a tevékenységét) Æ a  „szociális tér” a gazdaság szereplőinek együttműködési tere, ami átalakíthatja a  közösségi szociálpolitika cselekvési területeit és szabályozását is  ™ 1986 Egységes Európai Okmány (SEA) Æ lehetővé teszi bizonyos szociális kérdésekben,  hogy a Tanács ne egyhangúlag, hanem minősített többséggel hozzon döntéseket +  kiegészítette az RSZ 118.cikkét a munkavállalók biztonságát és egészségvédelmét  szolgáló feltételek harmonizációjával  ™ 1989‐ben megszületett a Közösségi charta a munkavállalók alapvető szociális jogairól  (melyet az EK 11 tagállama fogadott el Nagy‐Britannia teljes elutasítás mellett)  ¾ 4.szakasz: 1992 (Maastricht)‐től kezdődött, ASZ‐ig 

™ Maastricht bevezette az „EU polgára” fogalmat és ezzel betetőzte a szabad mozgás és  letelepedés jogát illetően korábban elindított folyamatot  ™ A szociális jogokra vonatkozó jegyzőkönyvet csak Nagy‐Britannia nem írta alá  ™ Egyre nagyobb súlyt kap az unió szociálpolitikájában a foglalkoztatás, a  munkanélküliség problémájaÆ 1993‐ban Fehér Könyv (növekedés, versenyképesség  foglalkoztatás. Kihívások és a XXI.sz‐ba vezető út címmel)  ™ Létrehozták a foglalkoztatás elősegítésére az unió egységes foglalkoztatási  információs rendszerét (az EURES‐t), az Európai Foglalkoztatási Szolgálatot  ¾ 5. szakasz: ASZ‐től  ™ A szociálpolitika teljes körű beemelése a közösségi politikák sorába ( a brit aláírást  követően integrálta az alapszerződésbe a maastrichti szociálpolitikai megállapodást  ™ Kiegészített az RSZ‐t egy új foglalkoztatási fejezettel és a szociálpolitikával foglalkozó  fejezetet kibővítette az esélyegyenlőségre, a szociális kirekesztésre, a diszkrimináció  leküzdésére és a közegészségügyre vonatkozó rendelkezésekkel  ™ Rendelkezett a Foglalkoztatáspolitikai Bizottság felállításáról (foglalkoztatáspolitikák  koordinálásának új szerveként)  ™ A közösségi foglalkoztatási stratégia legfontosabb pénzügyi forrásává az Európai  Szociális Alapot tették  ¾ A „szociális dimenziót” illető filozófiaváltás az ezredforduló meghatározó stratégiai  dokumentumaiban, alapszerződés‐módosításaiban és az unió alkotmányának tervezetében is  kifejeződik  ™ 2000: Alapjogi charta: a szabadságjogok és az unió polgárait megillető politikai jogok  mellett részletesen tartalmazza a gazdasági és szociális alapjogokat is  ™ Lisszaboni csúcstalálkozó (cél: Európa 10 éven belül a világ legversenyképesebb,  legdinamikusabb gazdasági térségévé váljon) Æ ezt elősegítendő elfogadták a 2000‐ es nizzai csúcsértekezleten a szociálpolitikai agendát (ami az európai szociális modell  modernizálását tűzte ki célul)  ™ Kibővült a közösségi szociálpolitika eszköztára az ún. „nyílt koordinációval” Æ  kötelező jogszabályok helyett „puhább ösztönzőket” alkalmaz a tagállami  tevékenységek összehangolására  ™ Az agenda elfogadása óta bekövetkezett világpolitikai fejlemények (szeptember 11.,  iraki háború stb.) és a gazdasági stagnálás, az agenda céljainak bizonyos mértékű  korrekcióját tették szükségessé, de alapvetően nem változtatták meg a  szociálpolitikáról vallott új közösségi felfogástÆ ezt tükrözi az EU  alkotmányszerződés (tervezete) is                                   

31.tétel: A közigazgatás kulturális feladatai, a kulturális igazgatás  ágazatai; a kulturális közigazgatás intézményrendszere. A kulturális  örökség védelme  •

A kulturális igazgatás funkciói:  ¾ Az állam kulturális funkciója mindenekelőtt a kulturális szolgáltatások biztosításában,  szabályozásában jelentkezik  ÆEzek olyan szolgáltatások, amelyeket a társadalom egésze számára biztosítani kell {igen  széles körük az emberi, állampolgári alapjogok közé tartozik, amelyet a legtöbb ország  alkotmánya expressis verbis deklarál} (közösségi jellegű, közszolgáltatások) {de nem  vitatható, hogy a kultúra területére is behatol a piac és hatással van magára a kultúrára}  ¾ Az államnak és közvetve a közigazgatásnak jelentős szerepe van a kulturális fejlődés  feltételeinek megteremtésében Æ olyan jelentős beruházásokat igényelnek, amire  a piaci  fejlődés nem képes Æ ezért szükséges az állam szerepvállalása {különösen érvényes ez a  közoktatásra és a tudományra}  ¾ További állami feladat a nemzeti kultúra fejlesztése és védelme  ¾ Az állam és a közigazgatás szerepkörének azonban vannak szociális dimenziói is (pl:társadalmi  esélyegyenlőségre törekvés az oktatásban)  • A közigazgatás tevékenységformái a kulturális funkció megvalósításában  ¾ Szervezetirányítás {pl:közintézetek, kulturális közhasznú vállalatok}  ¾ Közvetlen szervező tevékenység (kulturális szervezetek, rendezvények összehangolása), az  állam mecénási tevékenysége (célja a kultúra fenntartása és fejlesztése)  ¾ Jogalkotás és hatósági jogalkalmazás Æ egyes kulturális tevékenységek egész folyamatát  rendezi a jog (éspedig a közigazgatási jog keretében), más esetekben viszont a szabályozás  csak az általános keretekre terjed ki  • A kulturális igazgatás ágazatai  ¾ kb. 40‐50 elkülönült kulturális igazgatási ágazatot különböztethetünk meg  ¾ Az elkülönült jogi szabályozást rendszerint egy kódexjellegű törvény jelenti (de az elkülönült  kulturális igazgatási ágazat nem feltétlenül jár együtt elkülönült központi államigazgatási  szervvel) {pl: sok országban az irodalommal kapcsolatos igazgatási feladatokat a minisztérium  belső szervezeti egysége látja el}  ¾ A kulturális igazgatás főbb ágazatai:  ™ Műemlékvédelem: számos országban elkülönült kulturális igazgatási ágazat, más  országokban az építési igazgatás rendszerén belül helyezkedik el; Magyarországon is  sokáig az építési igazgatás rendszerén belül helyezkedett el, de 1998‐óta a kulturális  igazgatáshoz kapcsolódik  ™ Egyházügyi közigazgatás: Az európai országok nagy részében elkülönült közigazgatási  feladat, annak ellenére, hogy az egyház és állam szétválasztását általában az európai  alkotmányok deklarálják {Magyarországon is formálódik az elkülönült egyházügyi  közigazgatás}Æ {ezt korábban sokszor alkotmányos szempontból aggályosnak tartották}  Æ sokat változott a közigazgatási szervezet elhelyezkedése {tartozott már a Művelődési  és Közoktatási Minisztériumhoz, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához, a  Miniszterelnöki Hivatalhoz}  ™ Oktatásügyi igazgatás: Æ ma valamennyi európai országban differenciált oktatási  intézményrendszer működik (óvoda, alsó‐, közép‐ és felsőfokú oktatás); differenciált  elkülönült rendszert alkot a közigazgatási rendszerben, a minisztériumi jogállású központi  szerven kívül rendszerint működnek területi szervei is  ™ Tudományos ügyek igazgatása: különösen nagy szerepe van a kutatások  finanszírozásában, közintézmények létrehozásában (amelyek biztosítják a kutatás  szabadságát), valamint a tudományos kutatás tervezésében, programozásában, személyi,  tárgyi feltételeinek megteremtésében 

™ Közművelődés igazgatása (többségében a közművelődési intézmények, társadalmi  jellegűek, társadalmi önszerveződés eredményeként jöttek létre)  ™ Közgyűjtemények igazgatása Æ valójában három elkülönült igazgatási ágazatot jelent, a  múzeumok, levéltárak és a könyvtárak igazgatását  ™ Kulturális értékek védelme (több országban a műemlékvédelem is ide tartozik), kulturális  javak megóvása  ™ Művészeti igazgatás: {több területe tekinthető önálló művészeti ágazatnak pl: irodalom,  képzőművészet, iparművészet, fotóművészet}, differenciált közigazgatási tevékenység  tárgyai lehetnek a különböző előadó‐művészetek (pl: színművészet, zeneművészet)Æ e  tevékenységek körében is dominálnak az állami és önkormányzati közintézetek {az  önkormányzati színházak jelentős állami támogatásban részesülnek}  ™ Filmigazgatás  ™ Sajtó‐ és médiaigazgatás: 1986. évi II. tv rendezi a sajtójogot: a közigazgatási  jogosítványok és feladatok körét szűkre vonja,elsősorban az ügyészségnek és a  bíróságoknak ad beavatkozási jogokat, annak érdekében, hogy a sajtószabadság  garanciáit megerősítse, és erőteljesen korlátozza az állami szervek jogosítványait (ez  utóbbi jogkörök csak a sajtótermékek illetve időszaki lapok nyilvántartásba vételére és az  ezzel kapcsolatos eljárásokra szorítkoznakÆ OKM hatásköre)  ™ Ifjúságvédelem: A magyar jogi szabályozás az ifjúsággal kapcsolatos tevékenységet nem  sorolja a kulturális ágazatok közé, jóllehet, több vonatkozásban szorosan kapcsolódik a  kulturális tevékenységekhez  ™ Testnevelés és sport igazgatása  ™ Nemzetközi kulturális kapcsolatok igazgatása: ide tartozik a nemzetközi kulturális  kapcsolatok szervezése,a két‐ és többoldalú kulturális tárgyú szerződések megkötése,  külföldön működő kulturális intézetek fenntartása és irányítása; a nemzetközi  együttműködés a kulturális élet számos területét foglalja magában (pl: közoktatás,  felsőoktatás, szakképzés, médiapolitika, kutatás stb.)Æ külön kikell emelni az EU‐val való  kulturális kapcsolatokat  • A kulturális igazgatás közigazgatási intézményrendszere  ¾ Kulturális szolgáltatószervek és a szolgáltatások típusai  ™ Közintézetek:  ™ Közvetítő intézmények: különféle alapok, alapítványok  ™ Alapítványok, közalapítványok  ™ A kulturális közigazgatás intézményrendszerébe sorolják a különböző díjakat,  kitüntetéseket, címeket  ¾ Kulturális igazgatást végző közigazgatási szervek  ™ Központi szervek:  o Közel egy évszázadig egységes a kultúra valamennyi szektorát magában foglaló  központi szervként működött a kulturális minisztérium  o 1949‐től napjainkig szinte folyamatosan váltja egymást az egy‐, illetve  kétminisztériumos modell (oktatási, illetve kulturális minisztérium) (1998‐tól 2  külön minisztérium, 2006‐tól és jelenleg 1 minisztérium az Oktatási és Kulturális  Minisztérium)  o Tudományos ügyek igazgatásában kiemelkedő szerepe van az MTA‐ra vonatkozó  törvény megalkotásának  o Az országos közintézeteket az OKM irányítja, míg a tudományos kutatóintézetek  jelentős részét közvetlenül az MTA igazgatja  ™ Helyi‐területi önkormányzatok:  o A kulturális feladatok többségét az önkormányzatok látják el kötelező illetve  fakultatív feladatként (óvodai ellátás, alapfokú és középfokú oktatás az  önkormányzatok kötelezően ellátandó feladata, ugyancsak az önkormányzatok  kötelező feladatai: muzeális értékek gyűjtése, őrzése, tudományos feldolgozása, 

közművelődési szolgáltatások biztosítása {különösen közművelődési  könyvtárszolgáltatás})  o A megyei önkormányzatok megyei múzeumot, megyei levéltárat, illetve  meghatározott funkciókkal megyei könyvtárat kötelesek fenntartani és működtetni  o Az önkormányzati közigazgatási feladatokat részben a képviselő‐testületek és  bizottságaik látják el (pl: kulturális intézetek, intézmények létesítése, vezető  kinevezése) más feladatok viszont a polgármester hatáskörébe tartoznak  o A szakigazgatási tevékenység jelentős részét az önkormányzat polgármesteri  hivatala végzi a jegyző, főjegyző irányítása alatt (pl:muzeális értékek védelmével,  levéltárakkal kapcsolatos feladatok)  • A kulturális örökség védelme:  ¾ Kulturális örökségnek minősülnek a régészeti érdekű területek, emlékek, lelőhelyek,  védőövezetek, műemlékek, műemléki értékű területek, valamint a kulturális javak Æ  védelmükre elkülönült központi hivatalt hoztak létre, a Kulturális Hivatalt (hatósági  feladatokat, műemlékvédelmi‐, kulturális‐, régészeti igazgatási feladatokat látja el) {a hivatal  elnökét az OKM nevezi ki 6 évre}  ¾ Védetté nyilvánítási eljárás  ™ A kulturális örökséghez tartozó pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű javakat,  gyűjteményeket, azok megőrzése érdekében, a kulturális javak védelmének hatósága  (Kulturális Hivatal) védetté nyilvánítja  ™ Nem lehet védetté nyilvánítani olyan javakat, amelyek alkotóik tulajdonában vannak,  vagy amelyeket visszaviteli kötelezettséggel (pl:kiállítás) hoztak be az országba  ™ A védetté nyilvánítási eljárás hivatalból indul  ™ Ha a kulturális javakat közvetlen veszély fenyegeti vagy az országból való jogellenes  kiviteltől lehet tartani, a hivatal a javakat azonnal végrehajtható határozattal  ideiglenesen védetté nyilváníthatja   ™ A védetté nyilvánított kulturális javakat a Kulturális Hivatalnál vezetett közhitelű  nyilvántartásba kell felvenni  ¾ Védett javakkal való rendelkezés:  ™ A védetté nyilvánított javak tulajdonjogát átruházni csak írásbeli szerződéssel lehet,  ellenérték mellett történő tulajdonátruházás esetén az államot elővásárlási jog illeti meg  ™ Gyűjteményhez tartozó tárgy bármelyik darabját csak a hatóság előzetes  hozzájárulásával lehet elidegeníteni  ™ A védett kulturális javak tulajdonosa köteles a javakat épségben megőrizni, szakszerű  kezeléséről, megóvásáról gondoskodni  ™ E javak kiviteléhez hatósági engedély szükséges  ™ Aki ezekkel a javakkal kapcsolatban engedély nélkül végez engedélyhez kötött  tevékenységet, vagy a kulturális örökség elemeit megsemmisíti örökségvédelmi  bírsággal sújtható  ¾ Régészeti kutatás engedélyezése  ™ A föld felszínén, a földben, a vizek medrében vagy máshol rejlő, illetőleg onnan előkerülő  régészeti lelet állami tulajdon  ™ A régészeti örökség elemeit eredeti helyükön és állapotukban kell megőrizni, ezek  elmozdítása csak régészeti feltárás keretében lehetséges  ™ Régészeti feltárást a Kulturális Hivatal által kiadott engedély alapján lehet végezni  ™ A Magyar Nemzeti Múzeumnak a lelőhelyek komplex feltárása tekintetében elsőbbségi  joga van           

32.tétel: A közgyűjtemények igazgatása  • Közgyűjtemények (könyvtárak, levéltárak, múzeumok) igazgatásának közös jellemzői:  ¾ A közgyűjtemények rendeltetése a társadalom számára értékes, fontos tárgyak  összegyűjtése, megóvása, tudományos rendszerezése, hozzáférhetővé tétele a társadalom,  a tudományos kutatás, a közművelődés számára  ¾ Minden közgyűjteményre jellemző, hogy e tevékenységet közintézetek látják el  ¾ Minden közgyűjtemény országos rendszert alkot, amelyben az egyes intézetek  meghatározott funkciókat látnak el Æ nemcsak szakmailag, hanem területileg is tagolt az  intézeti rendszer (hálózatot alkotnak), amelyben a hálózatba szervezett intézetek között  szakmai irányítási viszonyok is létrejönnek  ¾ Az egyes közgyűjteményeknek minősülő intézmények mindig rendelkeznek bizonyos  közigazgatási jogosítványokkal  ¾ A közgyűjtemények igazgatása jelenleg az OKM hatáskörébe tartozik    • Muzeális intézmények:  ¾ Ellátják a muzeális gyűjtemények fenntartásával kapcsolatos feladatokat  ¾ Muzeális gyűjteményt bármely természetes és jogi személy alapíthat, azonban ehhez  szükséges a miniszter engedélye  ¾ Múzeum: a kulturális javak tudományosan rendszerezett gyűjteményeit gondozó intézmény,  amely a muzeális javak meghatározott anyagát folyamatosan gyűjti, nyilvántartja, megőrzi,  restaurálja, tudományosan feldolgozza, kiállításokon és más módokon bemutatja  ¾ Múzeumok típusai, fajtái:  ™ Országos múzeum: átfogó, egy vagy több alaptudományra támaszkodó, a  szakterületén kiemelkedő jelentőségű művelődéstörténeti, tudományos teljességre  törekvő gyűjteményt gondoz; Vezetője a főigazgató  ™ Országos gyűjtőkörű múzeum: a szakterületén tudományos teljességre törekvő,  jelentős gyűjteményt gondoz; Gyűjtőterülete az egész országra kiterjed  ™ Megyei múzeum: a megye önkormányzatának felügyelete alatt gondoskodik a  kulturális javak gyűjtéséről, őrzéséről, tudományos feldolgozásáról és bemutatásáról; A  megyei múzeum egyben a megyei múzeumi szervezetet irányító intézmény;  Gyűjtőterülete az adott megye és megyei jogú város egész területére kiterjed; Vezetője  az igazgató; Megyei múzeumot az illetékes önkormányzat közgyűlése alapíthat, illetve  sorolhat be a fenntartásban lévő múzeumok közé  ™ Közérdekű muzeális gyűjtemény: a kulturális javak meghatározott értékeit gyűjti,  egységesen kezeli és őrzi, azonban nem felel meg a múzeumi követelményeknek, ezért  a miniszter közérdekű muzeális gyűjteménynek minősíti  ™ Közérdekű muzeális kiállítóhely: jelentősebb önálló gyűjteménnyel nem rendelkező  intézmény, amely a miniszter engedélyével jogosult kulturális javak, épületek együtt  történő bemutatására  • Könyvtárak igazgatása:  ¾ A nyilvános könyvtárhálózat létesítése, fenntartása, működtetése az állam és a helyi  önkormányzatok kötelező feladata  ¾ A nyilvános könyvtár alapkövetelményei:  ™ mindenki által használható, megközelíthető  ™ könyvtári szakembert alkalmaz  ™ rendelkezik a könyvtári szolgáltatásokra alkalmas helységgel  ™ alapszolgáltatásai ingyenesek  ™ megfelelő időpontban tart nyitva  ™ gyűjteményét folyamatosan fejleszti, megőrzi, gondozza, rendelkezésre bocsátja  ™ a nyilvános könyvtárakról az OKM nyilvántartást vezet (tehát követelmény, hogy  szerepeljen a nyilvántartásba) 

