Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mi n t I . f o kú h a t ó s á g 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail: [email protected]

Ikt.sz.: 69-9/2012. Ea: Bíróné Kiss Marianna Tel: 56-523-419

Tárgy: Abonyi Mezőgazdasági Zrt. Abony, 0263/40 hrsz alatti biogáz kiserőmű egységes környezethasználati engedélye

Az Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. (Székhely: 2740 Abony, Tótgyurkaszék dűlő 1., rövidített név: Abonyi Mezőgazdasági Zrt.) megbízásából eljáró Jánváriné és Társa Kft. (5000 Szolnok, Dr. Szana Antal u. 33.) által 2010. december 20-án kelt, Felügyelőségünkhöz 2011. január 03-án érkezett, az Abony, 0263/40 hrsz alatti biogáz kiserőmű egységes környezethasználati engedélye kiadására irányuló kérelmére az alábbiak szerint döntöttem.

HATÁROZAT

Az Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. (Székhely: 2740 Abony, Tótgyurkaszék dűlő 1., rövidített név: Abonyi Mezőgazdasági Zrt.) környezethasználó részére az Abony, Tótgyurkaszék dűlő 1., 0263/40 hrsz alatti biogáz kiserőműre vonatkozóan az egységes környezethasználati engedélyt megadom.

Az egységes környezethasználati engedély a jogerőre emelkedés napjától, a következőkben részletezett tevékenységre, a meghatározott feltételek, kötelezettségek teljesítése esetén 2017. augusztus 22-ig érvényes:

Azonosító adatok: 1. Az engedélyesre vonatkozó adatok: − Megnevezés: Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. − Székhely: 2740 Abony, Tótgyurkaszék dűlő 1. − KÜJ szám: 100231843 − Cégjegyzékszám: 13-10-040590 − Statisztikai számjel (KSH): 11845032-0111-114-13 − A fő gazdasági tevékenység TEÁOR kódja: 2. A létesítmény jellemzői: − Cím: 2740 Abony, Külterület − Helyrajziszám: 0263/40

2

3.

− EOV koordináták: X : 209 829, Y: 719 456 − KTJTelephely szám: 102129824 − KTJLétesítmény szám: 102314578 A tevékenység alapadatai: − Megnevezés: Biogáz-kiserőmű − A tevékenység folytatásával érintett települések: Abony − Termelési kapacitás: Bemenő anyag mennyisége: 39.000 t/év Termelt biogáz mennyiség: 2 681 250 Nm3/év Termelhető villamos energia: 5 094 375 kWh/év Termelhető maximális hőmennyiség: 7 787 795 kWh/év − Alkalmazottak száma: 3 fő − NOSE-P kód: 10514 − A létesítményben előállított termékek: biogáz − Kapcsolódó létesítmények: erőmű (1 db 750 kW elektromos teljesítményű gázmotor/generátor) és trafóház, gépészeti épület és földkábel, elősiló (600 m3) és gépház, fermentorok (3 db egyenként 1.500 m3-es) és gáztárolók (3 db egyenként 600 m3-es), utóérlelő tartály (690 m3), szeparátor híg fázis végtározók (3 db egyenként 5.444 m3-es), bélelt híg fázis vésztározók (2 db egyenként 2.300 m3-es), szilárd fázis tároló, komposztáló, komposzttároló, tartálykocsi (20 m3), injektáló berendezés (20 m3); telephelyen belüli szállításra, rakodásra alkalmas munkagép.

Az egységes környezethasználati engedély alapján folytatható tevékenység meghatározása: A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 10. pontja: Állati anyagok feldolgozása: Létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással;

I.

A létesítményben végzett tevékenységek

A tevékenység során 39.000 t/év alapanyag kerül be a rendszerbe, melyből 2 681 250 Nm3/év a keletkező biogáz. A felhasználni kívánt hulladékok/alapanyagok beszállítása folyamatos, melyek az elősilóból megfelelő arányban keverve jutnak a fermentorokba, ahol az (mezofil) erjedés során keletkező biogáz a fermentorok tetejében található gáztárolókban gyűlik össze.

3

A kénbaktériumokkal tisztított, előkezelt (hűtött, víztelenített) biogáz teljes mennyisége csővezetéken jut a gázmotorhoz (ami meghajtja a generátort), mely által megtermelt elektromos energia a transzformátorház egységein keresztül, földkábelen a közüzemi hálózatba táplálható. A füstgáz és a hűtővíz hőenergiáját hőcserélők alkalmazásával melegvíz előállítására használják, ami biztosítja a fermentorok, tehenészeti telep és a bioetanol üzem fűtését. A gázmotor leállásakor a képződő biogáz a kazánban kerül elégetésre, ekkor ez látja el a szükséges fűtési feladatokat. A biogáz csak havária esetében lesz lefáklyázva. A technológia során 35.100 t/év biozagy keletkezik, melyből szeparálás után 4.000 t/év szilárd fázis és 31.100 t/év híg fázis lesz. A leerjedt biozagy az utóérlelő tartályba, majd a fázisbontó műtárgyra (szeparátorra) kerül. A leválasztott híg komponens a végtározókba, míg a szilárd fázis - az erőmű mellett megépült - a Zrt. (megfelelő kapacitású) komposztáló üzemébe kerül. A híg- és a komposztált szilárd fázis egyaránt a Zrt. szántóterületén hasznosul. A biozagy kihelyezésére megvalósulási engedéllyel rendelkeznek a Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságtól (száma: 222/10217/8-TO/2011). Az elhelyező terület Abony város közigazgatási területén, összesen 686 ha mezőgazdasági területen található (hrsz.: 0278/7, 0273/20, 0270/15, 0261/1, 0183/7, 0183/8, 0344/1, 0373/11, 0373/18, 0373/23, 0373/28, 0362/40, 0362/41, 0329/34 és 0329/35).

A folytatott tevékenységek részletes ismertetése: 1.1 A biohulladékok anaerob fermentálása, biogáz felhasználása illetve termikus- és villamos energia termelése: A biogáz termelése a metánbaktériumok által végzett, a szerves biomasszának a biológiai lebontása, amely a szerves anyagban, az oxigén és a fény kizárásával, megfelelően szabályozott hőmérséklet tartományban történik. Az erjedési hőmérsékletet a gázkinyerés mennyiségéhez (azonnali felhasználás és tárolási mennyiség) igazítják. A hőmérséklettől függ, hogy a biomassza mennyi ideig vesz részt az erjedési folyamatban, és hogy milyen lesz a kierjedt végtermék összetétele. A gázkinyerés hőmérsékletét, a mezofil erjedést figyelembe véve, 36-40°C között tartják. Ezt üzem közben, folyamatosan, az átfolyó massza adatait figyelő és tároló berendezésekkel végezik. Az egyes alapanyagok a biogáz-kiserőmű közvetlen szomszédságában lévő, az Abonyi Mezőgazdasági Zrt. telephelyeiről, illetve közúti beszállítással kerülnek az elősilóba. A szarvasmarha hígtrágya az átalakítás/felújítás alatt lévő tehenészeti telepről jut földalatti vezetéken az elősiló vasbeton műtárgyába. A másik alapanyagot szolgáló üzem, a bioetanol üzem tervezése jelenleg zajlik. A bioetanol üzem a biogáz-kiserőműtől, mintegy 50-100 m távolságra fog megvalósulni. Amint elkészül és megkezdődik a bioetanol gyártása, abban az esetben az ott keletkező melléktermék elősilóba történő beszállítása biztosított lesz. A gáz kinyerését eredményező erjedési folyamat a teljes időtartam alatt, gáztömör, zárt rendszerben folyik, a szaganyagok a szubsztrátumban maradnak.

4

A fermentorokban (3 db) az elősilóból beadagolt szubsztrátumból biogáz képződik, amely a fermentorok tetejében található gáztárolókban gyűlik össze. A metángáz tisztítása a fermentorokban biológiai úton, kénbaktériumok segítségével történik. A fermentorok befogadó képessége jelenleg maximum 1.500 m³. A gáztároló a tartófödémben kap helyet. A tartószerkezetben elhelyezett, felfúvódó, alacsony nyomású tároló gáztömören hegesztett műanyag fóliából készül. Tároló képessége kb. 600 m³. A tervezési nyomás 0,1 bar, a tényleges üzemi nyomás ≤ 7 mbar, és biztonsági szelepen keresztül összeköttetésben van a gázvezetékkel. A tárolónak gáztömörnek, nyomásállónak, UV és hőmérséklettűrőnek kell lennie. A biogáz víztelenítése a fermentorok után történik a biogáz hűtésével, hőcserélő és kondenzvíz-leválasztó berendezés segítségével. A víztelenítési lépés során keletkezett kondenzvíz a kondenzátum tárolóba kerül elvezetésre. A kierjedt zagy a fermentorokból szivattyú segítségével az utóérlelő tartályba (medencébe) kerül. Az utóérlelőből szivattyú segítségével jut a leerjedt biozagy a fázisbontó műtárgyra. A fázisbontóban kerül elválasztásra a zagy híg és szilárd komponensre, ezt követően a híg zagy zárt csővezetéken szivattyú segítségével hígzagy tározókba kerül, a szilárd zagy munkagép segítségével a komposztáló üzembe jut. A biogáz csővezetéken továbbításra kerül 1 db 750 kW elektromos teljesítményű gázmotorhoz. A motor szigetelt, szendvicspaneles konténerben került elhelyezésre. Előzetes kalkulációk szerint a keletkező biogázból, amelynek megközelítőleg 55%-a CH4 évente kb. 5.094.375 kWh/év villamos energia és 7.787.795 kWh/év termikus energia nyerhető. Az évente kinyert elektromos energia a transzformátorházban lévő vezérlő- és szabályzóegységeken keresztül a közüzemi hálózatba táplálható. A rendszer biztosítja a fentieken túl a biogáz-kiserőmű saját (működtetéséhez szükséges) villamos energia szükségletének megtermelését is. Alapvetően a teljes biogáz gázmotorban kerül felhasználásra. A biogázt a fermentorokban tárolják, ahonnan közvetlenül a gázmotort látják el. A gázmotor leállásakor a kazán látja el a szükséges fűtési feladatokat, így a termelődő biogáz itt lesz felhasználva. A biogáz csak havária esetében lesz fáklyázva. A motor 160-190°C-os kipufogó gázai egy gyűjtőn át jutnak a hangtompítóval felszerelt kéménybe. A motor kén okozta korrózióját, idő előtti kopását, valamint a kenőanyagok korai elhasználódását megelőzendő, az üzemanyagként használt biogázt kénteleníteni kell. Ha a fermentor térben mérhető levegő savasság meghaladja a 12 térfogat %-ot, akkor kompresszorral, egy oldalcsatornából, levegőt juttatnak be. A levegőre érzékeny baktérium törzsek reagálnak az elemi kénnel, amely egy maradékanyagot képezve a szubsztrátum tetején marad. Az oldalcsatorna kompresszorát úgy méretezték, hogy minden a fermentorokban fellépő levegő igényt el tudjon látni. A biogáz-kiserőmű működési koncepciója egyszerű, és a kezelőszemélyzet számára igen biztonságos folyamatirányítást és felügyeletet, a vezérlés pedig teljesen automatikus üzemeltetést tesz lehetővé. Az üzem vezérlő-rendszere minden fontos folyamatparamétert és üzemi állapotjelzőt mér és regisztrál. A folyamatokat a legmodernebb számítógépes technikával szemléltetik. A folyamatvezérlő rendszer segítségével valósítják meg a technológiai egységek paraméterezését, megteremtve az adott üzemállapotokhoz való optimális alkalmazkodás lehetőségét. A számítógépes folyamatirányítás rendkívül egyszerű, minthogy a rendszer a folyamatot részletes folyamatábraként ábrázolja.

