Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 423-422, 422-255, 375-111, 501-900 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail:
[email protected]
Ikt.sz.: 1032-43/2006. Ea: Molnár Gabriella
Tárgy: Előzetes környezeti hatástanulmány elbírálása
A „My-Tech Invest” Bioenergetikai Beruházó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1027 Budapest, Margit krt. 56. 3. em. 4.; rövidített név: „My-Tech Invest” Kft.) által 3/2005. számon benyújtott, a Szolnok, Ipari Parkba tervezett biomassza (szalma) tüzelésű erőműre elkészített előzetes környezeti hatástanulmány [rövidítve: EKHT] elbírálására indult eljárásban a következő döntést hoztam: Határozat A „My-Tech Invest” Kft. részére a Szolnok, Ipari Parkba tervezett biomassza (szalma) tüzelésű erőműre vonatkozóan környezeti hatástanulmány elvégzését, valamint egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását rendelem el. Egyidejűleg - a „My-Tech Invest” Kft. 9/2006. számú nyilatkozata alapján - a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonhatóságáról döntöttem. Az összevont eljárásban a „My-Tech Invest” Kft. ezen határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül kérheti az egységes környezethasználati engedély kiadását. A Felügyelőség ezt a határidőt kérelemre egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha e határozat meghozatalakor alapul vett tényállásban nem történt lényeges változás. Határozatomban a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet [továbbiakban: Korm. rendelet] alapján megállapítom az összevont eljárásban benyújtandó dokumentáció tartalmi követelményeit: 1./ Azonosító adatok: 1.1 Az engedélyesre vonatkozó adatok: megnevezés, székhely, KÜJ szám, cégjegyzékszám, statisztikai számjel (KSH), fő gazdasági tevékenységek (TEÁOR kóddal) 1.2 A létesítmény jellemzői: cím, helyrajziszám, EOV koordináták, KTJ szám, a létesítmény több, elkülöníthető, önálló vagy másik üzemhez kapcsolódó részegységei A létesítmény által igénybevett terület helyszínrajza a szennyező források bejelölésével. 1.3 A tevékenységek alapadatai: megnevezés, a tevékenység folytatásával érintett települések, NOSE-P kód, kapacitás 1.4 Kapcsolódó tevékenységek/létesítmények 2./ Előzmények Különösen: − a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalásai az előzetes szakaszban, − a környezeti hatástanulmány, az egységes környezethasználati engedélykérelem kidolgozásának menete.
2
3./ A létesítményben végzett - tervezett - tevékenységek részletes leírása, az elérhető legjobb technika ismertetése Az EKHT-ban szereplő leírást a következő szempontok szerint kell átdolgozni: − A létesítményben, illetve technológiában felhasznált, valamint az ott előállított anyagok, illetve energia jellemzői és mennyiségi adatai. − A létesítményből származó kibocsátás megelőzésére, vagy amennyiben a megelőzés nem lehetséges, a kibocsátás csökkentésére szolgáló technológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások, valamint ezeknek a mindenkori elérhető legjobb technika való megfelelése. − Az elérhető legjobb technika meghatározását a Korm. rendelet 9. sz. melléklete szerint kell végezni. − Az energiahatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelőzését, illetve csökkentését szolgáló intézkedések. − Megfelelő műszaki védelemmel a zajkibocsátási határértékek biztosítása a telekhatárokon. − A hulladékkezelés és elhelyezés fejezet részben a keletkező hulladékok tekintetében célszerű EWC számokkal is megjelölni a hulladékokat, hiszen ez jobban tükrözi a hulladék agyagi minőségét (a hulladék helyes besorolásában segítséget nyújt a többször módosított 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet 2. sz. melléklete.) A hulladék mennyiség meghatározása műszaki becsléssel és/vagy a már működő létesítmények üzemeltetési adatainak figyelembevételével lehetséges. − A keletkező rostély hamu hulladék termőföldön történő hasznosítása kizárólag ellenőrzött körülmények között lehetséges, vagyis a területileg illetékes Növény és Talajvédelmi Szolgálat talajtani szakvéleménye és engedélye alapján. − A hulladékok keletkezésének megelőzésére, a keletkezett hulladék hasznosítására, valamint a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezést, illetve –károsítást kizáró módon történő ártalmatlanítására szolgáló megoldás. − A füstgáz tisztítási technológiából kikerülő reagens anyag