Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mi n t I . f o kú h a t ó s á g 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail:
[email protected]
Ikt.sz.: 6709-16/2013. Ea.: Molnár Gabriella [56/523-413]
Tárgy: Jászkarajenő községi szennyvízcsatorna hálózat és tisztítótelep elvi vízjogi engedélye
A KSK Mérnöki Vállalkozási Iroda Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 5000 Szolnok, Tiszaliget 9688/4 hrsz.; rövidített név: KSK Mérnöki Kft.) 2013. augusztus 30-án kelt, K-561/2013. számú, elvi vízjogi engedélykérelmére indult eljárásban a következő döntést hoztam:
Határozat Jászkarajenő Község Önkormányzata (2746 Jászkarajenő, Rákóczi u. 16.; KÜJ: 100150533) [továbbiakban: engedélyes] részére elvi vízjogi engedély adok arra, hogy a KSK Mérnöki Kft. által elkészített 416. tervszámú elvi vízjogi engedélyezési tervdokumentáció alapján a „Szennyvízcsatorna hálózat és tisztítótelep építése Jászkarajenő településen című KEOP-7.1.0/11 azonosító számú pályázat keretében” a szennyvízcsatorna hálózat és tisztítótelep építési munkáit az alábbi pontokban foglaltak szerint megtervezhesse. Ezen engedély az I. pontban meghatározott vízilétesítmény kivitelezésére szóló vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedéséig, de legfeljebb 2014. november 30-ig hatályos. Az engedély vízimunka elvégzésére, vízilétesítmény megvalósítására, illetve vízhasználat gyakorlására nem jogosít. I.
A tervezendő vízilétesítmények főbb műszaki paraméterei
Szennyvízcsatornázás : A tervezett szennyvízcsatorna hálózat 3 öblözetre tagolható. Az öblözeten belüli elválasztó rendszerű gravitációs csatornák 1-1-1 db öblözeti szennyvíz átemelőhöz csatlakoznak, ahonnan a beépített szennyvíz szivattyúk nyomóvezetéken keresztül juttatják a szennyvizet a főgyűjtő csatornába, illetve szennyvíztisztító telepre. Teljes mértékben új hálózat kerül kialakításra. A műszakilag indokolt helyeken (csatlakozásoknál, iránytöréseknél, végaknáknál, egyenes szakaszokon maximum 100 m-enként) mászható tisztítóaknák, közben szükség szerinti elosztásban tisztító idomok beépítését tervezik. Megépítésre kerül: Gravitációs csatorna: 19 116 m DN 200 műanyag KG-PVC gyűjtőcsatorna, 13 139 m DN 160 műanyag KG-PVC bekötőcsatorna (így 1343 db ingatlan bekötése valósul meg). Nyomóvezetékek: NY-1 jelű: 2633 m Ø 140 PE 100 SDR 17, NY-2 jelű: 946 m Ø 110 PE 100 SDR 17, NY-3 jelű: 447 m Ø 90 PE 100 SDR 17,
2
Épül: 3 db átemelő (szagtalanító berendezéssel ellátva) ÁE-1 számú: az 1-0-0 csatorna vizeit gyűjti össze és a település végátemelőjeként üzemel, az ide érkező szennyvíz a tisztítótelepre kerül továbbításra. A csatlakozó nyomóvezeték: NY1. (Qm=220 m3/d, 7,6 l/s=27,5 m3/h) ÁE-2 számú: a 2-0-0 csatorna vizeit gyűjti össze és továbbítja az 1-3-0 jelű csatorna végaknáján keresztül a települési főgyűjtő csatornahálózatba. A csatlakozó