5

A vezérlés távadó vészjelzőrendszerrel is el van látva. A zavarokra vonatkozó információkat telekommunikációs rendszerek továbbítják az üzemeltetésért felelős személynek. A biogáz előállítás szilárd zagyának komposztálása: A technológia során a szerves anyagok lebontását kizárólagosan az aerob fermentációval keletkező hő okozta dehidratáció okozza, mely a nap sugárzó energiájának segítségével valósul meg. A szerves anyag önfermentációjából előállított hő felhasználásával az eljárás időtartamának csökkentésével a napból származó plusz hő növekedésének hatására történik a szerves anyagok dehidratációja. A keletkezett szerves hulladékok, trágyák különböző szárazanyag tartalmúak és az induló optimális szárazanyag beállításával rövidíthető a fermentációs idő. Az alacsonyabb szárazanyag tartalmú trágyához, szennyvíz iszapokhoz jól adagolható és keverhető egyéb magasabb szárazanyag tartalmú termék (szerves anyag), ezáltal csökkenthető a fermentációs idő, a szerves anyag mennyiségétől függően javulhat a végtermék ásványi anyag aránya. A 24-28 napos fermentációs idő, az 50-70 °C-os hő mellett olyan tökéletes lebomlás, égetés zajlik le a szerves anyagban, hogy a leghőtűrőbb fehérjék is átalakulnak. Ez biztonságot ad a húsliszt, üzemi termékek ilyen formában történő feldolgozásának és az átalakult szerves anyagoknak a növények számára fontos tápanyagok – makro és mikro elemeknek a táplálék láncba való visszajuttatására. A meghatározott nedvességi, hőmérsékleti és oxigénkezelési állapotoknak kitett szerves mikro baktérium kolóniák spontán képződésének ad helyet. A termofil makrobaktériumok a szerves massza fokozatos hőmérséklet növekedését idézik elő, amely elérheti a 70 °C-ot is. E helyzetet kihasználva a berendezés automatikusan végzi a medencében elhelyezett teljes szerves massza megmozgatását, gőzkibocsátást előidézve, és oxigént juttatva a termofil reagensek számára, melyek ily módon visszaállítják az időközben a fermentálandó anyag megforgatása által lecsökkentett hőmérsékletet. A medencékbe töltött szerves hulladékok betöltéstől számítva 2-3 napon belül megkezdik fermentációjukat, ami 2-4 héten belül lezajlik. A fermentáció első szakaszában az anaerob baktériumok elpusztulnak, és a későbbiekben, a fermentációban már nem vesznek részt. Így a fermentációs eljárás meggátolja a szerves anyag rothadását és a bűzkibocsátást. A technológia végén keletkezett komposzt teljesen szagtalan, kórokozó csíráktól és gyommagoktól mentes. Sajátos tulajdonsága, hogy teljesen problémamentesen tárolható, ömlesztve vagy zsákoltan a felhasználás pillanatáig tartható. A fermentálási eljárás kiküszöböli a rovarok és legyek inkubációját. 1.2 Ivóvíz és iparivíz termelés, felhasználás: A biogáz termelés során kizárólag szociális vízfelhasználás történik. A napi 0,2 m3 mennyiségű szociális vizet a Zrt. tulajdonában lévő szomszédos tehenészeti telepről szerzik be (320 és 321 m-es kutak, vízjogi üzemeltetési engedély: Gerje/159). A fűtővíz rendszer egyszeri feltöltése a fagyásveszély miatt fagyálló folyadékkal történik (glikol), a kiserőmű fermentorainak megfelelő működéséhez szükséges vízmennyiséget a hígtrágya víztartalma biztosítja.

6

1.3 Szennyvíz, használtvíz, csapadékvíz keletkezési helyei, kezelési technológiája, elvezetése: A tevékenység végzése során kb. 0,2 m3/nap mennyiségű kommunális szennyvíz keletkezik, melyet egy 10 m3 zárt, szigetelt aknában gyűjtenek, majd az abonyi települési szennyvíztisztító telepre szállítanak el. Az építmények felületére hulló, esetlegesen szennyeződő csapadékvizeket a termelési technológiára vezetik. A telepre hulló egyéb tiszta csapadékvizek jelentős része a zöldfelületeken fog elszikkadni. A gépjárművek takarítása engedéllyel rendelkező telephelyen történik. 1.4 Minden kapcsolódó létesítmény rövid leírása: - Erőmű és trafóház, gépészeti épület (148,18 m2 alapterületű): 1 db 750 kW elektromos teljesítményű Caterpillar G 3512 LE típusú négyütemű, katalizátoros gázmotor. Itt történik az elektromos- és hőenergia előállítása. - Elősiló: A műtárgy két részből áll, egy elősilóból és egy gépházból. Az elősilóba kerülnek a fermentorokban felhasználni kívánt alapanyagok, szubsztrátumok. Az elősiló 10,5 m átmérőjű vasbeton műtárgy (600 m3). A gépházban találhatóak az elősiló gépészeti berendezései (homogenizáló szivattyú és szubsztrátum továbbító szivattyúk). Az elősilóból külön-külön tölthetőek szubsztrátummal a fermentorok. - Fermentor tartályok: 3 db egyenként 1.500 m3 tároló kapacitású fermentor. A fő- és utófermentorok anyaga monolitikus acélbeton. A fermentorok belső átmérője 16,00 méter, a belmagasság 11 méter. A két rétegű toronysilótetők gázfelfogóként is szolgálnak. A fermentorok maximális befogadóképesség 1.500 m³. Gáztároló kapacitás:kb. 600 m³. A fermentorokban a szubsztrátum mozgatását keverőberendezések és keringtető szivattyúk biztosítják. - Utóérlelő tartály: 690 m3 hasznos térfogatú, 14 m átmérőjű és 4 m magasságú, a leerjedt biozagy ideiglenes tárolására szolgáló vasbeton műtárgy. A műtárgyba a fermentorokból jut a leerjedt biozagy. - Szeparátor: Az utóérlelő műtárgyban összegyűjtött leerjedt biozagy szeparálására szolgáló berendezés. A szeparálást követően a szilárd fázis pótkocsira, majd a szomszédos fermentáló csarnokba jut, ahol a tehenészeti telep almos trágyájával keverik össze. A híg fázis pedig 3 db tározó medencébe jut. - Híg fázis végtározók: 3 db egyenként 34 m átmérőjű és 6 m magas tartályok. A tartályok vasbeton alapon kerültek elhelyezésre. Így az egyes tározók befogadó képessége 5.444 m³. A tározókban 2-2 db homogenizáló szivattyú biztosítja a keverést. A tározók alkalmasak 6 havi biozagy tárolására. Továbbá rendelkezésre áll még 2 db 2.300 m3-es gumival bélelt vésztározó is a szomszédos tehenészeti telep végében, ahová a biozagy tengelyen szállítható. - A keletkező szilárd fázis megfelelő kapacitású komposztálóba, a kész komposzt tárolócsarnokba kerül. A kezelő/tároló létesítmény 6 havi szilárd fázis tárolására alkalmas. - Nyomvonalas létesítmények (földkábel): a termelt villamos energia teljes mennyiségét az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. által üzemeltetett hálózatba fogják betáplálni. A villamos energia leágazási pontig történő elszállítása 407 m hosszúságú földkábelen történik. - További létesítmények, berendezések: Gázfáklya: FA-600 típusú, 600 m3/h biogáz teljesítményű, hőteljesítmény 3180 kW Melegvizes biogázkazán C24 H101 típusú, névleges hőteljesítmény 240 kW Vezérlő (szivattyúház)

7

1.5 Hulladékkezelés, gazdálkodás: A munkagépek mosása nem a telephelyen történik, így nem keletkezik olajos szennyvíz, ami a technológiába kerülhetne. A biogáz üzem telephelyén 1 db homlokrakodó gép üzemel. Csak a szállításra használt tartálykocsi belsejének mosásakor keletkező, nem olajos, technológiai víz kerülhet a hígzagy tározóba. A kommunális szennyvíz a befogadó nyilatkozat alapján az abonyi szennyvíztelepre kerül kiszállításra. A veszélyes hulladékokat a már meglévő műszaki épületben kialakított veszélyes hulladék gyűjtőhelyen gyűjtik, az adott veszélyes hulladék fizikai megjelenési formájának és kémiai tulajdonságainak megfelelő gyűjtőedényzet alkalmazásával. A hulladékokat szükség szerint szállítja el a Zrt.-vel kötött szerződés alapján, környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelő szervezet, a hatályos hulladékgazdálkodási jogszabályok által előírt „Sz”-kísérőjeggyel. 1.6 Energiagazdálkodás: A biogáz üzem alapvető célja a az alapanyagok energetikai célú felhasználása. Az alapanyagokból erjesztés (fermentáció) által biogáz keletkezik. A termelt biogázt kiserőműbe vezetik, ahol tüzelőanyagként szolgál az áram előállításnál. Az energetikai felhasználás előtt a nyers biogázt fizikai úton víztelenítik és biológiailag kéntelenítik. A gázmotor egy generátort hajt meg, ami villamos energiát termel. A távozó füstgáz és hűtővíz hőenergiáját hőcserélő alkalmazásával melegvíz előállításra használják fel. Az ingatlanon mezőgazdasági tevékenységből származó (tehenészeti telep hígtrágyája, bioetanol üzem szerves maradéka, sertés hígtrágya, tejsavó + szennyvíziszap, tejsavó, almos trágya, silókukorica, steril húspép) nem veszélyes hulladékból mezofil fermentációs technológiai eljárással működő, kb 750 kW elektromos teljesítményű biogáz kiserőmű létesül. A biogáz kiserőmű folyamatos üzemű, a szomszédos illetve ugyanazon az ingatlanon található a Zrt. tehenészeti telepe és a már üzemelő komposztáló üzemi csarnok. A felhasználni kívánt alapanyagok folyamatosan, megfelelő arányban adagolva, keverve az elősilóból jutnak a fermentorokba. A szarvasmarha hígtrágya a tehenészeti telepről jut földalatti vezetéken az elősiló vasbeton műtárgyába. A fermentorokban az elősilóból beadagolt szusztrátumból biogáz képződik, amely a fermentorok tetején található gáztárolókban gyűlik össze. A kierjedt zagy a fermentorokból szivattyú segítségével az utóérlelő tartályba, majd a fázisbontó műtárgyra kerül. A szeparált biozagy szilárd részét az ingatlanon lévő komposztáló üzembe juttatják, a hígfázist pedig a végtározó medencékbe, ahonnan termőföldre kerül majd kiöntözésre. A keletkező biogáz, – melynek megközelítőleg 55 %-a metán – teljes mennyisége a gázmotorban kerül felhasználásra. A beruházás keretében 1 db Caterpillar G 3512 LE típusú négyütemű, katalizátoros gázmotor került telepítésre. A gázmotor leállásakor a telepítendő kazán látja el a szükséges fűtési feladatokat, így a termelődő biogáz itt lesz felhasználva. A biogáz csak havária esetén lesz elfáklyázva. A termelt villamos energia saját felhasználáson felüli (önfogyasztás) mennyiségét az E.ON Tiszántúli Áramszolgáltató Zrt. üzemeltetésében lévő hálózatba fogják betáplálni.

8

A keletkező hőenergia kb. 1/3-át a fermentorok fűtésére, további 1/3-1/3 részét a tehenészeti telep fejőháza és szociális épülete, valamint a leendő bioetanol üzem műtárgyainak fűtéséhez használják.

1.7 Zaj- és rezgésvédelem A környezeti elemekre gyakorolt hatások: A létesítés hatása Az építési munkák végzése során jelentkezik zajterhelés (munkagépek, szállítás okozta környezeti hatások), de mivel ez a hatás átmeneti, csak az építkezés időszakára jellemző, valamint a beruházás lakott területtől távol létesül, nem tekinthetők jelentősnek. Az üzemelés várható hatása A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVMEüM. együttes rendelet 1. számú melléklete szerint az üzemelésből származó zaj határértéke az adott területen tarthatóak. A működéshez kapcsolódó forgalom növekedés zajterhelése nem jelentős. Létesítés feltételrendszere •

• •

A környezetbe zajt kibocsátó létesítményt úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen a zajterhelés feleljen meg követelményértékeknek. Az új létesítés, valamint a meglévő zajforrások, technológiák együttes üzemelésre vonatkozó zajkibocsátása nem lépheti túl a jogszabályi, területi besorolásnak megfelelő határértékeket. Az építés során a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket be kell tartani. A kivitelezési tevékenységet zajtól védendő környezetben úgy kell végezni, hogy a keletkező környezetterhelés a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM. együttes rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott határértéken belül maradjon.

II. Potenciális szennyezőforrások, kibocsátások: 2.1 A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok: Megnevezés [A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján] fáradt olaj olajos rongy olajszűrő veszélyes anyagokat maradékként tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladékok

EWC kódszám

éves mennyiség

13 02 06* 15 02 02* 16 01 07*

2,4 t/év 0,3 t/év 0,2 t/év

15 01 10*

0,05 t/év

2.2 A tevékenység során keletkező termelési nem veszélyes hulladékok:

9

Megnevezés

EWC

[A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján] állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó folyadék állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag

kódszám

2.3 A tevékenység során keletkező kommunális hulladékok: Megnevezés [A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján] kevert települési hulladék kommunális szennyvíz

éves mennyiség

19 06 05

31 100 t/év

19 06 06

4 000 t/év

EWC kódszám

éves mennyiség

20 03 01 20 03 04

0,5 t/év 400 m3/év

2.4 Légszennyező pontforrások, kibocsátott szennyező anyagok: 2.4.1 Légszennyező pontforrások: Légszennyező pontforrások

Kibocsátott szennyező anyagok

P1 gázmotor kéménye

Kén-dioxid szén-monoxid nitrogén-oxidok szilárd anyag (PM10) szén-hidrogének

Tömegáram (kg/h) 0,40 1,13 0,87 0,07 0,52

P2 melegvizes biogázkazán kéménye

Kén-dioxid szén-monoxid nitrogén-oxidok szilárd anyag (PM10)

0,01 0,02 0.06 0

2.4.2. Diffúz források: A biogáz üzem, mint állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 t/napnál nagyobb kezelési kapacitású létesítmény – a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdése szerint bejelentésre kötelezett diffúz forrásnak minősül. A telep helyhezkötött diffúz légszennyező forrásai: a. Szilárd alapanyag tárolók, szilárd alapanyag adagoló b. Hígtrágya fogadó tartály (fedővel ellátott) c. Biogáz üzem gázrendszere (fermentorok és légzőik, vezetékek, tartályok) d. Gázfáklya

Mozgó légszennyező források: Az alapanyagok beszállítását, ill. a hulladékok kiszállítását végző különböző típusú közúti gépjárművek. Átlagos tehergépkocsi forgalom 10 db/nap.

