A MAGYAR PERINATOLÓGIAI TÁRSASÁG XII. KONGRESSZUSA

A MAGYAR PERINATOLÓGIAI TÁRSASÁG XII. KONGRESSZUSA

MISKOLC, ZENEPALOTA 2013. OKTÓBER 4-5.

A MAGYAR PERINATOLÓGIAI TÁRSASÁG XII. KONGRESSZUSA MISKOLC, ZENEPALOTA 2013. OKTÓBER 4-5.

Tisztelt Kollégák! Kedves Vendégek! Elérkezett október első hétvégéje, és Miskolcon kellemes, őszi, napfényes idő várható. A Zenepalota, mely az év többi részében a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zenetudományi Intézetének teremt otthont, most a Magyar Perinatológiai Társaság éves kongresszusát várja. A perinatológia a születést, a folyamatos megújulást jelenti. Számos területe vár még feltárásra, de a meglevő ismert eltéréseket, betegségeket, normálisnak vélt folyamatokat is időről-időre új szemlélettel kell felülvizsgálnunk. A szülészek és neonatológusok, akár a zenekarban együttjátszó zenészek, csak össze-, és egymásra hangoltan lehetnek eredményesek. A felhangokat jól alkalmazni gyakran nehéz, de a változó színezet harmóniát teremthet. A további részhangokat jelentő határterületi társszakmák beépültek mindennapjainkba, szívesen hallgatjuk véleményüket. Gondoskodó szakdolgozóink feladatai napról-napra bővülnek, és lassan minden hangszeren tudniuk kell játszani, ami nem egyszerű feladat. A kongresszus tudományos vezérfonala ezt a gyakorlatias utat követi. A „hogyan”a fő kérdés. Szeretnénk, ha összehangolhatnánk kezelési gyakorlatainkat, megkönnyítve a karmesterek döntéseit, hogy ezáltal a sok kisebb-nagyobb zenekarnak a zenei világa hasonló lehessen. A megjelölt témakörökre mind a szülészeti, mind pedig a neonatológiai oldalról a szakmák egy-egy elismert képviselőjét kértük fel referátum megtartására, mintegy ütköztetve vagy megerősítve a disciplinák nézeteit. Számos kapcsolódó, és más témájú előadás érkezett, melyek gazdagítják azt a tudást, amit eddig elértünk a perinatológia területén. Őszintén reméljük, hogy a Zenepalota mindannyiunkat megihlet, és közegében feltöltődve erőt vihetünk az otthon maradt, dolgozó társainknak. Szeretettel köszöntünk minden érdeklődő Kollégát! Prof. Dr. Pajor Attila egyetemi tanár MPT elnök

Dr. Szabó Miklós PhD egyetemi docens MPT elnök

Szervező osztályok: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Miskolc Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály, Koraszülött-Újszülöttpatológiai Osztály Dr. Nagy Gábor osztályvezető főorvos

Dr. Szűcs Ildikó osztályvezető főorvos

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK Regisztráció: A kongresszus helyszínén: 2013. okt.04. (péntek) . . . . . . . . . . 07.30 – 18.00 2012. okt.05. (szombat) . . . . . . . . . 08.00 – 16.30 Regisztrációs díj MPT tagok részére . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35.000.-Ft Nem MPT tagok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40.000.-Ft Nyugdíjasok, rezidensek, szakdolgozók részére . . . . 28.000.-Ft Kísérő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5.000.-Ft Napijegy . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10.000.-Ft Kitűző

A kongresszus regisztrált résztvevői névvel ellátott kitűzőt kapnak. A programokon a kitűzőt viselők vehetnek részt.

Előadás időtartama • Referátum 15’, előadás 8’, poszter előadás 3’ • Vetítésre szánt anyagát kérjük a szekció kezdete előtt a technikus személyzetnek szíveskedjen leadni! • A tudományos program szoros időbeosztása miatt tisztelettel kérjük az időtartam pontos betartására! • Poszterek poszterméret 80 x120 cm elhelyezésükről információ a regisztrációban Szállás

előzetes jelentkezés alapján. A szobák az érkezés napján 14.00 órától foglalhatók el, távozás napján 10.00 óráig kell elhagyni.

Étkezés

az étkezéseknél a névkitűzőt kérjük viselni

Parkolás A kongresszus helyszínén található fizető parkolókban. Az előzetesen igényelt parkolójegyet az érkezést követően pár percen belül kérjük a gépkocsiban jól láthatóan elhelyezni! Transzfer 2013. okt.4. (péntek) • Zenepalota – Miskolctapolca Calimbra / Kitty Hotelek • Miskolctapolca – Calimbra / Kitty Hotelek – Vigadó Étterem • Vigadó Étterem – Miskolctapolca Calimbra / Kittiy Hotelek • Vigadó Étterem – Öreg Miskolcz / Pannónia Hotelek között Menetrend a regisztrációnál található! 5

2013. OKTÓBER 3. (CSÜTÖRTÖK) ELŐKONGRESSZUS-TOVÁBBKÉPZŐNAP SZEMLÉLETVÁLTÁS A KORASZÜLÖTT GONDOZÁSBAN Helyszín: ERZSÉBET FÜRDŐ KOMPLEX DIAGNOSZTIKAI, TERÁPIÁS ÉS EGÉSZSÉGMEGŐRZŐ KÖZPONT 3530 Miskolc, Erzsébet tér 4.

09.30 – 10.00

REGISZTRÁCIÓ

10.00 – 10.10

KÖSZÖNTŐ Pozsony Balázs Kereskedelmi Ig., GE Healthcare

10.10 – 10.55

DEVELOPMENTAL CARE….STARTS FROM BIRTH. HOW DOES THE NICU AFFECT OUR INFANTS? Dr. Thomas Kühn Assistant Medical Director, VIVANTES Hospital Group, Berlin

10.55 – 11.10

Kérdések és válaszok Kávészünet

11.10 – 11.55

A KORAI FEJLESZTÉSEN ALAPULÓ KORASZÜLÖTT GONDOZÁS TAPASZTALATAI AZ ELMÚLT ÉVEKBEN LENGYELORSZÁGBAN Wioletta Cedrowska-Adamus Head nurse of Polish Mother’s Memorial Hospital Research Institute

11.55 – 12.10

Kérdések és válaszok

11.55 – 12.55

EBÉDSZÜNET

6

12.55 – 17.15

4 csoportban folyik tovább az esemény párhuzamosan, óránként rotálva a csoportokat

WORKSHOP 1:

KENGURU MÓDSZER

WORKSHOP 2:

ÚJRAÉLESZTÉS, „GOLDEN HOUR”

14.55 – 15.15

KÁVÉSZÜNET

WORKSHOP 3:

KORASZÜLÖTT SZOPTATÁS ÉS BABA-MAMA KONTAKTUS

WORKSHOP 4:

HANG-, FÉNY-, ÉRINTÉS VÉDELEM/ÖSZTÖNZÉS

17.15 – 17.30

Tesztírás

ZÁRSZÓ

09.30 – 17.30

KONGRESSZUSI REGISZTRÁCIÓ - 2013. október 04-05-re

15.00

A MAGYAR PERINATOLÓGIAI TÁRSASÁG VEZETŐSÉGI ÜLÉSE Helyszín: Hotel Calimbra Konferenciaterem, Miskolctapolca

19.00

VEZETŐSÉGI VACSORA Helyszín: Hotel Calimbra Étterme, Miskolctapolca

7

2013. OKTÓBER 04. (PÉNTEK) ZENEPALOTA 3530 Miskolc, Bartók tér 1.

07.30 –

REGISZTRÁCIÓ

08.30 – 09.00

MEGNYITÓ, ÜDVÖZLÉSEK Dr. Asztalos Ágnes Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, vezető, megyei tisztifőorvos Dr. Csiba Gábor Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház főigazgató főorvos Dr. Nagy Gábor Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály, osztályvezető főorvos Dr. Szűcs Ildikó Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Koraszülött-Újszülöttpatológiai Osztály, osztályvezető főorvos Prof. Dr. Pajor Attila Magyar Perinatológiai Társaság, Elnök Dr. Szabó Miklós Magyar Perinatológiai Társaság, Elnök

8

09.00 – 10.30

Referátumok, előadások

PERINATÁLISAN FELISMERT KÖZPONTI IDEGRENDSZERI KÁROSODÁSOK Üléselnökök: Prof. Dr. Pajor Attila, Dr. Szabó Miklós, Prof. Dr. Rákóczi István AZ ÚJSZÜLÖTT AGYKÁROSODÁSOK SZÜLÉSZETI VONATKOZÁSAI Prof. Dr. Rákóczi István Szent Imre Kórház Szülészeti és Nógyógyászati Profil Budapest ÚJSZÜLÖTTKORI HIPOXIÁS ISZKÉMIÁS ENCEFALOPÁTIA KEZELÉSE ÉS PROGNÓZISA Dr. Szabó Miklós Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika

1.

SZÜLÉSZETI – NEONATOLÓGIAI ÉS FEJLŐDÉSNEUROLÓGIAI NOMENKLATÚRA ÉS PEREK Prof. Dr. Berényi Marianne Szt. Margit Kórház- Fejlődésneurológia, Budapest

2.

A NEONATOLÓGUS SZEREPE AZ IDEGRENDSZERI KÁROSODÁSOK FELISMERÉSÉBEN Prof. Dr. Katona Ferenc Szt. Margit Kórház- Fejlődésneurológia, Budapest

3.

HOMOK A GÉPEZETBEN – A PREKLINIKAI ÁLLATKÍSÉRLETES KUTATÁS SZEREPE A PERINATÁLIS ASZFIXIA TERÁPIÁJÁNAK FEJLŐDÉSÉBEN Kerényi Áron, Témavezető: Dr. Szabó Miklós Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest

4.

FALS POZITÍV aEEG ELŐFORDULÁSI GYAKORISÁGA ÉS OKAI ASPHYXIÁN ÁTESETT ÚJSZÜLÖTTEK KÖRÉBEN. Dr. Csekő Anna, Dr. Marics Gábor, Dr. Szabó Miklós Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Perinatalis Intenzív Centrum, Budapest

9

5.

TAPASZTALATAINK A NAGY VOLUMENŰ, HÍGÍTOTT FELÜLETAKTÍV ANYAGGAL TÖRTÉNŐ TÜDŐ ÁTMOSÁSSAL MECONIUM ASPIRÁCIÓS SZINDRÓMÁBAN SZENVEDŐ ÚJSZÜLÖTTEKBEN. Dr. Bokodi Géza, Dr. Brandt Ferenc, Dr. Csekő Anna, Dr. Grozdics Enikő, Dr. Jermendy Ágnes, Dr. Méder Ünőke, Dr. Toldi Gergely, Dr. Vatai Barbara, Dr. Szabó Miklós Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Perinatális Intenzív Centrum, Budapest

10.30 – 10.50

KÁVÉSZÜNET

10.50 – 11.50

Referátumok, előadások

MESTERSÉGES KORASZÜLÉS Üléselnökök: Prof. Dr. Balla György, Dr. Major Tamás, Dr. Grasselly Magdolna Dr. Major Tamás DE OEC Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Prof. Dr. Balla György DE OEC Gyermekgyógyászati Intézet 6.

AZ ELFELEDETT TÖBBSÉG Dr. Szabó Hajnalka, Ferentzi Flóra, Dr. Jánossy Katalin SZTE Gyermekklinika, „B” részleg, Koraszülött Osztály, Szeged

7.

A KÉSŐI KORASZÜLÖTTEK ÚJSZÜLÖTTKORI MORBIDITÁSA Dr. Kónyi Olga, Dr. Ádám Marianne, Dr. Kiss Eleonóra, Dr. Benkő Adrienn, Dr. Németh Nóra, Dr. Boross Gábor Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti központ., Neonatológia-, és Csecsemő osztály NIC 2, Budapest

10

11.50 – 12.30

Előadások

NEONATÁLIS DERMATOLÓGIA Üléselnökök: Dr. Tálosi Gyula, Dr Komáromi Margit, Dr Simon Gábor 8.

NEONATÁLIS INTENZÍV CENTRUMBAN ELŐFORDULÓ BŐRGYÓGYÁSZATI BETEGSÉGEK ÉS EZEK KAPCSOLATA VELESZÜLETETT ÉS SZERZETT BELSZERVI KÓRKÉPEKKEL ÉS IATROGÉN ÁRTALMAKKAL Dr. Tálosi Gyula1, Dr. Meszes Angéla2, Dr. Mader Krisztina1, Dr. Kemény Lajos2, Dr. Csoma Zsanett2 1 Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ, Szegedi Tudományegyetem, 2Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szegedi Tudományegyetem, Szeged

9.

SEBKEZELÉS ÚJSZÜLÖTTEKBEN Dr. Csoma Zsanett1, Dr. Meszes Angéla1, Dr. Máder Krisztina2, Dr. Orvos Hajnalka3, Dr. Kemény Lajos1, Dr. Tálosi Gyula2 1 Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szegedi Tudományegyetem, Szeged, 2Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ, Szegedi Tudományegyetem, 3Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szegedi Tudományegyetem, Szeged

10.

12.30 – 13.30

AZ ÚJSZÜLÖTTKORI KÉK FÉNY KEZELÉS HATÁSA A FESTÉKSEJTES ANYAJEGYEK KIALAKULÁSÁRA: IKERVIZSGÁLAT EREDMÉNYEI Dr. Csoma Zsanett1, Dr. Tóth-Molnár Edit2, Dr. Balogh Klára1, Polyánka Hilda3, Dr. Orvos Hajnalka4, Dr. Ócsai Henriette1, Dr. Kemény Lajos1,3, Dr. Széll Márta3, Dr. Oláh Judit1 1 Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, 2Szemészeti Klinika, 3MTASZTE Dermatológiai Kutatócsoport, 4Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szegedi Tudományegyetem, Szeged

EBÉD

11

13.30 – 15.20

Előadások

ÚJ ELLÁTÁSI STRATÉGIÁK ÉS GYÓGYÍTÁSI EREDMÉNYEK Üléselnökök: Prof. Dr. Ertl Tibor, Dr. Harmath Ágnes, Dr. Kovács Tamás 11.

RESPIRÁCIÓS DISTRESSZ SZINDRÓMA: EURÓPAI KONSZENZUS IRÁNYELVEK - 2013 Dr. Harmath Ágnes Semmelweis Egyetem I.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest

12.

INSURE KEZELÉS BEVEZETÉSE A SZEGEDI NEONATÁLIS INTENZÍV CENTRUMBAN Dr. Tajti Zsanett, Dr. Mader Krisztina, Dr. Tálosi Gyula SZTE Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ, Szeged

13.

LÉLEGEZTETÉSI STRATÉGIÁINK EXTRÉM KISSÚLYÚ KORASZÜLÖTTEK ESETÉBEN Dr. Kovács Tamás, Dr. Bérces Mária, Dr. Elek Norbert, Dr. Horváth Zsolt, Dr. Katona Nóra, Dr. Kotormán Tünde, Dr. Kovács Judit, Dr. Kovács-Pászthy Balázs, Dr. Polonkai Edit, Dr. Riszter Magdolna, Dr. Sveda Brigitta, Dr. Szima Sándor, Prof. Dr. Balla György DE OEC Gyermekgyógyászati Intézet, Neonatológia Tanszék, Debrecen

14.

KORASZÜLÖTTEK PULMONALIS INTERSTICIÁLIS EMFIZÉMÁJA Dr. Kovács-Pászthy Balázs, Dr. Bérces Mária, Dr. Elek Norbert, Dr. Horváth Zsolt, Dr. Katona Nóra, Dr. Kotormán Tünde, Dr. Kovács Judit, Dr. Kovács Tamás, Dr. Polonkai Edit, Riszter Magdolna, Dr. Sveda Brigitta, Dr. Szima Sándor, Prof. Dr. Balla György DE OEC Gyermekgyógyászati Intézet, Neonatológia Tanszék, Debrecen

15.

KORASZÜLÖTTEK ÉS AZ ANYATEJ: ELVEK ÉS A MINDENNAPI GYAKORLAT Dr. Méder Ünőke, Dr. Brandt Ferenc, Dr. Bokodi Géza, Dr. Pataki Margit, Dr. Valek Andrea, Miklós Katalin, Pécsi Gáborné, Székelyi Andrea, Dr. Szabó Miklós Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Perinatalis Intenzív Centrum, Budapest

12

16.

PERINATALIS ESEMÉNYEK HATÁSA AZ ÚJSZÜLÖTTEK MORTALITÁSÁRA: MAGYAR NIC REGISZTER ADATOK 2005-2010 Dr. Jermendy Ágnes, Dr. Valek Andrea, Dr. Szabó Miklós Semmelweis Egyetem, I.Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest

17.

AZ ELLÁTÁS MINŐSÉGE OSZTÁLYUNKON A VERMONT OXFORDCENTRUMOKKAL ÖSSZEVETVE Dr. Riszter Magdolna, Dr. Bérces Mária, Dr. Elek Norbert, Dr. Horváth Zsolt, Dr. Katona Nóra, Dr. Kotormán Tünde, Dr. Kovács Judit, Dr. Kovács-Pászthy Balázs, Dr. Kovács Tamás, Dr. Nagy Andrea, Dr. Pataki István, Dr. Polonkai Edit, Dr. Sveda Brigitta, Dr. Szima Sándor, Prof. Dr. Balla György DE OEC Gyermekgyógyászati Intézet, Neonatológia Tanszék, Debrecen

18.

