Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint I. fokú hatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 423-422, 422-255, 375-111, 501-900 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail:
[email protected]
Ikt.sz.: 3951-48/2007. Ea: Molnár Gabriella
Tárgy: Nagykörű, tájgazdálkodási rendszer környezetvédelmi engedélye
A Vásárhelyi Konzorcium (1054 Budapest, Alkotmány u. 27.) által 2007. április 12-én a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen kezdeményezett, Nagykörű, árvízi tározóra és tájgazdálkodási rendszerre vonatkozó környezeti hatásvizsgálati eljárásban a következő döntést hoztam: Határozat A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (székhely: 1012 Budapest, Márvány utca 1/c; KÜJ: 101338880) részére a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program keretében megvalósuló Nagykörű, árvízi tározóra és tájgazdálkodási rendszerre környezetvédelmi engedélyt adok. Ezen környezetvédelmi engedély 2012. augusztus 31-ig érvényes az alábbi tevékenységre, az előírt kötelezettségek betartása mellett: 1./ A tevékenység jellemzői: 1.1 Az engedélyezett tevékenység megnevezése: árvízi tározó és tájgazdálkodási rendszer létesítése és üzemeltetése 1.2 Helye: EOV koordináták: Tározó súlyponti: X= 218990; Y= 754000 Vízbeeresztő műtárgy: X= 214800; Y= 749350 A tervezett tájgazdálkodási tározó a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatósághoz (5000 Szolnok, Ságvári krt. 4.; rövidítve: KÖTI-KÖVÍZIG) tartozó 10.05. Jászkiséri belvízvédelmi szakaszban, a 2.37 számú ártéri öblözetben, és a Jászkisér és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat működési területén helyezkedik el. A tározóteret Nagykörű, Kőtelek, Hunyadfalva és Csataszög települések ölelik körül. Keletről és délről egy rövid szakaszon a Tisza jobb parti töltése, nyugatról a Dobaifőcsatorna bal parti depóniája alkotják a határát. Az érintett terület területe teljes egészében a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti „2” érzékeny kategóriába tartozik. A tájgazdálkodási tározó működéséhez szükséges főművek a vízgazdálkodási társulat üzemeltetésében lévő csatornák lesznek. Társulati belvízcsatornákon történik a tiszai árhullámból a vízbevezetés, a víz szétosztása, visszatartása, majd elvezetése.
2
1.3 A tevékenység leírása: A tervezett tájgazdálkodás során a rendszeresen tározott víz mennyisége 1,5 millió m3, 84 mBf tározási szinten. A tájgazdálkodási vízrendszer feltöltésében a természetes medrek, mélyvonulatok és az emberi infrastruktúra (meglévő csatornák, úthálózat) által kialakított műtárgyak biztosítják. A tájgazdálkodási rendszer legfontosabb elemei: − legalább 10-12 m széles meder (Nagy-fok) a Doba-Csataszög közti műúttól a NagyFok-laposig − Nagyfok-tó (100-120 ha méretű állandó tó) − a Csata-ér mélyvonulata, illetve a benne húzott 68. sz. mellékcsatorna − a Nagy-fok-lapos főcsatornája (19. számú főcsatorna) lehetséges oldalirányú árasztásokkal (töltésezés nélkül 83,50 mBf-ig árasztható) − a régi Seletka nevű vízállás Hunyadfalva alatt (kiépíthető lenne 84,0 mBf árasztásig) − a Fok-lapos medermaradványai a nagykörűi oldalon (a 19. számú főcsatornával átvágva) − ugyanazon medrek a hunyadfalvi oldalon (Háj-rét) − a terület legmarkánsabb tómedre a mintegy 100 ha összterületű Lapos-tó (max. 84,0 mBf-ig való feltöltése javasolt) − a 19. sz. Sulymos-laposi főcsatorna a Sulymos-laposba érkezik (ez ma is kijelölt belvíztározó, max. tározási szintje: 83,92 mBf), melynek állandó tóként való hasznosítása javasolt − a 200 m széles Ős-Tisza mederben az Erecsei-ág (a 19. számú csatorna folytatása) − a szintén markáns mélyedésben futó Ivánkai-ág (20. számú belvízcsatorna) 84,0 mBf-ig feltöltve kitöltené a mintegy 20-50 m széles eredeti mélyvonulatot Nagykörű és Kőtelek határán − a kőtelki részeket (Nagy-rét) még a Sulymosból induló belvízcsatorna felhasználásával lehetne bevonni Ez a rendszer részenként is árasztható, többféle változatban. Ezek közül a legegyszerűbb korlátozott változat, amikor csak a Lapos-tó és a Sulymos medrében terül szét a víz, ide töltések között érkezik, és innen töltések között, majd a 84,0 mBf terepszintbe mélyülő kiszélesített mederben megy tovább. Nagykörűi tájgazdálkodási rendszer területén található belvízcsatornák: 19. sz. belvízcsatorna 19. sz. belvízcsatorna Kőtelek, Hunyadfalva, Csataszög és Nagykörű községek közigazgatási területén helyezkedik el, érinti a tervezett nagykörűi tájgazdálkodási tározó egész területét. Hossza 11447 m. Befogadója a Tisza, gravitációsan a Tisza jp. 87,5 tkm-ben található Dobai zsilipen keresztül jut a víz a Tiszába, nagyvíz esetében pedig a Dobai I-II. jelű, 4,5 + 1,5 m3/s kapacitású szivattyútelepek emelik be az érkező vízhozamát a folyóba. Torkolati vízszállítása 1,2 m3/s. Fenékszélessége a torkolat és a 8+217 km szelvények között 1,5 m, a 8+217 km és a végszelvénye között pedig 1,00 m, rézsűhajlása a teljes hosszán 1:1,5. A 6+875 és 8+217 km szelvények közötti szakasza a Sulymos-laposi tározóba esik. A tározó felső végén található a Sulymos-laposi, 660 l/s kapacitású szivattyútelep. A 19. sz. csatorna részt vesz Nagykörű község belterület É-i részének vízelvezetésében. Rekonstrukciója során a mederből 1,00-1,5 m3/m iszap kiemelésére, növényirtásra, depóniájának rendezésére, a műtárgyak karbantartására van szükség.