10

Hatásterület Az elvégzett számítások szerint a biogázüzem meghatározó pontforrásának – P1 gázmotor kémény – hatásterülete NO2 légszennyezőanyag vonatkozásában a pontforrás köré írható 460 m sugarú kör. A gázfáklya és a melegvizes biogázkazán esetenként üzemel, működéskor hatástávolságuk 324 m (PM10 szennyezőanyag), illetve 63 m (NO2 szennyezőanyag). A biogáz üzem, mint diffúz forrás okozta bűzterhelés hatásterülete – az érzékelési 1 SZE/m3 értéket figyelembe véve – a telep, mint bűzforrás területétől számított 105 m.

2.5 Felszín alatti víz-, talaj-, földtani közeg védelme: A tevékenység során felhasznált alapanyagok, a keletkező kommunális szennyvíz, és a technológiából származó, anaerob kezelés során keletkező szilárd, és folyékony fázis kezelése, megfelelő műszaki védelemmel ellátott tárolókban történő tárolása során a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerinti szennyezőanyag (biofermentum, mely K1 és K2 besorolású szennyező anyagokat tartalmaz: nitrit, nitrát, ammónium, szulfát, foszfát, stb.) elhelyezése történik. A telephely szennyeződés érzékenységi besorolása: a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerint „érzékeny”. Az előzetes vizsgálat részeként 4 db ponton történt talaj és talajvíz mintavétel. A talaj vizsgálatok szerint 2 db ponton volt minimális határérték túllépés szelén esetében, míg talajvíznél több ponton nehézfémek (pl.: ólom, kobalt, molibdén, nikkel, szelén) tekintetében. Továbbá szintén túllépés mutatkozott egyes pontokon nitrit, szulfát, foszfát, nitrát és elektromos vezetőképesség kapcsán, melynek oka a telepen évtizedek oka folytatott állattartási tevékenység, valamint a környező mezőgazdasági földterületek művelése. Az eredmények tényfeltárás elrendelését nem indokolják. A szennyezőanyag elhelyezés talajvízre gyakorolt hatásának nyomon követése céljából a telepen monitoring rendszer telepítése szükséges.

III. Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések, intézkedési terv, teljesítési határidők Az elérhető legjobb technika [rövidítve: BAT] elérése érdekében az engedélyes által bevezetett intézkedések: A telephelyen felhasznált víz mennyisége, a vízfogyasztás optimalizálása: A szomszédos tehenészeti telepről átvett vízmennyiség (0,2 m3/nap) mérésére külön vízóra felszerelésére került sor, amellyel a biogázüzem vízfogyasztása pontosan mérhető, dokumentálható. Az üzemnek technológiai vízigénye nincsen. A fűtőrendszer egyszeri feltöltése a fagyásveszély miatt fagyálló folyadékkal történik (glikol), a kiserőmű fermentorainak megfelelő működéséhez szükséges vízmennyiséget a hígtrágya víztartalma biztosítja. A szociális vízigény minimális, az üzemeltetők szükségleteinek kielégítésére szolgál.

11

A szennyvíz gyűjtése, kezelése: Az üzemben technológiai vízfelhasználás nincsen, így technológiai szennyvíz nem keletkezik. A keletkező kommunális szennyvizek befogadója egy 10 m3-es zárt, szigetelt akna, melyből a szennyvizet az abonyi települési szennyvíztisztító telepre szállítják el.

Az építmények felületére hulló esetlegesen szennyeződő csapadékvizek a termelési technológiába kerülnek elvezetésre, így azok külön gyűjtésére, kezelésére nincs szükség. Felszín alatti víz-, talaj-, földtani közeg védelme: A folyékony alapanyagok tárolása a szomszédos tehenészeti telepen történik, majd onnan kerül átvezetésre csővezetéken keresztül a technológia elejére (elősiló). Ide kerülnek bevezetésre közvetlenül a más telephelyről érkező egyéb folyékony és szilárd alapanyagok is gépjárművel. Szilárd alapanyagok tárolása az üzem területén nem történik. A telephelyen keletkező kommunális szennyvíz zárt, szigetelt aknába kerül bevezetésre. A technológiából származó, anaerob kezelés során keletkező szilárd és folyékony fázisú fermentálási maradék tárolása megfelelő műszaki védelemmel ellátott tárolókban történik, melyek 6 havi tárolást biztosítanak. A keletkező biofermentum szilárd részét szeparálás után a szilárd fázis tárolóba (nyitott szín) juttatják kézi erővel, míg a hígfázis csővezetéken a 3 db zagytárolóba kerül. A tetőfelületekre hulló un. tiszta esővíz összegyűjtése, tárolása és felhasználása, valamint az esetlegesen szennyeződő csapadékvizek elvezetése a már bemutatott módon valósul meg. A tevékenység során felhasznált alapanyagok, és a technológiából származó, anaerob kezelés során keletkező szilárd és folyékony fázisú fermentálási maradék végleges hasznosítása során a felszín alatti víz, talaj és földtani közeg nem szennyeződik. A fermentálási maradékot gépjárművekkel juttatják ki a hasznosító területekre. A tevékenységből származható szennyeződések, esetleges szivárgások megfigyelésére, illetve nyomon követésére a telepen monitoring rendszer telepítése szükséges. A biozagy (híg fázis) kihelyezésére megvalósulási engedéllyel rendelkeznek a Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságtól (száma: 222/10217/8TO/2011). Az elhelyező terület Abony város közigazgatási területén, összesen 686 ha mezőgazdasági területen található (hrsz.: 0278/7, 0273/20, 0270/15, 0261/1, 0183/7, 0183/8, 0344/1, 0373/11, 0373/18, 0373/23, 0373/28, 0362/40, 0362/41, 0329/34 és 0329/35). A létesítményben alkalmazni kívánt levegővédelmi szempontból jelentős műszaki megoldások a következőek: − Gázmotor kéménye hangtompítóval felszerelt − Beruházó a gázmotort az alacsony légszennyezőanyag kibocsátás érdekében biogázszegény keverékkel, számítógépes vezérléssel (LEANOX) és füstgáztisztító katalizátorral üzemelteti. A háromutas katalizátor típusa: DCL MINE-X. − A biogázt kéntelenítik (fermentorban levegő hozzáadásával) − Egyszerű működési koncepció − Biztonságos folyamatirányítás és felügyelet − Teljesen automatikus üzemeltetés − Szemléltetés a legmodernebb számítógépes technikával − Optimális alkalmazkodás lehetősége − Távadó vészjelző rendszer (telekommunikáció)

12

Előírások: 3.1 A hulladékgazdálkodás kapcsán az elérhető legjobb technológia érdekében: • A Hgt-ben rögzített hulladékgazdálkodási alapelveknek és szabályoknak, kötelezettségeknek megfelelően a tevékenység végzése során törekedni kell a hulladékképződés megelőzésére, a keletkező hulladék mennyiségének és környezeti veszélyességének csökkentésére, a hulladék hasznosítására, környezetkímélő ártalmatlanítására. A hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására vonatkozóan a hulladékkezelő szervezetekkel kötött szállítási-szolgáltatási szerződéseket a telephelyre vonatkozóan szükség szerint aktualizálni kell. • Az engedélyes köteles – a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendeletben és a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII. 4.) KTM rendeletben foglaltakat figyelembe véve – a tevékenysége során (hulladékok hasznosítása -nyersanyag kinyerése hulladékokból- 100 t/év felett) a megfelelő képesítéssel rendelkező környezetvédelmi megbízottat alkalmazni, és biztosítani, hogy a megbízott elérhető legyen a Felügyelőség munkatársai számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. A hulladékkezelési engedély kérelem benyújtásának időpontjában Engedélyes rendelkezett megfelelő végzettségű környezetvédelmi megbízottal. • A keletkező állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó folyadék és komposztált anyag termőföldön történő felhasználása (hasznosítása) a külön erre vonatkozó talajvédelmi terv (a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet) alapján, az illetékes talajvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel történhet.

IV. Próbaüzemre vonatkozó rendelkezések 4.1 A próbaüzem kezdetéről és befejezéséről az üzemeltetőnek tájékoztatnia kell a Felügyelőséget. 4.2 A próbaüzem ideje maximum 6 hónap lehet. 4.3 A próbaüzem lejárta után, 15 napon belül a környezethasználó köteles bizonyítani, és a Felügyelőség köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. 4.4 Előírások: 1. Szaklaboratórium által készített emisszió mérési jegyzőkönyv benyújtásával igazolni kell, hogy a létesített légszennyező pontforrások – P1 Gázmotor kéménye, P2 melegvizes biogázkazán kéménye – szennyező anyag kibocsátása az előírt határértékeket nem éri el. 2. Mérést csak olyan mérőszervezet végezhet, amely megfelel a 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 8. § (1) bekezdésében foglalt minőségirányítási követelményeknek, és rendelkezik olyan mérőeszközzel, amely megfelel a 21. § (2) bekezdésében foglalt típusjóváhagyásnak. 3. A mérés során alkalmazandó mérőhelyet úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége biztosítva legyen.

13

4. A mérés során a pontforrásokhoz csatlakozó valamennyi berendezésnél átlagos üzemviteli körülményeket kell biztosítani. 5. A szükséges mérési időtartam: a) Folyamatosan működő technológiáknál, időben gyakorlatilag egyenletes kibocsátások esetén: - folyamatos üzemű mérőműszerrel történő, zavartalan, állandósult üzemállapot melletti mérésnél, üzemállapotonként legalább háromszor 30 perc, de a vizsgálati időszak lecsökkenthető 3x15 percre, ha a folyamatosan mért szennyező komponensek eltérése az átlagtól nem haladja meg az átlag 6 %-át és nem éri el a határérték 50 %-át; - szakaszos mintavétellel történő mérésnél legalább 3 db értékelhető minta szükséges, egyenként legalább 30 perces mintavételi idővel, ha azt a technológia lehetővé teszi. Amennyiben a vizsgált légszennyező anyag koncentrációja nagyságrendileg azonos a kimutatási határral, akkor a mintavételi időt úgy kell megnövelni, hogy a vonatkozó határérték betartása a mérési hiba figyelembe vétele esetén is egyértelműen eldönthető legyen. b) Időben ciklikusan változó kibocsátású technológiáknál: - a mérések időtartamát, a mintavételek számát – a ciklusok időtartamától függően – úgy kell megválasztani, hogy a mérési eredmények reprezentatívak legyenek, de legalább három ciklus kibocsátása kerüljön meghatározásra. c) Időben rendszertelenül változó kibocsátások esetén a mérés időtartama legalább 6 óra. Az üzemviteli körülményeket minden esetben pontosan rögzíteni szükséges 6. Üzemeltetőnek a használatba vételi engedélyezési eljárás során vagy az üzembe helyezés előtt a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet (továbbiakban R.) 22. és 25. §-a alapján a létesített légszennyező pontforrások üzemeltetésére vonatkozóan engedélykérelmet kell benyújtani a Felügyelőségre 7. Üzemeltető köteles a használatba vételi (üzembe helyezési) eljárás során az - R. 31. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint - a létesített légszennyező pontforrásokról és a bejelentésre kötelezett diffúz légszennyező forrásokról adatokat szolgáltatni a környezetvédelmi hatóság számára az arra rendszeresített nyomtatványon (Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés).

