Közigazgatási és hatósági ismeretek
1
A közigazgatási szerv fogalma A közigazgatási szervek - jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörrel rendelkeznek, - önálló döntési jogkörük van, - rendszerint hivatali formában működnek, élükön egyszemélyi felelős vezető áll, - az állami költségvetésben meghatározott, önálló költségvetéssel rendelkeznek, - a működésükhöz szükséges vagyon az állam tulajdonában áll, annak a szervek csupán kezelői, - a felettes államigazgatási szerv – végső soron a kormány – irányítása alatt állnak.
2
1
A közigazgatás szervezetrendszere Államigazgatás – a kormány által irányított, – felülről lefelé szervezett, – központi és területi szintre szerveződő, – hierarchikusan felépülő.
Önkormányzati igazgatás – helyben (települési, területi alapon) szervezett – választott testületek által irányítottak
Köztestületi igazgatás – szakmai alapon szervezettek pl. kamarák
3
A közigazgatási szervek csoportosítás Hatáskör terjedelme szerint: – általános hatáskörűek: kormány közigazgatási hivatal helyi önkormányzat
– különös hatáskörűek: minisztériumok és a nekik alárendelt szervek köztestületek
Illetékesség szerint: – központi (államigazgatási szerv vagy köztestület) – területi (lehet államigazgatási is, és önkormányzati, köztestületi is) – helyi (mindig önkormányzati) 4
2
A közigazgatás fogalma (funkcionális megközelítés)
Szervezetrendszer, melynek fő feladatai:
a társadalmi közérdek érvényesítése, a jogalkalmazó funkció és a szervezési feladatok ellátása.
5
A közigazgatás fogalma (az államban elfoglalt helye alapján) Az államhatalmi ágak megosztásának elve: - törvényhozó hatalom - végrehajtó hatalom - igazságszolgáltatás A közigazgatás szervezetrendszere a végrehajtó hatalmat testesíti meg. Csúcsszerve a kormány.
6
3
Az államigazgatás központi szervei kormány minisztériumok nem minisztériumi formában működő központi államigazgatási szervek: – kormányhivatalok, – központi hivatalok, – autonóm államigazgatási szervek
7
A kormány Kormányformák: - egyszemélyi - testületi A kormány feladatai: - kormányzati tevékenység (a társadalom irányításának legfelsőbb állami szintje) - irányítja, felügyeli a közigazgatást A kormány megalakítása
8
4
A kormány feladatai Kormányzati tevékenységének körében – ….7 tagú felsorolás
Az államigazgatás irányításának körében – ….2 tagú felsorolás ☺ 9
A kormány szervezete A miniszterelnök és a miniszterek a kormány munkáját segítő szervek: - kabinetek - kormánybizottságok - egyéb testületek (kollégiumok) - kormánybiztosok - MEH 10
5
A minisztériumok fő feladatai - a kormány döntéseinek végrehajtása, - a területi államigazgatási szervek irányítása, - a szakterületüket érintő kormányzati döntések előkészítése, - jogalkalmazó, hatósági tevékenységet is ellátnak. - ágazati információs rendszerek működtetése, - tervezés, prognózisok készítése
11
Az államigazgatás területi szervei hatáskör szempontjából: – különös hatáskörű (közös jellemzőik: 6 db, de tényleg annyi
ismertetőjegy)
– általános hatáskörű (közigazgatási hivatalok és jegyző)
illetékesség szempontjából: - helyi (valamennyi jegyző) - körzeti (kistérségi) - megyei - regionális
12
6
Az önkormányzati rendszer alapfogalmai az önkormányzatiság tartalma önkormányzati alapjogok (az autonómia megnyilvánulási formái) és tartalmuk: …..6-féle az önkormányzatok típusai – egymáshoz való viszonyuk önkormányzati feladatok: – önként vállalt – kötelező – átvállalt 13
Az önkormányzati feladatok a la carte-ja A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, az egészséges ivóvízellátás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tűzvédelemről, gondoskodás a közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a közvilágítás biztosítása, közreműködés a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatokról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.
