Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail:
[email protected]
Ikt.sz.: 1712-6/2010. Tárgy: Albertirsa, Dolina Kft. egységes környeEa: Hegedűsné dr. Körmendi Rita (56/523-412) zethasználati engedélye Vízikönyvi szám: Gerje/874 A Dolina Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2730 Albertirsa, Külterület hrsz. 3763) Albertirsa, külterület 3763 hrsz. alatti, bővítésre tervezett tüzihorganyzó üzem egységes környezethasználati engedélyezési eljárása során az alábbi döntést hoztam: Határozat
A Dolina Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2730 Albertirsa, Külterület hrsz. 3763) környezethasználó részére az Albertirsa, Külterület 3763 hrsz. alatti, bővítésre tervezett tüzihorganyzó üzem létesítményre vonatkozóan az egységes környezethasználati engedélyt megadom. Az egységes környezethasználati engedély a jogerőre emelkedés napjától, a következőkben részletezett tevékenységre/létesítményre, a meghatározott feltételek, kötelezettségek teljesítése esetén 2015. szeptember 30-ig érvényes: Azonosító adatok: 1. Az engedélyesre vonatkozó adatok: − Megnevezés: Dolina Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (rövidített név: Dolina Kft.) − Székhely: 2730 Albertirsa, Külterület hrsz. 3763 − KÜJ szám: 100454844 − Cégjegyzékszám: Cg. 13-09-064892 − Statisztikai számjel (KSH): 10735318-2562-113-13 − A fő gazdasági tevékenység TEÁOR kódja: 2562 Fémmegmunkálás 2. A létesítmény jellemzői: − Cím: 2730 Albertirsa Külterület hrsz. 3763 − Helyrajziszám: Albertirsa külterület 3763 − Telephely jellemző EOV koordinátái: − Telephely bejárat pontja: EOV X=210814; EOV Y=695003 − Meglévő veszélyes hulladék gyűjtőhely középpontja: EOV X=210867; EOV Y=695032 − Tervezett csarnok középpontja (P002 pontforrás légmosó berendezés kürtője) és egyben a 120m-es védelmi övezet középpontja: EOV X = 210932,9; EOV Y = 695346 − KTJTelephely szám: 100758695
2
− KTJLétesítmény szám: 102024068 − Telephely területe: bővítésel együtt 12907 m2 − Új tervezett csarnoképület: 1281 m2 − Kiszolgáló és kapcsolódó létesítmények: − Parkoló: 1000 m2 − Manipulációs tér: 380 m2 − Új szociális létesítmények: 140,8 m2 3.
A tevékenység alapadatai: − Megnevezés: Fémfelületkezelés az ún. száraz horganyzási eljárással. Az üzemben korszerű, az acéltermékek korrózióvédelmét biztosító eljárást alkalmaznak, amely a termékek hosszú élettartamát biztosítja. − A tevékenység folytatásával érintett települések: Albertirsa − Termelési kapacitás: 10 000 tonna/év horganyzott késztermék − Kezelőkád összes belső hasznos térfogata: 200,2 m3 − Tervezett üzemóra: 22,5 h/nap, 256 nap/év − Alkalmazottak száma: 45 fő (15 fő/műszak) − NOSE-P kód: 105.01 − A létesítményben előállított termékek: − épületlakatos termékek − sorozat termékek − egyéb acél szerkezetek
I.
A létesítményben végzett tevékenységek
A Dolina Kft. Albertirsa ipari területén található, Albertirsa külterület 3763 hrsz. alatti tüzihorganyzó telephelyén korszerű tüzihorganyzó technológiát működtet. A felületkezelés az un. száraz horganyzási eljárással történik, mely egy korszerű, az acéltermékek korrózióvédelmét biztosító eljárás, amely a termékek hosszú élettartamát biztosítja. Munkafolyamat: Alapanyag fogadása anyagelőkészítés – felfüggesztés Felületkezelés – száraz horganyzási eljárás Felület előkészítés: Zsírtalanítás Pácolás – cinktelenítés Pácolás – vastalanítás Fluxozás Szárítás Horganyzás Fő tevékenységet kiszolgáló folyamatok: Kemencék - hőcserélő Szennyezett levegő elszívó és kezelő berendezések Anyagmozgatás; karbantartás; Raktározás – hulladék gyűjtés Irodai tevékenység szociális igények kiszolgálása
3
1.1. Alapanyagok fogadása, anyagelőkészítés – felfüggesztés A horganyzandó termékek kizárólag közúton, teherautóval, és kamionnal a M3 autópályán és a 4-es számú főközlekedési útvonalon érkeznek. A beérkezett áruk rendszerint kötegelve, raklapokra erősítve, vagy konténerbe rakva kerülnek beszállításra. Ezeket villástargoncával szedik le a teherautóról, kamionról, és rakják le a manipulációs térre, ahol a termékeket az anyag minőség és terjedelem figyelembevételével a dolgozók horganyzó gerendákra függesztik és rögzítik acélhuzal (drót) vagy lánc segítségével (ez a készülékezés művelete). Az egységrakomány beadása a felület-előkészítőbe Az előkészítő (maniplácós) munkaterületen, 1 db talajszintről kézzel vezérelhető híddaru működik. A daru feladata a nehéz és terjedelmes munkadarabok, valamint a megrakott és üres gerendák mozgatása és elvitele a láncpálya elé. A láncpályához vitt szerelt gerendákat a láncpálya a nyitott fogadó ajtón keresztül előbbre viszi a felület-előkészítőben működő második híddaru alá. A felület-előkezelő területén üzemelő híddaru felveszi a rakományt, beemeli az első kezelőkád fölé, majd leteszi. Közben a zsilipkamra ajtaja bezáródik. E műveletek alatt az elszívó ventilátor teljes kapacitással üzemel megakadályozva, hogy a felület-előkészítő légteréből a vegyszer gőzök ki jussanak a csarnok légterébe. Ezzel biztosítják az egészséget nem károsító munkahelyi légteret. 1.2. Felületkezelés A tervezett felületkezelés az un. száraz horganyzási eljárás. A „száraz” technológia előnyei a nedves eljárással szemben: A felületaktiváló anyag (flux só) vizes oldata egy külön kezelő kádban van elhelyezve, amelybe a pácolást követő öblítések után a termékeket bemártják. Így a horganyzókád teljes térfogata kihasználható a felületkezelésre. A nedves eljárásnál a felületaktiváló szer habosított állapotban a fémolvadék tetején úszik, ezen keresztül történik a munkadarabok bemerítése a horganyolvadékba. A száraz technológiánál a kénsavas pácolás helyett sósavas pácolást alkalmaznak. A pácolási hőmérséklet 50oC helyett 20oC. 1.2.1 Felület előkészítés: Felület-előkezelő kádak műszaki specifikációi: A tervezett kádelosztás: Zsírtalanító kád 1 db Cinktelenítő kád 1 db Vaspác kád 6 db Öblítő kád 2 db Folyósítószeres kád (Flux-kád) 1 db • a kádak külső mérete: h x sz x m = 7,0 x 1.8 x 2,25 m = 28,4 m3 • a kádak belső hasznos mérete: h x sz x m = 7,0 x 1.3 x 2,2 m = 18,2 m3 • a felület-előkezelő teljes befoglaló mérete a burkolattal együtt: h x s z x m = • 28,0 x 11,5 x 7,5m 2415 m3 • a kádak feletti légtér:1 800 m3 • a kádak acélszerkezetűek, sav-, és lúgálló bevonattal készülnek, feltöltő és leürítő csonkokkal • a kármentő mérete: h x s z x m = 27,3 x 10,5 x 3,0 m = 860 m3 • a burkolat alatti légtér szellőztetésére beépített elszívó ventilátor teljesítménye: 50 000 m3/h
4
A.) Zsírtalanítás A felületek zsírtalanítása a horganyzandó árukon található, megmunkálásból származó olaj-, zsír-, rozsda és egyéb poros jellegű szennyeződés eltávolítását jelenti, amit az első zsírtalanító kádba történő merítéssel érnek el. • a zsírtalanítókád töltési magasság: 1.9 m, • kezelési idő (műveleti idő):a szennyeződéstől függően 10 - 10 perc, • alkalmazott vegyszer: Ridoline • kezelési hőmérséklet: 50 - 60 C° (téli, hideg munkadarabok felmelegítésétől függően állítandó be) • az oldat fűtését a kádban elhelyezett melegvízzel üzemeltetett hőcserélő biztosítja, automatikus hőfok ellenőrzéssel és szabályozással, (a hőcserélő a kád homlokfalánál, védőpalánk mögött kerül elhelyezésre) • az elhasználódott és a munkadarabokkal kihordott vegyszert valamint az elpároló vizet (vízveszteség) hetente pótolják. Anyagmérleg: Input: zsírtalanító vegyszer: Ridoline 0,14 kg/tonna készáru Friss víz: 4,6 liter/tonna készáru Output: kimerült zsírtalanító oldat: 4,4 l/tonna kész áru Olajos iszap: 0,1 kg/tonna készáru Munkadarabbal kihordott elpárolgott és kihordott oldat: 0,24 kg/tonna készáru B.) Pácolás A munkadarabokon lévő légrozsda, öntési kéreg, meleghengerlési reve eltávolítása céljából a munkadarabokat higított sósavban pácolják. Erre a célra 1 db cinktelenítő kádat, 6 db vaspáckádat különböző savkoncentrációval és 2 db öblítő kádat terveznek. Cinktelenités savas pácolással • kezelési idő: változó, 10 - 30 perc a felrakódott horganyréteg vastagságától függően. • kezelési hőfok: 20 C° (környezeti) Vas pácolás • pácolási idő: 20 - 30 perc, • kezelési hőfok: kb. 30 C° • Az oldat fűtését a kádban elhelyezett melegvízzel üzemeltetett hőcserélő biztosítja, automatikus hőfok ellenőrzéssel és szabályozással. A hőcserélő a kádak homlok oldalánál, védő palánk mögött kerül elhelyezésre. C.) Pácolás utáni öblítés (2 kádban) • kezelési idő: 2 perc,20 C°-on, (környezeti hőfokon) • kád töltet: csapvíz Anyagmérleg: Input: ipari sósav (34%- os) 15 - 20 % os oldata 35 kg/tonna készáru Friss víz (oldathoz és öblítéshez): 18,1 liter/tonna készáru Inhibitor: 0,12 kg/tonna készáru Output: kimerült cinkpáclé: 4,7 l/t készáru Kimerült vaspáclé: 23,3 l/t készáru Iszap: 2,87 Sósavgőz: 0,0567kg/tonna készáru Elszívott levegőben lévő FeCl2; és ZnCl2 : 0,0026 kg/t készáru
5
