KÖZÉPKORI MAGYAR ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET
4. előadás A XII. SZÁZAD II. Gézától III. Béláig
Rabb Péter PhD 2013
A SZEREPOSZTÁS
II. Géza (1141-1162)
II. László (1162-1163)
III. Béla (1172-1196)
III. István (1162-1172)
IV. István (1163-1165)
Imre (1196-1204)
III. BÉLA / A KÉZZELFOGHATÓ KIRÁLY
A FELTÁRÁS „…Volt nekünk Fejérvárott olly Fő Templomunk, melly királyainknak felkenetésökre rendeltetett, hogy ott legyen jele hatalmuk elenyészésének, a hol volt kezdete dicsőséges felmagasztaltatásoknak. […] A Magyar Régiségnek illy dicsőséges maradványait […] már Nagy Ignácz Püspök Úr nem isteni szolgálatra, hanem eleség tartására fordította, és a Fő Templomnak oszlopait […] máshová akarván fordítani, ledöntette. […] Láttam ennek [ti. a templomnak] túlsó oldalán még harmadrészben fedő alatt Lajos király kápolnáját, mellyben 1793-5. esztendőkben többszöri ízben ájtatoskodtam, de tavali esztendőben ennek elpusztult helyén már üres udvarhelyet találtam.” (Jankovich Miklós) 1839:
Az első, még érintetlen maradványok (Kálmán?, II. Béla?, II. Géza?) egy vízelvezető alagút építése során kerülnek elő, a déli 5-6. pillérköz közelében. A szarkofágokat összetörik.
1848:
A fenti vízvezeték renoválása során ismét maradványokra bukkannak. Batthyány Lajos miniszterelnök elrendelte a szakszerű feltárást, melyet Érdy János vezetett, de jelen volt Pauer János kanonok is. December 11-én tárták fel III. Béla és felesége sírját. Az azonosítás Pauer érdeme volt. A további munkát Jellasics közeledtének hírére meg kellett szakítani. A leleteket december 27-én a Tudományos Akadémia ülésén a Nemzeti Múzeumban mutatták be.
1862:
Gróf Pálffy Móric helytartó elképedve tapasztalta látogatása során, hogy III. Béla és felesége maradványa 13 éve egy múzeumi szerkényben „…minden vallásos kegyelettől megfosztva, látványszerűleg közönséges régiség gyanánt közszemlére kitéve van”. Június 6.: újratemetés a Mátyás-templom kriptájában.
STIMULÁLÓ KONSTELLÁCIÓ
Hankó Ildikó: Királyaink tömegsírban www.mek.oszk.hu/04000/04092/ Thuróczy-krónika www.mek.oszk.hu/01900/01918 Gesta Hungarorum www.mek.oszk.hu/02200/02245/ Kézai Simon krónikája www.mek.oszk.hu/02200/02249/ Képes Krónika www.kepeskronika.net Bonfini krónikája www.tankonyvtar.hu/tortenelem/magyar-tortenelem-080903-50
ELŐZMÉNYEK II. Géza (1130-1162, uralkodik: 1141-1162), II. Béla legidősebb fia 1141:
apja halálát követő harmadik napon királlyá koronázzák → egységes támogatás
1145:
II. Géza húgának, a III. Konrád német császár fiának jegyeseként a német udvarba költöző Zsófiának megaláztatása, melynek végén Zsófia az admonti monostorba vonul. A német-magyar ellentétek kiéleződése.
1146:
II. Géza hadat vezet Jasomirgott Henrik osztrák őrgróf ellen. Ez alkalomból övezik fel karddal. A hadjárat fényes győzelemmel végződik.
1147:
Előbb III. Konrád, majd VII. Lajos vonul át az országon keresztes hadával. Utóbbi Géza első gyermekének, Istvánnak keresztapja lesz. Konrád kíséretében utazik Freisingi Ottó, aki beszámol utazásáról: „Ez a tartomány ugyanis, amelyet a régiek Pannóniának neveztek, […] erdőkben felette gazdag, telve mindenféle vadakkal, felületének természeti szépsége épp oly bájos, mint amilyen dús a föld termékenysége, hogy az isten paradicsomának […] látszik lenni. […] Az említett magyarok pedig rút ábrázatúak, szemük beesett, alacsony termetűek, szokásaikat és nyelvüket illetőleg barbárok és vadak, úgyhogy joggal hibáztatható a végzet vagy inkább csodálandó az isteni elnézés, amely, nem tudom mondani, hogy embereknek, hanem ilyen emberi szörnyetegeknek oly gyönyörűséges országot adott. […] Mivel a falvakban és helységekben igen silány, azaz csak nádból, ritkán fából és még ritkábban kőből való lakásaik vannak, azért egész nyári és őszi idő alatt sátrakban laknak. […] Mindnyájan úgy engedelmeskednek a fejedelemnek, hogy nemcsak nyílt ellentmondásokkal felizgatni, hanem még titkolt suttogással sérteni is bűnnek tartanák.”
1150:
Borisz, Kálmán állítólagos fia bizánci fegyveres támogatással lép fel a trón megszerzése érdekében.
1152:
Fiát, Istvánt társuralkodóvá emeli, ezt ellentételezendő testvéreit, Lászlót és Istvánt hercegi ellátásban részesíti.
1155 e.: széleskörűen támogatott külpolitika: Géza a német és a bizánci császárral, valamint Velencével szemben a pápát támogató francia és szicíliai normann király szövetségese → a gyakori háborúk kimerítik az ország gazdaságát.
1157:
ifjabb testvére, István sikertelen összeesküvése és merénylet-kísérlete.
1160:
másik testvére, László összeesküvése.
JELENTŐSEBB XII. SZÁZADI BETELEPÍTÉSEK FELTÉTELEZETT ÚTVONALA
Nyugati kapcsolat
1131:
premontrei prépostság Váradelőhegyen.
1142:
ciszterci apátság Cikádoron.
1147:
az országon vonul keresztül a II. keresztes hadjáratban III. Konrád német király (kíséretében Freisingi Ottóval) és később VII. Lajos francia király. Utóbbi Esztergomban találkozik II. Gézával, első fiának, István hercegnek (később III. István) keresztapja is lesz.
