Középületek kritikai elemzése c. tárgy kapcsán

FURCSA IDEGEN Középületek kritikai elemzése c. tárgy kapcsán

PERNEKI EMESE Budapest, 2010. május

FURCSA IDEGEN – Középületek kritikai elemzése – PERNEKI EMESE

ELŐSZÓ - ELŐTÖRTÉNET A félév elején egy Kortárs építészműhelyek óra keretében ellátogattunk az N&n Galériába, ahol Dobai tanárúr bemutatta az addigi munkáiból összeállított kiállítást. A tárlatvezetés során kronológiai sorrendben ismerhettük meg Dobai János munkásságának mérföldköveit. A terjedelmesre nyúló ismertetés végén, el-elcsüggedő figyelmem ismét éledni kezdett, sőt egyre élénkebb lett, mikor a budaörsi általános iskolát követően bemutatta a SZÁMALK székház épületét, mely nemcsak irodai funkciókat rejt magában, hanem a Gábor Dénes Főiskola hallgatóinak is helyet ad. Itt találkoztam tehát először az épülettel. Ez a találkozás heves érzelmeket váltott ki belőlem, amelyek, ha nem így ismerem meg a házat - a tervezőtől első kézből, talán sosem alakultak volna ki bennem. Az azóta eltelt idő azonban megtette jótékony hatását, így most higgadt fejjel tudom újragondolni az akkori véleményemet.

2


SZÁMALK székház 1119. Budapest, XI. kerület - Kelenföld Mérnök utca 39.

Légifotó (forrás: Google Earth)

BEVEZETŐ – SZEMÉLYES VISZONYOM A HELYSZÍNHEZ Kelenföld városközpont. Ez a városrész nem ismeretlen számomra, már ami a házgyári építmények sorát illeti, ugyanis egy barátnőm itt lakik egy panelben a Tétényi út és az Etele út sarkán. Ennek köszönhetően már többször is jártam itt, világosban - sötétben, hétköznap - hétvégén, esőben hóban… Mégis, mikor kilátogattam, hogy személyesen is tapasztalatot gyűjtsek a házról, kissé elveszve éreztem magam. A Tétényi utat szegélyező panelrengetegben hirtelen nem is tudtam melyik úton induljak befelé, merre lelem a főiskolát. A panelek közti ösvényeken haladva végül ráakadtam a SZÁMALK székházra, amely elsőre furcsa idegenként hatott abban a környezetben. ELŐZMÉNY – A SZÁMALK TÖRTÉNETE A SZÁMALK betűszó a Számítástechnika Alkalmazási Vállalatból ered, mely 1982-től létezik, de jogelődjét, a Számítástechnikai Oktató Központot (SZÁMOK) hivatalosan 1969. október 1-jén alapította a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöksége, felismerve a számítástechnika gazdasági és társadalmi jelentőségét. A SZÁMALK a rendszerváltás után főként a hazai informatikai oktatásra koncentrálta erőforrásait. A 2009-es beruházást megelőzően a vállalat székháza az Etele út 68. szám alatt volt megtalálható. Annak az épületnek a megjelenése és technikai fejlettsége Egykori SZÁMALK székház az Etele úton (forrás: Wikipedia) alapításának korát tükrözte, így szükségessé vált egy korszerű technikai háttérrel rendelkező, megjelenésében is újszerű központra, amely a vállalat naprakészségéről tanúskodik. Eredetileg a meglévő épület rekonstrukciójáról volt szó, melyre korábban szintén Dobai János készített is terveket, de az optimálisabb eredmény elérése érdekében egy teljesen új épület létesítését javasolta, egy másik helyen. Az új épületben a Gábor Dénes Főiskola is helyet kapott.