¾ A minisztérium jogosult a követelmények betartásának ellenőrzésére  ¾ Nyilvános könyvtárnak minősülnek: a nemzeti könyvtár, az országos szakkönyvtárak, az állami  egyetemek könyvtárai, és az önkormányzatok által fenntartott könyvtárak Æ a nyilvános  könyvtárak szolgáltatásait bárki igénybe veheti (ingyenesen illetik meg a tv.‐ben  meghatározott alapszolgáltatások, az ezeken felüli szolgáltatásokért pedig beiratkozási díjat  kell fizetni)  ¾ Könyvtárak fajtái, típusai:  ™ A nemzeti könyvtár az Országos Széchenyi Könyvtár; irányítását az OKM látja el (Tk‐ban  még NKÖ {{amúgy tök érthetetlen, hogy egy alponttal korábban már megírta a könyv,  hogy 2006‐óta OKM van és mégis itt NKÖ‐zik}}; a nemzeti könyvtár gyűjteménye a  kulturális örökség része; a könyvtári hálózat központi szakmai irányításának  intézménye  ™ Tudományos és szakkönyvtári ellátás az Országos Széchenyi Könyvtár, a Debreceni  Egyetem Központi Könyvtára, az országos szakkönyvtárak, az állami egyetemek  könyvtárai, valamint a nyilvános könyvtári ellátást vállaló egyéb szak‐ és felsőoktatási  könyvtárak feladataÆ ezek a könyvtári alapfeladatokon túl ellátják szakterületük  szakirodalmi és információs szolgáltatásait  ™ Helyi önkormányzatok által fenntartott közművelődési könyvtárak (ezek nyújtják a  legáltalánosabb és legszélesebb könyvtári szolgáltatásokat)  ™ A könyvtárak irányítása:  ™ 1.A közkönyvtári feladatok ellátása az önkormányzatok kötelező feladata  ™ A megyei könyvtár egyúttal az önkormányzati könyvtári hálózat szakmai irányító  intézménye és a könyvtári szolgáltatásokon túl ellátja a hálózati könyvtárirányító  funkciókat is  ™ A települési önkormányzatok kötelesek nyilvános könyvtárat fenntartani vagy  nyilvános könyvtár fenntartását társulás útján biztosítani, illetőleg nyilvános könyvtári  szolgáltatások megrendelésével is teljesíthetik könyvtári ellátási kötelezettségüket  ™ 2. A könyvtárak szervi irányítását a fenntartó látja el, a fenntartó meghatározza a  könyvtár feladatait, használati szabályzatát, kiadja az alapító okiratot, jóváhagyja az  SZMSZ‐t, biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket  ™ 3.A könyvtári tevékenység és a nyilvános könyvtárak ágazati irányítása az OKM feladat‐  és hatáskörébe tartozik, ennek keretében ellátja a könyvtárak szakmai tevékenységét,  ellátja a szakfelügyeletet, meghatározza a könyvtári alkalmazottak képesítési  feltételeit, ellenőrzi a könyvtári tevékenységre vonatkozó jogszabályok betartását  • Levéltári jog, a levéltárak igazgatása:  ™ Levéltári védelem:  ™ Az irattári anyaggal rendelkező szervek és a maradandó értékű iratokat őrző  természetes személyek kötelesek szervesen összetartozó irataik egységének, eredeti  rendjének megőrzésére, a levéltári anyagok megóvására  ™ 1.A levéltári jog szabályozza a köziratok kezelését és védelmét, ennek megfelelően  egységes iratkezelési szabályzatot ad ki a Kormány a minisztériumok és egyéb központi  államigazgatási szervek részére  ™ Egységes iratkezelési szabályzatot ad ki az OIT Æa bíróságok, a legfőbb ügyészÆ pedig  az ügyészségek részére   ™ Az egységes iratkezelési szabályzatok kibocsátásához az OKM egyetértése szükséges  ™ 2. Maradandó értékű magániratok védelme érdekében a nem közfeladatot ellátó  szervek az illetékes közlevéltártól szaktanácsot kérhetnek  ™ Ha a természetes személyek irathagyatéka vagy a nem közfeladatot ellátó szerv irattári  anyaga maradandó értékű iratnak minősül, akkor a Kulturális Hivatal védett anyaggá  nyilváníthatja {ezt a tulajdonos bármely levéltárnál kezdeményezheti, illetőleg bármely  levéltár a tulajdonos egyetértésével kezdeményezheti (ez alól egyes, 1867‐előtt 

keletkezett iratok kivételnek minősülnek, amelyeknél a Magyar Országos Levéltárat  elsőbbség illeti meg)}  ™ A levéltárak fajtái:   ™ A közlevéltár kizárólagos joggal átveszi, megőrzi az illetékességi körébe tartozó szervek  nem selejtezhető köziratait, gyűjti vagy ajándékként átveszi, megvásárolja, valamint  ingyenes letétként megőrzi a maradandó értékű magániratot (a közlevéltár lehet:  általános levéltár, állami szaklevéltár, települési önkormányzat, köztestület,  közalapítvány, egyéb közfeladatot ellátó szerv levéltára)  ™ Általános levéltár:  o törvény létesítheti, illetve szüntetheti meg  o Ilyen a Magyar Országos Levéltár, valamint a megye (főváros) önkormányzata  által fenntartott levéltár  ™ Állami szaklevéltár: a Hadtörténeti Levéltár, a Központi Statisztikai Hivatal Levéltára, a  Vízügyi Levéltár, az Állambiztonsági Szolgáltatok Történeti Levéltára, az állam által  fenntartott tudományos, kulturális, egészségügyi szolgáltatást végző intézmény  levéltára  ™ Nyilvános magánlevéltár: Természetes személy, valamint nem közfeladatot ellátó szerv,  amelynek a tulajdonában birtokában maradandó értékű iratok találhatók, az iratok  tartós megőrzése céljából levéltárat létesíthet  ‐‐>Létesítésének a feltétele, hogy a levéltár anyagának jegyzékét nyilvántartás céljából  átadja a Magyar Országos Levéltárnak….  ™ Levéltári kutatások engedélyezése:  ™ A közlevéltár használatára vonatkozó szabályokat a levéltári törvény (1995. évi LXVI)  részletesen szabályozzaÆ meghatározza azokat az iratokat, amelyeket kérelemre  bármely természetes személy ingyen kutathat, és a kutatásokhoz a levéltári anyagról  saját költségén másolatot készíthet (egyes iratok esetén a kutatást a kuratórium  engedélyezi)  ™ Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára iratanyaga kutatására speciális  szabályok irányadók  ™ Az általános szabályok szerint a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett  halálozási évét követő 30.év után válik valaki számára kutathatóvá, ha a halálozás éve  nem ismert, az érintett születésétől számított 90 év múlva engedélyezhető a kutatás         

               

33.tétel: A közoktatás jogi rendszere a közoktatási jog alapjai  •

Közoktatás igazgatásának európai rendszere:  ™ A közoktatás fejlődése:  ™ Közoktatás szervezett kereteinek megteremtésében lényeges szerepet játszottak a  középkorban az egyházak a városi önkormányzatok és az uralkodók  ™ XIX.sz: általánossá válik az alapfokú oktatás (népoktatás) Æ általánossá válik  Európában a tankötelezettség  ™ XIX.sz végétől robbanásszerűen felgyorsul a közoktatás fejlődése Æ  ™ ÆXX.sz derekára általánossá válik a középfokú oktatás, melyre egyes országokban a  tankötelezettséget is kiterjesztik  ™ XX:sz második felébenÆ felsőoktatás ugrásszerű fejlődése  ™ Közoktatás jellemzői:  o Általánosnak tekinthető, hogy az állam biztosítja a közoktatási rendszer  fenntartását, mint közszolgáltatást, az oktatás minden szintjén (alsó‐, közép‐ és  felsőoktatás) {fejlett országokban a közoktatási kiadások minimum a GDP 5‐6%‐ át teszik ki)  o A közoktatási intézetek túlnyomó többsége állami, illetve az önkormányzatok  által fenntartott közintézet  o Az országok egy jelentékeny csoportjában az egyházi, alapítványi, egyesületi és  magánoktatásban részt vevők száma eléri a 20‐25%‐ot  • A közoktatás alkotmányos és nemzetközi szabályozása:  ™  Alkotmányos szabályozás  ™ 1. állomás Æ tanszabadság elismerése  ™ 2. állomás Æ a közoktatás alkotmányos közszolgáltatássá minősítése  ™ Az alkotmányok ma már közvetlenül szabályozzák a közoktatási jog alapvető  kérdéseit  ™ Második VH. után megalkotott alkotmányok szabályozzák az egyetemi autonómiát,  annak jogi garanciáit, és rendelkeznek a tanszabadságról + esélyegyenlőség  biztosítása  ™ Nemzetközi egyezmények:Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948), Gazdasági, szociális,  kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya (1966), Egyezmény az oktatásban alkalmazott  megkülönböztetés elleni küzdelemről stb.  ™ Ezek eredményeként is az oktatáshoz való jog ma már alapvető emberi jognak  minősül  ™ Tanszabadság, esélyegyenlőség megteremtése, oktatás szabadsága  ™ Nemzetközi jogi szabályok szerint az alapfokú oktatás kötelező és ingyenes, a  középfokú oktatás általános és mindenki számára hozzáférhető, a felsőfokú oktatást  egyenlő feltételek mellett mindenki számára hozzáférhetővé és fokozatosan  ingyenessé kell tenni  • A közoktatás joga:  ™ Alkotmányos szabályozás: 

70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot. (2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. ™ Közoktatási törvény (1993.évi LXXIX. törvény), közoktatási intézmények létesítése  fenntartása: 

™ 1.§ E törvény szabályozása kiterjed az óvodai nevelésre, az iskolai nevelésre-oktatásra, a kollégiumi nevelésre-oktatásra, továbbá az ezekkel

összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységre, függetlenül attól, hogy azt milyen intézményben, szervezetben látják el, illetve ki az intézmény fenntartója. ™ 1.§ (3) A közoktatás rendszerének működtetése az állam feladata. Az állam a közoktatásról elsősorban a helyi önkormányzatok útján  gondoskodik Æhelyi önkormányzatok kötelező alapfeladatként kötelesek  gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai nevelésről és  oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségek által lakott településen  a nemzeti vagy etnikai kisebbség körébe tartozó óvodai nevelésről, általános  iskolai nevelésről és oktatásról,  (a fővárosi és megyei önkormányzatok  kötelesek gondoskodni az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés  alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges  oktatásról, a fogyatékos gyermekek óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, a  képzési kötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételekről, a speciális  tanácsadó, gondozó szolgálatokról, a középiskolai, szakiskolai felvételekkel  összefüggő tájékoztató tevékenységről, valamint a területi pedagógiai  szakmai szolgáltatásokról)  9 Az önkormányzatok a feladatokat intézmények létesítésével,  fenntartásával, társulásban való részvétellel, vagy más fenntartókkal  való megállapodás útján látják el  o Az állam jogosult közvetlenül is közoktatási intézmények alapítására,  fenntartására  o Az állami és helyi önkormányzati nevelési‐oktatási intézmény nem lehet  elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, ugyanakkor  biztosítani kell a pedagógiai programban  a vallási, világnézeti információk  tárgyilagos, többoldalú közvetítését, valamint lehetővé kell tenni, hogy az  oktatási intézményben a szülő a vallási meggyőződésének megfelelően a  tanuló egyházi jogi személy által szervezett vallási és hitoktatásban vehessen  részt  ™ Iskolaalapításra jogosultak az állam és a helyi önkormányzatok mellett a kisebbségi  önkormányzatok, az egyházi jogi személyek, a gazdálkodó szervezetek,  alapítványok, egyesületek, és más jogi személyek, továbbá a természetes  személyek is, feltéve, hogy tevékenységükhöz jogot szereznek  o A nem állami, nem önkormányzati iskola működésének megkezdéséhez  engedély szükséges Æ az engedély kiadásának feltétele, hogy az engedély  iránti kérelemhez csatolják a nevelési‐oktatási intézmény alapító okiratát,  foglalkozási és pedagógiai programját, valamint azokat az információkat,  amelyek bizonyítják, hogy a nevelési‐oktatói munkához szükséges személyi  és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak  o Az engedély kiadása az intézmény székhelye szerint illetékes települési  jegyző, középfokú intézmény, kollégium stb. esetében a megyei fővárosi  főjegyző hatáskörébe tartozik  o A nem állami, nem önkormányzati alapítású iskola az önkormányzattal  kötött közoktatási megállapodás alapján vállalhatja a közoktatási feladat  teljesítését (a megállapodás keretében a nevelés és oktatás a tanuló  számára ingyenessé válik)  ™ A tankötelezettség és az oktatás ingyenessége:  o

™ 6.§ (1) A Magyar Köztársaságban - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek tanköteles. (2) A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb

amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. (3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti. ™ A törvény tételesen meghatározza az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokat  (114.§), egyes szolgáltatások térítési díj fizetése ellenében vehetők igénybe (115.§)  + a törvényben meghatározott esetekben tandíjfizetési kötelezettség is (116.§)  megállapítható • A közoktatási intézményekre vonatkozó szabályozás:  ™ A közoktatási intézmények fajtái:  ™ A közoktatási feladatokat a közoktatás intézményrendszere látja el, ide tartozik az  óvoda, az általános szakiskola, a szakiskola, a gimnázium, a szakközépiskola, az  alapfokú művészeti oktatási intézmény, a gyógypedagógiai nevelési‐oktatási  intézmény, a diákotthon és a kollégium (és ide tartoznak még a közoktatási pedagógiai  szakszolgáltatásait nyújtó intézmények {pl: nevelési tanácsadó, pályaválasztási  tanácsadó})  ™ A közoktatás sajátos intézményei az egységes vagy összetett iskolák, a közös  igazgatású intézmények, valamint az általános művelődési központok  ™ Az egyes intézmények:  ™ Óvoda:3 éves kortól legfeljebb az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig (de  legfeljebb 8 éves korig nevelő intézmény)  ™ Általános iskola: általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelést és oktatást  nyújtó intézmény  ™ Szakiskola: A tankötelezettség megszűnése után a szakmai vizsgára felkészítő és a  munkába álláshoz és az önálló életkezdéshez szükséges ismereteket nyújtó  intézmény, (a szakiskolákra a szakképzésre vonatkozó tv. előírásai is vonatkoznak), a  tanuló az utolsó évfolyamán folytatott tanulmányai befejezése után tehet szakmai  vizsgát  ™ Gimnázium: Általános műveltséget megalapozó, az érettségi vizsgára és a felsőfokú  tanulmányok megkezdésére felkészítő intézmény, (létezik belőle 8, 6 és 4 osztályos  is), a gimnázium a nevelést a 12. évfolyammal fejezi be  ™ Szakközépiskola: a középiskolai évfolyamokon általános műveltséget megalapozó,  valamint az érettségi vizsgára , a felsőfokú tanulmányok megkezdésére és a  szakképzési évfolyamokon a szakmai vizsgára felkészítő nevelési és oktatási  intézmény, 9.évfolyammal kezdődik és a 12.évfolyammal fejeződik be a középfokú  oktatás  ™ Gyógypedagógiai nevelési‐oktatási intézmények: a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd‐  és más fogyatékos gyermekeknek teszik lehetővé , hogy állapotuknak megfelelő  óvodai nevelésben és iskolai nevelésben‐oktatásban részesüljenek, attól kezdődően,  hogy e fogyatékosságukat megállapították  ™ Alapfokú művészeti oktatási intézmények: legfeljebb 12 évfolyama van, amelynek  keretei között az oktatás előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokra, illetve  művészeti szakközépiskolába való jelentkezésre jogosít 

™ Kollégiumok: lehetővé teszik az iskolai tanulmányok folytatását azoknak, akiknek a  tanulásra, a szabad iskolaválasztási joguk érvényesítésére stb. lakóhelyükön nincs  lehetőség, illetve ha a szülő nem tudja biztosítani a megfelelő feltételeket  ™ A közoktatási intézmények jogállása  ™ A közoktatási intézmények jogi személyiséggel rendelkeznek, amelyek a  nyilvántartásba vétellel keletkeznek és a nyilvántartásból való törléssel szűnnek meg  ™ Szakmai tekintetben korlátozott mértékben önállóak (szervezetükkel és  működésükkel kapcsolatos kérdésekben minden olyan ügyben döntenek, amelyet  jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe) Æ a működéssel kapcsolatos döntések  előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, a  tanulók, a szülők, illetve képviselőik  ™ Működésüket az SZMSZ határozza meg Æ amit az intézmény vezetője készít el és a  nevelőtestület fogadja el és az intézmény fenntartója hagyja jóvá  ™ A házirend állapítja meg a nevelési‐oktatási intézményben a tanulói jogok és  kötelezettségek gyakorlásával, az iskolai munkarenddel kapcsolatos rendelkezéseket  Æ a házirendet a nevelőtestület állapítja meg (itt is meghatározott egyetértési jogok  illetik meg az iskolaszéket, illetve a középfokú oktatási intézményben az iskolai,  kollégiumi diákönkormányzatot csakúgy mint az SZMSZ esetében)  ™ A nevelési‐oktatási intézményben a nevelő‐oktató munka foglalkozási, illetve  pedagógiai programok alapján folyik Æ ezt a nevelőtestület határozza meg és a  fenntartó hagyja jóvá  ™ A minőségirányítási programot ugyancsak a nevelőtestület állapítja meg, a fenntartó  hagyja jóvá, de meg kell határozni a minőség garanciáit  ™ A közoktatási intézmények belső igazgatása:  ™ A közoktatási intézmény vezetője  o A fenntartó bízza meg illetve ő szünteti meg a megbízást (általában nyilvános  pályázat útján történik a poszt betöltése)  o Dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan kérdésben,  amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe  o Gyakorolja a munkáltatói jogokat és képviseli az intézményt  ™ A nevelőtestület:  o A pedagógusok közössége  o Nevelési‐oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és  határozathozó szerve  o Az alapvető oktatási, működési kérdésekben a nevelőtestület rendelkezik  döntési jogkörrel (pl: SZMSZ, pedagógiai program, házirend elfogadása)  o A nevelési‐oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi  kérdésben véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet  ™ Szakmai munkaközösség (pedagógusok hozhatják létre, szakmai kérdésekben  működik közre az iskola munkájában)  ™ Szülői munkaközösség (Óvodában, iskolában és kollégiumban a szülők hozhatják létre)  ™ Iskolaszék:  o A szülők, a nevelőtestület, a diákönkormányzat és a nevelési‐oktatási  intézmény fenntartójának azonos számú képviselőjéből áll  o Döntési jogkörébe tartozikÆ a működés rendjének, munkaprogramjának  elfogadása, tisztségviselők megválasztása  o  Egyetértési jogot gyakorolnak Æ az SZMSZ és házirend elfogadásakor  ™ Diákönkormányzat: tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed  ™ Tanulói jogviszony:  ™ A törvény szabályozza keletkezését, megszűnését, a tanulók és a szülők jogait és  kötelezettségeit, a tanuló kártérítési és fegyelmi felelősségét 