1162 u.:
III. István privilégiuma a fehérvári latinusoknak → Fehérvári jog
1182:
Imre herceg, III. Béla fiának jegyese I. Frigyes leánya.
1183:
Péter, Citeaux-i főapát látogatása.
1186:
Capet Margit, II. Fülöp Ágost francia király testvére Béla felesége lesz.
1189:
I. Frigyes keresztes hadával átvonul az országon, látogatást tesz Esztergomban, vadászik a Csepelszigeten
Bizánci kapcsolat 1116:
Álmos herceg és fia, Béla Bizáncba felesége Ilona, a szerb nagyzsupán leánya.
1118:
I. László leánya, Piroska Ioannes Komnénos jegyese, majd felesége lesz, Iréné néven császárné 1118-1134 között, a fiuk Manuél Komnénos.
1128:
Kálmán állítólagos fia, felesége bizánci hercegnő.
1143:
trónra lép Manuél Komnénos, I. László unokája.
1155:
István herceg (később IV. István) menekül, felesége Mária hercegnő, unokahúga.
Bizáncba Manuél
1158:
László herceg menekül.
Bizáncba
Borisz
(később
menekül,
Bizáncba
II.
László)
Béla
menekül,
1162-63: II. László 1163:
IV. István menekül.
rövid
uralkodás
1163:
Béla herceg Bizáncba lánya. Béla Alexios trónörökös lesz.
1169:
Manuél fia, Alexiosz születése, Béla-Alexiosz háttérbe a kaisar címet kapja, felesége Chatillon Manuél feleségének testvére.
szorul, Anna,
1176 k.:
Isakios Komnénos (Manuel rokona) feleségül veszi nővérét. Béla öccse, Géza felesége bizánci hercegnő.
Béla szintén
1183:
Rilai Szent Iván ereklyéi Esztergomba kerülnek.
1184:
meghal Anna. Béla kiszemeltje özvegységben élő nővére.
1185:
Béla lánya, felesége lesz.
Margit
után
ismét
Bizáncba
kerül, jegyese Mária, Manuel néven despotés rangban
Isakios
Theodóra,
Manuél
Angelos
császár
A MAGYAR KRÓNIKÁK HÍRADÁSA BÉLÁRÓL Gesta Hungarorum (Kézai Simon, 1282-1283): „Utána a görög Béla uralkodott, akit Becse és Gergely hosszú ideig a görögök császáránál tartott. Üldözte a tolvajokat és az útonállókat, s a római és a császári udvar mintájára bevezette a petíciózást.” (Kristó Gyula és Makk Ferenc fordítása) Képes Krónika (Kálti Márk, 1360 k.) „Ezután öccse, Béla uralkodott, aki üldözte a tolvajokat és a rablókat, és bevezette a kérvényezést, ahogyan ez a római és a császári udvarban szokás. Január 13-án, vasárnap koronázták meg. Huszonhárom évig, egy hónapig és tizenkilenc napig uralkodott. Az Úr ezeregyszázkilencvenhatodik esztendejében, május Kalendaeját megelőző hatodnapon, kedden örökre elaludt az Úrban. Teste Albában nyugszik.” (Bellus Ibolya fordítása) Chonica Hungarorum (Thuróczy János, 1488):
Rerum Hungaricarum Decades (Antonio Bonfini, 1497) Így, miután a nagy tekintéllyel rendelkező Bélát január idusán szokás szerint hódolattal megkoronázták, ki-ki rendeletileg kapott figyelmeztetést a tisztességes életmódra, és a bűnözés szabadsága mindenütt megszűnt. Emiatt a gonosztevőket akkora félelem kerítette a hatalmába, hogy ettől kezdve megfékezték magukat, a király pedig akkora tekintélyt és megbecsülést szerzett, hogy mindenki a legkiválóbb uralkodónak mondotta. […] Béla volt az, aki elsőként megszabta a kérvények és beadványok formaságait a császárok és pápák szokása szerint […] így alakult ki ekkor Magyarországon az ítélethozatal és kegyadományozás legalkalmasabb módja.
ELŐZMÉNYEK III. István (1147-1172, uralkodik: 1162-1172), II. Géza legidősebb fia 1152:
II. Géza fiát, Istvánt trónörökössé és társuralkodóvá emeli.
1162:
Május 31-ét, II. Géza halálát követően néhány nappal Lukács, esztergomi érsek megkoronázza III. Istvánt. István herceg, II. Géza ifjabb öccse – aki már évek óta Bizáncban él – bizánci sereggel jelenik meg a déli határon, magának követelve a trónt, hivatkozva arra, hogy „a hunok közt ugyanis az a törvény van, hogy a testvérek közül mindig az életben maradókra száll a korona”. A bizánci császár hatalmától megrettent és II. Géza politikájától amúgy is megosztottá lett főurak elpártolnak III. Istvántól, és – kisebbik rosszként – az enyhébb bizánci függőséggel terhelt Lászlót választják Manuél jelöltjével, Istvánnal szemben. III. István családjával Pozsonyban húzza meg magát. II. László uralma hét hónapig tart.
1162:
A Barbarossa Frigyes által elfoglalt Milánóból idemenekült polgárok befogadása.
1163:
A mérgezés következtében elhunyt II. Lászlót öccse, IV. István váltja a trónon. III. István július 19-én, Fehérvár mellett szétveri IV. István seregét. III. Istvánt a fokozott bizánci befolyástól tartó főurak mellett Barbarossa Frigyes jóvoltából német páncélos lovagok is segítették. IV. István Bizáncba menekül.
1165-ig: A bizánci császár még három ízben vonultatja fel seregét azzal a céllal, hogy megkísérelje vazallusát visszahelyezni a trónra. Ezeket a támadásokat III. István a belső viszonyok megszilárdításával, ill. német és cseh katonai segítséggel visszaveri. 1165:
Manuél megszállja a Bélát hercegi jogán megillető Horvátországot és Dalmáciát.