1500 G ALATTI SZÜLETÉSI TESTTÖMEGŰ KORASZÜLÖTTEK PERINATALIS INTENZÍV CENTRUMUNKBAN Dr. Kelemen Edit, Dr. Bense Laura, Dr. Bodrogi Tibor Bács-Kiskun Megyei Kórház, Perinatalis Intenzív Centrum, Kecskemét

19.

32. GESZTÁCIÓS HÉTNÉL ÉRETLENEBB KORASZÜLÖTTEK JAVULÓ GYÓGYÍTÁSI EREDMÉNYEI KLINIKÁNKON Timkó Judit, Gángó Bernadett Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Perinatalis Intenzív Centrum, Budapest

20.

INFANTILIS HAEMANGIOMA ÉS RETINOPATHIA PREMATURORUM: KÖZÖS PATOMECHANIZMUS? Tolnai Marina 1, Hyland Rachael M.3, Dr. Komlósi Katalin2, Alleman Brandon W.3, Wood Laura M.3, Bell Edward F.3, Prof. Dr. Ertl Tibor1 1 Pécsi Tudományegyetem, ÁOK, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Neonatológiai Tanszék, 2Orvosi Genetikai Intézet, 3Department of Pediatrics, University of Iowa, Iowa City, Iowa, USA

15.20 – 15.40

KÁVÉSZÜNET

13

15.40 – 17.40

Referátumok, előadások

PERINATÁLIS INFEKCIÓK DIAGNOSZTIKUS LEHETŐSÉGEI Üléselnökök: Prof. Dr. Paulin Ferenc, Dr. Gárdos László, Dr. Pataki Margit Prof. Dr. Paulin Ferenc Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Dr. Gárdos László Zalai Megyei Kórház Gyermekosztály 21.

AZ ANTIBIOTIKUM POLITIKA VÁLTOZTATÁSA, ÉS ENNEK HATÁSA A KISSÚLYÚ KORASZÜLÖTTEK TÚLÉLÉSÉRE OSZTÁLYUNKON Dr. Mader Krisztina, Dr. Reiger Zsolt, Prof. Dr. Katona Márta, Dr. Tálosi Gyula Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ, Szegedi Tudományegyetem

22.

PROFILAKTIKUS ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁSA A MECONIUMOS MAGZATVÍZBŐL SZÜLETETT ÉRETT ÚJSZÜLÖTTEK KÖRÉBEN Dr. Pete Barbara, Dr. Harmath Ágnes, Dr. Kollár Tímea, Dr. Varga Zsuzsa, Dr. Kristóf Katalin*, Prof. Dr. Rigó János Semmelweis Egyetem I.Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, *Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Laboratórium, Budapest

23.

A SE. I.SZ. GYERMEKKLINIKA ÚJSZÜLÖTT INTENZÍV OSZTÁLYÁNAK NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE-A SORÁN SZERZETT TAPASZTALATOK Dr. Pataki Margit, Dr. Szabó Miklós, Dr. Kenesei Éva SE ÁOK I.Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest

24.

ÚJSZÜLÖTTKORI BURKHOLDERIA CEPACIA FERTŐZÉS HALMOZÓDÁSA Dr.Pongrácz Kálmán*, Dr. Pataki Margit**, Dr. Brandt Ferenc Ádám**, Dr. Bokodi Géza**, Dr. Méder Ünőke**, Dr. Kenessey Éva, ** Dr. Szalay Katalin*, Dr. Szentandrási Júlia*, Dr. Kóczi Zoltán* Dr. Szabó Miklós** Jávorszky Ödön Kórház Újszülött Osztály, Vác* Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Perinatalis Intenzív Centrum, Budapest **

14

25.

ESBL TERMELŐ NOSOCOMIÁLIS BAKTÉRIUMOK SIKERES ELIMINÁCIÓJA PERINATÁLIS INTENZÍV OSZTÁLYON Dr. Reiger Zsolt1, Szél Borbála2, Dr. Urbán Edit3, Dr. Lázár Andrea3, Dr. Mader Krisztina1, Dr. Nagy Kamilla2, Dr. Tálosi Gyula1 Szegedi Tudományegyetem 1Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ, 2Kórházhigiénés Osztály, 3Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet, Szeged

26.

KONGENITALIS TUBERKULÓZIS Dr. Boross Gábor1, Dr. Subicz Ágnes2, Dr. Gonda Gábor3, Dr. Ádám Marianne 1 Péterfy Sándor utcai Kórház- Rendelőintézet és Baleseti Központ Neonatológia-, és Csecsemő osztály PIC 2, 2Törökbálinti Tüdőgyógyintézet, Gyermekosztály, 3Péterfy Sándor utcai Kórház- Rendelőintézet és Baleseti Központ, Pathológia

27.

CONNATALIS SYPHILIS Dr. Csizmár Nikolett, Dr. Budinkity Bernadett, Dr. Mézes Mónika, Dr. Faragó Eszter, Dr. Kelemen Edit, Dr. Bodrogi Tibor Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét

28.

ÚJSZÜLÖTTKORI CONJUNCTIVITIS DIAGNOSZTIKAI LEHETŐSÉGEI (KÉT ESET ISMERTETÉSE). Dr. Erényi Réka, Dr. Hajas Sándor, Dr. Hardonyi András Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktató Kórház.

29.

CONGENITALIS ÉS PERINATALIS CYTOMEGALOVIRUS-FERTŐZÉSEK ELŐFORDULÁSA A DÉL-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN ÉS FEJÉR MEGYÉBEN (POSZTER) Dr. Németh Judit1, Prof. Dr. Pusztai Rozália2, Prof. Dr. Deák Judit3, Dr. Tokodi István1, Dr. Simon Gábor1 Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház1, SZTE Orvosi Mikrobiológia és Immunbiológiai Intézet2, SZTE Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet3

17.40 - 18.10

KÖZGYŰLÉS BÜKY-KISZEL EMLÉKÉREM ÁTADÁS

15

19.30 - 01.00

DÍSZVACSORA Helyszín: VIGADÓ ÉTTEREM 3528 Miskolc, Görgey Artúr utca 23. Zene: Vídia zenekar

19.30

FOGADÁS, POHÁRKÖSZÖNTŐ

20.00 - 20.30

Miskolci Ütősök

22.30

Meglepetés vendég

PROGRAM 2013. OKTÓBER 5. (SZOMBAT)

09.00 - 10.00

GONDOZATLAN TERHESSÉG KEREKASZTAL Meghívottak: Dr. Csákány M. György Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati osztály Prof. Dr. Orvos Hajnalka Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Dr. Valek Andrea Semmelweis Egyetem, I.Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest Odor Andrea országos vezetővédőnő

16

10.00 – 11.20

Referátumok, előadások

MAGZATI RETARDÁCIÓ Üléselnökök: Prof. Dr. Rigó János, Dr. Nobilis András, Dr. Berkő Péter Prof. Dr. Rigó János Semmelweis Egyetem I.Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Dr. Nobilis András Semmelweis Egyetem II..Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika

30.

A RETARDÁCIÓ DEFINÍCIÓJA, DIAGNOSZTIKÁJA ÉS HATÁSA A TESTI ÉS ÉRTELMI FEJLŐDÉSRE Dr. Berkő Péter, Dr. Joubert Kálmán, Gárdos Éva, Gyenis Gyula Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és EOK, Miskolci Egyetem Egészségtudományi Kar, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, ELTE Biológiai Antropológiai Tanszék

31.

PLACENTA TÉRFOGAT ÉS MAGZATI SÚLY VISZONYA DIABETESZES TERHESSÉGEKBEN Dr. Molnár András, Dr. Surányi Andrea, Prof. Dr. Pál Attila Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szegedi Tudományegyetem, Szeged

32.

A MAGZATI RETARDÁCIÓ KIALAKULÁSÁT MEGELŐZŐ ULTRAHANG JELEK DIAGNOSZTIKUS ÉRTÉKE Dr. Hajas Sándor, Dr. Erényi Zsuzsanna, Dr. Hardonyi András Miskolc, Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház SzülészetNőgyógyászat

33.

PERINATÁLIS ÉS KORAI GYERMEKKORI TÜNETEK KONGENITÁLIS GLIKOZILÁCIÓS DEFEKTUSBAN (CDG) Dr. Funke Simone1, Dr. Morava Éva2, Prof. Dr. Ertl Tibor1 1 PTE KK Szülészeti Klinika Pécs, Pécs, Édesanyák útja 17., 2 Department of Pediatrics, Radboud University Nijmegen, The Netherlands

17

34.

GONDOZATLAN TERHESEK VÉRSZEGÉNYSÉGE Dr. Hajnáczky Károly Fővárosi Önkormányzat Péterfy S. u. Kórház, Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály

11.20 – 11.40

KÁVÉSZÜNET

11.40 – 13.10 Referátumok, előadások INTRAUTERIN KONZÍLIUMOK Üléselnökök: Prof. Dr. Katona Márta, Dr. Nagy Sándor, Dr. Gál Veronika Dr. Nagy Sándor Petz Aladár Megyei Oktató Kórház Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály Győr Prof. Dr. Katona Márta Szegedi Tudományegyetem Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ

35.

ÚJSZÜLÖTTKORI CRANIOSPINALIS ÉS CRANIOFACIALIS FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK PRENATALIS ULTRAHANGVIZSGÁLATA Dr. Erős Fanni Rebeka, Dr. Pete Barbara, Dr. Szabó István , Dr. Beke Anna, Prof. Dr. Rigó János, Dr. Beke Artúr Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest

36.

APERT SZINDRÓMÁRÓL BETEGÜNK KAPCSÁN Dr. Kun Renáta, Dr. Lukács Miklós, Dr. Csáthy László Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet, NIC-PIC II, Budapest

37.

ELŐADÁS CÍME:NEM ELÉG, HOGY KORASZÜLÖTT…. Dr. Németh Attila1, Dr. Gál Veronika1, Dr. Dávidovics Sándor2 PAMOK, Koraszülött Intenzív Részleg1, Gyermeksebészeti Osztály2, Győr

18

38.

JOBB ADNI, MINT KAPNI? Dr. Tenk Tamás, Dr. Szabó Éva, Dr. Mátay Lilla, Dr. Merényi Adrienn Csolnoky Ferenc Kórház PIC, Veszprém

39.

BECKWITH-WIEDEMANN SYNDROMA ÉS A WILMS TUMOR Dr. Szakáll Orsolya, Dr. Grasselly Magdolna, Dr. Masát Péter, Dr. Bárdi Edit, Dr. Lazáry György, Prof. Dr Oroszlán György Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Csecsemő és Gyermekgyógyászati Osztály, Perinatális Intenzív Centrum, Szombathely

40.

MEDENCEVÉGŰ HOSSZFEKVÉSBŐL SZÜLETETT ÚJSZÜLÖTTEK NEONATOLÓGIAI ADATAI A KÜLÖNBÖZŐ SZÜLÉSVEZETÉSI MÓDOK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁBAN Dr. Rénes Lóránd, Dr. Németh Gábor, Dr. Gyurkovits Zita, Dr. Bárkányi Zoltán, Prof. Dr. Pál Attila, Prof. Dr. Orvos Hajnalka Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szegedi Tudományegyetem, Szeged

13.10 – 14.10

EBÉDSZÜNET

14.10 – 16.10

Előadások

POSTNATÁLIS ELLÁTÁS SPECIÁLIS SZEMPONTJAI, ESETEI Üléselnökök: Dr. Dicső Ferenc, Dr. Szabó Éva, Dr. Sípos Péter 41.

RSV FERTŐZÉSEK ÉS A MEGELŐZÉS LEHETŐSÉGEI. Dr. Dicső Ferenc Szabolcs Szatmár Megyei Jósa András Egyetemi Oktatókóház, Nyíregyháza

42.

RSV-PROFILAXIS OSZTÁLYUNKON: AZ ELMÚLT NÉGY ÉV TAPASZTALATAI Dr. Kummer Zoltán, Dr. Szabó Krisztina, Dr. Bauer Zita, Dr. Simon Gábor Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár

19

43.

KORASZÜLÖTTEK OLTHATÓSÁGA (POSZTER) Dr. Zátonyi Adél – Dr. Sipos Péter Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Gyermekosztálya, Gyula

44.

TRAUMÁS SZÜLÉS ÉS KORAI SZEPARÁCIÓ, AVAGY FEJ NÉLKÜLI SZÖRNYEK LÁZADÁSA A PIC-EN Simon Kata pszichológus

45.

„ANYA ÖLELJ…” KMC-KANGAROO MOTHER CARE- KENGURU MÓDSZER Deák Henriett, Zelenák Melinda Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Veszprém

46.

A SZÜKSÉGES „PLUSZ” GYERMEKGYÓGYÁSZAT A LAKTÁCIÓS SZAKTANÁCSADÁSBAN Dr. Steinbach Réka MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest

47.

TAPASZTALATAINK TOAE ÉS BERA HALLÁSSZŰRÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA KAPCSÁN Dr. Kollár Tímea, Dr. Varga Péter, Dr. Pete Barbara, Dr. Harmath Ágnes, Dr. Görbe Éva, Prof. Dr. Rigó János Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest

48.

IMMUN EREDETŰ ÚJSZÜLÖTTKORI THROMBOCYTOPENIA A NIC 5 ÉVES ANYAGÁBAN Dr. Závogyán Tímea, Dr. Tokodi István, Dr. Simon Gábor Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár

49.

A LISSENCEPHALIÁRÓL EGY ESETÜNK KAPCSÁN (POSZTER) Dr. Merényi Adrienn, Dr. Mátay Lilla, Dr. Tenk Tamás, Dr. Szabó Éva Csolnoky Ferenc Kórház Veszprém, NIC

50.

TAPASZTALATAINK A D- ONT TREND VÉRCUKOR MÉRŐ KÉSZÜLÉKRŐL (POSZTER) Dr. Lukács Miklós1; Dr. Csákány M. György2; Dr. Csáthy László1 Jahn-Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet: NIC-PIC II1, Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály2 Budapest,

20

51.

CONGENITALIS HYPOGLYCAEMIA DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS NEHÉZSÉGEI Dr. Méder Ünőke1, Dr. Jermendy Ágnes1, Dr. Brandt Ferenc1, Dr. Bokodi Géza1, Dr. Rudas Gábor2, Dr. Lengyel Zsolt3, Prof. Dr. Verebély Tibor1, Dr. Körner Anna1, Dr. Szabó Miklós1 1 Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, 2 Semmelweis Egyetem, MR Kutatóközpont,3Pozitron Diagnosztika Központ, Budapest

52.

A KÖLDÖKZSINÓR ÁLLOMÁNY MESENCHIMÁLIS ŐSSEJTJEINEK VIZSGÁLATA, MINT POTENCIÁLIS TERÁPIÁS FORRÁS Dr. Horváth Zsolt, Dr. Bérces Mária, Dr. Bíró Liliána, Dr. Elek Norbert, Dr. Jenei Viktória, Dr. Katona Nóra, Dr. Kotormán Tünde, Dr. Kovács Emese, Dr. Kovács Judit, Dr. Kovács Tamás, Dr. Kovács-Pászthy Balázs, Dr. Polonkai Edit, Dr. Pótor László, Dr. Riszter Magdolna, Dr. Sveda Brigitta, Dr. Szima Sándor, Prof. Dr. Balla György DE OEC Gyermekgyógyászati Intézet, Neonatológia Tanszék, Debrecen

16.20 -

KONGRESSZUS ZÁRÁSA

21

ABSZTRAKTOK

1. SZÜLÉSZETI - NEONATOLÓGIAI ÉS FEJLŐDÉSNEUROLÓGIAI NOMENKLATÚRA ÉS A PEREK Prof. Dr. Berényi Marianne Szt. Margit Kórház- Fejlődésneurológia Budapest A veleszületett agyi károsodások nagy része szakirodalmi adatok (Nemzetközi Társaságok Közös Deklarációi) és a Fejlődésneurológiai Osztály saját 35 éves tapasztalatai alapján, jórészt az embrionális és a magzati életszakaszban alakul ki. Az utóbbi években a javuló újszülött-ellátás, tapasztalat, felszereltség nyomán viszonylag kevés neonatalis asphyxia szerepel az anamnézisekben. A nem ritkán szűkszavú szülészeti zárójelentések nem feltétlenül tartalmazzák a szükséges oxigén ellátás indokolását, típusát, időtartamát és a laboratóriumi ellenőrzés adatait. Részben e miatt nem mindig sikerül összefüggést találni a megadott Apgar érték és az újszülött, illetve a fiatal csecsemő későbbi állapota között. Néha még az egészségügyi szakemberek sem tesznek különbséget az asphyxia és a hypoxia között, mely számos félreértés forrása. Ilyen jellegű a z ischaemia, v. a hypoperfusio értékelése is. A fejlődésneurológiai vizsgálat, a diagnosis és a prognózis egyértelművé teszi, hogy ki szorul valóban therapiára és ki nem. Az utóbbiak agyfejlődése akkor sincsen veszélyben, ha az ultrahang, illetve MRI lelet pozitív. A kivizsgálás alapján ilyenkor semmiféle további beavatkozás nem indokolt, legfeljebb megfigyelés szükséges. Mindezek a vizsgálatok, leletek, és beavatkozások az agyfejlődés nyomonkövetése a fenti összefüggéseknek a dokumentálása elsősorban szakmai feldolgozás, prospektív következtetés és tanulság miatt fontos, de az indokolatlan perek ellen is védelmet biztosíthat.