14
7
Az önkormányzat szervezeti felépítése
intézmények képviselő-testület
polgármester gazdasági társ.
bizottságok jegyző
vállalkozások
egyéb polgármesteri hivatal
15
A képviselő-testület működése szervezeti és működési szabályzat testületi ülés – a polgármester szerepe határozatképesség át nem ruházható képviselő-testületi hatáskörök a döntések: határozat és rendelet a döntések végrehajtása
16
8
A köztestületekről, mint a közigazgatási feladatellátás szereplőiről: - működésük kereteit törvény szabályozza - szakmai alapon szerveződnek - legfőbb szervük a tagjaikból álló közgyűlés - saját tagjaik közül tisztségviselőket választanak - működésük rendjét a tagjaik által alkotott alapszabály rögzíti - országos, illetve területi szinten szerveződnek - egyre több államigazgatási feladatot látnak el (saját tagjaik vonatkozásában)
Az államigazgatás és a civil társadalom kapcsolata - társadalmi szervezetek - alapítványok és ezek intézményei - közhasznú társaságok 17
Jogszabálytan A jog - azoknak az általánosan (mindenkire nézve) kötelező - társadalmi normáknak az összessége, amelyeket - az alkotmány rendelkezései alapján, - arra feljogosított állami szervek határoznak meg, és - amelyek betartását szankciókkal, illetve - (végső fokon) közvetlen állami kényszerrel is biztosítanak. 18
9
A jogszabály érvényessége A jogszabály akkor érvényes, ha: - a jogalkotási rend előírásainak megfelelően, - az adott jogszabály megalkotására hatáskörrel rendelkező megfelelő szerv alkotta, - nem ellentétes magasabb szintű jogszabály rendelkezésével, és - az adott jogszabály megfelelően kihirdetésre került.
19
A jogszabály hatálya személyi hatály területi hatály tárgyi hatály időbeli hatály
20
10
Jogalkotó szervek országgyűlés, kormány, Magyar Nemzeti Bank elnöke, miniszterelnök és a miniszterek, helyi önkormányzatok
21
Jogforrások és jelölésük törvény (pl.: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv.) kormányrendelet (pl.: 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről) miniszteri rendelet (pl.: 30/2004.(XII.30.)KvVM. rendelet a felszín alatti vizek vizsgálatának egyes szabályairól) önkormányzati rendelet (pl.: 2/2006.(I.15.)Kt. rendelet Kövegy Község Önkormányzata 2006. évi költségvetéséről)
22
11
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.)
23
Hatóság Hatóság: – államigazgatási szerv, – helyi önkormányzat képviselő-testülete, annak szervei, – jegyző (főjegyző, körjegyző), – a képviselő-testület hivatalának ügyintézője, – hatósági igazgatási társulás, – törvény feljogosítása alapján más szervezet, köztestület vagy személy.
24
12
Ügyfél - természetes személy - jogi személy - jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet
akiknek (amelyeknek) jogát, jogos érdekét vagy jogi helyzetét az ügy érinti
- akit (amelyet) hatósági ellenőrzés alá vontak, - illetve akire (amelyre) nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.
25
Ügyfél
- jogszabály alapján a hatásterületen élők - törvény alapján a társadalmi szervezetek - törvény alapján az érdekvédelmi szervezetek
26
13
Az eljárás egyéb résztvevői Tanú (hatósági tanú, védett tanú) Szakértő Az ügyfél képviselője Szemletárgy birtokosa Tolmács, jeltolmács Hatósági közvetítő Szakhatóságok szerepe 27
Az eljárási törvény (Ket.) hatálya Tárgyi hatály – A Ket-et a közigazgatási hatósági ügyekben kell alkalmazni (de csak akkor, ha az adott hatósági ügy intézésére nincs eltérő szabályozás) Hatósági ügy: az ügyben valamely közigazgatási hatóság jár el és a hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg; az ügyfél számára adatot, tényt vagy jogosultságot igazol; hatósági nyilvántartást vezet vagy hatósági ellenőrzést végez
28
14
A közigazgatási eljárás fő szakaszai Végrehajtás
Jogorvoslati eljárás (másodfok)
Alapeljárás (az első fokú hatósági eljárás)
Az alapeljárás mindig szükségszerű, meghatározó elem: -az ügyek többsége már ebben a szakban lezárul; - az ügyfelek elsősorban az elsőfokú szervekkel kerülnek kapcsolatba; - az itt meghatározott normák többségét az eljárás többi szakaszában is alkalmazni kell. 29
A hatóságra kötelező alapelvek Törvényesség elve Hatáskör gyakorlásával való visszaélés tilalma Szakszerűség, egyszerűség, gyorsaság és az ügyféllel való együttműködés elve A szükségesség mértékének az elve az ügyféli jogok korlátozása tekintetében A jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme A törvény előtti egyenlőség, a diszkrimináció tilalmának elve Szabad bizonyítás elve Hivatalból való eljárás elve Költségtakarékos eljárás elve
