Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mi n t I . f o kú h a t ó s á g 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail:
[email protected]
Ikt.sz.: 315-17/2013. Ea.: dr. Csörögi Viktória
Tárgy: Tiszapüspöki és TörökszentmiklósÓballa ivóvízminőség-javító program II. ütem elvi vízjogi engedélye
A Törökszentmiklós és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás (5200 Törökszentmiklós, Kossuth L. u. 135/a.) Tiszapüspöki és Törökszentmiklós-Óballa ivóvízminőségjavító program II. ütem elvi vízjogi engedélye iránti, 2013. január 3-án kelt, K-1/2013. számú kérelmére indult eljárásban a következő döntést hoztam: Határozat Tiszapüspöki Község Önkormányzata (5211 Tiszapüspöki, Fő út 93.) és Törökszentmiklós Város Önkormányzata (5200 Törökszentmiklós, Kossuth L. u. 135/a.) [továbbiakban: engedélyesek] részére elvi vízjogi engedélyt adok arra, hogy a FŐMTERV’TT Zrt. (1024 Budapest, Lövőház u. 37.) által elkészített 21.06.21844/M2 tervszámú elvi vízjogi engedélyezési tervdokumentáció alapján Tiszapüspöki és Törökszentmiklós-Óballa vízellátó rendszer vízilétesítményeit az alábbi pontokban foglaltak szerint megtervezhesse. Ezen engedély az I. pontban meghatározott vízilétesítmény kivitelezésére szóló vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedéséig, de legfeljebb az elvi vízjogi engedély jogerőre emelkedésétől számított 1 évig hatályos. Az engedély vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megvalósítására, illetve vízhasználat gyakorlására nem jogosít. I.
A tervezendő vízilétesítmények főbb műszaki paraméterei
Üzemeltető: Törökszentmiklós Térségi Víz-Csatornamű Kft. (5200 Törökszentmiklós, Táncsics M. u. 42/a.) A tervezett beruházás: A települések (Tiszapüspöki, Törökszentmiklós-Óballa) vízellátását a Törökszentmiklós Térségi VCSM Kft által üzemeltetett, Tiszapüspöki vízellátó rendszerről fogják biztosítani. Jelenleg Törökszentmiklós-Óballa település vízigényét ellátó kutak vizének nagyon magas a mangán és a metángáz tartalma. Ezért Óballa vízellátása távlatban Tiszapüspöki vízellátó rendszeréről fog történni. Tiszapüspöki csúcsvízigénye ~ 380 m3/d és tárgyi program I. ütemében történik a vízminőség javítás megvalósítása. Óballa csúcsvízigénye 25 m3/d, mely a Tiszapüspöki tervezett vízszolgáltató rendszer bővítése nélkül is biztosítható lenne. Óballa település ivóvízhálózatba történő bekapcsolásához 2100 m DN 80 KPE vezeték, valamint 3700 m DN 65 KPE vezeték kiépítése szükséges a Tiszapüspökiig. A távvezeték végére nyomásfokozó beépítése szükséges. Továbbá megmarad a jelenlegi 3 m3-es hidrofor tartály, ami alkalmas a pillanatnyi fogyasztási igények kiegyenlítésére, valamint üzemelésével stabilan tartható a 2,0-2,3 bar minimális nyomás.