D.) Fluxolás – felületaktiválás A fluxolás célja, hogy a folyékony horgany megfelelően be tudja nedvesíteni az acél felületét, ami a tűzihorganyzásnál lejátszódó reakciók alapfeltétele, illetve az ammónium-klorid tartalmú aktiváló szerek a horganyolvadékba történő bemártás során még járulékos pácoló hatást (felülettisztítást) is kifejtenek. • kezelési idő: 2 perc, kb. 20 °C - on (környezeti hőfok) • alkalmazott vegyszer: Desoxon ammónium-klorid - cink-klorid kettős-só 30 40 % -os, oldata • vegyszerigény: 2,6 kg/t készáru Anyagmérleg: Input: Desoxon 20 % os oldata: 2,2 kg/tonna készáru Friss víz: 8.8 liter/tonna készáru Output: kimerült flux oldat 6 l/tonna készáru Iszap: 0,3 kg/tonna készáru Elszívott levegőben lévő fluxbomlástermék: 0,00051 kg/tonna készáru E.) Felület előkészítéshez tartozó kisegítő műveletek Vízleszárítás: A vízleszárítás a felület-előkészítő sor végéhez kapcsolódó, zárt rendszerű, aknás szárító kemencében történik. A falazata hőszigeteléssel és érintésvédelemmel ellátott. Az égési sérülés elkerülésére védőburkolattal van körülvéve. A szárító kemence feladata a nedves munkadarabokon megtapadt víz eltávolítása és a felületaktiváló szer (a Flux-oldat) rászárítása a munkadarabok felületére. Az előkezelőtől elszívott levegő tisztítása, a légmosó berendezés működése A felület-előkezelő légterét 50 000 m3/h teljesítményű ventilátor szívja meg, és a szennyezett levegőt légmosóba nyomja be. A légmosó feladata, hogy az elszívott levegőből a káros anyagot, a sósav gőzt eltávolítsa. A sósavas szennyeződés eltávolítására, kimosására friss vizet használnak, (1 liter/tonna készáru) mivel a sósavgőz és az elszívott levegőben még előforduló egyéb szervetlen eredetű vegyület, ami szol formában lehet jelen, vízben jól oldódik és ezáltal a kibocsátott tisztított levegő káros anyag tartalma a megengedett határérték alá szorítható. A légmosó működtetése teljesen automatikus. Mérőszonda ellenőrzi a mosófolyadék sósavtartalmát és intézkedik annak lecserélésére. A légmosó berendezés két fő részből áll: − abszorpciós egység − kiszolgáló és vezéregység Az abszorpciós egység központi, hengeres testből áll amelyben a légszennyező anyag a beadagolt folyadékban elnyelődik. A káros anyaggal szennyezett levegő a torony alsó részén lép be és a tisztított levegő a mosótorony tetején, a legmagasabb ponton lép ki. (a kibocsátási magasság 15 m, a kürtő átmérője 1200 mm, a légáram sebessége a kibocsátás helyén 12,3 m/s) (a ventilátor csak akkor működik teljes kapacitással amikor a felület-előkezelő bemenő, vagy a kimenő ajtaja nyitva van, egyéb időszakokban csökkentett teljesítménnyel üzemel, így az átlagos teljesítmény kb. 18 000 m3/h és a kibocsátási gázsebesség is 3 - 4 m/s) Az abszorpciós toronyban foglal helyet a labirint elosztórácsos szerkezet ill. a Raschig gyűrűs töltet a folyadék és a gáz érintkezési idejét megnövelő, az elnyeletési
6
hatásfokot javító egység valamint a beadagolt folyadékot elporlasztó fúvókákkal ellátott csőrendszer. A mosótorony belső terében két szinten helyezkedik el a porlasztó fúvóka rendszer. A fúvókákból kilépő permetkúp finom részecskéi nagy felületet képeznek, amelyben a levegő gáz halmazállapotú káros anyag tartalma a folyadékban elnyelődik. A mosóoldat ezután a nehézségi erő következtében visszakerül a mosótorony aljába, a folyadéktárolóba. A torony felső terében foglal helyet a labirint rendszerű cseppleválasztó egység, ami az áramló levegő magával ragadott folyadék cseppeket leválasztja, és visszajuttatja a mosórendszerbe. Kiszolgáló egység: A kiszolgáló egység feladata a mosófolyadékban (frissvízben) elnyeletett káros anyagot (sósavat) folyadék fázisban tartani, és telítődés után a mosótoronyból eltávolítani. A mosóoldatot egy szivattyú folyamatosan juttatja a szóró fúvókákra, a levegővel való érintkezés alatt a folyadékban a sósav koncentráció idővel emelkedik, amit szabályszerű időközönként a torony aljából el kell távolítani, amit a keringtető szivattyú nyomó ágába épített mágnes-szelep nyitásával lehet végrehajtani. Az elnyelető oldatban a sósav koncentráció felső határa mérések alapján állítható be. Az oldat koncentrációját beépített műszer ellenőrzi, és vezérli a szivattyú funkció váltását. Amint a koncentráció elérte a beállított koncentráció értéket, a szivattyú egy mágnes szelep kinyitásával a folyadék egy részét a pácoló kádba nyomja át és helyette friss vizet enged be a rendszerbe. Ellátó egység: Az elnyeletéshez szükséges frissvíz ellátás, folyadék szint szabályozás segítségével teljesen automatikus. A szintjelző egy rúdszonda, melyre mágneses érzékelő van felszerelve. A rúdon 5 pozíciójú érzékelő van beépítve, melyek a mágnes elhaladásakor jelt adnak. A szintvezérlések a következők: 1.a folyadék minimum szintjénél vészjelzést ad és a szivattyút leállítja, 2.feltöltést jelző szonda, a szivattyút bekapcsolja, 3.feltöltési folyamatot kijelző 4.normál állapotot jelző szonda 5.maximumot jelző szonda a víz betáplálást leállítja, Műszaki adatok: - a berendezés befoglaló mérete: átmérő : magasság: - a kidobókürtő magassága : - a kürtő átmérője: - a kidobott tisztított levegő átlagos mennyisége: - a légáram sebessége: - garantált maradék HCl tartalom: - szükséges frissvíz felhasználás: - keletkező savas mosófolyadék:
2 900 mm 6 400 mm kidobó csonkig 15,0 m 1 200 mm 18 000 m3/h 3 m/s < 5 mg/m3 1liter/tonna készáru 0,5 kg/tonna készáru
7
1.2.2 Horganyzás A szárító kemencében megszárított rakományt a horganyzó daru kiemeli a szárítóból, és a zártterű horganyzókád terébe szállítja. A bemerítés időtartama alatt a felületaktiváló folyósítószer (az ammónium-klorid cink-klorid kettős só) ezen a hőmérsékleten reakcióba lép az acél felülettel, elősegítve a horganyolvadék jó tapadását az acélfelületre. Minden bemerítés alkalmával a"horgany hamut" horganyolvadék felszínéről eltávolítják, és mint értékesítendő hulladékot ennek megfelelően kezelik és tárolják. A kemény horgany a horganyzókád fenekére leülepszik, és onnan csak hetenként egyszer szedik ki erre a célra készített speciális szerszámmal és mint fémes hulladékot értékesítik. Műszaki adatok: − a horganyzó kemence és tartozékainak külső befoglaló mérete: hosszúság: kb. 9 500 mm szélesség: kb. 5 300 mm magasság: kb. 8 700 mm (a burkolattal együtt) − a kemencébe beépített horganyzó kád mérete: 7,0 x 1,8 x 3,0 m, − feltöltési magasság: 2,8 m, (a horganyzó kád falvastagsága 50 mm, speciális minőségű, ötvözetlen szénacélból készül) − a horganyolvadék tömege: 245 t cink − beépített fűtő teljesítmény: 1400 kW − a horganyolvadék hőfoka (üzemi hőfok) : 445 - 450 C° − kezelési idő: 6 - 10 perc − az óránkénti merítések száma átlag 4 - 6 alkalom a munkadarabok falvastagságától, tömegétől és alakiságától függően, Vizes hűtőkád: A forró horganyzott termékek optimális lehűtésére, beépített hőcserélővel, mely az előkezelő kádak fűtését segíti elő. Belső méretei: 7,0 x 2,0 x 3,0 m. Töltési magasság: 2,8 m. A kád vize nem cserélődik csak az elpárolgott víz utánpótlása szükséges. (1 liter/ t készáru) Anyagmérleg: Input: fémcink 80 kg/ tonna készáru Output:horgany hamu: 7,33/tonna készáru Keményhorgany (salak) 8,6 l/tonna készáru Munkadarab felületén bevonat: 40-150 g/m2 (acélminőség, tárgyak falvastagsága, horgany olvadékban való tartózkodás függvénye) 1.3. A létesítmény vízgazdálkodása Az üzem a kommunális és technológiai vízszükségletét a 18 m-es fúrtkútról elégíti ki. A telep technológiai frissvíz igénye 335 m3/év, szociális frissvíz igénye 120 m3/év, az üzem összes vízigénye: 455 m3/év A kút műszaki adatai: Helye: Albertirsa, 3768 hrsz. EOV koordináták: X=210 407 Y=695 561 Mélysége: 18 m
8
Csövezés: 0,0 – 18,0 m-ig 2”-os hg. acél cső Szűrőzés: belógós kút Nyugalmi szint: -3,0 m Vízhozam: 40 l/perc (üzemben kitermelhető) Maximálisan kitermelhető vízhozam: 40 l/p, 57,6 m3/d Üzemben kitermelhető vízhozam: 40 l/p, 57,6 m3/d Vízminősítése: magas vas és mangántartalom miatt egyedi kutas vízellátásra jobb híján elfogadható víz. Vízellátó berendezés adatai: A 18 m-es kútból centrifugálszivattyúval kitermelt vizet 25 l-es hidroforon keresztül juttatják a felhasználó helyekre. Vízkészletjárulék fizetési kötelezettség szempontjából besorolása: Technológiai vízigény • • • • •
a vízkészlet jellege: II. osztályú rétegvíz a vízhasználat jellege: gazdasági célú egyéb vízmérés módja: vízórával mért engedélyezett vízmennyiség: 335 m3/év a gazdasági szorzó (g) értéke: 4,0
Szociális vízigény • • • • •
a vízkészlet jellege: II. osztályú rétegvíz a vízhasználat jellege: gazdasági célú ivó vízmérés módja: vízórával mért engedélyezett vízmennyiség: 120 m3/év a gazdasági szorzó (g) értéke: 2,0
Vízügyi felügyeleti besorolás: IV. kategória 1.4 Hulladékgazdálkodás: Veszélyes hulladékok A felületkezelésből nagy mennyiségben keletkező folyadékok és iszapok a kezelőkádakból –közbenső tárolás nélkül- közvetlenül kerülnek átadásra az arra engedéllyel rendelkező átvevőnek. A többi veszélyes hulladékot 200 l-es hordóban gyűjtik a veszélyes hulladék gyűjtőhelyen, majd arra engedéllyel rendelkező átvevőnek adják át. A csomagolási hulladék nem képződik, mivel azokat a forgalmazó újratölti. Nem veszélyes hulladékok A keletkező kommunális szilárd hulladékot konténerben gyűjtik, majd a közszolgáltató szállítja el heti rendszerességgel. A keletkező kommunális folyékony hulladékot zárt szigetelt szennyvíztárolóban gyűjtik, majd a közszolgáltató az albertirsai szennyvíztelepre szállítja be. 1.5 Zajvédelem Tárgyi létesítmény lakott területtől 800 m-re épül, a zajkibocsátás szempontjából domináns zajforrásai nem kerülnek zajvédelmi szempontból védendő ingatlan közelébe. Az üzem működésével együtt járó közlekedési forgalomnövekedés sem jelentős, a 40-es sz. út által létrehozott közlekedési zajterhelést minimális mértékben növeli.
