Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség mi n t I . f o kú h a t ó s á g 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 423-422, 422-255, 375-111, 501-900 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfı és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail: [email protected]

Ikt.sz.: 1241-16/2011 Ea: Hering Róbert Tel.:56/523-401

Tárgy: Tiszafüred, külterület Deli-tanya baromfitelep egységes környezethasználati engedélye

A Madár és Társa Mezıgazdasági Korlátolt Felelısségő Társaság (5363 Nagyiván İrsi u. 23.) rövidített név: Madár és Társa Kft 2009. december 23-án kelt, engedélykérelmére indult, Tiszafüred külterület Deli-tanya 0282/2 hrsz. alatti ingatlanra tervezett nagy létszámú állattartás - baromfitelep - egységes környezethasználati engedélyezési eljárása során az alábbi döntést hoztam: Határozat A Madár és Társa Mezıgazdasági Korlátolt Felelısségő Társaság (5363 Nagyiván İrsi u. 23.) környezethasználó részére a Tiszafüred külterület Deli-tanya 0282/2 hrsz. alatti nagy létszámú állattartó telepre( baromfitelep) vonatkozóan az egységes környezethasználati engedélyt megadom. Az egységes környezethasználati engedély a jogerıre emelkedés napjától, a következıkben részletezett tevékenységre/létesítményre, a meghatározott feltételek, kötelezettségek teljesítése esetén 2016. május 31-ig érvényes: Azonosító adatok: 1. Az engedélyesre vonatkozó adatok: − Megnevezés: Madár és Társa Mezıgazdasági Korlátolt Felelısségő Társaság − Székhely: 5363 Nagyiván İrsi u. 23 − KÜJ szám: 100442162 − Cégjegyzékszám: 16 09 004378 − Statisztikai számjel (KSH):11500999 − – A fı gazdasági tevékenység TEÁOR kódja: 01.47 2. A létesítmény jellemzıi: − Cím:5350 Tiszafüred külterület Deli-tanya − Helyrajziszám: Tiszafüred külterület 0282/2 − EOV koordináták: x: 252 164 y: 784 160 − KTJTelephely szám: 100 724 612 − KTJLétesítmény szám: 102251929 3. A tevékenység alapadatai: − Megnevezés: nagy létszámú állattartás, baromfitenyésztés − A tevékenység folytatásával érintett települések: Tiszafüred − Termelési kapacitás: 60 000 db 9 hét rotációval(6 hét nevelési idıszak) pecsenye csirke kibocsátás − Alkalmazottak száma: 3 − NOSE-P kód: 11005 − A létesítményben elıállított termékek: pecsenye csirke

2

I.

A létesítményben végzett tevékenységek

Az alkalmazott technológia a „Brojler takarmányozás és tartástechnológia”. A telepre érkezı naposcsibéket 6 hetes korukig (kb. 2 kg-os testsúlyig) nevelik, majd értékesítik. Egy nevelési ciklus, vagyis a rotáció az alábbi idıszakokból áll: - 6 hét nevelési, - 2 hét takarítási, fertıtlenítési idıszak, - 1 hét az ólak egészségügyi célú pihentetése. Ennek megfelelıen évente 6 rotáció történik, egy rotációban 60.000 db csibe vesz részt. A telephelyen az állattartó tevékenység a következı épületekben, illetve kiszolgáló létesítményekben történik: -

6 db ólépület 1 db gépszín 1 db raktár épület 1 db iroda épület 1 db szociális épület 6 db takarmánysiló, mind a hat ólépület mellett 1-1 db

Mőtárgyak, vízilétesítmények: -

Kútakna Hidrofor ház Technológiai szennyvíz aknák 3×6 m3 Kommunális szennyvízaknák 2×6 m3 Technológiai szennyvíztartály 25 m3 Szigetelt trágyatároló tér 600 m3 Csurgalékvíz győjtı akna 10 m3 Tüzivíztároló tó 400 m3 PB-gáztartály 6 db

Használaton kívüli épületek: - 2 db juh ól Az állattartó épületek beton aljzatúak, az almostrágya tároló és a csurgalék-, illetve technológiai szennyvízgyőjtı aknák és tartály szigetelt, vízzáró kivitelben készültek. A telep szilárd burkolatú úttal ellátott. A naposcsibék elhelyezése az ólakban az alábbiak szerint történik: - 1-es, 2-es ólba 12.000-12 000 db, - 4-es ólba 10.00 db - 6-os ólba 26.000 db. 21 napos koruktól az 1-es, 2-es ólból 4-4.000 db átkerül a 3-as ólba, a 4-es ólból 5.000 db az 5-ös ólba kerül áttelepítésre, a 6-os ólból azonban nincs áttelepítés. A nevelési idıszak végén (42. – 45. nap) a pecsenyecsirkék elszállítása megtörténik és megkezdıdik az ólak kitakarítása, fertıtlenítése. Elsıként az alommal beterített, baromfitrágyával kevert szalmát hordják ki a szigetelt trágyatárolókba. Következı lépés a portalanítás, lemosás (mennyezet,

3

oldalfalak, etetı és itatórendszer), majd a padlózat nagynyomású mosóval történı tisztítása és gázperzselıs égetése következik. A következı csibeszállítmány érkezéséig szellıztetik az épületeket, míg az utolsó napokban behordják az új alomszalmát és fertıtlenítı permetezéssel kezelik azt. Az ólak automata etetı-, itató és szellıztetı rendszerekkel vannak felszerelve, a főtést PBgázüzemő infrasugárzók látják el. Az etetırendszer jellemzıi: pneumatikus tartálykocsis szállítás – átürítés ólanként tárolósilóba – emelhetı alsópályás, spirálos etetırendszerrel történı behordás az etetıtartályokba. Az itatórendszer jellemzıi: vízszerzés saját kútból, hidroforral – ólanként automata vízadagoló szőrıvel, mérıvel, gyógyszer-beadagolóval – függesztett, emelhetı szopókás itatósor. A szellıztetı rendszer jellemzıi: negatív nyomású hımérsékletre és páratartalomra szabályozott szellıztetés elszívó ventilátorokkal, motoros mőködtetéső bukózsalukkal. A folytatott tevékenységek részletes ismertetése: 1.1.Tartástechnológia: A baromfitelepen alkalmazott technológia a „Brojler takarmányozás és tartástechnológia”, mely a technológia minden egyes részleteiben a naposcsibe fogadásától az elszállításig leszabályozott, meghatározva az üzemeltetési, szellıztetési, takarmányozási, itatási, világítási és állategészségügyi technológiát. 1.2.Vízellátás,vízfelhasználás,: A baromfitelep vízellátását meglévı saját mélyfúrású kútból biztosítják. A kútból Pedrollo típusú szivattyú termeli ki a vizet és juttatja el a 200 l-es hidrofor tartályon keresztül a telep vízellátó hálózatába. A kút vize csak az állatok itatására hasznosul, a telepen dolgozók palackozott vizet kapnak. A baromfitelep vízellátása, szennyvízkezelése és csapadékvíz-elvezetése Tisza/6723 vksz-on rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel, mely külön eljárás keretében módosításra kerül. A kút metántartama a 12/1997. (VIII.29.) KHVM rendeletben a „C” fokozatra elıírt 10,0 l/m3-t meghaladja. A baromfitelep vízigénye a bıvítést megelızıen nem haladta meg a tárgyi jogszabályban a gáztalanító berendezés szükségességéhez elıírt napi 5,0 m3-t. A telep bıvítését követıen azonban a nevelési idıszak 3.-6. hetében a vízkivétel a napi 5,0 m3-t meghaladja, mely évi 24 heti termelési idıszakot jelent, kezdetben 0,7, majd 5,2 m3-es túllépéssel. Gáztalanító berendezés hiányában a kútból maximálisan csak 5,0 m3-t vesznek ki, a fennmaradó szükséges mennyiséget lajtoskocsi segítségével ivóvízzel egészítik ki. Vízigények a felhasználás szerint: - szociális: 36 m3/év - csirkeállomány itatására (technológia által meghat.): 1547 m3/év - ólak takarítására: 200 m3/év Összesen: 1783 m3/év, maximális vízkivétel: 5 m3/nap. 1.3. A telephelyen keletkezı szennyvíz, használtvíz, csurgalék-trágyalé, csapadékvíz, elvezetése, kezelése, elhelyezése: Kommunális szennyvíz

4

A szociális és az irodaépület helyiségeiben keletkezik kommunális szennyvíz, ahonnan DN 110 PVC csatornán át az egyes épületekhez külön-külön tartozó 6 m3-es zárt vasbeton aknákba kerül. Az aknákból a szennyvíz szippantással a Tiszafüredi szennyvíztisztító telepre kerül ártalmatlanításra, mennyisége: 28,8 m3/év. A szennyvíztisztító telepre történı szállítást szerzıdés alapján a hulladékkezelési engedéllyel rendelkezı Nagyiváni Kft. (5363 Nagyiván, Fı út 55.) végzi. Technológiai szennyvíz (állattartó épületek takarításából keletkezı trágyával szennyezett mosóvizek): Az ólak kitrágyázását követıen a takarítás során keletkezı szennyvíz csak a lebomló fertıtlenítı szerekkel és trágyával szennyezett takarítóvízbıl adódik, mennyisége: 160 m3/év. Az így keletkezı szennyvizek győjtésére egyes ólakhoz közös, illetve egyedüli, összesen 3 db 6 m3-es zárt, szigetelt vasbeton aknák szolgálnak. A 6-os ólhoz 1 db 25 m3 térfogatú acéltartályt helyeztek el. A tárolók tartalmát alkalmanként szippantós jármővel a trágyatározóra juttatják vissza. Csurgalék-trágyalé A trágyatároló térrıl a csurgalék-trágyalé a tároló tér kialakítása révén 2 db 8,0 m hosszú DN 200 KG PVC csövön keresztül jut a 10 m3-es vasbeton győjtı aknába. Csapadékvíz Az ólépületekre hulló csapadékvíz ereszcsatorna segítségével gyepes területre kerül elvezetésre és elszikkasztásra. A telepi burkolt felületekrıl szintén gyepes területekre fut le a csapadék. Nagycsapadékos idıben a telep tengelyvonalán húzódó szilárd burkolatú út mentén létesült csapadékvíz elvezetı árokba fut az el nem szivárgó vízmennyiség, majd a trágyatárlóhoz vezetı úttest alatti 10,0 m NA 350 K G PVC átereszen keresztül a befogadó Füredkócsi-tározó-lecsapló csatorna felé irányulva szétterül. A befogadó áradása, vagy szikkasztó árok esetleges szennyezıdése esetén az áramlást az áteresz nyílása elé homokzsákból emelt provizórikus gáttal akadályoznák meg. Trágyakezelés: Az ólakban felhalmozódott almostrágya mennyisége az elıírásos mennyiségben behordott szalmaalomból és az állatok által optimálisan hasznosított takarmánykeverékbıl származó, kiszáradt trágyából áll össze. Ólakból történı kihordása a nevelési idıszak, a rotáció végén évente 6-szor történik, úgy hogy a homlokrakodós kerti traktor kihordja az ólakból a száraz almostrágyát, melyet az épületek elıtti burkolt felületen álló szállítójármőre pakol, majd a szigetelt trágyatároló térre ürítik. Az ólakból az almostrágya a szigetelt 600 m3-es vasbeton trágyatárolón győlik, majd termıföldre kerül kijuttatásra. A keletkezı almostrágya mennyisége: 1140 m3/év. A tárolt baromfitrágya termıföldön hasznosul, elszállításáról, hasznosításáról szerzıdés alapján a Nagyiváni Kft. (5363 Nagyiván, Fı út 55.) gondoskodik. 1.4. Monitoring rendszer A baromfitelepen monitoring rendszer nem mőködik, a korábban kiadott mőködési engedélyben nem került elıírásra. A telephely Tisza/6723 vízikönyvi számon vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik valamenynyi vízi létesítménye vonatkozásában.

