Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség mi n t I . f o kú h a t ó s á g 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfı és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail: [email protected]

Ikt.sz.:203- 41/2009. Ea: Vassné Virágh Ágnes

Tárgy: Jászladány külterület 0558 hrsz., DND Agro sertéstelep egységes környezethasználati engedélye

A DND Agro Dutch Nutritional Developements Mezıgazdasági Kereskedelmi Korlátolt Felelısségő Társaság (6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth út 16/A., rövidített név: DND Agro Kft.) kérelmére Jászladány külterület 0558 hrsz alatt létesítendı sertéstelep, mint „Nagy létszámú állattartás” létesítmény egységes környezethasználati engedélyezési eljárása során az alábbi döntést hoztam: Határozat A DND Agro Dutch Nutritional Developements Mezıgazdasági Kereskedelmi Korlátolt Felelısségő Társaság (6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth út 16/A., rövidített név: DND Agro Kft.) környezethasználó részére a Jászladány külterület 0558 hrsz alatti sertéstelep létesítményre vonatkozóan az egységes környezethasználati engedélyt megadom. Az egységes környezethasználati engedély a jogerıre emelkedés napjától, a következıkben részletezett tevékenységre/létesítményre, a meghatározott feltételek, kötelezettségek teljesítése esetén 2014. augusztus 31-ig érvényes: Azonosító adatok: 1. Az engedélyesre vonatkozó adatok: − Megnevezés: DND Agro Kft. − Székhely: 6100 Kiskunfélegyháza, Izsáki út 68. − KÜJ szám: 102385234 − Cégjegyzékszám: 03 09 111686 − Statisztikai számjel (KSH): 12907069 − A fı gazdasági tevékenység TEÁOR kódja: 0123 2. A létesítmény jellemzıi: − Cím: Jászladány külterület − Helyrajziszám: Jászladány 0558 − EOV koordináták: 229.075; 734.905 − KTJTelephely szám: 101927858 3. A tevékenység alapadatai: − Létesítmény megnevezés: sertéstelep − A tevékenység folytatásával érintett települések: Jászladány − Termelési kapacitás: 9320 férıhely − Alkalmazottak száma: 10 fı − NOSE-P kód: 11005 − A létesítményben elıállított termékek: hízósertés − KTJLétesítmény: 102031583

2

−

1.

Kapcsolódó létesítmények: szociális helység, (öltözı, fürdı, étkezı) iroda, raktár, vízilétesítmények (vízellátó kút, tőzivíz tározó, szennyvízgyőjtı akna, hígtrágya tározók és monitoring kutak), állati hulla sterilizáló

A létesítményben végzett tevékenységek

A DND Agro Kft. Jászladány Nagyközség É-i határában, a 3227. számú közút mellett, annak K-i oldalán, a külterület 0558 hrsz-ú területen, mely korábban is állattartó telep volt, egy korszerő sertéstelepet létesít. A sertés telep összesített férıhely kapacitása

Épület alapterülete

Férıhely

db

m2

db

Fiaztató

1

717

128

Kocaszállás

1

717

552

Nevelı

1

1 349

2 880

Hizlalda

1

5 168

5 760

Telep összesen:

4

7 951

9 320

Állattartó csarnokok Megnevezése

A tevékenység során várhatóan felhasznált anyag és energia mennyisége sorszám megnevezés mennyiség 1

Keverék takarmány

2

Víz

3

Elektromos energia

4

Gáz

5

Gázolaj

6

Gyógyszer

sorszám

4 674 t/év 26 982 m3/év 38 600 kWh/év 1 613 m3/év 5 m3/év kimutatás szerint

A tevékenység során elıállított termékek megnevezés mennyiség

1

Hízósertés értékesítés

1 506 t/év

2

Hígtrágya hasznosítás

10 090 m3/év

Tartástechnológia A tervezett nagy létszámú, komplex sertéstartó telepen 600 kocás mérettel, iparszerő termeléssel hízóalapanyag elıállítása és hízlalása fog folyni. A technológia hígtrágyás, teljes rácspadozatú tartási technológiára alapozott tenyésztés. Takarmányozás

3

A sertéstelepen az állatok etetése számítógéppel vezérelt, automatikusan mőködı etetırendszerrel, száraztakarmánnyal történik. A telepre érkezı jármő a fekete zónában elhelyezett áthajtós tranzitsilóknál tárolja ki a kész száraztakarmányt. Innen a korcsoportok szerint elkülönített kész takarmány, a megfelelı csarnokhoz, 60 mm átmérıjő, láncos meghajtású, rozsdamentes acél csöveken keresztül kerül a csarnokok mellett felállított takarmánysilókba. Innen automatikusan, számítógéppel vezérelve, szintén csıvezetéken kerül a szükséges mennyiségő és minıségő tápanyag az egyedi állásoknál a rozsdamentes etetıvályúba, a csoportos kutricáknál takarmányfogyást érzékelı rozsdamentes keverék-etetıkbe. A behordó rendszerhez csatlakozó gyógyszeradagoló automatikusan a takarmányhoz keveri a szükséges gyógyszert, vitamint, ásványi anyagokat és táplálék kiegészítıket. Trágyakezelés, trágyatárolás A tervezett technológiából következıen, a különbözı állattartó csarnokokban, a korcsoportnak megfelelı kialakítással, az állatjóléti és környezetvédelmi elıírásoknak megfelelı mőanyag és beton rácspadlós, trágyalagúnás állattartás folyik. A rácspadló könnyen tisztítható és ellenálló a mechanikai és vegyi hatásoknak. A rácspadló nyílás- és bordavastagságának mérete megfelel az érvényes elıírásoknak. A rácspadló alatt 75 cm mély trágyaakna lagúnarendszer épül. A trágyaakna szulfátálló monolit vasbeton szerkezető, kent vízszigetelés bevonattal. Az aknákból zárt, fagyhatár alatt épített, alapcsı vezeték hálózaton keresztül kerül a hígtrágya tárolóba. A trágya szállításához beton győjtı-átemelı aknák, be-és kitároló szivattyúk, keverı homogenizáló berendezés kerül beépítésre. Évente 10.090 m3 trágya keletkezik. A hígtrágya tárolása a terület ÉK-i részén elhelyezett 2-2 db (Agrolad Kft.-vel közösen használt), egyenként 3000 m3 befogadóképességő, kör alakú, fedett tárolóba kerül. A tározó szulfátálló monolit vb. szerkezettel készül, szivárgásmentes, szigetelt kivitelben. A trágyakezelés teljes egészében zárt, szivárgásmentes és ellenırzött körülmények között történik. Az ellenırizhetıséghez szivárgásjelzı, szenzorok és riasztóberendezések beépítése történik, figyelıkút rendszer kiépítésével. A területen féléves idıtartam alatt keletkezett trágya tárolására van biztonságosan lehetıség. A trágyát évi két alkalommal szállítják ki, és szerzıdés alapján injektálják a megfelelı mezıgazdasági területeken. A kihordás területigénye 335 ha. A sertéstelepen keletkezı hígtrágya tervezett mennyisége 10 090 m3/év. A trágyakezelés teljes egészében zárt, szivárgásmentes és ellenırzött körülmények között történik. Az ellenırizhetıséghez a környezetvédelmi elıírásoknak megfelelı szivárgásjelzı szenzorok és riasztóberendezés beépítése történik, figyelıkút rendszer kiépítésével. Főtés, szellıztetés A telephelyen lévı épületek főtését a telephely szomszédjában lévı sertéstelep hı központjából biztosítják. A telepen összesen 1 db fiaztató, 1 db kocaszállás, 1 db nevelı és 1 db hizlalda épület épül. Minden épület gépi szellızéső. A friss levegı bevezetése az épületek hosszanti oldalán kialakított nyílásokon keresztül történik az épület padlásterébe és onnan egy ásványgyapot rétegen és egy perforált acéllemezen keresztül jut le a tartózkodási zónába. Az elhasznált levegı elszállításáról a függıleges helyzető légcsatornákba épített axiál ventillátorok gondoskodnak. Állati eredető hulladékok kezelése A telepen az elhullott állati tetemeket egy égetı berendezéssel semmisítik meg. A berendezés földgázzal üzemel és az alábbi paraméterekkel rendelkezik.