™ A jogi szabályozás biztosítja a jogvédelmet is Æ a gyerekkel, tanulóval kapcsolatos  döntéseket írásban kell közölni Æ ez ellen jogorvoslat nyújtható be (kivéve a  magatartás, szorgalom és tanulmányok értékelése) {ez az ún. MEGINDÍTÓ KÉRELEM}  ™ Egyéni érdeksérelem esetén felülbírálati kérelemnek (amit az iskolaszék, ennek  hiányában a nevelőtestület tagjaiból álló 3 tagú bizottság bírál el), jogszabálysértés  esetén törvényességi kérelemnek van helye  ™ Az iskola vagy fenntartó diszkriminációt tartalmazó döntése semmis  • A közoktatás állami irányítása:  ¾ Szakmai ágazati irányítás  1.  OKMiniszter látja el  ™ A közoktatás szakmai irányításnak alapjául az országos pedagógiai irányelvek szolgálnak  ™ A nevelés és oktatás kötelező közös tartalmi követelményeit a nemzeti alaptanterv  határozza meg (amelyet a Kormány állapít meg, ám a döntést megelőzően szükséges az  Országos Köznevelési Tanács, az etnikai vonatkozásokban pedig az Országos Kisebbségi  Bizottság egyetértése, továbbá a Közoktatás‐politikai Tanács véleménye)  ™ A közoktatás irányításának normatív eszköze az alapműveltségi vizsga és az érettségi vizsga  követelményeinek, a kerettantervnek a megállapítása  ™ Az oktatási miniszter a törvény keretei között szabályozza a pedagógiai és szakmai  tevékenységet  ™ Az OKM széles körű felügyeleti jogkörrel rendelkezik  2. Országos irányításba két közoktatási testület szerepe jelentős  (1) Országos Köznevelési Tanács:  o A miniszter szakmai döntés‐előkészítő, véleményező, javaslattevő szervezete  o 23 rendes és 8 póttagja van (3‐at a miniszter jelöl ki közülük, a többit  társadalmi szervezetek, felsőoktatási intézmények és az MTA jelöli)  o Megbízatásuk 5 évre szól  (2) Közoktatás‐politikai Tanács: az oktatási miniszter oktatáspolitikai döntés‐előkészítő  testülete (a tagokat a képviseletre jogosult szervek delegálják)  3. Országos Közoktatási és Értékelési Vizsgaközpont (és területi igazgatóságai)  ¾ Az oktatási miniszter irányítása és felügyelete alatt szakmai, oktatásszervezési és  hatósági feladatokat ellátó szervezet  4. Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete (köztestület) {tankönyvek jogi szabályozásával  kapcsolatos számos közigazgatási feladatot lát el pl: tankönyvvé nyilvánítási eljárás)  ¾ A helyi önkormányzatok és szerveik oktatásügyi feladatai  ™ Fenntartói irányítás  o A közoktatási intézmények túlnyomó többségét az önkormányzatok működtetik  o Ha a fenntartó 3 vagy több nevelési‐oktatási intézményt tart fenn, köteles  közoktatásügyekkel foglalkozó bizottságot létesíteni és működtetni  o A fenntartó dönt:  9 A közoktatási intézmény létesítéséről, megszüntetéséről, tevékenységének  meghatározásáról  9 Meghatározza a közoktatási intézmény költségvetését  9 Megbízza az intézmény vezetőjét, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,  jóváhagyja a nevelési‐oktatási intézmény SZMSZ‐ét, foglalkozási,  pedagógia programját, a házirendet, a minőségbiztosítási programot stb.  Ez az irányítás nem sértheti a nevelési‐oktatási intézmény szakmai önállóságát  A fenntartó ellenőrzésre is jogosult Æ jogszabálysértő döntés esetén,  amennyiben a felhívás nem vezet eredményre, a döntést megsemmisíti  ™ Tervezés: területi koordináló és tervező szerep van a megyei és fővárosi  önkormányzatoknak (az irányítás alapvető eszköze a megyei és fővárosi közoktatás‐ fejlesztési terv {6 évre szól}) 

™ Hatósági jogkörök: A megyei, fővárosi önkormányzatok főjegyzői és a települési jegyzők  az oktatásügy területi‐helyi hatóságai  ¾ Nem állami, nem önkormányzati közoktatási intézmények engedélyezése, törvényességi  felügyelete  ™ Engedélyek kiadása, az óvoda, általános iskola, alapfokú művészeti oktatási intézmény  esetében az intézmény székhelye szerint illetékes települési jegyző  Középiskola, szakiskola, gyógypedagógiai nevelési‐oktatási intézmény, kollégium  esetén az intézmény székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) főjegyző  hatáskörébe tartozik  ™ Az engedélyek kiadását követően a jegyző és főjegyző törvényességi ellenőrzésre is  jogosult Æ e jogkörében felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére Æ  amennyiben a fenntartó megadott határidőn belül nem intézkedik, a jegyző és a  főjegyző kezdeményezheti a döntés, mulasztás törvénysértő voltának bírósági  megállapítását Æ ha a bíróság megállapítja a törvénysértést, és azt a fenntartó a  bíróság által megállapított határidőn belül nem szünteti meg, a jegyző illetve a  főjegyző a működéshez szükséges engedélyt visszavonja, és a nevelési‐oktatási  intézményt törli a nyilvántartásból  ™ A jegyző illetve a főjegyző felfüggesztheti az intézmény működését, ha az ott folyó  nevelési‐oktatási munka, a közbiztonságot, a közrendet, a közegészséget, a  közerkölcsöt sérti vagy mások szabadságjogai ellen irányul, illetve nem rendelkezik a  feladat ellátásához szükséges feltételekkel (a határozat jogerőre emelkedését követő  15 napon belül a jegyző köteles a bíróságnál pert indítani)  ¾ A közoktatás finanszírozása  ™ A közoktatás pénzügyi fedezetének biztosításában a meghatározó szerepet az állam  tölti be (mégpedig oly módon, hogy normatív költségvetési hozzájárulást biztosít)  ™ A közoktatási intézmény költségvetését a fenntartó állapítja meg, amely  a  költségvetési normatíván felül biztosítja a még szükséges pénzügyi fedezetet Æ e  bevételt kiegészíti a tanulók által igénybe vett szolgáltatás díja, illetve a közoktatási  intézmény más bevétele  ™ Az állam, illetve az önkormányzatok a nem állami önkormányzati iskolafenntartókkal  közoktatási megállapodást köthetnek Æ amely ezen intézmények számára kiegészítő  támogatást nyújt (ezt az összeget úgy kell megállapítani, hogy lehetővé tegye az  átvállalt feladatoknak a megállapodásban meghatározott gyermek‐, illetve  tanulólétszám keretein belül a törvényben meghatározott órák, foglalkozások  ingyenes, illetve térítési díj ellenében való ellátását  ™ Az egyházi jogi személyek által fenntartott közoktatási intézmények normatív  költségvetési hozzájárulására, illetve a pénzügyi fedezetekre az állam és az egyház  között kötött egyezmények, illetve külön törvények az irányadók                             

34. tétel: A felsőoktatás igazgatása  •

A jogi szabályozás, a felsőoktatás intézménye  ¾ A felsőoktatást a 2005. évi CXXXIX. törvény szabályozza, melynek alapelvei:ű  ™ Társadalmi esélyegyenlőség érvényesítése  ™ Alkotmányos emberi jogok biztosítása  ™ Tanszabadság, a tudomány és a művészet szabadságának érvényesítése  ™ A felsőoktatási intézmények autonómiája  ¾ Felsőoktatási intézetek  ™ Jogi személyek  ™ Autonómiával és önkormányzattal rendelkező közintézetek  o A felsőoktatási intézmény - oktatási, kutatási, szervezeti és működési, gazdálkodási autonómiája a) jelenti az intézményre és személyekre bízott szellemi és anyagi javakkal való gazdálkodás lehetőségét és felelősségét, b) magában foglalja azt a jogot, hogy a felsőoktatási intézmény meghatározza képzési rendszerét, kialakítsa szervezetét, továbbá megalkossa szabályzatait, valamint döntsön a hallgatói ügyekben, a foglalkoztatás kérdéseiben és a feladatai ellátásához kapcsolódó gazdasági kérdésekben, c) kiterjed az oktatásban, kutatás-fejlesztésben, a művészi alkotómunkában - a rendelkezésre álló feltételek mellett - a téma és az alkalmazott oktatási, kutatási módszer kiválasztására az oktató, kutató és az intézmény vonatkozásában egyaránt, d) magában foglalja az intézményben alkalmazottak szabad megválasztását, munkaköri feladatainak meghatározását az intézményi követelményrendszer, a teljesítmény és minőségelv alapján, e) tartalmazza az intézmény belső szervezeti rendjének és működésének kialakítását, beleértve a különböző (oktatási, kutatási, szolgáltató, gazdálkodási és más) egységek létrehozásának, átalakításának és megszüntetésének, továbbá a szervezeti és működési szabályzat megalkotásának jogát, f) kiterjed az intézmény vezetőinek pályázati rendszerben történő kiválasztására, demokratikus megválasztására, g) biztosítja az önálló gazdálkodás lehetőségét a fenntartó által rendelkezésre bocsátott és saját tevékenység révén szerzett forrásokkal, eszközökkel és vagyonnal, h) garantálja a hallgatói egyéni és közösségi jogok érvényesülését. ™ Az oktatási alaptevékenység magában foglalja az alapképzést, a mesterképzést, a  doktori képzést, a felsőfokú szakképzést és a szakirányú továbbképzést  ™ A felsőoktatási intézethez törvényszerűen hozzátartozik a tudományos kutatás  ™ Önállóan gazdálkodnak Æ gazdasági társaságot alapíthat, gazdasági társaságokban a  törvényben meghatározott korlátok között részt vehet  ™ Alapításának feltételei:  o Legalább egy képzési tudományterületen vagy művészeti ágban, több szakon  alapképzést, illetve mesterképzést, illetve doktori képzést, illetve ezek  kombinációját folytasson  o Rendelkezzen a szükséges személyi, anyagi, pénzügyi feltételekkel  o A Magyar Állam, a helyi önkormányzatok, az országos kisebbségi  önkormányzatok, az egyházi jogi személyek, a gazdálkodó szervezetek és a  Magyar Köztársaságban nyilvántartásba vett alapítványok alapíthatnak  o Az Országgyűlésnek el kell ismernie (az állami elismerés visszavonását az  Országgyűlésnél a Kormány kezdeményezi)  o Az alapító jogai közé tartozik a fenntartói irányítás joga 

™ 15. § (1) A felsőoktatási intézmény a működését akkor kezdheti meg, ha

a) a nyilvántartásba vétele megtörtént, továbbá b) a működés megkezdéséhez szükséges engedélyt megkapta, és c) az Országgyűlés döntött az állami elismeréséről. ™ Felsőoktatási intézetek: a főiskolák és az egyetemek  ™ Az állam a felsőoktatási intézeteket elsősorban a jogszabályok útján irányítja  ¾ Belső szervezet:  ™ Alapvetően a felsőoktatási intézmény alaptevékenysége, az oktatási, tudományos  kutató‐ és/vagy művészeti tevékenysége határozza meg (hatékonyság és  finanszírozhatóság figyelembevételével)  ™ Oktatási, tudományos kutatási szervezeti egységek: kar, tanszék, intézet, botanikus  kert, klinika, kutatóintézet, kutatócsoport, tangazdaság, egészségügyi, illetve  agrártudományi centrum  ™ A belső szervezet és igazgatás kialakítása (az autonómia alapján) az egyetem, főiskola  döntési hatáskörébe tartozik (egyes esetekben ehhez előzetes állásfoglalás  szükséges)  ™ Az egyetem szenátusa az egyetem legfőbb vezető szervezete, amelyben többséget  alkotnak az oktatók és kutatók, a hallgatók legalább ¼‐ét. legfeljebb 1/3‐át alkotják a  szenátusnak (őket a HÖK delegálja) Æ az összes lényeges hatáskör a szenátust illeti  meg (pl:intézményfejlesztési terv, képzési program, SZMSZ, elemi költségvetés  elfogadása)  ™ A gazdasági tanács a gazdasági, stratégiai döntések előkészítő testülete, az állami  fenntartású felsőoktatási intézményekben létrehozásuk kötelező Æ hallgatói  létszámtól függően 7‐9 tagja van (a szenátus 3 vagy 4 főt delegál a testületbe,  hivatalból tagja a rektor és a gazdasági főigazgató, az OKMiniszter 2 vagy 3 főt  delegál, ebből egy tagot az államháztartásért felelős miniszter javaslata alapján))  ™ A felsőoktatási intézményt a rektor vezeti, aki minden olyan ügyben lejár, amelyet a  jogszabály, kollektív szerződés vagy az SZMSZ nem utal más személy vagy testület  hatáskörébe  ¾ Hallgatók:  ™ A törvény részletesen szabályozza a felvételi rendet, a hallgatói jogviszony  keletkezését és megszűnését, a hallgatói jogokat, kötelezettségeket, a hallgatók  fegyelmi és kártérítési felelősségét  ™ A hallgatók az intézet döntésével szemben, illetve az intézkedések elmulasztása miatt  15 NB jogorvoslattal élhetnek (a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés  esetén az eljárás speciális)Æ a jogorvoslati kérelem tárgyában a felsőoktatási  intézmény vezetője vagy az általa létrehozott bizottság jár el Æ jogszabálysértés  esetén a döntéssel szemben a közléstől számított 30 NB bírósági felülvizsgálat  kérhető  73. § (1) A felsőoktatási intézmény a hallgatóval kapcsolatos döntéseit - e törvényben, kormányrendeletben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetben, valamint ha a hallgató kéri - írásban közli a hallgatóval. (2) A hallgató a felsőoktatási intézmény döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket. A jogorvoslati eljárásban a hallgató, továbbá meghatalmazottja (Ptk. 222-223. §) járhat el.

(3) A jogorvoslati kérelem tárgyában - a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott eljárási rend szerint - a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa létrehozott bizottság jár el (a továbbiakban a felsőoktatási intézmény vezetője és a bizottság együtt: jogorvoslati kérelem elbírálója). A bizottság létszámáról, összetételéről, működéséről a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik, azzal a megkötéssel, hogy a bizottság tagjainak legalább egyharmadát a hallgatói önkormányzat delegálja. (7) A hallgató a jogorvoslati kérelem elbírálója által hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el. ¾ Oktatók:  ™ A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézet esetén a közalkalmazottak  jogállásáról szóló törvényt, az egyházi‐ és magán felsőoktatási intézményekben az  Mt.‐t kell a foglalkoztatási viszony tekintetében alkalmazni  ™ A felsőoktatási törvény megállapítja az alkalmazottakra, az alkalmazásra vonatkozó  egységes és általános szabályokat (pl: oktatói fokozatok, munkaköri címek)  • A felsőoktatás állami irányítása:  ¾ Az Országgyűlés (99.§)  ™ szabályozza a felsőoktatási viszonyokat (törvények, határozatok {pl: felsőoktatás  fejlesztési terveit, stratégiai irányait}  ™ Megállapítja a költségvetési törvényben a felsőoktatás fejlesztéséhez, működéséhez   szükséges állami hozzájárulást, a felsőoktatási normatívákat megállapítja  ™ Dönt a felsőoktatási intézet állami elismerése, az elismerés megvonása kérdésében  ¾ A köztársasági elnök (100.§)  100. § A Magyar Köztársaság elnöke a) megbízza és felmenti az egyetem rektorát, b) kinevezi és felmenti az egyetemi tanárt, c) előzetesen hozzájárul a Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel való doktorrá avatáshoz. ¾ A Kormány:  ™ Stratégiai döntéseket hoz, törvényjavaslatokat, országgyűlési határozati javaslatokat  nyújt be  ™ Meghatározza évente az államilag támogatott képzésbe felvehető hallgatói létszámot  ¾ A miniszterelnök  101.§(3) A Magyar Köztársaság miniszterelnöke a) megbízza és felmenti a főiskola rektorát, b) kinevezi és felmenti a főiskolai tanárt, c) megbízza és felmenti a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnökét és tagjait. ¾ Az oktatási és kulturális miniszter:  ™ Ellátja a felsőoktatás ágazati irányítását (rendeletalkotás)  ™ Ellátja valamennyi felsőoktatási intézmény és fenntartója törvényességi ellenőrzését  Æ jogkörében felhívhatja a fenntartót, hogy törvényben meghatározott  kötelezettségének tegyen eleget Æ ha a megállapított határidő alatt az intézmény  nem intézkedik, a miniszter kérheti annak bírósági megállapítását, hogy a fenntartó  nem tett eleget kötelezettségénekÆ ha a bíróság által megállapított határidő alatt a  törvénysértést nem szüntetik meg, a miniszter kezdeményezésére a bíróság 

megállapíthatja, hogy fennállnak a felsőoktatási intézmény megszüntetésének  feltételei  ™ Az állami felsőoktatási intézetek esetében a fenntartói irányítást az OKminiszter látja  el  ¾ Felsőoktatási Regisztrációs Központ:  ™ Az OKminiszter irányítása alatt működő központi államigazgatási szerv  ™ Ellátja a felsőoktatási intézmények nyilvántartásba vételével kapcsolatos hatósági  feladatokat és hoz elsőfokú határozatot Æ határozata ellen benyújtott fellebbezést  az OKminiszter bírálja el  ¾ Felsőoktatási testületek:  ™ Felsőoktatási és Tudományos Tanács: (19 tagja van)  o Az oktatás politikai, döntés‐előkészítő, véleményező, javaslattevő, független  szakértői testület (törvények, jogszabályok tervezetének véleményezése)  ™ Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság:  o Az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység minőségi  értékelésének, a minőségfejlesztés vizsgálatának független országos szakértő  testülete  o Jogállása: kvázi autonóm jogállású szerv  o Részt vesz az állami döntések előkészítésében  o Köteles 8 évente megvizsgálni egy adott felsőoktatási intézményben a képzés,  a tudományos kutatás feltételeinek a meglétét, az oktatás‐kutatás minőségi  követelményeinek teljesítését  o 29 tagja van  ™ Magyar Rektori Konferencia:  o A felsőoktatási intézmények képviseletére, érdekeinek védelmére jogosult  o Bármilyen kérdésben véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a döntéshozó,  illetve a döntés‐előkészítő szerv részére  • Fenntartói irányítás:  ¾ A fenntartó kezdeményezi a Regisztrációs Központnál a felsőoktatási intézmény állami  elismerésére vagy az állami elismerés visszavonására vonatkozó eljárást  ¾ Kiadja, módosítja a felsőoktatási intézmény alapító okiratát  ¾ Közli a felsőoktatási intézmény költségvetésének kereteit, ellenőrzi az intézmény  gazdálkodását, a szakmai munka eredményességét  ¾ Kezdeményezi a rektor megbízását, felmentését, gyakorolja felette a munkáltatói jogokat  ¾ Felhívja a felsőoktatási intézmény vezetőit a jogszabálysértő döntés orvoslására, a szükséges  intézkedések meghozatalára Æ bírósági eljárást kezdeményezhet, ha az intézmény a  törvényben meghatározott felhívásoknak nem tesz eleget (az eljárásra a Fővárosi Bíróság  illetékes)                             

