Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI

KÖZGAZDASÁGTAN I.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

Közgazdaságtan 1. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI

Bíró Anikó, K®hegyi Gergely, Major Klára Szakmai felel®s: K®hegyi Gergely

2010. június

Vázlat

4. hét

Bíró-K®hegyi-Major

Kiegészít® és helyettesít® javak Engel-görbe, keresleti görbe Rugalmasság

1

Kiegészít® és helyettesít® javak

2

Engel-görbe, keresleti görbe

3

Rugalmasság

Ismétlés Az azonos hasznossági szinthez tartozó jószágkosarak halmazát

4. hét


közömbösségi görbének nevezzük Fogyasztói döntés:


Tökéletes helyettesít®k

4. hét


Kiegészít® és helyettesít® javak Engel-görbe, keresleti görbe

A közömbösségi görbék párhuzamos egyenesek. A két jószág tökéletesen helyettesíti egymást. Ha a költségvetési egyenes meredeksége különbözik a közömbösségi görbék meredekségét®l

⇒

széls® megoldás.

Rugalmasság

Er®s helyettesít®k

4. hét


Kiegészít® és helyettesít® javak Engel-görbe,

A közömbösségi

keresleti görbe

görbék csak kicsit

Rugalmasság

görbülnek. Az árarány kis változása ( SS' egyenesr®l az FF' egyenesre) a fogyasztásban nagy változást okoz (S*-ról F*-ra). Példák: starking alma/jonatán alma, vaj/margarin.

Tökéletes kiegészít®k

4. hét



L-alakú közömbösségi görbék A fogyasztó rögzített arányban (pl. 1:1) kívánja megvásárolni a javakat Árarány változása nem hat a választott mennyiségek arányára

Er®s kiegészít®k

4. hét



Közel L-alakú közömbösségi görbék Árarány nagy változása (SS' egyenesr®l az FF' egyenesre)

⇒

fogyasztásban kis változás (S*-r®l F*-ra) Példák: kenyér-vaj, áram-elektromos m¶szerek

keresleti görbe Rugalmasság

Változó lehet®ségek

4. hét



Feltevés: a preferenciák állandók Lehet®ségek változnak fogyasztói optimum változik 1

Jövedelemváltozás

2

árak változása

Jövedelem-fogyasztási görbe A jövedelemváltozás hatása Optimális jószágkosarak különböz® jövedelemszintek mellett

4. hét



Jövedelem-fogyasztási görbe (folyt.)

4. hét



Normál jószág: jövedelem n® jószágra költött összeg n®, de kisebb mértékben. Ultra magasabb rend¶ (luxus) jószág: jövedelem n® jószágra költött összeg n®, de nagyobb mértékben. Alacsonyabb rend¶ (inferior) jószág: jövedelem n® jószágra költött összeg csökken. Pl. párizsi, Tesco-gazdaságos termék

Rugalmasság

Jövedelem-fogyasztási görbe (folyt.)

4. hét



Engel-görbe Jöv.-fogyasztási görbe: hogyan változnak a fogyasztói kosarak a jöv. változásával Engel-görbe: jöv. változásának hatása egyetlen jószágra

4. hét



Az ár-fogyasztási görbe

4. hét


X jószág árváltozásának hatása


Költségvetési egyenes elfordul Optimális jószágkosarak különböz®

P

Engel-görbe,

X

árak mellett


Az ár-fogyasztási görbe (folyt.)

4. hét



Ahogy a

P

X

ár csökken az I jövedelem változatlanul tartása

mellett a fogyasztó egyre nagyobb hasznossághoz jut. Az ábra K pontjában

P

X

olyan magas, hogy a fogyasztó

semennyit sem vásárol az X jószágból X keresletét elfojtó ár Az ár-fogyasztás görbének lehet olyan része, ahol felfelé és balra fordul Ahol alacsonyabb

PX

ár következtében a fogyasztó

kevesebbet vásárol az X jószágból Gien-jószág Példa: ha fogyasztók szerint magasabb ár jobb min®séget tükrözi

Engel-görbe, keresleti görbe Rugalmasság

Keresleti görbe

4. hét


Ár-fogyasztási görbe: hogy változnak fogyasztói kosarak

P

X

Keresleti görbe:


változásával

P

X

változásának hatása X iránti keresletre

Kereslet törvénye: negatív meredekség¶ keresleti fv.


