KÖZÉRDEKVÉDELMI SZAKÁG Az ügyész közérdekvédelmi feladatai Magyarország Alaptörvénye 29. cikkének (1) bekezdése szerint a legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését. Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (Ütv.) 1. §-ának (2) bekezdése alapján az ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mindenki betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén – törvényben meghatározott esetekben és módon – fellép a törvényesség érdekében. Ha törvény másként nem rendelkezik, fellépésre akkor köteles, ha a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az Alaptörvényben, valamint törvényben és más jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedést nem teszi meg, vagy a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség. Az ügyészségnek az igazságszolgáltatás közreműködőjeként gyakorolt büntetőjogon kívüli közérdekű feladat- és hatáskörét részben az Ütv., részben külön törvények határozzák meg. Az ügyész ezeket a hatásköreit a törvénysértés kiküszöbölése érdekében elsősorban bírósági peres és nemperes eljárások megindításával, valamint hatósági eljárások kezdeményezésével és jogorvoslat előterjesztésével gyakorolja (együttesen: ügyészi fellépés). Az ügyész fellépésre törvény eltérő rendelkezése hiányában akkor köteles, ha a törvénysértés megszüntetésére hivatott szerv az Alaptörvényben, törvényben vagy más jogszabályban meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedést nem teszi meg, vagy ha a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítása érdekében azonnali ügyészi intézkedésre van szükség. Az ügyészi intézkedés iránti kérelmek elbírálása Az ügyész elbírálja a hatósági határozat, intézkedés, jogszabálysértő mulasztás ellen hozzá intézett kérelmeket, közérdekű bejelentéseket, jogsértésre utaló jelzéseket (együttesen kérelem). Amennyiben a kérelem vizsgálatára nincs hatásköre, azt a hatáskörrel rendelkező szervhez teszi át. Ha a kérelmet az ügyész alaptalannak találja, indokolt állásfoglalásával elutasítja. A kérelmező a felülvizsgálat érdekében az állásfoglalás kézbesítésétől számított 8 napon belül a felettes ügyészséghez
2 fordulhat. Mellőzhető a kérelem érdemi elbírálása, ha azt nem határidőben, vagy nem a jogosult terjesztette elő, ha a kérelmet az ügyészség változatlan tényállás mellett már korábban elbírálta, vagy a kérelmező – a jogszabálynak megfelelő jogorvoslati tájékoztatás ellenére – a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséggel nem élt, továbbá ha a kérelmet a sérelmezett határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven túl nyújtják be. Az ügyész vizsgálata Az ügyész – törvény eltérő rendelkezése hiányában – intézkedése megalapozása érdekében hivatalból vizsgálatot folytat, ha a tudomására jutott adat vagy más körülmény megalapozottan súlyos törvénysértésre, mulasztásra vagy törvénysértő állapotra utal. Az ügyész fellépése, egyéb intézkedései Az ügyész a közérdek védelme és a törvényesség helyreállítása érdekében akkor lép fel, ha súlyos törvénysértést tár fel. Az ügyészi fellépés törvényben meghatározott eszközei a következők: – bírósági peres és nemperes eljárások megindítása (perindítási jog), – hatósági eljárások kezdeményezése, – jogorvoslat előterjesztése. Azokban az ügyekben, amelyekben az ügyészi fellépés feltételei fennállnak, de az ellenérdekű fél a fellépésre okot adó körülményt maga is orvosolni tudja, az ügyész a fellépést megelőzően önkéntes teljesítésre felhívással élhet. Ha a felhívás címzettje az ügyész által megadott határidőn belül a felhívásban foglaltaknak nem tesz eleget, nem válaszol vagy a felhívásban foglaltakkal nem ért egyet, az ügyész 30 napon belül dönt a fellépésről (bíróság előtti peres, vagy az ügy tárgya szerint nemperes eljárás indításáról) vagy pedig az eljárása megszüntetéséről. Az ügyész a tudomására jutott jogsértés vagy jogszabálysértő mulasztás miatt jogszabályban megállapított feltételek fennállása esetén büntető, fegyelmi, szabálysértési vagy más hatósági eljárást is kezdeményez. A kezdeményezés címzettje érdemi döntésének egy példányát köteles az ügyésznek haladéktalanul megküldeni. Az ügyészt jogorvoslati jog illeti meg a peres és nemperes eljárásban hozott határozatok közül azokkal szemben, amelyet törvény alapján vele bármely módon közölni kell. [Pl. ha törvény alapján az ügyész jogi személy működésének törvényességét ellenőrizheti, a jogi személy nyilvántartásba vételéről (bejegyzéséről), illetve nyilvántartási adataiban elrendelt változásról rendelkező bírósági határozatot (hatósági döntést) az ügyésszel közölni kell.] Törvény által meghatározott esetben az ügyészt jogorvoslati jog illeti meg akkor is, ha az eljárásban félként nem vett részt, vagy a határozatot vele közölni nem kellett.