22

2 . A NEONATOLOGUS SZEREPE AZ IDEGRENDSZERI KÁROSODÁSOK FELISMERÉSÉBEN Prof. Dr. Katona Ferenc Szt. Margit Kórház- Fejlődésneurológia Budapest Veleszületett agyfejlődési károsodások korai felismerése és elkülönítése a fejlődésben nem veszélyeztetett magzat, illetve csecsemő agyi károsodásoktól fontos feladat. Csak ez az elkülönítés teszi lehetővé az előbbi károsodott populáció korai komplex neurotherápiáját. Az agyi károsodások korai felismerése képalkotó eljárásokkal, esetleg EEG-vel fontossága ellenére sem ad választ arra, hogy az újszülött agyának fejlődése veszélyeztetett-e vagy sem. Másfelől olyan agyfejlődési károsodások is vannak, amelyek a mai objektív vizsgáló eszközökkel sem mutathatók ki. A mozgás és az értelem korai funkcióinak kivizsgálása adja meg a lehetőséget az elkülönítésre és a korai neurotherapia valamelyik programjának bevezetésére. Ennek legfontosabb előfeltétele a neonatológiai vizsgálat, amely gyanút, azaz előretekintést prospekciót biztosíthat a fejlődésneurológiai kivizsgáláshoz.

23

3. HOMOK A GÉPEZETBEN – A PREKLINIKAI ÁLLATKÍSÉRLETES KUTATÁS SZEREPE A PERINATÁLIS ASZFIXIA TERÁPIÁJÁNAK FEJLŐDÉSÉBEN Kerényi Áron, Témavezető: Dr. Szabó Miklós Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest A neonatális intenzív terápia elmúlt évtizedekben tapasztalt ugrásszerű fejlődése ellenére a perinatális aszfixia jelenleg évente 1.000.000 újszülött halálát okozza. Az egyetlen bizonyítottan hatékony kezelési mód a 2009 óta standard teljes-test hipotermia. Ez egyike az első klinikai alkalmazásoknak, ahol a hipotermia valóban hatékonynak bizonyult annak ellenére, hogy Hippokrátészt több, mint 2000 évvel ezelőtt felvetette már az alkalmazását A neonatológia fejlődésével párhuzamosan számos próbálkozás történt preklinikailag hatékony vagy annak tartott terápia klinikai transzlációjára, mind sikertelenül. A perinatális aszfixia megelőzésében vagy kezelésében egyaránt hatástalannak bizonyult a magnézium-szulfát, számos anti-epileptikum és az NMDA-csatorna blokkolók. A hipotermiás terápia pedig hatástalannak bizonyult stroke-ban, traumás agykárosodásban és agyvérzésben, perinatális aszfixiában pedig a súlyos neurológiai károsodás kivédéséhez szükséges kezelési minimum (number needed to treat) 6 és 8 között van. Ez a sikertelenség részben magyarázható a perinatális aszfixia változatos etiológiájával és kórlefolyásával, azonban sok esetben a nem megfelelő preklinikai validáció áll a háttérben. A megfelelő állatmodell kiválasztása, a klinikailag releváns kísérleti felállás kialakítása, a transzlációs, hosszútávú kemény végpontok meghatározása és az eredmények független validációja egyaránt feltételei és kihívásai lesznek a jövő preklinikai kutatásainak. Ebben a prezentációban bemutatunk egy megközelítést ezen elvek alkalmazására preklinikai aszfixia kutatásban.

24

4. FALS POZITÍV aEEG ELŐFORDULÁSI GYAKORISÁGA ÉS OKAI ASPHYXIÁN ÁTESETT ÚJSZÜLÖTTEK KÖRÉBEN. Dr. Csekő Anna, Dr. Marics Gábor, Dr. Szabó Miklós Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Perinatalis Intenzív Centrum, Budapest

Bevezetés és célkitűzés: a hypoxiás-ischaemiás encephalopathia (HIE) a 6 órán belül elkezdett terápiás hypotermiával (TH) az esetek jelentős részében eredményesen kezelhető. A TH indikációját pontosítani lehet aEEG (amplitúdó integrált EEG) vizsgálattal, de számos kontamináló tényező nehezítheti az értékelést. Célunk ezen tényezők bemutatása. Betegek és módszerek: 85 asphyxiás újszülött közül 17 esetben a megszületéskori klinikai események és az első életórákban észlelt neurológiai tünetek középsúlyos, súlyos HIE-ra utaltak, azonban az aEEG mintázat normálisnak tűnt.. A kérdéses 17 esetben az aEEG regisztrátum retrospektív újraértékelése az EEG frekvencia eloszlás meghatározásának segítségével történt. Eredmények: három esetben az EEG döntően delta és theta hullámokat mutatott, így kontamináció nem igazolódott. Négy esetben EKG zaj, 10 esetben izomból származó remegés állt a fals negatív aEEG mintázat hátterében. Konklúzió: az aEEG felvételek számottevő része kontaminálódhat. Az EKG eredetű zaj felismerése viszonylag egyszerű az újszülött szívfrekvenciájának ismeretében. Az izomból származó zajjelek felismerése az alapaktivitásra rárakódó magasabb 15-25 Hz körüli frekvencia komponens alapján lehetséges. A jellegzetes mintázat ismerete esetén a betegágy melletti felismerés nem nehéz.

25

5. TAPASZTALATAINK A NAGY VOLUMENŰ, HÍGÍTOTT FELÜLETAKTÍV ANYAGGAL TÖRTÉNŐ TÜDŐ ÁTMOSÁSSAL MECONIUM ASPIRÁCIÓS SZINDRÓMÁBAN SZENVEDŐ ÚJSZÜLÖTTEKBEN. Dr. Bokodi Géza, dr. Brandt Ferenc, Dr. Csekő Anna, Dr. Grozdics Enikő, Dr. Jermendy Ágnes, Dr. Méder Ünőke, Dr. Toldi Gergely, Dr. Vatai Barbara, Dr. Szabó Miklós Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Perinatális Intenzív Centrum, Budapest A meconium aspirációs szindróma (MAS) az egyik legsúlyosabb újszülöttkori légzészavart okozó betegség. A légutakba kerülő meconium súlyos kémiai tüdőgyulladást és következményes pulmonális hypertoniát okoz. Irodalmi adatok alapján előfordulási gyakorisága 2-5% közé tehető. Az elmúlt 10 évben egyre több kísérletes adat támasztotta alá, hogy a megszületést követően korán elvégzett nagy volumenű felületaktív anyag tartalmú oldattal végzett tüdő átmosással a súlyos MAS-ban a szövődmények kialakulásának gyakorisága csökkenthető. Osztályunkon évente körülbelül 10-15 súlyos MAS-ban szenvedő beteget (radiológiailag megerősített diagnózis, magas lélegeztetési paraméterek) látunk el. Egyre gyakrabban alkalmazzuk a hígított Curosurf oldattal történő tüdőátmosást. Tapasztalataink alapján az eljárás technikailag biztonságosan alkalmazható, az instabil, akár HFO és NO légzéstámogatást igénylő betegek esetében is. Általában nagy menynyiségű meconium távolítható el a légutakból, akkor is, ha a szülőszobán megtörtént a trachea leszívása. A kezelést követően betegeink oxigén- és középnyomás-igénye jelentősen csökkent. Bár az alacsony esetszám statisztikai következtetések levonását nem teszi lehetővé az általunk vizsgált betegek a kezelést követően a szokásosnál rövidebb gépi lélegeztetést igényeltek. Letális szövődmény nem fordult elő, pneumothorax 1 esetben alakult ki. Ezek alapján a nagy volumenű, hígított felületaktív anyaggal történő tüdő átmosást súlyos MAS-ban biztonságosan alkalmazható eljárásnak tartjuk, elvégzését a megfelelő technikai feltételekkel rendelkező neonatológiai centrumok számára javasoljuk.

26

6. AZ ELFELEDETT TÖBBSÉG Dr. Szabó Hajnalka, Ferentzi Flóra, Dr. Jánossy Katalin SZTE Gyermekklinika, „B” részleg, Koraszülött Osztály, Szeged

Magyarországon a KSH adatai szerint a 2006-2010 között világrajött koraszülöttek 83,384,4%-a született 320/7-366/7 között. Ők alkotják a mérsékelten koraszülöttek csoportját, akik posztnatális és ezen a perióduson túli morbiditásáról, következményeiről keveset tudunk. Vizsgálatunk célja az volt, hogy összehasonlítsuk az osztályunkon kezelt mérsékelten koraszülöttek (MP) és a patológiás, érett újszülöttek (FT) neonatális időszakban történő hospitalizációjának, illetve az első életévben előforduló rehospitalizációjának gyakoriságát és okait. Retrospektív vizsgálatunkba, a szegedi Gyermekklinika elektronikus adatbázisának segítségével, azokat a 2006.01.01. és 2010.12.31. között, 32. gesztációs hét után születetteket válogattuk be, akik az első életévükben újabb kórházi kezelésre szorultak. Eredményeink értékeléséhez használt statisztikai számításokat ( Fischer-, kétmintás t-próba) SSPS programmal végeztük. Az említett időszakban 2097 újszülöttet kezeltünk, amelyek közül 218-an feleltek meg a kritériumainknak, közülük 126-an tartoztak a MP csoportba, legmagasabb számban a 35. és 36. gesztációs hétre születettek voltak. A neonatális időszakban szignifikánsan gyakrabban fordult elő icterus és hypocalcaemia a MP csoportban, mint az érettek között (p< 0,05). Az icterus kialakulása 1,386-szor [ relatív rizikó=1,386, 95% konfidencia intervallum (1,115-1,723)], a hypocalcaemiáé 3,651-szer [relatív rizikó= 3,651, 95% konfidencia intervallum ( 1,291-10,322)] volt valószínűbb a MP között. A rehospitalizáció a 35. és a 36. gesztációs hétre születetteknél volt gyakoribb, mindkét csoportban a 2. és a 3. hónapban fordult elő legtöbbször. Az ismételt kórházi felvétel okaként magasabb arányban szerepelt obstruktív légúti betegség, légúti fertőzés és apnoe a MP csoportban, szemben az FT csoportjával. Nem találtunk összefüggést a születést követő tünetek és a rehospitalizáció gyakorisága, valamint az azt indokló diagnózisok között. Következtetésként elmondható, hogy a mérsékelten koraszülöttek morbiditása magasabb az érettekéhez képest úgy a neonatális időszakban, mint az első életévben. Ezért ez a betegcsoport több figyelmet, prospektív vizsgálatokat érdemelne.

27

7. A KÉSŐI KORASZÜLÖTTEK ÚJSZÜLÖTTKORI MORBIDITÁSA Dr. Kónyi Olga, Dr. Ádám Marianne, Dr. Kiss Eleonóra, Dr. Benkő Adrienn, Dr. Németh Nóra, Dr. Boross Gábor Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti központ, Neonatológia-, és Csecsemő osztály NIC 2, Budapest Bevezetés: Magyarországon a koraszülöttek aránya jelenlegi adatok szerint 8,5 és 9,5 százalék között változik. Ezen belül a késői koraszülöttek aránya (33-36. gestatios hét) irodalmi adatok szerint 75 százalék, ami hazánkban évente kb. 6000-7000 késői koraszülöttet jelent. Célkitüzés: Retrospektív vizsgálatunk során elemeztük és összehasonlítottuk az érett újszülöttek és késői koraszülöttek korai morbiditási adatait. Betegek és módszer: A Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet és Baleseti Központ szülészetén 2011. január 1. és 2012. december 31. között született valamennyi késői koraszülött és random módon a vizsgálatba bevont érett újszülött adatait vizsgáltuk. A következő adatokat elemeztük: a terhesség lefolyása, a szülés körüli események, az újszülött morbiditási adatai, ápolási ideje, az újszülött tovább szállítása intenzív osztályra. Az értékeket statisztikai módszerekkel elemeztük. Eredmények: A vizsgált időszakban született 2737 úszülöttből 251 (9,1 %) késői koraszülött volt. Átlagos ápolási idő a késői koraszülötteknél 8,3 nap míg az érett újszülöttek esetében 3,6 nap volt. Késői koraszülötteknél a kontroll csoporthoz viszonyítva nagyobb arányban fordult elő hypoglycaemia (16% vs.3,5%), hypocalcaemia (39% vs. 7,2%), légzészavar (16%vs. 2,5%), fertőzés (11,5% vs 5,1%). Mind a II-es, mind a III-as progresszivitási szintű ellátást nagyobb arányban igényeltek a koraszülöttek, mint az érettek (47% vs 4,7% ,ill 2,7% vs 1%). Összefoglalás: A feldolgozott adatok igazolják, hogy a késői koraszülötteknek ellálása költségesebb az érett újszülöttekénél, és csak megfelelő tárgyi és személyi feltételekkel rendelkező intézetben biztonságos.

28

8. NEONATÁLIS INTENZÍV CENTRUMBAN ELŐFORDULÓ BŐRGYÓGYÁSZATI BETEGSÉGEK ÉS EZEK KAPCSOLATA VELESZÜLETETT ÉS SZERZETT BELSZERVI KÓRKÉPEKKEL ÉS IATROGÉN ÁRTALMAKKAL Dr. Tálosi Gyula1, Dr. Meszes Angéla2, Dr. Mader Krisztina1, Dr. Kemény Lajos2, Dr. Csoma Zsanett2 Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ, Szegedi Tudományegyetem, Szeged, 2Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szegedi Tudományegyetem, Szeged 1

Az elmúlt évek, évtizedek során a neonatológia fejlődésének köszönhetően jelentősen javultak a koraszülöttek túlélési esélyei. Magyarországon, éppúgy, mint a világ számos országában az újszülöttek jelentős hányada igényel hosszabb-rövidebb ideig intenzív ellátást élete első időszakában. A koraszülött intenzív ellátás során nemcsak a tüdő és egyéb belső szervek fejletlensége jelent problémát, hanem a bőr éretlenségének is számos klinikai következménye van. A súlyos, szisztémás fertőzések, a folyadék-elektrolit háztartás egyensúlyának felborulása, a termoreguláció zavarai mind-mind fontos meghatározói az újszülöttkori morbiditásnak és mortalitásnak, ezen problémák jelentős része a bőr anatómiai és élettani éretlenségével áll szoros összefüggésben. A koraszülöttekben lényegesen gyakrabban előforduló belgyógyászati betegségek, fejlődési rendellenességek, az immunrendszer éretlensége, a nélkülözhetetlen és életmentő diagnosztikus és terápiás beavatkozásokat követően kialakuló iatrogén ártalmak tovább komplikálják a klinikai képet, változatos bőrgyógyászati manifesztációkkal kísérve. Célkitűzésünk egy nagy beteganyagot felölelő felmérés végzése volt, amelynek alapján képet kaphatunk a koraszülött- és beteg újszülött populációban előforduló bőrgyógyászati kórképek gyakoriságáról. Rendszeres bőrgyógyászati viziteket vezettünk be az SZTE Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermekegészségügyi Központ Neonatális Intenzív Centrumában, amelynek során valamennyi újszülött bőrgyógyászati szakvizsgálatára sor került. Az egy éves vizsgálati periódus alatt észlelt 211 újszülött közül 64 gyermeknél, összesen 89 bőrgyógyászati kórkép, bőrtünet diagnosztizálására és kezelésére került sor. Eredményeink alapján a kórképek kétharmadát a bőr éretlenségéből adódó, illetve a iatrogén ártalmak eredményeként kialakuló elváltozások alkották, úgymint: epidermális stripping, extravasatiós sérülések, decubitus fekélyek, erozív pelenka dermatitis, termikus égés, sebfertőzés, maceráció, mechanikai behatásra kialakuló suffusio, kék fény kezelést követő exanthema, kontakt dermatitis. Beteganyagunkban emellett bakteriális és mycotikus infekciókhoz társuló maculosus, papulosus, pustulosus, purpuriform jelenségeket mutató bőrtünetek, benignus vascularis és egyéb tumorok, vascularis malformációk, pigmentált elváltozások, tranziens benignus újszülöttkori kórképek, alloimmun thrombocytopaeniához társuló bőrtünetek is előfordultak. Fő feladatunknak tartottuk a modern bőrápolási és sebkezelési módszerek bevezetését, amely a bőr integritásának, barrier funkciójának javulását, a sérülések gyakoriságának csökkenését eredményezheti, ezáltal a koraszülött intenzív ellátás hatékonysága is tovább növelhető. 29

9. SEBKEZELÉS ÚJSZÜLÖTTEKBEN Dr. Csoma Zsanett1, Dr. Meszes Angéla1, Dr. Máder Krisztina2, Dr. Orvos Hajnalka3, Dr. Kemény Lajos1, Dr. Tálosi Gyula2 Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szegedi Tudományegyetem, Szeged, Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ, Szegedi Tudományegyetem, Szeged, 3Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szegedi Tudományegyetem, Szeged 1

2

Az irodalomban ez idáig kevés adat áll rendelkezésre a koraszülötteknél, újszülötteknél alkalmazható sebkezelési módszerekről, emellett a kezelés a klinikai gyakorlatban gyakran igen nagy kihívást jelent. Ezen speciális betegcsoportban előforduló sebkezelést igénylő elváltozások leggyakrabban iatrogén ártalmak és congenitalis rendellenességek következtében alakulnak ki. A koraszülött és újszülött bőr anatómiai és élettani sajátosságai, valamint a koraszülöttekben gyakran fennálló súlyos szisztémás betegségek és ezek kezelése jelentősen befolyásolhatja a sebgyógyulás mechanizmusát. 2012 februárjától az SZTE Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ Perinatalis Intenzív Központjában és az SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika Újszülött Osztályán rendszeres bőrgyógyászati szakvizsgálatot vezettünk be, melynek során számos kora-és újszülöttnél vált szükségessé szakszerű sebellátás. A kiváltó okok között leggyakrabban epidermális stripping, erozív pelenka dermatitis, extravasatiós sérülés, decubitus fekély, sebfertőzés, sectio caesarea során a fejbőrön kialakult felszínes laceratio, aplasia cutis congenita szerepelt. Előadásunkban a kezelt újszülöttek esetbemutatásain keresztül szemléltetjük a sebgyógyulás folyamatát, a sebgyógyulást befolyásoló tényezőket, valamint a tradicionális és modern sebkezelési módszerek alkalmazhatóságát, hatékonyságát ezen betegpopulációban.