3
63. számú belvízcsatorna 63. számú belvízcsatorna Kőtelek községtől D-re helyezkedik el. Befogadója a 20.sz. belvízcsatorna 2+555 km szelvénye. Hossza 2915 m. Vízszállítása 500 l/s. Fenékszélessége a csatorna teljes hosszán 1,00 m, a rézsűhajlása pedig 1:1,5. A csatorna Kőtelek község belterületének mentesítését biztosítja. Rekonstrukciója során a mederből 1,5 m3/m iszap kiemelésére, növényirtásra, depóniájának rendezésére, a műtárgyak karbantartására van szükség. 68. számú belvízcsatorna 68. számú belvízcsatorna Nagykörű községtől Ny-ra, Csataszög község É-i részén húzódik, s a 19.sz. belvízcsatorna 2+110 km szelvényébe torkollik. Hossza 6200 m. Vízszállítása 502 l/s. Fenékszélessége és a rézsűhajlása a torkolat és a 3+250 km szelvények között 1,4 m, illetve 1:1,5, a 3+250 km és a végszelvénye között pedig 1,00 m, illetve 1:2. A. csatorna részt vesz Nagykörű község belterület É-Ny-i területének, valamint Csataszög belterületének vízelvezetésében. Rekonstrukciója során a mederből 2,00-2,6 m3/m iszap kiemelésére, növényirtásra, depóniájának rendezésére, a műtárgyak karbantartására van szükség. 68. számú belvízcsatorna 68. számú belvízcsatorna Nagykörű község közigazgatási területén, a községtől ÉNY-i irányban helyezkedik el. Befogadója a 19. sz. belvízcsatorna 0+850 km szelvénye. Hoszsza 1000 m. Vízszállítása: 28 l/sec. Rekonstrukciója során a mederből 0,5 m3/m iszap kiemelésére, növényirtásra, depóniájának rendezésére van szükség. 21. számú belvízcsatorna 21. számú belvízcsatorna Nagykörű község közigazgatási területén, a belterülettől Ny-ra, a Tisza jobb parti töltésének É-i oldalán, azzal közel párhuzamosan helyezkedik el. Befogadója a Kőtelek-Szolnok összekötő útnál, a 19. sz. belvízcsatorna 0+654 km szelvénye. Hossza 3029 m. Vízszállítása a torkolata és a 0+769 km szelvények között 749 l/sec, a 0+769 és a végszelvénye között 310 l/sec. Fenékszélessége a csatorna teljes hoszszán 1,00 m, a rézsűhajlása pedig 1:1,5. A 71. sz. belvízcsatornával együtt Nagykörű község bel- és külterület teljes nyugati részének belvízmentesítését és szántó területek belvízlevezetését szolgálja. Rekonstrukciója során a mederből 1,9 m3/m iszap kiemelésére, növényirtásra, depóniájának rendezésére, a műtárgyak karbantartására van szükség. 71. számú belvízcsatorna 71. számú belvízcsatorna a 21 sz. belvízcsatorna végszelvényéhez csatlakozik. Hossza 2229 m. Vízszállítása a torkolata és a 0+600 km szelvények között 428 l/sec, a 0+600 és a végszelvénye között 180 l/sec. Fenékszélessége a csatorna teljes hosszán 0,80 m, a rézsűhajlása pedig 1:1,5. Rekonstrukciója során a mederből ~1,5 m3/m iszap kiemelésére, növényirtásra, depóniájának rendezésére, a műtárgyak karbantartására van szükség. Tervezett létesítmények, beavatkozások: Vízbeeresztő műtárgy (Z1) A Z1 jelű zsilip a tiszai árhullámokból való vízkivétel céljából létesül a Tisza jobb parti töltésének 99+975 tkm szelvényében.