deponálását tervezik. Részletesen ki kell fejteni, hogy ez alatt pontosan mit is értenek. − A közcsatornára bocsátott technológiai szennyvíz minőségi paraméterei, ki kell elégítsék a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 4. sz. mellékletében az egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén meghatározott küszöbértékeket. − Csapadékvíz elvezető csatorna hálózatba, az üzem területén keletkező, megfelelően előkezelt csapadékvíz kivételével, más szennyvíz nem vezethető. − Tekintettel arra, hogy a túlsúlyban felhasznált alapanyag szalma, melynek átmeneti tárolása a különböző tároló helyeken többnyire szabadtéren történik, az itt keletkező és elvezetésre kerülő csapadékvizeket megfelelő mechanikai tisztításnak kell alávetni. − A technológia áttekinthetősége érdekében szükséges a vízfelhasználásra vonatkozó, vízmérleggel ellátott folyamatábra kidolgozása. − A víztisztító, szennyvíz előkezelő műtárgyak létesítése vízjogi létesítési engedély köteles tevékenység. Az engedély iránti kérelmet a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet szerinti tartalmi követelmény alapján összeállított tervdokumentáció melléklésével a Felügyelőségre kell benyújtani. − Mellékelni kell a létesítmény vízellátására, szennyvíz- csapadékvíz elvezetésére vonatkozóan az Ipari Park Kft.-vel kötött (előzetes) szolgáltatási szerződést. Ennek hiányában alternatív vízellátást, szennyvíz- csapadékvíz elvezetést kell kidolgozni.
3
−
−
−
A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke, vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttérkoncentráció. Tilos, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése. Az alap- illetve a segédanyagok illetve keletkező melléktermékek tárolását ennek megfelelően kell megoldani. A tevékenység környezetre gyakorolt hatásának nyomon követése érdekében a területen monitoring hálózatot kell létesíteni.
4./ Referenciák 5./ Anyag- és energiamérleg 6./ Környezeti hatástanulmány, melyet helyszíni vizsgálatokkal kell alátámasztani. 6.1 Egyes hatótényezők ismertetése, részletezése − A hatótényező jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése. − A hatótényező a tevékenység mely szakaszában jelenik meg, s az adott szakaszon belül a tevékenység mely részéhez rendelhető hozzá, mely környezeti elemeket érinti. 6.2 Az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek, meghibásodások lehetőségei, az ebből származó hatótényezők. 6.3 A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása: − A hatótényezők kiváltotta hatásfolyamatokat környezeti elemenként külön-külön és környezeti rendszerként összességükben is elemezni kell. Fel kell tárni a közvetetten érvényesülő hatásfolyamatokat is. − A hatásterületek kiterjedését a Korm. rendelet 7. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni, és térképen is be kell mutatni. − Részletezni és pontosítani kell a tervezett erőmű levegőkörnyezeti hatását, a szélirányokat figyelembe vevő hatásterületet, izovonalas térképen be kell mutatni a légszennyező anyagok földrajzi terjedését. Ennek keretében, tekintettel a klór, ill. a füstgázban a sósav jelenlétére, részletesen be kell mutatni a dioxin keletkezés lehetőségét, ill. annak megakadályozását. − Az erőmű várható légszennyező anyag kibocsátásainak bemutatását alá kell támasztani meglévő, üzemelő telephelyeken végzett emissziómérésekkel. − Be kell mutatni az erőmű üzemeltetésével kapcsolatos közúti szállítás, raktározás légszennyező hatását, az érintett közutakon jelentkező többlet gépjárműforgalom légszenynyezését, ill. annak terjedését. − A hatásterület meghatározásának ki kell terjedni a keletkező hamu, ill. leválasztott pernye szántóföldi visszajuttatása során bekövetkez(het)ő diffúz légszennyezés hatásaira is. − A zajforrások hangteljesítmény-, illetve hangnyomásszint adatát a meglévő, ismert berendezések adataiból kell adoptálni. Valamennyi technológiai zajforrást számba kell venni (pl. nincs-e aprítóberendezés, valamilyen idegen anyag leválasztó rendszer stb. a folyamatban?) − Az ingatlan területén történő járműmozgásból, az esetleges átmeneti alapanyag tároló és kazánház közti szállítás zajhatásainak vizsgálata. − A közlekedési eredetű zajkibocsátást részletesen vizsgálni kell. Figyelembe kell venni, hogy a Tószegi utat is mindenképpen igénybe kell venni a szállítójárműveknek, hacsak nem építenek külön megközelítő utat.
