Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 423-422, 422-255, 375-111, 501-900 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail:
[email protected]
Ikt.sz.: 1124-27/2006. Ea: Molnár Gabriella
Tárgy: Szolnok, 0780/13-21. hrsz., homokbánya létesítés, üzemeltetés környezetvédelmi engedélye
A Homokbánya 2004. Betéti Társaság (székhely: 5000 Szolnok, Krúdy Gy. u. 115.; rövidített név: Homokbánya 2004. Bt.) 2005. december 9-én a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen érkeztetett előzetes környezeti hatástanulmány elbírálására irányuló eljárásban a következő döntést hoztam:
Határozat A Homokbánya 2004. Bt. részére a Szolnok, 0780/13-21. hrsz. homokbánya létesítéséhez és üzemeltetéséhez környezetvédelmi engedélyt adok. Ezen környezetvédelmi engedély 2011. május 31-ig érvényes az alábbi tevékenységre, az előírt kötelezettségek betartása mellett: 1./ A tevékenység jellemzői: 1.1 Tervezett tevékenység megnevezése: homokbánya létesítés és üzemeltetés 1.2 Helye: Szolnok, 0780/13-21. hrsz. alatti ingatlanok 3. minőségi osztályú területei. A Szolnok, 0780/13 hrsz-ú földrészlet, erdő művelési ágú –b alrészén, valamint a Szolnok, 0780/13-21. hrsz. alatti ingatlanok nem 3. minőségi osztályú területein bányászati tevékenység folytatása tilos! 1.3 A tevékenység leírása: Kapacitás: 40 000 m3 homok évente Nyersanyagmennyiség (419 490 m3) kitermelése ~10,5 év alatt. Technológia: − A 1,7 m átlagvastagságú fedőréteg letakarítása két lépcsőben: a felső ~0,3 m vastagságú humuszréteg, majd a homok haszonanyag feletti közetlisztes/agyagos homokréteg letakarítása A letakarított talajt eleinte – amíg tájrendezésre alkalmas leművelt terület nem áll rendelkezésre – külön deponálják. A művelés előrehaladtával a letakarított talajt rögtön felhasználják a már leművelt területek rekultivációjához. − Haszonanyag kitermelése: Az ásványanyag kitermelésére a bányatelek tervezett alaplapjának szintjéig [+85,3 mBf] kerül sor. − Tájrendezés: A bányaudvaron az eredeti szántó művelési ág visszaállítása.
2
1.4 A tervezett tevékenység környezetre gyakorolt hatása: − A vízföldtani adottságok miatt az ásványvagyon lefejtése során vízveszéllyel csak a maximális (2 m terepszint alatt) talajvízszint esetén kell számolni. A tervezett bányatelek térsége prognosztizált átlagos talajvízszintje 4-5 m [84,8-85,8 mBf], mely a 85,3 mBf kitermelési alapsíkhoz képest a talajvíz eseti megjelenését prognosztizálja. A tervezett bányatelek területe ivóvízbázist, vagy annak hidrológiai védőterületét nem érinti. A legközelebbi – rétegvizet csapoló – vízbeszerző hely 7 km-re található. A terület felszín közeli képződményeinek szennyeződés érzékenysége a „B” azaz érzékeny területi kategóriába tartozik. A tervezett bányászati tevékenység nem gyakorol jelentős, nem megengedhető környezeti hatást a térség felszín alatti vizeire. − A bányatelek területén dolgozó személyzet által termelt kis mennyiségű kevert települési szilárd (kommunális) hulladék (20 03 01) gyűjtése a bányaterületen belül megoldott. Veszélyes hulladékok az esetlegesen bekövetkező rendkívüli események során, valamint az erő- és szállítógépek karbantartása során keletkeznek. Az erő- és szállítógépek javítása, karbantartása a bányaterületen kívül, az üzemeltető telephelyén fog történni, melyek azután az üzemeltető telephelyén kialakított veszélyes hulladék gyűjtőhelyre, és érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező szervezet felé átadásra kerülnek. − A fedőréteg letakarítását, a haszonanyag kitermelését, valamint a tájrendezést dízelmotoros munkagépekkel kívánják végezni. A tervezett bányatelek közvetlen hatásterülete szilárd anyagra (por) vonatkozóan – a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése alapján – 250 m. A bányához legközelebbi lakóház mintegy 770 m-re található, ott a bánya miatt kialakuló porkoncentráció növekedés 1,05 mikrogramm/m3, míg a 24 órás légszennyezettségi határérték szálló por (TSPM: összes lebegő por) esetében 100 mikrogramm/m3. A bányából történő