30

10. AZ ÚJSZÜLÖTTKORI KÉK FÉNY KEZELÉS HATÁSA A FESTÉKSEJTES ANYAJEGYEK KIALAKULÁSÁRA: IKERVIZSGÁLAT EREDMÉNYEI Dr. Csoma Zsanett1, Dr. Tóth-Molnár Edit2, Dr. Balogh Klára1, Polyánka Hilda3, Dr. Orvos Hajnalka4, Dr. Ócsai Henriette1, Dr. Kemény Lajos1,3, Dr. Széll Márta3, Dr. Oláh Judit1 Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika, Szegedi Tudományegyetem, Szeged, Szemészti Klinika, Szegedi Tudományegyetem, Szeged, 3MTA-SZTE Dermatológiai Kutatócsoport, Szeged, 4Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szegedi Tudományegyetem, Szeged

1 2

A kék fény kezelést évtizedek óta sikeresen alkalmazzák az újszülöttkori sárgaság kezelésében. A világirodalomban kevés adat áll rendelkezésre a fényterápia hosszú távú mellékhatásait illetően. Ikervizsgálatunkban arra kerestünk választ, hogy a fénykezelés milyen hatást gyakorol a bőr és az uvea festéksejtes anyajegyeinek kialakulására. Felmérésünkben 59 egy- és kétpetéjű ikerpár vett részt; az ikerpár egyik tagja részesült, a másik tagja nem részesült kék fény kezelésben. Részletes bőrgyógyászati és szemészeti szakvizsgálat során meghatároztuk a bőr és az uvea benignus festéksejtes lézióinak gyakoriságát. A pigmentált léziók kialakulásában feltehetően szerepet játszó alkati és környezeti tényezőket standardizált kérdőív segítségével vizsgáltuk. A gén-környezeti kölcsönhatások elemzése céljából az MC1R és a HAL polimorfizmusok is meghatározásra kerültek. Eredményeink szerint az újszülöttkorban kék fény kezelésben részesült ikerpár tagok körében szignifikánsan magasabb volt mind a bőr, mind az uvea festéksejtes anyajegyeinek előfordulási gyakorisága. A vizsgált gén polimorfizmusok és a pigmentált anyajegyek száma között nem találtunk összefüggést. Ennek alapján az újszülöttkori kék fény kezelés potenciális rizikófaktora lehet a festéksejtes anyajegyek kialakulásának. A fényterápia standard kezelési módszer a neonatológiában, emiatt további klinikai és laboratóriumi vizsgálatok szükségesek a hosszú távú mellékhatások tisztázása céljából. Emellett nagy hangsúlyt kell fektetni a kezelési protokollok szigorú betartására, illetve a modern, szűk spektrumú LED lámpák alkalmazására.

31

11. RESPIRÁCIÓS DISTRESSZ SZINDRÓMA: EURÓPAI KONSZENZUS IRÁNYELVEK -2013 Dr. Harmath Ágnes Semmelweis Egyetem I.Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest A Neonatology folyóiratban három éve megjelent ajánlást H.L. Halliday professzor és munkacsoportja az azóta megjelent közlemények és a Cohrane adatbázis adatainak felhasználásával átdolgozta. Változatlanul erős evidencia a szülést megelőzően adott egyszeri szteroid kezelés a respirációs distressz szindróma kezelésében, de az ismételt kezelés hasznossága most is tisztázatlan. A kezelés során a felületaktív anyag alkalmazása szükségszerű, de a kezelés ideje és a beadott gyógyszer mennyisége a különböző terhességi korokban még nem teljesen egyértelmű. A felületaktív anyag profilaktikus indikációját a nagyon korán kezdett CPAP légzéstámogatás megváltoztatta. A kezelés során a non-invazív lélegeztetés kerül előtérbe. A korai felületaktív anyag-alkalmazás és CPAP légzéstámogatás egyre szilárdabb evidencia. Az új ajánlás részletesebben tárgyalja a szülőszobai ellátás kérdését. A stabilizálást követő oxigén-kezelés még mindig vitatott kérdés, de amíg több bizonyíték nem elérhető, addig az oxigén szaturáció célértéke nem lehet 90% alatt. A szupportív kezelés életfontosságú az extrém éretlen koraszülöttek esetében.

32

12. INSURE KEZELÉS BEVEZETÉSE A SZEGEDI NEONATÁLIS INTENZÍV CENTRUMBAN Dr. Tajti Zsanett, Dr. Mader Krisztina, Dr. Tálosi Gyula, SZTE Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ, Szeged Bevezetés: A respirációs distressz szindróma (RDS) a koraszülötteknél jelentkező leggyakoribb légzészavar, közvetlenül a születés után, vagy az első két életnapon manifesztálódik. Incidenciája a gesztációs kor csökkenésével rapidan emelkedik. Megelőzésében az antenatalis sztreoid profilaxisnak jelentős szerepe van, kezelésében pedig a felületaktív anyag (Surfactant) korszerű beadása a meghatározó. Az INSURE kezelés lényege a RDS észlelését követően elvégzett INtubáció, SURfactant kezelés és Extubáció mihamarabbi kivitelezése. Osztályunkon 2012-ben került bevezetésre az INSURE módszer. Betegek és módszerek: Előadásunkban 2012.07.01-2013.06.31. között felvételre került koraszülöttek adatainak retrospektív vizsgálatát végeztük el. Sikeresnek véltük az INSURE kezelést, ha az újszülött 1 héten belül nem igényelt invazív lélegeztetést. Eredmények: Egy év alatt közel 240 újszülött került az osztályra felvételre, akik közül 37 koraszülöttnél alkalmaztuk az INSURE módszert. Betegeink gesztációs kora 30 ± 2 hét volt (átlag ± SD), súlyuk 1358 ± 404 g. Nyolc esetben gemini ikerterhesség állt fenn. A Surfactant első dózisa ~168 ± 39 mg/kg volt. Minden esetben parenteralis coffein telítés mellett végeztük az extubációt. Az alkalmazott kezelésnek köszönhetően 28 esetben nem történt ismételt intubálás, 18 gyermek pedig az extubálást követő átmeneti rövid (<3nap) nasalis CPAP lélegeztetésen kívül további légzéstámogatást már nem igényelt. Súlyos (III-IV. stádiumú) intraventricularis haemorrhagia (IVH) 2/37esetben, enterocolitis necrotisans (NEC) 4/37 esetben fordult elő, bronchopulmonalis dysplasia (BPD) pedig az eddig feldolgozott csoportban nem volt. (A folyamatban lévő betegek miatt az adatok változhatnak.) Megbeszélés: A INSURE terápia bevezetése osztályunkon jelentősen csökkentette az invazív lélegeztetés szükségességét. A korai újszülöttkori fertőzések és a kis születési súly negatívan befolyásolták a kezelés sikerességét.

33

13. LÉLEGEZTETÉSI STRATÉGIÁINK EXTRÉM KISSÚLYÚ KORASZÜLÖTTEK ESETÉBEN Dr. Kovács Tamás, Dr. Bérces Mária, Dr. Elek Norbert, Dr. Horváth Zsolt, Dr. Katona Nóra, Dr. Kotormán Tünde, Dr. Kovács Judit, Dr. Kovács-Pászthy Balázs, Dr. Polonkai Edit, Dr. Riszter Magdolna, Dr. Sveda Brigitta, Dr. Szima Sándor, Prof. Dr. Balla György DE OEC Gyermekgyógyászati Intézet, Neonatológia Tanszék, Debrecen Mint általában, a koraszülöttek lélegeztetése során is cél az a minimális invazivitás, amely még megfelelő ventilációt és oxigenizációt biztosít. Alapvetően három féle megközelítéssel találkozhatunk koraszülött intenzív osztályokon, mint a korai CPAP szükség esetén rescue surfactant-tal kiegészítve, az INSURE technika, valamint a tradícionális elektív intubálás surfactant adással, majd gyors leszoktatással. Az elmúlt 10 évben több vizsgálat is foglalkozott ezekkel a stratégiákkal, azonban pillanatnyilag nem egyértelmű hogy mikor, melyik az ideális megközelítés. Ezt a döntést sok szempont befolyásolhatja, beleértve a gyermek állapotát megszületéskor, a steroid profilaxis megtörténtét, a terhességi kort, esetleges infekciót, stb. Előadásunkban az osztályunkon alkalmazott lélegeztetési stratégiákat mutatjuk be a fenti szempontok szerint, illetve összevetjük azokat a Vermont Oxford centrumok hasonló adataival.

34

14. KORASZÜLÖTTEK PULMONALIS INTERSTICIÁLIS EMFIZÉMÁJA Dr. Kovács-Pászthy Balázs, Dr. Bérces Mária, Dr. Elek Norbert, Dr. Horváth Zsolt, Dr. Katona Nóra, Dr. Kotormán Tünde, Dr. Kovács Judit, Dr. Kovács Tamás, Dr. Polonkai Edit, Dr. Riszter Magdolna, Dr. Sveda Brigitta, Dr. Szima Sándor, Prof. Dr. Balla György DE OEC Gyermekgyógyászati Intézet, Neonatológia Tanszék, Debrecen A koraszülöttek szülőszobai és intenzív osztályos lélegeztetése során célunk, hogy minél gyengédebb és a fiziológiás légzéshez minél jobban hasonlító módszereket alkalmazzunk. A lélegeztetési terápia ugyanis önmagában is számos komplikáció és szövődmény kialakulásához vezethet. Ilyen ismert, de ritka szövődmény a pulmonalis intersticiális emfizéma (PIE) kialakulása. Előadásunkban e sokszor nehezen kezelhető szövődmény kialakulását előidéző okokat próbáljuk összefoglalni, és egyben a terápiás lépéseket sorra venni. Még a nagy esetszámokat ellátó, nagy gyakorlattal rendelkező centrumokban is találkozunk váratlan, és terápiásan nehezen megoldható lélegeztetési szövődményekkel. Az ilyen esetek kapcsán fontos a súlyos lélegeztetési szövődmények kórélettanának minél pontosabb ismerete, mert segíthet mind a megelőzésben, így a lélegeztetési stratégia alakításában, de még inkább terápiás lépések helyes megválasztásában. A pulmonalis intersticiális emfizéma, a mellkasi szabad levegőhöz (PTX) hasonlóan komoly terápiás kihívást jelent a koraszülött intenzív osztályon. Kialakulását lélegeztetési szövődménynek tartjuk. Az is ismert ugyanakkor, hogy számos más kórképhez hasonlóan (szívfejlődési rendellenességek, Down szindróma), a méhen belül megfigyelhető vastagabb nyaki redővel társulhat. Mindezek alapján felételezzük, hogy a PIE kialakulásában valamilyen kötőszöveti fejlődési zavarnak is szerepe van. Ennek előzetes ismerete különösen fontos lehet koraszülöttek esetén, mert ilyenkor nagyobb a valószínűsége a lélegeztetés szükségességének.

35

15. KORASZÜLÖTTEK ÉS AZ ANYATEJ: ELVEK ÉS A MINDENNAPI GYAKORLAT Dr. Méder Ünőke, Dr. Brandt Ferenc, Dr. Bokodi Géza, Dr. Pataki Margit, Miklós Katalin, Pécsi Gáborné, Székelyi Andrea, Dr. Szabó Miklós Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Perinatalis Intenzív Centrum, Budapest Érett újszülötteknél az anyatejjel történő táplálás nemzetközi tanulmányok alapján bizonyított előnyökkel jár. A három hónapos korban kizárólag szoptatott csecsemők arányában az OECD nemzetközi statisztikája szerint Magyarország az első helyen áll. Az 1500 g alatti koraszülöttek elemzésekor ugyanakkor jelentős mértékben elmaradunk a nemzetközi átlagtól. A Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika PIC osztályán ápolt igen kis súlyú koraszölöttek táplálási eredményeit szeretnénk bemutatni a NIC adatbázis segítségével a hazai neonatológiai osztályok adatainak tükrében. Kiváncsiak voltunk hogyan változott a táplálás megkezdésének, illetve a teljes enterális táplálás átlagos ideje az elmúlt években? Osztályunkon ápolt koraszülöttek egyik legsúlyosabb szövődménye – a NEC – incidenciájában kimutatható-e bármilyen változás a 2008. és 2012. között eltelt időszakban? Hogyan valósul meg osztályunkon az anyatejes koraszülöttek egyénre szabott táplálása? Bemutatjuk első tapasztalatainkat az anyatej makronutriciens összetételének mérésen alapuló optimális fehérje pótlás megvalósításában.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 OECD adatbázis, CO1.5.B. Breastfeeding rates (www.oecd.org/social/family/database)

36

16. PERINATALIS ESEMÉNYEK HATÁSA AZ ÚJSZÜLÖTTEK MORTALITÁSÁRA: MAGYAR NIC REGISZTER ADATOK 2005-2010 Dr. Jermendy Ágnes, Dr. Valek Andrea, Dr. Szabó Miklós Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika A neonatalis mortalitás ismert rizikótényezői a születési súly, a gesztációs idő, az ikerstátusz és a congenitalis malformációk. A mortalitásra további rizikót jelent a koraszülöttek szállítása, az antenatális szteroidprofilaxis hiánya, valamint a fiú nem. Célkitűzésünk ezen rizikófaktorok neonatalis mortalitásra gyakorolt szerepének vizsgálata volt, túlélési analízis segítségével. A vizsgálatba a magyar NIC regiszterből 35583 koraszülöttet vontunk be, akiket 2005-2010 között 3-as szintű NIC-eken ápoltak. Kimenetelként a kórházon belüli halálozást határoztuk meg. Prediktorként vizsgáltuk a szállítás szerepét négy fokozatú skálán (épületen belüli, más épületbe, másik kórházba, és másik városba való szállítás), a szteroid profilaxis szerepét három fokozatú skálán (teljes, parciális, nem történt), ill. a fiú nem szerepét. A túlélés számításakor Cox-féle regressziós modellt alkalmaztunk és egyéb mortalitást befolyásoló paraméterekre korrigáltunk. Eredményeink szerint az épületen belüli szállításhoz képest a koraszülöttek bármilyen további szállítása a mortalitás relatív kockázatát növeli (másik épületbe: HR 1.358 [95%CI 1.164-1.585]; másik kórházba: HR 2.338 [95%CI 1.795-3.044]; másik városba: HR 1.601 [95%CI 1.285-1.994]). A parciális szteroidprofilaxis a teljes profilaxishoz képest nem növeli kimutatható mértékben a mortalitás kockázatát (HR 1.194 [95%CI 0.919-1.55]). A fiú koraszülöttek közel 30% excesszív mortalitással rendelkeznek a lányokhoz képest (HR 1.29 [95%CI 1.129-1.475]). Eredményeink felhívják a figyelmet, hogy fenyegető koraszülés esetén neonatológiai ellátásra felkészült szülészeti intézménybe kell az anyákat eljuttatni, a koraszülöttek életkilátásainak növeléséhez.

37

17. AZ ELLÁTÁS MINŐSÉGE OSZTÁLYUNKON A VERMONT OXFORD CENTRUMOKKAL ÖSSZEVETVE Dr. Riszter Magdolna, Dr. Bérces Mária, Dr. Elek Norbert, Dr. Horváth Zsolt, Dr. Katona Nóra, Dr. Kotormán Tünde, Dr. Kovács Judit, Dr. Kovács-Pászthy Balázs, Dr. Kovács Tamás, Dr. Nagy Andrea, Dr. Pataki István, Dr.Polonkai Edit, Dr. Sveda Brigitta, Dr. Szima Sándor, Prof. Dr.Balla György DE OEC Gyermekgyógyászati Intézet, Neonatológia Tanszék, Debrecen 2011 novemberében csatlakoztunk a Vermont Oxford Network-höz (VON), melyhez világszerte több mint 950 Neonatológiai Intenzív Centrum tartozik. 1500 g alatti, 29 hétnél fiatalabb koraszülöttekről szolgáltatunk adatokat, akik 28. életnap előtt kerültek felvételre klinikánkra, így néhány olyan koraszülött is bekerült az adatbázisba akik akut ellátása máshol történt. Az adatbázis által világosan meghatározott definíciók, kitöltési útmutatók, adatlapok révén jó minőségű, összevethető adatokat tudunk szolgáltatni, illetve kapni az együttműködő partnerektől. Mortalitási adataink 2012-ben összességében jobbak voltak, mint az VON Centrumok átlaga. Hazabocsátáskor nálunk jóval magasabb arányú az anyatejes táplálás, kevesebb a BPD-ben szenvedők száma. A korai fertőzések, a NEC és a PDA előfordulása hasonló mint a VON Centrumokban. Magasabb volt viszont nálunk a súlyos agyvérzésen átesett koraszülöttek száma, a shunt beültetés aránya, illetve gyakoribb volt a ROP előfordulása is. Az adatok tisztítását követően azt láttuk, hogy –nem meglepő módon- az idegsebészeti beavatkozásra az ország több pontjáról beszállított újszülöttek száma magyarázza ezt. A Vermont Oxford Network-hoz való csatlakozás több előnyt nyújt osztályunk számára, legfőbbképpen azt hogy megfelelően megválasztott benchmarking partnerek révén az általunk nyújtott ellátás minősége mérhető és javítható.

