Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mi n t I . f o kú h a t ó s á g 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail:
[email protected]
Ikt.sz.: 3503-14/2013. Ea: dr. Czakó Péter
Tárgy: Mezőcsír Baromfitenyésztő Kft. mezőhéki sertéstelepe egységes környezethasználati engedélye
A Mezőcsír Baromfitenyésztő Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 5453 Mezőhék, Túri út 46.) a Mezőhék, külterület 0191/9 hrsz. alatti sertéstelepe egységes környezethasználati engedélye kiadására irányuló kérelmére az alábbi döntést hoztam. Határozat A Mezőcsír Baromfitenyésztő Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 5453 Mezőhék, Túri út 46.) környezethasználó részére a Mezőhék, 0191/9 hrsz. alatti sertéstelep létesítményre vonatkozóan egységes környezethasználati engedélyt adok. Az egységes környezethasználati engedély a jogerőre emelkedés napjától, a következőkben részletezett tevékenységre/létesítményre, a meghatározott feltételek, kötelezettségek teljesítése esetén 2018. június 30-ig hatályos: Azonosító adatok: Azonosító adatok: 1. A létesítmény üzemeltetőjére vonatkozó adatok: − Megnevezés: Mezőcsír Baromfitenyésztő Kft − Székhely:5453 Mezőhék, Túri út 46. − KÜJ szám: 101900469 − Cégjegyzékszám: Cg: 16-09-008274 − Statisztikai számjel (KSH): 13479763-0147-113-16 − A gazdasági tevékenység TEÁOR kódja: 0146 2.
A létesítményre vonatkozó adatok: − Cím: Mezőhék, 0191/9 hrsz. − EOV koordináták: X: 185051 Y: 753719 − KTJ szám: 100869315
A tevékenység alapadatai: − Megnevezés: sertéstelep − Termelési kapacitás: a 30 kg fölötti állatállomány létszáma: 9330 db. − NOSE-P kód: 11005
2
Az egységes környezethasználati engedély alapján folytatható tevékenység meghatározása: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének • 11. pontja: Nagy létszámú állattartás b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára I. A létesítményben végzett tevékenységek A Mezőcsír Kft. a telephelyen fő tevékenységi körben sertéstenyésztéssel (TEÁOR 0146) foglalkozik. A telepen sertésvágást és húsfeldolgozást nem végeznek. A sertéstelepen hízó tartással és malac utóneveléssel foglalkoznak almos tartástechnológiával. A telep férőhelyszáma 9330 db hízó (30110 kg között), és 6650 db 30 kg alatti malac (süldő). Az átlagos sertés kibocsátás 30000 db hízó/év. 1.1 Vízellátás, szennnyvíz- és hígtrágya kezelés, elhelyezés: A sertéstelep vízellátását egy 1959. évben létesített 88 m talpmélységű (K-23 kataszteri számú) fúrt kútból, és egy 30 m talpmélységű fúrt kútról biztosítják, illetve a telepen található egy 245,0 m talpmélységű (K-4 kataszteri számú) tartalékkút. A kutak a sertéstelen illetve a közvetlenül mellette lévő (0192/9 hrsz) területén találhatóak, HB/548 vízikönyvi számon rendelkeznek vízjogi üzemeltetési engedéllyel A kutak a Kft. tulajdonát képezik. A kutakból búvárszivattyúk segítségével termelik ki a vizet, vízkezelő berendezés nincs kiépítve a telepen. A 88,0 m talpmélységű kútból kitermelt vizet a 30 m-es kút szerelvény aknájához vezetik, majd ott történik meg a kitermelt víz menynyiségi mérése vízóra segítségével, illetve a víz szétosztása az épületek irányába. A Mezőhék külterület, 0192/9 hrsz. területen található egy 50 m3-es hidroglóbusz, mely üzemen kívül van helyezve. A lekötött vízigény jelenleg 10000 m3. A ténylegesen felhasznált víz mennyisége az igényeltnél valószínűleg több lesz a megnövekedett állatlétszám miatt. A felhasznált víz döntő hányadát az állatok itatása teszi ki, elenyésző mennyiségben használják szociális célokra, istálló takarításra illetve a nagynyomású kerékmosónál. Folyékony takarmány készítése nincs a telepen. A kommunális szennyvizet a telephelyen lévő 15 m3-es beton aknába gyűjtik, ahonnan szippantott szennyvízként települési szennyvíztisztító telepre szállítják el. Az ólakban a sertéstartás almos rendszerű. Az épületekből kikerülő almos trágya, illetve a közbenső utak takarítása során keletkező almos trágya az épületek mellett elhelyezkedő trágyatálcákra kerül, majd egy már meglévő 795 m2-es és egy új építésű (tervezett) 1275 m2-es központi, támfalas trágyatárolóra szállítják. Az átmeneti tárolásra 9 db átmeneti trágyatároló (trágyatálca) szolgál, bár vannak épületek (új építésű hízlaldák) ahonnan a trágyát közvetlenül a trágyatárolókba szállítják kitrágyázást követően. A két központi trágyatárolóban keletkező csurgalékok egy 128 m3-es, illetve egy 194 m3-es gyűjtő aknába kerülnek elvezetésre, ahonnan szükség szerint visszalocsolják az almos trágyára a trágyalevet. Az utónevelő épület esetében a kitrágyázás kézi erővel történik a rekeszek végfalán lévő alsó nyílásokon, ezért itt a trágyás csurgalékvíz ártalommentes elvezetését és összegyűjtését még ki kell építeni. A 2. számú istállóhoz 2 db fedett kifutó karám épült ki, ahol a trágya csapadékvízzel nem érintkezik. A telephelyen keletkező almos trágya hasznosítására vonatkozólag mezőgazdasági vállalkozóval megállapodást kötöttek. A telepen éves szinten a kapacitási adatok alapján 9800 tonna almostrágya keletkezik, a trágyatárolókban pedig összesen 5600 tonna trágya egyidejű tárolására van lehetőség a telephelyen, így a hat havi trágyatárolás biztosított.
3
A sertéstelepen lévő épületekről lefolyó csapadékvíz egy része a 318 m3-es tüzivíztárolóba kerül, a másik része vízelvezető árkokba kerül és szikkad el. 1.2 Hulladékok kezelése a telephelyen: A sertéstartás tevékenység hulladékgazdálkodása a képződő hulladékok környezetveszélyeztetést kizáró, valamint az állategészségügyi, járványvédelmi feltételeknek megfelelő telephelyi gyűjtéséből áll. A képződő állatgyógyászati hulladékok, az olajos rongy, olajszűrő, gyűjtése zárt helyen történik, egymástól elkülönítetten. Innen évente egy alkalommal, e tevékenység végzésére feljogosított hulladékkezelő szervezet szállítja el szerződés alapján. A nem fertőző betegségben elhullott állati tetemeket égetésükig a hullaégető mellett kialakított hullakamrában gyűjtik. Az állati tetemek égetését a telephelyen belül kialakított SPECTRUM STOUR II. típusú kiskapacitású hulladékégető berendezésben végzik. A veszélyes anyagokat nem tartalmazó csomagolási hulladékok gyűjtése aljzatbetonnal ellátott zárható helyiségben történik kötegelve, illetve BIG-BAG zsákokban. A kommunális hulladékokat a közszolgáltató által biztosított 240 literes gyűjtőedényben gyűjtik.
1.3 Levegővédelem: A telephelyen az állati hulladékot kisteljesítményű hullaégető berendezéssel semmisítik meg. Állati hullaégető berendezés füstgáz elvezető kürtője engedélyköteles és adatszolgáltatásra kötelezett légszennyező pontforrásnak minősül. A telepen lévő helyhez kötött diffúz légszennyező források: • Állattartó ólak • Trágyalégyűjtő akna • Trágya tározók A diffúz légszennyező forrásokból ammónia és bűz távozik a környezetbe. A bővítést követően a sertéstelep és kapcsolódó létesítményeinek működéséből származó szag emisszió az 1SZE/m3 értéket ~1357 méteren éri el. A bővítést követően a sertéstelep és a kapcsolódó létesítményeinek működéséből származó emiszszió hatásterülete ammónia légszennyező anyag esetében ~1450 méter. 1.4. Zajvédelem: A sertéstelep Mezőhék-Mezőtúr közötti 0160. Hrsz-ú, 4628-as számú út mellett, Mezőhéktől 5 kmre, K-re található. Az ingatlan környezetében Ny-i irányban a telep jelenlegi megközelítését biztosító út, egyéb gazdasági társaságok ingatlanai, mögötte, mellette - a dokumentáció szerint - lakatlan lakóingatlanok, mezőgazdasági hasznosítású terület található. A legközelebbi tanya a 0191/2. Hrsz. alatti, távolsága a telekhatártól 48 m. D-i irányban közút, azontúl szántóföldek vannak. K-i irányban mezőgazdasági hasznosítású terület és a 0178/3. Hrsz-ú tanya. Távolsága a telekhatártól 125 m, védendő homlokzata DK-i irányba néz. É-i irányban 0185/2. és 0185/1. Hrsz. alatti ingatlanon major van.