V. Az üzemeltetés feltételrendszere 5.1 Határértékek Levegőtisztaság-védelmi határértékek: A tervezés, kivitelezés és próbaüzem idejére a létesítendő légszennyező pontforrásokra az alábbi technológiai kibocsátási határértékeket állapítom meg:

14

Kibocsátási határérték Forrás

P1 Gázmotor kéménye

Légszennyező anyag tömegárama (kg/h)

Szennyező anyag

Szén-monoxid Nitrogén-oxidok megadva)

Légszennyező anyag koncentráció (mg/m3)

-

700

(NO2-ben -

600

Összes szerves anyag (metán kivételével)

C-ként -

Szilárd anyag

0–0,5-ig 0,5<

150

150 50

Kén-oxidok (kén-dioxid és kén- 5,0 vagy ennél 500 trioxid) SO2-ként nagyobb P2 Melegvizes biogázkazán kéménye

szén-monoxid nitrogén-oxidok (NO2-ben kifejezve) kéndioxid és kén-trioxid (SO2-ben kifejezve) szilárd anyag

-

100 350

-

35

-

5

A P1 pontforrásra vonatkozóan a mg/m3-ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 5 tf% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. A P2 pontforrásra vonatkozóan a mg/m3-ben kifejezett koncentrációk száraz (vízmentes), 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású, 11 tf% oxigéntartalmú füstgázra vonatkoznak. 5.2 Az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékkezelésre vonatkozó előírások 5.2.1 Vízvédelmi és Vízgazdálkodási szempontból: − Az üzemeltetést, a felhagyást és a hozzájuk kapcsolódó anyagtárolást, raktározást csak oly módon szabad végezni, hogy felszíni víz, talaj és talajvíz ne szennyeződhessen. − Környezetszennyezéssel járó bármilyen rendkívüli eseményt haladéktalanul be kell jelenteni felügyelőségnek. − A tevékenység végzése nem okozhat a földtani közegben és felszín alatti vízben a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüMFVM együttes rendeletben megadott „B” szennyezettségi határértékeknél, illetve a kimutatott háttér koncentrációknál kedvezőtlenebb állapotot. − A fermentálási maradék (szilárd fázis) mezőgazdasági elhelyezéséhez meg kell kérni a Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság megvalósulási engedélyét 2012. június 30.-ig. − A jelenlegi biofermentum szilárd fázis tárolójának kapacitásán túl a telephely egyéb részein szilárd fázis nem tárolható. − Káresemény esetén az 5044-4/2011 iktatószámú határozattal elfogadott üzemi kárelhárítási tervben foglaltak szerint kell eljárni.

15

− Az összegyűjtött szennyvíz csak hatóságilag kijelölt leürítő helyen helyezhető el (lehetőség szerint a legközelebbi szennyvíz tisztító telepen) befogadó nyilatkozat alapján, a szállítását csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező személy/szervezet végezheti. − Az üzem területén folytatott szennyező anyag elhelyezési tevékenység miatt monitoring rendszert kell telepíteni 2012. június 30.-ig. A monitoring kutak helyét hatóságunkkal egyeztetni szükséges. A monitoring kutak létesítése vízjogi engedély köteles. A vízjogi létesítési engedélyt a monitoring kutak kivitelezési munkálatainak megkezdése előtt kell beszerezni 2012. április 30-ig a felügyelőségtől a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben foglaltak szerint összeállított engedélyes tervdokumentáció benyújtásával. 5.2.2 Levegőtisztaság-védelem: − A biogáz üzemben folytatott állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására szolgáló tevékenység, mint bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető. − A légszennyező források üzemeltetése során tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. − Ha az elérhető legjobb techika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzését, további műszaki követelmények írhatók elő. − Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható. − A diffúz légszennyező forrásokat (a szabadban, félig zárt vagy zárt térben végzett műveletek, technológiák anyag- és hulladéktárolás, valamint az egyéb levegőterhelést okozó, pontforrásnak nem minősülő kibocsátó felületek) úgy kell kialakítani, működtetni és fenntartani, hogy azokból a lehető legkevesebb légszennyező anyag kerüljön a környezetbe. − A diffúz források működtetése, fenntartása során az üzemeltetőnek gondoskodni kell a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról. − Az üzemeltetési utasítás és a technológiai fegyelem betartásával kell az esetleges levegőterhelést megelőzni, vagy a legkisebb mértékűre csökkenteni, a lakossági panaszt kizáró módon. − Az előzőekben megállapított határértékek a technológia légszennyező anyag kibocsátása során nem léphetők túl.. − Üzemeltető köteles a részére megállapított levegővédelmi követelmények megtartását rendszeresen ellenőrizni.

5.2.3 Védelmi övezet megállapítása: A biogáz üzemben, – azaz állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 t/napnál nagyobb kezelési kapacitású létesítményben – folytatott tevékenység, mint bűzkibocsátással járó egységes környezethasználati engedély köteles tevékenység esetében védelmi övezetet kell kialakítania a bűzterhelőnek. A védelmi övezetet, a biogáz üzem, mint helyhez kötött diffúz légszennyező forrás körül a biogáz üzem határától számított 105 m távolságban állapítom meg.

16

A védelmi övezettel érintett területek helyrajzi száma a következő: − 0262/2 út − 0263/37 szántó, erdő − 0263/38 erdő − 0236/39 erdő − 0270/19 szántó, erdő, rét − 0262/1 út − 0261/1 szántó, erdő rét − 0266 közút − 0262/4 út A 0263/40, 0263/18, 0263/19, 0263/20, 0263/21, 0263/23, 0263/24, 0263/25, 0263/26 és 0263/27 hrsz-ú területek, melyek a Zrt. telephelyeihez tartoznak. A kijelölt védelmi övezetben nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. A védelmi övezet fenntartásával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. Ha a védelmi övezetet más hasznosítja, akkor a hasznosított terület tekintetében a fenntartási költségek a hasznosítót terhelik.

5.2.4 Hulladékgazdálkodás A biogáz-kiserőműben feldolgozandó sertés hígtrágya átmeneti tárolása zárt beton gyűjtőaknában, a silófajták gyűjtése szabadtéri betonsilókban történik. A szarvasmarha hígtrágya (csővezetéken), tejiszap, tejsavó, steril húspép és bioetanol üzem szerves maradéka (tengelyen történő) beérkezést követően közvetlenül az elősilóba kerül. A biogáz-kiserőmű technológiai részegységeinek, berendezéseinek üzemeltetése, karbantartása, normál üzemmenete során keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése a műszaki épületben kialakított veszélyes hulladék gyűjtőhelyen történik, azok gyűjtésére alkalmas gyűjtőeszközökben. A veszélyes hulladékok kezelésére, arra engedéllyel rendelkező szervezettel kötöttek szerződést. A hulladékszállításra használt tartálykocsi tartályának belső mosásából származó szennyezett víz a hígzagy tárolóba kerül. A kommunális hulladék várható keletkezési helye a műszaki épület. A keletkező kommunális hulladékot a közszolgáltató által biztosított eszközben gyűjtik össze és elszállításával a közszolgáltatót bízták meg. A keletkező kommunális szennyvizek befogadója egy 10 m3-es szennyvízgyűjtő akna, melyből a szennyvizet az abonyi szennyvíztisztító telepre szállítják. A technológia során keletkező hulladékokat/melléktermékeket, a 31.100 m3/év hígzagyot, tárolást (híg fázis végtározók) követően évente két alkalommal helyezik ki a Zrt. szántó területeire hasznosítási céllal. A 4.000 m3/év szilárd zagyot almos trágyával keverve komposztálják, majd szintén a Zrt. szántóföldjén használják fel a talaj szervesanyag-utánpótlásának biztosítására.

17

5.2.5 Hulladékkezelés A biogáz-kiserőmű üzemeltetésére vonatkozó általános hulladékgazdálkodási előírások: A telephelyen folyó technológiai folyamatokat szabályozó üzemeltetési szabályzatot, ill. üzemi vízminőségi kárelhárítási üzemi tervet meg kell ismertetni minden érintett dolgozóval. A biogáz-kiserőműben az állati eredetű hulladékok feldolgozása az állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomás engedélyével végezhető, az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet előírásainak megfelelően. A tevékenység során keletkező hulladékokkal kapcsolatos – a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben (Hgt.), valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt – kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. A technológiai változtatásoknál, módosításoknál, valamint a technológiai folyamatokból képződő hulladékokkal kapcsolatban külön figyelemmel kell lenni a Hgt. 4-5. §-ban foglalt előírások maradéktalan teljesítésére. A hulladékok jegyzékét a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet (továbbiakban: KöM rendelet) tartalmazza. A technológiai folyamatok és a veszélyes hulladékok kezelése során a környezetszennyezés/károsítás lehetőségét is ki kell zárni. A keletkező veszélyes hulladékokat a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (Vhr.) vonatkozó előírásainak megfelelően kell gyűjteni, és ártalmatlanításukról gondoskodni. A keletkező veszélyes hulladékokat szükség szerint – de évente legalább egyszer – az adott hulladék kezelésére érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hulladékhasznosító és/vagy -ártalmatlanító szervezetnek kell átadni, megfelelően kitöltött „Sz” kísérőjegy alkalmazása mellett. Az átvételi/szállítási engedély meglétéről a hulladék tulajdonosának meg kell győződnie. A hulladékkezelésre vonatkozó egyedi előírások: Az engedély területi hatálya: Szállítással történő begyűjtés tekintetében a KözépTisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség illetékességi területe, hasznosítás szempontjából pedig a részben bérelt Abony, Tótgyurkaszék dűlő 1, 0263/40 hrsz. alatti telephely. Hulladékfeldolgozás engedélyezett helye: Abony, Tótgyurkaszék dűlő 1., 0263/40 hrsz. (KTJ: 102129824) Az engedélyezett hulladékkezelési technológia: − Az 1. számú táblázatban szereplő hulladékok begyűjtése és szállítása; − A biogáz-kiserőműben szervesanyagok, biohulladékok anaerob, mezofil fermentációs kezelése, a keletkező biogázból villamos áram és hőenergia termelése, hasznosítása. (R1 – Fűtőanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása; R3 – Oldószerként nem használatos szerves anyagok visszanyerése, regenerálása (beleértve a komposztálást és más biológiai átalakítási műveleteket is).

18

A kezelésre átvehető hulladék megnevezése és mennyisége: 1.

számú táblázat

Mennyiség EWC azonosító száma

Hulladék megnevezése [a 16/2001. (VII. 18) KöM rendelet alapján]

[tonna/év] Begyűjtés, hasznosítás

közelebbről nem meghatározott hulladékok (silókukorica) állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), 02 01 06 elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) (szarvasmarha hígtrágya) állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), 02 01 06 elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) (sertés hígtrágya) állati ürülék, vizelet és trágya (beleértve a szennyezett szalmát), 02 01 06 elkülönítve gyűjtött és nem a képződés helyén kezelt folyékony hulladék (hígtrágya) (almostrágya) fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 02 02 03 (steril húspép -2. és 3. osztályba sorolt állati hulladékok-) fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok 02 02 03 (vágóhídi hulladékok) 02 05 01 fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok (tejsavó) 02 05 02 folyékony hulladékok keletkezésük helyén történő kezeléséből származó iszapok (tejiszap) 02 07 02 szeszfőzés hulladéka (bioetanol üzem szerves maradéka) Összesen maximum: 02 01 03

Szállítás

3 000 11 000

5 000

5 000

1 500 8 000 1 500 7 000

2 000

2 000

2 000

1 500 39 000

9 000

A feldolgozható hulladékok mennyisége összesen 39 000 tonna/év. A vágóhídi hulladékok (EWC 02 02 03; 1 500 tonna/év) beszállítása, külön erre vonatkozó engedély birtokában is csak a bioetanol üzem létesítéséig történhet azt követően ezt kiváltja a bioetanol üzem szerves maradéka (EWC 02 07 02). A hulladék fajtákra vonatkozó speciális előírások: Kizárólag az engedély 1. számú táblázatában felsorolt hulladékok begyűjtése, szállítása és hasznosítása végezhető. A hulladékok besorolása a hulladék termelőjének, tulajdonosának, feladójának kötelezettsége a KöM rendelet útmutatása alapján, a hulladék eredetének, a keletkezési tevékenységnek megfelelően, mely besorolást a begyűjtőnek a rakodás során a lehetőségekhez mérten ellenőriznie kell, illetve a dokumentálás során az átadónak, feladónak aláírással igazolnia. A kérelmezett tevékenység megvalósítására rendelkezésre álló főbb tárgyi feltételek: − erőmű (1 db 750 kW elektromos teljesítményű gázmotor/generátor) és trafóház, gépészeti épület és földkábel, − elősiló (600 m3) és gépház, − fermentorok (3 db egyenként 1.500 m3-es) és gáztárolók (3 db egyenként 600 m3-es), − utóérlelő tartály (690 m3), − szeparátor

19

− híg fázis végtározók (3 db egyenként 5.444 m3-es), − bélelt híg fázis vésztározók (2 db egyenként 2.300 m3-es), − szilárd fázis tároló, komposztáló, komposzttároló, − tartálykocsi (20 m3), − híg fázis szántóföldi kihelyezéséhez injektáló berendezés (20 m3); − 200 m2 betonozott terület a kezelni kívánt silókukorica hulladék bekeverés előtti gyűjtésére; − telephelyen belüli szállításra, rakodásra alkalmas munkagép; − hídmérleg.

