Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 5000 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.:(06 56) 523-423 Fax: (06 56) 343-768 Postacím: 5002 Szolnok, Pf. 25 Ügyfélfogadás: hétfő és péntek: 8–12 óráig, szerda: 8-16 óráig. Web: http://www.kotiktvf.kvvm.hu E-mail:
[email protected]
Tárgy: Szamos-Kraszna közi árvízszint csökkentő tározó tájgazdálkodási vizilétesítményeinek vízjogi létesítési engedélye Vksz: Tisza / 7883
Ikt.sz.: 1417-28/2013 Ea: Hering Róbert
Az Ecsediláp-Krasznabalbarti Vízgazdálkodási Társulat (4700 Mátészalka Seregély u. 19.) megbízásából eljáró VIZITERV Environ Kft (4400 Nyíregyháza Kiss E. u. 11.) 4151/2012.számú tervdokumentációja alapján a Szamos-Kraszna közi árvízszint csökkentő tározó tájgazdálkodási vizilétesítményeinek vízjogi létesítési engedély kiadására 2013. március 4-én indult eljárásban az alábbiak szerint döntöttem. HATÁROZAT Az Ecsediláp-Krasznabalbarti Vízgazdálkodási Társulat (4700 Mátészalka Seregély u. 19.) – továbbiakban: engedélyes – részére vízjogi létesítési engedélyt adok arra, hogy a VIZITERV Environ Kft (4400 Nyíregyháza Kiss E. u. 11.) 4152/2012.számú terve alapján megvalósíthassa. a„Szamos-Kraszna közi árvízszint-csökkentő tározó táj-,tér-és gazdálkodási környezetének együttes fejlesztése a tájgazdálkodást meghatározó vízi infrastruktúra kiépítésére alapozva” elnevezésű projekt vízilétesítményeit az alábbi pontokban foglalt kikötések és feltételek megtartásának kötelezettsége mellett 2015. június 30-ig. Az engedélyezett vízilétesítmény: 1./ A vízilétesítmények elhelyezkedése: A projekt a Szamos-Kraszna-közi belvízrendszer területén valósul meg, érintve a tervezett Szamos-Kraszna-közi árvízszint csökkentő tározó területét, de az ettől Délebbre eső területeket is. A belvízrendszer hazai összterülete 416 km2. Összesen 898 km hosszúságú csatornahálózat van kiépítve, a fajlagos csatornasűrűsség 2,16 km/km2, a terület fajlagos kiépítettsége 50 l/s km2. A belvízrendszert – így a tervezési területet is – ÉK-en a Szamos, D-en a magyarromán országhatár, Ny-on a Kraszna folyó határolja.
2
2./ A kivitelezés célja: A jelenlegi vízrendszer létesítményei elsősorban a vizek elvezetésére alkalmasak a vízkészlet-gazdálkodásra nem. A projekt célja a lefolyó vizek minél nagyobb visszatartása a csatornarendszerben, a holtmedrekben, és a mélyebb fekvésű területeken (s ez által a talajvízszint emelése, ill. ingadozásának mérséklése és a mikroklíma javítása). A kivitelezés – többek között – ezért kiterjed a holtmeder-rendszer revitalizálására, azaz a rendszeres vízpótlásra - átöblítés lehetőségének megteremtésére minél több helyen. Megfelelő vízvisszatartó műtárgyak beépítésével tervezik csökkenteni a vizek gyors leürülésének veszélyét mind a holtmeder rendszerben, mind a csatornákban. 3./ Öblözetek, vízpótlás: A tervezési terület 3 belvízöblözetet érint: Keleti övcsatorna öblözete (151 km2), Északi főcsatorna, Kocsordi főcsatorna és K-4 öblözet (120 km2), valamint a Lápi főcsatorna öblözet (145 km2). A természetvédelmi, illetve tájgazdálkodási célú vízpótlás, egyrészt, az öblözet saját belvízkészleteit hasznosítja a vízkormányzás javításával, másrészt, külső vizek bevezetésével (Kocsordi öblözetből, Krasznából, de elsősorban a Szamosból) javítja a vízgazdálkodási feltételeket. 4./ A tervezett vízilétesítmények: 4.1. Vízpótló csatornák építése a./ Korábbi-Holt-Kraszna - 9. sz. vízfelület vízpótló csatorna A csatorna hidraulikai adatai: fenékszélesség: 0,8 m rézsűhajlás: 1:1,5 fenékesés: 0,7 ‰ hossz: 340 m Kapubejáró átereszt terveztek a szomszédos gyümölcsösbe való bejárás biztosítása érdekében a 0+146 km szelvényben az alábbiak szerint: A tervezett áteresz paraméterei száma szelvény megnevezés méret hossza küszöbszint szám (cm) (m) (mBf) 1 0+146 csőáteresz Ø 80 8.0 108,86 b./ Korábbi-Holt-Kraszna vízpótló csatorna A csatorna hidraulikai adatai: fenékszélesség: 1,0 m rézsűhajlás: 1:1,5 fenékesés: 0,1 ‰ hossz: 727 m Átereszeket terveztek a földutakon való átjárás biztosítása érdekében a 0+235 és 0+720 km szelvényekben az alábbiak szerint:
3
száma 13 14
A tervezett átereszek paraméterei szelvény megneve méret hossza küszöbszint megjegyzés szám zés (cm) (m) (mBf) 0+235 áteresz Ø 100 18.0 109.26 tervezett M17 műtárgy 0+720 áteresz Ø 100 14.0 109.30 tervezett M16 műtárgy
4.2. Vízvisszatartó, vízkormányzó műtárgyak építése a vízrendszer területén A tervezett műtárgyak rendeltetése:
Műtárgy jele
Rendeltetése
M1
Vízvisszatartás a Holt-Kraszna csatorna medrében és a környező holtmedrekben, a Károlyi erdő területén
M2
Vízvisszatartás a Korábbi Holt-Kraszna medrében a 13+142 km fölötti szakaszon
M3 M4 M5 M6
M7
M8 M9 M10 M11 M12 M13 M14 M15
Vízkivezetés, az Északi főcsatorna bal partján, vízvisszatartás a Messzenyilasi csatorna medrében és a környező mély területeken Vízkivezetés, az Északi főcsatorna bal partján, vízvisszatartás az Üzemközi Öntöző főcsatorna medrében és a környező mély területeken. Vízkivezetés, az Északi főcsatorna jobb partján, vízvisszatartás a Nyáras dűlői csatorna medrében és a környező mély területeken, anyaggödrökben Vízkivezetés, az Üzemközi Öntöző főcsatorna bal partján a Korábbi Holt-Krasznába, vízvisszatartás a Korábbi Holt-Kraszna medrében és a környező mély területeken. A műtárgy környezetében depóniamagasítás szükséges. Vízkivezetés, az Üzemközi Öntöző főcsatorna jobb partján a Korábbi Holt-Krasznába, vízvisszatartás a Korábbi Holt-Kraszna medrében és a környező mély területeken. A műtárgy környezetében depóniamagasítás szükséges. Vízkormányzás a tájgazdálkodási célú vízpótlás idején. A víz irányítása az Üzemközi Öntöző főcsatornán keresztül a Korábbi Holt-Kraszna irányába. Igény esetén vízkormányzás az Ópályi Kisláp csatorna felé. Vízkormányzás a tájgazdálkodási célú vízpótlás idején. A víz irányítása az Üzemközi Öntöző főcsatornán keresztül a Korábbi Holt-Kraszna irányába. Vízvisszatartás a Korábbi Holt-Kraszna medrében a 7+535 km fölötti szakaszon és a környező holtmedrekben, mély területeken a tervezett vízpótló csatornán keresztül. Vízkivezetés, az Északi főcsatorna jobb partján, vízvisszatartás a Legelői II csatorna medrében és a környező mély területeken. A műtárgy környezetében depóniamagasítás szükséges. Vízvisszatartás az Északi főcsatorna és a becsatlakozó csatornák medrében, ezáltal víz juttatása a környező holtmedrekbe, anyaggödrökbe. Vízvisszatartás a Kér-Tunyogi csatorna medrében a és a környező holtmedrekben, mély területeken. Vízkormányzás a tájgazdálkodási célú vízpótlás idején. A víz irányítása a Véd árok csatorna irányába, az anyaggödrök, vizes élőhelyek vízpótlásához. Vízkormányzás a tájgazdálkodási célú vízpótlás idején. A víz irányítása az Üzemközi Öntöző főcsatornán keresztül a Korábbi Holt-Kraszna irányába. Igény esetén vízkormányzás az Északi főcsatorna felé.
