Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség mi n t I . f o kú h a t ó s á g 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfı és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail:
[email protected]
Ikt.sz.: 6316-27/2009. Ea: Katonáné
Tárgy: Elızetes vizsgálat elbírálása
A BELEMNITES Mérnöki Iroda Kft (székhely: 2100 Gödöllı, Lázár Vilmos u. 58.) által, a Kakat belvízcsatorna mederfejlesztése és rekonstrukciójára elkészített elızetes vizsgálatként a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségre [továbbiakban: Felügyelıség] benyújtott dokumentáció elbírálására indult eljárásban a következı döntést hoztam: Határozat A Kakat belvízcsatorna mederfejlesztése és rekonstrukciójára tervezett elızetes vizsgálata eredményének és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 5. számú melléklet figyelembevételével megállapítom, hogy a tervezett beruházás nem környezeti hatástanulmány köteles. Egyidejőleg a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Szolnok, Ságvári krt 4.), mint beruházó részére, a Kakat belvízcsatorna mederfejlesztése és rekonstrukciójához az alábbi kötelezettségeket állapítom meg: 1.
2.
3. 4.
A Kakat belvízcsatorna rekonstrukciós munkálatai során országos jelentıségő védett természeti területetek, valamint Natura 2000 területetek érintettsége is felmerül, ezért a kivitelezési munkák megkezdése elıtt 8 nappal értesíteni kell a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságot (tel.: 66-313-855), illetve a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot (tel.: 52-529-920). A fenntartási-karbantartásai munkák (gyomtalanítás, fa és cserjeirtás stb.) vegetációs és költési idıszakon kívül; égetés, valamint ahol mechanikai megoldás megvalósítható, vegyszerezés nélkül végezhetık. A kivitelezési munkákat augusztus 15. és november 30. közötti idıszakban, szakaszosan, az élıvilág legkisebb mértékő zavarásával kell végrehajtani. Azokon a szakaszokon, ahol a csatorna gyep, nádas, erdı mővelési ágú ingatlanokat és védett természeti területet vagy Natura 2000 területet érint, ott az ellentétes oldalra kell deponálni a kotrásból kikerülı anyagot. Amennyiben a csatorna mindkét oldalán a fenti területek valamelyike található, úgy a meder éltıl számított 3-3 méterig deponálható a kotrásból kikerülı anyag, illetve a fenntartási sávként is ezek a területek használhatóak.
2
5.
6. 7.
8.
9.
10.
11. 12.
13.
Ebben az esetben a deponáló helyeket a természetvédelmi kezelıvel egyeztetve a természetvédelmi szempontból legkevésbé értékes területrészeken kell kialakítani. A közlekedés és szállítás meglévı, helyrajzi számmal rendelkezı utakon történhet, egyéb esetekben a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, illetve a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság véleménye az irányadó. A munkálatok száraz talajállapot mellett végezhetık. A munkálatok során törekedni kell a legkisebb terület igénybevételére. A kotrási munkálatok végeztével a csatornák partvonalát rendezni szükséges, a kotrás lehetıleg egy oldalról, a nedvesített keresztszelvényben kerüljön megvalósításra. A kotrási munkálatokat a természetvédelmi kezelıvel egyeztetni szükséges. A halmozott természetvédelmi érintettség miatt a Bánhalma fölötti, kiszélesedı hullámterő szakaszon a mederkotrás mellızendı -itt egyébként is duzzasztás van, így a meder maximális szállítóképességének biztosítása nem elsıdleges cél-, az itt élı Natura 2000 jelölı fajok (mocsári teknıs, szivárványos ökle, vöröshasú unka, kiemelt vízimadár táplálkozó hely, az ıshonos ponty fogási helye stb.) elıfordulása miatt. A megküldött elızetes vizsgálati dokumentáció 3. sz. mellékleteként szereplı „Élıvilág-védelmi munkarész” c. dokumentáció 1.6. fejezet, 3.6. fejezet és 5.7. fejezetében feltüntetett általános elıírások, javaslatok a kivitelezési munkák során -a fenti elıírásaink mellett- irányadónak tekintendık. A mederfejlesztés és rekonstrukció során nem terhelhetik a környezeti levegıt olyan mértékben, amely a levegı védelmével kapcsolatos módosított 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet értelmében – légszennyezést okoz. Ennek érdekében a mőszaki elıírások és a technológiai fegyelem betartásával kell az esetleges levegıterhelést megelızni, vagy a legkisebb mértékőre csökkenteni. A mederfejlesztési és a rekonstrukciós munkálatok során kikerülı növényzet égetése szigorúan tilos! A vizsgálat végsı megállapítása szerint a tevékenység által létrehozott környezeti zajterhelés a legközelebb lévı lakóingatlan elıtt nem éri el a 27/2008.