2 A meglévő vízellátó rendszer elemeit alkotó kutat és a 25 m3-es alsótárolót tüzivíz tárolóként, valamint biztonsági (tartalék) vízellátó rendszerként tervezik a későbbiekben hasznosítani. A tervezett létesítmények és gépészeti berendezések jellemző adatai: Létesítmények : • Ivóvíz távvezeték Tiszapüspökitől Óballáig l= 3700 m, DN65 KPE l= 2100 m, DN 80 KPE • Vasbeton akna nyomásfokozó részére, földbe süllyesztve méretei: 2,5×2,5-2,0 m Gépészeti berendezések: • Nyomásfokozó egység komplett nyomásszabályozó automatikával Q= 3,5 m3/h H= 15 m.v.o N= 2,2 kW
1 db 1 db
Az egyéb jellemző adatokat az engedély alapját és mellékletét képező tervdokumentáció tartalmazza. II. A tervezéshez az alábbi kötelezettségeket állapítom meg: 1./ Amennyiben az építtető (beruházó), illetőleg a tervező által tervbe vett vízgazdálkodási célkitűzés, vagy az alkalmazni kívánt műszaki megoldás alapjául szolgáló körülmények (feltételek, lehetőségek) megváltoznak, úgy ezen elvi vízjogi engedély módosítását kell kérni, vagy új elvi vízjogi engedélyt kell beszerezni 2./ Ha az építtető (beruházó) az elvi vízjogi engedélyben foglalt vízgazdálkodási cél megvalósításától eláll, azt a felügyelőségnek 15 napon belül be kell jelenteni. 3./ A vízjogi létesítési engedélyes tervdokumentáció beküldésével meg kell kérni a vízjogi létesítési engedélyt. 4./ Az elvi vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget, illetőleg a befogadóba elvezethető víz mennyiségét és minőségét – az engedély hatálya alatt – bejegyzett igényként (lekötött vízkészletként) kell nyilvántartani, és ezt a későbbi vízjogi engedélyek kiadásánál a vízkészletekkel való gazdálkodásnál figyelembe kell venni. 5./ Hulladékgazdálkodási kötelezettségek: A vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során benyújtandó dokumentáció környezetvédelmi tervfejezetében – hulladékgazdálkodási szempontból – az alábbiakat kérjük: • A kivitelezési munkák során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok (pl.: fáradt olaj, olajos rongy, szennyezett föld, stb.), nem veszélyes (termelési és kommunális) hulladékok felsorolása EWC kód megadása mellett, a keletkező mennyiség meghatározása becsléssel, gyűjtési/ártalmatlanítási módjának ismertetése. • Veszélyes hulladékok esetében a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai az irányadók, különös tekintettel az elkülönített gyűjtésre és az átvételi engedéllyel rendelkező személynek/szervezetnek való átadásra. • A keletkező hulladékok (veszélyes, nem veszélyes, kommunális) kezelésre vonatkozóan a 2012. évi CLXXXV törvény rendelkezései és a végrehajtására kiadott rendeletek előírásait kell figyelembe venni. A hulladékok jegyzékét és EWC kódját a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.
3 • A környezetvédelmi fejezeten belül ismertetni kell az üzemeltetési szakaszban alkalmazott technológia (pl. vastalanítás, mangántalanítás, arzénmentesítés, ammóniamentesítés, sótartalom csökkentése, gáztalanítás stb.) során keletkező hulladékokat (veszélyes, nem veszélyes, kommunális) azok EWC számát, gyűjtési, kezelési és ártalmatlanítási módját. 6./
A Szolnoki Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézet XI-R-066/00887-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: • •
7./
A létesítés során az ivóvízzel közvetlenül érintkező szerkezeti anyagoknak hagyományos anyagoknak kell lenniük, vagy OTH engedéllyel kell rendelkezniük. A létesítés során csak hagyományos vízkezelési technológia alkalmazható, vagy olyan komplex vízkezelési technológia, amely OTH engedéllyel rendelkezik. A Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal JN07B/TH/003800-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: 1.
A tervezett beruházás ellen elvi kifogást nem emelek.
2. A beruházás egészére vonatkozóan előzetes régészeti dokumentációt kell készítetni, melyet a vízjogi létesítési eljárás keretében szükséges benyújtani. 3. A beruházó az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére jogosult Magyar Nemzeti Múzeummal írásbeli szerződést köteles kötni. 4. Az előzetes régészeti dokumentációt terepbejárás és szükség szerint – a létesítmények által érintett területen elvégzett terepbejárás során azonosított lelőhelyek esetében - próbafeltárás alkalmazásával kell készítetni. 5. Amennyiben az érintett ingatlannal a beruházó nem jogosult rendelkezni, és az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez a próbafeltárást az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését, valamint a próbafeltárást akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni. Az utólag elvégzett próbafeltárás eredményeit be kell építeni a korábban elkészített előzetes régészeti dokumentációba. 6. A próbafeltárás eredményei, továbbá a feltáró intézmény javaslata alapján további régészeti szakfeladatok (teljes felületű feltárás) megállapítására kerülhet sor. 7. A tervezett beruházás kivitelezése csak a régészeti kutatás (próba-, illetve teljes felületű feltárás) befejezése után kezdhető el, a feltárt terület nagyságát és határait a munkaterület átadás-átvételről készített jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 8. A tárgyi létesítmény használatba vételének hozzájárulásához feltétel a régészeti kutatás ellátását igazoló építési naplóbejegyzés másolatának bemutatása. Ezen engedély a hatálya alatt az engedélyes kérelmére módosítható, illetve a Felügyelőség hivatalból módosíthatja abban az esetben, ha megváltoztak azok a feltételek és adottságok, amelyek az engedély kiadásának alapjául szolgáltak. Az elvi engedély hatálya csak egy esetben, legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg, ha a kiadásának alapjául szolgáló körülmények (feltételek) változatlanok. Az engedélyes személyében beálló minden változást az új tulajdonos a változás napjától számított 30 napon belül a Felügyelőségnek be kell jelenteni, és az elvi vízjogi engedély átírását kérni kell. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezések: − Az engedélyes/kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat [60.000,- Ft] megfizette. − Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat igazgatási szolgáltatási díját [23.900,Ft] az engedélyes/kérelmező megfizette.