M16
A Korábbi Holt-Kraszna irányába érkező vizek átvezetése a mezőgazdasági földút alatt.
M17
A Korábbi Holt-Kraszna irányába érkező vizek átvezetése a mezőgazdasági földút alatt.
M18
Vízkormányzás a tájgazdálkodási célú vízpótlás idején a Kocsordi főcsatorna medrében. A többlet vizek kizárása a belterületről. A víz az Északi főcsatornán keresztül a tározótér felé irányítható.
4
M19 M20 M21 M22
Vízkormányzás a tájgazdálkodási célú vízpótlás idején a Kocsordi-Ecsedi csatorna medrében. A többlet vizek kizárása a belterületről. A víz az Északi főcsatornán keresztül a tározótér felé irányítható. Vízkivezetés, a Kocsordi főcsatorna bal partján, vízvisszatartás a belterületi Holt-Kraszna mederben. Vízvisszatartás az Kocsordi főcsatorna és a becsatlakozó csatornák medrében, ezáltal víz juttatása a környező holtmedrekbe, mély területekbe. Vízvisszatartás az Kocsordi-Ecsedi csatorna és a becsatlakozó csatornák medrében, ezáltal víz juttatása a környező holtmedrekbe, mély területekbe.
M23/1
A Korábbi Holt-Kraszna medrében a víz átvezetése a mezőgazdasági földút alatt.
M23/2
A Korábbi Holt-Kraszna medrében a víz átvezetése a mezőgazdasági földút alatt.
M23/3
A Korábbi Holt-Kraszna medrében a víz átvezetése a mezőgazdasági földút alatt.
M23/4
A Korábbi Holt-Kraszna medrében a víz átvezetése a mezőgazdasági földút alatt.
M24
Vízkivezetés, a Nagyvájás csatorna bal partján, vízvisszatartás a környező holtmedrekben. A műtárgy környezetében depóniamagasítás szükséges.
M25
Vízkivezetés, a Lápi főcsatorna jobb partján, vízvisszatartás a környező holtmedrekben.
M26 M27
Vízkivezetés, a Lápi főcsatorna bal partján, vízvisszatartás a környező holtmedrekben. A műtárgy környezetében depóniamagasítás szükséges. Vízvisszatartás a Nemzetséges csatorna medrében és a környező holtmedrekben, vízkormányzás.
A tervezett műtárgyak jellege, elhelyezkedése, adatai:
1+250
106.52
Vízvisszatartás javasolt Átmérő (m) szintje (mBf) 108.50 -
13+142
109.16
110.20
1.00
107.40
108.60
0.80
Műtárgy helye Műtárgy jele
Jellege
M1
Fenékküszöb
M2
Zsilip
M3
Zsilip
M4
Zsilip
M5
Csatorna neve Holt-Kraszna Korábbi Holt-Kraszna
Szelvény szám
Küszöbszint (mBf)
107.06
108.60
0.80
Zsilip
Messzenyilasi csatorna 0+012 Üzemközi öntöző 0+012 főcsatorna Nyárasdűlői csatorna 0+012
107.40
108.60
0.80
M6
Zsilip
Korábbi Holt-Kraszna
5+035
108.00
109.00
1.00
M7
Zsilip
Korábbi Holt-Kraszna
5+043
109.20
1.00
M8
Zsilip
109.00
1.00
M9
Tiltós áteresz
Ópályi-Kisláp csatorna 1+934 Üzemközi öntöző 8+420 főcsatorna
108.00 107.50
109.00
0.80
M10
Fenékküszöb
109.50
-
Korábbi Holt-Kraszna
7+535
108.10 108.90
M11
Zsilip
Legelői II. üzemi csat
0+008
107.50
109.20
0.80
M12
Zsilip
Északi főcsatorna
13+498
107.60
109.80
1.60
M13
Fenékküszöb
Kér-Tunyogi
3+150
108.30
109.50
-
M14
Zsilip
1+860
109.10
110.00
0.60
M15
Zsilip
Nyúlszökő csatorna Üzemközi öntöző főcsatorna
1+530
108.77
110.00
1.20
5
M16
Áteresz
M17
Áteresz
M18
Zsilip
M19
Zsilip
M20
Zsilip
M21
Zsilip
M22
Zsilip
M23/1 M23/2 M23/3
Átereszek
M23/4
Korábbi Holt-Kraszna vízp. csat. Korábbi Holt-Kraszna vízp. csat. Kocsordi főcsatorna Kocsord-Ecsedi csatorna Kocsordi főcsatorna
14+860
109.30
14+375
109.26
1+960
-
1.00
-
1.00
108.35
110.00
1.50
110.00
1.20
3+672
109.05 109.30
110.00
0.80
110.50
1.25
110.50
0.80
0+530
Kocsordi főcsatorna Kocsord-Ecsedi csatorna Korábbi Holt-Kraszna
5+605
109.00
4+560
109.55
9+355
108.82
-
1.00
Korábbi Holt-Kraszna
9+632
108.84
-
1.00
Korábbi Holt-Kraszna
11+900
109.06
Korábbi Holt-Kraszna
13+360
109.18
1.00 -
1.00
M24
Zsilip
Nagyvájás csatorna
2+035
109.60
111.00
1.00
M25
Zsilip
Lápi főcsatorna
4+850
110.50
111.40
1.00
M26
Tiltós áteresz
Lápi főcsatorna
5+303
110.50
111.50
0.80
M27
Zsilip
Nemzetséges
1+900
110.00
111.50
1.25
A műtárgyakat 1,0 m-es szelvényméretig előregyártott vb. átereszelemekből és aknaelemekből, vízzáró illesztéssel tervezték.Az 1,0 m átmérőnél nagyobb szelvényméretű műtárgyak hullámosított acélcső áteresszel monolit vasbeton szerkezetű zsilipaknával épülnek ki. A fenékküszöbök tömörített földből, betonba rakott kőburkolattal épülnek. A tervezett műtárgyak elzárószerkezetét csavarorsós rozsdamentes acél elzárószerkezettel tervezték kétoldali vízzárást biztosító kivitelben. A műtárgyak előtt és után fenékburkolat kialakítására kerül sor. 4.3. Tiltós műtárgyak építése üzemi csatornákra Az üzemi csatornák torkolati szelvénye fölött a víz visszatartását, a víz pótlását és levezetését lehetővé tevő tiltókat építenek ki. A tiltós műtárgyak monolit vasbeton szerkezettel készülnek betétpallós elzárási lehetőséggel. A tervezett műtárgyak elhelyezkedése, adatai: Műtárgy helye Műtárgy Szelvén jele Csatorna neve yszám Ü1 0+005 Legelői I Ü2 Kleintagi I. 0+008 Ü3 Vaskapu 0+005 Ü4 Új élet 0+006 Ü5 Hosszútói I. oág 0+005 Ü6 Füzesalja 0+005 Ü7 Kilences 1+620 Ü8 Sige 0+005
Küszöb- Vízvisszatartás szint javasolt szintje (mBf) (mBf) 108.00 108.00 107.70 109.00 108.37 108.40 108.96 109.10
108.80 109.00 109.80 109.80 109.80 109.80 109.80 109.80
6
Ü9 Ü10 Ü11 Ü12 Ü13
Nyilas Sebes I. Bivalyfertő oldalág Darupallagi Legelői
0+005 0+020 0+020 0+020 0+100
109.10 108.40
109.80 109.80 109.50 108.80 110.30
108.46 107.80 109.75
4.4. Depóniaépítés A víz célzott helyre való eljuttatása, illetve a mezőgazdasági területek védelme érdekében depóniamagasítás, építés szükséges 4 helyszínen az alábbiak szerint:
Depónia építés helye
Üzemközi öntöző fcs. 9+400 – 9+436 km között
Északi fcs. jp. 12+127 – 12+147 km között
110,30 1:1,5 4,5
110,00 1:2 4,0
112,00 1:1,5 4,0
112,00 1:2 4,0
18,3
-
-
95,0
16,8
120,0
26,0
-
magassága (mBf) rézsűhajlása koronaszélessége (m) hossza (baloldal) (m) hossza (jobb oldal) (m)
Nagyvájas Lápi fcs. bp. – csat. jp. 5+230 2+027 – 5+325 km 2+053 km között között
