Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mi n t I . f o kú h a t ó s á g 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu

Ikt.sz.: 4125- 24 /2011. Ea.: Katonáné Szikora Olga 56/523-408

E-mail: [email protected]

Tárgy:

Fegyvernek, Hermann Kft egységes környezethasználati engedélye

A Hermann Felületkezelő és Szolgáltató Kft. (5231 Fegyvernek, Kun Farkas út 9) Fegyvernek, Kun Farkas út 9. sz. alatti galvanizáló üzemre vonatkozóan egységes környezethasználati engedély kérelmére az alábbi döntést hoztam:

Határozat

Hermann Felületkezelő és Szolgáltató Kft. (5231 Fegyvernek, Kun Farkas út 9.) részére a Fegyvernek, Kun Farkas út 9. sz. alatti galvanizáló üzemben folytatott tevékenységre egységes környezethasználati engedélyt adok.

Az egységes környezethasználati engedély a jogerőre emelkedés napjától, az alábbi feltételek betartása mellett 2021. december 31-ig érvényes:

Azonosító adatok: 1.

2.

Az engedélyesre vonatkozó adatok: − Megnevezés: Hermann Felületkezelő és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság; rövidített név: Hermann Kft. − Székhely: 5231 Fegyvernek, Kun Farkas út 9. − KÜJ szám: 100275227 − Cégjegyzékszám: Cg.16 09 005702 − Statisztikai számjel (KSH): 11859217-2561-113-16 − Fő gazdasági tevékenység: TEÁOR’08 – 2561 Fémfelület-kezelés A tevékenység/létesítmény adatai: − Cím: 5231 Fegyvernek, Kun Farkas út 9. − Helyrajzi szám: Fegyvernek, 1541/3 hrsz. − EOV koordináták (X;Y): 211933; 762546 − KTJTelephely szám: 101545238 − KTJLétesítmény szám: 102308809

2 − − − − − − − −

Megnevezés: Fémek felületi kezelésére szolgáló létesítmény A tevékenység folytatásával érintett települések: Fegyvernek Termelési kapacitás: 30.000 m2/év kapacitású galvanizáló technológia Az alkalmazott kezelőkádak térfogata: 91,05 m3. Éves üzemidő: kb 3840 óra Alkalmazottak száma: 35 fő NOSE-P kód: 10501 A létesítményben előállított termékek: felületkezelt ipari alkatrészek, szerszámgépalkatrészek, mezőgazdaságigép-alkatrész, egyéb (gép)alkatrészek.

Az egységes környezethasználati engedély alapján folytatható tevékenység meghatározása: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 2.6. pontja: Fémek és műanyagok felületi kezelésére szolgáló létesítmények elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t.

I.

A tevékenységet jellemző adatok:

I.1. Alapanyag beszállítása A telephelyre tehergépkocsik szállítják be a kezelendő alkatrészeket a gyártóktól. A kezeléshez szükséges vegyszereket és segédanyagokat (pl. anódot stb.) kistehergépkocsival szállítják be a telepre. I.2. Fémbevonatok kialakítása A galvanizáló üzemben az ipari fémgyártmányok (acél, vas, réz stb. alkatrészek) felületére élettartam-növelő, korrózió ellen védő réteget alakítanak ki ill. az alumínium tárgyak felületén védő ill. esztétikus oxidréteget. A fémbevonatok vizes oldatokban lejátszódó kémiai és elektrokémiai folyamatok útján kerülnek a munkadarabokra, az utóbbiak esetén villamos egyenáram segítségével. Ugyancsak elektrolitikus úton polírozzák (fényesítik) a rozsdamentesacél-tárgyak felületét. A legyártott, bevonandó alkatrészeket előbb alkalikus, majd elektrokémiai zsírtalanító kádakban zsírtalanítják, majd gondos öblítés után kerülnek a savas pácoló kádba, ahol a fémoxidokat távolítják el a felületükről. Újabb öblítés után kerülnek a munkadarabok azokba a kádakba, ahol a fémfelvitel, rétegkialakítás történik. Ez lehet horganyozás, eloxálás. Az elektrolízist, illetve védőréteg-kialakítást követően újabb, gondos (többszöri) öblítés és szárítás következik. A kádak poli-propilén anyagúak, önhordó szerkezetűek. (Kivétel: a horganysorok szárító kádja, az eloxáló sorok tömítő kádja saválló acél). A technológiai sorok: függesztett horganysor I. − függesztett horganysor II. − automata horganysor − eloxáló sor (meglévő) − eloxáló sor (tervezett) − elektrokémiai polírozó sor

3

4

*Csarnokfűtés 95 kW-os fali hő-légfúvó **45 kW kondenzációs gázkazán ***13 kW-os Kübler gázégő

5

*Csarnokfűtés 95 kW-os fali hő-légfúvó **45 kW kondenzációs gázkazán ***13 kW-os Kübler gázégő

6

7

*Csarnokfűtés 45 kW-os kondenzációs gázkazán **45 kW technológiai kondenzációs gázkazán ***13 kW-os Kübler gázégő

8

*Csarnokfűtés 95 kW-os fali hő-légfúvó **45 kW kondenzációs gázkazán ***8,2 kW-os klíma berendezés ****13 kW-os Kübler gázégő

9

*Csarnokfűtés 45 kW-os kondenzációs gázkazán **45 kW kondenzációs gázkazán ***8,2 kW-os klíma berendezés ****13 kW-os Kübler gázégő

*Csarnokfűtés 95 kW-os fali hő-légfúvó **elektromos fűtőszál

1.1 Minőségellenőrzés: A galvanizálási technológia elvégzése után − a munkadarabokból történő mintavétel szokásos szabályai mellett − elvégzik a minőségellenőrzést. 1.2 Csomagolás: A galvanizált termékeknél fontos, hogy a termék felülete ne sérüljön. Ezt jelenleg kartonpapír és csomagolófólia használatával érik el. Nem minden termék csomagolása a jellemző.

10 1.3 Késztermék elszállítása: a késztermék kiszállítását teherautóval végzik. A rakodáshoz dízelüzemű targoncát használnak. 1.4. Ivóvíz és ipari víz termelés (vízellátás), felhasználás A galvánüzemben folytatott tevékenység során kommunális és technológiai vízigény jelentkezik. Vízellátás A telephely vízellátását/vízigényét a település közmű hálózatáról látják el. Üzemeltetője: Fegyverneki Vízmű és Községgazdálkodási Intézmény (5231 Fegyvernek, Felszabadulás út 175.).