4
−
Kétség merül fel arra vonatkozóan is, hogy a szállítás nem fogja-e érinteni Szolnok egyéb belső útjait (Pl. Jászberény, Besenyszög irányából). − Tekintettel arra, hogy a Szolnok, Ipari Parkban létesítendő iparvágány engedélyezése folyamatban van indokolt annak vizsgálata, hogy a közúti szállítás hány százalékában váltható vasúti szállításra. Ezt indokolja a Szolnok környéki utak nagy leterheltsége is. − Az előzetes szakaszban óránként megadott 3-4 db tehergépjármű mindkétirányú közlekedésével számoltak, tehát napi 24-32 db közlekedésével, vagy valóságban ennek duplája fog közlekedni (48-64 db, ráadásul oda-vissza). A közlekedési adatokat pontosítani kell és a részszámításokat olyan részletességgel közölni, hogy azt a Felügyelőség ellenőrizni tudja. 6.4 A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotát is le kell írni. Az EKHT-ban leírtakon túl az ingatlan talaj- talajvíz alapállapot felmérését el kell végezni. A felmérés során vizsgálandó komponenskör: Talajvíz: pH, lúgosság (fenolft.), elektromos vezetőképesség, össz.oldott anyag, ammónium, nitrit, nitrát, összes foszfor, foszfát, hidrogénkarbonát, karbonát, klorid, szulfát, szulfid, fluorid, KOIep,, réz, cink, kadmium, ólom, arzén, nikkel, össz. króm, higany, bór, vas, TPH (GC), Toxicitás (Daphnia teszt, csíranövény teszt). Talaj: pH, elektromos vezetőképesség, összes oldott anyag, ammónium, nitrit, nitrát, klorid, szulfid, összes foszfor, foszfát, összes nitrogén, réz, cink, kadmium, ólom, arzén, nikkel, öszszes króm, higany, bór. 6.5 A várható környezeti hatások becslése és értékelése a Korm. rendelet 6. sz. melléklet 4. pontja szerint. 7./ Potenciális szennyezőforrások, kibocsátások, hatásaik összegzése 8./ Ellenőrző rendszerek 9./ Balesetek megelőzése, karbantartás, kárelhárítás, rendeltetéstől eltérő üzemi állapotok 10./ Általános menedzsment technikák: környezeti menedzsment, környezetvédelmi megbízott alkalmazása, képzési rendszer működtetése, panaszbejelentések kezelése 11./ Egyéb adatok a Korm. rendelet 6. sz. melléklet 7. pontja szerint. 12./ A környezet- v. természet-védelemmel összefüggő hatáskörrel rendelkező hatóságok szakhatósági állásfoglalásában megadott követelmények: − Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Intézete: „314/2005. (XII.25.) Kormány rendelet 6. számú melléklet a környezeti hatástanulmány általános és a 8. számú melléklet az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem környezet- és település-egészségügyre kiterjedően, a tartalmi követelményeknek feleljen meg.” − Szolnok Megyei Jogú Város Jegyzője: „A hatástanulmány az ipari víz biztosításaként a Szolnoki Ipari Park vízkivételi művét jelöli. Ez a vízkivételi mű még terv szinten sem áll rendelkezésre az Ipari Parknak, így a hivatkozott helyről a vízellátás nem oldható meg. Alternatív megoldást (pl. közüzemi ivóvíz hálózat igénybevétele) nem tartalmaz az anyag így a ~ 70 m3/h ipari vízigény biztosítása megoldatlan.” − Tószeg Község Jegyzője: „Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalma feleljen meg a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 8. sz. mellékletének.” − Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat: „A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 70. §-a szerint a termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.”