1.5.Hulladékkezelés, gazdálkodás:

5

Az egész tevékenységre jellemzı, hogy a technológiát betartva, rendkívüli esemény bekövetkezése nélkül jól behatárolható a keletkezı hulladékok köre és mennyisége. Veszélyes hulladék elenyészı mennyiségben keletkezik, gyakorlatilag csak állatgyógyászati gyógykezelésbıl. Nem veszélyes hulladék az állatok elhullásából, a technológiából mint trágya keletkezik, valamint a személyzet kommunális hulladéka. Az állati hulladékokat a telep ırzésére tartott kutyákkal etetik fel, illetve nagyobb kezelendı menynyiség esetén szerzıdés alapján elszállítják, ideiglenes tárolásuk megfelelı hullatárolóban megoldott. Az állatgyógyászati hulladékokat győjtik, és engedéllyel rendelkezı hulladékkezelınek adják át. A kommunális jellegő folyékony hulladékot szükség szerint engedéllyel rendelkezı vállalkozó szippantott szennyvízként szállítja el. A kommunális szilárd hulladékot engedéllyel rendelkezı hulladékkezelınek adják át (hulladéklerakó). A hulladékok mellett keletkezı trágyát (EWC: 02 01 06) mezıgazdasági területen hasznosítják.

1.6.Energiagazdálkodás: A beépítésre került fogyasztók gazdaságos üzemőek, energiatakarékosak: - a takarmány kijuttatás teljesen automatizált. - automatikus vezérléső elszívó ventilátorok illetve természetes úton történı szellıztetés biztosítja az istállóépületek megfelelı szellıztetését.

Főtés, szellıztetés

6

A főtıkészülékek hımérsékletre vezérelt, PB-gázüzemő, átfúvós rendszerő hılégbefúvók; az ólak mennyezete alá függesztve. A készülékek a belsı légteret használják a tüzeléshez, kémények vagy kürtık nem tartoznak hozzájuk. Az irodaépület főtését 3 db 4,5 kW és 2 db 2,6 kW teljesítményő, PB-gázüzemő konvektor látja el. A szociális épület főtését és használati melegvíz ellátását 1 db kondenzációs fali kombi kazán biztosítja. A telephelyen lévı tüzelıberendezések névleges bemenı hıteljesítménye nem éri el a 140 kW-ot.

Az ólak automata szellızırendszerekkel vannak felszerelve. A negatív nyomású, hımérsékletre és páratartalomra szabályozott szellızırendszerhez elszívó ventilátorok (32 db ventilátor), és motoros mőködtetéső bukózsaluk tartoznak. A 6. sz. ól épületben a nyári túlmelegedés ellen a beszívó oldalon vízzel telített, impregnált papír töltetes „kopoltyúkon" át történik a beszívás, kihasználva a párolgáshı elvétel okozta hőtıhatást.

1.7. Természet és tájvédelem: —

A telepen a villanyoszlopra épített, fokozottan védett fehér gólya fészkét továbbra is fenn kell tartani és a fészkelési idıben a gólyák zavarását kerülni kell.

1.8. Hatásterület: A baromfitenyésztés tevékenység, illetve a trágyatárolás fıként ammónia (NH3) kibocsátásával jár, ami bőzterhelést von maga után. A broiler baromfinevelési technológia ammónia kibocsátása, a BREF alapadatok alapján, 60 000 baromfira: Nevelı ólak (telep összesen) 1,036 kg/h Almostrágya tárolótér 0,134 kg/h Az ammónia tervezési irányértékei: 24 órás 100 µg/m3, 60 perces: 200 µg/m3 A trágyatároló és az ól épületek összes ammónia kibocsátása alapján a keletkezı maximális ammónia koncentráció a forrástól 200 m-re alakul ki, ahol eléri a 13 µg/m3 –t. A terjedésvizsgálat alapján ammóniára vonatkoztatva hatásterület nem állapítható meg, mivel a levegıterheltség-változás nem éri el a jogszabály szerinti minimális értékeket.

A broiler baromfinevelési technológia szagemissziója a szakirodalmi adatok és más telephelyek mérési eredményei alapján: Fajlagos szagemisszók: Nevelı ólak 75 SZE/s*SZÁ Almostrágya tárolótér 5 SZE/s*m2 A telep teljes szagemissziója 90.700 SZE/s

Az elvégzett vizsgálat alapján a baromfitelep hatásterülete, ahol a szagkoncentráció eléri az 1 SZE/m3-t, a környezeti szaghatás, mint légszennyezettség tekintetében, a felületi források középpontjától húzott 375 m sugarú területtel adható meg.

7

1.9. Az alkalmazott elérhetı legjobb technológia:

BAT kritérium Telepi megfelelés Általános környezeti teljesítmény javítása A gazdaság személyzetének oktatási és tré- A gazdaságban dolgozók (3 fı) jól ismerik a ning programok meghatározása és megvalósí- termelési rendszereket, és megfelelıen képzettek a felelısségükbe tartozó feladatok ellátása tására. Így jól megértik a környezetre gyakorolt hatásokat és bármely berendezés hibás mőködésének vagy elromlásának következményeit. Napló/feljegyzés vezetése a víz– és energia- A naplók és elıírásos nyilvántartások vezetéhasználatról, a felhasznált takarmány meny- sét folyamatosan ellátják a gazdaságban. nyiségérıl, a keletkezı hulladékról és a földekre kijuttatott szervetlen és szervestrágya mennyiségérıl Vészhelyzeti eljárás (forgatókönyv) elkészí- A telep rendelkezik elfogadott Haváriatervvel tése a váratlan kibocsátások és események (Üzemi vízminıségi kárelhárítási tervvel). kezelésére Javítási és karbantartási program megvalósí- Az etetı-, itató-, szellıztetı- és főtıberendetása, a szerkezetek és berendezések jó mőkö- zések, valamint a jármőpark rendszeres, ütedési állapotának biztosítására és a berendezé- mezett karbantartását szakszervizekkel vések tisztántartása érdekében geztetik el. A telephelyi tevékenységek –pl. anyagok A takarmány és egyéb anyagok telepre szállíszállítása, termékek és hulladékok eltávolítá- tása (bemenet), a termelési folyamatok, illetsa– megfelelı tervezése ve a baromfik és a hulladékok teleprıl történı elszállítása (kimenet) ütemezett és tervezett. A trágya kijuttatásának megfelelı megterve- Takarmányozási intézkedésekkel, az állatokzése nak kevesebb tápanyaggal való etetése, a trágyából a földbe és felszín alatti vizekbe jutó kibocsátások csökkentése, a trágya mennyiségének a várható növényi igényekkel (a növények nitrogén, foszfor és ásványi anyag ellátása a talajból és a trágyázással) való kiegyensúlyozása történik. A trágya kiszórásakor figyelembe veszik az érintett terület talajának tulajdonságait; különösen a talaj állapotát, a talaj típusát, a talaj lejtését, az éghajlati körülményeket, a csapadékot és az öntözést, a területhasználatot, a mezıgazdasági gyakorlatot, beleértve a vetésforgókat. A trágyázást mellızik akkor, amikor a talaj vízzel telített, elárasztott, fagyott, hóval fedett, illetve a vízfolyásokkal határos földterületen, és a trágyát a maximális növénynövekedéshez és tápanyagfelvételhez lehetı legközelebbi idıpontban juttatják ki.