A tevékenységre vonatkozó előírások: Saját szállítási kapacitás hiánya esetén hulladékszállításra érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel feljogosított szervezetet kell igénybe venni vagy a hulladék termelője is beszállíthatja, ha annak szállítására a feltételek adottak (megfelelő gépjárművel, stb. rendelkezik). Engedélyes a szállításhoz köteles rendszeresíteni a vonatkozó hatályos jogszabályokban meghatározott okmányokat, és alkalmazni azokat a hulladékszállítás, -átvétel során. A hulladék átvételét/átadását igazoló bizonylatokat meg kell őrizni. A hulladékszállítás ideje alatt a szállítást végző a vonatkozó engedély(eke)t, az előírt irato(ka)t, a rendszeresített, kitöltött fuvarokmányokat, a szállítmányra vonatkozó bizonylatokat köteles magánál tartani, azokat az esetleges ellenőrzéskor fel kell mutatni. A létesítmény üzemeltetetését – a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet (továbbiakaban: KvVM rendelet) 9. § (1) bekezdésének megfelelő, az ott előírt tartalmú – a Felügyelőség által jóváhagyott, az aktuális állapotnak megfelelő üzemeltetési szabályzat szerint kell végezni. A telephelyen a kezelni kívánt hulladékokból egyidejűleg almos trágyából 300 tonna és silókukoricából 3000 tonna mennyiség kerülhet maximálisan gyűjtésre, oly módon, hogy az egyidejűleg gyűjtött hulladékok mennyisége nem haladhatja meg a kijelölt rakterület befogadó-képességét. Ennek meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a tárolás és a hulladékokkal végzett műveletek során biztosítható legyen az egyes hulladékok anyagminőség szerinti elkülönítése, az anyaghalmazoknak a rakodáshoz és szállíthatósághoz kapcsolódó megközelíthetősége. Hulladékot felhalmozni tilos, ennek figyelembevételével a maximálisan rendelkezésre álló feldolgozó és tárolási kapacitás függvényében a begyűjtött hulladékok folyamatos kezelését biztosítani szükséges és ennek figyelembevételével kell a hulladék beszállítást/átvételt ütemezni. A tevékenység során keletkező elsődleges (pl.: karbantartási) hulladékok, illetve a kezelésre beérkező hulladékok és az abból keletkező másodlagos hulladékokat jellemzőik alapján- fajtánként kell gyűjteni. A telephelyen az egyidejűleg gyűjtött hulladék mennyisége nem haladhatja meg az arra kijelölt terület/eszközök befogadóképességét. A telephely, gyűjtőhelyek korlátozott tárolókapacitása okán folyamatosan gondoskodni kell a keletkező hulladékok kiszállíttatásáról, átadásáról. A tevékenység során képződő hulladékokat további kezelésre érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel feljogosított szervezetnek kell átadni. A kezelők közül választható lehetőség estén a hasznosítót kell előnyben részesíteni az ártalmatlanítóval szemben.

20

A rendelkezésre álló biztosítás/biztosíték részletezése: Engedélyes az engedély kiadásakor a Hgt. 47. § (1) bekezdése szerint előírt környezetvédelmi felelősségbiztosítással rendelkezik.

5.2.6 Zaj- és rezgésvédelem - A környezeti zajhatás megítélése és a zajvédelmi hatásterület meghatározása céljából zajvizsgálatot kell végezni. Határidő: Üzembe helyezéstől számított 90 nap. - Amennyiben a zajforrás üzemeltetője olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 10. § (3) bekezdésében megállapított feltételek a tevékenység folytatása során már nem állnak fenn, akkor az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a környezetvédelmi hatósághoz. - A létesítményt úgy kell üzemeltetni, hogy a használatából származó környezetterhelés a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVMEüM. együttes rendelet 1. számú mellékletében meghatározott, zajtól védendő területi határértéken belül maradjon. - A gépjárművek, technológiai berendezések rendszeres karbantartásával meg kell akadályozni az üzemzavarokat, a rendkívüli zajszennyezést. - A tevékenységhez kapcsolódó szállításból eredő zajkibocsátás nem növelheti jelentős mértékben a szállítási útvonalak melletti védett területek zajterheltségét. 5.3

Mérés-ellenőrzés (monitoring), nyilvántartás, adatszolgáltatás: 5.3.1 Légszennyező pontforrások: − A létesítményben üzemelő bejelentésre kötelezett légszennyező pontforrások – P1, P2 – ezen határozatban megállapított szennyező anyag kibocsátását időszakos mérésekkel ellenőriztetni kell. − A mérési jegyzőkönyvet a következők szerint, a tárgyévet követő év március hó 31. napjáig a légszennyezés mértéke éves jelentéssel egyidejűleg kell megküldeni a Felügyelőségnek: pontforrás gyakoriság első alkalommal P1 gázmotor kéménye évente 2013. március 31-ig P2 melegvizes biogázkazán kéménye 5 évente 2013. március 31-ig −

A szükséges mérési időtartam: b) Folyamatosan működő technológiáknál, időben gyakorlatilag egyenletes kibocsátások esetén: - folyamatos üzemű mérőműszerrel történő, zavartalan, állandósult üzemállapot melletti mérésnél, üzemállapotonként legalább háromszor 30 perc, de a vizsgálati időszak lecsökkenthető 3x15 percre, ha a folyamatosan mért szennyező komponensek eltérése az átlagtól nem haladja meg az átlag 6 %-át és nem éri el a határérték 50 %-át;

21

- szakaszos mintavétellel történő mérésnél legalább 3 db értékelhető minta szükséges, egyenként legalább 30 perces mintavételi idővel, ha azt a technológia lehetővé teszi. Amennyiben a vizsgált légszennyező anyag koncentrációja nagyságrendileg azonos a kimutatási határral, akkor a mintavételi időt úgy kell megnövelni, hogy a vonatkozó határérték betartása a mérési hiba figyelembe vétele esetén is egyértelműen eldönthető legyen. c) Időben ciklikusan változó kibocsátású technológiáknál: - a mérések időtartamát, a mintavételek számát – a ciklusok időtartamától függően – úgy kell megválasztani, hogy a mérési eredmények reprezentatívak legyenek, de legalább három ciklus kibocsátása kerüljön meghatározásra. d) Időben rendszertelenül változó kibocsátások esetén a mérés időtartama legalább 6 óra. Az üzemviteli körülményeket minden esetben pontosan rögzíteni szükséges. 5.3.2 Hulladékgazdálkodás: − A Hgt. 51. §-a szerint, a külön jogszabályokban meghatározott módon és tartalommal az engedélyes köteles a tevékenység során keletkező, átvett vagy másnak átadott hulladék mennyiségét és összetételét fajtánként nyilvántartani és bejelentést tenni felügyelőségünk részére. − A nyilvántartásban szerepeltetni kell a beszállított hulladék származási helyét, pontos mérlegelésen alapuló mért mennyiségét, naprakészen kell rögzíteni az előkezelt hulladék mennyiségét. Az adatokat (tételenkénti mérlegjegyeket, „SZ” jegyeket… stb.) meg kell őrizni és azokat esetleges ellenőrzéskor fel kell tudni mutatni. A hulladék nyilvántartásba kizárólag a pontos mérlegelésen alapuló mért eredmények kerülhetnek kg-ban, és/vagy t-ban megadva. A tevékenység során keletkező elsődleges(pl.: karbantartási) hulladékok, illetve a kezelésre beérkező hulladékok és az abból keletkező másodlagos hulladékok mennyiségének a nyilvántartásban jól elkülönítettnek kell lenni. − A hulladékkezelésről nyilvántartást (üzemnaplót) kell vezetni. A mérlegeléssel megállapított hulladék mennyiségi eredményeket minden esetben, e nyilvántartásban naprakészen kell bejegyezni, amelynek egyébiránt tartalmaznia kell a telephelyről/gyűjtőhelyről be és kiszállított hulladék mennyiségeket a vonatkozó kísérőjegyek, szállítójegyek sorszámaival és minden egyéb olyan adatot, amely a hulladék nyomon követhetősége szempontjából lényeges. Ebben a nyilvántartásba kell bejegyezni az üzemvitellel kapcsolatos rendkívüli eseményeket, hatósági ellenőrzéseket és azok megállapításait, arra tett intézkedéseket. − A keletkező hulladékokkal kapcsolatos adminisztratív feladatokat és adatszolgáltatási kötelezettségeket folyamatosan, a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet, illetve az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló Európai Parlament és Tanács 166/2006/EK rendeletének előírásai szerint kell teljesíteni. − A Hgt. 37. § alapján a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendeletnek megfelelő egyedi hulladékgazdálkodási terv készítését, ill. annak háromévente előírt felülvizsgálatát a jogszabályoknak megfelelően kell teljesíteni.

22

5.3.3 Vízvédelem: − A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V.10.) KvVM rendelet értelmében az engedélyes FAVI adatszolgáltatásra kötelezett. Az alap-adatlapokat (FAVI-ENG) a biofermentum tárolásra (híg és szilárd fázis) 2012. március 31.-ig kell benyújtani. Ezt követően a tevékenységről éves bejelentő lapot kell benyújtani a tárgyévet követő év március 31-ig. − A monitoring rendszer üzemeltetésére vonatkozó előírásainkat (mintavétel gyakorisága, vizsgálandó komponensek köre), a vízjogi üzemeltetési engedélyben határozzuk meg.

5.3.4 Üzemnapló: Az üzemeltető köteles napra készen üzemnaplót vezetni. Az üzemnaplónak tartalmaznia kell: − a technológiai berendezések üzemidejét, − a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét, és időtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket, − a keletkező biofermentum minőségére jelentős hatást gyakorló karbantartások (javítások) idejét és időtartamát, valamint a karbantartás eredményeképpen bekövetkező kibocsátás változást, − a keletkező biofermentum minőségének ellenőrzési formáját, a mérés időpontját, gyakoriságát és időtartamát, valamint végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és adatait, − a kibocsátás ellenőrzését végző szervezet megnevezését, a mérési vagy vizsgálati jegyzőkönyv számát vagy jelét, − a pontforrások és gázfáklya légszennyező anyag kibocsátására hatással lévő adatait (felhasznált anyagok összetétele, minőségi jellemzőik, mennyiségük, stb.), − a káresemények és kárelhárítási beavatkozások, intézkedések időbeli dokumentálása, vízminőségi kárelhárítási napló, − írásos karbantartási program, − az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása. 5.3.5 Éves működési terv: Az éves működési tervet a tárgyév január 31-ig a következő tartalommal kell a Felügyelőségre benyújtani: − a tervezett tevékenységek részletes ismertetése (ütemezés, volumen stb.) − a technológiában várható, módosítások − a várható éves anyagfelhasználás − a várható kibocsátások − a várható beruházások 5.3.6 Éves zárójelentés: A technológiára jellemző adatokról az üzemnaplóban rögzített mérési eredmények alapján évente összefoglaló jelentést kell készíteni és legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig a Felügyelőségnek meg kell küldeni. Az éves zárójelentéshez csatolni kell még: − biogáz üzembe beszállított szubsztrátumok mennyisége, fajtánkénti bontásban, − éves vízfelhasználás mennyisége, − keletkező kommunális szennyvíz mennyisége,

23

− keletkező fermentálási maradék híg és szilárd fázisának mennyisége, − kiszállításra átadott híg és szilárd fázis mennyisége, − telepen év végén betárolt híg és szilárd fázis mennyisége. Az éves zárójelentéshez csatolni kell még: − A légszennyező források tényleges szennyezőanyag kibocsátásáról évente a tárgyévet követő március 31-ig éves levegőtisztaság-védelmi jelentést kell benyújtani a felügyelőségnek a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 7. számú melléklete szerinti adattartalommal, 5.3.7 Változások bejelentése − Az üzemeltető a levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatás adatlap (alapbejelentés) bármely adatának megváltozása esetén a bekövetkezett változásokat 30 napon belül az arra rendszeresített nyomtatványon a Felügyelőségnek bejelenteni köteles. − A 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 5. számú melléklet 7. pontjában felsoroltak valamelyikében bekövetkező változást annak bekövetkezését követő 15 napon belül a 16.§ (1) bekezdése szerint be kell jelenteni a Felügyelőségnek. − Ha a tevékenység megváltozása következtében a hulladékos adatszolgáltatási kötelezettség megváltozik azt írásban a 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdés szerint jelenteni kell. Az (1) bekezdés szerinti adatok változását pedig 30 napon belül az adatlapok ismételt megküldésével kell bejelenteni. 5.3.8 A kibocsátás ellenőrzés adatait, részeredményeit és az üzemnaplót, valamint az éves jelentéseket az üzemeltető öt évig köteles megőrizni. 5.4 Kármentesítés:

A rendeltetéstől eltérő üzemállapotok esetén betartandó hulladékgazdálkodási előírások: - Rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a jóváhagyott vízminőségi kárelhárítási üzemi tervben, valamint az üzemeltetési szabályzatban meghatározottak szerint kell eljárni. - A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli szennyezést. - A telephelyen, illetve szállítás során esetlegesen bekövetkező havária esemény során az elfolyó/elcsöpögő/kiszóródó veszélyes anyagokat, veszélyes- és nem veszélyes hulladékokat össze kell gyűjteni, illetve az anyag/hulladék kémiai és fizikai tulajdonságainak figyelembevételével arra alkalmas felitató anyaggal kell a mentesítési munkálatokat végezni. A keletkező veszélyes anyaggal/veszélyes hulladékkal szennyezett felitató anyagot a továbbiakban veszélyes hulladékként kell kezelni. Minden esetben köteles az érintett terület hulladékkal történt szennyeződés mentesítéséről gondoskodni és az eredeti környezeti állapot visszaállításáról gondoskodni. - A hulladékkezelést úgy kell végezni, hogy annak során a környezeti elemek (víz, talaj, levegő, élővilág) ne sérüljenek. Bármilyen, a rendeltetésszerű üzemeltetéstől, üzemszerű állapottól való lényeges eltérés, havária esetén (baleset, környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés stb.) haladéktalanul értesíteni kell Felügyelőségünket (állandó ügyeleti telefon: 30/9670-320).