nyomóvezeték: NY2. (Qm=91,4 m3/d, 3,2 l/s=11,4 m3/h) ÁE-3 számú: a 3-0-0 csatorna vizeit gyűjti össze és továbbítja az 1-2-0 jelű csatorna végaknáján keresztül a települési főgyűjtő csatornahálózatba. A csatlakozó nyomóvezeték: NY3. (Qm=48,2 m3/d, 1,7 l/s=6,0 m3/h) Szennyvíztisztítás: A szennyvíztisztító telep elhelyezkedése: Jászkarajenő község külterületén, a településtől K-i irányban 1,7 km-re, érintve a 4615 – Jászkarajenő-Tiszakécske összekötő utat és a 4609 – CeglédVezseny összekötő utat. A szennyvíztisztító teleppel érintett helyrajzi számok: Jászkarajenő, 1406, 1407, 1408, 1409 és 1410 A tervezett szennyvíztisztító telep kapacitása: − hidraulikai 220 m3/d − biológiai 2200 LEE Tervezett szennyvíztisztítási eljárás: OMS SZVT berendezéssel. A tervezett tisztítási technológia totáloxidációs, eleveniszapos eljárás, a keletkezett iszapok stabilizációjával, nitrifikációval, denitrifikációval, részleges biológiai foszfortalanítással, mely szimultán foszfortalanítással egészül ki. OMS SZVT berendezés É23/2011. számon ÉME engedéllyel rendelkezik. A rendszerből kikerülő fölösiszap sűrítése és közbenső tározása iszapsilóban történik. A nyers szennyvíz nyomóvezetéken érkezik az első technológiai egységre, a gépi rácsra. A technológia egységei: − 1 db szippantott szennyvíz fogadó és tároló; 1 db 15 mm-es pálcaközű kézi tisztítású durva rács; V=0,7+35 m3 medence; − 1 db gépi rács; épületbe települ, AKVIPATENET gyártmányú, AP 300 típusú, gépi tisztítású finomrács (lyukméret: 5 mm,), rácsszemétpréssel, − 1 db uszadék- és hordalékfogó műtárgy (levegőztetett, V=47 m3, melybe szimultán foszfortalanítást terveznek vas(III) szulfát alkalmazásával), − 1 db biologiai tisztító műtárgy; OMS SZVT berendezés, 220 m3d tisztítókapacitású vasbeton műtárgy, melynek körgyűrű alaprajzú levegőztető terébe (V=584 m3 tartózkodási idő 2,65 d) 1 db Dortmundi típusú utóülepítő (V=113 m3, tartózkodási idő csúcsra 5,1 h) kerül elhelyezésre, − Fertőtlenítés nyomóvezetékben Épül még: − Iszapsiló V=176,2 m3 − Iszapvíztelenítő LIMUS gyártmányú, LIM 800 típusú szalagszűrőprés polielektrolit előkészítővel és adagolóval, − Iszaptároló (fél éves iszaptárolásra, F = 140 m2) − Tisztított szennyvíz átemelő
3
− − −
Szennyvízmérő akna Technológiai épület 2633 m Ø 140 PE100 SDR 17 tisztított szennyvíz elvezető nyomóvezeték D140 kitorkolófejjel
A tisztítási technológia folyamata: Mechanikai tisztítás (gépi tisztítású ráccsal és uszadékfogóval) → foszfortalanítás (szimultán kicsapatással) → biológiai tisztítás (nitrifikációval és denitrifikációval) utóülepítés → időszakos fertőtlenítés. A szennyvíztisztító telep tisztított vizének befogadója a KÖTIVIZIG kezelésében lévő Kőrös-éri belvíz főcsatorna 4+500 - 4+700 fkm közötti szelvénye között. Egyéb jellemző adatokat az engedély alapját és mellékletét képező tervdokumentáció tartalmazza.