8

A trágya kijuttatásának megfelelı megterve- Takarmányozási intézkedésekkel, az állatokzése nak kevesebb tápanyaggal való etetése, a trágyából a földbe és felszín alatti vizekbe jutó kibocsátások csökkentése, a trágya mennyiségének a várható növényi igényekkel (a növények nitrogén, foszfor és ásványi anyag ellátása a talajból és a trágyázással) való kiegyensúlyozása történik. A trágya kiszórásakor figyelembe veszik az érintett terület talajának tulajdonságait; különösen a talaj állapotát, a talaj típusát, a talaj lejtését, az éghajlati körülményeket, a csapadékot és az öntözést, a területhasználatot, a mezıgazdasági gyakorlatot, beleértve a vetésforgókat. A trágyázást mellızik akkor, amikor a talaj vízzel telített, elárasztott, fagyott, hóval fedett, illetve a vízfolyásokkal határos földterületen, és a trágyát a maximális növénynövekedéshez és tápanyagfelvételhez lehetı legközelebbi idıpontban juttatják ki. Takarmányozási technikák alkalmazása Többfázisú takarmányozás, az emészthetı / Saját termeléső kukorica és gabona alapfelvehetı tápanyagokra alapozott táp kialakí- anyagból, a szója mellızésével, a broilerek tása, a kis fehérjetartalmú, aminosav kiegé- életszakaszainak megfelelı összetételő taszítéső takarmányok alkalmazása és a kis karmányt kevernek, hozzáadott emésztésjavífoszfortartalmú, fitáz kiegészítéső tápok tó, növekedésfokozó adalékkal. és/vagy a jól emészthetı szervetlen takarmányfoszfátok. Egyes takarmány-kiegészítık javíthatják továbbá a takarmány hasznosulását, ezzel a tápanyag visszatartást és csökkenthetik a trágyába kerülı tápanyagok mennyiségét. Levegıbe történı kibocsátások csökkentése Jól szigetelt, ventilátororral szellıztetett istál- Minden ólépület kialakítása megfelel a kritéló teljes mértékben almozott padozattal, nem riumnak. csöpögı itatókkal felszerelve (VEA rendszer). Víz A vízfelhasználás csökkentése a következı A telep mőködtetése mindegyik szempontot tevékenységek végzésekor: betartva történik. - az állatok istállójának és a berendezéseknek az állományváltást követıen nagynyomású vízzel történı tisztítása. Fontos megtalálni azt az egyensúlyt, amikor már fennáll a tisztaság, de még a lehetı legkevesebb vizet használják fel, - az itatóvíz berendezések rendszeres kalibrálása a kicsöpögések elkerülésére, - a fogyasztás mérésével a vízhasználat feljegyzése

9

- szivárgások megtalálása és javítása. Energia BAT–nak minısül az energiahasználat csök- Sajátos energiatakarékos megoldás az új épükentése a helyes gazdálkodási gyakorlat al- let hőtésére kiépített „kopoltyús”, vízzel telíkalmazása által, kezdve az istálló tervezésé- tett, impregnált papír tölteten való légbeszítıl, egészen az istálló és a berendezések meg- vás a nyári idıszakban. A jól szigetelt épülefelelı mőködtetéséig és karbantartásáig. tekben cirkuláltatott, szabályozott légfőtési rendszerek mőködnek. Az energiafelhasználás csökkentésére BAT– Mindegyik intézkedést bevezették a telepen. nak minısül, ha a következı intézkedések mindegyikét elvégzik: - az alacsony környezeti hımérséklető régiókban az épületek szigetelése (4 W/m2/°C vagy még jobb U érték), - a szellızırendszer optimalizálása minden istállóban, a megfelelı hımérséklet ellenırzés érdekében és a minimum szellızés céljából télen, - ellenállás elkerülése a szellızési rendszerekben, gyakori átvizsgálással és a csövek, ventilátorok tisztításával, - kis energiaigényő világítás használata. Trágyatárolás BAT az, ha a baromfitrágya tároló létesítmé- A szigetelt almostrágya tároló tér és a nyeket úgy tervezik, hogy elegendı kapaci- csurgalékgyőjtı akna elkészült. tással rendelkezzen a következı kezelésig, Trágyaszárítást, valamint földre kihelyezést a vagy a kiszórásig. A kapacitás függ az éghaj- Társaság nem végez. lattól is, ami meghatározza azt az idıszakot, amikor a kiszórás nem lehetséges (vagy tilos). Ha a trágyát tárolni kell, BAT-nak minısül a szárított baromfitrágyának színben történı tárolása, át nem eresztı padozattal és megfelelı szellızéssel. A földre kihelyezett ideiglenes baromfitrágya halom esetében BAT az, ha a halom távol van az érzékeny területektıl, mint pl. szomszédok, vízfolyások (beleértve a földeken lévı csatornákat), melybe eljuthat a trágyarakásból elfolyó nedvesség. Trágyakezelés a gazdaságban Általánosságban a trágya gazdaságban törté- Trágyakezelést a Társaság nem végez. nı feldolgozása csak bizonyos körülmények között BAT (feltételes BAT). A baromfitrágya kiszórásának technikái Azt illetıen nem vontak le következtetést, A kiszórást mindig külsı hasznosító vállalkohogy melyik kiszórási technika BAT. A szi- zó végzi, a Társasággal pontosan egyeztetett lárd – nedves vagy száraz – baromfitrágya idıszakban és rakodási-szállítási móddal. kiszórásának BAT–ja a 12 órán belüli bedolgozás. Két tagállam nem támogatja azt a következtetést, miszerint a szilárd baromfitrá-

10

gya 12 órán belüli bedolgozása BAT. Meglátásuk szerint a 24 órán belüli bedolgozás, melyhez 60–70% ammónia kibocsátás– csökkentést társítanak, a BAT. Környezetvédelmi vezetési rendszerek A KVR–ek szabványosított vagy nem– A Társaság kis létszámából (3 fı) eredıen szabványosított rendszerek lehetnek. A beve- nem vezetett be tanúsított KVR-t. Évtizedes zetés és valamely, nemzetközileg is elfoga- állattartási tapasztalataira és a máig is iránydott szabványosított rendszerhez, mint példá- adó Bábolna broiler tartástechnológia leírásra ul az EN ISO 14001:2004 szabványnak való támaszkodva azonban hatékony termelési megfelelıség hitelesebbé teheti az KVR–t, rendszert üzemeltetnek. különösen, ha azt megfelelıen elvégzett külsı tanúsítás is alátámasztja. A nem szabványosított rendszerek elvben ugyanilyen hatékonyak lehetnek, feltéve, hogy megfelelıképpen tervezték meg ıket és alkalmas módon történt a bevezetésük. Kibocsátási határértékek A baromfitartással összefüggésben keletkezı A környezeti elemek a további mőködés soszennyezés kibocsátására vonatkozó Magyar- rán nem szenvednek a vonatkozó jogszabályországon hatályban lévı fıbb szabályozók okban lehatároltnál jelentısebb mértékő terbetartása. heléseket. A telephelyen alkalmazott intézkedések a levegıbe történı kibocsátások csökkentésének érdekében A légszennyezı anyagok (ammónia, bőz) kibocsátás minimális szintőre csökkentését segíti elı: • a számítógép vezérléssel mőködı főtési-hőtési és szellıztetı rendszerek a környezetbe áramló bőzhatást jelentısen csökkentik, • a takarmány éppen elégséges mennyiségő beadagolása a trágya mennyiségét tartja minimumszinten, • az emelhetı, csepegésmentes itatósorok folyamatos ellenırzésével az almot szárazon tartják, • az almos trágya csurgalékát zárt, szigetelt aknában tárolják. II. Potenciális szennyezıforrások, kibocsátások 2.1. A tevékenység során keletkezı veszélyes hulladékok megnevezés Állatgyógyászati eszközök

2.2. A tevékenység során keletkezı nem veszélyes hulladékok megnevezés Települési szilárd hulladék Kommunális szennyvíz Technológiai szennyvíz Almostrágya Hulladékká vált állati szövetek

EWC kódszám 18 02 02*

Mennyiség tonna/év 0,03

EWC kódszám 20 03 01 20 03 04 02 01 06 18 02 08 02 01 02

Mennyiség tonna/év 1,8 36 160 380 3,5-5

11

2.3. Légszennyezı források, kibocsátott szennyezı anyagok A baromfitelepen engedélyköteles és adatszolgáltatásra kötelezett légszennyezı pontforrás nem üzemel. A telepen lévı helyhez kötött diffúz légszennyezı források: 6 db Ól épület Szigetelt trágyatároló tér, 600 m3 A diffúz légszennyezı forrásokból ammónia és bőz távozik a környezetbe. A telephelyen lévı állattartó ólak és az almos trágyatároló adatszolgáltatásra köteles diffúz légszennyezı forrásnak minısül. 2.4. Felszín alatti víz-, talaj-, földtani közeg védelme A területen talajvízvizsgálatokra a mőködési engedély kiadása elıtti felülvizsgálat során 2004ben került sor. A feltáró fúrások közölt eredménysorai alapján három furatból volt határértéknél magasabb nitrit, nitrát, valamint magas nátrium szennyezıdés, mely valószínősíthetıen nem a jelenlegi tevékenység eredménye. A baromfi telepen lévı kommunális aknák, technológiai szennyvíztárolók és a csurgaléktrágyalé aknák és az almostrágya tároló tér szigetelt, vízzáró kivitelben készültek. 2.5. A közcsatornára/befogadóba kerülı szennyezı anyagok és azok indikátorai: Az állattartó teleprıl közcsatornába/befogadóba csak kommunális jellegő szennyvíz jut, szenynyezı anyag nem kerül. 2.6. A bıvítés és a megnövekedı termeléskapacitás által termelıdı trágya, illetve hulladék nem szennyezheti a Baromfiteleppel nyugat felıl határos mocsarat (Szik-ér – Sarkad-ér) és annak csatornáját. 2.7. Natura 2000 vagy természetvédelmi oltalom alatt álló szántóföldeken a trágyát nem lehet tárol ni. III. Az elérhetı legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések, intézkedési terv, teljesítési határidık Az elérhetı legjobb technika elérése érdekében az engedélyes által bevezetett intézkedéseket az I. fejezet tartalmazza. Az elérhetı legjobb technika elérése érdekében - fentieken túl- szükséges még a következı intézkedések megtétele: 3.1. Amennyiben a tervezett, beütemezett és ezen engedélyben elıírt fejlesztéseket elvégzik, és az engedélyben foglaltak szerint végzik a tevékenységeket, teljesítik az elérhetı legjobb technika jelenlegi követelményrendszerét. A Hgt-ben rögzített hulladékgazdálkodási alapelveknek és szabályoknak, kötelezettségeknek megfelelıen a tevékenység végzése során törekedni kell a hulladékképzıdés megelızésétre, a keletkezı hulladék mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére, a hulladék hasznosítására, környezetkímélı ártalmatlanítására. Ezek figyelembe vételével a gazdasági racionalitás keretein belül az alábbiak megoldására törekedni kell: A hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozóan a hulladékkezelı szervezetekkel kötött szállítási-szolgáltatási szerzıdéseket a telephelyre vonatkozóan szükség szerint aktualizálni kell.