24

5.4 Balesetek megelőzése, karbantartás, kárelhárítás, rendeltetéstől eltérő üzemi állapotok: − Rendkívüli környezetszennyezés esetén a kárelhárítást a felügyelőség által jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervnek megfelelően kell végezni. − A csapadékvíz elvezető rendszer ellenőrzésére fokozott gondot kell fordítani annak érdekében, hogy szennyeződés felszíni vízbe anyagmozgatás, ill. esetleges káresemény során se kerüljön. − A rendkívüli események megelőzésére, illetve a környezetterhelés csökkentésére intézkedéseket kell tenni. − A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli szennyezést. − Minden olyan berendezést, melyet a létesítményben működtetnek és amelynek meghibásodása káros hatással lehet a környezetre, jó működési állapotban kell tartani, gondosan kell üzemeltetni. A gépeket, berendezéseket rendszeresen karban kell tartani. − Az engedélyes köteles vezetni az alábbi dokumentációkat: írásos karbantartási program, az elvégzett karbantartási munkálatok nyilvántartása. − Bármilyen környezetszennyezéssel kapcsolatos rendkívüli eseményről a Felügyelőséget haladéktalanul értesíteni kell, a kárelhárítással kapcsolatosan a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet előírásait kell betartani. − Bármilyen, a rendeltetésszerű üzemeltetéstől, üzemszerű állapottól való lényeges eltérés, havária esetén (baleset, környezetveszélyeztetés, környezetszennyezés stb.) haladéktalanul értesíteni kell Felügyelőségünket (állandó ügyeleti telefon: 30/9670320). − Rendkívüli környezetszennyezés esetén a kármentesítést a felügyelőség által jóváhagyott üzemi kárelhárítási tervnek megfelelően kell végezni. − A létesítmény területén esetlegesen bekövetkező havária esemény során az elfolyó/elcsöpögő/kiszóródó veszélyes anyagokat, veszélyes hulladékokat össze kell gyűjteni, illetve a veszélyes anyag/hulladék kémiai és fizikai tulajdonságainak figyelembevételével arra alkalmas felitató anyaggal kell a mentesítési munkálatokat végezni. − A keletkező felitató anyagot a továbbiakban veszélyes hulladékként kell kezelni. − Minden esetben köteles az érintett terület hulladékkal történt szennyeződés mentesítéséről gondoskodni és az eredeti környezeti állapot visszaállításáról gondoskodni. 5.5 Általános menedzsment technikák: 5.5.1 Környezeti menedzsment: A létesítmény üzemeltetésére vonatkozóan környezetvédelmi belső irányítási rendszert kell kialakítani. A környezetvédelmi feladatok vezetésére, irányítására felelőst kell kinevezni. Biztosítani kell, hogy a felelős személy elérhető legyen a Felügyelőség felügyelői számára a létesítménnyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. A létesítményben tevékenykedő munkavállalók környezetvédelmi teendői, tevékenysége, felelőssége személyre szabottan is meghatározandó, munkaköri, kezelési, üzemeltetési leírásokban, szabályzatokban rögzítendő.

25

5.5.2 Környezetvédelmi megbízott alkalmazása: A környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételéhez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII.4.) Korm. rendeletben és a környezetvédelmi megbízott alkalmazási és képesítési feltételeiről szóló 11/1996. (VII.4.) KTM rendeletben foglaltakat figyelembe véve a tevékenysége során a megfelelő képesítéssel rendelkező környezetvédelmi megbízottat kell alkalmazni. Biztosítani kell, hogy a megbízott elérhető legyen a Felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. 5.5.3 Képzési rendszer működtetése: A munkavállalók szakmai felkészültségének szinten tartásáról, és megfelelő továbbképzéséről gondoskodni kell, a környezettudatos magatartásukat erősíteni szükséges. Megfelelő eljárást kell kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelen-tős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről feljegyzéseket kell készíteni. 5.5.4 Panaszbejelentések kezelések: Az engedélyeshez benyújtott panaszbejelentéseket nyilvántartásba kell venni, az azokban foglaltakat ki kell vizsgálni. A vizsgálat eredménye alapján a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. A vizsgálat eredményéről és a megtett intézkedésekről a panaszost, valamint a Felügyelőséget értesíteni kell. 5.5 Az eljárásban részt vett illetékes, hatáskörrel rendelkező szakhatóságok állásfoglalásai: 5.5.1 A Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 12633-2/2011. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat figyelembe venni és betartani: „Az Abonyi Mezőgazdasági Zrt. (2740 Abony, Tótgyurkaszék dűlő 1.) által létesített biogáz kiserőmű egységes környezethasználati engedélyének kiadásához közegészségügyi szempontból hozzájárulok az alábbi kikötéssel: A biogáz kiserőmű működése nem járhat a talaj, a talajvíz és a levegő szennyeződésével, azt műszaki, technológiai és környezetvédelmi előírások betartásával ki kell zárni, míg a biogáz kiserőmű környezeti hatásainak ellenőrzéséhez monitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése szükséges. Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 5.5.2 Az Abonyi Városi Önkormányzat Jegyzője 60/2012/TF ügyiratszámú szakhatósági hozzájárulásában foglaltakat figyelembe venni és betartani: „Abonyi Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Aljegyzője az Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. (2740 Abony, Tótgyurkaszék dűlő 1.) Abony külterület 0263/40 hrsz-ú telephelyén Biogáz kiserőmű egységes környezethasználati engedélyezés kiadásához a védelmi övezetének védőtávolságának csökkentéséhez hozzájárulok. A légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítményeknél olyan technológiai és anyag kezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság megállapított kibocsátási határértéket. Jelen szakhatósági hozzájárulás nem mentesít az egyéb hatósági engedélyek és tulajdonosi hozzájárulások beszerzése alól. A szakhatósági állásfoglalás ellen az ügyfél

26

a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát.” 5.5.3. Az Abonyi Városi Önkormányzat Jegyzője 60-1/2012/TF ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásában foglaltakat figyelembe venni és betartani: „Abonyi Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala részéről a jegyzői állásfoglalást az alábbiak szerint adom meg. Az Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. (2740 Abony, Tótgyurkaszék dűlő 1.) Abony külterület 0263/40 hrsz-ú telephelyén biogáz kiserőmű egységes környezethasználati engedélyezés kiadásához hozzájárulok a 2011. április 21-én 109-3/2010/TF iktatószámon kiadott állásfoglalásra hivatkozván. Jelen szakhatósági hozzájárulás nem mentesít az egyéb hatósági engedélyek és tulajdonosi hozzájárulások beszerzése alól. A szakhatósági állásfoglalás ellen az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát.” Az Abony Város Önkormányzat Jegyzője előzetes vizsgálati eljáráshoz adott 109-3/2010/TF iktatószámon kiadott állásfoglalásában foglaltakat jelen határozatom indoklás része tartalmazza. VI. A létesítmény felhagyására vonatkozó előírások: - A tevékenység tervezett felhagyása esetén, a tervezett időpontot 6 hónappal megelőzően a felhagyás szándékát be kell jelenteni a Felügyelőségnek. - A telepen végzett tevékenység megszűnése, illetve a telep bezárása esetén engedélyes köteles a telephely tevékenység végzését megelőző környezeti állapotát visszaállítani, valamint a telephelyen kezelt illetve a tevékenység során képződött hulladékok teljes mennyiségének ártalmatlanításáról, hasznosításáról a Hgt.-ben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírtak szerint gondoskodni. - A tevékenység felhagyása esetén, amennyiben fennáll a levegőterhelés veszélye a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. VII. Az engedély felülvizsgálata: 7.1 Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat - a környezetvédelem általános szabályairól szóló, többször módosított 1995. évi LIII. törvény 75.§-ában rögzített, környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint, figyelemmel a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20. § (8) bekezdésben foglaltakra - felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentáció benyújtási határideje: 2017. február 22. 7.2 A környezetvédelmi felülvizsgálatot akkor is el kell végezni, ha: - a környezethasználó - tevékenységében - jelentős változást kíván végrehajtani, - az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek követelmények előírása szükséges, - a tevékenység olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja - a tevékenység során jelentős szennyeződés következik be. VIII. Jogkövetkezmények: – Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a Felügyelőség kötelezni fogja a környezethasználót (engedélyest) 200 000,- Ft-tól 500 000,- Ft-ig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel az intézkedési terv készítésére, vagy környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére.

27

–

–

Amennyiben a környezethasználó a kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget, a Felügyelőség a tevékenységet korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja vagy az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja és az üzemeltetőt 50-100 000,Ft/nap bírság megfizetésére kötelezi. A kötelezettségek önkéntes végrehajtásának elmaradása esetén a környezethasználóval, mint kötelezettel szemben az alábbi intézkedésekkel, szankciókkal élek: A meghatározott cselekmények végrehajtása érdekében - ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható - a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabok ki. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint.

IX. Eljárási költségre vonatkozó rendelkezések: − Az engedélyes/kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat [1.500.000,-Ft] megfizette. − Egyéb eljárási költség nem merült föl. − Tekintettel arra, hogy döntésemet ügyintézési határidőn belül hoztam meg igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem áll fenn.

Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a [Társadalmi szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a társadalmi szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja e rendelet mellékletében meghatározott díjtétel 1%-a.], amit a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10045002-01711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél nincs mód.

INDOKOLÁS

Az Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. (Székhely: 2740 Abony, Tótgyurkaszék dűlő 1., rövidített név: Abonyi Mezőgazdasági Zrt.) meghatalmazásából eljáró Jánváriné és Társa Kft. (5000 Szolnok, Dr. Szana Antal u. 33.) környezethasználó az Abony, 0263/40 hrsz alatti biogáz kiserőműre vonatkozó egységes környezethasználati engedélyezési eljárás megindításával 2011. január 13-án a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez érkezett beadványában kezdeményezte az egységes környezethasználati engedély kiadását. A kérelem nem felelt meg a jogszabályokba foglalt tartalmi követelményeknek, ezért a 1213/2011. a 121-10/2011. iktatószámú végzéssel valamint a 121-12/2011. és a 121-14/2011. iktatószámú levelemmel hiánypótlásra való felhívást bocsátottam ki. A hiánypótlást követően a dokumentáció már megfelel a jogszabályokba foglalt tartalmi követelményeknek.

28

Közzététel, betekintési lehetőség biztosítása: − Az eljárás megindításának közleménye, a kérelem és a mellékletei megtekinthetőek voltak a telepítés helye szerinti település érintett Önkormányzat Jegyzőjénél. A kérelemmel és a dokumentációval kapcsolatban észrevétel nem érkezett.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 50. § (1) bekezdés alapján a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztáztam.

A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: 1. Az European Commission Integrated Pollution Prevention and Control Reference Document on Best Available Techniques in the Food, Drink and Milk Industries, August 2006. (http://eippcb.jrc.ec.europa.eu/pages/FActivities.htm) referencia dokumentumban foglaltak figyelembe vételével elvégzett értékelés alapján az alkalmazott technológia megfelel az elérhető legjobb technikának. 2. A Jánváriné és Társa Kft. (5000 Szolnok, Dr. Szana Antal u. 33.) az Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. (Székhely: 2740 Abony, Tótgyurkaszék dűlő 1., rövidített név: Abonyi Mezőgazdasági Zrt.) megbízásából elkészítette az Abony, 0263/40 hrsz alatti biogáz kiserőműre vonatkozó dokumentációját, mely alapján az egységes környezethasználati engedély kiadását kérték. 3.