38

18. 1500 G ALATTI SZÜLETÉSI TESTTÖMEGŰ KORASZÜLÖTTEK PERINATALIS INTENZÍV CENTRUMUNKBAN Dr. Kelemen Edit, Dr. Bense Laura, Dr. Bodrogi Tibor Bács-Kiskun Megyei Kórház, Perinatalis Intenzív Centrum, Kecskemét Osztályunkon az elmúlt négy év alatt ápolt kis súlyú koraszülöttek morbiditási és mortalitási adatait dolgoztuk fel és hasonlítottuk össze az országos adatbázis eredményeivel:

év

összes beteg

1500 g alatti

SIMV léleg.

CPAP léleg.

2009

290

46

55

54

2010

274

31

57

36

2011

325

40

64

51

2012

312

37

68

72

átlag

300

39

61

53

Vizsgáltuk a súlyos szövődmények előfordulási gyakoriságát, mint retinopathia prematurorum (ROP), bronchopulmonalis dysplasia (BPD), necrotisalo enterocolitis (NEC), agyvérzés (IVH). Az elmúlt időszakban 12 betegünk esetében történt ROP III. miatt laser coagu-latios műtét. IV - es stádiumú BPD koraszülöttjeinknél nem alakult ki. A korai anyatejes táplálás bevezetése lényegesen csökkentette a NEC előfordulási gyakoriságát. Két betegünknél volt szükség subgalealis shunt behelyezésére. A perinatalis intenzív centrumban ápolt kis súlyú koraszülöttek minőségi túlélése a csecsemőhalálozás alakulására döntő hatással van, ezért a neonatológia a gyermekellátás kiemelt területe. Reményeink szerint a PIC pályázattal felújított eszközpark által nyújtható korszerűbb betegellátás és a POLUS program keretében megvalósuló új épület birtokba vétele a jövőben még jobb eredmények elérését teszi lehetővé Kecskeméten.

39

19. 32. GESZTÁCIÓS HÉTNÉL ÉRETLENEBB KORASZÜLÖTTEK JAVULÓ GYÓGYÍTÁSI EREDMÉNYEI KLINIKÁNKON Timkó Judit, Gángó Bernadett Semmelweis Egyetem I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Perinatalis Intenzív Centrum, Budapest Bevezetés: az éretlen koraszülöttek gyógyulási esélyeit nagymértékben meghatározzák a megszületés körülményei és az első életórák. Számos új ajánlás alapján az antenatális szteroid, a késleltetett köldökzsinór ellátás, a kihűlés elleni hatásos védelem, a korai CPAP és surfactant kezelés kulcsfontosságúak. Célkitűzés: a 2010-ben megjelent Európai Perinatológiai ajánlásokat követve vizsgáltuk, hogy az ajánlások megvalósítására való törekvés milyen módon hatott az osztályunkon kezelt 32. gesztációs hétnél éretlenebb koraszülöttek halálozására és szövődmény állapotaira. Módszer: a 2009. és 2012. évben a megszületést követő 24 órán belül osztályunkra felvett 32. gesztációs hétnél éretlenebb koraszülöttek halálozási arányát, a szövődmények gyakoriságát hasonlítottuk össze. Eredmények: a 2009 és 2012 években: fejlődési rendellenesség: 3/ 71 és 6/63, komplett antenatális szteroid: 3/71(4,2%); 10/63(15,9%); 1000 g-nál kisebb születési súly: 20/71(28%); 13/63(21%), 27. hétnél éretlenebb 9 / 71(12,5%); 9/63(14%) Halálozás 10/71(14%); 3/63(5%), IVH bármely stádium 29/71(41%); 10/63(15%), PDA 22/71(31%); 22/63(35%), NEC 19/71(27%), 7/63(11%) voltak. Az első 24 órában alkalmazott kezelések közül 2012-re megfeleződött a katekolamin gyógyszerek használatának gyakorisága, miközben a volumenpótlásra használt vörösvértes koncentrátum és salsol adása nem változott. Konklúziók: 2012-re nőtt az antenatális szteroid kezelések száma. Az agyvérzések, a NEC és a halálozás látványosan csökkent, a PDA nem változott. A sikert elsősorban a küldő intézetekkel történő korábbinál szorosabb kommunikációnak és a modern gyógyítási és ápolási elvek érvényesítésének köszönhetjük.

40

20. INFANTILIS HAEMANGIOMA ÉS RETINOPATHIA PREMATURUM: KÖZÖS PATOMECHANIZMUS? Tolnai Marina1, Hyland Rachael M.3, Dr. Komlósi Katalin2, Alleman Brandon W.3, Wood Laura M.3, Bell Edward F.3, Prof. Dr. Ertl Tibor1 Pécsi Tudományegyetem, ÁOK, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Neonatológiai Tanszék, 2 Orvosi Genetikai Intézet, 3 Department of Pediatrics, University of Iowa, Iowa City, Iowa, USA 1

A retinopathia prematurum (ROP) a koraszülöttek retináját érintő szembetegség, mely a látás károsodását vagy akár elvesztését okozhatja. Az infantilis haemangioma (IH) benignus érdaganat, ami újszülött vagy koragyermekkorban alakul ki. A betegségeket tanulmányozva közelebb kerülhetünk a vasculogenezis megértéséhez. Retrospektív tanulmányban feldolgoztuk a 32 hétnél alacsonyabb gestatiós korú, valamint 1500 grammnál kisebb születési súllyal született koraszülöttek adatait, akik 2007. május 1. és 2010. december 31. között a pécsi (n=236) és iowai (n=448) klinikán születtek. Demográfiai, valamint klinikai változókat vizsgáltunk, melyek összefüggést mutathatnak a betegségekkel. A két populáció közt szignifikáns demográfiai különbség nem volt. A lehetséges okok egyváltozós analízise során az iowai populációban szignifikáns összefüggést találtunk a hyperglycaemia, transzfúziók, fertőzések, anyatejes táplálás, postnatalis szteroid, gestatiós kor, születési súly, bilirubin és az oxigénterápia hossza, valamint a ROP és IH közt. Pécsett ezen változókon kívül az újszülött neme, az anyának adott szteroid és az erythropoietin használata is kapcsolatot mutatott. ROP és IH együttes megjelenését vizsgálva a két populáció metaanalízisével szignifikáns összefüggést találtunk a két betegség előfordulása közt (OR=1,84; 95% CI 1,08-3,12). A kapott eredmények bizonyítják, hogy IH és ROP megjelenése nem független egymástól koraszülöttekben.További vizsgálatok szükségesek a közös patomechanizmus pontosabb megismeréséhez.

41

21. AZ ANTIBIOTIKUM POLITIKA VÁLTOZTATÁSA, ÉS ENNEK HATÁSA A KISSÚLYÚ KORASZÜLÖTTEK TÚLÉLÉSÉRE OSZTÁLYUNKON Dr. Mader Krisztina, Dr. Reiger Zsolt, Prof. Dr. Katona Márta, Dr. Tálosi Gyula SZTE Gyermekklinika PIC, Szeged Az utóbbi évek során a neonatalis intenzív osztályokon egyre komolyabb problémát jelentenek a főképp multirezisztens kórokozók által okozott nosocomialis fertőzések, amelyek elsősorban a kissúlyú koraszülötteket veszélyeztetik. Ezen infekciókkal szembeni küzdelem egyik fontos eszköze a megfelelő antibiotikum stratégia kialakítása. Osztályunkon az elmúlt 5 év során több fontos változtatást vezettünk be a kissúlyú koraszülöttek kezelésében. Az INSURE terápia és a korai forszírozott anyatejes táplálás mellett az antibiotikumok alkalmazásában is jelentős módosításokat tettünk. Így a születéskor megkezdett empirikus antibiotikus terápiát negatív tenyésztési lelet esetén, tünetek hiányában a 3. életnapon leállítjuk, infekciós anamnézis esetén is csak az 5. életnapig folytatjuk, a későbbi ellátás során pedig a korábban a kizárólag pozitív szűrővizsgálati tenyésztési eredmény alapján, profilaktikusan adott antibiotikumok használatát jelentősen visszaszorítottuk. Jelen retrospektív vizsgálatunkban e változtatások hatását elemeztük az osztályunkon kezelt kissúlyú koraszülöttek morbiditási, mortalitási értékeire 2009. és 2012 adatainak összehasonlításával. Vizsgáltuk a NEC, késői kezdetű sepsis, letalitás arányát, és ennek változását a kezelt beteglétszámhoz viszonyítva. A vizsgálatba nem vontuk be a fejlődési illetve kromoszómális rendellenességben szenvedő koraszülötteket, és 1-2. életnapon elhalálozott koraszülötteket. Így 2009-ben 47 kissúlyú koraszülött adatait dolgoztuk fel, akik közül 17-nél észleltünk NEC-re utaló tüneteket, 14 esetben késői kezdetű sepsist és 6 koraszülöttet veszítettünk el. A 2012-es évben a kezelt 50 kissúlyú koraszülöttnél a NEC előfordulási aránya 8/50-re csökkent, késői sepsis 6 betegnél jelentkezett, további 2 esetben észleltünk súlyos pneumoniás szövődményt, és 3 koraszülöttet veszítettünk el. Azt is megfigyeltük, hogy a nosocomiális kórokozók között jelentősen visszaszorult a multirezisztens fajták aránya. Mindezek alapján megállapítható, hogy a terápiás változtatások, ezeken belül a szükségtelenül gyakran használt antibiotikumok mellőzésével a kissúlyú koraszülötteknél csökkent a NEC, a késői kezdetű sepsis előfordulásának rizikója, mindemellett csökkent a halálozás, és visszaszorult a multirezisztens törzsek előfordulása is osztályunkon.

42

22. PROFILAKTIKUS ANTIBIOTIKUM ALKALMAZÁSA A MECONIUMOS MAGZATVÍZBŐL SZÜLETETT ÉRETT ÚJSZÜLÖTTEK KÖRÉBEN Dr. Pete Barbara, Dr. Harmath Ágnes, Dr. Kollár Tímea, Dr. Varga Zsuzsa, Dr. Kristóf Katalin*, Prof. Dr. Rigó János Semmelweis Egyetem I.Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, *Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Laboratórium, Budapest A meconiumos magzatvíz az újszülöttkori sepsis egyik rizikófaktoraként ismert, mivel a magzatvízbe ürülő meconium csökkenti annak antibakteriális aktivitását, elősegíti a kórokozók elszaporodását. A meconiumos magzatvízből született, tünetmentes újszülöttek antibiotikum kezelésére nincs nemzetközi ajánlás. Az antibiotikumoknak az újszülött bélflórájának alakulására, és hosszú távú egészségére gyakorolt hatásuk miatt mérlegelendő, hogy részesítsünk-e feltétlenül minden tünetmentes újszülöttet profilaktikus antibiotikum adásában. A Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján a jelenlegi protokol szerint, minden meconiumos magzatvízből születő újszülöttnél a külső hallójárat leoltása után single shot Ampicillin-Gentamycin adása történik, majd az antibiotikum kezelést a klinikai tünetek, a laboratóriumi és mikrobiológiai vizsgálati eredmények függvényében folytatjuk. Klinikánkon 2013. január 1. és június 30. között 1273 érett újszülött született, 143 esetben (11%) jeleztek meconiumos magzatvizet. Jelen vizsgálatunkban, a fenti időszakban meconiumos magzatvízből született érett újszülöttek klinikai, mikrobiológiai és laboratóriumi eredményeinek áttekintésével a jelenlegi protokol hatékonyságát és indokoltságát kívánjuk elemezni.

43

23. A SE I. SZ. GYERMEKKLINIKA ÚJSZÜLÖTT INTENZÍV OSZTÁLYÁNAK NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE-A SORÁN SZERZETT TAPASZTALATOK Dr. Pataki Margit, Dr. Szabó Miklós, Dr. Kenesei Éva SE ÁOK I.sz. Gyermekgyógyászati Klinika Budapest

Összefoglalás: Szerzők a SE. I. Gyermekklinikán a 2009/2010 évben 6 hónapon át tartó aktív nosocomialis véráram fertőzés surveillance során 335 beteget követtek. Az adatokat naponta, a betegek 4 születési súlycsoport szerinti bontásában jegyezték (< 1000g, 1001-1500g, 15012500g és >2500g). Regisztrálták az ápolás, az eszközök alkalmazásának időtartamát, a lélegeztetési napok számát, a véráram fertőzéseket, azok kórokozóit, az alkalmazott antibiotikumokat, az antibiotikum felhasználás napjainak számát, az antibiotikumok használatának átlagos idejét. A kapott adatokból nemzetközileg is használt mutatókat (indikátorokat) számoltak (fertőzési arány, centrális vénás katéterrel, lélegeztetéssel összefüggő véráram fertőzések stb.). Adataikat összehasonlították külföldi és hazai újszülött intenzív osztályokon regisztrált összesített adatokkal. A már országosan használt nemzeti nosocomialis surveillance rendszer lehetőséget nyújt az újszülött intenzív osztályokon előforduló nosocomialis fertőzések regisztrálására, az antibakterialis terápia hatásának felmérésére, a létező higiénés rendszabályok megerősítésére illetve felülvizsgálatára. Adatok nyerhetők az antibiotikumok rezisztenciájának alakulásáról. Szerzők a NIC adatbázis adatainak bemutatásával szeretnék felhívni a figyelmet az újszülöttkori fertőzések felismerésének és kezelésének jelentőségére.

44

24. ÚJSZÜLÖTTKORI BURKHOLDERIA CEPACIA FERTŐZÉS HALMOZÓDÁSA Dr. Pongrácz Kálmán*, Dr. Pataki Margit**, Dr. Brandt ferenc Ádám**, Dr. Bokodi Géza**, Dr. Méder Ünőke**, Dr. Kenessey Éva, **, Dr. Szalay Katalin*, Dr. Szentandrási Júlia*, Dr. Kóczi Zoltán*, Dr. Szabó Miklós** Jávorszky Ödön Kórház Újszülött Osztály, Vác*Semmelweis Egyetem I. Gyermekklinika PIC, Budapest** Osztályunkon 10 napon belül 4 érett újszülöttben Burkholderia cepacia okozta sorozatfertőzés lépett fel. Az első újszülöttben perinatális infectio általános tüneteit észleltük. A gyakorlatban elfogadott kombinált parenterális antibiotikum kezelés ellenére 2 napos életkora előtt rapid állapotromlás után koraszülött intenzív centrumba történő áthelyezés közben elhunyt. A sectio mindkét tüdőt csaknem teljes mértékben érintő pneumoniát igazolt. A vérből Burkholderia cepacia tenyészett ki. Néhány napon belül további 3 érett újszülött betegedett meg pozitív haemocultura eredménnyel bizonyított azonos fertőzésben, egyikükben gennyes agyhártyagyulladást is találtunk. Az eredménytelen Ampicillin + Gentamycin,- majd klinikailag nem hatásos Tazocin terápiára való tekintettel a megfelelő MIC-értéket figyelembe véve,- valamennyi beteg Meropenem kezelésben részesült. Mindhárman gyógyultak, egyelőre maradványtünetek nélkül. Phag-tipizálás alapján két betegünk kórokozója bizonyosan azonos, a többieké technikai ok miatt nem azonosítható. A kórházban 95 környezeti mintát vettünk bacteriológiai tenyésztésre, a kórokozó a megbetegedett újszülöttek közvetlen környezetéből nem volt kimutatható. A ritka, túlnyomórészt cysticus fibrosisban szenvedő betegeket, alkalmanként újszülötteket megtámadó kórokozó okozta fertőzés hullám lefolyását és leküzdését mutatjuk be.