II. A tervezéshez az alábbi kötelezettségeket állapítom meg: 1./ Amennyiben az építtető (beruházó), illetőleg a tervező által tervbe vett vízgazdálkodási célkitűzés, vagy az alkalmazni kívánt műszaki megoldás alapjául szolgáló körülmények (feltételek, lehetőségek) megváltoznak, úgy ezen elvi vízjogi engedély módosítását kell kérni, vagy új elvi vízjogi engedélyt kell beszerezni 2./ Ha az építtető (beruházó) az elvi vízjogi engedélyben foglalt vízgazdálkodási cél megvalósításától eláll, azt a Felügyelőségnek 15 napon belül be kell jelenteni. 3./ A vízjogi létesítési engedélyes tervdokumentáció beküldésével meg kell kérni a vízjogi létesítési engedélyt. A vízjogi létesítési engedélykérelem tartalmi követelményei: − A vízjogi engedélyezést, a jogokat és a kötelezettségeket a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet határozza meg. − Az engedélykérelem tartalmi követelményeit a 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet 3. § és a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet rögzíti. − Ezen engedély 7./ pontjában részletezett dokumentáció. − A kivitelezési munkák során esetlegesen keletkező veszélyes hulladékok (pl.: festékes gönygöleg, olajos rongy, szennyezett föld, stb.), nem veszélyes (pl kitermelt föld, beton hulladék, stb ) hulladékok felsorolása EWC kód megadása mellett, a keletkező mennyiség meghatározása becsléssel, gyűjtési/ártalmatlanítási módjának ismertetése. − A környezetvédelmi fejezeten belül ismertetni kell az üzemeltetési szakaszban alkalmazott technológia során keletkező hulladékokat (veszélyes, nem veszélyes, kommunális) azok EWC számát, éves mennyiségét (kg/t) gyűjtési, kezelési és ártalmatlanítási módját. Veszélyes hulladékok esetében a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásai az irányadók, különös tekintettel az elkülönített gyűjtésre és az átvételi engedéllyel rendelkező személynek/szervezetnek való átadásra. A keletkező hulladékok (veszélyes, nem veszélyes, kommunális) kezelésre vonatkozóan a 2012. évi CLXXXV törvény rendelkezései és a végrehajtására kiadott rendeletek előírásait kell figyelembe venni. A hulladékok jegyzékét és EWC kódját a 72/2013. (VII.27.) VM rendelet tartalmazza. − A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet az engedélyezéshez igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg.
4
4./ A szennyvíztisztítóról a Kőrös-éri belvíz főcsatornába kerülő tisztított települési szennyvíz minőségi paramétereinek az alábbi határértékeknek kell megfelelniük: Komponens Határérték 1. pH ** 6,5 – 8,5 2. Dikromátos oxigénfogyasztás, KOIk** 50 mg/l 3. Biokémiai oxigénigény, BOI5** 15 mg/l 4. Összes nitrogén** 15 mg/l 5. Összes szervetlen nitrogén** 10 mg/l 6. Ammónia-ammónium-nitrogén** 2 mg/l 7 Összes foszfor** 0,7 mg/l 8. Összes lebegő anyag** 30 mg/l 9. SZOE** 2 mg/l 10. Szulfid* 0,01 mg/l 11. Aktív klór* 2 mg/l 12. Coliform szám* 10 i/cm3 *: Területi határérték a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete szerint. **: Egyedi határérték a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 5. sz. melléklete szerint.
