Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mi n t I . f o kú h a t ó s á g 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail:
[email protected]
Ikt.sz.: 6088-14/2010. Ea: Bíróné Kiss Marianna/Csné Tel: 56-523-419
Tárgy: Cegléd város szennyvízcsatorna hálózat bővítése előzetes vizsgálata
Cegléd város Önkormányzat (Székhely: 2700 Cegléd, Kossuth tér 1.) Polgármestere kérelmére a Cegléd város szennyvízcsatorna hálózat bővítés előzetes vizsgálati tárgyú 107/3960-26/2010. számú, Felügyelőségünkhöz 2010. július 27-én érkezett kérelmére indult eljárás során a következő döntést hoztam:
HATÁROZAT Cegléd Város szennyvízcsatorna hálózat bővítés előzetes vizsgálata eredményének és a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. számú melléklet figyelembevételével megállapítom, hogy a tervezett beruházás nem környezeti hatástanulmány köteles. Egyidejűleg a Város Önkormányzata (Székhely: 2700 Cegléd, Kossuth tér 1.) - mint környezethasználó - részére a létesítéshez, üzemeltetéshez, valamint a felhagyáshoz az alábbi kötelezettségeket állapítom meg:
1.
Vízvédelmi szempontból:
• Cegléd város szennyvízcsatorna hálózat bővítése vízjogi engedély köteles. • A szennyvízcsatorna hálózat bővítés csak oly módon végezhető, hogy csapadékvíz, talaj és talajvíz ne szennyeződhessen. • Rendkívüli szennyezéssel kapcsolatos bármilyen eseményt Felügyelőségünknek haladéktalanul be kell jelenteni.
2. Hulladékgazdálkodási szempontból: •
A megvalósítás során a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Ktv.) szerint, valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) előírásainak figyelembevételével járjanak el, különös tekintettel arra, hogy ◦ ◦ ◦
az építés minél kisebb környezetterhelést jelentsen, hulladékszegény technológia alkalmazását részesítsék előnyben, a keletkező hulladékok ártalmatlanítása megoldott legyen,
2
◦ a keletkező hulladékok hasznosítására törekedjenek, ◦ a hulladékok kezelésére vonatkozó szabályokat tartsák be, ◦ a hulladékkezelést végzők rendelkezzenek a szükséges engedélyekkel. Ennek során vegyék figyelembe, hogy: • Az összes keletkező (veszélyes és nem veszélyes) hulladékra a Hgt. rendelkezéseit és a végrehajtására kiadott rendeleteknek az adott hulladékra vonatkozó előírásait be kell tartani. • Az esetlegesen keletkező veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani, különös tekintettel ezen hulladékoknak a környezet szennyezését kizáró, más hulladékoktól elkülönített, biztonságos módon történő gyűjtésére, előírásszerű ártalmatlanítására. • A keletkező hulladékokat csak érvényes környezetvédelmi hatósági engedéllyel rendelkező hasznosító és/vagy ártalmatlanító szervezetnek/személynek lehet átadni, az előírt dokumentációk alkalmazásával. • A kivitelezés során az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet rendelkezéseit – a keletkező hulladékok mennyiségének figyelembevételével – kell alkalmazni. 3. Levegőtisztaság védelmi szempontból: A kivitelezési munkálatokat – a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló, módosított 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet előírásait betartva – úgy kell végezni, hogy lakossági panaszt okozó levegőterhelés ne lépjen fel. A tervezett szennyvízátemelőket zárt, szigetelt, szagtalanítóval ellátott kivitelben kell létesíteni. Amennyiben a csatornahálózat bővítéssel érintett meglévő átemelők nem rendelkeznek szagtalanító berendezéssel, úgy azokat is szagtalanító berendezéssel kell ellátni. 4. Zajvédelmi szempontból: • •
•
A létesítés során a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket be kell tartani. A kivitelezési tevékenységet zajtól védendő környezetben úgy kell végezni, hogy a keletkező környezetterhelés a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM. együttes rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott határértéken belül maradjon. Ha a munkaterületen a jogszabályi határértékek teljesítése nem biztosított, a munkafázis megkezdésére a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 13.§-a szerinti eljárásban kiadott engedélyező határozat birtokában kerülhet sor. A környezetvédelmi hatóság – kérelemre – határozott időtartamra határérték túllépést engedélyezhet egyes építési időszakokra, ha a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető; vagy építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető építőipari tevékenységre. Ilyen esetben a kibocsátási határérték kérelemben meg kell jelölni a határérték túllépés okát, a felmentéssel érintett időszak kezdő és végnapját, a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit.