4
A műtárgy a folyó felöli oldalon egy meglévő hullámtéri csatornához, a mentett oldalon pedig a töltéssel párhuzamosan futó, a töltés szivárgó rendszerének vizeit összegyűjtő csatornához csatlakozik, amely a 20. számú belvízcsatorna végébe torkollik. A 20. számú csatorna tölti be a tájgazdálkodási célú vizek bevezetésének szerepét. A műtárgy a szabályozott vízkivezetést biztosítja oly módon, hogy a Tisza áradó vizét oldalirányba kivezeti az ártér mélyebb részei felé az árvízvédelmi töltés mentett oldalán. Ezen a zsilipen keresztül tud a főmeder kommunikálni az árterével, és ezzel a műtárggyal a szabályozhatóság is megvalósul. Ezen keresztül szabályozható a vízkivezetés ideje és a kivezetett víz mennyisége. Küszöbszintje 82,36 mBf, nyílásmérete 1,40x1,40 m. Az átfolyó vízhozam szabályozása a zsilip fojtásával oldható meg magasabb tiszai vízállások idején. A vízbevezetésre szolgáló 20. számú csatorna tervezett, engedélyezett állapotában – amelyre a jelenlegi csökkent vízszállítási képességű csatornát vissza kell állítani – jelentősebb elöntések nélkül ~2 m3/s vízhozam szállítására alkalmas. Szükség esetén a zsilip fojtással történő szabályozását ennek figyelembevételével kell megoldani. A tájgazdálkodási célú vízhasználatnál a maximális vízszint 84,00 mBf. A 20. sz. csatornában is a maximális vízszint gyakorlatilag 84,00 mBf lesz. Ennek elérésekor a tiszai vízbeeresztő zsilipet már el kell zárni. Vízbevezető csatorna (20. számú belvízcsatorna) A 20. számú belvízcsatorna a Jászkisér és Vidéke Vízgazdálkodási Társulat jegyzett tőkéjében szereplő üzemközi belvízcsatorna. Nagykörűtől északra, Kőtelektől délre helyezkedik el, így belvízvédelmi műként hatásterülete kiterjed Kőtelek déli határrészének jelentős szántóterületeire, de érinti Nagykörű határrészének vízgyűjtő területét is, valamint a Tisza jobb parti töltésének szivárgóit is rákapcsolták, így hatásterülete nagyobb, mint a 8,1 km2 közvetlen vízgyűjtő terület. Az összegyűjtött vizeket a 19. számú belvízcsatornába vezeti, annak 8+262 szelvényében. Néhány rövidebb szakasz töltésezésével vagy a tájgazdálkodásba bevont szélesebb meder menti sáv biztosításával ~2 m3/s vízhozamot tud szállítani a meder. A maximális 84,00 mBf vízszint kialakulásához azonban a csatorna alsó szakaszán több száz méter töltést kell építeni, vagy ezeket a csatorna menti területeket be kell vonni a tájgazdálkodásba. Vízkormányzó műtárgy a sulymos-laposi szivattyútelepnél (Z2) A tájgazdálkodás alapfeltételeinek a megteremtése érdekében a meglévő Sulymos-laposi szivattyútelepnél vízkormányzó műtárgy létesül (Z2 jelű zsilip). Az új műtárgy a Sulymos-laposi szivattyútelep tiltója mellett (a 19. számú csatorna 8+217 km szelvényében) a meglévő szivattyútelepet megkerülő csatorna szakaszon épül. A létesítendő zsilip nyitott állapotában a 20. számú csatornán K-ről, a Tisza felől érkező tájgazdálkodási célú vízhozamot vezeti át a jelenlegi belvízi tározóként is funkcionáló öblözetbe. A tájgazdálkodási célú vízhasználatnál a maximális vízszint 84,00 mBf. A 20. sz. csatornában is a maximális vízszint gyakorlatilag 84,00 mBf lesz. Ennek elérésekor a tiszai vízbeeresztő zsilipet már fojtani, illetve elzárni kell. A műtárgyat úgy méretezik, hogy kis visszaduzzasztással is szállítson 2,0 m3/s vízhozamot. A létesítendő zsilip küszöbszintje azonos lesz a meglévő áteresz jelenlegi küszöbszintjével, azaz 81,75 mBf. Vízkormányzó műtárgy a 19. számú belvízcsatornán (Z3) A megvalósítandó tájgazdálkodás színterének fő vízlevezetője a 19. számú belvízcsatorna. A csatorna alsó szakaszára tervezett Z3 jelű vízkormányzó műtárgy ezért a tájgazdálkodásban kulcsszerepet játszik.