3


HELYSZÍN – MEGKÖZELÍTÉS Az új helyszín tehát Budapest, Kelenföld városközpont, a kelenföldi lakótelep és a Kelenliget határa. A tervezési helyszínt házgyári épületek sora választja el a forgalmas Tétényi úttól és Etele úttól, így ahogy elindulunk a panelek közt a Mérnök utca felé, egy egyre csendesedő, növényekkel teli, szinte kisvárosi környezetben találjuk magunkat. (Korábban egy általános iskola állt itt, melynek fenntartása gazdaságtalanná vált, ezért eladták.) A panelek közt megpillantva a tégla homlokzatot, a járda elfogytával az úton átkelve kitaposott „ösvénykék” vezetnek a főiskolához. KÖZVETLEN KÖRNYEZET – VISZONYOK, KAPCSOLATOK A tervező nem titkolt célja volt, hogy épületével a környezet arculatát meghatározó panelházakhoz alkalmazkodjon, mind tömegformálásában, mind homlokzatképzésében. Telepítése felveszi közvetlen környezetének K-Ny irányú épületállását, így északi és déli tájolású hosszhomlokzatok keletkeznek. Az épület sarki szituációja hangsúlyos helyzetet teremt, mely úgy gondolom kihasználatlan maradt. Megközelítése ugyanis egyik irányból sem tisztázott (sem a Fehérvári út felől, sem az Etele útról, sem a Tétényi útról). Az épület feltárása egy irányított térről történik, melyet a bejárathoz vezető előtető orientál a Mérnök utca és Fejér Lipót utca felé, de a térre való eljutás, a tér és a környezet kapcsolata nem megoldott, a főiskola méltóságteljes funkciójához képest méltánytalan „odakeveredésről” van csupán szó. Nem beszélve arról, hogy a bejárathoz vezető előtető oldalfala teljességgel zár a Fehérvári út irányába. (Ezzel a gesztussal egy „rejtett” dohányzó hely alakult ki, melynek pozíciója ugyancsak kérdéses.) Ennek a felvezetésnek nem csak orientációját nem értem, de elhelyezkedése is bizonytalan: a bejárat az épület közepén kapott helyet, így ez a „köldökzsinór” valósággal kettévágja az épületet és a hozzá tartozó külső teret. A bejárat hangsúlyos helyzetbe hozása jó gondolat, de az alkalmazott eszközök nem megfelelőek. Az lenne a cél, hogy a bejárati szerepet kiemelje, erősítse, nyisson a külső tér felé, itt azonban épp az ellenkezője történik: a kapu helyett egy gátat látunk. Miután eljutunk a bejárathoz, még egy aprócska nehézséggel kell megküzdeni, mégpedig a bejárati ajtó sötétített üvegével, ami azért nem előnyös, mert nem látni mikor nyitja ránk valaki az ajtót belülről.

Bejárat felvezetése a Fejér Lipót utca felől

Bejárat felvezetése a Fehérvári út felől

Bejárati ajtó

ÉPÜLET – AZ ALKALMAZOTT ÉPÍTÉSZETI MEGOLDÁSOK Az épület földszint plusz három emeletes, és egy egyszintes mélygarázzsal rendelkezik. A bejáraton belépve egy háromszintes aulában találjuk magunkat melyhez jobboldalról az információ és a termek, valamint irodahelyiségek csoportja tartozik, míg baloldalról egy étkező és a kétszintes nagyelőadó. A felső szinteken található egy könyvtár, és a déli homlokzatra nyílnak az irodák, míg az északi oldalon a tantermek kaptak helyet.

4


Az aula tágas terébe érkezve nem érezzük magunkat elveszettnek, ugyanis könnyen áttekinthető. Ha mégsem tudnánk hirtelen, hogy merre tovább, segítséget kérhetünk az információs pultnál. Az étkező központi elhelyezésével és terének kialakításával a közösségi élet színtere lehet. Nagy üvegfelületei az épület előtti térrel való intenzív kapcsolat kialakításának szándékát mutatják, ami még intenzívebb lehetne, ha a SZÁMALK felirat nem zárná el, hanem ezek a felületek ténylegesen meg is nyílnának és szabadtéri kiülős részt is kialakítottak volna. Kérdés Étkező persze, hogy ez mennyire csökkentené a főiskola tekintélyét, lévén, hogy a funkcióból adódóan némi ünnepélyesség, reprezentáció igénye merül fel a külső tér alakításával szemben. Mindezek azonban úgy gondolom most sincsenek meg, inkább kezeletlenség, üresség érződik, ezért az étkező megnyitása egyfajta megoldás lehet a problémára. Az alaprajzi elrendezés a Budaörsi Általános Iskola kialakítása alapján készült. A funkciók elhelyezése három sávra tagolva történik: a homlokzati oldalon irodák illetve tantermek helyezkednek el, melyek középfolyosóról nyílnak. A középső sávban vannak a mosdók, kiszolgáló helyiségek, valamint a lépcső, ez kapcsolja össze a két oldal közlekedősávját (a középső és szélső sávok burkolatukban is különböznek). Az 2. emeleti alaprajz alaprajz szigorú rendje könnyű tájékozódást biztosít, emellett a pillérkiosztásnak köszönhetően lehetőség van az irodák és tantermek falainak modul szerint történő elmozdítására, áthelyezésére. Úgy gondolom ezt a feszes szerkesztést minden szinten sikerült végigvinni, annak ellenére, hogy a földszinten és az első emeleten nagyobb alapterületű helyiségek elhelyezésére is szükség volt (nagyelőadó, könyvtár, étkező). Egy helyen azonban mégis kilép ebből a rendszerből, mégpedig a könyvtár ferde üvegfalával a nagyelőadó emeleti bejáratánál, amelynek talán eldugott helyzete sem a legelőnyösebb. A középfolyosós elrendezés hátránya – a megvilágítás hiánya – sajnos itt is érzékelhető, annak ellenére, hogy számos felülvilágítót helyeztek el és a közlekedők végét szintmagasan megnyitották. Ez ottjártamkor (napsütéses áprilisi délután) kevésnek bizonyult. Bár a falak fehérek, a szürke nyers beton felületek, illetve a tantermek oldalában kialakított ülőkék fekete burkolata sem segít a természetes fény érvényesülését.