45

25. ESBL TERMELŐ NOSOCOMIÁLIS BAKTÉRIUMOK SIKERES ELIMINÁCIÓJA PERINATÁLIS INTENZÍV OSZTÁLYON Dr. Reiger Zsolt1, Szél Borbála2, Dr. Urbán Edit3, Dr. Lázár Andrea3, Dr. Mader Krisztina1, Dr. Nagy Kamilla2, Dr. Tálosi Gyula1 Szegedi Tudományegyetem 1Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek Egészségügyi Központ, 2Kórházhigiénés Osztály, 3Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet, Szeged Az ESBL termelő baktériumok jelentős problémát jelentenek a perinatális intenzív centrumokban. A rendszeres surveillance eredménye alapján nem csökkent az ESBL termelő kórokozók okozta kolonizációk és fertőzések száma osztályunkon. 2011. szeptemberben többlépéses tervet készítettünk a multirezisztens baktériumok hosszú távú eliminálásának céljából. Retrospektív és prospektív módon vizsgáltuk az újszülöttekből nyert minták tenyésztési eredményeit, valamint a környezetből is mintavételek történtek. Az alábbi változtatásokat tettük: izoláció és kohorsz ápolás, antibiotikum-politika megváltoztatása, INSURE kezeléssel az újszülöttek lélegeztetési idejének csökkentése, a kórházhigiénés surveillance gyakoriságának fokozása, az egészségügyi személyzet oktatása a kézmosás hatékonyságának növelésére, az osztály ideiglenes átköltöztetése. ESBL termelő Enterobacter cloacae és Klebsiella pneumoniae volt kimutatható a betegek mintáiból és az ellátó osztály berendezéseiről vett mintákból is. A fertőzés fő forrásának az újszülöttek táplálékának melegítésére szolgáló vízfürdőedény bizonyult. A fertőtlenítő szerek felhasználása szignifikánsan nőtt. A fentebb leírt változtatások végrehajtásával és a környezeti fertőzőforrások kiiktatásával sikerült elérnünk az ESBL-termelő baktériumok okozta kolonizációk és fertőzések számának szignifikáns csökkentését. 2012 júliusától már nem volt kimutatható osztályunkon ESBL termelő kórokozó. Számos hatékony beavatkozással, a kórházhigiénikusok, mikrobiológusok bevonásával sikeresen leküzdhető az ESBL-termelő kórokozók okozta járvány. Azonban csak a további surveillance és az eddig sikeresen alkalmazott változtatások folytatása biztosíthatja, hogy az újonnan behurcolt multirezisztens kórokozókat minél előbb detektáljuk, terjedésüket az osztályon megakadályozzuk.

46

26. KONGENITALIS TUBERKULÓZIS Dr. Boross Gábor1, Dr. Subicz Ágnes2, Dr. Gonda Gábor3, Dr. Ádám Marianne1 Péterfy Sándor utcai Kórház- Rendelőintézet és Baleseti Központ, Neonatológia-, és Csecsemő osztály PIC 2, 2Törökbálinti Tüdőgyógyintézet, Gyermekosztály 3Péterfy Sándor utcai Kórház- Rendelőintézet és Baleseti Központ, Pathológia 1

A kongenitalis tuberkulózis ritka, súlyos, gyorsan progrediáló betegség, melynek kezelés nélkül fatális a kimenetele. A kongenitalis tuberkulózis korai diagnózisa nehéz, mivel a tünetei nem specifikusak, és más, súlyos újszülöttkori kórképeket is utánozhat. A szerzők egy 36. terhességi héten született fiú újszülött esetét ismertetik, aki a 17. életnapig tünetmentes volt, ezt követően súlyos tünetek jelentkezetek nála (láz, hepatosplenomegalia, súlyos légzészavar, septicus shock). Az anyai endometrium szövettani vizsgálata granulomákat és saválló pálcákat mutatott ki. Az anyai genitális tuberculosis diagnózis felállítását követően diagnosztizálták betegnél is a tuberkulózist. Az újszülött az állapota a négyes kombinációban adott anitituberkulotikus kezelés (rifampicin 5 mg/kg iv., izoniazid 12 mg/kg per os, pirazinamid 30 mg/kg per os, és ethambutol 25 mg/kg per os) bevezetése után drámaian javult, de csak ismételt relapszusok után gyógyult. A szerzők az eset kapcsán irodalmi áttekintést adnak, ismertetik a diagnózis kritériumait és a kezelési javaslatokat. A kongenitalis tuberkulózis korai diagnózisa és kezelése elengedhetetlen a betegség halálozásának csökkentéséhez.

47

27. CONNATALIS SYPHILIS Dr. Csizmár Nikolett, Dr. Budinkity Bernadett, Dr. Mézes Mónika, Dr. Faragó Eszter, Dr. Kelemen Edit, Dr. Bodrogi Tibor Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét A connatalis syphilis a Treponema Pallidum által okozott megbetegedés. A syphilises anya hematogén úton, transplacentarisan fertőzheti meg magzatát. A fertőzés a fejlődési stádium és a Treponémák koncentrációjától függően okozhat spontán abortuszt, perinatalis halálozást, illetve a congenitális syphilis különböző súlyosságú tüneteit. A syphilis manapság ismét egyre gyakrabban diagnosztizált betegség. A növekvő incidencia miatt a connatalis syphilis esetszámának növekedésére is fel kell készülnünk. A syphilis nem tartozik a gyakori gyermekgyógyászati megbetegedések közé, korai felismerése azonban kiemelten fontos. Korai diagnózis és kezelés esetén megelőzhetőek a több szervrendszert súlyosan érintő megbetegedések. A fertőzött újszülötteknél, csecsemőknél neurológiai tünetek jelentkezhetnek: convulsio, agynyomás fokozódás, meningitis, mentális retardatio. Gyakori a lymphadenomegalia, a chorioditis, az osteochondritis, a fülorr-gégészeti, szájüregi és bőrtünetek. Előadásunkban két esetet mutatunk be. Mindkét újszülött a Bács-Kiskun Megyei Kórház Koraszülött Osztályon állt kezelés alatt. Gondozatlan terhességből, súlyos általános állapotban születtek. Klinikai tüneteik és laboratóriumi eltéréseik felvetették a connatalis syphilis gyanúját, amelyet a különböző diagnosztikus eljárások (PCR, szerológia, genetika), megerősítettek. A kezelés hatására koraszülöttjeink állapota stabilizálódott, korai tüneteik regrediáltak. Előadásunk célja, hogy felhívjuk a figyelmet a connatalis syphilis gyermekgyógyászati jelentőségére, különös tekintettel a klinikum, a diagnosztika és a kezelés ismeretének fontosságára. A jövőben is szeretnénk figyelemmel kísérni az osztályunkon kezelt gyermekeket, így átfogó képet kaphatunk a betegség hosszú távú következményeiről.

48

28. ÚJSZÜLÖTTKORI CONJUNCTIVITIS DIAGNOSZTIKAI LEHETŐSÉGEI (KÉT ESET ISMERTETÉSE) Dr. Erényi Réka, Dr. Hajas Sándor, Dr. Hardonyi András, Miskolci Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktató Kórház.

49

29. CONGENITALIS ÉS PERINATALIS CYTOMEGALOVIRUS-FERTŐZÉSEK ELŐFORDULÁSA A DÉL-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN ÉS FEJÉR MEGYÉBEN Dr. Németh Judit1, Prof. Dr. Pusztai Rozália2, Prof. Dr. Deák Judit3, Dr. Tokodi István1, Dr. Simon Gábor1 Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórhá1, SZTE Orvosi Mikrobiológia és Immunbiológiai Intézet2, SZTE Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet3 A human cytomegalovirus (CMV) a leggyakoribb congenitalis kórokozó. Munkánk során a congenitalis és perinatalis CMV-fertőzés előfordulását vizsgáltuk a dél-magyarországi régióban és Fejér megyében Anyagok és módszerek: Székesfehérváron 2002-2004 között 14, Szegeden 2007-2011 között 263 0-3 éves gyermeknél merült fel a congenitalis vagy a perinatalis CMV-infekció gyanúja. A CMV-DNS kópiaszámát kvantitatív és kvalitatív PCR segítségével határoztuk meg a betegek vizeletében, vérében vagy liquorában. A CMV-specifikus IgM és IgG szintjét ELISA módszerrel mutattuk ki. Eredmények: Az öt éves időtartam alatt 18 congenitalisan és 4 perinatalisan fertőzött gyermeket vizsgáltak vagy kezeltek a Szegedi Gyermekklinikán. Egy csecsemő, az intenzív ellátás ellenére, súlyos thrombocytopaenia, anaemia, icterus következtében öt héttel a születést követően elhunyt. Öt gyermek szenvedett maradandó károsodást, kilenc esetben volt szükség antivirális terápiára, két gyermek kapott a CMV-infekció miatt transzfúziót. A 14 Fejér megyei gyermek közül 6 bizonyult congenitalisan CMV fertőzöttnek, közülük egy beteg szorul a mai napig ápolásra az infekció miatt kialakult károsodások miatt. Következtetés: Megállapíthatjuk, hogy hazánkban is fontos lenne a reprodukciós életkorú nők, különösen a várandós anyák felvilágosítása CMV-fertőzésük megelőzésének lehetőségeiről. A congenitalis CMV-infekció korai diagnózisát segíthetik a terhességi, illetve újszülöttkori szűrővizsgálatok. A maradandó károsodások progresszióját az időben elkezdett antivirális terápiával vagy passzív immunizálással csökkenthetjük.

50

30. A RETARDÁCIÓ DEFINÍCIÓJA, DIAGNOSZTIKÁJA ÉS HATÁSA A TESTI ÉS ÉRTELMI FEJLŐDÉSRE Dr. Berkő Péter, Dr. Joubert Kálmán, Gárdos Éva, Gyenis Gyula Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és EOK, Miskolci Egyetem Egészségtudományi Kar, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, ELTE Biológiai Antropológiai Tanszék

51

31. PLACENTA TÉRFOGAT ÉS MAGZATI SÚLY VISZONYA DIABETESZES TERHESSÉGEKBEN Dr. Molnár András, Dr. Surányi Andrea, Prof. Dr. Pál Attila Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szegedi Tudományegyetem, Szeged, A Magyar Perinatológiai Társaság XII. Kongresszusa, Miskolc, 2013.10.04-05. Célkitűzés: Vizsgálataink során a placenta térfogat és magzati súly arányát vizsgáltuk a második trimeszterben lévő, diabetesszel szövődött terhességekben. Anyag és módszer: A prospektív vizsgálatsorozatban a Szegedi Tudományegyetem, Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán rutin szűrővizsgálaton megjelent 27 gestatiós diabeteszes (GDM), 27 1-es tipusú diabetes mellitusszal (DM) szövődött és 316 normál, egyes terhesben határoztuk meg a méhlepény térfogatát háromdimenziós technikával, illetve a becsült magzati súlyt (EFW) kétdimenziós ultrahang technikával a második trimeszterben Eredményeink: A terhességi korspecifikus becsült magzati súly (EFW): placenta arány (PR) szignifikánsan magasabbnak bizonyult GDM terhességekben, ahol azonban a placenta térfogata szignifikáns eltérést nem mutatott a kontroll csoportokban mért placentáris térfogatokhoz képest. A DM a kontroll csoporttal összehasonlítva, az ultrahanggal mért térfogat különbségekre nem hajlamosít még a második trimeszterben. Következtetés: A második trimeszterben a gestatiós diabetesszel (GDM) szövődött terhességekben mért aránytalan placenta térfogat/magzati súly növekedést tapasztaltunk, míg az 1-es típusú diabetes mellitusszal (DM) szövődött terhességekben proportionált növekedést észleltünk a placenta és magzati súlynövekedés vonatkozásában.

52

32. A MAGZATI RETARDÁCIÓ KIALAKULÁSÁT MEGELŐZŐ ULTRAHANG JELEK DIAGNOSZTIKUS ÉRTÉKE Dr. Hajas Sándor, Dr. Erényi zsuzsanna, Dr. Hardonyi András. Miskolc, Semmelweis Kórház és Egyetemi Oktatókórház SzülészetNőgyógyászat Ellátási területünkön az i.u retardáció gyakorisága az országos átlagot lényegesen meghaladja. A retardáció, mind a szülészeknek, mind a neonatológusoknak nagy kihívást jelent. Szülészeti szempontból lényeges, hogy a méhen belüli retardáció kialakulását megelőzően észlelt, nagy valószínűséggel retardációhoz vezető koraterhességi UH-jeleket észleljük, és ezeket megfelelően értékeljük. Az így kiszűrt gravidáknál, individuális terhesgondozást kialakítva, az átlagostól lényegesen korábban bevezetett i.u diagnosztikus módszerekkel csökkenthető a perinatális morbiditás és mortalitás.

53

33. PERINATÁLIS ÉS KORAI GYERMEKKORI TÜNETEK KONGENITÁLIS GLIKOZILÁCIÓS DEFEKTUSBAN (CDG) Dr. Funke Simone1, Dr. Morava Éva2, Prof. Dr. Ertl Tibor1 PTE KK Szülészeti Klinika Pécs, Pécs, Édesanyák útja 17. Department of Pediatrics, Radboud University Nijmegen, The Netherlands 1

2

A CDG egy gyorsan növekvő, a veleszületett anyagcsere megbetegedések családjába tartozó rendellenesség, mely az abnormális oligoszacharid glikoziláció miatt alakul ki. Diagnózisa a transzferrin izoelektromos fókuszálás teszt (TIEF) segítségével lehetséges. A TIEF mintázata alapján két főcsoport (I-es, II-es típus) különíthető el. Mivel a testfehérjéknek kb. fele tartalmaz szénhidrát láncot és az emberi genom közel 1%-a szerepet játszik a glikozilációs folyamatokban, a klinikai manifesztáció és a kórlefolyás rendkívül változatosak, ami miatt a korai diagnózis sokszor késik. Tanulmányunk célja az volt, hogy 58 CDG–vel diagnosztizált gyermekben tanulmányozzuk, hogy a perinatális, vagy a korai gyermekkori tünetek milyen arányban léptek fel. Neonatális és csecsemőkori tüneteket 36 betegben találtunk. Terhességi komplikációk 5 esetben észleltünk. Kilenc újszülött dysmaturusan jött a világra, 5 újszülött hypothyreosisban szenvedett. Veleszületett microcephalia és neonatális convulsiók jellemzőek voltak CDG II-ben szenvedő gyermekekre. Jellegzetes dysmorphiás tünetek cutis laxával szövődött esetekben voltak megfigyelhetők. A korai komplikációk közül etetési nehézség, cardiomyopathia, thrombosis és vérzések fordultak elő. A neonatális periódusban tüneteket okozó CDG magasabb mortalitással társult. A CDG páciensek túlélési esélyei a korai diagnózissal és a korán elkezdett intervenciós terápiával arányosan növekszenek. Neurológiai tüneteket mutató újszülött, vagy csecsemő esetén, főleg ha fejlődésbeli elmaradással és vérzési zavarokkal társulnak indokolt a CDG lehetőségére gondolni és a TIEF elvégzése szükséges.

54

34. GONDOZATLAN TERHESEK VÉRSZEGÉNYSÉGE Dr. Hajnáczky Károly Fővárosi Önkormányzat Péterfy S. u. Kórház, Szülészeti és Nőgyógyászati Osztály Terhesgondozáson nem jelentkező, illetve arra rendszeresen nem járó várandósok, döntő többsége rossz szociális körülmények között él. Jelentős részük hiányosan és egyoldalúan táplálkozik. Ennek eredményeként, a vörösvérsejtek termeléséhez nélkülözhetetlen anyagokat (vas, folsav, vitamin B12 és fehére) elégtelen mennyisében és nagyon gyakran csökkent biológiai hasznosulási formában fogyasztják. Mint ismeretes, a várandós nőkben leggyakrabban előforduló hematológiai megbetegedés a vashiánybetegség, amelynek legsúlyosabb formája a vérszegénység. Szociálisan hátrányos helyzetű nők, nagyon gyakran, vashiányos állapotban kezdik meg terhességeik kihordását. A középsúlyos és a súlyos vérszegénységben szenvedőkben a méhen belüli retardáció (2x), a koraszülés (2,7-3,1x) és a méhen belüli elhalás (3x) gyakrabban fordul elő. Üres vas-raktárakkal született utódokon, számos csecsemőkori és felnőttkori (hypertónia) betegség előfordulásának fokozott kockázatával kell számolni. A gondozatlan terhesekben előforduló bakteriális, leggyakrabban húgyúti és idült vírusfertőzések (Hepatitis B, C és HIV-fertőzések) okozta vasanyagcserezavar, súlyosbítja a fennálló vérszegénységet. Az említettek, fokozott figyelmet és járulékos teendőket rónak, a gondozatlan várandósok szülészeti ellátását végző egészségügyi személyzetre.