5
A tervezett zsilippel a 19. számú csatorna vize (beleértve a Tiszából árvizek alatt kieresztett tájgazdálkodási célú vízutánpótlást is) visszatartható, ill. igény szerint leereszthető. A tervezett műtárgy a 19. számú csatornán a 68. számú csatornának a 2+170 km szelvényben történő becsatlakozása felett létesül. A 68. számú csatorna torkolata így kívül esik a tájgazdálkodási célból a tervezett zsilippel időnként magasabb vízszinten tartott tájgazdálkodási területből, tehát a 68. számú csatorna mentén lévő Csataszög gravitációsan vízteleníthető. A 68. számú csatorna torkolati áteresze tiltóval van ellátva (Ø800, 1,0 x 1,2 m tábla, L=13,0 m), ennek folyásszintje 81,44 mBf. Ez a tiltó lehetővé teszi a 68. számú csatorna bevonását is a tájgazdálkodásba. Felső szakaszán táplált 68. számú csatorna vizét itt meg lehet fogni, vagy a 19. számú csatorna vízszintjétől függetlenül el lehet ereszteni. A vízkormányzás céljából épülő zsilip segítségével az adott helyen a jelenlegi 82,17 mBf vízszintet a zsilip felett, visszaduzzasztással (tiszai vízpótlás esetén) 84,00 mBf szintig lehet megemelni tájgazdálkodási célból a rendelkezésre álló vízutánpótlás függvényében és a tényleges gazdálkodói igényeknek megfelelően. Ugyanakkor a 68. számú csatornában alacsonyabb vízszint tartható és ezzel Csataszög környezetének belvíz helyzete nem romlik. Anyagnyerőhely A műtárgyak földanyag igénye ~3000 m3. A viszonylag kis mennyiség és a műtárgyak egymástól lévő nagyobb távolsága miatt több anyagnyerőhely kerül kijelölésre. Az építkezés teljes időtartama másfél-kettő évre tehető. Üzemelés A vízrendszer tervezett működtetése A 84 m-ig emelkedő vizet a mélyvonulatokban futó vagy azokat összekötő csatornákban alacsony töltések között vezetik fel az öblözet távolabbi, magasabban fekvő részeiig. Ezek a csatornák megvannak, de az új funkció miatt kiszélesítésük és természetesítésük (kanyargósság, megfelelő mederkeresztmetszet) szükséges. Az árasztás lehetősége A tározó feltöltése úgy történne, hogy megfelelő vízállás esetén a folyó 99+975 tkm szelvényében lévő fővédvonali zsilip nyitásával a 20. sz. csatornán keresztül elkezdik kivezetni a vizet az immár fokként funkcionáló természetesített (szélesebb, laposabb, kanyargósabb) belvízlevezető csatornákon. Ahogy a vízszint meghaladja a Z1 zsilip küszöbszintjét, a beeresztés megkezdődhet. Árasztáskor a vízrendszer másodlagos (oldalsó) zsilipjei a hozzájuk tartozó terület árasztásának igénye szerint nyitva vagy zárva lehetnek, a használók döntése alapján. Ahogy a víz eljutott a legtávolabb eső területekig, és a rendszer a kívánt szintig megtelt, a főzsilip és az elsődleges zsilipek lezárandók, hogy megakadályozzák a rendszer túltöltését, illetve, hogy biztosítsák a részmedencékben a víz visszatartását. Az apasztás módja Apasztáskor azon területek zsilipjeit tartják nyitva, amelyeken nem akarnak állandó vízborítást. A gravitációs apasztás a Z3 zsilip küszöbszintjéig (82,17 mBf) lehetséges, ami amúgy is a levezető 19. csatorna fenékszintjének felel meg. További részletes adatokat az ÖKO ZRt. által 123/2003. munkaszámon összeállított környezeti hatástanulmány tartalmazza.
6
1.4 A tervezett tevékenység környezetre gyakorolt hatása: A hatásvizsgálati dokumentációban elvégezték a környezeti elemekre és rendszerekre vonatkozó egyes hatásfolyamatok minősítését, másrészt azt, hogy az emberek hogyan élhetik meg a tervezett tevékenység környezeti hatásait értékelték. Az értékelő táblázatot környezeti elemenként ezen engedély melléklete tartalmazza. A táblázatból látható, hogy a minősítések legnagyobb része az elemek ill. rendszerek esetében elviselhető, semleges, vagy javító, míg a használatoknál a javuló kategória a leggyakoribb. A néhány esetben előforduló megszüntető minősítés nagyon csekély területet és érint és e területeken sincsen védendő természeti érték. A vizsgálat nem tárt fel a tervezett tevékenységet kizáró környezeti változást. Az érintett területen található felhagyott hulladéklerakó kérdését a vizsgált tevékenységtől függetlenül is meg kell oldani, a megoldás szükségességét a tervezett tevékenység csak erősíti. A tájgazdálkodási vízrendszer területe sem különösebb táji sem különösebb természeti értéket nem képvisel az érintett területen nincsenek épületek, értékesebb építmények, fekvés és a domborzat pedig éppen erre a hasznosításra teszi különösen alkalmassá a területet. A telepítési hely kiválasztása tehát megfelelőnek minősíthető. A várhatóan kialakuló új ökológiai állapot az eredetihez, az itt megjelenő potenciális élővilághoz jobban fog hasonlítani. A fentiek alapján a tervezett létesítmények, tevékenység környezetvédelmi, vízügyi, természetvédelmi szempontból megvalósíthatóak. 