9
1.6 Az elérhető legjobb technika érdekében bevezetett intézkedések: A tervezett felületkezelés az un. száraz horganyzási eljárás. A „száraz” technológia előnyei a nedves eljárással szemben: A felületaktiváló anyag (flux só) vizes oldata egy külön kezelő kádban van elhelyezve, amelybe a pácolást követő öblítések után a termékeket bemártják. Így a horganyzókád teljes térfogata kihasználható a felületkezelésre. A nedves eljárásnál a felületaktiváló szer habosított állapotban a fémolvadék tetején úszik, ezen keresztül történik a munkadarabok bemerítése a horganyolvadékba. A száraz technológiánál a kénsavas pácolás helyett sósavas pácolást alkalmaznak. A pácolási hőmérséklet 50 oC helyett 20oC. A tervezett előkezelő egység teljesen zárt rendszerű, azaz a csarnok légterétől teljesen leválasztott, önálló teherhordó szerkezettel rendelkezik. Az előkezelő kádak kármentő tálcában állnak. A tervezett előkészítőn egy fogadó és egy kilépő kapu van. A kapuk zsilipként működnek és légmentesen zárnak. A kapuk nyitása előtt az elszívó berendezés automatikusan működésbe lép így a kapuk csak akkor nyílnak ki amennyiben az előkészítőben lévő sósav gőzök elszívásra kerültek és kialakul egy a műhelyből a kádak felé irányuló légmozgás. Az előkezelőben a kádak pereme közti tereket (réseket), valamint a teljes kármentő felülete, saválló fedőlemezzel burkolt. A kádak peremén, a tömítést biztosító lemezelés, a kádak felé lejt, ezáltal az alkatrészről lecsöpögő folyadékok visszakerülnek a saját kádjukba, az áthordási veszteségek csökkenthetők. Ezzel a megoldással a kármentő száraz marad, kizárólag kádlyukadás esetére szolgál. Az előírások szerint a kármentőnek egy kád teljes tartalmát, vagy az összes kád tartalmának a 10 %-át tudnia kell felfogni. Ez teljes mértékben biztosított. A kármentő saválló burkolattal készül. Az előkezelő sor kádjainál elszívott levegő légmosón keresztül hagyja el a kibocsátó kürtőt. A horganyzókád meghibásodásakor (lyukadás, repedés, hegesztési varrat szakadása) esetén a horgany olvadék a kádból kifolyik ezt az olvadékot a kád alsó részénél kialakított kármentő területen fogják fel, majd újra beolvasztják. A kád kilyukadásának jelzésére az olvadék elvezető csatornába épített érzékelő szonda és riasztó kürt szolgál. A horganyzó kád fűtése: a kádat körülvevő kemencetérben, a kád két hosszanti oldalán elhelyezett 1400 kW összteljesítményű örvényáramú földgázégőkkel, melyek a horganyzási teljesítményhez igazodva automatikusan, fokozatmentesen szabályozhatók. A gázégők teljesítmény-kihasználása kb. 66 %. Az égés levegőt a gázégő ventilátora biztosítja. A levegő-gáz mennyiség arányszabályozása is automatikus. A gázfogyasztást a primer gázvezetékbe épített mennyiség-mérő méri és a mért adatokat a számítógép regisztrálja. (a teljes automatizálás a túlfűtés elkerülése és a gázfelhasználás mérséklését, azaz takarékos energia-gazdálkodást szolgája. A fémolvadékba merítéskor keletkező szennyezőanyag – finom por – elvezetése és leválasztása egy 30 000 m3/h teljesítményű ventilátorral és finom porok leválasztására alkalmas zsákos porszűrővel valósul meg. A nagyteljesítményű elszívással biztosítják a megfelelő munkahelyi levegőt, a porszűrővel pedig a határérték alatti környezeti emissziót. Az üzem működéséhez veszélyes vegyi anyagokat fognak felhasználni. Az üzem vezetés célja, hogy a telephelyen alapanyagként a vegyi anyagokat nem raktározzák. A széleskörű anyagbeszerzés ezt lehetővé teszi. A „kimerült” kezelő oldatok mint veszélyes hulladék elszállítására olyan szerződést köt a cégvezetés, hogy az elszállítást a fürdő csere idejére időzítik, a hulladék közvetlenül a hulladék begyűjtő, elszállító cég tartányos gépjárművébe vagy az általuk biztosított IBC tartályba kerül szivattyúzásra. Elkerülve ezzel a többszöri átfejtés során felmerülő veszélyes anyag elfolyás kockázatát.
10
1.6.1
A tervezett kibocsátások mértéke:
Zsírtalanítás Zsírtalanító vegyszer Víz Kimerült oldat Olajos iszap Pácolás Sósav Inhibitor Víz Sósavgőz kibocsátás Kimerült páclé és iszap Fluxolás Flux vegyszer Víz Elhasznál flux Horganyzás Horgany Horgany hamu Kemény horgany - salak Filter por
Fajlagos BAT érték
Tervezett fajlagos értékek
0-4 kg/tonna 0-20 l/tonna 1-2 kg/tonna 0,16 kg/tonna
0,14 kg/tonna 4,6 liter/tonna 4,4 kg/tonna
9,2 – 40 kg/tonna 0-0,2 kg/tonna 0-35 liter/tonna 0,1 – 5 mg/m3 10-40 liter/tonna
35 kg/tonna 0,12 kg/tonna 18,1 liter/tonna 1,22 mg/m3 28liter/tonna
0-3 kg/tonna 0-20 liter/tonna 1-6 kg/tonna
2,2 kg/tonna 8,8 liter/tonna 6 kg/tonna
20-200 kg/tonna 4-25 kg/tonna 5-30 kg/tonna 0,1 – 0,6 kg/tonna
80 kg/tonna 7,33 kg/tonna 8,6 kg/tonna 0,67 kg/tonna
A „Referencia dokumentum az elérhető legjobb technikáról” Vasfém feldolgozás; Szakaszos tűzihorganyzás jelenlegi kibocsátási és fogyasztási értékei című fejezetében (BAT hivatkozás) foglaltak alapján az egyes technológiai lépések BAT –nak való megfelelése: 1. Zsírtalanítás BAT hivatkozás: A zsírtalanító oldatot zsíroldó vegyszer és víz keverékéből állítják elő. A kádak üzemi hőmérsékletre történő felmelegítéséhez szükséges energiát olaj- vagy gázfűtéssel, ill. villamos energiával biztosítják, az egyes üzemek helyi adottságaitól függően. Számos esetben a visszanyert hulladék- hőt használják fel hőcserélőn keresztül a zsírtalanító rendszerekhez.
11
Megvalósítandó technika: A zsírtalanító oldat összetétele: Ridoline HDG 21 zsírtalanító vegyszer és víz. A Ridoline HDG 21 zsírtalanító vegyszer veszélyes anyag összetétele: Foszforsav 2,5 – 10% Sósav: 2,5 – 10% 2-butoxi-etanol 1-5% Zsíralkohol 2,5 – 10% Zsíralkohol etoxilált 10-25% Alkilbenzol-szulfonsav (C10-14) <2,5% A készítmény veszélyessége: irritatív. (Xi) Ökotoxicitási jellemző: Könnyen, gyorsan bomló Szállításra vonatkozó előírások: Nemzetközi szállítási szabályokban nincs veszélyességi osztályba sorolva. A kádak üzemi hőmérsékletre történő felmelegítését a kádban elhelyezett melegvízzel üzemeltetett hőcserélő biztosítja, automatikus hőfok ellenőrzéssel és szabályozással → hulladékhő hasznosítás. Bevitel / fogyasztási szint Zsírtalanító vegyszer 0,14kg/tonna Friss víz 4,6 liter/tonna Energia hulladékhő Kibocsátási / szennyezési szint Lúgos oldat és iszapja 4,4 kg/tonna Olajos iszap 0,1 kg/tonna Használatból kivont zsírtalanító oldat Lásd lúgos oldat és iszapja 2. Pácolás BAT hivatkozás: A páclét HCl hígításával állítják elő, amelyet rendszerint 28 -32 súly% (vagy kb. 320 - 425 g/l HCl) töménységben szállítanak. Az üzemi töménység szokásos értéke 15 súly% (vagy kb. 160 g/l HCl). Egyes esetekben még pácolási inhibitort is adagolnak hozzá. A sav átlagos fogyasztási mennyisége kb. 20 kg/t termék – de ez függ a bevitt acél minőségétől is: míg a tiszta felületű gyártmányoknál a fogyasztás elég alacsony (pl. kevesebb, mint 10 kg/t), addig a rozsdás alkatrészeknél ez elég magas (elmegy egészen 40 kg/t-ig). A pácoló fürdőket rendszerint környezeti hőmérsékleten működtetik, tehát nem igényelnek fűtést. A zárt előkezeléssel rendelkező pácolásnál az oldat hőmérsékletét megemelhetik kb. 40 Co-ig. Ebben az esetben már a pácoló kádat fűteni kell. További energia-fogyasztás is felmerül még a pácolásnál az üzemi segédberendezések, úm. szivattyúk és daruk, stb. működtetése folytán, bár ez elhanyagolható [EGGA5/98], [Com2 EGGA]. A pácoló kádakból különböző mennyiségű HCl távozik el – a pácoldat hőmérsékletétől és töménységétől függően. Ezek a savtermékek gőzdiffúzió útján távoznak. Itt elszívást vagy a füstgáz mosós tisztítását általában nem alkalmazzák, mivel az üzem szellőző berendezése képes a HCl koncentrációt a munkahelyeken a megengedett határérték alatt tartani [ABAG]. Különleges esetekben az üzemet zárt előkezelő szakaszként alakítják ki, amely magasabb sav hőmérséklettel üzemel. Itt már a lezárt védőburkolatot elszívó berendezéssel egészítik ki, és a szennyezett levegőt azután többnyire gázmosón vezetik keresztül. A pácolásnál felmerülő szennyező anyag kibocsátásokat az elhasznált páclé és iszap képezi. Az elhasznált páclé szabad savból és (140 - 170 g Fe/t értékig terjedő) vaskloridból, cinkkloridból, a pácolt acél ötvöző elemeiből, továbbá néha pácolási inhibitorokból tevődik össze. Ahol a lemaratást és a pácolást ugyanabban a pácoló kádban végzik, ott kevert páclé keletkezik, magas Zn és Fe tartalommal. Ha a zsírtalanítást is a pácoló kádban végzik, akkor még szabad és emulgeálódott olaj és zsír is jelen van benne.