3 A törvénysértésnek nem minősülő hiányosságra és az olyan csekély jelentőségű törvénysértésre, amely fellépést nem tesz indokolttá, az ügyész jelzésben hívja fel az illetékes szerv vezetőjének figyelmét. Az ügyészt a fellépésen kívül a törvényesség biztosítása érdekében a következő eszközök is megilletik: Törvény által elrendelt esetekben dönt egyes közigazgatási hatósági eljárásban elrendelt kényszerintézkedések jóváhagyásáról (pl. elővezetés, lezárt helyiség hatósági felnyitásával járó helyszíni szemle foganatosítása). A jóváhagyás megtagadása esetén, amennyiben szükséges, az ügyész a törvénysértés orvoslására is intézkedik. A pénzügyi vállalkozásokkal, valamint a tőkepiaci és biztosítási tevékenységgel összefüggő piacfelügyeleti eljárásokban a hatóság a személyes adatok meghatározott körét csak előzetes ügyészi jóváhagyással ismerheti meg. A rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv által folytatott megbízhatósági vizsgálat lefolytatásának kizárólag ügyészi jóváhagyás alapján van helye. A legfőbb ügyész jogegységi eljárást kezdeményezhet, illetve jogszabály tervezetére – kivéve az önkormányzati rendelet tervezetét – véleményt nyilváníthat, az ügyészség jogállását, feladatkörét érintő jogszabályok tervezetére véleményt nyilvánít. Az Ütv. és a polgári perrendtartás lehetőséget ad arra, hogy a legfőbb ügyész a Kúria előtti eljárásban, a mások között folyamatban lévő perben, a bíróságok ítélkezési gyakorlatának egységesítése érdekében jogkérdésben, a közérdeket képviselve, akár saját kezdeményezésre, akár bármely peres fél kérelmére kifejtse szakmai véleményét. A közérdekvédelmi tevékenység kiemelt területei – egyes hatósági eljárásokhoz és intézkedésekhez kapcsolódó ügyészi feladatok ellátása, – a környezetvédelem, – a fogyasztóvédelem, – a szabálysértési ügyek, – egyes jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel kapcsolatos ügyészi feladatok ellátása, – a polgári bíróság előtt ügyészi tevékenység.