4

- berendezés típusa: Spectrum Derwent - töltı tömeg: 500 kg - üzemanyag: földgáz - üzemanyag fogyasztás: 11 m3/h - égıfej típusa: Riello R40 FS10 - teljesítménye: 114 kW Az égetı berendezés utóégetıvel felszerelt, a keletkezett füstgázt 850 oC-on tartja minimum 2 másodpercig. Szükségáramforrás Szükségáramforrásként a telepre dízel üzemő áramfejlesztı aggregátot telepítenek, mely hálózati áramkimaradás esetén biztosítja az üzemeltetéshez szükséges elektromos energiát. Az áramfejlesztı aggregát típusa C200-D5, 200 kVA-es, 203 kW teljesítménynél. A szükségáramforrás várható üzemideje 50 h/év alatti. Az alkalmazott elérhetı legjobb technika 1. A legnagyobb mennyiségben keletkezı hulladékot a hígtrágya jelenti, melynek összegyőjtése a tervezett medencékben történik. A tárolókapacitás mind normál mértékő, mind maximális kihasználása mellett biztosítható a türelmi idıszakok alatt a hígtrágya elhelyezés. A jelenleg érvényben lévı szabályozásban szereplı elıírásoknak minden tekintetben megfelel, a tervezetten épülı tároló. A zárt, folyadékzáró szigeteléssel ellátott hígtrágya győjtı aknák és a tervezetten épített zárt, folyadékzáró szigeteléssel ellátott hígtrágya győjtı medence kielégíti, a jelenleg érvényben lévı szabályozásban elıírtak szerinti követelményeket. 2. A korszerő technológiának megfelelı etetı, illetve az itató rendszer kialakítása az állattartótelepen, a betervezett módszer szerint kielégíti az igényeket és az elıírásokat. 3. A telepen veszélyes anyagokat számottevı mennyiségben nem fognak használni. A jelenleg betervezett és használt "veszélyes anyagok" a telep fertıtlenítéséhez és szakszerő üzemeltetéséhez elengedhetetlenül szükségesek, más anyagokkal ki nem válthatók. 4. Az állati eredető hulladékokat a betervezett állati hullaégetı berendezéssel megsemmisítik, ennek meghibásodása esetén a keletkezett állati eredető hulladékot zárt győjtıedényben győjtik, és engedéllyel rendelkezı szállító szakcéggel szállíttatják el, megfelelı rendszerességgel hasznosítás céljából. 5. A környezet szennyezéssel járó balesetek megelızése érdekében rendszeres munkavédelmi oktatásokat tartanak, a berendezések állapotát naponta ellenırizik, a telephelyen - az itt keletkezı trágyán kívül - környezetre ártalmas anyagokat számottevı mennyiségben nem tárolnak. 6. Az állattartási technológiákban több olyan technológiai fázist alkalmaznak, amely csökkenti az ammónia és egyéb bőzkeltı komponensek kibocsátását. Ilyenek a szabályozott takarmányozás, rendszeres trágyaeltávolítás, megfelelı légállapotok biztosítása. A trágyatároló létesítmények a telep ÉK-i oldalán helyezkednek el. A sertéstelep hatásterülete A sertéstartási tevékenység, illetve a trágya kezelése fıként ammónia (NH3) kibocsátásával jár, ami bőzterhelést von maga után. Az ólak szellıztetésénél, illetve a hígtrágya tárolásánál a telep D-i oldalához legközelebbi védendı létesítmények a Jászladányi lakóházak, kb. 2 200 m távolságban találhatók.

5

A telep becsült ammónia emissziója: A sertéstelepen keletkezı ammónia mennyisége: 1 058,4 x 40 = 42 336 kg/év A teljes emisszió 20 %-a az épületekbıl, 35 %-a tároláskor és 45 %-a kijuttatáskor szabadul fel. Épületek ammónia emissziója: 8 467,2 kg/év ( 267,0 mg/s) Hígtrágya tároló ammónia emissziója 14 817,6 kg/év ( 467,0 mg/s) Öntözött terület ammónia emissziója 19 051,2 kg/év ( 600,0 mg/s) Az immissziós számítások alapján a sertéstartó épületekbıl eredı maximális ammónia koncentráció a forrástól 31,0 m-re alakul ki, ahol eléri a 38,6 µg/m3 –t. A közvetlen hatásterület 91,0 m. A hígtrágyatároló ammónia emissziója alapján a maximális ammónia koncentráció a forrástól 26,0 m-re alakul ki, ahol eléri a 188,3 µg/m3 –t. A közvetlen hatásterület 179,0 m. A hígtrágya tároló és épületek összes ammónia kibocsátása alapján a maximális ammónia koncentráció a forrástól 32,0 m-re alakul ki, ahol eléri a 83,4 µg/m3 –t. A közvetlen hatásterület 209,0 m. Bőz esetében a sertéstartó épületekbıl származó bőz kibocsátás alapján a csúcskoncentráció 31 men alakul ki, ahol 5,0 SZE/m3 az érték, és a hatásterület, ahol 1 SZE/m3 szagküszöb érték alá csökken a bőz koncentráció, az 197 m. A hígtrágya tároló bőz emissziója alapján a csúcskoncentráció 26 m-en alakul ki, ahol 19,0 SZE/m3 az érték, és a hatásterület 264 m. Az épületek és a hígtrágyatároló együttes bőzhatása alapján a csúcskoncentráció 32 m-en alakul ki, ahol a 18,0 SZE/m3 az érték, és a hatásterület, ahol 1 SZE/m3 szagküszöb érték alá csökken a bőz koncentráció, az 637 m. A folytatott tevékenységek részletes ismertetése 1.1.Vízellátás Az állattartó telep vízellátását a meglévı 830 m-es termálkút biztosítja. A kút T/2664 vksz-on rendelkezik érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A telep vízhálózata új lesz, a kitermelt vizet vízóra fogja mérni. A telep kommunális és állattartási vízigénye: 26 982 m3/év. A tervezett napi átlagos vízhasználat mennyisége: 73,924 m3/d. Vízigények: Itatásra és takarmánykészítésre: Takarításra: Szociális vízigény:

72,828 m3/nap, 0,166 m3/nap, 0,93 m3/nap,

1.2.Csapadékvíz-elvezetés A külvizek elvezetésére övárkok szolgálnak. Az épületek csapadékvíz elvezetésére földmedrő nyílt árkok létesülnek. A csapadékvíz hígtrágyával történı szennyezése kizárt, vagyis szennyezett csapadékvíz a telepen nem keletkezik. 1.3. Kommunális szennyvizek kezelése A telepen szociális helyiség van kiépítve, a keletkezı kommunális szennyvizet (1,823 m3/nap, 665 m3/év) a tervezett 15 m3-es zárt, szigetelt aknában győjtik, majd szállítják el a szennyvíztisztító telepre.

6

1.4.Hulladékkezelés, gazdálkodás 1.4.1. A tevékenység során keletkezı veszélyes hulladékok kezelése • A veszélyes hulladékokat erre a célra kijelölt zárható és szilárd burkolatú épületben (állatorvosi részleg) győjtik, amelyet évente egy alkalommal vagy szükség szerint e tevékenység végzésére feljogosított hulladékkezelı szervezet szállít el szerzıdés alapján. 1.4.2. A tevékenység során keletkezı nem veszélyes hulladékok kezelése: • Az állatelhullásból származó állathullát a telephelyen felállított állati hulladékégetıben megsemmisítik. •

A hígtrágya győjtése 2 db 3000 m3 befogadó képességő kör alakú fedett tározóba történik. A trágyát évi két alkalommal szállítják ki mezıgazdasági szántóterületre.