4.5. Holtmedrek összekötése (Korábbi Holt-Kraszna) A Korábbi Holt-Kraszna Észak-Déli irányban kettészeli a tározó területét. Szakaszai különböző mértékben feliszapolódtak, ezért egy-egy holtmedernél az egybefüggő vízfelszín biztosítása, illetve a részek vízpótlása érdekében szükséges az elkülönült részeinek összekötése mederrendezési munkával. A tervezett vízpótló csatorna megépítésével víz juttatható a Korábbi Holt Kraszna medrébe déli irányból. A vízpótló csatorna a 14+140 km szelvényben csatlakozik a Korábbi Holt-Krasznához. A Korábbi Holt-Krasznán végzendő mederkotrások az alábbiak: Szakaszok 9+234 – 11+000 km között 11+660 – 13+300 km között 13+340 – 13+420 km között 13+600 – 14+140 km között
Fenékszélesség (m) 1,0
Rézsűhajlás 1:2
Fenékesés (‰) 0,1
1,0
1:1,5
0,1
A Korábbi Holt-Kraszna műtárgyain tervezett beavatkozásokat az alábbi táblázat mutatja:
7
Műtárgy száma 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
szelvény méret megnevezés szám (cm) 2+027 zsilip 120x120 3+077 áteresz 100 5+035 zsilip 100 5+048 zsilip 100 7+535 fenékküszöb 9+355 áteresz 100 9+460 áteresz 100 9+632 áteresz 100 11+000 áteresz 200x200 11+900 áteresz 100 13+142 áteresz+akna 100 13+360 áteresz 100
hossza küszöbszint megjegyzés (m) (mBf) 51.0 106.80 tározó projekt Z5 műtárgy 13.0 107.82 meglévő, tisztítandó 108,00 tervezett M6 műtárgy 108,00 tervezett M7 műtárgy 109.50 tervezett M10 műtárgy 8.0 108.82 tervezett új 11.0 108.83 meglévő, tisztítandó 8.0 108.84 tervezett 12.0 108.70 meglévő, tisztítandó 10.0 109.06 törött, átépítendő 10+12 109.16 tervezett új 10.0 109.18 törött, átépítendő
4.6. Anyagnyerő helyek vizes élőhelyekké alakítása A Szamoskér térségében elhelyezkedő anyagnyerő helyek vízpótlása a Szamosból történhet meg a Szamos-Kraszna-közi tározó beeresztő műtárgyán, majd a Nyúlszökőcsatornán – Véd árkon – Nyáras-dűlői-csatornán, illetve a Nyáras-dűlői oldalágakon. A felhagyott anyaggödröket változó rézsűhajlással és változó mélységgel tervezték kialakítani. A nagyobb területű anyaggödröknél szigetek kiépítését tervezik. Az anyaggödrök vízellátásához tervezett ki-beeresztő műtárgyak: A műtárgyak beépítési adatai Műtárgy jele A5/A A5/D A5/C A5/E A2/A A2/B A2/C A6/A A7/A
Csatorna neve Nyáras dülő csat. Nyáras dülő csat. Nyáras dülő csat. Nyáras dülő cs. III. Védárok csat. Védárok csat. Védárok csat. Kölcsey csat. Csombor csat.
szelvényszám elhelyezkedés 0+090 0+090 1+250 0+280 0+900 1+400 1+400 0+990 0+450
jobbpart balpart jobbpart balpart balpart balpart jobbpart balpart balpart
átmérő Ø
folyásfenék
[mm] 800 800 800
[mBf] 107.40 107.40 107.98
tervezett üzemi víszint [mBf] 108.60 108.60 108.80
108.40 108.40 108.50 108.50 110.65 108.90
108.80 109.05 109.10 109.10 111.05 109.80
800 800 800 800 800 800
4.7. Szivattyúállás kialakítása a vízpótló csatorna szamosi csatlakozásánál A szivattyúállás létesítésével teremtik meg a tározótér K-i részein egyrészt az aszályos időszakok vízpótlásának a lehetőségét, másrészt bekapcsolhatóvá válik a tájgazdálkodásba a
8
tározó építés kapcsán létrejövő anyagnyerő helyek. A szivattyús vízkivétellel a Szamosból igény szerint juttatható víz a tájgazdálkodással érintett területekre. Szivattyúállás adatai: Tervezett kapacitása: 1,0 m3/s Szivattyú üzeme: mobil diesel üzemű Szivattyúállás: - 5,0x6,0 m méretű beton térburkolat (2 db szivattyú helyezhető el) - burkolat szintje: 110,50 mBf. (LKV közeli vízállásnál is lehet szivattyúzni) - rézsűvédelem: betonba rakott terméskőből 14 m-en + a rézsű kifuttatás hosszában Szivattyúzási hely: Szamos folyó 19,100 fkm szelvénye (árapasztó tározó beeresztő műtárgy közelében) 4.8. A kocsordi szivattyútelep reverzibilissé tétele a Krasznából történő vízkivétel biztosításához (P & P Kft. P&P-515/2012. tervszám) A Kocsordi szivattyútelep reverzibilissé tételével a vízpótlás a Krasznából kivett vízzel oldható meg. A szivattyútelepen kivett vizet a Kocsordi-főcsatornán juttatják be az Üzemközi öntöző-főcsatornába, illetve a Kocsord-ecsedi-csatornán át az Északi-főcsatornába. A víz Üzemközi öntöző-főcsatornába juttatásához igénybe veszik a tározó Z3-as zsilipes műtárgyát, az Északi-főcsatornába juttatásához pedig a Z2-es zsilipes műtárgyat. A meglévő gépészeti berendezések figyelembe vételével a Kraszna árvízvédelmi töltését keresztező nyomócső felhasználásával és új, a Kraszna jobb parti medréhez csatlakozó csőben elhelyezett búvármotoros propeller szivattyúkkal a meglévő berendezéseken keresztül reverzibilis üzemet lehet létrehozni. A tervezett vízkivétel: Kraszna 23 fkm szelvény környezetében, a jobb parton a Kocsordi szivattyútelep hullámtéri csatornacsillapító műtárgy felett a Kraszna sodorvonalához közelebb eső partszakaszán. A szivattyútelep tervezett kapacitása: 1,5 m3/s Egyéb jellemző adatokat az engedély alapját és mellékletét képező 415-I/2012. számú tervdokumentáció tartalmazza. Engedélyes köteles: 1. A tárgyban szereplő munkákat az engedélyezési tervdokumentációban ismertetett módon megvalósítani. 2. Tudomásul venni, hogy a határozat alapjául szolgáló engedélyezési tervdokumentációtól eltérni, csak az eltérést tartalmazó tervek benyújtása mellett, a vízügyi hatóság engedélyével lehet. 3. „A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról” szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendeletben foglaltakat, valamint „A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó műszaki szabályokról” szóló 30/2008. (XII. 31.) KvVM rendeletben foglaltakat be tartani. 4. Tudomásul venni, hogy a tározó építéséhez kialakított anyagnyerőhelyek bővítése, és további ásványanyag kitermelés csak az illetékes bányakapitányság engedélyével történhet.