55

35. ÚJSZÜLÖTTKORI CRANIOSPINALIS ÉS CRANIOFACIALIS FEJLŐDÉSI RENDELLENESSÉGEK PRENATALIS ULTRAHANGVIZSGÁLATA Dr. Erős Fanni Rebeka, Dr. Pete Barbara, Dr. Szabó István, Dr. Beke Anna, Prof. Dr. Rigó János, Dr. Beke Artúr Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest Célkitűzés: Az újszülötteknél talált fejlődési rendellenességek közül a craniospinalis és craniofacialis malformációk viszonylag gyakran fordulnak elő, prevalenciájuk 0,5% körüli. A célunk a prenatalis ultrahang-diagnosztika hatékonyságának vizsgálata. Módszer: Vizsgálat során 7 év anyagában (2005-2011) az I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán 197 craniospinalis és craniofacialis fejlődési rendellenességgel született újszülött 291 eltérésének prenatalis ultrahang és postnatalis klinikai adatait dolgoztuk fel. A betegeket három csoportra osztottuk, az első csoportba (I.) soroltuk azon betegeket, akiknél a prenatalis ultrahangvizsgálat és a postnatalis vizsgálati eredmények teljes egyezést mutattak, a második csoportba (II.) kerültek azon betegek, akiknél a postnatalisan talált eltérés csak részben került felismerésre prenatalisan. A harmadik csoport (III.) betegeinél prenatalisan nem került felismerésre a postnatalisan talált craniospinalis- és craniofacialis eltérés. Külön megvizsgáltuk a chromosoma-rendellenességhez társult, a multiplex malformatio részeként előfordult rendellenességeket. Eredmények: A prenatalis ultrahang-diagnózis a craniospinalis és craniofacialis fejlődési rendellenességgel született újszülötteknél 77/197 esetben (39.1%) teljesen egyezett a postnatalis vizsgálati eredményekkel, 29/197 esetben részben került felismerésre (14.7%), 91/197 esetben nem került felismerésre a craniospinalis vagy craniofacialis elváltozás (46.2%). Nem társult más szervek rendellenességével az craniospinalis és craniofacialis rendellenesség 127 esetben, melyből 57 újszülöttnél (45%) teljesen egyezett a prenatalis ultrahangvizsgálat eredménye a postnatalis vizsgálati eredményekkel, 20 újszülöttnél (16%) részben került felismerésre prenatalisan az eltérés, 50 esetben (39%) pedig nem került felismerésre prenatalisan az elváltozás. Multiplex malformatio részeként fordult elő craniospinalis- és craniofacialis eltérés 59 esetben: 19 esetben (32%) teljesen egyezett a prenatalis diagnosis, 9 újszülöttnél (15%) részben került felismerésre az eltérés, 31 újszülöttnél (53%) nem került felismerésre prenatalisan. Tizenegy újszülöttnél kromoszómarendellenességgel társultan fordult elő a craniospinalis és craniofacialis eltérés, közülük 4 esetben 18-as, 2 esetben 21-es triszómia, 5 esetben pedig egyéb kromoszóma eltérés fordult elő. Következtetések: Az esetek közel 40%-ában egyezett meg a postnatalisan diagnosztizált craniospinalis és craniofacialis rendellenesség a prenatalisan diagnosztizált magzati fejlődési rendellenességgel. Az eredményeink azt igazolják, hogy a praenatalis ultrahangvizsgálatnak fontos szerepe van a malformatiók diagnosztikájában, azonban valamennyi craniospinalis és craniofacialis fejlődési rendellenesség kimutatását nem teszi lehetővé. 56

36. APERT SZINDRÓMÁRÓL BETEGÜNK KAPCSÁN Dr. Kun Renáta, Dr. Lukács Miklós, Dr. Csáthy László Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet, NIC-PIC II, Budapest Az Apert szindróma egy összetett fejlődési rendellenesség, melynek oka a csontosodási folyamat komplex zavara. Jellemzője az ujjak csontos összenövése (syndactylia), az agy, ill. arckoponya alaki eltérése (craniofacialis dysmorphia) és a csöves csontok végeinek többszörös elfajulása (multiplex epiphysealis dysplasia. Incidenciája 1:160.000. A kórkép autoszómális domináns öröklődésű, az esetek többsége azonban spontán mutáció. Genetikai alapja a 10-es kromoszómán elhelyezkedő fibroblaszt növekedési faktor receptor 2 (FGF-R2) gén mutációja. Esetismertetés: Bemutatott leány betegünk zavartalan, gondozott terhességből 38. gesztációs hétre született 9/10 Apgar státuszban. A stabil vitális paraméterekkel rendelkező újszülöttnél összetett fejlődési anomáliákat észleltünk. A koponyán megfigyelhető volt a coronaria varrat elcsontosodása, az elődomborodó, magas homlok, az ellapult occipitalis tájék, a lapos középarc, hypertelorismus és maxillahypoplasia. A végtagokon az összes ujjat érintő syndactylia volt látható. Az Apert szindróma diagnózisát a jellegzetes morfológiai jegyek alapján állítottuk fel, majd a társszakmák segítségével indítottuk el a gyermek kivizsgálását. Az Apert szindrómás gyermek gondozása multidisciplináris együttműködést tesz szükségessé. A születés után elengedhetetlen az egyéb belszervi társfejlődési rendellenességek feltárása, ill. a szülők genetikai szűrése az etiológia tisztázása céljából. Elsődleges az agynyomásfokózódás kivédése, majd a koponya craniofaciális összenövéseinek megoldása és az ujjak szétválasztása. Fontos továbbá a fül-orr-gégészeti, fogászati prevenció és ellátás, valamint a neurológiai és kognitív funkciók nyomon követése és fejlesztése.

57

37. ELŐADÁS CÍME: NEM ELÉG, HOGY KORASZÜLÖTT…. Dr. Németh Attila, Dr. Gál Veronika, PAMOK, Koraszülött Intenzív Részleg Győr

Dr. Dávidovics Sándor, PAMOK, Gyermeksebészeti Osztály, Győr Előadásunkban szeretnénk bemutatni egy a 25. terhességi héten extrém polihydramnion, non-reactív CTG miatt acut császármetszés segítségével született koraszülöttünk esetét. Megszületést megelőzően már intrauterin ábrázolódott egy bizonytalan hasi szövettöbblet, ezért betegünk primer ellátását és stabilizálását követően a solid hasi terime identifikációja céljából kiterjesztett laborvizsgálatokat és hasi ultrahang vizsgálatot végeztünk. Polihydramnion, hypercalcaemia, hypertonia tünetegyüttese, a tumor elhelyezkedése és ultrahangképe felvetette a rendkívül ritka, de a perinatalis vesetumorok egyik leggyakoribb formájának számító, legtöbbször szövettanilag jóindulatúnak minősülő mesoblastos nephroma lehetőségét. Prezentációnkban bemutatjuk a mesoblastos nephroma sajátosságait, megjelenési formáit, annak kezelési módját, valamint betegünk tüneteinek változását az elvégzett sebészeti beavatkozást, a tumor eltávolítását követően. A klinikai lefolyáson kívül a szövettani feldolgozás is megerősítette a diagnózist. Az esetet az extrém koraszülöttség mellett diagnosztizált igen ritka tumorforma miatt tartjuk bemutatásra érdemesnek.

58

38. JOBB ADNI, MINT KAPNI? Dr. Tenk Tamás, Dr. Szabó Éva, Dr. Mátay Lilla, Dr. Merényi Adrienn Csolnoky Ferenc Kórház PIC Veszprém Előadásunkban két, intenzív kezelést igénylő esetünk bemutatásán keresztül neonatológiai szempontból vizsgáljuk az intrauterin transzfúziók kérdéskörét. Előadásunk első felében a monochorialis ikrek között akár 20-30 %-ban előforduló iker-iker transzfúzió patológiáját járjuk körül. A következmények mind az anémiás donor fél, mind pedig a pletórás recipiens tag esetében igen súlyosak lehetnek, akár maradandó károsodással vagy halállal is járhatnak. Esetünkben az anémia, illetve a hyperviszkozitás gyors rendezése után egészséges ikreket adhattunk haza szüleikhez. Fetomaternális transzfúzió a terhességek 40-45 %-ában történik. A terhességek 10 %-ában ennek mennyisége meghaladja a 10 ml-t, a nagyobb volumenű, igazán komoly magzati morbiditással, esetleg mortalitással járó fetomaternális transzfúzió viszont nagyon ritka. Saját esetünkben születéskor intenzív kezelést igénylő következményekkel kellett szembenéznünk, de a jelenleg jó állapotú, otthonában fejlődő, szorosan követett csecsemőnél remélhetőleg hosszú távú maradandó károsodással nem kell számolnunk. Előadásunk utolsó részében saját és nemzetközi irodalmi adatok alapján próbáljuk megválaszolni a címben feltett kérdést.

59

39. BECKWITH-WIEDEMANN SYNDROMA ÉS A WILMS TUMOR Dr. Szakáll Orsolya, Dr. Grasselly Magdolna, Dr. Masát Péter, Dr. Bárdi Edit, Dr. Lazáry György, Prof. Dr. Oroszlán György, Dr. Kiss Zsuzsanna Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Csecsemő és Gyermekgyógyászati Osztály, Perinatális Intenzív Centrum Szombathely 4150 g-mal született a 35. terhességi héten. Felvételekor feltűnt extrém macroglossiája, elődomborodó hatalmas hasa, mindkét oldalon tapintható veséi ( hasi UH során kétoldali nephromegaliát láttak). A fülén jellegzetes barázdát észleltünk. Hypoglycaemiája a 11. napra rendeződött. Ezek alapján elmerült Beckwith-Wiedemann syndroma lehetősége, melyet a genetikai vizsgálat megerősített. Hazaadását követően rendszeresen jártak ellenőrzésre, két havonta hasi UH vizsgálat történt. Ez év márciusában felmerült mellékveséből kiinduló térfoglalás, ezt a hasi CT nem igazolta. Két hónap elteltével a hasi UH bal vese alsó pólusán tumornak megfelelő képletet látott. A CT vizsgálat elsősorban Wilms tumor gyanúját vetette fel. Opus történt- a Wilms tumor igazolódott.

60

40. MEDENCEVÉGŰ HOSSZFEKVÉSBŐL SZÜLETETT ÚJSZÜLÖTTEK NEONATOLÓGIAI ADATAI A KÜLÖNBÖZŐ SZÜLÉSVEZETÉSI MÓDOK ÖSSZEHASONLÍTÁSÁBAN Dr. Rénes Lóránd, Dr. Németh Gábor, Dr. Gyurkovits Zita, Dr. Bárkányi Zoltán, Prof. Dr. Pál Attila, Prof. Dr. Orvos Hajnalka Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika (Igazgató: Pál Attila dr. egyetemi tanár)

Célkitűzés: A terminusban lévő (terhességi hét ≥37.), egyes, egyszerű vagy tökéletesen kettőzött fartartásban elhelyezkedő újszülöttek rövidtávú neonatológiai kimenetelét vizsgáltuk a különböző szülésvezetési módok összehasonlításában (hüvelyi szülés vs. császármetszés). Betegek és módszer: A Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának anyagából öt év adatait dolgoztuk fel retrospektív vizsgálattal 1991 és 2006 között úgy, hogy az egyes mintavételi évek között öt éves intervallumok voltak. A fenti időszakban Klinikánkon összesen 10296 szülés zajlott, melyből 246 felelt meg a vizsgált kritériumnak (2,4%). Eredmények: A szülésvezetési mód tekintetében 57 (23,2%) újszülött született hüvelyi úton, 189 császármetszéssel (76,8%). A császármetszéses csoportban szignifikánsan jobb eredményeket kaptunk a köldökzsinór vér pH<7,2 és az 5 perces Apgar-érték <7 viszonylatában, a hüvelyi úton született újszülöttekkel összehasonlítva (9,5% vs. 21% és 4,8% vs. 7%). Magasabb volt azon újszülöttek aránya, akik intenzív osztályos ellátást igényeltek a hüvelyi úton születettek csoportjában, de a különbség nem volt statisztikailag szignifikáns. Következtetések: Az egyes, terminusban lévő, egyszerű vagy tökéletesen kettőzött fartartásban elhelyezkedő magzatok rövidtávú neonatológiai eredményei szignifikánsan jobbak azoknál az újszülötteknél, akik császármetszéssel születtek, szemben a hüvelyi úton születetteknél. A kapott adatok korrelálnak az általunk referenciaként használt Term Breech Trial Collaborative Group 2001-ben publikált eredményeivel, és alátámasztják az ilyen esetekben végzendő császármetszés jobb rövid távú neonatológiai kimenetelét.

61

41. RSV FERTŐZÉSEK ÉS A MEGELŐZÉS LEHETŐSÉGEI. Dr. Dicső Ferenc Szabolcs Szatmár Megyei Jósa András Egyetemi Oktatókóház, Nyíregyháza

62

42. RSV-PROFILAXIS OSZTÁLYUNKON: AZ ELMÚLT NÉGY ÉV TAPASZTALATAI Dr. Kummer Zoltán, Dr. Szabó Krisztina, Dr. Bauer Zita, Dr. Simon Gábor Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár Bevezetés: A respiratory syntitial virus (továbbiakban RSV) okozta fertőzést első alkalommal 1955-ben Morris és munkatársai igazolták súlyos légúti megbetegedésben szenvedő csimpánzok váladékából. A WHO adatai alapján évente 4 millió öt év alatti gyermek hal meg alsó légúti fertőzésben világszerte, az egyik leggyakoribb kórokozó az RSV. A rizikófaktorok között az egyik legfontosabb az életkor és a krónikus cardiopulmonalis betegségek. A gyermekbetegek 90%-a két év alatti, az újszülöttkori pneumoniák 50%ában, a bronchiolitisek 90%-ában az RSV a kóroki tényező. A betegség kezelése ma is elsősorban tüneti, illetve supportiv, ezért a magas rizikójú csecsemők (koraszülöttek és súlyos congenitalis vitiummal született újszülöttek) számára a védőoltás a megfelelő megoldás. Aktív védőoltás jelenleg még nem áll rendelkezésre, a passzív immunizálásra a palivizumab nevű hatóanyaggal történő oltás terjedt el. Anyagok és módszerek: Osztályunkon 2009 óta negyven extrém éretlen koraszülött, ill. súlyos CHD-ben szenvedő csecsemő részesült RSV-fertőzés ellen passzív immunizálásban. Eredmények: A teljes védőoltási sorozatot megkapott gyermekek esetében kórházi ellátást igénylő RSV okozta fertőzés nem volt. A részlegesen oltott vagy nem immunizált /más intézetből otthonába bocsátott, de területi ellátási kötelezettség tekintetében hozzánk tartozó/ koraszülöttek közül ketten szorultak intenzív osztályos kezelésre gyorsteszttel igazolt RSV infekció miatt. Konklúzió: A palivizumabbal történő passzív immunizálás hatékonyan védi a magas rizikójú koraszülötteket és súlyos CHD-ben szenvedő csecsemőket az RSV-fertőzéstől.

63

43. KORASZÜLÖTTEK OLTHATÓSÁGA Dr. Zátonyi Adél – Dr. Sipos Péter Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház Gyermekosztálya, Gyula Békés megyében évente átlagosan 250 koraszülött jön a világra, akiknek döntő többségét a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház NIC részlegén kezeljük. Az igen kis súlyúak 2-3 hónapos életkorban kerülnek hazaadásra. Tapasztalataink szerint a hazaérkezést követően a háziorvos óvatosságból az oltások halasztását indikálja, mely az éretlen csecsemő védtelenségét tovább növeli. Az EPINFO és a nemzetközi ajánlás alapján a koraszülöttek akár 2000 g alatt is, testsúlytól függetlenül olthatók két hónapos életkor betöltésekor. Amennyiben még az osztályon tartózkodnak Pentaxim és Prevenar oltóanyogok adandóak, mely az ÁNTSZ-től ingyenesen beszerezhetők. Bizonyított, hogy koraszülöttek súlytól függetlenül, kronológiai kor szerint oltva képesek megfelelő immunvédelmet kialakítani. Az idén érvénybe lépő Synagis profilaxis alapján a 32. gestatios hét előtt születetteket ambulanciákon oltanunk kell. Ezzel egyidőben célszerű ellenőrizni a kötelező oltások meglétét és bátorítani a háziorvost a Synagistól független, intervallum tarása nélküli kötelező oltások beadására.

64

44. TRAUMÁS SZÜLÉS ÉS KORAI SZEPARÁCIÓ, AVAGY FEJ NÉLKÜLI SZÖRNYEK LÁZADÁSA A PIC-EN Simon Kata pszichológus “Sötét volt, nagyon fájt, legszívesebben sikítottam volna, mintha verem mélyén szorultam volna...megszületett Beáta, s legszívesebben elbújtam volna előle. Amikor már lehet tudni, hogy a súlya nagyon kicsi és éretlen a szervezete, nem akartam látni jó pár napig, ha nem történt volna meg az egész, az lett volna nekem akkor a legjobb.” (44 éves anya, 24. gesztációs héten való szülése után) Esetek ismertetésével próbálja az előadás arra keresni a választ, hogy hogyan kísérheti szakember hitelesen a beszűkült állapotban levő, önmagukban és testükben hibát kereső, új szerepeiben mégis bizonytalan anyákat a kritikus időszakban. Érintett témák: szülésfeldolgozás, kötődés, szuggesztív kommunikáció, mentálhigiéné, stressz menedzsment, pszichés szupportálás.