•

Az éles hegyes eszközöket erre a célra kijelölt zárható és szilárd burkolatú épületben (állatorvosi részleg) győjtik, amelyet évente egy alkalommal vagy szükség szerint e tevékenység végzésére feljogosított hulladékkezelı szervezet szállít el szerzıdés alapján. A fogyasztásra alkalmatlan anyagokat engedéllyel rendelkezı vállalkozás szállítja el.

• •

Mőanyag és papír hulladékok közszolgáltató szervezet útján hulladéklerakóba kerül elhelyezésre.

1. 4. 3. A tevékenység során keletkezı kommunális hulladékok kezelése: • Közszolgáltató szervezet útján hulladéklerakóba kerül elhelyezésre. • A szennyvíz-győjtıaknából a szennyvizet tengelyen engedéllyel rendelkezı vállalkozás szennyvíztisztítóba szállítja. 2.Potenciális szennyezıforrások, kibocsátások 2.1. A tevékenység során keletkezı veszélyes hulladékok • • •

EWC 180202* EWC 150110* EWC 180207*

állatgyógyászati hulladék veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladékok citotoxikus és citosztatikus gyógyszerek

2.2. A tevékenység során keletkezı termelési nem veszélyes hulladékok • • • • • •

EWC EWC EWC EWC EWC EWC

020102 020106 150101 150102 020304 180101

nem fertızı betegségben elhullott állatok tetemei hígtrágya papír csomagolási hulladék mőanyag csomagolási hulladék fogyasztásra, illetve feldolgozásra alkalmatlan anyagok éles, hegyes eszközök (kivéve 18 01 03)

2.3. A tevékenység során keletkezı kommunális hulladékok • EWC 200301 kevert települési hulladék • EWC 200304 szennyvíz 2.4. Légszennyezı források, kibocsátott szennyezı anyagok Légszennyezı pontforrások: •

Állati hullaégetı füstgáz kéménye

7

Kibocsátott szennyezı anyag CO NOx Szilárd SO2 •

Várható kibocsátás (mg/m3) 40,16 135,536 1-2 ~11

Áramfejlesztı aggregát nitrogénoxid szénmonoxid

< 4,00 mg/m3 HC szénhidrogének < 0,15 mg/m3 < 0,65 mg/m3 szilárd anyagok < 0,13 mg/m3

Mozgó légszennyezı források A sertéstelep mőködése során a telepre fıleg személygépkocsi, kisáru szállító gépkocsi,. és 3,5 t megengedett össztömegnél nagyobb tehergépkocsi. célforgalma várható. Szállító jármővek: Takarmányszállítás: 2,0 jármő naponta Élıállat szállítás: 0,4 jármő naponta Diffúz légszennyezı források • • • •

Sertéstartó épületek Trágyaakna Hígtrágya tározó Elhelyezı területek

A sertéstartási tevékenység, illetve a trágya kezelése fıként ammónia (NH3) kibocsátásával jár, mellette elıfordul még metán, kén-hidrogén, valamint egyéb bőzös gázok.

2.5. A talajra, mint befogadóba kerülı szennyezı anyagok és azok indikátorai: ammónium ion, nitrát ion, szulfát ion, orto-foszfát ion. 2.6. Felszín alatti víz-, talaj-, földtani közeg védelme A sertéstelep és közvetlen térsége lokálisan vizsgálva „3”, azaz kevésbé érzékeny területi kategóriába tartozik. Az állattartó telepen 6 ponton vettek talaj és talajvíz mintát. A furatokból vett talajvíz vizsgálati eredmények a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletében megadott „B” szennyezettségi határértéket meghaladó nitrát és szulfátszennyezést mutattak ki. A toxikus elemek közül az arzén és a higany koncentráció lépte át kis mértékben a határértéket. A talajban a toxikus elemek összes koncentrációját vizsgálva megállapítható, hogy a talajban nehézfém szennyezés nem tapasztalható, a kapott értékeke a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVMKHVM együttes rendelet mellékletében meghatározott „B” érték alatt vannak.

8

3.Az elérhetı legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések, intézkedési terv, teljesítési határidık Amennyiben a telep bőzhatása eléri a környezı érzékeny befogadókat (pl. lakóövezeteket) a sertéstartásból eredı bőzhatás csökkentésére az elérhetı legjobb technikának megfelelı további intézkedéseket meg kell tenni. 4. A próbaüzemre vonatkozó elıírások • A próbaüzem ideje 6 hónap. • A próbaüzem kezdési és befejezési idıpontjáról beruházónak értesítenie kell a Felügyelıséget. • A próbaüzem ideje alatt beruházónak a létesített légszennyezı pontforrás ellenırzı emisszió méretését a feladataira akkreditált mérıszervezettel el kell végeztetnie, a mérésrıl készült vizsgálati jegyzıkönyvet a próbaüzem lejárta után a megvalósulási dokumentáció részeként meg kell küldeni. A próbaüzem lejárta után, 15 napon belül a környezethasználó köteles bizonyítani, és a Felügyelıség köteles ellenırizni, hogy a létesítmény mőködtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak.

5.Az üzemeltetés feltételrendszere 5.1. Kibocsátási határértékek 5.1.1. Levegıtisztaság-védelem Kibocsátási határérték Forrás

Szennyezı anyag

Légszennyezı anyag tömegárama (kg/h) P4 állati hullaégetı berendezés Fluor és gız- vagy gáznemő vegyüle- 0,05 kürtıje tei, HF-ként Kén-oxidok 5 Nitrogén-oxidok 5 Szén-monoxid 5 Sósav 0,3

Légszennyezı anyag koncentráció (mg/m3) 5,0 500,0 500,0 500,0 30,0

A P4 állati hullaégetı berendezés kürtıjére megállapított kibocsátási határérték a száraz véggáz 5 tf%-os O2 tartalmára, 273 K hımérsékletre, és 101, 3 kPa nyomásra vonatkozik Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszennyezı anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik, a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3-ben megadott légszennyezı anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. A megállapított határértékek a tervezés, kivitelezés és próbaüzem idejére érvényesek. 5.2. Az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékkezelésre vonatkozó elıírások 5.2.1 Felszíni vizek

9

− −

A csapadékvíz elvezetı rendszer ellenırzésére fokozott gondot kell fordítani annak érdekében, hogy szennyezıdés felszíni vízbe anyagmozgatás ill. esetleges káresemény során se kerüljön. A szennyvízkibocsátás vonatkozásában a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.24.) Korm. rendelet, valamint a kapcsolódó 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet vonatkozó szabályozásait kell betartani.