4 Az egyes hatósági eljárásokhoz és intézkedésekhez kapcsolódó ügyészi feladatok ellátása Az ügyész ellenőrzi a közigazgatási hatóságok, valamint más jogalkalmazó szervek által hozott egyedi, bíróság által felül nem bírált jogerős vagy végrehajtható döntések, valamint hatósági intézkedések törvényességét. Az ügyész a törvénysértés megszüntetése érdekében, ha törvény másként nem rendelkezik, a hatósági döntés érdemére kiható törvénysértés esetén a jogerőre emelkedéstől vagy a végrehajtás elrendelésétől számított legfeljebb egy éven belül, kötelezettséget megállapító, jogot elvonó vagy korlátozó döntés esetén a végrehajtáshoz való jog elévüléséig felhívással élhet. Ha az ügyész felhívásban indítványozta a törvénysértő döntés végrehajtásának felfüggesztését, a felhívás címzettje a végrehajtást a döntéséig köteles azonnal felfüggeszteni. Hatósági döntést érintő felhívás eredménytelensége esetén az ügyész az alapügyben hozott jogerős döntést támadhatja meg keresettel a bíróság előtt. A hatóság eljárási kötelezettségének elmulasztása esetén a mulasztás megszüntetésére felszólító ügyészi felhívásban megállapított határidő eredménytelen elteltét követően az ügyész a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján bírósághoz fordulhat a hatóság eljárásra kötelezése iránt. Környezetvédelem Az ügyészségről szóló törvény kiemelt feladatként jelöli meg a környezet, természet, termőföld védelmével összefüggésben lévő ügyészi perindítási jogosultságot. Az ügyészség az irányadó jogszabályok szerint közreműködik a környezetvédelmi és a természetvédelmi hatóságok eljárásai és döntései törvényességének biztosításában. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény további felhatalmazást is ad az ügyész számára; a Be.ben meghatározottak szerint jár el a környezeti elemek, a természeti területek, értékek (különösen a védett természeti területek és értékek) Btk.ban tilalmazott módon való megsértése esetén. A környezet, a természeti értékek, területek veszélyeztetése, károsítása esetén az ügyész is keresetet indíthat a tevékenységtől való eltiltás, illetve a tevékenységgel okozott kár megtérítése iránt. Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény hasonló perindítási jogosultsággal ruházza fel az ügyészt az állatvilág
5 egyedeinek védelmét és az állatokkal való kíméletes bánásmódot célzó szabályok megsértése esetére. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény alapján az ellen, akinek e törvénybe ütköző tevékenysége a lakosság széles körét érinti, vagy jelentős népegészségügyi érdeksérelmet okoz, az ügyész is pert indíthat. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedettek személye nem állapítható meg. Fogyasztóvédelem A fogyasztók védelméről szóló törvény alapján az ügyész is pert indíthat az ellen, akinek jogszabályba ütköző tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti vagy jelentős nagyságú hátrányt okoz. A kereset a jogsértés bekövetkezését követő 1 éven belül nyújtható be, akkor is, ha a sérelmet szenvedett fogyasztók személye nem állapítható meg. A kereset a fogyasztók széles körének védelmét szolgálja, illetve a jelentős nagyságú hátrány kiküszöbölésére irányul. A jogsértő köteles a sérelmet szenvedett fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Ez nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy a jogsértővel szemben a polgári jog szabályai szerinti igényét maga is érvényesítse. Szabálysértési ügyek A szabálysértési ügyekben az ügyészi jogköröket az Ütv. és a szabálysértésekről szóló 2011. évi CLIII. törvény (Sztv.) határozzák meg. Ezek alapján az ügyész az Ütv. szerinti általános ügyészi jogkörökön kívül a következő feladatköröket gyakorolja: – dönt a szabálysértési eljárás alá vont személy vagy tanú elővezetésének jóváhagyásáról, – hivatalból vizsgálja a szabálysértési eljárást megszüntető határozatok jogszerűségét, – nyomozás elrendelését kezdeményezi, ha a hatóság bűncselekményt bírált el szabálysértésként, – törvényben meghatározott szabályok szerint elbírálja a szabálysértési hatóság intézkedése és határozata ellen benyújtott panaszt; a megalapozatlan vagy elkésett panaszt elutasítja vagy a határozatot hatályon kívül helyezi, – perújítást kezdeményez, ha a bíróság szabálysértési eljárásban bűncselekményt bírált el.