(XII.3) KvVMEüM együttes rendelet 2. sz. mellékelte által engedélyezett határértéket. A megvalósítás során a környezet védelmének általános szabályairól szóló, módosított 1995. évi LIII. törvény (Ktv.) szerint, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló, módosított 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) elıírásainak figyelembevételével járjanak el, különös tekintettel arra, hogy A rekonstrukciós munkálatok minél kisebb környezetterhelést jelentsenek, hulladékszegény technológia alkalmazását részesítsék elınyben, a keletkezı hulladékok hasznosítása/ártalmatlanítása megoldott legyen, a keletkezı hulladékok hasznosítására törekedjenek, a hulladékok kezelésére vonatkozó szabályokat tartsák be, a hulladékkezelést végzık rendelkezzenek a szükséges engedélyekkel. Ennek során vegyék figyelembe, hogy: − Az összes keletkezı (veszélyes és nem veszélyes) hulladékra a Hgt. rendelkezéseit és a végrehajtására kiadott rendeleteknek az adott hulladékra vonatkozó elıírásait be kell tartani. − Az esetlegesen keletkezı veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a módosított 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet elıírásait kell betartani, különös tekintettel ezen hulladékoknak a környezet szennyezését kizáró, más hulladékoktól elkülönített, biztonságos módon történı győjtésére, elıírásszerő ártalmatlanítására.
3 14. Az engedélyezési dokumentáció összeállításánál – hulladékgazdálkodási szempontból – az alábbiakat vegyék figyelembe: A mederkotrásból származó iszapok elhelyezése során a legáltalánosabb elhelyezési mód a kotrással érintett meder partján, annak mentén történı elterítés, mely minden egyéb egyeztetés nélkül elfogadható. Az elızetes vizsgálatban ezzel kapcsolatban az került rögzítésre, hogy „a kitermelt rézső- és mederanyagot a depónián illetve a környezı szántóföldeken helyezik el”. A vízügyi szaknyelvben a depónia jelentése: A csatornák és medrek kotrása során kikerült és azok mentén elhelyezett földanyag neve. Általában nincs víztartó szerepe, de ha ilyen célja van, akkor a depóniát rendezni kell. Az ilyen rendezett depóniák az árvízvédelmi töltésekkel azonos rendeltetésőek. Elızıeket tekintve tehát, amennyiben nem csupán a meder partján történik a kitermelt iszap és földanyag elhelyezése, elterítése, hanem távolabbi területeken, esetleg messzebb kialakított depóniákban, úgy errıl részletesebb ismertetést kell bemutatni. Ebben az esetben pontosan ismertetni kell az elhelyezések helyszínét, célját, az iszap/földanyag (hulladék!) mennyiségét. Ebben az esetben a lerakást/hasznosítást csak külön engedéllyel lehet elhelyezni, amennyiben egyéb környezetvédelmi-szakmai akadálya ennek nincs! A dokumentációba becsatolt építési hulladék tervlapon szereplı Trans-Global Környezetvédelmi Kft-nek tudomásunk szerint csak begyőjtési ill. elıkezelési engedélye van a felsorolt hulladékokra, ezért amennyiben a tervlapon szereplı hulladékok hasznosítására, lerakására is van érvényes környezetvédelmi hatósági engedélye, (ahogyan az a tervlapon szerepel) kérjük annak másolatát csatolják, illetve a telephely pontos címét is adják meg, ahová a hulladékokat szállítják. Felhívjuk a figyelmet, hogy a 14/01357/12/2005. iktatási számú szállítási engedély nem érvényes. 