9
5. A létesítmények megvalósítását megelőzően – az érintett vízilétesítmények kezelői által jóváhagyott – ideiglenes üzemeltetetési szabályzatot készíteni, és azt véleményezésre Felügyelőségünknek megküldeni. 6. A kivitelezés ideje alatt biztosítani a belvízvédekezési tevékenységre kötelezetteknek, a vizek kártételei elleni védekezés műszaki feladatainak a végrehajtását. 7. Betartani a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 24/2007. (VII.3.) KvVM rendelet által előírtakat. 8. A létesítés megkezdését és befejezését 8 nappal előbb a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek írásban bejelenteni, a műszaki átadás-átvétel időpontjától az érdekelt szerveket és hatóságokat ugyancsak írásban értesíteni. 9. A létesítmények üzembe helyezése előtt a vízjogi üzemeltetési engedély iránti kérelmet benyújtani. 10. A vízjogi üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni: • a megvalósulási tervdokumentációt, • végleges üzemeltetési szabályzatot, • a beruházással érintett csatornák vízjogi üzemeltetési engedélyeinek módosítási kérelmeit. 11. A létesítés során fokozott gondot fordítani arra, hogy a talaj, talajvíz ne szennyeződhessen. 12. A FETIVIZIG 38-8/2013. iktatószámon adott vagyonkezelői hozzájárulásában foglalt előírásokat maradéktalanul betartani. 13. csatornakotrási munkák során képződő kotrási iszap kezelésére vonatkozóan, amennyiben azt a felújított csatornák rézsűjébe helyezik, a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló 20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet hatálya nem terjed ki annak 1. § (2) bekezdés c) pontja szerint. 14. A kotrási iszap előző ponttól eltérő elhelyezése, hasznosítása, pl. mezőgazdasági területen történő elhelyezés feltöltési céllal, csak hulladékhasznosítási engedély, és egyéb szükséges hatósági hozzájárulások, engedélyek (pl. növény és talajvédelmi hatóság) birtokában végezhető! 15. A kotrási iszapot lerakás előtt mentesíteni kell a növényi eredetű maradványoktól és az így keletkezett zöldhulladék kezeléséről a hivatkozott jogszabályoknak megfelelően gondoskodni kell. 16. A munkálatok során képződő hulladékokkal kapcsolatos – a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvényben, valamint a kapcsolódó végrehajtási jogszabályokban előírt – kötelezettségeknek maradéktalanul eleget kell tenni. A hulladékok jegyzékét (megnevezését és EWC kódját) a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet tartalmazza. 17. Az esetlegesen képződő veszélyes hulladékokkal kapcsolatban a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet előírásait kell betartani, különös tekintettel a veszélyes hulladékok más hulladéktól való elkülönített, környezetveszélyeztetést kizáró módon történő gyűjtésére. 18. A vízjogi üzemeltetési engedély kiadásának feltétele lesz, hogy: a kivitelezési munkák során keletkezett valamennyi hulladék mennyiségét, elhelyezését, átadását a kivitelező dokumentumokkal igazolja. 19. Amennyiben vízügyi-szakmai kizáró ok nem merül fel, az M1 jelű műtárgyat a terven jelölt helyről át kell tervezni a vízfolyás azon szakaszára – min. 300m-rel észak-keleti irányba eltolva-, amely már nem része a HUHN20057 „Grófi-erdő” elnevezésű Natura 2000 területnek. 20. Amennyiben erre nincs megfelelő megoldás, a tervezett munkálatok az M1 jelű műtárgy kialakítása során érintett ingatlanokat kivéve nem járhatnak együtt Natura 2000 területek igénybevételével még időszakosan sem, így sem felvonulási, sem depóniaképzési területként nem vehetők igénybe.
10
21. A HUHN20127 „Kraszna-menti rétek” Natura 2000 terület határán tervezett üzemi csatorna kotrás során az iszap csak a Natura 2000 területtel ellentétes oldalon helyezhető el. 22. A kotrásos mederkarbantartás augusztus 1. - október 15. között végezhető. Indokolt esetben, külön kérelemre ez az időszak július 1-től október 30-ig terjeszthető ki. A mederrehabilitációk során törekedni kell a trapéz alakú medrek szabályosságának megtörésére enyhébb rézsűjű szakaszok, kiöblösödések kialakításával, amelyeket a kotrásos karbantartásból ki kell hagyni. 23. A mederből történő gépi hínáreltávolítás a parti sávot és a nádszegélyt nem érintve történhet június 15. és február 15. közötti időszakban. 24. Az anyagnyerőhelyek mélysége min. 1 m legyen, kialakítása kövesse a természetszerű vonalvezetést. A rendszeres vízpótlást biztosítani kell. 25. A tározótér felől a Natura 2000 területekre vezetett víz minősége kizárólag olyan lehet, amely nem jelent többletterhelést - szennyezést - az érintett Natura 2000 terület számára. 26. Az új műtárgyak létesítése, csatorna kialakítások és kotrások, továbbá tereprendezések után a karbantartási munkálatokat úgy kell elvégezni, hogy ne adjanak lehetőséget az özönfajok megtelepedésére. 27. A szükségessé váló növényzet-eltávolítás során vizsgálandó, hogy van-e rajta fészek. Amennyiben védett, fokozottan védett faj fészke található a kivágásra tervezett növényzeten, a területileg illetékes természetvédelmi hatóság – jelen esetben a Felső-Tisza vidéki KTVF –, illetve a területileg illetékes természetvédelmi kezelő – jelen esetben a Hortobágyi NPI – értesítése szükséges. 28. Tudomásul venni, hogy jelen vízjogi létesítési engedély megléte nem pótolja más hatályos jogszabályokban foglalt kötelezettségek és előírások teljesítését, illetve engedélyek és nyilatkozatok beszerzését. 29. Tudomásul venni, hogy az építési folyamatok során az árvízi biztonság nem csökkenhet. 30. Környezetszennyezéssel kapcsolatos, bármilyen rendkívüli eseményt felügyelőségünknek haladéktalanul be kell jelenteni. Az eljárásban közreműködő hatóságok szakhatósági állásfoglalásai: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal SZ-10D/00855-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: 1. 2.
Az alábbi csatornaszakaszok létesítéséhez kapcsolódó földmunkák csak folyamatos régészeti felügyelet mellett végezhetők: Korábbi Holt-Kraszna 9. vízfelület Vízpótló csatorna, Korábbi Holt-Kraszna vízpótló csatorna. A tárgyi létesítmény műszaki átadásának, használatba vételének és üzemeltetésének hozzájárulásához feltétel a régészeti kutatás ellátását igazoló építési naplóbejegyzés másolatának bemutatása.