5.2.2 Felszín alatti vizek, talaj − A keletkezett hígtrágya mezıgazdasági hasznosításáról gondoskodni kell. A hígtrágya kihelyezése csak a Növény- és Talajvédelmi hatóság által kiadott megvalósítási engedély szerint történhet. − A hígtrágya kiöntözési munkálatok megkezdését és befejezését a Felügyelıségnek be kell jelenteni. − A hígtrágya kezelı és kihelyezı területen a talajvíz minıségének meg kell felelnie a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben megadott „B” szennyezettségi határértékeknek. − A telephelyen folytatott tevékenységet (kockázatos anyagok tárolása, anyagmozgatás, stb.) úgy kell végezni, hogy szennyezı anyag talajba, talajvízbe ne kerüljön. A felszín alatti vizek jó minıségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység nem járhat a jelenlegi szennyezettségi állapot további romlásával. − Amennyiben a - felszín alatti vizek minıségét érintı tevékenységekkel összefüggı egyes feladatokról szóló - 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 7. pontjában felsoroltak valamelyikében változás áll be, úgy - annak bekövetkezését követı 30 napon belül - az engedélyes 16. § (1) bekezdése szerint köteles bejelenteni a Felügyelıségnek 5.2.3. Védelmi övezet megállapítása A létesítendı légszennyezı források körül 1000 méter sugarú védelmi övezetet jelölünk ki. • A védelmi övezettel érintett ingatlanok, területek helyrajzi száma és mővelési ága: hrsz 0558 0559/10 0559/100 0559/101 0559/102 0559/103 0559/104 0559/105 0559/106 0559/107 0559/11 0559/12 0559/13 0559/14 0559/15 0559/16 0559/17 0559/18 0559/5 0559/6 0559/63

mővelési ág Jászladány sertéstelep szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó kút szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó erdı szántó csatorna

hrsz 0559/112 0559/19 0559/20 0559/21 0559/22 0559/23 0559/24 0559/25 0559/26 0559/27 0559/28 0559/29 0559/30 0559/31 0559/32 0559/33 0559/34 0559/35 0559/36 0559/37 0559/38

mővelési ág csatorna szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó

0559/64 0559/7 0559/8 0559/83 0559/84 0559/85 0559/86 0559/87 0559/88 0559/89 0559/9 0559/90 0559/91 0559/92 0559/93 0559/94 0559/95 0559/96 0559/97 0559/98 0559/99 062/2 063/1 063/3 0559/7

út szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó közút szántó szántó szántó hrsz

0559/113 0540/4 0540/5 0540/6 0540/7 0540/8 0540/9 0540/10 0540/11 0540/12 0540/13 0540/14 0540/15 0540/16 0540/17 0540/18 0540/19 0540/20 0540/21 0540/22 0559/68 0559/69 0559/70 0559/71 0559/72 0559/73 0559/74 0559/75 0559/76 0559/77

Mővelési ág Jászladány csatorna szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó kút szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó erdı szántó csatorna út szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó

10 0559/39 0559/40 0559/41 0559/42 0559/43 0559/44 0559/45 0559/46 0559/47 0559/48 05591/9 0559/50 0559/51 0559/52 0559/53 0559/54 0559/55 0559/56 0559/57 0559/58 0559/59 0559/60 0559/61 0559/8 0559/9

szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó hrsz

0543/14 0543/15 0543/16 0543/17 0543/18 0543/19 0543/20 0543/21 0543/22 0543/23 0543/24 0543/25 0543/26 0553/3 0553/4 0553/5 0553/6 0553/13 0553/14 0553/15 061/2 066/6 066/5 063/6 063/5 063/4 063/7 0803/1 0803/2

Mővelési ág csatorna szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó út csatorna legelı szántó szántó szántó csatorna szántó szántó szántó árok szántó szántó szántó szántó szántó út Jászkisér szántó szántó

0559/78 0559/79 0559/80 0559/81 0559/67 0559/66 0559/65 0559/108 0559/109 0559/110 0559/111 0543/9 0543/10 0543/11 0543/12 0543/13

• • • •

0803/19 0803/20 0803/21 0803/22 0803/23 0803/24 0803/25 0803/26 0803/27 0803/28 0803/29 0803/30 0803/32 0804

szántó szántó szántó szántó szántó csatorna út szántó szántó szántó szántó szántó közút szántó szántó szántó Jászkisér szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó erdı út

0174/10 0174/11 0174/12 0174/13

út szántó szántó szántó

11 0803/3 0803/4 0803/5 0803/6 0803/7 0803/8 0803/9 0803/10 0803/11 0803/12 0803/13 0803/14 0803/15 0803/16 0803/17 0803/18 0157/8 0157/9 0157/10 017/11 0157/12 0157/13 0171 0172 0174/4 0174/5 0174/6 0174/7 0174/8 0174/9 Jászalsószentgyörgy 0174/14 0174/15 0174/16 0174/17

szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó Jászalsószentgyörgy szántó szántó szántó szántó szántó szántó út út szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó út

A védelmi övezeten belül állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, lakóépület, üdülıépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem található. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a légszennyezıt terhelik. Amennyiben a védelmi övezet a légszennyezı tulajdonában van, akkor annak a védelmi övezetként való fenntartásával kapcsolatos költségek a légszennyezıt terhelik. Amennyiben a védelmi övezet nem a légszennyezı tulajdonában van, és azt más hasznosítja, akkor a védelmi övezetként való fenntartási költségek a hasznosított terület tekintetében a hasznosítót, hasznosítás hiányában a légszennyezıt terhelik.

5.2.4. Levegıtisztaság-védelem •

• •

A telepen folytatott tevékenységekkel nem terhelhetik a környezeti levegıt olyan mértékben, amely a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, módosított 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet (továbbiakban: R) értelmében légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, illetve bőzhatást kelt. A R. 14. §-a értelmében bőzzel járó tevékenység során az elérhetı legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bőz kerüljön a környezetbe. Az állattartó épületek szellızı ventilátorai, valamint nyitott nyílászárói, a trágyaakna, a hígtrágya tározó és elhelyezı területek helyhez kötött diffúz légszennyezı forrásnak minısülnek, melyeket úgy kell kialakítani, mőködtetni, fenntartani, hogy azokból a lehetı legkevesebb légszennyezı anyag (bőz) kerüljön a környezetbe.

12

• • •

A hígtrágya elhelyezés tevékenységgel nem terhelhetik a környezeti levegıt olyan mértékben, amely a R. értelmében légszennyezést okoz, illetve bőzhatást kelt. Az üzemeltetési utasítás és a technológiai fegyelem betartásával kell az esetleges levegıterhelést megelızni, vagy a legkisebb mértékőre csökkenteni, a lakossági panaszt kizáró módon. A telephely használója a diffúz levegıterhelés elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles.

5.2.5. Hulladékgazdálkodás: A sertéstelep, létesítése során teljesítendı elıírások: • A tervezett beruházás megvalósítása során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerint és a hulladékgazdálkodásról szóló 2003. évi CXX. törvénnyel módosított 2000. évi XLIII. törvény elıírásainak figyelembevételével járjanak el, különös tekintettel arra, hogy






az építés minél kisebb környezetterhelést jelentsen, hulladékszegény technológia alkalmazását részesítsék elınyben, a keletkezı hulladékok ártalmatlanítása megoldott legyen, a keletkezı hulladékok hasznosítására törekedjenek, a hulladékok kezelésére vonatkozó szabályokat betartsák.

•

A sertéstelep kialakítása során keletkezı veszélyes hulladékokat (pl.: gépmeghibásodásból keletkezı üzemanyaggal, kenıolajjal, hidraulika olajjal szennyezett talaj/homok, havária esemény stb.) megfelelı mőszaki állapotú győjtıedényzetek (PE - zsák, fémhordó, fémkonténer stb.) alkalmazásával - elszállításig - környezetszennyezést kizáró módon kell győjteni majd környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezı - ártalmatlanító személynek/szervezetnek kell átadni megfelelıen kitöltött „Sz”-kísérıjegy alkalmazásával. A győjtıedényzet alkalmazásakor/kiválasztásakor mindenesetben figyelemmel kell lenni az adott veszélyes hulladék fizikai és kémiai paramétereire.

•

Az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet alapján az azbeszt-cement tartalmú hullámpala a bontást követıen nem forgalmazható, nem használható fel. Ártalmatlanításáról gondoskodni kell! Az azbeszt tartalmú hullámpala veszélyes hulladéknak minısül. A keletkezı veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a többször módosított 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet elıírásait kell betartani.