15./ A környezet- vagy természetvédelemmel összefüggı hatáskörrel rendelkezı hatóságok elıírásai: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága: A BELEMNITES Mérnöki Iroda Kft (2100 Gödöllı Dózsa Gy. u. 13) által készített 21/2009 munkaszámú elıvizsgálati dokumentációban foglaltak szerint a beruházás a talajra, talajvízre jelentıs hatást fog gyakorolni. • A tervezett variációk közül elsıdlegesen a B változat kivitelezése támogatható talajvédelmi szempontból, mivel ez a változat teszi lehetıvé a környezı teuuöföldek öntözıvízzel való ellátását, az alábbi kiegészítésekkel: − A mederrekonstrukció során megfontolás tárgyává kellene tenni a Kakat-ér teljes nyomvonalán a természetközeli mederállapot visszaállítását tekintettel arra, hogy valamikor nem csatorna, hanem természetes vízfolyás volt. Így a vízbefogadó képessége jelentısen megnıne, hiszen nem lesz olyan szakasz ahol száraz lesz a meder, és nem lesz olyan szakasz ahol a szők keresztmetszet miatt nem lesz megfelelı a vízkapacitás. − Az ér víztározó képességét meg kell ırizni, mivel jelenleg is nagy terület öntözıvíz biztosítását szolgálja, ezenkívül a miroklimatikus viszonyokat kedvezıen befolyásolja a nagyobb páratartalom biztosításával. A víz gyors lefolyásával a tározóképesség lecsökken, a kevés víz a környezı terület mikroklimatikus viszonyaira negatív hatást fog gyakorolni, ezenkívül a környezı termıföldek talajvíz szintje is csökken.
4 - A vízfolyás jelleg visszaállítását a tervben foglalt koncepciónak megfelelıen célszerő elvégezni, azaz az északról délre történı folyamatos vízáramlást, így a természetes élıhely jelleg vissza tud állni. -A meglévı de kihasználatlan kakati víztározó megırzése kiemelt feladat kell, hogy legyen, olyan vízbeeresztési lehetıség megvalósításával, amely egyszerőbbé és gyorsabbá teszi a feltöltést. Azért célszerő ezt biztosítani, mivel a száraz idıszakok sőrősödésével meg fog nıni az öntözıvíz igény, így ezzel részben biztosítani lehet az öntözıvizet. Célszerő lenne kidolgozni az állandósított öntözıvíz tározó terveket. - A mederkotrás során kikerülı földet a természetes mederjelleg visszaállítása és a rézsőlaposítás miatt nem a csatorna nyomvonalán kell elhelyezni tönkretéve ezzel a meglévı már beállt növényzetet, hanem a környezı termıföldek mélyfekvéső, vízállásos részeiben, vagy a közelben található földutak karbantartására, kiemelésére. Korábbi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a mederparton elhelyezett kotrásanyagon a füvesítés nem vált be, azon több év elmúltával is kétszikü növények dominálnak. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Iroda 1. A tervezett Kakat belvízcsatorna mederfejlesztés és rekonstrukció megnevezéső munka „0", „A", és „B" változatai örökségvédelmi érdeket nem sértenek. 2. A Kakat belvízcsatorna mederfejlesztés és rekonstrukció megnevezéső munka „C" változatában tervezett nyomvonal módosítás a nagy tudományos jelentıséggel bíró, ex lege természeti védelem alatt álló, Kenderes-Kettıs-halom néven ismert késırézkori kurgánt érinti. A tervezett nyomvonal a megjelölt lelıhelyet (és annak 20 mes védıövezetét) nem érinthetik, továbbá azt felvonulási területként sem lehet igénybe venni. A fentiekre tekintettel javasoljuk, a „C" elvetését, vagy módosítását. 3. Továbbá a tervezett nyomvonal módosítás- érinti a Kenderes-Névtelen-halom dőlı nyilvántartott régészeti lelıhelyet. A tervezett nyomvonal módosítás területén végzett bármilyen földmunkát megelızıen régészeti terepbejáráson alapuló örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. Költségtérítés, munkadíjak A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet szerinti 250000,-Ft. igazgatási szolgáltatási díjat az engedélyes megfizette. Egyéb eljárási költség nem merült föl. Határozatom ellen a kézbesítéstıl számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Fıfelügyelıséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség Hatósági Osztályához benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség 10045002-01711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történı benyújtására a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségnél nincs mód.