35. tétel: A médiajog és médiaigazgatás alapjai  •

1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról  ¾ Megteremtette a duális médiarendszert (közszolgálati és kereskedelemi műsorszolgáltatás),  ügyelve arra, hogy a kereskedelmi és közszolgálati műsorszolgáltatás egyensúlya  fennmaradjon és teret nyerjenek a közösségi, nonprofit rádiózás és televíziózás hívei is  ¾ Felszámolta a frekvenciamoratóriumot  ¾ Ám a törvény nem neutralizálta a műsorszolgáltatás világát, hanem állandósította a média  politikai áthatottságát  • A műsorszolgáltatás elvei:  ¾ Alaptétele a rádiózás és televíziózás révén gyakorolható véleménynyilvánítási szabadság (a  műsorszolgáltatás szabad gyakorlása)  ¾ A műsorszolgáltató önállóan határozza meg a műsorfolyam tartalmát, amelyért egyébként  felelősséggel is tartozik (3.§(1))  ¾ A műsorszolgáltatás „kategorikus imperatívusza”:  4. § (1) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. ¾ Részletesen szól a reklámozás szabályairól, a szponzorálás elveiről és a közszolgálati  tevékenységgel szembeni általános és különös követelményekről  • Műsorszolgáltatók a médiatörvényben:  ¾ A törvény a műsorszolgáltatókat 5 kategóriába sorolja: (1) közszolgálat, (2) kereskedelmi, (3)  nem nyereségérdekelt, (4) szakosított, (5) közműsor‐szolgáltatók  ¾ Műsorszolgáltatási jogosultságok vételkörzet alapján lehetnek: (A) Országos, (B) körzeti, (C)  helyi  ¾ Terjesztésük módja szerint lehet: Földi, műholdas, vezetékes (idesorolva az AM‐mikro‐ rendszereket is)  (1) Közszolgálati műsorszolgáltatók:  ™ Közszolgálati műsorszolgáltatást a Magyar Köztársaság területén a törvényben külön  is nevesített három műsorszolgáltató, a Magyar Rádió Rt., a Magyar Televízió Rt., és a  Duna Televízió Rt. végezhet, amelyeknek mindennapi tevékenységét végső soron az  ORTT által jóváhagyott műsorszolgáltatási szabályzat igazgatja  ™ Feladatuk és kötelességük, hogy műsoridejük többségében közszolgálati műsorokat  sugározzanak, miközben a közszolgálati követelmény‐ és feladatrendszer jegyében a  törvény szigorúbb műsorszerkesztési szabályokat, így szigorúbb reklám‐ és  támogatási normákat is előír számára  ™ Az Országgyűlés a nemzeti műsorszolgáltatás céljainak megvalósítására létrehozta a  Magyar Rádió Közalapítványt, a Magyar Televízió Közalapítványt, és átalakította a  Hungária Televízió Közalapítványt  o A közalapítványok feladata, hogy tulajdonosok felügyeljék a három  közszolgálati műsorszolgáltató rt. gazdálkodását és tartalmi tevékenységét  o Az alapítványokat kuratóriumok működtetik, amelyek 2 részből tevődnek  össze:  9 Az elnökség tagjait az Országgyűlés választja a képviselőcsoportok  jelölése alapján (4 évre), a többi tagot, az ún. társadalmi kurátorokat,  a törvényben meghatározott rend szerint különböző szervezetek  delegálják (1 évre)  (2) Kereskedelmi műsorszolgáltatás:  ™ Meghatározása nem szerepel a törvény értelmező rendelkezései között, ám világosan  körvonalazható típusról van szó Æ a jogalkotó szándéka szerint ugyanis a jogszabály  a kereskedelmi, nyereségérdekelt műsorszolgáltatást vette általános fogalomnak  (3) Nonprofit műsorszolgáltató: 

™ Feladata: nemzeti, etnikai vagy más kisebbségi, kulturális cél, hátrányos helyzetű  csoport, lakóhelyi közösség szolgálata  ™ A műsorszolgáltatásból származó pénzügyi eredményt kizárólag a műsorszolgáltatás  folytatására, fejlesztésére használhatja fel és nem köteles műsorszolgáltatási díjat  fizetni sem  ™ Nem nyereségérdekeltté – kérelemre – az ORTT nyilváníthatja a szolgáltatót,  amelynek azután minden év végén be kell számolnia az erre vonatkozó feltételeknek  való megfelelésről  (4) Szakosított szolgáltatás:  43. Szakosított műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek műsorát a napi műsoridő legalább nyolcvan százalékában a műsorszolgáltató által pályázatban vagy bejelentésben vállalt azonos műfajú műsorszámokból szerkesztenek meg.   (5) A közműsor‐szolgáltatók:  ™ Az ORTT által elfogadott saját műsorszolgáltatási szabályzat alapján, többségében  közszolgálati műsorokat szolgáltatnak  • A médiaigazgatás intézményrendszere:  ¾ Az ORTT  ™ Jogi státusát tekintve autonóm jogállású államigazgatási szerv, mely az Országgyűlés  felügyelete alatt áll, önálló jogi személy, amely minden évben köteles beszámolni a  parlamentnek  ™ Gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi  ™ Költségvetését az OGY önálló törvényben hagyja jóvá  ™ A testületet (ami 5 főnél kevesebb nem lehet) az Országgyűlés a képviselők  többségének szavazatával négy évre választja, elnökét a köztársasági elnök és a  miniszter elnök együttesen, többi tagját az országgyűlési képviselőcsoportok jelölik  (főszabály, hogy minden frakció csak 1‐1 tagot jelöl) Æ a testület tagjai csak a  törvénynek vannak alárendelve, tevékenységük körében nem utasíthatók, vissza nem  hívhatók Æ taggá a legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkező, büntetlen  előéletű, felsőfokú végzettségű magyar állampolgár Æ a tagokra szigorú  összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak (pártpolitikai tevékenység számukra  tilos)  ™ Ügyrendjéről a törvény felhatalmazása alapján maga dönt  ™ Erős jogosítványokkal rendelkezik  ™ Feladatai:  41. § (1) A Testület feladatai: a) ellátja a műsorszolgáltatási jogosultság és a kormányzati rendelkezésben lévő műsorszolgáltatás céljára biztosított műholdas csatornák pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát; b) ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat; c) Panaszbizottságot működtet az eseti bejelentések kivizsgálására; ((d) műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet; e szolgálat által végzett vizsgálatok és értékelések rájuk vonatkozó teljes anyagát a Magyar Rádió Közalapítványnak, a Magyar Televízió Közalapítványnak, a Hungária Televízió Közalapítványnak, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaságnak, valamint a közszolgálati műsorszolgáltatóknak folyamatosan és térítésmentesen átadja. A vizsgálati szempontokra a Közalapítványok és a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság javaslatot tehetnek;))

e) véleményt nyilvánít a frekvenciagazdálkodással és a távközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről; ((f) külön törvényben meghatározott számú tagot jelöl a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanácsba; g) ellátja a műsorszolgáltatási szerződésekkel összefüggő feladatokat;

h) nyilvános nyilvántartást vezet a műsorszolgáltatási szerződést kötött műsorszolgáltatókról, valamint a bejelentés alapján nyilvántartásba vett műsorszolgáltatókról, műsorelosztókról és műsorszétosztókról; i) rendszeresen ellenőrzi a vele kötött műsorszolgáltatási szerződések megtartását; j) állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar műsorszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan, ideértve a sokcsatornás vezetékes rendszereket, valamint az audiovizuális ágazattal való összefüggéseket is, és részt vesz e területtel kapcsolatos döntések előkészítésében; k) kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat; l) biztosítja a központi költségvetés tervezéséhez és végrehajtásának ellenőrzéséhez szükséges információkat; m) megállapítja a műsorelosztással, valamint a műholdas terjesztéssel történő műsorszolgáltatás díjának mértékét (mértékeit), és ezt közzéteszi; n) beszámolót készít a 7. § (1)-(3) bekezdéseiben foglaltak teljesítéséről az Európai Bizottság részére; o) ellátja e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.))

™ Közjogi helyzetét tekintve a médiatörvény kettős megoldással szolgál:  o Az ügyek egy részében az ORTT‐t hatósági ügyekben eljáró államigazgatási  szervnek nyilvánítja Æ KET. szabályait kell alkalmazni  o Más ügyekben az államigazgatási eljárás szabályait nem lehet alkalmazni, az  ilyen téren hozott döntései kizárólag bíróság előtt támadhatók meg  ¾ A Testület Panaszbizottsága:  ™ Magától a Testülettől és annak a jelölésekre meghatározó befolyással rendelkező  egyes tagjaitól is független szervezet  ™ A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének való megfelelést ellenőrzi és az  ennek megsértése miatti beadványokat hivatott elbírálni  ™ A Panaszbizottság ügyrendjét és az egyes ügyekben eljáró tanácsok eljárási  cselekményeinek rendjét az ORTT állapítja meg  ™ Az ORTT tagjai választják meg (5 évre) a bizottság tagjait is  ™ Először a sérelmezőnek (kifogást tevőnek) a műsorszolgáltatóhoz kell fordulnia Æ  ennek sikertelensége esetén a Panaszbizottsághoz fordulhat Æ ami 15 NB köteles  állást foglalni a kifogást tevő által előterjesztett kérdésben Æ amennyiben a  panasznak helyt ad és határozatában erről rendelkezik, akkor az elmarasztalt  műsorszolgáltatónak műsorfolyamában a döntésben megjelölt helyen és módon  ismertetnie kell a Panaszbizottság állásfoglalását  ™ Súlyosabb vagy ismételt sérelem esetén a Bizottság kezdeményezheti, hogy az ORTT  bírság kiszabásával is nyomatékosítsa rosszallását  ™ 2.fokon az ORTT jár el Æ a Testület határozata ellen bírósághoz lehet fordulni  ¾ A Műsorszolgáltatási Alap:  ™ 1997‐ben jött létre: az elektronikus sajtó támogatását, a nemzeti audiovizuális ipar  fejlődését szolgálja  ™ Önálló jogi személyként működik, forrásai: műsorszolgáltatási díj, Testület által kiírt  pályázatok díjai,  műsorszolgáltatókkal szemben kiszabott kötbérek és bírságok  összege, és önkéntes befizetések  ¾ A hírközlési és a médiahatóság együttműködése  ™ Két szervezet közötti kooperáció eredményeit, az ORTT szempontjainak  figyelembevételével elkészült frekvenciaterveket közszemlére bocsátják (erről a  médiahatóság nyilvános meghallgatást tart, s csak azt követően hagyja azokat jóvá)  ™ A frekvenciaterv a piacra lépni szándékozó leendő műsorszolgáltatókat  információkkal látja el a kijelölt vételkörzet műszaki paramétereit illetően 

36. tétel: Közigazgatási információs rendszerek. Nyilvántartások a  közigazgatásban; adatvédelem (Nem saját: Köszönet annak, aki ezt  készítette THX!)  -

az igazgatás lényeges része az infók gyűjtése, elemzése → lehetővé teszi az igazgatási döntések meghozatalát

-

a közig kezdettől fogva egy szabályozott infórsz‐en alapul  az infórsz alapja a közig nyilvántartások rsz‐e: a közig funkciója azon nyilvánttsi rsz‐eknek  a  kialakítása, amelyek lehetővé teszik az egész államszervezet és társ. számára az infókhoz való  hozzájutást  a közig hatósági tev egy része a nyilvántartási/regisztratív tev 

 

A nyilvántartások fajai:  1)

2)

3)

Közhitelű  nyilvántartások:  ilyen  vezetését  jogszabály  állapítja  meg,  a  bejegyzés/törlés/módosítás  jogalkalmazó  aktus.  A  ~ok  infórsz‐t  is  alkotnak,  s  így  hatósági  tev, a közig szervező, irányító tev‐nek is alapjai  Közvetett  jogi  jelentőségű  nyilvántartások:  személyeket,  dolgokat,  jelenségeket,  eseményeket  jogsz  alapján  regisztrál,  de  nem  közhitelű.  A  jogalanyoknak  adatszolgáltatási  kötelezettségük  van,  de  személyes  adat  közlése  csak  az  érintett  hozzájárulásán/tv‐en/tv  felhatalmazása  alapján  önk  rendeleten  alapulhat  →  információs  önrendelkezési  jog.  Az  érdekelt az adatkezelésről táj‐t/helyesbítést/törlést kérhet, jogai megsértése esetén bs‐hoz  fordulhat. Jogsz‐ban mh esetben más személynek is rk‐re bocsáthatóak, stat infóként csak  személyazonosításra alkalmatlan módon.  Statisztikai  adatrendszerek:  közvetlenül  nem  kapcs  hatósági  tev‐hez,  de  jogsz‐ban  mh  adatszolgáltatási köt 

  Ket. 12. § (2):  Közig hatósági ügyek:   a) a hatóság ügyfelet érintő jogot/köt‐et állapít meg          b) adatot, tényt, jogosultságot igazol          c) hatósági nyilvántts‐t vezet          d) hat. ellenőrzést végez          e) tev gyakorlásához szükséges nyilvántts‐ba vételt/abból való        törlést rendeli el, ha tv vmely tev végzését/foglalk gyakorlását        köztestületi/más szervezeti tagsághoz köti  ‐ az igazolás, a nyilvántts‐ba bejegyzés határozat jellegű döntéssel történik, az ilyen dokumentumok: 

Határozat jellegű okiratok  1) Hatósági  bizonyítvány:  olyan  közokirat,  amelyet  a  hatóság  bármilyen  tény/állapot/egyáb  adat igazolására ad ki kérelemre/ex off (kivételesen), jogsz‐ban adott felhatalmazás alapján,  mh.  alakszerűségek  és  eljárási  rend  szerint.  Gyakran  a  jogosultságot  biztosító  hatósági  határozatok  kibocsátásának  alapjául  szolgálnak.  Kiállítás  feltétele:  jogszab  kifejezett  előírása/ügyfél  a  szükségességet  valószínűsíti.  Megtagadás:  jogsz‐ba  ütközik,  más  okirattal  bizonyítható,  ügyfél  nem  jelöli  meg  a  ~  felhasználásának  célját,nem  tud  valószínűsíteni,  valótlan adat, tény, állapot igazolását kéri. Közhitelesség (az ellenkező bizonyításáig). Ha jogsz  másként nem rk, a ~ egyszeri alkalommal, rövid határidőn belül használható fel.  2) Hatósági igazolvány: olyan közokirat, amelyet a hatóság tv‐ben/Korm.r.‐ben/önk.r.‐ben mh.  esetben  és  módon,  ex  off/kérelemre  (kivételesen)  állít  ki  az  ügyfél  adatainak/jogainak 

rendszeres  igazolása  céljából.  Adattartalmát  már  bármely  jogsz  meghatározhatja.  Közhitelesség, de ha a hamisságot az ellenőrzésre jogosult megállapítja, be kell vonni.  3) Hatósági nyilvántartás: amit a hatóság jogsz felhatalmazása alapján, az abban mh adatokra  nézve,  az  abban  mh.  formátumban  vezet;  a  bejegyzés/törlés/módosítás  kihat  a  jogalanyok  jogviszonyaira. Személyes adat nyilvántartását csak tv/tv felhatalmazása alapján önk.r. írhatja  elő. Közhitelesség: a hatóság az adatot ex off köteles kijavítani, erről az ügyfelet értesíteni. Az  ügyfél díj ellenében hitelesített másolatot, kivonatot kérhet – ha jsz másként nem rk.     A magyar statisztikai rendszer: 

-

nemzetközi követelmények: a) EUROSTAT: A Bizottság hivatali szerve, főigazgató irányításával működik, összehangolja a tá-ok adatgyűjtési módszereit, a mutatószámok definícióit, harmonizálja az osztályozásokat. Ajánlásai tkp követelmények

-

b) ENSZ Statisztikai Bizottsága, ILO, WHO, IMF, Világbank ajánlásai  Az  1993:  46.  tv  ‐  a  statisztika  feladata:  valósághű,  tárgyilagos  kép  az  államhatalmi/közig  szervek/társ szervezetei és tagjai számára  Hivatalos stat szolgálatot látnak el: KSH, minisztériumok, OIT, LÜ, MNB, GVH  KSH: országos hk‐ű, a Korm. közvetlen felügyelete alá tartozó szakmailag önálló közig szerv.  Elnöke  statisztikai  közleményt  bocsát  ki  (áll.  ir.  egyéb  jogi  eszk),  melyben  stat  fogalmat,  módszert,  osztályozást  stb  írhat  elő.  Személyes  adatok  körében  stat  célú  adatgyűjtés  csak  tv/korm.r. írhat elő  Országos  statisztikai  adatgyűjtési  program  (OSAP):  összefoglalja  az  adatszolgáltatók  stat  feladatait,  amelyet  a  korm.r.‐ben  hirdet  ki,  véleményezi  az  Orsz.  Stat.  Tanács  –  ebben  képviselet: a  hiv. stat. szolgálat tagjai,  mtói/mvói érdekképviseletek, önkormányzatok,  MTA  Stat Bizottsága által javasolt tudósok + adatvédelmi ombi  stat tájékoztatás alapelve: egyenrangúság→nyilvánosság  tájékoztatási naptár 

-

-

-

FELADATOK AZ EUROSTATTAL VALÓ HARMONIZÁCIÓBAN  1) Regiszterek  A gazdasági szervezetek regiszterének 3 szintje van: jogi egységek, gazd egységek, telepek. Csoportosítások: foglalkoztatottak száma, tevékenység jellege, regionális csop

2) Konjunktúramutatók  Az EU havi táj-t kér, de az IMF-nek is kell. Fontosabbak: GDP – negyedévenként, megyénként; nemzetközi fizetési mérleg havi adatai; termelő ágazatok havi adatai; foglalkoztatási mutatók.

3) Külker statisztika  EU tá-ok egymás közti kereskedelmének megfigyelésére: INTRASTAT – vállalati adatgyűjtésen alapul (azok a gazd. szervek kötelesek adatgyűjtésre, amelyek éves EU-n belüli forgalma biz. küszöböt meghalad, kisebbeknél becslés), tá-ok közti forgalom havi részletes termékbontásban. Nem tá-ok közti forgalom: EXTRASTAT – a vámnyilvánttsok alapján.

4) Nemzetközi migráció megfigyelése  Gond: illegális bevándorlók száma. Állampolgárság, korcsoportok, nemek szerinti bontás. Belföldi migrációt is mérni kell, egységesség követelménye.

5) Pénzügystatisztika  jelentős fejlesztést igényelt T-k: a) pénzügyi  számlák  rendszere  –  a  pü‐i  eszközökben,  mennyiségükben  és  a  köt‐ekben  bekövetkező  változásokat  vizsgálják:  a  PM  bevonásával  a  MNB  stat  szolgálatának  feladata.   b) monetáris‐ és bankstatisztikák: a  betéti és hitelkamat, a deviza‐  és valutaárfolam, a  rk‐re álló pénztömeg mennyisége, forgalma – az MNB feladata.  c) fizetésimérleg‐stat: feladat a konzisztencia megteremtése a ~ és a külker stat adatai  közt, ill. az értékpapírok stat rsz‐ének kidolgozása  d) államházt. pü‐i stat: megfelelés az ENSZ által előírt System of National Account (SNA)  követelményeknek. PM feladatkörébe tartozik, KSH koordinál  6) Agrárstatisztikai infórsz. 