Jellemző vízhasználatok: Kommunális vízfelhasználás: 1,6 m3/nap, technológia bővítését követően: 1,8 m3/nap Technológiai vízfelhasználás: 10,1 m3/nap, technológia bővítését követően: 16,5 m3/nap, az alábbi megosztás szerint:

Sorszám

Technológia

Vízigény (jelenlegi) 3

m /d

Vízigény (bővítés után) m3/d

1.

Függesztett horganysor I.

4,0

2.

Függesztett horganysor II.

4,5

3.

Eloxáló sor

1,6

4.

Automata horganysor (bővítés)

4,4

5.

Elektrokémiai polírozó (bővítés)

0,3

6.

Eloxáló sor (bővítés)

1,25

A kommunális vízigény meghatározása napi 40 l/fő vízigény alapján történt. A technológiai vízigény meghatározásánál figyelembe vették az öblítő kádaknál jelentkező vízigényt is.

Az ipari víz kezelésének technológiája Az alkalmazott technológiához szükséges sómentes vizet RO (reverz ozmózis) berendezéssel állítják elő. A berendezés teljesítménye 300l/h. 1.5. Szennyvíz, csapadékvíz keletkezési helyei, kezelési technológiája, végleges elhelyezése A Hermann Kft. a keletkező szennyvizek gyűjtésére, előkezelésére és végleges elhelyezésére, T/7021 vízikönyvi számon érvényes vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, amelyben a 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján előírásra kerültek a

11 kibocsátott szennyvíz minőségi paramétereire vonatkozó küszöbértékek. (Az engedély érvényességi ideje:2014. január 31.; határozat száma: 832-2/2009.) Az üzem működése során, alábbi szennyvizek keletkeznek: • A szociális/kommunális vízhasználatból keletkező kommunális szennyvizek • Technológiai szennyvizek Kommunális szennyvíz Kommunális szennyvizek az irodában, öltözőkben és egyéb szociális helyiségekben keletkeznek. A kommunális szennyvíz napi mennyisége jelenleg 1,6 m3, a bővítést követően, várhatóan 1,8 m kommunális szennyvíz keletkezik majd. A keletkező kommunális szennyvizet 5 m3-es földbesüllyesztett, zárt acéltartályban gyűjtik, majd a településen üzemelő települési folyékony hulladékkezelő telepre szállítják tengelyen. (Fegyvernek nagyközség jelenleg nem rendelkezik szennyvízelvezető csatornahálózattal.). A folyékony hulladékkezelő telep üzemeltetője a Fegyverneki Vízmű és Községgazdálkodási Intézmény (5231 Fegyvernek, Felszabadulás út 175.). A szennyvízgyűjtő tartály korrózióvédelemmel rendelkezik. Technológiai szennyvizek Az üzemben a technológiai kádsoroknál folyamatosan öblítővizek, szakaszosan koncentrátumok keletkeznek, az alábbi forrásokból: - technológiai savas-lúgos szennyvizek - technológiai CrVI tartalmú szennyvizek A keletkező technológiai szennyvizek átlagos mennyisége: 700 l/h. A szennyvízkezelés műtárgyai: 1. Savas-lúgos szennyvízgyűjtő a technológiai sorokról 2. Savas-lúgos szennyvízgyűjtő a technológiai sorokról 3. CrVI tartalmú szennyvízgyűjtő a technológiai sorokról 4. pH beállító reaktor 5. pH beállító reaktor 6. Ferde lemezes ülepítő 7. Kavicsszűrő 8. Végioncserélő (Zn és Cr szelektív) 11. Előtisztított ipari szennyvíz puffer tároló tartály Bővítést követően beüzemelésre kerül: pH beállító reaktor tartály: 8 m3 ; 2db ferdelemezes ülepítő: 2 m3/R; 1 db szűrőprés: 1 db A szennyvízkezelő berendezések megvalósítására a Hermann Kft. a Felügyelőség 66196/2011. számú vízjogi létesítési engedélyével rendelkezik. Iszapkezelés műtárgyai: 9. Iszap sűrítő 10. Iszap keretes szűrőprés

12 A szennyvízkezelőbe csak ipari szennyvíz kerül bevezetésre. A horganyzó- és eloxáló sorokról, folyamatosan öblítővizek és szakaszosan koncentrátumok keletkeznek. A szennyvízkezelés lényege, hogy a technológiához használt nehézfémek (cink, króm) hidroxid csapadék formájában leválasztásra kerüljenek, majd ülepedés, szűrés és végion csere után a tisztított szennyvízben lévő szennyezőanyag, az engedélyben meghatározott határérték alá csökkenjen. A szennyvíztisztítás folyamata: A folyamatosan és szakaszosan keletkező savas és lúgos szennyvíz gyűjtését az 1 és 2 jelű (1 m3-es) műanyag tartályban végzik. A CrVI tartalmú szennyvizeket a 3 (1 m3-es) jelű tartályban gyűjtik, majd nátrium-ditionit hozzáadásával CrIII redukálják (a kezelés eredményének ellenőrzése difenil-karbaziddal). Az 1, 2 és 3 jelű tartályból a szennyvíz a 4 vagy 5 jelű pH beállító reaktorba (egyenként 8 m3-es) kerül, ahol 20 %-os sósav, illetve 20 %-os nátrium-hidroxid adagolással megtörténik a pH beállítása. A csapadék ülepedésének elősegítése érdekében a reaktorba flokkuláló szert adagolnak. A reaktorok szakaszos üzemelésűek. A pH beállító reaktorból szivattyú továbbítja a vizet a 6 jelű ferde lemezes ülepítőbe. A tisztított szennyvíz a ferdelemezes ülepítő után a kavicsszűrőn (zeolitszűrő, 7) és a végioncserélőn (8) keresztül a 20 m3-es előtisztított szennyvízgyűjtő tartályba (11) kerül. Az összegyűjtött technológiai szennyvíz ugyancsak a települési folyékony hulladékkezelő telepen kerül végleges elhelyezésre. Az iszapkezelés folyamata: A reaktorokban, illetve a ferdelemezes ülepítőben keletkező iszapot az iszapsűrítőbe (9), innen az iszap a keretes szűrőprésre (10) kerül, ahol földnedves állapotúra tömörítik. A rendszer működtetése: automatikus, szakaszos üzemelésű. A telephelyen keletkező kommunális, és tisztított ipari szennyvíz tárolása majd elszállítása egymástól elkülönítve történik. 1.6. Csapadékvíz keletkezése és elvezetése A galvanizáló üzem épületeiről és a telephely betonfelületeiről (udvar) lekerülő csapadékvizeket a település csapadékvíz elvezető rendszerébe vezetik. A csapadékvizek szennyeződése kizárható. 1.7. Fűtés, technológiai hőellátás, levegőtisztaság-védelem: A galvanizálási technológiákban, illetve a műhelyek fűtésénél alkalmazott hőtermelő egységek egyenkénti névleges hőteljesítménye nem éri el a 140 kW értéket, és a tüzelő berendezések füstgáz elvezetése külön-külön kürtőkkel biztosított. Mind a Galvánüzem I. (függesztett horganysor I., függesztett horganysor II., eloxálósor), mind a Galvánüzem II. (automata horganysor, elektrokémiai polírozó sor, tervezett eloxálósor) technológiai sorainál a felszabaduló savas, lúgos gőzök elszívását elszívórendszerrel végzik. A technológiából elszívott levegőt galvánüzemenként egy-egy CSN típusú cseppleválasztó berendezésen vezetik keresztül, majd a tisztított elszívott levegő kürtőkön, azaz a P1 és P2 jelű pontforrásokon keresztül jut a környezetbe.

