Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 9. hét OLIGOPÓLIUM ÉS STRATÉGIAI VISELKEDÉS

KÖZGAZDASÁGTAN I.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

Közgazdaságtan 1. 9. hét OLIGOPÓLIUM ÉS STRATÉGIAI VISELKEDÉS

Bíró Anikó, K®hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel®s: K®hegyi Gergely

2010. június

Vázlat

9. hét Bíró-K®hegyi-Major

Játékelméleti alapfogalmak Mennyiségi verseny Árverseny

1

Játékelméleti alapfogalmak

2

Mennyiségi verseny

3

Árverseny

Játékelmélet bevezetés



Oligopólium: egy ágazat néhány vállalatból áll Duopólium: egy ágazat két vállalatból áll Ha egy vállalatnak néhány versenytársa van csak: stratégiai helyzet Döntéseknél gyelembe veszi versenytársak várható reakcióját. Játékelmélet: stratégiai interakciók általános elemzésével foglalkozik.




Egy játék megadása Kik a játékosok? (a szerepl®k megadása). Milyen alternatívák közül választhatnak? (a lehetséges stratégiák megadása minden játékosra vonatkozóan). Mi a végeredmény? (minden elképzelhet® stratégiakombinációhoz a szerepl®k kizetéseinek (prot-, hasznosságfüggvényeinek) megadása). Hogyan zajlik a játék? Feltevés A játékosok a kizetési függvényeiket maximalizálják (racionalitási feltétel)

Mennyiségi verseny Árverseny

Nulla összeg¶ játék



Nullaösszeg¶ játék szárazföld vagy tenger?

A támadó fél választása

szárazföld tenger

A védekez® fél választása szárazföld tenger −10, +10 +25, −25 +25, −25 −10, +10

Koordinációs játék



Például: két sof®r döntése, melyik oldalon haladjanak

Koordinációs játék az érdekek összhangja

A választása

jobb bal

B választása jobb bal +15, +15 −100, −100 −100, −100 +10, +10

Fogolydilemma



Mindkét játékos jobban jár, ha vall

↔

jobban járnának, ha egyikük

Árverseny

sem vallana

Fogolydilemma két változat

a) változat

b) változat

Mennyiségi verseny

tagad vall

A börtönbüntetés hossza (hónap) tagad vall −1, −1 −36, 0 0, −36 −24, −24

kis kibocsátás nagy kibocsátás

A kizetések rangsora kis kibocsátás nagy kibocsátás 3, 3 1, 4 4, 1 2, 2

Fogolydilemma - közjavak Lecsapolás egyéni költsége: 8 Egy szivattyú haszna: 5

TÁBLÁZAT FEJLÉCE HIÁNYZIK!!!!!!! Lecsapol Nem csapol le Lecsapol 2, 2 −3, 5 Nem csapol le 5, −3 0, 0 A gazda: mindig jobban jár, ha nem csapol le.

A mocsár kiszárítása mint sokszemélyes fogolydilemma-játék Lecsapoló gazdák száma 0 1 2 3 4 lecsapol −3 2 7 12 17 A gazda választása nem csapol le 0 5 10 15 20



Elrettentési játék



Tökéletes egyensúly: (belép, elfogad).

Elrettentés a piaci belépést®l B játékos (monopólium) ellenáll elfogad belép −10, 30 20, 80 nem lép be 0, 100 0, 100

Egyensúly Ha egy játék szabályai szekvenciális döntéshozatalt írnak el®,



a játék tökéletes egyensúlyában mindkét játékos racionálisan

Mennyiségi verseny

választ (azaz a legmagasabb elérhet® kizetést választja),

Árverseny

feltételezve, hogy az ellenfele is racionálisan cselekszik, amikor rá kerül a sor. Szekvenciális döntések esetén mindig létezik tökéletes egyensúly, de egyes játékoknak több egyensúlyuk is lehet. Ha a játékosok egyidej¶leg döntenek, a domináns stratégiájukat fogják választaniuk, ha létezik ilyen (domináns stratégia: minden más stratégiánál jobb kizetést biztosít, függetlenül attól, hogy a másik játékos mit lép) Nash-egyensúly: azok a stratégiapárok, amelyekt®l egyik játékosnak sem éri meg egyoldalúan eltérni. Egy játéknak egy vagy több Nash-egyensúlya is lehet. Ha a játékosok tiszta stratégiákat játszanak, el®fordulhat, hogy egyetlen Nash-egyensúly sincs.

Egyensúly (folyt.)



A kevert stratégiák jelenthetik, garantálják a Nash-egyensúly létezését. A kevert stratégiák követése azt jelenti, hogy a játékosok a tiszta stratégiáik közül meghatározott valószín¶ségekkel véletlenszer¶en választanak

→

az

ellenfelüket bizonytalanságban tarthatják (pl. tenisz-szerva, hadviselés)

Mennyiségi verseny


Ha a vállalatok szimultán mennyiségi döntést hoznak és azonos piaci er®vel rendelkeznek, akkor Cournot-oligopóliumról, két vállalat esetén Cournot-duopóliumról beszélünk. Reakciófüggvények (a vállalatoknak optimális termelési válaszaáá, a versenytárs elvárt termelési szintje esetén)

q

1

= RC1 (q2e )

q

2

= RC2 (q1e )

Cournot-egyensúly: Az elvárt termelési szintek megegyeznek a tényleges termelési szintekkel

q ∗ = RC (q ∗ ) 1

1

2

q ∗ = RC (q ∗ ) 2

2

1


Mennyiségi verseny (folyt.)



RC

1

görbe mutatja az els® vállalat optimális termelési

mennyiség válaszait a második vállalat minden egyes termelési szintjére,

RC

2

görbe mutatja a második vállalat optimális termelési

mennyiség válaszait az els® vállalat minden egyes termelési szintjére.






Játékelméleti alapfogalmak Mennyiségi verseny

Ha a vállalatok döntései a kibocsátott mennyiségre vonatkoznak, és a játékszabályok egyidej¶ döntést írnak el®, a két széls®séges végeredmény az összejátszáson alapuló és a versenyz®i egyensúly. Az el®bbiben a vállalatok csoportos monopóliumként viselkednek, az utóbbiban pedig árelfogadók. A Nash-megoldás a két véglet közötti Cournot-egyensúly, amelyben mindkét vállalat optimálisan választ a másik adottnak tekintett kibocsátása mellett.

Árverseny

Árverseny



Szigorúbb, mint a mennyiségi verseny Ha a duopólium döntései az árra vonatkoznak, a Nash-megoldást Bertrand-egyensúlynak nevezzük. Nash-megoldás egybeesik a verenyz®i egyensúllyal. Ha a játék szabályai szekvenciális döntéseket írnak el®, az els®ként lép® fél mennyiségi verseny esetén el®nyt élvez, árverseny esetén viszont hátrányba kerül.

Legnagyobb kedvezmény elve


Játékelméleti alapfogalmak Mennyiségi verseny

Fogolydilemma vállalati protok oligopólium esetén

1. vállalat árszabása

magas alacsony

A legnagyobb kedvezmény elve

1. vállalat árszabása

magas alacsony

2. vállalat árszabása magas alacsony 100, 100 −10, 140 140, −10 70, 70

2. vállalat árszabása magas alacsony 100, 100 −10, 90 90, −10 70, 70

Árverseny

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 9. hét OLIGOPÓLIUM ÉS STRATÉGIAI VISELKEDÉS

Recommend Documents