4 − −
Egyéb eljárási költség nem merült föl. Tekintettel arra, hogy döntésemet ügyintézési határidőn belül hoztam meg igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem áll fenn.
Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1004500201711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél nincs mód. Indokolás A Törökszentmiklós és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás (5200 Törökszentmiklós, Kossuth L. u. 135/a.) Tiszapüspöki és Törökszentmiklós-Óballa ivóvízminőségjavító program II. ütem elvi vízjogi engedélye iránti kérelmet nyújtott be a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre [továbbiakban: Felügyelőség]. A kérelem nem felelt meg a jogszabályokban foglalt tartalmi követelményeknek, ezért a 3152/2012. számú végzéssel hiánypótlásra való felhívást bocsátottam ki. A hiánypótlást követően a dokumentáció már megfelelt a jogszabályokban foglalt tartalmi követelményeknek. Az ügyfeleket tértivevénnyel kézbesített levéllel, továbbá hirdetmény útján értesítettem az eljárás megindításáról. Észrevétel nem érkezett. Tárgyi témában 2013. február 8-án közmeghallgatásra került sor a felügyelőségen. A közmeghallgatáson a tervezett beruházás ellen – résztvevők hiányában – kifogás nem merült fel. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készült. A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: – A vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó tevékenység tervezését megelőzően elvi vízjogi engedély kérhető, amely az építtető által a tervbe vett vízgazdálkodási cél megvalósításának általános műszaki megoldási lehetőségeit, feltételeit határozza meg, de vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megépítésére, illetőleg vízhasználat gyakorlására nem jogosít. – Tiszapüspöki Község Önkormányzata és Törökszentmiklós Város Önkormányzata tárgyi tervezett beruházásra a 6622-11/2010. számú határozattal rendelkezett elvi vízjogi engedéllyel, mely 2010. december 22-én emelkedett jogerőre. Az engedély hatályát vesztette, ezért a Törökszentmiklós és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás 2013. január 3-án kelt, K-1/2013. számú, 2013. január 7-én érkezett beadványában a tárgyi elvi vízjogi engedély változatlan tartalommal történő, újbóli kiadása iránti kérelmet terjesztett elő felügyelőségünknél. – A dokumentáció tartalmazza a vízgazdálkodási cél megvalósítására leginkább alkalmas általános műszaki megoldást. – A tervezett vízilétesítmény, nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket; megfelel a vízilétesítmények, víziközművek megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminőség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak; megfelel a külön jogszabályban foglalt előírásoknak. – A fentiek figyelembevételével az elvi vízjogi engedélyezési tervdokumentációban foglaltak szerinti megvalósításnak nincs akadálya.