4
1.5 Létesítmények: Tenyészrész 1. épület 2. épület 3. épület 4. épület 9. épület: 13. épület: 14. épület: 15. épület: 16. épület:
összesen: 1350 fh-es hízlada (utónevelőből kialakítva) 1350 fh-es utónevelő összesen: 960 fh-es hízlalda (kocaszállásból kialakítva) 1600 fh-es utónevelő (emeleti épületrész) összesen: 1980 fh-es hízlalda összesen: 2350 fh-es hízlalda földszint és padlás (fiaztatóból kialakítva) összesen: 1350 fh-es utónevelő összesen: 1260 fh-es hízlalda (tervezett új épület) összesen: 1260 fh-es hízlalda (tervezett új épület) összesen: 1260 fh-es hízlalda (tervezett új épület) összesen: 1260 fh-es hízlalda (tervezett új épület)
Egyéb létesítmények: szociális épület, kommunális szennyvíz tároló akna, 3 db mélyfúrású kút, mázsaház, 2 db almostrágya tároló, átmeneti trágyatárolók, trágyalégyűjtő aknák, állati hullatároló, állati hullaégető, szalmatároló, tüzivíztároló, takarmánytárolók, hídmérleg és nagynyomású kerékmosó, tanya épület, tároló épület Tartástechnológia: A nagy létszámú állattartó telepen 9 épületben folytatnak hízlalást. A hízó alapanyag ellátást, a tulajdonosi kör másik vállalkozása biztosítja. A tartás almos technológiával valósul meg. Az állatok etetése kombinált-szárazdarás (a sertés saját magának keveri a víz és takarmány arányát), önetető rendszer. A rendszer takarmányellátása az épületek mellett lévő silókból automatikus adagolással történik. A silók feltöltését a már említett speciális szállítójárművekkel végzik. Az önitató egységek, nyomószelepes aktív, csészés (víztakarékos) itatók. Csak a szükséges és elfogyasztható mértékig engedik az állatokat a vízhez, kizárva ezzel a fölösleges víz kipancsolását, az almozó anyag átnedvesedését. Trágyakezelés: Az ólakban a sertéstartás almos rendszerű. A kitrágyázást kézi erővel végzik a középen lévő trágyaútra. Onnan Weidemann-1370 típusú rakodó kanalas traktor tolja ki az épületek végében lévő átmeneti trágyatárolókba, majd MTZ-550 pótkocsis szállítójármű szállítja az almos trágyát a támfalas trágyatárolóba. Az új építésű ólakból a trágyát közvetlenül a trágyatárolóba helyezik el. Az utónevelőből a kitrágyázás szintén kézi erővel történik a rekeszek végfalán lévő alsó kitrágyázó nyílásokon át. A trágya további útja az előzőek szerint. Az utónevelő emeletéről a trágyát kézi erővel, közvetlenül a szállító járműre rakják, majd közvetlenül a trágyatárolóba szállítják. A trágyát megállapodás szerint elszállíttatják, mezőgazdasági területen hasznosul. Szellőztetés, fűtés Az ólak szellőztetésének módja un. alagútszellőztetés, amely a negatív nyomáson alapszik. A ventillátorokat az istállók oldalain, illetve végein helyezték el. Az ólak hosszanti tengelyével párhuzamos oldalakon, illetve az ellenkező végeiben kialakított légbeejtőkön ugyanannyi levegő áramlik be az istállókba, mint amit a ventillátorok elszívnak. A légbeejtők vezérlése mechanikus, a ventillátoroké automatikus.
5 Ventillátorok száma, légszállítása (20 Pa) Ólak számozása
1. utónevelő+hizlalda
ED 24 tip.
EM 36 tip.
EM 50 tip.
10.450 m3/h
20.450 m3/h
37.330 m3/h
9 db
4 db
2. utónevelő+hizlalda
1 db
3 db
3. hizlalda
5 db
4 db
4. utónevelő
3 db
3 db
9. utónevelő
12 db
13. hizlalda
5 db
14. hizlalda
5 db
15. hizlalda
5 db
16. hizlalda
5 db
Az ólakban nincs fűtés. A szociális épület fűtését 5 db 7,5 kW-os konvektorral oldják meg, a meleg vízellátást egy 200 literes elektromos bojler biztosítja. Energiagazdálkodás A beépítésre került fogyasztók gazdaságos üzeműek, energiatakarékosak: - az elszívó ventilátorok, illetve természetes úton történő szellőztetés biztosítja az istállóépületek megfelelő szellőztetését - a helyiségek megvilágítása az oldalfalakba épített ablakokon keresztül, illetve az energiatakarékos fénycsövekkel - az állomány igényeinek megfelelő intervallumban - történik. Szállítás, anyagmozgatás: Takarmány szállítás A sertések etetése a vállalkozás tulajdonában lévő takarmánykeverőben előállított takarmánnyal történik, melynek helyszínre történő szállítását, egy speciálisan erre a célra kialakított MANN típusú fluid szállítójárművek végzik. A szállítójármű alkalmanként 24 tonna takarmányt képes a helyszínre szállítani. A takarmányt az épületek mellett lévő zárt acélsilókba töltik át. A takarmány belső szállítása teljesen zárt rendszerben, a silókból csővezetéken történik. A tervezett 30.000 db/év sertés előállításához, napi 20.548 kg [hízó:(22000dbx250kg/db)] takarmánnyal számolva, évente 7.500 tonna takarmányra van szükség, melyet a fenn említett szállítójárművel 313 fordulóval tudnak beszállítani, ami azt jelenti, hogy 1,17 naponta fordul meg a jármű a telepen. Élőállat szállítás Az évi, mintegy 33.000 db hízósertés elszállítása folyamatosan közúti járművekkel történik. Ez mintegy 176 alkalmat jelent (165-175 db sertés/kamion) évente, azaz a telepen átlagosan 2,07 naponta történik szállítás. Trágyaszállítás A trágyatárolóból a trágya elszállítását alkalmanként kb. 13-15 db 24 tonnás szerelvénnyel végzik átlagosan kéthetente. A szállítás mezőgazdasági területre történik, lakott terület érintése nélkül.
6
Személyszállítás A személygépjármű forgalom elhanyagolható, csak a tulajdonos, néhány dolgozó és az állatorvos használ személyautót. A parkolók, a bejárat után, a kerítésen belül, de a belső kerítésen kívül lettek kialakítva. A belső szállításhoz aszfaltozott utat építettek, építenek, így a közútra a telephelyről nincs sárfelhordás, a telephelyen belül a szállítás során minimális a porképződés. Hulladékszállítás Az éves szinten keletkezett kommunális szilárd és folyékony hulladékot közszolgáltató szállítja el heti, illetve havi gyakorisággal. A veszélyes hulladék elszállítása igény szerinti alkalommal történik. Az állati hulladék megsemmisítésére, a kft. kiskapacitású hullaégető berendezést telepített.