3
5. A környezet- vagy természetvédelemmel összefüggő hatáskörrel rendelkező hatóságok előírásai: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Intézete 11055-3/2010. iktatószámú közegészségügyi szakhatósági állásfoglalása alapján: „A Cegléd város területén lévő szennyvízcsatorna-hálózat bővítéséhez közegészségügyi szempontból hozzájárulok az alábbi kikötésekkel: 1. A foglalkoztatott dolgozók számára ivóvízellátást és zárt szennyvíztározóhoz kapcsolódó szociális helyiségeket folyamatosan biztosítani kell. 2. A szennyvízcsatorna-hálózat bővítése nem járhat a környezet – a talaj, a talajvíz és a levegő – szennyeződésével, azt műszaki, technológiai és környezetvédelmi előírások betartásával ki kell zárni. A szennyvízátemelőknél biofilteres szagtalanító berendezések beépítésével kell megelőzni az esetleges bűzhatást, míg az építkezés során por szennyezheti a levegőt, amely ellen szükség esetén portalanítással (locsolással) kell védekezni. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Magyarországi Iroda 460/5459/1/2010. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalása alapján: „ Kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást az alábbi kikötésekkel adom meg: A szennyvízcsatorna-hálózat bővítése során bármiféle földmunkát csak régészeti megfigyelés mellett lehet végezni. A régészeti megfigyelés megtörténtét és eredményét jegyzőkönyvben dokumentálni kell. A jegyzőkönyvet a munka befejezését követő 15 napon belül Irodámhoz el kell juttatni. A régészeti megfigyelés eredményeinek függvényében a régészeti lelőhelyen megelőző feltárásra is sor kerülhet. A kivitelezés csak a régészeti munkák befejezése után kezdhető el. A munkák megkezdése előtt fel kell venni a kapcsolatot a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával (2000 Szentendre, Fő tér 6.) Szakhatósági állásfoglalásom ellen jogorvoslattal csak az ügy érdemében hozott határozat, vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel lehet élni.” Nagykőrös Város Polgármesteri Hivatala 18540/2/2010. iktatószámú szakhatósági szakhatósági állásfoglalása alapján: „Nagykőrös Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatalához benyújtott vizsgálati dokumentáció (tervező: VTK Innosystem Kft.) alapján Cegléd város szennyvízcsatorna hálózatának bővítése előzetes vizsgálati eljáráshoz szükséges szakhatósági állásfoglalásomat a helyi környezet- és természetvédelmi hatósági jogkörömben az alábbiak szerint adom meg: A szennyvízcsatorna hálózat létesítése, üzemeltetése és felhagyása során a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentációban (tervező) VTK Innosystem Kft.) foglaltak az irányadók, különös tekintettel a levegőtisztaságra, a szagemisszióra és szagkoncentrációkra, és a zajterhelésre. Az ezekhez rendelt határértékeket be kell tartani. Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” A kötelezettségek önkéntes végrehajtásának elmaradása esetén a Cegléd Város Polgármesteri Hivatalával, mint kötelezettel szemben az alábbi intézkedésekkel, szankciókkal élek: A meghatározott cselekmények végrehajtása érdekében - ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható - a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabok ki. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként
4
ötezer forint, legmagasabb összege természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint. Eljárási költségre vonatkozó rendelkezések: − Az engedélyes/kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat [250.000,-Ft] kifizette. − Egyéb eljárási költség nem merült föl. − Tekintettel arra, hogy döntésemet ügyintézési határidőn belül hoztam meg igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem áll fenn. Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 10 munkanapon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a [Társadalmi szervezetek esetében, ha az engedélyezési eljárás nem a társadalmi szervezet kérelmére indul, a jogorvoslati eljárás díja e rendelet mellékletében meghatározott díjtétel 1%-a.], amit a KözépTisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 1004500201711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél nincs mód.