Jövedelemváltozás hatása a keresleti függvényre Példa: jövedelem n®

⇒

keresleti görbe eltolódik

4. hét



Jövedelemrugalmasság - bevezetés Cél: jövedelemváltozásra való reakció számszer¶sítése

X

jószág fogyasztásának a jövedelem

∆I

változása miatt ∆X bekövetkez® ∆ változását mérhetjük a ∆I arányszámmal (Engel görbe meredeksége).

X

∆X ∆I érzékeny a termék mértékegységének változtatására. Probléma:

Pl.: A jövedelem 100 Ft-tal lenne több és ennek következtében 5 dkg=0,05 kg-mal több vajat fogyasztunk ∆X ∆I ∆X ∆I

= 0, 05,

ha

= 0, 0005,

dkg -tal számolunk Ft h i kg ha Ft -tal számolunk

h

i

Ha különböz® termékek (pl. db dinnye és db alma, vagy dkg kávé és lter tea) keresletének jövedelemre való érzékenységét szeretnénk összehasonlítani?

4. hét



Jövedelemrugalmasság

4. hét



Kereslet jövedelemrugalmassága

εx :

a vásárolt mennyiség

változási arányának és a jövedelem változási arányának a hányadosa Ha 1%-kal változik a jövedelem, hány %-kal változik a keresett mennyiség?

εx = Normál jószág:

∆x I ∆x / x ≡ ∆I / I ∆I x

εx > 0

Alacsonyabb rend¶ jószág: Luxus jószág:

εx > 1

εx < 0


Jövedelemrugalmasság 1. példa

4. hét



Jövedelem és vásárolt alma mennyisége

εa =

1.év

2.év

Jöv.

10 000

11 000

Alma

100

104

∆x /x = ∆I /I

1%-kal nagyobb jövedelem kereslete

Rugalmasság

→

4/102 1000/10 500

≡ 0, 41

0,41%-kal növekszik alma iránti


4. hét



Engel-görbe

x = 5 + I /10

Jövedelemrugalmasság

ε=

x = 25, I = 200 pontban?

∆x I = ∆I x

1 200 10 25

= 0, 8

Alacsonyabb rend¶ jószág? Luxusjószág?


4. hét



új-zélandi minta, 198182

keresleti görbe

Szegényebb csoport: növekv® jövedelem jelent®s része nemkívánatos javakra A jövedelem hatása a kiadásokra (jövedelemrugalmasságok) Kiadási A legalacsonyabb A legmagasabb kategória jövedelm¶ csoport jövedelm¶ csoport Élelmiszer Lakás Háztartási-fenntartási kiadások Ruházkodás Közlekedés Dohány és alkohol

0, 63 1, 22 0, 66 1, 29 1, 50 2, 00

0, 84 1, 80 0, 85 0, 98 0, 90 0, 85

Rugalmasság

Árrugalmasság

4. hét


Mennyire érzékenyen reagál a termékb®l keresett mennyiség a termék árának változására?

helyettesít® javak

Analóg módon deniálhatjuk jövedelemrugalmasság fogalmával

arányának és a termék saját árváltozási arányának a hányadosa. Ha 1%-kal változik a termék ára

→

hány %-kal változik a

keresett mennyiség?

ηx = Közönséges jószág:

Ha

ηx < −1:


A kereslet árrugalmassága a vásárolt mennyiség változási

Gien jószág:

Kiegészít® és

∆x ∆Px

∆x /x ∆x Px ≡ ∆Px /Px ∆P x x

∆x ∆Px

< 0 ⇒ ηx < 0

> 0 ⇒ ηx > 0

keresleti görbe rugalmas

1%-os árcsökkenés

→

több mint 1%-os keresletnövekedés

Árrugalmasság (folyt.)