kiszállításhoz kapcsolódó teherforgalom elenyésző mértékben növeli meg az út mentén kialakuló immissziót. − A külfejtés területén a 45°-nál meredekebben hagyott fejtési, illetve maradó - oldal és hátsó - rézsűin a parti fecskék, vagy a gyurgyalagok megtelepedhetnek. − A bány környezetében (770 m-en) belül védendő létesítmény nem található a tevékenység zajvédelmi érdekeket nem sért. − A bányából történő szállítás a főút melletti lakóházak zajterhelését elenyésző mértékben növeli meg. 2./ A tevékenység folytatásához az alábbi kötelezettségeket állapítom meg: 2.1 Vízvédelem: − A bánya telek területén hagyományos árnyékszék nem létesíthető még ideiglenes jelleggel sem. Az ez irányú kommunális ellátást mobil-WC-vel vagy zárt gyűjtőtartályos illemhellyel kell biztosítani. Az aktuális Műszaki Üzemi Tervhez csatolni kell a mobil-WC szolgáltatójával kötött szerződés másolatát, vagy saját üzemeltetésű zárt gyűjtőtartályos illemhely esetén a szállításra vonatkozóan hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szállítóval kötött szerződés másolatát és az elszállításra kerülő hulladékra vonatkozó fogadó nyilatkozatot a leürítő hely üzemeltetőjétől.
3
−
Az aktuális Műszaki Üzemi Terv havária eseményekkel foglalkozó fejezetében a vízvédelmi intézkedéseket ki kell dolgozni. − Az aktuális Műszaki Üzemi Tervben meg kell határozni a maximális talajvízszintet, amelynek minimum 1 m-rel kell alacsonyabbnak lennie a bánya tervezett feküszintjénél. 2.2 Hulladékgazdálkodás: − A környezet védelmének általános szabályairól szóló többször módosított 1995. évi LIII. törvény, a hulladékgazdálkodásról szóló többször módosított 2000. évi XLIII. törvény előírásai szerint, valamint a végrehajtásura kiadott rendeletekben foglaltak figyelembevételével kell eljárni, különös tekintettel arra, hogy - a kitermelés minél kisebb környezetterhelést jelentsen, - a keletkező hulladékok hasznosítása, ártalmatlanítása megoldott legyen, - a hulladékok kezelésére vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartsák. − Az erő- és szállítógépek javítása és az esetlegesen bekövetkező rendkívüli események során keletkező veszélyes hulladékokat veszélyes hulladék gyűjtőhelyen kell összegyűjteni, a környezetszennyezés lehetőségének kizárásával. − A keletkező veszélyes hulladékokat környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező szervezetnek kell átadni megfelelően kitöltött „Sz” vagy „K” kísérőjegy alkalmazásával. Az engedély meglétéről a hulladék tulajdonosa köteles meggyőződni. − A veszélyes hulladékokkal összefüggő adminisztratív kötelezettségekkel (nyilvántartás vezetés, adatszolgáltatás, anyagmérleg) kapcsolatban a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló többször módosított 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 6. §-ban meghatározottak szerint, a keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell eleget tenni. − A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos – fentieken kívüli – egyéb esetekben a hivatkozott rendelet előírásait kell betartani. − A keletkező hulladékokkal kapcsolatos - a hulladékgazdálkodásról szóló módosított 2000. évi XLIII. törvényben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt – kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. [A veszélyes és nem veszélyes hulladékok jegyzékét többször módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.] 2.3 Levegőtisztaság-védelem: − A tevékenység a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése értelmében helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnak minősül, amit úgy kell kialakítani, működtetni, fenntartani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. 2.4 Természetvédelem: − A külfejtés területén a 45°-nál meredekebben hagyott fejtési, illetve maradó - oldal és hátsó - rézsűin a parti fecskék, vagy a gyurgyalagok megtelepedhetnek. Ennek megelőzése érdekében naponta a műszak befejezése előtt el kell végezni a fejtési homloknak 45°-ra, illetve annál kisebb dőlésszögben a lerézsűzését.
