Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mi n t I . f o kú h a t ó s á g 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail: [email protected]

Ikt.sz.: 6846-17/2011. Ea: Kiss Orsolya [56/523-412]

Tárgy: Kengyel, Molnárfarm-2000 Kft, biogáz üzem előzetes vizsgálata

A Molnárfarm-2000 Sertéstenyésztő és Értékesítő Kft. (székhely:6060 Tiszakécske, Oláházi dűlő 19., rövidített név: Molnárfarm-2000 Kft.) által a Kengyel, Harkányi major, 075/2, 076/15 hrsz. alatti ingatlanra tervezett biogáz üzem előzetes vizsgálata során a következő döntést hoztam:

Határozat A Kengyel, Harkányi major, 075/2, 076/15 hrsz. alatti ingatlanra tervezett biogáz üzem előzetes vizsgálata eredményének és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet [továbbiakban: Korm. rendelet] 5. számú melléklet figyelembevételével megállapítom, hogy a tervezett beruházás nem környezeti hatástanulmány köteles. Egyidejűleg a Molnárfarm-2000 Kft. részére a Kengyel, Harkányi major, 075/2, 076/15 hrszú ingatlanra tervezett biogáz üzemre vonatkozóan egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását rendelem el. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban a Molnárfarm-2000 Kft. ezen határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül kérheti a tevékenység gyakorlásához szükséges egységes környezethasználati engedély kiadását. A felügyelőség ezt a határidőt kérelemre egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha e határozat meghozatalakor alapul vett tényállásban nem történt lényeges változás. Határozatomban a Korm. rendelet alapján megállapítom az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit: 1./ Azonosító adatok: 1.1 Az engedélyesre vonatkozó adatok: megnevezés, székhely, KÜJ szám, cégjegyzékszám, statisztikai számjel (KSH), fő gazdasági tevékenységek (TEÁOR kóddal) 1.2 A létesítmény jellemzői: cím, helyrajziszám, EOV koordináták, KTJ szám, a létesítmény több, elkülöníthető, önálló vagy másik üzemhez kapcsolódó részegységei A létesítmény által igénybevett terület helyszínrajza a szennyező források bejelölésével. 1.3 A tevékenységek alapadatai: megnevezés, a tevékenység folytatásával érintett települések, NOSE-P kód, kapacitás 1.4 Kapcsolódó tevékenységek/létesítmények 2./ Előzmények

2 Különösen: − a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalásai az előzetes vizsgálati szakaszban, − az egységes környezethasználati engedélykérelem kidolgozásának menete. 3./ A létesítményben végzett - tervezett - tevékenységek részletes leírása, az elérhető legjobb technika ismertetése Az elérhető legjobb technika meghatározását a Korm. rendelet 9. sz. melléklete szerint kell végezni. Az előzetes vizsgálati dokumentációban szereplő leírást a következő szempontok szerint kell átdolgozni: − A létesítményben, illetve technológiában felhasznált, valamint az ott előállított anyagok, illetve energia jellemzői és mennyiségi adatai. − A létesítményből származó kibocsátás megelőzésére, vagy amennyiben a megelőzés nem lehetséges, a kibocsátás csökkentésére szolgáló technológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások, valamint ezeknek a mindenkori elérhető legjobb technika való megfelelése. − Az elérhető legjobb technika meghatározása a Korm. rendelet 9. sz. melléklete szerint kell végezni. − Az energiahatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelőzését, illetve csökkentését szolgáló intézkedések. − Megfelelő műszaki védelemmel a zajkibocsátási határértékek biztosítása a telekhatárokon. − A hulladékok keletkezésének megelőzésére, a keletkezett hulladék hasznosítására, valamint a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezést, illetve –károsítást kizáró módon történő ártalmatlanítására szolgáló megoldás − Meg kell határozni a technológiai folyamatban keletkező szennyvíz forrásait. Ennek érdekében egy tényszerű folyamatábrát kell készíteni, melyen nyomon követhető a friss ipari vízfelhasználás, a visszaforgatott víz felhasználása, a szennyvíz keletkezési pontok, illetve azok elvezetési útvonala. − A tevékenység környezetre gyakorolt hatásának nyomon követése érdekében a területen monitoring hálózatot kell létesíteni. 4./ Referenciák 5./ Anyag- és energiamérleg Hulladékgazdálkodási szempontból a dokumentáció összeállítása során lényeges kérdés a bemeneti és kimeneti hulladékáramok egzakt, precíz megadása, bemutatása! –