5
„A beruházások megvalósítása során a beruházó, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak.” „Gondoskodni kell a csapadék- és belvíz elvezetéséről, és biztosítani kell a termőföldek megközelíthetőségét a meglévő úthálózat fenntartásával. Az érintett területen a vízrendezési és öntözési létesítmények állagát, és funkcióképes állapotban tartását a továbbiakban is biztosítani kell.” „A termőtalaj, a humuszos termőréteg védelme érdekében különös gondossággal és körültekintéssel kell eljárni a tervezés és a kivitelezés során. A letermelésre és külön deponálásra kerülő humuszos termőréteg kiemelt védelmet kell, hogy élvezzen, s azt csak az építési munkálatokkal érintett területeken szabad felhasználni.” „Az erőmű üzemelése során keletkező szilárd égési maradékanyagok termőföldön történő felhasználásával kapcsolatban - amennyiben azok egyéb nem veszélyes hulladéknak minősülnek - a kijuttatást megelőzően Szolgálatunk megvalósítási engedélyét be kell szerezni.” − Szolnoki Körzeti Földhivatal: „A beruházással érintett termőföldek esetében az 1994. évi LV. törvény értelmében a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó eljárást előzetesen le kell folytatni.” „a László Árpád földmérő által készített, a földhivatalnál 3578/2005. számon záradékolt változási vázrajz alapján kialakuló földrészletek ingatlannyilvántartáson történő átvezetése még nem történt meg. Az ingatlanok bejegyzéséhez kérelmet kell benyújtani a földhivatalhoz.” 13./ A dokumentációban, külön fejezetként ki kell térni a Tisza Klub környezet- és természetvédő egyesület észrevételeinek megválaszolására. Az egyesület észrevételei: „Az alábbi szempontokat javasoljuk a szolnoki Ipari Parkba betelepülni kívánó erőmű részletes környezeti hatásvizsgálatban kifejteni/beépíteni: A telephely Javasoljuk bemutatni az Ipari Parkba települt cégek véleményét /hozzájárulását az újonnan betelepülni kívánó beruházással kapcsolatosan, különös tekintettek az erőmű által előállított hőenergia átvételével kapcsolatosan. 4.2 A telephely: a szükséges 2 ha magában foglalja az 500 m-es levegővédelmi övezetet is? 4.3 pont alatt az EKHT megjegyzi, hogy a létesítmény lakott területtől mintegy 3-4 km-re van. Ez azonban nincs így, hiszen a Vegyiművek Lakótelepen, illetve a Piroskai úti, Tószegi úti hobbikon több száz ember él, akiknek egészségét, környezetét a beruházás érinteni fogja (erőmű emissziói, tüzelőanyag tárolásból származó bűz, illetve a tüzelőanyag beszállítás okozta többlet kamionforgalom zaja, porszennyezése, füstgázkibocsátásai). Ugyancsak nem elhanyagolható Tószeg lakossága sem. Javasoljuk tehát a fentiek figyelembevételével feltárni: - milyen egészségügyi állapot jellemzi az itt lakókat (a gyerekek és idősek morbiditási adatai: rákos megbetegedések aránya, felső légúti megbetegedések prevalenciája) és ennek függvényében meghatározni a levegő terhelhetőségi határértékeit. 8.1.4 Meteorológiai jellemzőknél a szélirányok értelmezésében a leggyakoribb szélirányok helyett az erősebb légáramlatokat vették figyelembe, miközben az éves gyakoriság az, amellyel reprezentatívabb módon lehet kiszámítani a terjedési irányokat, illetve a hatásterületet. Nem a ritkább, ám erősebb légáramlatok képezik a folyamatos terhelés alapját, hanem a gyakoribbak, jellemzi a szennyező anyagok terjedésével érintett lakosság. Javasoljuk a terjedési számításokat (53. oldal) ennek megfelelően is elvégezni. A tüzelőanyag A Sanguesa-ban működő hasonló erőmű (25 MW, szalmatüzelés) 160 000 t/év szalmát használ fel.