II. Potenciális szennyezőforrások, kibocsátások 2.1 A tevékenység során képződő veszélyes hulladékok Megnevezés [A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján] egyéb hulladékok, amelyek gyűjtése és ártalmatlanítása speciális követelményekhez kötött a fertőzések elkerülése érdekében veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok (gyógyszeres-, vegyszeres csomagoló eszköz) 2.2 A tevékenység során képződő termelési nem veszélyes hulladékok Megnevezés [A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján] hulladékká vált állati szövetek papír és karton csomagolási hulladékok Műanyag csomagolási hulladék 2.3 A tevékenység során képződő települési hulladékok Megnevezés [A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján] egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is emésztőgödrökből származó iszap
EWC kódszám 18 02 02* 15 01 10*
EWC kódszám 02 01 02 15 01 01 15 01 02 EWC kódszám 20 03 01 20 03 04
2.4 Légszennyező források, kibocsátott szennyező anyagok 2.4.1 A telepen található helyhez kötött légszennyező pontforrás: A telephelyen az állati hulladékot kisteljesítményű hullaégető berendezéssel semmisítik meg. Állati hullaégető berendezés füstgáz elvezető kürtője engedélyköteles és adatszolgáltatásra kötelezett légszennyező pontforrásnak minősül. Égető: SPECTRUM STOUR II
7
A kibocsátása 5 tf%-os oxigéntartalmú füstgázra vonatkoztatva: Kibocsátási határérték Forrás
Szennyező anyag
Állati hullaégető berendezés füstgáz elvezető kürtője
kén-oxidok, SO2-ként szén-monoxid nitrogén-oxidok, NO2-ként szilárd anyag gőz- vagy gáznemű szervetlen klórvegyületek, amelyek nem az A osztályba tartoznak, HCl-ként fluor és gőz- vagy gáznemű vegyületei HF-ként TOC
Légszennyező anyag tömegárama (kg/h) 0,01155 0,0259 0,0266 0,002527 0,005369
Légszennyező anyag koncentráció (mg/m3) 153 344 234 33 70,3
0,000084
1,1
0,000624
8,3
Az állati hullaégető berendezés füstgáz elvezető kürtője pontforrás - a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet (R.) 2. § 14. pontja szerinti - hatásterülete SO2, CO, NO2, PM10, sósav, HF, TOC légszennyezőanyagokra vonatkozóan nem állapítható meg. 2.4.2. A telepen lévő helyhez kötött diffúz légszennyező források: • Állattartó ólak • Trágyalégyűjtő akna • Trágyatárolók A diffúz légszennyező forrásokból ammónia és bűz távozik a környezetbe. A telephelyen lévő állattartó ólak és a trágyatárolók adatszolgáltatásra köteles diffúz légszennyező forrásnak minősül. A bővítést követően a sertéstelep és kapcsolódó létesítményeinek működéséből származó szag emisszió az 1SZE/m3 értéket ~1357 méteren éri el. A bővítést követően a telephely működése által okozott levegő terheltség ammónia légszennyező anyag tekintetében az alábbi:
8
A bővítést követően a sertéstelep és a kapcsolódó létesítményeinek működéséből származó emisszió hatásterülete ammónia légszennyező anyag esetében ~1450 méter. 2.5. Felszín alatti víz-, talaj-, földtani közeg védelme: A sertéstartás során keletkező trágya ammóniát, nitritet, nitrátot, foszfátot tartalmaz, amely a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján K2 minősítésű anyag. 2.6. Zajkibocsátás A Mezőcsír Kft. (Mezőhék, Túri u. 46.) Mezőhék, külterület 0191/9. hrsz-ú ingatlanon lévő sertéstelepen, a meglévő épületek átalakításával és új épületek építésével bővíteni kívánja a sertéstenyésztés volumenét. Már meglévő telephelyről van szó, melyen eddig is sertéstartással foglalkoztak. A bővítést követően a telephelyen 9330 db 30 kg feletti sertéshízó lesz. A jelenlegi - telephelyen belüli és egyéb - zajforrások: Takarmány beszállítása és elhordása ( heti 3-szor), a silók feltöltése ( kb. 6 óra); az állatok elszállítása három havonta 2-3 alkalommal 1 kamionnal, 1 fordulóval történik. A szalmás trágyát az ólakból Weideman tipusú tolólapos géppel (5,5 óra) és MTZ 80 tipusú traktorral (1 óra ) hordják ki és juttatják a trágyatárolóra. A trágya elszállítása alkalmanként 15 gépkocsival valósul meg, melyhez kapcsolódik a rakodógép üzemeltetése kb. 2,5 óra időtartamban. Az állatok elszállítását követően az ólak fertőtlenítéséhez Sterimob nagynyomású mosóberendezést üzemeltetnek. A szociális épület szennyvizét havi 2 alkalommal viszik. Az állattartó épületek oldalfalai és/vagy végén ventilátorok találhatóak, melyek a belső hőmérséklet függvényében kapcsolnak be-ki és üzemelnek. A sertéstelep bővítése során további 4 hízlalda épül, ennek megfelelően a tápbeszállítás heti 3-ról 4-re növekszik. Az ólak kényszerszellőztetésére - az épület Ny-i végében - 5 db EM 50 tipusú ventilátort használnak, melyek hőmérséklet érzékelővel vezéreltek. A hízók takarmányozására a hizlalda K-i homlokzata elé 1-1 db takarmánytároló siló épül. Az ömlesztett takarmányt heti 1 alkalommal hozzák, a szállítójármű a premixet kb. 80 perc alatt nyomja be a tárolótartályba. A 0191/11. Hrsz. út szállításra történő igénybevétele megszűnik, közvetlen kapcsolatot építenek ki a Mezőtúr-Tiszaföldvár közötti 4628-as útra. Fő technológiai folyamatok: - épületek üzemeltetése (szellőzés, fűtés) - takarmány kezelése, - trágyagazdálkodási tevékenységek - egyéb tevékenységek
9
A telephely domináns zajforrásai: - az állattartó épületeket szellőztető ventilátorok - a telephelyen közlekedő szállítójárművek, táptároló silók feltöltésének zaja. Építésre vonatkozó előírások: – Az építési-létesítési tevékenységből származó zajterhelés nem haladhatja meg a környezeti zajés rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletének 2. számú melléklete építési munka időtartama szerint, a zajtól védendő területre vonatkozó határértékeket. – A megengedett követelmények teljesülését az építés teljes időtartama alatt biztosítani kell.
III. Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések Az elérhető legjobb technika [rövidítve: BAT] elérése érdekében az engedélyes által bevezetett technológiák, illetve a szükséges intézkedések: Takarmányozás: CÉL A takarmány tápanyagtartalmát úgy kell meghatározni, hogy az még biztosítsa az állatoknak az előirányzott termelési szint eléréséhez szükséges tápanyagmennyiséget, de a lehető legkevesebb tápanyag jusson ki a trágyába. A takarmánykeverék fehérjetartalmat meghatározó komponenseit úgy kell kialakítani, hogy abban az állatok igénye szerint optimálisan kerüljön felhasználásra az aminosavkiegészítés. Törekedni kell a trágya nitrogén tartalmának csökkentésére Törekedni kell a trágya foszfor tartalmának csökkentésére
Száraz takarmányok esetében meg kell akadályozni a takarmány kiszóródását.
BAT • A termelési ciklus, különböző fázisaiban más-más takarmánykeveréket kell etetni az állatokkal. • Olyan etetési technológiát kell alkalmazni, amely lehetővé teszi a kiadott takarmánykeverékek pontos mennyiségének nyomon követését. • A fenti alapelvekről, valamint a hulladék kiszóródás megakadályozásának fontosságáról, az etetést végző dolgozókat oktatás keretében tájékoztatni kell. A takarmánykeverékekben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, helyette aminosav kiegészítést célszerű • Elő kell segíteni a foszfor minél tökéletesebb felszívódását, pl. fitáz alkalmazásával. • Az állatok tápanyagszükségletét még kielégítő, de alacsony foszfor tartalmú takarmányokat kell használni. • A takarmány szerves foszfor tartalmát a szükségelt szintjéig kell ásványi foszforral kiegészíteni. Száraz takarmányozás esetében olyan etető berendezést kell alkalmazni, mellyel a kiszóródás okozta takarmány veszteség a minimumra szorítható.
A takarmányozás a telephelyen az istállók előtt felállított silókból történik. A silók feltöltését fluid szállítójárműből végzik. A takarmány belső szállítása, az automatikusan töltődő önetetőkbe, csigás
10
csővezetéken keresztül teljesen zárt rendszerben valósul meg. Ezzel a technológiával lehetővé válik a felhasznált takarmány pontos mennyiségének regisztrálása. A zárt rendszer megakadályozza az elfolyás, kiporzás, kiszóródás okozta vesztességeket és az ezekből következő környezetterhelést. A takarmány előállítását a vállalkozók tulajdonában lévő kft. végzi. Az előállított tápok beltartalma kompletten elégítik ki az adott korcsoport takarmányozással szemben támasztott követelményeit, különös tekintettel az ásványi anyagokra, az aminosavakra és a fehérje-energia arányra. Az üzem által gyártott takarmányok mindegyike tartalmazza a fitáz enzimet, ezzel is csökkentve a környezet foszforterhelését, és a kereskedelembe kapható szintetikus aminosavakat, biztosítva az állati szervezet magas nitrogén retencióját, így csökkentve a nitrogén kibocsátást.
Vízfelhasználás csökkentése CÉL Csökkenteni kell a vízvezetékekből származó elfolyást, szivárgást.
Csökkenteni kell a tisztítás során használt víz mennyiségét.
Csökkenteni kell az etetés és itatás során használt víz mennyiségét.
Meg kell akadályozni az elfolyást, csöpögést a takarmány keverése során.
El kell kerülni az etető berendezés takarítására használt víz ellenőrizetlen elfolyását, illetve csöpögését.
BAT • A felszín feletti vízvezetékeket megfelelően védeni kell a fagy ellen, pl. szigeteléssel. • A tömlőkön biztonsági elzárókat (pl. szelepeket) kell alkalmazni. • A használaton kívüli vezeték szakaszokat ki kell üríteni és le kell zárni. • A víztárolókat le kell fedni. • Ravasszal kell ellátni minden tömlőt és egyéb mosó berendezést. • Levakarással vagy kefével kell előtisztítani a felületeket lemosás előtt. • Minimálisra kell csökkenteni a takarmányba kevert víz mennyiségét. • Folyékony takarmány alkalmazása esetén a megfelelő méretű szivattyúkat és csővezetékeket kell alkalmazni. • Víztakarékos itató berendezéseket kell használni • E célból megfelelő berendezést kell használni, és az alkalmazottakat ki kell képezni a berendezés használatára. • Megfelelő karbantartási programot kell kidolgozni a berendezésre, és azt végre is kell hajtani. Amennyiben a tisztítás vizes mosással történik, meg kell akadályozni a csöpögést, valamint gondoskodni kell a szennyezett mosóvíz újra felhasználásáról, vagy megfelelő tárolótartályban történő felfogásáról.