30
15
Az ügyfelekre vonatkozó alapelvek Tisztességes ügyintézéshez való jog elve Anyanyelv használatának a joga Kártérítéshez való jog elve Jogorvoslathoz való jog elve Tájékoztatáshoz, iratbetekintéshez való jog elve A jóhiszemű eljárás elve 31
A közigazgatási hatósági eljárás
32
16
Az első fokú eljárás főbb szakaszai Eljárás megindítása
Kérelem vizsgálata
Tényállás megállapítása Tisztázás, bizonyítás
Értesítés
Hiánypótlásra felszólítás Elutasítás érdemi v. nélkül
Hatóság döntése
Eljárás felfüggesztése Eljárás megszüntetése
33
Az eljárás megindítása Jogszabály alapján
Eljárás megindítása
Hivatalból
(kötelező)
Kérelemre
kérelem bejelentés
Felügyeleti szerv utasítása, bíróság kötelezése Életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet
nyilatkozat Joghatások: - jogok megszerzése, kötelezettségek terhe; - ügyintézési határidő kezdete. 34
17
A kérelem - az ügyfél azonosításához szükséges adatok; természetes személy esetén: név, lakcím jogi személynél: szervezet megnevezése, székhely/telephely - az ügy tárgya; Szakhatósági - döntés kérése; állásfoglalás - mellékletek: kettős korlát, vagyis az ügyféltől nem kérhető:
Adat, amelyet valamely közigazgatási hatóság jogszabállyal rendszeresített nyilvántartása tartalmaz
Kérelem benyújtása: hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez; A hatóság feladata: - a kérelem ellenőrzése és - felhívás hiánypótlásra. 35
Értesítés az eljárás megindításáról I. A hivatalból indult eljárás esetében értesíteni kell: az ismert ügyfelet. Kérelemre indult eljárásban: • a kérelmet előterjesztő ügyfelet, ha kéri (un. alapadatokról); • kötelező értesíteni az ismert ellenérdekű és az érintett ügyfelet. 36
18
Értesítés az eljárás megindításáról II. - kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül; - az értesítés mellőzhető az alábbi okokból: Egyszerű megítélésű ügy
Folyamatos ellenőrzés
Eljárás eredményességének veszélyeztetése Ügy tárgya, iktatási száma
Honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági ok
Az értesítés tartalma Eljárás megindításának napja, ügyintézési határidő
Iratbetekintés, nyilatkozattétel lehetősége Hivatalból indult eljárásnál erre utalás
Ügyintéző neve, hivatali elérhetősége Ügyfél tájékoztatása e-ügyintézés lehetőségéről
Kérelemre indult eljárásnál a kérelmező ügyfél neve
37
Az értesítés formái Hirdetmény, közhírré tétel: - jelentős számú ügyfél érintett - hatásterületi ingatlan tulajdonosai használói;
Közvetlen megkeresés:
- érdekvédelmi, társadalmi -levél; szervezetek -fax; -elektronikus úton 38
19
Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítása 8 napon belül végzéssel történik, az alábbi okokból: - a magyar hatóságnak nincs joghatósága az eljárásra; - a hatóságnak nincs hatásköre/illetékessége, és az áttételnek nincs helye; - kérelem lehetetlen célja; -a jogszabályban megállapított igényérvényesítési határidő letelt;
A végzés önálló fellebbezéssel megtámadható (98. §)
- a hatóság az ügyet már érdemben elbírálta; - kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem késedelmes előterjesztése; - az ügy nem hatósági ügy.
39
Az eljárás megszüntetése a) Kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye; b) az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült;
d) az ügyfél halála (megszűnése) következtében okafogyottá vált és eljárásbeli jogutódlás sem következett be; e) hivatalból indított eljárás esetén az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn;
Kötelező
c) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél a kérelmét visszavonta;
f) kérelemre indult eljárás esetén, ha az ügyfél felszólításra sem gondoskodik képviselet ellátására alkalmas személy meghatalmazásáról, vagy nem jár el személyesen; g) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik. 40
20
Az eljárás megszüntetése II. Mérlegelés alapján 1. Ha a hiánypótlásra való felhívás eredménytelen - a mérlegelés tárgya: elegendőek-e a bizonyítékok?
A rendelkezésre álló adatok alapján dönt
Eljárás megszüntetése
2. Az illetéket vagy az igazgatási szolgáltatási díjat felhívás ellenére sem fizette meg az ügyfél - A mérlegelés tárgya: mi az ügyfél érdeke?