A termelés naturális alapadatai megfelelnek az EU adatigényeinek, a nem naturáliákban mért adatok tekintetében több követelmény: a) mg‐i tev‐t folytató gazdaságok osztályozási rsz‐ének harmonizálása  b) mg makro‐és mikroökonometriai mutatóinak megfigyelése  c) agrártermékek  ráfordítás‐  hozam‐,  költség‐  és  jövedelemviszonyait  megfelelően  tükröző  statisztika  d) mg‐i árstat a kibocsátott és felhasznált termékekre egyaránt  2000‐ben általános mg‐i összeírás 

7) Ipari, építőipari stat  A szerkezeti statisztika esetén áttérnek a tevékenységi egység szintű, T-i bontású megfigyelésre azon gazdálkodóknál, amelyekkel erről előzetesen megállapodott. PRODCOM átvétele: harmonizált termék-nómenklatúra. Minden 20 fő feletti üzemet meg kell figyelni a termékek számbavételénél. 8) Osztályozások A tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere megfelel az EU-s NACE-nek. 9) Kisvállalkozások infórsz-e Fő kritérium a foglalkoztatottak száma. 5-49 fő: elsősorban reprezentatív módon, másodsorban teljeskörű adatgyűjtéssel. <5 fő: részben egyéb állig forrásokból, részben időszakonkénti reprezentatív mintavétellel. Követelmény a SME-knek az export-import és a foglalkoztatottak számának alakulásában betöltött szerepének nyomon követése. Szürke gazdaság problémája. 10) Fogyasztói árindexek módszertanának korszerűsítése Követelmény az infláció időbeni és térbeli összehasonlíthatósága, a fogyasztói kosár tükrözze a fogy struktúrát. → EUROSTAT: harmonizált fogy árindex módszer → erre térnek át. (Az összes fogy kiadás 0,1%-át meghaladó termék-és szolg kategóriákat kell számításba venni). 11) Regionális adatok 

1997 óta területi infórsz → regionális bontás (7 db) 12) Informális gazdaság szerepének mérése 

AZ SNA 1993 óta javasol becslési módszereket a fekete- és szürkegazd teljesítményének figyelembevételére (teljes körű megfigyelés nem lehetséges)

37. Rendészeti igazgatás, a rendőrség jogi státusza és feladatai  •

Rendészeti igazgatás alapfogalmai (a közigazgatás egyik legrégebbi tevékenysége):  ¾ Rendészet:  ™ Def: olyan jogilag szabályozott közigazgatási, illetve államigazgatási tevékenység, amely  a közbiztonság (közrend) és a belső rend megzavarásának megakadályozására,  esetenként megelőzésére, a megzavart rend helyreállítására irányul  ™ Magában hordozza a közhatalmi dominanciát  ™ Az eljáró szerv mindig valamely közcélt, közfeladatot teljesít, ami szorosan kötődik a  biztonsághoz  ™ A közhatalmi fellépésre közvetett vagy közvetlen, esetleg jövőbeni veszélyhelyzet  bekövetkezése ad indokot  ™ A fellépésben benne rejlik a legitim erőszak alkalmazásának a lehetősége  ™ Az eljáró szerv mindig államigazgatási szerv (mindig közigazgatási hatósági tevékenység)  {hatósági jogalkalmazás, hatósági intézkedés}  ™ A rendészeti hatósági jogalkalmazás beavatkozó jellegű (jogilag rögzített viszonyrendszer  sérelem vagy annak veszélye estén beavatkozik)  ™ A központi államigazgatás szervei a rendészeti tevékenységet szigorú hierarchiában  irányítják Æ tipikus belső igazgatási jogintézmény a parancs  ™ Legfőképp ezen a területen találhatjuk az emberi élet kioltásának jogszerű lehetőségét  (terrorcselekmények vagy más súlyos bűncselekmények elleni fellépés során)  ™ A veszélymegelőzés, veszélyelhárítás során számos szabadságjog korlátozására van  lehetőség  ™ Gyakran jogsértésre reagál, de célja lehet a prevenció vagy a veszély elhárítása  ™ Lehet bűnügyi vagy közbiztonsági rendészet  ¾ Közrend, közbiztonság, belső rend  ™ Közrend:  o Egyes álláspontok szerint a közrend és a közbiztonság analóg kategóriák (a rendőrségi  tevékenységben teljes következetlenséggel felváltva használják)  o Mások szerint a közrend maga a jogrend, annak a mindennapokban érvényesülő  megfelelője, egy feltételezett célállapot  o 3.álláspont:Amit a közrend biztosít, illetve, amit a jogrend tényleges érvényesülése  révén létrehoz az a közbiztonság  o Sem az alkotmány, sem a rendészet legfőbb szerveként kezelt rendőrség  alaptörvényének feladatmeghatározásánál a jogalkotók nem használják a közrend  kategóriáját (Ám szerintem ez a szövegrész hatálytalan, mivel 2008. január 1.‐jétől a  rendőrségi törvénybe bekerült a közrend védelme mint rendőrségi feladat)  o Ám alkotmányunk rögzíti, hogy a Magyar Köztársaság rendőrségének feladata a  közbiztonság és a belső rend védelme (vagyis a közbiztonság jogi tárgy)  ™ Közbiztonság: (ennek fenntartására elsősorban a rendőrség hivatott)  o Jogilag szabályozott olyan állapot, amelynek feladata az állampolgárok személy‐ és  vagyonbiztonságának megóvása, illetve a társadalomban jogszabály szerint  létrehozott valamennyi szervezet célra rendelt működésének biztosítása  ™ Belső rend: (ennek vigyázására a rendőrség mellett főleg a nemzetbiztonsági hierarchia  hivatott)  o A Magyar Köztársaság függetlenségének, területi egységének, az alkotmányos rend, a  többpárti rendszeren alapuló demokrácia védelméhez kötődik Æ működésének  centrumában elsősorban a nemzetbiztonsági érdekek óvása, vigyázása áll  • A rendőrségi igazgatás  ¾ A rendőrség feladatai, hatáskörei  ™ Az 1994. évi XXXIV. törvény és a 3/1995. (III.1) BM rendelet tartalmazza a rendőrség  alapfeladatait 

™ A jogi szabályozás szerint a rendőrségnek két fő feladata van:  o A közbiztonság védelme  o A közrend védelme  o Államhatár őrzése (2008. január 1.‐jétől)!!!  ™ A rendőrség bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti hatáskörökkel  rendelkezik: (a rendőrség ezen feladatainak ellátásában segítséget kap az illetékességi  területen tevékenykedő társadalmi öntevékeny szervektől, elsősorban a polgárőrségtől)  a) általános bűnügyi nyomozó hatósági jogkört gyakorol, végzi a bűncselekmények megelőzését és felderítését; b) szabálysértési hatósági jogkört gyakorol, közreműködik a szabálysértések megelőzésében és felderítésében; c) d) ellátja a közbiztonságra veszélyes egyes eszközök és anyagok előállításával, forgalmazásával és felhasználásával kapcsolatos hatósági feladatokat; e) közlekedési hatósági és rendészeti feladatokat lát el; f) ellátja a közterület rendjének fenntartásával kapcsolatos rendészeti feladatokat; g) gondoskodik a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak személyi védelméről, valamint a büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjának (a továbbiakban: Védelmi Program) végrehajtásáról, továbbá védi a Magyar Köztársaság érdekei szempontjából különösen fontos személyek (a továbbiakban: védett személy) életét, testi épségét, őrzi a kijelölt létesítményeket; h) engedélyezi és felügyeli a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet; i) büntetés-végrehajtási feladatokat lát el; j) ellátja a rendkívüli állapot, a megelőző védelmi helyzet, a szükségállapot, a veszélyhelyzet és az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott helyzet, katasztrófa vagy katasztrófa veszélye esetén a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat, továbbá rendkívüli állapot idején, az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott esetben közreműködik az államhatárt fegyveresen vagy felfegyverkezve átlépő személyek kiszorításában, illetve elfogásában és lefegyverzésében; k) őrzi az államhatárt, megelőzi, felderíti, megszakítja az államhatár jogellenes átlépését; l) ellenőrzi az államhatáron áthaladó személy- és járműforgalmat, a szállítmányokat - ide nem értve a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendeletében meghatározott vámellenőrzést -, valamint végzi a határátléptetést, továbbá biztosítja a határátkelőhelyek rendjét; m) irányítja a határesemények kivizsgálásával megbízott magyar szervek tevékenységét, felügyeli az államhatár felmérésével, megjelölésével, a határjelek felújításával kapcsolatos munkák végzését; n) megteszi az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedéseket, továbbá elhárítja az államhatár rendje ellen irányuló erőszakos cselekményeket; o) elvégzi a részére törvényben vagy kormányrendeletben megállapított, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat. ¾ A rendőrség irányítása:  4. § (1) A Rendőrség állami, fegyveres rendvédelmi szerv. (2) A Kormány a rendészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján irányítja a Rendőrséget.

(3) A Rendőrség központi szervre, megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságokra, valamint rendőrkapitányságokra és határrendészeti kirendeltségekre tagozódik. Egyes feladatok ellátására törvény vagy kormányrendelet más rendőri szervet is létrehozhat. (4) A Rendőrség személyi állománya hivatásos állományú rendőrökből, köztisztviselőkből, közalkalmazottakból, valamint a Munka Törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállalókból állhat. 6. § (1) A Rendőrséget az országos rendőrfőkapitány vezeti. (2) Az országos rendőrfőkapitányt a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A jelöltet a kinevezést megelőzően az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottsága meghallgatja, és alkalmasságáról állást foglal. (3) Az országos rendőrfőkapitány (jogköre 3 területre osztható: Vezetői (szakmai), hatósági, szervezetirányító) a) a Rendőrség szervei számára kötelező utasítást adhat ki, b) javaslatot tesz az országos rendőrfőkapitány helyettesének vagy helyetteseinek, a rendőrfőkapitányságok vezetőinek, valamint a külön jogszabályban meghatározott rendőri szervek vezetőinek kinevezésére és felmentésére, c) közvetlenül vezeti a Rendőrség központi szervét, d) a miniszter jóváhagyását követően kiadja a Rendőrség központi szervének szervezeti és működési szabályzatát, e) gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat a Rendőrség központi szervének állományába tartozó személyek felett, f) irányítja a rendőr-főkapitányságok és a közvetlen alárendeltségébe tartozó más rendőri szervek vezetőinek tevékenységét, g) a kinevezés és a felmentés kivételével gyakorolja a rendőr-főkapitányságok vezetői és az általa irányított más rendőri szervek vezetői felett a munkáltatói jogokat, h) kinevezi és felmenti a rendőr-főkapitányságok és a közvetlen alárendeltségébe tartozó más rendőri szervek vezetőinek helyetteseit, i) jóváhagyja a rendőr-főkapitányságok és az általa irányított más rendőri szervek szervezeti és működési szabályzatait, j) az államhatár rendjének fenntartása érdekében jóváhagyásra a miniszter elé terjeszti a konfliktushelyzet és tömeges méretű migráció kezelésére vonatkozó terveket. (4) Az országos rendőrfőkapitány képviseli a Rendőrséget, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik.

™ A rendészeti miniszter irányítási jogai széles körűek: {nagyon hosszú lista)  a) szabályozza a Rendőrség tevékenységét és működését, b) irányítja az országos rendőrfőkapitány tevékenységét, törvényességi, szakszerűségi, pénzügyi és hatékonysági szempontból ellenőrzi a Rendőrség tevékenységét, c) az országos rendőrfőkapitány javaslatára jóváhagyja a Rendőrség központi szervének szervezeti és működési szabályzatát, d) előterjesztést készít a miniszterelnök részére az országos rendőrfőkapitány kinevezésére és felmentésére; az előterjesztéshez csatolja az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának állásfoglalását, e) gyakorolja az országos rendőrfőkapitány felett - a kinevezés és a felmentés kivételével - a munkáltatói jogokat, kinevezi és felmenti az országos rendőrfőkapitány helyettesét vagy helyetteseit, f) kinevezi és felmenti a rendőr-főkapitányságok vezetőit, gyakorolja a külön jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat, g) a rendőrségi feladatok teljesítésére, a Kormánynak a közbiztonság és a közrend védelme, valamint az államhatár őrzése, a határforgalom ellenőrzése és az államhatár rendjének fenntartása körében hozott döntései végrehajtására - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az országos rendőrfőkapitány számára egyedi utasítást adhat ki feladat elvégzésére, mulasztás pótlására vagy jogszabálysértő állapot megszüntetésére, h) az országos rendőrfőkapitányt jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti,

i) kinevezi és felmenti - a nemzetközi szerződések és a Kormány felhatalmazása alapján - az államhatárral kapcsolatos ügyek intézésére létrehozott szervek vezetőit, helyetteseit, tagjait és állandó szakértőit, j) jóváhagyja az államhatár rendjének fenntartása érdekében a konfliktushelyzet és a tömeges méretű migráció kezelésére vonatkozó terveket, k) gondoskodik a Rendőrség belső bűnmegelőzési ellenőrzéséről, a bűncselekmények felderítéséről.   + könyv szerint egyéb feladatok:Æ előkészíti a rendőrséggel kapcsolatos törvénytervezeteket  ‐‐> meghatározza a rendőri oktatás, kutatás, képzés irányait Æ képviseli a szervezetet az OGY és a  Kormány ülésein Æ előterjesztést készít a köztársasági elnök részére a tábornoki kinevezésre és  felmentésre Æ irányítja a rendőrség költségvetési gazdálkodását, jóváhagyja a rendőrség fejlesztési  tervét  

•

A rendőrség szervezete:  ¾ Központi szerve az Országos Rendőr‐főkapitányság Æ élén az Országos Rendőrfőkapitánnyal  ¾ ORFK vezetőjének közvetlen irányítása alatt működnek a rendőrség területi szervei a megyei  rendőr‐főkapitányságok  és a helyi szervek, az önálló feladatkörrel felruházott  rendőrkapitányságok  (itt a könyvben van még: rendőrség személyi állománya, de  sztem az, hogy a rendőr szolgálati  viszonyt hogyan létesíthet, meg az hogy hogyan szűnhet ez meg, az egyáltalán nem tartozik a  tételhez)                                                                   

38.tétel: A rendőrség jogosítványai, a rendőri intézkedések  •

A rendőri intézkedések  ¾ Az intézkedéseknek mindenki köteles magát alávetni (legyen az magyar vagy nem magyar  állampolgár)  ¾ Diplomáciai vagy egyéb személyi mentességet élvező személyekkel szemben a rendőr csak  bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésének észlelésekor intézkedhetÆ ilyenkor a  Külügyminisztérium ügyeletét azonnal értesíteni kell  ¾ Országgyűlési képviselőt, az állampolgári jogok országgyűlési biztosát és általános  helyettesét, az adatvédelmi biztost, a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési biztosát,  az AB elnökét és tagjait, az ÁSZ elnökét és alelnökét, a legfőbb ügyészt az Országgyűlés  hozzájárulása nélkül személyes szabadságukban korlátozni, illetve ellenük (a tettenérés  esetét kivéve) büntető‐ vagy szabálysértési eljárást indítani nem lehet    ¾ Fontosabb rendőri intézkedések: (Rtv. 16‐ot nevesít)  ™ Igazoltatás  o Bárkit igazoltathat, akinek személyazonosságát meg akarja állapítani  o Az erre való felhívásnak az érintett köteles eleget tenni (szem.igazolvánnyal vagy  olyan más hatósági igazolvánnyal, amely tartalmazza a személyazonosításhoz  szükséges adatokat pl:útlevél)  o Igazoltatás megtagadása vagy sikertelensége esetén az érintett személyt elő lehet  állítani, róla fényképfelvétel készíthető vagy ujjlenyomat vehető  ™ Fokozott ellenőrzés, ruházat, csomag és jármű átvizsgálása  o Akkor kerülhet rá sor, ha a közbiztonság védelme az adott rendezvény vagy esemény  helyszínén az oda belépők vagy ott tartózkodók erőteljesebb ellenőrzését igényli  (pl:sportrendezvény)  o Sor kerülhet rá akkor is ha a közterület biztonsága indokolja  ™ Felvilágosításkérés  32. § A rendőr a feladatának ellátása során bárkihez kérdést intézhet, felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltehető, hogy a megkérdezett olyan közlést tehet, amely a rendőri feladatok teljesítéséhez szükséges. A felvilágosítás kérésének idejére a kérdezett személy feltartóztatható. Akitől a rendőr felvilágosítást kér - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az általa ismert tényekkel, adatokkal kapcsolatos válaszadást nem tagadhatja meg. ™ Elfogás és előállítás  33. § (1) A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt, a) akit szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten értek; b) aki ellen elfogatóparancsot, nemzetközi elfogatóparancsot, illetve európai elfogatóparancsot adtak ki; c) akinek őrizetbe vételét, előzetes letartóztatását rendelték el, vagy akinek ideiglenes kényszergyógykezelését, illetőleg elmeállapotának megfigyelését rendelték el; d) aki az őrizetbe vétel, az előzetes letartóztatás, ideiglenes kiadatási letartóztatás, kiadatási letartóztatás, ideiglenes átadási letartóztatás, átadási letartóztatás, a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása során megszökött, vagy a fogvatartás helyéről engedéllyel eltávozva oda nem tért vissza, a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, valamint a távoltartás szabályait megszegte, illetőleg, aki az ideiglenes kényszergyógykezelés, az elmeállapotának megfigyelése, a kényszergyógykezelés vagy a javítóintézeti nevelés alól magát kivonta; e) akinek előállítását külön törvényben meghatározott feltételek alapján elrendelik; f) aki az ország területén jogellenesen tartózkodik Előállítás (valamelyest enyhébb intézkedés)