12
Az elhasznált páclé átlagos összetétele:
Megvalósítandó technika: Páclékészítéshez használatos anyag: ipari sósav. Üzemi töménysége: 15-20%. Átlagos fajlagos fogyasztás: 35kg/tonna. Friss víz felhasználás: 18,1 liter/tonna. Sósav összetétel: 30-34% sósav A készítmény veszélyessége: Maró ( C) Ökotoxicitási jellemző: vízminőségi veszélyességi osztály: 1. Szállításra vonatkozó előírások: ADR 8.II. UN: 1789 Vas páckádak fűtése: a kádban elhelyezett melegvízzel üzemeltetett hőcserélő biztosítja, automatikus hőfok ellenőrzéssel és szabályozással → hulladékhő hasznosítás. Sósavgőz elszívás, kibocsátás légmosó berendezésen keresztül.
13
Páclé összetétele: (Pácolás maratással együtt) FeCl2 Horgany HCl Pácolási inhibitor Olaj, zsír felületaktív szerek
Sósav Inhibitor Friss víz Energia
<140 g/liter 20-40g/liter 30 – 50g/liter 50 ppm 0 g/liter Bevitel / fogyasztási szint 35 kg/tonna 34%-os; 39kg/tonna 30%-os 0,12 kg/tonna 18,0 liter/tonna hulladékhő Kibocsátási / szennyezési szint
Kibocsátás levegőbe Sósavgőz Por Kimerült páclé cinkpáclé Vaspáclé Iszap
1,2 mg/m3 0 mg/m3 4,7 liter/tonna 23,3 liter/tonna 2,87 kg/tonna
3. Felület-aktiválás (fluxolás) BAT hivatkozás: A felület-aktiváló oldatot aktiváló, ill. folyósító (rendszerint ZnCl2 x NH4Cl összetételű) vegyszerből készítik, a megfelelő töménységet biztosító víz hozzáadásával. A folyósító vegyszer készítésénél az NH4Cl alkotó egy részét vagy egészét KCl vegyszerrel helyettesítik. A legtöbb esetben energiára van szükség a felület-aktiváló oldatok melegítéséhez is, amelyre egyes pácoló üzemekben visszanyert hőt alkalmaznak. A felület-aktiváló fürdőből származó légszennyezőket elhanyagolhatónak tekintik, mivel az oldat nem tartalmaz illó összetevőket, s a kibocsátott gőz nagy része vízgőz. A felület aktiválás során keletkező szennyeződések a használatból kivont felület-aktiváló oldatot és iszapot tartalmaznak [DK-EPA-93].
Megvalósítandó technika: A felületaktiváló oldat ammónium-klorid - cink-klorid kettős-só 30 - 40 % -os, oldata. Cinkklorid jellemzői: − A készítmény veszélyessége: Maró ( C) − Ökotoxicitási jellemző: vízminőségi veszélyességi osztály: 1.
14
− Szállításra vonatkozó előírások: ADR 8. UN: 2331 − (hivatkozás: Biztonsági adatlap csatolva az eredeti dokumentációhoz) Ammónium-klorid jellemzői: − A készítmény veszélyessége: ártalmas Xn − Ökotoxicitási jellemző: vízminőségi veszélyességi osztály: 1. − Szállításra vonatkozó előírások: ADR 8. UN: 2331
Felületaktiváló vegyszer Friss víz Energia
Bevitel / fogyasztási szint 2,2 kg/tonna 8,8 liter/tonna Környezeti hőmérséklet Kibocsátási / szennyezési szint
Kibocsátás levegőbe Elhasznált felületaktiváló vegyszer Szennyvíz és iszap Vashidroxid iszap
6 kg/tonna 0 kg/tonna 0 kg/tonna
4. Öblítés BAT hivatkozás: I. + II. öblítés A tűzihorganyzó üzemek általában 0 - 20 l/t horganyzott termékre számított öblítővizet használnak fel, ami ugyanilyen mennyiségű szennyvíznek és iszapnak felelnek meg. Megvalósítandó technika: Nincs öblítés. A nedves munkadarabokon megtapadt víz eltávolítása és a felületaktiváló szer (a Flux-oldat) rászárítása a munkadarabok felületére földgáz üzemű szárítókemencékben történik. 5. Tűzi mártó horganyzás BAT hivatkozás: Itt a légszennyezés egyik fő forrása maga a horganyzó kád. A bemártás során ugyanis gőz, gáz és szennyező részecskék keveréke száll fel a horgany fürdőből, ami fehér felhőként látható is. Az alkalmazott felület-aktiváló vegyszertől függően a kibocsátott szennyezések rendkívül finoman szublimált és elgőzölögtetett termékekből állnak, amelyek klór, ammónia és Zn ionokat, valamint ZnO, ZnCl és ammóniumklorid vegyületeket tartalmaznak. A kibocsátott szennyezések fajtája és mennyisége függ a felület aktiváló vegyszer fogyasztási mennyiségétől, annak összetételétől, valamint a horganyzandó alkatrészek által meghatározott tényezőktől (úm. anyag fajtája, munkadarabok száma, a felület nagysága/minősége) és azok előkezelésétől (úm. zsírtalanítás, pácolás, öblítés, szárítás). Egyes források szerint a higroszkópos részecskék mérete igen kicsi, többnyire < 1 mikron. Míg ugyanakkor mások szerint a részecskék átlagos mérete 30 mikron volt és azoknak csak kb. 5 %-a < 1 mikron alatti [Com2 FIN].
15
Megvalósítandó technika: A horganyzó kád felületéről, a zárt térből elszívott levegőben lévő szilárd anyag mennyisége a SIRIO IMPIANTI INDUSTRIAL gyártó cég nyilatkozata a légnemű anyagok garantált kibocsátásai alapján mszilárd = 2,5 mg/m3 . Ez szervetlen eredetű por: FeO, ZnO, NH4C1 tartalommal. A horganyzókád felületéről, a zárt térből maximálisan elszívott szennyezett levegő mennyisége: Qmax = 30 000 m3/h a ventilátor kihasználási tényezője: ή = 80 % azaz Qátl. = 30 000 x 0,80 = 24 000 m3/h a porleválasztó berendezés szűrési hatásfoka:= 90 - 95 %. Bevitel / fogyasztási szint 80 kg/tonna 0 kg/tonna 806 kWh/tonna Kibocsátási / szennyezési szint Elszívott gáz a horganyzó kádtól 13824 m3/tonna Horgany Visszanyert horgany Energia
Kibocsátás a levegőbe a horgany kádtól
Fajlagos kibocsátás
koncentráció
16
Por Horgany Sósav Ólom
2,764 g/tonna 0 g/tonna(lásd por) 0 g/tonna(lásd por) 0 g/tonna(lásd por)
Horgany hamu Salak Égési gáz Porleválasztói por (filter por)
7,33 kg/tonna 8,6 kg/tonna 1002,24 m3/tonna 0,67 kg/tonna
0,2 mg/m3 0 mg/m3(lásd por) 0 mg/m3(lásd por) 0 mg/m3(lásd por)
Tűzi mártó horganyzás A tűzihorganyzó kádak kibocsátási koncentráció adatai BAT hivatkozás
C.4-3 táblázat: A tűzihorganyzó kádak kibocsátási koncentráció adatai (Verzinkerei RheinMain GmbH, Groß-Rohrheim, Germany)
C.4-4 táblázat: A tűzihorganyzó kádak kibocsátási koncentráció adatai (Verzinkerei RheinMain GmbH) Megvalósítandó technika: összetevő Kibocsátás tisztítás nélkül mg/m3 Por Nem jellemző Horgany Nem jellemző ZnCl Nem jellemző NH4Cl Nem jellemző NH3 Nem jellemző HCl Nem jellemző
Kibocsátás gázmosóval mg/m3 Nem jellemző Nem jellemző Nem jellemző Nem jellemző Nem jellemző 1,22
Kibocsátás porlev. zsákos szűrővel mg/m3 0,2 Nem jellemző Nem jellemző Nem jellemző Nem jellemző Nem jellemző
17
II. Potenciális szennyezőforrások, kibocsátások 2.1. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok megnevezés EWC kódszám kimerült zsírtalanító oldat 110113* zsírtalanítás iszapja 110109* kimerült páclé 110105* pácoló kádak iszapja 110109* elhasználódott flux oldat 110504* flux kádak iszapja 110109* légmosó savas folyadékok 110599* filterpor 110503* olajos rongy 150202* tonerek 080317* fénycsövek, izzók 200121* filterpor 110503* 2.2. A tevékenység során keletkező nem veszélyes hulladékok megnevezés EWC kódszám horganyhamu 110502 keményhorgany 110501 vasdrót hulladék 200140 2.3. A tevékenység során keletkező kommunális hulladékok megnevezés EWC kódszám szilárd kommunális hulladék 200301 települési folyékony hulladék 200304 2.4. Légszennyező pontforrások, kibocsátott szennyező anyagok Légszennyező pontforrások Kibocsátott szennyező anyagok CO P1 Horganyzókád fűtés kéménye NOx HCL P2 Előkezelő légmosó kéménye CO NOx P3 Horganyzókád porleválasztó kéménye szilárd
mennyiség t/év 44 1 280 28 60 3 5 7 0,05 0,01 0,01 7 mennyiség t/év 73 86 15 mennyiség m3/év 160 130 Tömegáram (kg/h) 0,605 0,131 0,022 0,189 0,416 0,0048
Hatásterület Az elvégzett modell számítások alapján a pontforrások által kibocsátott szén-monoxid, nitrogén-oxidok, sósav és szilárd légszennyező anyagok hatástávolsága a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdés a) pontja alapján kb. 100 m-nek adódott.