6
1 ha búza termésátlaga: 4,4 t/ha*, ebből kb. 63,3 %*, azaz 2,79 t/ha az, ami energetikai célra hasznosítható. Az EKHT szerint 40-50 e h-ról begyűjtött szalmára van szükség, ami 111600 – 139500 t/év. Ez a külföldi tapasztalat fényében kevés a folyamatos üzemmódban működő erőmű ellátásához, kb 60000 ha-ról származó szalma az, ami ki tudná elégíteni az erőmű tüzelőanyag igényét. Kérjük bemutatni a tüzelőanyag beszerzést tekintettel a Martfűn létesülő biomassza tüzelésű erőműre. Tekintettel a tüzelőanyag (szalma) ellátásra, fontos lenne bemutatni azt is, hogy az elkövetkező pár évtizedekben mennyi föld kerül ki szántóföldi – ezen belül őszi búza – megmunkálás alól JNSZ megyében, és ennek megfelelően hogyan és miből kívánják biztosítani a folyamatos tüzelőanyag ellátást. (*Forrás: Megújuló energiák Bács-Kiskun Megyében, Barótfi István 2000) 3.3. Jelzi, hogy a szalmán kívül más lágyszárú, illetve fás szárú növényt is égetni kívánnak, pl. pennsylvaniai mályvát. A Sida hermaphrodita Észak-Amerikából behozott növény, melyet információnk szerint Magyarországon nem termesztenek. Milyen esetben és honnan kívánja a beruházó beszerezni ezt a fűtőanyagot, miért pont erre a növényre gondolt? A tüzelőanyag megválasztása árnyalhatja az alternatívákat (pl. a tüzelőanyag közúti/vasúti szállítása). A tüzelőanyag szállítása - az EKHT által említett tüzelőanyag mennyiség beszállítása nagy közúti terhelést – zaj, füst – jelent főleg a Tószegi út mentén lakók számára. Javasoljuk a beszállítást – nyugati példákból kiindulva – munkanapokra, és azon belül munkaidőre korlátozni. HCl emisszió Az előzetes hatástanulmány kitér a HCl emisszió kérdésére: - kérjük bemutatni a dioxin és a furánok képződés lehetőségeit, mértékét! - kérjük izovonalas eloszlásban megadni a hatásterületet. Szaghatás - a szakirodalom** szerint a biomassza tárolásának és égetésének szaghatása nem elhanyagolható. Kérjük kifejteni, hogy legfőképpen a tárolás kapcsán, hogyan kívánják csökkenteni ezeket a hatásokat? (** Forrás: Biomassza energetikai hasznosítása – Megújuló energiaforrások hasznosítási technológiáinak KöM által meghatározott szempontok szerinti vizsgálata, Barótfi István, 2000) Élővilág Az erőmű kéményéből kiáramló gőzök, gázok befolyásolhatják a madárvándorlást. Noha a Tisza vonala a nagy lilikek, darvak vándorlási útvonala, sok esetben figyeltek meg százával vándorló ludakat a Tisza vonalától távolabb eső helyszíneken is (forrás: MME, szolnoki csoport). Mivel főleg a ludak éjszaka vándorolnak, javasoljuk a kémény megfelelő – jól látható kivilágítását. Végezetül nem látjuk azokat az alternatívákat (technológiai – BAT), melyek közül ki lehetne választani a környezetvédelmi szempontból legoptimálisabb változatot. Az KEHT csupán egyetlen alternatívával számol. (A kéménymagasság megválasztása nem tekinthető alternatívaválasztásnak.)” „1. Tekintve a közúti szállítással járó környezeti és egészségügyi terhekre, az utak állagának várható romlására, valamint arra a tényre alapozva, hogy a beszállítás során a Tószegi utat kellene igénybe venni, javasoljuk – mint alternatívát – bemutatni és megfontolni a vasúton – ipari vágányon – történő beszállítás lehetőségét.
7 A fent jelzett alternatíva hosszú távú gazdaságossági szempontból is megfontolandó (egyre dráguló fosszilis erőforrásokból származó üzemanyag) lenne, akár a többiekkel szembeni versenyelőnyként is felfogható. 2. Mit ért két nappali műszak alatt a beruházó? 6.00 -14.00 és 14.00 – 22.00 óra közötti időtartamot? Ugyanis a szalma beszállítása lakott területeket érintve – közúti szállítás esetén – elfogadhatatlan esti órákban. 3. A gazdáktól begyűjtött szalma – amennyiben nem biobúza szalmája – növényvédő szerekkel akár többször is kezelt nyersanyag. Javasoljuk analitikai vizsgálatok elvégeztetését, hogy a szalma tartalmaz-e ilyen vegyi anyag maradványokat? Amennyiben igen, szükséges megfontolni, hogy a növényvédő szerekkel kezelt szalma mezőgazdasági melléktermék-e vagy pedig hulladék, és a vele kapcsolatos tevékenység nem tartozik-e a 3/2002. (II.22.) KöM rendelet hatálya alá? 4. Javasoljuk bemutattatni a beruházóval a szükséges nyersanyag rendelkezésre állását. 5. A beruházó képviselője március 22.-i Tisza Klubnál tett látogatásakor említette, hogy a raktározott szalma bűzhatás vizsgálata szerint nem indokolt, mert amennyiben - szenzorokkal vizsgált – égetésre alkalmatlan, nedves bálákat szállítanának be, azt azon nyomban elutasítanák és visszaküldenék. Kérdésünk: hová kerül és mi történik az ilyen elutasított szalmával?” 14./ Közérthető összefoglaló 8 példányban. 