12

Amennyiben a termelési technológiából nagy mennyiségben keletkezik hasznosítható nem veszélyes hulladék, a hasznosítás elısegítése érdekében meg kell oldani a szelektív győjtést, és fel kell kutatni a hasznosításukat végzı begyőjtı szervezeteket. Az engedélyes köteles – a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendeletben és a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeirıl szóló 11/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben foglaltakat figyelembe véve – a tevékenysége során a megfelelı képesítéssel rendelkezı környezetvédelmi megbízottat alkalmazni, és biztosítani, hogy a megbízott elérhetı legyen a Felügyelıség felügyelıi számára a telephellyel összefüggı környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. 3.2. - A légszennyezı források üzemeltetését az elérhetı legjobb technika alkalmazásával kell végezni. - A trágyatárolás során törekedni kell a trágya szárazon tartására. 3.3. Takarmányozási stratégia BREF szerint A tápanyagoknak (N és P) a trágyával való kiürülésének csökkentésére a sertés- és baromfitartásban alkalmazott egyik technika a „tápanyag-gazdálkodás” módszere, melynek célja, hogy a takarmány minél pontosabban megfeleltessék az állatok szükségleteinek az egyes élettani fázisokban, és ezáltal csökkentsék a megemésztetlen vagy lebontott nitrogénbıl származó, a vizelettel kiürülı hulladék mennyiségét. A takarmányozási módszerek közé tartozik a többfázisú takarmányozás, az emészthetı /felvehetı tápanyagokra alapozott táp kialakítása, kis fehérjetartalmú, aminosav kiegészítéső takarmányok alkalmazása és a kis foszfortartalmú fitáz enzimmel kiegészítéső tápok és/vagy a jól emészthetı szervetlen takarmányfoszfátok. Egyes takarmány-kiegészítık javíthatják továbbá a takarmány hasznosulását, ezzel a tápanyag visszatartást és csökkenthetik a trágyába kerülı tápanyagok mennyiségét. Takarmányozás a baromfitelepen Az állatok takarmányozását önetetı automata berendezéssel biztosítják. Az állattartó épületek mellett kerültek kialakításra a takarmánytároló silók. Emelhetı alsópályás, spirálos etetırendszerrel történı behordás történik az etetıtartályokba. Az állatok takarmányozása saját termeléső kukorica és gabona alapanyagból, a szója mellızésével, a brojlerek életszakaszainak megfelelı összetételő takarmány és hozzáadott emésztésjavító, növekedésfokozó adalékkal történik. Takarmányozás BREF megfelelıségének értékelése Az alkalmazott és a bıvítést követı takarmányozási stratégia a BREF-nek megfelel.

3.4. Vízfelhasználás rendszer BREF szerint A baromfitartás során víz felhasználására a tisztítási tevékenységek, illetve az állatok itatása kapcsán van szükség. Az állatok vízfogyasztásának csökkentése nem tekinthetı gyakorlati szempontból jónak. Az állatok vízfogyasztása étrendjüktıl függıen változik, és bár egyes termelési stratégiáknak része a korlátozott hozzáférés a vízhez, az állandó vízhozzáférés általában követelménynek tekintett. A vízfelhasználással járó tevékenységek során az elérhetı legjobb technika a vízfogyasztás csökkentése az alábbi módszerek alkalmazásával: - az állatok istállójának és a berendezéseknek az állományváltást követıen nagynyomású vízzel történı tisztítása. Fontos megtalálni azt az egyensúlyt, amikor már fennáll a tisztaság, de még a lehetı legkevesebb vizet használják fel, - az ivóvíz berendezések rendszeres kalibrálása és kicsöpögések elkerülése,

13

-

a fogyasztás mérésével a vízhasználat feljegyzése, a szivárgások felderítése és kijavítása.

Vízfelhasználási rendszer a baromfitelepen Az ólakban automata itatórendszer mőködik, automata vízadagoló szőrıvel, mérıvel, gyógyszer beadagolóval, függesztett emelhetı, szopókás itatósorral. A padlózat tisztítását nagynyomású mosóval végzik. Vízfelhasználási rendszer BREF megfelelıségének értékelése Az alkalmazott vízfelhasználási rendszer a BREF-nek részben megfelel.

3.5. Baromfitrágya tárolási rendszer BREF szerint Amennyiben baromfitrágya tárolása válik szükségessé, akkor elérhetı legjobb technikának tekintendı a megszárított baromfitrágyának vízzáró padlózatú csőrben való tárolása, valamint a gondoskodás a megfelelı szellızésrıl. A baromfitrágya tároló létesítményeket úgy tervezik, hogy elegendı kapacitással rendelkezzen a következı kezelésig vagy szórásig. Baromfitrágya tárolási rendszer a baromfitelepen Az ólakból kikerülı almostrágya tárolására 600 m3-es szigetelt almostrágya tároló tér és hozzá kapcsolódóan 1 db 10 m3–es vasbeton csurgalékgyőjtı akna került kialakításra. A telepen csak a trágya tárolása történik, annak kihelyezését és hasznosítását nem az engedélyes végzi. Baromfitrágya tárolási rendszer BREF megfelelıségének értékelése Az alkalmazott és a bıvítést követı baromfitrágya tárolási rendszer a BREF-nek részben megfelel. IV. Az üzemeltetés feltételrendszere 4.1.. Az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékkezelésre vonatkozó elıírások 4.1.1.Levegıtisztaság-védelem A létesítendı légszennyezı források körül 1000 méter sugarú védelmi övezetet jelölünk ki. A védelmi övezettel érintett területek helyrajzi száma és mővelési ága: Hrsz. Mővelési Hrsz. Mővelési ág/Besorolás ág/Besorolás Tiszafüred Nagyiván 0283 csatorna 02/5 nádas 0270/2 szántó 0133/4 legelı 0270/1 szántó 0133/3 legelı 0269 csatorna 0133/2 csatorna 0268/19 legelı 0133/1 legelı 0268/20 legelı 02/6 nádas 0268/21 legelı 02/7 nádas 0268/22 legelı 02/8 nádas 0268/15 szántó, legelı 06/4 legelı 0268/14 szántó, legelı 06/5 legelı 0268/13 szántó, legelı 06/6 szántó 0268/12 szántó, legelı 06/7 szántó 0268/11 szántó, legelı 06/8 szántó 0268/10 szántó 06/9 szántó

14

0268/9 0268/8 0268/7 0268/6 0268/5 0268/24 0268/25 0268/3 0268/2 0269 0262 0261 0258 0253/19 0253/18 0253/17 0253/16 0253/15 0253/14 0253/13 0253/12 0253/11 0253/10 0253/9 0253/8 0253/7 0253/6

szántó, legelı szántó, legelı szántó szántó, legelı szántó, legelı szántó, legelı szántó, legelı szántó, legelı út csatorna csatorna út csatorna szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó

06/10 06/11 06/12 08/8 08/7 08/6 07/5 07/4 07/3 08/22 08/21 08/20 08/19 08/4 08/3 02/11 02/10 02/9 0127/21 0127/22 0127/23 0127/15 0127/16 0127/17 0127/18 0127/19 0127/13

0253/5 0254 0255 0256 0282/1 0296/3 0257 0282/3 0285 0284 0286/2 0286/1 0295 0287 0288 0296/2 0296/8 0296/7 0297 0296/4 0296/5 0298

szántó csatorna út csatorna legelı legelı legelı legelı csatorna mocsár legelı, mocsár legelı csatorna csatorna legelı dögtér legelı legelı, szántó csatorna mocsár, töltés, legelı legelı, mocsár, töltés csatorna

0127/24 0127/20 0127/2 0125/32 0125/31 0125/30 0125/17 0125/28 0125/29 0125/27 0125/15 0125/14 0125/13 0125/12 0125/11 0125/10 0125/20 0125/38 0125/37

szántó szántó szántó szántó szántó szántó csatorna út árok szántó, legelı szántó, legelı szántó, legelı szántó, legelı legelı legelı nádas nádas nádas legelı legelı legelı legelı legelı legelı legelı legelı major-Két Hodály Kft. sertéstelepe magánút út csatorna szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó szántó

15

A védelmi övezeten belül lakóépület, üdülıépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem található. • • • • •

• • •

A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a bőzterhelıt terhelik. A védelmi övezet fenntartásával kapcsolatos költségek a bőzterhelıt terhelik. Ha a védelmi övezetet más hasznosítja, akkor a hasznosított terület tekintetében a fenntartási költségek a hasznosítót terhelik. A telepen folytatott tevékenység (baromfitenyésztés, trágyatárolás) végzése során tilos a légszennyezés, valamint a levegı lakosságot zavaró bőzzel való terhelése, továbbá a levegı olyan mértékő terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A bőzzel járó tevékenység az elérhetı legjobb technika alkalmazásával végezhetı. Az állattartó ólak szellızı ventilátorai, valamint nyitott nyílászárói és az almos trágya tározó helyhez kötött diffúz légszennyezı forrásoknak minısülnek, melyeket úgy kell kialakítani, mőködtetni, fenntartani, hogy a lehetı legkevesebb légszennyezı anyag (bőz) jusson a levegıbe. A telephely használója a diffúz levegıterhelés elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles. A tevékenység végzése során keletkezı hulladék nyílt téri égetése szigorúan tilos! Adatszolgáltatásra köteles légszennyezı forrás (ólak, trágyatároló) üzemeltetıjének a (R.) 31. §-a (1) bekezdése alapján, a R. 4. sz. melléklete szerinti adattartalommal levegıtisztaság-védelmi alapbejelentést kell tennie, elsı alkalommal 2012. március 31-ig.

