Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mi n t I . f o kú h a t ó s á g 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel. (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail: [email protected]

Ikt.sz.: 117-39/2010. Ea.: Hering Róbert/Kné [56/523-401]

Tárgy:

„Beregi komplex árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztés” vízjogi létesítési engedélye Vízikönyvi szám: Tisza/7617

A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (székhely: 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19.; rövidített név: FETI-KÖVIZIG) megbízásából eljáró VIZITERV ENVIRON Korlátolt Felelősségű Társaság (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 15.; rövidített név: VIZITERV ENVIRON Kft.) 2009. szeptember 30-án kelt, 403-142/2009. számú beadványában a „Beregi komplex árapasztási és ártér-revitalizációs fejlesztés” vízjogi létesítési engedély kiadására indult eljárásban a következő döntést hoztam: Határozat A VIZITERV ENVIRON Kft. által, 403/2009. számú és az azt módosító 2010. májusában összeállított tervdokumentáció alapján vízjogi létesítési engedélyt adok arra, hogy A „Beregi Tározó” konzorcium [a konzorcium vezető partnere a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (székhely: 1012 Budapest, Márvány utca 1/d); KÜJ: 101338880], [továbbiakban: engedélyes] a „Beregi komplex árapasztási és ártér-revitalizációs fejlesztés”-t 2014. december 31-ig kivitelezhesse az alábbi előírások betartása mellett. I. Az engedélyezett vízilétesítmények: A vízjogi engedély a benyújtott tervdokumentáció szerinti megbontásban tartalmazza az engedélyezett vízilétesítményeket: A. A Beregi árapasztó tározó B. Beregi árapasztó tározó-vízbeeresztő műtárgy C. A Lónyai árapasztó fióktározó és a Beregi vízgazdálkodási rendszer továbbfejlesztése D. Monitoring és informatikai rendszer A megvalósítani tervezett rendszer céljai: Az árvízi biztonság növelése, a határmenti vidékfeljesztés támogatása a felszíni vízkészletek természetközeli hasznosításával, a természeti értékek megőrzése.

2

A.) A Beregi árapasztó tározó

Elhelyezkedése: A FETI-KÖVIZIG működési területén (a 2,01 számú Beregi ártéri öblözetben), a Makócsa- és a Szipa-főcsatornák vízgyűjtőterületén tervezett tározó Gergelyiugornya (közigazgatásilag Vásárosnaményhez tartozik), Jánd, Gulács, Tivadar, Tarpa, Hetefejércse, Márokpapi, Tákos és Csaroda települések közötti térségben fekszik. A határoló töltés a legtöbb településhez viszonylag közel húzódik, körtöltésszerűen veszi őket közre. Ezen kívül észak felől a 41-es út, kelet felől a 41117-es, illetve a 4127-es sz. utak, dél felől pedig a Jánd–Gulács (4113. sz.) közút alkotja a tározó határát. Az árvízi tározó főbb adatai: − A vízkivétel helye: − Vízkivétel kapacitása: − MÁSZ: − Maximális tározási szint: − Tározótöltés koronaszint: − Térfogat: − Tározó jogi területe: − Statikus elöntési felület − Átlagos vízmélység:

Tivadar felett, Tisza 707 fkm 600-1000 m3/s 114,90 mBf 109,60 mBf 110,60 mBf 58 millió m3 60 km2 52,3 km2 1,11 m

Tervezett létesítményei: TÁROZÓTÖLTÉSEK A tervezett árvízi tározó teljes kerülete 56,9 km, határait többségében új töltések alkotják összesen 50,5 km hosszúságban. Ezen kívül 4,5 km-en magaspart határolja az elöntött területet, ezen a szakaszon a töltéssel közel megegyező magasságon burkolt üzemi út került megtervezésre. További 1,9 km-en meglévő közút képezi a tározó határát (Tarpa-Márokpapi között). Meglévő tiszai védvonal a kiválasztott változatban nem képezi a tározó határát, kivételt képez a beeresztő, illetve leeresztő műtárgyak közvetlen közelébe eső két védvonalszakasz, melyek a műtárgyak két oldalán bekötő tározótöltések között elbontásra kerülnek, és új, a műtárgyakhoz kapcsolódó védvonalszakaszok épülnek ki a tiszai elsőrendű védvonal paramétereinek megfelelően. A tározó maximális tározási vízszintje 109,60 mBf, a tervezett töltések burkolat nélküli koronaszintje e fölött 1,0 m-rel, tehát 110,60 mBf szinten kerül kialakításra. A kétoldali rézsűhajlás: 1:3, a koronaszélesség általában: 4,0 m, egy rövidebb szakaszon 5,0 m. A talajtani szakvélemény alapján a humuszleszedés vastagsága átlagosan 50 cm. Déli töltésszakasz: Tisza jobb parti fővédvonal 53+824 tkm szelvényétől indul, és tiszai védvonalhoz a 38+650 tkm szelvénynél köt be. A tiszai töltésnél a nyers földmű (burkolat nélküli) kezdő magassága 113,53 mBf, innen csökken le a töltésmagasság Gulácsnál, az 5+300 tkm-nél 110,60 mBf szintre, ami a maximális tározási vízszint + 1,0. A déli töltésszakasz hossza 13090 m. Északi töltésszakasz: A leeresztő műtárgy alatt a 37+800 tkm szelvénynél indul, és a 41117. sz. útba köt be, a 15/1 sz. csatorna keresztezése utáni erdőnél. Az északi töltésszakasz hossza 24 406 m, a nyers földmű magassága a teljes szakaszon 110,60 mBf. Az északi töltés szakasz nyomvonala természetvédelmi szempontok miatt a 2010. júniusában összeállított kiegészítő dokumentáció alapján, négy helyszínen módosult.

3

Keleti töltésszakasz: A keleti töltésszakasz Hetefejércse délkeleti végétől indul, és a meglévő tiszai fővédvonalat az 54+260 tkm szelvényben éri el. Magassága a Kőris-erdőt elérve hasonlóan alakul, mint a déli töltésszakasz, tehát a Tisza felé egyre emelkedik, követve a beeresztési felszíngörbét, a tiszai csatlakozásnál a nyers földmű magassága 113,53 m Bf. A keleti töltés hossza: 12 972 m. A keleti töltés szakasz nyomvonala természetvédelmi szempontok miatt a 2010. júniusában összeállított kiegészítő dokumentáció alapján egy helyszínen módosult. A tározó tervezett új töltései füvesített földmű, 4,0, illetve 5,0 m koronaszélességű, 1:3-as kétoldali rézsűhajlású és mindkét oldalon 10-10 m széles fenntartási sávval rendelkezik. Az északi töltés a teljes hosszon 4,0 m koronaszélességű, a déli és a keleti töltésszakaszok pedig a tiszai fővédvonal és a Tivadar–Tarpa út között 5,0 m koronaszélességgel bírnak, megegyezve a fővédvonallal, illetve a beeresztő műtárgy bekötőtöltéseivel. Altalaj-állékonyság szempontjából veszélyes szakasz lehet az északi töltés (holtágkeresztezéssel is érintett) 6+275-6+750, 7+275-7+625 tkm közötti szakasza, valamint a 8+025-8+300 tkm közötti szakasza, ahol a fedőréteg elvékonyodik. Ezért e szakaszokon a vízoldali fenntartási sáv szélességében vízzáró szőnyeg építése szükséges a kellő állékonyság biztosítása érdekében. A töltéskoronán a teljes hosszban 3 méter szélességű aszfaltburkolat létesül. A burkolat rétegrendje a 4,0, illetve az 5,0 m koronaszélességű szakaszokon eltér, 35 cm, illetve 50 cm vastagságú. A burkolat aljának magassága a tengelyben mérve éri el a tervezési szintet, tehát a burkolat magassága még e fölött van 35, illetve 50 cm-rel. A rétegrendek az alábbiak. A Déli töltésszakasz a 0+879-13+026 között, a Keleti töltés a 0+000-11+843 között, a teljes Északi töltés és a magasparti szakaszon: 5 cm AB-11 aszfalt 15 cm CKt alap 15 cm homokos-kavics ágyazat geotextília A Déli töltésen a 0+000-0+879 tkm, és a Keleti töltésen a 11+843-12+972 tkm között: 5 cm AB-11 aszfalt 5 cm K22 kötőréteg 20 cm CKt alap 20 cm homokos-kavics ágyazat geotextília A keresztező-, és az ún. bajuszrámpák szintén aszfaltburkolatot kapnak. A burkolt szakaszok és a földutak csatlakozásánál minimálisan 50 m hosszon a földút rendezésre kerül, amiből minimálisan 28 m hosszon burkolatot kap. A tározó töltései a VTT többi tározójához képest viszonylag alacsonyak, azonban hosszabb szakaszokon itt is célszerű hullámvédő erdősáv telepítése. Alkalmazkodva a helyi körülményekhez – kisebb vízmélység – a tervezett erdősáv szélessége 20 m, a telepített fafajok kiválasztásánál is szempont volt a kisebb mélységű víz hullámzásának megakadályozása. A Déli töltésszakaszon a 5+520-7+900 és a 8+300-12+100 tkm szelvények között, az Északi töltésszakaszon a 0+650-6+430, a 7+060-8+880, a 8+970-14+010, valamint a 16+180-16+930 tkm szelvények között szükséges véderdő. A Keleti töltésszakaszon a 2+900-7+180 tkm között létesül erdősáv a védvonal mentén, a 2+485-2+850 tkm között pedig a védvonaltól kissé távolabb, az anyagnyerőhely területén létesül erdő.

4

Magasparti szakasz: A magaspart azon szakaszain melyek nem kapcsolhatók meglévő utakhoz a töltéssel megegyező burkolattal ellátott üzemi út létesül 110,60 m Bf szinten. A nyomvonal egyes szakaszin, azzal párhuzamosan természetvédelmi célból övárok építését, ill. kökényes cserjesáv kialakítását tervezték. A magasparti szakasz nyomvonala természetvédelmi szempontok miatt a 2010. júniusában összeállított kiegészítő dokumentáció alapján egy helyszínen módosult. Egyéb építmények: A tervezett védvonal számos meglévő belvízcsatornát és utat keresztez. A keresztezett földutak nagy része megmarad, az esetlegesen megszűnők újonnan létesülő földúttal kiváltásra kerülnek. A megmaradó és az újonnan létesülő földútkeresztezéseknél keresztrámpák épülnek. A keresztező műtárgyak nagy részénél szintén létesülnek egy vagy kétoldali rámpák. A rámpák a töltéskoronával megegyező aszfaltburkolatot kapnak. A csatornakeresztezéseknél, összesen 23 helyen zsilipes műtárgy létesül: déli töltés 10+947 S4, 8+302 S5, 5+514 S6, 4+173 S7, 0+746 S13, északi töltés 16+073 Z1, 13+810 Z2, 12+522 Z3, 8+888 Z4, 6+533 Z5, 2+833 Z6, 19+808 S1, 4+306 S2, 2+204 S3, 4+954 S16, 22+910 S15 és 23+944 S12, keleti töltés 1+031 Z7, 11+228 S8, 9+717 S9, 7+201 S10, 3+898 S11 jelű zsilipek. A magasparti szakaszon a Z8 jelű műtárgy létesül a 4+457 tkm szelvényben. Az engedély a műtárgyakat később részletezi. A többi csatornakeresztezésnél (ahol nem létesül műtárgy) a védvonal alatt, illetve a töltésláb két oldalán, attól legalább 20-20 méteren a csatorna betöltésre kerül. A keresztező földutaknál a töltést alatti szakaszon betemetésre kerül az útárok. A csatorna-, illetve árokbetöltések hossza a töltéstest alatt átlagosan 50 m. A betöltésre kerülő csatornáktól összekötő csatorna vezet, azokig a csatornákig, amelyeken műtárgy létesül, így ezek vize is átvezetésre kerül. Az összekötő csatornák a tározó felőli oldalon nem közvetlenül a tervezett védvonal mellett létesülnek, hanem távolabb, a hullámvédő erdősáv tározó felőli oldalán. A töltéskoronán a szelvényezést jelölő köveket kell elhelyezni, összesen 50 db km követ és 454 db hm követ. Észlelőrendszer Vízmércék: Az árvízi vízbeeresztést a vízbeeresztő és leeresztő műtárgyaknál kialakuló Tiszavízszint alapján kell végezni. Annak észlelésére a hullámtéri töltésoldalba, a műtárgyak felett, a tervezett új árvízvédelmi töltés kiindulásánál rézsűs lapvízmércét kezelőlépcsővel kell elhelyezni Ezen felül, a vízbeeresztő és leeresztő műtárgyak környezetében a tározó töltésében is kezelőlépcsővel ellátott rézsűs lapvízmércét kell elhelyezni. A tározótöltést keresztező műtárgyaknál vízmércék létesülnek: Fekvő vízmérce kezelőlépcsővel a Z1, Z5 és az S6 jelű műtárgyaknál, a csatornák rézsűjén, a mentett és a tározó felőli oldalon, valamint a töltés rézsűjén, a tározó felőli oldalon. A Z1 és az S6 műtárgyaknál a fekvő vízmércéket álló mércékkel is ki kell egészíteni. Észlelő kutak: A talajvízszint változások nyomon követésére a meglévő vízrajzi törzsállomások és a tározóval egy időben létesített új észlelő kutak szolgálnak. A kutakat részletesebben a Monitoring rendszernél tartalmazza az engedély. Pontjelek: A függőleges és vízszintes elmozdulás mérésére a vízbeeresztő és leeresztő műtárgyon, valamint a töltéskeresztezéseknél létesülő 25 db zsilipes műtárgyakon acél pontjelek kerülnek elhelyezésre. A töltésépítéshez kapcsolódó infrastruktúra dokumentáció részletesen tartalmazza.

kiváltások

terveit

az

engedélykérelmi

5 Anyagnyerőhelyek: Az 508-45/2010. számon kiadott környezetvédelmi engedély előírásai szerint a 2010 júniusában összeállított kiegészítő dokumentáció a tározó töltéseinek építéséhez szükséges anyagnyerőhelyek listáját, és a hozzájuk kapcsolódó részletes információkat pontosította, ill. kiegészítette. Közel 1,8 millió m3 töltésépítésre alkalmas anyag található a feltárt anyagnyerő helyeken. A beruházás összes földmunkaigénye mintegy 2,0 millió m3, ebből anyagnyerő helyről szükséges biztosítani 1,75 millió m3-t. (A fennmaradó anyagmennyiséget a leeresztési vezérárok, a természetvédelmi-tájgazdálkodási vízpótló csatorna, illetve a tervezett összekötő csatornák földanyaga biztosítja. Az eredeti tervben nagyobb földmennyiség szerepelt, ezt a fenntartási sávok méretének optimalizálásával csökkentették le.) Jel A1 A3 A28 A6 A8 A9

A27 A11 A25 Tartalék A13

A19 A26 A30

A31 A32 A41 A43 A42

Helység Hrsz JÁND 063/21 VNAMÉNY 0191/4 VNAMÉNY 0177/7 CSARODA 0203 MPAPI 093/8 MPAPI 013/9 013/10 013/11 MPAPI belt. HFEJÉRCSE 045 HFEJÉRCSE 0205/12-14 HFEJÉRCSE 0205/16 TARPA 036/3 036/4 036/5 TARPA 067/2 TARPA 031 TARPA 072/17 072/18 072/19 TARPA 072/16 GULÁCS 0169/12 VNAMÉNY 084/1 TÁKOS 021/13, 14 TÁKOS 047/8, 9

Kitermelhető anyag 25 000 m3 56 000 m3 8200 m3 45 000 m3 60 000 m3 143 000 m3

129 000 m3 29 000 m3 128 000 m3 35 000 m3 64 000 m3

62 000 m3 497 000 m3 57 000 m3 ~55 000 m3 23 600 m3 50 200 m3 122 000 m3 46 000 m3

6

Jel Tartalék

Helység Hrsz CSARODA 0301/19 ÖSSZESEN:

Kitermelhető anyag 150 000 m3 1 785 000 m3

BEERESZTŐ MŰTÁRGY A tározó beeresztő műtárgya külön engedélykérelmi dokumentációban került benyújtásra, azonban a műtárgy szerves részét képezi a tározónak, ezért jelen engedélyben, de külön a rendelkező rész B. fejezetében szerepel. TERMÉSZETVÉDELMI-TÁJGAZDÁLKODÁSI VÍZPÓTLÓ CSATORNA Rendeltetése, a vízpótlási célú üzem esetén a vizek bejuttatása a legközelebbi csatornáig (DuzsaDobra-csatorna), ahonnan a víz már továbbjuthat a Makócsa rendszerbe, illetve innen kiágazva egy teljesen új csatornát terveztek, ami a Kőris-erdő keleti szélén észak felé haladva keresztezi a Gulács-Tarpa utat, és a tározó töltését követve Hetefejércse mellett eléri a 19. sz. csatornát. A csatorna fenékszintje a műtárgynál 109,00 mBf, a Duzsa-Dobra-csatorna csatlakozásánál 108,55 mBf-en kapcsolódik annak fenékszintjéhez, 106,75 mBf szinten éri el a Makócsa-főcsatornát, ami után egy 55 cm-es küszöb épül, így a fenékszint 107,30 mBf szintre emelkedik, a végpontja pedig a 19. sz. csatornánál, mint befogadónál található 107,10 mBf szinten, szintén csatlakozva az ottani fenékszinthez. A vízpótló csatorna alapvetően négy szakaszból áll. Az első szakasz a tulajdonképpeni hullámtéri csatorna, mely lehetővé teszi, hogy a kisebb, első fokot megközelítő, illetve meg is haladó árhullámok vize eljusson a beeresztő műtárgyig. Ez a szakasz 109,00 mBf szinten vízszintes fenékkel kerül kialakításra. A második, a mentett oldalon, a műtárgy utáni felső szakasz, mely a Duzsa-Dobra-csatorna eléréséig tart. Fenékszélessége 6 m, rézsűhajlása 1:3, átlagos mélysége 1,0 – 1,5 m közötti – ebben megegyezik a hullámtéri szakasszal. Esése 0,27 ezrelék, számított kapacitása 1,2 m-es átlagos vízmélységgel 6,0 m3/s. A harmadik szakasz a Duzsa-Dobra-csatornától a Makócsa-főcsatornáig tart. Itt az esés a legnagyobb, 0,31 ezrelék, ennek megfelelően a fenékszélesség lecsökkenthető 4,0 m-re. 1,2 m-es vízmélységgel számolva a vízszállítása 5,0 m3/s. A negyedik, alsó szakasza 20 m-re kiszélesedő, 1:6-os rézsűkkel rendelkező, mindössze 1 m mély teknő alakú szelvény. Ez a kialakítás az esésviszonyok miatt vált szükségessé, igen csekély, mindössze 0,06 ezrelékes eséssel rendelkezik. 1,0 m-es vízmélységgel számítva a vízszállítás 4,3-4,5 m3/s. VÍZLEERESZTŐ MŰTÁRGY A műtárgy A műtárgy a Tisza jobb parti töltésének 37+913 tkm szelvényében, a meglévő tiszai töltés védelmében épül egy új, a tározó felé kiépített töltésnyomvonalban. A műtárgy kialakítása aszimmetrikus, csak a hullámtéri oldalon kerül sor nagyméretű energiacsillapító medence kiépítésére. A műtárgy tervezett küszöbszintje 107,00 mBf.

7

A műtárgy egy középső monolit vasbeton tömbből, ehhez a hullámtéri oldalon csatlakozó energiacsillapító medencéből áll. Mindkét oldalon levezető csatorna épül, melynek az energiatörő medencéhez kapcsolódó kezdeti szakasza kővel burkolt. A Tisza felőli csatorna a hullámtéri holtágba torkollik. A csillapító medencében két sorban helyezkednek el az energiatörő vasbeton fogak, melyek előtt a medence anyaga vasbeton, míg azt követően betonba rakott terméskő. A középső monolit vasbeton tömb három darab 2,0 x 2,0 m, négyszög keresztmetszetű zárt csatornát tartalmaz, melyek a zsiliphornyoktól távolodva 2,0 m-ről 2,80 m-re szélesednek ki. Ezeket a csatornákat mindkét oldalon (a Tisza és a tározó felőli oldalon is) az acélszerkezetű, síktáblás zsilipszerkezetek zárják le. A tömb mindkét végén, tehát mind a Tisza felőli, mind a tározó felőli oldalán, a MÁSZ+1,0 m fölé magasodó pillérek az ideiglenes elzárás hornyainak és a besüllyesztett hágcsónak, valamint a víz jó áramlását biztosító vb. kötényfalaknak adnak helyet. A Tisza és a tározó felőli oldalon lévő műtárgyfejek tartalmazzák a 120 cm vastag, a végükön ívesen kialakított, függőleges elválasztó pilléreket, amelyeknek a zsilipek beépítési hornyai között maradó, 40 cm vastag magja a zárt vasbeton csatornák függőleges oldalfalainak a meghosszabbítása. A pillérek közötti 2,0 m széles vízvezető nyílás egy részét felül tölcsérszerű vasbeton kötényfal fedi le, amely vízszintes alkotójú hengerfelülettel, áramvonalasan fut be a zárt csatornák födémének síkjába, hogy biztosítsa a nagysebességű vízáram kontrakciómentes és kis veszteséget okozó beáramlását. Elzárószerkezetek A vízleeresztő nyílások főelzáró berendezései az árvízvédelmi követelményeknek megfelelő kettős elzárást biztosító acélszerkezetű táblák, amelyek a vasbeton műtárgyban kialakított 2,00 × 2,00 m szabadnyílást zárják le. A Tisza felőli főelzárás az „árvízi főelzárás”. A tározó felőli főelzárás az „árvízvédelmi biztonsági főelzárás”. Főbb műszaki adatok: - Küszöbszint: 107,00 mBf - Szabad nyílás szélessége: 2,00 m - Szabad nyílás magassága: 2,00 m - A táblákat mechanikus (kézi) vagy elektro-mechanikus berendezés mozgatja. A vízleeresztő nyílások ideiglenes lezárása kisméretű, kb. 1,10 m magas táblákkal történhet, így nyílás lezárásához 6 db tábla szükséges, ez biztosítja a MÁSZ +1,0 m-es vízszint kizárhatóságát. Leeresztési vezérárok A csatorna fenékszintje a műtárgynál 107,00 mBf, a Jánd-Gulácsi közútnál 108 mBf-en kapcsolódik a terephez. Fenékszélessége 6 m, rézsűhajlása 1:3, átlagos mélysége 1,0 m alatti. A műtárgy hullámtéri oldalán az energiacsillapító medence után a csatorna folytatódik a HoltTiszáig, amely az élő Tiszával gravitációs kapcsoltban áll.