Energiafelhasználás csökkentése CÉL Csökkenteni kell a fűtés és szellőztetés során felhasznált energiamennyiséget. Csökkenteni kell a világításra felhasznált
BAT • A fűtési és szellőző rendszerek tervezését integrálni kell az épületek tervezési folyamatába. • Amennyiben az állategészségügyi köve-
11
energiamennyiséget.
telményeknek megfelel, törekedni kell a természetes megvilágítás alkalmazására. • Izzólámpa helyett törekedni kell a kompakt fénycsövek használatára. • A világítótesteket mindig tisztán kell tartani. Csökkenteni kell a takarmány előkészítésé- • Ahol összeegyeztethető a zajra vonatkozó hez és kiosztásához felhasznált energiameny- előírásokkal, a takarmány keverését az alanyiséget. csony energiaigényű időszakokban kell elvégezni. • Alacsony zajszintű berendezésekkel kell a takarmány előkészítését és kiosztását elvégezni. • A takarmány továbbítására a leghatékonyabb (energiatakarékos) berendezéseket kell használni Takarmányozás Az állatok etetése a már említett kombinált-szárazdarás önetető rendszer, melynek takarmányellátása az épületek mellett lévő silókból automatikus adagolással történik. A rendszer automatizált ennek megfelelően az áramfogyasztás a folyamatos és tervszerű karbantartással, optimalizált. Szellőztetés Az ólak szellőztetésének módja un. alagútszellőztetés, amely a negatív nyomáson alapszik. A ventillátorokat az istállók oldalain, illetve végein helyezték el. Az ólak hosszanti tengelyével párhuzamos oldalakon, illetve az ellenkező végeiben kialakított légbeejtőkön ugyanannyi levegő áramlik be az istállókba, mint amit a ventillátorok elszívnak. A légbeejtők vezérlése mechanikus, a ventillátoroké automatikus. Az automatizált rendszernek köszönhetően a ventillátorok csak akkor működnek, ha az istállótérben elhelyezett külső-belső hőmérséklettől és páraérzékelőktől függő vezérlők bekapcsolják. A légjáratok rendszeres takarításával és a ventilátorok tervszerű karbantartásával a rendszer energiafogyasztása optimálisnak mondható. Tavasztól őszig, a lehetőség szerinti természetes szellőztetés csökkenti a ventilátorok működési idejét, energia megtakarítás mellett. Vízellátás A telephely vízellátása saját kútjaiból történik. A szociális épület meleg vízellátást egy 200 literes elektromos bojler biztosítja. . Világítás A telep bővítésével egy időben a beruházással párhuzamosan, a világítás energiatakarékos fénycsövekkel történő cseréjét is elvégzik. Ennek eredményeként a bővítés ellenére nem várható plusz villamos energia igény. A térvilágítást alkonykapcsolók vezérlik. Fűtés A sertéstelep meglévő istállóinak tetejét utólagos hőszigeteléssel látták el, ablakait hőszigetelt ablakokra cserélték. Az új ólak tetőhéjazata és nyílászárói megfelelnek az előírásoknak. Az állomány változása nem feltétlenül hoz energia megtakarítást annak ellenére, hogy a fiaztató megszűnnek, mert az utónevelők férőhelyszáma növekszik. A hizlaldákban fűtés nem szükséges. A szociális épület fűtését 5 db 7,5 kW-os FÉG konvektor biztosítja.
12
Légszennyezés CÉL Telephelyen belül Csökkenteni kell az épületekből származó bűz és gáz kibocsátásokat.
Csökkenteni kell a trágya tárolásából származó bűz és gáz kibocsátásokat. Telephelyen kívül Csökkenteni kell a trágya kijuttatásakor keletkező bűz- és gázkibocsátásokat.
Amennyiben a telephely bűzhatás szempontjából érzékeny környezetben van, az épületekből származó bűzös kibocsátásokat tisztítani kell
BAT A takarmánykeverékekben a nyers fehérje tartalmat csökkenteni kell, elsősorban szintetikus aminosavak alkalmazásával. Minél nagyobb szárazanyag-tartalom elérésére kell törekedni, a trágya felesleges víztartalmát növelő vízcsöpögéseket, kiömléseket meg kell akadályozni. A külső trágyatárolót megfelelő takarással kell ellátni a levegőbe történő kibocsátások megakadályozása céljából. A trágyát a mezőgazdasági területekre csöpögés mentes járművel kell kiszállítani. A bűzhatásra érzékeny helyekhez képest széllel szemben kell végezni a trágyázást. Ha lehetséges, a kijuttatást száraz, szeles időszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasár- és ünnepnapokat. Biofilter, gázmosó berendezés, vagy egyéb, hatékony bűzhatás csökkentő technológia alkalmazásával kell megakadályozni a bűz kibocsátást.
A levegőbe történő kibocsátás csökkentésére a telepen az alábbi BAT technikákat alkalmazzák: • Az állattartó épületekben a szigetelt tömör padozaton, almos tartást alkalmaznak, pontosan kiszámítva a férőhelyszükségletet, a helytelen ürítési szokások kialakulása megelőzése érdekében. • Az ürítő helyeken a vizelet felszívására, az ammónia termelés minimalizálására rendszeres almozást végeznek. • A takarmány összetételének optimalizálásával, megfelelő energia/fehérje aránnyal, komplett aminosav garnitúrával és ideális emészthetőség figyelembevételével csökken a fajlagos takarmány felhasználás, azon kívül biztosítható nagy N retenció. • Az energiatakarmányok használatával, kissé túlbiztosított energiatartalommal csökkentik az állati szervezet és ez által a környezet terheltségét, csökkentve a bélsár mennyiségét. • Ezen módszerek alkalmazása mellett rendkívül fontos a légcsere megfelelősége, melyet beépített ventillátorok optimális (automatizált) üzemeltetésével biztosítanak. • A technológiában alkalmazott kombinált-szárazdarás rendszerű önetetőkhöz kapcsolódó korszerű önitatók biztosítják a feltétlenül szükséges vízfelhasználást, gyakorlatilag zéró elcsurgással. A jószág csak annyi vizet kever a takarmányhoz, amennyi feltétlenül szükséges. A kiporzás minimális. Vízgazdálkodási szempontból
-
Vízgazdálkodási szempontból az elérhető legjobb technika a jelenleg alkalmazott rendszerben Az itatás nyomószelepes önitatókkal történik, melyek a szükséges és elfogyasztott mértékig engedik az állatot a vízhez, ezzel kizárják a vízpazarlást.
13
-
-
A tartástechnológiában alkalmazott kombinált-szárazdarás rendszerű önetetőket és ahhoz kapcsolódó önitatókat használnak, így a jószág annyi vizet kever a takarmányhoz, amennyi feltétlenül szükséges. Csökkentik a tisztítás során felhasznált vízmennyiséget, úgy hogy a takarítás minden esetben nagynyomású vízsugárral történik. A telephelyen a sertéstartás technológiája almos, így ezzel a technológiával a vízfelhasználás a trágyakezelés során minimális. A kútra felszerelt vízóra biztosítja a felhasznált vízmennyiség nyomon követését, mivel széles körű vízfelhasználás nem történik a tartástechnológia során. Trágya tárolására megfelelő műszaki védelemmel és tároló kapacitással rendelkező trágyatároló áll rendelkezésre.
Hulladékgazdálkodási szempontból: Az elérhető legjobb technika [rövidítve: BAT] elérése érdekében az engedélyes által bevezetett intézkedések: BAT követelmény
Hulladékgazdálkodás Általános alapelv és elvárás a hulladékok keletkezésének és kibocsátások mennyiségének csökkentése, az elkülönített gyűjtés és kezelés.
Értékelés
Nem veszélyes hulladékok kezelése, települési hulladékok kezelése: A telepen keletkező nem veszélyes szelektíven válogatott hulladékokat elszállítják. A szilárd kommunális hulladékot heti rendszerességgel elszállítják. A települési hulladékok kezelése megfelel az előírásoknak. Az állati hullák tárolása a hullaégető mellett található helységben történik. A tetemeket a telephelyen üzemelő SPECTRUM STOUR II típusú kiskapacitású hulladékégető berendezésben Az állati hulla kezelése és dokumentálása az előírásoknak megfelelően történik. Veszélyes hulladékok kezelése: Az állatgyógyászati tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtéséről, ártalmatlanítónak történő átadásáról a Kft gondoskodik. A veszélyes hulladékok gyűjtése zárt, beton aljzattal kialakított helységben történik, egymástól elkülönítetten.
A hulladékgazdálkodás kapcsán az elérhető legjobb technológia érdekében: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben rögzített hulladékgazdálkodási alapelveknek és szabályoknak, kötelezettségeknek megfelelően a tevékenység végzése során törekedni kell a hul-
14
ladékképződés megelőzésére, a képződő hulladék mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére, a hulladék hasznosítására, környezetkímélő ártalmatlanítására. Előírások, teljesítési határidők A hulladékgazdálkodás kapcsán az elérhető legjobb technológia érdekében: A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben [továbbiakban: Ht] rögzített hulladékgazdálkodási alapelveknek és szabályoknak, kötelezettségeknek megfelelően a tevékenység végzése során törekedni kell a hulladékképződés megelőzésére, a keletkező hulladék mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére, a hulladék hasznosítására, környezetkímélő ártalmatlanítására. Levegővédelem • A légszennyező források üzemeltetését az elérhető legjobb technika alkalmazásával kell végezni. • Amennyiben a telep bűzhatása eléri a környező érzékeny befogadókat (pl. lakóövezeteket) a sertéstelep működéséből eredő bűzhatás csökkentésére az elérhető legjobb technikának megfelelő további intézkedéseket meg kell tenni. IV.