A bemeneti oldalon ez azért szükséges, mert a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet ( 8. számú mellékletének C) fejezetében rögzítve van az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményei között, hogy „A 20. § (3) bekezdés esetében a külön jogszabályokban meghatározott engedélyek iránti kérelem tartalmi követelményeit.”-t is tartalmaznia kell. Ez alapján fogja a felügyelőség a hatáskörébe tartozó – külön jogszabályokban meghatározott – engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe foglalni. Hulladékgazdálkodási szempontból a felügyelőség hatáskörébe a hulladékkezelési engedély szerepel, ezt viszont csak pontosan meghatározott hulladékkör (megnevezés, EWC kódszám, mennyiség) megadásával lehetséges kiadni.

–

A kimeneti oldalon hulladékgazdálkodási szempontból ugyancsak el kell bírálni, hogy a kimenő anyagáram/hulladékáram kezelése, és – a hulladékgazdálkodási alapelveknek megfelelően – elsősorban annak hasznosítása hogyan történik meg, illetve

3 biztosított-e! Ezért a lehetőségekhez mérten a lehető legjobban be kell mutatni, hogy milyen garanciák vannak arra, hogy a kimenő hulladékáramok megfelelő hasznosítása biztosított legyen! 6./ Védelmi övezet megállapítására irányuló kérelem – Fel kell tüntetni az illetékes Földhivataltól beszerzett ingatlan nyilvántartási térképen az új bűzkibocsátással járó légszennyező források pontos helyét, továbbá az új bűzkibocsátással járó légszennyező források határától számított 300 m-es távolságán belül lévő ingatlanok művelési ágát és a rajtuk található épületek, felépítmények funkcióját, rendeltetését. 7./ Légszennyező forrás(ok) létesítési engedélykérelme A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 5. számú melléklete szerinti, a légszennyező pontforrásra vonatkozó kérelem tartalmi követelményei: − A létesítmény, illetve a technológia telepítési helyének jellemzői. − Helyszínrajz a légszennyező források bejelölésével. − A tervezett tevékenység leírása, az épület, építmény, berendezés (a továbbiakban együttesen: létesítmény) légszennyező forrásainál alkalmazott technológia ismertetése. − A létesítményben, illetve a technológiákban felhasznált nyersanyagok, segédanyagok és egyéb adalékanyagok, valamint az energiahordozók minőségi jellemzői és mennyiségi adatai. − A létesítményben, illetve a technológiában termelt energia, késztermékek minőségi jellemzői és mennyiségi adatai. − A létesítmény illetve technológia légszennyező forrásai. − A létesítmény illetve technológia várható kibocsátásai a környezeti elemekbe, a kibocsátások minőségi és mennyiségi jellemzői, a környezetre gyakorolt lényeges hatások. (A források várható légszennyező anyag kibocsátását számítással kérjük bemutatni mg/m3 és kg/h mértékegységben, szennyező anyagonként.) − A kibocsátások megelőzését, vagy ahol ez nem lehetséges, mérséklését szolgáló technológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások. − Ahol szükséges a létesítményben, illetve a technológiában a hulladékok keletkezését megelőző, illetőleg csökkentő tervezett intézkedések. − További intézkedések, amelyek az energia hatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelőzését szolgálják. − A kibocsátások folyamatos ellenőrzését biztosító intézkedések. − Annak bemutatása, hogy az alkalmazott technológia, termelési eljárás megfelel az elérhető legjobb technikának. − A hatásterület lehatárolása, melyet (R.) 2.§ 14. a) és b) pontja alapján kérjük meghatározni. − Az előző pontokban részletezettek közérthető összefoglalása. 8./ Egyéb kérelmek Fentieken túl a kérelmet az alábbi szempontok szerint kell összeállítani: – A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet (Továbbiakban KR.) 5.§, 6.§, 7.§, 9.§ és 33.§-a alapján. Ellenőrizhető módon ismertetni kell a hatásterület meghatározásának részletes vizsgálatát. – Az előzetes vizsgálati dokumentáció alapján megállapítható, hogy a tervezett létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterületén védendő épületek találhatóak. A tevékenység folytatása, védett területet, épületet érintő hatások esetén - mivel zajforrás(ok) működtetésével jár – csak a KR. 10. § (4) bekezdésében előírt zajkibocsátási határérték határozat birtokában végezhető, mely határértékek betartásának feltételeit az üzemeltető köteles megteremteni. A határérték kiadása a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet a környezetvédelmi, termé-