2./ A tevékenység folytatásához az alábbi kötelezettségeket állapítom meg: 2.1 Víz- és talajvédelem, vízgazdálkodás: − A tájgazdálkodási rendszer vízkormányzására egy később létrehozandó tájgazdálkodási intézményt (nevezzük most „tájgazdálkodási-társulat”-nak) kell kialakítani, amely a ténylegesen érdekeltek bevonásával végzi az üzemeltetést. − A tiszai vízkivétel árvízi biztonsági okokból a KÖTI-KÖVÍZIG kezelésben kell maradjon. A KÖTI-KÖVÍZIG-gel megállapodást kell kötni a tájgazdálkodási vízigények kielégítésére. − A tájgazdálkodási rendszer beüzemeltetését megelőzően jelen vizsgálati dokumentáció megállapításainak figyelembe vételével többcélú monitoring rendszert kell kialakítani (vízminőség, ökológiai…). − Nagykörű belterületének biztonsága érdekében a 19. belvízcsatorna 20. belvízcsatorna betorkollása feletti szakasza intenzíven karbantartandó, esetleges bővítésének szükségességét a vízjogi létesítési engedélyes tervekben meg kell vizsgálni. − Csataszög belterületének biztonsága érdekében a 68. belvízcsatorna feletti szakasza szintén intenzíven karbantartandó. − A tervezés során törekedni kell, az elfoglalt ill. az ideiglenesen igénybevett (felvonulási terület) területek minimalizálására. Utóbbi területeknél a munkák befejeztével az eredeti állapot helyreállítását kell a lehető legnagyobb mértékig biztosítani. − A tervezett létesítményekkel érintet terület a felszíni vizek védelme szempontjából a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú mellékletében 4. Általános védett befogadó kategóriába került besorolásra. − Az építési munkák megkezdése előtt a leendő tározó területén lévő szennyező forrásokat (további kisebb illegális hulladék lerakások, szennyezett hordalék stb.) fel kell deríteni, fel kell számolni és a hulladékok ártalommentes elhelyezéséről gondoskodni kell.
7 −
Az építési munkákat megfelelő műszaki állapotú és a környezetvédelmi előírásokat is kielégítő szállító járművekkel és munkagépekkel kell végezni. Az olajcsöpögések megelőzésére fokozott figyelmet kell fordítani, rendszeres ellenőrzéssel, karbantartással ezeket minimális mértékűre kell szorítani. − A munkagépek, gépjárművek üzemanyag ellátására műszaki védelemmel rendelkező töltőhelyet kell létesíteni. − A gépjárművek karbantartását, nagyjavítását, illetve mosását csak erre a célra kialakított műszaki védelemmel rendelkező telephelyen lehet végezni. − Az építési munkák területén csak kisebb javítások végezhetők olajfelfogó tálca alkalmazásával. − A kivitelezés során a területen található felszíni vizekbe (csatornák) szennyvíz, használt víz, szennyezett csapadékvíz bevezetése tilos. − A tervezett tevékenységek és a kapcsolódó szállítási, munkák, anyagtárolás során fokozott gondot kell fordítani arra, hogy szennyezőanyag talajba, talajvízbe, élővízbe csapadékkal se kerüljön. Tekintettel a létesítmény jellegére a próbaüzemre, a próbaüzem időtartamára vonatkozóan előírást nem tesz a Felügyelőség. A végleges üzemeltetési szabályokat, hosszabb üzemmenetet követően, annak tapasztalatiból kiindulva lehetséges meghatározni. 2.2 Hulladékgazdálkodás: − A megvalósítás során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény szerint és a hulladékgazdálkodásról, többször módosított 2000. évi XLIII. törvény [rövidítve: Hgt.] előírásainak figyelembevételével járjanak el, különös tekintettel arra, hogy - az építés minél kisebb környezetterhelést jelentsen, - hulladékszegény technológia alkalmazását részesítsék előnyben, - a keletkező hulladékok ártalmatlanítása megoldott legyen, - a keletkező hulladékok hasznosítására törekedjenek, - a hulladékok kezelésére vonatkozó szabályokat betartsák. − A munkálatok során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékokat (pl.: gépmeghibásodásból keletkező üzemanyaggal, kenőolajjal, hidraulika olajjal szennyezett talaj/homok, havária esemény stb.) megfelelő műszaki állapotú gyűjtőedényzetek (PE - zsák, fémhordó, fémkonténer stb.) alkalmazásával, azonnal össze kell gyűjteni és környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező - ártalmatlanító személynek/szervezetnek kell átadni megfelelően kitöltött „Sz”-kísérőjegy alkalmazásával. A gyűjtőedényzet alkalmazásakor/kiválasztásakor mindenesetben figyelemmel kell lenni az adott veszélyes hulladék fizikai és kémiai paramétereire. − A keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a többször módosított 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. − A munkaterületen keletkező nem veszélyes hulladékok (kommunális) környezetvédelmi hatályos jogszabályoknak (is) megfelelő összegyűjtése céljából hulladékgyűjtő edények elhelyezését biztosítani kell, amelyek rendszeres ürítéséről, valamint környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladéklerakóba történő elszállításáról gondoskodni kell. − A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokra a Hgt. rendelkezései és a végrehajtására kiadott rendeletek előírásai az irányadók. [A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.] − A fellelt és egyéb módon keletkező hulladékok dokumentálását, bejelentését a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló, módosított 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet előírásai szerint kell végezni.