13 II. Potenciális szennyezőforrások, kibocsátások 2.1 A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok Megnevezés

reve eltávolítására használt savak közelebbről nem meghatározott savak (kénsavas páclé) vegyes galvániszap lúgos zsírtalanító (pácolásra használt lúgok) veszélyes anyagokat tartalmazó zsírtalanítási hulladék horgany elektrolit vegyszerrel szennyezett műanyag kanna veszélyes anyagokkal szennyezett abszorbensek, szűrőanyagok (ideértve a közelebbről nem meghatározott olajszűrőket), törlőkendők, védőruházat (olajos rongy)

EWC kódszám

mennyiség

11 01 05* 11 01 06* 11 01 09* 11 01 07* 11 01 13* 12 01 09* 15 01 10*

~9 ~10 ~53

15 02 02*

(t/év)

}~51 ~6,6 ~1,7 ~0,50

A veszélyes hulladékok üzemi gyűjtőhelye vegyszerálló, szilárd burkolattal ellátott, 1% lejtésű padozattal az összefolyóhoz, amelyet kármentő aknába kötöttek be. Az aknából az esetlegesen összegyűlt vegyszermaradványt szinttartó-szivattyúval emelik át a szennyvíztisztító tartályába. 2.2 A tevékenység során keletkező termelési nem veszélyes hulladékok Megnevezés

technológiai szennyvíz

EWC kódszám

mennyiség

16 10 02

~6.266

EWC

mennyiség

kódszám

(t/év)

20 03 01 20 03 99

~410 ~10

(t/év)

2.3 A tevékenység során keletkező kommunális hulladékok Megnevezés

Kevert települési hulladék Kommunális szennyvíz

A szennyvizet gyűjtőaknában gyűjtik és folyamatosan szállítják a települési szennyvíztisztítóba. A Szilárd kommunális hulladékokat műanyag gyűjtőedényben gyűjtik és közszolgáltatónak adják át. 2.4 Légszennyező pontforrások, kibocsátott szennyező anyagok Légszennyező pontforrások P1 galvanizálósor kürtője

P2 galvanizálósor kürtője

Kibocsátott szennyező anyagok Cink és vegyületei (mint Zn) Króm és vegyületei (mint Cr) Sósav és egyéb szervetlen gáznemű klór vegyületek Nátrium-hidroxid Kénsav Cink és vegyületei (mint Zn) Króm és vegyületei (mint Cr) Sósav és egyéb szervetlen gáznemű klór vegyületek

Tömegáram (kg/h) 0,000045 0,00000227 0,0071 0,0014 0,035 0,000032 0,00000164 0,0052

14 Nátrium-hidroxid Kénsav

0,00099 0,025

Hatásterület A dokumentációban elvégzett számítások szerint a P1 és P2 pontforrások együttes hatásterülete a kénsav légszennyezőanyag vonatkozásában a legnagyobb, mely a pontforrásokat összekötő szakasz felezőpontja köré írható 39,5 m-es sugarú körön belül van. 2.5 Vízszennyező anyagok és azok indikátorai: A telephelyen keletkező kommunális és technológiai szennyvizek a település folyékony hulladékkezelő telepére tengelyen (szippantós kocsikkal) kerülnek elszállításra. Fegyvernek nagyközség jelenleg nem rendelkezik szennyvízelvezető csatornahálózattal. A kibocsátott technológiai szennyvíz szennyező anyag tartalmának vizsgálata az alábbi komponensekre irányul: pH, fajlagos vezetőképesség, dikromátos oxigénfogyasztás (KOIk), összes oldott anyag és izzítási maradéka, szerves oldószer extrakt (olajok, zsírok), 10’ülepedő anyag, összes cink, összes króm, króm VI., összes réz, összes kobalt, összes alumínium, aktív klór, szulfidok, toxicitás (hal), adszorbeálható szerves kötésű halogének (AOX). A folyamatosan elvégzett laboratóriumi vizsgálatok szerint, határérték túllépés az előírt mintavételi helyen, a meghatározott komponensekre nem jellemző.

2.6. Felszín alatti víz -, talaj-, földtani közeg védelme:

A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13. § (1) a) pontja szerint a telephelyen, galvanizálási technológia folytatása során, szennyezőanyag elhelyezése valósul meg, az egyes felületkezelő sorok kádjaiban, valamint a technológiai műveletekhez felhasznált vegyszerek tárolása és a keletkező technológiai szennyvizek előkezelése és gyűjtése folyamán. Az engedélyes Fegyvernek, Kun Farkas út 9. sz. alatti telephelyén a Tisza/7021 vízikönyvi számon, 6196-12/2006. iktatószámon vízjogi létesítési engedély kapott víz- és szennyvízkezelésére szolgáló műtárgyak létesítésére. A műtárgyak beépítése után megtörtént azok műszaki átadása, majd a műtárgyak hatékonyságának ellenőrzésére próbaüzemet tartottak. A fenti számú határozatban foglaltaknak megfelelően, megvalósulási dokumentáció és a próbaüzemi zárójelentés benyújtásával, az engedélyes benyújtotta a vízi létesítményekre vonatkozóan a vízjogi üzemeltetési engedély kérelmét, valamint ahhoz csatolta a 219/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet. 4. sz. melléklet alapján összeállított elővizsgálati dokumentációt. Az engedélyes a Felügyelőséggel egyeztetett, 2 db mintavételi pontból talaj és talajvíz mintavételezést, és vizsgálatot végzett, melynek eredményei alapján elkészítette az elővizsgálati dokumentációt. A vizsgálatokat talajra vonatkozásában mindkét mintavételi pontban: réz, cink, alumínium, kadmium, kobalt, króm, nikkel, ólom, arzén, ón és ezüst komponensekre,