A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Miskolci Bányakapitányság MBK/1214-5/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: 1. Az engedély jogosítottja az engedélyben meghatározott tevékenységgel összefüggő célra, agyag megnevezésű (4100 kódszámú) 75000 m3 ásványi nyersanyagot használhat fel. Az ezt meghaladó mennyiségű vagy más ásványi nyersanyagot engedélyes csak az engedélyben meghatározott tevékenységgel összefüggő célra használhatja fel, vagy köteles azt a helyszínen, felhasználás nélkül megőrizni. Az engedély jogosítottja az engedély alapján kitermelt és az engedélyben meghatározott tevékenységgel össze nem függő célra felhasznált vagy hasznosított ásványi nyersanyag mennyisége után bányajáradékot köteles fizetni. A bányajáradék mértéke az engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze
11
nem függő célra felhasznált, hasznosított ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek az 50%-a. Engedélyes kizárólag ez utóbbi ásványi nyersanyag mennyiség tulajdonjogát szerzi meg, a helyszínen felhasznált vagy megőrizni köteles ásványi nyersanyag továbbra is állami tulajdont képez. 2. A bányajáradékot az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint engedélyesnek önbevallásban kell meghatároznia. Önbevallást a létesítést engedélyező határozat jogerőre emelkedését követő első határnaptól kezdődően kell benyújtania. A bányajáradék önbevallást akkor is be kell nyújtania, ha az adott időszakban (negyedévben) bányajáradék fizetési-kötelezettsége nem keletkezett. 3. A bányajáradékot negyedévenként, a negyedévet követő hónap 20. napjáig kell bevallani a bányafelügyeletnek, valamint egyidejűleg befizetni a központi költségvetés e célra elkülönített számlájára. 4. A tárgyi vízjogi engedély alapján ásványi nyersanyagot kitermelő engedélyes tevékenységéről köteles olyan nyilvántartást vezetni, amelyből megállapítható és ellenőrizhető egy adott időszakra bevallott bányajáradék meghatározásának és megfizetésének jogszerűsége. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: • a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének meghatározására vonatkozó belső szabályzatot, • az ásványi nyersanyag tárgyévre vonatkozó mennyiségi változását bemutató hites bányamérő által ellenjegyzett geodéziai felmérésen alapuló számítást (térfogatszámítást), • mérőműszeres mennyiség meghatározás esetén a mérőműszer hitelesítését igazoló bizonylatot. Az egyéb hatósági engedéllyel ásványi nyersanyagot kitermelő vállalkozó köteles a bányajáradék bevallást, nyilvántartást és bizonylatokat 5 évig megőrizni. 5. Az engedélyes a vízjogi engedély alapján az adott évben kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét és minőségét köteles a tárgyévet követő év február 28-ig a Bányakapitányságnak bejelenteni. A bejelentést földtani szakértővel kell ellenjegyeztetni. 6. A kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét az engedélyes bányamérési (geodéziai) módszerekkel vagy egyéb alkalmas módon köteles meghatározni. A meghatározás módját és eredményét bizonylatolni kell. Az engedélyes köteles a nyersanyag-kitermelés befej ezését követő 60 napon belül az ásványi nyersanyag mennyiségi változását geodéziai számítással (térfogatszámítás) meghatározni, és az erről szóló jelentést a bányafelügyeletnek megküldeni. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 24.2/Tv/1941-1/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: − A beruházáshoz kapcsolódóan bontási törmelék, a kitermelt altalaj, illetve szennyezett talaj termőföldön el nem helyezhető, hozzájárulásunk nélkül még időlegesen sem deponálható! − Be kell tartani a 2007. évi CXXIX. törvény (a termőföld védelméről) vonatkozó előírásait. − A beruházással érintett termőföldek területén - a műszakilag indokolt bevágás mélységén belül - gondoskodni kell a talaj felső (talajvédelmi tervben meghatározott vastagságú) humuszos termőrétegének megmentéséről és hasznosításáról a talajvédelmi terv előírásai szerint! − A humuszmentési munkák tervezett kezdését és várható befejezését - legalább 5 munkanappal korábban beérkezően, írásban (fax: 42/508-454, 508-470; e-mail:
[email protected]; postacím: 4400 Nyíregyháza, Kótaji u. 33.), a bejelentő (név, elérhetőség) és az érintett terület pontos megjelölésével (hrsz, terület nagyság), e hozzájárulás iktatószámára való hivatkozással (az ellenőrzés lehetőségének biztosítása miatt) - be kell jelenteni a talajvédelmi hatóság részére!
12
− A mentett humuszos réteg tárolása során gondoskodni kell a defláció és erózió elleni védelemről, a gyommentesen tartásról, a humuszdepóniák elhelyezés során úgy kell eljárni, hogy a megmentett humusz más anyaggal (Pl.: altalaj) ne keveredjen, ne szennyeződjön, és ne nedvesedjen túl! − A beruházó - ha a beruházás megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházással érintett területen (legkésőbb a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárásig) nem használja fel - a fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége után talajvédelmi járulékot köteles fizetni a talajvédelmi hatóság részére, amelynek mértéke a mentett termőréteg humusztartalmától függ! − A beruházó/kivitelező köteles a mentett-deponált-hasznosított humusz mennyiségekről kimutatást vezetni, amely tartalmazza a területi azonosító adatokat (hrsz., terület nagyság, művelési ág, érintett terület nagysága), a humusz mennyiségeket (m3-ben), más területen történő hasznosítás esetén a területi azonosító adatokat és anyagmennyiségeket, illetve szükség esetén az azonosításhoz szükséges egyéb adatot! A kimutatást a munkák befejezése után (legkésőbb a vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás/g) egy példányban a talajvédelmi hatóság részére meg kel! küldeni. − A vízvisszatartást céljából végzett beavatkozások során figyelembe kell venni, hogy a jelenleg termőföldként hasznosított területeken - a megemelkedő talajvíz szintje miatt - a gazdálkodás feltételei kedvezőtlenül ne változzanak meg. − A beruházás megvalósításához kapcsolódóan, az időlegesen más célra hasznosított területek eredeti állapotba történő helyreállításáról (rekultivációjáról) az Engedélyes köteles gondoskodni. − Amennyiben az Engedélyes a fent felsorolt előírásoknak felróható módon nem tesz eleget, úgy Igazgatóságunk eljárási bírságot szab ki terhére! − Ha az Engedélyes a talaj felső humuszos rétegét engedély nélkül, vagy engedélytől eltérő mértékben termeli le, illetve nem gondoskodik az előírás szerinti humuszmentésről, úgy a talajvédelmi hatóság talajvédelmi bírságot szab ki, valamint talajvédelmi járulékot állapít meg az Engedélyes terhére! Eljárási költségre vonatkozó rendelkezések: − Az engedélyes/kérelmező az igazgatási szolgáltatási díjat [720 000.-Ft] megfizette. − Egyéb eljárási költség nem merült fel. − Tekintettel arra, hogy döntésemet ügyintézési határidőn belül hoztam meg igazgatási szolgáltatási díj visszafizetési kötelezettség nem áll fenn. A kötelezettségek önkéntes végrehajtásának elmaradása esetén engedélyessel, szemben az alábbi intézkedésekkel, szankciókkal élek: −
Kötelezem az engedély nélkül vagy az attól eltérően végzett kivitelezés megszüntetésére, felfüggesztésére, továbbá az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérően elvégzett vízimunka vagy megépített vízilétesítmény átalakítására, meghatározott módon megvalósított fennmaradására és üzemeltetésére vagy megszüntetésére, az engedély nélkül gyakorolt vízhasználat szüneteltetésére, abbahagyására vagy meghatározott módon való gyakorlására.