(2) A rendőr a hatóság vagy az illetékes szerv elé állíthatja azt, a) aki a rendőr felszólítására nem tudja magát hitelt érdemlően igazolni, vagy az igazolást megtagadja; b) aki bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható; c) akitől bűncselekmény gyanúja vagy szabálysértés bizonyítása érdekében vizeletvétel vagy véralkohol-vizsgálat céljából vérvétel, valamint műtétnek nem minősülő módon egyéb mintavétel szükséges; d) aki a szülői felügyelet vagy a gyámság, illetőleg az intézeti nevelés hatálya alól engedély nélkül kivonja magát; e) aki a pártfogó felügyelet - külön törvényben meghatározott és a Rendőrség hatáskörébe tartozó - szabályait megszegi; f) aki a szabálysértést az abbahagyásra irányuló felszólítás után is folytatja, illetőleg akivel szemben az eljárás azonnal lefolytatható, továbbá akitől tárgyi bizonyítási eszközt kell megszerezni, vagy elkobzás alá eső dolgot kell visszatartani. (3) A Rendőrség az előállítással a személyi szabadságot csak a szükséges ideig, de legfeljebb 8 órán át korlátozhatja. Ha az előállítás célja még nem valósult meg, indokolt esetben ezt az időtartamot a rendőri szerv vezetője egy alkalommal 4 órával meghosszabbíthatja. Az előállítás időtartamát a rendőri intézkedés kezdetétől kell számítani. (4) Az előállítottat szóban vagy írásban az előállítás okáról tájékoztatni kell, és az előállítás időtartamáról részére igazolást kell kiállítani. ™ Közbiztonsági őrizet (tulajdonképp az előállítás folytatása)  38. § (1) A Rendőrség az előállított személyt 24 óra időtartamra jogosult közbiztonsági őrizetbe venni, ha az őrizetbe vételt a személyazonosság megállapítása szükségessé teszi. Az őrizet időtartamába az előállítás ideje beszámít. (2) A Rendőrség azt a feltételes szabadságra bocsátott elítéltet, illetve a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátottat, akit pártfogó felügyelet alá helyeztek, ha a pártfogolt a hatóság elől elrejtőzött vagy elrejtőzésétől alaposan tartani kell, 72 óra időtartamra őrizetbe veheti. ™ Elővezetés: (34.§)  o Akkor alkalmazhatja a rendőr, ha valamely más hatóság erre a rendőrséget felkéri  o Ha szükséges, akkor a rendőr az elővezetett személyt legfeljebb 12 órára  visszatarthatja  ™ Biztonsági intézkedés: (37.§)  o Mindig valamilyen veszélyhelyzet megszüntetése érdekében alkalmazza a rendőrség  (37. § A rendőr az önveszélyes állapot vagy a személyeket, illetőleg az anyagi javakat közvetlenül fenyegető veszélyhelyzet megszüntetése érdekében)

Ilyenkor a rendőr megteszi a szükséges intézkedéseket,pl: területet zárhat le,  meghatározott személyeket egészségügyi intézménybe kísérhet  ™ Intézkedés magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen  o A magánlakás sérthetetlenségét töri meg, ezért csak szigorú feltételek fennállása  esetén lehet alkalmazni  o Alapvetően a rendőr a magánlakásba csak az érintett jogosult engedélyével vagy  hatósági határozattal léphet, hatolhat be  o Ez alól a törvény felsorolja a kivételeket (9 pontban) pl: segélyhívás, öngyilkosság  illetőleg bűncselekmény megakadályozása, közveszélyben levők kimentése,  tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos intézkedés megtétele,  elővezetés végrehajtása  ™ Műszeres ellenőrzés (hazugságvizsgáló)  41. § A Rendőrség a büntetőeljárásban vagy körözött személy felkutatásakor az ügyben érintettet, ha előzetesen írásban hozzájárul, illetve gyermekkorú vagy fiatalkorú esetében o

törvényes képviselőjének írásos hozzájárulásával, műszeres (poligráfos) vizsgálat alkalmazásával is ellenőrizheti. Fiatalkorú gyanúsított esetében a műszeres (poligráfos) vizsgálatot alkalmazni nem lehet. ™ Közlekedésrendészeti intézkedés (44.§)  o Ennek keretében Æ a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, szüneteltetheti,  közlekedési szabályok megtartását ellenőrizheti, járművezetésre jogosító engedélyt  elveheti stb.  ™ Könyvben nem szereplő új intézkedések (2008.január 1.‐jétől):  Idegenrendészeti intézkedés (nemzetközi szerződés alapján személyek államhatáron  történő átadása, átvétele), határforgalom‐ellenőrzés  • Rendőri kényszerítő eszközök:  ¾ Általános szabályok:  ™ Akkor van rá szükség, ha az érintett aktív vagy passzív ellenállást tanúsít, vagy a fent  említett intézkedésektől eredmény nem várható  ™ A rendőr köteles tiszteletben tartani a testi épséghez kapcsolódó jogokat, így a testi  épséget csak a legszükségesebb mértékben veszélyeztetheti Æ mindig figyelemmel kell  lenni a szükségesség, a jogszerűség és az arányosság követelményeinek megtartására  ™ Súlyosabb kényszerítő eszköz csak akkor alkalmazható, ha enyhébb kényszerítő eszköz  alkalmazása nem vezetett eredményre vagy eleve sikertelennek mutatkozik  ™ A kényszerítő eszköz alkalmazását mindig meg kell előznie a jogellenes magatartás  abbahagyására való felszólításnak, majd annak a figyelmeztetésnek, hogy kényszerítő  eszköz igénybevétele következik  ¾ Kényszerítő eszközök fajtái:  ™ Testi kényszer  ™ Bilincs  ™ Vegyi eszköz, elektromos sokkoló, rendőrbot, kardlap, illetőleg más eszköz használata  ™ Szolgálati kutya igénybevétele  ™ Útzár, megállásra kényszerítés  ™ Lőfegyverhasználat  (52.§‐56.§)  53. § (1) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékosan, személyre leadott lövés minősül. 54. § (1) A rendőr lőfegyvert használhat a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására; b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására; c) a közveszélyokozás, a terrorcselekmény vagy a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűncselekményének megakadályozására vagy megszakítására; d) bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének megakadályozására; e) lőfegyver, illetőleg robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására; f) az állam működése vagy a lakosság ellátása szempontjából kiemelkedően fontos létesítmény ellen felfegyverkezve intézett támadás elhárítására; g) az emberi élet kioltását szándékosan elkövető elfogására, szökésének megakadályozására; h) i) azzal szemben, aki a nála lévő fegyver vagy élet kioltására alkalmas más eszköz letételére irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, és magatartása a fegyver vagy más az élet kioltására alkalmas eszköz ember elleni közvetlen felhasználására utal;

j) az elfogott, bűncselekmény elkövetése miatt őrizetbe vett, vagy bírói döntés alapján fogva tartott személy erőszakos kiszabadításának megakadályozására, az azt megkísérlővel szemben; k) a saját élete, testi épsége, személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására. 55. § Nincs helye lőfegyverhasználatnak - a fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett támadás, fegyveres ellenállás leküzdése, illetőleg a tömegben lévő személlyel szembeni használat (57. §) kivételével - ha a) olyan személy életét vagy testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a lőfegyverhasználat feltételei nem állnak fenn; b) a rendőri intézkedés célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető. 56. § (1) A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie a) felhívásnak, hogy a felhívott a rendőri intézkedésnek engedelmeskedjék; b) más kényszerítő eszköz alkalmazásának; c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik; d) figyelmeztető lövésnek. (2) A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő, és a késedelem az intézkedés eredményességét, a rendőr vagy más személy életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti. ™ Csapaterő alkalmazása  ™ Tömegoszlatás (59.§, 2008.jan 1.‐jétől kezdve már nem lehet gumilövedéket alkalmazni  ennek során)  59. § (1) Ha a jogellenesen összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlásra irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, a Rendőrség az e fejezetben szabályozott kényszerítő eszközök alkalmazása mellett a tömeggel szemben a következő eszközt, illetőleg intézkedést alkalmazhatja: a) vízágyút, b) pirotechnikai eszközt, gumilövedéket (2008.január 1.) c) ingerlőgázt, d) elfogó hálót, e) lóháton vagy járműkötelékben végzett kényszeroszlatást. (2) Az (1) bekezdésben említett eszköz alkalmazására a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell. (3) Tilos a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásban. (4) Tilos a tömegoszlatásra lőfegyvert használni. 60. § (1) A csapaterő alkalmazása során a rendőr a csapaterő parancsnokának utasítása szerint köteles eljárni. (2) A tömeg szétoszlatására irányuló csapaterő alkalmazása során a Rendőrség a helyszínen lévők egyéni felelősségét nem vizsgálja. •

A rendőrség titkos információgyűjtése:  ¾ Általános elvek:  63. § (1) A Rendőrség {bűnüldözési célból} bűncselekmény elkövetésének megelőzésére, felderítésére, megszakítására, az elkövető kilétének megállapítására, elfogására, körözött személy felkutatására, tartózkodási helyének megállapítására, bizonyítékok megszerzésére, valamint a büntetőeljárásban részt vevők és az eljárást folytató hatóság tagjainak, az igazságszolgáltatással együttműködő személyek védelme érdekében törvény keretei között - titokban információt gyűjthet. (cél: mindig az állam bűnüldöző szerepének megerősítése)

™ Különbséget kell tenni engedélyhez nem kötött és kizárólag a bíróság által engedélyezett  titkos információgyűjtés között  ™ Gyakran együtt jár bizonyos emberi jogok korlátozásával Æ ezért a társadalmi érdeknek  mindig erősebbnek kell lenni az esetleges, lehetséges jogsérelemnél  ¾ Bírói engedélyhez nem kötött módszerek: (64.§)  ™ Legismertebb módszer a bűnözőkkel kapcsolatot tartó személyek ügynökként való  alkalmazása, illetőleg bizalmi személy igénybevétele  ™ Rendőri jelleg leplezése információgyűjtés közben, gyakran beépülve az adott bűnözői  körbe (fedett nyomozó),  ™ Fedőokiratok, fedőintézmények létesítése álcázásra (álnév használata, vállalkozások  létrehozása, ami az ügynök jövedelemszerző tevékenységét legalizálja)  ™ Bűncselekmény elkövetésével összefüggő személyek, járművek, útszakaszok, objektumok  titkos megfigyelése  ™ Csapdaállítás (BCS elkövetőjének leleplezésére vagy a bizonyítás érdekében)  ™ Mintavásárlás érdekében informátor, bizalmi személy alkalmazása  ¾ Bírói engedélyhez kötött módszerek: (69.§)  69. § (1) A Rendőrség bírói engedéllyel a 63. § (1) bekezdésében meghatározott bűnüldözési célból a súlyos bűncselekmények esetében a nyomozás elrendeléséig a) magánlakást titokban átkutathat (titkos kutatás), az észlelteket technikai eszközzel rögzítheti; b) magánlakásban a történteket technikai eszköz segítségével megfigyelheti és rögzítheti; c) levelet, egyéb postai küldeményt, valamint a telefonvezetéken vagy azt helyettesítő távközlési rendszerek útján továbbított közlés tartalmát megismerheti, azt technikai eszközzel rögzítheti; d) az Interneten vagy más számítástechnikai úton történő levelezés (E-mail) során keletkezett adatokat és információkat megismerheti és felhasználhatja. ™ Ezek a cselekmények az alkotmány 59.§‐ában biztosított magánlakás sérthetetlenségéhez  való jog vagy magántitok védelméhez való jog sérelmével járnak Æ ezért szükséges  hozzájuk bírói engedély Æ a titkos információgyűjtést a nyomozó hatóság székhelye  szerint illetékes helyi bíróság bírája engedélyezi Æ 72 órán belül végzéssel történik Æ az  engedély legfeljebb 90 napra szól (indokolt esetben maximum 90 nappal  meghosszabbítható Æ a hosszabbítás ismételhető)  • Rendőrségi intézkedéssel szembeni jogorvoslat: (2008. január 1‐től)  92. § (1) Akinek az e törvény IV., V. és VI. fejezetében meghatározott kötelezettség megsértése, a rendőri intézkedés, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: intézkedés) alapvető jogát sértette - választása szerint - panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez, vagy kérheti, hogy panaszát az országos rendőrfőkapitány a Testület által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el. (2) Akinek az intézkedés jogát vagy jogos érdekét érintette, panasszal fordulhat az intézkedést foganatosító rendőri szervhez. (4) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott eljárások tárgyi költségmentesek. 93. § (1) A Testülethez a panaszt az intézkedéstől, ha pedig a panasz előterjesztője az őt ért jogsérelemről később szerzett tudomást, ettől az időponttól számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni.

A) Ha a panaszt az országos rendőrfőkapitány a testület által lefolytatott vizsgálatot követően bírálja el: (6) A Testület a panaszt kilencven nap (90 NB) alatt vizsgálja meg. A Testület az állásfoglalását külső befolyástól mentesen alakítja ki. A Testület az állásfoglalását megküldi az országos rendőrfőkapitány számára. (7) Az országos rendőrfőkapitány a panaszról az állásfoglalás kézhezvételét követő tizenöt napon (15 NB) belül közigazgatási hatósági eljárásban dönt. Ha az országos rendőrfőkapitány határozatában eltér a Testület állásfoglalásától, ezt köteles megindokolni.

(9) Az országos rendőrfőkapitány határozata ellen a közigazgatási eljárásban fellebbezésnek helye nincs, az ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatnak van helye.

B) Intézkedést foganatosító szervhez benyújtott panasz esetén: 93/B. § (1) Az intézkedést foganatosító szervhez benyújtott panaszt az intézkedést foganatosító szerv vezetője közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el. (2) A panaszt az intézkedést követő harminc napon (30 NB) belül lehet előterjeszteni és a beérkezéstől, illetve az áttételtől számított harminc napon (30 NB) belül kell elbírálni. (3) A fellebbezést az intézkedést foganatosító rendőri szerv vezetője felett irányítási jogkört gyakorló személy bírálja el. Ha a panaszt első fokon az országos rendőrfőkapitány bírálta el, a határozat ellen a közigazgatási eljárásban fellebbezésnek helye nincs, az ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatnak van helye.                                          

39.tétel: A nemzetbiztonsági igazgatás  (Jogszabály: 1995. évi CXXV. törvény: A nemzetbiztonsági szolgálatokról)    • A nemzetbiztonság szervezete, irányítási viszonyai:  ¾ A Magyar Köztársaságban ötféle nemzetbiztonsági szolgálat működik:  1. § A Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági szolgálatai a) az Információs Hivatal, b) a Nemzetbiztonsági Hivatal, c) a Katonai Felderítő Hivatal, d) a Katonai Biztonsági Hivatal, e) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági szolgálatok). ¾ A nemzetbiztonsági szolgálatok kétirányúak: vannak a polgári és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok 2. § (1) Az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (a továbbiakban együtt: polgári nemzetbiztonsági szolgálatok), a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal (a továbbiakban együtt: katonai nemzetbiztonsági szolgálatok) a Kormány irányítása alatt álló, az ország egész területére kiterjedő illetékességgel rendelkező, önálló gazdálkodást folytató költségvetési szervek. ¾ A Kormány irányítása alatt állnak és illetékességük az ország egész területére kiterjed  ¾ Az egyes szolgálatok élén főigazgató áll  ¾ A nemzetbiztonsági szolgálatok helyi, területi szervekre tagozódnak  ¾ A szolgálatok irányítása  10. § (1) A Kormány a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat a kijelölt miniszter {{jelenleg tárca nélküli miniszter}}, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján irányítja. (2) Az (1) bekezdés szerinti polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító kijelölt miniszter nem lehet a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter. ™ Az irányítás eszköztára teljes: a miniszterek rendeleteket, normatív utasításokat  bocsáthatnak ki, konkrét feladatokat határozhatnak meg, egyedi ügyekben utasíthatnak,  aktusokat vizsgálhatnak felül, illetve ellenőrizhetnek  • A nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzése:  14. § (1) Az Országgyűlés a nemzetbiztonsági szolgálatok parlamenti ellenőrzését Nemzetbiztonsági Bizottsága (továbbiakban: Bizottság) közreműködésével látja el. A Bizottság elnöke mindenkor csak ellenzéki képviselő lehet. ¾ A Nemzetbiztonsági Bizottság rendszeres tájékoztatást kap a szolgálatok általános  tevékenységéről, amiket a főigazgatók és az irányító miniszterek szolgáltatnak  ¾ Ha a bizottság valamely nemzetbiztonsági szolgálat jogsértő vagy nem rendeltetésszerű  működését feltételezi, úgy vizsgálatot, illetve intézkedést kezdeményezhet  ¾ A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok ellenőrzésében a Honvédelmi Bizottságnak is van  szerepe  • A nemzetbiztonsági feladatok: (a törvény rendkívül hosszú mind az 5 nemzetbiztonsági  szolgálatra kb 8‐9 pontból álló feladati listát határoz meg, ezért ide csak a fontosabbakat szedem  ki)  4. § Az Információs Hivatal a) megszerzi, elemzi, értékeli és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű, a nemzet biztonsága érdekében hasznosítható információkat, b) felderíti a Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai, gazdasági vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet;

c) információkat gyűjt a nemzetbiztonságot veszélyeztető, külföldi szervezett bűnözésről, különösen a terrorszervezetekről, a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelemről, a tömegpusztító fegyverek és alkotóelemeik, illetve az előállításukhoz szükséges anyagok és eszközök jogellenes nemzetközi forgalmáról; d) felderíti az ország gazdasága biztonságának és pénzügyi helyzetének veszélyeztetésére irányuló külföldi szándékokat és cselekményeket; 5. § A Nemzetbiztonsági Hivatal a) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság szuverenitását, politikai, gazdasági, védelmi vagy más fontos érdekét sértő vagy veszélyeztető külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet; b) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket; c) felderíti és elhárítja külföldi hatalmak, szervezetek vagy személyek terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvéseit; d) felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság gazdasági, tudományos-technikai, pénzügyi biztonságát veszélyeztető leplezett törekvéseket, valamint a jogellenes kábítószer- és fegyverkereskedelmet; i) felderíti a terrorcselekményt (Btk. 261. §), ha a bejelentés a Nemzetbiztonsági Hivatalhoz érkezett, illetve arról a Nemzetbiztonsági Hivatal szerzett tudomást; 6. § A Katonai Felderítő Hivatal a) megszerzi, elemzi és továbbítja a kormányzati döntésekhez szükséges, a külföldre vonatkozó, illetőleg külföldi eredetű, a biztonságpolitika katonai elemét érintő katonapolitikai, hadiipari és katonai információkat; b) felfedi a Magyar Köztársaság ellen irányuló, támadó szándékra utaló törekvéseket; c) felderíti a külföldi katonai titkosszolgálatoknak a Magyar Köztársaság szuverenitását, honvédelmi érdekeit sértő vagy veszélyeztető törekvéseit és tevékenységét; f) biztosítja a Honvéd Vezérkar hadászati-hadműveleti tervező munkájához szükséges információkat; h) ellátja a hatáskörébe tartozó személyek nemzetbiztonsági védelmének, illetve ellenőrzésének feladatait. 7. § A Katonai Biztonsági Hivatal a) felderíti és elhárítja a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Magyar Honvédség ellen irányuló külföldi titkosszolgálati törekvéseket és tevékenységet; b) működési területén felderíti és elhárítja a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjének törvénytelen eszközökkel történő megváltoztatására vagy megzavarására irányuló leplezett törekvéseket; g) ellátja az illetékességi körébe tartozó, kijelölt kormányzati és katonai vezetési objektumok (intézmények) biztonsági védelmét; 8. § (1) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat a) a jogszabályok keretei között a titkos információgyűjtés, illetve a titkos adatszerzés különleges eszközeivel és módszereivel - írásbeli megkeresésre - szolgáltatást végez törvény által erre feljogosított szervezetek titkos információgyűjtő, illetve titkos adatszerző tevékenységéhez; b) törvény által feljogosított szervezetek igényei alapján biztosítja a titkos információgyűjtő, illetve a titkos adatszerző tevékenységhez szükséges különleges technikai eszközöket és anyagokat; c) speciális távközlési összeköttetést biztosít a Kormány által meghatározott felhasználók részére; e) szakértői tevékenységet végez; (2) A Nemzetbiztonság Szakszolgálat kormányzati tájékoztató tevékenységet nem folytathat. 9. § A nemzetbiztonsági szolgálatok b) ellátják a rendkívüli állapottal, a megelőző védelmi helyzettel és a szükségállapottal összefüggő külön törvényben meghatározott feladatokat; c) ellátják e törvény keretei között a Kormány, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter vagy a honvédelemért felelős miniszter által meghatározott feladatokat; d) ellátják a belső biztonsági és bűnmegelőzési célú ellenőrzési feladatokat;  

•

A nemzetbiztonsági szolgálatok által alkalmazható intézkedések: (31‐37.§)  ¾ Szűk körben hatósági jogkört is gyakorolhatnak (pl: rejtjelezési engedély, idegenrendészeti  szakhatóság közreműködés {pl:menekültügyi lejárásban}), DE! nyomozó hatósági jogkört  egyáltalán nem gyakorolhatnak  ¾ Szűkebb az intézkedési körük mint a rendőrségé  ¾ 32. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja a nemzetbiztonsági szolgálatok feladatkörébe tartozó bűncselekmény tetten ért elkövetőjét elfoghatja és előállíthatja, ennek érdekében a cselekvés abbahagyására, illetve az ellenszegülés megtörésére kényszerítést (testi kényszert) alkalmazhat. Az elfogást követően az előállítást azonnal végre kell hajtani. Æ de neki nincs intézkedési kötelezettsége (elfogHATJA, előállítHATJA) ¾ Bilincset is alkalmazhat (33.§)  ¾ 34. § A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja szolgálati lőfegyver viselésére jogosult. A szolgálati fegyver viselésével, használatával és tárolásával kapcsolatos részletes szabályokat a miniszter állapítja meg. 35. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját az e törvényben foglaltak szerint lőfegyverhasználati jog illeti meg. A lőfegyverhasználat saját elhatározásból vagy kivételesen utasításra történhet. Æ ÁM lőfegyvert csak a 36.§-ban meghatározott esetekben használhat ((36. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja - a jogos védelem és a végszükség esetein kívül - lőfegyvert használhat a) az élet elleni vagy a testi épséget súlyosan veszélyeztető támadás, illetve az ezekkel történő közvetlen fenyegetés elhárítására; b) az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása (Btk. 139. §), a rombolás (Btk. 142. §), a kémkedés (Btk. 147. §), a népirtás (Btk. 155. §), a közveszélyokozás (Btk. 259. §), a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a légi jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §) bűncselekmények elkövetésének megakadályozására vagy megszakítására; c) a nemzetbiztonsági szolgálattal összefüggő államtitoknak személy vagy dolog elleni erőszakkal történő jogosulatlan megszerzése és az erre irányuló kísérlet esetén; d) a nemzetbiztonsági szolgálat objektumát ért vagy azt közvetlenül fenyegető támadás elhárítására.))