15 a talajvíz vizsgálatát mindkét mintavételi pontban: pH, KOI, SZOE, vezetőképesség, összes oldott anyag és izzítási maradéka, arzén, ólom, kadmium, összes króm, kobalt, réz, cink, nikkel, ezüst, ón, alumínium és könnyen felszabaduló cianid komponensekre végezték el. A vizsgálati eredmények alapján a vizsgált komponensek talaj vonatkozásában egy esetben sem, talajvíz tekintetében pedig az ólom koncentrációk haladták meg a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben foglalt „B” szennyezettségi határértéket (az 1F fúrási pont esetében 1,2-szeresen, a 2F fúrási pont esetében 1,8-szorosan). A 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet alapján Fegyvernek település a „2” érzékeny területi kategóriába tartozik. A vizsgált terület lokálisan szintén a „2” érzékeny területi kategóriába tartozik. Az elővizsgálati dokumentáció alapján a vízjogi üzemeltetési engedéllyel egybefoglalva a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 13.§ (1) bekezdés c) pontja alapján szennyezőanyag elhelyezési engedély is kiadásra került. Az engedély száma:832-2/2009. Érvényes: 2014. január 31.

III. Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések, intézkedési terv, teljesítési határidők. Hulladékgazdálkodási szempontból: −

Az üzemben alkalmazott fémfelület-kezelési technológiának az elérhető legjobb technikához történő megfeleltetése és részletes értékelése az 1. számú mellékletben szerepel.

IV. Az üzemeltetés feltételrendszere 4.1 Határértékek A megállapított kibocsátási határértékeket ezen határozat mellékletei tartalmazzák. 4.1.1 Levegőtisztaság-védelmi határértékek A megállapított határértékek 2012. január 1-től mindaddig érvényesek, amíg az I. fokú környezetvédelmi hatóság ismételt eljárásban újabb határértéket nem állapít meg. A mg/m3-ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású véggázra vonatkoznak. A kibocsátási határértékeket ugyanabba az osztályba tartozó több anyag együttes, egy időben történő kibocsátása esetén is be kell tartani. 4.1.2 Közcsatornára bocsátott ipari és kommunális szennyvizek minőségi paramétereire vonatkozó előírások: A kibocsátott szennyvíz minőségi paramétereinek, a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet által előírt küszöbértékeket kell kielégítenie. A küszöbértékek a T/7021 vízikönyvi számú vízjogi üzemeltetési engedélyben kerültek előírásra, az alábbiak szerint:

16 Technológiai szennyvíz Koncentráció 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Komponens pH* Dikromátos oxigénfogyasztás, KOIk* Szerves oldószer extrakt (hexán)* Összes só (összes oldott anyag és izzítási maradéka)* 10’ ülepedő anyag* Szulfid** Aktív klór** Toxicitás (hal)*** Összes arzén** Összes ólom** Összes kadmium** Összes króm** Króm VI** Összes kobalt*** Összes réz** Összes cink** Összes nikkel** Összes ezüst** Összes ón** Összes alumínium*** Könnyen felszabaduló cianidok** Adszorbeálható szerves kötésű halogének (AOX)**

6,5-10 1000 mg/l 50 mg/l 2500 mg/l 150(2) m3/m3 1,0 mg/l 0,5 mg/l 4 0,1 mg/l 0,5 mg/l 0,2 mg/l 0,5 mg/l 0,1 mg/l 1,0 mg/l 0,5 mg/l 2,0 mg/l 0,5 mg/l 0,1 mg/l 2,0 mg/l 3 mg/l 0,2 mg/l 1 mg/l

(2)

Csak, ha a 10 perces ülepedésnél a lebegőanyag tartalom nagyobb, mint 5 x10-3 m3/m3 * A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4.sz. melléklete alapján. ** A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1 számú melléklet III. rész 33. (1 galvanizálás) fejezet alapján. *** A 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 5 számú melléklet alapján meghatározott egyedi határértékek.

4.2 Az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékkezelésre vonatkozó előírások 4.2.1 Felszíni vizek A szennyvízkezelés lényege, hogy a technológiához használt nehézfémek (cink, króm) hidroxid csapadék formájában leválasztásra kerüljenek, majd ülepedés, szűrés és végion csere után a tisztított szennyvízben lévő szennyezőanyag, az engedélyben meghatározott határérték alá csökkenjen. A reaktorokban, illetve a ferdelemezes ülepítőben keletkező iszapot az iszapsűrítőbe (9), innen az iszap a keretes szűrőprésre (10) kerül, ahol földnedves állapotúra tömörítik. A telephelyen és közvetlen környezetében nincs tó vagy élővízfolyás. A keletkező szennyvíznek az élővízre csak közvetett hatása lehet. A telephely szennyvizét kezelés után a település folyékony hulladék kezelő telepére szállítják tengelyen (szippantó kocsival), A folyékonyhulladék kezelő telepről kikerülő tisztított szennyvíz befogadója, a telep mellett lévő utótisztító tó.

17 -

-

A fentiek szerint előkezelt és a tengelyen elszállított szennyvizekre vonatkozóan, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet, valamint a kapcsolódó 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet és a 27/2005. ((XII.6.) KvVM rendelet vonatkozó szabályzásit kell betartani. A kibocsátott engedélyezett szennyvízmennyiség az üzem T/7021 vízikönyvi számú vízjogi üzemeltetési engedélyben került rögzítésre. Érvényes határozat száma: 832-2/2009.