4 szetvédelmi és vízügyi hatósági eljárások igazgatási díjai módosításáról szóló 4/2010.(II.25.) KvVM. Rendelet 1. számú melléklete 20/2. pontja szerint 150.000 Ft öszszegű igazgatási szolgáltatási díjköteles. Az erre vonatkozó kérelmet a 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet 2. sz. melléklet szerinti űrlapon kell benyújtani. 9./ Ellenőrző rendszerek A létesítményből származó kibocsátások mérésére (monitoring), folyamatos ellenőrzésére szolgáló módszerek, intézkedések. 10./ Balesetek megelőzése, karbantartás, kárelhárítás, rendeltetéstől eltérő üzemi állapotok 11./ Általános menedzsment technikák: környezeti menedzsment, környezetvédelmi megbízott alkalmazása, képzési rendszer működtetése, panaszbejelentések kezelése 12./ Egyéb adatok a Korm. rendelet 6. sz. melléklet 7. pontja szerint. 13./ A környezet- v. természet-védelemmel összefüggő hatáskörrel rendelkező hatóságok szakhatósági állásfoglalásában megadott követelmények: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága (5000 Szolnok, Vízpart krt. 32.) szakhatósági állásfoglalását 5803/1-TVF/2011. iktatószámon az alábbi előírásokkal adta meg: – „A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 43. § 1 bekezdése alapján, a beruházásokat, valamint termőföldön folytatott, vagy termőföldre hatást gyakorló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak. – Mivel a beruházás kivett (udvar) területen történik, a humuszmentéshez kapcsolódó talajvédelmi tervet nem szükséges készíteni. – Az építés során gondoskodni kell a csapadékvíz elvezetéséről, a keletkező hulladékot termőföldön elhelyezni tilos. – Az üzemelés során keletkező fermentált anyagot (lebontási maradék) mezőgazdasági területen kívánják elhelyezni, amelyhez a 2007. évi CXXIX. törvény 49. § (1) bekezdése szerint a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. – A SZILKEM NATURE BT. (5700 Gyula Temesvári út 187.) által készített előzetes vizsgálati dokumentációjában, a 2.6. fejezetben említés történik, hogy a Molnárfarm2000 Kft. rendelkezik hígtrágya kihelyezéshez engedéllyel 5350/3-TVF/2011. számon, 101, 61 hektárra. A keletkező fermentált anyag kihelyezését e fenti engedélyezés alapján nem lehet elvégezni, azt külön eljárás keretében kell engedélyeztetni. A fentiek betartása mellett, talajvédelmi érdekek nem sérülnek, így az előzetes vizsgálati dokumentáció ellen kifogást nem emelek. Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen fellebbezésnek helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható.” 14./ Közérthető összefoglaló. 15./ A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, többször módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet III.4.1. pont alapján megállapított igazgatási szolgáltatási díj (1.500.000,- Ft) megfizetését igazoló bizonylat (vagy annak másolata). A kötelezettségek önkéntes végrehajtásának elmaradása esetén a Molnárfarm-2000 Kft-vel, mint kötelezettel szemben az alábbi intézkedésekkel, szankciókkal élek: A meghatározott cselekmények végrehajtása érdekében - ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható - a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabok ki. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb öszszege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint.