•

A munkaterületen keletkezı nem veszélyes hulladékok (kommunális) környezetvédelmi hatályos jogszabályoknak (is) megfelelı összegyőjtése céljából hulladékgyőjtı edények elhelyezését biztosítani kell, amelyek rendszeres ürítésérıl, valamint környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezı hulladéklerakóba történı elszállításáról gondoskodni kell.

•

Az építıipari kivitelezési tevékenységrıl, az építési naplóról és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról szóló 290/2007. (X. 31.) Korányrendelet értelmében a kivitelezı vállalkozó és az alvállalkozó feladata az építési munkaterületen keletkezett építési-bontási hulladék mennyiségének és fajtájának folyamatos vezetése az építési naplóban. A nyilvántartás tartalmi elemeit a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet tartalmazza.

•

Amennyiben az építkezés-bontás során olyan építési és vagy bontási anyag/hulladék keletkezik, amely építési célra felhasználható/beépíthetı lehet, úgy ennek kérdéskörét a felelıs mőszaki ve-

13

zetı – szükség szerint szakértı bevonásával - dönti el. A döntést az építési naplóba be kell jegyezni. A felhasználhatóságról történt pozitív döntés esetén hulladék-anyagok a keletkezés helye szerinti építési helyszínen külön engedély nélkül felhasználhatók. •

Azon építési-bontási hulladékokat, amelyeket nem az építési helyszínen kívánnak felhasználni csak akkor értékesíthetı vagy használható fel építıanyagként, ha „az építési termékek mőszaki követelményeinek, megfelelıség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól” szóló 3/2003. (I. 25.) BM–GKM–KvVM együttes rendelet foglalt elıírásokat betartják és alkalmazzák. Ez esetben az építési-bontási hulladékot minısíttetni kell erre alkalmas és feljogosított szervezettel (pl. Építésügyi Minıségellenırzı Innovációs Kht.). Amennyiben a minısítés megfelelı, akkor értékesíthetı építıanyagként, ha nem alkalmas, akkor hulladékként kell kezelni ezen anyagokat.

•

Az EWC 170904 kódszámú vegyes építési bontási hulladékot kizárólag engedéllyel rendelkezı hulladéklerakóba vagy engedéllyel rendelkezı építési-bontási hulladék feldolgozó telepre kell szállítani, legkésıbb az építkezés befejezéséig.

•

Építési-bontási hulladékot kizárólag érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezı szervezetnek/személynek lehet átadni.

•

A tervezett létesítmény(ek) építésekor, ill. bontás esetén keletkezı építési-bontási hulladékokkal kapcsolatban maradéktalanul be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben megfogalmazott elıírásokat.

•

Az építés-kivitelezés során keletkezı hulladékokkal (veszélyes és nem veszélyes) kapcsolatos – a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban elıírt – kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. A hulladékok (veszélyes és nem veszélyes) jegyzékét a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.

A tevékenység végzése során folyamatosan teljesítendı elıírások: •

Az állattartó tevékenység végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban elıírt kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni.

•

A tevékenység során biztosítani kell a hulladékképzıdés megelızését, a keletkezı hulladék mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélı ártalmatlanítását.

•

Az állattartás és a veszélyes hulladékok győjtése (hasznosítása) során a környezetszennyezés/károsítás lehetıségét ki kell zárni.

•

A keletkezı veszélyes hulladékokat szükség szerint –, de évente legalább egyszer – az adott hulladék kezelésére érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezı hulladékkezelı szervezetnek kell átadni, megfelelıen kitöltött „SZ” kísérıjegy alkalmazása mellett. A begyőjtési/szállítási engedély meglétérıl a hulladék tulajdonosának meg kell gyızıdnie.

•

A keletkezı veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló, többször módosított 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet elıírásait kell betartani. A hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozóan a hulladékkezelı szervezetekkel kötött szolgáltatási szerzıdéseket a környezetvédelmi hatósági engedélyek függvényében rendszeresen felül kell vizsgálni, és azokat szükség szerint aktualizálni is kell.

•

14

•

A települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekrıl szóló 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet 5. § (2) bekezdésében elıírt (heti) gyakorisággal kell végez(tet)ni a kommunális hulladék elszállítását a telephelyrıl.

A hulladékkezelés feltételeire vonatkozó egyedi elıírások: •

Az állati tetemek és más állati eredető hulladékok győjtését, szállítását, ártalmatlanítását és feldolgozását a hatályos állategészségügyi jogszabályok szerint kell végezni, különös tekintettel a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet elıírásaira.

5.2.6. Energiagazdálkodás − A tevékenység folytatása során törekedni kell az energia hatékony felhasználására, az energiafelhasználás csökkentésére. − A tevékenység folytatásához szükséges, levegıterhelést okozó anyagok felhasználását minimalizálni kell. − Az eljáráshoz szükséges anyagokat és az energiát hatékonyan kell felhasználni. 5.3. Mérés-ellenırzés (monitoring), nyilvántartás, adatszolgáltatás: 5.3.1.Légszennyezı pontforrások 1. Az üzemeltetı köteles a telephelyén mőködı „állati hulla égetése” technológiához tartozó P4 állati hullaégetı berendezés kürtıje pontforrás fluor és gız- vagy gáznemő vegyületei HF-ként, kén-oxidok, nitrogén-oxidok szén-monoxid, sósav szennyezı anyag kibocsátását idıszakos mérésekkel ellenıriztetni. 2. A mérési jegyzıkönyvet ötévente, a tárgyévet követı év március hó 31. napjáig a légszenynyezés mértéke éves jelentéssel egyidejőleg kell megküldeni a Felügyelıségnek. 3. Amennyiben a fenti határidıre a mérési jegyzıköny(vek)et nem nyújtja be a Felügyelıségre, akkor a határidı leteltét követıen a pontforrás üzemeltetési engedély hatályát veszti. 4. A szükséges mérési idıtartam: a)Folyamatosan mőködı technológiáknál, idıben gyakorlatilag egyenletes kibocsátások esetén: - folyamatos üzemő mérımőszerrel történı, zavartalan, állandósult üzemállapot melletti mérésnél üzemállapotonként, legalább háromszor félórás mintavétel - szakaszos mintavétellel történı mérésnél legalább 3 db értékelhetı minta, legalább 30 perc mintavételi idıvel, amennyiben azt a technológia lehetıvé teszi. Amennyiben a vizsgált légszennyezı anyag koncentrációja nagyságrendileg azonos a kimutatási határral, akkor a mintavételi idıt úgy kell megnövelni, hogy a vonatkozó határérték betartása a mérési hiba figyelembe vétele esetén is egyértelmően eldönthetı legyen. b) Idıben ciklikusan változó kibocsátású technológiáknál: - a mérések idıtartamát, a mintavételek számát – a ciklusok idıtartamától függıen úgy kell megválasztani, hogy a mérési eredmények reprezentatívak legyenek, de legalább három ciklus kibocsátása kerüljön meghatározásra. c) Idıben rendszertelenül változó kibocsátások esetén: - a mérés idıtartama legalább 6 óra, az üzemviteli körülmények pontos rögzítése mellett. 5. A mérések során alkalmazandó mérıhelyet úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetısége biztosítva legyen. 6. A mérések során a pontforrásokhoz csatlakozó valamennyi berendezésnél átlagos üzemviteli körülményeket kell biztosítani. 7. Emisszió mérést csak olyan mérıszervezet végezhet, amely megfelel a 17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet 19. § (1) bekezdésében foglalt minıségügyi követelményeknek, valamint ren-

15

delkezik olyan mérıeszközzel, amely megfelel a 20 § (2) bekezdésében foglalt típus alkalmassági felülvizsgálatnak. 8. A létesített légszennyezı pontforrásokat üzemeltetınek a használatba vételi engedély kérelemmel együtt levegıtisztaság-védelmi alapbejelentı (LAL) Lapon a Felügyelıségnek be kell jelenteni.