Határértékek, a próbaüzem, és az üzemeltetés feltételrendszere 4.1 Határértékek
A légszennyező pontforrásra az alábbi általános technológiai kibocsátási határértékeket állapítom meg: Kibocsátási határérték Forrás
Állati hullaégető berendezés füstgáz elvezető kürtője
Légszennye- Légszennyező ző anyag töanyag konmegárama centráció (kg/h) (mg/m3) kén-oxidok, SO2-ként 5 vagy ennél 500 nagyobb szén-monoxid 5 vagy ennél 500 nagyobb nitrogén-oxidok, NO2-ként 5 vagy ennél 500 nagyobb szilárd anyag 0,5-ig 150 0,5-nél na50 gyobb gőz- vagy gáznemű szervetlen 0,3 vagy ennél 30 klórvegyületek, amelyek nem az nagyobb A osztályba tartoznak, HCl-ként fluor és gőz- vagy gáznemű 0,05 vagy 5 vegyületei HF-ként ennél nagyobb Szennyező anyag
15
Az állati hullaégető berendezés füstgáz elvezető kürtője légszennyező pontforrásra vonatkozóan megállapított határértékek száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 5 tf%-os oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. Tömegárammal szabályozott technológiai kibocsátási határértékek esetében, ha a légszennyező anyag kibocsátása a tömegáram alsó határa (küszöbértéke) alá esik, a kibocsátási határérték a tömegáram alsó határához hozzárendelt, mg/m3-ben megadott légszennyező anyag koncentráció, amelyet a küszöbérték alatt nem kell alkalmazni. A megállapított határértékek a tervezés, kivitelezés és próbaüzem idejére érvényesek. 4.2 A próbaüzemre vonatkozó előírások • A próbaüzem ideje 6 hónap. • A próbaüzem kezdési és befejezési időpontjáról a beruházónak értesítenie kell a Felügyelőséget. 4.3 Az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékkezelésre vonatkozó előírások Az üzemeltetés feltételrendszere 4.3.1 -
Vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból:
A csapadékvíz elvezető rendszer ellenőrzésére fokozott gondot kell fordítani annak érdekében, hogy szennyeződés felszíni vízbe anyagmozgatás ill. esetleges káresemény során se kerüljön. A szennyező anyag elhelyezésével érintett terület a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet alapján 3. kevésbé érzékeny területi kategóriába tartozik. A telephelyen folytatott tevékenységet (szennyező anyagok tárolása, anyagmozgatás, stb.) úgy kell végezni, hogy szennyező anyag talajba, talajvízbe ne kerüljön, illetve csak a felszín alatti víz, földtani közeg (B) szennyezettségi határértéknél kedvezőbb állapotának megőrzésével végezhető. A felszín alatti vizek jó minőségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység nem járhat a jelenlegi szennyezettségi állapot további romlásával. 4.3.2
Hulladékgazdálkodás, hulladékkezelés
• - Az állattartó tevékenység végzése során hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben és a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban, valamint a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendeletben foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. • A tevékenység során biztosítani kell a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentését, a környezetveszélyeztetést kizáró módon történő telephelyi gyűjtését, a hulladék hasznosítását, környezetkímélő ártalmatlanítását. • A veszélyes hulladékokat szükség szerint –, de évente legalább egy alkalommal – az adott hulladék kezelésére érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelő szervezetnek kell átadni, megfelelően kitöltött „SZ” kísérőjegy alkalmazása mellett. A hulladék termelőjének a hulladék átadása előtt az átvevő hulladékkezelési engedélyének meglétéről és érvényességéről meg kell győződnie. • A hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozóan a hulladékkezelő szervezetekkel kötött szolgáltatási szerződéseket a környezetvédelmi hatósági engedélyek függvényében rendszeresen felül kell vizsgálni, és azokat szükség szerint aktualizálni is kell.
16
• •
A bomló szerves anyagot tartalmazó települési szilárd hulladékot a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet 5. § (2) bekezdésében előírt (heti) gyakorisággal kell elszállítatni. Az állattartási tevékenységből képződő nem veszélyes csomagolási hulladékok (pl. takarmányok és takarmány-kiegészítők papír- és műanyag zsákjai, vagy egyéb csomagolóanyagok) esetében azok hasznosításának elősegítése érdekében, meg kell oldani a szelektív, a kevert települési hulladéktól elkülönített gyűjtést. Az elkülönítetten gyűjtött csomagolási hulladékokat a hulladékokról vezetett nyilvántartásban és az éves adatszolgáltatásban a megfelelő EWC kódszámmal kell szerepeltetni.
A telephelyen történő építési-bontási tevékenység végzése esetén az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM–KvVM együttes rendelet előírásait kell betartani. Az építési-bontási tevékenység során képződő hulladékokat a telephelyi hulladék nyilvántartásban külön technológiaként, valamint az éves adatszolgáltatásban is szerepeltetni kell. 4.3.3 Levegővédelem 4.3.1 Levegővédelem A létesítendő légszennyező források körül 200 méter sugarú védelmi övezetet jelölünk ki. A védelmi övezettel érintett területek helyrajzi száma és művelési ága: Hrsz. 0191/9 0191/10 0191/11 0188 0178/19 0178/18 0178/17 0178/5 0189/1 0190 0191/6
0191/8 0192/10
Művelési ág sertéstelep kivett trágyatároló (jelenleg nem üzemel) út csatorna szántó szántó szántó szántó legelő erdő gyümölcsös (elvadult, nem művelik) erdő erdő
Hrsz. 0191/9 0191/10 0191/11 0188 0178/19 0178/18 0178/17 0178/5 0189/1 0190 0191/6
0191/8 0192/10
Művelési ág sertéstelep kivett trágyatároló (jelenleg nem üzemel) út csatorna szántó szántó szántó szántó legelő erdő gyümölcsös (elvadult, nem művelik) erdő erdő
A védelmi övezeten belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem található. - A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. - A védelmi övezet fenntartásával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. Ha a védelmi övezetet más hasznosítja, akkor a hasznosított terület tekintetében a fenntartási költségek a hasznosítót terhelik. - A telepen folytatott tevékenység (sertéstartás, trágyakezelés, trágyatárolás, szállítás) végzése során – a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet (R.) 4. §-a alapján - tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. - A R. 30. §-a értelmében bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető.
17
-
-
Az állattartó ólak szellőző ventilátorai, valamint nyitott nyílászárói, trágyalégyűjtő akna, trágyatárolók helyhez kötött diffúz légszennyező forrásnak minősülnek, melyeket úgy kell kialakítani, működtetni, fenntartani, hogy azokból a lehető legkevesebb légszennyező anyag (bűz) kerüljön a környezetbe. A trágya kezelés során tilos a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése. A telephely használója a diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles. A tevékenység végzése során keletkező hulladék nyílt téri égetése szigorúan tilos! Adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás (ólak, trágyatárolók) üzemeltetőjének a (R.) 31. §-a (1) bekezdése alapján, a R. 4. sz. melléklete szerinti adattartalommal levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést kell tennie, első alkalommal 2014. március 31-ig.
4.3.4 Zajvédelem Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni! A létesítményt úgy kell üzemeltetni, hogy a tevékenységgel összefüggésben keletkező környezetterhelés feleljen meg a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet előírásainak és a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM. együttes rendelet 1., 3. számú melléklete területi kategóriának megfelelő határértékeinek. A tevékenységhez kapcsolódó szállítás nem növelheti a szállítási útvonalak melletti védett területek zajterheltségét, a szállítás nélküli alapállapot zajterheltségéhez képest. Határidő: folyamatos A gépjárművek, technológiai berendezések rendszeres karbantartásával meg kell akadályozni az üzemzavarokat, a rendkívüli zajszennyezést. Határidő: folyamatos Amennyiben a zajforrás üzemeltetője olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 10. § (3) bekezdésében megállapított feltételek a tevékenység folytatása során már nem állnak fenn, akkor az üzemeltetőnek környezeti zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a 93/2007. (XII.18.) KvVM rendelet 2. sz. melléklet szerinti űrlapon a környezetvédelmi hatósághoz. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tevékenység folytatása, zajtól védendő területet, épületet érintő hatások esetén csak a KR. 10. § (1) bekezdésében előírt határozat birtokában végezhető.
1. 2.
3.
4.
5.