•

•

Jogorvoslat:  37. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által foganatosított, a 32-36. §-ban meghatározott intézkedések ellen az érintett - akadályoztatása esetén hozzátartozója panasszal élhet. (2) A panaszt az intézkedésnek az érintett tudomására jutásától számított 8 napon belül a nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatójához kell benyújtani. A kifogásolt intézkedéstől számított 5 éven túl panasz nem terjeszthető elő. (3) A panasz tárgyában a főigazgató a beérkezéstől számított 8 napon belül dönt. (4) A döntés ellen a panaszos a közléstől számított 8 napon belül a miniszternél fellebbezéssel élhet. A miniszter a beérkezéstől számított 8 napon belül az elsőfokú döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti. (5) Az elmulasztott határnaptól számított 30 napon belül igazolási kérelmet lehet előterjeszteni. (6) A miniszter határozatának felülvizsgálatát az érintett a polgári perrendtartásnak a közigazgatási határozatok felülvizsgálatára vonatkozó XX. fejezetének szabályai szerint kérheti. Az eljárásra kizárólag a Fővárosi Bíróság illetékes. A bíróság a megtámadott törvénysértő határozatot megsemmisíti. Titkos információgyűjtés: 2 fajtája van: külső engedélyhez kötött és nem kötött  ¾ Külső engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés  54. § (1) A titkos információgyűjtés keretében a nemzetbiztonsági szolgálatok a) felvilágosítást kérhetnek; b) a nemzetbiztonsági jelleg leplezésével információt gyűjthetnek; c) titkos kapcsolatot létesíthetnek magánszeméllyel;

d) az információgyűjtést elősegítő információs rendszereket hozhatnak létre és alkalmazhatnak; e) sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó csapdát alkalmazhatnak; f) a saját személyi állományuk és a velük együttműködő természetes személyek védelmére, valamint a nemzetbiztonsági jelleg leplezésére fedőokmányt készíthetnek és használhatnak fel; g) fedőintézményt hozhatnak létre és tarthatnak fenn; h) a feladataik által érintett személyt, valamint azzal kapcsolatba hozható helyiséget, épületet és más objektumot, terep- és útvonalszakaszt, járművet, eseményt megfigyelhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik; i) az 56. §-ban foglaltakon kívül beszélgetést lehallgathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik; j) hírközlési rendszerekből és egyéb adattároló eszközökből információkat gyűjthetnek. ¾ Külső engedélyhez kötött titkos információgyűjtés:  56. § A nemzetbiztonsági szolgálatok külső engedély alapján a) lakást titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik; b) a lakásban történteket technikai eszközök segítségével megfigyelhetik és rögzíthetik; c) levelet és egyéb postai küldeményt felbonthatnak, ellenőrizhetik és azok tartalmát technikai eszközzel rögzíthetik; d) közcélú telefonvezetéken vagy azt helyettesítő távközlési szolgáltatás útján továbbított közleményt megismerhetik, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik. ™ Ezek a cselekmények az alkotmány 59.§‐ában biztosított magánlakás sérthetetlenségéhez  való jog vagy magántitok védelméhez való jog sérelmével járnak Æ ezért szükséges  hozzájuk bírói engedély Æ a Fővárosi Bíróságnak a bíróság elnöke által erre kijelölt bírája,  illetve egyes esetekben az IRMiniszter engedélyezheti Æ határozatban történik, amit az  előterjesztés benyújtásától számított 72 órán belül kell meghozni Æ legfeljebb 90 napra  engedélyezhető, ami további 90 nappal meghosszabbítható ™ Kivételes engedélyezés 59. § (1) A nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói az 56. §-ban felsorolt titkos információgyűjtés folytatását legfeljebb az engedélyező döntéséig engedélyezhetik, ha a titkos információgyűjtés külső engedélyeztetése olyan késedelemmel járna, amely az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a nemzetbiztonsági szolgálat eredményes működéséhez fűződő érdeket.                       

40.tétel: A honvédelmi igazgatás jogi szabályozásának rendszere  •

Honvédelmi tevékenység, honvédelmi igazgatás  ¾ A honvédelmi tevékenység egyrészt idegen hatalom fegyveres támadásának katonai erővel  történő elhárítását, másrészt a társadalom különböző szervezeteinek, nemzetgazdaságának,  az állampolgároknak (illetve bizonyos körben állampolgári minőségüktől függetlenül a  természetes személyeknek) az idegen hatalom fegyveres támadására történő felkészítését  jelenti  ¾ A honvédelmi igazgatás a közigazgatás egyik ága, amely tevékenységi értelemben a  honvédelem központi irányítását, illetve területi‐helyi igazgatását, szervezeti értelemben  azoknak a szerveknek a rendszerét jelenti, amelyek a honvédelemmel összefüggő állami‐ közigazgatási tevékenységeket végzik  ¾ Dinamikusan változó jogterület Æ EU és NATO tagságnak köszönhetően  • A jogi szabályozás rendszere:  ¾ Többlépcsős, differenciált, igen terjedelmes joganyag  1. Alkotmányos rendelkezések: az alkotmány az OGY, a KE, a Kormány és a miniszter  jogköréről a honvédelem központi irányítása körében, a minősített időszakokról,  valamint a honvédelmi kötelezettségekről Æ e rendelkezések az alkotmányban  tematikailag szétszórva, különböző fejezetekben helyezkednek el  2. 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről (Hvt.)  ™ Összetett szabályozási tárgykörrel rendelkezik Æ meghatározza:  o A honvédelmi kötelezettségek részletes szabályait  o A honvédelmi feladatok végrehajtásában részt vevő állami szervek és nem állami  szervezetek feladataira vonatkozó alapvető szabályokat  o A honvédelem központi irányításának, valamint a területi és helyi igazgatásának  szervezeti‐hatásköri rendszerét  o A Magyar Honvédség feladatait és a Honvédségre vonatkozó szabályokat  o A békeállapottól eltérő időszakokra vonatkozó szabályokat  o Részletesen meghatározza: a honvédelmi képesség biztosítékait, a honvédelmi  kötelezettségek rendszerét, honvédelem irányításának szabályait, a Honvédelmi  Tanács feladat‐ és hatáskörét, a Magyar Honvédség jogállására és feladataira,  szervezetére és személyi állományára vonatkozó szabályokat stb.  o EGY KIS JOGTÖRTÉNELEM:  9  (1993‐ban megalkotott honvédelemről szóló törvény sokáig töltötte be az  ágazati statútum szerepét Æ ezt aztán 1996.‐ban három újabb törvény  megtörte Æ {fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati  viszonyáról szóló {Hszt.} 1993. évi XLIII. tv, A katonai, rendvédelmi  felsőoktatási intézmények vezetőinek, oktatóinak és hallgatóinak  jogállásáról szóló 1996. évi XLV. tv, és az azóta már hatályon kívül helyezett  hadköteles katonák szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIV.tv.}  9 2001. december 31.‐éig a Hszt. szabályozta a Honvédség hivatásos, illetve  szerződéses állományú katonáinak szolgálati viszonyát is Æ 2002 január  1.‐jétől ezt a Hjt. szabályozza {2001. évi XCV.tv}  3. Végrehajtási jogszabályok:  ™ Hvt. végrehajtási kormányrendeletei TK: néhány pl:  o Váratlan légitámadás esetére a légi riasztás szabályai  o miniszterek honvédelmi igazgatási feladatai  o hadkiegészítő parancsnokságok illetékességi területei  o nemzetgazdaság védelmi felkészítése és mozgósítása  ™ Miniszteri rendeletek: Æ honvédelmi miniszter rendeletben határozza meg:pl: 

•

o a rendkívüli állapotban és a megelőző védelmi helyzetben a hadkötelesek  katonai szolgálatra behívásának, katonai szolgálatának és leszerelésének a  rendjét  o Katonai futárszolgálat feladatait  o Kényszerítő eszközök alkalmazásának, illetve az alkalmazás kivizsgálásának  részletes szabályait  o A szolgálati tevékenység és a katonai rendészeti tevékenység teljesítését  4. Állami irányítás egyéb jogi eszközei Æ Normatív OGY határozatok, honvédelmi miniszter  normatív utasításai  Belső szabályozási eszközök: (Szakutasítás, intézkedés és a szabályzat)  ¾ Szakutasításban kell meghatározni a Honvédség szakmai feladatai ellátásának alapvető  szabályait, valamint a haditechnikai eszközök és anyagok üzemeltetésével,  karbantartásával, javításával kapcsolatos szakmai‐technikai szabályokat  ¾ Intézkedésben állapíthatók meg egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek szakmai,  technikai vagy eljárási szabályai, ideértve a katonai szervezetek működési rendjének és a  személyi állomány mindennapi tevékenységének általános rendezést igénylő kérdései is  annyiban, amennyiben azokat jogszabály nem rendezi  ¾ A szakutasítás és az intézkedés nem lehet jogszabállyal vagy miniszteri utasítással ellentétes,  nem érinthet jogalkotási tárgyat és nem vezethet jogszabályban biztosított jogok  gyakorlásának, igénybevételének megnehezítéséhez     

                                 

41. tétel: A honvédelmi igazgatás szervei  • A honvédelem központi irányítása békeidőben:  ¾ Fogalmi kérdések  ™ Honvédelem központi irányítása: a honvédelmi tevékenység központi állami szervek által  történő irányítását értjük (az Alkotmány és a honvédelemről és Magyar Honvédségről  szóló törvény határozza meg) Æ erőteljesen megosztják a honvédelmet érintő irányítási  hatásköröket a különböző központi állami szervek között (OGY,KE, Kormány, Honvédelmi  miniszter)  ™ A Magyar Honvédség irányítása: szigorúan csak a Magyar Honvédség hierarchikus  irányítását foglalja magában (tehát szűkebb jelentéstartalmú mint a honvédelmi  tevékenység irányítása)  ™ A Magyar Honvédség vezetése: (vezető része a vezetett szervnek, irányítás: irányító az  irányított szerven, szervezeten kívül helyezkedik el)  ¾ A központi irányítás szervei:  1. Az Országgyűlés  ™ Közvetlen irányítási eszközök:  o Honvédelemre vonatkozó alkotmányos és törvényi szabályozás megalkotása,  normatív OGY határozat kiadása  o Döntés a Magyar Honvédség országon belüli vagy kívüli alkalmazásáról, külföldi  fegyveres erők magyarországi vagy Magyarországról kiinduló alkalmazásáról, a  Honvédség békefenntartásban való részvételéről, külföldi hadműveleti területen  végzett humanitárius tevékenységről, valamint a Magyar Honvédség külföldi,  illetve külföldi fegyveres erők magyarországi állomásozásáról a jelen OGY  képviselők 2/3‐ának szavazatával  o A Magyar Köztársaság biztonság‐ és védelempolitikája alapelveinek  megállapítása  o A Honvédség hosszú távú fejlesztési irányának meghatározása  o Szükséges anyagi eszközök biztosítása a költségvetési törvényben  ™ Fontosabb közvetett irányítási eszközök  o Döntés hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötés kérdéséről az OGY  képviselők 2/3‐ával  o Hadiállapot vagy háborús veszély esetén a rendkívüli állapot kihirdetése és a  Honvédelmi Tanács létrehozása az országgyűlési képviselők 2/3‐ának  szavazatával  o Szükségállapot kihirdetése (OGY képviselők 2/3‐ának szavazatával)  o Megelőző védelmi helyzet kihirdetése a jelenlevő OGY képviselők 2/3‐ának  szavazatával  2. Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága:  ™ Folyamatosan figyelemmel kíséri a Honvédség feladatainak megvalósítását,  felkészültsége és felszerelése színvonalát, a rendelkezésére bocsátott anyagi  erőforrások felhasználását  ™ A Honvédséget érintő szervezeti intézkedések tervezeteit kötelesek bemutatni a  Honvédelmi Bizottságnak, ha azok legalább 1000 főt érintenek  ™ Kinevezése előtt meghallgatja a Honvéd Vezérkar főnökének jelölt személyt  3. Köztársasági Elnök  ™ Alkotmány szerint a Magyar Honvédség főparancsnoka ÆAB 48/1991 határozata  egyértelművé teszi, hogy ez a rendelkezés nem hatásköri szabályÆ A főparancsnok a  Magyar Honvédségen kívül áll, annak irányítója nem vezetője {mert ha a Magyar  Honvédség vezetője volna, akkor kiterjedne rá az Országgyűlés és a Kormány irányító  hatásköre}  ™ A miniszterelnök előterjesztésére jóváhagyja az ország fegyveres védelmének tervét 

™ A honvédelmi miniszter javaslatára kinevezi és felmenti a Honvéd Vezérkar főnökét  ™ A honvédelmi miniszter előterjesztésére a katonai szervezeteknek csapatzászlót  adományoz  ™ A honvédelmi miniszter javaslatára kinevezi, előlépteti, szolgálatból elbocsátja,  nyugállományba helyezi, szolgálatba visszaveszi, fegyelmi fenyítésként lefokozza a  Honvédség tábornokait, illetve fegyelmi fenyítésként dönt szolgálati jogviszonyuk  megszüntetéséről  4. A Kormány  ™ A honvédelem általános irányítása:  o OGY elé terjeszti a Magyar Köztársaság biztonság‐ és védelempolitikai  alapelveiről szóló határozati javaslatot  o Az éves költségvetési tervben megtervezi az ország honvédelmi felkészítésével  kapcsolatos költségeket  o Meghatározza a polgári védelmi felkészítés feladatait  o Összehangolja a honvédelemben közreműködő szervek honvédelmi feladatait  ™ A Magyar Honvédséggel kapcsolatos közvetlen irányítási jogköre:  o Megtervezi az éves költségvetési tervben a Honvédség fenntartásának és  fejlesztésének költségeit  o Meghatározza a Honvédség felső szintű irányításának és vezetésének rendjére  vonatkozó szabályokat  o m) a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be; az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés döntéséig, de legfeljebb 60 napig tart, azokról a Kormány a köztársasági elnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatja. o Dönt a Honvédség és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel járó  csapatmozgásainak engedélyezéséről  Ezek a jogkörök minden olyan a Magyar Honvédségre vonatkozó irányítási jogkört  felölel, amely nem tartozik kifejezetten az OGY vagy a KE hatáskörébe  5. Honvédelmi Miniszter  ™ Általános ágazati irányítási jogkörei:  o Kidolgozza a nemzeti katonai stratégiát, ellenjegyzi a védelmi tervet  o Összehangolja a honvédelemben részt vevő szervek honvédelmi feladatokra való  felkészítését  o Előkészíti a honvédelmi feladatokkal kapcsolatos törvények, OGY határozatok,  kormányrendeletek, kormányhatározatok valamint nemzetközi szerződések  tervezeteit és az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel szabályozza a  honvédelmi feladatok végrehajtását  o Törvényben vagy kormányrendeletben megállapított hatáskörében hatósági  jogkört gyakorol  o Irányítja a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat  ™ Hierarchikus irányítási és vezetési jogkörök:  o megállapítja a Magyar honvédség szakirányításával és katonai vezetésével  kapcsolatos részletes feladat‐ és hatásköröket  o Meghatározza a Honvédség vezetési szintjeit, szakirányítási és vezetési  rendszerét  o megállapítja a Honvédség felkészítésének fő követelményeit, szabályozza a  felkészítés és a kiképzés rendjét stb. (a könyv még 5 ilyet sorol fel)  ™ Általános törvényességi felügyeletet gyakorol a Honvédség működése felett  o Rendszeresen ellenőrzi a jogszabályok betartását 