4.1.2. Felszín alatti vizek, talaj - A baromfitelep a vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezéssel szembeni védelmérıl szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet szerint nitrátérzékeny, a 219/2004. (VVi.21.) Korm. rendelet alapján felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen mőködik. - A telephelyen folytatott tevékenység során a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján szennyezıanyag elhelyezés, jelen állattartási tevékenység során K2 minısítéső anyagok (nitrát, ammónia, foszfát és szulfát tartalmú trágya) elhelyezése és tárolása történik. - A tevékenység talajvízre gyakorolt hatásának ellenırzésére 2011. október 31-ig talajvízvizsgálatot kell végezni, mely vizsgálat eredménye alapján döntünk a mintavételezés gyakoriságáról. A vizsgálandó komponenskör: pH, elektromos vezetıképesség, összes oldott anyag, nátrium, klorid, KOIps, ammónium, nitrit, nitrát, szulfát, foszfát, toxicitás, Coliform szám. A talajvizsgálatok helyét egyeztetni szükséges felügyelıségünkkel, a talajvízvizsgálat eredményét a mintavételt követı 15 napon belül meg kell küldeni felügyelıségünknek. - A felszín alatti vizek jó minıségi állapotának biztosítása érdekében a tevékenység nem eredményezhet kedvezıtlenebb állapotot, mint a felszín alatti víz, a földtani közegre vonatkozó (B) szennyezettségi határértéknél magasabb koncentráció. - Tilos, a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 1. számú melléklet szerinti szennyezı anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezetı anyagnak felszín alatti vízbe történı közvetlen bevezetése. - A trágya tárolására, csurgalék-trágyalé, technológiai szennyvíz és a kommunális szennyvíz elhelyezésére szolgáló létesítmények vízzáróságának, megfelelı mőszaki állapotának fenntartásáról a rendszeres karbantartások, javítások elvégzésével folyamatosan gondoskodni kell. - A trágyatárolók, aknák rendszeres ürítésével biztosítani kell, hogy nagyobb intenzitású csapadék esetén se juthasson kimosódással szennyezıdés a talajba.

16

- Az almostrágya kihelyezésénél a vizek mezıgazdasági eredető szennyezése elleni védelem szempontjából az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet elıírásait kell betartani. - A baromfitelep vízellátása, szennyvízkezelése és csapadékvíz-elvezetése Tisza/6723 vkszon rendelkezik vízjogi üzemeltetési engedéllyel, mely külön eljárás keretében módosításra kerül, ennek során a mélyfúrású kút magas metántartalmára és a napi vízkivételre tekintettel a gáztalanító berendezés (határidı megadásával) telepítését írjuk elı. - A felügyelıség 338-4/2010. iktatószámú határozatával elfogadott üzemi kárelhárítási tervet a technológiában, ill. az üzemeltetési körülményekben bekövetkezett jelentısebb változás (pl. üzem bıvítésének megvalósítása) esetén módosítani szükséges.

4.1.3. Hulladékgazdálkodás • A tevékenység során keletkezı hulladékokkal kapcsolatos – a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (Hgt.), valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban elıírt – kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. A technológiai változtatásoknál, módosításoknál, valamint a technológiai folyamatokból képzıdı hulladékokkal kapcsolatban külön figyelemmel kell lenni a Hgt. 4-9. §-ban foglalt elıírások maradéktalan teljesítésére. [A hulladékok megnevezését és EWC kódszámát a hulladékok jegyzékérıl szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza.] • A technológiai folyamatok és a veszélyes hulladékok kezelése során a környezetszennyezés/károsítás lehetıségét is ki kell zárni. A keletkezı veszélyes hulladékokat a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (Vhr.) vonatkozó elıírásainak megfelelıen kell győjteni, és ártalmatlanításukról gondoskodni. • A keletkezı hulladékokat szükség szerint – a veszélyes hulladékokat évente legalább egyszer – az adott hulladékok kezelésére érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezı hasznosító és/vagy ártalmatlanító személynek/szervezetnek kell átadni a jogszabályokban elıírt dokumentációk alkalmazásával. A bomló szerves anyagot tartalmazó hulladékot (pl. kommunális hulladékokat) a 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 5. § (2) bekezdésének megfelelı heti egyszeri vagy szükség szerint nagyobb gyakorisággal történı elszállítását biztosítani kell. • Az állati tetemek és más állati eredető hulladékok győjtését, szállítását, ártalmatlanítását és feldolgozását a hatályos állategészségügyi jogszabályok szerint kell végezni, különös tekintettel a 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet elıírásaira. 4.1.4. Levegıtisztaság-védelem Az elızıekben megállapított határértékek a technológia légszennyezı anyag kibocsátása során nem léphetık túl. A telepen folytatott tevékenység (sertéstartás, trágyakezelés, trágyatárolás) végzése során – a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet (R.) 4. §-a alapján - tilos a légszennyezés, valamint a levegı lakosságot zavaró bőzzel való terhelése, továbbá a levegı olyan mértékő terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A R. 30. §-a értelmében bőzzel járó tevékenység az elérhetı legjobb technika alkalmazásval végezhetı. Az állattartó ólak szellızı ventilátorai, valamint nyitott nyílászárói, a hígtrágya átemelı, a hígtrágya tározó és elhelyezı területek helyhez kötött diffúz légszennyezı forrásnak minısülnek, melyeket úgy kell kialakítani, mőködtetni, fenntartani, hogy azokból a lehetı legkevesebb légszennyezı anyag (bőz) kerüljön a környezetbe. A hígtrágya elhelyezés tevékenység során tilos a levegı lakosságot zavaró bőzzel való terhelése.

17

Ennek teljesítése érdekében : - a trágyát a mezıgazdasági területekre szivárgás biztos berendezéssel kell kijuttatni. - ha lehetséges, a kijuttatást száraz idıszakban kell elvégezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasár-és ünnepnapokat. - a hígtrágya kihelyezés mindig csak közvetlen szántóföldre (tarlóra) történhet, és a betárcsázást a szaghatás csökkentése érdekében a kihelyezést követıen minél elıbb el kell végezni. A telephely használója a diffúz levegıterhelés elkerülése érdekében az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodni köteles. A tevékenység végzése során keletkezı hulladék nyílt téri égetése szigorúan tilos! 4.2. Energiagazdálkodás: − A tevékenység folytatása során törekedni kell az energia hatékony felhasználására, az energiafelhasználás csökkentésére. − A tevékenység folytatásához szükséges, levegıterhelést okozó anyagok felhasználását minimalizálni kell. − Az eljáráshoz szükséges anyagokat és az energiát hatékonyan kell felhasználni. 4.3. Mérés-ellenırzés (monitoring), nyilvántartás, adatszolgáltatás: 4.3.1 Felszín alatti vizek, talaj - A felszín alatti vizek minıségének nyomon követése érdekében monitoring rendszer nem mőködik. - A felszín alatti vizek védelmérıl szóló, módosított 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdés szerint a felszín alatti víz veszélyeztetésével, terhelésével járó tevékenységek jellemzıit: - az „Alap-bejelentılap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésérıl, terhelésérıl” megnevezéső bejelentılapon (alap-adatlap), illetve - „Részletes bejelentılap a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésérıl, terhelésérıl” megnevezéső adatlapon (részletes-adatlap), valamint - „Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésérıl, terhelésérıl” megnevezéső jelentésben (éves jelentés) kell benyújtani a Felügyelıségre. 4.3.2

Hulladékgazdálkodás

- A Hgt. 51. §-a szerint, a külön jogszabályban, a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendeletben meghatározott módon és tartalommal kell a tevékenység során keletkezı hulladék mennyiségét és összetételét, kezelését fajtánként nyilvántartani és ezekrıl bejelentést tenni. - A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív kötelezettségeknek a Vhr. 6.§-a a) és b) pontjában meghatározottak szerint kell eleget tenni. 4.3.3

Üzemnapló

− a technológiai berendezések üzemidejét, − a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérı, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét, és idıtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket, − a kibocsátásra jelentıs hatást gyakorló karbantartások (javítások) idejét és idıtartamát, valamint a karbantartás eredményeképpen bekövetkezı kibocsátás változást, − a kibocsátások ellenırzésének formáját, a mérés idıpontját, gyakoriságát és idıtartamát, valamint végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és adatait,

18

− a kibocsátás ellenırzését végzı szervezet megnevezését, a mérési vagy vizsgálati jegyzıkönyv számát vagy jelét, − a légszennyezı anyagok kibocsátására hatással lévı adatokat (felhasznált anyagok összetétele, minıségi jellemzıik, mennyiségük, stb.), − a káresemények és kárelhárítási beavatkozások, intézkedések idıbeli dokumentálása, vízminıségi kárelhárítási napló, − írásos karbantartási program, − az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása. 4.3.4. Éves mőködési terv Az éves mőködési tervet a tárgyévet követı január 31-ig a következı tartalommal kell a Felügyelıségre benyújtani: − a tervezett tevékenységek részletes ismertetése (ütemezés, volumen stb.) − a technológiában várható, módosítások − a várható éves anyagfelhasználás − a várható beruházások − az elıállított készterméknél várható mennyiségi minıségi változások − szennyvíz és további kibocsátott anyagok mennyisége 4.3.5. Éves zárójelentés A kibocsátásra jellemzı adatokról az üzemnaplóban rögzített mérési eredmények alapján évente összefoglaló jelentést kell készíteni és legkésıbb a tárgyévet követı év március 31-ig a Felügyelıségnek meg kell küldeni. − a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (R.) 31. § (2) bekezdése alapján az adatszolgáltatásra köteles légszennyezı forrás üzemeltetıjének a tárgyévet követı év március 31-ig a felügyelıség részére a 7. sz. melléklet szerinti adattartalommal éves levegıtiszaság-védelmi jelentést (LM) − a „Éves jelentés a felszín alatti víz és a földtani közeg veszélyeztetésérıl, terhelésérıl” megnevezéső jelentést, 4.3.6. Változások bejelentése −

− −

Az adatszolgáltatásra köteles légszennyezı forrás üzemeltetıje a levegıtisztaság- védelmi alapbejelentésben bekövetkezı változásokat a változás bekövetkezésétıl számított 30 napon belül bejelenteni a felügyelıség részére a levegı védelmérıl szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31.§ (4.) bekezdése alapján. A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 7. pontjában felsoroltak valamelyikében bekövetkezı változást annak bekövetkezését követı 15 napon belül a 16. § (1) bekezdése szerint be kell jelenteni a Felügyelıségnek. A környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV.24.) Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdés alapján a környezetvédelmi alapnyilvántartásban rögzített adatok megváltozását a változást követı 15 napon belül a 8.§ (1) bekezdésben meghatározott módon be kell jelenteni.

4.3.7. A kibocsátás ellenırzés adatait, részeredményeit és az üzemnaplót, valamint az éves jelentéseket az üzemeltetı öt évig köteles megırizni.