TÁROZÓTÖLTÉSBE LÉTESÍTENDŐ BELVÍZI MŰTÁRGYAK Az árvízi tározó töltése több, kisebb-nagyobb, egyes esetekben jelentős belvízcsatornát fog keresztezni, gátolva, vagy megakadályozva a töltéskeresztezés feletti részöblözet hatékony vízlevezetését. A MŰTÁRGYAK SZERKEZETÉNEK ÁLTALÁNOS ISMERTETÉSE Szerepük szerint megkülönböztethető:
A tározótérből a belvizeket kivezető „Z jelű”
A tározóba a tározótéren kívülről érkező vizeket bevezető „S jelű” műtárgyak, ezekhez szivatytyúállás is tartozik A Z jelű zsilipek száma: 9 (beleértve a Szipa-főcsatorna tározóba lépésénél létesítendő ideiglenes elzárási lehetőséget). Az S jelű (mobil szivattyúkkal) felszerelhető zsilipek száma: 16.

8

A műtárgyak kialakítása, átfolyási szelvénye alapvetően a vízhozam függvénye:
A kisebb vízhozamok (Q<0,300 m3/s) esetében egységesen NÁ1000 mm átmérőjű, gumigyűrűs ROCLA-csövekből kialakított áteresz készül. Ilyen kialakítású műtárgyból készül: 15 db.
A közepes vízhozamoknál (0,300 m3/s 5,0 m3/s) egyedi kialakítással, (ikerszelvényű, illetve háromnyílású) monolit vasbeton keret szerkezetű, négyszög szelvényű átereszek készülnek 3 helyen, a KÖVIZIG kezelésű főcsatornákon, illetve egy speciális, leürítés célját szolgáló zsilipnél.
Speciális műtárgy készül a Szipa-főcsatornának a tározótérbe lépésénél. Itt a közút alatt ideiglenes elzárással kialakított műtárgy épül. Ezzel a műtárggyal, betéttáblák behelyezésével meg lehet akadályozni, hogy havária esetén a túltöltött tározó szintje a közút felett nem kívánatos elöntéseket, károkat okozzon. A műtárgy zárása után a Szipán érkező belvizek átemelését ideiglenesen odatelepített diesel meghajtású szivattyúkkal lehet biztosítani. Fontos, hogy az ideiglenes zsilipet csak rendkívüli esetben szabad elzárni. A műtárgy méreteket úgy állapították meg, hogy települések, vagy kiépített infrastruktúra közelében a mértékadó vízhozamnál a műtárgy okozta visszaduzzasztás 5 cm nagyságrendű, illetve annál kisebb legyen, Mezőgazdasági területeken, településtől távol a mértékadó vízhozam által kiváltott visszaduzzasztás 10 cm vagy 5 - 10 cm közé esik. A vasbeton átereszeket (legyen az vagy előre gyártott ROCLA cső, vagy monolit szerkezet) két függőleges, monolit vasbeton akna szakítja meg. Az egyik akna az árvízi tározó töltésének koronája mellé épül a tározó oldalára, a másik a töltéstengelytől kissé távolabb. Az áteresz mindkét végét 1:1,5-es hajlású sípfej zárja le. Az átereszeket mindkét aknában elhelyezett, függőleges síkban mozgatható acél tábla zárja el. A tározóban a vízszint észlelése 3 műtárgynál lesz biztosítva. Szivattyúállások kialakítása: Nagyobb mértékadó vízhozamok esetében (Q>0,300 m3/s) szivattyúállás épül ki, a töltésbe beépített csőkeresztezéssel. Kisebb vízhozamok esetén (Q<0,300 m3/s) csupán vasalt betonlemez készül a hordozható szivattyúk elhelyezése céljából. A MŰTÁRGYAK ADATAI: • • • • • • • • • • • • •

Z1 jelű műtárgy Csatorna neve: Szipa-főcsatorna Csatorna szelvényszáma: 10+960 km Tervezett töltés szelvényszáma: É16+073 tkm Tervezett töltés koronaszintje: 110,60 mBf Mértékadó vízhozam: 6,760 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 105,65 mBf Mértékadó belvíz mélysége (nyitott zsilipnél): 2,18 m Műtárgy alapozási síkja: 105,05 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 6,00 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 5,10 mBf Műtárgy hossza: 39,77 m Tervezett áteresz belmérete: 2 x 2,40 m x 2,0 m + 1 x 2,80 m x 2,0 m Tervezett zsiliptábla mérete: 3 db 2,0 m x 2,0 m

9

• • • • • • • • • • • •

Z2 jelű műtárgy Csatorna neve: Üzemi árok Tákos közelében Csatorna szelvényszáma: Tervezett töltés szelvényszáma: É13+810 tkm Tervezett töltés koronaszintje: 110,60 mBf Mértékadó vízhozam: < 0,200 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 107,00 mBf Műtárgy alapozási síkja: 106,40 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 4,70 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 3,30 mBf Műtárgy hossza: 35,33 m Tervezett áteresz belmérete: NA 1000 mm Rocla gumigyűrűs tömítéssel Tervezett zsiliptábla mérete: Ø 1,00 m

• • • • • • • • • • • • •

Z3 jelű műtárgy Csatorna neve: 19. sz. (Fejércsei) csatorna Csatorna szelvényszáma: 1+830 km Tervezett töltés szelvényszáma: É12+522 tkm Tervezett töltés koronaszintje: 110,60 mBf Mértékadó vízhozam: 0,600 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 105,50 mBf Mértékadó belvíz mélysége (nyitott zsilipnél): 0,85 m Műtárgy alapozási síkja: 104,90 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 6,20 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 3,90 mBf Műtárgy hossza: 42,23 m Tervezett áteresz belmérete: 1,40 m x 1,40 m Tervezett zsiliptábla mérete: 1,40 m x 1,40 m

• • • • • • • • • • • •

Z4 jelű műtárgy Csatorna neve: 20/1. sz. csatorna Csatorna szelvényszáma: 0+753 km Tervezett töltés szelvényszáma: É8+888 tkm Tervezett töltés koronaszintje: 110,60 mBf Mértékadó vízhozam: 5,000 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 105,50 mBf Műtárgy alapozási síkja: 104,90 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 6,20 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 4,20 mBf Műtárgy hossza: 41,78 m Tervezett áteresz belmérete: 2 x 1,85 m x 1,60 m Tervezett zsiliptábla mérete: 2 db 1,60 m x 1,60 m

• • • •

Z5 jelű műtárgy Csatorna neve: Makócsa-főcsatorna Csatorna szelvényszáma: 2+850 km Tervezett töltés szelvényszáma: É6+533 tkm Tervezett töltés koronaszintje: 110,60 mBf

10

• • • • • • • • •

Mértékadó vízhozam: 5,440 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 104,50 mBf Mértékadó belvíz mélysége (nyitott zsilipnél): 2,24 m Műtárgy alapozási síkja: 103,90 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 7,20 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 4,60 mBf Műtárgy hossza: 45,84 m Tervezett áteresz belmérete: 2 x 1,85 m x 1,60 m + 1 x 2,10 m x 1,60 m Tervezett zsiliptábla mérete: 3 db 1,60 m x 1,60 m

• • • • • • • • • • • • •

Z6 jelű műtárgy Csatorna neve: Halvány-csatorna Csatorna szelvényszáma: 1+328 km Tervezett töltés szelvényszáma: É2+833 tkm Tervezett töltés koronaszintje: 110,60 mBf Mértékadó vízhozam: 0,150 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 105,50 mBf Mértékadó belvíz mélysége (nyitott zsilipnél): 0,60 m Műtárgy alapozási síkja: 104,90 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 6,20 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 4,30 mBf Műtárgy hossza: 41,03 m Tervezett áteresz belmérete: NA 1000 mm Rocla gumigyűrűs tömítéssel Tervezett zsiliptábla mérete: Ø 1,00 m

• • • • • • • • • • • • •

Z7 jelű műtárgy Csatorna neve: Bogaras-csatorna Csatorna szelvényszáma: 0+440 km Tervezett töltés szelvényszáma: K1+031 tkm Tervezett töltés koronaszintje: 110,60 mBf Mértékadó vízhozam: < 0,100 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 108,00 mBf Mértékadó belvíz mélysége (nyitott zsilipnél): 0,40 m Műtárgy alapozási síkja: 107,40 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 3,70 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 3,45 mBf Műtárgy hossza: 28,75 m Tervezett áteresz belmérete: NA 1000 mm Rocla gumigyűrűs tömítéssel Tervezett zsiliptábla mérete: Ø 1,00 m

• • • • • •

Z8 jelű műtárgy Csatorna neve: Tóháti-csatorna Csatorna szelvényszáma: 0+158 km Tervezett töltés szelvényszáma: M4+457 tkm Tervezett töltés koronaszintje: 110,25 mBf Mértékadó vízhozam: < 0,100 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 107,50 mBf

11 • • • • • •

Műtárgy alapozási síkja: 106,90 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 3,85 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 3,50 mBf Műtárgy hossza: 25,32 m Tervezett áteresz belmérete: NA 1000 mm Rocla gumigyűrűs tömítéssel Tervezett zsiliptábla mérete: Ø 1,00 m

• • • • • • • • • • • • • • •

S1 jelű műtárgy Csatorna neve: 15. sz. (Márokpapi) csatorna Csatorna szelvényszáma: 2+730 km Tervezett töltés szelvényszáma: É19+808 tkm Tervezett töltés koronaszintje: 111,60 mBf Mértékadó vízhozam: 0,385 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 107,00 mBf Mértékadó belvíz mélysége (nyitott zsilipnél): 0,75 m Műtárgy alapozási síkja: 106,40 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 5,70 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 3,80 mBf Műtárgy hossza: 40,22 m Tervezett áteresz belmérete: 1,20 m x 1,20 m Tervezett zsiliptábla mérete: 1,20 m x 1,20 m Tervezett szivattyúállás: Ideiglenes szivattyúállás NA 500 nyomócső Beszerzendő szivattyúk: 3 db diesel meghajtású szivattyú: 1 db 200 l/s + 2 db 100 l/s

• • • • • • • • • • • • • •

S2 jelű műtárgy Csatorna neve: Szennyvíztelepről induló csatorna Csatorna szelvényszáma: Tervezett töltés szelvényszáma: É4+306 tkm Tervezett töltés koronaszintje: 110,60 mBf Mértékadó vízhozam: < 0,100 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 107,35 mBf Műtárgy alapozási síkja: 106,75 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 4,35 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 3,40 mBf Műtárgy hossza: 32,93 m Tervezett áteresz belmérete: NA 1000 mm Rocla gumigyűrűs tömítéssel Tervezett zsiliptábla mérete: Ø 1,00 m Tervezett szivattyúállás: Ideiglenes szivattyúállás beépített nyomócső nélkül Beszerzendő szivattyúk: 1 db diesel meghajtású 100 l/s-os szivattyú flexibilis nyomócsővel

• • • • • •

S3 jelű műtárgy Csatorna neve: Gerzon-csatorna Csatorna szelvényszáma: 1+520 km Tervezett töltés szelvényszáma: É2+204tkm Tervezett töltés koronaszintje: 110,60 mBf Mértékadó vízhozam: < 0,300 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 107,00 mBf

12 • • • • • • • •

Műtárgy alapozási síkja: 106,40 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 4,70 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 3,30 mBf Műtárgy hossza: 35,33 m Tervezett áteresz belmérete: NA 1000 mm Rocla, gumigyűrűs tömítéssel Tervezett zsiliptábla mérete: Ø 1,00 m Tervezett szivattyúállás: Ideiglenes szivattyúállás beépített nyomócső nélkül Beszerzendő szivattyúk: 3 db diesel meghajtású 100 l/s-os szivattyú flexibilis nyomócsővel

• • • • • • • • • • • • • • •

S4 jelű műtárgy Csatorna neve: 25/1 sz. csatorna Csatorna szelvényszáma: 0+730 km Tervezett töltés szelvényszáma: D10+947 tkm Tervezett töltés koronaszintje: 111,70 mBf Mértékadó vízhozam: 0,520 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 106,16 mBf Mértékadó belvíz mélysége (nyitott zsilipnél): 0,60 m Műtárgy alapozási síkja: 105,56 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 6,60 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 3,70 mBf Műtárgy hossza: 46,55 m Tervezett áteresz belmérete: 1,20 m x 1,20 m Tervezett zsiliptábla mérete: 1,20 m x 1,20 m Tervezett szivattyúállás: Ideiglenes szivattyúállás Na 600 nyomócső Beszerzendő szivattyúk: 3 db diesel szivattyú: 3 db 200 l/s

• • • • • • • • • • • • • • •

S5 jelű műtárgy Csatorna neve: 25/4 sz. csatorna Csatorna szelvényszáma: 2+166 km Tervezett töltés szelvényszáma: D8+302 tkm Tervezett töltés koronaszintje: 111,70 mBf Mértékadó vízhozam: 0,525 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 106,70 mBf Mértékadó belvíz mélysége (nyitott zsilipnél): 0,80 m Műtárgy alapozási síkja: 106,10 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 6,10 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 4,00 mBf Műtárgy hossza: 46,81 m Tervezett áteresz belmérete: 1,20 m x 1,20 m Tervezett zsiliptábla mérete: 1,20 m x 1,20 m Tervezett szivattyúállás: Ideiglenes szivattyúállás Na 600 nyomócső Beszerzendő szivattyúk: 3 db diesel szivattyú: 3 db 200 l/s

• • • •

S6 jelű műtárgy Csatorna neve: Nagyréti- csatorna Csatorna szelvényszáma: 0+060 km Tervezett töltés szelvényszáma: D5+514 tkm Tervezett töltés koronaszintje: 110,61 mBf

13 • • • • • • • • • • •

Mértékadó vízhozam: 0,145 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 107,20 mBf Mértékadó belvíz mélysége (nyitott zsilipnél): 0,60 m Műtárgy alapozási síkja: 106,60 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 4,50 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 3,30 mBf Műtárgy hossza: 34,19 m Tervezett áteresz belmérete: NA 1000 mm Rocla gumigyűrűs tömítéssel Tervezett zsiliptábla mérete: Ø 1,00 m Tervezett szivattyúállás: Ideiglenes szivattyúállás beépített nyomócső nélkül Beszerzendő szivattyúk: 2 db diesel meghajtású 100 l/s-os szivattyú flexibilis nyomócsővel

• • • • • • • • • • • • • • •

S7 jelű műtárgy Csatorna neve: Urai-oldalág Csatorna szelvényszáma: 0+380 km Tervezett töltés szelvényszáma: D4+173 tkm Tervezett töltés koronaszintje: 111,26 mBf Mértékadó vízhozam: 0,073 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 107,20 mBf Mértékadó belvíz mélysége (nyitott zsilipnél): 0,50 m Műtárgy alapozási síkja: 106,60 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 5,10 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 3,60 mBf Műtárgy hossza: 37,58 m Tervezett áteresz belmérete: NA 1000 mm Rocla gumigyűrűs tömítéssel Tervezett zsiliptábla mérete: Ø 1,00 m Tervezett szivattyúállás: Ideiglenes szivattyúállás beépített nyomócső nélkül Beszerzendő szivattyúk: 1 db diesel meghajtású 100 l/s-os szivattyú flexibilis nyomócsővel

• • • • • • • • • • • • • •

S8 jelű műtárgy Csatorna neve: Üzemi csatorna (közúti-5.csatorna átkötése) Csatorna szelvényszáma: 0+015 km Tervezett töltés szelvényszáma: K11+228 tkm Tervezett töltés koronaszintje: 112,05 mBf Mértékadó vízhozam: < 0,200 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 108,50 mBf Műtárgy alapozási síkja: 107,90 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 4,60 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 3,30 mBf Műtárgy hossza: 35,03 m Tervezett áteresz belmérete: NA 1000 mm Rocla gumigyűrűs tömítéssel Tervezett zsiliptábla mérete: Ø 1,00 m Tervezett szivattyúállás: Ideiglenes szivattyúállás beépített nyomócső nélkül Beszerzendő szivattyúk: 2 db diesel meghajtású 100 l/s-os szivattyú flexibilis nyomócsővel

14

• • • • • • • • • • • • • • •

S9 jelű műtárgy Csatorna neve: Csepleszi-csatorna Csatorna szelvényszáma: 0+070 km Tervezett töltés szelvényszáma: K9+717 tkm Tervezett töltés koronaszintje: 111,34 mBf Mértékadó vízhozam: 0,175 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 107,80 mBf Mértékadó belvíz mélysége (nyitott zsilipnél): 0,50 m Műtárgy alapozási síkja: 107,20 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 4,60 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 3,40 mBf Műtárgy hossza: 34,67 m Tervezett áteresz belmérete: NA 1000 mm Rocla gumigyűrűs tömítéssel Tervezett zsiliptábla mérete: Ø 1,00 m Tervezett szivattyúállás: Ideiglenes szivattyúállás beépített nyomócső nélkül Beszerzendő szivattyúk: 2 db diesel meghajtású 100 l/s-os szivattyú flexibilis nyomócsővel

• • • • • • • • • • • • • • •

S10 jelű műtárgy Csatorna neve: Makócsa-főcsatorna Csatorna szelvényszáma: 14+065 km Tervezett töltés szelvényszáma: K7+201 tkm Tervezett töltés koronaszintje: 111,60 mBf Mértékadó vízhozam: 0,400 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 107,30 mBf Mértékadó belvíz mélysége (nyitott zsilipnél): 1,10 m Műtárgy alapozási síkja: 106,70 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 5,40 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 3,70 mBf Műtárgy hossza: 39,03 m Tervezett áteresz belmérete: 1,20 m x 1,20 m Tervezett zsiliptábla mérete: 1,20 m x 1,20 m Tervezett szivattyúállás: Ideiglenes szivattyúállás NA 500 nyomócső Beszerzendő szivattyúk: 3 db diesel szivattyú: 1 db 200 l/s + 2 db 100 l/s

• • • • • • • • • • • •

S11 jelű műtárgy Csatorna neve: 19. sz. (Fejércsei) csatorna Csatorna szelvényszáma: 6+570 km Tervezett töltés szelvényszáma: K3+898 tkm Tervezett töltés koronaszintje: 111,70 mBf Mértékadó vízhozam: 0,600 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 107,10 mBf Mértékadó belvíz mélysége (nyitott zsilipnél): 0,65 m Műtárgy alapozási síkja: 106,50 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 5,70 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 3,90 mBf Műtárgy hossza: 40,31 m Tervezett áteresz belmérete: 1,40 m x 1,40 m

15 • • •

Tervezett zsiliptábla mérete: 1,40 m x 1,40 m Tervezett szivattyúállás: Ideiglenes szivattyúállás NA 600 nyomócső Beszerzendő szivattyúk: 3 db diesel szivattyú: 3 db 200 l/s

• • • • • • • • • • • • • •

S12 jelű műtárgy Csatorna neve: 15/1. sz. csatorna Csatorna szelvényszáma: 0+715 km Tervezett töltés szelvényszáma: É23+944 tkm Tervezett töltés koronaszintje: 110,60 mBf Mértékadó vízhozam: < 0,300 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 107,10 mBf Műtárgy alapozási síkja: 106,50 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 4,60 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 3,90 mBf Műtárgy hossza: 32,78 m Tervezett áteresz belmérete: NA 1000 mm Rocla gumigyűrűs tömítéssel Tervezett zsiliptábla mérete: Ø 1,00 m Tervezett szivattyúállás: Ideiglenes szivattyúállás beépített nyomócső nélkül Beszerzendő szivattyúk: 3 db diesel meghajtású 100 l/s-os szivattyú flexibilis nyomócsővel