2.5. Felszín alatti víz-, talaj-, földtani közeg védelme A fémfelület kezelő technológiában szennyvízkezelést nem vezetnek be. A kimerült fürdőket veszélyes hulladékként szállítják el. A telephelyen kizárólag kommunális szennyvíz keletkezik, amelyet egy 5m3-es aknában gyűjtenek, majd 15-20 naponta az Albertirsa Városi Szennyvíztisztító Telepre szállítják.
18
A telephelyen folyékony vegyszereket, és hulladékokat nem raktároznak. A kimerült oldatokat elhasználódásuk után a kádakból szivattyúzzák az elszállító tartálygépjárműbe vagy IBC tartályba. A karbantartás olajos hulladékainak gyűjtésére kialakításra került veszélyes hulladék gyűjtőhely zárt, szigetelt amelyben tárolt anyagok nem szennyezhetik a csapadékvizet. A telephely teljes területe burkolt, a területről összegyűlő csapadékvíz a telephely ÉK-i határán húzódó csapadékvíz elvezető árokba folyik. Az előzetes vizsgálat elkészítéséhez alapállapot felmérés céljából a telephelyen három ponton talaj és talajvíz mintavételezés történt. A vizsgálati eredmények alapján a talajvíz minták egyikében kimutatott nitrátion koncentráció meghaladta a (B) szennyezettségi határértéket (a mért érték 127 mg/l). 2.6. Zajkibocsátás A létesítés hatása Az építési munkák végzése során jelentkezik zajterhelés (munkagépek, szállítás okozta környezeti hatások), de mivel ez a hatás átmeneti, csak az építkezés időszakára jellemző, valamint a beruházás lakott területtől távol létesül, nem tekinthetők jelentősnek. Az üzemelés várható hatása A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVMEüM. együttes rendelet 1. számú melléklete szerint az üzemelésből származó zaj határértéke, az adott területen (lakóterület, falusias, telepszerű beépítéssel) nappal 50 dB, éjjel 40 dB. A tanulmány szerint ezek az értékek tarthatóak. A működéshez kapcsolódó forgalom növekedés zajterhelése nem jelentős.
III. Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések, intézkedési terv, teljesítési határidők Az elérhető legjobb technika elérése érdekében az engedélyes által bevezetett intézkedéseket az I. fejezet tartalmazza. Az elérhető legjobb technika elérése érdekében - fentieken túl - szükséges még a következő intézkedések megtétele: 3.1. A hulladékgazdálkodás kapcsán az elérhető legjobb technológia érdekében: • A Hgt-ben rögzített hulladékgazdálkodási alapelveknek és szabályoknak, kötelezettségeknek megfelelően a tevékenység végzése során törekedni kell a hulladékképződés megelőzésére, a keletkező hulladék mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére, a hulladék hasznosítására, környezetkímélő ártalmatlanítására. Ezek figyelembe vételével a gazdasági racionalitás keretein belül az alábbiak megoldására törekedni kell: • A hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozóan a hulladékkezelő szervezetekkel kötött szállítási-szolgáltatási szerződéseket a telephelyre vonatkozóan szükség szerint aktualizálni kell. • Amennyiben a termelési technológiából nagy mennyiségben keletkezik hasznosítható nem veszélyes hulladék (pl. egyéb csomagolóanyagok), a hasznosítás elősegítése érdekében meg kell oldani a szelektív gyűjtést, és fel kell kutatni a hasznosításukat végző begyűjtő szervezeteket. A megvalósuló üzemben alkalmazott technológiák vízvédelmi, vízgazdálkodási, valamint levegőtisztaság-védelmi szempontból megfelelnek az elérhető legjobb technikának.
19
IV. Próbaüzemre vonatkozó rendelkezések 4.1. A próbaüzem kezdetéről és befejezéséről az üzemeltetőnek tájékoztatnia kell a Felügyelőséget. 4.2. A próbaüzem ideje maximum 6 hónap lehet. 4.3. Engedélyes köteles a próbaüzem során, a telephelyen létesített pontforrások légszennyező anyag kibocsátását az alábbiak szerint méréssel ellenőriztetni, és igazolni, hogy légszenynyező anyag kibocsátásuk az engedélyben megállapított határértékeket nem éri el.
Forrás
Szennyező anyag
P1 Horganyzókád fűtés kéménye
4.4.
4.5. 4.6.
4.7.
szén-monoxid nitrogén-oxidok (mint NO2) P2 Előkezelő légmosó kéménye Klórvegyületek (HCL-ben kifejezve) szén-monoxid nitrogén-oxidok (mint NO2) P3 Horganyzókád porleválasztó Szilárd anyag kéménye cink és vegyületei Zn-ként Mérést csak olyan mérőszervezet végezhet, amely megfelel a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 19. § (1) bekezdésében foglalt minőségügyi követelményeknek, valamint rendelkezik olyan mérőeszközzel, amely megfelel a 20 § (2) bekezdésében foglalt típusalkalmassági felülvizsgálatnak. A mérési jegyzőkönyvet a használatba vételi engedélyezés / üzembe helyezési eljárás során meg kell küldeni a Felügyelőségnek. Üzemeltető köteles a használatba vételi (üzembe helyezési) eljárás során a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, módosított 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet R. 16. §-ában meghatározottak szerint - a létesített légszennyező pontforrásokról adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára az arra rendszeresített nyomtatványon (Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés/változásjelentés). A próbaüzem lejárta után, 15 napon belül a környezethasználó köteles bizonyítani, és a Felügyelőség köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak.
V. Az üzemeltetés feltételrendszere 5.1. Határértékek 5.1.1 A létesítendő légszennyező pontforrásokra az alábbi technológiai kibocsátási határértékeket állapítom meg: Kibocsátási határérték Forrás
Szennyező anyag
P1 Horganyzókád szén-monoxid nitrogén-oxidok (mint NO2) fűtés kéménye
Légszennyező anyag tömegárama (kg/h)
Légszennyező anyag koncentráció (mg/m3) 100 350
20
P2 Előkezelő légmosó Klórvegyületek (HCL-ben kéménye kifejezve) szén-monoxid nitrogén-oxidok (mint NO2) P3 Horganyzókád Szilárd anyag porleválasztó kémé- cink és vegyületei Zn-ként nye
-
20
5 5
500 500
0,025
10 5
A P1 pontforrásra megállapított kibocsátási határértékek a száraz véggáz 3 tf%-os O2 tartalmára, 273 K hőmérsékletre és 101,3 kPa nyomásra vonatkoznak. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszenynyezőanyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik, a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3-ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. A megállapított határértékek mindaddig érvényesek, amíg az I. fokú környezetvédelmi hatóság ismételt eljárásban újabb határértéket nem állapít meg. 5.1.2 A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 12.§ - a szerint, a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM. együttes rendelet 2. sz. mellékletében építési munka időtartama szerint meghatározott zajterhelési határértékek teljesülését a létesítés teljes időtartama alatt folyamatosan biztosítani kell. 5.1.3. A szennyvízkibocsátás vonatkozásban a 220/2004. (VII. 21) Korm. rendelet, valamint a kapcsolódó 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet vonatkozó szabályozásait kell betartani. 5.2. Az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékkezelésre vonatkozó előírások 5.2.1 Felszíni vizek − A telephely teljes felülete burkolt kivitelű, ezért a módosított csapadékvíz elvezető rendszerre vízjogi üzemeltetési engedéllyel kell rendelkeznie az üzem használatbavételéig. − A csapadékvíz elvezető rendszer ellenőrzésére fokozott gondot kell fordítani annak érdekében, hogy szennyeződés felszíni vízbe anyagmozgatás ill. esetleges káresemény során se kerüljön. 5.2.2 Felszín alatti vizek, talaj − A szennyezőanyag elhelyezésével érintett terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet alapján érzékeny területi kategóriába tartozik. − A telephelyen folytatott tevékenységet (szennyezőanyagok tárolása, anyagmozgatás, stb.) úgy kell végezni, hogy szennyező anyag talajba, talajvízbe ne kerüljön. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében (nitrát vonatkozásában) a tevékenység nem járhat a jelenlegi szennyezettségi állapot romlásával. − Egyéb szennyező anyag tekintetében a felszín alatti víz és földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotot meg kell őrizni. 5.2.3 Levegőtisztaság-védelem − A tervezett létesítmény légszennyező forrásai körül az 52-25/2007. iktatószámú határozatban védelmi övezetet állapított meg a felügyelőség. A védelmi övezet nagysága
21
a P2 savas mosótorony kürtője légszennyező forrás – a védelmi övezet középpontja – köré írható 120 m sugarú kör. Jelen eljárás keretében a létesítendő P1 Horganyzókád fűtés kéménye (EOV x=210931,42 y=695019,81), P2 Előkezelő légmosó kéménye (EOV: x=210930,68 y=695033,9) és P3 Horganyzókád porleválasztó kéménye (EOV: x=210931,00 y=695024,74) légszennyező pontforrások körül 120 m sugarú védelmi övezetet jelölök ki. A védelmi övezettel érintett területek helyrajzi száma a következő: 3750; 3752, 3753; 3758; 3759; 3770; 3771; 3772; 3773; 3774; 3775; 3776; 3777; 3778; 3785; 3786; 3787; 3788; 3791; 3754/1; 3754/2; 3755/1; 3755/2; 3755/2/A; 3755/3, 3760/1; 3760/2; 3761/1; 3761/2; 3767/2; 3782/1; 3782/2; 3789/1; 3789/2; 3789/3 A 3783 és 030 helyrajzi számú területek közutat jelölnek. A kijelölt védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a légszennyezőt terhelik. Amennyiben a védelmi övezet a légszennyező tulajdonában van, akkor annak a védelmi övezetként való fenntartásával kapcsolatos költségek a légszennyezőt terhelik. Amennyiben a védelmi övezet nem a légszennyező tulajdonában van, és azt más hasznosítja, akkor a védelmi övezetként való fenntartási költségek a hasznosított terület tekintetében a hasznosítót, hasznosítás hiányában a légszennyezőt terhelik. –
– – – – –
Tevékenységükkel nem terhelhetik a környezeti levegőt olyan mértékben, amely a levegő védelmével kapcsolatos 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet értelmében légszenynyezést okoz, illetve bűzhatást kelt. Ennek érdekében a műszaki előírások és a technológiai fegyelem betartásával kell az esetleges levegőterhelést megelőzni, vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni, a lakossági panaszt kizáró módon. Az előzőekben megállapított határérték(ek) a technológia légszennyező anyag kibocsátása során nem léphetők túl. A tisztítóberendezéseket a technológiai előírásoknak megfelelően gondosan és folyamatosan üzemeltetni kell, valamint gondoskodni kell karbantartásukról. A telephely használója a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles. A légszennyező források üzemeltetését az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazásával kell végezni. Üzemeltető köteles a részére megállapított levegővédelmi követelmények megtartását rendszeresen ellenőrizni.