19

4.4. Balesetek megelızése, karbantartás, kárelhárítás, rendeltetéstıl eltérı üzemi állapotok − − − − − − −

− − −

A rendkívüli események megelızésére, illetve a környezetterhelés csökkentésére intézkedéseket kell tenni. A technológiai elıírások megtartásával, az üzemzavarok megelızésével, illetıleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli szennyezést. Minden olyan berendezést, melyet a létesítményben mőködtetnek és amelynek meghibásodása káros hatással lehet a környezetre, jó mőködési állapotban kell tartani, gondosan kell üzemeltetni. A gépeket, berendezéseket rendszeresen karban kell tartani. Az engedélyes köteles vezetni az alábbi dokumentációkat: írásos karbantartási program, az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása. Bármilyen környezetszennyezéssel kapcsolatos rendkívüli eseményrıl a Felügyelıséget haladéktalanul értesíteni kell. Rendkívüli üzemállapot, havária esemény esetén a szennyvízképzıdéssel járó tevékenységeket fel kell függeszteni. A telep területén esetlegesen bekövetkezı havária esemény során az elfolyó/elcsöpögı/kiszóródó veszélyes anyagokat, veszélyes hulladékokat össze kell győjteni, illetve a veszélyes anyag/hulladék kémiai és fizikai tulajdonságainak figyelembevételével arra alkalmas felitató anyaggal kell a mentesítési munkálatokat végezni. A keletkezı felitató anyagot a továbbiakban veszélyes hulladékként kell kezelni. Minden esetben köteles az érintett terület hulladékkal történt szennyezıdés mentesítésérıl gondoskodni és az eredeti környezeti állapot visszaállításáról gondoskodni. A baromfitelep INSULA BAU Kft. által a 90/2007. (IV.26.) Kormányrendelet 1. sz. melléklete alapján elkészített üzemi kárelhárítási tervét 338-4/2010. iktatószámú határozatával fogadta el a felügyelıség. Rendkívüli események esetén a szükséges beavatkozásokat a kárelhárítási tervben foglaltaknak megfelelıen kell elvégezni.

4.5. Általános menedzsment technikák 4.5.1 Környezeti menedzsment A létesítmény üzemeltetésére vonatkozóan környezetvédelmi belsı irányítási rendszert kell kialakítani. A környezetvédelmi feladatok vezetésére, irányítására felelıst kell kinevezni. Biztosítani kell, hogy a felelıs személy elérhetı legyen a Felügyelıség felügyelıi számára a létesítménnyel összefüggı környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. A létesítményben tevékenykedı munkavállalók környezetvédelmi teendıi, tevékenysége, felelıssége személyre szabottan is meghatározandó, munkaköri, kezelési, üzemeltetési leírásokban, szabályzatokban rögzítendı. 4.5.2 Környezetvédelmi megbízott alkalmazása A környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII.4.) Korm. rendeletben és a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeirıl szóló 11/1996. (VII.4.) KTM rendeletben foglaltakat figyelembe véve a tevékenysége során a megfelelı képesítéssel rendelkezı környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni. Biztosítani kell, hogy a megbízott elérhetı legyen a Felügyelıség felügyelıi számára a telephellyel összefüggı környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén.

20

4.5.3 Képzési rendszer mőködtetése A baromfi telep tevékenységben érintett munkavállalók szakmai felkészültségének szinten tartásáról, és megfelelı továbbképzésérıl gondoskodni kell, a környezettudatos magatartásukat erısíteni szükséges. Megfelelı eljárást kell kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelı továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentıs hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekrıl megfelelı feljegyzéseket kell készíteni. 4.5.4 Panaszbejelentések kezelések Az engedélyeshez benyújtott panaszbejelentéseket nyilvántartásba kell venni, az azokban foglaltakat ki kell vizsgálni. A vizsgálat eredménye alapján a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A vizsgálat eredményérıl és a megtett intézkedésekrıl a panaszost, valamint a Felügyelıséget értesíteni kell. 4.6.Az eljárásban részt vett illetékes, hatáskörrel rendelkezı szakhatóságok állásfoglalásai: - Tiszafüred Városi Jegyzı B-7978-2/2010 számú állásfoglalása: „Az alább megjelölt hatáskörünkben, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (Szolnok Ságvári körút 4.) kérelmére, a Tiszafüred külterület 0282/2 helyrajzi számú földrészleteken található Deli-tanya nagy létszámú állattartási tevékenységének (60 e db brojlercsirke/rotáció) egységes környezethasználati engedélyezéséhez, az INSULA BAU Kft. által készített 68/09 munkaszámú egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció alapján - mint helyi környezetvédelmi hatóság - (szakhatóságként) Hozzájárulásunkat adjuk Elıírásaink: Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminıség védelmi területre vonatkozó elıírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezıanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettség-zónára vonatkozó elıírások biztosítandók. Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetıségének lehetıségét, valamint az etetı- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetı séget. A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani.” - ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 7686-2/2010 számú állásfoglalása: „Az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete - a Madár és Társa Kft. (5363 Nagyiván, Örsi út 23.) a Tiszafüred külterület, Deli-tanya 0282/2 hrsz. alátt mőködı baromfitelep egységes környezethasználati engedély kiadására indult ügyében - a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség megkeresése alapján - az egységes környezethasználati engedély kiadásához környezet-egészségügyi szempontból hozzájárul.”

21

- Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 25.2/11515-2/2010 számú állásfoglalása: „A Megkeresı Hatóság-nál MAÁS ÉS TÁRSA KFT – 5363 Nagyiván Örsi út 23. – ügyfél kérelmére Tiszafüred, 0282/2 hrsz-ú telephelyen mőködı baromfitelep egységes környezethasználati engedély tervdokumentációja tárgyában a mellékelt 68/08 azonosítószámú dokumentáció alapján az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: A szakhatóság döntése: - hozzájárulásomat megadom – egységes környezethasználati engedély kiadásához – elıírások nélkül.” A kérelem elbírálásához pótlólag megküldött kiegészítéshez az alábbi szakhatósági állásfoglalásokat vettem figyelembe: - Tiszafüred Városi Jegyzı B-5191-2/2011 számú állásfoglalása: Szakhatósági állásfoglalás „Az alább megjelölt hatáskörömben, Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (Szolnok Ságvári körút 4.) kérelmére, a Tiszafüred külterület 0282/2 helyrajzi számú földrészleteken található Deli-tanya nagy létszámú állattartási tevékenységének (60 e db brojlercsirke/rotáció) egységes környezethasználati engedélyezéséhez, az INSULA BAU Kft. által készített 68/09 munkaszámú egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció, valamint a Nagy Zsolt környezetvédelmi szakértı által készített – bőz hatásterület megállapítására irányuló – hiánypótlási dokumentáció alapján, a helyi környezetvédelmi szakhatósági hozzájárulást megadom. Elıírások: Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági, minisztériumi rendelet szerinti különleges területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Felszín alatti víz szempontjából betartandók az érzékeny felszín alatti vízminıség védelmi területre vonatkozó elıírások. Légszennyezettség szempontjából a szennyezıanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettség-zónára vonatkozó elıírások biztosítandók. Az alkalmazott tartási rendszernek biztosítani kell az állatok megfigyelhetıségének lehetıségét, valamint az etetı- és itató berendezésekhez való akadálytalan hozzáférhetıséget. A beteg vagy sérült állat szükség szerinti elkülönítése, gyógykezelése céljára helyet kell biztosítani.” - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 1241-10/2011. számú állásfoglalása: „A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv, a Madár és Társa Kft.Tiszafüred külterület, Deli-tanya 0282/2 hrsz. Alatt mőködı baromfitelepe egységes környezethasználati engedély megadására irányuló kérelmére indult ügyében – a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség megkeresése alapján – az egységes környezethasználati engedély megadásához környezetegészségügyi szempontból hozzájárul.”

22

- Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 1241-12/2011. számú állásfoglalása: „A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint elsıfokú talajvédelmi hatóság, a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 1241-12/2011. számú megkeresésére a rendelkezésre álló iratok alapján kiadja az alábbi talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást. Madár és Társa Kft. (5363 Nagyiván, Örsi út 23.) egységes környezethasználati engedélyének ügyében az engedély talajvédelmi elıírások nélkül kiadható.”

V. A létesítmény felhagyására vonatkozó elıírások − A tevékenység tervezett felhagyása esetén, a tervezett idıpontot 6 hónappal megelızıen a felhagyás szándékát be kell jelenteni a Felügyelıségnek. −

A technológiai elıírások megtartásával, az üzemzavarok megelızésével, illetıleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli szennyezést.

−

A telephelyen esetlegesen bekövetkezı havária esemény során az elfolyó/elcsöpögı/kiszóródó veszélyes anyagokat, veszélyes hulladékokat össze kell győjteni, illetve a veszélyes anyag/hulladék kémiai és fizikai tulajdonságainak figyelembevételével arra alkalmas felitató anyaggal kell a mentesítési munkálatokat végezni. A keletkezı felitató anyagot a továbbiakban veszélyes hulladékként kell kezelni. Minden esetben köteles az érintett terület hulladékkal történt szennyezıdés mentesítésérıl gondoskodni és az eredeti környezeti állapot visszaállításáról gondoskodni. Amennyiben a talajvízvizsgálatok eredményei alapján fennáll a talajvízszennyezés veszélye, úgy a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A tevékenység megszüntetése/felhagyása esetén valamennyi a telephelyen lévı (veszélyes, nem veszélyes és települési) hulladék hasznosításáról és/vagy ártalmatlanításáról gondoskodni kell. A hulladékokat érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkezı hulladékkezelınek kell átadni. A kiszállításokról veszélyes hulladékok esetében „Sz” kísérıjegyet, nem veszélyes hulladékok esetében pedig olyan szállítójegyet kell kitölteni, melyen szerepel a hulladék neve, EWC száma, mennyisége, a kiszállítás idıpontja, az átvevı neve, címe és a hatósági engedélyének a száma is. Ezen dokumentumok másolatait a nyilvántartáshoz kell lefőzni, s a környezetvédelmi hatóság kérésére azokat be kell mutatni. A tevékenység felhagyása esetén, amennyiben fennáll a levegıterhelés veszélye a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

− −

−

VI. Az engedély felülvizsgálata 6.1 Az engedélyben foglalt követelményeket és elıírásokat - a környezetvédelem általános szabályairól szóló, többször módosított 1995. évi LIII. törvény 75.§-ában rögzített, környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint, figyelemmel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdésben foglaltakra - felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentáció benyújtási határideje: 2015. november 30. 6.2 A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is el kell végezni, ha: − a környezethasználó - tevékenységében - jelentıs változást kíván végrehajtani, − az elérhetı legjobb technikában bekövetkezett jelentıs változás következtében új kibocsátási határértékek követelmények elıírása szükséges,

23

− −

a tevékenység olyan jelentıs környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja a tevékenység során jelentıs szennyezıdés következik be.