A fenti határértékek a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 18.§ (2), 19.A§ és a 19.§ (3) bekezdés alapján lettek megállapítva. 5./ A tisztítótelepre vonatkozóan a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásig önellenőrzési tervet kell készíttetni a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról szóló 27/2005. (XII.6.) KvVM rendelet szerint. 6./ A telep beüzemelése során 6 hónapos próbaüzem elvégzése szükséges. 7./ A tevékenység során K2 szennyező anyagokat (pl.: nitrit, nitrát, ammónia, klorid, stb.) tartalmazó tisztított szennyvíz közvetlen bevezetése (időszakos vízfolyásba történő bevezetés) valósul meg földtani közegbe, ezért a bevezetésnél elővizsgálat elvégzése szükséges a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerint a vízjogi létesítési engedélyezési eljárásig. 8./ Hulladékgazdálkodási kötelezettségek: 9./ Levegőtisztaság-védelmi kötelezettségek: A tervezett létesítményt a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. és 30. §-ának figyelembevételével úgy kell megtervezni, kialakítani, hogy abból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe, lakosságot zavaró bűzterhelés ne keletkezhessen. 10./ Zajvédelmi kötelezettségek: − A 800-1800 óráig történő építési munkához járul hozzá a Felügyelőség. − A munkavégzés során a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2-es számú mellékletében szereplő határértékek betartása kötelező. − A tevékenységet úgy kell végezni hogy a zajkibocsátás ellen lakossági panaszbejelentés ne következzen be. A határértékek túllépése zajbírság kiszabását vonja maga után 11./ Természetvédelmi kötelezettségek: − A kivitelezés során védett élőlény egyedének, illetve állományának veszélyeztetése esetén a munkálatokat fel kell függeszteni. − A felvonuláshoz csak a már meglévő utakat lehet használni. − A Jászkarajenői puszták (HUDI21056) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek Natura 2000 hálózathoz tartozó területek megközelítési, szállítási útvonal, munkaterület, depóniahely céljára igénybevételre nem jelölhetők ki, nem használhatók.
5 Ezen engedély a hatálya alatt az engedélyes kérelmére módosítható, illetve a Felügyelőség hivatalból módosíthatja abban az esetben, ha megváltoztak azok a feltételek és adottságok, amelyek az engedély kiadásának alapjául szolgáltak. Az elvi engedély hatálya csak egy esetben, legfeljebb egy évvel hosszabbítható meg, ha a kiadásának alapjául szolgáló körülmények (feltételek) változatlanok. Az engedélyes személyében beálló minden változást az új tulajdonos a változás napjától számított 30 napon belül a vízikönyvbe való bejegyzés végett a Felügyelőségnek be kell jelenteni, és a vízjogi engedély átírását kérni kell. Eljárási költségre vonatkozó rendelkezések: − Az engedélyes/kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat [60 000,- Ft] megfizette. − Egyéb eljárási költség nem merült föl. − Tekintettel arra, hogy döntésemet ügyintézési határidőn belül hoztam meg igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem áll fenn. Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1004500201711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél nincs mód.
Indokolás A KSK Mérnöki Vállalkozási Iroda Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 5000 Szolnok, Tiszaliget 9688/4 hrsz.; rövidített név: KSK Mérnöki Kft.) Jászkarajenő Község Önkormányzata (2746 Jászkarajenő, Rákóczi u. 16.) megbízásából a Jászkarajenő községi szennyvízcsatorna hálózat és tisztítótelepre vonatkozóan K-561/2013. számon elvi vízjogi engedélykérelmet nyújtott be a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez [rövidítve: Felügyelőség], mint a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet értelmében hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz. A kérelem nem volt teljes, ezért hiánypótlásra végzést bocsátott ki a Felügyelőség, majd a tényállás tisztázása érdekében nyilatkozattételre, iratok benyújtására kérte fel a KSK Mérnöki Kft.-t. A 2013. október 24-én benyújtott iratok alapján a Felügyelőség a tényállást tisztázni tudta: − Az elvi vízjogi engedélyes tervdokumentáció részét képezi a KÖTIVIZIG Regionális Laboratórium által 2013-ban elkészített, a Kőrös-ér terhelhetőségi vizsgálata. Továbbá csatolásra került a szennyvíztisztító telep megvalósításához az AQUA VITA-KÖZMŰ Kft. (1023 Budapest, Mecset u. 10-12.) által 2013 augusztusában 416. témaszámon elkészített elvi vízjogi engedélyezési terv is. − A dokumentáció tartalmazza a vízgazdálkodási cél megvalósítására leginkább alkalmas általános műszaki megoldást. − 3 db helyi átemelőt terveznek, melyek közterületen helyezkednek el. Az átemelőket szaghatás elleni védelemmel tervezik ellátni. A szennyvíztisztítótelep belterületen, a községtől 1,7 km távolságra létesül. A tervezett tisztítási technológia totáloxidációs, eleveniszapos eljárás a keletkezett iszapok stabilizációjával, nitrifikációval, denitrifikációval, részleges biológiai foszfortalanítással kiegészítve szimultán foszfortalanítással. A tervezett főbb létesítmények: szippantott szennyvízfogadó és tároló, gépi tisztítású rács, uszadékfogó, biológiai tisztító mű-