1167-ig: A bizánci császár által elfoglalt területek visszaszerzésére III. István több sikertelen kísérletet tesz. 1169:
Megállapodás III. Sándor pápával a viszony rendezésére.
Ism.:
A fehérvári latinusok privilégiumának (Fehérvári jog) kibocsátása. A templomos lovagrend letelepedésének szorgalmazása. A Váradhegyfoki premontrei prépostság alapítása (vitatott!)
1172:
március 4-én, mérgezés következtében(?) meghal, Esztergomban nyugszik.
ELŐZMÉNYEK / AZ ELLENKIRÁLYOK II. László (1131-1163, uralkodik: 1162 július – 1163 január), II. Béla középső fia 1131:
Bátyjával, Gézával együtt a néhány hónapos László is jelen van az aradi országgyűlésen / mészárláson.
1137:
II. Béla Lászlónak adományozza a boszniai hercegséget.
1152:
II. Géza Lászlót hercegi ellátásban részesíti, feltehetően kárpótlásul azért, mert fiát, Istvánt teszi meg társuralkodójául.
1160 k.: László II. Géza elleni szervezkedése elbukik. Bizáncban keres menedéket, öccsét, Istvánt követve. Vele ellentétben azonban a császár házassági ajánlatát elutasítja. 1162:
II. Géza halálhírére szervezkedni kezdő Manuél jelöltje, István helyett a kevesebb bizánci kötődéssel bíró Lászlót választják a korábban törvényesen megválasztott király, III. István helyett.
1163:
január 14-én, mérgezés következtében meghal, teste Fehérváron nyugszik.
IV. István (1133-1165, uralkodik: 1163 január – június), II. Béla legkisebb fia 1152:
II. Géza Istvánt is hercegi ellátásban részesíti, feltehetően kárpótlásul azért, mert fiát, Istvánt teszi meg társuralkodójául.
1157:
István sikertelen összeesküvést szervez Géza ellen. Ezt követően Barbarossa Frigyes udvarába menekül. Tervei elutasításra találnak.
1158:
István útja Bizáncba vezet. Manuél javaslatára feleségül veszi a császár unokahúgát, Máriát. Katonai támogatást azonban nem kap.
1160:
Istvánt ismét Barbarossa Frigyes udvarában találjuk.
1161:
Újra Bizáncban.
1162:
II. Géza halálát követően Mánuel Istvánt javasolja királynak, de a magyar főurak inkább Lászlót választják.
1163:
László halálát követően január és június között István a király. Uralmának III. István fegyveres küzdelemben vet véget.
1164:
István egy bizánci sereg élén behatol az országba. Zimony várában saját emberei mérgezik meg 1165. április 11-én. Teste Fehérváron nyugszik.
BIZÁNCI HADJÁRATOK MAGYARORSZÁG ELLEN A XII. SZÁZADBAN
BÉLA / A HERCEG / A GÖRÖG 1148 k.: Béla születése II. Géza és Eufrozina második fiaként 1161:
II. Géza kisebbik fia, Béla számára a tengermelléki területen (Horvátország és Dalmácia) hercegséget hoz létre.
1162:
III. István megerősíti Béla hercegséghez fűződő jogait trónra léptekor.
1163:
Manuél házassági ajánlata: Bélát hozzáadná lányához, Máriához. Bélával Bizánc pedig megkaparinthatná a hercegség (Horvátország és Dalmácia) területét. III. István szorult helyzetében a császár ajánlatát elfogadja. Az év vége felé Béla egy bizánci küldöttséggel a császári udvarba érkezik. Még ez évben megtartják az eljegyzést. Béla, aki Bizáncban az Alexios nevet kapja, despotés-ként rangban a császár után következik.
1164:
Bizánci sereggel Magyarországon, a hercegség területének megszerzése miatt. Vele van IV. István exkirály is.
1165:
Bizánci sereggel Magyarországon, részt vesz Zimony visszafoglalásában. A hadjárat IV. István meggyilkolását bosszulja meg. Az év végén Bélát és Máriát Manuél hivatalosan is trónörökössé nyilvánítja. Ez a trónkövetelő Andronikos ellen irányult.
1166:
Béla Manuél oldalán zsinaton elnököl. Magyarországi hadjárat, a megakadályozandó.
1167:
Ismételt magyarországi hadjárat, ebben Béla már nem vesz részt.
1169:
Manuélnak fia születik, Alexios. Béla-Alexiost elválasztják Máriától, megfosztják a despotés méltóságtól, kaisar-rá fokozzák le.
1170:
Béla-Alexios és Chatillon Ágnes-Anna – a császár sógornője – házassága és jeruzsálemi utazása.
1172:
III. István halála (március 4.)
hercegségi
területek
visszatérését
Chậtillon-i Rajnald / Renaud de Chậtillon / 1125-1187 / 1147: VII. Lajos seregével érkezik a Szentföldre / 1153-1160: Antiókhia (Antiokheia) fejedelme / 1161-1175: muszlim börtön / 1189: a Hattin-i csatában Szaladin kivégzi / 1154-1184: Ágnes-Anna
A GÖRÖG KRÓNIKÁK TUDÓSÍTÁSA BÉLÁRÓL Jóannés Kinnamos / 1180-1183 (Moravcsik Gyula fordítása) 17. …Gézának két testvére volt, László és István. […] [ezek] sok ide-oda kóborlás után végül a császárhoz [Manuel Komnenoshoz] jöttek, s az ő kezébe adták magukat. Az egyik, István, a császár unokahugát, Máriát vette feleségül. […] Mivel Géza halála után a testvérek közül az egyiket hívta a jogszabály az uralkodásra (a hunok közt ugyanis az a törvény van, hogy a testvérek közül mindig az életben maradókra száll a korona), a császár azon buzgólkodott, hogy őket az atyai földre visszavigye. Géza tudniillik az ősi törvényt mellőzve az uralmat fiára ruházta. A hunok […] a császár támadásától félve Istvánt, Géza fiát lemondatták az uralomról, s azt a testvérek egyikének, Lászlónak adták át, Istvánnak pedig, tudniillik az idősebbnek, az urum méltóságot engedélyezték. Ez a név a hunoknál az uralmat átvenni készülőt jelenti. 19. László halála után István lett az uralom birtokosa, akit azonban alattvalói […] nagyon gyűlöltek. […] István ettől megriadva, ismét a császárhoz fordult segítségért. […] Csakhogy időközben a hunok megint fellázadtak István ellen. […] A császár […] felismerte annak lehetetlenségét, hogy István a továbbiakban a hunok földjén
30. uralkodjék, (mert Istvánt, Géza fiát ismét visszahelyezték a hatalomba), más utat keresett. Minden erejével azon volt ugyanis, hogy megszerezze a hun földet. […] Azt tervezte tehát, hogy Bélát, aki Gézának István után következő fia volt, leányával, Máriával házasítja össze. […] A hunok […] mindjárt átadták neki Bélát, készséggel osztályrészül adván vele azt a földet, melyet apja még életében számára kijelölt. 21. A paionok királya [III. István] Béla osztályrészét ismét megtámadta, […] István meg, akit a hunok az uralomból kitaszítottak […] a hun földre benyomulva igyekezett az uralmat visszaszerezni. […] Ezért a császár kellő sereget küldött, maga pedig a Duna felé igyekezett. […] Az volt a szándéka, hogy Bélának visszaszerzi apai örökségét, Istvánt pedig megszabadítja a közvetlen nehézségektől. 22. …Nem sokkal később [III.] István követeket küldött a császárhoz, visszaadta a földet és azt a kérést terjesztette elő, hogy soha többé ne engedje meg, hogy nagybátyja, István, a hun föld ellen háborút indítson.
…István, aki a hun föld felett uralkodott, elköltözött az élők sorából. […] a hunok követeket küldve azt kérték, hogy [a császár] küldje el nekik Bélát királyul, mivel István halála után a jog rendje őt választja. Béla előbb a császár vejének volt kijelölve, mint azt már mondtam, de mivel a rokonsági törvény ennek útjába állt, az augusta [a császárnő, Antiochiai Mária] nővérét [Annát] vette feleségül. Így kaisarnak kiáltatott ki, s méltóság tekintetében az akkori bizánci nagyok közt kiváló helyet foglalt el. A császár őt királlyá nyilvánítva, feleségével együtt a hun földre küldte, miután Béla esküvel kijelentette, hogy minden időben azt teszi, ami a császárnak és a rómaiaknak előnyös. A császár megbízásából, hogy méltóságába beiktassák, elkísérte őt Ioannes protosebastos és más hírességek.
BIZÁNC / KONSTANTINÁPOLY A bizánci birodalom restaurációja / a katonai nemesség uralma / a Komnénos-ok (1081-1185)
II. Jóannés Komnénos (uralkodik: 1118-1143) és Eiréné (Piroska, Szent László lánya) / fiuk: I. Manuél Komnénos (uralkodik: 1143-1180)
A BIZÁNCI BIRODALOM VÁLTOZÁSA I. Justinianos (527-565) és I. Manuél Komnénos (1143-1180) korában 1025-1028 VIII. Kónstantin és utódai alatt megkezdődik a varég, ill. angol testőrgárdára alapozott zsoldossereg kiépítése 1048 besenyők az Al-Dunánál, normannok Dél-Itáliában, szeldzsukok Kisázsiában 1054 egyházszakadás 1071 Mantzikertnél vereség a szeldzsukoktól, szerb és bolgár felkelések, Horvátország kiválik a birodalomból, Guiscard Róbert és Roger elfoglalja Szicíliát 1081-1118 I. Alexios Komnénos privilégiumokat ad Velencének, így kísérelve meg a birodalom újjászervezését 1090-1091 I. Alexios Komnénos megnyeri a kunokat a besenyők ellen, külföldi segítséggel megállítja a normannokat és a szeldzsukokat 1118-1143 II. Jóannés Komnénos legyőzi a besenyőket (1122), az antiókhiai fejedelmet vazallusává teszi 1143-1180 I. Manuél Komnénos a Hohenstaufokkal és Velencével szövetkezik a normannok és a magyarokkal szemben 1182 felkelés Konstantinápolyban a velencei kereskedők privilégiumai miatt 1185 Bulgária kilép a birodalomból, elvész Ciprus 1204
IV. keresztes hadjárat, elfoglalása 1204-1259 Latin császárság
a
város
KONSTANTINÁPOLY / A FŐVÁROS 330. 05. 11.: Nagy Konstantin megalapítja Byzantion görög gyarmatváros területén / hivatalos neve: Nea Rómé, azaz Új Róma / 1204: a keresztesek elfoglalják a várost; Konstantinápoly latin pátriárkája a velencei Tomasso Morosini; császárválasztó tanács: 6 frank és 6 velencei / 1204-1261: Konstantinápolyi latin császárság / 1453.05.29.: II. Mohamed elfoglalja a várost
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.