Mindkét esetben végzéssel történik, mely ellen fellebbezésnek van helye
41
Az eljárás felfüggesztése 1. Kötelező felfüggesztés Kapcsolódó kérdés előzetes elbírálása amelyben: - az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik; vagy - ugyanazon hatóság más döntése; vagy - külföldi hatóság vagy más szerv álláspontjának beszerzése; vagy - a jogutód kiléte vitás (kérelmező ügyfél esik ki)
2. Felfüggesztés mérlegelés alapján -a bíróság a hatóságot új eljárásra kötelezi (perújítás, felülvizsgálati kérelem) -jsz. lehetővé teheti, mert a szakvélemény készítése hosszabb időt vesz igénybe; - ha a jogutód kiléte vitás; - ügyfél kérése
Határidő megszakad, fellebbezésnek van helye 42
21
Ügyintézési határidők Érdemi határozatok meghozatala
soronkívüliség
Főszabály: 30 napos határidő
önkormányzati hatósági ügyek
Kivételes ügyintézési határidők
ügy bonyolultsági foka
Határidő kezdete: kérelem beérkezése;
hivatalból indítandó eljárásnál a megindítás napja; felügyeleti szervhez az iratok megérkezésének napja. Határidő meghosszabbítása: indokolt esetben, legfeljebb 30 nappal (kiskorúnál 15 nappal)
43
Ügyintézési határidőbe be nem számítható időtartamok - hatásköri/illetékességi vita egyeztetése; - nemzetközi jogsegély-eljárás tartama; - hiánypótlás; - szakhatóság eljárásának tartama; - eljárás felfüggesztésének tartama; - bizonyítékok ismertetésére meghatározott idő; - elektronikus ügyintézésnél az üzemzavar időtartama; - hiteles fordítás elkészítéséhez szükséges idő. Határidő – közlést, kézbesítést követő napon kezdődik Ügyintézési határidők számítása Határnap – naptári nap szerinti befejező időpont 44
22
Jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés = az egyes eljárási cselekmények dokumentálására szolgálnak Mikor készítünk jegyzőkönyvet? - ügyfél meghallgatásáról; -tanú - szakértő - szemle lefolytatásáról; - helyszíni ellenőrzésről; - tárgyalásról; - szóban előterjesztett kérelemről. Jegyzőkönyv lehet: Papíralapú
Hang-, kép- és filmfelvétel
Mikor készítünk feljegyzést? Minden eljárási cselekményről, amelyről nem készül jegyzőkönyv/hangfelvétel A feljegyzés tartalmazza: - felvétel helyét, időpontját; - ügy tárgyát és számát; - az eljárási cselekményt; - eljáró ügyintéző nevét, aláírását.(nem kell külön íven)
Egyenértékű dokumentumok
45
Jegyzőkönyv tartalma - eljáró hatóság megnevezése - ügy tárgya - ügyiratszám - jegyzőkönyv készítésének helye, időpontja - meghallgatott személy természetes személyazonosító adatait - meghallgatott személy lakcímét - meghallgatott személy eljárásjogi helyzetét - meghallgatott személy elérési lehetőségét - meghallgatott személy jogaira és kötelességeire való figyelmeztetés megtörténtét - az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat - a szemle és a hatósági ellenőrzés során tapasztalt, az - ügy eldöntése szempontjából lényeges körülményeket, megállapításokat - meghallgatott személy, az eljárásjogi képességgel nem rendelkező személy képviselője, az eljáró ügyintéző és a jegyzőkönyvvezető - oldalanként aláírását.
46
23
Természetes személyazonosító adat: 1992. évi LXVI. törvény 5. §: családi és utónév, nők esetében leánykori név, nem, születési hely, idő anyja neve
47
Képviselet Képviseletre általában akkor kerül sor, ha: az ügyfél nem tud vagy nem akar személyesen eljárni
A képviselet fajtái: - törvényes
- meghatalmazotti - ügygondnok által ellátott - egyéb
képviselet
A képviselő az ügyfél helyett vagy mellett eljárási cselekmények végzésére jogosult, ha jogszabály nem írja elő a személyes eljárást
48
24
Meghatalmazotti képviselet Bárki lehet
(Alapja: ügyfél
Visszautasítási okok
+ képviselő
• ha az eljárni kívánó nem alkalmas az ügyben a képviselet ellátására;
közti megbízás)
• képviseleti jogosultságát felhívás ellenére sem igazolja • ha a képviseletet jsz-i felhatalmazás nélkül, rendszeresen anyagi haszonszerzésre törekedve kívánja ellátni. Visszautasítás: végzéssel, ami ellen önálló fellebbezésnek nincs helye
49
A képviselet fajtái Ügygondnoki képviselet Alkalmazása: ha a természetes személy ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik, vagy nem tud ügyében eljárni és nincs törvényes képviselője, meghatalmazottja Kirendelése: gyámhatóság Jogai, kötelezettségei: ügyféllel megegyező, kivéve:
Pénzt/dolgot nem vehet át
Vitás jogot nem ismerhet el, erről nem mondhat le
Egyezséget nem köthet
Kivéve, ha ezzel nyilvánvaló károsodástól óv meg 50
25
Hatósági közvetítő - alkalmazása:
nagy számú ügyfél érintettsége ha jsz. lehetővé teszi
esetén
Ki lehet közvetítő? -Lehetőleg az ügy tárgyához igazodó felsőfokú végzettséggel rendelkező
személy
-a szabályokat részletező kormányrendelet feltételeinek megfelelő - közvetítők nyilvántartásában szereplő
51
A hatósági közvetítő feladatai Igénybevételéről: hatóság dönt Hatóság + ügyfelek közötti közvetítés
Fő feladatai: Érintettek tájékoztatása
Jogok, kötelezettségek ismertetése
Észrevételek összegyűjtése
Jogai és kötelezettségei: - iratbetekintés; - hatóság segíti a munkáját; - munkájáért díj és költségtérítés illeti meg.