5
Indokolás A BELEMNITES Mérnöki Iroda Kft (székhely: 2100 Gödöllı, Dózsa Gy. u. 13.) tervei alapján Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (5000 Szolnok, Ságvári krt 4.) a Kakat belvízcsatorna mederfejlesztése és rekonstrukcióját (továbbiakban beruházás) kívánja megvalósítani. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy „A környezethasználó köteles elızetes vizsgálatot kezdeményezni a felügyelıségnél, ha olyan tevékenység megvalósulását tervezi, amely a) az 1. számú vagy a 3. számú mellékletben szerepel.” A tervezett tevékenységre vonatkozóan elızetes vizsgálat készült, mely elbírálásra benyújtásra került a Felügyelıségre. A dokumentációban foglaltak alapján a tervezett tevékenység adatai: A benyújtott elızetes vizsgálati dokumentációban három lehetséges változatot került bemutatásra. A vázolt fejlesztési tervek közül a kérelmezıvel egyetértve a „B” változatot tartjuk a legmegfelelıbbnek. A vizsgálat végsı megállapítása szerint a tevékenység által létrehozott környezeti zajterhelés a legközelebb lévı lakóingatlan elıtt nem éri el a 27/2008.(XII.3) KvVM-EüM együttes rendelet 2. sz. mellékelte által engedélyezett határértéket. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, módosított 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 29. § (6) bekezdés, továbbá a Rendelet 3. § (3) és (4) bekezdések szerint, az ügy az érintett Jegyzı közremőködésével, valamint a Felügyelıség honlapján és faliújságán közhírelve lett. A nyilvánosság észrevételt nem tett. A környezet védelmének általános szabályairól szóló, többször módosított 1995. évi LIII. törvény 67. § (2) bekezdés értelmében „A felügyelıség az elızetes vizsgálati eljárásban dönt arról, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési, illetve más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e, és döntésében - szükség szerint – meghatározza a benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit.” A Rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjait. A Rendelet 4. § (1) bekezdése kimondja, hogy a Felügyelıség - a Rendelet 12. számú melléklete alapján - az elızetes vizsgálatba bevonja a környezet- vagy természetvédelemmel összefüggı hatáskörrel rendelkezı hatóságokat. A hatóságok a rendelkezı részben szereplı elıírásokkal, az alábbi indokokkal adták meg állásfoglalásukat: − Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Észak-alföldi Regionális Intézete 5564-2/2009. számon az elızetes környezeti tanulmány ellen kifogást nem emelt, környezet- és település-egészségügyre kiterjedıen szakhatósági állásfoglalását megadta.