6
− −
−
−
− −
–
tárgy, szennyvíz átemelő, technológiai épület, tisztított szennyvíz elvezető nyomóvezeték, iszapsiló, iszaptározó Az üzemeltetés zajkibocsátása várhatón zajvédelmi érdekeket nem sért, azonban a létesítés során zajhatással kell számolni. A szennyvízcsatorna hálózat és tisztítótelep létesítésével érintett Jászkarajenő kül- és belterületi ingatlanok a hatályos jogszabályok alapján nem állnak országos jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt, viszont a szennyvízcsatorna hálózat kb. 2 km-es szakasza a Jászkarajenői puszták (HUDI21056) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek határán halad. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43. § (1) bekezdése értelmében „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”. A 42. § (1) bekezdése értelmében „Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása.”. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8.§ (2) bekezdése értelmében „A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely – a 4. § (1) bekezdésére figyelemmel – a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza.”. Előírásaink betartása mellett a szennyvízcsatorna hálózat és tisztítótelep létesítése természet- és tájvédelmi érdekeket nem sért. A Natura 2000 területek helyrajzi számos listáját Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet tartalmazza. A tervezett vízilétesítmény, a vízimunka, illetve a vízhasználat nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket; megfelel a vízimunkára, a vízilétesítmények, víziközművek megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminőség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak; megfelel a külön jogszabályban foglalt előírásoknak.
Az ügyben a jogszabály szerinti ügyintézési határidő: 2 hónap, mely 2013. december 02-án jár le, így az ügyintézési határidőt nem léptem túl. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. Az engedélykérelemre indult eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam. Döntésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 71. § (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: – A 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 17. § és a 1. sz. melléklet 9. pontja alapján az illetékességgel rendelkező kijelölt vízügyi hatóság a Felügyelőség. – A vízjogi engedélyezést, a jogokat és a kötelezettségeket a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény [továbbiakban: Vgtv.], valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet [továbbiakban: Korm. rendelet] határozza meg. – Az engedélykérelem tartalmi követelményeit a Korm. rendelet és a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet rögzíti. – A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet I.23 pontja az engedélyezéshez igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg.
7 –
–
A meghatározott vízmennyiséget, illetőleg a befogadóba elvezethető víz mennyiségét és minőségét – az engedély hatálya alatt – bejegyzett igényként (lekötött vízkészletként) kell nyilvántartani, és ezt a későbbi vízjogi engedélyek kiadásánál a vízkészletekkel való gazdálkodásnál figyelembe kell venni a Korm. rendelet 2. § (5) bekezdés alapján. Az engedély érvényességi idejét a Korm. rendelet 2. § (6) bekezdésében foglaltak szerint a vízgazdálkodási szempontokra figyelemmel határozott időben állapítottam meg.
A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § értelmében a fellebbezést a döntés közlésétől számított 10 munkanapon belül lehet előterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a. Szolnok, 2013. november 12. Kónya Károly igazgató
megbízásából:
Dr. Nemes Gábor hatósági igazgatóhelyettes Határozatomról értesítést kapnak: 1./ Önkormányzat Tértivevénnyel 2746 Jászkarajenő, Rákóczi u. 16. 2./ KSK Mérnöki Kft. 5000 Szolnok, Tiszaliget 9688/4 hrsz. 3./ KÖTI-KTVF Hatósági Osztály 4./ KÖTI-KTVF HNYR 5./ KÖTI-KTVF vízikönyv 6./ KÖTI-KTVF Irattár