4.2.2. Felszín alatti vizek, talaj A felszín alatti vizek védelméről szóló, többször módosított, 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 2.sz. melléklete és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII:25.) KvVM rendelet értelmében, a felszín alatti vízminőség-védelmi prioritás szempontjából a telephely a „2” azaz érzékeny kategóriába sorolt területen fekszik. A T/7021 vksz.-ú, 832-2/2009. számon kiadott vízjogi üzemeltetési engedélybe foglalt szennyezőanyag elhelyezési engedély alapján, az alábbiakat kell betartani: - Tekintettel arra, hogy az elővizsgálat során vett talajvízminták vizsgálati eredményei, a csak ólom vonatkozásában haladta meg kismértékben a 6/2009. (IV.14.) KvVMEüM-FVM együttes rendeletben előírt B) szennyezettségi határértékeket, állandó monitorig (talajvízfigyelő kút) létesítése nem szükséges. - A szennyezőanyag elhelyezési tevékenységet négyévente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentációt Felügyelőségünkre be kell nyújtani engedélyezésre, a vízjogi üzemeltetési engedély érvényességének felülvizsgálatával egyidejűleg. A felülvizsgálati dokumentációnak tartalmaznia kell a jelen szennyező anyag elhelyezési engedélyben foglaltakhoz képest történt változásokat, tényleges állapotokat tükröző adatokat. A felülvizsgálat alkalmával, a korábbi engedélyezési eljárás során alkalmazott mintavételi helyeken ismételten kérjük vizsgálni a talajvíz minőségének állapotát, az elővizsgálat alkalmával vizsgált komponensekre, melyet kérünk kiegészíteni a klorid vizsgálatával. - A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának az engedélyben rögzített jellemzői, illetve annak a felszín alatti vízre, földtani közegre gyakorolt hatásainak változásairól – a változást követő tizenöt napon belül – tájékoztatni kell a felügyelőséget. A 16. § (1) bekezdés szerinti alap-adatlap tartalmát érintő változásokat az alap-adatlapon kell közölni. - A telephelyen folytatott tevékenységet (szennyező anyagok tárolása/elhelyezése, anyagmozgatás, stb.) úgy kell végezni, hogy szennyező anyag talajba, talajvízbe ne kerüljön, illetve ne okozhassa a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát.

4.2.3. Hulladékgazdálkodás − A véletlenszerű elfolyások megakadályozására védelmi eszközök, kezelésére műszaki berendezések állnak rendelkezésre. Ezek karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. − A vegyszeres göngyölegek esetében törekedni kell az újrahasználatra. − A tevékenység végzése során biztosítani kell a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a keletkezett hulladékok hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását.

18 − −

−

− −

A tevékenység végzése alatt a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. A technológiai folyamatok és a veszélyes hulladékok gyűjtése során a környezetszennyezés/károsítás lehetőségét is ki kell zárni. A keletkező veszélyes hulladékokat szükség szerint –, de évente legalább egyszer – az adott hulladék kezelésére érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelő szervezetnek kell átadni, megfelelően kitöltött „SZ” kísérőjegy alkalmazása mellett. A begyűjtési/szállítási engedély meglétéről a hulladék tulajdonosának meg kell győződnie. A tevékenység, a szennyvízkezelési műveletek során keletkező, valamint az esetlegesen előforduló veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. A telephelyen végzett tevékenység technológiai folyamatait szabályozó üzemeltetési szabályzatot, ill. a vízminőség-védelmi kárelhárítási szabályzatot ismertetni kell minden érintett dolgozóval. A hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozóan a hulladékkezelő szervezetekkel kötött szolgáltatási szerződéseket a környezetvédelmi hatósági engedélyek függvényében felül kell vizsgálni, és azokat szükség szerint aktualizálni kell.

4.2.4 Levegőtisztaság-védelem − A forrás(ok) üzemeltetése során tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. − Az előzőekben megállapított határérték(ek) a technológia légszennyező anyag kibocsátása során nem léphetők túl. − A tisztítóberendezéseket a technológiai előírásoknak megfelelően gondosan és folyamatosan üzemeltetni kell, valamint gondoskodni kell karbantartásukról. − A légszennyező források üzemeltetését az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazásával kell végezni. − Üzemeltető köteles a részére megállapított levegővédelmi követelmények megtartását rendszeresen ellenőrizni. 4.2.5 Energiagazdálkodás − A tevékenység végzése során törekedni kell az energia hatékony felhasználására, az energiafelhasználás csökkentésére. − A tevékenységhez szükséges, de levegőterhelést okozó anyagok felhasználását minimalizálni kell. − Az eljáráshoz szükséges anyagokat és az energiát hatékonyan kell felhasználni. 4.3 Mérés-ellenőrzés (monitoring), nyilvántartás, adatszolgáltatás 4.3.1 Felszíni vizek A település folyékony hulladék kezelő telepére szállított szennyvizek minőségét illetve a szennyvízkezelés hatékonyságát a Hermann Kft., a felszíni vizek védelméről szóló

19 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírása alapján, önellenőrzési terv alapján havonta ellenőrzi. Az önellenőrzési terv a felügyelőség 832-4/2009. számú határozatával került jóváhagyásra, érvényessége a használt-és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet szerint. A monitorozásnak ezt a módját a későbbiek során is folytatni kell, a jóváhagyó határozatban foglalt előírások betartásával. 4.3.2. Felszín alatti vizek A felület előkészítés, előkezelés és a szennyvízkezelés során a szennyező anyagok környezetbe jutása szinte kizárt, előfordulása csak rendkívüli esetekben (havária) lehetséges. A kezelési folyamatokat zárt épületben, szigetelt padlóval (vízzáró beton burkolat) ellátott üzemcsarnokokban végzik, valamint a kezelésekhez felhasználandó alapanyagokat ugyancsak zárt helyen, zárt csomagolásban, szigetelt padlóval ellátott helyiségben tárolják, így a felszín alatti víz, földtani közeg veszélyeztetése nem áll fenn. 4.3.3. Hulladékgazdálkodás − A keletkező hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív feladatokat és adatszolgáltatási kötelezettségeket folyamatosan, a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, illetve az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló Európai Parlament és Tanács 166/2006/EK rendeletének előírásai szerint kell teljesíteni. − A Hgt. 51. §-a szerint, a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendeletben meghatározott módon és tartalommal kell a tevékenység során keletkező vagy másnak átadott hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani, és bejelentést tenni. − A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeknek a Vhr. 6. §-a a) és b) pontjában meghatározottak szerint kell eleget tenni. − A Hgt. 37. § alapján a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendeletnek megfelelő egyedi hulladékgazdálkodási terv készítését, ill. annak háromévente előírt felülvizsgálatát a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteni. 4.3.4. Levegőtisztaság-védelem 1. Az üzemeltető köteles a telephelyén működő „galvanizálás” technológiához tartozó P1 és P2 galvanizálósor kürtője pontforrások cink és vegyületei Zn-ként, kénsav, króm és vegyületei Cr-ként, nátrium-hidroxid és sósav szennyező anyagok kibocsátását időszakos mérésekkel ellenőriztetni. 2. A mérési jegyzőkönyvet − króm és vegyületei Cr-ként légszennyezőanyagra vonatkozóan évente első alkalommal 2013. március 31-ig. − a többi légszennyezőanyagra vonatkozóan ötévente első alkalommal 2017. március 31-ig a tárgyévet követő év március hó 31. napjáig a légszennyezés mértéke éves jelentéssel egyidejűleg kell megküldeni a Felügyelőségnek 3. A szükséges mérési időtartam:

20 a) Folyamatosan működő technológiáknál, időben gyakorlatilag egyenletes kibocsátások esetén: - folyamatos üzemű mérőműszerrel történő, zavartalan, állandósult üzemállapot melletti mérésnél, üzemállapotonként legalább háromszor 30 perc, de a vizsgálati időszak lecsökkenthető 3x15 percre, ha a folyamatosan mért szennyező komponensek eltérése az átlagtól nem haladja meg az átlag 6 %-át és nem éri el a határérték 50 %-át; - szakaszos mintavétellel történő mérésnél legalább 3 db értékelhető minta szükséges, egyenként legalább 30 perces mintavételi idővel, ha azt a technológia lehetővé teszi. Amennyiben a vizsgált légszennyező anyag koncentrációja nagyságrendileg azonos a kimutatási határral, akkor a mintavételi időt úgy kell megnövelni, hogy a vonatkozó határérték betartása a mérési hiba figyelembe vétele esetén is egyértelműen eldönthető legyen. b) Időben ciklikusan változó kibocsátású technológiáknál: - a mérések időtartamát, a mintavételek számát – a ciklusok időtartamától függően – úgy kell megválasztani, hogy a mérési eredmények reprezentatívak legyenek, de legalább három ciklus kibocsátása kerüljön meghatározásra. c) Időben rendszertelenül változó kibocsátások esetén:a mérés időtartama legalább 6 óra. Az üzemviteli körülményeket minden esetben pontosan rögzíteni szükséges. 4. A mérések során alkalmazandó mérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége biztosítva legyen. 5. A mérések során a pontforrásokhoz csatlakozó valamennyi berendezésnél átlagos üzemviteli körülményeket kell biztosítani. 6. Mérést csak olyan mérőszervezet végezhet, amely megfelel a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 8. § (1) bekezdésében foglalt minőségirányítási követelményeknek, és rendelkezik olyan mérőeszközzel, amely megfelel a 21. § (2) bekezdésében foglalt típusjóváhagyásnak. 4.3.5. Üzemnapló Az üzemeltető köteles napra készen üzemnaplót vezetni. Az üzemnaplónak tartalmaznia kell: − a technológiai berendezések üzemidejét, − a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét, és időtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket, − a kibocsátásra jelentős hatást gyakorló karbantartások (javítások) idejét és időtartamát, valamint a karbantartás eredményeképpen bekövetkező kibocsátásváltozást, − a kibocsátások ellenőrzésének formáját, a mérés időpontját, gyakoriságát és időtartamát, valamint végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és adatait, − a kibocsátás ellenőrzését végző szervezet megnevezését, a mérési vagy vizsgálati jegyzőkönyv számát vagy jelét, − a káresemények és kárelhárítási beavatkozások, intézkedések időbeli dokumentálása, vízminőségi kárelhárítási napló, − írásos karbantartási program,

21 −

az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása.

4.3.6. Éves működési terv Tárgyév január 31-ig a következő tartalommal kell a Felügyelőségre benyújtani: − − − − −

a tervezett tevékenységek részletes ismertetése (ütemezés, volumen stb.) a technológiában várható, módosítások a várható éves anyagfelhasználás a várható kibocsátások a várható beruházások

4.3.7. Éves zárójelentés A kibocsátásra jellemző adatokról az üzemnaplóban rögzített mérési eredmények alapján évente összefoglaló jelentést kell készíteni és legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig a Felügyelőségnek meg kell küldeni. Az éves zárójelentéshez csatolni kell még: − a március 1-ig, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet és a 164/2003.(X. 18.) Korm. rendelet szerint benyújtott éves bejelentések borítólapjainak másolatát. − Az éves zárójelentéshez csatolni kell a használt-és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet 17. §. által előírt, a rendelet 4. sz. melléklete szerinti VÉL adatlapokat. − A légszennyező források tényleges szennyezőanyag kibocsátásáról évente a tárgyévet követő március 31-ig éves levegőtisztaság-védelmi jelentést kell benyújtani a felügyelőségnek a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 7. számú melléklete szerinti adattartalommal. 4.3.8. Önellenőrzési terv A közcsatornára bocsátott szennyvíz minőségét, a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 27. §-a értelmében, önellenőrzés keretében az üzem köteles ellenőrizni. Az önellenőrzés rendjét és feltételeit a Felügyelőség által 832-4/2009. számon elfogadott önellenőrzési terv tartalmazza. A közcsatornába kibocsátott szennyvíz mintavételi helye: az előtisztított technológiai szennyvíz 20 m3-es puffer tároló tartály leeresztő csonkja. A telephelyen működő szennyvíz előkezelőből kibocsátott tisztított (előtisztított) szennyvíz minőségi paramétereinek vizsgálatát - más szennyvizekkel való elkeveredés előtt - az önellenőrzés keretén belül kell végezni, a vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározott komponensekre. Az önellenőrzés keretében végzett vizsgálatok eredményét legkésőbb a mintavételt követő 20 napon belül meg kell küldeni a szolgáltatónak (Fegyverneki Vízmű és Községgazdálkodási Intézmény, 5231 Fegyvernek, Felszabadulás út 175.). Az önellenőrzési terv szerinti éves vizsgálati időpontokat a tárgyévet megelőző év november 30-ig be kell megküldeni a Felügyelőségnek, mely bejelentés nem minősül az önellenőrzési terv módosításának. A kibocsátásra jellemző adatokról évente az összefoglaló jelentést kell készíteni az üzem-naplóban rögzített mérési eredmények alapján, valamint a 27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet 4. melléklete szerinti adatlapokat (VÉL-lapok) kitölteni és ezeket a tárgyévet követő év március 31-ig a Felügyelőségnek megküldeni.