4.3.5 Energiagazdálkodás o A tevékenység folytatása során törekedni kell az energia hatékony felhasználására, az energiafelhasználás csökkentésére. o A tevékenység folytatásához szükséges, levegőterhelést okozó anyagok felhasználását minimalizálni kell. o Az eljáráshoz szükséges anyagokat és az energiát hatékonyan kell felhasználni. 4.4. Mérés-ellenőrzés (monitoring), nyilvántartás, adatszolgáltatás: 4.4.1 -
Vízvédelem:
A felszín alatti vizek minőségének nyomon követése érdekében, tekintettel a telephelyen folytatott tevékenységre, volumenére, a potenciális szennyező forrásokra a telephelyen 4 talajvízfigyelő kútból álló monitoring rendszer üzemel. A kutak HB/1775 vízikönyvi számon rendelkez-
18
-
nek vízjogi üzemeltetési engedéllyel. A telephelyen a monitoring kutak a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerinti „B” szennyezettségi határértéket jelentősen meghaladó talajvízszennyezést mutatnak nitrát, szulfát, fajlagos vezetőképesség, nátrium, klorid vonatkozásában. A meglévő talajvízfigyelő kutak vízminőség vizsgálatát az üzemeltetés során éves gyakorisággal, a következő komponenskörre kell elvégeztetni: pH, elektromos vezetőképesség, ammónium, nitrit, nitrát, foszfát, szulfát, kémiai oxigénigény, klorid, nátrium - a vízmintavételt megelőzően mérni és rögzíteni a kutak nyugalmi vízszintjeit is, - a mintavételt és a minták bevizsgálását akkreditált személlyel/szervezettel végeztetni, - a vizsgálati eredményeket a mintavételt követő 30 napon belül meg kell küldeni Felügyelőségünknek.
4.4.2 Hulladékgazdálkodás A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény 65.§ és a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet szerint köteles eleget tenni. A hulladék nyilvántartást a telephelyen technológiánként és hulladéktípusonként (EWC kód és megnevezés) a hivatkozott 440/2012. (XII.29.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete szerinti adattartalommal kell vezetni oly módon, hogy az a telephelyen lévő hulladékmennyiségről mindenkor tájékoztatást adjon. 4.4.3 Levegővédelem 1. Engedélyes köteles az üzembe helyezés előtt, a telephelyen létesített állati hullaégető berendezés füstgáz elvezető kürtője pontforrás kén-oxidok, SO2-ként, szén-monoxid, nitrogén-oxidok, NO2-ként, szilárd anyag, gőz- vagy gáznemű szervetlen klórvegyületek, amelyek nem az A osztályba tartoznak, HCl-ként, fluor és gőz- vagy gáznemű vegyületei HF-ként, gáz- és gőznemű szerves anyagok összes szerves szénben (TOC) kifejezve szennyező anyagok kibocsátását méréssel ellenőriztetni. 2. A mérési jegyzőkönyvet az üzembe helyezési eljárás során meg kell küldeni a Felügyelőségnek. 3. Mérést csak olyan mérőszervezet végezhet, amely megfelel a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 8. § (1) bekezdésében foglalt minőségirányítási követelményeknek, és rendelkezik olyan mérőeszközzel, amely megfelel a 21. § (2) bekezdésében foglalt típusjóváhagyásnak. 4. A mérések során alkalmazandó mérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége biztosítva legyen. 5. A mérések során a pontforráshoz csatlakozó valamennyi berendezésnél átlagos üzemviteli körülményeket kell biztosítani. 6. A szükséges mérési időtartam: a) Folyamatosan működő technológiáknál, időben gyakorlatilag egyenletes kibocsátások esetén: - folyamatos üzemű mérőműszerrel történő, zavartalan, állandósult üzemállapot melletti mérésnél, üzemállapotonként legalább háromszor 30 perc, de a vizsgálati időszak lecsökkenthető 3x15 percre, ha a folyamatosan mért szennyező komponensek eltérése az átlagtól nem haladja meg az átlag 6 %-át és nem éri el a határérték 50 %-át; - szakaszos mintavétellel történő mérésnél legalább 3 db értékelhető minta szükséges, egyenként legalább 30 perces mintavételi idővel, ha azt a technológia lehetővé teszi.
19
Amennyiben a vizsgált légszennyező anyag koncentrációja nagyságrendileg azonos a kimutatási határral, akkor a mintavételi időt úgy kell megnövelni, hogy a vonatkozó határérték betartása a mérési hiba figyelembe vétele esetén is egyértelműen eldönthető legyen. b) Időben ciklikusan változó kibocsátású technológiáknál: a mérések időtartamát, a mintavételek számát – a ciklusok időtartamától függően – úgy kell megválasztani, hogy a mérési eredmények reprezentatívak legyenek, de legalább három ciklus kibocsátása kerüljön meghatározásra. c) Időben rendszertelenül változó kibocsátások esetén a mérés időtartama legalább 6 óra. Az üzemviteli körülményeket minden esetben pontosan rögzíteni szükséges. Üzemeltető köteles a légszennyező pontforrás működési engedélykérelmének benyújtásával egyidejűleg a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. számú melléklete szerinti adattartalommal levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést tenni. 4.4.4. Üzemnapló A létesítmény üzemeltetője köteles a sertéstartás és trágyakezelés technológiai berendezéseinek üzemviteléről folyamatosan üzemnaplót vezetni, amelyben naprakészen fel kell tüntetni: − a technológiai berendezések üzemidejét, − a termelésre vonatkozó, a légszennyező anyagok kibocsátására hatással lévő adatokat (felhasznált anyagok összetétele, minőségi jellemzőik, mennyiségük, stb.) − a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét, és időtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket, − a kibocsátásra jelentős hatást gyakorló karbantartások (javítások) idejét és időtartamát, valamint a karbantartás eredményeképpen bekövetkező kibocsátás változást, − a kibocsátások ellenőrzésének formáját, a mérés időpontját, gyakoriságát és időtartamát, valamint végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és adatait, − a káresemények és kárelhárítási beavatkozások, intézkedések időbeli dokumentálása, vízminőségi kárelhárítási napló, − írásos karbantartási program, − az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása. Az üzemnaplót minden naptári év végén le kell zárni, és az éves zárójelentéssel minden év március 31-ig meg kell küldeni a felügyelőségnek. 4.4.5 Éves működési terv Az éves működési tervet a tárgyév január 31-ig a következő tartalommal kell a felügyelőségre benyújtani: − a tervezett tevékenységek részletes ismertetése (ütemezés, volumen stb.) − a technológiában várható, módosítások − a várható éves anyagfelhasználás − a várható kibocsátások − a várható beruházások
20
4.4.6. Éves zárójelentés A kibocsátásra jellemző adatokról az üzemnaplóban rögzített mérési eredmények alapján évente összefoglaló jelentést kell készíteni és legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig a Felügyelőségnek meg kell küldeni. – A jelentésnek minimálisan tartalmaznia kell a következőket: az üzemi tapasztalatok alapján a trágya forgalom nyilvántartása; trágya tárolási kapacitása, panaszbejelentések; vízhasználat vizsgálata; keletkező kommunális szennyvizek nyilvántartása; takarmány összetétel és felhasználás; – A jelentésnek 5 évente felszíni és felszín alatti műtárgyakra kiterjedő ellenőrzési és karbantartási program végrehajtását, valamint az energia hatékonysági belső auditot. – Az éves zárójelentéshez csatolni kell még: a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (R.) 31. § (2) bekezdése alapján az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetőjének a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőség részére a 7. sz. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést (LM) A kibocsátás ellenőrzés adatait, részeredményeit és az üzemnaplót, valamint az éves jelentéseket az üzemeltető öt évig köteles megőrizni. 4.4.7. Változások bejelentése − Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetőjének a levegőtisztaságvédelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell jelentenie a felügyelőségnek − A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 7. pontjában felsoroltak valamelyikében bekövetkező változást annak bekövetkezését követő 15 napon belül a 16. § (1) bekezdése szerint be kell jelenteni a Felügyelőségnek. − Ha a tevékenység megváltozása következtében a hulladékos adatszolgáltatási kötelezettség megváltozik azt írásban 60 napon belül a 440/2012. (XII.29.) Korm. rend 11. § szerint jelenteni kell. 4.5
Balesetek megelőzése, karbantartás, kárelhárítás, rendeltetéstől eltérő üzemi állapotok − − − − − −
A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet szerinti üzemi kárelhárítási tervet 2013. szeptember 30-ig be kell nyújtani. A csapadékvíz elvezető rendszer ellenőrzésére fokozott gondot kell fordítani annak érdekében, hogy szennyeződés felszíni vízbe anyagmozgatás ill. esetleges káresemény során se kerüljön. A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli szennyezést. Minden olyan berendezést, melyet a létesítményben működtetnek, és amelynek meghibásodása káros hatással lehet a környezetre, jó működési állapotban kell tartani, gondosan kell üzemeltetni. A gépeket, berendezéseket rendszeresen karban kell tartani. Az engedélyes köteles vezetni az alábbi dokumentációkat: üzemnapló, írásos karbantartási program, az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása. Bármilyen környezetszennyezéssel kapcsolatos rendkívüli eseményről a Felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell, a kárelhárítással kapcsolatosan a környezetkárosodás meg-
21
− −
− − −
−
előzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. Rendkívüli üzemállapot, havária esemény esetén a szennyezéssel járó tevékenységeket fel kell függeszteni, a szennyezőforrást fel kell számolni. A létesítmény területén esetlegesen bekövetkező havária esemény során az elfolyó/elcsöpögő/kiszóródó anyagokat, hulladékokat össze kell gyűjteni, illetve az anyag/hulladék kémiai és fizikai tulajdonságainak figyelembevételével arra alkalmas felitató anyaggal kell a mentesítési munkálatokat végezni. A keletkező felitató anyagot a továbbiakban hulladékként kell kezelni. Az Engedélyes minden esetben köteles az érintett terület hulladékkal történt szennyeződés mentesítéséről és az eredeti környezeti állapot visszaállításáról gondoskodni. Az engedélyes köteles vezetni az alábbi dokumentációkat: írásos üzemnapló, az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása. Bármilyen, a rendeltetésszerű üzemeltetéstől, üzemszerű állapottól való lényeges eltérés, havária esetén (baleset, környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés stb.) haladéktalanul értesíteni kell Felügyelőségünket (állandó ügyeleti telefon: 30/9670-320).