Kiadott engedélyem hatálya alatt az engedélyes kérelmére módosítható (meghosszabbítható), szüneteltethető vagy visszavonható, illetve a vízügyi hatóság hivatalból módosíthatja abban az esetben, ha megváltoztak azok a feltételek és adottságok, amelyek az engedély kiadásának alapjául szolgáltak. Határozatom ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de 2 példányban a Közép-Tisza
13
vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez benyújtható fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díjköteles. A jogorvoslati eljárás díja az igazgatási szolgáltatási díjtétel 50 %-a, amit a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10045002-01711930-00000000 számú számlájára kell teljesíteni. A befizetést igazoló bizonylatot (vagy annak másolatát) a fellebbezéshez kell csatolni. A fellebbezés elektronikus úton történő benyújtására a Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnél nincs mód. INDOKOLÁS Az Ecsediláp-Krasznabalbarti Vízgazdálkodási Társulat (4700 Mátészalka Seregély u. 19.) megbízásából eljáró VIZITERV Environ Kft (4400 Nyíregyháza Kiss E. u. 11.) 4151/2012.számú tervdokumentációja alapján a Szamos-Kraszna közi árvízszint csökkentő tározó tájgazdálkodási vizilétesítményeinek vízjogi létesítési engedély kiadására 2013. március 4-én Felügyelőségünkön vízjogi engedélyezési eljárás indult. A kérelem nem felelt meg a vonatkozó jogszabályokban foglalt tartalmi követelményeknek ezért 1417-6/2013.valamint 1417-11/2013. számú hiánypótló végzést adtam ki. A hiánypótlás teljesítése után már megfelelt a tartalmi követelményeknek a kérelem. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény [rövidítve: Ket.] 29. § (6) bekezdése szerint, az ügy az érintett jegyző közreműködésével, a felügyelőség honlapján, faliújságán, valamint a kormányzati rendszeren közhírelve lett. A nyilvánosság észrevételt nem tett. Megállapított tényállás: A becsatolt tervdokumentáció alapján megállapítható, hogy tájgazdálkodási rendszer megvalósítása során a talaj- és térszint-adottságok figyelembe vételével, a tájgazdálkodásra alkalmas területek bevonásával és a szántók lefolyástalan részeinek hasznosításával alakítják ki a vízvisszatartásra és vízpótlásra alkalmas területmozaikokat és az ehhez szükséges vízi létesítményeket. A beruházással időszakos és állandó vízborítással ellátható területek alakulnak ki. A tervezett létesítmény megvalósítása és üzemeltetése a felszíni és a felszín alatti vizekre javító hatással lesz. A beruházás megvalósulása a területi vízgazdálkodás optimalizálását segíti. A dokumentáció szerint a beruházás munkálatai nem érintenek sem országos jelentőségű védett természeti, sem Natura 2000 területeket, mely megállapítás nem helytálló. Az M1 jelű műtárgy kialakítása teljes terjedelmében a HUHN20057 „Grófi-erdő” elnevezésű Natura 2000 területen tervezett, ezért rendeltem el ennek a műtárgynak az áthelyezést más területre. A Holt-Kraszna ősmeder HUHN 20057 „Grófi-erdő” területére történő belépésének pontján lévő Z5 jelű zsilip a Szamos-Kraszna árapasztó tározó projekt részeként létesül, így jelen beruházás szempontjából már meglévő elemnek minősül. Üzemi csatorna rekonstrukció tervezett a Patakhát I. csatornát is érintve, mely az üzemközi öntöző főcsatornára történő rácsatlakozása helyétől kezdődően 110m hosszban, majd a
14
rácsatlakozás helyétől 820m-rel kezdődően további 10m-en É-Ny-ról határos a HUHN 20127 „Kraszna menti rétek” Natura 2000 terület tározón belüli egyik részterületével. A csatorna kotrás ökológiai kockázata csökkenthető a megvalósítás időpontjának megfelelő megválasztásával, így a munkálatok a területen előforduló fajok kímélete érdekében nem végezhetők ívási, párzási, peterakási, illetve telelési időszakban. A csatornaszelvényben kialakítandó kiöblösödések menedékterületként képesek szolgálni a kotrás által hátrányosan érintett fajok számára. A fajok életterének biztosítása érdekében fontos a parti növényzet, a parti zonáció lehetőség szerinti minél nagyobb területű megőrzése. A tervezett beavatkozások – vízkormányzás, vízvisszatartás – előírásaink betartása esetén természetvédelmi szempontból pozitív hatásúak, kedvezőbb klíma és jobb vízháztartás kialakulását teszik lehetővé, mely egyaránt javítja a védett, fokozottan védett, Natura 2000 jelölő fajok életfeltételeit, élőhelyük állapotát. Az ügyben közreműködő hatóságok szakhatósági állásfoglalásaik indokolása: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal SZ-10D/00855-2/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől „Szamos-Kraszna közi árvíztározó táj, tér és gazdálkodási környezetének együttes fejlesztése a tájgazdálkodást meghatározó vízi infrastruktúra kiépítésére alapozva - KEOP 7.2.1.3/10-112011-0009" vízjogi létesítése ügyében szakhatósági megkeresés érkezett Hivatalunkhoz. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A kérelem, a benyújtott tervek, és a lelőhely nyilvántartási adatainak összevetése alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység a lelőhelyek szélső, periférikus területét érinti. A beruházással érintett régészeti lelőhelyet topográfiai kutatásokból ismerjük. A lelőhelyen még szisztematikus régészeti kutatás, teljes felületű feltárás nem történt, ezért így nem ismerjük a lelőhely vertikális és horizontális kiterjedését, állapotát és intenzitását, illetve a korábbi építési tevékenység során bekövetkezett bolygatás mértékét. A beruházás során érinthetnek feltáratlan, érintetlen lelőhelyrészeket. A csatornák kialakítása során nem csak elérik a feltételezhető régészeti rétegeket, hanem át is vághatják azt. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 19. § (2) bekezdése értelmében a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. A Kötv. 22. § (1) bekezdése szerint a régészeti lelőhelynek a beruházással érintett részén az örökségvédelmi hatóság által előírt módszerekkel megelőző régészeti feltárást kell végezni. Az előírt módszer a régészeti megfigyelés. A régészeti kutatások elvégzésére a területileg illetékes nyíregyházi Jósa András Múzeum (4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 21. Régészeti Osztály, Jakab Attila, tel.: 42/315-722) jogosult. A régészeti megfigyelés a Kötv. 7. § 21. pontja szerint a beruházás. földmunkájának régész által a helyszínen történő folyamatos figyelemmel kísérése és a tevékenység régészeti dokumentálása. A Kötv. 22. § (2) bekezdés a) pontja szerint régészeti megfigyelést kell előírni, ha a régészeti örökségi elemek előfordulása szórványos, vagy ha a beruházással kapcsolatos földmunka mélysége nem éri el a régészeti örökségi elemek jelentkezési szintjét, vagy a régészeti lelőhely korábbi bolygatása esetén. Továbbá a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló
15