22 4.3.9. Változások bejelentése − A környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV. 24.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdés alapján a környezetvédelmi alapnyilvántartásban rögzített adatok megváltozását − a változást követő 15 napon belül, − a 8. § (1) bekezdésben meghatározott módon be kell jelenteni. − Ha a tevékenység megváltozása következtében a hulladékos adatszolgáltatási kötelezettség megváltozik, azt írásban, a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés szerint jelenteni kell. Az (1) bekezdés szerinti adatok változását pedig 30 napon belül az adatlapok ismételt megküldésével kell bejelenteni. − Az üzemeltető a levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatás adatlap (alapbejelentés) bármely adatának megváltozása esetén a bekövetkezett változásokat 30 napon belül az arra rendszeresített nyomtatványon a felügyelőségnek bejelenteni köteles. 4.3.10. A kibocsátás-ellenőrzés adatait, részeredményeit és az üzemnaplót, valamint az éves jelentéseket az üzemeltető öt évig köteles megőrizni. 4.4 Balesetek megelőzése, karbantartás, kárelhárítás, rendeltetéstől eltérő üzemi állapotok − A rendkívüli események megelőzésére, illetve a környezetterhelés csökkentésére intézkedéseket kell tenni. − A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli szennyezést. − Minden olyan berendezést, melyet a létesítményben működtetnek, és amelynek meghibásodása káros hatással lehet a környezetre, jó működési állapotban kell tartani, gondosan kell üzemeltetni. A gépeket, berendezéseket rendszeresen karban kell tartani. − Az engedélyes köteles vezetni az alábbi dokumentációkat: írásos karbantartási program, az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása. − Bármilyen környezetszennyezéssel kapcsolatos rendkívüli eseményről a felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell. − Rendkívüli üzemállapot, havária esemény esetén a szennyvízképződéssel járó tevékenységeket fel kell függeszteni. − A telephelyre vonatkozó üzemi vízminőségi kárelhárítási tervet a Felügyelőség 23054/2011. számú határozatával - előírásokkal - jóváhagyta. A telephelyen felmerülő, üzemi vízminőségi kárelhárítási munkálatok során, a jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervben foglaltak szerint kell eljárni. Ezen túlmenően kérjük maradéktalanul betartani a fenti számú határozat havária eseményeken kívüli helyzetekre vonatkozó előírásait. − Rendkívüli események esetén a jóváhagyott vízminőségi kárelhárítási tervben foglaltaknak megfelelően kell a szükséges beavatkozásokat elvégezni. A kárelhárítási tervet a technológiában, ill. az üzemeltetési körülményekben bekövetkezett jelentősebb változás esetén módosítani szükséges. − Az üzem területén esetlegesen bekövetkező havária-esemény során az elfolyó/elcsöpögő/kiszóródó veszélyes anyagokat, veszélyes hulladékokat össze kell gyűjteni, illetve a veszélyes anyag/hulladék kémiai és fizikai tulajdonságainak figyelembevételével arra alkalmas felitató anyaggal kell a mentesítési munkálatokat végezni. − A keletkező felitató-anyagot a továbbiakban veszélyes hulladékként kell kezelni. Hulladékkal történt szennyeződés esetén minden esetben kötelesek az érintett terület mentesítéséről és az eredeti környezeti állapot visszaállításáról gondoskodni.

23 4.5 Általános menedzsment technikák 4.5.1 Környezeti menedzsment A létesítmény üzemeltetésére vonatkozóan környezetvédelmi belső irányítási rendszert kell kialakítani. A környezetvédelmi feladatok vezetésére, irányítására felelőst kell kinevezni. Biztosítani kell, hogy a felelős személy elérhető legyen a Felügyelőség felügyelői számára a létesítménnyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. A létesítményben tevékenykedő munkavállalók környezetvédelmi teendői, tevékenysége, felelőssége személyre szabottan is meghatározandó, munkaköri, kezelési, üzemeltetési leírásokban, szabályzatokban rögzítendő. 4.5.2 Környezetvédelmi megbízott alkalmazása A környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendeletben és a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben foglaltakat figyelembe véve a tevékenysége során a megfelelő képesítéssel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni. Biztosítani kell, hogy a megbízott elérhető legyen a Felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. A környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet értelmében környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni. 4.5.3 Képzési rendszer működtetése Megfelelő eljárást kell kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készíteni. 4.5.4 Panaszbejelentések kezelések Az engedélyeshez benyújtott panaszbejelentéseket nyilvántartásba kell venni, az azokban foglaltakat ki kell vizsgálni. A vizsgálat eredménye alapján a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről a panaszost, valamint a Felügyelőséget értesíteni kell. V. Hatáskörrel rendelkező, illetékes szakhatóságok előírásai Jász-Nagykun-Szolnok Megyéi Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyéi Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, a Hermann Kft. fegyverneki telephelyén lévő galvánüzem bővítése miatti egységes környezethasználati .engedélykérelmére indult ügyében - a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresése . alapján - az engedély megadásához környezet-egészségügyi szempontból hozzájárul. VI. A létesítmény felhagyására vonatkozó előírások − A tevékenység tervezett felhagyása esetén, a tervezett időpontot 6 hónappal megelőzően a felhagyás szándékát be kell jelenteni a Felügyelőségnek. − A tevékenység megszüntetése/felhagyása esetén a berendezéseket (amennyiben az indokolt) ki kell tisztítani és az ebből keletkezett, valamint a telephelyen lévő valamennyi hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról gondoskodni kell. − A tevékenység felhagyása esetén, amennyiben fennáll a levegőterhelés veszélye a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

24 VII. Az engedély felülvizsgálata Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezetvédelem általános szabályairól szóló, többször módosított 1995. évi LIII. törvény 75.§-ában rögzített - környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint, valamint figyelemmel – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló - 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20.§ (8) bekezdésben foglaltakra felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentáció benyújtási határideje: 2016. december 31 A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is el kell végezni, ha: − a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy a környezethasználó - tevékenységében – jelentős változást kíván végrehajtani, − az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek követelmények előírása szükséges, − a tevékenység olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja − a tevékenység során jelentős szennyeződés következik be.

VIII. Jogkövetkezmények − A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 26. § alapján: az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a Felügyelőség kötelezni fogja a környezethasználót (engedélyest) 200 000,- Ft-tól 500 000,- Ft-ig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel az intézkedési terv készítésére, vagy környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. − Amennyiben a környezethasználó a kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget, a Felügyelőség a tevékenységet korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja és az üzemeltetőt a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően 50-100 000,- Ft/nap bírság megfizetésére kötelezheti. − A kötelezettségek önkéntes végrehajtásának elmaradása esetén a környezethasználóval, mint kötelezettel szemben az alábbi intézkedésekkel, szankciókkal élek: A meghatározott cselekmények végrehajtása érdekében - ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható - a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabok ki. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint.