Az Abonyi Mezőgazdasági Zrt. (KÜJ: 100231843) Abony, Tótgyurkaszék dűlő 1, 0263/40 hrsz. (KTJ: 101090174) alatti telephelyén biogáz kiserőművet létesített. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [Rendelet] 3. § (1) bekezdését figyelembe véve a tervezett tevékenységre előzetes vizsgálatot készítettek, melynek során a Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett beruházás nem környezeti hatástanulmány köteles. Az előzetes vizsgálat adatait szakmailag figyelembe véve, a Rendelet 1. § (3) bekezdése eb) pontja alapján, mivel a tevékenység a 2. számú mellékletben („Létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással.”) szerepel, a tevékenység megkezdéséhez egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati engedély szükséges.

4.

A benyújtott dokumentáció megfelel a Rendelet 8. számú mellékletében és az előzetes vizsgálatot jóváhagyó határozatunkban felsorolt tartalmi követelményeknek, továbbá tartalmazza a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet 13. § -ban meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő hulladékkezelési engedély kérelmet is. Engedélyes – a Felügyelőség rendelkezésére álló adatok szerint – a tevékenység végzéséhez szükséges egyéb személyi és tárgyi feltételekkel rendelkezik.

5.

A tevékenység kapcsán szennyező anyagok elhelyezése történik a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet szerint, ezért az IPPC engedélybe belefoglalásra kerül a szennyező anyag elhelyezési engedély is.

29

6.

A benyújtott dokumentációra vonatkozóan többször kértünk kiegészítést a tényállás tisztázása céljából, melyet az alábbiakban leírtak szerint teljesítettek.

7.

A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 9. sz. melléklet figyelembe vételével elvégzett értékelés alapján az alkalmazott technológia megfelel az elérhető legjobb technikának. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet (továbbiakban R.) 5. § (3) és (4) bekezdése alapján a bűz kibocsátással járó egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania. A felügyelőség a védelmi övezet nagyságát a légszennyező forrás határától számított legalább 300, legfeljebb 1000 m távolságban határozza meg az egységes környezethasználati engedélyben. Az R. 5. § (5) bekezdése szerint meglévő telephelyen tervezett új légszennyező forrás esetében a felügyelőség 300 m-nél kisebb távolságot is meghatározhat, amennyiben valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül. A benyújtott dokumentáció és kiegészítései szerint a tervezett tevékenység végzésekor a hatásterület egészén teljesülnek az órás, 24 órás, illetve éves légszennyezettségi egészségügyi határértékek a tevékenységből várható emissziók tekintetében vizsgált szén-monoxid (CO), nitrogén-dioxid (NO2), kén-dioxid (SO2) és szálló por (PM10) szennyező anyagok vonatkozásában. Bűzterhelésre vonatkozóan jogszabály nem állapít meg határértéket. A biogázüzem által okozott bűzterhelés az 1 SZE/m3 értéket, –mely az 1 m3-es levegőben még éppen, illetve már szagérzetet kelt a vizsgálatban résztvevő személyek ötven százalékánál – a telep kerítésétől számított 105 m-en belül éri el. Az R. 30. § (1) bekezdése szerint bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alapján végezhető. A Zrt. jelen dokumentációval és kiegészítéseivel bemutatta, hogy a tervezett tevékenység megfelel az elérhető legjobb technikának. Fentiek alapján valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül, így a tevékenység légszennyező forrása körüli védelmi övezet csökkenthető. Az R. 5. § (6) bekezdése szerint védelmi övezetet úgy kell kijelölni, hogy abban nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt. Fentieket figyelembe véve a védelmi övezetet a biogáz üzem, mint helyhez kötött diffúz légszennyező forrás körül a biogáz üzem határától számított 105 m távolságban állapítottuk meg.

8.

Az Abonyi Mezőgazdasági Zrt. mezőgazdasági tevékenységből származó (tehenészeti telep hígtrágyája, bioetanol üzem szerves maradéka) nem veszélyes hulladékokból mezofil fermentációs eljárással működő 750 kW névleges teljesítményű kiserőművet létesített Abony, 0263/40. Hrsz. alatti ingatlanon. A biogáz üzem alapvető célja az alapanyagok energetikai célú felhasználása. Az alapanyagokból erjesztés (fermentáció) által biogáz keletkezik. A termelt biogázt kiserőműbe vezetik. A Caterpillar G 3512 LE tipusú négyütemű, katalizátoros gázmotor egy generátort hajt meg, ami villamos energiát termel. A távozó füstgáz és hűtővíz hőenergiáját hőcserélő alkalmazásával meleg víz előállítására használják fel. A biogáz kiserőmű folyamatos 365 napos üzemre tervezett napi 3 x 8 órás műszakban. A gázmotor szigetelt, szendvicspaneles üzemi csarnokban kerül elhelyezésre. Alapvetően a teljes biogáz gázmotorban kerül felhasználásra, csak havária esetén lesz fáklyázva. (A motor 160-190 ° C-os kipufogó gáza megfelelő méretezésű hangtompítóval felszerelt kéménybe jut)

30

A nyersgáz kéntelenítése levegő hozzáadásával történik, az oldalcsatorna kompresszorát úgy méretezik, hogy a fermentorokban fellépő levegőigényt el tudja látni. A technológia domináns zajforrásai a gázmotor, a keverő és szivattyú rendszerek. A gázmotor épület tetejére 6 elemből álló folyadék kényszerhűtő, illetve oldalfalra szerelten 6 elemből álló ventilátorsor kerül. Ütemezett szállítás esetén naponkénti tehergépjármű forgalom 5, egyenlőtlen szállítás esetén 0,5 tgk/h. A nappali szállítás nem érinti Abony belterületét. Az üzemi területen használt szállítóeszközök: tartálykocsi, traktor, rakodó. A zagyszállítás csővezetékeken keresztül valósul meg, illetve a zagy kiszállítása a vegetációs időszakon kívül történik a Zrt. által művelt földterületekre. A 0263/40. Hrsz. alatti ingatlannal szomszédos, illetve megegyező földrészleten található a Zrt. felújított tehenészeti telepe, valamint a fermentáló üzemi csarnok. A biogáz üzem közvetlen környezetében mezőgazdasági művelésű szántó területek találhatóak. Környezetében 1 km-en belül 6 db lakott ingatlan található. Az 1 km-en belüli ingatlanok Má-f1, Má-f2 jelű és erdő Eg jelű övezetbe tartoznak. A gázmotorhoz legközelebbi, 388 m távolságra lévő tanyás ingatlan (Hrsz.: 270/17.) a 34390/2010.06.09.számú bejegyző határozat alapján a Zrt. tulajdonába került. Nyilatkozat szerint adásvétel jogcímén a 270/18. Hrsz-ú ingatlan tulajdonosa is a Zrt., azonban az érintett tanya megvásárlásáról szóló tulajdonlap másolatot a dokumentáció - a hivatkozás ellenére - nem tartalmaz. Tevékenység felhagyása során a zajkibocsátás megszűnik, a környezet zajterhelése csökken. Az akusztikai centrumtól számított nappali és éjjeli időszakra számított hatásterületen belül védendő létesítmény nincs. Az előzetes vizsgálati eljárásban megállapított zajvédelmi hatásterület nagysága eltér az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban bemutatott területtől. Fenti okból és ennek tisztázására az üzemszerű körülmények melletti zajmérési kötelmet írtunk elő. A dokumentáció alapján a környezeti zaj vonatkozásában üzemeltetés jelentős hatást nem gyakorol, így a rendelkező részbeni előírásokon túl egyéb követelmények megtétele nem indokolt. A rendelkező rész előírásai a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Kormányrendelet 3.§ (3) bekezdése, a 4.§. (3) bekezdés b.) pontja, 10.§, 11.§ -ban foglaltakon alapulnak. 9.

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16.

A tervdokumentáció tartalmazza a Cegléd Körzeti Földhivatal Cegléd 0263/40 hrsz-ú terület tulajdoni lap másolatát (mely szerint tulajdonos az Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt.). 2011. február 07-én mellékelte 1.500.000,- igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását. 2011. február 10-én csatolta a tervezői megbízást. 2011. április 21-én kelt levelében a kiegészítés benyújtására adott határidő hosszabbítását kérte 2011. május 31-ig. 2011. június 01-én és 2011. szeptember 30-án mellékelte a kiegészítések egy részét. 2011.október 14-én csatolta nyilatkozatát a biogáz üzemben keletkezett hulladékokról. 2010. október 20-án helyszíni ellenőrzés megtartására került sor, melyről jegyzőkönyv készült, és melyet a jelenlévők aláírásukkal hitelesítettek. 2011. november 17-én a havária tervet, míg 2011. november 18-án a Körzeti Földhivatal Cegléd hivatalos Térképmásolatát.

31

17. A komposztáló létesítményekre vonatkozó adatokat 2012. február 15-én és 2012. február 21-én nyújtották be Felügyelőségünkre. 18. Rendelkezésre áll az Abonyi Mezőgazdasági Zrt. 13 10 040590 cégjegyzék számú cégkivonata. 19. A benyújtott dokumentáció, annak hiánypótlásai és a 2011. október 20-i ellenőrzésen tapasztaltak valamint az indoklásban leírtak alapján a Zrt. részére az egységes környezethasználati engedélyt jelen határozatunkkal, annak rendelkező részében előírt kötelezettségek teljesítésére való felhívással kiadtuk. 20. Az Abony 0263/40 hrsz. alatti ingatlan nem országos jelentőségű védett terület és nem tagja a NATURA 2000 hálózatnak.

Az Abonyi Városi Önkormányzat Aljegyzője állásfoglalását először a 700-1/2011/TF ügyiratszámon adta meg. Az Abonyi Városi Önkormányzat Jegyzője 60/2012/TF ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásában kérte, hogy az egységes környezethasználati engedély kiadásánál a 60/2012/TF ügyiratszámú állásfoglalást vegye irányadónak Felügyelőségünk. Majd az Abonyi Városi Önkormányzat Jegyzője 60-1/2012/TF ügyiratszámú állásfoglalásában az előzetes vizsgálati eljárás során kiadott 109-3/2010/TF ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásra hivatkozik, - melynek ismételt rögzítését tájékoztatásul szükségesnek tartottuk -, melynek rendelkező része az alábbiakat tartalmazta: „Abony Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Jegyzője az Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. (2740 Abony, Tótgyurkaszék d. 1.) Abony külterület 0263/40 hrsz-ú telephelyén „Biogáz kiserőmű" előzetes vizsgálati eljárása, védelmi övezetének védőtávolságát 300 méterről 240 méterre történő csökkentéséhez hozzájárulok. A légszennyezést okozó, helyhez kötött működő, illetve új létesítménynél olyan technológiai és anyag kezelési eljárást kell alkalmazni, amelynek légszennyezőanyag kibocsátása nem haladja meg az illetékes levegőtisztaság-védelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket. Jelen szakhatósági hozzájárulás nem mentesít az egyéb hatósági engedélyek és tulajdonosi hozzájárulások beszerzése alól. A szakhatósági állásfoglalás ellen az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát.” Az Abonyi Városi Önkormányzat Jegyzője 109-3/2010/TF ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalás indoklása az alábbiakat tartalmazta: „Az Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt (2740 Abony, Tótgyurkaszék dűlő 1.) kérelmére indult Abony külterület 0263/40 hrsz-ú „Biogáz üzem" környezetvédelmi engedélyezési eljárásban a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (5000 Szolnok Ságvári krt. 4.), mint kijelölt elsőfokú eljáró hatóság, jegyzői szakhatósági állásfoglalást kért Abony Város Önkormányzat Jegyzőjétől a védőterület jogszabályi előíráson túli csökkentése érdekében. A létesített légszennyező pontforrás külterületen, GIP-1 ipari-gazdasági övezeti besorolású területen található. A pontforrás környezetében Má-f1 és Má-f2 általános mezőgazdasági övezeti besorolású területek helyezkednek el. A 21/2001. (II. 14.) Kormány rendelet 6. § (7) bekezdése szerint meglévő telephelyen tervezett új forrás esetében a környezetvédelmi hatóság - a közegészségügyi hatóság és a települési önkormányzat jegyzőjének állásfoglalása alapján- a 6. § (6) bekezdésében foglaltaknál kisebb távolságot is meghatározhat. Bűzre vonatkozóan a magyar szabályozás nem tartalmaz határértéket. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció és kiegészítése szerint a tervezett tevékenység végzésekor a hatásterület egészén teljesülnek a levegővédelmi

32

követelmények, ezért a tevékenység új légszennyező forrása körüli védelmi övezet - mivel valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül - csökkenthető. A megkeresés mellékletét képező tervdokumentáció, a 839-20/2010 iktatószámú megkereső levélben meghatározott szennyező értékek, és a fentiek figyelembe vételével a tárgyi létesítmény védőtávolságát 240 m határértékre csökkentem. Döntésemnél figyelembe vettem az Abony Város Önkormányzata Képviselő Testületének 19/2007. (V. 10.) számú helyi építési szabályzatáról szóló rendelet 47. § (1) bekezdését. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2010. április 23. Az önálló fellebbezést a Ket. 98. § (3) bekezdése alapján zártam ki. A hatósági véleményemet a 21/2001 (II. 14.) Kormány rendelet 23. § (1) bekezdése, Abony Város Önkormányzata Képviselő Testületének 19/2007. (V. 10.) számú helyi építési szabályzatáról szóló rendelet 47. § (1) bekezdése, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL. tv. (Ket.) 44. § figyelembe vételével adtam ki.”