6 -
-
-
A Kisújszállás Városi Önkormányzatának Címzetes Fıjegyzıje 10.777-3/2009. számon szakhatósági állásfoglalását elıírások nélkül megadta. Kunhegyes Város Önkormányzatának Jegyzıje ÉpH/312/2/2009. számon szakhatósági állásfoglalását elıírások nélkül megadta Kenderes Város Jegyzıje 3190/2009. számon szakhatósági állásfoglalását elıírások nélkül megadta, mivel „a tervezett tevékenység nem ellentétes Kenderes város érvényben lévı településrendezési tervével.” A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mezıgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 25.2/6650/1-TVF/2009 számon az alábbi indokolással az állásfoglalást megadta: A dokumentáció szerint a Kakat-ér . rekonstrukcióját kívánják megvalósítani. A megvalósításhoz több változatot dolgoztak ki, azonban talajvédelmi szempontból a B változat kivitelezése fogadható el. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Iroda 480/4859/1/2009. számon az elızetes környezeti hatásvizsgálathoz az állásfoglalást megadta, az alábbi indoklással: A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıségtıl Kakat belvízesatorna mederfejlesztés és rekonstrukció elızetes vizsgálat ügyében szakhatósági megkeresés érkezett Hivatalunkhoz. A mellékelt kérelem alapján megállapítottam, hogy a tervezett nyomvonal módosítással érintett területen több nyilvántartott régészeti lelıhely található. A szakhatósági hozzájárulást a következıkre való tekintettel adtam meg: A tervezett belvízcsatorna nyomvonalának módosítása, még beépítetlen új terület igénybevételével jár, így a tervezett földmunkák során régészeti leletek elıkerülésére kell számítani. A tervezési területen több nyilvántartott régészeti lelıhely található. A lelıhelyet csak topográfiai kutatásokból ismerjük, a terület régészeti topográfiai kutatása alkalmával fennálló rossz megfigyelési körülmények nem tették lehetıvé a lelıhely pontos kiterjedésének meghatározását. A fenti lelıhelyen szisztematikus régészeti kutatás nem folyt, így nem ismerjük annak pontos kiterjedését, állapotát, intenzitását. A kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. tv. (Kövt) 66. § (1) bekezdése, valamint Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet (Rend.) 3. §-ban foglaltak szerint A külterületen lévı nyomvonalas létesítmények mőszaki nyilvántartásáról szóló 18/1984. (XII. 13.) EVM rendelet 1. számú mellékletének 5. pontjában felsorolt nyomvonal jellegő építményszerkezetek létesítése esetén Hivatalunk szakhatösági hozzájárulásának megadását örökségvédelmi hatástanulmány elkészítéséhez kötheti. A külterületen futó nyomvonal több nyilvántartott régészeti lelıhelyet érint, továbbá a terület geomorfológiai adottságai alapján a tervezett csatorna nyomvonalában a kivitelezéshez kapcsolódó földmunkák során további régészeti leletek elıkerülése várható. A tárgyi ügyben Hivatalunk - a régészeti örökség védelmében - az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítését indokoltnak és szükségesnek tartja, mivel a tervezett nyomvonal mentén több nyilvántartott régészeti lelıhely található.
7
Az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítésének feltételeirıl és tartalmi követelményeirıl Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet illetve melléklete rendelkezik. A hatásvizsgálatot „az örökségvédelmi hatástanulmányról" szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet 4 §-ábáan meghatározott tartalommal kell elkészíttetni. A hatásvizsgálatnak tartalmaznia kell valamennyi érintett kulturális örökségi elem számbavételét és állapotának részletes ismertetését: a területileg illetékes szolnoki Damjanich János Múzeum régészeti adattári, leltárkönyvi, fotótári, és térképtári adatainak feldolgozását, valamint az érintett nyomvonal régészeti terepbejárásának eredményeit. A hatásvizsgálatnak ki kell térnie az érintett kulturális örökségi elemek megóvási lehetıségeire is. A régészeti szakfeladatok elvégzésére amennyiben a tárgyi beruházás megvalósulása nagyberuházásnak