Költségtérítés, munkadíjak A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet szerinti (1500000,Ft+ 32000,-) igazgatási szolgáltatási díjat az engedélyes megfizette. Egyéb eljárási költség nem merült föl. Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Hatósági Osztályához benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási

25 díjtétel 50 %-a, amit a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10045002-01711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél nincs mód. Indokolás A Hermann Kft. (Fegyvernek, Kun Farkas út 9.) Fegyvernek, Kun Farkas út 9. 1541/3 hrsz alatt galvanizáló tevékenységet folytat. A meglévő galvanizáló üzem bővítését, felületkezelő, galván technológia bővítését, kezelőkádak össztérfogatának növelését : 91,05 m3-re tervezik. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 193/2001. (X.19.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 2.6 pontja alapján („Fémek és műanyagok felületi kezelésére szolgáló létesítmények elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t.”) a tevékenység egységes környezethasználati engedély birtokában folytatható. A Hermann Kft. elvégeztette, Fegyvernek, Kun Farkas út 9. sz. (hrsz.: 1541/3) alatti, galvanizáló üzemére vonatkozó előzetes vizsgálatot, majd ezt követően elkészítette az egységes környezethasználati engedély megkéréséhez szükséges dokumentációt, melyet Felügyelőségünkhöz megküldött. Az előzetes környezeti vizsgálatot és az egységes környezethasználati engedély kérelem dokumentációját, megbízás alapján Vass Ferenc (5400 Mezőtúr, Vásár u. 24.; ipari szakértő, Mg-i erőgép, talajművelőgép, Környezetvédelmi eljárások és berendezések) készítette el A benyújtott engedélyes dokumentáció összességében megfelelt a „környezet védelmének általános szabályairól szóló” többször módosított 1995. évi LIII. tv. 75. § (1) és (2) bekezdésben, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben (továbbiakban Korm rendelet) előírt feltételeknek. Közzététel, betekintési lehetőség biztosítása: − Az eljárás megindításának közleménye, a kérelem és a mellékletei megtekinthetőek voltak a telepítés helye szerinti település érintett Önkormányzat Jegyzőjénél, valamint a Felügyelőség honlapján. A kérelemmel és a dokumentációval kapcsolatban észrevétel nem érkezett. Ha igen, ezt és ezt tettem Felügyelőségünk munkatársai az engedélyes telephelyén tartott helyszíni szemlén megállapították, hogy környezetvédelmi szempontból a galvanizáló üzem bővítése meglévő telephelyen, meglévő épületben (raktár) valósul meg, a tevékenység végzése ellen kizáró ok nem merült fel. A Fegyvernek, belterület 1541/3 helyrajzi számú ingatlan nem áll természetvédelmi oltalom alatt és nem szerepel a Natura 2000-es területek listáján. A Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdés értelmében a felügyelőség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján döntött, a benyújtott engedélyes dokumentáció, valamint az elérhető legjobb technikára (BAT) vonatkozó dokumentáció alapján az (IPPC) Egységes Környezethasználati Engedély kiadásának akadálya nem volt.

26 A tevékenység részletes leírását a rendelkező rész tartalmazza. A felülvizsgálat eredménye alapján indult eljárásba a környezet védelmének általános szabályairól szóló, módosított 1995. évi LIII. törvény 78. § értelmében a hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat bevontam: − a Jász-Nagykun-Szolnok Megyéi Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv 4914-2/2011 számon, feltétel nélkül hozzájárult az engedély kiadásához az alábbi indokolással: A Hermann Felületkezelő és Szolgáltató Kft. (5231 Fegyvernek, Kun Farkas út 9.) a fegyverneki telephelyén lévő galvánüzem bővítésére vonatkozó egységes környezethasználati engedélykérelmet és kapcsolódó dokumentációt terjesztett elő. Az eljárásban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkereső hatóság által csatolt dokumentum alapján, figyelemmel a 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. számú melléklete I . pontjában foglaltakra, a Jász-NagykunSzolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv megállapította, hogy a fent nevezett dokumentációban közöltek a környezetegészségügyi követelményeknek megfelelnek, erre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A szakhatóság hatásköre, illetékessége a 347/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdés, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet 13. § (a) pont rendelkezésein alapul. E szakhatósági állásfoglalás a fent említett jogszabályhelyeken túl a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (1), (3), (6) és (9) bekezdés rendelkezéseit veszi figyelembe.

Az egységes környezethasználati engedély módosítása eljárásban a jogszabály szerinti ügyintézési határidő: 3 hónap. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele: − a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő − a szakhatóság eljárásának időtartama. Döntésem meghozatalánál az ügyintézési határidőt nem léptem túl. A Felügyelőség döntési jogosultságát megalapozó jogszabályok: A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (1) bekezdése ” A hatóság… az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során eldöntendő egyéb kérdésekben pedig végzést bocsát ki (a továbbiakban együtt: döntés) A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés és a 1. sz. melléklet 9. pontja, valamint a Korm. rendelet 23. § (1) bekezdés alapján az illetékességgel rendelkező kijelölt környezetvédelmi hatóság a Felügyelőség. Határozatom kiadásánál figyelembe vettem − a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet − a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet − a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet − a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírásait

27 A 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdés előírásának megfelelően a Felügyelőség hatáskörébe tartozó – külön jogszabályokban meghatározott – engedélyeket ezen engedélybe belefoglaltam: − a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti pontforrás üzemeltetési engedély, − a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.24.) Korm. rendelet 25. § szerinti szennyvízkibocsátási engedély, − a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 14. § (2) bekezdés szerinti hulladékkezelési engedély. Felhívtam a Kft figyelmét a meghatározott cselekmény végrehajtásának lehetőségére. A végrehajtást a Ket. 125-152. § szabályozza. A fellebbezés jogát a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 98. § (1) bekezdése „ Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.”; valamint a fellebbezésre nyitva álló időt a 99. § (1) bekezdése „A fellebbezést – ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. ” alapján biztosítom. Szolnok, 2012. január 4. Kónya Károly igazgató megbízásából:

Dr. Nemes Gábor engedélyezési irodavezető igazgatóhelyettes

Határozatomról értesítést kap: 1. Hermann Kft + mellékletek „VÉTÍVVEL" 5231 Fegyvernek, Kun Farkas út 9. 2. Jász-Nagykun-Szolnok Megyéi Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv 5001 Szolnok, Pf 22. 3. Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és (Jogerőre emelkedés után) Vízügyi Főfelügyelőség 1539 Budapest, Pf. 675. 4. Vidékfejlesztési Minisztérium (Jogerőre emelkedés után) 1860 Budapest 5. Katasztrófavédelmi Igazgatóság 5000 Szolnok, József A. u. 14. 6. KÖTI-KTVF Hatósági Engedélyezési Iroda 7. KÖTI-KTVF HNYR 8. KÖTI-KTVF Irattár