-titoktartás - feladat nem teljesítés miatt: eljárási bírsággal sújtható és ktsg. viselésére kötelezhető 52
26
Idézés és értesítés Idézés
Értesítés
- kötelező megjelenés a hatóság előtt; - kikényszeríthető; - írásban, telefonon, elektronikus úton; - a kérelmező ügyfelet nem lehet idézni!
- nem kötelező a megjelenés; részvételi lehetőség Tárgyaláson
Szemlén
- a képviselőt egyidejűleg értesíteni kell Tanú, szakértő Idézés tartalma: meghallgatásán - határidő, helyszín; - ügy tárgya; - idézetti minőség (pl. tanúként); - figyelmeztetés a mulasztás következményeire: meg nem jelenés Eljárási bírság engedély nélküli eltávozás (végzéssel) megfelelő igazolás hiánya Többletköltség megtérítésére önhibából eredő ittas, bódult való kötelezés 53 állapotban megjelenés
A tényállás megállapítása •A hatóság köteles vizsgálni, hogy az ügy közigazgatási ügy-e, •majd hatáskört, •illetékességet vizsgálni, •kérelmet vizsgálni (összességében megállapítani a tényállást). •EZEK UTÁN: •vagy dönt az adatok alapján •vagy szükség esetén bizonyítási eljárást folytat le (tisztázza a tényállást).
54
27
A tényállás tisztázása = a bizonyítási eljárás lefolytatásával Jellemzői hivatalból vagy kérelemre indul; szabad bizonyítás elve (és korlátai); Bizonyítékok különösen: az ügyfél nyilatkozata; az irat; a tanú vallomása; a szakértő véleménye, szemle hatósági ellenőrzésen készült jegyzőkönyv tárgyi bizonyíték 55
A szakhatósági modell A szakhatóság is hatóság A szakhatóságok mellérendeltségi viszonyban vannak a koordináló hatósággal Az ügyfél ezzel a koordináló hatósággal van kapcsolatban – kivétel, amikor hiánypótlásra a szakhatóság hívja fel az ügyfelet, – illetve amikor a üi. határidőt hosszabbít a szakhatóság, mert erről ő értesíti az ügyfelet
Alapelv: az ügyféltől nem lehet szakhatósági állásfoglalást kérni – de mi van akkor, ha azt az ügyfél korábban már beszerezte? 56
28
A szakhatósági modell A szakhatóság döntésének neve: szakhatósági állásfoglalás Az állásfoglalás kiadására törvényben meghatározott határidő: 15 nap (ha jsz. másként nem rendelkezik) A mulasztás jogkövetkezménye: az állásfoglalás kikényszerítése A szakhatósági állásfoglalás szerkezetileg a határozattal azonos 57
A szakhatóság közreműködése • A szakhatósági állásfoglaláshoz (hozzájárulás megadása, ill. megtagadása) való kötöttség • Egyeztetési kötelezettség az eljáró hatóság és a szakhatóság(ok) között az ellentmondások feloldsára • A szakhatósági állásfoglalás figyelmen kívül hagyásának következményei: • a szakhatóság felügyeleti eljárást kezdeményezhet a koordináló hatóság felettes szervénél •A határozat semmis (tekintet nélkül a jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokra) • államigazgatási jogkörben okozott kára keletkezhet az ügyfélnek 58
29
Az ügyfél nyilatkozata fontos bizonyíték nem korlátozható, mindig megilleti az ügyfelet
Az ügyfél írásban és szóban nyilatkozatot tehet
a nyilatkozattételt megtagadhatja a tényállást nem lehet teljes körűen tisztázni
a hatóság a tényállás tisztázásakor vagy figyelembe veszi vagy nem (ezt mindig meg kell indokolni)
az ügyfél kérelmére indult eljárást megszüntetheti
igazmondási kötelezettség !!!
rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt (érdemi döntés) 59
Az irat Az irat fogalma. A leggyakrabban használt bizonyítási eszköz
Fajtái
Okirat állítást, tényt, jogot, kötelezettséget igazol
magánokirat
Más irat nem papíralapú is lehet pl. hangfelvétel, fénykép stb.
közokirat
A külföldön kiállított irat diplomáciai felülhitelesítéssel érvényes!
60
30
A tanú Megjelenési
Vallomástételi
Igazmondási kötelesség
A tanúságtétel akadályai Abszolút
Relatív akadályok
Tanúskodási képesség hiánya
- ügyfél hozzátartozója
Titoktartási kötelezettség terheli és nem kapott felmentést a titoktartás alól
- magát, vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná
Diplomáciai mentesség
61
A tanúra vonatkozó speciális szabályok „A védett tanú „– új jogintézmény A tanúvallomása miatt súlyosan hátrányos következmény érheti A tanú adatainak zárt kezelése az eljárás alatt és után
a természetes személyazonosító adatok kezelése a tanú meghallgatása, erről jegyzőkönyv készítése az eljárás megtekinthető irataiból a tanú személye ne legyen megállapítható
62
31
A hatósági tanú Hatósági tanú bárki lehet, kivéve az ügyfél hozzátartozója; az eljáró hatósággal közszolgálati vagy más munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy; eljárási képességgel nem rendelkező személy.
A hatóság felkérésére vesz részt a bizonyítási eljárásban: a szabályszerűséget, az objektivitást tanúsítja 63
A szemle Célja a tárgyi bizonyítékok szemrevétele
Két formája: - helyszíni szemle - szemletárgy felmutatása Elrendelésre az ügyfél kérésére, vagy hivatalból kerülhet sor Értesíteni kell az ügyfelet, a szemletárgy birtokosát
Kivéve: ha az eredményességet meghiúsítja
A szemletárgy lefoglalására kerülhet sor 64
32
A szakértő - A közigazgatási szervnek nincs megfelelő szakértelemmel rendelkező dolgozója és - az ügyben jelentős tény, egyéb körülmény - vagy az alkalmazandó jog megállapításához különleges szakértelem szükséges. Szakértő alkalmazása kell akkor is, ha jogszabály írja elő a szakértő igénybevételét. Az ügyfél is kérheti szakértő kirendelését – ekkor a szakértő költségeit neki kell megelőlegezni.
65
Tolmács (nyelvi szakértő) Nyelvi ismeretek hiánya miatt az eljárás egyetlen résztvevője sem kerülhet hátrányba, jogai nem csorbulhatnak • jeltolmács • bárki igénybe vehető, de tolmácsigazolvány biztosítja a szakszerűséget • tolmácsra vonatkozó szabályok: az ügyet intéző ügyintéző nem lehet tolmács • jegyzőkönyvben való rögzítés 66
33
Tárgyalás A hatóság tárgyalást tart, - ha ezt jogszabály előírja, vagy - a tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban rész vevő személyek együttes meghallgatására. A hatóság meghallgatja az ügyfeleket és minden más résztvevőt. Az ügyfél észrevételeket tehet, kérdéseket tehet fel, új bizonyítékok beszerzését indítványozhatja. 67
Közmeghallgatás A nyilvánosság véleményének előzetes megismerése céljából, vagy ha jogszabály írja elő. Célja még a megfelelő tájékoztatás nyújtása is, amikor jelentős számú személyt érint egy adott ügy. Jegyzőkönyvet kell róla készíteni.
Értesítés módja: hirdetmény, közhírré tétel 68
34
Az eljárás akadályozásának következményei Az eljárás eredményes befejezését célozza, együttműködésre késztet
Eljárási bírság A hatóság mérlegelési jogköre kiterjed: - Jogellenes magatartás súlyára, felróhatóság mértékére - Érintett vagyoni helyzetére, jövedelmi viszonyaira - Ugyanabban az eljárásban ismételt kiszabás esetén az előző bírságok számára, mértékére
Egyéb szankciók - elővezetés - megismételt eljárási cselekmények költségeinek kifizetése
Eljárási bírság felmerülésének feltétele: kötelezettség vétkes (azaz szándékos vagy gondatlan) megszegése. 69
Eljárási bírság kiszabásának esetei különösen: Az idézett személy nem tesz eleget az idézésnek, vagy engedély nélkül eltávozik Az ügyfél vagy képviselője valótlan tényt állít Aki a tárgyalás rendjét zavarja A szemle megtartását akadályozó személy A helyszíni ellenőrzés megtartását akadályozó személy A szakértő nem teljesíti feladatát A hatósági közvetítő nem teljesíti feladatát 70
35
Az igazolási kérelem Aki önhibáján kívül határidőt, határnapot mulaszt Igazolási kérelem terjeszthető elő Célja: joghátrányoktól mentesítsen Egyidejűleg az elmulasztott cselekményt is pótolni kell relatív határideje 8 nap
Elutasít: fennmarad az a jogi helyzet, amit a mulasztás idézett elő.