Theotokosz-templom Szorosz-kápolna Danubiosz Okeánosz Anasztaziakosz Alexiakosz Palota fürdő Manuél palotája Kápolna Bertha császárné palotája Angelosz Izsák tornya
A BYZANTIUM1200-PROJEKT
Konstantinápoly 3D / Jan Kostenec munkája / www.arkeo3d.com/byzantium1200/index.html www.byzantium1200.com
HAGIA SOPHIA / AYASOFYA
„Áldott legyen az Úr, ki nekem megadá, hogy e nagy művet megalkossam! Salamon, legyőztelek!” (Justinianos császár, Prokópios szerint)
Farkas Imre fotója
HYPPODROMOS (Hyppodromos = versenypálya lovas és kocsiversenyek számára) 1. 203: Septimius Severus építteti az akkori Byzantionban / 2. 324 u.: Nagy Kónstantin / 450 x 130 m / 100 ezer néző / 1204: a császár bronz lovasszobrait Velencébe, a Szent Márk-székesegyházba szállítják / ma részben feltárt, részben beépített terület
KONSTANTINÁPOLY / CSÁSZÁRI PALOTAEGYÜTTES
DAPHNÉ-PALOTA A császári palota feltehetően legkorábbi része, nevét egy Rómából hozott nimfa-szoborról kapta. A XII. végére jelentőségét elvesztette / 1. I. Kónstantin / bővítés: II. Justinianos (565-568)
HAGIOI APOSTOLOI / APOSTOLOK „TEMPLOMA” / HAVARIYUN 1. IV. szd. Kónstantin mauzóleuma mellett / 2. Justinianos (527-565) nagyobb léptékben újjáépíti, befoglalva Kónstantin mauzóleumát is / befoglaló mérete azonos a Hagia Sophiáéval / a XI. szd-ig császári temetkezőhely / 1203-1204: a várost elfoglaló keresztesek kifosztják / 1420: omladozó épület (Cristoforo Buondelmonti) / 1454: II. Mehmed és II. Gennadios pátriárka egyezsége alapján a pátriárka székhelye a Theotokos Pammacaristos-templomba (1586-ig, ma: Fethiye Camii) költözik / 1461: az épületet lebontják, helyén ma a Fatih-dzsámi áll
PANTOKRATOR-MONOSTOR / ZEYREK CAMII Komnénos Eiréné (Szent László lánya, Piroska) császárné építteti 1118-1124 között / az épületegyüttes egy katholikonból, egy könyvtárból és egy kórházból állt / felesége halálát követően II. Komnénos Joannés északabbra egy másik templomot építtetett az Irgalmas Istenszülő tiszteletére 1124-ben / 1136: déli előcsarnok / A Komnénos és a Palaiologos-család temetkező helye: II. Komnénos Joannés és Eiréne, Bertha, I. Manuél Komnénos felesége, V. (Plaaiologos) Joannés / 1204: a velencei klérus költözik ide / a monostor az utolsó latin császár, Baldwin palotájaként is működik / 1453 után mecsetté alakítják: Zeyrek Molla a medreszében tanított / 1471 után, amikor megnyílik a Fatih-mecset, a medresze megszűnik / ma a második legnagyobb bizánci épület itt
Fikret Günday rajzai www.fikretgünday.com
BÉLA VISSZATÉR MAGYARORSZÁGRA
III. BÉLA / A KIRÁLY 1172:
meghal III. István (március 4.), Béla bátyja A főurak (Lukács esztergomi érsek kivételével) István Bizáncban élő öccsét, Bélát választják királlyá. Béla rövidesen Magyarországra érkezik. A császár szófiai táborában fogadalmat tesz Manuélnek, hogy uralkodása alatt a bizánci érdekeket nem fogja megsérteni. Béla esküt tesz a 1169-évi veszprémi konkordátum betartására. Itthon erős ellenzék várja: öccse, Géza, anyja, Eufrozina és Lukács esztergomi érsek.
1173:
január 13.: a kalocsai érsek megkoronázza III. Bélát.
1174:
Béla fogságra veti a királyságra törő öccsét, Gézát. Géza megszökik.
1176:
Béla betör II. Jasomirgott Henrik osztrák herceg területére, mert az nem adja ki öccsét, Géza herceget. Béla Gézát ismét fogságba veti.
1177:
Párizsban meghal Betlehem, az egyetemen tanuló magyar diák.
1179:
Egresen Béla ciszterci apátságot alapít Pontigny-ből.
1181:
I. Manuél császár halálát követően III. Béla visszafoglalja Dalmáciát. Elrendeli a király elé kerülő ügyek írásba foglalását.
1182:
Béla megkoronáztatja legidősebb fiát, Imrét. Visszafoglalja Nándorfehérvárt. Zircen ciszterci apátságot alapít Clairvaux-ból.
1183:
Béla a ciszterci szerzetesek számára ugyanolyan jogokat biztosít, mint amilyeneket Franciaországban élveznek.
1184:
Meghal Béla felesége, Chatillon Ágnes-Anna.
1185:
augusztus 20.: törvénynap Fehérváron. Béla Margit lányát feleségül adja II. Angelos Isaaikos császárhoz. Magának feleségül kéri Theodórát, Manuél testvérét, mert e házasság révén megvalósíthatónak látta a görög-magyar úniót. Jób az esztergomi érsek.
1185 k.: Béla elkészítteti a királyi jövedelmek összeírását, feltehetően Imre fia, esetleg saját házasságával összefüggésben. 1185 u.: A királyi kancellária önállósul a királyi kápolnától és önálló hivatallá fejlődik. Feltételezések szerint Anonymus is a kancellária jegyzője volt.
III. BÉLA / A KIRÁLY 1186:
ősz: III. Béla és Capet Margit, II. Fülöp Ágost francia király testvérének, II. (Plantagenet) Henrik fiának özvegyének házassága. A királyi udvarnokok összeírása. Béla elfogatja, majd Bizáncba száműzi anyját, Eufrozinát.
1187:
Sal ad-Dín (Szaladin szultán) elfoglalja Jeruzsálemet.
1188:
II. (Plantagenet) Henrik és II. Fülöp Ágost egy keresztes hadjárat tervét egyezteti Bélával. Béla elfoglalja Halicsot, kormányzójává kisebbik fiát, Andrást teszi meg. A halicsi magyar uralom 1190-ig tart.
1189:
I. (Oroszlánszívű) Richárd, II. (Plantagenet) Henrik kisebbik fia és a francia király végül Magyarországot elkerülő útvonalat választ. I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár seregével május 31-én Magyarországra érkezik. Béla biztosítja a sereg zavartalan átvonulását és ellátását. Június 4-én Esztergomban fogadják a császárt, majd óbudai időzés után a Csepel-szigeten vadásznak. Béla a császárral kiengedi az országból öccsét Gézát, aki Bizáncba távozik. A császár kíséretében van Lübecki Arnold, aki beszámol az élményeiről.
1190 k.: Az esztergomi építkezések. (Kezdése és befejezése vitatott!) 1192:
június 27-én Gergely bíboros, pápai követ jelenlétében Váradon szentté avatják I. László királyt. Béla Párizsba küldi zenét tanulni Elvin diákot.