VII. Jogkövetkezmények - Az engedély elıírásaitól eltérıen folytatott tevékenység esetén a Felügyelıség kötelezni fogja a környezethasználót (engedélyest) 200 000,- Ft-tól 500 000,- Ft-ig terjedı bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidıvel az intézkedési terv készítésére, vagy környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. - Amennyiben a környezethasználó a kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget, a Felügyelıség a tevékenységet korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja és az üzemeltetıt 50-100 000,- Ft/nap bírság megfizetésére kötelezi. - A kötelezettségek önkéntes végrehajtásának elmaradása esetén a környezethasználóval, mint kötelezettel szemben az alábbi intézkedésekkel, szankciókkal élek: A meghatározott cselekmények végrehajtása érdekében - ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható - a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabok ki. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezı szervezet esetén pedig egymillió forint. Eljárási költségre vonatkozó rendelkezések: − Az engedélyes az igazgatási szolgáltatási díjat [500000.-Ft] megfizette. − Egyéb eljárási költség nem merült föl. − Tekintettel arra, hogy döntésemet ügyintézési határidın belül hoztam meg igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem áll fenn.

Határozatom ellen a kézbesítéstıl számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Hatósági és Felügyeleti Osztályához benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 10045002-01711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történı benyújtására a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségnél nincs mód.

Indokolás A Madár és Társa Kft. (5363 Nagyiván, İrsi út 23.) Tiszafüred, külterület 0282/2. hrsz-ú Delitanyán lévı baromfitelep kapacitását 30 000 db baromfi tartásáról a duplájára, vagyis 60 000 db-ra kívánja növelni, ezért engedélykérelmet nyújtott be a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségnél [továbbiakban: Felügyelıség] az egységes környezethasználati engedély kiadására mivel. a baromfitelep 1172-1/2005. ikt. számon 2009. december 31ig rendelkezett mőködési engedéllyel. A tervezett fejlesztéshez az engedélyes 2009. december 23-án kelt levelében egységes környezethasználati és vízjogi üzemeltetési engedély kiadását ,valamint az elkészített kárelhárítási terv elfogadását kérte egyidejőleg. Az üzem kárelhárítási terve 338-4/2010. ikt. számon elfogadásra került, mivel jóváhagyásának akadálya nem volt.

24

Az IPPC engedélyezési eljárás 238-5/2010. ikt. számon felfüggesztésre került, mivel azt elızetes vizsgálati eljárás elızte meg. Ennek érdekében a baromfitelep bıvítéséhez az elızetes vizsgálati dokumentáció benyújtására került sor. Az ügyben 5692-14/2010. ikt. számú határozattal megállapítottam, hogy a tervezett beruházás nem környezeti hatástanulmány köteles, egyidejőleg a baromfitelep bıvítésére vonatkozóan egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását rendeltem el, vagyis a korábban felfüggesztett eljárás folytatódhatott. Az eljárás újraindítását követıen több kiegészítés kérés és a környezethasználó határidı módosítás kérése után az ügy 2011-ben folytatódott. Az utolsó 238-23/2010. ikt. számú végzésben foglalt hiánypótlás teljesítését követıen a kérelem már elbírálható volt. Így 1241-6/2011 számon a telep vízjogi üzemeltetési engedélye kiadásra került, valamint az egységes környezethasználati engedély is kiadásra kerülhet. 1./ Szakhatóságok bevonása: -

Tiszafüred Városi Jegyzı B-7978-2/2010. számú állásfoglalás indokolása: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte, a Madár és Társa Kft. Tiszafüred külterület, 028212 helyrajzi számú tanyáján folytatott nagy létszámú baromfitartás egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban. Az engedélyezési dokumentáció vizsgálata során megállapítottam, hogy a kérelem tárgya nem ellentétes Tiszafüred Város Önkormányzat Képviselı-testületének a helyi építési szabályzatról szóló, 2612009. (XI. 02.) sz. önkormányzati rendeletben (RÉSZ) foglaltakkal és az ezzel együtt elfogadott Szabályozási tervvel a környezet védelmének helyi szabályairól szóló 1012007. (IV.19.) (a továbbiakban: Kr.), valamint az állattartás helyi szabályairól alkotott 1512009. (IV. 16.) (a továbbiakban Ár.) sz. önkormányzati rendelet elıírásaival. Az Ár. az állattartás általános szabályairól szóló fejezet 2. § (2) bekezdésében elıírtak alapján: „a város külterületén állatok tartása és tenyésztése -- a külön jogszabályokban elıírt követelmények, valamint e rendelet eseti elıírásainak betartása mellett - a rendelet szempontjából nem esik korlátozás alá." A HÉSZ 4. alcím S. § (22) bekezdés rendelkezéseinek való megfelelés vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy az ingatlan Ká jelő különleges, állattartó övezeti területe (állattartó telepek), ahol az állattartó technológiához szükséges építményeket lehet elhelyezni. A rendelkezı részben megfogalmazott elıírásainkat a RÉSZ II. fejezet 4. alcím 8. § (22) bekezdése és az Ár. 5. § (4) és (5) bekezdései alapján tettük. Az állattartó telepen folytatott nagy létszámú állattartás hely környezet- és természetvédelmi érdekeket nem sért, a területen védett természeti érték nem található, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. Az ügyintézési határidı: 10 munkanap, melybe nem számítanak bele a Ket. 33. (3) bekezdésében foglaltak, eszerint az ügyintézési határidı leteltének napja: 2010. december hó 14. nap. A tényleges ügyintézési idı 4 munkanap volt Hozzájárulásomat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 31412005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (7) bekezdésében és a 12. sz. melléklet 4. sorá ban biztosított hatáskörömben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44. (6) bekezdésben elıírt tartalommal adtam meg. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetıségérıl.”

-

ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 7686-2/2010 számú állásfoglalás indokolása:

25

„A Madár és Társa Kft. (5363 Nagyiván, Örsi út 23.) a Tiszafüred külterület, Deli-tanya 0282/2 hrsz. alatt mőködı baromfitelep bıvítésével kapcsolatos egységes környezethasználati engedély kiadása iránti kérelmet terjesztett elı. Az eljárásban az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkeresı hatóság által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 31412005. (XII. 25.) Kormányrendelet 3. § (2) bekezdésére és 4. sz. mellékletére, az ÁNTSZ Északalföldi Regionális Intézete megállapította, hogy a fent nevezett dokumentáció a környezetegészségügyi követelményeknek megfelel, erre tekintettel a rendelkezı részben foglaltak szerint határozott. A szakhatóság hatásköre, illetékessége a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 4. § (1) bekezdése, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésérıl szóló 362/2006. (XII. 28.) Kormányrendelet 4. § (2) bekezdés rendelkezésein alapul. E szakhatósági állásfoglalás a fent említett jogszabályhelyeken túl a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (1) bekezdés., 44. § (3) bekezdés, 44. § (6) és (9) bekezdés rendelkezésein alapul.” -

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 25.2/11515-2/2010 számú állásfoglalás indokolása: A Megkeresı Hatóság, mint elsı fokon eljáró környezetvédelmi hatóság talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás megadása iránti megkereséssel élt a talajvédelmi hatóság felé a Madár és Társa Kft kérelmére a Tiszafüredi telephelyén mőködı baromfitelep egységes környezethasználati engedély kiadására indult eljárásában.

Megkereséséhez mellékelte: az INSULA BAU Kft (5500 Gyomaendrıd Kossuth L. u. 8) által 2009. december hónapban készített 68/09 munkaszámú dokumentációt. Az eljárás dokumentációjáról megállapítottam, hogy az a talajvédelmi szakhatósági eljáráshoz: − kielégítı tartalommal bír A dokumentációt elbíráltam és az alábbi tényállást állapítottam meg: -A tervdokumentáció szerint a baromfitelep mőködésével nem jelent jelentıs környezeti terhelést a környezetre, a környezı termıföldekre, felszíni és felszín alatti vizekre. Fenti indokokra tekintettel úgy döntöttem, hogy az elıvizsgálati dokumentáció elfogadásáról szóló engedély kiadásának: − akadálya nincsen. Szakhatósági állásfoglalásomat a termıföld védelmérıl szóló 2007. évi CXXIX. törvény 43. §án, a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és mőködésérıl szóló 274/2006 (XII.23) Kormányrendelet 32. § (1) bekezdése, a 347/2006 (XII.23) Kormányrendelet 32/A § (1) bekezdés elıírásai alapján hoztam meg. Illetékességünket a Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és mőködésérıl " szóló 274/2006. ( XII. 23. ) Koma. rendelet 2. §. (3) bekezdése és hatáskörünket a MgSzH R. 10. § b) pontja állapítja meg. A szakhatósági állásfoglalást " a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól " szóló 2004. évi CXL. törvény ( a továbbiakban: Ket. ) 44. §. { 1 } és ( 6 ) bekezdései alkalmazásával adtam ki.