Indokolás Cegléd Város Polgármestere (2700 Cegléd, Kossuth tér 1.) Cegléd város szennyvízcsatorna hálózatának bővítését tervezi. A tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezése eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet [továbbiakban: Rendelet] 3. számú mellékletében, a melléklet 109. pontjában szerepel, így a felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A Rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy „A környezethasználó köteles előzetes vizsgálatot kezdeményezni a felügyelőségnél, ha olyan tevékenység megvalósulását tervezi, amely a) az 1. számú vagy a 3. számú mellékletben szerepel.” Cegléd Város Polgármestere (székhely: 2700 Cegléd, Kossuth tér 1.) előzetes vizsgálatot kezdeményezett 2010. július 27-én Felügyelőségünknél. A 32/2010. szerződésszámú, 2010. júliusában készített dokumentációt a VTK Innosystem Kft. részéről Dr. Major Veronika ügyvezető igazgató, tervező, Vimola Dóra projekt vezető valamint a helyszínrajzot a KSK Mérnöki Vállalkozási Iroda Kft. részéről Szőke Zoltán felelős tervező és Kertész Attila vezető tervező készítette el. A VTK Innosystem Kft. Dr. Major Veronika ügyvezető igazgató, tervező és Vimola Dóra projekt vezető által összeállított, 2010. júliusában 32/2010. szerződésszámú előzetes vizsgálati dokumentáció nem felelt meg a jogszabályokba foglalt tartalmi követelményeknek, ezért a 6088-2/2010. iktatószámú végzéssel hiánypótlásra való felhívást bocsátottam ki. A hiánypótlást követően a dokumentáció már megfelel a jogszabályokban foglalt tartalmi követelményeknek.
5
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 29. § (6) bekezdés, továbbá a Rendelet 3. § (3) és (4) bekezdések szerint, az ügy az érintett Jegyző közreműködésével, a Felügyelőség honlapján, faliújságán, valamint a kormányzati rendszeren közhírelve lett. A nyilvánosság észrevételt nem tett. A Ket. 50. § (1) bekezdés alapján a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztáztam. Ennek érdekében hivatalból bizonyítási eljárást folytattam le. A megállapított tényállás és az annak alapjául elfogadott bizonyítékok: – Kérelméhez csatolta az előzetes vizsgálat dokumentációt 8 példányban. – Mellékelte tervezői jogosultságokról igazolásokat. – Cegléd belvárosának egy részén már az elmúlt években kiépült a csatornahálózat. A város szeretné a belterületi részeken a csatornahálózat bővítését folytatni. A nyomvonal bővítés és a rákötés szám a szennyvíztisztító telep fejlesztését nem igényli. A település csatornahálózata a korábbi tervek alapján 13 önálló rendszerből lett megtervezve. A jelenlegi rendszer bővül az „A”, „B”, „C”, „D” és „II. Belterület” jelű öblözetekkel. A rendszerek kialakítása során felhasználják a már meglévő átemelőket, illetve új átemelők is létesülnek. A tervezett átemelőktől induló gravitációs gyűjtőkbe a terepadottságok alapján gravitációs vagy nyomás alatti vezetékek csatlakoznak. A központi szennyvízátemelő telep jelenlegi azbeszt cement nyomóvezetéke rekonstrukcióra szorul, ennek érdekében a jelenlegi nyomóvezetékkel párhuzamosan új vezeték (FNY-1) épül meg. A fejlesztések során a tisztítótelepre érkező szennyvíz napi mennyisége kb. 460 m3rel nő. A tervezett tevékenységre vonatkozóan vízvédelmi szempontból hatásvizsgálat elvégzése nem szükséges. – A beruházás országosan védett illetve Natura 2000 területet nem érint. A tevékenységből nem származnak jelentős környezeti hatások, ez alapján természet- és tájvédelmi szempontból nem szükséges környezeti hatásvizsgálat lefolytatása. – Hulladékgazdálkodási szempontból mind a megvalósulás, mind a működés, mind a megszüntetés feltételezhetően nem jár jelentős környezeti hatásokkal. – A beruházás levegőtisztaság-védelmi szempontból: A tervezett átemelők: - Mizsei úti átemelő – B-1 jelű átemelő - Fűtőház utcai átemelő – A-1 jelű átemelő - II. számú belterületi átemel, mely a Budai út és a vasút területe melletti területre került elhelyezésre - II. B-1 jelű átemelő Az átemelők mellé egy 30 m3/h teljesítményű passzív biofiltert terveznek külön aknában elhelyezve a keletkező bűzös levegő megtisztítására. Az építési munkák alatt a munkagépek és a szállító járművek diesel üzemű belsőégésű motorjaiból származó kipufogó gázok a meghatározóak a levegő terhelés szempontjából. A telepítés levegőkörnyezeti hatásterülete a benyújtott számítás szerint 100 m, a munkagépek által okozott légszennyezőanyag kibocsátás – kén-dioxid, CO, NOx, szilárd anyag, szénhidrogének – következtében kialakuló immisszió nem éri el a légszennyezettségi határértékeket. – Előzetes vizsgálati dokumentáció alapján a létesítés, üzemelés és felhagyás során felmerülő környezeti hatások megítélhetőek; üzemelés során zajvédelmi szempontból jelentős környezeti hatások nem származnak, kizáró ok nem merült fel. – Mindezek alapján megállapítást nyert, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti hatások nem várhatók.