Változatok az épületben a középfolyosók megvilágítására; beülős fakkok

5


BELSŐÉPÍTÉSZET – AZ ALKALMAZOTT ÉPÍTÉSZETI ESZKÖZÖK A belső tereket a minimalizmus és a fegyelem határozza meg. Az anyag és színhasználat letisztultságot és egyszerű eleganciát sugároz, helyenként azonban fellelhető némi ellentmondás. Az építész nem használ narratív elemeket, mondanivalóját építészeti eszközökkel fejezi ki, de ezt nem mindig következetesen teszi. A falak alapvető anyag és színhasználata hideg, nyersességet sugároz, míg az alkalmazott üveg korlátok és liftek, a nagyvonalú „látvány-lépcsők” eleganciát sugallnak. Ez a nagyvonalúság ugyan kissé megbicsaklik a lépcsők pilinszka oszlop hatását keltő felfüggesztéseivel, az igazi ellentmondást azonban ott érzem, hogy a nagyelőadó fa burkolata nem illeszkedik ebbe a rideg hangulatba, meleg barátságosságával mintha kilógna a koncepcióból. Hasonló benyomásom támadt az étkező kapcsán is. Az aula falán lévő fényjáték pedig mintha életet szeretne vinni a falak közé, de itt is hideg színeket alkalmaztak, valamint szinteken átívelő magassága kissé monumentális hatást kölcsönöz neki, amivel inkább komolyságot kelt, mintsem játékosságot. A tantermek falában kialakított beülős fakkok lehetőséget nyújtanak, hogy az órák közti szünetekben, vagy órák után kisebb csoportok összegyűljenek és beszélgessenek, melyre nagy szükség van egy iskolában. Véleményem szerint ezek a beülők olyan részei a belső bútorzatnak, amelyek elősegítik az közösségi élet kialakulását, és kellemes, szerethető helyei az épületnek. Azonban fekete színe miatt egy sötét lyuknak tűnik, ahova egy sötét folyosón nem szívesen ül be az ember.

„Lebegő” lépcső

Nagyelőadó fa burkolattal

Fényjáték az aulában

Kapcsolószekrény

A burkolatok, belső felületek kialakítása tiszta csomópontokra, megmunkálása profi kivitelezésre utal. Éppen ezért nem tudtam eldönteni, hogy az előcsarnokban a lift hátulja (kapcsolószekrény) még nem készült el, vagy tényleg ilyenre tervezték. HOMLOKZAT – KÜLSŐ BUROK? A homlokzat kapcsán felmerül a kérdés: mit látok, ha csak a homlokzatot nézem, a belső ismerete nélkül? Elsőként a hatalmas SZÁMALK felirat tűnik fel, melynek fiatalos lendülete nem fér meg az ablakok és a tömeg által a panelházak arányát idéző épületen, csupán egy rátett elemként hat. Olyan mintha a felújítás során került volna oda. A következő megállapítás a hosszhomlokzatok racionális ablakosztásából következik, ami valamilyen kórház-, vagy iskola-szerű egyforma termeket sejtet a belsőben (bár a két oldal kialakítása eltérő, de ez elsőre lehet, hogy nem is szembetűnő), míg a földszinti nagy üvegfelület egy nagy összefüggő, fontosabb szereppel bíró térre utal. Az eddigiektől ugyancsak eltérő belsőre céloz a rövid oldalak kerettel összefogott nyílásrendszere. Ehhez képest a valóságban ezek a gesztusok csak részben igazak. Igaz az étkező nagy tere a nagy földszinti üveg mögött, igazak a cellák, de nem teljesen. A belső tér osztása ugyanis nem igazodik a nyílászárók rendszeréhez, csak az ablakosztás szintjén, de bent nem ott van fal, ahol kint húsa van a homlokzatnak. Árulás a nagy előadó is: annak nyomát sem látjuk kint, sőt, nemhogy nem mutatják meg, 6