5 Eljárási költségre vonatkozó rendelkezések: − Az engedélyes/kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat [250.000,- Ft] megfizette. − Egyéb eljárási költség nem merült föl. − Tekintettel arra, hogy döntésemet ügyintézési határidőn belül hoztam meg igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem áll fenn. Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a [Társadalmi szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a társadalmi szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja e rendelet mellékletében meghatározott díjtétel 1%-a.], amit a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10045002-01711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél nincs mód.

Indokolás A Molnárfarm-2000 Kft. (székhely: 6060 Tiszakécske, Oláházi dűlő 19.) a Kengyel, Harkányi major, 075/2, 076/15 hrsz. alatti ingatlanon biogáz üzem üzemeltetését kívánja végezni. A jogszabályi kötelezettségének eleget téve 2011. szeptember 22-én a felügyelőségnél előzetes vizsgálatot kezdeményezett. A Szilkem Natura Bt. (5700 Gyula, Temesvári út 187.) által összeállított előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a jogszabályokba foglalt tartalmi követelményeknek. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 29. § (6) bekezdés, továbbá a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet [továbbiakban: Korm. rendelet] 3. § (3) és (4) bekezdések szerint, az ügy az érintett Jegyző közreműködésével, a felügyelőség honlapján, faliújságán, valamint a kormányzati rendszeren közhírelve lett. A nyilvánosság észrevételt nem tett. A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: A tervezett biogáz üzemben zárt térben, baktériumok, mikroorganizmusok közreműködésével a szerves anyagok anaerob bomlása ill. a biomassza fermentálása során döntően metán és széndioxidból álló ún. biogázt termelnek. A termelt biogázt gázmotorban elégetik, és elektromos áramot termelnek, melyet az üzem teljes egészében un. zöld áramként feltáplál a kiépített hálózatra. A technológiai folyamatban keletkezett hő egy részét a technológiai folyamat fenntartásához - a fermentorok fűtésére - hasznosítják, ill. melegvíz formájában az állattartó telep létesítményeinek fűtésére használják fel. A technológia bemeneti oldalán 33.000-35.000 t/év állati- és növényi eredetű nem veszélyes hulladék (kukorica szilázs, zöldhulladék, cukorcirok, tejsavó, állati szövetek - steril húspép, szennyvíziszap, állati trágya és hígtrágya, konzervgyári kukorica csuhé hulladék… stb.) jelenik meg.