4
−
Amennyiben valamilyen oknál fogva nem történik meg a rézsűzés és az említett üreglakó madárfajok megtelepednek, úgy gondoskodni kell azok védelméről. − Megtelepedésük esetén a fészkelési helyektől oldalirányban 10-10 méter távolságon belül a költési időszakban - április 15. és augusztus 15. között - kitermelési munkát nem szabad végezni. 2.5 A tevékenység végzése során be kell tartani az érintett szakhatóságok előírásit: − Állami Erdészeti Szolgálat Debreceni Igazgatóság: „A Szolnok, 0780/13 hrsz-ú földrészlet, erdő művelési ágú –b alrészének igénybevételére (leművelésére) nem kerülhet sor. A bányatelek fektetése során erre a területre védőpillért kell megállapítani.” − Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat talajvédelmi követelményei: „Az újrahasznosítás céljának megfelelően (az eredeti szántó művelési ág visszaállítása) rekultivációs terv készítése, amelyet a talajvédelmi szolgálathoz szakhatósági jóváhagyásra meg kell küldeni. A letermelésre kerülő humuszos termőréteg vastagságát, valamint a rekultivációs tervet talajtani szakvéleménynek kell megalapoznia. A letermelt humuszos termőréteget és az alatta lévő átmeneti szintet külön depóniában teljes egészében meg kell őrizni, és csak a rekultivációhoz lehet felhasználni’ A termőréteg megőrzéséért a bányavállalkozó teljes anyagi felelősséggel felel! A homokbánya feküje (alapsíkja) nem lehet +85,3 mBf-nél alacsonyabb! A tereprendezés és rekultiváció megkezdését Szolgálatunknak be kell jelenteni ellenőrzés és elfogadás végett. A bányászati tevékenység során meg kell akadályozni, hogy a talajba, talajvízbe káros, veszélyes, talajidegen anyag kerüljön. Az üzemeltető tevékenységével nem akadályozhatja a környező területeken a talajvédő gazdálkodást.” − Szolnok Körzeti Földhivatal: „A bányászati tevékenységgel érintett szántó ingatlanok 41 %-a 2., 59 %-a 3. minőségi osztályú. A termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 44. § (1) bek alapján „Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.” A fentiek miatt a hivatal részéről a bányászati tevékenység végzését csak a szántóterületek azon részén támogatjuk, amely 3. minőségi osztályú.” „A területen a bányászati tevékenység csak a körzeti földhivatal végleges más célú hasznosítását engedélyező határozatának jogerőre emelkedését követően, illetve a benne foglaltak maradéktalan betartása után kezdhető meg.” − Magyar Geológiai Szolgálat Kelet-magyarországi Területi Hivatal: „A bányászati tevékenység során kenő- és üzemanyagok kezelésénél a szigorú technológiai fegyelmet be kell tartani. A külfejtés területén mindennemű hulladék deponálását, úgy művelés alatt, mint annak befejezését követően meg kell akadályozni.”
5
2.6 A bányászati tevékenység és a hozzá kapcsolódó anyagtárolás, raktározás csak úgy végezhető, hogy a csapadékvíz, a talaj és a talajvíz ne szennyeződhessen. 2.7 Környezetszennyezéssel járó bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni a Felügyelőségnek. Az érvényességi idő lejártakor, amennyiben az engedélyes a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerinti felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezen engedélyben alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős változtatását az engedélyes köteles a Felügyelőségnek 15 napon belül bejelenteni. Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Hatósági Osztályához benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés illetékmentes.
Indokolás A Homokbánya 2004. Betéti Társaság (székhely: 5000 Szolnok, Krúdy Gy. u. 115.; rövidített név: Homokbánya 2004. Bt.) a Szolnok, 0780/13-21. hrsz. alatti területen homokbányászati tevékenységet kíván folytatni. A tervezett létesítmény a - 2005. december 31-ig hatályos - környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet [továbbiakban: R.] 1. számú melléklet „B” fejezet 20. pontja értelmében, mint „Egyéb bányászat” kategóriába tartozik, azaz a Felügyelőség döntésétől függ, hogy szükséges-e a részletes környezeti hatásvizsgálat elvégzése. A 2005. december 31-ig hatályos környezet védelmének általános szabályairól szóló, többször módosított 1995. évi LIII. törvény [rövidítve: Kvt.] 68. § (1) bekezdés szerint „A hatásvizsgálat előkészítő és -…- részletes vizsgálati szakaszból áll.” A 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 8.§ 1) bekezdés kimondja, hogy „A Felügyelőség állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében a (2)-(7) bekezdésben foglalt feladatokat látja el.” A (2) bekezdés értelmében gyakorolja a külön jogszabályban meghatározott elsőfokú környezetvédelmi hatósági jogköröket. A 29/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 1. számú melléklete értelmében Szolnok település a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség [továbbiakban: Felügyelőség] illetékességi területéhez tartozik. A Homokbánya 2004. Bt. 2005. december 9-én a Felügyelőségre benyújtotta a létesítmény előzetes környezeti hatástanulmányát [továbbiakban: EKHT].