5.3.2.Hulladékgazdálkodás • A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 51. §-ának megfelelıen engedélyes köteles a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal a tevékenysége során keletkezı, a másnak átadott hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani és arról bejelentést tenni, adatot közölni Felügyelıségünk részére. • A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeknek a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 6. §-ában meghatározottak szerint kell eleget tenni. • A keletkezı hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív feladatokat és adatszolgáltatási kötelezettségeket folyamatosan, a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet elıírásai szerint kell teljesíteni. • Az engedély bármely adatának megváltozása esetén a bekövetkezett jelentıs változásokat 60 napon belül be kell jelenteni a Felügyelıségnek. 5.3.3.Felszín alatti vizek védelme: - Tekintettel a telephelyen folytatott tevékenységre, potenciális szennyezı forrásokra valamint arra, hogy a telephelyen a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti „B” szennyezettségi határértéket meghaladó talajvízszennyezést mutatott ki a környezetvédelmi felülvizsgálat, a felszín alatti vizek minıségének nyomon követése érdekében monitoring rendszer üzemeltetését írjuk elı. A sertéstelep monitoring rendszerét a telep beüzemelésének idıpontjáig ki kell építeni, a monitoring kutak helyét felügyelıségünkkel le kell egyeztetni. A monitoring rendszer üzemeltetését az engedélyben meghatározott módon kell folytatni, a talajvíz mintavételt az engedélyben meghatározott gyakorisággal, ill. komponenskörrel kell végezni. 5.3.4.Üzemnapló Napra készen üzemnaplót kell vezetni. Az üzemnaplónak tartalmaznia kell: − a technológiai berendezések üzemidejét, − a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérı, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét, és idıtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket, − a kibocsátásra jelentıs hatást gyakorló karbantartások (javítások) idejét és idıtartamát, valamint a karbantartás eredményeképpen bekövetkezı kibocsátás változást, − a kibocsátások ellenırzésének formáját, a mérés idıpontját, gyakoriságát és idıtartamát, valamint végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és adatait, − a kibocsátás ellenırzését végzı szervezet megnevezését, a mérési vagy vizsgálati jegyzıkönyv számát vagy jelét, − a pontforrások légszennyezı anyag kibocsátására hatással lévı adatait (felhasznált anyagok összetétele, minıségi jellemzıik, mennyiségük, stb.), − a káresemények és kárelhárítási beavatkozások, intézkedések idıbeli dokumentálása, vízminıségi kárelhárítási napló, − írásos karbantartási program,

16

−

az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása.

5.3.5. Éves zárójelentés A kibocsátásra jellemzı adatokról az üzemnaplóban rögzített mérési eredmények alapján évente összefoglaló jelentést kell készíteni és legkésıbb a tárgyévet követı év március 31-ig a Felügyelıségnek meg kell küldeni. Az éves zárójelentéshez csatolni kell még: − a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 16. § és 27. § 86) bekezdés szerinti légszennyezés mértéke éves bejelentést (LM) 5.3.6.Éves mőködési terv Az éves mőködési tervet a tárgyév január 31-ig a következı tartalommal kell a Felügyelıségre benyújtani: − a tervezett tevékenységek részletes ismertetése (ütemezés, volumen stb.) − a technológiában várható, módosítások − a várható éves anyagfelhasználás − a várható kibocsátások − a várható beruházások 5.3.7.Változások bejelentése − Az engedély bármely adatának megváltozása esetén a bekövetkezett jelentıs változásokat a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet szerint 60 napon belül be kell jelenteni a Felügyelıségnek. − A felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 7. pontjában felsoroltak valamelyikében bekövetkezı változást annak bekövetkezését követı 30 napon belül a 16. § (1) bekezdése szerint be kell jelenteni a Felügyelıségnek. − A környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 10. § (1) alapján a környezetvédelmi alapnyilvántartásban rögzített adatok megváltozását –a változást követı 15 napon belül az ügyfélnek a 8. § (1) bekezdésében meghatározott módon be kell jelentenie. − Az üzemeltetı a levegıtisztaság-védelmi adatszolgáltatás adatlap (alapbejelentés) bármely adatának megváltozása esetén a bekövetkezett változásokat 60 napon belül az arra rendszeresített nyomtatványon a Felügyelıségnek bejelenteni köteles. 5.3.8.A kibocsátás ellenırzés adatait, részeredményeit és az üzemnaplót, valamint az éves jelentéseket az üzemeltetı öt évig köteles megırizni. 5.4.Balesetek megelızése, karbantartás, kárelhárítás, rendeltetéstıl eltérı üzemi állapotok − Rendkívüli üzemállapot, a rendeltetésszerő üzemeltetéstıl, üzemszerő állapottól való lényeges eltérés, havária esemény esetén a tevékenységeket fel kell függeszteni, továbbá haladéktalanul meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, és értesíteni kell a Felügyelıséget [az állandóan hívható ügyeleti telefonszám: 06-30/9670-320]. − Bármilyen környezetszennyezéssel kapcsolatos rendkívüli eseményrıl a Felügyelıséget haladéktalanul értesíteni kell. − A környezetkárosodás megelızésének és elhárításának rendjérıl szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet tartalmi és formai elıírásainak megfelelıen el kell készíttetni az üzemi vízminıségi kárelhárítási tervet, melyet Felügyelıségünkre be kell nyújtani jóváhagyásra. A jóváhagyott vízminıségi kárelhárítási tervben foglaltaknak megfelelıen szükséges a rendkívüli események esetén a szükséges beavatkozásokat elvégezni. A kárelhárítási tervet

17

− − − − −

− −

a technológiában, ill. az üzemeltetési körülményekben bekövetkezett jelentısebb változás esetén módosítani szükséges. A csapadékvíz elvezetı rendszer ellenırzésére fokozott gondot kell fordítani annak érdekében, hogy szennyezıdés felszíni vízbe anyagmozgatás ill. esetleges káresemény során se kerüljön. A rendkívüli események megelızésére, illetve a környezetterhelés csökkentésére intézkedéseket kell tenni. A technológiai elıírások megtartásával, az üzemzavarok megelızésével, illetıleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli szennyezést. Minden olyan berendezést, melyet a létesítményben mőködtetnek és amelynek meghibásodása káros hatással lehet a környezetre, jó mőködési állapotban kell tartani, gondosan kell üzemeltetni. A gépeket, berendezéseket rendszeresen karban kell tartani. Az állattartó telep területén esetlegesen bekövetkezı havária esemény során az elfolyó/elcsöpögı/kiszóródó veszélyes anyagokat, veszélyes hulladékokat össze kell győjteni, illetve a veszélyes anyag/hulladék kémiai és fizikai tulajdonságainak figyelembevételével arra alkalmas felitató anyaggal kell a mentesítési munkálatokat végezni. A keletkezı felitató anyagot a továbbiakban veszélyes hulladékként kell kezelni. Minden esetben köteles az érintett terület hulladékkal történt szennyezıdés mentesítésérıl gondoskodni és az eredeti környezeti állapot visszaállításáról gondoskodni. Az engedélyes köteles vezetni az alábbi dokumentációkat: írásos karbantartási program, az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása.