4.6 Általános menedzsment technikák 4.6.1 Környezeti menedzsment A Zrt. MSZ EN ISO 14001 szabvány szerinti tanúsítvánnyal rendelkezik, megfelelő környezeti menedzsment rendszert működtet. A létesítmény üzemeltetésére vonatkozóan környezetvédelmi belső irányítási rendszert kell kialakítani. A környezetvédelmi feladatok vezetésére, irányítására felelőst kell kinevezni. Biztosítani kell, hogy a felelős személy elérhető legyen a Felügyelőség felügyelői számára a létesítménnyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. A létesítményben tevékenykedő munkavállalók környezetvédelmi teendői, tevékenysége, felelőssége személyre szabottan is meghatározandó, munkaköri, kezelési, üzemeltetési leírásokban, szabályzatokban rögzítendő. 4.6.2 Képzési rendszer működtetése A munkavállalók szakmai felkészültségének szinten tartásáról, és megfelelő továbbképzéséről gondoskodni kell, a környezettudatos magatartásukat erősíteni szükséges. Megfelelő eljárást kell kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről feljegyzéseket kell készíteni. 4.6.3 Panaszbejelentések kezelések Az engedélyeshez benyújtott panaszbejelentéseket nyilvántartásba kell venni, az azokban foglaltakat ki kell vizsgálni. A vizsgálat eredménye alapján a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről a panaszost, valamint a Felügyelőséget értesíteni kell. V.
A létesítmény felhagyására vonatkozó előírások: −
A tevékenység tervezett felhagyása esetén, a tervezett időpontot megelőzően a felhagyás szándékát be kell jelenteni a Felügyelőségnek. A telep bezárásának feltételeiről a Felügyelőség dönt.
22
−
−
−
A telep bezárása (tevékenység felhagyása) esetén a telephelyen akkor levő valamennyi (veszélyes és nem veszélyes) hulladék ártalmatlanításáról, elhelyezéséről gondoskodni kell. A hulladékokat érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni. A kiszállításokról veszélyes hulladékok esetében „SZ” kísérőjegyet, nem veszélyes hulladékok esetében pedig, olyan szigorú számadású szállítójegyet kell kitölteni, melyen szerepel a hulladék neve, EWC száma, mennyisége, eredete, a kiszállítás időpontja, az átvevő neve, címe és a hatósági engedélyének a száma is. Ezen dokumentumok másolatait a nyilvántartáshoz kell csatolni és a környezetvédelmi hatóság kérésére azokat be kell mutatni. A tevékenység felhagyása esetén, amennyiben fennáll a levegőterhelés veszélye a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.
VI. Az engedély felülvizsgálata Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az 1995. évi LIII. törvény 75. §-ában rögzített, környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdésben foglaltak alapján – felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentáció benyújtási határideje: 2017. december 31. A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is el kell végezni, ha: − a környezethasználó − tevékenységében − jelentős változást kíván végrehajtani, − az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek követelmények előírása szükséges, − a tevékenység olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja − a tevékenység során jelentős szennyeződés következik be. VII. Jogkövetkezmények – Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a Felügyelőség kötelezni fogja a környezethasználót (engedélyest) 200 000,- Ft-tól 500 000,- Ft-ig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel az intézkedési terv készítésére, vagy környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. – Amennyiben a környezethasználó a kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget, a Felügyelőség a tevékenységet korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja és az üzemeltetőt 50-100 000,- Ft/nap bírság megfizetésére kötelezi. – A kötelezettségek önkéntes végrehajtásának elmaradása esetén a környezethasználóval, mint kötelezettel szemben az alábbi intézkedésekkel, szankciókkal élek: A meghatározott cselekmények végrehajtása érdekében − ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható − a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabok ki. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint. VIII. Az eljárási költségek viseléséről szóló döntés A 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet II.1. és III.7. pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjat [862.500,- Ft] a Mezőcsír Kft. megfizette.
23
IX. Az eljárásban közreműködő szakhatóságok állásfoglalásai: A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve XI-R-062/00606-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresésére a Mezőcsír Kft. (5453 Mezőhék, Túri út 46.) Mezőhék 0191/9 hrsz. alatti telephelyén működő sertéstenyésztő telepére vonatkozó összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárással kapcsolatos dokumentációt áttanulmányozva a tervezet megvalósításához közegészségügyi szempontból hozzájárulok. E szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs. Jelen szakhatósági állásfoglalásban foglaltak ellen jogorvoslattal élni csak az ügy érdemében hozott határozat/eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben van lehetőség.” Túrkeve Város Jegyzője 295-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalása: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkeresése alapján, a Mezőcsír Kft. (5453. Mezőhék, Túri út 46.) Mezőhéken, a 0191/9. hrsz. alatti sertéstelep bővítéséhez a szakhatósági hozzájárulást kikötések nélkül megadom. A szakhatósági állásfoglalás ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” Határozatom ellen, a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél (5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.) 2 pld-ban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására nincs lehetőség felügyelőségünknél. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10045002-01711930-00000000 számú számlájára kell átutalási megbízással teljesíteni vagy készpénz átutalási megbízással (csekk) postai úton befizetni. Indokolás A MEZŐCSIR Korlátolt Felelősségű Társaság, továbbiakban: Kft. (Mezőhék, Túri út 46.), Mezőhék, 0191/9 hrsz. alatti telephelyén sertéstenyésztést folytat 2007. év óta. Az engedélyes évek óta a jelenleg folytatott technológiával végzi tevékenységét, melynek folyamatos fejlesztésével (takarmány előállítás, technológia) próbál a piaci igényeknek megfelelni a legkedvezőbb gazdasági mutatók realizálásával. A család tulajdonában lévő több vállalkozás foglalkozik sertéstenyésztéssel, takarmány előállítással. Ez ideig valamennyi telephelyen volt anyakocatartás, előhizlalás, hízlalás. A fejlesztés állategészségügyi és egyéb gazdaságossági okok miatt arra irányul, hogy váljék külön a malac előállítás és a hízlalás. Így két telepen (Tiszainoka, Mezőhék) főleg hízlalást, Cibakházán csak malac előállítást végeznek a beruházások befejezése után. A meglévő technológia és a fellelhető technológiák összehasonlítása eredményeként született a döntés, a jelenleg folytatott technológiával bővítik a sertéstelep kapacitását. A fejlesztés során meglévő épületek átalakításával, illetve új épületek építésével kívánják a hizlaláshoz szükséges férőhelyeket biztosítani.
24
Átalakításra kerül az utónevelő (1. ép.), a kocaszállás (2. ép.), a fiaztató (4. ép.), és megépül négy tervezett hizlalda (13-16. ép.). A fejlesztés során kiegészítő létesítmények is megépítésre kerülnek. Épül egy újabb támfalas almos trágyatároló (17. ép.), egy trágyalégyűjtő akna (18. ép.), hídmérleg és nagynyomású kerékmosó, takarmánytároló silók, valamint út és csapadékvíz elvezető árokrendszer. A sertéstelep bővítése után, teljes feltöltött állomány esetén, a 30 kg fölötti állatállomány férőhelyszáma: 9.330. A Felügyelőség az előzetes vizsgálatot lezáró 1526-6 /2013. számú határozatában környezeti hatásvizsgálati eljárás és egységes környezethasználati eljárás lefolytatását rendelte el. Ezt követően a Mezőcsír Kft. benyújtotta a Kocsis Lajos környezetvédelmi szakértő (5400 Mezőtúr, Szép Ernő út 6.) által összeállított, a Mezőhék, 0191/9 hrsz. alatt lévő sertéstelep környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési tervdokumentációját. A Felügyelőség a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet értelmében a tárgyi engedélyezés lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 37. § (1) bekezdésben rögzített kötelezettségemnél fogva ellenőriztem, hogy a kérelem megfelel-e a jogszabályokba foglalt követelményeknek Az eljárás során az alábbiakat állapítottam meg: A létesítményben végzett tevékenység: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 11. pontja: Nagy létszámú állattartás b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára Hulladékgazdálkodási szempontból: A tevékenység során képződő veszélyes hulladékok, termelési nem veszélyes hulladékok és települési hulladékok kezelése megoldott. Vízgazdálkodási-vízvédelmi szempontból: Az elérhető legjobb technikát alkalmazzák. – Az itatás nyomószelepes önitatókkal történik, ezzel kizárják a vízpazarlást. – A tartástechnológiában alkalmazott kombinált-szárazdarás rendszerű önetetőket és ahhoz kapcsolódó önitatókat használnak, így a jószág annyi vizet kever a takarmányhoz, amennyi feltétlenül szükséges. – Csökkentik a tisztítás során felhasznált vízmennyiséget, úgy hogy a takarítás minden esetben nagynyomású vízsugárral történik. – A telephelyen a sertéstartás technológiája almos, így ezzel a technológiával a vízfelhasználás a trágyakezelés során minimális. – A kútra felszerelt vízóra biztosítja a felhasznált vízmennyiség nyomon követését. – Trágya tárolására megfelelő műszaki védelemmel és tároló kapacitással rendelkező trágyatároló áll rendelkezésre.