15./ A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet II.7.1., III.1.1. pont, valamint az V. fejezet alapján megállapított igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazoló bizonylat (vagy annak másolata). Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Hatósági Osztályához benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés illetéke: 10000,- Ft. Indokolás A „My-Tech Invest” Bioenergetikai Beruházó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1027 Budapest, Margit krt. 56. 3. em. 4.; rövidített név: „My-Tech Invest” Kft.) a Szolnok, Ipari Parkban biomassza (szalma) tüzelésű erőművet kíván létesíteni [továbbiakban: létesítmény]. A létesítmény tervezett 25 MWe nettó villamos teljesítményű, amelynek bevitt hőteljesítménye tervezetten 78 MWth. A tervezett létesítmény a - 2005. december 31-ig hatályos - környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet [továbbiakban: R.] 1. számú melléklet „A” fejezet 25. pontja értelmében, mint „Hőerőmű 20 MW villamos teljesítménytől” részletes környezeti hatásvizsgálat köteles létesítmény. Továbbá - a 2005. december 31-ig hatályos - az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 1.1 pontja szerint, mint „Tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel” megnevezésű létesítmény egységes környezethasználati engedély köteles létesítmény. A 2005. december 31-ig hatályos környezet védelmének általános szabályairól szóló, többször módosított 1995. évi LIII. törvény [rövidítve: Kvt.] 68. § (1) bekezdés szerint „A hatásvizsgálat előkészítő és -…- részletes vizsgálati szakaszból áll.”
8
A 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 8.§ 1) bekezdés kimondja, hogy „A Felügyelőség állami feladatként ellátandó alaptevékenysége körében a (2)-(7) bekezdésben foglalt feladatokat látja el.” A (2) bekezdés értelmében gyakorolja a külön jogszabályban meghatározott elsőfokú környezetvédelmi hatósági jogköröket. A 29/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 1. számú melléklete értelmében Szolnok település a KözépTisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség [továbbiakban: Felügyelőség] illetékességi területéhez tartozik. A My-Tech Kft. 3/2005. számon a Felügyelőségre benyújtotta a létesítmény előzetes környezeti hatástanulmányát. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 29. § (6) bekezdés szerint, mint jelentős ügyfelet érintő ügy a közlemény az érintett Jegyzők (Szolnok, Tószeg) közreműködésével közhírelve lett, valamint a Felügyelőség honlapján elhelyezésre került. A TISZA KLUB környezet- és természetvédő egyesület (5000 Szolnok, Szapáry u. 19.) 2006. január 19-én kelt levelében ügyféli jogosultságát kérte rögzíteni, mely kéréséhez 2006. február 6án pótlólag csatolta az alapszabályát. Az ügyféli jogosultságot a Felügyelőség rögzítette. Időközben, 2006. január 1. naptól hatályba lépett a Kvt. módosítása, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet. A módosított Kvt. 68. § (2) bekezdés szerint „A Kormány rendeletben határozza meg azon tevékenységek körét, amelyek tekintetében mindig kell környezeti hatásvizsgálatot végezni”. Továbbá a 70. § (1) és (2) bekezdés értelmében „az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.” Ezen Kormány rendelet a 2006. január 1. naptól hatályba lépett a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet [továbbiakban: Rendelet]. A tervezett létesítmény a Rendelet 1. és 2. számú mellékletében is szerepel, így környezeti hatásvizsgálat, valamint egységes környezethasználati engedély köteles. A Rendelet 28. § rendelkezik arról, hogy ha a R. szerinti környezeti hatásvizsgálat előkészítő szakaszban van, az a R. rendelkezése szerint folytatódik, és ha részletes környezeti hatástanulmány benyújtásának előírására kerülne sor, akkor a bb) pont értelmében a Felügyelőség határozatát a Rendelet 5. § (2) bekezdés c) pontja szerint hozza meg. Azaz: „a 6. számú melléklet figyelembevételével meghatározza a környezeti hatástanulmány és a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit”. Tekintettel arra, hogy 2006. január 1-én a R. szerinti környezeti hatásvizsgálat előkészítő szakaszban volt, azt a R. rendelkezése szerint folytattam. A R. 8. § (1) bekezdése értelmében, a R. 3. számú melléklete alapján a határozat kiadásához megkértem az illetékes szakhatóságok szakhatósági állásfoglalását. A szakhatóságok a rendelkező részben szereplő előírásokkal, az alábbi indokokkal adták meg állásfoglalásukat: − Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Intézete 1617-2 számon az előzetes környezeti tanulmány ellen kifogást nem emelt, környezetés település-egészségügyre kiterjedően szakhatósági állásfoglalását megadta.