5.2.4 Zajvédelem − A vélelmezett hatásterületen belül zajvédelmi szempontból védendő terület, épület, helyiség nincs, ezért a 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 10.§ (3) bekezdése a., pontja alapján zajkibocsátási határérték megállapítását nem kell kérni. − A létesítményt úgy kell üzemeltetni, hogy a használatából származó környezetterhelés, igénybevétel a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet - és a külön jogszabály szerinti - a zaj- és rezgés-
22
terhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM. együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott határértéken belül maradjon. − A gépjárművek, technológiai berendezések rendszeres karbantartásával meg kell akadályozni az üzemzavarokat, a rendkívüli zajszennyezést. − A tevékenységhez kapcsolódó többletszállításból eredő zajkibocsátás nem növelheti jelentős mértékben a szállítási útvonalak melletti védett területek zajterheltségét. − A szállítást úgy kell végezni, hogy lakossági panaszra okot zajszennyezés ne következzen be. 5.2.5 Hulladékgazdálkodás − A tevékenység során keletkező hulladékokkal kapcsolatos – a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (Hgt.), valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt – kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. A technológiai változtatásoknál, módosításoknál, valamint a technológiai folyamatokból képződő hulladékokkal kapcsolatban külön figyelemmel kell lenni a Hgt. 4-5. §-ban foglalt előírások maradéktalan teljesítésére. − A technológiai folyamatok és a veszélyes hulladékok kezelése során a környezetszenynyezés/károsítás lehetőségét is ki kell zárni. A keletkező veszélyes hulladékokat a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (Vhr.) vonatkozó előírásainak megfelelően kell gyűjteni, és ártalmatlanításukról gondoskodni. A veszélyes hulladékokat szükség szerint – de évente legalább egyszer – az adott hulladék kezelésére környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hasznosító és/vagy ártalmatlanító hulladékkezelő szervezetnek kell átadni, megfelelően kitöltött „SZ”kísérőjegy alkalmazása mellett. 5.2.6 Energiagazdálkodás − A tevékenység folytatása során törekedni kell az energia hatékony felhasználására, az energiafelhasználás csökkentésére. − A tevékenység folytatásához szükséges, levegőterhelést okozó anyagok felhasználását minimalizálni kell. − Az eljáráshoz szükséges anyagokat és az energiát hatékonyan kell felhasználni. 5.3. Mérés-ellenőrzés (monitoring), nyilvántartás, adatszolgáltatás: 5.3.1 Légszennyező pontforrások 1. Az üzemeltető köteles a telephelyén működő tüzi horganyzás technológiához tartozó és az azt kiszolgáló pontforrások – P1, P2, P3 – légszennyező anyag kibocsátását ötévente időszakos mérésekkel ellenőriztetni, a megállapított határértékeknek való megfelelés céljából. A mérési jegyzőkönyvet a tárgyévet követő év március hó 31. napjáig a légszennyezés mértéke éves jelentéssel egyidejűleg kell megküldeni a Felügyelőségnek,. 2. A szükséges mérési időtartam: a) Folyamatosan működő technológiáknál, időben gyakorlatilag egyenletes kibocsátások esetén: - folyamatos üzemű mérőműszerrel történő, zavartalan, állandósult üzemállapot melletti mérésnél üzemállapotonként, legalább háromszor félórás mintavétel - szakaszos mintavétellel történő mérésnél legalább 3 db értékelhető minta, legalább 30 perc mintavételi idővel, amennyiben azt a technológia lehetővé teszi. Amennyiben a vizsgált légszennyező anyag koncentrációja nagyságrendileg azonos a kimutatási határral, akkor a mintavételi időt úgy kell megnövelni, hogy a vonatkozó határérték betartása a mérési hiba figyelembe vétele esetén is egyértelműen eldönthető legyen.
23
3. 4. 5.
b) Időben ciklikusan változó kibocsátású technológiáknál: - a mérések időtartamát, a mintavételek számát – a ciklusok időtartamától függően – úgy kell megválasztani, hogy a mérési eredmények reprezentatívak legyenek, de legalább három ciklus kibocsátása kerüljön meghatározásra. c) Időben rendszertelenül változó kibocsátások esetén: - a mérés időtartama legalább 6 óra, az üzemviteli körülmények pontos rögzítése mellett. A mérések során alkalmazandó mérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége biztosítva legyen. A mérések során a pontforrásokhoz csatlakozó valamennyi berendezésnél átlagos üzemviteli körülményeket kell biztosítani. Mérést csak olyan mérőszervezet végezhet, amely megfelel a 17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet 19. § (1) bekezdésében foglalt minőségügyi követelményeknek, valamint rendelkezik olyan mérőeszközzel, amely megfelel a 20 § (2) bekezdésében foglalt típusalkalmassági felülvizsgálatnak. 5.3.2 Hulladékgazdálkodás − A Hgt. 51. §-a szerint, a külön jogszabályban, a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendeletben meghatározott módon és tartalommal köteles a tevékenysége során keletkező vagy másnak átadott hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani és bejelentést tenni. − A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeknek a Vhr. 6.§a a) és b) pontjában meghatározottak szerint kell eleget tenni. − A kiszállításokról veszélyes hulladékok esetében „Sz” kísérőjegyet, nem veszélyes hulladékok esetében pedig olyan szállítójegyet kell kitölteni, melyen szerepel a hulladék neve, EWC száma, mennyisége, a kiszállítás időpontja, az átvevő neve, címe és a hatósági engedélyének a száma is. Ezen dokumentumok másolatait a nyilvántartáshoz kell lefűzni, s a környezetvédelmi hatóság kérésére azokat be kell mutatni. − A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 12. § (5) bekezdése alapján, amennyiben a gazdálkodó szervezet tárgyévi gazdálkodása során a keletkező hulladék mennyisége meghaladja a R. 12. § (1) bekezdésben meghatározott tárgyévi mennyiséget, úgy a tárgyévet követő 6 hónapon belül egyedi hulladékgazdálkodási tervet kell készítenie és azt meg kell küldenie a telephely szerint illetékes felügyelőségnek. 5.3.3 Felszín alatti vizek − A telep vízellátó kútjából kitermelt víz gáztartalmának vizsgálatát, a termel és szolgáltatott vizek gázmentesítésről szóló 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet 1. sz. mellékletében leírtaknak megfelelően az üzem használatbavételéig kérjük elvégezni, és a vizsgálatról készült jegyzőkönyvet megküldeni Felügyelőségünk részére. − A telep vízellátó kútjára a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 9. §-a szerint összeállított üzemeltetési szabályzatot az üzem használatbavételéig kérjük elkészíteni, és megküldeni Felügyelőségünk részére. − Az engedélyes KÖTELEZETT a kitermelt víz helyszíni dokumentálására, mérési naplóban, üzemnapló – gépüzemnaplóban történő rögzítésére. − A vízkivétel mérésére felszerelt vízóra esedékes hitelesítését el kell végezni. A hitelesítésről a tanúsítványt kérjük az üzemnapló mellékleteként megőrizni.
24
− −
−
− − −
−
A vízmérő óra meghibásodást a 43/1999.(XII.26.) KHVM rendelet 5. § e. pontja alapján felügyelőségünknek be kell jelenteni, amennyiben elmulasztja, a vízjogi engedélytől eltérő üzemeltetésnek minősül. A felszín alatti vizek minőségének nyomon követése érdekében, tekintettel a telephelyen folytatott tevékenységre, volumenére, potenciális szennyező forrásokra valamint arra, hogy a telephelyen a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti „B” szennyezettségi határértéket meghaladó talajvízszennyezést mutatott ki az előzetes vizsgálat, monitoring rendszer kiépítését írjuk elő a 2F pont közelében. A talajvíz figyelő kútra a vízjogi üzemeltetési engedély az üzem használatbavételéig meg kell kérni. A talajvízfigyelő kút vízminőség vizsgálatát, éves gyakorisággal, a következő komponenskörre elvégeztetni: pH, lúgosság (fenolft.), elektromos vezetőképesség, ammónium, nitrit, nitrát, kalcium, magnézium, nátrium, kálium, összes foszfor, foszfát, szulfát, kémiai oxigénigény, Ni, Zn, Ba, TPH. A vízmintavételt megelőzően mérni és rögzíteni kell a kút nyugalmi vízszintjét. A mintavételt és a minták bevizsgálását akkreditált személlyel/szervezettel végeztetni. A szennyezőanyag tárolásra vonatkozó FAVI-ENG adatlapokat az üzem használatbavételéig kérjük felügyelőségünknek megküldeni. Az adatlapok elektronikus úton elérhetők a www.kotiktvf.kvvm.hu/ÜgyfélInformáció/Formanyomtatványok/Vízvédelem oldalon, amelyet az útmutatónak megfelelően kitöltve, pecséttel és aláírással ellátva kell megküldeni. A vízkészletjárulék fizetési kötelezettségre vonatkozó besorolást a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló (többször módosított) 43/1999.(XII.26.) KHVM rendelet tartalmazza. A járulékfizetési mentesség ellenére az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni kell.
5.3.4 Üzemnapló Az üzemeltető köteles napra készen üzemnaplót vezetni. Az üzemnaplónak tartalmaznia kell: − a technológiai berendezések üzemidejét, − a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét, és időtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket, − a kibocsátásra jelentős hatást gyakorló karbantartások (javítások) idejét és időtartamát, valamint a karbantartás eredményeképpen bekövetkező kibocsátás változást, − a kibocsátások ellenőrzésének formáját, a mérés időpontját, gyakoriságát és időtartamát, valamint végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és adatait, − a kibocsátás ellenőrzését végző szervezet megnevezését, a mérési vagy vizsgálati jegyzőkönyv számát vagy jelét, − a pontforrások légszennyező anyag kibocsátására hatással lévő adatait (felhasznált anyagok összetétele, minőségi jellemzőik, mennyiségük, stb.), − a káresemények és kárelhárítási beavatkozások, intézkedések időbeli dokumentálása, vízminőségi kárelhárítási napló, − írásos karbantartási program, − az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása.