6
A 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdése a Felügyelőség előzetes vizsgálati eljárásában, a 4. számú mellékletben megjelölt feltételek esetén és szakkérdésekben, a 4. számú mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki. A kérelem érdemi elbírálásához az érintett szakhatóságok - az alábbi indokolással állásfoglalásukat megadták: Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Intézete 11055-3/2010. iktatószámon. „ A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2010. augusztus 17-én keltezett, 6088-7/2010. számú megkeresésével szakhatósági állásfoglalásomat kérte a Cegléd Város területén lévő szennyvízcsatorna-hálózat bővítésének előzetes vizsgálati eljárásához. A megkereséshez csatolt, a VTK Innosystem Kft. (1134 Budapest, Pattantyús u. 7.) által összeállított dokumentációt áttanulmányoztam, és megállapítottam, hogy az előzetes vizsgálati eljáráshoz szükséges szakhatósági állásfoglalás közegészségügyi szempontból kikötésekkel megadható. A beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez hatástanulmány készítését nem tartom szükségesnek. A fenti állásfoglalásomat »az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről" szóló 1991. évi XI. törvényben biztosított jogkörömben, »az Állazni Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről" szóló 36212006. (XII. 28.) Korm. rendeletben meghatározott illetékességi körömben eljárva, „a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről" szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A § (1) bekezdése és a 4. számú mellékletében foglaltak szerint, „a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól" szóló 2004. évi CXL. törvény 44. §-a alapján alakítottain ki. Kikötéseimet „a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről" szóló 3/2002: (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 19. és 23. §-a, illetve »az egészségügyről" szóló 1997. évi CLIV. törvény 46. §-a alapján tettem meg.” Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Közép-Magyarországi Iroda 460/5459/1/2010. ügyiratszámon adta meg szakhatósági állásfoglalását: „Kikötéseimet azért tettem, mert a beruházással érintett területen régészeti lelőhelyek találhatók: az „A” jelű rendszer területén a 39320 nyilvántartási számú, a „II. Belterület” jelű rendszer területén pedig a 39414 nyilvántartási számú lelőhely. Ezért a régészeti örökség védelme érdekében a beruházás földmunkáit régészeti megfigyelés mellett kell elvégezni. Az ennek során észlelt jelenségek indokolttá tehetik megelőző feltárás elvégzését. A régészeti feladatok elvégzésére jogosult intézményről a kulturális örökség védelméről szóló többször módosított 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv) 20. §-a rendelkezik. A megelőző feltárásra a Kötv. 22. § (3) bekezdése szerinti szerződést kell kötni. Hozzájárulásomat a Korm. rendelet 2. sz. mellékletének a. pontjában foglalt szakkérdések érvényesülése érdekében kikötésekkel adtam meg. A szakhatóság eljárását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. §-a szabályozza. Hatáskörömet a Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének a. pontja, illetékességemet az 1. sz. melléklet 3. pontja állapítja meg. A jogorvoslati lehetőségről a Ket. 44. § (9) bekezdése rendelkezik.”