A jelen eljárás során a környezet- vagy természetvédelemmel összefüggő hatáskörrel rendelkező hatóságok szakhatósági állásfoglalásukat – az alábbi indokokkal – megadták: „A Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve szakhatósági állásfoglalását az 12633-2/2011. ügyiratszámon adta meg, annak indokolása: Az Abonyi Mezőgazdasági Zrt. 2009-ben biogáz kiserőmű létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen (a továbbiakban: Felügyelőség). Az eljárást lezáró, 839-23/2010. számú határozatában a Felügyelőség megállapította, hogy a biogáz kiserőmű létesítése nem környezeti hatástanulmány köteles, ugyanakkor egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatatását rendelte el. Az Abonyi Mezőgazdasági Zrt. megbízásából elkészített egységes környezethasználati engedély dokumentációját 2011. január 3-án nyújtották be a Felügyelőségre, majd többszöri hiánypótlás után a Felügyelőség 121-22/2011. számú és Hatóságunknál 2011. november 25én érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte az egységes környezethasználati engedély kiadásához. A megkereséshez csatolt, a Jánváriné és Társa Kft. által összeállított dokumentációt, illetve a kérelemhez kapcsolódó hiánypótlásokat áttanulmányoztam, és a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva az alábbiakat állapítottam meg: Az Abonyi Mezőgazdasági Zrt. az Abony 0263/40 hrsz-ú ingatlanán mezőgazdasági tevékenységből származó nem veszélyes hulladékokból (tehenészeti telep trágyájából és bioetanol üzem szerves maradékából) mezofil fermentációs technológiai eljárással működő, kb. 750 kW névleges teljesítményű biogáz kiserőművet létesített, ahol a keletkező biogáz felhasználására egy gázmotor is telepítésre került. A biogáz kiserőmű gazdasági és ipari övezetben került megvalósításra, míg az üzem közvetlen környezetében mezőgazdasági művelésű szántók, illetve az Abonyi Mezőgazdasági Zrt. tehenészeti telepe és fermentáló üzemi csarnoka található. A kiserőműben a biogáz a szerves anyagok bomlásakor (rothasztásakor) keletkezik, ahol az erjedési folyamat gáztömör, zárt rendszerben megy végbe. A biogáz kiserőmű vezérlése automatikus, az üzem vezérlő rendszere minden fontos paramétert és üzemi állapotjelzőt mér, illetve regisztrál. A biogáz üzemben alkalmazott technológia végterméke a biozagy, melyet szeparálással híg és szilárd fázisra bontanak. A biozagy híg fázisát az Abonyi Mezőgazdasági

33

Zrt. művelésében lévő 700 ha nagyságú szántó területeken, míg a szilárd fázist a fermentáló üzemben kívánják hasznosítani. Megállapítottam, hogy a közegészségügyi hatóság részéről az egységes környezethasználati engedély kiadásának jogszabályi akadálya nincs, így a szakhatósági hozzájárulásomat megadtam, ugyanakkor a biogáz kiserőmű környezeti hatásainak ellenőrzéséhez szükséges a dokumentációban szereplő monitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése. Kikötésemet az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-a alapján tettem meg. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdése zárja ki. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. § (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki. Az Abonyi Városi Önkormányzat Jegyzője szakhatósági hozzájárulását a 60/2012/TF ügyiratszámon adta meg, annak indokolása: „Az Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. (2740 Abony, Tótgyurkaszék d. 1.) Abony külterület 0263/40 hrsz-ú telephelyén biogáz kiserőmű egységes környezethasználati engedélyezés kiadásának eljárásában a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (5000 Szolnok, Ságvári krt. 4) mint kijelölt elsőfokú eljáró hatóság jegyzői szakhatósági állásfoglalást kért Abony város Önkormányzat Aljegyzőjétől a védőterület jogszabályi előírások szerint, annak csökkentése érdekében. A létesített légszennyező pontforrás külterületen, GIP-1 ipari-gazdasági övezeti besorolású területen található. A pontforrás környezetében a Má-fl és Má-f2 általános mezőgazdasági övezeti besorolású területek helyezkednek le. A 306/2010. (XII. 23.) Kormány rendelet 5.§ (5) bekezdése szerint meglévő telephelyen tervezett új forrás esetében a környezetvédelmi hatóság – a közegészségügyi hatóság és a települési önkormányzat jegyzőjének állásfoglalása alapján – az 5. § (4) bekezdésében foglaltak kisebb távolságot is meghatározhat. Bűzre vonatkozóan a magyar szabályozás nem tartalmazza határértéket. A benyújtott dokumentáció és kiegészítése szerint a tervezett tevékenység végzésekor a hatásterület egészén teljesülnek a levegővédelmi övezet – mivel valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül csökkenthető. A 121-23/2011. iktatószámú megkereső levél mellékletét képező tervdokumentáció alapján, a meghatározó szennyező értékek, és a fentiek figyelembe vételével a tárgyi létesítmény védőtávolságát 103 m határértékre csökkentem. Döntésemnél figyelembe vettem az Abony Város Önkormányzata Képviselő Testületének 19/2007. (V.10.) számú helyi építési szabályzatáról szóló rendelet 47. § (1) bekezdését. Kérem jelen hozzájárulásom vegyék irányadónak az egységes környezethasználati engedély kiadásához. A hatósági véleményemet a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 22-23. §, Abony Város Önkormányzata Képviselő Testületének 19/2007. (V. 10.) számú helyi építési szabályzatáról szóló rendelet 47. § (1) bekezdése, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket) 44. § figyelembe vételével adtam ki.”

34

Az Abonyi Városi Önkormányzat Jegyzője szakhatósági állásfoglalását a 60-1/2012/TF ügyiratszámon adta meg, annak indokolása: „Az Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. (2740 Abony, Tótgyurkaszék d. 1.) Abony külterület 0263/40 hrsz-ú telephelyén biogáz kiserőmű egységes környezethasználati engedélyezés kiadásának eljárásában a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (5000 Szolnok, Ságvári krt. 4) mint kijelölt elsőfokú eljáró hatóság jegyzői szakhatósági állásfoglalást kért Abony város Önkormányzat Aljegyzőjétől. A korábban kiadott 109-3/2010/TF iktatószámú hozzájárulás figyelembevételével az Abonyi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Zrt. (2740 Abony, Tótgyurkaszék d. 1.) Abony külterület 0263/40 hrsz-ú telephelyén „Biogáz kiserőmű" környezetvédelmi engedélyének megadásához hozzájárulok. A 109-3/2010/TF iktatószámú hozzájárulás jogalapjául szolgáló 21/2001. (11.14.) Kormány rendelet 2011. január 15- i dátummal hatályon kívül lett helyezve, helyébe a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet lépett, melynek 5. §. (5) bekezdésének értelmében a meglévő telephelyen tervezett új légszennyező forrás esetében a felügyelőség a védelmi övezet kijelölése során a (4) bekezdésben előírt 300 méternél kisebb távolságot is meghatározhat, amennyiben valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül. Fentiek figyelembevételével az „Abonyi Mezőgazdasági Zrt. Abony 0263140 érsz alatti biogázüzem" megnevezésű egységes környezethasználati engedélyezési eljárás dokumentációban foglaltak helyén valók, mely szerint a „Biogáz üzem védelmi területét a határoló kerítés körül 103 m sávban határozzák meg, mely terület a beruházó tulajdona, itt védendő objektum nincs. lakosság nem él." Ennek okán a 109-3/2010/TF iktatószámú állásfoglalás módosításra került a 60/2012/TF iktatószámú hozzájárulással, mely jelen állásfoglalás mellékletét képezi. Az önálló fellebbezést a Ket. 98. § (3) bekezdése alapján zártam ki. Az állásfoglalásomat a 306/2010. (XII. 23.) Kormány rendelet, Abony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2007. (V.10.) számú helyi építési szabályzat, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL. tv. (Ket.) 44. § figyelembe vételével adtam ki.”

Az engedélykérelemre indult eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam. Döntésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, többször módosított 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 71. § (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam. Az engedélyezési ügyben döntésemet határidőn belül hoztam meg. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele: A hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. A szakhatóság eljárásának ideje. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: – A Környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés és a 1. sz. melléklet 9. pontja, alapján az illetékességgel rendelkező kijelölt környezetvédelmi hatóság a Felügyelőség. – A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet III. számú

35

melléklete 4.1. sorszáma szerint az egységes környezethasználati engedély kiadására irányuló kérelmére indult engedélyezési eljárás 1.500.000.- forint igazgatási szolgáltatási díj köteles, amit az engedélyes megfizetett. – A Felügyelőség az eljárást a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet [továbbiakban: Korm. rendelet] és a Ket. szerint folytatta le. – Az ügyben rendelkezésre álló összes adat, a megállapított tényállás alapján - figyelemmel a Korm. rendelet 9. és 11. sz. melléklet, valamint a 17. §-ban foglaltakra – hoztam meg a döntésemet. – A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL törvény [továbbiakban: Ket.]. – A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény [rövidítve: Hgt.] 14. § (1) bekezdés értelmében „Hulladékkezelési tevékenységnek minősül a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása, ártalmatlanítása.” A Hgt. 14. § (2) bekezdés szerint „Hulladékkezelési tevékenység - … - kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. – A Ket. 21. § (5) bekezdés, a megelőzés elve alapján, mivel az ügyfél nyilatkozata szerint kérelmét csak a Felügyelőségre nyújtotta be, az eljáró hatóság a Felügyelőség. – Határozatom kiadásánál figyelembe vettem: - A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény [rövidítve: Hgt.] előírásait, - A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet előírásait, - A hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásait, - A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet előírásait. - A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVMEüM. együttes rendelet előírásait. - A felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V.10.) KvVM rendelet előírásait. – A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján előírásokat tettem. – A helyhez kötött légszennyező forrásokra vonatkozó előírásokat o a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII..23.) Korm. rendelet o a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 7. számú melléklete, o 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló, módosított 23/2001. (XI. 13.) KöM rendeletben, o valamint a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglaltaknak megfelelően határoztam meg. A Korm. rendelet 20. § (3) bekezdés előírásának megfelelően a Felügyelőség hatáskörébe tartozó – külön jogszabályokban meghatározott – engedélyeket ezen engedélybe belefoglaltam: − A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 13. és 14. § szerinti szennyezőanyag elhelyezési engedély,

36 −

−

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet szerinti pontforrás üzemeltetési engedélyt, A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 14. § (2) bekezdés szerinti hulladékkezelési engedélyt.

Határozatom kiadásával egyidejűleg - a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet 25. § - alapján az engedélyest nyilvántartásba vette a Felügyelőség. Felhívtam az Abonyi Mezőgazdasági Zrt. figyelmét a meghatározott cselekmény végrehajtásának lehetőségére. A végrehajtást a Ket. 125-152. § szabályozza. A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § értelmében a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM Szolnok, 2012. február 22. Kónya Károly igazgató megbízásából:

Dr. Nemes Gábor engedélyezési irodavezető igazgatóhelyettes Határozatomról értesítést kapnak: 1. Abonyi Mezőgazdasági Zrt. 2740 Abony, Tótgyurkaszék dűlő 1. Tértivevénnyel! 2. Jánváriné és Társa Kft. 5000 Szolnok, Dr. Szana Antal u. 33. 3. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 1138 Budapest, Váci út 174. „Hivatali Kapun keresztül” továbbítandó 4. Abony Város Önkormányzat Jegyzője 2740 Abony, Kossuth tér.1. „Hivatali Kapun keresztül” továbbítandó 5. Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1149 Budapest, Mogyoródi út 43. „Hivatali Kapun keresztül” továbbítandó 6. Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség 1539 Budapest, Pf. 675. (Jogerőre emelkedés után) 7. Vidékfejlesztési Minisztérium 1011 Budapest, Fő utca 44-50. (Jogerőre emelkedés után) 8. Green Globus Környezetvédelmi Egyesület 1052 Budapest, Váci út 12. Tértivevénnyel! 9. Nimfea Természetvédelmi Egyesület 5421 Túrkeve, Ecsegi út 22. Tértivevénnyel! 10. KÖTI-KTVF Hatósági Engedélyezési Iroda 11. KÖTI-KTVF (HNYR) 12. KÖTI-KTVF Irattár