abszolút határideje 6 hónap
Az a hatóság bírálja el, ahol a mulasztás történt, kivéve keresetindítás !!!! Helyt ad: a mulasztást megelőző állapotba helyez vissza
71
Az eljárás irataiba való betekintés Az ügyféli jogok érvényesülésének garanciája Tartalma: - iratok átolvasása, kijegyzetelése, másolása; - illetékköteles hivatalos másolat kérése; - ügyre vonatkozó ügyviteli adatok megtekintése.
A meg nem tekinthető iratok köre - a határozat (végzés) tervezete; - a zárt tanácskozásról készült jegyzőkönyv; - a védett tanú, bejelentő adatait tartalmazó jegyzőkönyv; - az államtitkot, szolgálati titkot tartalmazó iratok. Differenciált szabályozás - ügyfél (képviselője); - harmadik személy; - bárki által megtekinthető iratok;
- az eljárás egyéb résztvevője esetében. 72
36
Az eljárás irataiba való betekintés
•
A harmadik személy iratbetekintési joga: - a hatósági eljárás résztvevői feladataik ellátásához szükséges mértékben;
- egyéb személyek: jogaik érvényesítése, kötelezettségük teljesítéséhez szükséges mértékben.
• Bárki általi iratbetekintés: - adatvédelmi törvény biztosítja: a közérdekű adatok nyilvánosak
73
A bizonyítékok megismertetése az ügyféllel A hatóság nem értesítette az ügyfelet az eljárás megindításáról és az ügyben bizonyítási eljárást folytattak le A befejezéstől számított 5 napon belül értesíti az ügyfelet, aki: • észrevételt tehet; • a bizonyítékokat megismerheti • nyilatkozattételi jogával élhet
Mellőzhető az értesítés:
• további bizonyítási eljárásra való indítványt terjeszthet elő
- az ügyfél a bizonyítási eljárásban megismert minden bizonyítékot, ÉS - módjában állt gyakorolni jogait; - ellenérdekű fél híján a hatóság teljesíti az ügyfél kérését.
74
37
A hatóság döntései A tényállás tisztázása során, illetve ezt követően a hatóság döntést hoz A döntések lehetnek: Határozat: az ügy érdemében dönt (magáról a kérelemről dönt: a kérelemnek helytadó döntést hoz, vagy elutasítja a kérelmet) Végzés: eljárási kérdésben dönt (pl. eljárás megszüntetése, felfüggesztése, eljárási bírság kiszabása, igazolási kérelem elutasítása, tárgyi bizonyíték lefoglalása, stb.) 75
A határozat felépítése
Fejléc A hatósági jogviszonyban résztvevők és a hatósági ügy legfontosabb adatai: - a hatóság megnevezése, ügyintéző neve; - az ügy száma, tárgyának megnevezése; - az ügyfél megnevezése, lakó-, tartózkodási hely (telephely). Rendelkező rész A döntést és az ahhoz kapcsolódó tartalmi elemeket foglalja magában Indokolás A döntés ténybeli és jogi megalapozása és elfogadtatása Záró rész - a döntéshozatal helye, ideje; - a kiadmányozó neve, hivatali beosztása, aláírása; - a hatóság bélyegzőlenyomata (minősített elektronikus aláírás).
76
38
A határozat felépítése A rendelkező rész tartalmi elemei - a hatóság döntését - az ügyfél számára meghatározott jogokat és kötelességeket, illetve • az ügyfél jogainak védelmét segítő tájékoztatást; • esetleges kikötéseket; - kötelezettség esetén annak teljesítésének határnapja, határideje, az önkéntes teljesítés elmaradásának jogkövetkezményeit; - tájékoztatás a jogorvoslat (fellebbezés, keresetindítás) lehetőségéről – az e-úton való fellebbezés lehetőségéről is; -a szakhatóság megnevezése, szakhatósági állásfoglalás; -az ügyfélnek, egyéb résztvevőnek járó költségtérítés; - az eljárási költségek viselése; - tájékoztatás az esetleges fizetési kötelezettség elektronikus úton való teljesítéséről.