minısül a 21/2007. (III. 26.) OKM rendelet által módosított, „a régészeti lelıhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelıhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól" szóló 18/2001. (X. 18.) NKÖM rendelet 14/D. (1) pontja értelmében a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat (1036 Budapest, Dugovics Titusz tér 13-17.) jogosult, amennyiben nem (számít nagyberuházásnak) a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága (5000 Szolnok Kossuth L. tér 4.) jogosult A kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. tv. 19. §. (3) pontja alapján a beruházó költségére. A rendelkezésemre álló adatok alapján megállapítottam, hogy a létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban meghatározott követelményeinek a rendelkezı részben elıírt feltételek mellett felel meg. A Rendelet 4. § (2) és (3) bekezdés szerint „(2) a felügyelıség a nyilvánosság észrevételeit követıen a Kvt. 67. §-ának (2) bekezdése, illetve e rendelet 5. §-ának (2)-(4) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatban tárgyalást tart, amelyre meghívja a szakhatóságokat és a környezethasználót.” „(3) A tárgyalás során tisztázni kell az összes olyan kérdést, amely az 5. § szerinti határozat meghozatalához szükséges.” Tekintettel arra, hogy a közhírelés ideje alatt a nyilvánosság részérıl észrevétel nem érkezett 2009. szeptember 9-én a Felügyelıség a tárgyalást megtartotta. A tényállás, mely alapján a döntést a Felügyelıség meghozta: − Hulladékgazdálkodási szempontból mind a megvalósulás, mind a mőködés, mind a megszüntetés feltételezhetıen nem jár jelentıs környezeti hatásokkal. − A tervezett létesítmény vízvédelmi és vízgazdálkodási érdekeket nem sért. − A tevékenységbıl nem származnak jelentıs környezeti hatások, ez alapján természet- és tájvédelmi szempontból nem szükséges környezeti hatásvizsgálat lefolytatása. − A beruházásnak levegıtisztaság-védelmi vonatkozása nincs. − A nyomvonal környezetében védendı létesítmény nem található az építés, üzemeltetés zajvédelmi érdekeket nem sért. − Mindezek alapján megállapítást nyert, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából jelentıs környezeti hatások nem várhatók.
8 Az eljárás során hozott döntésemmel a rendelkezı rész szerint határoztam. A döntésemet a Ket. 71. § (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam. A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsıfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § értelmében a fellebbezést a döntés közlésétıl számított tizenöt napon belül lehet elıterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdése alapján az alapeljárás díjtételének 50 %-a. Szolnok, 2009. szeptember 30. Dr Háfra István igazgató megbízásából:
Dr. Teszár László hatósági igazgatóhelyettes
Határozatomról értesítést kapnak: 1./ Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (+jegyzıkönyv) 5000 Szolnok, Ságvári krt 4. "VÉTÍVVEL" 2./ BELEMNITES Kft (+jegyzıkönyv) 2100 Gödöllı, Dózsa Gy u. 13. 3./ ÁNTSZ Észak alföldi Regionális Intézete (+jegyzıkönyv) 5000 Szolnok, Ady E. út 35-37. 4./ Kisújszállás Város Önkormányzat Címzetes Fıjegyzıje (+jegyzıkönyv) 5310 Kisújszállás, Szabadság tér 1. 5./ Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Iroda (+jegyzıkönyv) 4025 Debrecen, Piac u. 79. 6./ Kenderes Város Önkormányzat (+jegyzıkönyv) 5331 Kenderes, Szent I. u. 56. 7./ Kunhegyes Város Önkormányzat (+jegyzıkönyv) 5340 Kunhegyes, Szabadság tér 1. 8./ JNKSz m-i Mg Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság (+jegyzıkönyv) 5000 Szolnok, Vízpart krt 32. 9./ KÖTI-KTVF Hulladékgazdálkodási Osztály 10./ KÖTI-KTVF Vízvédelmi és Vízgazdálkodási Osztály 11./ KÖTI-KTVF Természet- és Tájvédelmi Osztály 12./ KÖTI-KTVF Levegıtisztaság-védelmi és Zajellenırzési Osztály
9 13./ KÖTI-KTVF Hatósági és Felügyeleti Osztály 14./ KÖTI-KTVF HNYR 15./ KÖTI-KTVF Irattár
Azonosító adatok: I. Ügyfélre vonatkozó információk: 1. Ügyfél neve: KÖTI-KÖVIZIG 2. Ügyfél KÜJ száma: 100129207