393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet (Kormányrendelet) 30. § (2) bekezdése kimondja, hogy régészeti megfigyelést ír elő az örökségvédelmi hatóság, ha a tervezett tevékenység nem, vagy csak csekély mértékben érinti a régészeti lelőhelyet és a régészeti örökségi elemeket. Amennyiben az adott esetben előzetes régészeti dokumentáció nem készült, és a régészeti megfigyelés során a lelőhely olyan új tulajdonságai válnak ismertté, amelyek a régészeti feltárási módszerek meghatározása szempontjából jelentősek a hatóság teljes felületű feltárást írhat elő. A Kormányrendelet 30. § (4) bekezdése d) pontja szerint teljes felületű feltárást lehet előírni abban az esetben, ha a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan érdemben vagy új információkkal gyarapítja. Ezért, ha a régészeti megfigyelés során a lelőhely olyan új tulajdonságai válnak ismertté, amelyek a régészeti feltárási módszerek meghatározása szempontjából jelentősek és a feltárás a tudományos ismereteket várhatóan érdemben vagy új információkkal gyarapítja, akkor a beruházás földmunkákkal érintett részén teljes felületű feltárást kell végezni. Szakhatósági állásfoglalásom a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdésének a) pontja továbbá (3) bekezdése, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény(a továbbiakban Ket.) 44.§ (1) bekezdésén alapul. A jogorvoslati utat a Ket. 44. § (9) bekezdése alapján állapítottam meg.” A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Miskolci Bányakapitányság MBK/1214-5/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása: „A Közép- Tisza-vidéki Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 2013.04.02.-án beérkezett, tárgyi vízjogi létesítési engedéllyel kapcsolatosan, 141710/2013. számú levelében, szakhatósági állásfoglalás kérésével kereste meg a Bányakapitányságot. A Bányakapitányság nyilvántartása alapján megállapította, hogy a tervezési területen szilárd ásványi nyersanyag lelőhely nem található. A Bányakapitányság a beterjesztett dokumentációt áttanulmányozva megállapította, hogy a kérelmező nem határozta meg a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag fajtáját, felhasználásának pontos módját, valamint a tervezett anyagnyerő helyek pontos lehatárolását. A bányakapitányság ezért az MBK/1214-2/2013. számon hiánypótlási felszólítást küldött a kérelmező Ecsediláp-Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat - megbízásából eljáró VIZITERV ENVIRON Kft. részére. A VIZITERV ENVIRON Kft. a 415-58/2013. számú levelében a hiánypótlási felhívásnak eleget tett. A megküldött hiánypótlás tartalmazta a tervezett anyagnyerő helyeket határpontjainak koordinátáit, továbbá meghatározták a kitermelni tervezett ásványi nyersanyag, mennyiségét, megnevezését, és az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet szerinti besorolását. A hiánypótlásban megadottak szerint a tárgyi tevékenység kivitelezésénél kitermelésre kerülő ásványi nyersanyag teljes mennyiségét az engedélyben meghatározott tevékenységgel összefüggő célra tervezik felhasználni. A Bányakapitányság megállapította, hogy a kérelmezett tevékenység engedélyezése esetén ásványi nyersanyag kitermelés történik, ezért a bányajáradék fizetési és önbevallási kötelezettség körében rendelkezett, tekintettel arra, hogy a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 3. § (la) a) pontja értelmében a kitermelt ásványi nyersanyag az engedélyes tulajdonába megy át. A rendelkező rész 1. pontja a Bt. 3. § (1a) a) pontján, 20. § (2) bekezdés b) pontján és (3a) bekezdésén, a 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 4. § (1) bekezdés ac) pontján, a 2. pontja a Vhr. 4. § (4) bekezdésén, 3. pontja a Vhr. 4. § (5) bekezdésén, a 4. pontja a Vhr. 9. § (3) bekezdésén, az 5. pontja az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 8. (4) és (5) bekezdésén a 6. pontja az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdésén alapul. A Bányakapitányság felhívja a figyelmet arra, hogy bányajáradék számítását, befizetését az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet alapján kell teljesíteni.
16
A Bányakapitányság kiemeli, hogy csak azon kitermelt ásványi nyersanyag mennyiség után nem kell bányajáradékot fizetni, amelynek az engedélyezett tevékenységgel össze nem függő felhasználását, hasznosítását a környezetvédelmi hatóság engedélyezi (a felhasználás, hasznosítás tekintetében kifejezett rendelkezés kerül meghatározásra a vízjogi engedélyt adó határozatban). A Bányakapitányság hatáskörét 347/2006 XII.23.) Korm. rendelet 32/E. § (5) bekezdése, illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése és 1. melléklete állapítja meg. A jogorvoslati tájékoztató a Ket. 44. (9) bekezdésén alapul. A Bányakapitányság kéri t. Címzettet, hogy határozatát a Ket. 78. § (1) bekezdése alapján megküldeni szíveskedjen.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 24.2/Tv/1941-1/2013. számú szakhatósági állásfoglalásának indokolása: „A Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség fenti hivatkozási számú megkeresésére Igazgatóságunk (mint I. fokon eljáró talajvédelmi hatóság) szakhatósági hozzáárulást ad a fenti előírások szerint - a VIZITÉRV Environ KFT. (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 15.), mint az Ecsediláp-Krasznabalparti VGT (4700 Mátészalka, Seregély u. 19.) képviselője kérelmére indult eljárásban - a „Szamos-Kraszna közi árvíztározó táj, tér és gazdálkodási környezetének együttes fejlesztése a tájgazdálkodást meghatározó vízi infrastruktúra kiépítésére alapozva" tárgyú projekt (KEOP 7.2.1.3/10-11-2011-0009) vízjogi létesítési engedélyezési eljárásához. A kérelmező a 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 12.11.4. pontjában meghatározott 50.000,- forint igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A megkeresés mellékleteként megküldték az engedélyes tervet [Készítette: VIZITERV Environ KFT. (4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 15.); Tervszám: 415-I/2012.; Kelt: 2012. november hó], valamint a beruházással érintett termőföldek talajáról készített talajvédelmi tervet [Száma: 325/2012.; Készítette: AGROMECHANIKA KKT. (4481 NyíregyházaSóstóhegy, Aranykalász sor 20.); Kelt: 2012.12.05.; Talajtani szakértő: Leviczkyné Dobi Mária; MgSzH talajvédelmi szakértői nyilvántartási száma: 059/2010.]. A talajvédelmi terv vizsgálati eredményei alapján a beruházással érintett területeken mentésre érdemes humuszos termőréteg található (humuszos réteg vastagsága: 30-60 cm, humusztartalma: 2,12-4,23 %). A fenti előírásaink betartása biztosítja a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény előírásainak érvényesülését a beruházás során. 2007. évi CXXIX. törvény (a termőföld védelméről - Tfvt.) 43. § (1)-(3) bekezdései szerint „beruházásokat, valamint termőföldön folytatott, vagy termőföldre hatást gyakorló bármely egyéb tevékenységet úgy kell megtervezni és megvalósítani, hogy az érintett és a környező termőföldön a talajvédő gazdálkodás feltételei ne romoljanak”, „a beruházások megvalósítása során a beruházó köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről és hasznosításáról”, illetve „a kivitelezés és üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett és a környező termőföld minőségében kárt ne okozzanak”. A 44. § (1)-(2) bekezdései alapján „a humuszos termőréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával, továbbá a terület helyreállításával kapcsolatos munkálatokat a beruházás engedélyezése céljából készített terveknek tartalmaznia kell”, valamint „a beruházások megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházás kivitelezése során igénybe vett földrészleteken kell felhasználni úgy, hogy a kialakított felső humuszos termőréteg vastagsága az eredeti humuszos termőréteggel együtt az 1 métert ne haladja meg”. A (3) bekezdés előírása az, hogy „amennyiben a mentett humuszos termőréteg (2) bekezdés szerinti felhasználására nincs lehetőség, a felhasználásra nem kerülő rész eredeti funkciójának megfelelően a talaj felső termőrétegeként, vagy termesztő közeg előállítására felhasználható, illetve ezekre a célokra átruházható”. A (4) bekezdés szövege szerint „a mentett humuszos termőréteg mennyiségéről és felhasználásáról
17