5 A kérelem érdemi elbírálásához az érintett szakhatóságok – az alábbi indokolással – állásfoglalásukat megadták: A Szolnoki Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézet XI-R-066/00887-3/2013. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása: „A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Szolnoki Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézetéhez 2013. február 1- jén érkezett dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy az abban foglaltak megfelelnek – – –
az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendeletben, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendeletben
szereplő előírásoknak. A hozzájárulásom feltételeként meghatározott előírásokról az ivóvíz-minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 8.§-a alapján rendelkeztem. Jelen szakhatósági eljárás igazgatási díjtételének mértékét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 1. sz. melléklet XI. 6. pontja alapján állapítottam meg. Az ügyintézési határidő 2013. február 15- én jár le, ezért ügyintézési késedelem nem történt. A jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdése alapján adtam meg. Jelen szakhatósági állásfoglalást a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E. § (3) bekezdés b) pontja adta jogkörömben; és az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (7) bekezdése és a 3. sz. mellékletében megállapított illetékességemben eljárva adtam ki.” A Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal JN-07B/TH/0038002/2013. sz. szakhatósági állásfoglalásának indokolása: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség kezdeményezésére, a Tiszapüspöki és Törökszentmiklós-Óballa ivóvízminőség-javító program II. ütem II/2 előkészítő szakasz elvi vízjogi engedélye tárgyában eljárás indult hatóságomnál. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A FŐMTERV Zrt. 21.06.218-44/M1 sz. elvi vízjogi engedélyes terve, valamint a régészeti lelőhelyek és műemlékek nyilvántartási adatai alapján megállapítottam, hogy a tervezett beruházás az örökségvédelmi hatósági nyilvántartásban szereplő Törökszentmiklós-Óballa, Part-alja (azonosító: 75183) nyilvántartott régészeti lelőhelyet érinti, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 31. pontja alapján nagyberuházásnak minősül. A Kötv. 7. § 31. pontja szerint nagyberuházás, a Kormány által rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított beruházás, a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi
6 LXVII. törvény hatálya alá tartozó beruházás, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt egyéb beruházás, és a részben vagy egészben európai uniós forrásból megvalósuló beruházás, továbbá az a beruházás, amelynek megvalósítási költségeit teljes egészében a központi költségvetés fedezi, vagy amely tekintetében az Évt. szerint összevont telepítési eljárást kezdeményeztek, vagy amely tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint összevont integrált eljárást kezdeményeztek. A Kötv. 20/A. § (1) bekezdése előírja, hogy nagyberuházás megvalósítása esetén előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. Az előzetes régészeti dokumentáció a Kötv. 7. § 29. pontja alapján valamely terület régészeti érintettségének egyértelmű tisztázására, a régészeti örökségi elemekre vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés és terepbejárás vagy próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum. A Kötv. 23/C. § (1) bekezdése, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (Kormányrendelet) 34. § (1) bekezdése kimondja, hogy a nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén az előzetes régészeti dokumentációt próbafeltárás alkalmazásával kell elkészíteni, kivéve ha a próbafeltárás építmény, térburkolat, közművezeték, termelői vezeték, engedélyhez kötött magánvezeték, vízzel fedettség vagy természetvédelmi oltalom miatt részben sem lehetséges, vagy az érintett ingatlannal a beruházó nem jogosult rendelkezni, és az ingatlannal rendelkezni jogosult nem járul hozzá a próbafeltárás elvégzéséhez. Kormányrendelet 34. § (2) szerint az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a próbafeltárást az előzetes régészeti dokumentáció elkészítését, valamint a próbafeltárást akadályozó körülmény megszűnését követően kell elvégezni. A fentiekre hivatkozással a Kötv. 23/C. §-a alapján a tervezett beruházás kapcsán előzetes régészeti dokumentáció elkészítetéséről rendelkeztem, melyet terepbejárás, szükség szerint próbafeltárás módszerének alkalmazásával kell elkészítetni. A Kötv. 23/B. § szerinti nagyberuházás, valamint a kisajátításról szóló törvény szerinti közérdekű cél megvalósítása esetén folytatott próbafeltárásra és a megelőző feltárásra vonatkozó szabályokat a Kötv. 23/C-23/E. §-ban, valamint a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (Kormányrendelet) VI. fejezetében foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A Kormányrendelet 29. § (1) bekezdése szerint az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a Magyar Nemzeti Múzeum (1113 Budapest Daróci út 3., Tel.: 36 1 430 6007) készíti el oly módon, hogy az illetékes megyei hatókörű városi múzeumot a teljesítésbe bevonja. A Kormányrendelet 29. § (2) bekezdése kimondja, hogy az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésének költségét a beruházó viseli, kivéve a Kötv. 20/A. § (3) bekezdése szerinti esetet. Végleges szakhatósági állásfoglalásomat a vízjogi létesítési eljárás keretében benyújtott tervek és az előzetes régészeti dokumentáció eredményeinek ismeretében áll módomban megadni. Szakhatósági állásfoglalásom a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44.§ (1) bekezdésén, a Kötv. vonatkozó rendelkezésein, illetve a Kormányrendelet 13.§ (1) bekezdésén és 3. sz. mellékletén alapul. A jogorvoslat módjáról Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik, mely szerint a szakhatóság előzetes szakhatósági hozzájárulása, állásfoglalása és végzései ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az az ügy érdemében hozott határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.