• • • • • • • • • • • • • • •

S13 jelű műtárgy Csatorna neve: Üzemi csatorna (közúti-4.csatorna átkötése) Csatorna szelvényszáma: Tervezett töltés szelvényszáma: D0+746 tkm Tervezett töltés koronaszintje: 112,77 mBf Tervezett töltés koronaszélessége: 5,0 m Mértékadó vízhozam: < 0,300 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 109,00 mBf Műtárgy alapozási síkja: 108,40 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 5,0 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 3,30 mBf Műtárgy hossza: 38,11 m Tervezett áteresz belmérete: NA 1000 mm Rocla gumigyűrűs tömítéssel Tervezett zsiliptábla mérete: Ø 1,00 m Tervezett szivattyúállás: Ideiglenes szivattyúállás beépített nyomócső nélkül Beszerzendő szivattyúk: 3 db diesel meghajtású 100 l/s-os szivattyú flexibilis nyomócsővel

• • • • • • • • •

S14 jelű műtárgy Csatorna neve: Diáksánc-csatorna Csatorna szelvényszáma: 0+215 km Tervezett töltés koronaszintje: 110,60 mBf Mértékadó vízhozam: 0,325 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 107,70 mBf Mértékadó belvíz mélysége (nyitott zsilipnél): 0,50 m Műtárgy alapozási síkja: 107,10 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 4,0 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 3,70 mBf

16 • • • • •

Műtárgy hossza: 30,07 m Tervezett áteresz belmérete: NA 1000 mm Rocla gumigyűrűs tömítéssel Tervezett zsiliptábla mérete: Ø 1,00 m Tervezett szivattyúállás: Ideiglenes szivattyúállás beépített nyomócső nélkül Beszerzendő szivattyúk: 4 db diesel meghajtású 100 l/s-os szivattyú flexibilis nyomócsővel

• • • • • • • • • • • • • • •

S15 jelű műtárgy Csatorna neve: Márokpapiból délre kivezető útárok Csatorna szelvényszáma: Tervezett töltés szelvényszáma: É22+910 tkm Tervezett töltés koronaszintje: 111,10 mBf Mértékadó vízhozam: < 0,200 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 108,70 mBf Mértékadó belvíz mélysége (nyitott zsilipnél): 0,60 m Műtárgy alapozási síkja: 108,10 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 3,50 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 3,20 mBf Műtárgy hossza: 28,15 m Tervezett áteresz belmérete: NA 1000 mm Rocla gumigyűrűs tömítéssel Tervezett zsiliptábla mérete: Ø 1,00 m Tervezett szivattyúállás: Ideiglenes szivattyúállás beépített nyomócső nélkül Beszerzendő szivattyúk: 2 db diesel meghajtású 100 l/s-os szivattyú flexibilis nyomócsővel

• • • • • • • • • • • • • •

S16 jelű műtárgy Csatorna neve: Ipartelepről kivezető árok Csatorna szelvényszáma: Tervezett töltés szelvényszáma: É4+954 tkm Tervezett töltés koronaszintje: 110,60 mBf Mértékadó vízhozam: < 0,100 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 106,05 mBf Műtárgy alapozási síkja: 105,45 mBf Vízoldali akna magassága az alapozási síktól: 5,65 mBf Mentett oldali akna magassága az alapozási síktól: 3,90 mBf Műtárgy hossza: 43,48 m Tervezett áteresz belmérete: NA 1000 mm Rocla gumigyűrűs tömítéssel Tervezett zsiliptábla mérete: Ø 1,00 m Tervezett szivattyúállás: Ideiglenes szivattyúállás beépített nyomócső nélkül Beszerzendő szivattyúk: 1 db diesel meghajtású 100 l/s-os szivattyú flexibilis nyomócsővel

• • • • • •

IZ1 jelű műtárgy Csatorna neve: Szipa-főcsatorna Csatorna szelvényszáma: 17+865 km Tervezett töltés koronaszintje: Mértékadó vízhozam: 5,340 m3/s Műtárgy folyásfenék szintje: 107,30 mBf Mértékadó belvíz mélysége (nyitott zsilipnél): 1,84 m

17

• • • • • •

B.)

Műtárgy alapozási síkja: 106,70 mBf Műtárgy hossza: 12,25 m Tervezett áteresz belmérete: ideiglenes elzárás 2db x 2,00m x 3,00m Tervezett zsiliptábla mérete: nincs Tervezett szivattyúállás: beépített nyomócső nélkül Beszerzendő szivattyúk: 4 x 0,50 m3/s = 2,0 m3/s

Beregi árapasztó tározó vízbeeresztő műtárgy

Elhelyezkedése: A műtárgy a Tisza folyó jobb parti árvízvédelmi töltés 54+040 tkm környezetében létesül. A műtárgy építése a meglévő árvízvédelmi töltés mögött és annak védelmében a mentett oldalon történik. A meglévő árvízvédelmi töltés és a műtárgy hídtengelye közötti távolság ~ 87,00 m. A műtárgy főbb jellemzői: A megvalósítani tervezett vízbeeresztő műtárgy 8 nyílású, szabad vízfelszínű, mozgatható elzárószerkezetekkel szabályozható vízbevezetést biztosító létesítmény. A műtárgyhoz a tározó felőli oldalon nagyfelületű energiatörő utófenék csatlakozik. A 111,50 mBf küszöbszinttel kialakított műtárgy MÁSZ = 114,90 mBf felvízszintnél, (Tiszai árvízszintnél) a 8 db nyílás egyidejű teljes megnyitása esetén, Q = 600 m3/s vízhozam bevezetését biztosítja a tározóba. MÁSZ + 1,0 m = 115,90 mBf felvízszintnél közel 1000 m3/s az elérhető vízszállítás. A műtárgy monolit vasbetonszerkezet, az elzáróberendezések korrózióvédő bevonattal ellátott acélszerkezetek, mozgatásukat elektromechanikus mozgatóberendezés végzi, kézi szükségmozgatás lehetőségével. A természetvédelmi-tájgazdálkodási vízpótlás biztosítására a műtárgyba egy üzemszerűen 6,0 m3/s kapacitású (de távlatilag max. 15,0 m3/s) vízbevezetésre alkalmas csőzsilip lesz beépítve. A vízbeeresztő műtárgy főbb részei: - vasbeton műtárgy, üzemi híddal, - a műtárgyhoz csatlakozó felvíz- és alvíz oldali vasbeton szárnyfalak, - a műtárgy tározó felőli oldalához csatlakozó vasalt beton energiatörő utófenék, - az A.) fejezetben szereplő tájgazdálkodási vízbevezető csatorna, A műtárgy és az üzemi híd A műtárgy vízbevezető nyílásainak küszöbszintje: 111,50 mBf. A fenékszint a kifolyási oldalon 30 cm-rel alacsonyabb, 111,20 mBf. A műtárgyhoz a tározó felől csatlakozó energiatörő utófenéknek ugyancsak 111,20 mBf a fenékszintje. Az alaplemezhez a Tisza felőli oldalon 20,0 m széles vasbeton előfenék csatlakozik. A homokos kavicságyazatra épülő vasbeton lemez vastagsága 50 cm. Felvíz felőli lezárását 5,0 m mélységig lemenő vasalt beton résfal biztosítja. Az előfenék elé 10,0 m széles kőszórás kerül beépítésre. A 8 nyílású főműtárgy teljes hossza a két parti pillér külső szélei között: 92,20 m. A műtárgy keresztirányú mérete az átfolyás irányában: 30,00 m. A pillérek felső kezelőszintje minden pillérnél azonos, de egy pilléren belül változó: 116,70 mBf a Tisza felőli végén, 118,40 mBf a közepén és 117,30 mBf a tározó felőli végén. A legalacsonyabb kezelőszint is a MÁSZ felett 1,80 m magasan van. A szegmenstáblák mozgató-berendezéseinek kezelőszintje: 108,40 mBf. A két parti pillérhez a felvízi és alvízi oldalon a töltésbe bekötő,

18 szivárgásgátló vasalt betonfalak csatlakoznak, amelyek az eredeti terepszint alatt résfalként épülnek meg. A hídpálya teljes szélessége: 9,73 m. A híd pályaszintje a híd tengelyében 118,14 mBf. A pálya 2 rétegű aszfaltburkolattal van ellátva. A műtárgyhoz csatlakozó felvíz- és alvíz oldali vasbeton szárnyfalak A műtárgy szélső pilléreihez felvíz- és alvíz felől helyszínrajzilag íves vonalvezetésű vasbeton szárnyfalak csatlakoznak. A szárnyfalak szögtámfal kialakításúak, síkalapozással. A szárnyfalak a felső kezelőszinttől a terepszintig változó magassággal készülnek, kifuttatásuk az árvízvédelmi töltés 1:3 hajlású rézsűjéhez igazodik. A tározó felőli oldalon az oldalfeltöltések határán lévő alvízi szárnyfalak állandó magasságúak. A műtárgy tározó felőli oldalához csatlakozó vasalt beton energiatörő utófenék A vízbeeresztő műtárgyhoz a tározó felől (az alvízi oldalon) „kaszkád” rendszerű energiatörő utófenék csatlakozik. Az utófenék alvízi szélén az utófenék lezárását 5,0 m mélységig lemenő vasalt beton résfal biztosítja. Az energiatörő utófenék a szétnyíló alvíz oldali szárnyfalak közé van beépítve, folyásirányú hossza: 47,10 m. Az utófenék fenékszintje 111,20 mBf. A medencét a vízátfolyás irányára merőlegesen beépített három végigmenő borda három kisebb szélességű medencére osztja (15,0 m, 10,0 m, 10,0 m széles medencékre). Elzáróberendezések Vízbevezető nyílások főelzáróberendezései A vízbevezetés szabad vízfelszínű vízbevezetéssel történik. A 8 db 8,0 m széles vízbevezető nyílás főelzáróberendezései, az árvízvédelmi követelményeknek megfelelő kettős elzárást biztosító, elektromechanikus mozgatóberendezéssel mozgatott, acélszerkezetű „nyomott szegmenstáblák”. Főbb méretek és szintadatok: - Nyílások száma: 8 db - Szabad nyílás a szegmenstábla vízzáró lemezénél: 8,00 m - A küszöbszint: 111,50 mBf. - A tábla felső éle: MÁSZ + 1,3 m = 116,20 mBf. - A tábla magassága: 4,70 m - A csaptámasz szintje: 115,50 mBf. - A kiemelt tábla alsó éle: MÁSZ + 2,3 m = 117,20 mBf. - A táblák mozgatását kétoldali „gall-láncos” elektromechanikus mozgatóberendezés végzi. Vízbevezető nyílások ideiglenes elzárása. A Tisza felöli oldalon az átfolyó nyílások a vasbeton műtárgyba beépített acélszerkezetű tokszerkezetben megvezetett, egymásra helyezett acélszerkezetű betétgerendákkal zárhatók. Egy nyílás teljes lezárásához 5 db ~ 1,02 m magas betétgerenda szükséges, így biztosítja a MÁSZ + 1,3 m-es vízszint kizárhatóságát. A 8 nyíláshoz egy készlet betétgerendás elzárás van előirányozva. (5 db betétgerenda + 1 db kiemelő gerenda a víz alatti megfogáshoz.) A gerendák hegesztett lemezes szerkezetűek. Egymáshoz és a tokszerkezethez való vízzárását profilgumi tömítés biztosítja.

19 Tájgazdálkodási vízbevezető nyílások főelzáróberendezései A tájgazdálkodási vízbevezető nyílások főelzáró berendezései az árvízvédelmi követelményeknek megfelelő kettős elzárást biztosító acélszerkezetű görgős táblák, amelyek a vasbeton műtárgyban (a középső pillérben) kialakított nyílásokat zárják le. Főbb műszaki adatok: Tisza felőli elzárás - Nyílások száma: 2 db - Küszöbszint: 109,00 mBf. - Szabad nyílás szélessége: 2,00 m - Szabad nyílás magassága: 2,00 m - A táblákat elektro-mechanikus berendezés mozgatja, fogasléc közvetítésével. Mód van kézi mozgatásra is. Hálózati áramkimaradás estén aggregátor áll rendelkezésre. - A mozgatóberendezés kezelőszintje a műtárgy 116,70 mBf-i szintjén van, a pillértetőn. Tározó felőli elzárás: - Nyílások száma: 2 db - Küszöbszint: 109,00 mBf. - Szabad nyílás szélessége: 2,00 m - Szabad nyílás magassága: 2,00 m - A táblákat elektro-mechanikus berendezés mozgatja, fogasléc közvetítésével. Mód van kézi mozgatásra is. Hálózati áramkimaradás estén aggregátor áll rendelkezésre. - A mozgatóberendezés kezelőszintje a műtárgy 118,40 mBf szintjén van, a pillértetőn. Az elzárószerkezet a betonműtárgyba beépített tokszerkezetben sínen gördülő, fogasléc közvetítésével mozgatott hegesztett kivitelű síktáblás elzárás.. A tájgazdálkodási vízbevezető nyílások ideiglenes elzárása A nyílások ideiglenes lezárása kisméretű, ~1,03 m magas táblákkal történik. A Tisza felőli aknában 7 db elzárótábla biztosítja a MÁSZ +1,30 m-es vízszint kizárását egyszerre 1 nyílásban. A tározó felőli akna 2 db elzárótáblával zárható le egyszerre 1 nyílásban, vagy mindkét nyílás 1-1 táblával. Összesen tehát 9 db elzárótábla + 1 db kiemelő keret.

C.) A Lónyai árapasztó fióktározó és a Beregi vízgazdálkodási rendszer továbbfejlesztése

Depóniák rekonstrukciója 1. Csaronda főcsatorna depóniák rekonstrukciója A maximális vízszint + 50 cm-es biztonságnak megfelelő, előirt depóniamagasság: 0+000 km-nél: 108,14 mBf. 18+460 km-nél: 106,06 mBf. 28+670 km-nél: 105,20 mBf. A depónia koronaszélessége 3,00 m, rézsűhajlása: 1:2. A tervezett szakaszok listája Balpart • BP.1. 11+900 – 12+400 km között: 500 m • BP.2. 15+730 – 16+450 km között: 730 m • BP.3. 17+100 – 17+210 km között 110 m • BP.4. 18+320 – 19+100 km között 492 m (2 szakasz) • BP.5. 19+320 – 19+370 km között 36 m • BP.6. 19+760 – 25+900 km között 5.773 m (6 szakasz) • BP.7. 26+870 – 28+420 km között 784 m (4 szakasz)

20 Jobbpart • JP.1. 11+900 – 15+500 km között 3.469 m (3 szakasz) • JP:2. 15+610 – 17+090 km között 1.079 m (4 szakasz) Mindösszesen jobb- és balpart: 12.973 m Földmennyiségek • A depóniákba beépítendő összes nyersföld: 54 ezer m3 • A depóniákba beépítendő összes humuszos talaj: 30 ezer m3 Építés előtt a tervezett depónia és a hullámtéri anyagnyerőhely területén a szükséges irtási munkát el kell végezni. Az építéssel érintett kivett területeken (meglévő depónián és csatorna anyagnyerőhelyen) a humuszt 20-30 cm vastagságban kell leszedni. 2. Dédai-Micz 1+205 szelvénybe csatlakozó holtágnál jp. depónia építés terve A mértékadó vízszint + 50 cm-es biztonságnak megfelelő, előirt depóniamagasság: 1+205 km-nél: 107,05 mBf. A depónia koronaszélessége 3,00 m, rézsűhajlása: 1:2. A tervezett szakaszok listája Jobbparton • A Dédai-Micz csatorna 1+205– 1+376 km szelvénye között 235 m Földmennyiségek • A depóniába beépítendő összes nyersföld: 2918 m3 • A depóniákba beépítendő összes humuszos talaj: 820 m3 Sorszám CsA1 CsA2 CsA3 CsA4 CsA5 CsA6 (tartalék) CsA7 Összesen

Helyrajzi szám

Művelési ág

Kisajátítandó terület (m2) (becsült)

Kitermelhető földmennyiség

Lónya Lónya Lónya Barabás Tiszakerecseny

058 0107/2-3-4 0156 0214

szántó szántó gyep erdő

27200 28780 26380 22000

12000 15500 14900 17300

061

gyep

65470

42000

Lónya

0107/7

szántó

20000

6000

Lónya

0137

csatorna

189 830

5200 112 900

Település

Csatorna kotrások 1. Csaronda főcsatorna kotrása • Engedélyezett fenékszint: 0+000 km: 105,16 mBf. - 6+000 km: 103,96 mBf. • Fenékesés: 0,21 ‰ • Mértékadó vízszint: 0+000 km: 106,56 mBf. - 6+000 km: 105,78 mBf. • Fenékszélesség: 5,00 m • Rézsűhajlás: 1:2 • Vízhozam: 5,20 m3/s - 8,20 m3/s (Gelénes-Csarodai csatorna alatt) A mederkotrást a gyökérzónás iszap eltávolításával, 50 cm-es túlkotrással valósul meg. 2. Szipa főcsatorna hidromechanizációs kotrása 9+030-10+900 szelvények között A Szipa főcsatorna 9+030-10+900 km szelvények közötti szakasza egy rég lefűződött Tisza meder, itt kialakult a Csaronda tó, mely Csaroda település belterületével határos.

21 A vízszabályozás, vízvisszatartás érdekében a beruházás keretében a csatorna 8+960 km szelvényében egy fenékküszöb épül. A fölötte lévő tó vízmélységének növelése érdekében a mederben lerakódott iszapot el kell távolítani. A csatorna itt 20-48 m szélességet is eléri, ezért hidromechanizációs kotrás úszókotróval, 70-80 cm vastagságban történik. Zagyelhelyezés: Az eltávolítandó iszap mennyisége: 22.680 m3, a kitermelt zagy mennyisége 7-7,5 szeres vízmennyiséggel számolva 160.00 m3. Az iszap tárolása és az ülepítésre tervezett terület 0,9 ha+0,8 ha = 1,7 ha. Lónyai árapasztó fióktározó létesítése (A fióktározóban történő vízvisszatartás a Beregi árapasztó tározó ürítése esetén illetve a mértékadót megközelítő belvízhullámok esetén válhat szükségessé. Annak érdekében, hogy a mértékadónál nagyobb vízhozamok, a torkolati zsilipek zárása, a Tiszaszalkai szivattyútelep esetleges meghibásodása esetén ukrán területre ne legyen a szabályzatban lévő vízhozamtól több átvezetve (ez főleg a Csaronda határszelvényében lévő 21,0 m3/sec vízhozamot meghaladó vízhozam esetén érvényes), illetve ha az ukrán oldali szivattyútelepek kapacitása nem elegendő, a vizet tározókban kell visszatartani. Az árapasztó fióktározó és egyben belvíztározó Lónya-Tiszakerecseny térségében alakítandó ki. A vésztározó igénybevételére várhatóan csak a Tiszai árvizekkel egybeeső nagy, vagy rendkívüli ár- vagy belvizek idején fog sor kerülni, az eddigi tapasztalatok alapján várhatóan átlagosan 15-20 évenként.) A tározó főbb adatai: Elárasztási Tározott térfogat Felület (ha) Megjegyzés szint (mBf) (millió m3) 102,25 0,000 0,087 102,50 0,001 1,592 102,75 0,008 3,098 103,00 0,049 30,248 103,25 0,234 109,374 103,50 0,730 267,851 103,75 1,716 476,614 várható belvízszint az elárasztás előtt 104,00 3,316 749,932 104,25 5,779 1138,057 104,50 9,346 1590,335 belvízi vésztározási szint 104,70 12,304 1864,664 árvízi vésztározási szint 104,75 13,043 1933,246 105,00 19,000 2375,540 A tározó határai: Keleti irányból a Csaronda főcsatorna depóniája alkotja a tározó határát. Délről és nyugat felől a természetes terepvonulat szabja meg a tározás határát. Észak felől új töltést kell építeni a magyarukrán országhatár mentén 3700 m hosszban, valamint Lónya, Bátyui utca mentén 400 m hosszban. A tározó maximális vízszintje úgy lett meghatározva a domborzati viszonyok figyelembe vételével, hogy belterületet és ukrán területeket a tározott víz ne veszélyeztessen. Megvalósuló létesítmények: − Zárótöltések (országhatár mellett és Lónya, Bátyui utca mellett) − Csaronda főcsatorna ki-beeresztő műtárgyak (3db) − Egercse csatorna zárótöltés zsilip − Lónya, belterületi csatornán csappantyús áteresz − 41111. sz. közút alatti áteresz felújítás

22

1. Lónyai árapasztó fióktározó töltésépítés A 104,70 mBf szinten való biztonságos tározásához töltésépítés szükséges Lónya község északi részén az országhatár vonalában, valamint a Bátyui utca mentén. A tervezett töltés a Tisza jobbparti töltés 0+087 szelvényszámából kiindulva a határral közel párhuzamosan haladva a Tisza töltést köti össze a Csaronda főcsatorna 28+648 szelvényével, bekötve a Csaronda balparti depóniába. A Tisza jobbparti töltés csatlakozásánál a Tisza töltést a MÁSZ+1,0 m szintre ki kell építeni 50-50 m hosszban. A tározó töltés főbb jellemző adatai az alábbiak. Az Országhatár mentén: 104,70 mBf • Vésztározó max. vízszintje: 105,40 mBf • Töltés korona szintje: 3,0 m • Koronaszélesség: 1:3 • Rézsűhajlás: 3715 m • A töltés hossza: min 10,0 m • Töltés előterek: 40 m • Hullámvédő erdősáv szélessége: 93 450 m3 • Beépítendő földmennyiség:

(20 cm humuszborítással együtt)

A Bátyui utca mellett: 104,70 mBf • Vésztározó max. vízszintje: Töltés korona szintje: 105,40 mBf (20 cm humuszborítással) • együtt) 3,0 m • Koronaszélesség: 1:3 • Rézsűhajlás: A töltés hossza: 401 m • min 3,0-5,0 m • Töltés előterek: 1 760 m3 • Beépítendő földmennyiség: A 0-0+050 km szelvények között 1:10 rézsűhajlással tervezték a töltésrézsűt, így a 063/4 hrsz. terület megközelíthető marad. A hullámvédő erdősávot 40 m szélességben, a 10 m-es előtér szabadon hagyásával kell telepíteni (A terv szerinti szakaszokon). Anyagnyerőhelyek: Jele Település

Hrsz.:

Kitermelhető anyag (m3)

A1

Lónya

058

12000

Z A1

Lónya

017/2

45000

018 Z-A2

Lónya

056/1

45000

057 058 Összesen

102000

23

2. Lónyai fióktározó műtárgyak A műtárgyak feladata a víz biztonságos, szabályozott be- és kivezetése az árapasztó fióktározóba. A Csaronda depóniába tervezett új műtárgyak meglevő, de az új céloknak nem megfelelő méretű és állagú műtárgyak helyén épülnek meg a régiek teljes elbontásával, teljesen újak lesznek. A műtárgyakat HÓD típusú előregyártott vb. átereszelemekből és aknaelemekből, minden esetben vízzáró illesztéssel tervezték. A tervezett műtárgyak zárását csavarorsós rozsdamentes acél elzárószerkezettel tervezték, mindenütt kétoldali vízzárást biztosító kivitelben. 2.1. Csaronda főcsatorna 26+918 szelvény holtmeder becsatlakozásban Ø100 zsilip Beépítési helye: Lónya 086/3. hrsz (mocsár), 086/6 hrsz (erdő) 0136. hrsz. (Csaronda főcsatorna) A depónia adatai a keresztezés szelvényében • Koronaszint: 105,38 mBf • Koronaszélesség: 3,00 m • Rézsűhajlás: 1:2 A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø100 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: 101,50 mBf • Teljes hossza: 17,34 m • Előfenék: 6,00 m hosszban 23 cm vtg RENO matrac Netfil szűrőre fektetve • Utófenék 23 cm vtg. RENO matrac Netfil szűrőre fektetve a teljes Csaronda meder burkolásával 5,0 m hosszban • Aknatető szint: 105,71 mBf • Vízmércék: az al- és felvíznél 101,50 mBf „0” ponttal álló vízmérce 350, cm mérési tartománnyal 2.2. 50. sz. csatorna torkolati Ø100 zsilip Beépítési helye:• Lónya 086/3. hrsz (mocsár), 086/7 hrsz (gyep) 0136. hrsz. (Csaronda főcsatorna) A depónia adatai a keresztezés szelvényében • Koronaszint: 105,28 mBf • Koronaszélesség: 3,00 m • Rézsűhajlás: 1:2 A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø 100 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: 101,50 mBf • Teljes hossza: 17,34 m • Előfenék: 6,00 m hosszban 23 cm vtg RENO matrac Netfil szűrőre fektetve • Utófenék 23 cm vtg. RENO matrac Netfil szűrőre fektetve a teljes Csaronda meder burkolásával 5,0 m hosszban • Aknatető szint: 105,71 mBf • Vízmércék: az al- és felvíznél 101,50 mBf „0” ponttal álló vízmérce 350, cm mérési tartománnyal

24

2.3. Csaronda főcsatorna 28+496 szelvény holtmeder becsatlakozásban Ø100 zsilip Beépítési helye: Lónya 058. hrsz (vízállás), 0136. hrsz. A depónia adatai a keresztezés szelvényében • Koronaszint: 105,23 mBf • Koronaszélesség: 3,00 m • Rézsűhajlás: 1:2 A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø100 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: 101,50 mBf • Teljes hossza: 17,34 m • Előfenék: 6,00 m hosszban 23 cm vtg RENO matrac Netfil szűrőre fektetve • Utófenék 23 cm vtg. RENO matrac Netfil szűrőre fektetve a teljes Csaronda meder burkolásával 5,0 m hosszban • Vízmércék: az al- és felvíznél 101,50 mBf „0” ponttal álló vízmérce 350,cm mérési tartománnyal

2.4. Egercse csatorna 0+620 szelvényében Ø80 zsilip Beépítési helye: A vésztározó töltés 1+702 szelvénye, ill. az Egercse (72. sz.) csatorna 0+620 szelvénye Az Egercse csatorna nyilvántartási adatai a keresztezés szelvényében • Fenékszintje: 101,65 mBf • Mértékadó vízszint: 102,67 mBf • Fenékszélesség: 1,7 m • Fenékesés: 0,18 ezrelék • Mértékadó vízhozam: 0,283 m3/s • Rézsűhajlás: 1 : 1,5 A vésztározó töltés adatai a keresztezés szelvényében • Koronaszint: 105,40 mBf • Koronaszélesség: 3,0 m • Rézsűhajlás: 1:3 • Töltés előtér: mindkét oldalon 10-10 m A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak Mérete, anyaga: Ø80 cm HÓD cső és HÓD akna Küszöbszint: 101,65 mBf Teljes hossza: 29,9. m Elő-és utófenék: 5,0 m hosszban 17 cm vtg RENO matrac NETFIL hálón és 10 cm homokos kavics ágyazaton Aknatető szint: 105,44 mBf Vízmérce „0” pont: al- és felvíznél az Egecse mederben álló vízmérce 0-200 cm mérési tartománnyal, majd a felvízi töltés rézsűn 200-350 cm mérési tartománnyal álló vízmérce.

25

2.5. Ø40 cm csappantyús áteresz (Lónya 215 hrsz) A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: DN400 mm KD-EXTRA • Küszöbszint: 103,65 mBf • Teljes hossza: 4,00 m • Elő-és utófenék: 40x40x10 cm-es betonlap burkolat 2,0 illetve 4,0 m hosszban • Elzárószerkezet: DN400 csappantyú 2.6. 41111. sz. közl. út 3,077 km áteresz felújítás A Lónyai árapasztó tározót kettéosztja a 41111. sz. közlekedési út töltése. Az út alatt a 3,077 km szelvényében meglévő 100/80 cm belméretű békaszáj szelvényű jó állapotban lévő áteresz található. Az út földművének elmosását megakadályozandó az áteresz két végéhez rézsű és fenékburkolatot terveztek. A burkolat 23 cm vtg RENO matrac TERFIL szűrőre helyezve. A rézsűt 6,0 m szélességben a rézsűlábtól számítva 4,0 m hosszban kell leburkolni. Árvizek és belvizek szabályozott levezetése és visszatartása műtárgyak építésével A műtárgyakat HÓD típusú előregyártott vb. átereszelemekből és aknaelemekből, minden esetben vízzáró illesztéssel terveztük. A műtárgyak zárását csavarorsós acél elzárószerkezettel tervezték. 1. Csaronda főcsatornán építendő műtárgyak 1.1. Csaronda főcsatorna 5+330 km fenékküszöb és ki-beresztő zsilip A tervezett fenékküszöb a Csaronda főcsatorna 5+330 km szelvényében kerül megépítésre a becsatlakozó holtmeder torkolat alatt. A ki-beeresztő zsilip a holtmedren való tervezett áttöltésben épül. A csatorna tengelytől 27,0 m-re. Beépítési helye: Vámosatya 0247 hrsz. (Csaronda csat.) érintve a 0235 hrsz. szántó és mocsár területeket. A Csaronda főcsatorna adatai a 5+330 szelvényben • nyilvántartási fenékszint: 104,10 mBf • mértékadó vízszint: 105,88 mBf • Fenékszélesség: 5,0 m • rézsűhajlás: 1:2 • mértékadó vízhozam: 8,2 m3/s A műtárgy olyan szintekkel és paraméterekkel került megtervezésre, hogy mértékadó helyzetben 62 cm visszaduzzasztást okoz, vagyis a mértékadó vízhozam 105,88 mBf helyett 106,50 mBf szinten folyik át a fenékküszöb fölött. A fenékküszöb főbb jellemző adatai • koronaszélessége: 0,8 m • kisvízi szelvény küszöbszintje: 105,55 mBf • hossza: 4,0 m

26

• • •

•nagyvízi szelvény koronaszintje: 105,55-105,88 mBf teljes hossza: 24,3 m a gát íve: R=30,00 m szűrődrénezés: Ø40mm dréncső TERFIL köpenyben 104,25 kifolyási szinttel 2,0 menként • leürítő Ø30 tolózár küszöbszintje: 104,30 mBf Beépítési helye: A Csaronda főcsatorna balpartján az 5+321 km szelvénynél a becsatlakozó holtmederben A töltés adatai a keresztezés szelvényében • Koronaszint: 107,30 mBf • Koronaszélesség: 6,54 m • Rézsűhajlás: 1 : 1,5 • Teljes hossza: 39,30 m A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø60 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: 105,20 mBf • Teljes hossza: 11,90 m • Elő-és utófenék: 3,0 m hosszban 17 cm vtg RENO matrac 10 cm homokos kavics ágyazaton 107,60 mBf • Aknatető szint: • Elzárószerkezet: acél táblás csavarorsós elzárószerkezet kétirányú vízzárással • Zsiliptábla magassága: 107,11 mBf 1.2. Csaronda főcsatorna 8+856 km szelvényben fenékküszöb Beépítési helye: Tiszavid 079 hrsz. és Vámosatya 093/2 hrsz. (Csaronda csat.) A Csaronda főcsatorna adatai a 8+856 szelvényben • nyilvántartási fenékszint: 103,35 mBf • mértékadó vízszint: 105,45 mBf • fenékszélesség: 5,0 m • rézsűhajlás: 1:2 • mértékadó vízhozam: 8,2 m3/s A műtárgy olyan szintekkel és paraméterekkel került megtervezésre, hogy mértékadó helyzetben 30 cm visszaduzzasztást okoz, vagyis a mértékadó vízhozam a 105,45 mBf helyett 105,75 mBf szinten folyik át a fenékküszöb fölött. A fenékküszöb főbb jellemző adatai • koronaszélessége 0,8 m • kisvízi szelvény küszöbszintje: 104,80 mBf hossza: 4,0 m • rézsűhajlása: 1 : 2 (felvizi); 1: 3 (alvizi) • vállmagassága: 105,00 mBf • nagyvízi szelvény koronaszintje: 105,00-105,58 mBf teljes hossza: 49,70 m • a gát íve: R=40,00 m • szűrődrénezés: Ø40mm dréncső TERFIL köpenyben 103,95 kifolyási szinttel 2,0 m-enként 103,55 mBf • leürítő Ø40 cm tolózár küszöbszintje:

27

1.3. 39. sz. csatorna Ø100 cm torkolati zsilip Beépítési helye: Tiszaadony 042 hrsz (39. sz. csatorna) A töltés adatai a keresztezés szelvényében • Koronaszint: 106,70 mBf • Koronaszélesség: 6,0 m • Rézsűhajlás: 1:2 • Teljes hossza: 42,70 m A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø100 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: 103,30 mBf • Teljes hossza: 19,34 m • Elő-és utófenék: 4,0 m hosszban 32 cm vtg RENO matrac 10 cm homokos kavics ágyazaton • Aknatető szint: 106,91 mBf • Vízmércék: az al- és felvíznél 103,30 mBf „0” ponttal álló vízmérce • Zsiliptábla magassága: 106,50 mBf 1.4. Csaronda főcsatorna 13+375 jp-i szelvényében CS-2 csatornán Ø40 csapóajtós áteresz építése Beépítési helye: A Csaronda főcsatorna 13+375 km szelvénye, (Barabás 0213 (árok), Csaronda főcsatorna 0211 hrsz ) alatt. Az áteresz főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø40 acélcső • Küszöbszint: 104,50 mBf • Kifolyási oldal: 104,49 mBf • Teljes hossza: 12,26 m, • Elő- és utófenék: 3,0 és 7,0 m hosszban 17-23 cm vtg RENO matrac 10 cm homokos kavics ágyazaton • Elzárószerkezet: Ø40-es csapóajtós elzáró szerkezet mindkét oldalon

1.5. Csaronda főcsatorna 15+160 km jp-i szelvény holtmeder becsatlakozásban Ø80 zsilip Beépítési helye: Tiszakerecseny 0131/2 ( út ) hrsz, és a 0211 hrsz (Csaronda főcsatorna) A töltés adatai a keresztezés szelvényében • Koronaszint: 106,55 mBf • Koronaszélesség: 3,0 m • Rézsűhajlás: 1:2 • Teljes hossza: 17,36 m A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø80 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: 104,50 mBf • Teljes hossza: 15,70 m 5,0 m hosszban 17 cm vtg RENO matrac NETFIL hálón és 10 cm • Elő- és utófenék: homokos kavics ágyazaton

28

• • • •

Aknatető szint: 106,60 mBf Zsiliptábla magassága: 106,00 mBf Vízmércék: az al- és felvíznél 104,50 mBf „0” ponttal álló vízmérce100 cm mérési tartománnyal Elzárószerkezet: csavarorsós, táblás acél elzárószerkezet kétirányú vízzárással

1.6. Csaronda főcsatorna 15+292 km szelvényben fenékküszöb Beépítési helye: Tiszakerecseny 0133 hrsz. (Csaronda csat.) A Csaronda főcsatorna adatai a 15+292 szelvényben • nyilvántartási fenékszint: 102,07 mBf • mértékadó vízszint: 104,60 mBf • fenékszélesség: 8,0 m • rézsűhajlás: 1:2 • mértékadó vízhozam: 18,6 m3/s A fenékküszöb főbb jellemző adatai • koronaszélessége: 0,8 m • kisvízi szelvény küszöbszintje: 103,30 mBf hossza: 4,0 m rézsűhajlása: 1 : 2 (felvizi); 1: 3 (alvizi) vállmagassága: 103,50 mBf • nagyvízi szelvény koronaszintje: 103,50-103,57 mBf teljes hossza: 25,4 m, melyből 10,40 m betonba rakott kővel burkolt, a többi rész a természetes terepemelkedést kihasználva termett talajból • a gát íve: R=30,00 m • szűrődrénezés: Ø40mm dréncső TERFIL köpenyben 102,50 kifolyási szinttel 2,0 m-enként • leürítő Ø30 tolózár küszöbszintje: 102,10 mBf • burkolatok: a kereszttöltésen 25 cm betonba rakott kőburkolat 10 cm kavicságyon az áttöltésen kívül 17 cm RENO matrac TERFIL szűrőszöveten, az alvizi mederben 10,0 m hosszban • vízmércék: al- és felvizi álló vízmérce 101,90 mBf „0” ponttal, 300 cm mérési tartománnyal • alvízi mederburkolat fenékszintje: 101,90 mBf fenékszélessége: 6,0 m rézsűhajlása: 1 : 2 1.7. Csaronda főcsatorna 16+263 km 40. sz. csatorna torkolati zsilip terve Beépítési helye: Tiszakerecseny 062. hrsz (40. sz. csatorna), 063. hrsz. (Csaronda főcsatorna) A depónia adatai a keresztezés szelvényében • Koronaszint: 106,23 mBf • Koronaszélesség: 6,0 m 1:2 • Rézsűhajlás:

29

A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø80 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: 102,47 mBf • Teljes hossza: 16,63 m • Előfenék: 5,0 m hosszban 17 cm vtg RENO matrac 10 cm homokos kavics ágyazaton • Utófenék: 23 cm vtg. RENO matrac Netfil szűrőre fektetve a teljes Csaronda meder burkolásával 5,0 m hosszban • Aknatető szint: 106,23 mBf • Vízmércék: az al- és felvíznél 102,47 mBf „0” ponttal álló vízmérce 350, cm mérési tartománnyal • Elzárószerkezet: acél csavarorsós táblás elzárószerkezet kétirányú vízzárással • Zsiliptábla magassága:105,80 mBf 1.8. Csaronda főcsatorna 17+096 szelvényben bp-i árok torkolati Ø60 cm zsilip Beépítési helye: Tiszakerecseny 047. hrsz (árok), 063. hrsz. (Csaronda főcsatorna) A depónia adatai a keresztezés szelvényében • Koronaszint: 106,27 mBf • Koronaszélesség: 5,20 m • Rézsűhajlás: 1:2 A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø60 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: 102,94 mBf • Teljes hossza: 15,43 m • Előfenék: 4,0 m hosszban 17 cm vtg RENO matrac 10 cm homokos kavics ágyazaton • Utófenék: 23 cm vtg. RENO matrac Netfil szűrőre fektetve a teljes Csaronda meder burkolásával 5,0 m hosszban 106,50 mBf • Aknatető szint: • Vízmércék: az al-és felvíznél 102,97 mBf „0” ponttal álló vízmérce 300, cm mérési tartománnyal • Zsiliptábla magassága: 105,70 mBf

1.9. Csaronda főcsatorna 18+451 km szelvényben bp-i árok torkolati Ø80 cm zsilip Beépítési helye: Tiszakerecseny 0132. hrsz (út), 063. hrsz. (Csaronda főcsatorna) A depónia adatai a keresztezés szelvényében • Koronaszint: 106,06 mBf • Koronaszélesség: 3,00 m • Rézsűhajlás: 1:2 A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø80 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: 103,47 mBf • Teljes hossza: 11,83 m

30 •

Előfenék:

2,70 m hosszban 17 cm vtg RENO matrac 10 cm homokos kavics ágyazaton Utófenék 23 cm vtg. RENO matrac Netfil szűrőre fektetve a teljes Csaronda meder burkolásával 5,0 m hosszban 106,36 mBf • Aknatető szint: • Vízmércék: az al- és felvíznél 103,47 mBf „0” ponttal álló vízmérce 250 cm mérési tartománnyal • Zsiliptábla magassága: 105,60 mBf

1.10. Csaronda főcsatorna 20+629 km szelvény holtmeder becsatlakozásban Ø60 cm zsilip Beépítési helye: Tiszakerecseny 0161. hrsz (erdő), 0137. hrsz. (Csaronda főcsatorna) A depónia adatai a keresztezés szelvényében • Koronaszint: 105,83 mBf • Koronaszélesség: 3,00 m 1:2 • Rézsűhajlás: A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø60 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: 102,76 mBf • Teljes hossza: 13,43 m 4,0 m hosszban 17 cm vtg RENO matrac 10 cm homokos kavics • Előfenék: ágyazaton • Utófenék 23 cm vtg. RENO matrac Netfil szűrőre fektetve a teljes Csaronda meder burkolásával 5,0 m hosszban • Aknatető szint: 106,03 mBf • Vízmércék: az al- és felvíznél 102,76 mBf „0” ponttal álló vízmérce 300, cm mérési tartománnyal • Zsiliptábla magassága: 105,38 mBf 1.11. Csaronda főcsatorna 22+260 szelvényben bp-i árok torkolati Ø40 zsilip terve Beépítési helye: Lónya 0154. hrsz (gyep) A depónia adatai a keresztezés szelvényében • Koronaszint: 105,68 mBf • Koronaszélesség: 3,00 m 1:2 • Rézsűhajlás: A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø60 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: 102,95 mBf • Teljes hossza: 11,43 m • Előfenék: 4,0 m hosszban 23 cm vtg RENO matrac Netfil szűrőre fektetve • Utófenék 4,0 m 23 cm vtg. RENO matrac Netfil szűrőre fektetve • Aknatető szint: 105,92 mBf • Vízmércék: az al-és felvíznél 102,95 mBf „0” ponttal álló vízmérce 200, cm mérési tartománnyal • Zsiliptábla magassága: 105,24 mBf

31 1.12. Csaronda főcsatorna 25+860 szelvényben fenékküszöb terve Beépítési helye:Lónya 0136 hrsz. (Csaronda fcs), illetve a csatorna ukrán területre eső része. A Csaronda főcsatorna adatai a 25+860 km szelvényben • nyilvántartási fenékszint: 101,63 mBf • mértékadó vízszint: 104,33 mBf • fenékszélesség: 8,0 m • rézsűhajlás: 1:2 • mértékadó vízhozam: 21 m3/s A fenékküszöb főbb jellemző adatai • koronaszélessége: 0,8 m • kisvízi szelvény küszöbszintje: 102,40 mBf hossza: 4,0 m rézsűhajlása: 1 : 2 vállmagassága: 102,60 mBf • nagyvízi szelvény koronaszintje: 102,60-102,85 mBf teljes hossza: 40,26 m • leürítő 2 db Ø40 tolózár küszöbszintje: 101,10 mBf • A gát íve: R = 40,00 m • Szűrődrénezés: Ø40mm dréncső TERFIL köpenyben 101,10 kifolyási szinttel 2,0 m-enként • Szádfalazás: a fenékküszöb hosszanti tengelyében, 40 m hosszban 4,0 m hosszúságú vízzáró LARSSEN szádlemezfal 101,28 mBf induló szinttel • burkolatok: a kereszttöltésen 25 cm betonba rakott kőburkolat 10 cm kavicságyon az áttöltésen kívül 17 cm RENO matrac NETFIL szűrőszöveten, 10 cm kavicságyon, az alvizi mederben 6,0 m hosszban • alvízi mederburkolat fenékszintje: 100,60 mBf fenékszélessége: 8,00 m rézsűhajlása: a természetes mederhez igazodó • vízmércék: al- és felvizi álló vízmérce 101,50 mBf „0” ponttal, 300 cm mérési tartománnyal