6 Egyes jogi személyekkel és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel kapcsolatos ügyészi feladatok ellátása Az ügyészt törvényben meghatározott jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek (a továbbiakban együtt: jogi személy) közhiteles nyilvántartásba vételét (bejegyzését), törlését elrendelő, valamint a nyilvántartásba bejegyzett adatok változásával kapcsolatban hozott bírósági határozattal (hatósági döntéssel) szemben jogorvoslati vagy perindítási jog illeti meg. Ha a közhiteles nyilvántartás adata törvénysértő, vagy utóbb törvénysértővé vált, az ügyész – törvényben meghatározott feltételek alapján – az adat törlését, kijavítását, megváltoztatását kezdeményezheti. Az ügyész a civil szféra (egyesületek, alapítványok) működését érintő törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva ellenőrzi, hogy a civil szervezet belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak, a szervezet működése, határozatai, a legfőbb szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak. Ha a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A keresetindítást megelőzően – azt elkerülendő – az ügyész felhívással élhet, ha az ellenérdekű fél a fellépésre okot adó körülményt saját maga is orvosolni tudja. A felhívás eredménytelensége esetén az ügyész keresete alapján a bíróság megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el, a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a legfőbb szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is. Ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet a bíróság megszünteti. Az ügyész a jogi személy feloszlatása, megszüntetése érdekében is indíthat pert, ha a tudomására jutott súlyos jogszabálysértés, illetve más adat vagy körülmény folytán alappal tehető fel, hogy a jogi személy a működését beszüntette, illetve Alaptörvényt vagy jogszabályt sértő tevékenységet folytat. Ha törvény kifejezetten nem zárja ki, az ügyész pert indíthat akkor is, ha a jogszabálysértés a jogi személy törvényes működését veszélyezteti. Az ügyész közérdekvédelmi tevékenységének alapvető gazdasági jog területén a cégeljárásban való közreműködés.
eleme
a
A cégek működésének törvényességi felügyeletét a cégbíróság látja el: az ügyész arra jogosult, hogy kérelmezze a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárásának lefolytatását. Az ügyész a cégjegyzék adatai törvénysértő voltának kiküszöbölésére egyéb eszközöket is igénybe vehet,
7 kérheti a hivatalból bejegyzett hibás adat kijavítását, vagy annak megállapítását, hogy valamely hatóság vagy bíróság nem tett eleget a cégjegyzékbe hivatalbóli bejegyzéssel nyilvántartásba kerülő adat megküldésére vonatkozó – vagy a cégjegyzékbe már bejegyzett adat törléséhez szükséges – adattovábbítási kötelezettségének. Az ügyész – a rá irányadó szabályok szerint – ellátja a közhasznú szervezetek, köztük a közhasznú jogállással rendelkező nonprofit gazdasági társaságok törvényességi ellenőrzését azok közhasznú működése tekintetében. Törvényben meghatározott esetekben indítványozhatja a közhasznú jogállást nyilvántartásba vevő cégbíróságnál a közhasznú jogállás megszüntetését, valamint annak vizsgálatát, hogy a közhasznú gazdasági társaság továbbra is megfelel-e a közhasznúvá minősítés követelményeinek. Polgári bíróság előtti ügyészi tevékenység A polgári bíróság előtti perindításra, továbbá a Polgári perrendtartás szerinti fellépésre, valamint a perbe történő belépésre, több okból van lehetőség: Az ügyész bármely perben eljárhat – a felek rendelkezési jogának tiszteletben tartása mellett –, ha a perindításra egyébként jogosult személy jogai védelmére képtelen, azonban nem indíthat keresetet olyan jog iránt, amelyet csak jogszabályban meghatározott személy vagy szervezet érvényesíthet (pl. házassági bontóper). Emellett külön törvény felhatalmazása alapján eljárhat, mint a közérdek érvényesítője. Az ügyészt keresetindítási jog illeti meg például a gondnokság alá helyezés iránti perben, a