25
5.3.5 Éves működési terv Az éves működési tervet a tárgyév január 31-ig a következő tartalommal kell a Felügyelőségre benyújtani: − a tervezett tevékenységek részletes ismertetése (ütemezés, volumen stb.) − a technológiában várható, módosítások − a várható éves anyagfelhasználás − a várható kibocsátások − a várható beruházások 5.3.6 Éves zárójelentés A kibocsátásra jellemző adatokról az üzemnaplóban rögzített mérési eredmények alapján évente összefoglaló jelentést kell készíteni és legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig a Felügyelőségnek meg kell küldeni. Az éves zárójelentéshez csatolni kell még: − a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 16. § és 27. § (6) bekezdés szerinti légszennyezés mértéke éves bejelentést (LM), − a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet és a 164/2003.(X.18.) Korm. rendelet szerint március 1-ig benyújtott éves bejelentések borítólapjainak másolatát. 5.3.7 Változások bejelentése − Az üzemeltető a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 16. § (10) bekezdés szerint levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatás adatlap (alapbejelentés) bármely adatának megváltozása esetén a bekövetkezett változásokat 60 napon belül az arra rendszeresített nyomtatványon a Felügyelőségnek bejelenteni köteles. − A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 7. pontjában felsoroltak valamelyikében bekövetkező változást annak bekövetkezését követő 15 napon belül a 16. § (1) bekezdése szerint be kell jelenteni a Felügyelőségnek. − A környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV.24.) Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdés alapján a környezetvédelmi alapnyilvántartásban rögzített adatok megváltozását a változást követő 15 napon belül a 8.§ (1) bekezdésben meghatározott módon be kell jelenteni. − Ha a tevékenység megváltozása következtében a hulladékos adatszolgáltatási kötelezettség megváltozik azt írásban a 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés szerint jelenteni kell. Az (1) bekezdés szerinti adatok változását pedig 30 napon belül az adatlapok ismételt megküldésével kell bejelenteni. 5.3.8 A kibocsátás ellenőrzés adatait, részeredményeit és az üzemnaplót, valamint az éves jelentéseket az üzemeltető öt évig köteles megőrizni. 5.4. Balesetek megelőzése, karbantartás, kárelhárítás, rendeltetéstől eltérő üzemi állapotok − A csapadékvíz elvezető rendszer ellenőrzésére fokozott gondot kell fordítani annak érdekében, hogy szennyeződés felszíni vízbe anyagmozgatás ill. esetleges káresemény során se kerüljön. − A rendkívüli események megelőzésére, illetve a környezetterhelés csökkentésére intézkedéseket kell tenni. − A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli szennyezést. − Minden olyan berendezést, melyet a létesítményben működtetnek, és amelynek meghibásodása káros hatással lehet a környezetre, jó működési állapotban kell tartani, gondosan kell üzemeltetni. A gépeket, berendezéseket rendszeresen karban kell tartani.
26
− −
− − −
− −
Az engedélyes köteles vezetni az alábbi dokumentációkat: − írásos karbantartási program, − az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása. Bármilyen környezetszennyezéssel kapcsolatos rendkívüli eseményről a Felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell, a kárelhárítással kapcsolatosan a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. Az üzemnek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet tartalmi és formai előírásainak megfelelően üzemi kárelhárítási tervet kell készítenie az üzem használatbavételéig. Rendkívüli üzemállapot, havária esemény esetén a szennyvízképződéssel járó tevékenységeket fel kell függeszteni. A gyár területén esetlegesen bekövetkező havária esemény során az elfolyó/elcsöpögő/kiszóródó veszélyes anyagokat, veszélyes hulladékokat össze kell gyűjteni, illetve a veszélyes anyag/hulladék kémiai és fizikai tulajdonságainak figyelembevételével arra alkalmas felitató anyaggal kell a mentesítési munkálatokat végezni. A keletkező felitató anyagot a továbbiakban veszélyes hulladékként kell kezelni. Minden esetben köteles az érintett terület hulladékkal történt szennyeződés mentesítéséről gondoskodni és az eredeti környezeti állapot visszaállításáról gondoskodni.
5.5. Általános menedzsment technikák 5.5.1 Környezeti menedzsment Az üzem jelenlegi üzemelése megfelel az ISO 9002 minőségügyi szabványnak. Az új csarnok létesítését követően szükségessé válik az ISO 14001 szabvány szernti környezetirányítási rendszer bevezetése. A létesítmény üzemeltetésére vonatkozóan környezetvédelmi belső irányítási rendszert kell kialakítani. A környezetvédelmi feladatok vezetésére, irányítására felelőst kell kinevezni. Biztosítani kell, hogy a felelős személy elérhető legyen a Felügyelőség felügyelői számára a létesítménnyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. A létesítményben tevékenykedő munkavállalók környezetvédelmi teendői, tevékenysége, felelőssége személyre szabottan is meghatározandó, munkaköri, kezelési, üzemeltetési leírásokban, szabályzatokban rögzítendő. 5.5.2 Környezetvédelmi megbízott alkalmazása A környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII.4.) Korm. rendeletben és a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII.4.) KTM rendeletben foglaltakat figyelembe véve a tevékenysége során a megfelelő képesítéssel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni. Biztosítani kell, hogy a megbízott elérhető legyen a Felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. 5.5.3 Képzési rendszer működtetése A munkavállalók szakmai felkészültségének szinten tartásáról, és megfelelő továbbképzéséről gondoskodni kell, a környezettudatos magatartásukat erősíteni szükséges. Megfelelő eljárást kell kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről feljegyzéseket kell készíteni.
27
5.5.4 Panaszbejelentések kezelések Az engedélyeshez benyújtott panaszbejelentéseket nyilvántartásba kell venni, az azokban foglaltakat ki kell vizsgálni. A vizsgálat eredménye alapján a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről a panaszost, valamint a Felügyelőséget értesíteni kell. 5.6. Az eljárásban részt vett illetékes, hatáskörrel rendelkező szakhatóságok állásfoglalásai A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Budapesti Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság 5360/2009/MU. számon az alábbi feltételekkel járult hozzá a tevékenység folytatásához: „a 11/1994 (III.23.) IKM. rendelet szerint az éghető és veszélyes anyagtároló tartályok és a 260/2006 (XII.21.) Korm. rendelet szerint a nyomástartó berendezések használatbavételének engedélyezése Hatóságunk hatásköre.” Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 8663-3/2009. számon az alábbi feltételekkel járult hozzá a tevékenység folytatásához:„A létesítmény kivitelezésénél és üzemeltetésénél mindenképpen törekedni kell a kevésbé zajos gépészeti és technológiai berendezések használatára. A létesítmény építése és működtetése során a keletkezett hulladékok, veszélyes hulladékok megfelelő gyűjtéséről és ártalmatlanításáról jellegüknek megfelelő módon kell gondoskodni. A hulladékok, veszélyes hulladékok a telephelyen nem halmozódhatnak fel, azok elszállításáról rendszeresen gondoskodni kell. A hulladékokat csak erre jogosult, engedéllyel rendelkező szakcégekkel lehet elszállíttatni. Az építkezésen illetve az üzemben foglalkoztatott dolgozók számára ivóvíz ellátást és zárt szennyvíztározóhoz kapcsolódó szociális helyiségeket folyamatosan kell biztosítani. A létesülő tüzihorganyzó üzem légszennyező hatását a próbaüzem alatt végzett mérésekkel ellenőrizni kell.” VI. A létesítmény felhagyására vonatkozó előírások − A tevékenység tervezett felhagyása esetén, a tervezett időpontot 6 hónappal megelőzően a felhagyás szándékát be kell jelenteni a Felügyelőségnek. − A telep bezárása (tevékenység felhagyása) esetén a telephelyen akkor levő valamennyi (veszélyes és nem veszélyes) hulladék ártalmatlanításáról, elhelyezéséről gondoskodni kell. A hulladékokat érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. − A kiszállításokról veszélyes hulladékok esetében „SZ” kísérőjegyet, nem veszélyes hulladékok esetében pedig, olyan szállítójegyet kell kitölteni, melyen szerepel a hulladék neve, EWC száma, mennyisége, eredete, a kiszállítás időpontja, az átvevő neve, címe és a hatósági engedélyének a száma is. Ezen dokumentumok másolatait a nyilvántartáshoz kell csatolni és a környezetvédelmi hatóság kérésére azokat be kell mutatni. − A tevékenység felhagyása esetén, amennyiben fennáll a levegőterhelés veszélye a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. VII. Az engedély felülvizsgálata 7.1 Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat - a környezetvédelem általános szabályairól szóló, többször módosított 1995. évi LIII. törvény 75.§-ában rögzített, környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint, figyelemmel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdésben foglaltakra - felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentáció benyújtási határideje: 2015. május 15.