a beruházó köteles külön nyilvántartást vezetni”. A Tfvt. 55. § (1) bekezdés a) pontja alapján „talajvédelmi járulékot fizet a talajvédelmi hatóság részére a beruházó - ha a beruházás megvalósítása során keletkezett mentett humuszos termőréteg teljes mennyiségét a beruházással érintett területen nem használja fel - a fel nem használt humuszos termőréteg mennyisége után”. Az előírásaink be nem tartása esetén alkalmazható szankcióra történő figyelemfelhívást a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 61. § (1) bekezdése, valamint a 134. § d) pontja alapján tettem, amely szerint „az e törvényben meghatározott esetekben a kötelezettség felróható módon történő megszegése esetén eljárási bírság kiszabásának van helye”, illetve „ha a végrehajtás meghatározott cselekmény elvégzésére vagy meghatározott magatartásra ... irányul, a teljesítés elmaradása esetén a végrehajtást foganatosító szerv, ha a teljesítés elmaradása a kötelezettnek felróható, a kötelezettel szemben vagyoni helyzete és jövedelmi viszonyai vizsgálata nélkül eljárási bírságot szabhat ki”. Az eljárási bírság mértékét a 61. § (2) bekezdése határozza meg: „az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötezer forint, legmagasabb összege - a 141. § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel - természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén pedig egymillió forint”. A talajvédelmi bírság kiszabásának lehetőségére történő figyelemfelhívást a Tfvt. 56. §. (1) bekezdés a) pontja, valamint 3. számú mellékletének 4. és 10. pontja alapján tettem, amely szerint „a 39. § (2) bekezdésében írt kötelezettség [,,Ha e törvény másként nem rendelkezik, tilos a talaj humuszos termőrétegének eltávolítása.”] megsértése esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 1.000.000 forint, de a bírság összege legalább 500.000 forint”, illetve „a külön jogszabály szerinti engedélyben foglalt talajvédelmi rendelkezésektől eltérő tevékenység esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 50.000 forint, de a bírság összege legalább 100.000 forint”. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. § (1) bekezdése, a 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről) 2. § (1) bekezdése és 1. mellékletének 15.1. pontja, valamint a 288/2010. (XII.21.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalokról) 1. §-a rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a 328/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja, 4. § (1) bekezdése és a 17. § (1) bekezdése, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. § (1) bekezdése állapítja meg. Ezen talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága a 2004. évi CXL. törvény és a 2007. évi CXXIX. Törvény előírásainak figyelembevételével, a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/E. § (3) bekezdés a) pontja, valamint a fent felsorolt dokumentumok alapján adta ki, és az csak a tárgyi ügyben folyamatban lévő engedélyezési eljárásban használható fel. A jogorvoslati lehetőségre történő figyelemfelhívást a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdése alapján tettem.” Az ügyben a jogszabály szerinti ügyintézési határidő 2 hónap melyet nem léptem túl. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlásra irányuló felhívástól valamint a szakhatósági állásfoglalás megkérésétől annak teljesítéséig eltelt idő. Az engedélykérelemre indult eljárás során hozott döntésemmel a rendelkező rész szerint határoztam. Döntésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, többször módosított 2004. évi CXL törvény [rövidítve: Ket.] 71. § (1) bekezdése szerint határozatba foglaltam.
18
A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét megállapító, valamint a döntést megalapozó jogszabályhelyek: – –
– – – – –
– –
A 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 10.§ (5) bekezdése alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kijelölt vízügyi hatóság a Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség. A vízjogi engedélyezést, a jogokat és a kötelezettségeket a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény [továbbiakban: Vgtv.], valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet [továbbiakban: Korm. rendelet] határozza meg. Az engedélykérelem tartalmi követelményeit a Korm. rendelet 3. § és a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet rögzíti. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet I./24.6.4. pontja az engedélyezéshez igazgatási szolgáltatási díjat állapít meg. Az engedély érvényességi idejét a Korm. rendelet 3. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a vízgazdálkodási szempontokra figyelemmel határozott időben állapítottam meg. A védett és a fokozottan védett fajok listáját a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet mellékletei tartalmazzák. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 43.§ (1) szerint „Tilos a védett állatfajok egyedének zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása.”. A 43.§ (2) alapján „A természetvédelmi hatóság engedélye szükséges védett állatfaj … egyede fészkének áttelepítéséhez”; a 43.§ (4) szerint „Fokozottan védett állatfajok esetén a (2) bekezdés szerinti engedély csak természetvédelmi vagy más közérdekből adható meg.”. 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet mellékletei tartalmazzák az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletek helyrajzi számait, valamint területi lehatárolásait. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. Törvény.
A Ket. 98. § (1) bekezdésben rögzítettek szerint az elsőfokú határozat ellen fellebbezésnek van helye. A Ket. 99. § (1) bekezdése értelmében a fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül lehet előterjeszteni. A jogorvoslati eljárás díja a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló, módosított 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4) bekezdés alapján az alapeljárás igazgatási szolgáltatási díjtételének 50 %-a. Szolnok, 2013. június 28. Kónya Károly igazgató megbízásából: Dr. Nemes Gábor hatósági igazgatóhelyettes
19
Határozatomról értesítést kapnak: 1. Ecsediláp Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat 4700 Mátészalka Seregély u. 19. „VÉTÍVVEL” 2. VIZITERV Environ Kft 4400 Nyíregyháza Kiss E. u. 11. 3. Mátészalka Város Jegyzője (+kísérőlevél és közlemény) 4700 Mátészalka Hősök tere 9. (+kísérőlevél és közlemény) 4. Nagydobos Község Jegyzője 4823 Nagydobos Fő u. 129. 5. Tunyogmatolcs Község Jegyzője (+kísérőlevélés közlemény) 4731 Tunyogmatolcs Rálóczi u. 103. 6. Szamosszeg Község Jegyzője (+kísérőlevélés közlemény) 4824 Szamosszeg, Bercsényi út 6. 7. Győrtelek Község Jegyzője (+kísérőlevélés közlemény) 4752 Győrtelek, Kossuth u. 47. 8. Ópályi Község Jegyzője (+kísérőlevélés közlemény) 4821 Ópályi, Rajk L. u. 4. 9. Kocsord Község Jegyzője (+kísérőlevélés közlemény) 4751 Kocsord, Szent I. u. 13. 10. Szabolcs-Szatmár.Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal 4400 Nyíregyháza Hősök tere 5. B. ép. III. e. 11. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Miskolci Bányakapitányság 3501 Miskolc Soltész Nagy K. u. 5. 12. Szabolcs-Szatmár.Bereg Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság 4400 Nyíregyháza Kótaji u. 33. 13. KÖTI-KTVF Hatósági Osztály 14. KÖTI-KTVF (HNYR) 15. KÖTI-KTVF vízikönyv + 1pld. terv 16. KÖTI-KTVF Irattár Ügyfélre vonatkozó információk: 1. Ügyfél neve: Ecsediláp Krasznabalparti Vízgazdálkodási Társulat 2. Ügyfél címe: 4700 Mátészalka Seregély u. 19. 3. Ügyfél KÜJ száma: 103070540 4. Ügyfél KSH számjele: 10107847