25
Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A sertéstelep Mezőhék-Mezőtúr közötti 0160. Hrsz-ú, 4628-as számú út mellett, Mezőhéktől 5 kmre, K-re található. Az ingatlan környezetében Ny-i irányban a telep jelenlegi megközelítését biztosító út, egyéb gazdasági társaságok ingatlanai, mögötte, mellette - a dokumentáció szerint - lakatlan lakóingatlanok, mezőgazdasági hasznosítású terület található. A legközelebbi tanya a 0191/2. Hrsz. alatti, távolsága a telekhatártól 48 m. D-i irányban közút, azontúl szántóföldek vannak. K-i irányban mezőgazdasági hasznosítású terület és a 0178/3. Hrsz-ú tanya. Távolsága a telekhatártól 125 m, védendő homlokzata DK-i irányba néz. É-i irányban 0185/2. és 0185/1. Hrsz. alatti ingatlanon major van. Az építés várható hatása Zajkibocsátás az építési munkák végzése során jelentkezik (munkagépek, szállítás okozta környezeti hatások), de ez a hatás átmeneti, a kivitelezés időszakára jellemző, nem tekinthetők jelentősnek. Az építés csak a nappali időszakban fog történni. Időtartama várhatóan fél év. A kivitelezés során alkalmazott munkagépek: kanalas kotró, billenős tehergépjármű, lánctalpas földtoló, betonkeverő vagy mixer, úthenger, árokásó rakodó, autódaru. Maximum 3 gép egyidejű üzemeltetésével lehet számolni (humuszolás, alapok kiásása, betonozás, daruzás). A kivitelezés során - 5 nehézteher jármű - használata nem módosítja érdemben a közlekedési zajterhelés mértékét. Az építési-létesítési tevékenységből származó zajterhelés a környezeti zaj-és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletének 2. számú melléklete építési munka időtartama szerinti, a zajtól védendő területre vonatkozó zajterhelési határértékeket nem haladja meg, a zajtól védendő területre vonatkozó zajterhelési határértékek tarthatóak. Az építésből származó zajterhelés várhatóan lakott, épített környezetet nem érint. Az üzemeltetés várható hatása A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM. együttes rendelet 1. számú melléklete szerint az üzemelésből származó zaj határértéke az adott területen vett területi funkció alapján a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM. együttes rendelet 1. számú melléklete 4. sora szerint az üzemelésből származó zaj határértéke a gazdasági területen nappal 60 dB, éjjel 50 dB. A létesítmény üzemeltetésre vonatkozó zajvédelmi szempontú hatásterülete a KR. 6.§ (1) bekezdése a., e. pontja szerint megállapításra került. A benyújtott engedélyezési dokumentációban rögzítettek alapján a vizsgált létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterülete zajtól védett épületet nem érint. A környezeti zajforrás számított hatásterülete a nappali és éjjeli üzemeltetési időszakra vonatkozóan a forrást magában foglaló ingatlanon belül esik, illetve nem terjed túl a telekhatárokon. – A létesítmény üzemeltetésére vonatkozó zajvédelmi szempontú hatásterület a KR. 6.§ (1) bekezdése a., e. pontja szerint megállapításra került. – Az üzemelésből származó zaj határértéke a védendő létesítmények szempontjából figyelembe vett területi funkció alapján a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM. együttes rendelet 1. számú melléklete 4. sora szerint a gazdasági területen nappal 60 dB, éjjel 50 dB. Az építésre vonatkozó határérték hivatkozott rendelet 2. sz. melléklete 2. oszlopa (1 hónaptól 1 évig) 4. sora alapján gazdasági területen nappal 70 dB, éjjel 55 dB.
26
–
–
–
A benyújtott engedélyezési dokumentációban rögzítettek alapján a vizsgált létesítmény zajvédelmi szempontú hatásterülete zajtól védett épületet, területet nem érint. A környezeti zajforrás számított hatásterülete a nappali és éjjeli üzemeltetési időszakra vonatkozóan a forrást magában foglaló ingatlanon belül esik, illetve nem terjed túl a telekhatárokon. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10.§ (3) bekezdése b) pontja alapján engedélyes mentesül a környezeti zajkibocsátási határértékek megállapítása alól. A megközelítő utak használata várhatóan nem befolyásolja kimutatható mértékben a jelenlegi közlekedési eredetű zajterhelést. A létesítményhez kapcsolódó szállítási forgalom által használni kívánt útszakasz mentén a közlekedési zajterhelés növekmény nappal 3 dB-nél kisebb.
A tevékenység felhagyása során a zajkibocsátás megszűnik. Az üzem a környezeti zaj vonatkozásában az építés, üzemeltetés, felhagyás során jelentős hatást nem gyakorol, így a jogszabályi előírásokon túl egyéb követelmények megtétele nem indokolt. Levegővédelmi szempontból: A telephelyen tervezett bűzcsökkentési technikák megfelelnek az „Útmutató az elérhető legjobb technika meghatározásához a nagylétszámú sertéstelepek esetében” Hazai BAT útmutatóban foglaltaknak. További bűzcsökkentési technikák alkalmazását abban az esetben ír elő a Felügyelőség, ha a telep által kibocsátott bűz eléri az érzékeny befogadókat. Az eljárásban közreműködő szakhatóságok A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve XI-R-062/00606-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában hozzájárult az egységes környezethasználati engedély kiadásához, Indokolása a következő: „A Mezőcsír Kft. (5453 Mezőhék, Túri út 46.) Mezőhék 0191/9 hrsz. alatti telephelyén működő sertéstenyésztő telepének bővítésével kapcsolatosan a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a fenti iktatószámú, kérelmében összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásának ügyében - a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján - megkereste a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét szakhatósági állásfoglalás céljából, mivel az eljárásban hatóságunk szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkereső hatóság honlapján megtalálható írásvédett dokumentumok alapján - figyelemmel a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének 11. pontjára és 8. sz. mellékletére - megállapítottam, hogy az abban rögzítettek nem ellentétesek a népegészségügyi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozó követelményekkel, ezért a benyújtott dokumentáció alapján közegészségügyi vonatkozású kikötéseket nem írtam elő.” Túrkeve Város Jegyzője 295-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult az engedély kiadásához, Indokolása a következő: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2013. április 08. napján kelt 3503-4/2013. számon szakhatósági állásfoglalás iránti kérelmet terjesztett elő hivatalomnál. A kérelmét a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a szakhatósági állásfoglalás kiadásának akadálya nincs. Fentiekre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.”
27
A felügyelőség Mezőhék Község Művelődési Ház Nagytermében (5453 Mezőhék, Felszabadulás u. 4. a sertéstelep bővítés összevont környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárása tárgyban – közmeghallgatást folytatott le. A közmeghallgatáson észrevétel nem történt. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerint Kt. 73. § (1) „Az egyes tevékenységek környezetre gyakorolt hatásának feltárására és megismerésére, valamint a környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére környezetvédelmi felülvizsgálatot (a továbbiakban: felülvizsgálat) kell végezni. (2) A felülvizsgálat szempontjából: a) tevékenységnek minősül valamely – környezethasználattal, környezetveszélyeztető magatartással vagy környezetszennyezéssel járó – művelet, illetőleg technológia megkezdése, folytatása, … továbbá az ezekhez szükséges építési és egyéb előkészítési munka végzése.”Ezen jogszabályhely alapján írtam elő a felülvizsgálati dokumentáció elkészítését. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 50. § (1) bekezdés alapján a döntéshozatalhoz a szükséges tényállást tisztáztam. A kérelemre indult eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam, az egységes környezethasználati engedélyt kiadtam. Döntésemet a Ket. 71. § (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam. Döntésemet az ügyintézési határidőn belül hoztam meg. A felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: – – – – – – – – – – –
A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásait. a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet. a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007 (XII. 18.) KvVM rendelet A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Törvény a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet A 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklete az engedélyezéshez igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg. a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 6. számú melléklete,
28
–
a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendelet.
A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § értelmében a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a.
Szolnok, 2013. július 8. Kónya Károly igazgató
megbízásából:
Dr. Nemes Gábor hatósági igazgatóhelyettes
Határozatomról értesítést kap: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
Mezőcsír Baromfitenyésztő Kft. 5453 Mezőhék, Túri út 46. Tértivevénnyel Túrkeve Város Jegyzője 5420 Túrkeve, Petőfi tér 1. Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 4002 Debrecen, Pf.:216. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv 5000 Szolnok, Ady E. út 35-37. (hivatali kapun keresztül) Kocsis Lajos 5400 Mezőtúr, Szép Ernő út 6. KÖTI-KTVF Hatósági Osztály KÖTI-KTVF HNYR KÖTI-KTVF Irattár