6 Az előállított termék a keletkező biogáz. A technológiai folyamatban keletkező fermentált zagylé, és a kiérlelt visszamaradó szilárd fázisú anyag (biotrágya) talaj tápanyag, amely előnyösen hasznosítható a szántóföldi termelésben, ezért teljes egészében mezőgazdasági területre tervezik kihelyezni. A tervezett hulladékhasznosítási tevékenység kapacitásadata évi ~35.000 tonna/év szubsztrátum (biomassza, szervesanyag – nem veszélyes hulladék), melyen belül a meghatározott hulladék-összetevők alapján nagy biztonsággal kijelenthető, hogy 10 tonna/nap mennyiséget meghaladóan állati eredetű hulladékkal lehet számolni. Mindezeket figyelembe véve a tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (Rendelet) 2. számú mellékletének 10. pontja („Létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással.”) alá sorolható, azaz egységes környezethasználati engedélyhez (IPPC) kötött tevékenység. Emellett a tevékenység a Rendelet 3. számú mellékletének 117. pontja („Nem veszélyes hulladék hasznosítása 10 ezer t/év kapacitástól”) alá is besorolható, azaz a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A tevékenység várható környezeti hatásai nem jelentősek, mert a létesítés és megszüntetés hulladékos vonatkozásai objektíven adottak, a működés technológiája pedig nem veszélyes hulladékok hasznosításában testesül meg, mint hulladékkezelő létesítményben, ami környezetvédelmi szempontból alapvetően egy előnyös tevékenységet jelent. Az előzetes vizsgálat adatait szakmailag figyelembe véve, a Rendelet 1. § (3) bekezdése eb) pontja alapján, mivel a tevékenység a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szerepel, de a tevékenység várható környezeti hatásai nem jelentősek, a tevékenység megkezdéséhez egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati engedély szükséges. A tervezett tevékenység – mivel meglévő telephelyen tervezett új légszennyező forrás(oka)t létesítenek - a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 5. § (3) és (5) bekezdésének hatálya alá tartozik. A R. 5. § (3) bekezdése alapján a bűzkibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania. A R. 5. § (5) bekezdése szerint azonban a meglévő telephelyen tervezett új légszennyező forrás esetében a Felügyelőség a védelmi övezet kijelölése során a R. 5 § (4) bekezdésében (a légszennyező forrás határától számított legalább 300 m legfeljebb 1000 m távolságban) előírt kisebb távolságot is meghatározhat, amennyiben valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül. A védelmi övezetet úgy kell kialakítani, hogy abban nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. A megküldött földhivatali térkép szerint a tervezett létesítmény 300 méteres környezetében tanyaépületek találhatóak, a legközelebbi tanya az új helyhez kötött bűzkibocsátással járó légszennyező forrásoktól kb. 100 m-re található. A tervezett tevékenység során kialakuló környezeti szaghatás vizsgálatát a terjedés modellezésével és a hatásterület lehatárolásával elvégezték. A modellezés szerint a keletkező szagkoncentráció max. értéke sem éri el az 1 SZE/m3 küszöbértéket. Ez a max. koncentráció (0,8 SZE/m3), mely a szagforrástól kb.:70 mre alakul ki. Az elvégzett számítások/modellezés szerint valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül, ezért a R. 5 § (5) bekezdése szerint csökkentett védelmi övezet (300 m-nél kisebb) kijelölhető.

7 A beruházással érintett Kengyel, 075/2 helyrajzi számú ingatlan a hatályos jogszabályok alapján nem áll országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt és a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet szerint nem Natura 2000 terület. A telep területén és annak környékén természetvédelmi szempontból fontos természeti érték, azaz védett növény, védendő társulás előfordulásáról nincs tudomásunk. Az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzített technológia, illetve gépi berendezések működése melletti zajkibocsátás mértéke a követelmény értékeket nem haladja meg. Mindezek alapján megállapítást nyert, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem várhatók. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága szakhatósági állásfoglalását 5803/1-TVF/2011. iktatószámon az alábbi indoklással adta meg: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (Szolnok Ságvári krt. 4.) jogszabályi hivatkozással megkereste Igazgatóságunkat; a Molnárfarm-2000 Kft. (6060 Tiszakécske Oláházi dűlő 19.) Kengyel Harkányi major 076/15 hrsz. alatti kivett területre tervezett biogáz üzem előzetes vizsgálati dokumentációjához, szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. Megkereséséhez mellékelte a SZILKEM NATURE Bt. (5700 Gyula Temesvári út 187.) által készített előzetes vizsgálati dokumentációját, amely a talajvédelmi szakhatósági eljáráshoz kielégítő tartalommal bír. A dokumentáció alapján megállapítható, hogy a tervezett építési munkálatok és üzemelés kihatással lehetnek a környező termőföldre, ezért a rendelkező részben leírtak alapján kell a továbbiakban eljárni az engedélyezési eljárás során. Az önálló jogorvoslati jog kizártságáról a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.). 44. § (9) bekezdése rendelkezik. A talajvédelmi hatóság illetékességéről a Ket. 21. § (1) bekezdése rendelkezik, jelen szakhatósági állásfoglalást a Ket. 44. § (8) bekezdésének rendelkezései alapján adtam ki. A talajvédelmi hatóság hatáskörét a 34712006. (XII. 23.) Korm,. rendelet, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 321A. § (1), 4. melléklet 5. pontjában foglaltak állapítják meg.” A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv (5000 Szolnok, Ady E. út 35-37.) 4401-2/2011. iktatószámú szakhatósági állásfoglalásában az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásához hozzájárult az alábbi indoklással: „A Molnárfarm-2000 Sertéstenyésztő és Értékesítő Kft. (székhely: 6060 Tiszakécske, Oláhházi dűlő 19.) a Kengyel, Harkányi major 075/2 hrsz. alatti területre tervezett biogáz üzemre vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentáció engedélyezése iránti kérelmet terjesztett elő. Az eljárásban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkereső hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 3. § (2) bekezdésére és 4. sz. mellékletére, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv megállapította, hogy a fent nevezett dokumentáció a környezet-egészségügyi követelményeknek megfelel, erre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A szakhatóság ...hatásköre, illetékessége a 347/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdés, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet 13. § (a) pont rendelkezésein alapul. E