4. hét



Ha

ηx > −1:

keresleti görbe rugalmatlan

Ha kereslet rugalmas, akkor

E ≡P x x

x

P

x

ár csökkenése az X-re költött

kiadás növekedéséhez vezet

Ha kereslet rugalmatlan, akkor az árcsökkenés csökkenti nagyságát

E

x

Árrugalmasság példák

4. hét


Kiegészít® és helyettesít® javak Engel-görbe, keresleti görbe Rugalmasság 1

Indonézia, 1932-38 között ópium iránti kereslet: árrugalmasság kb.

⇒50%-os 2

−0, 7 →

áremelkedés

kb. 35%-os fogyasztáscsökkenés

Amerikai fels®oktatásban vizsgálat cigarettakeresletre: árrugalmasság kb.

⇒10%-os

−1, 4 →

áremelkedés

kb. 14%-os fogyasztáscsökkenés

Id®sebb lakosság: rugalmatlanabb kereslet

Árrugalmasság 1. számpélda

4. hét



Keresleti görbe

x = 320 − 50P

x

árrugalmasság

x = 120, P = 4 pontban: x

ηx =

∆x Px 4 5 = −50 =− ∆P x x 120 3

Árrugalmasság 2. számpélda

4. hét



Keresleti görbe

Engel-görbe,

Kereslet árrugalmassága

ηx = ár

keresleti görbe

x = 100 − 2p

Rugalmasság

x = 20, p = 40 pontban

40 ∆x P x = −2 = −4 ∆Px x 20

p = 35 értékre csökken - mi történik E

kiadással?

E = 40 · (100 − 2 · 40) = 800 E = 35 · (100 − 2 · 35) = 1050 0 1

E

n® kereslet rugalmas

Keresztárrugalmasság

4. hét


A fogyasztók vaj iránti kereslete nemcsak a vaj árától, hanem kapcsolódó termékek árától is függ, mint pl. kenyér és sajt.

Kiegészít® és

Kereslet keresztárrugalmassága: a vásárolt mennyiség

Engel-görbe,

változási arányának és egy konkrét másik termék árváltozási arányának a hányadosa. Ha 1%-kal változik a másik termék ára, akkor hány %-kal változik a keresett mennyiség?

ηxy =

∆x /x ∆x P y ≡ ∆Py /Py ∆Py x

A keresztárrugalmasság segítségével megállapítható, hogy a két termék egymást helyettesít® (vaj-margarin) vagy egymást kiegészít® (vaj-kenyér)

Az

X és Y termékek helyettesít® termékek, ha ηxy > 0 kiegészít® termékek, ha ηxy < 0

helyettesít® javak


Keresztárrugalmasság, példa

4. hét



Két gyógyszer keresletrugalmasságai 1. márka 1. generikus 1. márka −0, 38 1, 01 1. generikus 0, 79 −1, 04 3. márka 0, 52 0, 53 3. generikus 0, 21 0, 23

3. márka −0, 20 −0, 09 −1, 93 2, 00

3. generikus −0, 21 −0, 10 1, 12 −2, 87

Az árrugalmasságot meghatározó tényez®k

4. hét


Kiegészít® és helyettesít® javak 1

Helyettesít®k elérhet®sége Egy áru kereslete annál rugalmasabb, minél több és minél közelibb helyettesít® áll rendelkezésre.

2

Luxus- versus létszükségleti javak A luxusjavak kereslete általában rugalmasabb, mint a létszükségleti javaké.

3

Magasan versus alacsonyan árazott javak Keresletet elfojtó árnál nagy a rugalmasság Példa: a só kereslete rugalmatlan mindhárom magyarázat érvényes Nincs közeli helyettesít®, létszükségleti cikk, alacsony ár.


Összefoglalás

4. hét



Kiegészít® helyettesít® jószágok: deníció, közömbösségi görbe alakja Jövedelem-fogyasztási görbe, Engel-görbe Ár-fogyasztási görbe, keresleti görbe Lehet®ségekre reakció számszer¶sítése Jövedelemrugalmasság Árrugalmasság Keresztárrugalmasság

Rugalmasság

Közgazdaságtan 1. ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék. 4. hét A KERESLETELMÉLET ALKALMAZÁSAI

Recommend Documents