8 −
A tájgazdálkodási rendszer területén lévő Hunyadfalva község felhagyott hulladéklerakójára vonatkozó előírások: - A tájgazdálkodási rendszer kialakítása során a területen található Hunyadfalva községi felhagyott szilárd hulladéklerakó (hrsz.: 066/2, 026) és a fellelhető kisebb-nagyobb hulladék kupacok, illegális hulladék lerakatok felszámolását meg kell oldani, lehetőleg még az építési munkálatok megkezdése előtt (de legkésőbb azzal egyidőben). Tekintettel a kialakításra tervezett tájgazdálkodási rendszer céljára a hulladéklerakó felszámolása kötelező, mely során a hulladékokat maradéktalan ki kell termelni és el kell szállítani. Figyelemmel a Hgt. 4.§. h) pontjára a hatásvizsgálati dokumentációban szereplő hulladéklerakók, mint lehetséges befogadók egyike sem jöhet számításba. A hulladékot a Jászsági és Dél-hevesi Regionális Hulladéklerakóba (Jásztelek, külterület üzemletető: REGIO-KOM Kft.) kell szállítani. - A kivitelezés kezdő időpontját a munkálatok megkezdése előtt legalább 10 munkanappal be kell jelenteni a Felügyelőségnek. - A hulladéklerakó jogi határán kívüli, de nyilvánvalóan a hulladéklerakóhoz kapcsolódó hulladékokat, hulladékkupacokat is a hulladéklerakó részeként kell kezelni. - A kitermelt hulladékokkal kapcsolatos előkezelési műveletet (osztályozás, válogatás, stb.) csak olyan személy/szervezet végezhet, akinek e tevékenység végzésére és az adott földrajzi területre érvényes környezetvédelmi hatósági engedélye van. - A hulladék kitermeléséről, osztályozásáról nyilvántartást (üzemnaplót) kell vezetni. A mérlegeléssel megállapított kitermelt hulladék mennyiségi eredményeket minden esetben, e nyilvántartásban naprakészen kell bejegyezni, amelynek egyébiránt tartalmaznia kell a hulladéklerakóról kiszállított hulladék mennyiségeket a hulladék EWC számainak feltüntetésével, ill. a vonatkozó kísérőjegyek, szállítójegyek sorszámaival továbbá minden egyéb olyan adatot, amely a hulladék nyomon követhetősége szempontjából lényeges. Ebbe a nyilvántartásba kell bejegyezni az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli eseményeket, hatósági ellenőrzéseket és azok megállapításait, arra tett intézkedéseket. - A lerakó felszámolását követően az engedélyesnek adatszolgáltatást kell készítenie és azt be kell nyújtania a Felügyelőségre. Az adatszolgáltatásban szerepelnie kell az öszszes felszedett és kezelt hulladék mennyiségének, valamint az ártalmatlanítás, esetleg hasznosítás érdekében hulladékkezelőnek átadott, elszállított mennyiségnek. - A hulladék-kitermelést követő szállítást, e műveletek végzésére alkalmas zárt, kiporzásmentes gépjárművekkel kell végezni. Amennyiben a szállítás során hulladék elszóródás következik be, úgy annak összegyűjtéséről, eltakarításáról, a terület szenynyeződés-mentesítéséről, valamint az eredeti környezeti állapot helyre állításáról haladéktalanul gondoskodni kell. - Hulladékszállítást kizárólag olyan személy vagy szervezet végezhet, akinek e tevékenység végzésére vonatkozóan érvényes környezetvédelmi hatósági engedélye van. - A Hgt.-ben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni különös tekintettel a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet előírásaira. - Amennyiben a munkálatok során veszélyes hulladék képződik (pl. gép meghibásodásból stb.) vagy a depónián történő munkálatok folyamán esetlegesen - a kommunális hulladékban nem „természetszerűen” előforduló - veszélyesnek minősülő hulladék(ok) kerül felszínre, akkor azzal kapcsolatban a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló módosított 98/2001 (VI.15.) Korm. rendelet előírásai szerint kell eljárni. [A veszélyes és nem veszélyes hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.]