8 szakhatósági állásfoglalás a fent említett jogszabályhelyeken túl a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (1), (3), (6) és (9) bekezdés rendelkezéseit veszi figyelembe.” A Csongrád Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája (6720 Szeged, Oroszlán u. 6.) szakhatósági állásfoglalását 490/4400/002/2011. iktatószámon az alábbi indoklással adta meg: „Megállapítottam, hogy hatóságom, mint szakhatóság a megkeresés szerinti ügyben nem rendelkezik hatáskörrel, tekintettel arra, hogy a tárgyi létesítmény sem műemléki érdeket, sem nyilvántartott régészeti lelőhelyet nem érint. A fentiek miatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. § (3) bekezdése alapján döntöttem a szakhatósági eljárásom megszüntetéséről. Tájékoztatásul felhívom a figyelmet, hogy a kulturális örökség védelméről szóló módosított 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 24. §-a alapján, amennyiben a földmunkák során régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a régészeti örökség védelme érdekében erről a területileg illetékes múzeumnak (Damjanich János Múzeum 5000 Szolnok, Kossuth tér 4. 56/421602) bejelentést kell tenni a munkálatok felfüggesztésével egyidejűleg, a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizve, lehetőséget biztosítva a munkálatokkal érintett terület átvizsgálására, illetőleg az esetlegesen előkerülő régészeti jelenségek feltárására. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (2) bekezdése alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után. Hatóságom, mint szakhatóság hatáskörét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 6. § (1) bekezdésének a) ill. b) pontja, és a 347/2006. (XII. 23.) Korra. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló rendelet 32/A § (1) és a 4. sz. melléklet 3. pontja, illetékességét a Kormányrendelet 1. sz. melléklet 1. pontja, határozza meg. A jogorvoslat módjáról a Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik.” Kengyel Község Jegyzője (5083 Kengyel, Szabadság út 10.) szakhatósági állásfoglalását 3145-6/2011. iktatószámon az alábbiak szerint adta meg: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 68466/2011. számú megkeresésére megállapítottam, hogy a MOLNÁRFARM-2000 Kft. által a Kengyel, Harkányi major 075/2 hrsz-ú területre tervezett biogáz üzem előzetes vizsgálati dokumentációjában foglaltak alapján a tervezett tevékenység jelentős környezeti hatással nem jár, Kengyel Község Önkormányzata helyi építési szabályzatáról szóló 4/2006.(II.17.) számú rendeletének (a továbbiakban: HESZ) vonatkozó rendelkezéseivel nem ellentétes. Kengyel Község Önkormányzat a HÉSZ-en kívül a helyi jelentőségű védett természeti területek védettségének fenntartásáról 17/2007.(XII.21/ sz. - ú rendeletet alkotott, mely alapján a 072/8 hrsz-ú területen lévő 53 db török mogyorófa , a 0115 hrsz-ú területen lévő szélmalomdomb területén lévő értékes ritka gyomosodás által alig érintett löszgyep megőrzése miatt, a területre vonatkozó engedélyköteles tevékenységeket, korlátozásokat a mindenkori Természetvédelmi törvény szabályozza. Az előzetes hatásvizsgálati dokumentációban meghatározott hatásterület a helyi védelem alá vont területeket nem érinti. Állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006.(XII.25.) Korm. rendelet, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény 33. § (8) bek., 44. (1)-(2) bek., 45. § (2) alapján adtam meg, figyelembe véve Kengyel Község Önkormányzat helyi építési szabályzatáról szóló 4/2006.(II.17.) számú rendeletének, valamint a