2. Dédai-Micz csatornán és vízgyűjtőjén építendő műtárgyak 2.1. Dédai-Micz 1+205 szelvénybe csatlakozó holtágnál torkolati zsilip Beépítési helye: Dédai-Micz csatorna 1+205 szelvényénél a csatlakozó holtág torkolati szelvénye Barabás 0221 A Dédai-Micz csatorna nyilvántartási adatai a keresztezés szelvényében • Fenékszintje: 102,82 mBf • Max. vízszint: 106,55 mBf A töltés adatai a keresztezés szelvényében • Koronaszint: 107,05 mBf • Koronaszélesség: 3,0 m

32 • •

Rézsűhajlás: Humuszterítés:

1:2 20 cm vastagságban

A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø80 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: 104,00 mBf • Teljes hossza: 16,6 m • Elő-és utófenék: 3,0 m hosszban 17 cm vtg RENO matrac NETFIL hálón és 15 cm homokos kavics ágyazaton • Aknatető szint: 107,29 mBf • Vízmérce „0” pont: al- és felvíznél az álló vízmérce 104,00 mBf „0” ponttal, 300 cm mérési tartománnyal, • Biztonság: A szabad nyílásokat F20 mm-es betonacélból kialakított, L=150 mm pálcaközű, felhajtható ráccsal kell ellátni. 2.2. Dédai-Micz 1+376 jp. depónia csappantyús áteresz Beépítési helye: Dédai-Micz csatorna 1+376 szelvényénél A Dédai-Micz csatorna nyilvántartási adatai a csatlakozás szelvényében • Fenékszintje: 102,82 mBf • Max. vízszint: 106,55 mBf A depónia adatai a keresztezés szelvényében • Koronaszint: 107,05 mBf • Koronaszélesség: 3,0 m • Rézsűhajlás: 1:2 • Humuszterítés: 20 cm vastagságban A csappantyús áteresz főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø40 cm TA 40 cső védőbetonban • Küszöbszint: 105,20 mBf • Teljes hossza: 11,2 m • Elő-és utófenék: 3,0 m hosszban 17 cm vtg RENO matrac NETFIL hálón és 15 cm homokos kavics ágyazaton • Elzárószerkezet: Egyedi D40-es csappantyú • Biztonság: A szabad nyílást Ø20 mm-es betonacélból kialakított, l=150 mm pálcaközű, felhajtható ráccsal kell ellátni. 2.3. 38. sz. csatorna torkolati Ø80 zsilip Beépítési helye: Dédai-Micz csatorna 4+389 szelvényénél a 38. sz. Barabási-csatorna torkolati szelvénye, Barabás 0291 hrsz. (Barabási csatorna) A 38. sz. Barabási-csatorna nyilvántartási adatai a 0+010 km szelvényben • Fenékszintje: 104,30 mBf • Mértékadó vízszint: 105,78 mBf • Fenékszélesség: 1,0 m • Mértékadó vízhozam: 0,594 m3/s • Fenékesés: 0,1%o 1 : 1,5 • Rézsűhajlás:

33

A befogadó adatai a csatlakozás szelvényében: • Befogadó megnevezése: Dédai-Micz csatorna • Szelvényszáma: 4+389 km • Fenékszintje: 103,70 mBf • Max. vízszint: 106,92 mBf A deponia adatai a keresztezés szelvényében • Koronaszint: 108,30 mBf • Koronaszélesség: 3,0 m • Rézsűhajlás: 1:2 • Humuszterítés: 20 cm vastagságban A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø80 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: 104,30 mBf • Építendő szakasz hossza: 26,5 m • Elő-fenék: 3,0 m hosszban 17 cm vtg RENO matrac NETFIL hálón és 15 cm homokos kavics ágyazaton • Utó-fenék: Befogadó mederburkolata terv szerint 17 cm vtg RENO matrac NETFIL hálón és 15 cm homokos kavics ágyazaton • Aknatető szint: 108,49 mBf • Elzárószerkezet: acél csavarorsós elzárószerkezet kétoldali vízzárással • Vízmércék: al- és felvizi vízmérce a 104,20 mBf „0” ponttal. 2.4. 36. sz. csatorna 4+275 km szelvényben Ø80 cm zsilip Beépítési helye: 36. sz. Gelénesi-csatorna 4+275 szelvényében, Vámosatya 010 hrsz (36 .sz. csatorna) A 36. sz. Gelénesi-csatorna nyilvántartási adatai a 4+275 km szelvényben • Fenékszintje: 104,95 mBf • Mértékadó vízszint: 105,92 mBf • Fenékszélesség: 0,8 m • Mértékadó vízhozam: 0,268 m3/s • Rézsűhajlás: 1 : 1,5 A befogadó adatai • Befogadó megnevezése: Dédai-Micz csatorna • Max. vízszint: 107,00 mBf A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø80 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: 105,76 mBf • Építendő szakasz hossza: 11,7 m • Elő- és utófenék: 3,0 m hosszban 17 cm vtg RENO matrac NETFIL hálón és 15 cm homokos kavics ágyazaton • Aknatető szint: 107,85 mBf • Elzárószerkezet: acél csavarorsós elzárószerkezet kétoldali vízzárással • Vízmérce „0” pont: al- és felvíznél az álló vízmérce 105,75 mBf „0” ponttal, és 150 cm mérési tartománnyal,

34

2.5. Patakháti csatorna torkolati Ø60 zsilip terve Beépítési helye: Dédai-Micz csatorna 12+790 szelvényénél a Patakháti-csatorna torkolati szelvénye ( 067 csatorna; 064 csatorna hrsz.) A Patakháti-csatorna nyilvántartási adatai a 0+010 km szelvényben • Fenékszintje: 106,48 mBf • Mértékadó vízszint: 106,98 mBf • Fenékszélesség: 0,8 m • Mértékadó vízhozam: 0,16 m3/s 1 : 1,5 • Rézsűhajlás: A befogadó adatai a csatlakozás szelvényében: • Befogadó megnevezése: Dédai-Micz csatorna • Szelvényszáma: 12+790 km • Fenékszintje: 106,00 mBf 70/50 G elem • Max. vízszint: 107,98 mBf A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø60 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: 106,48 mBf • Építendő szakasz hossza: 13,9 m • Elő-fenék: 3,0 m hosszban 17 cm vtg RENO matrac NETFIL hálón és 15 cm homokos kavics ágyazaton • Utó-fenék: Befogadó mederburkolata terv szerint 17 cm vtg RENO matrac NETFIL hálón és 15 cm homokos kavics ágyazaton • Aknatető szint: 108,87 mBf • Elzárószerkezet: acél csavarorsós elzárószerkezet kétoldali vízzárással • Vízmérce „0” pont: al-és felvíznél az álló vízmérce 106,48 mBf „0” ponttal, a Patakháti csatorna felől 150 cm, a Dédai-Micz csator-na felől 200 cm mérési tartománnyal,

2.6. Barabás kőbánya felé vezető út alatti áteresz Ř60 cm zsilipfej építés terve Beépítési helye: Barabás kőbánya felé vezető önkormányzati kezelésben lévő út 1+220 km szelvényében a meglévő áteresz „K”-i pofafalánál A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø60 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: 106,20 mBf • Építendő szakasz hossza: 2,7m • Elő- és utófenék: 3,0 m hosszban 17 cm vtg RENO matrac NETFIL hálón és 15 cm homokos kavics ágyazaton • Aknatető szint: 107,99 mBf • Elzárószerkezet: acél csavarorsós elzárószerkezet kétoldali vízzárással • Vízmérce „0” pont: al-és felvíznél az álló vízmérce 106,20 mBf „0” ponttal, a legelő felől 150 cm, a csatorna felől, 150 cm mérési tartománnyal.

35

2.7. Gelénes- csarodai holtmeder 1. sz. bögéző zsilip terve Beépítési helye: A holtmedervonulaton átvezető Gelénes 018/5 hrsz-ú út. A töltés adatai a keresztezés szelvényében • Koronaszint: 107,60 mBf • Koronaszélesség: 4,0 m • Rézsűhajlás: 1:2 • Teljes hossza: 42 m A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø60 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: 106,20 mBf • Teljes hossza: 9,90 m • Elő-és utófenék: 2,0 m hosszban 17 cm vtg RENO matrac NETFIL hálón és 10 cm homokos kavics ágyazaton • Aknatető szint: 107,70 mBf • Vízmércék: az al- és felvíznél 106,20 mBf „0” ponttal álló vízmérce 100 cm mérési tartománnyal • Elzárószerkezet: acél csavarorsós elzárószerkezet kétoldali vízzárással • Max. duzz. vízszint: 107,10 mBf • Szádfalazás: az út tengelyében a zsiliptengelytől jobbra és balra 10-10 m hosszban vízzáró LARSSEN szádlemezfal 2.8. Gelénes- csarodai holtmeder 1. sz. áteresz Beépítési helye: A holtmedervonulaton átvezető Gelénes 027 hrsz-ú út. A töltés adatai a keresztezés szelvényében • Koronaszint: 107,60 mBf • Koronaszélesség: 4,0 m • Rézsűhajlás: 1:2 • Teljes hossza: 16,97 m Az áteresz főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø60 cm HÓD cső • Küszöbszint: 106,50 mBf • Teljes hossza: 5,70 m • Elő-és utófenék: 2,0 m hosszban 17 cm vtg RENO matrac NETFIL hálón és 10 cm homokos kavics ágyazaton 2.9. Gelénes- csarodai holtmeder fenékküszöb Beépítési helye: A Gelénes 043/3 b (Rét) és a Gelénes 043/10 b (Rét) területek A fenékküszöb adatai a keresztezés szelvényében • Koronaszint: 107,50-108,00 mBf • Koronaszélesség: 2,0 m • Rézsűhajlás: 1:2 • Teljes hossza: 42,65 m • Max. duzz. vízszint: 107,50 mBf

36

3. Szipa főcsatornán építendő műtárgyak 3.1. Szipa főcsatorna 8+980 szelvényében fenékküszöb terve Beépítési helye: Csaroda 0187 hrsz. (Szipa fcs) A Szipa főcsatorna adatai a 8+980 szelvényben • nyilvántartási fenékszint: 105,14 mBf • mértékadó vízszint: 107,60 mBf • fenékszélesség: 1,50 m • rézsűhajlás: 1 : 1,5 • mértékadó vízhozam:6,76 m3/s A fenékküszöb főbb jellemző adatai • koronaszélessége: 0,8 m • kisvízi szelvény küszöbszintje: 106,50 mBf hossza: 3,0 m rézsűhajlása: 1 : 2,5 vállmagassága: 106,90 mBf • nagyvízi szelvény koronaszintje: 106,90-107,31 mBf teljes hossza: 37,80 m • leürítő Ř40 tolózár küszöbszintje: 105,90, mBf • A gát íve: R = 30,00 m • Szűrődrénezés: Ø40mm dréncső TERFIL köpenyben 105,85 kifolyási szinttel 2,0 menként • burkolatok: a kereszttöltésen 30 cm betonba rakott kőburkolat 10 cm kavicságyon az áttöltésen kívül 23 cm RENO matracba rakott kőburkolat NETFIL szűrőszöveten, az alvizi mederben 10,00 m hosszban • alvízi mederburkolat fenékszintje: 105,51 mBf fenékszélessége, rézsűhajlása követi a meglévő meder vonalát. • vízmércék: az alvízi oldalon meglévő vízmérce van a 8+955 szelvényben, „0” pontja 105,73 mBf. a felvizi oldalra helyezendő álló vízmérce 105,73 mBf „0” ponttal, 200 cm mérési tartománnyal 3.2. Szipa főcsatorna 14+480 szelvényében fenékküszöb terve Beépítési helye: Márokpapi 0174 hrsz. (Szipa fcs) A Szipa főcsatorna adatai a 14+480 szelvényben • nyilvántartási fenékszint: 106,48 mBf • mértékadó vízszint: 108,50 mBf • fenékszélesség: 2,0 m • rézsűhajlás: 1 : 1,5 • mértékadó vízhozam: 6,2 m3/s A fenékküszöb főbb jellemző adatai • koronaszélessége: 0,8 m • kisvízi szelvény küszöbszintje: 108,00 mBf hossza: 2,5 m rézsűhajlása: 1 : 2 vállmagassága: 108,20 mBf

37

• • • • •

• • •

nagyvízi szelvény koronaszintje: 108,20-108,30 mBf teljes hossza: 30,3 m leürítő Ř30 tolózár küszöbszintje: 106,90 mBf A gát íve: R = 25,00 m Szűrődrénezés: Ř40mm dréncső TERFIL köpenyben 107,00 kifolyási szinttel 2,0 m-enként burkolatok: a kereszttöltésen 25 cm betonba rakott kőburkolat 10 cm kavicságyon az áttöltésen kívül 17 cm RENO matrac NETFIL szűrőszöveten, 10 cm kavicságyon, az alvizi mederben 6,0 m hosszban alvízi mederburkolat fenékszintje: 106,48 mBf fenékszélessége: 2,5 m rézsűhajlása: 1 : 2 Szádfalazás: a fenékküszöb hosszanti tengelyében műszaki mederben a tengelytől számított 2-2 m szélességben, 4,0 m hosszban vízzáró LARSSEN szádlemezfal vízmércék: al- és felvizi álló vízmérce 107,50 mBf „0” ponttal, 150 cm mérési tartománnyal

Árvizek és belvizek szabályozott levezetése és visszatartása műtárgyak rekonstrukciójával

1. Csaronda csatornán műtárgyak rekonstrukciója 1.1. Csaronda főcsatorna 17+892 szelvényben bp-i árok torkolati Ø60 zsilip rekonstrukció

Beépítési helye: Mátyus 0134 hrsz (út), 063 hrsz (Csaronda csatorna) • Mérete, anyaga: a meglevő rész Ø60 betoncső, a tervezett rész Ø60 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: tervezett új rész : 104,04 mBf befolyási oldal: 104,12 mBf • Teljes hossza: 10,0 m, melyből 5,30 m a meglevő Ř60-es betoncső, 4,7 m tervezett HÓD akna és cső • Elő-és utófenék: 3,0 m meglevő előfenék,és 3,0 m hosszban helyreállítandó lapburkolat • Aknatető szint: 105,83 mBf 1.2. Csaronda 18+875 műtárgy felújítás Beépítési helye A Csaronda 18+875 szelvénye, Mátyus 0137 hrsz (Csaronda csatorna) A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: a meglevő rész Ø40 acélcső, a tervezett rész Ø60 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: tervezett új rész : 103,01 mBf kifolyási oldal: 102,41 mBf • Teljes hossza: 15,63 m, melyből 10,93 m a meglevő Ø40-es acélcső, 4,70 m a tervezett HÓD akna és cső • Elő-és utófenék: 3,0 és 4,0 m hosszban 17 cm vtg RENO matrac 10 cm homokos kavics ágyazaton

38 • •

Aknatető szint: Vízmércék:

106,60 mBf al-és felvíznél az álló vízmérce 103,01 mBf „0” ponttal, a holtmedernél 200, a Csaronda felől 300 cm mérési tartománnyal,

1.3. 45. sz. csat. torkolati zsilip rekonstrukció Beépítési helye: A Csaronda főcsatorna 19+800 szelvénye, Mátyus 0137 hrsz (Csaronda csatorna) A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: a meglevő rész Ø100 betoncső, a tervezett rész Ø100 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: tervezett új rész : 102,20 mBf kifolyási oldal: 102,08 mBf • Teljes hossza: 17,87 m, melyből 10,45 m a meglevő Ø100-es betoncső, 7,42 m a tervezett HÓD akna és cső • Elő-és utófenék: 3,0 és 6,0 m hosszban 17 cm vtg RENO matrac 10 cm homokos kavics ágyazaton • Aknatető szint: 106,52 mBf • Vízmércék: al-és felvíznél az álló vízmérce 102,20 mBf „0” ponttal, a holtmedernél 250, a Csaronda felől 350 cm mérési tartománnyal, 1.4. Csaronda főcsatorna 23+060 szelvény holtmeder becsatlakozásban torkolati zsilip Beépítési helye: A Csaronda 19+800 szelvénye, Lónya 0137 hrsz (Csaronda csatorna) A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: a meglevő rész Ø80 acélcső, a tervezett rész Ø80 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: tervezett új rész : 102,00 mBf kifolyási oldal: 101,97 mBf • Teljes hossza: 17,32 m, melyből 10,62 m a meglevő Ø80-as acélcső, 6,70 m a tervezett HÓD akna és cső • Elő-és utófenék: 3,0-3,0 m hosszban 17 cm vtg RENO matrac 10 cm homokos kavics ágyazaton • Aknatető szint: 106,10 mBf • Vízmérce „0” pont: al-és felvíznél az álló vízmérce 102,00 mBf „0” ponttal, a holtmedernél 300 cm, a Csaronda felől 350 cm mérési tartománnyal, 1.5. Longdülő csat. torkolati zsilip rekonstrukció (Csaronda főcsatorna 23+550) Beépítési helye: Lónya 0152 hrsz (Longdűlő csatorna) 0153/1 hrsz. (út) 0137 csatorna A depónia adatai a keresztezés szelvényében • Koronaszint: 105,66 mBf • Koronaszélesség: 4,35 m • Rézsűhajlás: 1:2 A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø80 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: 102,33 mBf • Teljes hossza: 12,06m 3,0 m meglévő betonlap burkolat • Előfenék:

39 • • • •

Utófenék Aknatető szint: Vízmércék:

6,0 m 23 cm vtg. RENO matrac Netfil szűrőre fektetve 105,82 mBf az al-és felvíznél 102,33 mBf „0” ponttal álló vízmérce 300 cm mérési tartománnyal Max. duzz. vízszint: 105,13 mBf

1.6. 49. sz. csat. torkolati zsilip rekonstrukció Beépítési helye: A Csaronda 24+000 szelvénye, Lónya 0137 hrsz (Csaronda csatorna) A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: a meglevő rész Ø100 cm vasbeton, a tervezett rész Ø100 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: tervezett új rész : 101,62 mBf kifolyási oldal: 101,42 mBf • Teljes hossza: 17,37 m, melyből 9,95 m a meglevő Ø100 vb. cső, 42 m a tervezett HÓD akna és cső • Elő-és utófenék: 3,0-3,0 m hosszban 17 cm vtg RENO matrac 10 cm homokos kavics ágyazaton 105,98 mBf • Vízmércék: al- és felvíznél az álló vízmérce 101,62 mBf „0” ponttal, a holtmedernél 300 cm, a Csaronda felől 400 cm mérési tartománnyal 1.7. Csaronda főcsatorna 24+250 szelvényben bp-i csappantyús áteresz felújítás terve Beépítési helye: Lónya 0137 (Csaronda csatorna) A depónia adatai a keresztezés szelvényében Koronaszint: 105,50 mBf • Koronaszélesség: 3,00 m 1:2 • Rézsűhajlás: A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø50 cm betoncső • Küszöbszint: 103,55 mBf • Teljes hossza: 10,70m • Előfenék: 2,0 m 17 cm vtg. RENO matrac Netfil szűrőre fektetve • Utófenék 4,0 m 17 cm vtg. RENO matrac Netfil szűrőre fektetve • Elzárószerkezet: acél csappantyú (meglévő, felújítandó) 2. Dédai-Micz csatornán műtárgyak rekonstrukciója 2.1. 36. sz. csatorna torkolati Ø100 zsilip rekonstrukció Beépítési helye: Dédai-Micz csatorna 4+392 szelvényénél a 36. sz. Gelénesi-csatorna torkolati szelvénye, Barabás 301 hrsz. (36. sz. csat.) A 36. sz. Gelénesi-csatorna nyilvántartási adatai a 0+010 km szelvényben • Fenékszintje: 104,20 mBf • Mértékadó vízszint: 105,20 mBf • Fenékszélesség: 0,6 m • Mértékadó vízhozam: 0,75 m3/s 1 : 1,5 • Rézsűhajlás:

40 A befogadó adatai a csatlakozás szelvényében: • Befogadó megnevezése: Dédai-Micz csatorna • Szelvényszáma: 4+389 km • Fenékszintje: 103,70 mBf • Max. vízszint: 106,92 mBf A deponia adatai a keresztezés szelvényében • Koronaszint: 108,30 mBf • Koronaszélesség: 3,0 m • Rézsűhajlás: 1:2 • Humuszterítés: 20 cm vastagságban A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ř100 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: 104,20 mBf • Építendő szakasz hossza: 16,8 m • Elő-fenék: 3,0 m hosszban 17 cm vtg RENO matrac NETFIL hálón és 15 cm homokos kavics ágyazaton • Utó-fenék: Befogadó mederburkolata terv szerint 17 cm vtg RENO matrac NETFIL hálón és 15 cm homokos kavics ágyazaton 108,59 mBf • Aknatető szint: • Vízmérce „0” pont: al-és felvíznél az álló vízmérce 104,20 mBf „0” ponttal, a 36. sz. Gelénesi-csatorna csatorna felől 150 cm, a Dédai-Micz csatorna felől 350 cm mérési tartománnyal, • Biztonság: A szabad nyílásokat F20 mm-es betonacélból kialakított, l=150 mm pálcaközű, felhajtható ráccsal kell ellátni.