9 2.3 Levegőtisztaság-védelem: − A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, többször módosított 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet [továbbiakban R.] előírásait a tervezés, kivitelezés, üzemeltetés és felhagyás ideje alatt be kell tartani, különösen a kivitelezés ideje alatta a helyhez kötött diffúz légszennyező forrásra vonatkozó szabályokat (R 10. §). − A helyhez kötött diffúz légszennyező forrást úgy kell kialakítani, működtetni, fenntartani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. − A diffúz légszennyező forrás létesítéséhez, működésének megkezdéséhez, működtetéséhez a környezetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása, engedélyező hatóság hiányában engedélye szükséges. − Az engedélyezési eljárás során a kérelmező műszaki és gazdasági dokumentációval igazolni, a hatóság ellenőrizni köteles, hogy a tervezett, illetőleg megvalósított műszaki megoldás megfelel az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak. Az elérhető legjobb technika meghatározásánál figyelembe kell venni a R. 1. számú mellékletében foglaltakat. − A helyhez kötött diffúz légszennyező forrás által okozott levegőterhelés megelőzése, illetőleg csökkentése érdekében a környezetvédelmi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló műszaki intézkedések végrehajtását határozatban írhatja elő a forrás létesítője vagy működtetője részére. − A helyhez kötött diffúz légszennyező források üzemeltetője köteles a létesítési és használatbavételi, működési engedélyben rögzített levegővédelmi követelményeket rendszeresen ellenőrizni. − Mulasztás esetén a Felügyelőség kötelezést ad ki és a határozatban előírt kötelezettség megszegése esetén a R. 8. számú melléklete szerinti bírságot szab ki. − Fentiek betartása érdekében gondoskodni kell a munkaterület, a felvonulási útvonalak és a szállítójárművek rakományáról származó kiporzás minimalizálásáról, állandó földnedves állapotban tartásáról. 2.4 A tevékenység végzése során be kell tartani az érintett szakhatóságok előírásit: ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete − Amennyiben a tározó árapasztó tározóként működik, az árvíz levonulása után a mezőgazdasági tevékenység folytatása során a műtrágyák, növényszerek használatát korlátozni/tiltani szükséges. Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság Az erdővédelemre nem tett előírást. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság − A humuszos termőréteggel rendelkező, 400 m2-t meghaladó földterület igénybevétele esetében; vízügyi beruházások során a földmunkák végzésekor humuszos talajréteg mentését megalapozó talajtani szakvélemény készítése indokolt, ha a humuszos termőréteg a talajtani szakvélemény készítésének részletes szabályairól szóló 29/2006. FVM rendelet 2. sz. mellékletének 2.5 pontjában foglalt tulajdonságokkal rendelkezik. − A szakvélemény a humuszmentési terv megalapozására szolgál oly módon, hogy meghatározza egyrészt mentendő humuszos talaj mélységét és minőségét, javaslatot tesz a mentendő humuszos talaj mennyiségére, valamint a tervezővel, beruházóval egyeztetve a mentett humusz hasznosítási módjára. − A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 70. §-a szerint a termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem rontsa.
10 −
A beruházások megvalósítása során a beruházó, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében kárt ne okozzanak. − A víz vezetésére szolgáló medrek és csatornák kiszélesítésének ill. töltésének tervezése és kivitelezése során - a termőtalaj ill. a humuszos termőréteg védelme érdekében - különös gondossággal és körültekintéssel kell eljárni. − A humuszmentési terv, a földtömegszámítás és a humuszmentési talajtani szakvélemény a vízjogi létesítési tervdokumentáció szerves része kell, hogy legyen. Körzeti Földhivatal − A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 44.-49. § értelmében a beruházás során érintett termőföldek esetében az ideiglenes és végleges más célú hasznosítási eljárást le kell folytatni az illetékes földhivatalnál. Szolnoki Bányakapitányság − A földmunkák során kitermelt nyersanyagot a tervnek megfelelően a létesítmény környezetében kell elteríteni, abból üzletszerű hasznosítás vagy értékesítés nem engedélyezett. − A terület szennyeződés-érzékenysége miatt, az építési munkálatok során fokozott figyelmet kell fordítani a földtani közeg elszennyeződésének megakadályozására. − A terület illetékes gázszolgáltatójával közműegyeztetést kell lefolytatni. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest Környéki Iroda − A tervezett beruházás megvalósítása során az örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság polgári védelmi szempontból nem tett előírást. Nagykörű-Csataszög és Kőtelek-Hunyadfalva Körjegyzői állásfoglalásukat kikötések nélkül megadták. Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatósága Jász-NagykunSzolnok Megyei Kirendeltség − Amennyiben országos és helyi közutakat érintő munkavégzést terveznek, azt az útkezelőkkel előzetesen egyeztetni kell. 2.5 Bejelentési kötelezettségek: − Az engedélyezés során alapul vett körülmények jelentős megváltozását, illetve tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá a tulajdonosváltozást az érdekelt köteles a Felügyelőségnek tizenöt napon belül bejelenteni. A Felügyelőség hivatalból is vizsgálja az alapul vett körülmények változását. Ha ezek jelentősen eltérnek az engedélyezéskori körülményektől, felülvizsgálatot rendel el. A meghatározott bejelentés elmulasztása esetén a hatáskörrel rendelkező szerv felfüggeszti a tevékenységet. − Környezetszennyezéssel járó bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni a Felügyelőségnek. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat [750 000,- Ft] az engedélyes megfizette. Egyéb eljárási költség nem merült föl. Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Hatósági és Felügyeleti Osztályához benyújtható fellebbezéssel lehet élni.
11 A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10045002-01711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél nincs mód.