77
A határozat felépítése Az indokolás tartalmi elemei: - a tényállás megállapítása, annak tisztázása; - az ügyfél által előterjesztett, de mellőzött bizonyítási eszközök, a mellőzés indokaival; - a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyek kiidézése; - a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jogszabályokra utalás. (ÚJ!)
78
39
Végzés: az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben Tartalmi elemei: Fejléc: a határozat tartalmi elemei irányadóak Rendelkező rész tartalmazza - a döntést; - a fellebbezés, vagy a bírósági út lehetőségéről szóló tájékoztatást; -az eljárási költség viseléséről szóló döntést - tájékoztatást a fellebbezés elektronikus úton való benyújtás lehetőségéről. Indokolás - a döntés alapjául szolgáló jogszabályhelyek; - a hatóság hatáskörét, illetékességét megállapító jogszabályhelyek. Záró rész: a határozat tartalmi elemei irányadóak
79
Az egyszerűsített döntés Kérelemre indult ügyben, ha: - ezt jogszabály megengedi; - a hatóság az ügyfél kérelmének helyt ad; - nincsen ellenérdekű ügyfél. Nem kell tartalmaznia: - a jogorvoslatról szóló tájékoztatást; - az indokolást.
80
40
A hatósági szerződés szemléletváltás: mellérendeltség hatóság és ügyfél között; • kölcsönös előnyökkel jár a hatóság és az ügyfél számára; • jogszabályi felhatalmazással köthető, írásba kell foglalni; • a szerződés megkötésének előfeltételei lehetnek, nincs szerződési kényszer. Szerződésszegés következményei Az ügyfél oldalán
A hatóság oldalán
A szerződés jogerős végrehajtható határozatnak minősül
Az ügyfél teljesítésre irányuló kérelmet juttat el a hatósághoz
A hatóság hivatalból végrehajtást rendel el A szerződés módosítása
Bírói út
- az ügy szempontjából új tények merülnek fel; - a szerződéskötéskor fennálló körülmények lényegesen megváltoztak. 81
Hatósági ellenőrzés Tárgya: -
jogszabályban megállapított előírások,
jogerős és végrehajtható megállapított előírások vizsgálata
hatósági
határozatban
Hatósági ellenőrzés fajtái: - jogszabályban meghatározott adatok szolgáltatásának kérése - iratok bemutatásának kérése - egyéb tájékoztatás kérése - helyszíni ellenőrzés – ez – ha jogszabály lehetővé teszi – távadatszolgáltatás útján is történhet. 82
41
Jogorvoslati eljárás I. Ügyfél kérelme alapján indult jogorvoslatok: – – – –
Fellebbezés Bírósági felülvizsgálat Újrafelvételi eljárás Méltányossági kérelem
83
Jogorvoslati eljárás II. Hivatalból indított döntés-felülvizsgálatok: – Döntés módosítása, visszavonása – Felügyeleti eljárás – Felülvizsgálat az Alkotmánybíróság határozata alapján – Ügyészi intézkedés
84
42
Végrehajtási eljárás A végrehajtás feltételei: - a határozat kötelezettséget állapít meg az ügyfélre vagy az eljárás egyéb résztvevőjére, - a határozat jogerőre emelkedett, illetve annak fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását mondta ki, továbbá - a kötelezettség teljesítésére megállapított határidő elmúlt és a kötelezettséget nem teljesítették, és - a végrehajtáshoz való jog nem évült el. 85
Jogerő Az első fokú határozat jogereje: - ha ellene a törvényes határidőn belül nem nyújtottak be fellebbezést, vagy - már korábban a fellebbezésről lemondtak, vagy - a fellebbezés kizárt (ekkor bírói út van!) A másodfokú határozat jogereje: - a közlés napján emelkedik jogerőre 86
43
A végrehajtás elrendelése: végzéssel A végrehajtás foganatosítója: az első fokú hatóság A végrehajtás módja: - pénzfizetési kötelezettség esetében - meghatározott cselekmény végrehajtása esetén - meghatározott ingóság kiadása esetén 87
Eljárási költségek, költségmentesség eljárási illetékek és igazgatási szolgáltatási díjak, egyéb eljárási költségek (pl. tanú utazási költsége és kiesett jövedelme, másolási költség, szakértői díj, stb.) költségmentesség lehetősége: bizonyos feltételek fennállása esetén az ügyfél számára engedélyezhető 88
44