2.2. 65. sz. csatorna torkolati Ø80 zsilip rekonstrukció Beépítési helye: Dédai-Micz csatorna 8+100 szelvényénél a 65. sz. csatorna torkolati szelvénye ( 0375; hrsz.) a meglévő Ø80-as csappantyús áteresz átépítése A 65. sz. nyilvántartási adatai a 0+010 km szelvényben • Fenékszintje: 105,62 mBf • Mértékadó vízszint: 105,92 mBf • Fenékszélesség: 0,8 m • Mértékadó vízhozam: 0,268 m3/s • Rézsűhajlás: 1 : 1,5 A befogadó adatai a csatlakozás szelvényében: • Befogadó megnevezése: Dédai-Micz csatorna • Szelvényszáma: 8+100 km • Fenékszintje: 104,70 mBf 70/50 G elem • Max. vízszint: 107,45 mBf A depónia adatai a keresztezés szelvényében • Koronaszint: 108,22 mBf • Koronaszélesség: 3,0 m • Rézsűhajlás: 1:2 • Humuszterítés: 20 cm vastagságban A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø80 cm HÓD cső és HÓD akna • Küszöbszint: 105,62 mBf

41

• • • • •

Építendő szakasz hossza: 10,3 m Elő-fenék: 3,0 m hosszban 17 cm vtg RENO matrac NETFIL hálón és 15 cm homokos kavics ágyazaton Utó-fenék: Befogadó mederburkolata terv szerint 17 cm vtg RENO matrac NETFIL hálón és 15 cm homokos kavics ágyazaton Aknatető szint: 108,31 mBf Vízmérce „0” pont: al-és felvíznél az álló vízmérce 105,62 mBf „0” ponttal, a 65. sz csatorna felől 150 cm, a Dédai-Micz csatorna felől elhelyezve 200 cm mérési tartománnyal,

2.3. 90. sz. csatorna torkolati zsilip felújítás terve Beépítési helye: Dédai-Micz csatorna 12+070 szelvényénél a 90. sz. csatorna torkolati szelvénye( 067 csatorna; 061 csatorna hrsz.) A 90. sz. csatorna nyilvántartási adatai a 0+010 km szelvényben • Fenékszintje: 106,02 mBf • Mértékadó vízszint: 106,78 mBf • Fenékszélesség: 0,8 m • Mértékadó vízhozam: 0,221 m3/s • Rézsűhajlás: 1 : 1,5 A befogadó adatai a csatlakozás szelvényében: • Befogadó megnevezése: Dédai-Micz csatorna • Szelvényszáma: 12+070 km • Fenékszintje: 105,80 mBf 70/50 G elem • Max. vízszint: 107,90 A zsilip főbb jellemző adatai az alábbiak • Mérete, anyaga: Ø 70 cm Meglévő akna , Ø 80 cm HOD cső, • Küszöbszint: 106,02 mBf • Építendő szakasz hossza: 8,2 m • Elő-fenék: 3,0 m hosszban 17 cm vtg RENO matrac NETFIL hálón és 15 cm homokos kavics ágyazaton • Utó-fenék: Befogadó mederburkolata terv szerint 17 cm vtg RENO matrac NETFIL hálón és 15 cm homokos kavics ágyazaton • Aknatető szint: 108,62 mBf ( meglévő ) • Vízmérce: „0” pont: al-és felvíznél az álló vízmérce 106,02 mBf „0” ponttal, a 90. sz csatorna felől 150 cm, a Dédai-Micz csatorna felől elhelyezve 200 cm mérési tartománnyal, • Biztonság: A szabad nyílásokat Ø20 mm-es betonacélból kialakított, l=150 mm pálcaközű, felhajtható ráccsal kell ellátni.

3. Tiszaszalkai szivattyútelep rekonstrukciója A rekonstrukció keretében jellemzően építési engedélyköteles munkálatok terveznek, az engedélykérelmi dokumentáció erre vonatkozólag műszaki terveket nem tartalmaz.

42 D.) Monitoring és informatikai rendszer

1 Tiszaszalka távmérő állomás Léghőmérséklet mérés: ROTRONIC léghőmérséklet-mérő szonda Csapadékmérés: Lambrecht automata csapadékmérő Vízszintmérés1: Helye: Szipa főcsatorna, Tiszaszalka szivattyútelep 0+000 szelvénye. Vízmérce „0” pont: 101,68 mBf. Legkisebb vízszint, melynél a mérés még megtörténik: 103,5 mBf (küszöbszint) Legnagyobb mért vízszint:108,00 mBf. Pontosság: 1 % Vízszintmérés2: Helye: Tiszaszalka szivattyútelep, tiszai oldal Vízmérce „0” pont: 101,68 mBf. Legkisebb vízszint, melynél a mérés még megtörténik: 103,50 mBf. (küszöbszint) Legnagyobb mért vízszint: 113,00 mBf. Pontosság: 1 % Vízszintmérés: OTT PS-1 nyomásszonda 4-20 mA A vízállásmérő pontossága <1 cm, mérési tartománya 0-15 m, mérési gyakoriság az adatgyűjtőtől függő. A nyomásszondát a védőcső végéhez kell rögzíteni és vezetékét befűzni az acél védőcsőbe.

2. Tiszakerecseny vízrajzi állomásnál lévő vízszintmérő állomás Helye: Csaronda főcsatorna, Tiszakerecseny vízrajzi állomás Legkisebb vízszint, melynél a mérés még megtörténik. 101,82 mBf. Legnagyobb mért vízszint: töltéskoronáig Pontosság: 1 % Vízszintmérés: OTT PS-1 nyomásszonda 4-20 mA A vízállásmérő pontossága <1 cm, mérési tartománya 0-15 m, mérési gyakoriság az adatgyűjtőtől függő. A nyomásszondát a védőcső végéhez kell rögzíteni és vezetékét befűzni a KPE védőcsőbe, egészen a parti adatgyűjtő házig.

Egyéb jellemző adatokat az engedély alapját és mellékletét képező tervdokumentáció tartalmazza. II. A tevékenység folytatásához az alábbi kötelezettségeket állapítom meg: 1) Bejelentési kötelezettségek: − A munkálatok megkezdését és befejezését a tényleges befejezés előtt 8 nappal be kell jelenteni a Felügyelőségnek. − A műszaki átadás-átvételi eljárásról a Felügyelőséget értesíteni kell. − Az engedélyes személyében beálló minden változást köteles az engedélyes a változás napjától számított 30 napon belül a vízikönyvbe való bejegyzés végett a Felügyelőségnek bejelenteni. Ennek elmulasztása esetén az engedély gyakorlásával összefüggő kötelezettségek az engedélyest terhelik.

43 2) Ezen határozat mellékletét képező tervtől eltérni csak az eltérést tartalmazó tervek benyújtása mellett a Felügyelőség engedélyével lehet. A kivitelezési munkálatokat az engedélyezési tervnek megfelelően kell végezni. 3) Engedélyes köteles tudomásul venni, hogy a kivitelezés csak jogerős, érvényes vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhető meg, illetve a 9./ pontban előírtak teljesítése esetén. 4) Engedélyes köteles tudomásul venni, hogy jelen vízjogi létesítési engedély megléte nem pótolja más, hatályos jogszabályokban foglalt kötelezettségek és előírások teljesítését, illetve engedélyek és nyilatkozatok beszerzését. 5) Vízgazdálkodási kötelezettségek: − A műszaki átadás-átvételt és a próbaüzem/üzempróbák lezárását követően 15 napon belül a vízjogi üzemeltetési engedélyt a vízjogi engedélyezési eljárásról szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben előírt mellékletek csatolásával megkérni. − Az építési folyamatok során az árvízi biztonság nem csökkenhet. − Az árvízi biztonság fenntarthatósága érdekében a kiviteli tervben az építési, bontási folyamatokra pontos technológiai ütemezést kell készíteni. A kiviteli tervet a Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósággal jóvá kell hagyatni. Töltésmegbontási engedély csak a terv jóváhagyása után adható ki. − A fővédvonalat érintő munkálatok megkezdése előtt 15 nappal töltésmegbontási engedélyt kell kérni a Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól. − A fővédvonali töltés az építési munkák során közlekedésre nem vehető igénybe! − A töltés építési munkálatokat csak március 01. és november 15. között lehet végezni, a töltéstestbe fagyott földanyag nem építhető be. − A töltést keresztező műtárgyak építésénél vízáteresztő ágyazat készítése TILOS! − A meglévő árvízvédelmi fővédvonalat érintő munkálatok csak árvízmentes időszakban végezhetők. − A tározó építése során a földmű tömörsége tekintetében az MSZ 15290:1999. számú szabvány előírásait kell betartani. A beépítési víztartalom tekintetében a Wopt az előírás. − A védtöltések építése során elérendő tömörség vízoldalon (tározótér) Trγ 90%, mentett oldalon Trγ 85%. A műtárgyak környezetében 90 %-os tömörségi fokot kell biztosítani. A tömörséget bizonylatolni kell a vonatkozó szabványok előírásainak figyelembevételével. A tömörségi vizsgálatokat csak akkreditált laboratórium végezheti. − A kiviteli munkák időszakára a FETI-KÖVIZIG szakfelügyeletét meg kell kérnie a kivitelezőnek. − A kivitelezés során figyelmet kell fordítani arra, hogy a földmű keresztmetszeti méretei a konszolidáció után is megfeleljenek a tervezett értékeknek, illetve a műtárgyak konszolidációs süllyedését figyelembe kell venni. − A kivitelezési munkálatok során a belvízcsatornák belvíz elvezetési funkcióját biztosítani kell. − A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget és a Felső-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot a műszaki átadás-átvételi eljárásra meg kell hívni, amely eljáráson a beépített földanyag tömörségét igazoló bizonylatot, valamint az egyéb létesítmények és beépített szerkezetek minőségi bizonylatait be kell mutatni. − Az építési munkák megkezdése előtt a leendő tározó területén lévő szennyező forrásokat (illegális hulladék lerakások, szennyezett hordalék stb.) fel kell deríteni, fel kell számolni és ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell. − Az építési munkákat megfelelő műszaki állapotú és a környezetvédelmi előírásokat is kielégítő szállító járművekkel és munkagépekkel kell végezni. Az olajcsöpögések megelőzésére fokozott figyelmet kell fordítani, rendszeres ellenőrzéssel, karbantartással ezeket minimális mértékűre kell szorítani.

44 − A gépjárművek karbantartását, nagyjavítását, illetve mosását csak erre a célra kialakított műszaki védelemmel rendelkező telephelyen lehet végezni. Az építési munkák területén csak kisebb javítások végezhetők olajfelfogó tálca alkalmazásával. − A munkagépek, gépjárművek üzemanyag ellátására műszaki védelemmel rendelkező töltőhelyet kell létesíteni. − A tervezett tevékenységek és a kapcsolódó szállítási munkák, anyagtárolás során fokozott gondot kell fordítani arra, hogy szennyezőanyag talajba, talajvízbe, élővízbe csapadékkal se kerüljön. A kivitelezés során a területen található felszíni vizekbe (csatornák) szennyvíz, használt víz, szennyezett csapadékvíz bevezetése tilos. − Környezetszennyezéssel kapcsolatos, bármilyen rendkívüli eseményt felügyelőségünknek haladéktalanul be kell jelenteni. − Továbbá az építés-kivitelezés során be kell tartani az 508-45/2010. számú környezetvédelmi engedély vonatkozó előírásait. 6) Hulladékgazdálkodási kötelezettségek: − A kivitelezés során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerint és a hulladékgazdálkodásról szóló 2003. évi CXX. törvénnyel módosított 2000. évi XLIII. törvény előírásainak figyelembevételével járjanak el, különös tekintettel arra, hogy − az építés minél kisebb környezetterhelést jelentsen, − hulladékszegény technológia alkalmazását részesítsék előnyben, − a keletkező hulladékok ártalmatlanítása megoldott legyen, − a keletkező hulladékok hasznosítására törekedjenek, − a hulladékok kezelésére vonatkozó szabályokat betartsák. − A kivitelezés során keletkező veszélyes hulladékokat megfelelő műszaki állapotú gyűjtőedényzetek (PE - zsák, fémhordó, fémkonténer stb.) alkalmazásával, össze kell gyűjteni és környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező - ártalmatlanító személynek/szervezetnek kell átadni megfelelően kitöltött „Sz”-kísérőjegy alkalmazásával. A gyűjtőedényzet alkalmazásakor/kiválasztásakor mindenesetben figyelemmel kell lenni az adott veszélyes hulladék fizikai és kémiai paramétereire. Veszélyes hulladékokat folyamatosan megfelelő rendszerességgel kell a területről elszállítani/elszállíttatni megfelelően kitöltött „Sz”- kísérőjegy alkalmazásával. A keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. − A kivitelezési munkálatok megkezdése előtt a munkaterületet alaposan át kell vizsgálni és a fellelhető kisebb-nagyobb hulladék kupacok, illegális hulladék lerakatok felszámolását előtérbe kell helyezni oly módon, hogy a hulladékokat maradéktalanul ki kell termelni és elszállítani környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladék-lerakóba vagy a hulladék jellegétől függően: hulladék-égetőbe. A hulladék elszállítás során figyelemmel kell lenni a 2000. évi XLIII. törvény 4.§. h) pontjára. − A munkaterületen keletkező nem veszélyes hulladékok (elsősorban: kommunális) környezetvédelmi hatályos jogszabályoknak megfelelő összegyűjtése céljából hulladékgyűjtő edények elhelyezését biztosítani kell, amelyek rendszeres ürítéséről, valamint környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba történő elszállításáról gondoskodni kell. − Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet értelmében a kivitelező vállalkozó és az alvállalkozó feladata az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban. A nyilvántartás tartalmi elemeit a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet tartalmazza. − A tervezett műtárgyak építésekor, ill. bontás esetén keletkező építési-bontási hulladékokkal kapcsolatban maradéktalanul be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részle-

45 tes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben megfogalmazott előírásokat. − Építési-bontási hulladékot kizárólag érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező szervezetnek/személynek lehet átadni. − Az építés-kivitelezés során keletkező hulladékokkal (veszélyes és nem veszélyes) kapcsolatos – a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt – kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. A hulladékok (veszélyes és nem veszélyes) jegyzékét a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. A vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás során hulladékgazdálkodási szempontból az alábbiakat kérjük megküldeni: − A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 13.§. alapján a felelős műszaki vezetőnek az építőipari kivitelezési tevékenység befejezésekor nyilatkozni kell arról, hogy a keletkezett építésibontási hulladékokat a hatályos jogszabályi előírások szerint kezelték és a munkaterületről a hulladékokat elszállították. − A 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. sz. melléklet szerinti hulladék nyilvántartó lapot a felelős műszaki vezetőnek ki kell töltenie, amelyet át kell adnia az építtetőnek. Az építtető részére átadott bontási/építési hulladék nyilvántartó lapot meg kell küldeni felügyelőségünknek. A bontási/építési hulladék nyilvántartó lapot a felelős műszaki vezetőnek alá kell írnia. − Az építési helyen keletkező építési-bontási hulladékokról – az építési naplóban szereplő hulladékmennyiségek alapján - egy összesített nyilvántartást. A nyilvántartás tartalmazza a hulladék megnevezését, EWC kódszámát, az építési-bontási időszak alatt keletkezett összesített mennyiségét EWC kódszámonként, keletkezett hulladékok kezelésére igénybe vett hulladékkezelő létesítmény nevét, címét KÜJ, KTJ számát és csatolandók az átvételi dokumentum/bizonylat/számla (veszélyes hulladék esetén Sz-kísérőjegy) másolatok is. Amennyiben volt olyan építési-bontási hulladék, amelyet az építés helyszínén felhasználtak, arról a felelős műszaki vezetőnek kell nyilatkoznia. Felhívjuk a figyelmet, hogy a hulladék elszámolást a 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet 5. sz. melléklet szerinti hulladék nyilvántartó lapon szereplő EWC kódonként kell teljesíteni. 7) Levegőtisztaság-védelmi kötelezettségek: − Az építési- tereprendezési munkálatokat és az ehhez kapcsolódó szállítási tevékenységet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, módosított 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet 10. § (1) bekezdése értelmében úgy kell végezni, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe, lakossági panaszra okot adó légszennyezés ne keletkezzen. − Lakott területek közelében száraz időszakban a diffúz porszennyezés megelőzésére szükség szerint nedvesíteni kell a munkaterületet. − Lakott területek közelében a diffúz porterhelés csökkentése érdekében és a szállító utakat rendszeresen locsolni kell, valamint a rárakódott portól, sártól rendszeresen meg kell tisztítani. − Szállításkor megfelelő intézkedések megtételével meg kel akadályozni a szállított anyag kiporzását, kiszóródását. − A tevékenység végzése során alkalmazott gépjárműveknek a Kormányrendelet 12. § (1), (2) bekezdésében foglaltakat teljesítenie kell.

46 8) Zajvédelmi kötelezettségek: − Lakott területek 100 m-es környezetében 800-1800 h-ig történő építési munkához járulunk hozzá. A munkavégzés során a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2-es számú mellékletében szereplő határértékek betartása kötelező. A tevékenységet úgy kell végezni hogy a zajkibocsátás ellen lakossági panaszbejelentés ne következzen be. A határértékek túllépése zajbírság kiszabását vonja maga után. 9) Táj- és természetvédelmi kötelezettségek: − A kiviteli munkálatok csak azután kezdődhetnek meg, miután a 275/2004. (X. 8.) Korm. r. 10.§ (9) bekezdésben szereplő kompenzációs intézkedések részletes kidolgozásra kerültek, majd azokat a területen természetvédelmi kezelői feladatokat ellátó Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság hivatalosan elfogadta, továbbá pótlásra, majd az előzőekhez hasonlóan a HNPI által elfogadásra kerültek a kijelölt új anyag-nyerőhelyek állapotjellemzési dokumentációi. − Az északi töltés 220m hosszban történő módosítása természetvédelmi szempontból elfogadható, amennyiben megvalósítja a Márokpapi 013/k „a” hrsz-ú rét teljes kíméletét. − A 2010. áprilisában benyújtott módosítás egyik legfontosabb eleme a nagy szikibagoly lepke - és további lepkefajok – védelme érdekében javasolt üzemrendi változtatás, melynek elemei a megküldött vízjogi létesítési engedélyezési dokumentációban nem találhatók. A részletes műszaki tervek és modellezés hiányában a tervezett beavatkozás pontos hatását és annak mértékét megítélni nem lehet. Kérjük a korábbi megkeresésben vázolt intézkedéseket műszakilag hiteles és kellő részletességű módon kidolgozni és azt a vízjogi üzemeltetési engedélyes tervbe beépíteni. − A kompenzációs intézkedések hatásainak, eredményességének nyomon követésére monitoring rendszer kidolgozása és megvalósítása szükséges.

10./ Közreműködő hatóságok előírásai: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Iroda 480/3780/1/2010. számú szakhatósági állásfoglalása: „A telepítés helyére (új terület-igénybevétel, töltésépítés, árapasztó tározó, anyagnyerőhelyek, összekötő csatorna, természetvédelmi-tájgazdálkodási tápcsatorna, vízbeeresztő műtárgy), és azok hatásterületére vonatkozóan az elkészült örökségvédelmi hatástanulmány régészeti terepbejárást is tartalmazó adatokkal történő kiegészítése szükséges. Az elkészített kiegészítést a régészeti kutatások megrendelésére vonatkozó szerződések megkötéséig, valamint a feltárási engedély kérelmek előkészítéséig szükséges benyújtani. A régészeti topográfiai kutatásokat, a növényfedettség miatt arra nem alkalmas területeken javasoljuk egyéb nem destruktív diagnosztikai módszerekkel kiegészíteni. A Beregi árapasztó tározó területére vonatkozóan: 1. A tározó töltés, valamint az azzal párhuzamosan futó összekötő csatorna északi szakasz 6+550 - 6+900 (KÖH 38243); 8+500 - 9+000 (KÖH 38224; 36238); 12+900 - 13+650 (KÖH 38220), a nyugati szakasz 9+750 - 10+600 (KÖH 52074); 8+150 - 8+500 (KÖH 52081); a déli szakasz 8+300 - 8+400 (KÖH 48336) kilométer szelvények közötti szakasza nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. A lelőhely a töltés tervezett nyomvonala által érintett területén próba feltárás elvégzése indokolt. 2. A próbafeltárás során amennyiben régészeti objektumok, jelenségek dokumentálására nyílik lehetőség a lelőhely a töltés talpvonalának teljes szélessége, valamint az összekötő csatorna nyomvonala, továbbá a természetvédelmi-tájgazdálkodási tápcsatorna nyomvonala által

47

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9. 10.