6
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 29. § (6) bekezdés szerint, mint jelentős ügyfelet érintő ügy a közlemény az érintett Jegyző (Szolnok) közreműködésével közhírelve lett, valamint a Felügyelőség weblapján és faliújságán elhelyezésre került. Észrevétel nem érkezett. Időközben, 2006. január 1. naptól hatályba lépett a Kvt. módosítása, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet. A módosított Kvt. 68. § (2) bekezdés szerint „A Kormány rendeletben határozza meg azon tevékenységek körét, amelyek tekintetében mindig kell környezeti hatásvizsgálatot végezni.” Ezen Kormány rendelet a 2006. január 1. naptól hatályba lépett a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet [továbbiakban: Rendelet]. A tervezett létesítmény a Rendelet 3. számú mellékletében szerepel, így a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A környezeti hatásvizsgálat szükségességének Rendelet 5. számú mellékletében megadott szempontjai alapján a tervezett létesítmény e Rendelet szerinti környezeti hatásvizsgálatára nem kerül sor. A Rendelet 28. § rendelkezik arról, hogy ha a R. szerinti környezeti hatásvizsgálat előkészítő szakaszban van, az a R. rendelkezése szerint folytatódik, és a R. szerint fejeződik be, ha környezetvédelmi engedély megadására kerül sor. Ennek alapján az eljárást a R. rendelkezése szerint folytattam. A R. 8. § (1) bekezdése értelmében, a R. 3. számú melléklete alapján a határozat kiadásához megkértem az illetékes szakhatóságok szakhatósági állásfoglalását. A szakhatóságok a rendelkező részben szereplő előírásokkal, az alábbi indokokkal adták meg állásfoglalásukat: − Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Intézete 971-2/2006. számon az előzetes környezeti tanulmány ellen kifogást nem emelt, környezet- és település-egészségügyre kiterjedően szakhatósági állásfoglalását megadta. Indokolás: „Az előzetes környezeti tanulmányt áttekintettük, az engedély megadásához szakhatósági hozzájárulásunkat megadjuk.” − Állami Erdészeti Szolgálat Debreceni Igazgatóság 170/18/2006. számon szakhatósági állásfoglalását megadta. Indokolás: „Megállapítottam, hogy a tervezett homokbánya érinti a meglévő Szolnok 0780/13-b hrsz-on található erdőterületet. A benyújtott előzetes környezeti tanulmány 3.3 pontjának utolsó bekezdése szerint az erdőterület leművelésére nem fog sor kerülni, továbbá a bányatelek fektetése során erre a területre védőpillér kerül megállapításra. Megállapítottam, hogy ezen feltételek teljesülése esetén erdőterület igénybevételre nem kerül sor, a bányaművelés az erdőterületre káros hatással nincs. A fentiek alapján a rendelkező részben szereplő feltételek teljesülése esetén erdővédelmi szempontból nem látom akadályát a környezetvédelmi engedély megadásának.”
7
−
−
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 5028/1-TVF/2006. számon talajvédelmi szakhatósági állásfoglalását megadta. Indokolás: „A kérelem és a benyújtott dokumentáció tartalmi és formai szempontból megfelel a jogszabályi előírásoknak.” „Szakhatósági állásfoglalásom építési munkák végzésére nem jogosít, és egyéb iratot nem pótol, valamint nem mentesíti az engedélyest az ügyben illetékes más hatóságok és az érintett termőföld tulajdonosok engedélyeinek, hozzájárulásainak beszerzési kötelezettsége alól. Szakhatósági állásfoglalásomat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 70. § (1) bekezdésében és a környezeti hatásvizsgálatról szóló, módosított 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében biztosított jogkörömben eljárva, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény talajvédelmi előírásai alapján, hatósági megkeresésre hoztam meg és az csak a környezetvédelmi engedély kiadásához használható fel.” Szolnok Körzeti Földhivatal 10011/2006. számon a létesítmény kialakításához földvédelmi szempontból kifogást nem emelt. Indoklás: „A bányászati tevékenységgel érintett szántó ingatlanok 41 %-a 2., 59 %-a 3. minőségi osztályú. A termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 44. § (1) bek alapján „Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen – elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével – lehet felhasználni.” „Jelen szakhatósági hozzájárulás nem tekinthető a termőföld más célú hasznosításának az engedélyezésének. „ A tanulmányban foglaltakkal – a fentiebb említettek kivételével – egyetértek, ellenük kifogást nem emelek.”