5.5.Általános menedzsment technikák − Környezeti menedzsment A Környezetirányítási Rendszert (KIR) be kell vezetni. − Környezetvédelmi megbízott alkalmazása A környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról 93/1996. (VII.4.) Korm. rendelet értelmében környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni. Környezetvédelmi megbízott lehet fı állású foglalkoztatott vagy szerzıdéses viszonyban álló cég vagy magánszemély, aki megfelel a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeirıl szóló 11/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben foglaltaknak. − Képzési rendszer mőködtetése Megfelelı eljárást kell kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelı továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentıs hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekrıl megfelelı feljegyzéseket kell készíteni. − Panaszbejelentések kezelések Az engedélyeshez benyújtott panaszbejelentéseket nyilvántartásba kell venni, az azokban foglaltakat ki kell vizsgálni. A vizsgálat eredménye alapján a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A vizsgálat eredményérıl és a megtett intézkedésekrıl a panaszost, valamint a Felügyelıséget értesíteni kell. 6. A létesítmény felhagyására vonatkozó elıírások − A tevékenység tervezett felhagyása esetén a felhagyás szándékát 6 hónappal megelızıen be kell jelenteni Felügyelıségünknek. − A telep bezárása (tevékenység felhagyása) esetén a telephelyen akkor levı valamennyi (veszélyes és nem veszélyes) hulladék ártalmatlanításáról, elhelyezésérıl gondoskodni kell. A

18

hulladékokat érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezı hulladékkezelınek kell átadni. − A kiszállításokról veszélyes hulladékok esetében „SZ” kísérıjegyet, nem veszélyes hulladékok esetében pedig, olyan szállítójegyet kell kitölteni, melyen szerepel a hulladék neve, EWC száma, mennyisége, eredete, a kiszállítás idıpontja, az átvevı neve, címe és a hatósági engedélyének a száma is. Ezen dokumentumok másolatait a nyilvántartáshoz kell csatolni és a környezetvédelmi hatóság kérésére azokat be kell mutatni. − A tevékenység felhagyása esetén, amennyiben fennáll a csapadék, vagy felszín alatti víz szennyezésének veszélye a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. − A tevékenység felhagyása esetén, amennyiben fennáll a levegıterhelés veszélye a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. 7. Hatáskörrel rendelkezı illetékes szakhatóságok elıírásai: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezıgazdásági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság 25.2/6394/2-TVF/2009. iktszámú szakhatósági állásfoglalásában az alábbi elıírásokkal hozzájárult: 1) A sertéstelepen keletkezı hígtrágya termıföldön történı felhasználásához a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges, melyet talajvédelmi tervnek kell megalapoznia. A dokumentáció értelmében az engedélyes a hígtrágya egy részét más mezıgazdasági vállalkozásoknak kívánja eladni. Az engedélyes ezt csak olyan gazdálkodók magánszemélyek vagy társaságok felé teheti meg, akik szintén rendelkeznek a saját tulajdonukban/használatukban lévı termıföldekre érvényes talajvédelmi hatósági engedéllyel. 2) A sertéstelep valamint a trágyatárolók területe nitrátérzékenynek minısül, ezért az engedélyesnek adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettsége van a talajvédelmi hatóság felé, a Helyes Mezıgazdasági Gyakorlat elıírásainak betartása kötelezı. 3) A humuszos termıréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával, továbbá a terület helyreállításával kapcsolatos munkákat a beruházás (építés) engedélyezése céljából készített terveknek tartalmaznia kell. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezıgazdásági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság 9-28/2009. iktszámú szakhatósági állásfoglalásában az alábbi elıírásokkal hozzájárult: Állatvédelmi szempontok: Alapvetı a mezıgazdasági haszonállatok tartásának állatvédelmi szabályairól szóló 32/1999. (03.hó 31.) FVM rendeletben foglalt és különös képen a 2. számú mellékletben meghatározott szempontok maradéktalan betartása és betartatása. . Személyzet: Az állatokat megfelelı tudással rendelkezı, megfelelı számú, állatvédelmi oktatásban részesülı személyzet gondozza. Naponta legalább egyszer ellenırizzék az állatokat és a beteg sérült egyedeket haladéktalanul emeljék ki. A gondozók érvényes egészségügyi könyvvel kell, hogy rendelkezzenek. Nyilvántartás és dokumentációk: Naprakész nyilvántartást kell vezetni az állomány létszámáról, gyógykezelésrıl, elhullásról, takarmányozásról, állatok vásárlásáról és eladásáról, mőszaki berendezések ellenırzésérıl, keletkezett hulla, illetve hulladék megsemmisítésérıl, fertıtlenítésrıl és a látogatók személyérıl.

19

Épület, mikroklíma: Az épületeket rendszeresen tisztítani; fertıtleníteni szükséges. Az állatokkal érintkezı anyagoknak ártalmatlannak; alaposan tisztíthatónak és fertıtleníthetınek kell Lennie és sérülést nem okozhat. Az istállók hımérséklete, szellızése, relativ páratartalma, porkoncentrációja, a fajta, a kor, ivar igényeinek megfelelı kell legyen. Tilos a sertéseket állandó sötétben tartani, legalább napi 8 órán keresztül 40 lux fényerıt biztosítani kell. Felszerelés: Tekintettel a gépesítés fakára kiegészítı áramforrás, illetve áramszünet esetére riasztó rendszer megléte elengedhetetlen, amely mőködését rendszeresen ellenırzik. Etetés, itatás: Minden 2 hetesnél idısebb sertés számára biztosítani kell a megfelelı mennyiségis friss ivóvizet, legalább naponta egyszer meg kell etetni az állatokat. A hatályos jogszabályokban meghatározott takarmányok és takarmány kiegészítık használhatók az állatok takarmányozására. Csonkolás: Foglecsípés, farok csonkolás csak 7 napos korig engedélyezett, ivartalanítás 7 napos kor felett csak érzéstelenítés mellett alkalmazható. Férıhely: Az állatok férıhelye feleljen meg az állat fajtájának, korának, ivarának, élettani állapotának és az állat férjen hozzá a pihenı-, etetı-, itató-, trágyázó térhez. Tilos a kocákat, kocasüldıket lekötve tartani. Járványvédelmi szempontok: A telepet csak A u j e s z k y - , Brucella Leptospira- és PRRS betegségektıl igazoltan mentes állományból származó tenyészállatokkal lehet betelepíteni. Betelepítés elıtt, behozatali engedélyt kell kérni a Jász-Nagykun-Szolnok megyei MGSZH ELBA Igazgatóságtól. Nagy létszámú sertés állomány folyamatos állatorvosi felügyelettel kell, bögy rendelkezzen. Érvényes ellátási szerzıdést kell kötnie a telepet üzemeltetı vállalkozásnak az arra jogosultsággal rendelkezı állatorvossal. Nagy létszámú állattartó telep sertésállományának járványvédelmérıl, telepi zártság feltételeirıl a védekezı, megelızı .fertıtlenítések tárgyi és anyagi feltételeinek meglétérıl a tulajdonos köteles gondoskodni. Bármely vizsgálat során állatbetegség kórokozójával történt fertızöttséget állapítanak meg, hatósági állatorvos rendelkezése szerint kell eljárni.

8. Az engedély felülvizsgálata 8.1 Az engedélyben foglalt követelményeket és elıírásokat felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentáció benyújtási határideje: 2014. január 31. A környezetvédelmi felülvizsgálatot a környezetvédelem általános szabályairól szóló, többször módosított 1995. évi LIII. törvény 75.§-ában rögzített, környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint, figyelemmel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdésben foglaltakra kell elvégezni. 8.2 A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is el kell végezni, ha: − a környezethasználó - tevékenységében - jelentıs változást kíván végrehajtani, − az elérhetı legjobb technikában bekövetkezett jelentıs változás következtében új kibocsátási határértékek követelmények elıírása szükséges, − a tevékenység olyan jelentıs környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja

20

−

a tevékenység során jelentıs szennyezıdés következik be.