1192 k.: Összeállítják a Pray-kódextet, benne a legrégibb összefüggő magyar nyelvemlék, a Halotti Beszéd és Könyörgés.
1193:
Béla összeíratja, majd a jeruzsálemi Theodósios-monostornak adományozza a szávaszentdemeteri bazilita monostor birtokait. Anyja a jeruzsálemi lavrába vonul vissza.
1194:
Nicolaus Hungarus Oxfordban tanul. Béla ismét megkoronáztatja idősebb fiát, Imrét.
1196:
Béla keresztes hadjáratra szánja el magát, de betegsége miatt András fiára bízza szándéka megvalósítását. 48 évesen, április 23-án meghal III. Béla, testét Fehérvárra viszik.
III. BÉLA JÖVEDELMEI Az 1185 körüli jövedelem-összeírás alapján „…Magyarország királyának pénze jövedelméből évente hatvanezer márkája van. Ugyancsak neki a vámok, a révek, a piacok vagy a vásárok után, amelyek mind az övéi, harmincezer márkája van. Ugyancsak neki a király Erdélyben élő idegen telepeseitől tizenötezer márkája van. Ugyancsak a király az őt megillető kétharmadrész címén hetvenkét ispánjától évi jövedelemként huszonötezer márkát élvez. Ugyancsak neki Szlavónia hercegétől évente tízezer márkája van. A hetvenkét ispán mindegyike évenként egy alkalommal ellátja Magyarország királyát, és mielőtt felkelne az asztaltól, legkevesebb száz márka ajándékot ad, de van, aki közülük ezer márkát is. Ebből magának a királynak a pénzösszegét legalább tízezer márkára lehet becsülni. És ezek mellett nagy adományt kapnak mind a királyné, mind a királyfiak is ezüstben, selyemkelmében és lovakban. És mindezek mellett a föld népe teljesen ellátja élelemmel a királyt.” (Kristó Gyula és Makk Ferenc fordítása) 60 000 + 30 000 + 15 000 + 25 000 + 10 000 = 140 000 márka pénzváltás, só, kereskedelem (vámok, révek, vásárok), az erdélyi telepesek adója, Szlavónia hercegének adója, megyék jövedelme (2/3), ispánok ajándékai, egyéb természetbeni és pénzben befolyt juttatások, teljes ellátás A király(i udvar) éves bevétele: Magyarországon: Franciaországban: Angliában:
23 tonna ezüst 17 tonna ezüst 9 tonna ezüst
BÉLA ELRENDELI AZ ÜGYEK ÍRÁSBA FOGLALÁSÁT 1181, Marcell prépost felesége, Froa asszony és Bikács nb. Farkas nádor közti adásvétel bevezetője
„…Mivel az emberi természet fogyatékossága következtében az idő múlásával az elmúlt dolgok emlékezetébe könnyen belopódzik a feledés, ezért méltó írással védelmezni és megerősíteni azt, amiben a jogi személyek szerződést kötöttek, azért, hogy ez az írás ereje és alkalmas férfiak tanúságtétele révén sértetlenül megmaradjon. Ezt a dolgot én, B[éla], Magyarország kiváló királya megfontolván és a jövőre nézve királyi felségem érdekéről akképpen gondoskodván, nehogy bármiféle, jelenlétemben tárgyalt és befejezett ügy érvénytelenné váljék, szükségesnek ítélem: az én felségem jelenlétében megvitatott akármilyen ügyet az írás bizonyságával erősítsenek meg.” (Kristó Gyula és Makk Ferenc fordítása)
KULTÚRA III. BÉLA UDVARÁBAN
„De bármit teszel, bizonyára sohasem fogod az ember korát megállapítani, és nem könnyen fogsz rájönni, hogy a név már régen véletlenül vagy szándékosan maradt-e el.” (Bél Mátyás, 1746)
GESTA HUNGARORUM / ELŐBESZÉD „Mesternek mondott P, a néhai jó emlékű, dicsőséges Bélának, Magyarország királyának jegyzője, N-nek, az ő legkedvesebb barátjának, a tisztelendő és az írástudás művészetében avatott férfiúnak üdvözletét meg kérése teljesedését jelenti. - Midőn hajdan iskolai tanulmányon együtt voltunk és egyforma iparkodással olvasgattuk a trójai történetet, melyet én erősen megkedvelvén, a Frígiai Dáresnek és egyéb szerzőknek könyveiből úgy, miként mestereimtől tanultam, a magam fogalmazása szerint egy kötetbe szerkesztettem, akkor kérted tőlem, hogy amint a trójai történetet és a görögök háborúit megírtam, ugyanúgy írjam meg neked Magyarország királyainak és nemeseinek származását is: hogy a hét fejedelmi személy, aki a hét magyar nevet viseli, miképpen jött ki szittya földről, vagy milyen az a szittya föld, miképpen született Álmos, s mi okból nyeri az Álmos nevet Magyarország első vezére, akitől a magyarok királyai erednek, vagy mennyi országot és királyt vetettek maguk alá, vagy ezt a szittya földről kijött népet mi okból hívják az idegenek beszédében hungárusoknak, a maga nyelvén meg magyerinak. Meg is ígértem, hogy teljesítem a kérést; ámde más teendőktől akadályozva kérésedről is, ígéretemről is már majdnem megfeledkeztem volna, ha Kedvességed levelében tartozásom teljesítésére nem figyelmeztet. Visszagondolva tehát Kedvességedre, noha ennek a vesződséges vágtam, hogy véghezvigyem azt, amire ösztökéltél. De meg a különböző történetírók példája szerint, az isteni kegyelem segedelmére támaszkodva, magam is jónak láttam, hogy mindazt utódaink legvégső nemzedékéig feledésnek ne engedjem. Tehát legjobbnak tartottam, hogy igazán és egyszerűen írjam meg Neked, s így aki olvassa, tisztán láthassa, miképpen estek meg a dolgok. Ha az oly igen nemes magyar nemzet az ő származásának kezdetét és az ő egyes hősi cselekedeteit a parasztok hamis meséiből vagy a regösök csacsogó énekéből mintegy álomban hallaná, nagyon is nem szép és elég illetlen dolog volna. Ezért most már inkább az iratok biztos előadásából meg a történeti művek világos értelmezéséből nemeshez méltó módon fogja fel a dolgok igazságát. Magyarország tehát boldog, jutott neki adomány sok; hisz örülhet minden órán, deákjának ajándékán, mivel megvan íme neki királyai és nemesei származásának a kezdete. Ezekért a királyokért pedig legyen dicséret meg tisztelet az Örökkévaló Királynak és Anyjának, Szent Máriának, s az ő kegyelméből Magyarország királyai és nemesei bírják az országot boldog véggel, most és mindörökké. Ámen.” (Pais Dezső fordítása)
KISÉRLETEK ANONYMUS AZONOSÍTÁSÁRA (Csapodi Csaba: Az Anonymus-kérdés története. Gyorsuló idő. Budapest, Magvető, 1978. alapján) KUTATÓ neve
BÉLÁK év
I. (1060-1063)
II. (1131-1142)
III. (1172-1196)
IV. (1135-1170)
megjegyzés
1.