szándékoltan elrejtik, átlátszatlan üvegű „ablak-imitációt” tesznek elé a földszinten. Hol itt az őszinteség? Úgy gondolom, hogy a homlokzat a belső tükre. Ha az épület egésze egy következetesen szerkesztett, minimális építészeti elemekkel dolgozik, melynek lényege, hogy az, ami. Se többet, se kevesebbet nem akar mondani, akkor a homlokzat miért viselkedik másképpen? Miért rejti a belső tartalmat önkényesen alakított kulisszák mögé? A homlokzat nem egy önálló elem, hanem az épület része, ami a belsőből következik, épp ezért ne mutasson mást, mint amit valójában rejt. A használt mintázatos téglaburkolattal elérte a tervező a kívánt tapéta-hatást, de aprólékosságával egyrészt ellentétben áll a SZÁMALK felirat nagyvonalúságával, másrészt idegenül hat egy panel-arányú épületen. A nagy nyílások közötti kis felületeken nem érvényesül, zavaró többletet érzek. Ez a gesztus mást mond, mint az épület többi része. Az épület a racionalitásról, egyszerű, tiszta felületekről beszél, itt meg felesleges fecsegést hallunk.

Déli homlokzat (forrás: www.epiteszforum.hu)

Északi homlokzat ( forrás: www.epiteszforum.hu)

ÖSSZEGZÉS – FELVETÉSEK, MEGVÁLASZOLANDÓ KÉRDÉSEK A ház annak ellenére, hogy környezetéhez kívánt alkalmazkodni, mégis furcsa idegenként hat ott. Kérdés, hogy így kell-e a kapcsolatot keresni? Helyes-e, ha 2009-ben egy ház ily módon igazodik arányaival olyan épületekhez, melyek 30-40 évvel ezelőtt, teljesen más technológiával épültek? Nem lenne-e helyesebb más módon keresni a kapcsolatot, figyelembe véve azt a különbséget is, hogy eltérő funkciókról beszélünk. Elég, ha megnézünk egy hasonló helyzetben lévő kortárs példát: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Informatikai karának épületét a Práter utcában (Balázs Mihály). Úgy gondolom ez egy jó válasz az ottani kérdésekre. Az a ház is egyrészt panelek közt helyezkedik el. Ott azonban az alkalmazkodás nem az arányok lekövetésében és a „formakincs” használatában merül ki, hanem ennél mélyebben keresi a kapcsolatot. Az iskola épülete nem a környezet felé, hanem saját belső világa felé nyit. Jobb választás a belső anyaghasználat is, ami szintén letisztult formákkal és egyszerűséggel párosul, de a belső terek miliője barátságos, szerethetőbb, emberközelisége miatt. A környezet és a ház viszonyának átgondolását hiányosnak tartom, vagy ha erre vannak tervek, hiányzik a megvalósítás. Értem ez alatt a megközelítést, az épület és az előtte lévő tér kapcsolatát. Úgy érzem több lehetőség rejlik a tér kialakításában, mert jelenleg üres, nem foglalkoztak vele. Problémának érzem, hogy a koncepció nem következetes az épület egészén, valamint helyenként hiányolom az őszinteséget. Az pedig elgondolkodtató, hogy az odajáró diákok nem szeretik az épületet, sokkal jobban szerették a régi, lepukkant iskolát. Kérdés, hogy szerethető-e egy iskola esetén egy ennyire rideg belső kialakítás, vagy hogyan tehető élhetővé, hogyan oldható ez a feszültség? Vagy ezek nem is fontosak, idővel majd megszokják, megszeretik? Források: www.epiteszforum.hu – Dobai Jáno DLAs: SZÁMALK zRt Központ rekonstrukció, 2006.08.30. ill. SZÁMALK, 2009.09.10. www.wikipedia.hu www.szamalk.hu www.gdf.hu Metszet 2010/1 – Szabó Levente DLA: Nemnarratív építészet

7

Középületek kritikai elemzése c. tárgy kapcsán

Recommend Documents