7 Hatóságom, mint szakhatóság hatáskörét a Kormányrendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E § (3) c) pontja, illetékességét a Kormányrendelet 1. melléklet 10. pontja határozza meg.” Az elvi vízjogi engedélyezési eljárásban a jogszabály szerinti ügyintézési határidő a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése alapján 2 hónap, mely 2013. április 25-én jár le, így az ügyintézési határidőt nem léptem túl. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény [továbbiakban: Ket.] 33. § (3) bekezdésének c) pontja szerint az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, illetve a Ket. 33. § (3) bekezdésének d) pontja szerint a szakhatóság eljárásának időtartama. A kérelemre indult eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam. Döntésemet a Ket. 71. § (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: – A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. §-a és az 1. sz. melléklet IV/9. pontja alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kijelölt vízügyi hatóság a Felügyelőség. – A vízjogi engedélyezést, a jogokat és a kötelezettségeket a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény [továbbiakban: Vgtv.], valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet [továbbiakban: Korm. rendelet] határozza meg. – Az engedélykérelem tartalmi követelményeit a Korm. rendelet 2. §-a és a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet 1. §-a rögzíti. – A Korm. rendelet 2. § (4) bekezdés alapján: „Az elvi vízjogi engedély – ha a döntés alapját képező körülmények és a jogszabályok időközben nem változtak – a hatálya alatt köti a felügyelőséget a vízjogi létesítési engedélyezési eljárás során hozott döntésnél, az abban foglalt vízgazdálkodási előírások és feltételek tekintetében.” – A Korm. rendelet 2. § (5) bekezdés alapján: „Az elvi vízjogi engedélyben meghatározott vízmennyiséget, illetőleg a befogadóba elvezethető víz mennyiségét és minőségét – az engedély hatálya alatt – bejegyzett igényként (lekötött vízkészletként) kell nyilvántartani, és ezt a későbbi vízjogi engedélyek kiadásánál a vízkészletekkel való gazdálkodásnál figyelembe kell venni.” – Az engedély hatályát a Korm. rendelet 2. § (6) bekezdésében foglaltak szerint határozott időben állapítottam meg. – A Korm. rendelet 1/A. §-a szerint: „A vízügyi hatósági eljárásban a vízimunkával, illetve a vízilétesítménnyel érintett ingatlan tulajdonosa, vagyonkezelője, továbbá az építtető – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben az ügyféli jogállásra meghatározott előírások teljesülésének külön vizsgálata nélkül – ügyfélnek minősül.” A Ket. 15. § (1) bekezdése szerint: „Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti …” – A Ket. 63. § (1) bekezdés b) pontja szerint: „A hatóság közmeghallgatást tart, az eljárásban több mint ötven ügyfél vagy több mint öt, a 15. § (5) bekezdésében meghatározott szervezet vesz részt...” – A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú mellékletének I/23. pontja az engedélyezéshez igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg, melyet az engedélyes megfizetett. – Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I. 30.) EüM rendelet 1. számú melléklet XI/6. pontja a szakhatóság eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg, melyet az engedélyes megfizetett.
8 A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § (1) bekezdése értelmében a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a. Szolnok, 2013. március 12. Kónya Károly igazgató megbízásából: Dr. Nemes Gábor hatósági igazgatóhelyettes Határozatomról értesítést kapnak: 1./ Törökszentmiklós és Térsége Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás 5200 Törökszentmiklós, Kossuth L. u. 135/a. Tértivevénnyel 2./ Tiszapüspöki Község Önkormányzata Tértivevénnyel 5211 Tiszapüspöki, Fő út 93. 3./ Törökszentmiklós Város Önkormányzata Tértivevénnyel 5200 Törökszentmiklós, Kossuth L. u. 135/a. 4./ Szolnoki Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézet 5000 Szolnok, Ady E. u. 35-37. Tértivevénnyel 5./ Szolnoki Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal 5000 Szolnok, Kossuth tér 1. Tértivevénnyel 6./ KÖTI-KTVF Hatósági Osztály 7./ KÖTI-KTVF HNYR 8./ KÖTI-KTVF Irattár I. Ügyfélre vonatkozó információk: 1. Ügyfél neve: Tiszapüspöki Község Önkormányzata 2. Ügyfél címe: 5211 Tiszapüspöki, Fő út 93. 3. Ügyfél KÜJ száma: 102740927 4. Ügyfél KSH számjele: 15732774 II. Ügyfélre vonatkozó információk: 1. Ügyfél neve: Törökszentmiklós Város Önkormányzata 2. Ügyfél címe: 5200 Törökszentmiklós, Kossuth L. u. 135/a. 3. Ügyfél KÜJ száma: 100167634 4. Ügyfél KSH számjele: 15409364