Nagykőrös Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Jegyzője 18540/2/2010. iktatószámú szakhatósági állásfoglalása:
7
„A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági eljárás lefolytatása ügyében kereste meg Cegléd város jegyzőjét, akit a Pest Megyei Közigazgatási Hivatal 50-45841212010. számú végzésével kizárt az eljárásból és Nagykőrös város jegyzőjét jelölte ki. A VTK Innosystem Kft. előzetes vizsgálati dokumentációt készített Cegléd város szennyvízcsatorna hálózatának bővítése tárgyában. A dokumentáció részletesen vizsgálja és elemzi a beruházás különböző környezeti elemekre gyakorolt hatásait valamint határértékeket is megállapít a hatályos jogszabályok alapján. Az előzetes vizsgálati dokumentáció nem ellentétes Cegléd Város Önkormányzatának a helyi környezet és természet védelméről szóló többször módosított 212003. (I. 30.) KT. rendeletével valamint Cegléd Város Környezetvédelmi Programjával. Szakhatósági állásfoglalásomat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 34712006. (Xll. 23.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 4 pontja alapján adtam ki: ' Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy Olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat- és hatáskörébe utalja.' Szakhatósági állásfoglalásom az egyéb hatósági engedélyezési eljárások és esetleges egyeztetési kötelezettségek alól nem mentesít. Az önálló jogorvoslatot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki, s e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Döntésemet a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hoztam.” Az eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam. Döntésemet a Ket. 71. § (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam. Az ügyben a jogszabály szerinti ügyintézési határidő: mely 33 munkanap, mely 2010. november 03-án jár le. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele: A hiánypótlásra irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő. a szakhatóság eljárásának időtartama Döntésemet 2010. október 21-én hoztam meg, így az ügyintézési határidőt nem léptem túl. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: – –
–
A 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdés és a 1. sz. melléklet 9. pontja alapján az illetékességgel rendelkező kijelölt környezetvédelmi hatóság a Felügyelőség. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló módosított 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklete 49. sorszáma szerint a tárgyi témájú előzetes vizsgálati dokumentáció elbírálására irányuló engedélyezési eljárás 250.000.- forint igazgatási szolgáltatási díj köteles, amit az engedélyes megfizetett. A Rendelet 3. számú melléklet 109. pontja szerint a tervezett beruházás a Felügyelőség döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles.
8
–
–
– –
A Rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy „A környezethasználó köteles előzetes vizsgálatot kezdeményezni a felügyelőségnél, ha olyan tevékenység megvalósulását tervezi, amely a) az 1. számú vagy a 3. számú mellékletben szerepel.” A környezet védelmének általános szabályairól szóló többször módosított 1995. évi LIII. törvény 67. § (2) bekezdés értelmében „A felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárásban dönt arról, hogy a tervezett tevékenység környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési, illetve más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e, és döntésében - szükség szerint - meghatározza a benyújtandó kérelem tartalmi követelményeit.” A Rendelet 5. számú melléklete tartalmazza a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjait. A Cegléd Város szennyvízcsatorna hálózat bővítés a Vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. § (1) bek. alapján vízjogi engedély köteles.
Felhívtam a Cegléd Város Polgármesteri Hivatal figyelmét a meghatározott cselekmény végrehajtásának lehetőségére. A végrehajtást a Ket. 125-152. § szabályozza. A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § értelmében a fellebbezést a döntés közlésétől számított 10 munkanapon belül lehet előterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %
Szolnok, 2010. október 21.
Kónya Károly igazgató
megbízásából:
Dr. Nemes Gábor engedélyezési irodavezető igazgatóhelyettes
Határozatomról értesítést kapnak: 1. Cegléd Város Polgármesteri Hivatal 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. (+ 3 db terv) Tértivevénnyel! 2. VTK Innosystem KFT. 1134 Budapest, Pattantyús u. 7. 3. KSK Mérnöki vállalkozási KFT. 5000 Szolnok, Tiszaliget 9688/4 hrsz. 4. ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete 1138 Budapest, Váci út 174. 5. Nagykőrös Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Jegyzője 2750 Nagykőrös, Szabadság tér 5. 6. Cegléd Város Polgármesteri Hivatal Jegyzője 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. (+ 1 kísérőlevél)
9
7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.
Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 1525 Budapest, Pf. 86. Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 1116 Budapest, Építész u. 4. KÖTI-KTVF Vízvédelmi és Vízgazdálkodási Osztály KÖTI-KTVF Hulladékgazdálkodási Osztály KÖTI-KTVF Természet- és Tájvédelmi Osztály KÖTI-KTVF Levegőtisztaság-védelmi és Zajellenőrzési Osztály KÖTI-KTVF Hatósági Engedélyezési Iroda KÖTI-KTVF HNYR KÖTI-KTVF Irattár
Ügyfélre vonatkozó információk: 1. Ügyfél neve: Cegléd Város Polgármesteri Hivatala 2. Az ügyfél címe: 2700 Cegléd, Kossuth tér 1. 3. Ügyfél KÜJ száma: 100143351 4. Ügyfél KSH száma: 15394772 Objektumra vonatkozó információk: 1. Az objektum megnevezés: szennyvízcsatorna-hálózat 2. Az objektum címe: Cegléd