Bél Mátyás
1746
2.
Pray György
1774
P.dictus
3.
Katona István
1778
4.
Kollár Ferenc Ádám
1783
Cornides Dániel
1802
8.
Bartal György
1847
9.
Szabó Károly
1860
10.
Podhradszky József
1861
11.
Vass István
1865
12.
Mátyás István
1867
13.
Marczali Henrik
1877
14.
Pauler Gyula
1877
15.
Fejérpataky László
1879
16.
Sebestyén Gyula
1898
17.
Raimund Friedrich Kaindl
1900
18.
Kubinyi Ferenc
1902
19.
Juhász Kálmán
1929
Pál, csanádi püspök
P.dictus
20.
Konrad Heilig
1932
Barnabás, királyi jegyző
Praedictus
21.
Jakubovich Emil
1932
Péter, óbudai prépost
22.
Szilágyi Lóránd
1937
23.
I. Tóth Zoltán
1946
24.
Győri János
1948
Péter, esztergomi prépost
25.
ifj. Horváth János
1954
Péter, győri püspök
26.
Karsai Géza
1960
27.
Csóka Lajos
1962
28.
Sólyom Károly
1968
Pál, győri püspök
29.
Györffy György
1959-
Péter, óbudai prépost
30.
Kristó Gyula
1981-
Pál, pozsonyi prépost P., erdélyi püspök
P.dictus Péter, aradi prépost
5. 6.
P.dictus P.dictus P.dictus
Benedek, királyi kancellár
B(ene)dictus
7.
P.dictus Mátyás, királyi jegyző Péter, II. lászló nevelője
Praedictus P.dictus N=Miklós, kir. jegyző
Pósa mester
P.dictus
Pál
P.dictus
Adorján, királyi jegyző
Praedictus
Praedictus vége! Péter, esztergomi prépost
P. episcopus Pósa mester
pannonhalmi bencés
dominikánus vonal
HALOTTI BESZÉD ÉS KÖNYÖRGÉS Pray-kódex, 1192-1195 között
Sermo ſup ſepulchrum. Latiatuc feleym zumtuchel mic vogmuc. yſa pur eſ chomuv uogmuc. Menyi miloſtben terumteve eleve miv iſemucut adamut. eſ odutta vola neki paradiſumut hazoa. Eſ mend paradiſumben uolov gimilcictul munda neki elnie. Heon tilutoa wt ig fa gimilce tvl. Ge mundoa neki meret nu eneyc. yſa ki nopun emdul oz gimilſtwl. halalnec halalaal holz. Hadlaua choltat terumteve iſtentul. ge feledeve. Engede urdung intetvinec. eſ evec oz tiluvtgimilſtwl. es oz gimilſben halalut evec. Eſ oz gimilſnek vvl keſeruv uola vize. hug turchucat mige zocoztia vola. Num heon muga nec. ge mend w foianec halalut evec. Horogu vec iſten. eſ veteve wt ez muncaſ vilagbele. eſ levn halalnec eſ poculnec feze. eſ mend w nemenec. Kic ozvc. miv vogmuc. Hog eſ tiv latiatuv ſzumtuchel. iſa eſ num igg ember mulchotia ez vermut. yſa mend ozchuz iarov vogmuc. Wimagguc uromv iſten kegilmet ez lelic ert. hug iorgoſſun w neki. eſ kegiggen, eſ bulſassa mend w bunet. Eſ vimagguc ſzen achſcin mariat. eſ bovdug michael archangelt. eſ mend angelcut. hug uimaggonoc erette. Eſ uimagguc ſzent peter urot. kinec odut hotolm ovdonia. eſ ketnie hug ovga mend w bunet. Eſ vimagguc mend ſzentucut. hug legenec neki ſeged uromc ſcine eleut. hug iſten iv uimadſagucmia bulſaſſa w bunet. Eſ zoboducha wt urdung ildetuitvl. eſ pucul kinzotviatwl. eſ vezeſſe wt paradiſu nugulmabeli. eſ oggun neki munhi uruzagbele utot. eſ mend iovben rezet. Eſ keaſſatuc uromchuz charmul. Kirl. Scerelmeſ bratym uimagomuc ez ſcegin ember lilki ert. kit vr ez nopun ez homuſ vilag timnucebelevl mente. kinec ez nopun teſtet tumetivc. hug ur uvt kegilmehel abraam. yſaac.iacob. kebeleben helhezie. hug birſagnop ivtua mend w ſzentii eſ unuttei cuzicun iov felevl iochtotnia ilezie wt. Eſ tiv bennetuc. clamate III. K.