9
− −
−
−
−
−
Indokolás: „A mellékelt dokumentumok áttanulmányozása után az előzetes környezeti tanulmány ellen kifogást nem emelünk, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 70. § (1) bekezdése alapján környezet- és település-egészségügyre kiterjedően szakhatósági állásfoglalásunkat megadjuk.” Szolnok Megyei Jogú Város Jegyzője XIII. 7755/2006. számon szakhatósági állásfoglalását megadta. Tószeg Község Jegyzője 570/2006. számon szakhatósági hozzájárulását megadta. Indokolás: „A MY-TECH INVEST Kft. által készített – s Szolnok Iapri Parkba tervezett 25 MW-os biomassza tüzelésű erőmű – előzetes környezeti hatástanulmányt áttekintettük. Az előzetes környezeti hatástanulmány elfogadásához a tanulmányban leírtak maradéktalan betartása esetén külön kikötés nélkül hozzájárulunk.” Állami Erdészeti Szolgálat Debreceni Igazgatóság 678/18/2006. számon szakhatósági állásfoglalását megadta. Indokolás: „Megállapítottam, hogy a tervezett biomassza-tüzelésű erőmű erdőterületet nem érint, erdőterület igénybevételére nem kerül sor, az erőmű üzemeltetése a hatásterületen található erdőterületekre káros hatással nincs.” Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 309-2/2006. számon polgári védelmi szempontból hozzájárulását adta. Indokolás: „Hatásköröm és illetékességem a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 25. § (2) bekezdésén, a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről szóló 48/1999. (XII.15.) BM rendelet 11. § (1) bekezdés k) pontján, környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 70. § bekezdésén, valamint a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet 3. számú mellékletén alapul. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 5132/1-TVF/2006. számon talajvédelmi szakhatósági állásfoglalását megadta. Indokolás: „A kérelem és a benyújtott dokumentáció tartalmi és formai szempontból megfelel a jogszabályi előírásoknak.” „Kérem, hogy az összevont eljáráshoz benyújtandó kérelem a fentiekben részletezett talajvédelmi követelményeket is tartalmazza. Mindezek betartása mellett a tervezett beruházás megvalósulását támogatom, talajvédelmi szempontok alapján ellene kifogást nem emelek. Szakhatósági állásfoglalásom építési munkák végzésére nem jogosít, és egyéb iratot nem pótol, valamint nem mentesíti az engedélyest az ügyben illetékes más hatóságok és az érintett termőföld tulajdonosok engedélyeinek, hozzájárulásainak beszerzési kötelezettsége alól. Szakhatósági állásfoglalásomat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 70. § (1) bekezdésében és a környezeti hatásvizsgálatról szóló, módosított 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében és 3.sz. mellékletében biztosított jogkörömben eljárva, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény talajvédelmi előírásai alapján, hatósági megkeresésre hoztam meg.” Szolnok Körzeti Földhivatal 10057/2006. számon a létesítmény kialakításához földvédelmi szempontból kifogást nem emelt. Indoklás: „A Szolnok, Ipari Parkba tervezett biomassza tüzelésű erőmű kialakításához az előzetes környezeti hatástanulmány alapján hozzájárulok, földvédelmi szempontból kifogást ellene nem emelek.”
A döntéshozatal előtt R. 7. § (1) bekezdés a) pontja értelmében a kérelmet és az előzetes tanulmányt megküldtem Szolnok település Jegyzőjének, mint a telepítés helye szerinti önkormányzat jegyzőinek, valamint az érintett Tószeg település Jegyzőjének.