65

45. „ANYA ÖLELJ…” Deák Henriett, Zelenák Melinda Veszprém Megyei Csolnoky Ferenc Kórház Veszprém KMC-kangaroo mother care- Kenguru módszer A fejlődő országok szegény rétegét megcélozva Bogotában két gyermekorvos mutatta be programjukat, amikor az inkubátoros ellátás nem, vagy csak részben állt rendelkezésre. Optimális környezetet teremtve az anyai testmeleggel biztosították a koraszülött babák túlélését, miközben számos más pozitív hatást fedeztek fel… Osztályunk a PIC pályázatnak köszönhetően korszerűsödött. Megújult gépparkunk, köztük hibrid inkubátoraink maximálisan alkalmasak a koraszülöttek és patológiás újszülöttek ellátására. Orvosaink, asszisztenseink, nővéreink alkalmazkodva a gépek kavalkádjához küzd napi szinten azért, hogy a legoptimálisabb környezetet biztosítsa „lelkileg” is az „apró hősöknek” és szüleiknek…A technika árnyékában látjuk az alternatívákat amiket szeretnénk megvalósítani …Az édesanyák magukat okolva, tehetetlenül, könnyeikkel küszködve állnak az inkubátor előtt és nem értik miért nem foghatják kézbe sokszor alig egy kilós gyermeküket. A koraszülött babák az inkubátor óvó, puha fészkébe fúrják fejüket és keresik a kontaktust…Centrumunkban próbáljuk mielőbb az édesanya mellkasára helyezni őket, hogy érinthesse, szagolhassa a mama bőrét és hallja a méhen belül már megszokott ritmust, az életet adó szívverést… Korán „ölelt” babáink hamarabb alkalmazkodnak az inkubátoron kívüli hangos világhoz, a szoptatás kevésbé nehézkes. Nyugodtabbak, gyógyulásuk gyorsabb… Szemléletünk a felgyorsult, technikát előnyben részesítő világban változott meg. Gondosan ügyelünk, hogy érthetően alakítsuk ki programunkat, időt adva mindenkinek a megismerésre és elfogadásra…

66

46. A SZÜKSÉGES „PLUSZ” GYERMEKGYÓGYÁSZAT A LAKTÁCIÓS SZAKTANÁCSADÁSBAN Dr. Steinbach Réka MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest

Az előadás célja: A MRE Bethesda Gyermekkórházban egy éve működő laktációs ambulancia esetein keresztül szeretnék betekintést nyújtani abba, hogy mennyire összetett feladat lehet a szoptatás segítése. Két olyan esetet mutatok be, ahol a hatékony segítségnyújtást az tette lehetővé, hogy gyermekorvosként is gondolkodunk. Esetismertetések: 1. Tejkövesség és ami a következménye lehet. (Egy 4 hónapos gyermek felső légúti panaszainak, ingerköhögésének hátterében aspirált tejkőkonglomerátum igazolódott.) 2. Három mellből is lehet szoptatni? (Járulékos emlőbimbó jelenléte. Tévútra vihet, és sokszor ijesztő lehet, pedig nem kóros. Mit és miért fontos tudni a járulékos emlőbimbókról. Egy mindenre elszánt anya esete, aki az összes lehetőségét kihasználta, hogy kizárólag anyatejjel táplálja újszülöttjét.) Összefoglalás és következtetések: A szoptatás a biológiai norma. Nincs olyan táplálási alternatíva, ami ugyanolyan ideális lenne a csecsemők számára, mint az anyatej. Az anyatejes táplálás pedig csak igen kevés esetben ellenjavallt. Tudományos eredmények bizonyítják, hogy a koraszülöttek esetén az anyatej jótékony hatásai hatványozottan érvényesülnek. A szoptatás primer prevenció az anyára és a csecsemőre nézve is és jótékony hatásai rövid és hosszú távon is igazoltak. Jó, ha tudjuk, hogy a szoptatás nem ösztönös, hanem tanult viselkedés, sikerének feltétele pedig az anya részéről az elhatározás, a segítők részéről pedig a korrekt informálás, tájékoztatás és támogatás, lelki és fizikai szempontból is. A fenti két eset jó példa arra, hogy a gyermekgyógyászat laktációs ismeretekkel bővítve teljesebb segítségnyújtást tehet lehetővé. Zárásként pedig az Anyatejes Ambulanciánk rövid képriportja, avagy milyen problémákkal találkozunk leggyakrabban.

67

47. TAPASZTALATAINK TOAE ÉS BERA HALLÁSSZŰRÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA KAPCSÁN Dr. Kollár Tímea, Dr. Varga Péter, Dr. Pete Barbara, Dr. Harmath Ágnes, Dr. Görbe Éva, Prof. Dr. Rigó János Semmelweis Egyetem I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Budapest Magyarországon a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma által kiadott szakmai protokoll az újszülöttek hazaadásához hallásszűrést is rendel. Ajánlás alapján a hallásszűrés lármadob, vagy a transiens otoakusztikus emisszio (TOAE) alapján működő objektív vizsgálattal ajánlott. A hazaadás előtt elvégzett vizsgálat az esetek egy részében technikai okok miatt nem értékelhető (általában a hallójárat szűk, vagy annak lumene magzatmáz miatt nem átjárható), ismételt hallásszűrés szükséges. Amennyiben a hallás objektíven nem váltható ki, az újszülöttet kontroll vizsgálat céljából audiológiára kell irányítani. Klinikánkon a hallásvizsgálat MAICO típusú, otoakusztikus emisszió elvén alapuló készülékkel történik. A Magyar Cochlearis Implantáltak Egyesületének felajánlásával lehetőség nyílt arra, hogy betegeink egy részének hallását BERA módszerrel is szűrjük. Vizsgálatunk során arra kerestük a választ, hogy TOAE során kiszűrt újszülöttek hány százalékánál találunk a szűrő BERA módszerrel is kóros eltérést. Utánkövetéssel kerestük a választ arra, hogy a szülők elviszik-e kontroll vizsgálatra az újszülöttet, a vizsgálat mikor és milyen eredménnyel zárul. Százötven újszülött esetében végeztük el a szűrést mindkét módszerrel. Részletes eredményeinket és gyakorlati tapasztalatainkat ismertetjük előadásunkban.

68

48. IMMUN EREDETŰ ÚJSZÜLÖTTKORI THROMBOCYTOPENIA A NIC 5 ÉVES ANYAGÁBAN Dr. Závogyán Tímea, Dr. Tokodi István, Dr. Simon Gábor Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház, Székesfehérvár

Az újszülöttkori thrombocytopenia gyakori haematológiai eltérés a neonatalis intenzív centrumba került betegek között. A korai (72 órán belüli) manifesztáció okai között jelentõs szerepet játszik az immun etiológiájú (alloimmun, autoimmun). Retrospektíve 5 év beteganyagát vizsgáltuk meg, akiknél thrombocytopenia részdiagnózisként szerepelt. 2008-2013 között 21 beteget kezeltünk thrombocytopenia tüneteivel, közülük 8-nál igazolódott az alloimmun és 1-nél autoimmun etiológia. Elõadásunkban az alloimmun eredetû eseteket részletezzük a diagnózis felállítása, kezelés, utánkövetés szempontjából.

69

49. A LISSENCEPHALIÁRÓL EGY ESETÜNK KAPCSÁN (POSZTER) Dr. Merényi Adrienn, Dr. Mátay Lilla, Dr. Tenk Tamás, Dr. Szabó Éva Csolnoky Ferenc Kórház Veszprém, NIC Poszterünkön az idegrendszeri migrációs zavarok közé tartozó lissencephalia neonatológiai vonatkozásait foglaljuk össze egy koraszülöttünk kapcsán. A lissencephalia az agykéreg tekervényeinek veleszületett károsodásával járó betegség spektrum legsúlyosabb formáját, sima felszínű agyat, azaz lényegében agyriát jelent. A háttérben álló génmutáció, az eltérő agyi morfológia és klinikum alapján több típusa ismert. Lehet izolált fejlődési rendellenesség, de együtt járhat más szervek (pl. vázizomzat, genitáliák) érintettségével is. A legsúlyosabb formák jelentős idegrendszeri tünetekhez, majd korai halálhoz vezethetnek. Amennyiben ismert a betegséget okozó gémutáció, későbbi terhességek során lehetőség van a prenatalis diagnózisra. Betegünk domináló tünete a 3. hónap során kezdődő görcsök mellett a kezdettől észlelt táplálási nehézség és rendkívül lassú súlygyarapodás volt. A diagnózist a képalkotó vizsgálatok vetették fel, majd a postmortem neuropatológiai vizsgálat megerősítette. A Magyarországon elérhető, a leggyakoribb mutációkra kiterjedő molekuláris genetikai vizsgálat a mutációt azonosítani nem tudta, genetikai diagnózis sajnos nem született.

70

50. TAPASZTALATAINK A DCONT TREND VÉRCUKOR MÉRŐ KÉSZÜLÉKRŐL (POSZTER) Dr. Lukács Miklós1; Dr. Csákány M. György2; Dr. Csáthy László1 Budapest, Jahn-Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet: NIC-PIC II1; Szülészeti-Nőgyógyászati Osztály2 Célunk A Dcont Trend készülékkel és a Központi Laborban mért vércukor értékek összeha¬sonlí¬tása volt. Az újszülött mintából vizsgáltuk az eredmények esetleges Htk függését. Módszerek: Egy újszülöttekből (48 fő) és felnőttekből (57 fő) álló összesen 105 fős csoport vércukor értékeit egyrészt Dcont Trend vércukormérő használatával, másrészt a Központi Labor vércukor mérései során nyertük és a két módon nyert vércukor értékeket Mann-Whitney próbá¬val hasonlítottuk össze. Az újszülöttekből álló csoportban vizsgáltuk, a haematocrit érték befolyásolja-e a vércukormérés ereményt. Eredmények: A Dcont Trend és a Központi Labor mérései között szignifikáns eltérést találtunk (p=0,0495). A Dcont Trend átlagosan 0,71 mmol/l értékkel magasabbat mért a Központi Labor eredményeihez képest. Az újszülött csoportban a hematocrit nem befolyásolta a Dcont Trenddel mért vércukormérés eredményeit (p=0,559). A Dcont Trend vércukormérővel, az etalonhoz képest átlagosan 0,71 mmol/l értékkel magasabb vércukor szintet mértünk. Valamint megállapíthatjuk, hogy vizsgálatunk során a Dcont Trend vércukormérő értékei függetlenek a vér hematokrit értékeitől.

71

51. CONGENITALIS HYPOGLYCAEMIA DIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS NEHÉZSÉGEI Dr. Méder Ünőke1, Dr. Jermendy Ágnes1, Dr. Brandt Ferenc1, Dr. Bokodi Géza1, Dr. Rudas Gábor2, Dr. Lengyel Zsolt3, Prof. Dr. Verebély Tibor1, Dr. Körner Anna1, Dr. Szabó Miklós1 Semmelweis Egyetem, I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika Semmelweis Egyetem, MR Kutatóközpont,3Pozitron Diagnosztika Központ, Budapest 1

2

A szerzők esetismertetés keretében egy congenitalis hypoglycaemia miatt kezelt csecsemő kórtörténetét ismertetik. A gyermeket elhúzódó újszülöttkori hypoglycaemia miatt 6. életnapja óta gondozzuk klinikánkon. Rendszeres etetés, majd folyamatos szondatáplálás mellett is folyamatos intravénás glukózbevitelt igényelt (25 mg/kg/min glukózflow). A hypoglycaemiás epizód során mért magas inzulinszint, illetve az anyai diabetes kizárása alapján a congenitalis hyperinzulinizmus diagnózisát állítottuk fel, melyhez kardiológiai ultrahangvizsgálattal megerősített intraventricularis septum hypertrophia társul. Koponya MR vizsgálata lényegi kóros eltérést nem igazolt. Két hetes életkorban kezdtük el diazoxid kezelését, mely gyógyszer a béta-sejtek K csatornáinak gátlásán keresztül csökkenti az inzulinelválasztást, ám a javasolt maximális terápiás dózis mellett sem észleltünk javulást. A diazoxid kezelés kudarca miatt szomatosztatin analóg octreotid intravénás adását kezdtük. Az octreotid alkalmazásával jobb vércukor-kontrollt észleltünk, az addigi folyamatos, gyomorszondán át végzett etetését 3 óránkénti szakaszos táplálásra tudtuk váltani, azonban éhezés kapcsán ekkor is hypoglycaemia alakult ki. Következő diagnosztikus lépésként hasi PET-CT vizsgálat történt, mely a pancreasfejben egy fókuszú izotóp halmozást mutatott, endokrin tumor jelenlétét igazolva. Azonos lokalizációban a hasi MR vizsgálat szintén egy terimét írt le, így 5 hetes korban kuratív célú subtotalis pancreatectomia elvégzése mellett döntöttünk. A postoperatív időszakban a szájon át történő glukózpótlást szakaszosítani tudtuk, intravénás glukózpótlásra nem szorul, azonban az octreotide adást elhagyni nem tudtuk, bár a dózis csökkenthető volt (~10 mikrog/kg/die). A gyermek hazaadásakor, 4 hónapos korban, intramuscularisan adható, lassan felszívódó somatostatin analóg adására tértünk át. A gyermek jelenleg jól fejlődik, hypoglycaemiás epizód nem fordult elő.

72

52. A KÖLDÖKZSINÓR ÁLLOMÁNY MESENCHIMÁLIS ŐSSEJTJEINEK VIZSGÁLATA, MINT POTENCIÁLIS TERÁPIÁS FORRÁS Dr. Horváth Zsolt, Dr. Bérces Mária, Dr. Bíró Liliána, Dr. Elek Norbert, Dr. Jenei Viktória, Dr. Katona Nóra, Dr. Kotormán Tünde, Dr. Kovács Emese, Dr.Kovács Judit, Dr. Kovács Tamás, Dr. Kovács-Pászthy Balázs, Dr. Polonkai Edit, Dr. Pótor László, Dr. Riszter Magdolna, Dr. Sveda Brigitta, Dr. Szima Sándor, Prof. Dr. Balla György DE OEC Gyermekgyógyászati Intézet, Neonatológia Tanszék, Debrecen Az elmúlt két évtizedben a neonatológia fejlődésével a koraszülöttek túlélési esélyei drámaian javultak, lehetővé téve, hogy a 22-24. gesztációs hét között születettek jelentős része is életben maradjon. Az elmúlt évek erőfeszítései a koraszülött utóbetegségek, a ROP és a BPD csökkentésére irányultak és irányulnak. Mind az eszközfejlesztések, gyógyszeres kezelések, változó ellátási és monitorizálási stratégiák ezek prevencióját célozták meg. Az erőfeszítések hatása érezhető, de áttörő javulást nem hozott, nem is beszélve arról, hogy a kifejlődött betegségekre megnyugtató kezelési mód továbbra sincs. Ez teszi szükségessé, hogy a koraszülött utóbetegségek továbbra is intenzív kutatások tárgyát képezzék. Tanszékünkön 2012 novemberétől a TÁMOP-4.2.2A-11/1/KONV-2012-0045 pályázati forrásból különböző sejtes illetve kisállat ROP modellek beállítását kezdtük el, melyekben ezen betegség kezelhetőségét kívánjuk vizsgálni. Koraszülöttek és érett újszülöttek Wharton kocsonyából mesenchymális őssejteket szeparálunk és tenyésztünk különböző metodikákat tesztelve. A sejtes modellben immortalizált retinális pigment epithel sejteket (ARPE19) használunk, melyek stresszre adott válaszát befolyásoltuk őssejtek kondicionált médiájával. Az állatkísérletben C57BL típusú újszülött egerekben hyperoxiával ROP-ot idézünk elő, melyet többek között szintén intravitrealisan és intraperitonealisan adott mesenchymalis őssejttel és őssejt kondicionált médiával próbálunk kedvezően befolyásolni. Eddigi tapasztalataink alapján elmondható, hogy az újszülöttek (egyébként megsemmisítésre váró) köldökzsinór Wharton kocsonyájából megbízhatóan szeparálhatók a mesenchymális őssejtek, 2-4 héttel a születés után már forrásul szolgálhatnak az utóbetegségek kezeléséhez.

73

Referátum

GONDOZATLAN TERHESSÉG Dr. Orvos Hajnalka Szegedi Tudományegyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika, Szeged

Célkitűzés: Terhesgondozásra nem járt anyák szociális és újszülöttjeiknek neonatológiai adatainak elemzése. Anyag és Módszer: SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján 2005. és 2011. között 17507 újszülött született, 142 (0,8%) gondozatlan terhességből. Elemezésre került az anyák életkora, iskolai végzettsége, családi állapota, megelőző terhességek és szülések száma, az újszülöttek neonatológiai adatai és állami gondozásba kerülésüknek aránya, az eredmények országos adatokkal kerültek összehasonlításra. Eredmények: Az anyák átlagos életkora 26,7± 7,4 év volt, közülük 13 (9,2%) fiatalkorú, 82 (58,1%) hajadon, 28 (19,8%) kevesebb, mint 8 osztályt végzett. Az átlagos terhességi hét 36,7± 3 hét, születési súly 2825,3 ± 624 g volt, szignifikánsan alacsonyabb az országos átlagnál (3340g). Szignifikánsan kevesebb újszülött 29 (20,4% vs. 26%) született császármetszéssel, szignifikánsan több volt koraszülött (30,3% vs. 9%). Az intenzív ellátás igényében nem volt különbség. Magasabb volt a veleszületett fejlődési rendellenesség aránya (6,3% vs. 4%), a különbség nem volt szignifikáns. Szignifikánsan magasabb volt az intrauterin retardáció (16,9% vs. 10%) előfordulása. Szignifikánsan több újszülött került ideiglenes hatállyal állami gondozásba (22,5% vs. 0,4%). Következtetés: A terhesgondozásra nem járt nők alacsony iskolázottságúak és nagy részük hajadon volt. A nem gondozott terhességből született újszülöttek között az országos átlagnál szignifikánsan magasabb a koraszülöttek, az intrauterin retardatióval születettek, valamint az állami gondozásba kerülők aránya.

74

Jegyzet ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... .........................................................................................

75

Jegyzet ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... ......................................................................................... 76

Kongresszus támogatói: GE HEALTHCARE MEDEXPERT KFT. CHIESI HUNGARY KFT. NESTLÉ HUNGÁRIA KFT. MILUMIL ABBVIE KFT. DRÄGER KFT. H.S.-MEDPLAN KFT. MEDIFAIR KFT. MED-PRO HUNGARY KFT. MEDIREX KFT. ANAMED KFT. BIOTEST HUNGÁRIA KFT. CPP BUDAPEST KFT. RADIOMETER MAGYARORSZÁG KFT. HIPP KFT. TRIMUS KFT. SIAD HUNGARY KFT. RÉGIÓ PARK MISKOLC KFT.

77

A KONRESSZUS ÉS A HOZZÁ KAPCSOLÓDÓ HELYSZÍNEK