11.

12.

13.

14.

érintett területének teljes megelőző feltárása válik szükségessé. A tározótöltés nyilvántartott régészeti lelőhely és régészeti érdekű területei által érintett kilométer szelvények közötti szakasza mentén tervezett hullámvédő erdősáv telepítése csak a minimális földmunkával járó vetési technológiával történhet. A tározótöltés, valamint az azzal párhuzamosan futó összekötő csatorna, továbbá a természetvédelmi-tájgazdálkodási tápcsatorna kivitelezési munkáinak tervezésekor kérjük figyelembe venni, hogy a töltés északi szakasz 1+700 – 3+500; 5+750 – 6+500; 7+050 – 8+500; 9+000 10+150; 10+700 – 10+950; 11+850 – 12+900; 14+750 – 15+750; a nyugati szakasz 0+000 – 2+450; 3+300 – 4+000; 10+550 – 11+150; déli szakasz 0+000 – 2+000; 2+700 – 3+800; 7+700 – 8+250; 11+000 -12+400 kilométer szelvények közötti szakasza a kulturális örökség védelméről szóló törvény 7. § 14. pontja alapján régészeti érdekű területnek minősül, ahol régészeti leletek előfordulására fokozottan kell számítani. A fenti nyomvonalszakaszok régészeti érintettségének vizsgálatát lehetőség szerint a kivitelezés megkezdése előtt el kell végezni. Amennyiben a tározótöltés kivitelezési munkái során régészeti leletek kerülnek elő, akkor a töltés teljes talpszélességében, valamint az összekötő csatorna, továbbá a természetvédelmi-tájgazdálkodási tápcsatorna nyomvonalában fel kell tárni a régészeti lelőhelyek területét. A tározótöltés mentén tervezett A 13; A 11; A 24; A 28; A 41; A 42; A 43 anyagnyerő helyek nyilvántartott régészeti lelőhelyet érintenek. A fenti anyagnyerő helyek esetén javasoljuk a régészeti lelőhelyek pontos lehatárolását. Az anyagnyerők régészetileg érintett területén a nyersanyag kitermelést nem javasoljuk. A tározótöltés mentén tervezett A3; A6; A 10; A 8; A 27; A 26; A 19; A 18; A 30; A 31; A 32 anyagnyerő helyek megnyitásakor kérjük figyelembe venni, hogy azok a kulturális örökség védelméről szóló törvény 7. §. 14. pontja alapján régészeti érdekű területnek minősülnek, ahol régészeti leletek előfordulására fokozottan kell számítani. A fenti anyagnyerő helyek régészeti érintettségének vizsgálatát lehetőség szerint a kitermelés megkezdése előtt el kell végezni. Amennyiben az anyagnyerő helyek területén régészeti leletek kerülnek elő indokoltnak tartjuk a lelőhely lehatárolását, és az anyagnyerő régészetileg érintett területén a nyersanyag kitermelés leállítását. A tározó nyugati szakaszán futó üzemi út nyomvonala és a hozzá kapcsolódó műtárgyak nem érinthetik a Tarpa-Tébégre (KÖH 52079) nyilvántartott régészeti lelőhely területét. A tervezett töltésépítés nyomvonalán, az összekötő csatorna, az övárok, a természetvédelmi-tájgazdálkodási tápcsatorna, vízbeeresztő műtárgyak, üzemi út létesítéséhez kapcsolódó földmunkák, továbbá az anyagnyerő helyek kitermelése csak folyamatos régészeti felügyelet mellett végezhetők. A tervezett nyomvonalas létesítmények nyomvonalának, a kijelölt anyagnyerő helyek humuszolásának megkezdése előtt, azok fémdetektoros műszerrel történő átvizsgálása szükséges. A tározó területén áthaladó 22 kV-os elektromos távvezeték kiváltását szolgáló földkábel nyomvonalára régészeti terepbejárási adatokat is tartalmazó örökségvédelmi hatástanulmány készítése szükséges. A tározó területén áthaladó Földgázszállító Zrt. gázvezetékének kiváltását szolgáló új gázvezeték nyomvonalára régészeti terepbejárási adatokat is tartalmazó örökségvédelmi hatástanulmány készítése szükséges. Hetefejércse gázellátását szolgáló TIGÁZ földgázvezeték új nyomvonalára régészeti terepbejárási adatokat is tartalmazó örökségvédelmi hatástanulmány készítése szükséges.”

48 Miskolci Bányakapitányság 3288/3/2010. számú szakhatósági állásfoglalása: „1) A kivitelezés során vagy azzal összefüggésben történő ásványi nyersanyagkitermelést csak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (a továbbiakban: Bt.) 1.§ (7) bekezdés, valamint a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet 1/A.§ előírásainak megfelelően lehet végezni. A kitermelt ásványi nyersanyag a Bt. 3.§ (1) bekezdése értelmében kizárólagos állami tulajdont képez, a kivitelezés során történő felhasználására csak az engedélyben foglalt feltételek megtartásával kerülhet sor. A kivitelezés során vagy azzal összefüggésben kitermelt ásványi nyersanyagot más helyen hasznosítani vagy értékesíteni csak az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényben és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendeletben foglaltaknak megfelelő tulajdonszerzést követően lehet. A beruházás műszaki átadását követően az anyagkitermelésre és a felhasználásra vonatkozóan tételes anyagmérleget kell készíteni, amelyet az engedélyes köteles a Bányakapitányság részére megküldeni. 2) A tervezett létesítmény nyilvántartott geotermikus energia, ásványi nyersanyagelőfordulást, megállapított vagy megállapítás alatt álló bányatelket, gázipari nyomvonalas létesítményt nem érint. 3) A tervezett tevékenység az 1. pontban leírtak érvényesítése esetén bányajáradékfizetési kötelezettséggel nem jár. 4) A tervezett létesítmény kialakítása során szakszerű, a dokumentációban leírt módon történő kivitelezés esetén rendkívüli felszínmozgással nem kell számolni. 5) Az ásványi nyersanyagok kitermelésére kijelölt helyszínekre vonatkozóan az illetékes hatóság által kiadott jogerős engedélyeit a Bányakapitányságnak tájékoztatásul meg kell küldeni. A Bányakapitányság kéri a T. engedélyező hatóságot, hogy szakhatósági előírásait határozatának rendelkező részében tételesen érvényesítse és határozatát a Bányakapitányság részére küldje meg.” Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság 18.3/8150-2/2010. számú szakhatósági állásfoglalása: „1) Az érdekelt a beruházás kivitelezésének megkezdése előtt köteles az erdészeti hatóságtól erdőterület igénybevételének végleges engedélyezésére vonatkozó határozatát beszerezni. 1) Az érdekelt a kivitelezés megkezdéséről szóló bejelentését köteles jelen ügyiratszámra hivatkozással megküldeni az erdészeti hatóságnak is. 2) Az érdekelt köteles a kivitelezés megkezdéséről szóló bejelentéséhez - mind a vezeték létesítését engedélyező hatósághoz, mind az erdészeti hatósághoz - csatolni az erdészeti hatóság erdőterület végleges igénybevételét engedélyező, jogerős, az előírt kötelezettség teljesítését igazoló záradékkal ellátott határozatának másolati példányát.” Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 24.2/Tv./2157/2/2010. számú szakhatósági állásfoglalása: „1) A létesítés során be kell tartani a 261/2009. és 369/2009. számú talajvédelmi terv és a „Beregi komplex árapasztási és ártér-revitalizációs fejlesztés" projekthez készített vízjogi létesítési engedélyes terv és módosításainak előírásait! 1) Be kell tartani a termőföld védelméről szóló törvény azon előírásait, amely szerint a „beruházásokat, valamint termőföldön folytatott, vagy termőföldre hatást gyakorló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak", „a beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról", valamint „a kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett és a környező termőföld minőségében kárt ne okozzanak". 2) A tervezett beruházások során gondoskodni kell a talaj felső - talajvédelmi tervben meghatározott vastagságú - humuszos rétegének védelméről és hasznosításáról!

49 3) Amennyiben a beruházás során olyan - az 1994. évi LV. tv. 3. § a) pontja szerinti - termőföldek területét is igénybe kívánják venni (időlegesen, vagy véglegesen) amelyekről nem készült talajvédelmi terv, úgy azt a munkálatok megkezdése előtt el kell készíttetni (humuszmentés, humusz hasznosítás, rekultiváció) és egy példányban meg kell küldeni a talajvédelmi hatóság részére! 4) Amennyiben - a tervtől eltérően - a beruházás megvalósítása során mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét az érintett területeken nem használják fel, úgy a fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége után (humusztartalom alapján) talajvédelmi járulékot kell fizetni a talajvédelmi hatóság részére! 5) A beruházás során gondoskodni kell a talaj szennyeződésektől (Pl.: gépekből elfolyó olaj) való megóvásáról! 6) A humuszmentési munkák megkezdését és várható befejezését - a munkálatok megkezdése előtt legalább 8 nappal korábban, írásban - be kell jelenteni a talajvédelmi hatóság részére! 7) A beruházás során kitermelt humuszmentes altalaj, valamint az elbontott töltés anyaga és a kitermelt iszap - a talajvédelmi hatóság hozzájárulása/engedélye nélkül - termőföldön el nem helyezhető, még időlegesen sem tárolható! 8) Termőföldön történő hasznosításra más területről származó humuszos termőréteg csak akkor használható fel, ha - laboratóriumi, vagy helyszíni vizsgálatokkal igazoltan - nem szennyezett, nem szélsőséges kémhatású, alacsony sótartalmú és talajidegen anyagot nem tartalmaz! 9) A humuszdepóniák kialakítása során gondoskodni kell a defláció és erózió elleni védelemről, a humuszdepóniák elhelyezés során úgy kell eljárni, hogy az ne akadályozza a szomszédos területek művelését, a megmentett humusz más anyaggal (Pl.: altalaj) ne keveredjen, a környező termőföldek lefolyási viszonyait ne változtassa meg. 10) Az építéssel érintett területeken - fokozott figyelmet fordítva a humuszdepóniák felületére gondoskodni kell a gyomirtásról (gyommagvak terjedésének megakadályozásáról), elsősorban a parlagfű elleni védekezésről! 11) A beruházás során esetlegesen érintett talajvédelmi művek funkcióképességének fenntartásáról gondoskodni kell! 12) A környező termőföldek és növényzet kiporzás elleni védelme céljából a szállítás során a földanyagot (szükség esetén) nedvesíteni kell, vagy gondoskodni kell a járművek által szállított föld takarásáról, illetve a szállítási útvonalak locsolásával a kiporzást a lehető legkisebb szintre kell csökkenteni! 13) A szállításhoz igénybevett - termőföldek megközelítését biztosító - földutak folyamatos karbantartásáról és (a munkák befejezése után) legalább eredeti állapotba történő helyreállításáról az Engedélyes köteles gondoskodni! 14) A beruházással ideiglenesen érintett (bolygatás, szállítás, taposás, deponálás, talajfelszín szintjének megváltoztatása, stb.), ill. esetlegesen szennyezett termőföldekre vonatkozóan talajvédelmi tervre alapozott rekultivációs tervet kell készíttetni (és egy eredeti példányt a talajvédelmi hatóság részére meg kell küldeni), amely tartalmazza a rekultiválandó területek adatait (hrsz, területnagyság, művelésiág, stb.) és amelyben - a talajvédelmi terv javaslatától függően, az utóhasznosításnak megfelelően - az alábbi beavatkozásokat kell részletesen (technológia, anyag mennyiségek) kidolgozni: - a területen maradt talajidegen anyagok összegyűjtése és elszállítása, - talajfelszín egyengetés, - vízrendezés elvégzése (szükség esetén), - a munkálatok megkezdése előtt - talajvédelmi terv előírása alapján - letermelt felső humuszos termőréteg visszaterítése, - a taposással érintett (tömörített) területeken - a védőtávolságok figyelembevételével - a mélylazítás elvégezése,

50 - a talaj biológiai élettevékenységének fokozására - az 59/2008. (IV.29.) FVM rendeletben meghatározott „helyes mezőgazdasági gyakorlat kötelező előírásai" figyelembevételével istállótrágya kijuttatása, - a kijuttatott istállótrágya középmély (de a humuszos réteg vastagságát meg nem haladó mélységű) szántással történő beforgatása, majd a szántás elmunkálása, - kémiai talajjavítás elvégzése, kiszórt talajjavító anyag sekély (max. 10-12 cm) bedolgozása. 15) A rekultivációs munkák elvégzése/elvégeztetése az Engedélyes kötelezettsége, amelynek bizonylatait ellenőrzés során a talajvédelmi hatóság részére be kell mutatni! 16) Az Engedélyes köteles a letermelt-deponált-hasznosított humusz mennyiségekről, valamint az elvégzett rekultivációs munkákról kimutatást vezetni, amely tartalmazza a területi azonosító adatokat (hrsz, terület nagyság, művelésiág, érintett terület nagysága), a humusz mennyiségeket (m3-ben), más területen történő hasznosítás esetén a területi azonosító adatokat és anyagmennyiségeket (rn3, humusz %), illetve szükség esetén az azonosításhoz szükséges egyéb adatot (Pl.: töltés szelvényszáma), valamint a rekultivációs beavatkozás megnevezését és az érintett terület azonosító adatait! A kimutatást ellenőrzés során az ellenőrző hatóság kérésére be kell mutatni, a munkák befejezése után egy példányban a talajvédelmi hatóság részére meg kell küldeni! 17) A kivitelező a helyszíni ellenőrzés során köteles biztosítani: − nyilatkozattételre jogosult képviselő jelenlétét (előzetes egyeztetés alapján), − fent előírt nyilvántartás elérhetőségét, − a humuszmentési-deponálási-hasznosítási és rekultivációs munkák szakszerűségének ellenőrzését, − valamint (szükség esetén) köteles az érintett területek helyszíni bemutatására. 18) Ha a beruházás során a talaj felső humuszos rétegét engedély nélkül (talajvédelmi hatóság hozzájárulása nélkül), vagy attól eltérő mértékben termelik le, illetve nem gondoskodnak az előírás szerinti humuszmentésről, úgy a talajvédelmi hatóság talajvédelmi bírságot szab ki, valamint talajvédelmi járulékot állapít meg az Engedélyes terhére! 19) Amennyiben az Engedélyes a fent felsorolt előírásoknak felróható módon nem tesz eleget, úgy Igazgatáságunk eljárási bírságot szab ki, amelynek mértéke ötezer forint, legmagasabb összege jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén egymillió forint! 20) Ezen szakhatósági hozzájárulás 2014. december 31.-ig érvényes!” Ezen engedély a hatálya alatt az engedélyes kérelmére módosítható (meghosszabbítható), illetve a Felügyelőség hivatalból módosíthatja abban az esetben, ha megváltoztak azok a feltételek és adottságok, amelyek az engedély kiadásának alapjául szolgáltak. Eljárási költségre vonatkozó rendelkezések: − Az engedélyes/kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat [360.000,- Ft] megfizette. − Egyéb eljárási költség nem merült föl. Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1004500201711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni.

51 A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél nincs mód.

Indokolás

A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (székhely: 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19.; rövidített név: FETI-KÖVIZIG) megbízásából eljáró VIZITERV ENVIRON Korlátolt Felelősségű Társaság (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 15.; rövidített név: VIZITERV ENVIRON Kft.) 2009. szeptember 30-án érkezett beadványában a „Beregi komplex árapasztási és ártér-revitalizációs fejlesztés” vízjogi létesítési engedély kiadását kérte a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől [továbbiakban: Felügyelőség]. Kérelméhez mellékelte a létesítési engedély kiadásához szükséges tervdokumentációt és egyéb iratokat. A FETI- KÖVIZIG 64-4/2010. számon bejelentette a kedvezményezett változását, miszerint a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (székhely: 1012 Budapest, Márvány u. 1/d; továbbiakban: VKKI) és a FETI- KÖVIZIG megalapította a „Beregi Tározó” elnevezésű konzorciumot és kérte az engedélyes átvezetését a „Beregi Tározó” konzorciumra. A „Beregi Tározó” konzorcium vezető partnere a VKKI; hivatalos képviselője: a VKKI főigazgatója. A kérelmet megvizsgálva megállapítottam, hogy a benyújtott dokumentáció nem tartalmaz természet- és tájvédelmi fejezetet, ezért ennek elkészítésére megfelelő határidő megadásával a VIZITERV ENVIRON Kft.-t felszólítottam 7756-4/2009. számú levelemmel. A teljesítés határidejének 2009. december 4-ét jelöltem meg. A tervező a kiegészítést kérő levelemben megadott határidőig nem válaszolt. A tervdokumentáció műszaki véleményezésére 7756-3/2009. számú levelemmel megkerestem a Közép-Tisza-Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságot (5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.). Tekintettel arra, hogy az eljárás jelentős számú ügyfelet érint, ezért a beruházással érintett települések jegyzőit megkerestem, hogy a helyben szokásos módon közhíreljék a Beregi árapasztó tározó vízjogi létesítési engedélyezési eljárás megindítását. Az érintett települések: Vásárosnamény, Beregdaróc, Vámosatya, Csaroda, Tarpa, Beregsurány, Kisar, Gulács, Lónya, Barabás. A településekről észrevétel nem érkezett a közhírelés kapcsán. A vízjogi létesítési engedélyezési eljárással egy időben Felügyelőségünkön a környezetvédelmi engedélyezési eljárás is folyt. Ez az eljárás megelőzi a vízjogi létesítési engedélyezési eljárást, ezért 117-12/2010. számú végzésemmel a vízjogi engedélyezési eljárást felfüggesztettem a környezetvédelmi engedélyezési eljárás befejezéséig, de legkésőbb 2010. július 31-ig. A Felügyelőség 2010. május 20-án 508-45/2010. számú határozatával megadta a környezetvédelmi engedélyt a tározóval kapcsolatban. A határozat jogerőre emelkedését követően folytatódhatott a vízjog engedélyezési eljárás. A VIZITERV ENVIRON Kft. 2010. június 28-án kelt levele mellékleteként megküldte a 77564/2009. számú hiánypótlásomban előírt dokumentációt.