házasság érvénytelenítése iránti perben, az apaság vélelmének megdöntése iránti perben, az örökbefogadás felbontása iránt, a kiskorút illető tartási követelés iránt a kiskorú érdekében, a szülőt illető tartási követelés iránt pedig a szülő érdekében, a gyermek elhelyezése, vagy elhelyezésének megváltoztatása iránt, a szülői felügyelet megszüntetése, visszaállítása iránt. Az ügyészt törvény perindításra jogosíthatja a nemzeti vagyonnal történt rendelkezéssel, a közpénzek jogszerűtlen felhasználásával, a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett adatokkal, a környezet, természet és termőföld védelmével, az általános szerződési feltételek megtámadásával kapcsolatban is. Az ügyész a semmis szerződéssel a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében, továbbá uzsorás szerződés esetén a szerződés semmisségének megállapítása és az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt is keresetet indíthat. A semmis szerződések új esetkörét határozta meg az a rendelkezés, mely szerint a jogerősen elítélt által elkövetett bűncselekménnyel kapcsolatban, sajtótermékben, médiaszolgáltatásban vagy kiadványban való megjelenés céljából tett nyilatkozatért vagy szerzői jogi oltalom alá eső más tevékenységért vagyoni
8 előny nem köthető ki a jogerősen elítélt vagy rá tekintettel más személy javára mindaddig, amíg az elítélt a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól nem mentesül. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Az ügyész keresete alapján az állam javára kell megítélni a semmis megállapodás alapján a szolgáltatott és a szolgáltatást nyújtó félnek visszajáró vagy a már nyújtott szolgáltatásért kikötött, de még nem teljesített vagyoni előnyt. Közérdekvédelem a gyermek- és ifjúságvédelmi szakterületen A fiatalkorúak ügyésze közérdekvédelmi tevékenységét az ügyészség közérdekvédelmi feladatairól szóló szakági alaputasításban meghatározott keretek között végzi. Hatáskörébe tartozik különösen a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó közigazgatási hatóságokkal, valamint a bíróságon kívül más jogalkalmazó szervekkel összefüggő és törvényen alapuló, továbbá a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet folytató intézmények működésével és a szabálysértési hatóság előtt kiskorúak által elkövetett cselekmények miatt indult eljárásokkal kapcsolatos ügyészi tevékenység. E körben elbírálja a fenti szervek eljárásával kapcsolatban a hozzá intézett kérelmeket, közérdekű bejelentéseket, panaszokat és jogsértésre utaló jelzéseket, a részére megküldött határozatok vizsgálatával figyelemmel kíséri a gyámhivatalok gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése tárgyában hozott határozatainak törvényességét, bűncselekmény gyanúja esetén büntetőeljárás megindítása iránt intézkedik. A gyermekvédelmi szakellátás keretébe tartozó otthont nyújtó ellátások közül a speciális gyermekotthonokban a fiatalkorúak ügyésze évente ellenőrzést tart. A gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet folytató más intézményekben ellenőrzést végez, ha kiskorú jogainak sérelmével járó jogsértés, vagy jogsértő mulasztás jut a tudomására. A szabálysértési tényállást megvalósító fiatalkorúak és gyermekkorúak ügyében, valamint a gyermekkel koldulás és a köznevelési törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése miatt indult szabálysértési eljárásokban a fiatalkorúak ügyésze különös gonddal vizsgálja a speciális szabályok érvényesülését, valamint azt, hogy a szabálysértési hatóság indokolt esetben kezdeményezte-e az eljárás alá vont védelembe vételét, vagy annak érdekében szükséges egyéb intézkedést. A jogellenesen külföldre vitt vagy külföldről Magyarországra hozott kiskorúakkal összefüggő ügyészi feladatok ellátása, a minisztérium által fenntartott gyermekotthonok törvényességi ellenőrzése, valamint a fiatalkorúak ellen indult szabálysértési eljárásokban a nemzetközi jogsegély ügyintézése is a szakág feladatai közé tartozik.