9.Jogkövetkezmények Az engedély elıírásaitól eltérıen folytatott tevékenység esetén a Felügyelıség kötelezni fogja a környezethasználót (engedélyest) 200 000,- Ft-tól 500 000,- Ft-ig terjedı bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidıvel az intézkedési terv készítésére, vagy környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. Amennyiben a környezethasználó a kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget, a Felügyelıség a tevékenységet korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja és az üzemeltetıt 50-100 000,- Ft/nap bírság megfizetésére kötelezi. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat [500 000,- Ft] az engedélyes megfizette. Egyéb eljárási költség nem merült föl. Határozatom ellen a kézbesítéstıl számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Hatósági és Felügyeleti Osztályához benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 10045002-01711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történı benyújtására a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségnél nincs mód. Indokolás A DND Agro Kft. (6100 Kiskunfélegyháza, Izsáki út 68.) megbízásából eljáró Posdcorb Bt.(6600 Szentes, Köztársaság u. 14.) beadványában a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség [továbbiakban: Felügyelıség] 203-13/2009. sz. határozata alapján, a Jászladány külterület 0558 hrsz. alatti sertéstelepére egységes környezethasználati engedély kiadását kérte. A Felügyelıség az eljárást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet [továbbiakban: Korm. rendelet] 6.-11. § és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL. törvény [rövidítve: Ket.] szerint bírálja el. A Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdés értelmében a felügyelıség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján dönt. 1./Közzététel, betekintési lehetıség biztosítása, nyilvánosság részvétele az eljárásban: − Az eljárás során a Felügyelıség a kérelmet, annak mellékleteit, a szakhatósági állásfoglalásokat, az ügyben keletkezett egyéb iratokat, valamint a döntéshozatal szempontjából lényeges információkat az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetıvé tette. − Az eljárás megindításának közleménye, a kérelem és a mellékletei megtekinthetıek voltak a telepítés helye szerinti település érintett Önkormányzat Jegyzıjénél. A felügyelıség a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen a közleményt, a kérelmet és a mellékleteit megküldte a beruházással érintett település, Jászladány jegyzıjének, közszemlére tétel céljából. A közleményt Jászladány jegyzıje közzétette közzé tette, és észrevétel nem érkezett. A beérkezett IPPC-dokumentációt Felügyelıségünk szakmai osztályai áttekintették és levegıvédelmi szempontból hiánypótlást rendeltek el. A kért kiegészítést a tervezı 2009. május 25-én teljesítette.

21

2./Szakhatóságok bevonása: A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelıség az IPPC eljárásba az alábbi szakhatóságként vonta be: − a környezet- és település-egészségügyre kiterjedıen: az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézetét, − nagy létszámú állattartásra kiterjedıen a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságát, − a talaj(termıföld) védelemre kiterjedıen: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és talajvédelmi Igazgatóságát, − a lakosság életének, életfeltételeinek védelmére kiterjedıen: a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, Az eljárás során a környezet- vagy természetvédelemmel összefüggı hatáskörrel rendelkezı hatóságok szakhatósági állásfoglalásukat megadták: − az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-alföldi Regionális Intézet 41992/2009.számú − a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerláncbiztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság valamint 9-28/2009. számú − a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 25.2/6394/2-TVF/2009., számú szakhatóság állásfoglalásával hozzájárulását adta az egységes környezethasználati engedély megadásához. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 223/2009. Mego. számú levelében tájékoztatta a felügyelıséget arról, hogy jogszabályváltozás miatt szakhatósági hozzájárulását nem áll módjában kiadni. 3./Közmeghallgatás: A Korm. rendelet 24. § (7) bekezdés és a 9. § rendelkezése szerint a Felügyelıség közmeghallgatást tartott. A közmeghallgatás helyérıl, idejérıl szóló értesítéseket –a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 9.§. (6) bekezdésben leírt felhatalmazással élve - megküldte a kérelmezı, az érdekelt szakhatóságok valamint az érintett önkormányzat részére- úgy hogy a közzététel és a közmeghallgatás idıpontja közti 30 nap megfelelıen biztosítható legyen. A közmeghallgatás helyét, idejét /2009. július 10., Jászladány Önkormányzat Polgármesteri Hivatal/ a felügyelıség az Új Néplapban közzétette. Az értesítés az Új Néplap 2009. június 9-i számában jelent meg, így a meghirdetés és a közmeghallgatás idıpontja között 30 nap telt el. A közmeghallgatásról jegyzıkönyv készült, melyet a felügyelıség közzétett a faliújságján, valamint megküldte Jászladány Jegyzıjének, közszemlére tétel céljából. A jegyzıkönyvet Jászladány jegyzıje közzétette közzétette, melyre észrevétel nem érkezett. 4./Elérhetı legjobb technológiának való megfelelés: Az állattartási technológia és az alkalmazott berendezések a tervezetteknek megfelelıen, a beruházás befejezését követıen megfelelnek az elérhetı legjobb technológiának. A sertéstelep mőködtetésében a betervezett új technológia a keletkezı hígtrágya hasznosításában a vizek mezıgazdasági eredető nitrát szennyezése elleni védelemrıl szóló 59/2008 (IV.29.) FVM rendeletben foglaltaknak megfelel. 5./ Alkalmazott jogszabályok:

22

A Korm. rendelet 20. § (3) bekezdés alapján a Felügyelıség hatáskörébe tartozó – külön jogszabályokban meghatározott – engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe belefoglaltam: − A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 14. § (1) és (2) bekezdés, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló, többször módosított 98/2001. (VI.15.) Korm. rendeletnek megfelelı veszélyes hulladék kezelési engedélyt megadtam. Határozatom kiadásával egyidejőleg az engedélyest nyilvántartásba vette a Felügyelıség. − A dokumentáció tartalmazta a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerint elvégzett elıvizsgálat alapján összeállított, Korm. rendelet 4. számú melléklete szerinti kérelmet, melyet jóváhagyva a Korm. rendelet 13. és 14. § szerinti szenynyezıanyag elhelyezési engedélyt megadtam. − A légszennyezı pontforrás kibocsátási határértékeit a levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló módosított 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet 9. § (1), (3), (4), (7) bekezdése, valamint a légszennyezettségi határértékekrıl, a helyhez kötött légszennyezı pontforrások kibocsátási határértékeirıl szóló módosított 14/2001. (V. 9.) KöM – EüM – FVM együttes rendelet elıírásai alapján állapítottuk meg. Az eljárás során hozott döntésemmel a rendelkezı rész szerint határoztam. A döntésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 71. § (1) bekezdése szerint - figyelemmel a Korm. rendelet 24. § (1), a 10. § (4)-(6), a 20. § (3)-(8), 22. § (1) bekezdésekben foglaltakra - határozatba foglaltam. A 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet értelmében a hatáskörrel és illetékességgel rendelkezı, eljáró, környezetvédelmi hatóság a Felügyelıség. A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsıfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § értelmében a fellebbezést a döntés közlésétıl számított tizenöt napon belül lehet elıterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a. Határozatomról értesítést kap: 1./ DND Agro Kft. 6100 Kiskunfélegyháza, Kossuth út 16/A. Tértivevénnyel 2./ Posdcorb Bt. 6600 Szentes, Köztársaság u. 14. 3./ Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-alföldi Regionális Intézet 5000 Szolnok, Ady E. út 35-37. 4./ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság 5100 Jászberény, Lehel Vezér tér 30. 5./ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 5000 Szolnok, Vízpart krt. 32. 6./ JNSZ Megyei Katasztrófavédelmi igazgatóság 5000 Szolnok, József A. út 14. 7./ KÖTI-KTVF Hulladékgazdálkodási Osztály 8./ KÖTI-KTVF Vízvédelmi és Vízgazdálkodási Osztály 9./ KÖTI-KTVF Természet- és Tájvédelmi Osztály 10./ KÖTI-KTVF Levegıtisztaság-védelmi és Zajellenırzési Osztály 11./ KÖTI-KTVF Hatósági és Felügyeleti Osztály

23

12./ KÖTI-KTVF HNYR 13./ KÖTI-KTVF Irattár Szolnok, 2009. szeptember 7.

Dr. Háfra István igazgató megbízásából

Dr. Teszár László hatósági igazgatóhelyettes