26

Az ügyfél a szakhatósági állásfoglalás elleni jogorvoslati jogát a Ket. 44. §. { 9 ) bekezdése alapján az érdemi határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja. A szakhatósági ügyintézési határidı kezdete - 2010.11.30. Az ügyintézési határidı leteltének napja - 2010.12.14. A végzés meghozatalának és postára adásának idıpontja: 2010.12.06. Az ügyintézési határidıt a szakhatóság: - nem lépte túl.” A kérelem elbírálásához pótlólag megküldött kiegészítéshez a közremőködı szakhatóságok az alábbi indokolással adták meg szakhatósági állásfoglalásukat: - Tiszafüred Városi Jegyzı B-5191-2/2011 számú állásfoglalás indokolása: Indokolás „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség szakhatósági állásfoglalás kiadását kérte, a Madár és Társa Kft. Tiszafüred külterület, 0282/2 helyrajzi számú tanyáján folytatott nagy létszámú baromfitartás egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban. A Felügyelıségnél folyó EKHE eljárás során B-7978-2/2010. (12. 06.) számon hatóságunk a jelen állásfoglalással megegyezı tartalmú állásfoglalást adott ki. Az eljárás során az engedélyezési dokumentáció kiegészítése vált szükségessé, melynek beérkezését követıen a Felügyelıség ismételt szakhatósági állásfoglalás kiadása ügyében kereste meg hatóságunkat. Az engedélyezési dokumentáció vizsgálata során megállapítottam, hogy a kérelem tárgya nem ellentétes Tiszafüred Város Önkormányzat Képviselı-testületének a helyi építési szabályzatról szóló, 26/2009. (XI. 02.) sz. önkormányzati rendeletben (HÉSZ) foglaltakkal és az ezzel együtt elfogadott Szabályozási tervvel a környezet védelmének helyi szabályairól szóló 10/2007. (IV.19.) (a továbbiakban: Kr.), valamint az állattartás helyi szabályairól alkotott 15/2009. (IV. 16.) (a továbbiakban Ár.) sz. önkormányzati rendelet elıírásaival. Az Ár. az állattartás általános szabályairól szóló fejezet 2. § (2) bekezdésében elıírtak alapján: „a város külterületén állatok tartása és tenyésztése – a külön jogszabályokban elıírt követelmények, valamint e rendelet eseti elıírásainak betartása mellett – a rendelet szempontjából nem esik korlátozás alá.” A HÉSZ 4. alcím 8. § (22) bekezdés rendelkezéseinek való megfelelés vizsgálata alapján megállapítottuk, hogy az ingatlan Ká jelő különleges, állattartó övezeti területe (állattartó telepek), ahol az állattartó technológiához szükséges építményeket lehet elhelyezni. A rendelkezı részben megfogalmazott elıírásainkat a HÉSZ II. fejezet 4. alcím 8. § (22) bekezdése és az Ár. 5. § (4) és (5) bekezdései alapján tettük. Az állattartó telepen folytatott nagy létszámú állattartás hely környezet- és természetvédelmi érdekeket nem sért, a területen védett természeti érték nem található, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. Az ügyintézési határidı: 15 nap, melybe nem számítanak bele a Ket. 33. § (3) bekezdésében foglaltak, eszerint az ügyintézési határidı leteltének napja: 2011. július hó 04. nap. A tényleges ügyintézési idı 11 munkanap volt Hozzájárulásomat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 21. § (7) bekezdésében és a 12. sz. melléklet 4. sorában biztosított hatáskörömben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44. § (6) bekezdésben elıírt tartalommal adtam meg. Az önálló jogorvoslatot a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetıségérıl.

27

A kiadmányozás jogát a jegyzı a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 36.§ (2) bekezdése b./ pontjában kapott felhatalmazás alapján, és a(z) többször módosított Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 10/2003. (IV. 30.) számú önkormányzati rendelet mellékletét képezı Polgármesteri Hivatal Ügyrendjében ruházta át.”

-

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 1241-10/2011. számú állásfoglalása indokolása: „A Madár és Társa Kft. (5363 Nagyiván, Örsi út 23.) a Tiszafüred külterület, Deli-tanya 0282/2 hrsz. Alatt mőködı baromfitelep egységes környezethasználati engedélye megadására irányuló kérelmet terjesztett elı. Az eljárásban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági hatáskörrel rendelkezik. A megkeresı hatóság által csatolt dokumentum alapján, figyelemmel a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 3. § (2) bekezdés és 4. sz. mellékletére, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve megállapította, hogy a fent nevezett dokumentációban közöltek a környezet-egészségügyi követelményeknek megfelelnek, erre tekintettel a rendelkezı részben foglaltak szerint határozott. A szakhatóság hatásköre, illetékessége a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdése, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölésérıl szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet 13. § (a) pont rendelkezésein alapul. E szakhatósági állásfoglalás a fent említett jogszabályhelyeken túl a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (1), (3), (6), és (9) bekezdés rendelkezéseit veszi figyelembe..”

-

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 1241-12/2011. számú állásfoglalása: „A Közép-Tisza-vidék Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség (5000 Szolnok Ságvári krt. 4.) jogszabályi hivatkozással megkereste Igazgatóságunkat; a Madár és Társa Kft. Egységes környezethasználati engedélyének kiadására indult eljárásban, szakhatósági állásfoglalás beszerzése céljából. Megkereséséhez mellékelte a Nagy Zsolt környezetvédelmi szakértı (5500 Gyomaendrıd Kossuth L. u. 8.) által készített hiánypótlást. Az egységes környezethasználati engedély kiadásához a talajvédelmi hatóság 2010. december 6-án az INSULA BAU Kft. Által készített tervdokumetáció alapján adott állásfoglalást, melyhez képest talajvédelmi szempontból nincs jelentıs változás, ezért az engedély kiadásához feltételek nélkül hozzájárul. Szakhatósági állásfoglalásom egyéb iratot nem pótol, valamint nem mentesíti az engedélyest az ügyben illetékes más hatóságok engedélyeinek, hozzájárulásainak beszerzési kötelezettsége alól. A talajvédelmi hatóság illetékességérıl a Ket. 21. § (1) bekezdése rendelkezik, jelen szakhatósági állásfoglalást a Ket. 44. § (8) bekezdésének rendelkezései alapján adtam ki A talajvédelmi hatóság hatáskörét a fıvárosi és megyei kormányhivatalok mezıgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelölésérıl szóló 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdé-

28

se, valamint a 347/2006. (XII. 23.) Kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdése, és a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 21. § (7) bekezdése állapítja meg.” A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: 1. A European Commission Integrated Pollution Prevention and Control Reference Document on Best Available Techniques in the Food, Drink and Milk Industries, August 2006. (http://eippcb.jrc.ec.europa.eu/pages/FActivities.htm) referencia dokumentumban foglaltak figyelembe vételével elvégzett értékelés alapján az alkalmazott technológia megfelel az elérhetı legjobb technikának. 2. A fejlesztéssel érintett ingatlan, a Tiszafüred, külterület 0282/2 helyrajzi számú terület nem áll természetvédelmi oltalom alatt, azonban a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet szerint „Hortobágy” Különleges Madárvédelmi Terület (HUHN 10002), illetve a „Hortobágy” Kiemelt Jelentıségő Különleges Természetmegırzési Terület (HUHN 20002) jelöléső Natura 2000 hálózat részét képezi. Az ügyintézési határidıt a 1241-9/2011 számú végzésemmel a Ket. 33. § (7) bekezdése alapján 30 nappal meghosszabbítottam, tekintettel az eljárás bonyolultságára. Az ügyben a jogszabály szerinti ügyintézési határidı 2011. július 28-án jár le, így az ügyintézési határidıt nem léptem túl. Az ügyintézési határidıbe nem számít bele: − a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedı idı − a szakhatóságok eljárásának idıtartama − az eljárás felfüggesztésének ideje Az engedélykérelemre indult eljárás során hozott döntésemmel a rendelkezı rész szerint határoztam. Döntésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 71. § (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam.

A Felügyelıség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: – A 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés és a 1. sz. melléklet 9. pontja, valamint a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (10) bekezdés alapján az illetékességgel rendelkezı kijelölt környezetvédelmi hatóság a Felügyelıség. – A Felügyelıség az eljárást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet [továbbiakban: Korm. rendelet] és a Ket. szerint folytatta le. – Az ügyben rendelkezésre álló összes adat, a megállapított tényállás alapján - figyelemmel a Korm. rendelet 9. és 11. sz. melléklet, valamint a 17. §-ban foglaltakra – hoztam meg a döntésemet. – A felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében a felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján elıírásokat tettem. – Határozatom kiadásánál figyelembe vettem a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, - a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, - a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekrıl szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet elıírásait. – A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet III/7. pontja az engedélyezéshez igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg.

29

A Korm. rendelet 20. § (3) bekezdés elıírásának megfelelıen a Felügyelıség hatáskörébe tartozó – külön jogszabályokban meghatározott – engedélyeket ezen engedélybe belefoglaltam: − a levegı védelmérıl szóló 306/2010.(XII.23.)Korm. rendelet − a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 14. § (2) bekezdés szerinti hulladékkezelési engedély. Felhívtam a Madár és Társa Kft figyelmét a meghatározott cselekmény végrehajtásának lehetıségére. A végrehajtást a Ket. 125-152. § szabályozza. A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsıfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § értelmében a fellebbezést a döntés közlésétıl számított 15 napon belül lehet elıterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a.

Szolnok, 2011. július 7. Kónya Károly igazgató

megbízásából:

Dr. Nemes Gábor engedélyezési irodavezetı igazgatóhelyettes

Határozatomról értesítést kap: 1./ Madár és Társa Kft 5363 Nagyiván İrsi u. 23. Tértivevénnyel 2./ INSULA BAU Kft 5500 Gyomaendrıd Kossuth L. u. 8. Tértivevénnyel 3./ Városi Jegyzı 5350 Tiszafüred Kossuth tér 1. 4./ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 5000 Szolnok Ady E. u. 35-37. 5./ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 5000 Szolnok, Vízpart krt. 32. 6./ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 5000 Szolnok József A. u. 14. 7./ Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és (Jogerıre emelkedés után) Vízügyi Fıfelügyelıség 1539 Budapest, Pf. 675. 8./ Vidékfejlesztési Minisztérium (Jogerıre emelkedés után) 1011 Budapest Fı u. 44-50. 9./ KÖTI-KTVF Hulladékgazdálkodási Osztály 10./ KÖTI-KTVF Vízgazdálkodási Osztály

30

11./ 12./ 13./ 14./ 15./

KÖTI-KTVF Természet- és Tájvédelmi Osztály KÖTI-KTVF Levegıtisztaság-védelmi és Zajellenırzési Osztály KÖTI-KTVF Hatósági Engedélyezési Iroda KÖTI-KTVF HNYR KÖTI-KTVF Irattár