28
7.2 A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is el kell végezni, ha: − a környezethasználó - tevékenységében - jelentős változást kíván végrehajtani, − az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek követelmények előírása szükséges, − a tevékenység olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja − a tevékenység során jelentős szennyeződés következik be. VIII. Jogkövetkezmények Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a Felügyelőség kötelezni fogja a környezethasználót (engedélyest) 200 000,- Ft-tól 500 000,- Ft-ig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel az intézkedési terv készítésére, vagy környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. Amennyiben a környezethasználó a kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget, a Felügyelőség a tevékenységet korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja és az üzemeltetőt 50-100 000,- Ft/nap bírság megfizetésére kötelezi. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat [1 500 000,-Ft] az engedélyes megfizette. Egyéb eljárási költség nem merült föl. Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10045002-01711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél nincs mód. Indokolás A Dolina Termelő, Szolgáltató és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 2730 Albertirsa, Külterület hrsz. 3763) a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség [továbbiakban: Felügyelőség] 6121-22/2006. illetve 2294/2009. számú határozata alapján, az Albertirsa, külterület 3763 hrsz. alatti ingatlanra tervezett tüzihorganyzó üzemre vonatkozóan, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás megindításával kezdeményezte az egységes környezethasználati engedély kiadását. A Felügyelőség a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet által hatáskörébe utalt eljárást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet [továbbiakban: Korm. rendelet] 6-11. § és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL. törvény [rövidítve: Ket.] szerint lefolytatta. A megállapított tényállás: 1. Az elérhető legjobb technikának való megfelelés érdekében alkalmazott technikák és a várható kibocsátási értékek alapján a létesítményben tervezett technológia, a „Referencia do-
29
kumentum az elérhető legjobb technikáról Vasfém feldolgozás” dokumentum Szakaszos tűzihorganyzás jelenlegi kibocsátási és fogyasztási értékei című fejezetében és az „Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a szakaszos tűzi-mártó horganyzás terén” dokumentumban foglalt BAT követelményeknek vízvédelmi és levegőtisztaság-védelmi szempontból megfelel, hulladékgazdálkodási szempontból pedig az előírt intézkedések megtétele szükséges. 2. A környezet- vagy természetvédelemmel összefüggő hatáskörrel rendelkező hatóságok szakhatósági állásfoglalásukat – az alábbi indoklással - megadták: − Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Budapesti Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság 5360/2009/MU. számon a rendelkező részben foglalt feltételekkel szakhatósági hozzájárulását megadta. − ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 8663-3/2009. számon - közegészségügyi szempontból - a rendelkező részben foglalt feltételekkel szakhatósági hozzájárulását megadta. − Albertirsa Város Önkormányzat Jegyzője 1245-3/2009. számon szakhatósági hozzájárulását kikötés nélkül megadta. Indokolás: „A beruházás a helyi HÉSZ besorolása alapján gazdasági- ipari övezetben valósul meg. A beruházás és annak későbbi hatása, helyi és országos védettségű természetvédelmi területet nem érint.” − Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-magyarországi Iroda 460/1717/2/2009. számú tájékoztatása szerint: „..az Albertirsa, 3763 hrsz-ú ingatlanon tervezett beruházás örökségvédelmi érdeket nem érint, így a területet érintő tárgybeli engedélyezési eljárásban hivatalunk nem közreműködő szakhatóság. Felhívom azonban figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló, többször módosított 2001. évi LXIV. törvény 24. §-ában foglaltak szerint, ha a földmunkák során váratlan régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a munkákat azonnal abba kell hagyni, az emléket vagy leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, és a helyszín, illetve a lelet őrzéséről gondoskodni kell. Mindemellett értesíteni kell a területileg illetékes Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságát (2000 Szentendre, Fő tér 6.).” − ÁNTSZ Cegléd Kistérségi Intézete 4820-3/2009. számon - a veszélyes légszennyezettséget okozó, helyhez kötött légszennyező forrás egészségre gyakorolt hatásainak vizsgálata kérdésében - szakhatósági hozzájárulását kikötés nélkül megadta az alábbi indokolással: „Dolina Kft. kérelmére indult veszélyes légszennyezettséget okozó, helyhez kötött légszennyező forrás egészségre gyakorolt hatásainak vizsgálata ügyében a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkereste hatóságomat a többször módosított 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet alapján. A beadott dokumentációk és a 2009. november 16-án tartott helyszíni szemlén tapasztaltak alapján a Dolina Kft. által tervezett veszélyes légszennyezettséget okozó, helyhez kötött légszennyező forrás közegészségügyi szempontból a 17/2001. (V.9) KöM-EüM-FvM együttes rendelet előírásainak megfelel. A fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályok alapján hoztam. Ezen szakvéleményem mellett figyelembe kell venni valamennyi érintett szakhatóság véleményét is. Az önálló jogorvoslatot a 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban a Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Hatáskörömet az 1999. évi XCVI. Törvénnyel módosított 1991. évi XI. törvény biztosítja, illetékességemet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a
30
gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII.28.) Korm. rendelet 4. § (4) bekezdése szerint a 3. számú melléklet állapítja meg.” A Korm. rendelet 20. § (3) bekezdés előírásának megfelelően a Felügyelőség hatáskörébe tartozó – külön jogszabályokban meghatározott – engedélyeket ezen engedélybe belefoglaltam: − a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 9. § (3) bekezdés szerinti pontforrás üzemeltetési engedélyt, − a felszín alatti vizek védelméről szóló, többször módosított 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 13. és 14. § szerinti szennyezőanyag elhelyezési engedélyt, − a vízgazdálkodásról szóló, többször módosított 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bekezdés, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet szerinti vízjogi üzemeltetési engedélyt belefoglaltam. Ezen engedély jogerőre emelkedésével a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság által kiadott 15.186/1998. számú vízjogi üzemeltetési engedély az egységes környezethasználati engedélybe történő belefoglalásával érvényét veszti. A vízkészletjárulék fizetési kötelezettségre vonatkozó besorolás a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelet alapján történt. Vízkészletjárulékot az 1995. évi LVII. törvény 15/C § 1.c pontjára tekintettel 500 m3 /év-et meg nem haladó vízmennyiség után nem kell fizetni. A vízügyi felügyelet szempontjából a kategóriába való besorolást a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rend. 21. § (4) bekezdésben foglaltak „A vízügyi hatóság a vízilétesítményeket és vízhasználatokat a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás, illetve felügyeleti ellenőrzés során a létesítmény jellegére és a térség vízgazdálkodásában betöltött szerepére figyelemmel, I-IV-ig terjedő felügyeleti kategóriába sorolja. Ennek megfelelően az érintett vízgazdálkodási követelmények szempontjából: a) az I. kategóriába a kiemelkedően fontos, b) a II. kategóriába a nagyobb térséget érintően jelentős, c) a III. kategóriába a helyi jelentőségű, d) a IV. kategóriába a kisebb jelentőségű létesítmények tartoznak.” szerint végeztem. Tárgyi engedélyezési eljárásba bejelentkezett Dolina Zöld Kör (2730 Albertirsa, Pesti u. 41.) az általa benyújtott észrevételben kifejtett véleménye szerint, az üzem jelenléte a közelében lévő Natura 2000 természetvédelmi területre és szántó területekre veszélyt jelent, azok értékcsökkenését eredményezi. Az alkalmazandó technológia működése az elérhető legjobb technológia alkalmazása esetén is folyamatos veszélyes anyag kibocsátást eredményez, amely mind a környezetre, mind pedig a környező lakosokra nézve káros hatással járhat. Aggodalmát fejezi ki a lakókörnyezet és az üzem közötti védőtávolság meglétének kérdése, valamint a terület ivóvízellátása és szennyvízkezelése miatt. Összességében - az előzőekben részletezettek alapján-, az engedélykérelem elutasítását kéri. A felügyelőség fenti észrevételeket az engedélyezési eljárás során megvizsgálta és az alábbiakat állapította meg: A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa az érintett Albertirsa külterület 3763 hrsz. területet és környezetét megtekintette és megállapítható, hogy az üzem természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területet nem érint. A 40. sz. út túloldala Natura 2000 terület, amely a Gerje menti gyepterületek miatt került a Natura 2000 hálózatba. A 40. sz. út mentén lévő telkek nagyok, túlnyúlnak a Gerjéig. Az út felöli részük szántó, csak a Gerje mentén lévő keskenyebb részük gyep, ezek miatt lett a terület Natura 2000. Mivel így az üzem közelében szántók vannak, melyek természetvédelmi szempontból nem jelentősek, a beruházás természetvédelmi szempontból elfogadható.
31
A telep vízellátását fúrt kút biztosítja (engedély vízikönyvi száma: Gerje/874). A kommunális szennyvizet 5 m3-es aknába gyűjtik, amit befogadói nyilatkozat alapján szállítanak az Albertirsa Városi szennyvíztisztító telepre. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a létesítésre tervezett P1, P2 és P3 pontforrások köré hiteles földhivatali térképen berajzolt 120 m sugarú védelmi övezet érinti a 3782/2 és 3755/2 hrsz-ú területen lévő épületeket, melyekre vonatkozóan az engedélykérő Dolina Kft. hitelesítés nélküli tulajdoni lap másolatot nyújtott be annak igazolására, hogy az ingatlanokon lakóépület nem található. A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6. § (8) bekezdés szerint: „A kijelölt védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt.” Annak tisztázása érdekében, hogy fenti területeken (Albertirsa 3782/2 és 3755/2 hrsz.) lakó,üdülőépület nem található, belföldi jogsegély keretében megkerestük az illetékes Albertirsa Építésügyi Hatóságot és a Cegléd Körzeti Földhivatalt. Az Albertirsa 3755/2/A hrsz. ingatlan vonatkozásában mindkét megkeresett szerv megerősítette az ingatlanon található építmény gazdasági épület funkcióját. Az építésügyi hatóság - a helyszín megtekintését követően adott tájékoztatása szerint a 3782/2 hrsz. ingatlanon ténylegesen gazdasági épület található. Tekintettel arra, hogy a pontforrások köré írt 120 m sugarú körben lakóház, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem található, a védelmi övezet kijelölésének nincs akadálya. A Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdés értelmében az ügyben rendelkezésre álló összes adat, a megállapított tényállás alapján a rendelkező rész szerint döntöttem. Döntésemet a Ket. 71. § (1) bekezdése szerint - figyelemmel a Korm. rendelet 24. § (1), a 10. § (4)-(6), a 20. § (3)-(8), 22. § (1) bekezdésekben foglaltakra - határozatba foglaltam. A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § értelmében a fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a.
Határozatomról értesítést kap: 1./ 2./ 3./ 4./ 5./ 6./ 7./ 8./ 9./ 10./ 11./ 12./ 13./
Dolina Kft. (2730 Albertirsa, Külterület hrsz. 3763) Tértivevénnyel Dolina Zöld Kör (2730 Albertirsa, Pesti u. 41.) Tértivevénnyel Albertirsa Város Jegyzője (2730 Albertirsa, Irsay K. u. 2.) ÁNTSZ Ceglédi Kistérségi Intézete (2700 Cegléd, Kossuth tér 1.) Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (1535 Budapest, Pf. 919) ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézet (1138 Budapest, Váci u. 174.) Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (1525 Budapest, Pf. 86.) Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (1116 Budapest, Építész u. 4.) KÖTI-KTVF Hulladékgazdálkodási Osztály KÖTI-KTVF Vízvédelmi és Vízgazdálkodási Osztály KÖTI-KTVF Természet- és Tájvédelmi Osztály KÖTI-KTVF Levegőtisztaság-védelmi és Zajellenőrzési Osztály KÖTI-KTVF Hatósági Engedélyezési Iroda
32
14./ KÖTI-KTVF HNYR 15./ KÖTI-KTVF Irattár Szolnok, 2010. április 19. Dr. Háfra István igazgató
megbízásából: Dr. Nemes Gábor mb. engedélyezési irodavezető igazgatóhelyettes