9 helyi jelentőségű védett természeti területek 17/2007.(XII.21/ sz. -ú rendeletet előírásait.”

védettségének

fenntartásáról

szóló

Az ügyben a jogszabály szerinti ügyintézési határidő: 45 nap, az ügyintézési határidőt nem léptem túl. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele: − a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő − a szakhatóság eljárásának időtartama. Az eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam. Döntésemet a Ket. 71. § (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam. A felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: – A 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés és a 1. sz. melléklet 9. pontja alapján az illetékességgel rendelkező kijelölt környezetvédelmi hatóság a felügyelőség. – A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú melléklet 117. pontja szerint a tervezett beruházás a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. – A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy „A környezethasználó köteles előzetes vizsgálatot kezdeményezni a felügyelőségnél, ha olyan tevékenység megvalósulását tervezi, amely a) az 1. számú vagy a 3. számú mellékletben szerepel.” – A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény [rövidítve: Kvt.] 67. § (2) bekezdés értelmében „A felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárásban dönt arról, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési, illetve más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e, és döntésében - szükség szerint - meghatározza a benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit.” – A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjait. – A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 10. pontja értelmében a tervezett létesítmény „létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással” megnevezésű létesítmény, így egységes környezethasználati engedély köteles. – A Kvt. 66. § (2) bekezdés b) pont szerint „A környezethasználat … az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó esetekben a felügyelőség által kiadott egységes környezethasználati engedély … jogerőre emelkedését követően kezdődhet meg, illetőleg folytatható.” – A Kvt. 70. § szerint: (1) Az egyes – külön jogszabályban megjelölt – tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzésére, a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során kell megállapítani. (2) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.” – Az egységes környezethasználati engedély tartalmi követelményei a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 8. számú melléklete szerint, figyelemmel a 9-10. számú mellékletekben foglaltakra kerültek megállapításra.

10 Felhívtam a Molnárfarm-2000 Kft. figyelmét a meghatározott cselekmény végrehajtásának lehetőségére. A végrehajtást a Ket. 125-152. § szabályozza. A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § értelmében a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a. Szolnok, 2012. január 12. Kónya Károly igazgató megbízásából:

Dr. Nemes Gábor engedélyezési irodavezető igazgatóhelyettes

Határozatomról értesítést kapnak: 1./ Molnárfarm-2000 Kft. Tértivevénnyel 6060 Tiszakécske, Oláházi dűlő 19. 2./ Kengyel Község Jegyzője 5083 Kengyel, Szabadság út 10. 3./ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 5000 Szolnok, Vízpart krt. 32. 4./ Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 4024 Debrecen, Sumen u. 2. 5./ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 5000 Szolnok, József Attila út 6./ KÖTI-KTVF Hatósági Engedélyezési Iroda 7./ KÖTI-KTVF HNYR 8./ KÖTI-KTVF Irattár

Azonosító adatok: I. Ügyfélre vonatkozó információk: 1. Ügyfél neve: Molnárfarm-2000 Kft. 2. Ügyfél címe: 6060 Tiszakécske, Oláházi dűlő 19. 3. Ügyfél KÜJ száma: 102091519