I. (BARBAROSSA) FRIGYES MAGYARORSZÁGI VENDÉGESKEDÉSE 1189-ben a német keresztesek I. (Barbarossa) Frigyes császár vezetésével vonultak át Magyarországon, hogy száz éven belül immár harmadszor tegyenek kísérletet a Szentföld felszabadítására. A német uralkodó magyarországi útjáról a szemtanú, Lübecki Arnold tudósít. Május 31.: a sereg belép az országba / Béla biztosítja a zavartalan áthaladásukat és ellátásukat / június 4.: a császár fogadása Esztergomban; ajándékba egy bebútorozott díszsátrat (jurtát?), egy kicsi, fehér vadászkutyát és két raktárnyi lisztet kap. Cserébe a királyné Géza herceg szabadon engedését kéri. / néhány napos óbudai pihenő / néhány napos vadászat a Csepel-szigeten / június vége: a sereg Nándorfehérvárnál elhagyja Magyarországot
I. LÁSZLÓ KIRÁLY SZENTTÉ AVATÁSA 1192. Június 27. Várad
III. BÉLA EMLÉKE / AZ ARANYBULLA A Szentháromság mint oszthatatlan egység nevében. András, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Halics és Ladoméria királya. Mindörökké. Mivel úgy országunk nemeseinek, mint másoknak szent István királytól megszabott szabadságát az olykor haragjában bosszúálló, olykor pedig rosszindulatú vagy saját hasznukat hajhászó emberek tanácsára hallgató némely királyok hatalmukkal sok mindenben megrövidítették, ezért maguk a nemeseink a mi és királyelődeink felségét buzgó könyörgésekkel országunk megjavításáért zaklatták. […] Új pénzünk egy évig, húsvéttól húsvétig legyen érvényes, és a dénárok olyanok legyenek, amilyenek voltak Béla király idején. A pénzügyi, a só- és a vámtisztek az ország nemesei és ne izmaeliták és zsidók legyenek. Sót az ország közepén ne tároljanak csak Szalacson és Szegeden, valamint a végeken. Az országon kívülre birtokot ne adományozzanak, ha egyes birtokokat elajándékoztak, vagy eladtak, akkor azokat adják vissza az ország népének, hogy kiváltsák. A nyestadót a Kálmán királytól származó szokás szerint fizessék. […] Az ispánok csak az ispánságuk jogán őket megillető részt élvezzék, a királyt illető többi jövedelmet, tudniillik a csöböradót, a vámot, az ökröket és a vár jövedelmének kétharmadát a király kapja meg. Szintúgy e négy jobbágyon kívül, tudniillik a nádoron, a bánon, a király és a királyné udvarispánján kívül senkinek se legyen két méltósága. Elrendeljük, hogy ha mi, vagy valamelyik utódunk valaha is ezzel a rendelkezéssel szembehelyezkedni akarna, ezen oklevelünk alapján a hűtlenség minden vétke nélkül országunknak úgy a püspökei, mint más jobbágyai*, valamint nemesei valamennyien és egyenként a jelenlegiek és utódaik nekünk és utódainknak mindörökre ellenállhassanak és ellentmondhassanak. Kelt Cletusnak, udvarunk kancellárjának, az egri egyház prépostjának kezéből az Ige megtestesülésének 1222. évében, amikor a tiszteletreméltó János az esztergomi érsek, a tisztelendő Ugrinus a kalocsai érsek, Dezső a csanádi, Róbert a veszprémi, Tamás az egri, István a zágrábi, Sándor a váradi, Bertalan a pécsi, Kozma a győri, Bereck a váci püspök, uralkodásunknak 17. évében.
SZERZETESRENDEK MAGYARORSZÁGON A XII. SZD. VÉGÉN
CISZTERCIEK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 1142:
Cikádor
1179:
Egres
1182:
Zirc
1183:
Péter Citeaux-i apát látogatása Magyarországon
1184:
Pilis, Szetgotthárd
1184:
III. Keresztes háború kezdete
1194:
Pásztó
1198:
IV. Keresztes háború kezdete
1202:
Kerc
1234:
Bélháromkút
CIKÁDOR / BÁTASZÉK
Cikádor / Bátaszék / Heiligenkreuz fíliája, Morimod-i ág / 1142: alapítás / elenyészett
ZIRC
Zirc / Clairvaux fíliája / 1182: alapítás / XIV-XV. szd.: átépítés / 1411: erős hanyatlás / 1462: kommendáns-apát / 1541: a szerzetesek elmenekülnek / 1699: újraalapítás Heinrichau-ból / 1738: az első szerzetesek / 1912: Hümpfner Ferenc ásatása / A számítógépes rekonstrukciót Bakos Csaba építész közreműködésével Bérczi Bernát O. Cist. készítette
PILIS
Pilis / Pilisszentkereszt / Acey fíliája, Clairvaux-i ág / korábban bencés monostor / 1184: alapítás / 1213: Gertrúd királyné temetése / 1526: törökök lerombolják a monostort / 1541: elnéptelenedik / 1747: 6 szlovák család betelepítése
Szentgotthárd / Trois Fontaines fíliája, Clairvaux-i ág / 1184: alapítás
LE THORONET
LE THORONET
SENANQUE
SENANQUE
SZENTGOTTHÁRD
MŰVÉSZET III. BÉLA UDVARÁBAN – OROSZLÁNKULTUSZ ESZTERGOMBAN
ESZTERGOM
ESZTERGOM
ADALBERT ÉS ESZTERGOM
VARIÁCIÓK AZ ESZTERGOMI VÁRHEGY ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉRŐL
ESZTERGOM
ÁLOM ÉS VALÓSÁG
ESZTERGOM - VÁRHEGY
A KIRÁLYI PALOTA
PALOTAMAG
KIS ROMÁN PALOTA - FALSZÖVET
PALOTAMAG - KÁPOLNA
S Z E N T A D A L B E R T T P L
PORTA SPECIOSA - SZÉPKAPU
PORTA SPECIOSA
AZ ÚN. ESZTERGOMI KAPUTÍPUS
Gyulafehérvár, déli kapu
Kisbény, rotunda
Kisbény, premontrei prépostsági templom
AZ ÚN. ESZTERGOMI KAPUTÍPUS Vértesszentkereszt, bencés apátság
Ócsa, premontrei prépostsági templom
Jánoshida, pr. pr. templom
AZ ÚN. ESZTERGOMI KAPUTÍPUS
Lébény, bencés apátsági templom
Ják, bencés apátsági templom és rotunda
PANNONHALMA – PORTA SPECIOSA