Indokolás A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság (székhely: 1012 Budapest, Márvány utca 1/c) a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program keretében Nagykörűn árvízi tározót és tájgazdálkodási rendszert kíván megvalósítani. A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség [továbbiakban: Felügyelőség] 4095-51/2006. határozata alapján összeállított környezeti hatástanulmány benyújtásával a Vásárhelyi Konzorcium (1054 Budapest, Alkotmány u. 27.) kezdeményezte a környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását, a környezetvédelmi engedély kiadását. A Felügyelőség az eljárást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet [továbbiakban: Korm. rendelet] 6.-11. § és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL. törvény [rövidítve: Ket.] szerint bírálja el. A Korm. rendelet 10.§ (1) bekezdés értelmében a felügyelőség az ügyben rendelkezésre álló összes adat alapján dönt. A 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet alapján a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező, eljáró, környezetvédelmi hatóság a Felügyelőség. A Felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati eljárást lefolytatta: 1./ Közzététel, betekintési lehetőség biztosítása: − Az eljárás során a Felügyelőség a kérelmet, annak mellékleteit, a szakhatósági állásfoglalásokat, közmeghallgatás jegyzőkönyvét, az ügyben keletkezett egyéb iratokat, valamint a döntéshozatal szempontjából lényeges információkat az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé tette. − Az eljárás megindításának közleménye, a kérelem és a mellékletei megtekinthetőek voltak a telepítés helye szerinti település érintett Önkormányzat Jegyzőjénél. − Az eljárás megindításának közleménye, a kérelem és a közérthető összefoglaló megtekinthető volt a feltételezetten érintett Önkormányzat Jegyzőjénél. A kérelemmel és a dokumentációval kapcsolatban észrevétel nem érkezett. 2./ Közmeghallgatás: 2007. június 13-án a közmeghallhatás Nagykörű, Május 1. út 9. sz. alatti Művelődési Házban rendben lezajlott. Kérdések, észrevételek felvetésére és válaszadásra nyílt lehetőség, azonban ezzel senki nem kívánt élni. 3./ Szakhatóságok bevonása: Az eljárás során a környezet- vagy természetvédelemmel összefüggő hatáskörrel rendelkező hatóságok szakhatósági állásfoglalásukat megadták: − Az ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 1873-2/2007.,
12
−
Hajdú-Bihar Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság 18.3/2470/18/2007., − Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 25.2/5885/1-TVF/2007., − Körzeti Földhivatal 10194/2007., − Szolnoki Bányakapitányság SZBK/1554/2/2007., − Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest Környéki Iroda 450/1675/1/2007., − Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 209-3/2007., − Nagykörű-Csataszög Körjegyzője 548-4/2007., − Kőtelek-Hunyadfalva Körjegyzője 1028-4/2007., − Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatósága Jász-NagykunSzolnok Megyei Kirendeltség KA/260/3/2007. számon hozzájárult az engedély kiadásához. A környezeti hatásvizsgálati eljárás során, egyidejűleg a Korm. rendelet 10. § (5) bekezdés alapján lefolytatott eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam. A döntésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 71. § (1) bekezdése szerint - figyelemmel a Korm. rendelet 10.§-ban foglaltakra - határozatba foglaltam. A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § értelmében a fellebbezést a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a. Határozatomról értesítést kap: 1./ Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság Tértivevénnyel 1012 Budapest, Márvány utca 1/c 2./ Vásárhelyi Konzorcium Tértivevénnyel 1054 Budapest, Alkotmány u. 27. 3./ ÖKO Zrt. 1013 Budapest, Attila út 16. 4./ ÁNTSZ Észak-alföldi Regionális Intézete 5000 Szolnok, Ady E. út 35-37. 5./ Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság 4001 Debrecen, Pf. 9. 6./ Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 5000 Szolnok, Vízpart krt. 32. 7./ Körzeti Földhivatal 5000 Szolnok, Ostor u. 1/a 8./ Szolnoki Bányakapitányság 5000 Szolnok, Templom u. 5. 9./ Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Budapest Környéki Iroda 1535 Budapest, Pf. 873. 10./ Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 5000 Szolnok, József Attila út 14.
13
11./ Nagykörű-Csataszög Körjegyzője (+ kísérőlevél) Tértivevénnyel 5065 Nagykörű, Május 1. út 1. 12./ Kőtelek-Hunyadfalva Körjegyzője (+ kísérőlevél) Tértivevénnyel 5062 Kőtelek, Szabadság út 1. 13./ Nemzeti Közlekedési Hatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatósága Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kirendeltség 5000 Szolnok, Indóház út 8. 14./ Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság Szolnoki Területi Igazgatósága, Dr. Tallósi Béla 5000 Szolnok, Tabán 50. 15./ Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. 16./ KÖTI-KTVF Hulladékgazdálkodási Osztály 17./ KÖTI-KTVF Vízvédelmi és Vízgazdálkodási Osztály 18./ KÖTI-KTVF Természet- és Tájvédelmi Osztály 19./ KÖTI-KTVF Hatósági és Felügyeleti Osztály (4005/MG) 20./ KÖTI-KTVF HNYR 21./ KÖTI-KTVF Irattár Szolnok, 2007. augusztus 2. Dr. Teszár László hatósági igazgatóhelyettes