52

A tervet szakmai véleményezésre megküldtem a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságnak, akinek véleményét határozatom táj- és természetvédelmi fejezetébe beépítettem a 9./ pont alatt. A kérelem érdemi elbírálásához az érintett szakhatóságok - az alábbi indokolással - állásfoglalásukat megadták: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Iroda 480/37801/1/2010. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől „Beregi komplex árapasztási és ártér-revitalizációs fejlesztés" vízjogi engedélye ügyében szakhatósági megkeresés érkezett Hivatalunkhoz. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A mellékelt kérelem alapján megállapítottam, hogy a tervezett töltésfejlesztés nyomvonala, a tervezett anyagnyerő helyek mentén és annak közvetlen közelében több nyilvántartott régészeti lelőhely található. A tervezett töltések, kitermelésre kerülő anyagnyerő helyek, telepítésre kerülő hullámvédő erdősáv létesítése beépítetlen új terület igénybevételével jár, így régészeti leletek előkerülésére kell számítani a földmunkák során. A „Beregi komplex árapasztási és ártér-revitalizációs fejlesztés" környezetvédelmi engedélyezése során készült ugyan örökségvédelmi hatástanulmány, azonban az nem mérte fel teljes körűen, mindenre kiterjedően a tervezett beruházáshoz kapcsolódó földmunkák által érintett területek régészeti érintettségét. A hatástanulmány nem Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet, továbbá A 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet által módosított, „a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól" szóló 18/2001. (X. 18.). NKÖM rendelet tartalmi követelményei szerint készült el. A 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet alapján a hatástanulmány készítése során valamennyi örökségi elem számbavétele szükséges. Az örökségi elemek között kiemelten fontosnak tartjuk a tervezett beruházáshoz kapcsolódó földmunkák által érintett területeken található régészeti lelőhelyek elhelyezkedésének, kiterjedésének vizsgálatát. A régészet sajátos kutatási módszereinek megfelelően ez a vizsgálat régészeti topográfiai kutatásokkal, régészeti terepbejárással lehetséges. A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet I. §-ában meghatározott nagyberuházás esetén a terepbejárási dokumentációt is tartalmazó hatástanulmányt kell készíteni. A hatástanulmány készítése során a régészeti terepbejárásra nem került sor, így a beruházás régészeti érintettsége csak részben, részlegesen került meghatározásra. A beruházó vállalta, hogy terepbejárást is tartalmazó munkarészt 2010. tavaszán elkészítteti. Azonban a beruházás további tervezése, különös tekintettel a beruházás által érintett régészeti lelőhelyek, feltárandó felületek meghatározása, költségvetésbe történő illesztése nagy kockázattal végezhető el. A beruházás pontos régészeti érintettsége fentiek szerint csak nagy bizonytalansággal határozható meg, ezért szükséges és nélkülözhetetlen az elkészült hatástanulmány kiegészítése a terepbejárás eredményeivel, mivel ennek hiányában a kivitelezés során igen nagy arányban kellene újabb és újabb régészeti lelőhelyek előkerülésére és feltárására készülni. A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken a régészeti örökség védelme érdekében a tervezett munkálatok megkezdése előtt A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 22-23.§, továbbá A régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. sz. NKÖM rendelet 14.§ szerint a töltés nyomvonal és a hozzá kapcsolódó egyéb létesítmények régészeti érintettségének megállapítása, továbbá a lelőhely pontos kiterjedésének és állapotának megállapítása céljából próbafeltárás elvégzése indokolt. A nyomvonal további részein A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 19. § (2) bekezdése alapján a régészeti felügyelet ellátása indokolt. A nyomvonal geomorfológiai adottságai alapján újabb földmunkák végzése során régészeti leletek előkerülésére kell számítani, emiatt

53 a beruházáshoz kapcsolódó földmunkák csak folyamatos régészeti felügyelet mellett végezhetők. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv. 19. § (2) bekezdése alapján a régészeti örökség elemei a régészeti érdekű területekről vagy a régészeti lelőhelyről csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el, így a régészeti örökség védelme érdekében a próbafeltárás elvégzése indokolt, amelynek formája régészeti felügyelet. A régészeti felügyelet eredményei alapján kerülhet sor a kivitelezés további folytatására, vagy egy esetleges megelőző feltárás elvégzésére. A tervezett beruházás a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet által módosított a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 1. §-ban meghatározott nagyberuházásnak minősül. A rendelet 14/C. §-ban foglaltak szerint nagyberuházás esetén a földmunkával járó változtatás teljes kiterjedésére vonatkozóan mind az előkészítő munkálatok, mind a kivitelezés tekintetében régészeti megfigyelést kell biztosítani. A régészeti felügyelet eredményei alapján kerülhet sor a kivitelezés további folytatására, vagy egy esetleges megelőző feltárás elvégzésére. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a rendelkező részben előírt feltételek mellett felel meg. Szakhatósági állásfoglalásom a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 1. § (2) bek. a/ pontján, 1. számú mellékletének 8. pontján, 2. sz. mellékletének A) pontján, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.23.) Korm. r. 32./E. § (3) c) pontja, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44.§ (1) bekezdésén alapul. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján állapítottam meg.” Miskolci Bányakapitányság 3288/3/2010. számú szakhatósági állásfoglalás indokolása: „A tervezett vízügyi létesítmények építéséhez, az építés nyersanyag-ellátásához a dokumentációk alapján ún. „anyagnyerőhelyek" kialakítását tervezték. Ezek egy része a tervezett létesítményekkel körbehatárolt területen belül, más része azon kívül kerülne kialakításra többnyire magántulajdonban lévő, mező- vagy erdőgazdasági területeken. Tekintettel arra, hogy az építési tevékenység jelentős mennyiségű ásványi nyersanyag kitermelésével jár, a Bányakapitányság a kitermelési tevékenységet fokozottan ellenőrizni fogja. Amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag, vagy annak egy része az állami tulajdon köréből kikerül (értékesítésre, vagy az engedélyezett céltól eltérő üzletszerű felhasználásra kerül), a Bányakapitányság az 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 41.§ alapján fog eljárni. Az 1., 2. és 5. pont esetében ásványi nyersanyagnak minősül - a humuszos termőföldön kívül minden ásványi anyag, anyagkeverék és átmeneti vagy kevert kőzettípus, tekintet nélkül annak építőipari elnevezésére és minősítésére. A Bányakapitányság szakhatósági közreműködése során a Bt. 43-44. §-ában meghatározott ásványvagyon-gazdálkodási hatáskörében, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E.§ (5) bek.-ben foglalt felhatalmazás alapján és a 267/2006 (X. 10.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott illetékességében eljárva, a 2004. évi CXL. törvény (KET) 44.§-ban foglaltaknak megfelelően nyilatkozott.” Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága 18.3//8150-2/18/2010. számú szakhatósági állásfoglalás indokolása: „A megküldött, Viziterv Environ Kft által készített 403/2009. tervszámú dokumentáció, hatósági nyilvántartásunk és a hatáságunknál 18.3/4309/6/2009 számon folyamatban lévő, erdőterületek előzetes elvi engedélyezésére irányuló eljárás alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás erdővédelmi szempontból jelentős hatással bír, az érintett erdőkre jelentős kihatással van, különösen a vésztározás és a normál üzemeltetés során az erdők tartós elöntése. A beruházás megvalósítása Az

54 erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII törvény hatálya alá tartozó erdő igénybevételével jár. A Viziterv Environ Kft 2010. 08.25-én a 18.3/4309/6/2009 számon indult eljáráshoz a szükséges kiegészítéseket megtette, mely alapján a beruházás által érintett erdőterületekre vonatkozóan előzetes elvi engedélyezési eljárás lefolytatása lehetséges, az ügyben érdemi döntés hozható. Fentiek alapján a vízjogi létesítési engedély kiadásának a rendelkező részben írt feltétel betartása mellett erdővédelmi szempontból további akadálya nincs. Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2005 (XII.23) Kormányrendelet 32/D§ c; pontja, Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII törvény 62§-a, 77-82§-ai alapján, a 274/2006 (X11.23.) Kormányrendelet 22.§ (3.) – (4) bek.-e és alapján, a 2004. évi CXL. tv. 44. §-a szerint adtam meg. Állásfoglalásomat a 2004. évi CXL. tv. 114§-a szerint módosítottam.” Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 24.2/Tv./2157/2/2010. számú szakhatósági állásfoglalás indokolása: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresésére Igazgatóságunk szakhatósági hozzájárulást ad a fenti előírások szerint a „Beregi komplex árapasztási és ártér-revitalizációs fejlesztés" vízjogi létesítési engedélyezési eljárásához. A Felügyelőség megkereséséhez csatolták a vízjogi létesítési engedélyes terv módosítását (Tervszám: 1343; MRSZ: 1-M; Kelt: 2010. május hó, Készítette: VIZITERV CONSULT KFT. 1149 Budapest, Kövér Lajos u. 13. I. em.). Irattárunkban megtalálhatók a korábbi engedélyezési eljárás során a Felügyelőség megkereséséhez csatolt, a BEREGI ARTER 2009 KONZORCIUM, mint tervező által a „Beregi komplex árapasztási és ártér-revitalizációs fejlesztés" projekthez (Tervszám: 403/2009) készített vízjogi létesítési engedélyes tervek [Beregi árapasztó tározó vízbeeresztö műtárgy (Tervszám: 750/09, Kelt: 2009. július hó, Készítette: KONSTRUKTÖR KFT. 1033 Budapest III., Kaszásdűlő u. 2.); A Lónyai árapasztó fióktározó és a Beregi vízgazdálkodási rendszer továbbfejlesztés terve (Tervrész száma: 403-II/2009., Kelt: 2009. augusztus hó, Készítette: VIZITERV Environ KFT. 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 15.); Beregi árapasztó tározó terve (Tervszám: 1343, Kelt: 2009. augusztus hó, Készítette: VIZITERV CONSULT KFT. 1149 Budapest, Kövér Lajos u. 13. I. em.)], valamint az AGROMECHANIKA KKT. (4481 Nyíregyháza-Sóstóhegy, Aranykalász sor 20.) [Talajtani szakértő: Leviczkyné Dobi Mária; Szakértői engedély száma: 22.386/2/2009.] által készített 261/2009. és 369/2009. számú talajvédelmi tervek (Kelt: 2009.09.28. és 2009.10.10.). A talajvédelmi tervek vizsgálati eredményei alapján megállapítható, hogy a tervezett beruházással érintett területeken mentésre érdemes humuszos termőréteg található, amelynek vastagsága 30-80 cm között változik. Hozzájárulásurak rendelkező részében előírt kimutatás vezetése és Igazgatóságunk részére történő megküldése, valamint a rekultivációs munkák elvégzése és a mentett humusz hasznosítása (esetleg a talajvédelmi járulék megfizetése) a vízjogi üzemeltetési engedélyhez kiadandó hozzájárulásunk feltétele. A 2007. évi CXXIX. törvény (a termőföld védelméről - Tfvt.) 43. § (1)-(3) bekezdése alapján „beruházásokat, valamint termőföldön folytatott, vagy termőföldre hatást gyakorló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak". „A beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról." „A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett és a környező termőföld minőségében kárt ne okozzanak." A Tfvt. 44. § (1)-(4) bekezdései szerint „a humuszos termőréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával, továbbá a terület helyreállításával kapcsolatos munkálatokat a beruházás engedélyezése céljából készített terveknek tartalmaznia kell". „ A beruházások megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházás kivitelezése során igénybe vett földrészleteken kell felhasználni úgy, hogy a kialakított felső humuszos termőréteg vastagsága az eredeti humuszos termőréteggel együtt az 1 métert ne haladja meg." „Amennyiben a mentett humu-

55 szos termőréteg (2) bekezdés szerinti felhasználására nincs lehetőség, a felhasználásra nem kerülő rész eredeti funkciójának megfelelően a talaj felső termőrétegeként, vagy termesztő közeg előállítására felhasználható, illetve ezekre a célokra átruházható." „A mentett humuszos termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról a beruházó köteles külön nyilvántartást vezetni." A 2007. évi CXXIX. törvény 50. § (2) bekezdése szerint „a talajvédelmi hatóság eljárásához az alábbi esetekben a külön jogszabály szerinti talajvédelmi terv szükséges": [a) pont:] „a humuszos termőréteg mentéséhez az 1000 m2-nél nagyobb területnagyságú termőföld talaj szintjének végleges megváltoztatásával járó beruházásnak nem minősülő tevékenységhez", [b) pont:] „humuszos termőréteg mentéséhez termőföldön történő, 400 m2-t meghaladó területigényű beruházás megvalósításához". A Tfvt. 51. §-a alapján a talajvédelmi tervet az ügyfélnek kell beszereznie. A Tfvt. 55. § (1) bekezdésének szövege szerint „talajvédelmi járulékot fizet a talajvédelmi hatóság részére [a) pont.] a beruházó - ha a beruházás megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházással érintett területen nem használja fel - a fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége után". A (4) bekezdés szerint „a talajvédelmi hatóság az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, engedély alapján végzett tevékenység esetén, a talajvédelmi terv vagy a kiviteli terv tartalma alapján külön határozatban megállapítja a talajvédelmi járulékkal érintett humuszos termőréteg mennyiségét és a talajvédelmi járulék mértékét". A (3) bekezdés felhatalmazása alapján „ha az (1) bekezdés b) pontja szerinti humuszos termőréteg eltávolítását észleli a talajvédelmi hatóság és nem állapítható meg kétséget kizáróan az érintett területen fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége, úgy a talajvédelmi járulék mértéke a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a tevékenységgel érintett terület után számított megkezdett hektáronként 100 000 forint". A 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet 1. § (1) bekezdése szerint „a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX, törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 49. § (3) bekezdésében és az 50. §-ában felsorolt, termőföldön folytatott mezőgazdasági tevékenységekkel, illetve beavatkozásokkal, valamint a termőföld igénybevételével járó vagy arra hatást gyakorló beruházásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos talajvédelmi követelmények meghatározásához talajvédelmi terv készítése szükséges a következő esetekben: [d) pont:] a talajszint végleges megváltoztatásával járó, beruházásnak nem minősülő 1000 m2-nél nagyobb területnagyságú tevékenység, illetve 400 m2-t meghaladó területigényű beruházások megvalósítása során a humuszos termőréteg mentéséhez" A (6) bekezdése alapján „a Tfvt. 12. §-a szerinti kérelemhez e rendelet 2. mellékletének 2.4.1. pontjában meghatározott talajvédelmi tervet a termőföld más célú hasznosításhoz szükséges teljes területre kell elkészíteni". A (7) bekezdés szövege szerint „az (1) bekezdés d) pontjában foglalt beruházások külön jogszabályok szerinti engedélyezése céljából készített tervnek a 2. melléklet 2.4.2. pontjában meghatározott humuszgazdálkodási tervet (a továbbiakban: humuszgazdálkodási talajvédelmi terv) kell tartalmaznia, melyet a 2. melléklet 2.4.1. pontja szerinti talajvédelmi tervre alapozottan kell elkészíteni úgy, hogy az a beépítésre kerülő terület igénybevétele, valamint a beruházás egyéb földmunkáinak végzése során letermelt humuszos talajréteg mentését, hasznosításának módját határozza meg". A (8) bekezdés alapján „az (1) bekezdés d) pontja szerinti, beruházásnak nem minősülő, de a talajszint végleges megváltoztatásával járó tevékenység esetén a 2. melléklet 2.4.L pontja szerinti talajvédelmi tervnek tartalmaznia kell a letermelésre kerülő humuszos talaj mennyiségének és felhasználási módjának meghatározását is". Az előírásaink be nem tartása esetén alkalmazható szankcióra történő figyelemfelhívást a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 61. § (1) bekezdése, valamint a 140. § (1) bekezdés d) pontja alapján tettem, amely szerint „az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye", illetve „ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra ... irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító

56 szerv, ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki". Az eljárási bírság mértékét a 61. § (2) bekezdése határozza meg: »az eljárási bírság legkisebb öszszege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege - a 141. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint". A talajvédelmi bírság kiszabásának lehetőségére történő figyelemfelhívást a Tfvt. 56. § (1) bekezdés a) pontja, valamint 3. számú mellékletének 4. és 10. pontja alapján tettem, amely szerint „a 39. § (2) bekezdésében írt kötelezettség megsértése esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 1 000 000 forint, de a bírság összege legalább 500 000 forint", illetve „a külön jogszabály szerinti engedélyben foglalt talajvédelmi rendelkezésektől eltérő tevékenység esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 50 000 forint, de a bírság összege legalább 100 000 forint". A rendelkező részben tett előírásaink betartása biztosítja, hogy az érintett és a környező termőföldek területén a talajvédő gazdálkodás feltételei ne rosszabbodjanak. A hozzájárulás érvényességi idejét a benyújtott talajvédelmi tervet megalapozó talajvizsgálatok keltezésének éve (2009.) figyelembevételével, a 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet 2. § (5) bekezdése alapján határoztam meg. Ezen talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást - a 274/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről) 2. § (2)-(3) bekezdése, 7. § (1) bekezdése, 10. § b) pontja és a 32. § (1) bekezdése alapján meghatározott illetékességi területen és jogkörben eljárva - a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól), a 2007. évi CXXIX. törvény (a termőföld védelméről) és a 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet (a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól) előírásainak figyelembevételével, a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/E. § (3) bekezdés a) pontja, valamint a fent felsorolt dokumentumok alapján adtam ki és csak a tárgyi ügyben folyamatban lévő engedélyezési eljárásban használható fel. A jogorvoslati lehetőségre történő figyelemfelhívást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdése alapján tettem. A hozzájárulásunk előírásainak figyelmen kívül hagyása esetén történő intézkedésekről, illetve következményekről a 2004. évi CXL. törvény 45. § (4) és (6) bekezdései alapján tájékoztattam az engedélyező hatóságot.” Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége Közegészségügyi Osztály 1602-2/2010. számú végzésével az alábbiakról döntött: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.) megkeresésére - Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19.) „Beregi komplex árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztés" ügyében- indult szakhatósági állásfoglalás kiadása iránti eljárást megszüntetem. Végzésem ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Indokolás Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 19.) kérelmére indult „Beregi komplex árapasztási és ártérrevitalizációs fejlesztés" ügyben Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.) szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából megkereste hatóságomat. A megkeresés kiegészítés 2010. január 16-ábn napján érkezett. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 45/A. § (3) bekezdése szerint, ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről a megkeresés megérkezésétől számított öt munkanapon belül tájékoztatja a hatóságot, és megszünteti a szakhatósági eljárást.

57

A fenti ügyben a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm rendelet 32/D § (2) bekezdés a) pontja alapján megállapítottam a hatásköröm hiányát (a beruházás az ivóvíz, az ásvány- és gyógyvíz minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát nem befolyásolja), ezért a szakhatósági eljárásomat megszüntettem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhely alapján hoztam meg. Az önálló jogorvoslatot közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. A Ket. 45/A. § (3) bekezdése előírja a megkereső hatóság tájékoztatását. Ez a végzés megküldésével, ezennel megtörténik. Tárgyi ügyben hatóságom hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkezik.”

Az engedélyezési eljárás során mindent figyelembevéve megállapítottam, hogy a vizilétesítmény nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket; megfelel a vízilétesítmények, a vízháztartás, vízminőség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint kiadtam a vízjogi létesítési engedélyt. Döntésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 71. § (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: – A 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 18. §-a alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kijelölt vízügyi hatóság a Felügyelőség. – A vízjogi engedélyezést, a jogokat és a kötelezettségeket a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény [továbbiakban: Vgtv.], valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet [továbbiakban: Korm. rendelet] határozza meg. Az 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdés szerint vízjogi engedély szükséges – jogszabály által bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve – a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez. – Az engedélykérelem tartalmi követelményeit a Korm. rendelet 3. § és a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet rögzíti. – A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet I/20. 1.4. pontja az engedélyezéshez igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg. – Az engedély érvényességi idejét a Korm. rendelet 3. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a vízgazdálkodási szempontokra figyelemmel határozott időben állapítottam meg. Mivel a vízjogi létesítési engedély iránti kérelmet az engedélyes 2009. október 1. előtt nyújtotta be, így az akkor hatályos Ket. előírásai szerint folytattam le az eljárást. A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § értelmében a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni.

58

A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a.

Szolnok, 2010. október 8.

Kónya Károly igazgató megbízásából:

Dr. Nemes Gábor engedélyezési irodavezető igazgatóhelyettes

Határozatomról értesítést kapnak: 1./ „Beregi Tározó” Konzorcium 1012 Budapest, Márvány utca 1/d. (+ 1 pld terv) 2./ FETI-KÖVIZIG 4400 Nyíregyháza, Széchenyi út 19. 3./ VIZITERV ENVIRON Kft. 4400 Nyíregyháza, Széchenyi út 15. 4./ Vízügyi, Környezetvédelmi Központi Igazgatóság 1012 Budapest, Márvány u. 1/D. 5./ Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Iroda 4025 Debrecen, Piac u. 79. 6./ Miskolci Bányakapitányság 3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. 7./ ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetének Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltsége Közegészségügyi Osztály 4400 Nyíregyháza, Árok u. 41. 8./ Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága 4025 Debrecen, Bajcsy-Zs. u. 16.

„Tértivevénnyel” „Tértivevénnyel” „Tértivevénnyel” „Tértivevénnyel” „Tértivevénnyel”

„Tértivevénnyel” „Tértivevénnyel”

„Tértivevénnyel”

59

„Tértivevénnyel” 9./ Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Kótalji u. 33. 10./ Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága „Tértivevénnyel” 4025 Debrecen, Sumen u. 2. 11./ Település Jegyzője „Tértivevénnyel” 4934 Beregdaróc, Szabadság u. 27. 12./ Csaroda-Hetefejércse-Tákos Községek Körjegyzője „Tértivevénnyel” 4844 Csaroda, Beregszászi út 14/B 13./ Gulács-Jánd Községek Körjegyzője „Tértivevénnyel” 4842 Gulács, Rákóczi u. 12. „Tértivevénnyel” 14./ Település Jegyzője 4836 Lónya, Kossuth u. 39. 15./ Beregsurány-Márokpapi Községek Körjegyzője „Tértivevénnyel” 4933 Beregsurány, Rákóczi u. 1. 16./ Település Jegyzője „Tértivevénnyel” 4931 Tarpa, Kossuth u. 23. 17./ Tiszakerecseny- Tiszaadony-Mátyus-Barabás Községek Körjegyzője 4937 Barabás, Árpád u. 7-9. „Tértivevénnyel” 18./ Kisar-Nagyar-Tivadar Községek Körjegyzője „Tértivevénnyel” 4921 Kisar, Tisza u. 6. 19./ Vámosatya-Gelénes- Tiszaszalka-Tiszavid Községek Körjegyzője 4936 Vámosatya, Szabadság u. 108. „Tértivevénnyel” 20./ Település Jegyzője „Tértivevénnyel” 4800 Vásárosnamény, Tamási Á. u. 1. 21./ Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. „Tértivevénnyel” 22./ KÖTI-KTVF Vízvédelmi és Vízgazdálkodási Osztály 23./ KÖTI-KTVF Hatósági Engedélyezési Iroda 24./ KÖTIÉ-KTVF Vizikönyv (+ 1 pld terv) 25./ KÖTI-KTVF HNYR 26./ KÖTI-KTVF Irattár

Azonosító adatok: Ügyfélre vonatkozó információk: 1. Ügyfél neve: „Beregi tározó” Konzorcium 2. Ügyfél címe: 1012 Budapest, Márvány u. 1/d. 3. Ügyfél KÜJ száma: 101338880