Jogszabálysértő gyakorlat észlelése esetén a törvényes eljárásra utasítja a  jogszabálysértőt  o Megsemmisíti vagy megváltoztatja a jogszabálysértő intézkedéseket  o Bizonyos időbeli és a szerzett jogok védelmét szolgáló korlátok között  megsemmisíti vagy megváltoztatja az egyedi ügyben hozott jogszabálysértő  döntéseket  o A honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség vezetésére vonatkozó hatásköreit  a Honvéd Vezérkar főnökén keresztül gyakorolja  6. A Honvéd Vezérkar (a Honvédelmi Minisztérium szervezetének része): békében az ország  katonai védelemre való felkészítésének felső szintű tervező, illetőleg a Honvédség katonai  tevékenységének felső szintű vezetési szerve Æ vezetője a Honvéd Vezérkar főnöke Æ aki  az alárendelt katonai szervezetek teljes személyi állományának szolgálati elöljárója  7. A Honvéd Vezérkar főnöke:  o Kidolgozza az ország fegyveres védelmének tervét, továbbá a Honvédség  rendkívüli időszaki feladatai tervezésének és vezetésének rendjét  o Tervezi és vezeti a Honvédség kiegészítését, valamint a kiegészítéshez és a  mozgósításhoz szükséges ingatlanok és ingó dolgok igénybevételét  o Kidolgozza a Honvédség felkészítésének és kiképzésének rendjét  o Gyakorolja a jogszabály által megállapított személyügyi hatásköröket  o Vezetési hatáskörében parancsot, intézkedést és szakutasítást ad ki  8. Más miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői  ¾ A Honvédség vezetésének alapvető eszköze a parancs  105. § (1) A parancs meghatározott szolgálati tevékenység vagy feladat végrehajtására vonatkozó, szóban vagy írásban kifejezett akaratnyilvánítás (rendelkezés). (2) Parancs meghatározott személy vagy személyek egyértelműen meghatározott köre részére adható ki. (3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában parancsban kell kiadni a katonai szervezetekre és a személyi állományra vonatkozó egyedi döntéseket is. 106. § (1) A szolgálati elöljáró parancsok kiadásával érvényesíti akaratát alárendeltjeivel szemben. (2) A szolgálati elöljáró alárendeltjeinek a hatáskörébe tartozó és jogszabályba nem ütköző parancsot kiadhat. (3) A szükséges mértékben megilleti a parancsadás joga a rangidőst is, ha több katona együttes szolgálati tevékenységet folytat, és közülük senki sincs parancsnokul kijelölve. (5) A feljebbvaló az alacsonyabb rendfokozatú katonának a szükséges mértékben parancsot adhat, ha a katona bűncselekményt, fegyelemsértést vagy szabálysértést követ el, 107. § (1) A parancsot adó katona a parancsáért felelősséggel tartozik. A parancsadás jogával visszaélni tilos. (2) A parancsot adónak biztosítania kell a parancs végrehajtásának feltételét és a végrehajtást a szükséges mértékben ellenőriznie kell. (3) A parancsnak összhangban kell lennie a jogszabályokkal, az egyéb rendelkezésekkel és az elöljárók parancsaival. (4) A parancs nem irányulhat az alárendelt indokolatlan zaklatására, emberi méltóságának megsértésére. (5) Tilos az olyan parancs kiadása, amely a) a külön törvényben foglalt kivétellel a katona életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyeztetné, b) bűncselekmény elkövetésére irányul, c) a katona magáncélú igénybevételét valósítaná meg. o

108. § (1) A katona szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani az elöljáró parancsát, a felettes rendelkezését, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el. (2) Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a katona a jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró a parancsát, a felettes a rendelkezését ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel. Az egyedi utasítás  (2) A hivatali felettes egyedi utasítással érvényesíti az akaratát alárendeltjeivel szemben. Részükre a hatáskörébe tartozó és jogszabály által nem tiltott bármilyen utasítást kiadhat. (3) Utasítás kiadása a 107. § (5) bekezdésében meghatározott esetekben tilos. • A honvédelem központi irányítása minősített időszakokban                                            

42.tétel:  Honvédelmi kötelezettségek  •

Honvédelmi kötelezettségek rendszere és szabályozása:  ¾ Honvédelmi kötelezettségek alkotmányos alapja 70./H:  70/H. § (1) A haza védelme a Magyar Köztársaság minden állampolgárának kötelessége. (2) Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával határoz, a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgár férfiakat - törvényben meghatározottak szerint - hadkötelezettség terheli. Akinek lelkiismereti meggyőződése a katonai szolgálat teljesítésével összeegyeztethetetlen, polgári szolgálatot teljesít. (3) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára törvény polgári védelmi kötelezettséget és rendkívüli állapot idejére honvédelmi munkakötelezettséget írhat elő. (4) A természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhetőek. (5) A honvédelmi kötelezettségről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. ¾ Honvédelmi kötelezettségek fő típusai:  ™ Személyes honvédelmi kötelezettségek: E kötelezettségek a Magyar Köztársaság  területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárokat személyes  honvédelmi kötelezettségként terhelik  o Megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején hadkötelezettség  o Rendkívüli állapot idején honvédelmi munkakötelezettség  o Polgári védelmi kötelezettség ™ Vagyoni szolgáltatás, amely gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettségként  állampolgárságra tekintet nélkül terheli az ország területén lakóhellyel rendelkező  természetes személyt, továbbá az ott működő jogi személyt és jogi személyiséggel nem  rendelkező szervezetet 

  1. Hadkötelezettség  ™ Megtörtént az általános hadkötelezettség béke idejére való megszüntetése  ™ A személyi állomány béke idején csak hivatásos és szerződéses állományú katonákból áll  ™ A hadkötelezettség magában foglalja: a tájékoztatási (adatszolgáltatási), bejelentési,  megjelenési és szolgálati kötelezettséget  ™ 6.§ (1) Az általános hadkötelezettség alapján rendkívüli állapot idején és az Országgyűlés külön döntése alapján megelőző védelmi helyzetben a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú, magyar állampolgárságú férfi hadköteles. A hadkötelezettség a 18. év betöltésekor kezdődik, és annak az évnek a december 31. napjáig áll fenn, amelyben a hadköteles a 40. évét betölti. ™ A tájékoztatási kötelezettség:  o a Hvt. pontosan szabályozza azoknak az adatoknak a körét, amelyek a potenciális  hadkötelezettekről, a volt hadkötelesekről (a szociális és kegyeleti tevékenység  biztosításához) és a hadkötelesekről kezelhetők  o 10.§ (1) A megelőző védelmi helyzet idején és rendkívüli állapotban a hadköteles a nyilvántartott adatok pontosításához a bejelentett lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek és a hadkiegészítő parancsnokságnak - azok megkeresésére - köteles tájékoztatást adni a katonai szolgálat tervezését és teljesítését befolyásoló, a 7. § (1) bekezdésének A)-E) pontjában meghatározott adatairól és azok változásáról. (2) A hadkötelezettség bevezetése után a helyi katonai igazgatási feladatok végrehajtása érdekében a hadkiegészítő parancsnokság kezeli az illetékességi területén bejelentett lakóhellyel rendelkező hadkötelesek adatait a Honvédség központi adatfeldolgozó szervének adatszolgáltatása alapján.

™ Megjelenési kötelezettség  o 12.§ A hadkötelesnek a hadkiegészítő parancsnokság felhívására a megjelölt helyen és időben meg kell jelennie adatainak ellenőrzése és egyeztetése, katonai alkalmasságának megállapítása, orvosi vizsgálat, valamint gyógykezelés céljából. o 13. § (1) A hadkötelesnek sorozás céljából meg kell jelennie a hadkiegészítő parancsnokság felhívásában megjelölt helyen és időben. (2) Sorozásra kell rendelni azt a hadkötelest, a) akinek a katonai szolgálatra történő behívását tervezik, és egészségi alkalmassága még nem került megállapításra, b) aki polgári szolgálat engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be. 15. § (1) A sorozást első- és másodfokú sorozóbizottság végzi. Az elsőfokú sorozóbizottságot a hadkiegészítő parancsnokság vezetője, a másodfokú sorozóbizottság elnökét a Honvéd Vezérkar főnöke jelöli ki. 16. § (1) A sorozóbizottság az egészségi állapot alapján dönt a hadköteles katonai alkalmasságának fokozatáról, a személyi adottságok és a képzettség figyelembevételével megállapítja a tervezett beosztását, a behívás tervezett idejét és helyét. ™ Szolgálati kötelezettség:  o 20. § A szolgálati kötelezettség keretében a hadköteles fegyveres katonai szolgálatot teljesít. 21. § (1) A katonai szolgálatot a Honvédség szervezeteinél kell teljesíteni. (3) A katonai szolgálat időtartama megelőző védelmi helyzet idején legfeljebb 12 hónap. Ez a korlátozás nem vonatkozik a rendkívüli állapot idejére. (4) A hadköteles katonát a hadkötelezettség megszüntetését követő 30 napon belül le kell szerelni. o Polgári szolgálat:28. § (1) A polgári szolgálat teljesítésének engedélyezése iránti kérelmet a behívóparancs kézbesítését követő 3. munkanapig lehet benyújtani. 29. § (1) A polgári szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a közigazgatási hivatal bírálja el. A hadkiegészítő parancsnokság az eljárásban ügyfélként vehet részt. (2) A polgári szolgálat teljesítésére vonatkozó engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha a körülményekből a lelkiismereti okra való hivatkozás alaptalansága megállapítható. 30. § (1) Az a hadköteles, aki polgári szolgálat teljesítésére kapott engedélyt, katonai szolgálatot kérelmére sem teljesíthet. (2) A polgári szolgálat időtartama a katonai szolgálat időtartamával megegyezik. 2. Polgári védelmi kötelezettség:  o 32. § (1) A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárokat polgári védelmi kötelezettség terheli. (2) A polgári védelmi kötelezettség célja fegyveres összeütközés vagy annak veszélye és katasztrófahelyzet esetén a lakosság életének megóvása, az életben maradás feltételeinek biztosítása, valamint az állampolgárok felkészítése azok hatásának leküzdésére és a túlélés feltételeinek megteremtésére. (3) A (2) bekezdésben meghatározottak érdekében a polgári védelmi kötelezettség férfiakra 18-55., nőkre 18-50. éves korukig terjed ki. (4) A polgári védelmi kötelezettség részletes szabályait külön törvény állapítja meg. (1996. évi XXXVII. törvény) 3. Honvédelmi munkakötelezettség: Csak rendkívüli állapot esetén  o 33. § (1) Az Alkotmánynak megfelelően kihirdetett rendkívüli állapot esetén honvédelmi munkakötelezettség rendelhető el.

(2) A honvédelmi munkakötelezettség alapján a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok - a férfiak 18-60., a nők 18-55. éves korukig - tartósan vagy időlegesen, képességeiknek és egészségi állapotuknak megfelelő fizikai vagy szellemi munka teljesítésére kötelezhetők. (3) A kötelezett a munkakötelezettségét a számára kijelölt munkahelyen teljesíti. (4) ((Mentes a honvédelmi munkakötelezettség alól: a) a várandós nő a terhesség megállapításától kezdve, b) az anya a gyermek 3 éves koráig, c) aki a vele közös háztartásban élő, állandó ápolásra, illetőleg gondozásra szoruló egyenes ági rokonát vagy házastársát (élettársát) egyedül ápolja, gondozza, d) az az egyedül élő nő vagy férfi, aki 14 éven aluli gyermeket tart el saját háztartásában, e) aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve egészségkárosodása az 50%-ot elérte, vagy aki egészségi állapota folytán a kötelezettség teljesítésére alkalmatlan, f) akit fontos közérdekből a felügyeletet gyakorló miniszter - a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - a kötelezettség alól mentesít, g) a hivatását gyakorló lelkész.))

(5) A honvédelmi munkakötelezettség nem terjed ki a Honvédség és a rendvédelmi szervek tényleges állományú tagjaira, köztisztviselőire és közalkalmazottaira. 4. Gazdasági és anyagi szolgáltatási kötelezettség:  o 34. § (1) A honvédelem feladatainak végrehajtása érdekében az 5. § (3) bekezdésében felsorolt személyek és szervezetek az alábbiakra kötelezhetők: a) meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a szolgáltatás igénybevételének tűrésére, b) valamely tevékenységtől való tartózkodásra, c) a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges előkészületi tevékenységre, d) az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére (3) A szolgáltatás igénybevételének elrendelésekor figyelembe kell venni a közigazgatási, a közszolgáltatási, valamint a közellátási szempontokat, továbbá a szolgáltatásra kötelezett méltányos érdekeit. 35. § (1) Ha a honvédelem érdeke más módon nem vagy nem megfelelő időben, illetve csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki, szolgáltatás igénybevételével kell biztosítani: a) a Honvédség és a rendvédelmi szervek működéséhez szükséges anyagi javakat és szolgáltatásokat, b) az ország kormányzati és közigazgatási rendszerének zavartalan működését, c) a nemzetgazdaság működőképességét, szükség esetén a működőképesség helyreállítását, d) a polgári védelmi feladatok ellátását, e) a szövetségi kötelezettség alapján feladatot végrehajtó szövetséges fegyveres erők ellátását. o Hvt. rendelkezik a mentességekről (36.§(1) a‐i.) pl:OGY, AB, Köztársasági Elnöki  Hivatal, ÁSZ, MeH, OIT Hivatala, Legfőbb ügyészség, jegybank, Honvédelmi szervek és  még sokan mások  o 37. § (1) A szolgáltatások igénybevételét elrendelheti a) az ország egész területére a Kormány vagy a Kormány felhatalmazása alapján az adott tevékenységért felelős miniszter, b) illetékességi területén a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester, valamint a polgármester, c) a törvényben meghatározott esetben és feltételek szerint a hadkiegészítő parancsnokság vezetője [a továbbiakban az a)-c) pontban felsoroltak együtt: igénybevételi hatóság]. o 38. § (1) Az egyedileg meghatározott szolgáltatás teljesítését a szolgáltatásra kötelezettnek a fővárosban a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke vagy a polgármester határozatban írja elő. 39. § (1) A szolgáltatást elrendelő határozat azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható. (2) A szolgáltatásra kötelezett a határozat ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz.

¾ Kártalanítási rendszer (kompenzációs mechanizmus):  o 40. § (1) A szolgáltatás teljesítése miatt felmerült vagyoni hátrányért - a törvényben meghatározott esetek kivételével - kártalanítás jár. (2) Amennyiben a törvény eltérő szabályokat nem állapít meg, a károk megtérítésére a polgári jog szabályai az irányadók. (3) Nem jár kártalanítás, ha a) az igénybevétel nem akadályozta a szolgáltatás tárgyának rendeltetésszerű használatát, b) a kár az igénybevételtől függetlenül is bekövetkezett volna, c) a kárt idegen hatalom a fegyveres összeütközés során okozta. o 41. § (1) Az elsőfokú kártalanítási eljárás lefolytatására és a kártalanítás összegének megállapítására a szolgáltatást elrendelő igénybevételi hatóság jogosult. (3) Ha igénybevételi hatóságként első fokon a polgármester járt el, a fellebbezést a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester bírálja el. (4) Ha első fokon a megyei közgyűlés elnöke, a fővárosban a főpolgármester járt el, másodfokon a honvédelemért felelős miniszter jogosult a kártalanítási igény elbírálására. (5) Ha első fokon a hadkiegészítő parancsnokság vezetője vagy a 37. § (7) bekezdésében meghatározott illetékes katonai szervezet parancsnoka rendelte el az igénybevételt, másodfokon a Honvéd Vezérkar főnöke dönt. (6) A Kormány vagy az illetékes miniszter által elrendelt szolgáltatásért járó kártalanítás összegét megállapító határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. (7) A kártalanítás ügyében hozott közigazgatási határozat ellen a határozatot sérelmező fél 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. A fellebbezésnek, illetve a kereset benyújtásának a szolgáltatás teljesítésére nincs halasztó hatálya.                                

VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZIGAZGATÁSI JOG Különös rész c. tantárgyból (J-KIG 3.) III. évfolyam – nappali tagozat és (L1-KIG 3.) III. évfolyam – levelező tagozat 2007/2008. tanév 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36.

Az európai közigazgatás értelmezése, alapelvei, főbb feladattípusok A közigazgatás piacgazdasági szerepére vonatkozó nézetek A közigazgatás „európaizálódása” Kormányzati döntéselőkészítés koordináció az európai uniós ügyekben A nemzeti fejlesztési tervezés A versenyjog közigazgatási jogi alapintézményei; a Gazdasági Versenyhivatal A versenyfelügyeleti eljárás A kereskedelem jogi szabályozása, szervei; A fogyasztóvédelem jogi szabályozása, szervei; Az EU fogyasztóvédelmi intézményei Az iparigazgatás területei és szabályozási rendszere; az iparigazgatás szervei A bányászat joga A tulajdonjog korlátozásának fő irányai az iparjogban Az energiaszektor szabályozásának általános kérdései, a villamosenergia-jog alapintézményei A gázenergia igazgatás, az atomenergia-jog alapjai A hírközlés uniós és magyar szabályozása. A hírközlési igazgatás szervei A közigazgatás szerepének alakulása a környezetvédelemben. A környezetvédelem szervezetrendszere; önkormányzati és államigazgatási feladatok a környezetvédelemben A környezetjog intézményei I. Engedélyezés, hozzájárulás, hatásvizsgálat a környezetvédelemben; Az egységes környezethasználati engedély; A környezetvédelmi felülvizsgálat és teljesítményértékelés; A környezetjog intézményei II. Határértékek; környezetvédelmi minősítés; A közigazgatás közvetlen beavatkozása – ellenőrzés, szankciók; gazdasági eszközök, gazdasági ösztönzők; önszabályozás A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei A településrendezés jogintézményei I.: A településrendezési tervek fajtái, jogi jellegük A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények Az építési tevékenység befolyásolásának hatósági eszközei: építési és használatbavételi engedély, a szabálytalan építés jogkövetkezményei Az egészségügyi igazgatás szervezetrendszere; az egészségügyi igazgatás jogi eszközei, betegjogok . A közegészségügyi és járványügyi igazgatás; az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezete, feladat- és hatásköre Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai; A közigazgatási feladat-és hatáskörök alakulása a szociális igazgatásban; Az állami és az önkormányzati szociális feladatok A társadalombiztosítás ágai, igazgatási szervei, a társadalombiztosítás körébe tartozó ellátások, ezek fedezete A munkanélküliség állami kezelése, a foglalkoztatáspolitika aktív és passzív eszközei, a munkaügyi igazgatás szervezetrendszere Az EU szociális dimenziója A közigazgatás kulturális feladatai, a kulturális igazgatás ágazatai; a kulturális közigazgatás intézményrendszere. A kulturális örökség védelme A közgyűjtemények igazgatása A közoktatás rendszere, a közoktatási jog alapjai A médiajog és a médiaigazgatás alapjai Rendészeti igazgatás, a rendőrség jogi státusza és feladatai A rendőrség jogosítványai, a rendőri intézkedések A honvédelmi igazgatás jogi szabályozásának rendszere, a nemzetbiztonsági igazgatás A honvédelmi igazgatás szervei, honvédelmi kötelezettségek

Tananyag Magyar közigazgatási jog Különös rész, tankönyv (szerk.: Ficzere Lajos-Forgács Imre) Osiris Bp. 2006. (a feltüntetett kérdésekhez tartozó részek) továbbá az előadásokon elhangzottak. Ajánlott jogszabályok 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról 2005. CLXIV. törvény a kereskedelemről 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 1993. évi XLVIII. törvény a bányászatról 2001. évi CX. törvény a villamos energiáról 2003. évi XLII. törvény a földgáz-ellátásról 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 1991. évi XI. törvény az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 1996. évi I. törvény a rádiózásról és a televíziózásról 1994. évi XXXIV. törvény a rendőrségről 2004. évi CV. törvény a honvédelemről