A döntéshozatal előtt R. 7. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a kérelmet és az EKHT-t megküldtem Szolnok település Jegyzőjének, mint a telepítés helye szerinti önkormányzat jegyzőinek. A R. 7. § (1) bekezdés b) pontja értelmében - a közérthető összefoglaló mellékelésével - értesítettem a kérelemről a telepítési hellyel szomszédos önkormányzatok jegyzőit. Egyúttal kértem, szíveskedjenek a R. 7.§ (1) bekezdés b) pontjában rögzítettek szerint tíz napon belül jelezni a Fel-ügyelőségnek a település esetleges érintettségét. Zagyvarékas és Rákóczifalva Jegyzője érintettséget jelzett. A Jegyzők (Szolnok, Zagyvarékas és Rákóczifalva) a R. 7. § (2) bekezdésben rögzítettek szerint a (3) bekezdés szerinti hirdetményt az iratok megérkezését követően harminc napig közszemlére tették. A R. 7. § (4) bekezdés értelmében a hirdetmény közszemlére, illetve közhírré tételét követő harminc napig a kérelem és az előzetes tanulmány megtekinthető volt az érdeklődők számára Szolnok település Jegyzőinél, a Felügyelőségnél, valamint a Felügyelőség honlapján. Észrevételeket ez idő alatt lehetett benyújtani a Jegyzőknél, a Felügyelőségnél. Észrevétel az önkormányzat, sem a lakosság részéről nem volt. Az EKHT elbírálására irányuló eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam. A döntésemet a Ket. 71. § (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam.
8
A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § értelmében a fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezési illeték mértékéről, valamint lerovásának módjáról az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 29. § (4) bekezdés, valamint a XIII. melléklet rendelkezik. Határozatomról értesítést kap: 1./ Homokbánya 2004. Bt. „VÉTÍVVEL” 5000 Szolnok, Krúdy Gy. u. 115. 2./ ÁNTSZ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Intézete 5000 Szolnok, Ady E. út 35-37. 3./ Szolnok Megyei Jogú Város Jegyzője (+ kísérőlevél) 5000 Szolnok, Kossuth tér 9. 4./ Zagyvarékas Község Jegyzője (+ kísérőlevél) 5051 Zagyvarékas, Rákóczi út 56. 5./ Rákóczifalva Nagyközség Jegyzője (+ kísérőlevél) 5085 Rákóczifalva, Szabadság tér 2. 6./ Állami Erdészeti Szolgálat Debreceni Igazgatóság 4001 Debrecen, Pf. 9. 7./ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 5001 Szolnok, Vízpart krt. 32. 8./ Szolnok Körzeti Földhivatal 5001 Szolnok, Ostor utca 1/a. 9./ Magyar Geológiai Szolgálat Kelet-Magyarországi Területi Hivatal 4024 Debrecen, Wesselényi u. 6. 10./ KÖTI-KTVF Hulladékgazdálkodási Osztály 11./ KÖTI-KTVF Vízvédelmi és Vízgazdálkodási Osztály 12./ KÖTI-KTVF Természet- és Tájvédelmi Osztály 13./ KÖTI-KTVF Levegőtisztaság-védelmi és Zajellenőrzési Osztály 14./ KÖTI-KTVF Hatósági Osztály 15./ KÖTI-KTVF HNYR 16./ KÖTI-KTVF Irattár Szolnok, 2006. május 9. Dr. Teszár László hatósági igazgatóhelyettes Azonosító adatok: I. Ügyfélre vonatkozó információk: 1. Ügyfél neve: Homokbánya 2004. Betéti Társaság 2. Ügyfél székhelye: 5000 Szolnok, Krúdy Gy. u. 115. 3. Ügyfél KÜJ száma: 101403982 4. Ügyfél KSH számjele: 22103338-1421-212-16 II. Objektumra vonatkozó információk: 1. Objektum megnevezése: homokbánya 2. Objektum címe: 5000 Szolnok, külterület 3. Objektum helyrajzi száma: 0780/13-21. 4. Objektum KTJ száma: 101412608 5. Objektum EOV koordinátái (X:Y) 197400:740537