10
A Jegyzők a R. 7. § (2) bekezdésben rögzítettek szerint a (3) bekezdés szerinti hirdetményt az iratok megérkezését követően harminc napig közszemlére tették. A R. 7. § (4) bekezdés értelmében a hirdetmény közszemlére, illetve közhírré tételét követő harminc napig a kérelem és az előzetes tanulmány megtekinthető volt az érdeklődők számára Szolnok és Tószeg települések Jegyzőinél, a Felügyelőségnél, valamint a Felügyelőség honlapján. Észrevételeket ez idő alatt lehetett benyújtani a Jegyzőknél, a Felügyelőségnél. Észrevétel az önkormányzat, sem a lakosság részéről nem volt. Az eljárásban ügyfélként részt vevő TISZA KLUB környezet- és természetvédő egyesület az EKHT-val kapcsolatos észrevételeit megtette. A R. 7. § (1) bekezdés b) pontja értelmében - a közérthető összefoglaló mellékelésével - értesítettem a kérelemről a telepítési hellyel szomszédos önkormányzatok jegyzőit. Egyúttal kértem, szíveskedjenek a R. 7.§ (1) bekezdés b) pontjában rögzítettek szerint tíz napon belül jelezni a Felügyelőségnek a település esetleges érintettségét. A Jegyzők nem jeleztek érintettséget. A Rendelet 28. § bb) pontja kimondja, hogy „az 1. és 2. számú mellékletben egyaránt szereplő tevékenység esetén a felügyelőség felhívja a környezethasználót, hogy nyilatkozzon arról, hogy az e rendelet szerinti környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonását vagy összekapcsolását kéri. A felügyelőség határozatát az e rendelet 5. § (2) bekezdés c) pontja szerint hozza meg.” A My-Tech Kft. 9/2006. számon nyilatkozott, melyben kérte a környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonását. Az eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam. A döntésemet a Ket. 71. § (1) bekezdése szerint - figyelemmel a Rendelet 28. § bb) pontjára és a 5. § (2) bekezdés c) pontjára - határozatba foglaltam. A környezeti hatásvizsgálati eljárás és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás összevonhatóságáról döntöttem. Továbbá a Rendelet 6. és 8. számú melléklete, valamint a TISZA KLUB környezet- és természetvédő egyesület észrevételei alapján meghatároztam a benyújtandó dokumentáció tartalmi követelményeit. A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § értelmében a fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A fellebbezési illeték mértékéről, valamint lerovásának módjáról az illetékekről szóló, többször módosított 1990. évi XCIII. törvény 29. § (4) bekezdés, valamint a XIII. melléklet rendelkezik. Határozatomról értesítést kapnak: 1./ My-Tech Kft. "VÉTÍVVEL" 1027 Budapest, Margit krt. 56. 3. em. 4. 2./ TISZA KLUB környezet- és természetvédő egyesület 5000 Szolnok, Szapáry u. 19. 3./ ÁNTSZ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Intézete 5000 Szolnok, Ady E. út 35-37. 4./ Szolnok Megyei Jogú Város Jegyzője 5000 Szolnok, Kossuth tér 9. 5./ Tószeg Község Jegyzője 5091 Tószeg, Rákóczi út 37.
11
6./ Állami Erdészeti Szolgálat Debreceni Igazgatóság 4025 Debrecen, Bajcsy Zs. u. 16. 7./ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 5000 Szolnok, József A. út 14. 8./ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat 5000 Szolnok, Vízpart krt. 32. 9./ Szolnok Körzeti Földhivatal 5000 Szolnok, Ostor u. 1/a 10./ Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 4024 Debrecen, Sumen u. 2. 11./ KÖTI-KTVF Hulladékgazdálkodási Osztály 12./ KÖTI-KTVF Vízvédelmi és Vízgazdálkodási Osztály 13./ KÖTI-KTVF Természet- és Tájvédelmi Osztály 14./ KÖTI-KTVF Levegőtisztaság-védelmi és Zajellenőrzési Osztály 15./ KÖTI-KTVF Hatósági Osztály (3552/MG) 16./ KÖTI-KTVF HNYR 17./ KÖTI-KTVF Irattár Szolnok, 2006. április 12.
Dr. Teszár László hatósági igazgatóhelyettes
Azonosító adatok: I. Ügyfélre vonatkozó információk: 1. Ügyfél neve: „My-Tech Invest” Bioenergetikai Beruházó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 2. Ügyfél címe: 1027 Budapest, Margit krt. 56. 3. em. 4. 3. Ügyfél KÜJ száma: 101778064 4. Ügyfél KSH számjele: 13523460-4011-113-01 II. Objektumra vonatkozó információk: 1. Objektum megnevezése: biomassza erőmű 2. Objektum címe: 5000 Szolnok, Ipari Park, Piroskai út 3. Objektum helyrajzi száma: 0937/84 4. Objektum KTJ száma: 101528150 5. Objektum EOV koordinátái (X:Y) 200730:731972
